Page 1

A felsıoktatás globális trendjei és szakpolitikai válaszok az OECD országokban és az Európai Unióban Felsıoktatási szakemberek továbbképzése Budapesti Corvinus Egyetem 2010. szeptember 22

Halász Gábor ELTE PPK


Amirıl szó lesz: • Turbulens környezet – külsı kihívások • Új policy válaszok: globális trendek az OECD felsıoktatási vizsgálata tükrében • Ami az OECD vizsgálatból kimaradt: – A 2008-as válság közvetlen hatásai – A tanulás fejlesztésének elıtérbe kerülése • A globális trendek és az Európai Unió felsıoktatási politikája • A jövıbeni fejlıdés lehetséges útjai


Konklúziók • Nem lehet stabilitásra számítani: a folyamatos változás és alkalmazkodás forgatókönyveivel kell számolni • Az Európai Unió aktivitásának és politikai hatásának erısödésével kell számolnunk, és ezek összhangban lesznek a globális trendekkel • A magyar felsıoktatási rendszer többékevésbé a globális trendeknek megfelelıen fejlıdik, de néhány ponton a változások gyorsaságát a kulcsszereplık nehezen tudják követni


Kรถszรถnรถm a figyelmet!


Környezeti kihívások/1 • Állami költségvetési nyomás (a nagy „ellátó rendszerek” finanszírozása) • Demográfia („öregedı társadalmak”) • További expanziós nyomás (ezt kísérı strukturális feszültségek) • Tudásgazdaság/”új gazdaság” (a munkaerıvel kapcsolatos új képesség igények és ezek közvetítésének új formái) • Globalizálódás, nemzetközi integráció és nemzetközi verseny


Környezeti kihívások/2 • Nemzeti LLL politikák (felnıttek tanulása és a nemzeti kvalifikációs rendszerek reformjai) • Új versenyképességi és innovációs (K+F+I) politikák (a tudomány és kutatás új felfogása, vállalati kutatás) • Közigazgatási, kormányzási reformok („Új menedzsment a közszférában”) • Információs technológia • Tanulás természetérıl való tudás


Az OECD felsıoktatási vizsgálata • A vizsgálat 2004 és 2008 között zajlott • 24 tagország ország aktív részvételével folyt • 9 területen történt elemzés (ezeket tekintették stratégiai területeknek: itt fogalmazódtak meg diagnózisok és policy ajánlások)


Expected demographic changes

World Economic and Social Survey 2007. Development in an Ageing World. United Nations. New York, 2007


Expected demographic changes within the population aged 20-29 (2005-2015)

S pain

G reece

J apan

Portugal

C zechR epub lic

Poland

H ungary

S lovakrepub lic

Italy

Ireland

Korea

France

B razil

Finland

B elgium

T urkey

A ustria

Iceland

G erm any

M ex ico

S w itzerland

R ussianFederation

Source: Thematic Review of Tertiary Education, OECD. 2008

C anad a

Israel

D enm ark

N etherlands

Lux em b ourg

A ustralia

U nitedKingdom

U nitedS tates

N orw ay

S w eden

N ewZ ealand

125 120 115 110 105 100 95 90 85 80 75 70 65 60

C hile

(growth/decrease - %)

„…az egyetemek számára a jövıben nem lesz adott az a könnyő lehetıség, hogy az okos és szorgalmas fiatalokra koncentráljanak.” Source: EUA spokesman (www.universityworldnews.com)


Az ipar és a kormányok által finanszírozott kutatások a GDP százalékában (OECD, EU, Japán, Egyesült Államok)

ipar Main Science and Technology Indicators , OECD. 2008

kormányok


OECD diagnózis kilenc területen – – – – – – – – –

Stratégia és kormányzás Források és finanszírozás A felsıoktatás és a munka világa Nemzetköziesedés, globalizálódás Akadémiai személyzet Esélyegyenlıség és méltányosság Kutatás/fejlesztés/innováció és felsıoktatás A minıség biztosítása A szakpolitikák implementálása


