Issuu on Google+

EURÓPA TERMÉSZETFÖLDRAJZA GYAKORLATI NÉVANYAG AZ EL ADÁSHOZ TARTOZÓ TÉTELSOR BONTÁSÁBAN

Készítette Gottfried Anna 2008.


1. Európa fogalma, helyzete és a domborzat általános jellemzése, s- és el idei hegységképz dései


2. Európa óidei hegységképz dései és a triász földtörténeti eseményei


3. Eur贸pa fejl d茅se a jur谩t贸l a jelenkorig


4. Európa éghajlatát kialakító tényez k. Az éghajlati elemek tér- és id beli eloszlása


5. Európa éghajlattípusai


6. Európa vízrajza, talaja és él világa


7. Észak-Európa általános jellemzése, ellentétek, végletek és legek


8. A Balti- sföld és tájai

Pallastunturi Csasznacsor -

821 m 1191 m

Salpausselkä

h= 700 km

sz= 1-2 km

Suomenselkä Finn-tóhátság

h= 350 km enyhe felboltozódás végmorénasánc 60-80 ezer db > d=200 m + Punkaharju-óz 150 km (Puruvesi tavon át) + Harjusaaret-óz 100 km (Pielinen-tó) jégcsiszolta pajzs/ enyhe felboltozódás/ hátság/ Karjalai-tönkre átnyúlik 50 ezer kis tó/ 30 db > 50 km2 (Uppsala ózrendszer: h=450 km/ Föld leghosszabja) saamidák, gotidák Taberg 344 m szilur és középidei (kréta) üledék fedi az smasszívumot

Lapp-tönk Hibini-hg Finn-tönk

Maanselkä Karjalai-tönk Svéd-tönk Norrland Közép-Svéd-alföld Smaland Skane-fsz

Glinttavak A réteglépcs (glintlépcs ) el terében összegy l felszíni vizek Glintvonal/Glintlépcs A fedett és fedetlen sföld határa, az a határvonal, ameddig a jég lepusztító munkája érvényesül. A jég szelektív lepusztító munkája során jön létre. Jégkarcok Vásott sziklákon jönnek létre; a jég által szállított moréna anyag vési ket a k zetbe Olvadékvíz-síkság

(Kola-fsz)

30-50 m

kett s-hármas végmorénasánc

Jégtakaró alatti, vagy annak visszahúzódása utáni olvadékvizek maradványa, amely hordalékanyaggal feltöltötte a síkvidéket Óz A morénaanyagból egyfajta hordaléksánc. A végmorénától abban különbözik, hogy a gleccserben alakul ki: a vékonyabb gleccserek fenékmorénájából. 10-50 m magas, 10-150 m széles (pl. Punkaharju-óz) Sziklamedence-tavak/Vásott sziklás-tavak A jég szelektív denudációjával létrejött medencét kitölti a víz. Tunturi

Lepusztulással keletkezett hullámos, dombos terület vidék, amit fátlan tundra borít Vaara/Vara Fás, törpefás dombvidék Vásott sziklák Aszimmetrikus formájú, gömbölyített sziklaformák, amelyek a jég útjában voltak. A jég fel li oldala lecsiszolt, sima, a másik oldalán nem, s t, moréna felhalmozódás is lehet a tövében Végmoréna/Selkä Az a hordalék, amit a gleccser maga el tt tol. Bel lük 10-50 m magas sáncok képz dnek.


Végmoréna-sánc A végmoréna hordalék felhalmozódása, 10-50 m-es magasságú dombsorok


9. A Skandináv-hegyvidék (kaledonida) és tájai. Izland Észak-Skandináv-hv

Dél-Skandináv-hv Dovrefjell Jotunheimen

Jostedalsbreen Izland Vatnajökull Langjökull Holfsjökull Myrdalsjökull

+ Hekla + Laki

(Finno max-a) Haltiatunturi 1324 m (Svédo) Kebnekaise 2123 m Sarek 2090 m itt van a legrégibb NP Hardangervidda 1691 m egy 1876 m-es csúcs a max. Snohetta 2285 m Galdhopiggen 2469 m Glittertind 2470 m 472 km2 jégmez / a Sk-hv legnagyobb összefügg jégtakarója/ platógleccser 8300 km2 Európa legnagyobb összefügg jégakarója Hvannadalshnúkur 2119 m Vatna D-i részén egy, a jeget áttört kaldera peremén 953 km2 jégmez 925 km2 jégmez 596 km2 jégmez 1491 m rétegvulkán/ pajzs alakú/ 7000 éves/ utolsó kitörés 2000.febr. 818 m hasadékvulkán

Fjell Fennsík vagy magasföld, amennyiben nincs rajta növénytakaró. ( tundra) (pl. Dovrefjell + Snohetta 2285 m) Platógleccserek Nagy területen, és nem völgyterületen helyezkednek el, hanem a Skandináv-hg vízválasztó gerincén

Tunturi Lepusztulással keletkezett hullámos, dombos terület vidék, amit fátlan tundra borít Viddák Tagolatlan, fátlan síkság, fennsík a hegyvidéki területeken. Lapos hegyhátak. Szelektív denudációval jöttek létre. A viddák a fjellekkel váltakoznak a tájban (pl. Hardangervidda 1691 m)


10. A Brit-szigetek általános jellemzése. A Brit-szigetek armorikai szerkezet tájai

Armorikai: a variszkuszi hegységképz dés ezen ágának elnevezése

Pennine-hg Dartmoor Exmoor Walesi-hv

karbon mk , agyagpala, homokk , karsztformák, barlangok/ vízválasztó középhegység/ armorikai + kaledóniai/ Ny-i oldal meredekebb Cross Fell 893 m negyedid szaki eljegesedések, glaciális formák kihantolt 290 milliárd éves gránitintrúziók, tor -fennsíkok/ lápvidék f leg devon-karbon kvarcit/ fennsík/ lápvidék Dél-Wales/ devon vörös homokk (old red sandstone), karbon mészk , homokk

Torr(-ok) Kihantolódott terület, hát. Fennsíkszer formákat alkot. Gránitintrúziók lepusztulásformái, lápvidékek (pl. Dartmoor)

Glaciális sorozat/(glaciális formák) A jégkorszakokban keletkezett formaegyüttesek neve: óz, drumlin, glaciális ároktó, olvadékvízsíkság, fenékmoréna, végmoréna, soll, kame, sfolyamvölgyek


11. A Brit-szigetek kaledóniai szerkezet tájai (kiv. Ír-sziget)

Skót-felvidék Glen More-árok Grampian-hg Skót-alföld Dél-Skót-dv Cheviot Hills

Cumbrian-hg

Cambrian-hg

gránit intrúziók, kvarcit, kr. palák/ É-i része az ÉNy-Skót-felföld 88/95 km hosszú kora-karbon szerkezeti árok/ pleisztocénben jégár mélyítette/ tavak/ Kaledóniai-cs. szilur vulkanitok/ gránitok/ (Közép-skót-felföld) Ben Nevis 1343 m 1 milliárd éve kihantolódott piroxénandezit lávadyke/ Brit-szk max-a a szerkezeti süllyedékben karbon-devon üledékek/ denudációs/ bazaltvulkánok f leg szilur palák, gránithegyek (+Merrick) f leg gránit, ótrachit (porfír) szilur palákból áll, ami gránittal, grauwackéval, mészk vel vegyül/ pleisztocén eljegesedési központ, glaciális formák/ tavak sugár irányban övezik (sok)/ szigetszer hegyhát/ 500-800 m Scaffel Pike 978 m Anglia max-a f leg szilur pala, homokk , magmás k zetek/ er sen gy rt szerkezetét megtartotta Snowdon 1085 m ordovíciumi eredet bazalt

Lávadyke/Telér Szubvulkáni hasadékokat kitölt felszín alatti lávamegszilárdulás. A Ben Nevis-nél azért andezites, mert a láva üledékes k zetbe nyomult be.


12. A Brit-szigetek síkságai és lépcs vidéke. Az Ír-sziget. SÍKSÁGOK

ÍR-SZIGET

Perm-Triász alapú denudált síkságok Carlislei-alföld Lancastriai-alföld Chesteri-alföld Somerset-alföld Közép-angliai-alföld f-triász keuper rtg-ek/ márga, hk , thk North.-Durhami-alföld karbon szenes perm&triász rtg-ek Yorki-alföld Lincolni-alföld Feltötlött síkságok Fen-síkság 3-4szaki ül-ek Hampshire-i-med eocén ül-ek Londoni-med 3-4szaki ül-ek/ É:morénah.D:eocén rtglépcs

KALEDÓNIAI szerk. Donegal hg Mourne-hg Wicklow-hg ARMORIKAI szerk. Kerry-hg SÍKSÁGOK Ír-alföld Burren-mk plató Moher-sziklák BAZALTVIDÉK Antrim-plató Óriások útja TAVAK Lough Neagh

LÉPCS VIDÉK Középs -jura oolitos réteglépcs

Cotswold Hills Cleveland Hills Fels -kréta réteglépcs Chiltern Hills Salisbury-fennsík Északi-Downs Déli-Downs Weald

(Exe Tees torkolat)

