Page 1

01_2004_cimlap.indd 4

22/11/12 15:21


02_2004_campus.indd 4

19/11/12 12:37


TARTALOM

FÉSZEK Házunk Tája

Jegyzet, Hírek 4 Képes Krónika 6 AEGEE életérzés 8 Papp László Számviteli Esettanulmányi Verseny 9 Beszámoló és köszönetnyilvánítás Argentínában az Aiesec-kel 10 Gólyabál és strasbourg-i kirándulás 10 HÖT Rókaűzők 11 Mentorprogram a Leőwey-vel 11 Unusual Kappa Date Night 12 Homo Oeconomicus Supericus 13 A hónap hallgatója Interjú Szabadkai Attilával 14 Kirepülve Böjte Csaba előadása a Közgázon 15 Gólyabál 16 Kocsmai kultúra, azaz a pécsi kultúrkocsmák 16 Kultúrhon 17 Folyosó hangja

Kilátó Obama kontra Romney 28 Kolozsvár felé félúton 29

Lehúzó

Az elhülyülés ötven árnyalata 30 Miből lesz a bestseller Kultúrát vegyenek! 31 Vagy mégsem?

Szellem Gondolatébresztő Pro: Hollywoodon túl 32 Kontra: Warhol meg a többiek 33 Novella: Visszatekintő 34

Elvonó

Vincze Szabolcs: Változó szél 35 Pilinszky János: Magamhoz 35

Párbeszéd

Interjú Hau-Horváth Orsolyával 18 Hallgatók oktató szerepben Pécsi Hírmondó: Uránbánya Pécsen? 20 Oktatói körkérdés 21

Szonda

A motiváció megvan... 22 A Pécsiközgázosok és a kultúrafogyasztás

Szakma

Biomassza, biogáz és bioüzemanyagok 24 Van-e jövőjük? Harsányi János 26 Csodálatos elmék

Köret

Nick Hornby – A long way down 36 Bonobo az A38 hajón 36 A Forrás – The Fountain (2006) 36 Memento (2000) 37 Modeselektor – Monkeytown (2011) 37 Jodi Picoult – Tizenkilenc perc 37

Mozaik

Segítség, komolyzene! 38 Klausztrofóbia 39 60 perc izgalom és feszültség Korlátlan beszélgetés feltöltőkártyásoknak 39 Movember 40 Men Stand United for Charity Keresztrejtvény, töhötöm 41 Sz@rpoén Bt. és Aranyköpések 42

Impresszum

Alapítók: László Barna, Nagy Zsolt, Réti Gábor Harsányi Ákos fôszerkesztô • Erôss Tímea felelôs szerkesztô, képes krónika, szakma • Maróti Petra címlap • Szatnik Szilvia házunk tája • Gergits Imola párbeszéd • Szemerédi Orsolya szonda • Barkóczi Csaba kilátó • Bertalan Loretta lehúzó • Bartakovics Bettina szellem • Németh Adrienn köret • Gál Zsuzsanna elvonó • Czenki Júlia mozaik Tördelôszerkesztôk: Erôss Tímea, Faragó Bernadett, Gál Zsuzsanna, Gungl Larion, Hange Dániel, Horváth Gergely, Mijic Deján, Szabó László, Zdenyák Kata Olvasószerkesztôk: Gál Zsuzsanna, Németh Boglárka, Schumann Tamás, Szemerédi Orsolya Grafikusok: Bartakovics Bettina, Maróti Petra, Németh Adrienn További munkatársak: Balázsovics Sándor, Böjte Csaba, Gáll Domokos, Gulyás Balázs, Halász Bia, Isépy Dániel, Kertész Mónika, Kovács Laura, Lóránt Balázs, Lugosi Barnabás, Nagy Balázs, Nusser Tamás, Páskuly Gabriella, Pozsonyi Dóra, Rab Eszter Virág, Schmuck Roland, Schumann Tamás, Séta Dóra, Stáhl Ádám, Szabadkai Attila, Szakály Márk, Vaski Nóra, Vincze Szabolcs, Virág Bence Közremûködô oktatóink: Galambosné Tiszberger Mónika, Hau-Horváth Orsolya, Heindl Zsombor, Dr. Hermann Sándor, Dr. Titkos Csaba Szerkesztôség: 7622 Pécs, Rákóczi út 80. Tel.: 72/501-599/3180. Mobil: 70/705-1431 vagy 30/847-9025 Hirdetések: Erôss Tímea, 20/5214513, erosstimi@gmail.com Internet: honlap: http://feszek.pte.hu; Olvasói levelek: olvasoi@feszek.pte.hu; Aranyköpések: arikopi@feszek.pte.hu Nyomdai munkálatok: Bolko-Print Kft. (7622, Pécs, Rét u. 47.)

XX. évfolyam 4. szám 03_2003_tartalomj..indd 3

3 21/11/12 19:57


JEGYZET

FÉSZEK

Hírek A fiatalok kultúrafogyasztása Írta: Szatnik Szilvia Fiatalként nagy szabadságunk van az idônk felett, ami egyben hatalmas felelôsséget is jelent. Választhatjuk a média által elénk lökött többnyire használhatatlan szórakoztató mûsorokat, vagy érdeklôdhetünk az igazi kulturális értékek iránt. Sajnos a kultúra, és fôleg a mûvelôdés ma a jobbindulatúak számára is csak vacsora utáni desszert, amely egyre inkább csak a szórakozás mögötti másodlagos, marginális igény. A legszomorúbb, hogy a legtöbb fiatalnak nincs is valós kulturális igénye. Ha pedig akad némi, akkor azt mozizásban, könnyûzenében és szórakoztató irodalomban élik ki. Persze ezek fogyasztása sem rossz, viszont – úgy gondolom – önmagukban vajmi kevesek a valódi mûveltség megszerzéséhez. „A kultúrafogyasztás túl drága” – mondják sokan, ezzel kimentve magukat nem mennek ingyenes hangversenyre, esetleg színházba, nem néznek mûvészfilmeket és nem járnak kiállításokra sem, ahol „a belépés díjtalan”. A tisztelet persze mindig a kivételé. Azon keveseké, akik boldogan szemezgetnek több tucat program közül, és akik már értik, miért lett Pécs kulturális fôváros pár éve. Talán e szempontból túl nagy is az ifjúság szabadsága, de ezt megítélni most nem dolgom. Csak annyit üzennék, hogy a kultúra és a mûvelôdés nem erôszak. Egyszerûen csak a sokszor szürkülô mindennapok gazdagítása és a hagyományok ápolásának eszköze, amivel ki-ki élhet, ahogy szeretne. Ami pedig a legjobb a városban, hogy számtalanszor lehet találkozni olyan programokkal, ahol nem a pénztárcánk kongása, csak a lustaság állhat a mûvelôdésünk útjába. Végül Goethe szavaival kívánok kellemes idôtöltés az ez évi utolsó Fészket lapozgatóknak: “Ha fiatalok akarunk maradni, mindennap olvassunk el egy költeményt, hallgassunk egy kis zenét, nézzünk meg egy szép festményt, és, amennyiben lehetséges, tegyünk valami jót. Az ember legfôbb érdeme éppen az, hogy amennyiben teheti, felülkerekedik a külsô körülményeken, és minél kisebb befolyást enged azoknak.” •

4 04_2004_jegyzet.indd 4

Dobogón a Pécsiközgáz A Heti Válasz és a Central European Management Intelligence (CEMI) 2012ben nyolcadik alkalommal készítette el a felsôoktatási intézmények rangsorát, melyen a Pécsiközgáz idén a harmadik helyen szerepel. Az értékelés az oktatás színvonalát és a diákok véleményét tükrözô, nyilvános statisztikai adatok alapján készült. A rangsor elkészítésekor kiemelt szerepet kapott az egyes felsôoktatási intézmények munkaerô-piaci megítélése is, melyet a munkaerô-piaci szereplôk – foglalkoztatók és a munkaerôközvetítô cégek – véleménye reprezentál. Bronzérmünk a kiváló OTDK szereplésnek (3. hely), a remek oktatói gárdának (4. hely) és a munkaadók véleményét tükrözô szintén 3. helynek köszönhetô. A foglalkoztatók erôsségként emelték ki az elméleti képzés magas színvonalát, a széleskörû specializációs lehetôségeket és a marketingképzés kiemelkedô minôségét. A PTE a legjobb vidéki egyetem! A HVG 2013-as felsôoktatási rangsorának élén a vidéki egyetemek közül a Pécsi Tudományegyetem áll az élen. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem – az oktatók és a hallgatók kiválósága alapján ezek a felsôoktatási intézmények állnak a HVG 2013-as rangsorának élén. Diplomás Pályakövetés: itt is pozitívan értékelték a PTE-t Mûhelykonferenciát rendeztek a Pécsi Tudományegyetem Diplomás Pályakövetô Rendszerben részt vevô szakemberek 2012. október 25-én, hogy megosszák a diplomás pályakövetés legfrissebb eredményeit. A diplomás pályakövetés kutatásai lehetôvé teszik, hogy bárki betekintést kapjon arra vonatkozóan, hogy egy adott szakon végzett diplomás milyen tudással, kompetenciával rendelkezik, hogyan állta meg a helyét a munka világában. A 2012-es adatokból kiderült, hogy a megkérdezett hallgatók a karok és a szakok

elismertségével kapcsolatban is pozitívan értékelték a Pécsi Tudományegyetemet, munkaerô-piaci megfelelésük is jónak mondható, jövedelmük meghaladja az országos átlagot.

Teleki Elôadássorozat nyitó rendezvénye Szentágothai János születésének 100. évfordulójára rendezett rendezvénysorozat keretében került sor október 29-én és 30-án a Teleki Elôadássorozat nyitó rendezvényére. A rendezvénysorozat elnevezése Teleki József (1790-1855) személyét idézi, aki a Magyar Tudományos Akadémia elsô elnöke volt. A nyitó rendezvényen részt vettek a Teleki család tagjai is, akik az Egyesült Államokból és Európa különbözô országaiból érkeznek. Az október 29-i nyitóprogram fôelôadója John Lipsky prominens amerikai közgazdász volt, az IMF volt helyettes vezérigazgatója. Az elôadást követôen kerekasztal beszélgetésre került sor többek között George E. Pataki, New York állam korábbi kormányzójának, Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank volt elnökének, Kovács Zoltán, a Széll Kálmán Alapítvány kurátorának és Fellegi Tamás, korábbi nemzeti fejlesztési, majd az IMF tárgyalásokért felelôs tárca nélküli miniszternek; jelenleg az Euroatlantic Solutions Ltd. ügyvezetôjének a részvételével. „Kérdezze a könyvtárost!” A PTE Egyetemi Könyvtár új, online tájékoztató szolgáltatással várja olvasni vágyókat! (lib.pte.hu/tajekoztatas) Ezentúl bárhonnan kérhetünk könyvtári tájékoztatást. A honlap (lib.pte.hu) bal oldalán a „Kérdezze a könyvtárost!” rovatra kattintva online tehetjük fel kérdéseinket a könyvtárosnak.

XX. évfolyam 4. szám 21/11/12 09:50

F


K

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK

Hírek (facebook.com/kvizcafe) Nyereménykvízek eleinte minden szerdán Tervezz – Pályázz – Világíts és vasárnap kerülnek megrendezésre, a Stúdió 68 Reklámajándék Kft., Innovációs Pá- késôbbiek folyamán pedig egyre gyakrabban. lyázatot hirdet „Egyedi reklám- és ajándéktár- Minden ingyenes és csak a tudás számít! gyak tervezése” témakörben. Jó játékot és sok-sok nyereményt kíván, Szeretnék megtalálni azon újszerû, ötle- A KvízCafé Csapat – kvizcafe.hu tes és eredeti tárgyakat, terveket, melyek meglepetésszerû hatásukkal, új dimenzióba helyezik az üzleti ajándékozást. Pécsi Advent 2012 Ilyen ötleteknek kínálnak megmérettetési és Helyszín: Szent István tér megvalósítási teret, legyen szó akár meglévô Idôpont: december 8. – 22. tárgyról – új köntösben, teljesen egyedi megol- A Pécsi Advent 10. éve az idei évben is dásról, illetve különbözô anyagokon alkalmaz- 2012. december 8. és 22. között csodás ható grafikai vagy emblémázási eljárásokról. adventi és kulturális programokkal örvenPályázati díj nincs! A beadott pályamûveket dezteti meg a város lakóit és látogatóit. Az magas rangú szakmai zsûri bírálja el. adventi készülôdés idején az ünnepi fényekA pályázat hivatalos honlapján elolvasható a kel díszített Székesegyházban és a Dómmúteljes pályázati kiírás, megismerhetô a zsûri, zeumban hangversenyek, klasszikus zenei valamint fény derül a fôdíjra és a további nye- koncertek, kórus elôadások, kiállítás, betreményekre is. Látogassatok el a promovilag. lehemes játék és más karácsonyi mûsorok hu oldalra, ahol részletes információkkal szol- gondoskodnak az ünnepre hangoló szóragálnak a kiírással kapcsolatban. kozásról. Az összes program ingyenesen látogatható. Pályázati határidô: 2013. február 8.

