Page 10

TÁBORBARÁTOKNAK Itt a tavasz, épp ideje, hogy áttanulmányozzuk a nyári népzenei és néptánc táborok menüsorát. Összeállításunkban néhány tavalyi tábor eseményeit idézzük fel. Felnõttként is gyermeknek maradni Gondolatok az I. Jobbágytelki Népmûvészeti tábor kapcsán

A környező falvakban a jobbágytelkieket kalaposoknak csúfolják, mert Marosszéken ők kezdték el először a szalmafonást. Híres szalmakalapjaikat vásárokon ma is árusítják. Őket nem zavarja a csúfolódás – jól megélnek belőle többen is, és tudják: nem az a lényeg, hogy mit beszélnek az emberről, hanem az, hogy egyáltalán beszéljenek róla... Jobbágytelke pol gár mes te re és Balla Antal, valamint hagyományőrző csoportjának tag jai fel is mer ték, hogy egy nép mű vé sze ti tá bor meg szer ve zé se során a 200 vendég ellátása nemcsak egy hétre biztosít sok munkát és szó ra ko zá si le he tő sé get a he lyi ek nek. A Folk Center Alapítvány szervezőivel – Takács Zol tán nal és Mi hállyal, Czerán Csa bá val, Pus kás At ti lá val – együtt mű köd ve ma gyar or szá gi, auszt ri ai, né met or szá gi, szlo vá ki ai, holland és amerikai vendégeket is fo gad tak, akik majd sok helyen elmesélik jobbágytelki élményeiket. A bukaresti és a marosvásárhelyi televízió, az amerikai érdekeltségű ProTV, s a vá sár he lyi rádió szin te na pon ta su gár zott mű sort a tá bor és a vele egy idő ben Marosvásárhelyen zajló EtnoArt Összművészeti Fesztivál eseményeiről és vitte jó hírét az eddig inkább csak a népzeneiés néptáncfesztiválokon ismert Jobbágytelkének. Így a tánc és a zene nyelvén szólva, a péterlaki zenészek és a job bágy tel ki ha gyo mány őr ző tán co sok szinte „az egész világ” szeme elé va rá zsol ták egy erdélyi magyar falu életét, táncait, régi szokásait. Nemcsak a szakemberek, de a táncházasok között is járatlanságról árulkodik, ha általában mezőségiről beszél valaki. Falvakra bontva ismerik a virtuóz figurákat, a gyűjtők pedig Ördöngösfüzes, Palatka, Magyarszovát, Vajdakamarás és Válaszút kiemelkedő táncos egyéniségeinek a figuráit is megkülönböztetik. Bizony korunk egyre specializálódó világában már a néptáncból és a népzenéből is tudomány lett! A Maros-menti táncokkal más a helyzet, mint a legnépszerűbb erdélyi tánc, a „me ző sé gi” esetében. A zenei felvételek, táncgyűjtések ugyanúgy rendelkezésre állnak Bu da pes ten, a MTA Zenetudományi Intézetében és a Néptáncosok Szakmai Házában, mint a kalotaszegi és mezőségi falvak

10

esetében, azonban még a nagy példányszámban megjelenő, nemrég kiadott zenei CD-k és kazetták borítóin is „székelyföldi” és „maroszszéki” énekekről, dallamokról olvashatunk. A Jobbágytelki Népzenei és Néptánctábor a pillanatnyilag még kevésbé közismert nyárádmenti tánc- és zenei anyag tanításával és terjesztésével, új gyűjtésekkel éppen a hasonló jegyeket mutató nyárádmenti, sóvidéki és Maros-menti zenei és táncanyag különbözőségére kívánta felhívni a figyelmet. Vavrinecz András irányítása alatt együttese, a Bekecs – amely nevét stílszerűen a Nyárádselye melletti hegy-