Stonehenge dsg/ f-kréta lepusztult a mk csak itt a peremeken maradt meg a-kréta agy&hk er sen erodálódott

kvarcit k börcök, gneisz gerincek a tagolt von-ból szilur palák, gránit k börcök, bazalttelérek paláköpenyb l kihantolódott gránit devon vörös hk , karbon mk , palák/ ria-öblök + Carrantuohill 1041 m szilur-devon-karbon mk , jégkori ül-el fedett, tavak mk teraszok, jég csiszolta fsz-nen karrok, üregek 8km, 200m abráziós fal/jégtarolta karbon mk ,pala krétavégi-eocén bazaltfennsík bazalt pereme,40ezer db bazaltoszlop, 4-10 szög 29 x 15 km/ 25 m max, 12 átl./ jégár mélyitette a bazalt-fsk szerk-i vonala mentén


13. A Francia Belga-rögvidék általános jellemzése. A Vogézek és az Ardennek

Vogézek

Ardennek Hautes Fagnes

Fekete-erd ikertestvére / Középidei ül-kes környezetb l aszimmetrikus kiemelked fennsík jelleg rög-hg/ Gránit, gneisz, kr.palák/ Moselle, Saar forrásai Grand Ballon 1424 m (Ballon de Guebwiller) Letarolt, fennsík jelleg rög-hg/ lekerekített hátak, lapos tet k/ peremeken karbon mk , C/ K-en magasabb Botragne 694 m fennsík lápokkal; felláp, magasláp


14. A Francia Belga-rögvidék. A Francia-középhegység (+ armorikai szerkezet)

Limousin Millevache-fennsík Morvan-fennsík Charolais Beaujolais Lyonnais Montagne du Forez Auvergne Puy-k

permi tönkfsz, fennsík gránitok, kr.palák C-med-kel tagolt kiemelt rög paleocén 6000 éve vulkanizmus/ nem szf-i árokképz déshez, hanem kis és terület forró ponthoz köt dik/ 2 magmakamra, Stromboli-típ. kitörések, maarok, Pelée-típ. kit-ek, rétegvulkánok, kihantolt szubvulkanitok monogenetikus vulkáni kúpok/ 95ezer-6ezer éve keletkeztek Puy de Dôme 1465 m riodácit dagadókúp/ 2x Pelée-típusú kitöréssel

Monts Dore Puy de Sancy

1886 m

a Massif Central legmagasabbja/ rétegvulkán

Monts du Cantal Monts Aubrac Monts Velay Cévennek Causses

Armorikai szerk.: Normandiai-rögv Montagne Noir Monts d Arrée Vendée La Gâtin

Plomb du Cantal 1855 m rétegvulkán hasadék menti t zhányó/ bazalttakaró rétegvulkánok, lávanyelvek, kiprep. lávat k, kihantolt dyke-ok Mont Mézenc 1753 m gránit, kr.pala, gneisz, kvarcit/ egyetlen rögvidéki NP/ legcsapadékosabb csúcs a Mont Aigoul Mont Lozere 1699 m gránitcsúcs/ ingókövek, gyapjúzsákok kiemelt jura mk , folyóV-kel mélyen felszabdalt/ kopár fennsíkok/ gazdag karsztos formakincs

gránit, gneisz, kvarcit, kr. palák/ alacsony dombságok/ tönkrögök, romok -

}

Bretagne

alacsony kr-os pala fennsík, középen gránitvonulat (285 m) (dombvidék)


15. A Francia Belga-rögvidék. Síkságok, medencék és lépcs vidékek Párizsi-medence

Île de France Beauce Sologne Száraz Champagne Nedves Champagne Argonne-i-erd Langres-fennsík Côte d Or Lotaringiai-lépcs Picardia Artois Boulogne Aquitániai-medence Médoc Gascogne Périgord Landes Etang Rhône-Saône-med. Saône-medence Dombes Rhône-árok Languedoc Rhône-delta Camargue Crau Provence Côte d Azur Brabanti-dombvidék

lépcs vidék/ tálalakú medence-rsz/ angol lépcs vk szerk-i folytatása/ egymásba helyezett tálakhoz hasonlít/ eredetileg vízsz. települt rtg-ek a med. közepén megsüllyedtek, a környez magaslatok kibillentek >É-on, K-en felhajló perem üledékes rétegek/ K Ny lejt/ peremeken az ellenállóbb k zetá rétegfejek kipreparálódtak > ezek a kueszták (szelektív denudáció) eocén-oligocén mk , hk + 4szaki üledék alacsony karsztfennsík lapos karsztfennsík mk , beszivárog a víz agyagos málladéktakaró, vízzáró liász-keuper a Langres-fennsík nyúlványa k-jura oolitos mk ben Fe-érc + a-jura szenes rtg-ek f-kréta mk lépcs / artézi víz középid szaki, 3szaki, tg-i+folyóvízi ül-kel kitöltött szerk-i süllyedék hordalékkúp-felszín, jégkori morénák D-en 3szaki-jura mk -fennsíkok (=fenyérpuszta) hordalékkúpok lábánál alacsony homokd nék, mocsarak vándord nék, rekeszt turzások > lagúnák, part menti tavak = étang-ok szerk-i süllyedék > Földközi-t-Rhône-Északi-t/ átl.szélesség: 50-60 km beltavi üledékek } Dombes: hullámos halomvidék < moréna, tavak meredek tg-öböl a 3szak végéig/ üledékek 3szaki ül-ek/ letarolt, alacsony dombvidék/ rajta fiatal tg-i&folyóvízi üledékek 50-58 m/év 780 km2 homokhátak padok, fattyúágak, lagúnák, sós mocsarak, félvad ménesek, flamingók, gémek stb. Durance egykori hordalékkúpja 25ezer km2, földrajzilag 3-részb l: 1. Rhône-mente, 2. Bels -Provence (Provence-i-Alpok), 3. TengerpartiProvence (+Maures, Esterel) Azúrpart löszös, homokos dombvidék


16. A Közép-európai-rögvidék általános jellemzése. A röghegyvidék. A Lengyel-középhegyvidék Szentkereszt-hg ysogóry Lengyel-lépcs vidék Köz-triász kagylósmk Fels -triász keuper Cz stochowai-dg Jura mészk lépcs Krakkói-Jura-hg Nidai-medence Fels -Sziléziai-med. Lublini-hátság Roztocze

legmagasabb, legid sebb/ óidei kr.palák, kvarcit, hk kvarcitból álló kp-i vonulata/ f csúcs a: ysica (612 m) a jégkorban nunatak volt Sváb-Frank-lépcs vidék párja, de kicsi lépcs : Odera f-Warta morénával takart fennsík/ Kozle Katowice lépcs : Cz-dsg lépcs t: 100 m< fallal zárja le a: er sen karsztosodott/ bg-okban gazdag kréta ül-ek töltik ki (gipsz, gipszkarszt) karbon feketeszenes rétegeket fenékmoréna takarja be/ bányászat a fenékmoréna alól csak a völgybevágásokban bukkannak ki a mélyben lév középidei üledékek, rajta lösz/ DNy-i legmagasabb pereme a: új3szaki üledékekb l

Gipszkarszt: gipszben kialakult felszíni és felszín alatti karsztformák. Ugyanazok a folyamatok játszódnak le, mint a karbonátokban. A gipsz képlékeny, emiatt jellegzetes formakinccsel rendelkezik. (A gy r dés hatására gy rt, szalagos csíkok alakulnak ki.)


17. A Német-középhegyvidék Nyugati része (a Weser Majna Neckar vonaláig)

Fels -Rajna-árok Peremhegységei: Fekete-erd Odenwald Spessart Pfalzi-erd Haardt-hg Saar-vidék Rajnai-palahegység Hunsrück Taunus Eifel Westerwald Siebengebirge Ruhr-vidék Hesseni-hegy-és-dvk Vogelsberg Rhön

Eocénben kezdett beszakadni/ Földközi-t Rhône Északi-t szerkezeti árok része egykori boltozat két szárnyán féloldalasan kibillenve hercinida magas hátairól a jégkorban jégárak > morénák/ Duna, Neckar forrásai/ ÉK-felé a-triász thk fedi Feldberg 1493 m Fekete-erd folytatása/ dombsággá alacsonyodott/ széleshátú dsg thk fedéssel/ É-i lábánál a Messel dombsággá alacsonyodott/ széleshátú dsg thk fedéssel alacsonyabb, thk fedés/ Vogézek ÉK-i folytatása alacsonyabb, thk fedés/ Pfalzi-erd K-i pereme thk fedés alól el bukkannak a f-karbon feketeszenes rétegek/ Pflazi-erd t l Ny-ra sötétszürke devon agyagpala/ Palát áttör óbazalt telérekben Fe-Cu-Pb-Zn-ércek A Rajna-v itt antecedens változó szakaszjellegekkel

}

a palahegység kvarcitgerincei (telérek)

Loreley-szikla 132 m 3 fázisú bazalt-andezit-trachit vulkanizmus: oligocén holocén/ kúpok, lávatakarók, maarok > Laachi-tó lapos bazalttakaró-maradvány/ fonolit-trachit kúpok bazalt-trachit kúpok, neckek É-i peremén, a hercinidákban karbon feketeszén tkhk vel fedett/ szerkezeti mozgások feldarabolták/ törések mentén vulk./ ásv.vizek/ thk ,k-mk réteglépcs k/ Weser forráságai Eu-i szf max összefügg pajzskúpja, 2500 km2, lávafolyások Taufstein 773 m bazalt-fonolit lávatakarók/ kürt erodált maradványai