PÁLYÁZAT

KULTÚRA

lett a különleges ütôhangszeres szett és a gyakori vonóhasználat a nagybôgôn. A trió fôként saját szerzeményeket játszik. A koncert után jam session a BárCsak kávézóban pécsi zenészek közremûködésével. A jegy ára 800 Ft. Helyünk a világegyetemben Helyszín: Zsolnay Negyed - Planetárium Idôpont: november 30. 17.00 Az elôadás a planetárium mûködésének általános ismertetésével kezdôdik. Rövid tájékozódás a csillagok, csillagképek között, mely a digitárium minden látványelemét bemutatja. A mûsor szerkezete az ismerttôl az ismeretlen, a közelitôl a távoli felé kalauzolja a nézôt. A tematikában bemutatásra kerül a Föld, mint égitest, a Naprendszer égitestei, a Tejútrendszer és az ember által ismert Világegyetem galaxisai, egyéb objektumai. A Janus Egyetemi Színház 2012. december havi mûsora

Nyereményjáték – Még szerencse, hogy nem kell hozzá! A KvízCafé egy olyan magyar fejlesztésû, online kvízjáték, ahol tudás alapon lehet értékes nyereményeket nyerni. NINCS sorsolás, nincs aukció, nincsenek kérdôívek, sem adathalászat, sem sms-ek. Itt TE vagy a lényeg. A cél az, hogy pozitív élményt szerezz, miközben játszva bôvítheted tudásodat. Légy pozitív, kvízezz és fejlôdj! A KvízCafé ingyenes! Egy villámregisztráció után már játszhatsz is. Ha teheted, nézd meg, lájkold a Facebook oldalt és írj véleményt.

XX. évfolyam 4. szám 04_2004_jegyzet.indd 5

December 3-4.19.00: Szophoklész: Antigoné – BEMUTATÓ December 6.18.00: Weöres Sándor: Holdbeli csónakos December 11.20.00: próbaDADA 1705 – Metronóm Jazz Klub December 12.19.00: Helyszín: Zsolnay Negyed - E78 Erdôs Virág: Mara halála Idôpont: december 6. 20.00 Kaltenecker Zsolt a kilencvenes években December 14.11.00: Piri Bélával, a kétezres években pedig Dés Csehov: Platonov Andrással játszott huzamosabb ideig, utóbbival három lemezt is készített. Mind- A JESZ a pécsi egyetemisták által mûködtetett hárman hosszú utat jártak be, míg megta- színház, amit több alkalommal is díjaztak már lálták saját hangjukat, egyedi stílusukat. neves versenyeken. A kiemelkedô színvonalú Az 1705 jellemzôi a virtuozitás, a páratlan elôadásokra ingyenes a belépés! Elôzetes jemetrumok gyakori használata és egy olyan, lentkezés a jesz@pte.hu e-mail címen. • a world music-tól a klasszikus zenén, a rock-on és az elektronikus zenén át a jazzig szinte mindenbôl merítô eklektikusnak nevezhetô stílus, amely mégis egységes és letisztult, ugyanakkor nagyon mai. A hangzás jellegzetességei pedig a szokásosnál ritmikailag bonyolultabb zongorajáték mel-

5 21/11/12 09:50


KÉPES KRÓNIKA

FÉSZEK

Fotók: Karton Network

Gólyabál – Laterum Hotel 2012

6 06_2003_kk.indd 6

XX. évfolyam 4. szám 21/11/12 12:55

F


K

FÉSZEK

KÉPES KRÓNIKA

Böjte Csaba a KTK-n

Fotók: Karton Network

XX. évfolyam 4. szám 06_2003_kk.indd 7

7 21/11/12 12:56


HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK

AEGEE életérzés AEGEE… hogy mi? Mivel már a nevünk felér egy nyelvtörôvel, ezért elöljáróban segítségként elárulom, hogy egyszerûen „ézsinek” ejtjük. kiruccanhatsz Hollandiába ahol a sör- és sajtkóstoláson kívül a híres holland éjszakai Nemzetközi diákszervezet lévén a nevünk élettel is megismerkedhetsz. Ha van olyan a Francia Association des États Généraux európai város, amit mindig is szerettél volna des Étudiants de l’Europe rövidítése, ami magyarul annyit tesz: Európai Hallgatók Egyesülete. Az AEGEE Európa legnagyobb diákszervezeteként ismert, jelenleg kontinensünk 40 országában több mint 13 000 taggal rendelkezik, akik a közel 200 egyetemi város helyi szervezeténél csatlakoztak e népes „családhoz”. Mi Pécsett is része vagyunk a hálózatnak, tehát aki nálunk csatlakozik, egyúttal egy európai szintû közösség tagja lesz. És hogy ez milyen elônyökkel jár, és mi is tartozik a fent említett életérzéshez? A továbbiakban erre is fény derül! A szervezet Európai szintjén rengeteg lehetôség van az utazásra, a kikapcsolódásra, az új kapcsolatok kiépítésére, de ugyanúgy a nyelvtanulásra vagy az ismeretszerzésre is. felfedezni, akkor mindezt velünk meg is tuÉvente több száz külföldi eseményen lehet az dod valósítani úgy, hogy egyúttal rengeteg AEGEE-vel úgy részt venni, hogy fizetendô ár barátot és élményt is szerzel! Az évente a töredéke annak, amit akkor fizetnénk, ha megrendezendô több száz esemény miatt önállóan szeretnénk egy hasonló utat szer- számos lehetôséged van utazni, és ami a legvezni. Természetesen, ha magunk megyünk jobb, hogy sehova sem turistaként, hanem el, kimaradunk abból a semmihez sem fogha- barátként érkezel. Mivel a programokat fiatató hangulatból, ami minden AEGEE eseményt lok szervezik fiataloknak, garantáltan nem jellemez. Ilyen jellegû aktuális programok fogsz unatkozni, ráadásul minden nap egy például a téli egyetemek, ahol az újévet síe- fergeteges bulival végzôdik. Akit inkább a szakmaiság vonz, a számos léssel vagy helyi szokások megismerésével köszöntheted például Franciaországban vagy európai szintû munkacsoport és projekt tagSzlovéniában. A nyári egyetemeken sem a jaként biztosan megtalálja a helyét, ahol egy tanulásé a fôszerep: megtanulhatsz például nemzetközi csoport részeként foglalkozhatsz szörfözni a meseszép Grand Canaria-n vagy az aktuális politikai, emberi jogi vagy környezetvédelmi témákkal. Helyi szinten is vannak munkacsoportjaink HR, PR, FR vagy pénzügy témákban, amikben az ismeretségek mellett késôbb hasznos tapasztalatokra tehet szert. Ez nemcsak a munkaadóknak vonzó, de a mesterképzés felvételijén pluszpontot is jelenthet. Nemrég Budapesten került megrendezésre az AEGEE féléves közgyûlése, ahol mi is kép-

Összeállította: AEGEE

8 08_2004_ht.indd 8

viseltettük a pécsi szervezetet. A 700 résztvevôvel ez a 4 napos rendezvény nem csak egy hatalmas buli volt, de egyúttal kihagyhatatlan lehetôség arra, hogy betekintést nyerhessünk a szervezet európai szintû életébe. A számtalan ülés és hasznos workshop között mindig volt idô egy kis közös táncra, mókára vagy egy érdekes beszélgetésre egy olyan taggal, aki egy teljesen más szemszögbôl tud mesélni a közös témákról. Az AEGEE-Pécs mindemellett helyi programokat is kínál, melyek széles körben nyújtanak lehetôséget arra, hogy a szórakozáson kívül más diákokkal is megismerkedhess. Az egyik legismertebb programunk a híres borkóstoló, de mi kezdeményeztük a tavaszi Sörmajálist, ott voltunk a Pécs City Karneválon, ingyenes lasertag eseményt szerveztünk és nem utolsó sorban nemrég külföldi diákoknak szerveztünk egy több napos rendezvényt. Helyi szinten idén még részt vehettek egy önéletrajz- és motivációs levél író tréningen a KÖSZI-vel, és a tavaly nagy népszerûségnek örvendô Mikulás bulin is. Jövôre tervben van már egy farsangi buli, mohácsi evezôtúra, egy nagyobb volumenû marketing csere Kolozsvárral,és még sok más érdekes program, amit biztosan te sem szeretnél kihagyni. Ha szeretnél hozzánk hasonlóan többet kihozni az egyetemi éveidbôl és személyesen is megismerkednél a tagokkal, mindig megtalálsz minket a KTK udvarán található Aiesec-AEGEE irodában, a folyosókon, rendezvényeken és unalmas estéinken a Sopianae-ban az AEGEE fal mellett. Az aktuális eseményeinkrôl pedig a Facebook oldalunkon (facebook.com/aegeepecs), a megújult honlapunkon (aegeepecs. hu) értesülhettek. Érdemes figyelni a plakátjainkat is, mert annak ellenére, hogy sokszor egy zárt közösségnek tûnünk, bárkit szívesen látunk a rendezvényeinken kartól, szaktól és diákszervezettôl függetlenül. A címre visszatérve, milyen is AEGEE tagnak lenni, milyen is az AEGEE életérzés? Talán ezzel a pár szóval tudnám összefoglalni: barátság, közösség, buli, utazás, tudás és persze Európa! •

