__MAIN_TEXT__
feature-image

Page 22

Magyar falusi zene a világ színpadán Az amerikai Fiddler Magazin interjúja magyar zenészekkel Az alábbi interjú a Fiddler Magazin jóvoltából lát napvilágot. A magazin, mely negyedévente jelenik meg, a hegedűzenével össze füg gés be hoz ha tó összes té má val fog lal ko zik. A 2000 nya rán meg je le nő ki ad vány ban ol vas hat nak a Bu da pest Táncegyüttesről, az őszi számban pedig a cigány hegedűmuzsikáról. Az interjú Peter Amick közreműködésével készült, aki társszerzője Mel Bay: “Old Time Fiddling Across America” című kiadványának, s egyben a massachusetts-i WayStation és Acoustic Planet zenekarokkal lép fel, melyekkel magyar falusi zenét játszik.*

H

asonlóan az amerikai népzenei mozgalom 60-as évekbeli újjáéledéséhez, mely újra felkeltette az amerikai emberek ér dek lő dé sét az or szág nép ze nei öröksége iránt, a 70-es évek magyarországi táncházmozgalmának eredményeképp a városban élő emberek is újra megismerték a magyar falvak hagyományos zenéjét és táncait. A táncházakban és népzenei táborokban folyó oktatásnak köszönhetően a magyarok egy új generációja tanulta meg, hogyan kell csárdást táncolni. Sok városi zenész tanult meg hagyományos húros hangszereken játszani azért, hogy a táncházakban élő zenével kísérhesse a romantikus és tüzes táncokat. A Budapest Táncegyüttes „Csárdás! A kelet-európai tangó” című produkciójával, Zsuráfszki Zoltán művészeti irányítása alatt most a táncházat vitte színpadra. Az előadás, mely mindvégig hű marad a népi hagyományokhoz, KözépEurópa muzsikájából és táncaiból ad káprázatos ízelítőt olyan játékok sorozatán keresztül, melyek végig egy történethez kapcsolódnak. Láthatunk egy férfitánc versenyt, egy romantikus udvarlási jelenetet, szemtanúi lehetünk, amint a táncosok „felkutatják” a Kárpát-medencét, hogy rátaláljanak az elrabolt menyasszonyra, majd egy kalotaszegi esküvői jelenet következik. Az előadásban szereplő „falusi zenekar”-ban hallhatunk két hegedűt, egy brácsát, egy cimbalmot és egy nagybőgőt, melyet alkalmanként klarinét, duda, doromb, dob és egy olyan különleges, cselló formájú húros hangszer kísér, amit egy bottal ütnek! Jómagam akkor találkoztam ezzel a magyar „Riverdance” társulattal, amikor amerikai turnéjuk során a bostoni Symphony Hall-ba látogattak. Az előadás után a zenekar tagjaival a magyar népi hegedű stílusokról, a táncházakról és a falusi hagyományokról beszélgettünk. A beszélgetésben az első hegedűs, Papp István Gázsa, a másodhegedűs Gáspár Álmos, a brácsás Árendás Péter, illetve a társulat menedzsere, Takács Gusztáv vett részt, utóbbi szükség esetén a tolmácsolást is magára vállalta. Péter: Mi hagyományos magyar népzenét játszunk. Tehát legfőbb célunk, hogy olyan hagyományosan játsszunk, amennyire az csak lehetséges. A muzsikának ezt a stílusát falvakban sajátítottuk el azoktól a cigányzenészektől, akik ezekben a magyar falvakban élnek. Magyarország alatt az első világháború előtti Magyarországot értjük. Akkor Magyarország területe nagyobb volt; ma sok magyar él a mai Magyarország területén kívül, többek között Szlovákiában és Erdélyben. Például Gázsa és Álmos is erdélyi. Ebből adódóan, ha mi ezt a zenét akartuk megtanulni, nemcsak a Magyarországon, hanem az országon kívül is kellett olyanokat keresnünk, akiktől tanulni tudtunk. Erdélyben a hagyomány a mai napig él. Ha holnap elindulsz Erdélybe, akkor is találsz majd ott olyan öreg zenészeket, akik hegedűn, brácsán vagy bőgőn játszanak, és akik nem kottából tanulták a zenét, hanem apjuktól, nagyapjuktól, dédapjuktól és így tovább. Mi ezt a stílusú muzsikát próbáljuk elsajátítani. Ebben a stílusban a hegedű játssza a dallamot. Sokat improvizálnak, ami azt jelenti, hogy nagyon sok dallamot tanulunk, és most ezeket használjuk. Például a „Csárdás! A kelet-európai tangó” kötött dallamokból álló program, de ha máshol játszanánk, az első hegedűs egyik dallamot a másik után improvizálná, neki tetszően. Ő a zenekar vezetője. A brácsajáték itt más, mint a komolyzenében. Én csak három húrt használok és a húrok egy szinten vannak (vagyis a láb lapos). Ezért tudok akkordokat játszani. Csak akkordokat játszom, és a hangszerrel tartom a ritmust. Dallamot nem