Lávadyke/Telér Szubvulkáni hasadékokat kitölt felszín alatti lávamegszilárdulás


18. A Német-középhegyvidék Keleti része (a Weser Majna Neckar vonalától K-re) Szigetszer hg-ek Teutoburgi-erd Weser-menti-hg Harz Sváb-Frank-lépcs v. Köz-triász kagylósmk Fels -triász keuper Sváb-erd Frank-lépcs Jura mészk lépcs Sváb Alb Ries-medence Frank Alb Türingiai-medence Windleite lépcs Hainleite lépcs Keskeny gerinc hgk Türingiai-erd Fichtel-hg Bajor-erd Pfahl Lausitzi-rög

lapos síkból emelkednek ki É-on

}

középidei ül-ek építik fel (jura-kréta)

devon-karbon mélységi magmás&metamorf k zetek/ Ag-Cu-ércek Brocken 1142 m gránit intrúzió/ jégkorban külön jégsapka 4 jégárral Rajna menti peremi boltozaton/ rétegek helyzete olyan, mint a ház tet gerendáihoz támasztott cserepek/ kaptúrák lépcs : Neckar-Középs -Rajna mentén lépcs : Frankenhöhe, Steigerwald vulkánembriók, maarok, fonolit, bazalt neckek/ töbrös karsztfennsík 3szaki meteoritbecsapódási-kráter/ 22 x 24 km Solnhofen egymásba rakott tálak: legbelül f-triász keuper márga, körülötte lépcs k: (A-Triász Thk ) (K-Triász K-mk ) kuszán szerteágaznak, merev csapásúak gerincén gránitporfír/ gránit k börcök VV csomópont/ szerkezeti vonalak keresztez désében/ csapású hg-ek találkozásában metamorf gerinc + gránitcsúcsokkal Regen-völgy közepén kemény kvarcitgerinc-fal/ h=140 km, 100 m 300-400 m-es gránitmasszívum/ letarolt, csorbult vulkáni kúpok fenékmorénával betakarva/ megkopott


19. A Cseh Morva-medence és peremhegységei PEREMHEGYVIDÉKEK Szudéták Lu icei-hg Jizera-hg Óriás-hg Jeseník Odera-hg Érchegység Elbai-homokk hg Cseh-erd umava Wachau-szoros Cseh-Morva-dsg Jihlavai-hg d ári-hg CSEH-MEDENCE Brdy H ebeny Közép-cseh-dsg Plze i-medence eské Bud jovicei-m T ebo i-medence Elba-menti-síkság Cseh Paradicsom Cseh-középhg Oh e-árok

Doupovi-hg Slavkovi-erd MORVA-MEDENCE Morva-karszt Drahanyi-hg Ostravai-medence

legmagasabb, legjobban lepusztult/ óidei magmás&metamorf k zetek, középidei hkövek, 3szaki vulkáni képz dmények }

2 || hegyhát a Ny-i-Szudétákban, köztük a Libereci-medence: szén

gránitfennsík/ Középs -Szudéták Sne ka 1602 m kárformák, jégárak nyomai/ Elba forrása lapos palafennsík, kvarcitgerincek/ 3szaki bazaltkúpok Odera forráságai szabdalják aszimmetrikus, ÉNy felé lejt/ Ag-Pb-Sn-Zn-W-Sb-Ni-U-ércek Klinovec 1244 m óidei k zeteken f-kréta hk / Königstein, Lilienstein kövek/ kanyonszer sz k vízmosások, tornyok, t k, hidak, bástyák/ Batei, Szász-Svájc, Cseh-Svájc f leg gránit erchov 1042 m gránit + kr.palák/ jégkori kárfülkék, tengerszemek/ NP/ Moldva forrása Grosser Arber 1042 m gneiszb l A umava lealacsonyodó nyúlványát a Duna átf részelte É: gneisz, D: gránit/ Cseh-masszívum K-i pereme Dombság/ D: magasabb, óidei k zetek (gr&gn) É: kréta ül-el kitöltött Elba-völgy/ Moldva kaptúrák/ Új3szakban kiemelkedett, felszabdalódott }

meredek, erd s kvarcitgerincek/ ÉK-DNy/ K-i el terében Pb-Ag-ércek

hullámos felszín gránithátság/ 250-729 m karbon süllyedék f-C telepekkel/ Devon mk > Cseh-karszt }

3szaki behorpadás/ sekélytavi ül-ekben lignittelepek

Szudéták el terében kréta hk (~Cseh-Svájc)/ bazaltkúpok új3szakban a kréta alapzatot anyagú, formájú vulkánok törték át Mile ovka < fonolitkúp 3szaki szerk-i árok + hozzá kapcs. vulkáni utóvulkáni jelenségek/ gyógy-hévizek Hájek-ingovány: 2 km2-en iszapvulkánok, ásv.víz iszapmocsár, mofetta, fortyogók miocénben 2 tó volt, amiben barnaszén képz dött kp-ban berogyott kaldera/ oligocén-miocén bazaltkúp-maradvány lapos gránittömeg, meredeken törik le az Oh e-árokra az új3szakban folyamatosan süllyedt > tg-elöntések devon mk / barlangok/ Macocha szakadéktöbör: 138 m fennsík jelleg Fels -Morva-med. Alsó-Morva-med. ÉNy-i Kárpátokhoz


20. A Közép-európai-síkvidék általános jellemzése. A Holland-síkság

A Holland-síkság: Bréma-Magdeburg vonaltól Ny-DNy-ra, id sebb glaciális akkumulációs síkság (150ezer éve o jég) az olvadékvíz halmozta formák megkoptak, a végmorénák alacsonyak. Nincs sfolyamvölgy, a tavak helyett lápok vannak. Alacsony, egyhangú, csak néhol > 100 m

Flandriai-alföld Holland-síkság Zeeland Holland-marsch Fríz-marsch Veluwe

nem volt eljegesedve a jégkorban/ a tengeri ül-ken folyóvízi üledékek (el terében a feldarabolódott Ny-Fríz-szk) tipikus geest/ NP/ a saale eljegesedés morénái: ózok, kame-k, fenék-, végmorénák/ magas mozgó parti vándord nék/ füves fenyérpuszták

Olvadékvízsíkság: a belföldi jégtakaró alatti olvadékvizek maradványa. Nagyobb jégtakarók el terében az olvadékvizek által szállított és lerakott üledékekb l képz d feltöltött síkság. A belföldi jég alól érkez olvadékvizek a gleccserkapun keresztül jutottak ki a jégmez alól. A sok osztályozatlan hordalékot szállító vízfolyások a gleccser el terébe érvén hordalékukat lerakták, létrehozván ezzel egy a gleccsert l távolodóan lejt , legyez szer en szétterül hordalékkúpot. A hordalékkúp anyaga a gleccserkapu környezetében durva, attól távolodva finomodik. A síksági területeken elvégz d jégárak olvadékvíz-síkságai egybefonódnak, egymásra épülnek. Bodden: Félkaréjos öblök, amelyek a jég lepusztításával jöttek létre; amikor a jég nyelve lapos tengerpartokon

végz dött és a nyelv által kialakított medencébe nyomult be kés bb a tenger. Förde: Folyóvölgy, amelynek szubglaciális vízfolyás alakította a medrét, amelyet kés bb elöntött a tenger. Geest=terméketlen föld; magasan fekv homokos partvidék, homokvidék peremmel különülnek el a náluk alacsonyabb marschoktól. 40-70 m magas szélesen, laposan elterül vizes láp területek. Nagyon sok csapadékot kapnak, fenyérpuszta fedi ket. Szubglaciális hordalék (agyagos jég alatti moréna) töltötte fel ket. Hallig(ok):Sok apró sziget, területük 0,25 km2-nél kisebb, dagálykor a víz alá kerülnek. (Betonnal illetve termésk vel védték a vihardagályoktól) Holtjég: Ül-kel betemet dött jégdarab. Kés bb megolvadva soll

Glaciális sorozat: A jégkorszakokban keletkezett formaegyüttesek neve; óz, drumlin, glaciális ároktó, olvadékvízsíkság, fenékmoréna, végmoréna, soll, kame, sfolyamvölgyek Kame: Olvadékvízhez tartozó hordalék-felhalmozódások, dombocskák Marsch: Tengeri és folyami mocsarak. Fátlan, t zeges rét, síkság. El terükben d nevidék. Pl. a Holland-mélyföld Nyelvmedencetó: A gleccser végmorénája mögött felhalmozódott az olvadékvíz. Olvadékvízsíkság: A jégtakaró alatti, vagy annak visszahúzódása utáni olvadékvizek maradványa, amely hordalékanyaggal feltöltötte a síkvidéket Óz: A morénaanyagból egyfajta hordaléksánc. A végmorénától abban különbözik, hogy a gleccserben alakul

ki: a vékonyabb gleccserek fenékmorénájából. 10-50 m magas, 10150 m széles sfolyamvölgyek: Az egykori jégtakarók peremét mutatja az elhelyezkedésük, keskeny, hosszan elnyúló mélyedések, amik ma vízhálózatot vezetnek. Alapzatuk a jég visszahúzódásával keletkezett (D É fiatalodnak) Polder: A tengert l elhódított területek a tenger szintje alatt. Pl. gátakkal vezették el a vizet Soll: Holtjég-darab elolvadásával keletkezett apró, gömbölyded kerek tó (d=200-300 m ) Vihardagály: Az uralkodó légáramlás nagy szele hozzáadódik a tengeráramláshoz és nagy pusztítást okoz a part mentén Watt-part: Folyamatosan feltölt d , sekély part. Apálykor szárazon van.