KORMÁNYZÁS


Globális trendek a felsıoktatás kormányzásában

Jóval határozottabb stratégiai jellegő állami irányítás

Nagyobb intézményi önállóság/felelısség

A kormányok és az intézmények közötti kapcsolatok átalakulása: két modell Ez egy új kormányzási paradigma… …aminek erıs strukturális vonatkozásai is vannak


Általános trendek a kormányzásban (összefoglalás/1) • Új nemzeti stratégiai keretek és konszenzusteremtés • A kormányok és az intézmények kapcsolatának átalakulása – Hatékonyabb állami irányítás (pl. teljesítmény-megállapodások, rendszeres survey típusú adatfelvételek) – Eredményesebb intézményi menedzsment


Általános trendek a kormányzásban (összefoglalás/2) • Intézményi menedzsment – Vállalati típusú menedzsment modellek – Testületi vezetés külsı szereplıkkel – Professzionális intézményi menedzsment • Együttmőködés külsı partnerekkel – Regionális szerep erısítése – Gazdasági szereplıkkel való együttmőködés • Egységes versenytérben nagyfokú diverzitás (rendszeren belüli mozgások - kreditrendszer)


Határozott stratégiai jellegő állami irányítás

• Nemzeti döntéshozatali és konzultációs keretek (a konszenzusteremtés, a politikaalakítás és az „új társadalmi szerzıdés” megkötésének keretei) • Explicit, rendszeresen megújított nemzeti ágazati stratégia • Indirekt irányítási eszközök gazdag repertoárja (pl. érdekeltségi eszközök, teljesítmény standardok, szerzıdéses viszonyok, erıs értékelési-minıségbiztosítási rendszerek) • Evidenciabázis, monitorozás (pl. rendszeres célzott adatfelvételek, országos információmenedzsment rendszerek)


Intézményi önállóság/felelısség • Erıs intézményi jogi pozíciók megteremtése (új közjogi konstrukciók, alapítványi és társasági formák) • Intézményi gazdálkodás kivonása a kormányzati gazdálkodásból (tulajdon, hitelfelvétel, saját bevétel önálló gazdálkodás stb.) • Intézményi munkáltatói jogosítványok • Intézményi belsı menedzsment fejlesztése – Erıs, kis létszámú irányító testületek külsı szereplıkkel – Erıs, gyakran kinevezett belsı végrehajtó személy (president, vice-chancellor, rektor) – Belsı menedzsment kapacitások erısítése, vezetésfejlesztés


Az erıs szabályozó állam (regulatory state)

Erıs állam Az igénybevevıket helyzetbe hozó, keresletvezérelt rendszerek, autonóm szereplıkkel és erıs nemzeti standardokkal, amelyek betartását az állam garantálja.

Igazgató állam

Szabályozó állam

Gyenge állam ►►


A kormányzási reformok strukturális vonatkozásai

• Egységes felsıoktatási piac… (a korábban elkülönült intézményi szektorok intézményei egy egységes posztszekunder oktatási piacon találják magukat, amelyet átfogó nemzeti kvalifikációs és kreditrendszerek szabályoznak) • és ezen belül a diverzitás tudatos fenntartása és növelése (Az egységes kereteken belül az állami politikák a szolgáltatások, a programok, a profilok sokféleségét támogatják)


A kormányzási reformok két típusa • A kormányzási reformoknak látszólag két típusa van… – 1. típus: (ahol korábban erıs állami kontroll volt, ott a nagyobb intézményi önállóság/felelısség megteremtése van az elıtérben) – 2. típus: (ahol korábban már nagyobb intézményi önállóság volt, ott az erısebb állami stratégiai vezetés és elszámoltathatóság + a diverzitás fenntartása és erısítése van az elıtérben) • … valójában e két típus két eltérı „fejlıdési stádium” egyazon trenden belül