* További információkért írjon az alábbi címre, vagy hívja a következő telefonszámot: P.O. Box 101, North Sydney, N.S., Canada B2A 3M1; telefon: (902) 794-2558; email: fiddlermagazine@ns.sympatico.ca; web: http://www.fiddle.com

22

is játszom. Sok különböző stílus létezik Nyugat-, Kelet- és KözépMagyarországon Vannak például olyan részek Erdélyben, ahol csak dúr akkordokat használnak – ez nagyon régi stílus. Más részeken dúr-, moll és szeptim akkordokat is használnak. Mindhárom húron egyszerre játszol? Igen. Vagy ha a másik brácsán játszom, a négyhúroson, vagy két, vagy három húron játszom egyszerre. Azon is lapos a láb? Nem annyira. De kevésbé hajlított, mint a klasszikus zene megszólaltatására készült hangszereken. Mi a hangolása? A négyhúros brácsa ugyanolyan, mint a komolyzenében. Tehát a legmélyebb a C, azután a G és D, majd az A. A háromhúros brácsán hiányzik a C. Tehát csak G, D és A van, és az A egy oktávval lejjebb van. Én akkordokat játszom és a bőgővel együtt adjuk a ritmust. Most egy nagyon régi stílusú közép-erdélyi darabot fogunk játszani. A faluban a zene követi a táncot. Vagyis a zenészek játszanak, s általában lassú dallammal kezdik, majd egyre gyorsabb és gyorsabb részek következnek. Vannak páros táncok és vannak táncok csak a férfiak számára. Ki dönti el, hogy mikor változzon a tánc gyorsasága? A hegedűs, vagy a táncosok. Valaki jön és bejelenti: „Gyorsabban akarom…” És megadja a ritmust, pont úgy, ahogy az előadásban is látható. Folyamatos kommunikáció zajlik a táncosok és a hegedűs között. Minden falunak megvannak a maga tánc szokásai, de az általános az, hogy lassú résszel kezdődik, s azután egyre gyorsabb lesz. Minden falunak megvannak a maga dallamai? Igen. És bár néha ugyanaz a dallam jellemző egy területre, azért minden falunak megvan a maga változata. Különbözőek a díszítések. (Gázsa és Péter egy rövid táncpárt játszik egy közép-erdélyi faluból, Magyarszovátról.) A falubéli emberek táncolni akarnak. Elkezdődik egy nagyon lassú zene, ami negyed óra hosszú. Az emberek énekelnek. Mindenki lassú táncot táncol. Egy kis idő után a zene gyorsabb lesz, erre már gyorsabban táncolnak. Ez eltarthat egy-másfél óráig is.

folkMAGazin

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2000/1  

A TARTALOMBÓL: Szigetvári József: Profik amatõr fesztiválokon?; Szigetvári József: XIX. Alföldi Néptáncfesztivál; K. Tóth László: Merre muzs...

folkMAGazin 2000/1  

A TARTALOMBÓL: Szigetvári József: Profik amatõr fesztiválokon?; Szigetvári József: XIX. Alföldi Néptáncfesztivál; K. Tóth László: Merre muzs...

Advertisement