21. A 1. Német-, a Lengyel- és a 2. Dán-síkság

A Német-és a Lengyel-síkság: A Bréma-Magdeburg vonaltól K-ÉK-re, fiatalabb glaciális, akkumulációs síkság (13ezer éve o jég) Dán-síkság: (Jylland-fsz + a Dán-szk)/ fiatalabb glaciális akkumulációs síkság Német síkság Ny-i része: Ditmarshcen NÉMET-, LENGYEL-SÍKSÁG sfolyamvölgyek Wroc aw-Magdeburg-Brémai(saale, warta stádium) G ogów-Baruthi(visztula, brandenburgi stádium) Varsó-Berlini(visztula, frankfurti stádium) Toru -Eberswaldi visztula, pomerániai stádium) Végmoréna-vonulatok Lüneburger Heide } Warta-végmoréna-vonulat (warta stádium) Altmark Fläming } ód i-dombság Tóhátságok Holsteini-SvájciMecklenburgiPomerániaiMazuriDÁN-SÍKSÁG Végmoréna-vonulatok Yding Skovhoj pomerániai stádium Glaciális sorozat A jégkorszakokban keletkezett formaegyüttesek neve; óz, drumlin, glaciális ároktó, olvadékvízsíkság, fenékmoréna, végmoréna, soll, kame, sfolyamvölgyek

Gleccserasztal Olvadásos forma. A felszínen vastag k tömb; rossz h vezetés, k zet alatt jégláb képz dik

Végmoréna-sánc A végmoréna hordalék sáncszer felhalmozódása, 10-50 m-es magasságú dombsorok formájában

Marsch Tengeri és folyami mocsarak. Fátlan, t zeges rét, síkság. El terükben d nevidék. Pl. a Holland-mélyföld

Végmoréna Az a hordalék, amit a gleccser maga el tt tol


22. Az Alpok általános jellemzése és fejl déstörténete


23. Az Alpok felosztása, szerkezete és nagyszerkezeti egységei

NYUGATI ALPOK Helvéti nagyszerkezeti egység a) Helvéti alaphegység b) Helvéti fed hegység Pennini nagyszerkezeti egység a) Pennini alaphegység b) Pennini fed hegység Ausztroalpi-öv a) Ausztroalpi alaphegység b) Ausztroalpi fed hegység Provence-i-öv a) alaphegység b) fed hegység

európai miogeosz. szegély, el térperemi self volt küls kristályos masszívumok küls üledékes vonulat / helvéti, ultrahelvéti, 3adid szaki takarók szárazföldi szegélyek közötti eugeoszinklinális volt bels kristályos masszívumok közbüls üledékes vonulat / pennini, 3adid szaki takarók afrikai miogeosz. szegély, el térközeli self volt Gráji- (K-i) + Gran Paradiso 4061 m, Ticinoi-,Valaisi- Alpok nem alpi szerkezet , a Pireneusok alap- és fed -hg-nek a folytatása Esterel és Maures csak, a többi fed hg

KELETI- és DÉLI - ALPOK Alsó K-alpi takarórendsz. Középs K-alpi takrendsz. Fels K-alpi takarórendsz. a) Északi-Mészk -Alpok É-Tiroli-Mészk -Alpok Salzburgi-Mészk -Alpok Osztrák-Mészk -Alpok b) Óidei grauwacke öv c) Flis öv Helvéti takaró Pennini nagyszerkezeti egység Drauzug Preadriai lineamens Déli-Alpok

afrikai miogeosz. szegély, el térközeli self volt/ középs kristályos övezet afrikai miogeosz. szegély, el térközeli self volt/ középs kristályos övezet el tértávoli self volt, részben v teljesen lenyírt takarók, óidei grauwacke öv, kréta-3adi-ki flis öv

lenyesett kréta-harmadid szak fed hegység a szerkezeti ablakokban el térközeli self volt, óidei metamorf, gy rt k zetek és perm-középidei üledékek óidei, harmadid szaki magmás k zetek dinári szerkezet, o nagy takarórendszerek, o metamorfózis


24. A helvéti nagyszerkezeti egység alaphegységének tagjai a Nyugati-Alpokban

Az Alpok legküls , legalsó helyzet , takarós alakváltozásoktól (részben) mentes kristályos aljzata. Többnyire óidei metamorfitokból áll, óriási gránitintrúziókat tartalmaz. Kisebb masszívumokra darabolódott. Helvéti alaphegység: küls kristályos masszívumok Tengeri-Alpok Argentera-masszívum Pelvoux (Barre de Écrins 4102 m, Pelvoux-massz.) Belledonne (masszívum) Mont Blanc-csop. Aiguilles Rouges *Berni-Alpok

*Damma-csop.

*Titlis Gotthárd-massz. Glarusi-Alpok

* Aar-masszívum

Mont Blanc 4808 m (masszívum) központi része Finsteraarhorn 4274 m Aletschhorn Jungfrau 4158 m Mönch Rhône forrása (Rhône-gleccser) Dammastock 3634 m Rhônestock 3595 m központi része vízválasztó csomópont/ Rajna forrása központi része

4195 m 4107 m


25. A helvéti nagyszerkezeti egység fed hegységének tagjai a Nyugati-Alpokban

Helvéti fed hegység: helvéti, ultrahelvéti, harmadid szaki takarók/ küls üledékes vonulat Tengeri-Alpok Provence-i-Alpok É-i része: Lubéron, Vaucluse, Ventoux Dauphinéi-Alpok Vercors, Grande Chartreuse Savoyai-Alpok Berni-Alpok Svájci-Mészk -Alpok

(peremeken: pl. Jungfrau É-i fala körül)

Pilátus, Kis-, Nagy-Mythe, Titlis Glarusi-Alpok Jura

Rigi, Säntis-csoport

(peremeken) (peremeken)

1. Red s v Gy rt-Jura/ 2. Táblás-Jura Cret de la Neige 1720 m

Muotatal: Hölloch-barlang (193,5 km),


26. A pennini nagyszerkezeti egység tagjai a Nyugati- és a Keleti-Alpokban (tektonikai ablakok) NYUGATI-ALPOKBAN Pennini alaphegység Liguri-Alpok Cotti-Alpok Gráji-Alpok Valaisi-Alpok

Ticinoi-Alpok Adula-masszívum Pennini fed hegység Liguri-Alpok Cotti-Alpok Gráji-Alpok Savoyai-Alpok Fribourgi-Alpok Briançoni-övezet Valaisi-Alpok KELETI-ALPOKBAN Rätikon Silvretta Ötz-völgyi-Alpok Ziller-völgyi-Alpok Tuxi-Alpok Magas-Tauern

Vas-hegy Borostyánk i-hg

( bels kristályos masszívumok ) É-i része részben Monte Viso 3841 m központi és Ny-i része K-i része Dufourspitze 4634 m Matterhorn 4478 m részben pennini, harmadid szaki takarók ( közbüls üledékes vonulat ) Középs és D-i része részben részben: Chablais (El -Alpok) (El -Alpok) -

}

Gargelleni-ablak. (Fed hg: ofiolit + flis)

(160 x 30 km) (Alaphg: óidei gneisz, amfibolit, fillit, gránitintrúziók)

}

Tauern-ablak (Fed hg: perm triász üledékek: kvarcit, tarkahomokk , mészk , ofiolit)

Grossglockner 3798 m Grossvenediger 3674 m Hoher Sonnblick 3106 m Fed hg: kvarcfillit, mészfillit, dolomitos metahomokk , metakavicsk , zöldpala szerpentintestekkel


K szeg-Rohonci-hg

} Ă?rott k

882 m


27. Az alsó- és középs K-alpi nagyszerkezeti egységek tagjai ALSÓ-KELET-ALPI Weschel-hg Fert -melléki-dbg Semmering Rosalia-hg Soproni-hg Lajta-hg Hainburgi-rög Alacsony-Tauern KÖZÉPS -KELET-ALPI Räti-Alpok Bernina Ortles Silvretta Ötz-völgyi-Alpok Stubai-Alpok Sarn-völgyi-Alpok Magas-Tauern Alacsony-Tauern Gurk-völgyi-Alpok

afrikai miogeosz. szegély, el térközeli self volt/ középs kristályos övezet

}

Weschel-egység/ alsó helyzet takaró

}

Semmeringi-egység/ magasabb helyzet , a Weschel-egységen átbukott takaró

a Tauern-ablak peremi pikkelyövei afrikai miogeosz. szegély, el térközeli self volt/ középs kristályos övezet + Piz Bernina 4049 m (+ Wildspitze) részben É-i, K-i, D-i peremén Ny-i része


28. A 1. fels K-alpi nagyszerkezeti egység tagjai és a 2. Déli-Alpok Fels -K-Alpi takarórendszer: el ÉSZAKI-MÉSZK -ALPOK Észak-Tiroli-Mészk -Alpok Rätikon Allgäui-Alpok Lech-völgyi-Alpok Loferi-hegység Wetterstein Karwendel Kaisergebirge Salzburgi-Mészk -Alpok Steinernes Meer Hochkönig Tennengebirge Dachstein Höllengebirge Totes Gebirge Osztrák-Mészk -Alpok Enns-völgyi-Alpok Hochschwab Raxalpe Schneeberg ÓIDEI GRAUWACKE ÖV Kitzbüheli-Alpok Eisenerzi-Alpok FLIS ÖV Salzburgi-El -Alpok Salzkammergut Bécsi Erd DÉLI-ALPOK Bergamói-A Júlia-Alpok