1. típus/a • Franciaország (1990-tól): finanszírozási szerzıdések bevezetése (contractualisation) • Svéd reform (1993): önálló intézményi státus, célokkal és eredményekkel történı kormányzás • Norvégia – „Quality Reform” (2003) (az egyetemek maguk alakíthatják ki a belsı vezetési struktúrájukat - egy részükben a karok önállósága megszőnt, nincs többé kari testület, a dékánok kinevezett személyek lettek) • Osztrák egyetemi reform: (2001-2002): új közjogi státus


1. típus/b • Dán egyetemi törvény: külsı tagokkal mőködı igazgatótanácsok (2003) • Japán (2004): az állami egyetemek társasággá alakítása • Finnország (2009-es felsıoktatási törvény): a japánhoz hasonló megoldások • Portugália (2008): több egyetem alapítvánnyá alakulhat


2. típus • Ausztrália, Kanada, Hollandia, Írország, Új-Zéland, DélAfrika, Egyesült Királyság, USA – A gazdaság versenyképességet hangsúlyozó állami stratégiák – Teljesítményindikátorok, teljesítményfüggı finanszírozás, szerzıdés-alku az állam és az egyetemek között – „Vállalkozó egyetem” modell támogatása (menedzsment, intézményi marketig, versenystratégia, külsı finanszírozás) • Hollandia (1997): egyetemi kormányzási reform (a „vállalati jellegő” vezetési modell radikális bevezetése NPM elvek térhódítása már a nyolcvanas évektıl kezdve) • Nemzeti stratégiai és intézményi stratégiák összekapcsolása (pl. Új-Zéland)


Az osztrák egyetemi kormányzási reform • 90-es évek: piaci alapon, vállalkozásként mőködı fıiskolai (Fachhochshule) szektor létrehozása (az új kormányzási modellt itt „tesztelik”) • 1993-tól: New Public Management elvek térhódítása • 2001: az oktatók köztisztviselıi státusa megszőnt (egyetemi alkalmazottak lettek) és tandíjat vezettek be • 2002-es egyetemi törvény – Teljesen önálló új jogi státus (közjogi rendszeren belül) – 5-9 fıs Tanács (tagjai felét a kormány nevezi ki - ez nevezi ki a rektort és fogadja el az alapvetı stratégiai és szervezeti dokumentumokat) – Erıs rektor - a korábbi testületek szerepének redukálódása – Finanszírozás: hároméves szerzıdések alapján (2006-tól)


Az egyetemek társasággá alakítása Japánban

• 2004-es döntés: az állami egyetemek kivitele az állami jogi keretek közül (incorporation) • Intézményi menedzsment rendszerek megerısítése (pl. igazgatótanács, erıs elnök) • Egyetemek az infrastruktúra és épületek tulajdonosai lettek • Megszőntették az oktatók köztisztviselıi státusát • Nem állami (önkormányzati) intézmények helyi döntéssel válhatnak társasággá • 2007-ben 33 társasági formában mőködı egyetem (public university corporation) mőködött


A finn egyetemi reform • 2009-es felsıoktatási törvény: – „Finnish universities are independent corporations under public law or foundations under private law” (MoE) – Felügyelı Tanács (board): a tagok fele külsı, az elnök külsı – A rektort a FT nevezi ki – Belsı irányítási struktúrájukat maguk alakíthatják – 3 éves teljesítmény-megállapodás (performance agreements) • Aalto University – „a globális versenybe beküldött új privatizált egyetem modellje ” „Hundreds of private individuals and nearly 60 businesses and organizations had donated to Aalto University’s basic capital. Donations play a central role in ensuring that the new university can reach its objectives of being one of the world’s top-ranking universities”