XX. évfolyam 4. szám 21/11/12 13:59

F


K

FÉSZEK

HÁZUNK TÁJA

Papp László Számviteli Esettanulmányi Verseny 2012

Beszámoló és köszönetnyilvánítás 2012. október 14. és 16. között immár ötödik alkalommal rendezte meg a Janus Pannonius Közgazdasági Szakkollégium (JPKSZ) Pécsett a Papp László Számviteli Esettanulmányi Versenyt, amelyen Magyarországról és Erdélybôl érkezô közgazdász hallgatók alkotta csapatok mérhették össze tudásukat. el. A tabella élére végül az október 16-án összetett gyakorlati menedzsmenttudást megtartott döntô után a kolozsvári Bolyai igénylô megpróbáltatást, s az egész kar nevében köszönjük nekik azt a Budapest, Kolozsvár, Szeged, Miskolc, Tudományegyetem Sirius nevet rengeteg munkát és energiát, Pécs, Gyôr, Sopron, Veszprém, Gödöllô és viselô csapata került (Ábrahám amit ennek – a Pécsi TudoCsíkszerda városok 12 oktatási intéz- Krisztina, Imrea Beáta, Csorvási mányegyetem szakmai életéményébôl 19 csapat vetélkedett azon a Endre-Sándor, Gáspár Barna-Szaben meghatározó jelentôségû szellemi megmérettetésen, melyet karun- bolcs), míg második helyezett – programnak a létrehozásába kon rendeztek októberben, az ôszi szünet egy miskolci, s a harmadik hefektettek. Sajnos sokan vaalatt a szakkollégium elszánt hallgatói. A lyezett egy másik kolozsvári gyunk (olykor még tanáraink kar egykori dékánjáról, Papp Lászlóról el- csapat lett, így most Kolozsvárközül is), akik egy PLSZV-s planevezett rendezvény Magyarország leg- ra utazik a PLSZV vándorkupákát mellett elsétálva vállat magasabb nívójú esettanulmányi verse- ja. Sajnos pécsi indulóinknak rándítunk, s fel sem akarjuk nyeinek egyike, melyen a gyôztes csapatok az idén nem sikerült felkapaszfogni, mekkora dolog szászázezres nagyságrendû pénzjutalomban kodniuk a dobogóra, azonban Mándity Éva munkra – hétköznapi közgazrészesülnek és az ország vezetô vállalata- még sincs semmi oka a PLSZV szurkolóknak aggodalomra, a tavalyi dász hallgatók számára – ennek a versenyinál kapnak gyakornoki állásokat. A játékosok három napon át tartózkodtak címvédô csapat egyik oszlopos tagja, Makk nek a lebonyolítása, mely jelentôsen emeli Pécsett, egy részük a Fórum Hotelben, má- Dániel, most a K&H bank nevével fémjelzett karunk nívóját, s ez által értékesebbé teszi sok az Univ Kollégiumban volt elszállásolva. pénzügyi diákkupa döntôjére készül, ahol diplománkat a munkaerôpiacon. Évi és A Fórum Hotelban tartott ünnepi megnyitót szintén aranyérem esélyes az általa irányí- Ádám, még egyszer köszönjük! S nem mehetünk el említés nélkül azok követôen – melyen többek között karunk tott pécsi közgazdász team. A program megszervezésében közvetve mellett sem, akik az egyébként jól megérneves oktatója, a JPKSZ elnöke, Barancsuk János köszöntötte a résztvevôket – délután vagy közvetlenül közel negyven szakkollé- demelt szünetükbôl és szabadidejükbôl 6 órakor megkezdôdött a verseny. A meg- gista vett részt, s feladatot vállalt az egye- több napot áldoztak még arra, hogy ez a mérettetésen indulóknak idén egy születés- tem több oktatója is. A verseny két rendezvény sikerrel létrejöhessen. Köszönapi rendhagyó esettel kellett megbirkózni- fôszervezôje Mándity Éva, II. évfolyamos net Bakonyi Gábornak, Borbély Lizinek, gazdálkodás és menedzsment Derdák Petinek, Faragó Bettinek, Gál uk, ám ez sem szegte kedvét a szakos hallgató és Kordély Zsuzsinak, Horváth Anitának, Horváth mindenre elszánt csapatoknak. Ádám, III. évfolyamos – szin- Marcinak, Horváth Petinek, Iloskics ZiA hallgatók rendelkezésére tén menedzsment szakos – tának, Juhász Bálintnak, Juhász Dávidelsô körben most is huszonhallgató volt. Úgy vélem, sok nak, Kardos Krisztinek, Katzenberger négy óra állt, hogy megoldják egyetemistatársunk – mivel Áginak, Gyurának, Kiss Andinak, Kovács az esetet, mely fordulót mindlegtöbbünknek még nincs kel- Ritának, Nagy Árpinak, Pavelka egyik csapat sikerrel vette. A lô tapasztalata ezen a téren – Szaninak, Pelles Marcinak, Schwarfeladat megoldása az érkezés nem látja át, milyen nehézsé- czynak, Sipos Norbinak, Szekér Bettinek, napján este a szálláson, illetve gekkel jár egy ilyen jellegû Takács Gyurinak, a Tóth Dávidoknak, másnap a Kar épületének rendezvény végigmenedzselé- Unyi Attilának, Váry Mikinek, Veszner különbözô termeiben zajlott, a Kordély Ádám se. A több hónapos elô- és Dorkának és Weintraut Marynek a munversenyszabályok szigorú betartatása mellett. A második nap estéjén utószervezés, a pénzügyek precíz lebonyo- káért! Továbbá köszönet illeti karunk oktatóiegy hangulatos vacsora várt a programon lítása, a humán erôforrások koordinálása, résztvevôkre, akiknek alkalma nyílt megis- az állandó telefonálás hihetetlen fárasztó nak egy lelkes kis csapatát, akik ötleteikmerni a többi egyetem hallgatóit, beszélget- és a végletekig kimerítô feladat. Évi és kel, tanácsaikkal vagy személyes szerepni, tapasztalatot cserélni velük. A verseny Ádám azonban minden várakozást felül- vállalásukkal támogatták e nagyszerû végeredménye csak a harmadik napon dôlt múlóan teljesítették ezt a meglehetôsen program létrejöttét. •

Írta: Barkóczi Csaba

XX. évfolyam 4. szám 08_2004_ht.indd 9

9 21/11/12 14:00


HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK

Argentínában az AIESEC-kel A következőkben egy volt Pécsiközgáz hallgató, Rab Eszter élménybeszámolóját olvashatjátok AIESECes szakmai gyakorlatáról. Eszti jelenleg is Argentínában van, egészen pontosan La Plataban. De most jöjjön a beszámoló… Írta: Rab Eszter Virág Mivel marketing specializációval végeztem az egyetemen, elsôsorban ehhez a területhez kapcsolódó szakmai gyakorlatot kerestem az AIESEC-es adatbázisban is. A spanyol tudásom javítása és régi tengerentúli terveim miatt pedig elsôsorban latin-amerikai gyakorlatokra küldtem el a jelentkezésemet. A motivációs levelek és Skype-interjúk után a választásom végül egy argentin online marketinges munkára esett. Júniusban kezdtem a gyakorlatot La Plataban, Buenos Aires-tôl egy órányira. Bár nagyon sokat utaztam Európában, és

emiatt hozzá voltam szokva a nemzetközi légkörhöz, itt azért bôven vártak rám kisebb-nagyobb meglepetések a kulturális különbségek miatt. Gyakorlatilag az élet minden területén: a tömegközlekedésben

épp úgy, mint az ételek, italok, zenék, munkarend, környezetvédelem, öltözködés és az oktatás kapcsán. Összességében azért nagyon gyorsan beilleszkedtem, és hamar megszoktam az eltérô buszos rendet, az új ételeket, táncokat stb. Ma mate tea nélkül már nehéz lenne elképzelnem a reggeleket és tangó órák nélkül a hétvégéimet. A szakmai fejlôdés mellett rengeteg új barátot szereztem, sok korábban ismeretlen helyre utaztam és a spanyol tudásom is sokkal folyékonyabbá vált. Nem is kérdés, hogy hogyan tovább ezek után… Még annyi ország várja, hogy felfedezzem és olyan sok nyelv, hogy megtanuljam… •

HÖT

Gólyabál és strasbourgi kirándulás Végre valahára elérkezett az elsôsök által talán legjobban várt program a félévben: november 16-án megrendezésre került karunk Gólyabálja. Az este folyamán a hallgatók egy valódi bálnak lehettek részesei. Írta: Páskuly Gabriella (HÖT) A vendégeket gyönyörûen feldíszített terem, pezsgô, valamint a hölgyeket rózsa fogadta az érkezéskor. Szebbnél szebb ruhákban csodálhattuk meg a lányokat párjuk oldalán. A bál kezdetén nyolc lelkes gólyapár adta elô a nyitótáncot, majd a vacsora következett, melyet mindenki az ízvilágának megfelelôen választhatott ki. A vacsora után igazi báli hangulat kerekedett. A hallgatók, az oktatók és a meghívott vendégek egyaránt nagyon jól érezték magukat, rengetegen órákon keresztül táncoltak. Éjfélkor következett a tombolasorsolás, valamint a nagy izgalommal várt bálkirály- és bálkirálynô-választás. A gólyabál királya Roll András lett, oldalán Ungurán Zsófia foglalhatta el a királynôi helyet. Az este végén külön buszok vitték

10 08_2004_ht.indd 10

a résztvevôket a Cyranoba, ahol ki-ki kedve szerint folytathatta a mulatságot. Összességében nagyon jó hangulatú, csodálatos estét tudhatunk magunk mögött. Köszönjük mindenkinek a részvételt; reméljük, nektek is annyira tetszett, mint nekünk! Azonban a félévnek még nincs vége, így program is akad szép számmal. Szeretnénk figyelmetekbe ajánlani egy négy napos strassbourgi kirándulást. A program során ellátogathattok az Európai Parlamentbe egy planárius ülésre, valamint Stuttgart és München városait nézhetitek meg. A kirándulás december 10-én veszi kezdetét és 14-én érkeztek vissza Pécsre, a részvételi díj 19.000 Ft (plusz 15

Euro kaució). Aki bírja az utazást, és kíváncsi az Európai Parlament mûködésére, nagyon izgalmas négy napon vehet részt. Jelentkezni Rinfel Jánosnál, az ÁJK HÖT elnökénél a rinfel.janos@gmail.com email címen lehet. A részvétel korlátozott számban lehetséges, a helyeket jelentkezési sorrendben töltik fel – kár lenne kihagyni! •

XX. évfolyam 4. szám 21/11/12 14:00

F


K

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK Rókaûzôk 2012

A leggyorsabban „rókázók” Október 13-án került megrendezésre a PTE legnagyobb szabadidôsport eseménye, a Rókaûzôk. Idén is közel 600 sportoló vett részt Magyarország egyik legnépszerûbb, elsôsorban egyetemisták számára szervezett váltófutóversenyén. Írta: Sportfolio A hagyományoknak megfelelôen az ország minden pontjáról érkeztek fiatalok, hogy összemérhessék erejüket. Ám a verseny nem csak a hazai hallgatók körében népszerû, hiszen egyre több erasmusos csapat is megjelenik az indulók között. A Sportfolio két alakulattal állt rajthoz, ahogy ezt már az elmúlt évek során megszokhattuk. A Pécsirohamot az idei évben is

Havasi Zoltán vezette, míg a Pécsirókák irányítása Szerb Bence nevéhez fûzôdött. Az évek óta formálódó csapataink most végre elérték azt, ami eddig még a PTE-nek soha sem sikerült: a Rókaûzôk történetében elôször fordult elô, hogy az eredményhirdetésen szeretett egyetemünk állhatott a dobogó legfelsô fokára. A Pécsirókák 5 óra 17 perces eredménnyel nyertek, míg a Pécsiroham két helyezést javítva tavalyi eredményén, 6 óra 31 perces eredménnyel a 6. helyen végzett. Ezzel azonban még közel sem ért véget eredményeink listája, hiszen azon a bizonyos szombaton mindent besöpörtünk, amit csak be lehetett. A verseny megnyerésével természetesen ismét mi lettünk a legeredményesebb pécsi csapat. Ezen kívül gyôzelmet arattunk az elôször idén megrendezésre kerülô „falkák” versenyében is. Ebben a ka-

tegóriába három csapat összeredménye számított, amelybôl legalább az egyiknek gimnazista formációnak kellett lennie. A két Sportfolios csapathoz a Nagy Lajos Gimnázium különítménye, a Ciszter cicák és kandúrok csatlakoztak. 18 óra 24 perces összesített idôvel a falka kategória eredményhirdetésen is a mi kapitányaink örülhettek. A Sportfolio futó szakosztályának vezetôje, Szerb Bence a következôképpen értékelte az eredményeket: „Egyszerûen hihetetlen, amit véghezvittünk. Négy éve, mikor elkezdtem szervezni az elsô csapatot a KTK-ról, sosem gondoltam volna, hogy egyszer a dobogó tetején állhatunk majd. Méltán lehet ránk büszke az iskola. E mellett külön örülök annak, hogy sokan vagyunk, akik már évek óta együtt küzdünk, sôt van olyan is, aki a kezdetektôl fogva velem tartott minden Rókaûzôn. Remélem sok közös verseny áll még elôttünk!” •

Mentorprogram a Leôwey-vel

A Janus Pannonius Közgazdasági Szakkollégium és a Tehetségért Mozgalom idén közös programot indított a végzôs és tizenegyedikes Leôwey-s diákok számára. Írta: Németh Adrienn A kiválasztott tanulók a két diákszervezet tagjainak közremûködésével - akik mentorként vesznek részt a programban - megismerkedhetnek a karral, valamint betekintést nyerhetnek az egyetemista életbe, mind szakmailag, mind a szórakozást tekintve. A program keretei között a diákok részt vehetnek a két diákszervezet szakmai programjain, vitaesteken, kerekasztal beszélgetéseken, szakmai filmvetítésen, kötetlen beszélgetéseken PhD-s oktatókkal, elôadásokon, melyeknek témája a tôzsde, a kék gazdaság, valamint egyéb aktuális gazdaságpolitikai kérdések. Ezeken kívül a Pécsiközgáz népszerûsítésének és a felénk történô legnagyobb mértékû szimpátia ébresztésének érdekében a mentorok baráti viszonyt kialakítva a mentoráltjaikkal csapatépítô és kö-

XX. évfolyam 4. szám 08_2004_ht.indd 11

zösségkovácsoló programokon is részt vesznek. Ilyenek például a korizás, kirándulás, játékos estek, mikulás buli, valamint egyéni mentor-mentorált találkozók, melyek tovább erôsítik a baráti szálakat. Természetesen lesz tájékoztató és bemutató arról is, hogy hogyan is mûködik karunk. A kapcsolattartónk, Dr. Lórándné Király Ágnes koordinálja a mentorprogramot, az ô segítségével sikerült mindezt létrehoznunk, valamint mûködtetnünk. A Leôwey Klára Gimnáziumban nemrég nyílt egy Pécsiközgáz terem, ahol a közös programok majd megrendezésre kerülnek. Elsô találkozásunk a leendô mentoráltakkal minden várakozást felülmúlt november 16-án délelôtt, melyre ebben a te-

remben került sor. Számtalan lelkes diák kérdezett és érdeklôdött, konkrét terveket vázolva a jövôjükkel kapcsolatban, mely minden reményeik szerint a Pécsiközgázon folytatódik számukra. Így, a nagy érdeklôdésre való tekintettel még inkább célunk bevonni ôket egyetemünk életébe, hogy hozzánk bekerülve se érezzék magukat egyedül, legyen egy társaság, amire mindig számíthatnak, és egy mentor, akihez mindig fordulhatnak a késôbbiekben is. A program november végén hivatalosan is kezdetét veszi mindkét oldalról, mikor sor kerül a mentor-mentorált ismerkedôs estre, ahol már csak a programba bekerült diákok és mentorok vesznek részt és kerülnek párokba, akik majd a késôbbiekben együtt vesznek részt a programokon. •