Bresciai-A Triglav

tér-távoli self volt/ részben v teljesen lenyírt takarók, óidei grauwacke öv, kréta-3adid szaki flis öv

Zugspitze -

}

2963 m

Berchtesgadeni-Alpok

Eisreisenwelt Klosterwappen 2076 m lenyesett kréta-3adid szak részben részben dinári szerkezet, o nagy takarórendszerek, o metamorfózis Lessini-A Velencei-A Karni-A Kamniki-A Macelj

2864 m

Dolomitok Marmolada di Penia Marmolada di Rocca

3342 m 3309 m

Ivanscica

Déli-Karavankák


29. Az Ibériai-félsziget általános jellemzése. Variszkuszi szerkezet 1. röghegységek és 2. medencék Galíciai-hegyvidék Trás-os-Montes Kantábriai-hegység

Ibériai-hegység Portugál-választóhg Kasztíliai-választóhg

Sierra de Guadaloupe Montes de Toledo Magas-Algarve Sierra Morena

Mezeta Ó-Kaszília Új-Kasztília La Mancha

gráni, gneisz, kr.palák/ Ibériai-massz. része/ egyenetlen, mély folyóvölgyekkel felszabdalt/ RIApart gránit, gneisz/ fennsík jelleg , dombos/ folyóvölgyekkel felárkolt/ Ó-Kasztília folytatása Mezeta É-i peremhegysége/ Ny felé magasodik, középidei ül. rögök (mk )/ jeges, karsztos formakincs Picos de Europa: a legmagasabb csoportja/ óidei gránit, mk / meredek, | falú csúcsok, kár-, jégárformák Torre de Cerredo 2648 m Mezeta ÉK-i peremhegysége, ||-os vonulatok Moncayo 2313 m jégkori eljegesedés Kaszt-vhg folytatása Serra de Estrela jégkori eljegesedés/ (1991 m) gránit, gneisz, kr.pala/ ¬ folyó-völgyek (3szaki szerk-i mozgások, kaptúrák), Ó- és Új-Kasztíliát választja el Sierra de Gata Sierra de Gredos } a rögsor gránithegységei Sierra de Guadarrama (1601 m) (1447 m) Mezeta D-i peremhegysége/ csak 1-2 csúcs > 1000 m/ kopár, enyhe lejt j , néhol fennsík jelleg . Ókor óta PbCu-Hg-grafit-bányászat/ védett paratölgyesek

lapos, 3szak eleji lezökkenés/ középidei-3adid szaki üledékek/ (mesa=asztal, tábla) dombos, folyóvölgyekkel felszabdalt/ 700-850 m átl. magasság nagy, lapos fennsíkok/ 600-650 m átl. magasságú szabdalatlan sík , arab eredet (Al Manha)


30. Az Ibériai-félsziget alpi hegységképz dés során keletkezett tájai és feltöltött alföldjei, medencéi Baszk-hegység Pireneusok Nyugati-Pireneusok

tömeges, bástyaszer , alpida/ VV, Égh-V/ o volt szubd. vet k, elcsúszások mentén gy r dés

Vizcayai-öböl

Somport-hágó/ (2504 m)

Középs -Pireneusok

Maladeta-csoport Bels -Sierrák

Küls -Sierrák Keleti-Pireneusok Katalóniai-hegység Bels -vonulat Montserrati-sziklák Küls -vonulat Betikai-hegység Küls -vonulat Gibraltári-szikla Bels -vonulat Sierra Nevada Rhondai-medence Guadixi-medence Oviedói-medence Közép-Portugál-síkság

Pico de Aneto 3404 m (max. Pir.) (D-i üledékes öv, 2 szinklinálisvölggyel tagolt antiklinális) Monte Perdido 3355 m Ordesa-völgy Ordesa-v. és M.Perdido is NP 1918 óta, 156,08 km2 (Segre-folyótól K-re) (néhol kibukkanó) óidei gránit, gneisz, kristályos pala n enyhén gy rt középidei üledékek. Ezeken gy retlen fels -kréta homokk táblák. Jól tagolt, Ebro sz k szurdokon vágja át. h= 10 km sz= 5 km (Sant Jeroni) (1236 m) alpida,(szintén) o volt szubdukció/ tágas völgyekkel, medencékkel tagolt kopár hegyek, nyáron kiszáradó aszóvölgyek, féligszáraz éghajlat/ badlandképz désr l híres medencék középidei mészk , homokk vet síkokkal felszabdalva/ szerkezeti völgyek, medencék jura mészk metamorfitok, magmás k zetek/ legmagasabb része a Sierra Nevada Mulhacén 3478 m Európa legdélibb gleccsere volt/ t= < 1 km2 badlandek badlandek -


Alacsony-Algarve Tajo-medence Andalúziai-medence Las Marimas Murciai-félmedence Valenciai-félmedence Aragóniai/Ebro-medence

középidei, 3szaki rétegek, néhol 4szaki tgi-folyóvízi ül-ek/ tg-parton vizeny s síkság tg felé nyitott, korábban tg-öböl volt: a folyóvizek töltögették egyre Ny-ra szorítva tg-partot Guadalquivir vizeny s torkolata, er sen tölt dik, 40 m homokd nékkel tagolt mocsár, rezervátum hg-ek közötti 3szaki süllyedék, vöröses ül-ek/ Ebro mf-i felszabdalták/ teraszos folyóV-ek, rtg-lépcs k


31. Az Appennini-félsziget általános jellemzése. Korzika, Szardínia és Szicília (+ Elba, Málta, Ischia és Capri)

Korzika

Szardínia K-Szardíniai-hv DNy-i-hegyvidék Campidano-alföld Szicília Szicíliai-Appenninek Monti Peloritani Monti Nebrodi Le Madonie Monte Pellegrino Monti Iblei Etna Szicíliai-dombvidék Cataniai-alföld

Elba Málta Ischia Capri

t= 223,5 km2 t= 245,7 km2 t= 10,4 km2

8722 km2/ 183 x 83 km/ partvonala er sen tagolt/ Ny: hercinida, riapart K:3-4szaki ül-ek, lagúnák ÉK: alpi övezet bels öve D: mk takaró Monte Cinto (2706 m) gránit 23 813 km2 (Gennargentu) hercinida/ gneisz, gránit, kr.palák/ néhol jura-kréta mk , dolomit takarómaradványok (Iglesiente) óidei mk , pala, gránit, gyengén gy rt flis szerk-i árokban/ óidei alap/ neogén, 4szaki üledék 25 462 km2/ Földközi-t legnagyobb szigete legmagasabb részei mészk b l Aspromonte folytatása (gránit, gneisz) flis és mk flis és mk flis és mk vulkanizmus: f-miocén a-pleisztocén Etna (3343 m) k-pleisztocén máig/ Eu max-a, legaktívabb/ bony. szerk- rétegvulkán/ 100ezer éve épül/ >300 parazitakráter középidei mk rögök, kréta-hk , márga, miocén molassz fiatal feltöltött szerk-i süllyedék

óidei palák, szerpentin, gránit, porfír/ volt-Fe-érc bányák 3szaki mk , korallmk , abráziós-bg + 5 sziget campagniai vulkáni provincia Dinári övezet küls selföve/ a D-i-App-k karbonátos gerincének vet déssel&abrázióval letépett db-ja

Flis Heterogén összetétel , inkább apró szemcsékb l álló (homokk szer ) üledékes k zet. K zettanilag nem egységes. A hegység lassú kiemelkedésével keletkezik. Hawaii-típusú kitörés: A kürt b l egyenletesen kiáramló, folyékony láva széles kúpot épít. Az effuzív vulkánkitörések közé tartozik,

kitörésüket nem kíséri robbanás. Kis energiájú kitörés, k zetanyaga viszonylag kis területen szóródik szét <0,05 km2), a magma fragmentációja is kismérték . Stromboli-típusú kitörés: Gyakori hamu-, salak- és lávafoszlányszórás. A kürt ben izzó magmából felszabaduló gáz id r l id re felszakítja a lávaburkot, melynek során s r bb k zetolvadék

kerül a felszínre, általában szakaszos jelleggel. A rövid ideig tartó robbanásos kitörések periodikusan ismétl dve követik egymást. A vulkáni törmelékek 10-100 m-re repülnek a kitörés helyét l, így viszonylag kis területen (0,05-5 km2) szóródnak szét. Az ilyen kitöréseket általában a kisebb, komoly pusztítást csak ritkán okozó kitörések között tartják számon.

Pliniusi-típusú kitörés: a hevesen zajló robbanásos vulkáni tevékenység során f leg jelent s mennyiség törmelékanyag (lávafoszlányok, vulkáni por és hamu) képz dik, ami nagy er vel távozik a kráterb l, így nagy területet borít be. A kitörési felh jellegzetes. A legpusztítóbb kitörések között tartják számon. Ilyen volt a Vezúv 79-es kitörése.