ről, a Bekecsről kapta (sőt, az egyik zenész kutyája is ezt a nevet viseli) – most is komoly munkát végzett Csiszár Aladár zenekara és a helyi szakemberek segítségével. A hegedülni vágyók a pé ter la ki Csiszár Aladártól tanulhatták a népi játékmód fi nom sá ga it. A jobbágytelki mu zsi kát a brá csán, a bőgőn és a cim bal mon tanuló ifjú zenészek is remekül elsajátíthatták a hét folyamán – ezt a gálaműsorban bemutatott produkciójuk is bizonyítja. Az énektanítást Kerekes Boglárka (és egy alkalommal a budapesti Ökrös együttes népszerű énekese, Berecz András) vezette. A sok jelentkező miatt a tánctanítás három csoportban zajlott: a gyerekekkel Füzesi Albert „Füzi” és Domokos Zsuzsa, a kezdőkkel Faza-

folkMAGazin

kas János „Fazi” és Tóth Melánia, a haladókkal László Csaba és Bartha Ildikó foglalkozott. A hagyományőrzőket a táborban három cso port képviselte. A közeli Nyárádselye idősebb táncosainak mozgásán érződött, hogy mesterei a táncnak: nem kötött koreográfiát tán col nak a színpadon, hanem sza bad improvizálással mutatják meg a közönségnek falujuk táncait. A produkción érződött, hogy prímásuk – aki mozgásszervi zavarai ellenére nagy ki tar tás sal ta nul ta meg faluja ze nei anyagát – ritkán kap meghívást bálokba és lakodalmakba. Ezért azt kívánjuk neki, hogy minél többször legyen része örömteli együttmuzsikálásban más zenészekkel. Sajnos a Magyarországon is jól ismert vir tu óz gernyeszegi roma táncosok a gálán nem tudtak részt venni, így a tá bor la kók őket csak a csü tör tök esti előadáson láthatták. A Jobbágytelki Hagyományőrző Csoport már a megnyitón is megvillantotta tudását. Va sár na pi műsoruk je lez te, hogy a nyá rád se lyei ek től eltérően nem a szabad táncot, ha nem a ko re og rá fi a sze rű meg fo gal ma zást ré sze sí tik előnyben. A Gálán aztán Balla An tal sok ma gyar or szá gi fesz ti vált meg járt tán co sai – a Be kecs együt tes ze nei kí sé re té ben – ön ma gu kat is felülmúlták. A táborban érdekes előadások is elhangzottak. Vavrinecz And rás a népi hang sze rek ről, Szabó Éva a népi var rot ta sok ról tartott izgalmas bemutatót. Jánosi András és együt te se a reformkor és a szabadságharc ze nei em lé ke it mutatta be a marosvásárhelyi Kultúrpa lo tá ban „Kos suth izenete eljött” címmel, előtte azonban a jobbágytelki tábor lakóit is meglátogatta és előadást is tartott a vonós zenei kíséret kialakulásáról a népzenében. Jánosi kutatásai során arra a megállapításra jutott, hogy a magyar népzene XVIII. századi dallamokon alapszik. A vonós zene falvakban történő megjelenéséről előadónk elmondta, hogy a XIX. században a nemesek divatot akartak csinálni a nekik nagyon tetsző paraszttáncokból, s városi táncmestereiket elküldték falura tanulni. Hozzá zenét azonban Nyugat-Európából hoztak: az ere de ti leg ola szok által ki fej lesz tett vonós zenét. A parasztok akkortájt „csak” furulyát, dudát Archív felvétel Bodor Ferenc hagyatékából

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2000/1  

A TARTALOMBÓL: Szigetvári József: Profik amatõr fesztiválokon?; Szigetvári József: XIX. Alföldi Néptáncfesztivál; K. Tóth László: Merre muzs...

folkMAGazin 2000/1  

A TARTALOMBÓL: Szigetvári József: Profik amatõr fesztiválokon?; Szigetvári József: XIX. Alföldi Néptáncfesztivál; K. Tóth László: Merre muzs...

Advertisement