Állami irányítás megerısítése Új-Zélandon • • • •

Ötévenként állami stratégiai irányvonalak kiadása Három évente intézményi szintre lebontott irányelvek Minden intézmény stratégiai dokumentumot alkot Az intézményi stratégiai dokumentumot évente megvitatják egy nemzeti testülettel (Tertiary Education Commission) • Az intézményi stratégiai dokumentum elfogadása feltétele az állami támogatásnak • Cél az állami stratégiai irányítás és az intézményi sokszínőség egyidejő erısítése


FINANSZÍROZÁS


Források és finanszírozás

• Költségek megosztása – Külsı források növekvı aránya – Háztartások növekvı hozzájárulása • Állami források allokálásának módja – Normatív alapú blokk-finanszírozás – Finanszírozás teljesítményhez kötése – Célprogramok, céltámogatások • Elmozdulás a „fogyasztói finanszírozás” felé


Nem állami hozzájárulások aránya 20 elemezhetı ország közül 16-ban nıtt


Háztartások hozzájárulása 13 elemezhetı ország közül 11-ben nıtt




Hallgatói hozzájárulás

„DUAL TRACK”


A kettıs normával mőködı („dual track”) rendszerek „Ezekben az országokban a költségek megosztását az a figyelemre méltó sajátosság („notable feature”) jellemzi, hogy egyes hallgatók költségeit az állami költségvetés teljes mértékben finanszírozza, míg a többiek saját maguk fedezik a képzésük teljes költségét . Más szavakkal a magán-hozzájárulás terhét a inkább a hallgatói népesség egy részére hárítják, és nem arányosan mindenkire.” (186.o.)


A hallgatói hozzájárulást jellemzı általános trendek • • • • • • • • •

A legtöbb országban van hallgatói hozzájárulás Ez bevételek fontos és növekvı részét alkotja A díjak (képzés szerinti) eltérıségét erısítik Az esély-egyenlıség fenntartható Az expanziót nem fogja vissza Intézmények döntési jogát korlátozzák Támogató- és kölcsönrendszerek vannak A társadalmi elfogadottság (Európában) vegyes A „dual track” rendszer Kelet-Európai unikum


A FELSİOKTATÁS ÉS A MUNKA VILÁGA


Felsıoktatás és a munka világa/1 • Új nemzeti gazdasági versenyképességi politikák – Az innováció, a kreativitás és az alkalmazkodóképesség kerül a középpontba – Aggódás leszakadástól, a „low skill - low wage” csapdába való beszorulástól – E politikákon belül felértékelıdik a képességfejlesztés (skills development, skills strategies) • A felsıoktatási és a versenyképességi politikák összekapcsolása (A felsıoktatási politikákat újrafogalmazzák a nemzeti versenyképességi/képességfejlesztési politikákon belül)


Felsıoktatás és a munka világa/2 • Komplex, több egymást kiegészítı elembıl álló eszközrendszer alkalmazása jellemzı • Az alkalmazott eszközök – A klasszikus létszámtervezés – de új eszközökkel – Képzési tartalom – A rendszer strukturális jellemzıi – Kvalifikációs rendszerek reformja – Egyéb komplex stratégiák • Egy különösen érdekes és radikális példa: Anglia


Tervezés • A makroszintő munkaerı-piaci elırejelzés erısítése, de új eszközökkel is (pl. alternatív szcenáriók készítése) • A kibocsátás befolyásolásának rugalmas eszközei: – Intézményi viselkedés befolyásolása (pl. szerzıdés, finanszírozás, minıségbiztosítási standardok) – Hallgatói viselkedés befolyásolása (pl. hallgatói díjak, kedvezmények, ösztöndíjak) – Információval történı befolyásolás (követési vizsgálatok, tanácsadás)


Képzési tartalom • A mennyiségi kibocsátás-tervezés mellett felértékelıdik a képzési tartalom befolyásolása • Munkáltatók bevonása a képzés tervezésébe és a magába a képzésbe – intézményi irányító testületek – programtervezés, képzés bonyolítása – minıségbiztosítás, akkreditáció • A gazdaság szereplıi közvetlenül képzıvé és diploma-kibocsátóvá válhatnak