11 21/11/12 14:00


HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK

Unusual Kappa Date Night Idén nagy örömünkre ismételten megrendezésre került a KTB által szervezett unusual date night, ami nevéhez hûen tényleg rendkívülire sikeredett. kerülsz egy idegennel, kaptok egy nem ki- kodásra, így nagy valószínûséggel minmondottan hétköznapi témát, és tessék, denki önmagát adja, nincs jelen az amúgy Az összegyûlt érdeklôdôk közötti ismer- beszélj. Nincs szükség (és idô) a gondol- is értelmetlen megfelelni vágyás befolyásoló tényezôje. Mindezeknek köszönhekedési folyamat elsô lépése a mindenféle tôen a hangulat végig kiváló volt, mondépelméjûséget nélkülözô, ám annál kreahatni családias, amit tovább fokozott – tívabb nevek kihúzása volt, mellyel mamár ha ez lehetséges – a nélkülözhetetlen gunkra ölthettünk date night-os altereforralt bor. Láthatóan mindenki jól érezte gónkat. Ezután kezdetét vette az olykor magát, de azért hogy egy kis tétje is leigencsak furcsa témák egy perces kitárgyen a dolognak, így egymás pontozáságyalása, amikre lehetetlen lelkiekben felnak eredményeképp lett itt díva, bff meg készülni, soha nem az, amire számítasz. span és kan. Nekik gratulálunk, mi pedig Az egész spontaneitásának megvan a matalálkozunk jövôre is. • ga közvetlen hangulata, hirtelen szembe-

Írta: Virág Bence

12 08_2004_ht.indd 12

XX. évfolyam 4. szám 21/11/12 14:00

F


K

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK Az idôgazdálkodás mestere

Homo Oeconomicus Supericus Gulyás Balázs harmadéves hallgató a BABA-n. Lelkes szakkollégista, a Diákjuttatási Bizottság ügyvivôje, a Kodály-központ lelkiismeretes dolgozója, a Sportfolio futó szakosztályának és röplabdacsapatának aktív tagja. Évek óta a zene szerelmese és még a színházban is fel-felbukkan. Egy levegôvétellel fel sem lehet olvasni, próbáljátok csak ki az interjú elolvasása után! Készítette: Halász Bia

Tagja vagy a JPKSZ-nek. Miért csatlakoztál ehhez a szervezethez? Hogyan ismerkedtél meg a zenével? Mikor A szakkolihoz való csatlakozásomnak kezdtél el játszani? egyszerû oka volt. Amikor eltöltöttem egy A zenével már kisgyerekkoromban szoros kis idôt itt az egyetemen, kapcsolatba kerültem, édesrájöttem, hogy ennél egy apámmal rengeteg zenét hallkicsit többet szeretnék, nem gattunk és én gitárt imitálva, a csak a kötelezô órákon seprûnyéllel ugráltam 3-4 éelsajátított dolgokat. Úgy vesen a nappalink közepén a éreztem kell valami plusz, dübörgô AC/DC-re. Gitározni amit le tudok tenni az 13 éves koromban kezdtem el asztalra. Itt sikerült megcsak úgy kíváncsiságból. Eltalálnom azokat az embementem egy táborba, ahol reket, akikkel hasonló az megtanultam az alapfogásokat, érdeklôdésünk az oktatók majd ezek után nagybátyám által elmondott dolgokon túl, vett kezelésbe és tanítgatott és közösen gondolkodhatunk másfél éven keresztül. bizonyos dolgokról, valamint együtt fejlôdhetünk. Voltak zenekari elképzeléseid, esetleg zenekarod? Léptetek fel nagyobb közönség Mindemellett röplabdázol a Sportfolioban, elôtt? illetve a kari futócsapat tagja is vagy. Több alkalmi és tartós bandában is Mennyi idôd jut edzeni egy héten? játszottam, azonban a meghatározó A röplabda viszonylag kevés idôt vesz el zenekart az egyik barátommal alapítottuk és az idômbôl, hiszen edzéseink fixen minden majdnem négy évig aktívan koncerteztünk. kedden, illetve a meccseinket általában Ezzel a formációval sok helyen meg- hétfôre szervezik. Most, hogy csak a mixfordultunk, akkor még létezett a Pécsi IH, bajnokságban versenyzünk jelentôsen keahol többször is játszottunk, illetve vesebb a meccs. A futás az utóbbi két évben zenéltünk külföldön is, valamint 2010-ben igen fontos szerepet töltött be az életemben volt szerencsénk Pécset képviselni az itt és több egyetemi versenyen is megfordultam. megrendezett European Start nemzetközi Futottam félmaratont kari és egyben zenetáborban. szakkolis váltóban, részt vettem a Szarvasûzôkön és a Rókaûzökön, valamint Hallottam, hogy játszol színházban is. májusban lefutottam egyéniben egy Hány évesen léptél elôször színpadra? félmaratont a barátaimmal Színpadra zenekarral 15 évesen, míg poénból. A futó edzéseimet prózával 19 évesen. A színházzal barátnôm mostanában kicsit hanyarévén kerültem kapcsolatba, amikor szükség goltam idôhiány, illetve a volt fiú táncosra az egyik darabban. Mondjuk rossz idô miatt, viszont így úgy „pont kapóra jöttem”, mivel nem állt legalább több idôm jut az messze tôlem a színpadi szereplés és úszásra, amit szintén legalább táncolni is valamennyire tudok. Az eddigi olyan fontosnak tartok, mint darabok fôleg zenés, táncos, éneklôs a futást vagy a röpit. elôadások voltak, mindegyiket nagyon élveztem. Most jelenleg nincs olyan mûsor, Ennyi elfoglaltság mellett amiben játszom, azonban mindig várható még dolgozol is a Kodály egy újabb kihívás a Komlói Súgólyuk Központban. Hogy van idôd színházban. tanulni?

XX. évfolyam 4. szám 08_2004_ht.indd 13

Úgy gondolom, hogy a „time managementemre” nagy hangsúlyt fektetek és minden napom be van táblázva rendesen, így délutáni, késô esti szabad óráimat szoktam hasznosítani tanulásra, beadandóés prezentációkészítésre. Ez persze nem mindig jön össze, és akkor kell a színházban már jól megtanult improvizáció… Hogy szoktál szórakozni? Milyen jellegû programokon szoktál részt venni? Az elsôdleges nem kulturális program, amin részt szoktam venni, az a Közgázszerda. Ezen kívül a szakmai ártalom fogalma nálam abban a formában nyilvánul meg, hogy az elmúlt két évben több komolyzenei, könnyûzenei koncerten és zenés esten jártam, ami már soknak mondható. Így lassan két éve már kulturálisan sem vagyok szomjas. Egyébként nagy elônynek érzem, hogy sok olyan dolgot láthattam, amit források (pl. idô, pénz) miatt nem nézhettem volna meg, így felfedezhettem, hogy egy komolyzenei koncertnek is lehetnek zenei szépségei és sokszor pihentetôbb tud lenni, mint egy jó délutáni alvás. Honnan van ennyi energiád? Hogyan töltôdsz fel? Valami olyasmi életfelfogásom van, hogy amit most nem teszek meg, arra nem biztos, hogy holnap megint lesz lehetôségem, szóval igyekszem minél több dolgot csinálni és megismerni. Ezek együtt nyílván soknak tûnhetnek, azonban energiát pontosan onnan nyerek, hogy mindegyik különbözô és más-más részemet veszi igénybe, így például ha szellemileg lefáradok egy jó úszás, futás, de akár egy komolyzenei koncert is képes kikapcsolni és újra feltölteni. Persze nem utolsó sorban, a barátaimmal és a barátnômmel eltöltött idô lényegesen hozzájárul a feltöltôdésemhez és kiegyensúlyozottságomhoz. Köszönöm az interjút! •

13 21/11/12 14:00


HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK Kirepülve – Interjú Szabadkai Attilával

„Ha vállalkozni szeretnél, már most alapíts céget!”

Szabadkai Attilával a volt Fészek taggal beszélgettem. Már most kamatoztatja megszerzett tudását, hiszen egy olyan céget alapított, ami leginkább a fiataloknak nyújt kedvezményt. Ô az élô példa arra, hogy nagy ötletek, egy baráti beszélgetés közben is születhetnek. Írta: Kovács Laura Mi jut elôször eszedbe a Pécsen eltöltött egyetemi éveidrôl? Rengeteg, rengeteg buli. Fészektábor, gólyatábor, nyitóbulik, bálok, éjszakai fürdôzések, záróbulik, atyaég. Persze nem csak errôl szólt, de elsôként biztosan ez ugrik be, már amennyire beugrik. Mi a legfontosabb, amit az egyetemünkön tanultál? Egy konkrét dolgot nem tudok kiemelni, szerintem egy átfogó gazdasági-üzleti gondolkodásmód elsajátítása a legfontosabb. Persze ez nehezen megfogható, része lehet a mikroökonómiától kezdve a marketingen, menedzsmenten, pénzügyön, számvitelen, szociológián át sok minden. Fontos, hogy jól értsük a gazdasági szereplôk motivációit és mûködését, akár a nemzetgazdaságok, a gazdasági társaságok vagy az egyén szintjérôl beszélünk. Az itt megszerzett tudás hasznos számodra a „nagybetûs” életben? Néha egészen meglepô dolgok is hasznosnak bizonyulnak. Sokszor hallottam, hogy amit az egyetemen tanulsz, az a gyakorlatban használhatatlan tudás, úgyis a munkahelyeden fogsz megtanulni mindent, amire ott szükséged lesz. Ezt majdnem el is hittem, aztán az egyik elsô tanácsadós munkán elém tettek egy többszáz oldalas elemzést, hogy akkor én ezt most az elejétôl a végéig olvassam el és értsem meg. Úgyis nemrég végeztem a közgázon, ráadásul egy egész hétvégém van rá, menni fog! Aztán a hétfôi megbeszélésen magyarázzam el az egészet a többieknek! Már az elsô oldalakon tobzódtak az autokorreláció, multikollinearitás és heteroszkedaszticitás szavak. Soha nem gondoltam volna, hogy ezekkel még találkozni fogok az életben. Azt hallottam te is tagja voltál a „Fészek” -nek. Pontosan mi volt a feladatod az újságnál? Elôször írással próbálkoztam, aztán inkább

14 08_2004_ht.indd 14

képekre váltottam, jobb volt mindenkinek így. Fotóriporterkedtem, címlapokat készítettem, képszerkesztô voltam. Nem sokkal késôbb a Képes Krónika rovatvezetôje lettem. Tábori fotósként ott voltam minden gólyatáborban, az éjszakai vetélkedô Fészkes állomásának zsûritagjaként pedig engedtem, hogy minél többet masszírozzák a hátamat. Már amikor épp nem táncoltunk asztalon. Mert a Fészek ilyen kihívások elé is állít. Ezen kívül mennyire voltál aktív hallgatóként? Sok diákszervezeti programon részt vettél? Viszonylag aktív voltam, de azért túlzásba nem vittem. Pedig érdemes! Állásinterjún kiemelhet a közgázosok szürke tengerébôl, kapcsolatépítésre remek, és rengeteg élményt szerezhetsz. Most egy különleges céggel foglalkozol, ami last- minute jegyeket kínál. Honnan jött ez az ötlet? Mesélnél róla egy kicsit bôvebben? Tavaly indítottuk el ezt a kezdeményezést egy jó barátommal, Limbacher Tivadarral. Sok ötletünk volt, régóta latolgattuk, hogy valamelyiket jó lenne megvalósítani, de ennél tovább nem jutottunk. Egy este megbeszéltük, hogy mindketten veszünk 1-1 üveg vörösbort és 3-3 kedvenc ötletet, összeülünk nálam, alaposan átgondoljuk mindet: hogy melyik mögött látunk mûködôképesnek tûnô üzleti modellt, melyikkel foglalkoznánk a legszívesebben, és mire elfogy a bor, kiválasztunk egyet. Erre írtunk egy üzleti tervet, amivel beneveztünk a Barcamp Budapest startupversenyre, hogy legyen plusz motivációnk és konkrét határidônk. Be is jutottunk vele a döntôbe. Az ötlet a Ma este Színház! volt, egy last minute színházi élményt kínáló online felület, ahol az utolsó napon féláron vásárolhatsz jegyeket. Rájöttünk, hogy mindketten nagyon szeretjük a színházat, mégis elég kevés elôadásra jutunk el. Elgondolkoztunk rajta, hogy