32. Az Appenninek

~1100 km. A Tethys afrikai peremér l származó szerk-i egységek/ eogeosz,miogeosz szegély volt (el térközeli-peremi self)/ 3szakban gy r dött fel az Adriatis-tüske és az óc-i kérg Tirrén-t között az utolsó jelent s takarós mozgásként a pliocénben. Poliantiklinális-takaróred s-alpida. Gy r dés után magasságokba , vulkanizmus

Északi-Appeninek Liguri-Appenninek Etruszk-Appenninek Apuanai-Alpok Középs -Appeninek Római-Appenninek Abruzzók Gran Sasso d Italia Déli-Appeninek Sannita-Appenninek Matese-hegység Lucanói-Appenninek Calabriai-Appenninek La Sila Aspromonte

takarós, gy rt, középidei mélytg-i karbonátos ül-ek, ofiolitok, vtg 3szaki flis/ Riss-würm után max gerincei >2000 m/ hk , peremen agyag+csuszamlások/ Pó-sg felé lankásabb mint a Ligur-t felé gy rt-feltorlódott hk lánc Monte Cimone (2165 m) carrarai-márvány < metamorfizálódott triász mk Dinári küls selföv többnyire/ vtg karbonátos rtg-ek/ kopár mk rögök/ 3-4szaki gy rt molassz || gy rt hk gerincek & mk szirtek, D-felé több mk / hosszanti V-ek, szurdokok, lapos med-k eocén vet déses mk rögök/ fsk-ok: karsztformák, kopárokon: törmelék, csúcsokon: eljegesedés dolomit, mk , márga/ Campo Imperatore szerk-i polje Corno Grande 2912 m karbonátos rtg-ekb l takaróred k, de töréses-vet déses is/ 3-4szaki gy rt molassz f leg mk félrebillent mk rögök/ mély V-ek/ agyag-agyagpala táblás fsk-ok/ karsztos metam, CO3os k zetek/ meredeken, karéjos vet k mentén szakad a Tirrén-t-be

}

gránit, gneisz, csill.pala bukkan a fsz-re


33. Az Antiappenninek dombvidékei, t zhányói. A félsziget medencéi, alföldjei. Lipari-szigetek.

Toscanai-domvidék Umbriai-dombvidék Lazio Monti Volsini

óidei részére D-en 3-4szaki ül települt/ eróziós katlanok/ Chanti-dsg > sz l - bor-vidék Monte Amiata andezit, andezit tufa/ kráternélküli rom t zhányó, 180 e éve kihunyt/ fumarolák stb. 4szaki gy retlen molasszban a: Trasimeno-tó 128 km2 6-7 m/ szinte csak es víz táplálja: szintje jelent sen ingadozik f leg bazaltból láva- tufa-takarók/ rétegvulkánok bezökkentek, felrobbantak > üstjükben kalderatavak 114 km2

Bolsena-tó

151 m

Monti Cimini Vico-tó

-

-

Monti Sabatini Bracciano-tó

57,5 km2

165 m

Monti Albani

Pó-síkság Toscanai-medence Tevere-medence Volturno-medence Campagnia-medence Tavoliere-alföld

Albano-tó 4 km2 170 m Nemi-tó 1,7 km2 34 m vulkáni provincia/ fonolit, trachit/ kalderák, fortyogók/ Solfatara vulk: d=500m 70m, S-es forró gázok Campi Flegrei d=15km kalderában 150 apró fiatal gy r alakú vulkán/ legfiatalabb a: Monte Nouvo (135 m) Vezúv 1277 m 3szaki tg-i + 4szaki folyóvízi + tavi-mocsári + glaciális üledékek / Pó-delta: 70 m/év -

Lipari-szigetek Lipari Salina Vulcano Stromboli

7 nagy, sok apró sziget/ ma is több aktív/ Jón-tg-i töredék szub-ja a Tirrén-t alá (már leállt)/ elmozdulások 223 e éves ut.kit: 580-ban 430 e éves 120 e éves 21 km2/ 386 m/ 1890-ig foly.m ködött, ma csak fumarolák, szolfatárák 233 e éves 12,6 km2/ rétegvulkáni m ködés, évi 2 jelent sebb kitörés

Campagnia


34. A Balkán-félsziget általános jellemzése. A 2. Vardar-övezet tagjai, a 3. Szerb Macedón- és a 4. Trák-rögvidék (+ 1. Szlavóniai szigethegységek, 5. Dobrudzsa)

Szlavóniai szigethegységek Medvednica Bilo Gora Papuk Psunj Pozsegai-medence Vardar-övezet

Fru ka Gora Kopaonik Kosovo polje Szkopjei-medence Demirkapi Szerb-Macedón-rögvidék umadja Oszogovszka Planina Szrimónasz-menti med-k

Trák-rögvidék Rila hegység Pirin hegység Rodope

Tekir-dag Dobrudzsa

(metamorf k zetek) eredet , kifejl dés eredet tömbökb l áll < er s présel dés, transzkurrens vet k/ F tömege ofiolit-sorozatból, kisfokú metam. szenvedett > palás + mélytengeri triász kréta ül-es összletekb l áll/ A Vardar-óceán f-kréta szuturája triász kristályos mk , mészpala, grafitpala, szerpentinit + f-kréta törmelékes k zetek települtek rá középidei metamorf aljzaton ofiolitos keverék + nyíltg-i f-kréta 3szaki vulkanitok pliocénben még tó volt benne új3szaki szerkezeti süllyedék, pliocén ül-ek/ Vardar szeli át Vardar szurdoka (takred s rög-vk óidei magmás és metam. k zetekb l) óidei k zetmag, középidei ül-kel övezve + magm.intr. =erd / alacsony dsg/ miocén-pliocén üledékek, alatta kréta k zetek tágas, szerkezeti V-medencék/ pliocén: tg-ben lerakódtak a körny. magaslatok lepusztulástermékei Blagojevgrádi-medence Petricsi-medence kp-jában (Sztruma ált.) 2f részelt Kozsuh-vulkán/ hévíz-feltörések Alsó-Sztruma-medence karbonban már elkülönült kéregsziget volt a dinári-balkán geosz. ágak között/ (középidei ül-kel övezett óidei magmás és metam. k zetek) Balkán-fsz max-a/ tömeges, szabdalt gerinc / Kárformák/ VV-csp: kártavakból ered folyók (Muszala) (2925 m) gazdag jeges formakincs/ pengeéles gránit f gerinc/ gneisz+kr.palák/ márványkarsztok (Vihren) (2915 m) D-i hegylábfelszínen földpiramisok (Melnik) kr.palákból/ peremein szurdokokkal szabdalt mk takarók Ny: magasabb/ fennsíkszer hegyhátak/ mély, sz k V-ek/ tágas szerk-i med-k K: alacsonyabb/ V-kel, med-kel tagolt dombságok (Perelik) (2191 m) (Rodostói-hg) alacsony rög/ lapos, enyhén hullámos/ lapos, széles V-kel tagolt tönk/ csak a szélei meredekek D-en szarmata üledékek, majd egyre vastagabb lösz fedi az óidei k zeteket


35. A Dinaridák bels és középs övezete

Bels öv Zlatibor Zlatar Észak-Albán-Alpok/K Zenicai-medence Szarajevói-medence Novi Pazari-medence Metohija-medence

Középs öv Szlovén-Karszt Posztojnai-medence Posztojani-barlang kocjani-barlang Horvát-Magaskarszt Nagy-Kapela Kis-Kapela Plje evica Velebit Oto aci-polje Krbavai-polje Bosnyák-Magaskarszt Dinári-hegység Livnói-polje Hercegovinai-Mkarszt Bjela nica Prenj Mostari-polje Montenegrói-Mkarszt Magli Durmitor Észak-Albán-Alpok (Nyugati)

gy rt-takarós óidei metamorfitok + Vardar-öv-b l áttolt ofiolitos takarókból álló von-k, med-kel tagolt kp-hgk ércekben gazdag palahegység/ lepusztult mk -takaró alól bukkan ki palafennsík ÉK-DNy csapásirányú miocén, pliocén üledékkel kitöltött. (palaöv boltozatán) miocén, pliocén üledékkel kitöltött. (palaöv boltozatán) pliocén, tavi üledékek magasabb, >1000 m vtg középidei kréta mkövekb l álló magaskarszt/ Kréta végi er s gy r dés, takaróképzés poljéi a mk -dolomit határon: olvadáskor, es kor tavak/ szakadéktöbrök flisen alakult ki, karsztos hg-kel övezett/ É-i részén a: h= 23 km a Pivka által formázott bg-kat foglalja össze/ kréta mk / pleisztocént l h= 5,8 km kréta mk magasabb, kopár karszt, ritkán vizes poljékkal, amiknek a felszíne töbrökkel lyuggatott himl s karszt -

}

közöttük a Matica völgyében a Plitvicei-tavak NP

itt a legmélyebb zsombor: 1392 m/ barlangjáratok/ szurdokok/ Paklenica NP 1953 széles, hosszú, magas hegyláncok/ hosszú, tágas poljesorok (Dinara) (1851 m) alig szabdalt, tömeges, széles fsk-on csúcsok K-en/ 60 x 10-12 km >2000 m karszt/ jégkori jeges formakincs legmagasabb, legsokrét bb/ karszt + jég (Bobotov kuk 2523 m)/ Igazi magashegység/ Eu legmélyebb szurdokai triász mk ben: Piva, Tara, Mora a-V néhol > 1km/ NP 1960/ karsztformák/ Crkvice 4643 mm gránit + karsztos magashg/ a Dinaridák max-a/ ÉK-DNy csapásirány Majas Jezerces 2694 m

Magaskarszt: a hétköznapi szóhasználatban a nagyobb tengerszint feletti magasságban elhelyezked karsztformákat

értjük alatta. A szakirodalom a leszálló karsztvízszint alsó részéhez tartozó karsztvidéket nevezi így.