Struktúra • A felsıoktatás és a szakképzés egységes rendszerbe (és versenytérbe) kerül • Az intézményi szintő funkcionális differenciálódás támogatott • Erıs törekvés a képzési programok diverzitásának fenntartása és ennek erısítésére


Kvalifikációs rendszerek reformja • A felsıoktatási diplomák egységes nemzeti kvalifikációs keretrendszerekbe épülnek bele (amely a szakképzési kvalifikációkat is tartalmazza) • A kvalifikációs rendszereik a rugalmas tanulási utakat támogatják (modularizálás, kreditátvitel, kreditakkumuláció, elızetes tudás beszámítása, nem formális és informális tanulás elismerése)


Egyéb komplex eszközök • Felsıoktatási politika szorosabb összekapcsolása a gazdaságfejlesztés szempontjából fontos politika-területekkel – regionális fejlesztési politikák – a technológiai innovációra irányuló politikák • Az egész életen át tartó tanulás serısítése a felsıoktatási intézményekben (ULL - University Lifelong Learning)


Az angol „képesség-forradalom”/1 „This document explains how the Government will (…) act as the catalyst for skills revolution” • A képességfejlesztés a versenyképesség és termelékenység-javítás legfontosabb eszköze (skills policy)


Az angol „képességforradalom”/2 • Kereslet-vezérelt képzési rendszer – Munkáltatók (képzési források ellenırzése) – Egyének (egyéni tanulási számla) • A képzés hozzákapcsolása a vállalati üzletiversenyképességi stratégiához • Képzık és képesség-használók összehozása: közvetítı szolgáltatás („skills brokers”) • A munkáltatók/vállalatok helyzetbe hozása: – Egyéni (vállalatokra szabott képzések) – Kollektív (ágazati szervezetek - skills councils)


Az angol „képesség-forradalom”/3 • Kvalifikációs rendszer reformja – Kreditekre bontás („skills instead of qualifications”) – Ágazati (munkáltatói) jóváhagyás – Privát (vállalatok által ellenırzött) kvalifikációk • Vállalati/ágazati akkreditáció (kitemarking) • A tanulásipar mint önálló ágazat (az egyetemek ennek az ágazatnak részei) (Lifelong Learning UK ) • Az egyetemek reagálása: lehetıségek és kockázatok


Egy koreai példa: a vállalatok mint az egyetemek versenytársai „A nagyobb vállalatok többsége Koreában saját képzési rendszerrel rendelkezik. A 200 fınél többet foglalkoztató vállalatoknak joguk van egész életen át tartó tanulási rendszereket létrehozniuk és mőködtetniük. Ezek a fıiskolai és egyetemi diplomáknak megfelelı diplomákat adhatnak ki az Oktatási Minisztérium engedélyével.” Source: National Report on the Development and State of the Art of Adult Learning and Education. Republic of Korea. Ministry of Education, Science and Technology - National Institute for Lifelong Education. UNESCO 6th International Conference on Adult Education. May 2009


NEMZETKÖZIESEDÉS


Nemzetköziesedés • Kulturális/tanulási és üzleti dimenzió: a határokon átnyúló szolgáltatások különbözı formái • Az oktatási szolgáltatás mint exportcikk • Szabadkereskedelmi megállapodások az oktatási szolgáltatásokról • Nemzetközi fogyasztóvédelem/minıségbiztosítás • Export és import politikák • Felsıoktatási rendszerek nemzetközi versenyképessége


Határokon átnyúló szolgáltatások formái

Forrás: Cross-border Tertiary Education. OECD, 2007


Az oktatás mint exportcikk Forrás: Kurt Larsen and Stéphan Vincent-Lancrin: International Trade in Educational Services: Good or Bad? Higher Education Management and Policy Vol. 14, No. 3

Forrás: Eag, 2006

Járulékos haszon: munkahelyek, vendéglátás stb.


