Page 21

TÁNC – ajánló

portré – TÁNC

január 11. 21:00, január 12. 20:00 Trafó

ANYEGIN

fotó: Csillag Pál

Januárban újra Puskin legendás szplínes alakja elevenedik meg a balettszínpadon Csajkovszkij zenéjébe ágyazva, John Cranko koreográfiájával. Anyegin túl későn, kioltott és tönkretett emberéletek árán ébred rá, hogy az igaz szerelem felrázhatja a lelket, és értelmet adhat az életnek. Tatjana szenvedélyének és fájdalmának hullámai végül útját állják a megbocsátásnak. A fő szerepekben a Magyar Nemzeti Balett kiváló szólistáit, Felméry Lilit, Melnik Tatjanát, Tanykpayeva Aliyát, Popova Aleszját, Leblanc Gergelyt, Oláh Zoltánt, Kekalo Iuriit és Liebich Rolandot csodálhatjuk meg.

Időpontok: opera.hu

KÁRMEN

fotó: Ori György

január 18. 19:00 MOMKult fotó: Gao Tian

Bizet halhatatlan operája ihlette a Dunaújvárosi Bartók Táncszínház előadását, amely most Budapesten is bemutatkozik. Ez a történet azonban nem Sevillában játszódik, hanem a jelenkori Magyarországon. Főhősünk Kármen, aki szabadnak született, és úgy is hal meg. „Hatalmas szemei voltak. Szépen íveltek, feketék. Tökéletes bőre olyan volt, mint a réz; az ajka kicsit erős, de szép vonalú, mely látni engedte fogait. Meglepő, vad szépség volt” – áll az előadás ajánlójában. A táncjátékot a Harangozó-díjas Vári Bertalan rendezte, a zenét a Karaván Família szolgáltatja, a tánctanításban Pirók Zsófia flamencoművész közreműködött.

EGZOTIKUS KÍNAI TÁNCSHOW

január 26. 19:00 Müpa

A Beijing Dance Academy a tradicionális kínai népzenét és néptáncot bemutató grandiózus, látványos előadással érkezik Magyarországra. Produkciójuk nemcsak megtestesíti az örökséget és napjaink fejlődését, de a különböző etnikai tartományok jellegzetességeit is tükrözi. „Kína néptánckincse hihetetlenül gazdag, amit az ottani táncakadémián rendkívüli profizmussal oktatnak. Négyezer tanuló tanításán mintegy ezer tanár szorgoskodik nap mint nap. Látszik, hogy a kínai kultúrában a tánc egy nagyon megbecsült előadó-művészeti ág” – mondta lapunknak a kínai vendégjátékkal kapcsolatban Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház igazgatója.

január 29. 20:00 MU Színház

Az előadás a közösségi kapcsolatokkal foglalkozik, és a hézagokkal, amelyek a gazdasági profit logikáján túli működésben keletkeznek. A művet nyolc különböző előadópáros immár több mint 90 alkalommal játszotta világszerte 7 különböző nyelven. A darab magyarországi előadásán Molnár Csaba táncos/koreográfus megvásárolta a mű jogait, majd Raubinek Lilit és Szász Dánielt kérte fel az itthoni bemutató megtartására. A darab páratlan élményt kínál a bizalmas és a szokatlan metszéspontjában: így válik a színház a szabadkereskedelem és a kalandok arénájává – egy olyan térré, amely a voyeurizmus és a részvétel között húzódik.

CMMN SNS PRJCT

41

„EZ A FESZTIVÁL EGY FELKIÁLTÓJEL!”

Ahogyan a gondolkodás változik, úgy formálódik a színházi nyelv is. A Trafó Nextfeszt elnevezésű programsorozata pedig épp ezt az új „hangot” kívánja megmutatni. Hogyan gondolkodik, alkot az Y generáció? Január 5. és 23. között kilenc előadás alapján kaphatunk képet erről. A fesztiválról Szabó Györgyöt, a Trafó vezetőjét faggattuk. Fidelio: Mi volt a Nextfeszt alapötlete? Hogyan

merült fel a sorozat megszervezésének gondolata?

SZABÓ GYÖRGY

forrás: Trafó

TÉLI UTAZÁS

Molnár Csaba és Márcio Canabarro a 2015-ös Lábán-díj után minimum kettőt lépett tovább a kísérletezés útján. Már nemcsak tánc az, amit művelnek, hanem happening, performansz, érdekes, új, felfedezni való világ. „A felvidéki Losoncon született Molnár és a brazil Canabarro közös munkája olyan, mint egy kalandos, vezetett túra egy interaktív látványraktárban vagy izgalmas produktumokat előállító manufaktúrában. (…) A két szereplő, aki benépesíti előttünk ezt az általuk zsúfolt teret, olykor kaján és szellemes, ám jóleső játékot űz velünk észrevétlenül” – írta Halász Tamás előző darabjuk, a Tropical Escape laudációjában.