Szabadkai Attila Tanulmányai a karon: KTK Gazdálkodási – 5 éves, osztatlan, kreditrendszeres képzésben Szak: Bank és pénzügyek Munkahely: Ernst & Young Tanácsadó Kft. (~1,5 év), jelenleg a Ma este Színház Kft. (~1 év) miért lehet ez, és három fô okot találtunk: nem látjuk át a kínálatot, drágák a jegyek és nem szeretünk hetekre elôre tervezni. Ezekre válaszként hoztuk létre a www.maesteszinhaz.hu-t, ahol spontán választhatsz kedvezményes színházi programot az aznap esti kínálatból. Legnagyobb örömünkre sikeresnek bizonyult a kezdeményezés, nagyon pozitívak a visszajelzések mind a színházak, mind a nézôk részérôl. Napi többszáz jegyet adunk el, egyelôre fôleg Budapesten, de folyamatosan csatlakoznak a vidéki színházak, reméljük hamarosan lesz pécsi partnerünk is. Elégedett vagy azzal, amit elértél? Minden a terveid szerint alakul? Igen, terv szerint alakul minden. Csak legyen jó a terv. Elégedett vagyok. Pontosabban hálás vagyok azért, amim van, de mindig többre törekszem. Sokak szerint az egyetemi barátságok/kapcsolatok nem tartanak sokáig a diploma megszerzése után. Neked mi a tapasztalatod? Pécsett születtem, itt nôttem fel, a gimnáziumi barátaim is ide jártak egyetemre, nekem ôk a legmeghatározóbbak. Emellett azért másokkal is tartom az egyetemrôl a kapcsolatot. A pihenésed is aktívan töltöd? Fotózok, (hullám)szörfözök, motorozok. Mit üzensz olvasóinknak? Ne várj az egyetem végéig: Ha alkalmazott szeretnél lenni, már most keress munkát! Ha vállalkozni szeretnél, már most alapíts céget! Menj el egy – de leginkább két – félév Erasmusra, ha van még rá lehetôség. Ha kihagyod, örökre bánni fogod, és teljesen jogosan.•

XX. évfolyam 4. szám 21/11/12 14:00

F


K

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK ”Anyu, hogy is hívják azt a csuhás Mikulás bácsit?”

Böjte Csaba elôadása a Közgázon November 9–én a Janus Pannonius Közgazdasági Szakkollégium és a Fészek közös szervezésében ismételten egy nagyszerû elôadót hallgathattak meg az érdeklôdôk. Ez alkalommal Böjte Csaba, ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány létrehozója volt a közgáz vendége.

Írta: Bartakovics Bettina Az általa létrehozott gyermekmentô szervezet a sanyarú körülmények között élô ifjak felkarolását tûzte ki céljául. Csaba Testvér elôször 1992-ben fogadott oltalmába utcagyereket. A szerzetes cselekedeteinek hamar híre ment, s mára már Erdély, Románia, és Magyarország is elismeri tevékenységét. Az alapvetô életfeltételeken kívül taníttatásukkal is foglalkozik, amelybe vallási és erkölcsi nevelésük is beletartozik. Elôadása teltházas volt. Joggal mondhatom, hogy minden résztvevô egy-egy plusszal tért haza. Csaba testvér a maga humoros elôadásmódjában adott elô néhány történetet, amellyel bebizonyította a hallgatóságnak, hogy mikre képes a cselekvô élô hit, amelyre ugyanúgy szükségünk van, mint a levegôre. Nélküle sem élni, sem dolgozni nem lehet. Az elôadás után Csaba Testvér könyveinek megvásárolására és dedikálására is lehetôség volt. A folyosón hatalmas tömeg várta, hogy sorra kerülhessen. Jómagam is beálltam a végére, s mire eloszlani tûnt a tömeg, végre beszélgethettem a gyerekek körében csak Mikulásként emlegetett szerzetessel.

Mi célból jött létre a Dévai Szent Ferenc Alapítvány? Véleményem szerint a jó Isten egy olyan világot teremtett, amely úgy néz ki, mint egy óriási puzzle. Ennek a puzzle-nek megvan minden egyes darabja, csak egy kicsit össze van kutyulva. A Dévai Szent Ferenc Alapítványnak az lenne a célja, hogy ezeket a puzzle darabokat egy kicsit rendbe rakja. Tehát ha van valahol egy gyermek, aki azért sír, hogy „vegyen már ölbe valaki”, akkor egészen biztos, hogy van valahol egy nô, egy család, aki azért sír, hogy „úgy ölbe venne valakit”. Vannak olyan lakások, házak, otthonok, amelyek szeretnénk, hogy az ô poros csendjüket gyerekkacagás verje fel. Ezeket a darabokat kell megkeresni, helyrerakni, és ebbôl nagyon szép dolgok fognak kijönni.

• Kérem, mondjon pár szót az Ön kezdeményezése által létrejött oktatási-nevelési intézményrôl! Ez a rendszer úgy mûködik, hogy ha valaki kéri, hogy fogadjam be, vagy adjak neki enni, akkor én Isten nevében befogadom. Kvázi olyan, mint egy non-stop kollégium, ami nem ér véget a tanév végén. Jelenleg 68 helységben vannak gyermekeink, és körülbelül 2350 gyermeket gondozunk. Ön szerint a mostani generációban mennyire van jelen az erkölcs? Azt gondolom, hogy minden egyes embert a jó Isten teremtett, mindenki vágyik a jóra, a szépre. Ha az ember lemegy a pincébe, azt látja, hogy minden egyes krumpli akármilyen kicsi is, makacsul a fény felé tör. Tehát minden, ami él, megvan benne a vágy, hogy nagyra nôjön, gyökeret ereszen, vi-

XX. évfolyam 4. szám 08_2004_ht.indd 15

rágot bontson, gyümölcsöt teremjen. A mai fiatal is szeretne kibontakozni, szeretne valami szépet és jót megvalósítani. Azt hiszem, hogy nekünk, felnôtteknek nem az a célunk, feladatunk, hogy szidogassuk a fiatalokat, hanem az, hogy buzdítsuk, bátorítsuk, hogy merjenek. Merjék megfogalmazni, kimondani a legszebb álmukat, ami a szívükben él, hogy ôk is megteremhessék a maguk gyümölcsét.

Mi az Ön mozgatórugója? Mi motiválja Önt? Gondoljunk csak bele, hogy ha valaki elmegy sízni, mennyit tud esni-kelni a sípályán. Nyugodtan üldögélhetne lent a kocsmában, mégis fizet, tele van kék-zöld foltokkal, és csinálja. Miért? Mert élvezi. Jó dolog jót tenni, jó dolog szeretetben élni, jó dolog alkotni. A gonosz lélek azt szeretné elhitetni velünk, hogy nem érdemes, fölösleges, úgyse lehet… de Jézus Krisztus mindig azt mondja: „Merjetek! Bármit kértek, azt a Mennyei Atya teljesíti nektek! Ha azt mondjátok ennek a hegynek, hogy szakadjon ki tövestül, és verjen gyökeret a tengerbe, akkor Ô megteszi.” Isten meghallgatja az imánkat! Nála pályázunk, Neki írunk projekteket, majd pedig csodálkozunk, hogy tényleg teljesült. Itt van a számlánkon az átutalás… •

15 21/11/12 14:00


HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK

Gólyabál Eljött az a pillanat, amikor a gólyák elôkapták a stílust és a hagyományt, és estélyi keretben adtak számot arról, hogyan is tudnak jól szórakozni, amikor épp nem Közgáz Szerda van. Írta: Hange Dániel A hölgyek csinos estélyit, valamint „épphogy-lehet-benne-táncolni” magasságú sarokkal ellátott topánkát öltöttek, míg a férfiak az öltönyzsebbe rakott apró zsebkendôvel, avagy virággal tisztelték meg az esemény színvonalát. Az idei gólyabál színhelyéül a Laterum Hotel remek patinájú étterme szolgált. Itt foglalhattak helyet a megjelentek, akik az estét nyitó gólyatánc szemtanúi lehettek. Miután a táncosok is elfoglalták helyüket, ízletes és bô mennyiségû ételt tálaltak fel. A hagyományokhoz illôen megválasztották a bál királyát és királynôjét. A vacsora alatt dönthettünk a jelöltekrôl. Néhány csinos hölgy és elegáns úr szavazataiért kampány indult, el-

lenben ezen dicsôítô mondatok sikerességét a végeredmény sajnos megkérdôjelezte. A gólyafiú ráadásul külön kiemelte az asztaloknál tartott rövid beszédében, hogy ne rá, hanem másra szavazzanak; igazán szép gesztus volt ez tôle. Éjféltájt a megkoronázott férfiú és hölgy párja kapta azon megtiszteltetést, hogy felolvashatták a gólyaesküt, melyben az elsôévesek ígéretet tettek arra, hogy a felsôbb évfolyamok példáját fogják követni tanulmányaik során, és minimum egy tárgyból megbuknak. A minôségi zene remek keretet biztosított a táncparketten mulatóknak, viszont a hely kissé szûkös volt, így többször elôfordulhatott, hogy a vendégek egyszerre több emberrel táncoltak, holott nem így tervezték. Bátran ki lehet jelenteni, hogy a parketta lakkozását inkább a lányok

cipellôje koptatta, hiszen fiú elvétve akadt a ritmusra perdülôk sorában. A tombola elmaradhatatlan részét képezte az estének. Néhány szerencsés illetô többször mehetett ki a pódiumhoz, s vehette át értékes ajándékcsomagját; azonban a gólyakollégák és -kolleginák nevében is bátran állíthatom, hogy különbözô kedvezmények mellett a legértékesebb ajándékok mind közül a tantárgyi jegyfelajánlások voltak. A gólyabáli ünneplés a Cyrano-ban vált teljesen kerekké, ott zárult a csodás este – már azoknak, akik ténylegesen eljutottak odáig. Külön köszönet a szervezôknek a partybuszjáratért, mivel így rengeteg ember számára spóroltak meg pénzt, illetôleg a fájós lábakkal tett kínzó lépteket. Összességében kijelenthetô, hogy egy zökkenômentes, szép és emlékezetes estével lett gazdagabb a gólyatársadalom és persze az ôket kísérô vendégek is. •

Kocsmai kultúra, avagy a pécsi kultúrkocsmák Rengeteg. Mûvész. Ti- ti-tá. Zacc. Csinos. Kanta. Nappali. Szoba. Egykori Zöld, mára Piroska. No meg a Royal Club 61 – jól írtuk, nem hetvennégy. Mi a közös? Remek italok, jó társaság és egy falatnyi pécsi életérzés a kultúra köntösében. Írta: Szatnik Szilvi és Vaski Nóri Ha valaki járt egyetlen helyen is a feljebb említett vendéglátóegységek közül, már érti, miért mondjuk, hogy Pécsen még a poharazók is át vannak itatva kultúrával. Kiállítások, könnyû- és komolyzene, rögtönzésként ható felolvasóestek szem- és fültanúi lehetnek a legérdeklôdôbb közgázosok, akik kimerészkednek a Kicsi és a Sopianae adta komfortzónából. Érdemes is el-ellátogatni ilyen alternatív kocsmákba, ha feltámad bennünk egy kis kultúraéhség, de a Kodály Központ vagy a Csontváry Múzeum valahogy túl távolinak tûnik. Megvan itt is minden, amit már megszokhattunk; sör, bor, pálinka – mégis valami több. Van, ahol ismert fotósok képei díszítik a falakat, máshol pályakezdô alkotók mûvei kaptak lehetôséget. Egyik este egy szál gitárral éne-

16 08_2004_ht.indd 16

kelnek ifjú zenészek, más alkalmakkor verseket olvasnak fel, majd elemeznek a vendégek. Akad egység, ahol olyan felkapott mûfajokat támogatnak, mint a slam poetry vagy a stand up comedy. Megint máshol pedig kóstolhatunk házilag készült finomságokat (alkoholt is!), esetleg elcserélhetjük megunt cuccainkat valami újra. A „helyi” fiatalok legtöbbje – azok, akik igénylik a kulturális közeget – ilyen helyeken tölti szabadidejének nagyobb részét. A tanuláson, padban ülésen túl kreatív megnyilatkozásuknak, barátkozásuknak, mindennapi életük gazdagításának, alkotótevékenységüknek nem is találhatnának jobb táptalajt és megfelelôbb társakat. A legnagyobb elônye mégis az ezeknek a városi pontoknak, hogy bárki kultúraközelségbe

kerülhet beszélgetés közben, egy pohár jó sör vagy kevert mellett. Ennyi? De mi az igazi titkuk, amitôl sokaknak ennyire vonzóak? A kulcs a hangulat, ami annak köszönhetô, hogy az elôadók és az alkotómûvészek legtöbbje kortársunk, sôt sokszor városlakók, mi több: e helyek törzsvendégei. Abban a közegben mozognak, ahol mi is nap, mint nap. Az alkotások idôszerû problémákat, pillanatokat dolgoznak fel, rólunk és nekünk szólnak. És hogyan is érthetnénk meg jobban a világ apró történéseinek komplexitását, mint ha egy kortárs mûvész szemén keresztül látjuk, tisztán és lecsupaszítva, körítések nélkül? A kultúrafogyasztás drága, mondják sokan. Szerintünk csak egy fröccsbe és némi érdeklôdésbe kerül. •