A versenyképesség egy lehetséges mutatója: részesedés a nemzetközi hallgatói piacból


VÁLSÁG


A válság hatásai • Negatív • Állami támogatások csökkenése (pl. oktatói bérek) • Lemorzsolódás: hallgatók egy része nem tudja finanszírozni a költségeket • Hallgatótámogató rendszerek pénzügyi nehézségei • Intézmények bevételei csökkennek (tandíjak, kutatás • Pozitív • Nemzeti stimulus csomagok (infrastruktúra, kutatás, innováció) • Pozitív/negatív • Munkalehetıségek beszőkülése és munkanélküliség miatt több belépı és hosszabb bennmaradási szándék


A válság hatása Ifjúsági munkanélküliség Forrás: Tackling the effects of the economic crisis on education. OECD


A TANULÁS


A tanulás fejlesztése • A tanulás fejlesztését szolgáló nemzeti programok (pályázati programok, díjak) • A felsıoktatásban történı tanulás kutatása • A minıség fogalmának kibıvítése • A tanulásszervezés fejlesztéséért felelıs szervezeti egységek létrehozása • Az akadémiai személyzet pedagógiai kompetenciáinak fejlesztése • Tanulási eredményekre épülı programtervezés • A tanulási eredmények mérése


A „tanulás” szó elıfordulása a FMD pályázatokban (2006-2009) Gábor Dénes Fıiskola T ávokt at ási T agozat (2007) Kodolányi János Fıiskola (2008) Semmelweis Egyet em Egészségt udományi Kar Kodolányi János Fıiskola (2007) Eszt erházy Károly Fıiskola T anárképzési és T udást echnológiai Kar Budapest i Corvinus Egyet em (2007) Budapest i Mőszaki Fıiskola

(2007)

ELT E Gábor Dénes Fıiskola T ávokt at ási T agozat (2008) Budapest i Gazdasági Fıiskola (2009) Dunaújvárosi Fıiskola Budapest i Corvinus Egyet em (2008) Gábor Dénes Fıiskola T ávokt at ási T agozat Budapest i Mőszaki és Gazdaságt udományi Egyet em Budapest i Mőszaki Fıiskola (2009) Zrínyi Miklós Nemzet védelmi Egyet em Szegedi T udományegyet em Gyógyszerészt udományi Kar Miskolci Egyet em (2008) Semmelweis Egyet em Szegedi T udományegyet em Budapest i Kommunikációs és Üzlet i Fıiskola Nyíregyházi Fıiskola Mőszaki és Mezıgazdasági Kar Debreceni Egyet em Budapest i Mőszaki Fıiskola (2008) P annon Egyet em Mőszaki Informat ikai Kar BME Gépészmérnöki Kar P olimert echnika T anszék P écsi T udományegyet em Állam- és Jogt udományi Kar P écsi t udományegyet em_Közgazdaságt udományi Kar P annon Egyet em Gazdaságt udományi Kar ELT E Eöt vös József Collegium ELT E Bölcsészet t udományi Kar ELT E Bibó Ist ván Szakkollégium P ázmány P ét er Kat olikus Egyet em Jog- és Államt udományi Kar

0

20

40

60


EURÓPAI UNIÓ


Az Európai Unió felsıoktatási politikája • 2003 után új EU felsıoktatási politika alakult ki: (a felsıoktatás aktív bevonása a Lisszaboni folyamatba) • Az EU-n kívüli Bologna folyamat eredeti céljainak kiegészítése (a új „társadalmi szerzıdés” szellemében) – Vonzóvá tétel (minıség és relevancia) – Kormányzás – Finanszírozás – Közösségi innovációs politika