Ofiolit-sorozat: magmás k zetek csoportja, bázisos és ultrabázisos, vastartalmú k zetek összlete. F leg diabáz,


szerpentin és diabáz-tufa alkotja. Zöldes szín , emiatt zöldk övezetnek is nevezik

Polje: nagy kiterjedés , meredek oldalú, zárt, lapos fenek karsztos felszínforma. A dolinánál lényegesen nagyobb formát jelent.


36. A Dinaridák küls övezete

Küls öv Trieszti-Karszt i aria Biokovo Knini-polje Sinji-polje Popovo-polje

Középidei mk , 3szaki eocén flis vonulatok/ Magas középhegységek/ A partvidék szk-re, fszk-re darabolódott/ Legkeskenyebb, legalacsonyabb, legfiatalabb/ Dalmát parttípus, sirokkó, bóra itt írták le 1x a karsztjelenségeket/ dolina=töbör, ponor, polje, planina (Isztria) töbrök, poligonális karszt, zsombolyok/ Imotsko-polje körüli fsk peremén 2 db szakadéktöbörben tavak: Vörös-tó, Kék-tó -

Bóra: hideg, lebukó, f n-jelleg , száraz szél. A szárazföld fel l tart a partvidék felé. A hóval takart hegyvidék és az Adriai tenger meleg medencéje közötti h mérsékleti különbség miatt jön létre. Er ssége és gyakorisága a h mérsékletkülönbség mértékét l függ. Esetünkben a Dinári-hegységb l jut az Adria medencéjébe, így a turizmust gyakran zavarja. Dalmát parttípus: az Adriai-tenger partvidékének jellegzetes parttípusa. Olyan konkordáns (a hegyvonulatok a partvidékkel párhuzamosak) part, amely szigetekkel, félszigetekkel er sen tagolt.

Magaskarszt: a hétköznapi szóhasználatban a nagyobb tengerszint feletti magasságban elhelyezked karsztformákat értjük alatta. A szakirodalom a leszálló karsztvízszint alsó részéhez tartozó karsztvidéket nevezi így. Poligonális karszt: olyan karszt-terület, amely fedetlen, nagy mennyiség és méret töbrök borítják a felszínét, a töbröket maradványgerincek, maradványküszöbök, és karsztos dombsorok választják el egymástól. Polje: nagy kiterjedés , meredek oldalú, zárt, lapos fenek karsztos felszínforma. A dolinánál lényegesen nagyobb formát jelent.

Sirokkó: Afrika irányából érkez , f njelleg légmozgás. A különbség az, hogy a f n száraz, ez pedig párás leveg t hoz. A Szaharában óriási porviharok formájában jelentkezik. Sokszor a sivatag homokját is szállítja. (Piros hó ) Szakadéktöbör: Korábban tál alakú mélyedés, amelynek az er s oldódás hatására beszakadt az alja Töbör: másik elnevezése dolina. Zárt, kerekded, tál alakú, felszíni karsztos mélyedés, amely a kioldás hatására jön létre. Átmér je és mélysége néhány métert l több száz méterig terjedhet.

Víznyel : a felszíni karsztjelenségek egyik fajtája. Víznyel nek nevezzük azokat a karsztos nyílásokat, amelyeken keresztül a felszíni víz a k zet belsejébe kerül. A víznyel k általában a karsztos és a nem karsztosodó k zetek határának közelében alakulnak ki. A víznyel tulajdonképpen olyan váltópont, ahol a felszíni vízfolyás a karbonátos k zetekben kialakult üregrendszerbe lép, és - hordalékát s magával szállítva - a föld alatt folytatja útját. A víznyel általában kisebb bemélyedés, el fordul, hogy valamilyen negatív karsztforma (dolina, töbör) alján alakul ki.


37. A Hellenidák Bels öv ar Planina Korab-hegység Gali ica Olimposz Mirdita-fennsík Pilion-hegység Othrisz-hegység Tetovói-medence Bitolai-medence Kasztoriai-medence Thesszáliai-medence Középs öv Cukáli-hegység Tomori-hegység Pindosz-hegység Parnasszosz Acháj-hegyvidék Tajgetosz Parnon-hegység Ida-hegység Szamaria-szurdok Argoliszi-medence Spártai-medence Küls öv Ipirosz-hegység Olympiai-medence

óidei gránit, csillámpala + a Vardar-övezetb l áttolt takarókból (+ofiolit) álló közép- és magashegységek gránit-gneisz-anatexit összlet, a fels összlet vékony: csill.pala-fillit-kvarcit + CO3/ eljegesedési formák legmagasabb/ legpompásabb triász mk -rög/ az Ohridi- és Preszpa-tavakat választja el kárfomák/ Olimposzi-ablak (3 takaró alól): f-eocén flis, márvánnyá alakult triász eocén sektg-i CO3-as ül-sor (Mythikas) (2917 m) NP 1938 ÉNy-i peremén a: Meteorák oligocén deltaüledék, 300 m gombasziklák középidei mk -böl álló takaróred s, med-kel tagolt magashg-ek/ jégkori eljeg./ er sen karsztos/ > 2400-2500 m (Szmólikasz) (2686 m) NP 1918 jura eocén üledékes k zetekb l álló középhegységek/ a szigeteken folytatódnak/ cirkumgressziós part -

Flis: ül-es k zet, heterogén (apró) szemcseössz. jellemzi, egyfajta rétegzett hk , márga és mész ül-k. A hg lassú emelkedésekor keletkezik, ha azt egy lassú lepusztulás is kíséri.. Gombaszikla: szélmarás és mállás eredménye, A szél által szállított anyag legnagyobb része 15 cm alatt mozog. E

magasság fölött a szél nem képes jelent s mértékben pusztítani a felszíni k zeteket, így az ebbe a sávba es részeket elpusztítva gombára emlékeztet formákat hoz létre. Cirkumgressziós part: a süllyed konkordáns partvidéken a tenger benyomulásának három fokozata van. 1. ingresszió: a tenger benyomulása a szárazföldekre, 2. pergresszió:

a tenger mélyülése a félszigetek között és az öblökben , 3. cirkumgresszió: a szárazföldeket leválasztja a tenger az összefügg partvidékr l. Deltaüledék: a deltatorkolattal rendelkez vízfolyások által lerakott hordalék. Ott keletkezik, ahol a tengerjárás kisebb, a folyó pedig sok hordalékot szállít.

Magashegység:

1500 m-nél magasabban fekszik. Ofiolit-sorozat: magmás k zetek csoportja, bázisos és ultrabázisos, vastartalmú k zetek összlete. F leg diabáz, szerpentin és diabáztufa alkotja. Zöldes szín , emiatt zöldk övezetnek is nevezik.


38. A Balkanidák. + A Kelet-Európai-síkvidék általános jellemzése

BALKANIDÁK: a Déli-Kárpátok takaró-rsz-nek folytatásából álló hegyvidék Bels vonulat Szerb-érchegység Vitosa-hegység Szredna Gora Isztrandzsa Ni i-medence Piroti-medence Szófiai-medence Karlovói-medence Szliveni-medence Középs vonulat

Sztara Planina Küls vonulat El -Balkán Észak-bolgárdombság

Szupragéta takarók folyt: óidei palák, f-karbon-perm molassz, triász-jura karbonátosak óidei palák, gránit&gabbró intrúziók, rajta középidei mk / köz-tengelyén f-kréta andezit/ Cu-bányászat sziget-hg/ periglaciális formakincs pl: f-kréta szienit k tenger/ andezitgy r / NP Cserni vrah 2290 m Géta-takaró (~szupergéta) folytatása/ Bolgár-kphg középs része Bogdan 1604 m gránit/ török

} }

Balkán-alji medencesor/ pliocén-pleisztocén süllyedékek / a szerkezeti vonalakon meleg ásványvíz feltörések (hévizek)

Tundzsa teraszai D-Kárpáti, Bels -Dunai egys. folytatása / Prek-i met.palák, gránit&gabbró intr-k, metamorfitok, molassz, jura-kréta karbonátosak / Ny: jura mk dominál, óidei gránit csúcsokkal/ K: üledékes k zetek dominálnak, gyorsan alacsonyodik kr. pala törmeléklejt k/ V-kel, med-kel szabdalt Botev 2376 m D-Kárpáti, Küls -Dunai egys. folytatása/ f leg jura mk , néhol triász thk / geom. inverzió: red boltozatokon völgyek, med-k, a tekn kön magaslatok Belogradcsiki sziklák: szinkl. fns-on a jura mk alól kibukkan a tkh / patakok felszabdalták, szél marta: meredek völgyek, éles gerincek, tornyok, k gombák az övezet É-i hegylábfelszíne/ karsztosodott sík kréta mkövön Duna közelében löszrétegek

Ásványvízforrás: olyan felszín alatti víz felszínre bukkanása, ami 1 g (1000 mg)/ liter oldott ásványi anyagot tartalmaz. Balkanida: a Déli-Kárpátok folytatását jelent hegységrendszer, a mai Balkán-hegység és környéke.

Hévíz: az adott terület átlagos évi középh mérsékletének mértékekét meghaladó h mérséklet felszín alatti víz. Lehet talajvíz, rétegvíz, résvíz.

Magmás intrúzió: a magma felfelé nyomulása során megreked a k zettömegben, és ott különböz formákban megszilárdul, még a felszín alatt. Nem kerül felszínre. Ilyen formák pl. a lakkolit, batolit.

Molasz típusú üledéksor: Különböz szemcseméret , kevert összetétel , hegység peremi v. miogeoszink. üledék. Üledéksor: szemcseméret szerint differenciálódott.