XX. évfolyam 4. szám 21/11/12 14:00

F


K

FÉSZEK

Kultúrhon

HÁZUNK TÁJA

Magán a szón – kultúra – sok mindent lehet érteni, kezdve akár egy igényesebb filmnél, amit, tegyük fel, kényelmi okokból, és nem mellesleg költséghatékonyan otthon vagy a koleszban tekintünk meg. Kultúrafogyasztásunk lappangását sokszor a megszorított keretekkel indokoljuk, pedig nem is gondolnánk, hogy hány lehetôség adódik az igényes szórakozásra, nem egy ingyenes vagy úgymond filléres program keretein belül. Néha elég csak egy könyvtárig elmenni, vagy jobban meglesni az otthoni készleteket. Egy kis utánajárás, ennyi a titok. Összeállította: Maróti Petra Te mit értesz kultúra alatt? Számomra a különféle hagyományok, népszokások, színházi, zenei és egyéb elôadások, mûvészeti kiállítások, történelmi látványosságok, nemzeti értékek és az ezekkel kapcsolatos rendezvények tartoznak a kultúra fogalmába. Mi a tapasztalatod, Pécsen elég változatosak a lehetôségek? Nem szoktam túl sokat utánajárni, de léptennyomon ilyen programok reklámjaiba és ajánlataiba botlok: Pécsi Nemzeti Színház, Kodály Központ, Zsolnay Negyed stb. Ezek alapján biztosra veszem, hogy elég sokszínûek. Mennyire pénztárca-barátok a különféle programok egy egyetemista vagy fôiskolás számára? Legtöbbször (helyesebben szinte mindig) kínálnak diákjegyet is; ezek, úgy vettem észre, nem túl nagy összegûek. Ha valaki lemond egy este arról, hogy kimenjen meginni 2-3 sört, az máris elmehet helyette például a Kodályba egy koncertre. Szóval nekünk, PTE-seknek abszolút nem nevezhetô drágának az, hogy magunkra pakoljunk némi ránk is férô kultúrát. Stáhl Ádám, MA I. • Te mennyit költesz havi szinten kultúrára? Ez rendkívül változó. Az egyetem alatt egy-egy érdekesnek vélt színházi vagy komolyzenei elôadás, nyáron a fesztiválidôszak és a könnyûzenei koncertdömping dobja meg a büdzsét. Talán azt mondanám, átlagosan ötezer forint körül. Melyek a minôségi szórakozás ismérvei? Számomra legfôképp az jelenti a minôséget, ha az átlagos rohanós, tanulós hétköznapokhoz az adott dolog egy kis plusz élményt tud adni. Ez egy szerda esti közös baráti sörözéstôl vagy társasozástól egy jó mozizáson vagy könyvön keresztül egy színházi elôadásig nagyon sok minden lehet. A lényeg, hogy azt mondhassam a végén: igen, megérte a rászánt idôt. Miért fontos a kultúra? Szerintem a kultúra közvetíti azokat az alapvetô emberi értékeket, amelyekre mindenkinek szüksége lenne függetlenül attól, hogy az ember milyen formában fogyasztja. Továbbá számomra mindig jelent egy kis pluszt, már ha tudok azonosulni vele – például egy színdarabbal teljesen, míg egy balettelôadással talán kevésbé. Nusser Tamás, MA I.•

XX. évfolyam 4. szám 08_2004_ht.indd 17

Milyen kulturális programokon szoktál a leggyakrabban részt venni? Leggyakrabban könnyûzenei koncerteken veszek részt, illetve táncházba járok, alkalmanként egy-egy komolyzenei koncertre és színházba is eljutok. Olvasásra sajnos nem tudok annyi idôt szánni, mint amennyit szeretnék. Egyéni indíttatás, igény, vagy inkább neveltetés késztet a minôségi szórakozásra? Kultúrafogyasztási szokásaim részben saját ízlésem hatására alakultak ki, másrészt pedig a barátaim ajánlottak figyelmembe néhány dolgot, ami szerintük érdekelhet. Ilyen volt például a táncház is. Mivel lehetne leginkább ösztönözni a fiatalokat az efféle fogyasztásra? Véleményem szerint az emberek nem ismerik eléggé a város nyújtotta kulturális lehetôségeket, illetve a különbözô kulturális programok hangulatát. Ezen intenzívebb hirdetéssel és nyílt napokkal lehetne változtatni. Saját példaként említeném a szeptemberi színházi nyílt napot, mely ismét meghozta a kedvemet a színházba járáshoz. Séta Dóra, MA II. • Mennyire érdekelnek a különféle mûvészetek? Úgy érzem, hogy a megjelenített témák valahogy a könnyebb végét fogják meg a munkának. Hogy értsük, mirôl van szó: ahhoz, hogy egy alkotás eljusson a közönséghez, érdekesnek kell lennie. A mainstream alkotásokban egy alapból speciális helyzetet szoktak bemutatni, amit nem tudok átérezni. Annak örülnék, ha az általam megélt helyzetekbôl láthatnék többet vissza a kultúra tükrében, amit ugye sokkal nehezebb feladat érdekessé tenni. Részt vettél mostanában valamilyen kiállításon vagy komolyzenei koncerten? Komolyzenein nem, habár hallgatni szoktam. Kiállításra már mentem el, de ott sajnos csak a monumentális, interaktív kiállítások érdekelnek, amik viszont drágák. Értékeled a kortárs kezdeményezéseket? Ugyanaz a bajom velük, mint amit az elsô válaszban is megemlítettem. Az átlagember átélhetô fájdalmát, örömét, szerelmét, problémáját akarom látni. Van ilyen is, de kevés. Isépy Dániel, MA II.•

17 21/11/12 14:00


PÁRBESZÉD

FÉSZEK – Interjú Hau-Horváth Orsolyával –

Hallgatók oktató szerepben „Szabadidônkben a közös hobbijainknak szentelünk idôt férjemmel, horgászni és motorozni járunk,” Mikroökonómia, makroökonómia, ágens-alapú modellezés, horgászat, motorozás. Elsôre nehéz lehet elképzelni, hogy hol találkozhatnak ezek egymással, de mint kiderült számomra nem lehetetlen. Hau-Horváth Orsolyával beszélgettem. Írta: Bertalan Loretta

Mesélnél kicsit arról, hogy mit csináltál az egyetem elôtt? Egy Mohács melletti kis faluban, Majson nôttem fel, és a mai napig is ott élek a családommal. Jó gyerekkorom volt, nagyon sokat voltunk kint falusi környezetben, amit nagyon élveztem. Általános iskolai éveimet is ott töltöttem, középiskolába pedig Mohácsra jártam, utána kerültem ide Pécsre, a Közgázra. Egyetem elôtt is találkoztál már ezzel a képzési területtel? Mivel gimnáziumba jártam, ezért akkoriban nem tudtam pontosan, hogy mit is takar ez a tudomány; de szerettem a matekot és a történelmet, fôként ezért választottam a közgazdaságtant. Pécset Pesttel szemben a közelsége miatt is jelöltem elsô helyen, de egyáltalán nem bántam meg a döntésemet. Kerültél szembe olyan tantárggyal vagy feladattal egyetemi éveid során,

18 18_2004_parbeszed.indd 18

melynek teljesítése valamilyen nehézséget jelentett számodra? Hozzám mindig is közelebb álltak a matekos és módszertani tárgyak, úgyhogy számomra nehezebb volt a menedzsmenthez, marketinghez kötôdô tárgyak megtanulása. A vizsgák igazából nem okoztak problémát, de hogy leüljek megtanulni, ahhoz néha nagyon nagy erôfeszítéseket kellett tennem. Szeretem, ha idôben készen vannak a feladatok, és nem szoktam az utolsó pillanatra hagyni a dolgokat, sosem tudtam ugyanis éjszaka dolgozni, vagy tanulni – akkor inkább felkelek hajnalban. Ha újrakezdhetnéd, lenne-e esetleg valami, amit másképp csinálnál? Nagyon élveztem az egyetemi éveket, és nem sok mindenen változtatnék. Néha felmerült bennem, hogy a közösségi életben jobban részt vehettem volna, nagyobb szerepet is vállalhattam volna, talán erre több idôt fordítanék. Szakkollégista voltam, ezáltal sok programon részt tudtam venni, azonban ez csak az egyetemi éveim végén alakult ki. Negyedéven Erasmus ösztöndíjjal fél évet tölthettem Hollandiában, amit rendkívül élveztem. Mindenkinek ajánlom, ha van ilyen lehetôsége, azt használja ki, mert rengeteg élettapasztalatot ad azáltal, hogy mindent magunknak kell elintézni, és egyedül megoldani egy idegen országban. Mesélnél egy kicsit a magánéletedrôl, és arról, hogy hogyan töltöd a szabadidôdet? Férjemmel már ezer éve ismerjük egymást,

több mint 10 éve vagyunk együtt, tavaly házasodtunk össze. Ahogy látod, éppen várjuk az elsô babánkat, úgyhogy ez köti le most a magánéletünk mindennapjait, készülünk a gyermek érkezésére. Szabadidônkben a közös hobbijainknak szentelünk idôt a férjemmel, horgászni és motorozni járunk, nyilvánvalóan mindkettôt a férjem találta ki, de én is nagyon szívesen veszek részt benne. Szeretek horgászni szép környezetben és a jó levegôn, motorozni pedig olyannyira, hogy nászútra is motorral mentünk. Mi áll hozzád a legközelebb a közgazdaságtanon belül, mi a specializációd? Egyetemi éveim alatt is már az elméleti közgazdasági tárgyak tetszettek, most is mikroökonómia és makroökonómia gyakorlatokat tartok, ezek azok, amik a legközelebb állnak a szívemhez. A kutatási irányomban pedig az ágens-alapú modellezéssel foglalkozom, ez egy viszonylag új irányzat, nagyon izgalmas számomra. Az ágens-alapú modellezés lényege, hogy szakít a hagyo-

XX. évfolyam 4. szám 21/11/12 18:59

F


K

PÁRBESZÉD

FÉSZEK

mányos közgazdaságtani felfogással és a homo oeconomicus elképzelésével, ahol mindenki teljesen homogén, tökéletesen racionális, és minden információ a rendelkezésére áll. Az egész gazdaságot igyekszik az egyes szereplôk szintjén megragadni, és nagyobb lehetôség nyílik a heterogén ágensek figyelembe vételére, ahol nem tökéletes az információáramlás, a szereplôk nem profitmaximalizálásra törekszenek, inkább a korlátozott racionalitásnak megfelelô magatartást követnek. Mi volt az oktatással kapcsolatosan az eddigi legpozitívabb élményed? Sok ilyen volt, szeretek tanítani, mindig jó érzés visszahallani a diákoktól, hogy „Ja, igen, ezt most már értem.” Talán abból a félévbôl tudnék kiemelni egy esetet, amikor elôször oktattam. Egy társaság az egyik órán nem figyelt oda, és