Vonzóvá tétel (a képzési tartalom minısége és relevanciája) • Vonzóbbá tétel fıleg a gazdaság számára • A képzési tartalmak munkaerı-piaci relevanciájának erısítése • A kvalifikációk átláthatóbbá tétele a gazdaság számára • A képzést hozzákapcsolása az egész életen át tartó tanuláshoz • A képzés minıségének és az európai felsıoktatás nemzetközi versenyképességének javítása


Kormányzás • Állam és intézmények kapcsolata – Az állam mikro-menedzsment helyett stratégiai irányítást végezzen – Az intézmények önállóbbak– nagyobb felelısséggel és elszámoltathatósággal • Intézmények kitétele a versenynek • Regionális szerep erısítése • Testületi vezetés külsı szereplıkkel • Professzionális intézményi menedzsment


Finanszírozás • A társadalom (gazdaság) több pénzt ad, de cserében relevánsabb képzés kér • Az igénybevevık nagyobb szerepet kapnak a finanszírozásban (hozzájárulnak de ellenırizni is akarnak) • A források felhasználását hatékonyabbá kell tenni


Az LLL-orientált egyetem/1 • az LLL megjelenése az intézményi stratégiában • LLL orientált szervezeti változások (pl. az LLL-ért felelıs szervezeti egység vagy vezetıi poszt) • nyitás az új, nem hagyományos klienscsoportok felé • “LLL-barát” belsı emberi erıforrás menedzsment (pl. LLL aktivitás figyelembe vétele a személyes értékelésnél)


Az LLL-orientált egyetem/2 • a programkínálat bıvítése (pl. rövid kurzusok) • rugalmas tanulási utak támogatása – moduláris struktúrák bevezetése – kredit akkumuláció és transzfer támogatása – a nem formális és informális (tapasztalati tanulás) elismerése • Innovatív, tanuló-centrikus pedagógiai módszerek, új tanulásszervezési technikák alkalmazása (pl. projektmunka, távoktatás , e-learning)


Az LLL-orientált egyetem/3 • „LLL-barát” kutatási megközelítés (pl. tudás-transzfer orientált projektekben való részvétel) • munkáltatókkal való intenzív együttmőködés (mind a magán, mind a közszféra) • nyitottság a képzési programok egyeztetésére a munkáltatókkal • LLL-orientált alumni politika


JÖVİ (az OECD szcenáriói)


Az OECD szcenáriók

Nemzetközisesedés

Célközönség minden korcsoport „Létrejön a egész életen át tartó tanulás piaca”

A diploma kiadása egyetemi monopólium „Marad minden, ahogy van”

Többen adhatnak ki diplomát

SZCENÁRIÓK A célközönség csak fiatalok ►►


Négy forgatókönyv •

Nyitott hálózatépítés” (Open Networking). A különbözı országokban mőködı felsıoktatási intézmények közötti együttmőködés erısödése és mélyülése, amit elsısorban nem a piac, hanem az akadémiai szféra növekvı nemzetköziesedése vezérel. „A helyi közösségek szolgálata” (Serving local communities). A felsıoktatási intézmények egyre inkább annak a konkrét regionális, térségi vagy helyi közösségnek a szolgálata felé fordulnak, ahol mőködnek. „Új közfelelısség” (New Public Responsibility). A mai, döntıen közpénzekbıl finanszírozott állami rendszerek fennmaradása, de a finanszírozási források diverzifikálódása, a költséghatékonysági szempontok erısödése, a menedzsment hatékonyságnövekedése és a minıségbiztosítás nagyfokú erısödése. „Felsıoktatási Gazdasági Részvénytársaság” (Higher Education Incorporation). A felsıoktatás piacosodásának forgatókönyve, amit új piaci szereplık sokaságának megjelenése és térnyerése jellemez.

A felsőoktatás globális trendjei és szakpolitikai válaszok  

„A felsőoktatás globális trendjei és szakpolitikai válaszok az OECD országokban és az Európai Unióban” Típus: Tudományos-közéleti-társadal...

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you