39. A Kelet-Európai-síkvidék 1. tundra, 2. tajga és 3. vegyes erd övezetének tájai SzTy/ B:KHB, TyDvP/ VFSzPÉM Tundrák síksága: sidei alapon paleogén, majd 4szaki ül-ek, morénák. Jelenkori periglaciális formák Szamojéd-tundra itt-ott parti d nék, mögöttük lápok a morénahalmok között Kis-Szamojéd-tundra Pecsorától Ny-ra/ egyhangúbb Nagy-Szamojéd-tundra Pecsorától K-re/ változatosabb felszín Tyiman-hátság (Északi) sidei gránit és met.pala mag, rajta kaledonida gy rt hk , kvarcit, óbazalt/ devon rétegekben k olaj/ Kvarcit&kvarchk csúcsok/ mk -sávokon: töbrök, óbazalt-sávokon: kanyonok / 4 || devon hk -hát, és 1 karbon hk -hát Tajga morénavidéke: Balti-t-t l az Urálig K-felé keskenyedve/ alapja: óidei ül-ek, K-en középidei/ morénavidék, alföldek, htg-ok Fiatal morénavidék a tajga Ny-i, ÉNy-i része/ a síkvidék legvált. domb-ú része/ kame-k, ózok, drumlinek, sfv-ek, szandrmez k Balti-alföld a valdaj eljeg. fiatalabb szak-ban is jégborítás/ elláposodott tavak/ Kiemelkednek: ózok, moréna-szk pl: Kurföldi-hátság Haanjai-hátság Balti-Fehér-tengeri-végmorénavonulat valdaj-eljeg. legfiatalabbja (pomerániai stádium) Id sebb morénavidék a tajga K-i, nagyobb része/ ut. a moszkvai eljeg-kor volt jég/ egyhangúbb/ folyóvízi-er. formálta moréna-vk/ az út- interglaciálisban transzresszió > tg-i ül. fedi sok helyen a morénát/ kevés tó Tyiman-hátság (Déli) fennsík jelleg / 2 részre osztja az id. moréna-vk-et: Dvina-medence Pecsora-medence ÉK: szén/ DNy: CH-k Vegyes erd k morénás htg-sora és olvvíz-síkságai: a síkvidék gerince/ elválasztja a tajgát-lombhullatóktól/ rajta húzódik a f eu-i VV Fehérorosz-tóhátság kréta táblán vtg jégkori ül-ek, >200m / több morénavonulat/ K-en: balkák, ovrágok szabdalták fel Valdaj-hátság VV-csomópt/ 3 morénavonulat keresztezi egymást: ózok, vm-tavak/ > 2km smasszívum: vtg óidei mk , hk , amely néhol kibukkan a jégkori ül-ek alól/ (347 m) Szmolenszk-Moszkvai- óidei devon-karbon mk a magasba emelve, amit középidei jura-kréta ül-ek fednek. Ezeken pedig a hátság moszkvai eljegesedés morénái Északi-uválok =É-orosz-hátság. Mivel É-ra ível itt a vegyes erd k helyett tajga/ Perm táblán triász-jura ül-ek + a dnyeperés moszkvai eljegesedések morénái Poleszje =erd vidék. A síkvidék legegységesebb, leglaposabb alföldje/ Jura végét l süllyed/ smasszívum: devon hk , azon vtg 3szaki ül-ek/ Hatalmas mocsárvidék/ bifurkáció~ Mescsera Hasonló a Poleszjéhez, de szárazabb Balka: Id szakos vízfolyások hosszú völgye, amelynek nincsen medre. S r , természetes növényzet borítja, általában enyhe lejtés , széles talpú, tekn szer , többnyire száraz löszvölgy

Bifurkáció: szó szerint kétirányú lefolyást jelent. Általában akkor alakul ki, ha egy vízfolyásnak síksági vízválasztója van, és id szakosan két irányba folyik le.

Ovrág: keskeny, meredek falú, természetes növényzettel nem rendelkez , V-alakú egy vagy több vízmosás által kialakított lösz-szakadék. Lösz térszíneken jöhet létre, ott, ahol a lösz-mélyutat a víz tovább mélyíti.

Uvál: hátság, mely egyértelm csapásiránnyal rendelkezik. Gyakorlatilag szerkezetileg el re jelzett hátságot jelent.


40. A Kelet-Európai-síkvidék 1. lombhullató erd , erd ssztyep és 2. sztyep övezetének tájai KP VVV DODO/ DDDD KAJM Podóliai-hátság

Volhíniai-hátság Dnyeper-hátság Moldovai-hátság Közép-orosz-hátság Dnyeper-síkság Oka-Don-síkság Volgamenti-hátság Volgántúl Obscsij-szirt Dél-ukrán-alföld Azovi-hátság Donyec-hátság Donyec-medence Don-hátság Manics-árok Jergenyij-hátság Kubáni-alföld

a síkvidék max-a/ legmélyebb völgyek szabdalják, ahol el bukkan az Ukr-p sidei k zete/ Dnyesztert l É-ra: Optimista-barlang h= 215 km < gipszkarszt Ozernaja-barlang h= 124 km fenékmoréna takarja, rajta lösz/ a patakok dombsággá szabdalták Dnyeper mf-i felszabdalták Krivoj Rog Saamida Fe-érc (K-DK) Prut és Dnyeszter felszabdalták/ csuszamlások devon-karbon mk , hk / rajta vékony jura-kréta ül/ D-en lösz, mert Dnyep-eljeg > 2 jégnyelv > 2 hosszú alföld Kurszk Saamida Fe-érc devonban / sok ezer m vastag üledék (gipsz, só)/ + olvadékvíz ül-ek középidei üledék, rajta 3szaki tengeri és szf-i üledék féloldalas/ K-i meredekebb/ 4szakban s r , mély V-hálózat alakult ki/ 160-180 m átl.m. Zsiguli-hegység ||-os vet k mentén kiemelt red D-i szárnya/ karbon-perm mk , dolomit teraszos bal part/ alföld/ K-felé CH-készletek karbon-perm mk , hk , közép&újidei ül-ek/ árkokkal felszabdalt hátak É: sekély balkák, Dnyeper V-ben fsz-nen az Ukr-p/ D: Tengermellék; tg-víz formálta síkság, limánok, pódok alapja Ukrán-pajzs, fsz-re is bukkan/ völgyekkel szabdalt hercinida gy rt szerkezet/ karbon-perm mk , hk / meredek, sziklás völgyek/ maradványerd -foltok (tölgy) feketek szén a z óidei rétegekben, k só/ bányák, medd k széles, alacsony/ többször tg-i átjáró volt a Kaszpi-t transzgressziói során tájhatár: sztyep-félsivatag/ Európa-Ázsia határa gy rt hercinida alapon vtg kréta, 3szaki ül-ek (lösz, agyag)/ partján limánok, turzások, sós tavak

Anteklízis: tömbboltozat. Nagy kiterjedés enyhe felboltozódás, enyhe lejt k jellemzik. Általában a táblás vidékeken alakul ki, a földkéreg epirogenetikus mozgása (süllyed vagy emelked mozgás) miatt, ma hátságok formájában jelentkeznek. Aszóvölgy: állandó vízfolyás nélküli völgy. Többnyire síkságok felszínén, id szakos vízfolyások által létrehozott hosszú, mély árkok, füves-bokros növényzettel ben ve.. Gipszkarszt: gipszben kialakult felszíni és felszín alatti karsztformák. Ugyanazok a folyamatok játszódnak le, mint a karbonátokban. A gipsz képlékeny, emiatt

jellegzetes formakinccsel rendelkezik. (A gy r dés hatására gy rt, szalagos csíkok alakulnak ki.) Ingresszió/Transzgresszió: Tenger benyomulása a szárazföldre/ Tg visszahúzódása a szf-r l Limán: a lapos tengerpartok azon szakasza, amelyet a nyílt tengert l turzás választ le. Lezárt tengeröböl-rész, tóhoz hasonlatos képz dmény. Polje: nagy kiterjedés , meredek oldalú, zárt, lapos fenek karsztos felszínforma. A dolinánál lényegesen nagyobb formát jelent.

Pód: a tengervíz által formált síkság. Az alagosodás által kialakult felszínforma, annak következtében besüppedt járat, kerekded, sekély, ovális mélyedés. Változatos nagyságú, Szineklízis: tömbtekn , enyhe hajlásszög szerkezeti mélyedés. Táblás vidékeken alakultak ki, az epirogenetikus süllyedés következtében, ma síkságok formájában jelentkeznek. Sztyep: kontinensek belsejében, a mérsékelt övezetben elterjedt, szárazabb füves puszta. Növényzetét füves növényzet, állatvilágát f ként rágcsálók jelentik.

Töbör: másik elnevezése dolina. Zárt, kerekded, tál alakú, felszíni karsztos mélyedés, amely a kioldás hatására jön létre. Átmér je és mélysége néhány métert l több száz méterig terjedhet. Turzás: Parttal párhuzamosan kifutó hullámok hozzák létre Turzáskampó: A kampó végén más irányú hullámzás Turzáspart: Épül tengerpart; parttal párhuzamosan kifutó hullámok hozzák létre. + Törmelékgátak lerakása, hordalékvisszaáramlás


This document was created with Win2PDF available at http://www.win2pdf.com. The unregistered version of Win2PDF is for evaluation or non-commercial use only. This page will not be added after purchasing Win2PDF.


Európa Természeföldrajza