XX. évfolyam 4. szám 18_2004_parbeszed.indd 19

már nagyon zavart, hogy hangoskodnak, rájuk is szóltam, aztán a következô 2-3 alkalommal mindig kérdésekkel jöttek oda, a félév végén pedig búcsúzóul megköszönték, hogy sikerült megszerettetnem velük a makroökonómiát. Mi a véleményed a mai diákokról? Nem telt el olyan sok idô a mi évfolyamunk óta, ami, valljuk be, csak 4-5 évvel ezelôtt volt. De én magam is megdöbbentem, mikor elôször hagyta el a számat az a mondat, hogy: „Bezzeg a mi idônkben!” Rövid idô alatt rengeteg dolog változott. Akkoriban még alacsonyabb hallgatói létszám volt egy évfolyamon, talán ebbôl kifolyólag nagyobb értéke volt annak, ha valaki bejutott az egyetemre. A mai magas hallgatói létszám arra kellene, hogy ösztönözze a hallgatókat, hogy igyekezzenek valamilyen módon kitûnni a tömegbôl. Igaz, hogy mindenki ugyanazt a diplomát fogja megkapni több, vagy kevesebb munkával, de lesznek olyan helyzetek, amikor nem csak a papír számít, hanem a ténylegesen megszerzett tudás – abban viszont nagy szerepe van annak, hogy mennyi munkát fektetett valaki a tanulmányaiba. Mi volt az eddigi legnagyobb szakmai kihívás, amivel szembekerültél, és hogyan élted ezt meg? Az a szép ebben a szakmában, hogy mindig lehet találni újabb kihívásokat. Ilyenkor mindig a legutolsó jut az eszembe, holott egyáltalán nem biztos, hogy az volt a legnagyobb, ezért nem tudnék egy konkrét példát kiemelni. Általában az éppen aktuális feladatra koncentrálok, és arra, hogy azt a lehetô legjobban megoldjam. Karriered területén mi lenne a legnagyobb álmod, amit ha elérnél, akkor igazán elégedett lennél? Én jól érzem magam ezen a pályán, és szeretnék lépkedni egyre elôre a ranglétrán; értelemszerûen a következô lépés számomra a disszertáció megírása, a doktori foko-

zat megszerzése lesz. Pillanatnyilag ez a célom, ha ez teljesül, akkor pedig jönnek az újabb feladatok, kihívások. A disszertációd megírása után milyen szerepet szánsz az életedben a közgazdaságtannak? Szeretnék ezen a pályán maradni, leginkább a kutatási terület érdekel, ezért is

kezdtem el a PhD képzést. Ehhez az oktatás is hozzátartozott, amitôl kezdetben egy kicsit tartottam, de idôközben ezt is megszerettem. A gyermeked születése után tervezed-e, hogy minél hamarabb folytatod a munkát az egyetemen? Igen, én úgy tervezem, hogy amint tudok, visszajövök. Nem szeretnék most éveket otthon maradni, de ilyenkor azért el kell mondani, hogy én ezt most tervezem, aztán majd nagyon sok minden múlik a babán, hogy ô hogyan gondolja, és hogyan engedi. E havi központi témánk a fiatalok és a kultúra viszonya. Mi a véleményed, tapasztalatod errôl a kérdésrôl? Rengeteg változáson ment át a kultúra, ennek kapcsán ma már teljesen más

19 21/11/12 18:59


PÁRBESZÉD

jut eszünkbe, mint mondjuk 5-10 évvel ezelôtt, amiben nagy szerepet játszik szerintem az internet és a technika fejlôdése. Szerencsére Pécsett renge-

FÉSZEK teg kulturális program van, amiken úgy látom, hogy a fiatalok is nagy számban vesznek részt. Mit tudnál tanácsolni az alsóbb éves hallgatóknak a tanulmányaikkal kapcsolatban? A közgazdaságtan nagyon szerteágazó, én javaslom, hogy mindenki igyekezzen megtalálni, hogy melyik az az ága, ami az ô szívéhez közel áll, ami neki szimpatikus, és amivel igazán szívesen tudna foglalkozni. Elôfordulhat, hogy ez nem feltétlenül egyezik meg azzal a szakkal, amin a hallgató tanul, mert az én tapasztalatom szerint amikor az ember egy gimnáziumból felvételizik, akkor még fogalma sincs róla, hogy mivel foglalkozik például

CURRICULUM VITAE 1998-2004 Kisfaludy Károly Gimnázium Mohács 2004-2009 PTE KTK Pénzügyi eszközök és intézmények 2009- PTE KTK Gazdálkodástani Doktori Iskola Kutatási terület: Ágens-alapú modellezés Oktatási tevékenység: Mikroökonómia, Makroökonómia a számvitel vagy az alkalmazott közgazdaságtan. Az egyes tantárgyak és szakirányok késôbbi megismerésével lehet eldönteni, hogy melyik az, amelyik a legjobban érdekli ôket – és ha esetleg más tudományterület vonzó számukra, akkor merjenek váltani! •

Pécsi Hírmondó: Uránbánya Pécsen? Írta: Schmuck Roland A WildHorse nevû ausztrál cég uránbánya-nyitást tervez a Pécstôl nyugatra esô területeken. A bányáról már eddig is számos hír jelent meg a médiában, de döntés még nem született róla. Jelenleg még a próbafurások engedélyezése sem történt meg. Ezen fúrásokkal ellenôriznék a korábbi bányászati tevékenység során szerzett, több évtizedes adatokat, ami alapján megtervezhetô az új uránbánya. A WildHorse hosszú távú célja egy új uránbánya létesítése, nem a korábbi újranyitása. Megemlítendô, hogy a cég jelenleg sehol a világon nem bányász uránt. Ettôl eltekintve, az uránbánya mellett és ellen is több érv szól. Pécs tradicionálisan bányász-

20 18_2004_parbeszed.indd 20

város. Az új uránbánya munkahelyeket teremthet, a kapcsolódó kiszol gáló iparágak pedig javíthatják a térség gazdasági helyzetét. Hátrányként többek között a vízbázis veszélyeztetése és a dolgozók e gészségügyi kockázata merülhet fel. Problémát jelent a sugárzó meddô elhelyezése is, illetve fennáll a bányaterületek feletti területek kiszáradásának veszélye is. Ezek azonban techno ló gi afüggô kockázatok. A környezetvédelmi hatásta-

nulmány elkészültéig nem lehet a kitermelés pontos technológiáját meghatározni. Az alkalmazott technológia befolyásolja az urán kitermelésének költségét, mely a beruházás gazdaságosságát döntheti el. Ennyi nyitott kérdés mellett jelenleg nem lehet megalapozott döntést hozni az uránbánya kérdésében. Könnyen elképzelhetô, hogy a döntést egy helyi népszavazás is meg fogja elôzni. •

XX. évfolyam 4. szám 21/11/12 18:59

F


K

PÁRBESZÉD

FÉSZEK Oktatóinkat faggattuk arról, vajon milyen szerepet tölt be a kultúra az életükben,illetve a mai fiatalság életében. Vajon könnyebb vagy nehezebb lett hozzáférni a kultúrához az évek során. A válaszok mint mindig széles skálán mozogtak. Összeállította: Imola, Bia Galambosné Tiszberger Mónika: Úgy gondolom, a kultúrához való hozzáállást elsôsorban a családban tapasztalt, megélt élmények, minták határozzák meg. Ezen kívül alapvetôen az alapfokú képzési rendszerekben „dôl el”, hogy a gyerekek hogyan viszonyulnak majd az ünnepekhez, az irodalomhoz, a fontosnak tekinthetô értékekhez. Amennyire emlékszem, a középiskola és az egyetem idôszakában már elôtérbe kerül a kortársak véleménye, hatása, befolyása. A mai fiatalok értékrendjét nagyon sajátos irányba befolyásolja az internet és a mobil készülékek mindennapossá válása. Gyakorlatilag minden információt innen szereznek be, és a kapcsolattartás fô színtere is ez. Ez egyfelôl jó, hiszen sok minden(ki)hez gyorsan „hozzá lehet férni”, másfelôl ugyanakkor a személyes találkozások, beszélgetések szerepe talán háttérbe szorul. Amit közvetlenül is érzékelek, az a sajátos írott nyelv, ami a gyors kommunikáció része, és tud hatékony lenni; ugyanakkor a fiatalok sokszor nem tudják, hol nincsen helye az efféle „rövidítéseknek”. Az írott magyar nyelv helyes használatának, és egyáltalán a gondoltok írásban történô megfogalmazásának minôségét nem pozitív irányba befolyásolják az új eszközök, új kommunikációs csatornák. Éppen ezért azt gondolom, hogy bizonyos értelemben a kultúra egy része háttérbe szorul a mai fiatalság körében. Heindl Zsombor: Milyen kulturális programokon szoktál részt venni? Illetve elégedett vagy azok színvonalával, anyagi vonzatával? Kulturális programokat tekintve Pécsett elsôsorban mozi- és színházlátogató vagyok, illetve korábban gyakran jártam különbözô koncertekre, ám ez mostanában kevésbé fér bele az életembe. Utazásaim során gyakran látogatok továbbá különféle múzeumokat, Pécsett a legtöbben már voltam. Ezen kívül ha van valami eseti rendezvény a városban, elsôsorban a Zsolnay Negyedben, ami különösen érdekel, vagy személyesen érintett vagyok benne, akkor szívesen megyek. A legutóbbi ilyen még szeptember végén a Német nap volt a Zsolnay Kulturális Negyedben. A kulturális programok színvonala szerintem Pécsett határozottan jó, de ez nem is meglepô egy ilyen városban, amely tudatosan, talán olykor túlzásba esve próbálja a kultúrára építeni a helyi gazdaságot. A kultúra általában véve nem olcsó mulatság, ugyanakkor ez nem helyi sajátosság, és a társadalomnak általánosságban ki kellene ezzel békülnie. Ha a kulturális ipar szereplôinek szemszögébôl pillantunk rá egy adott jegy árára, akkor mindjárt nem érezzük azt különösebben drágának. Így én elfogadhatónak tartom a kulturális rendezvények anyagi vonzatát.

XX. évfolyam 4. szám 18_2004_parbeszed.indd 21

Dr. Herman Sándor: Minden korban volt és van is emelkedett irodalom, lektûr vagy éppen ponyva; volt és ma is van drámai színház, vígjáték, népszínmû; hallgattunk és ma is hallgatunk operát, vígoperát, operettet; csodálhattunk és csodálunk zsûrizett festményeket, festményt csak úgy vagy reprót; beszéltünk és beszélünk mûvészfilmrôl, filmvígjátékról, szappanoperáról és folytathatnám a sort. Ezen hármas csoportok elemeinek egymáshoz viszonyított aránya radikálisan nem változott a különbözô korokban. Lehet mondani, hogy van jó és rossz operett, de ez nem változtatja meg azon véleményemet, hogy az operettnek olyan bárgyú a szövege, hogy elmondani nem merik, ezért inkább eléneklik. Magas IQ-jú, világszerte ismert emberek is a magyar operett nagy tisztelôi voltak, például Hitler. Az idôk ugyan változnak, de korunk operettjeire és a musicalek többségére is illik az elôbbi definícióm. Ne legyünk azonban sznobok (többségünket a sine nobilitate jellemzi): a vázolt hármas csoportok mindegyik tagjának megvan a maga funkciója. Amíg a fent említett arányok idôtállónak bizonyulnak, addig a kultúrához való hozzájutás teljesen egyértelmûen, radikálisan javult az utóbbi bô fél évszázadban. E körülmény nem jelenti azt, hogy az elsô két kérdésre adott válasszal ellentmondásba kerültem, hiszen minden szegmensben javul az elérési hatékonyság; de ez nem minôségi javulást jelent, mert nem illik felhívni a nagyit kedvenc sorozatának sugárzási ideje alatt. Eljön az az idô, amikor az érettségin a maratoni futás eredetét illetôen a maturáló véleményét firtató kérdésre az lehet a válasz: „Én nem loholtam volna cca. 42 kilométert. Küldtem volna egy SMS-t!” Talán még nem késô, tehetünk e jelenség ellen.

Dr. Titkos Csaba: Ön mit gondol, a fiatalok hogyan viszonyulnak a kultúrához? Elôször talán azt kellene tisztázni, hogy mit is nevezünk kultúrának, ugyanis sokszor evidenciaként használunk olyan kifejezéseket, amelyek sokféleképpen értelmezhetôek. Ha kultúrán azt a formát értjük, ahogyan mindennapi mûködésünk zajlik, úgy saját kultúrájuk mindenképp fontos szerepet tölt be a fiatalok életében is, hiszen ebben élnek. Ez többnyire nem személyes, hanem szociális, és ebbôl adódóan nagyon ritkán látok eredeti megnyilvánulást, mivel az emberek általában a számukra elérhetô „kultúrkonzervhez” nyúlnak. Némelyek eredetinek gondolják magukat, pedig csak elôvesznek egy-egy kulturális sablont. Mondhatni foglyai vagyunk saját kultúránk paradigmáinak, és nagyon kevés ember tud kitörni abból, amibe szocializálódott. Néhány javaslatom azért lenne a kultúrához való viszonyulással kapcsolatosan. Elôször is érdemes nyitottnak lenni, befogadónak, hogy az egyetlen érvényesnek vélt kultúra preferenciájának rabságából kitörjünk. Másodszor fontos, hogy túljussunk a világ jóra és rosszra való felosztásán, miszerint a mi viselkedésünk a helyes, a másik kultúra pedig nyilvánvalóan téves, sôt ártalmas. Végül pedig elengedhetetlennek tartom, hogy aktívak legyünk saját kultúránkban. Vállaljuk fel és élvezzük örömeit és fájdalmait egyaránt! •

