Page 45

TÁNCOS EGYÉNISÉGEK

Az apátfalvi Kardos István A közösség tagjai valamilyen mér ték ben mind annyi an ismerik és gya ko rol ják a ha gyo mányt. Vannak azonban minden kö zös ség ben olyan egyé ni sé gek, akik a hagyomány egy-egy területéhez job ban von zód nak, ezáltal an nak jobb is me rői, spe ci a lis tái lesz nek. Ilyen volt Kardos Ist ván is, aki fél év szá za dos vő fé lyes ke dé se foly tán, e mes ter ség ki vá ló te het sé gű mű ve lő je, a helyi dalok és táncok leg te het sé ge sebb is me rő je és elő adó ja lett.

Kardos István részvételével készült filmes gyűjtések: 1954, Apátfalva. Gyűjtő: Martin György 1955, Apátfalva. Gyűjtő: Tímár Sándor 1956, Apátfalva. Gyűjtő: Martin György 1975, Kalocsa, Duna Menti Folklórfesztivál. Gyűjtők: Martin György, Pesovár Ferenc, Sztanó Pál és mások 1978, Kalocsa, Duna Menti Folklórfesztivál. Gyűjtők: Borbély Jolán, Martin György, Sztanó Pál és mások A gyűjtések során készült filmekről, fo tók ról, szö ve ges gyűj té sek ről, ze nei fel vé te lek ről, tánc- és ze nei lejegyzésekről részletes információkat az MTA Zenetudományi Intézet Néptánc Ar chí vu má ban és a Kar dos Ist ván ról készült Emlékkönyvben találhatnak az érdeklődők.

Főiskola tánc-főtanszakos hallgatója kereste fel, mint a helyi hagyományok egyik, legjobb ismerőjét. Azután Tímár Sándor, Martin György, Ács Sándor látogatta őt rendszeresen. A látogatásokra a hagyományos falusi együttesek patronálása keretében került sor, amely az akkori Nép mű vé sze ti Intézet sajátos hagyományőrző tevékenysége volt. Az 1950-es évek ben há rom Ez a tu dás, te het ség és a al ka lom mal rög zí tet ték filmre tántermészetéből fakadó megmutatkozási cát. A filmekkel párhuzamosan több vágy egyaránt alkalmassá tette őt arra, fénykép is készült róla tánc közben. hogy az apát fal vi a kat a szé le sebb Ezek a fil mek, fény ké pek, ame lyek tár sa dal mi ér dek lő dés, a ma gyar a Magyar Tu do má nyos Aka dé mia közművelődés és néptáncmozgalom Zenetudományi Intézetének Néptánc apátfalvi együttesben táncolt, lassan keretében képviselje. Nemcsak előadója, Archívumában találhatók, a dél-alföldi elmentek, s az 1960-as évektől szinte egye dül kép vi sel te az hanem tanítója, továbbadója apát fal vi tánc ha gyo mányt. is volt a ha gyo mány nak. Tán cos part ne re ele in te a Nép tán co sok ge ne rá ci ó it felesége, Juliska néni volt. ta ní tot ta az apát fal vi tánc Később – párja betegsége, for té lya i ra, a fél for du lós gyen gélkedése miatt – húga, és lip pen tős tit ka i ra, s Deszpotné Kardos Ilona néni általában arra a mozgásbelivette át annak helyét. Rajtuk zenei ki fe je zé si kéz ség re, kívül Pista bácsi szívesen amelynek ő mestere volt. tán colt a fiatal nép tán cos Kardos István (1897. lá nyok kal, kü lö nö sen a de cem ber 18.-1984. októSze ged Tánc együt tes ber 1.) a Csongrád megyei tag ja i val. Őt hív ták Apátfalva egyik legkiválóbb min den fe lé, fesz ti vál ra, tán cos egyé ni sé ge volt, népművészeti bemutatóra, aki a Dél-Alföld töredékes, mert vő fé lyi hi va tá sá ból gyor san át ala ku ló ere dő bá tor sá ga, ki ál lá sa, tánchagyományában a töbnyitottsága, táncos, énekes bi táncos egyéniséghez, a és rigmusmondó tehetsége sándorfalvi Kiss Mátyáshoz, mind al kal mas sá tette őt a tápéi Ács Györgyhöz és erre a feladatra. feleségéhez képest sajátos A szakemberek Kardos színt képvisel. Kisparaszti Ist vánt elsősorban mint családban született és már táncos egyéniséget tartják gyer mek ko rá ban ki tűnt számon. Az ő gyakorlatában ügyes mozgásával, énekelni azonban a rigmusmondás, szerető nótás kedvével. Az az éneklés, a táncolás nem elemi népiskolába Apátfalván vált el egy más tól. Büsz ke járt, és 17 éves volt, amikor volt tehetségére, tehetsége ki tört az első vi lág há bo rú. elismerésére, a szakemberek A háború után István bácsi fi gyel mé re. Kü lö nö sen még rövid ideig legényeskedett, majd mars és csárdás leg töb bet idé zett, Martin Györ gyöt, Tímár Sán dort és mi u tán meg há za so dott, a szü le i től leggyakrabban forgatott dokumentumai. kapott néhány hold földön gazdálkodott Abban az időben még több idős ember Nagy Albertet becsülte. Ez a figyelem feleségével. Legénykorában is nagyon volt Apátfalván, akik hasonlóan vagy egyfajta öntudatot alakított ki benne, szerette a nótázást, mulatozást. Idő- job ban tán col tak Kardos Istvánnál. de ő mindig megmaradt a falubelijénél vel ez hivatásává is vált. Szerencsés Gyenge Mátyás bácsi vagy Kerekes többet tapasztalt, tehetséges, jó eszű, véletlen, hogy az akkori idős vőfély, »Burkus« Már ton bácsi test al kat ra, jó kedélyű apátfalvi parasztembernek. az öreg Dancsi szívesen átadta neki a kiállásra, lelki alkatra sok tekintetben Az állami elismerést, a „Népművészet vőfélységet, és még vőfélykönyvvel is ta lán elő nyö sebb hely zet ben voltak Mestere” címet 1971-ben kapta meg. megajándékozta. Így lett István bácsi nála. De őt a hosszú vőfélyi gyakorlat, a Ehhez járult az a kitüntető figyelem, rendszeres szereplések, a szakemberek amelyet az őt látogató koreográfusoktól, már az 1920-as évek legelején vőfély. Kardos Istvánt az 1950-es évek- és a vá ro si kö zön ség ér dek lő dé se gyűjtőktől, táncosoktól kapott, helyben ben fedezték fel a táncoktatók. Elő- tu da to sab bá, ta pasz tal tab bá tették. és szerte az országban. Gombos András ször Ber ta János, a Szín mű vé sze ti Társai, akikkel együtt mulatott és az

folkMAGazin

45

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2000/1  

A TARTALOMBÓL: Szigetvári József: Profik amatõr fesztiválokon?; Szigetvári József: XIX. Alföldi Néptáncfesztivál; K. Tóth László: Merre muzs...

folkMAGazin 2000/1  

A TARTALOMBÓL: Szigetvári József: Profik amatõr fesztiválokon?; Szigetvári József: XIX. Alföldi Néptáncfesztivál; K. Tóth László: Merre muzs...

Advertisement