Szabó György: A Nextfeszt tulajdonképpen annak

az összetett változásnak köszönhető, ami az elmúlt években felerősödött. A fiatalok anyagi lehetőségei erősen beszűkültek, produkcióik pedig kevés médiamegjelenést kapnak, miközben meglehetősen érdekes alkotásokról van szó, amelyek több figyelemre volnának érdemesek. Úgy gondoltuk, egy fesztivállal nagyobb nyilvánosságot teremthetnénk a számukra, így született meg a kétévente megrendezésre kerülő Next ötlete. Az első fesztiválunk olyan átütő siker volt, hogy azóta is idézik a szakmában, és a közönség is kérdezi, hogy mikor lesz ismét. Állandó kérdés felénk évek óta, hogy milyenek a fiatalok. Noha mi a magyar közönségnek szánjuk ezt a programot, most néhány külföldi szakember is jelezte, hogy eljön, mert kíváncsi. F: Hogyan történt a program összeállítása? Minek mentén kerültek kiválasztásra a darabok? SZGY: A válogatás szempontjai a frissesség, az eredetiség voltak, és persze az, hogy a formáció vagy az alkotók a mai fiatal nemzedékből kerüljenek ki, azaz ez is egy Y generációt bemutató eseménysorozat. De ezúttal sokkal mélyebbre mentünk, és nagyon sok kis rendezvényünk is van, mert az irodalom, a performanszok, a beszélgetések és smart programok is bekerültek a Nextfesztbe. Teljesebb képet szeretnénk adni arról, hogy mi foglalkoztatja ezt a generációt. Nem egy gondolat mentén válogattunk, hiszen épp azt akartuk elérni, hogy a sok különböző előadás láttán lassan kirajzolódjon a nézőben, hogy egy mai fiatal alkotó mit érez és lát a világból, hogyan alkalmazkodik a drasztikusan megváltozott körülményekhez. Furcsa, hogy vannak, akiket külföldön jobban ismernek, mint itthon, mert néhányan közülük elsősorban külföldön dolgoznak. Ami még fontos, hogy a válogatás során próbáltunk nem csak a Trafóban készült produkciókat beválasztani. Még aláhúznám, hogy most a zenei programunk is gazdagabb lett, és a képzőművészet is szervesebben illeszkedik a fesztiválba. Lényegében az egész ház mozogni fog, és ismét egy premierrel zárjuk a kéthetes programsorozatot. F: Mennyiben cél egy új alkotógeneráció bemutatása, és mennyiben egy új, fiatal közönség megszólítása? SZGY: Az új generáció bemutatása most a fő fókusz, és az, hogy felhívjuk a figyelmet a fiatalokra. Ez a fesztivál egy felkiáltójel: „Hékás, vannak, dolgoznak, és csodálkozz rájuk!” Azt tapasztaljuk, hogy a fiatalok érdeklőd-

fotó: Nagy Gergő

40

nek egymás munkái iránt, és ha egy csokorba tesszük ezeket az alkotásokat, akkor jelentősebb sikert érünk el. Ugyanakkor az idősebbek is szeretnének képbe kerülni ezzel a nehezen látható generációval kapcsolatban. A kommunikációnkban egy sor online elemet helyeztünk el, megpróbáljuk ebbe az alkotókat is tömegesen bevonni, valamint felkérünk közismert és sikeres, fiatal generációbeli személyeket, hogy mondjanak pár mondatot a fesztivál kapcsán. De hiszünk abban, hogy a program tartalma és egyedisége a fő hívószó. F: Mik azok a motívumok, gondolatok, amelyek összekapcsolják az előadásokat? SZGY: Nehéz most előre megmondani, hogy a generációs kapcson kívül mi a közös. Szeretnénk, ha a közönség gondolkozna el ezen, és nem készen kapná tőlünk a válaszokat. Inkább vitát, kérdéseket szeretnénk generálni, ezért is lesznek beszélgetések. De annyit elárulunk, hogy ez egy nagyon szubjektív világ, kicsit visszahúzódó, az érzékenység és a személyesség közös. Szinte minden egyes előadás bepillantást enged egy kis közösség életébe, ahol sok az intimitás. Mintha a durvuló világ finom és óvatos vizsgálódás felé lökné az alkotókat; a „merre tartunk?”, „hova tartozom?”, „mi lesz velünk vagy velük?” kérdései rajzolódnak ki.     F: Mennyiben érdemes a nézőnek más attitűddel, más „szemmel” közelíteni az előadásokhoz? SZGY: Legyen a néző kíváncsi és megértő. A mai fiatal alkotók roppant nehéz körülmények között dolgoznak. Nagyon sokan keserűek, és keresik a lehetőségeket. Most nőnek fel, így másképpen látják a világot. Nekünk ezt meg kell érteni, és segíteni kell nekik. De ehhez az első lépés, hogy megnézem őket, időt és energiát szentelek rá, és elemzem, hogy mit is láttam-hallottam. Kovács Péter

Fidelio januar 2017  
Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you