21 21/11/12 18:59


SZONDA

FÉSZEK A Pécsiközgázosok és a kultúrafogyasztás

A motiváció megvan… Sátáni kacaj. Világuralom. Ez most a helyzet a Szonda „háza táján”. Mostantól nem csak itt, hanem az újság több pontján elszórva is kitölt ôink válaszaiba botolhattok (keressétek a miniSZONDA logót). Miel ôtt gyôzelmi örömtáncot lejtenék, lássuk, mit gondolnak a Pécsiközgázosok a kultúrafogyasztásról! Írta: Szemerédi Orsi Rajzolta: Dimbu Aktuális kérdôívünket 122 hallgató töltötte ki, úgy tûnik, a könnyedebb téma (vagy Fészkes ismerôseitek intenzívebb zaklatása) növelte a válaszadási kedveteket. Központi témánknak a kultúrafo2. A felsorolt tevékenységek közül melyeket gyasztást és annak jelenbeli tendenciáit választottuk, így Titeket is arról kérdez- kedveled? (1. ábra) tünk, mi a véleményetek a kulturális Ennél a kérdésnél vált igazán érvétevékenységekrôl, melyeket kedvelitek közülük, illetve mik motiválnak Titeket az nyessé a mondás: Utolsókból lesznek az elsôk. A vígjátékokat és romantikus filintenzívebb kultúrafogyasztásra. meket ugyanis a kitöltôk 86%-a kedveli, 1. Kérlek, értékeld a felsorolt elfoglaltságokat a második helyre a komolyabb témájú aszerint, hogy szerinted mennyire számítanak fil mek (72%), a harmadikra a könnyûkulturális tevékenységnek (1 – egyáltalán nem, zenei koncertek (71%) kerültek. A legkevésbé népszerû ek nek a komolyzenei 5 –teljes mértékben)! koncertek (32%) és a mûvészfilmek (20%) Az elsô kérdésben tehát tíz különbözô te- bizonyultak. A további eredményeket az vékenységet értékelhettetek. A legmaga- elsô ábrán láthatjátok. Lehetôség volt sabb „osztályzatot” (4,58) a színházlátogatás kapta, ráadásul az egyik legnagyobb egyetértés ennél az elfoglaltságnál tapasztalható, a szórás csupán 0,88 lett. Ezüstérmet kaptak a komolyzenei koncertek (4,31), a dobogó harmadik fokára pedig a szépirodalmi alkotások olvasása került 4,16-os eredménnyel. Csupán 3 századdal maradtak el a komoly témájú, esetleg történelmi filmek, érdekes módon a mûvészfilmek elmaradtak tôlük (3,84), ráadásul ebben az esetben volt a legkisebb az egyetértés a kitöltôk között (1,12-es szórás). 3,5 körüli eredményt ért el a könnyûzenei koncertek látogatása, a szórakoztató irodalom olvasása, a mûveltségi/kvíz játékokon és a stand up elôadásokon való részvétel is. Utolsó helyre (2,49) a vígjátékokat, romantikus filmeket soroltátok, egyéb válasz megjelölésére is, volt, aki a vagyis ezek megtekintését, nem igazán te- kiállításokat említette, más pedig a szakmai elôadásokat. kintitek kulturális tevékenységnek.

22 24_2003_szonda.indd 22

3. Havonta körülbelül mekkora összeget fordítasz kulturális tevékenységekre (mozi-/ színházjegy, könyvek, stb.) (2. ábra) Természetesen a kérdéssel nem azt feltételeztem, hogy kizárólag az számít kulturális tevékenységnek, ha jelentôsebb összeget fordítunk rá, hiszen különbözô legális és illegális módon is hozzájuthatunk bizonyos kultúraforráshoz, illetve szerencsére számos ingyenes programlehetôséget is kínál mind a kar, mind a város – gondoljunk csak például a diákszervezetek által szervezett elôadásokra. Arra azért mégis kíváncsiak voltunk, milyen anyagi terhet jelentenek számotokra az általatok kedvelt kulturális tevékenységek. A válaszok azt mutatják hajlandóak vagytok áldozni az ilyen jellegû elfoglaltságokra is, hiszen a válaszadók közel háromnegyede (73%) 1000 és 5000 Ft közötti összeget költ el havon-

XX. évfolyam 4. szám 19/11/12 17:54

F


K

SZONDA

FÉSZEK ákszervezetek és az oktatók kevésbé motiválják a válaszadókat, bár azt gondolom, nem ez az elsôdleges feladatuk, a jövôben talán érdemesebb lenne ilyen irányba is erôfeszítéseket tenniük. 5. Mit gondolsz, mi kellene ahhoz, hogy több kulturális programon vegyél részt? ta. A kitöltôk 12%-a pedig még ennél többet is hajlandó kiadni az ilyen jellegû élményekért, így azt gondolom, nem jogos azt mondani, hogy a fiatalok csak eliszszák a pénzüket, és semmi értelmes elfoglaltságért nem hajlandóak fizetni. Mindazonáltal mindannyiótoknak ajánlom, hogy keressétek az ingyenes vagy kedvezményes lehetôségeket, mert ezekre ugyanis sajnos jellemzô, hogy nem kapnak akkora figyelmet, mint a drága belépôvel járó társaik, de legalább ugyanakkora értéket rejtenek magukban. 4. Környezeted tagjai, elemei mennyire motiválnak a kultúrafogyasztásra? (3. ábra) Kíváncsiak voltunk arra is, ki vagy mi ösztönöz Titeket intenzívebb kultúrafogyasztásra. Az egyes elemeket itt is 1-tôl 5-ig értékelhettétek. Nem meglepô módon a legfontosabb motiváció belôletek fakad, a saját érdeklôdéseteket tartjátok a legfontosabb mozgatórugónak (4,22), és ennél az elemnél volt a legnagyobb egyetértés (0,8-as szórás). A HÖT, a di-

XX. évfolyam 4. szám 24_2003_szonda.indd 23

Ahogy Montecuccoli is megmondta: Pénz, pénz, pénz! Na jó, ebben az esetben pénz, szabadidô és változatosabb programok. Ez a három válasz (és kombinációik) ugyanis szinte teljesen lefedik a kitöltôk véleményét. 67-en feleltek erre a kérdésre, és 60%-uk belefogalmazta válaszába, hogy jó lenne, ha több pénzbôl gazdálkodhatna, vagy a programok költségei lennének alacsonyabbak. 39% az idôhiányra panaszkodott, 21% pedig változatosabb programkínálatot igényelne. Többen említették még, hogy sokszor az akadályozza ôket a kulturális programokon való részvételben, hogy nem is hallanak a lehetôségekrôl, ôk a kultúramarketinget szeretnék egy kicsit erôsíteni a városban, néhányan pedig olyan társaságra vágynak, akikkel eljárhatnának ilyen jellegû programokra is. Páran még egy problémát említettek: saját lustaságukat, elszántságuk

hiányát. Nekik azt javaslom, lássák be, ez a legkönnyebben orvosolható probléma, ebben senki más nem akadályozhatja ôket. Higgyétek el, megéri felkelni a kényelmes fotelbôl, és a kultúra által új élményeket megtapasztalni, új világokat megismerni. Elárulom, nem véletlenül nem kér telek Titeket, hogy definiáljátok a kultúra fogalmát. Mindannyian értjük, érezzük, mi az, ha azt halljuk, kultúra, és közben mégis mindannyiunk számára egy kicsit mást jelent, mindenkinek máshogy és más formában fontos. De ne felejtsük el, hogy a kultúra nem csak a könyveket, a színházat vagy épp a filmeket jelenti. Magába foglalja azt is, hogyan gon dolkodunk a világról, az ember társainkról és saját magunkról. A

kulturális tevékenységek pedig ismereteink bôvítése mellett ezeket a gondolatainkat is fejlesztik. Szóval, Pécsiközgáz, kultúrára fel! •

23 19/11/12 17:54


SZAKMA

FÉSZEK Van-e jövôjük?

Biomassza, biogáz és bioüzemanyagok Napjainkra köztudottá vált, hogy jelenlegi fosszilis energiaforrásaink, mint a kôszén, a kôolaj és a földgáz kimerülôben vannak. Ezeket a forrásokat megújuló energiákkal kell pótolnunk, amelyek sosem merülnek ki. Ezeknek számos alternatívája ismert: nap-, szél-, hullám-, geotermikus energia stb. Cikkemben a növényi alapú energiaforrásokat fogom elemezni. Írta: Nagy Balázs A növényi alapú energiaforrásokat alapvetôen „zöld energiának” tartjuk, amelynek lényege, hogy felhasználása (elégetése) csak annyi szén-dioxid-kibocsátással jár, amennyit a növény fejlôdése során magába épített (fotoszintetizált) – vagyis ökológiai lábnyoma nulla. Ez a definíció magára a végtermékre igaz, de nem veszi figyelembe az elôállítás folyamatát, mely nem minden esetben nevezhetô bionak. Mindenesetre a magyar kormány, az Európai Unió és a Föld számos kormánya a jövôre tekintve kiemelkedô energiastratégiai pontként kezeli a megújuló energiaforrásokat, azon belül is mérvadó szerepet szán a biomasszának, a biogáznak és a bioüzemanyagnak. A magyar kormány Nemzeti energiastratégiája 2030-ra a megújuló energiák arányát – a teljes energiaszektort tekintve – a mai 7%-ról közel 20%-ra kívánja bôvíteni; ezen belül a legnagyobb hangsúlyt a biomassza és annak különbözô típusai kapnák. Az EU pedig létrehozta az Európai Bioüzemanyagok Technológiai Platformot, mely többek között célul tûzte ki, hogy 2020ra a megújuló üzemanyagok arányát 10%-ra növeljék. Az EU és annak kormányai egyéb jótékony hatásai mellett legfôképpen azért állnak ki a biomassza mellett, mert megoldást jelenthet a térségre jellemzô mezôgazdasági túltermelésre. Azonban ahogy Jarosław Kalinowski, az Európai Parlament képviselôje, a Mezôgazdasági Szakbizottság tagja fogalmaz: „Ha a bioüzemanyagok a mezôgazdasági termékekkel és élelmiszerekkel versenyeznek, az megdrágítja az élelmiszereket.” A növényi alapú energiák részletesebb elemzéséhez le kell szögeznünk, hogy más szempontok érvényesek egy saját népességének három-négyszeresét (ha nyugat-európai technológiai szinten állnánk, tízszeresét) ellátni képes Magyarország, valamint egy éhezô harmadik világbéli ország esetében. Emellett eltérô ökológiai lábnyommal jár a biomassza, -gáz és -üzemanyag termelése is. Egy fejlett

24 24_2004_szakma.indd 24

vagy közepesen fejlett, agrárfelesleggel rendelkezô ország esetében a növényi alapú energiaforrások bevezetése egyszerûen gazdasági struktúraváltozást jelentene: az agrárexport csökkenése miatt elvesztett többletbevételt az energiaimport csökkenésébôl adódó költségcsökkenés pótolhatná. Mivel Magyarország tökéletesen megfelel ennek a kategóriának, a továbbiakban tekintsük példának hazánkat. A száraz biomassza forrása elsôsorban mezôgazdasági, fa- és papíripari hulladék. Emellett léteznek még úgynevezett energianövények is (energiafû, -nád), melyek igénytelenek, gyorsan növôk, évente többször arathatóak. Ám mivel hazánkban megfelelôen fejlett a mezôgazdaság és a faipari feldolgozás is jelentôs, ezen ágazatok haszontalan

outputja tökéletesen kielégíti a biomasszagyártás anyaginput-szükségleteit. Magyarország biomassza-készlete 350-360 millió tonnára tehetô, melybôl 105-110 millió tonna származik növényi forrásból, amely évente újratermelôdik; ugyanakkor jelenleg ennek a mennyiségnek csupán 3%-át használjuk fel. Ezen adatok alapján megalapozottnak tekinthetô Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelôs államtitkárának kijelentése: „A vidéki energiaellátás esetében a decentralizált, kisebb kapacitású, helyi nyersanyagbázisra épülô és helyi igényeket kiszolgáló, kis szállítási igényû biomassza-, illetve biogáz erômûvek megvalósítását tartjuk reálisan megvalósíthatónak és támogatandónak.”

Janus Pannonius

Azonban komoly logisztikai feladatokkal jár a különbözô iparágak összekötése és a biomaszsza szállításának megszervezése. Valójában ez az egyetlen oka annak, hogy ma ilyen csekély hányadát dolgozzuk fel a biomasszának; ebbôl kifolyólag van kibontakozási lehetôsége az energianövény-termesztésnek, mivel jelenleg így egyszerûbben és gyorsabban lehet biomasszához jutni. Hosszú távon azonban a növényi eredetû hulladékok feldolgozásában van a jövô. Ennek ellenére megfigyelhetôk olyan anomáliák is, mint az Egyesült Királyság legnagyobb szénerômûvének átállása biomasszára – ami valójában fatüzelésre való átállást jelent. A Renewable Energy World portál számításai alapján az erômû 2017-re évi 7,5 millió tonna biomassza-szükséglettel bír majd. Ez magyar viszonylatban éves szinten három megyényi erdô kivágásával egyenlô, így ebben az esetben erôsen megkérdôjelezhetô a fenntarthatóság. A mezôgazdasági hulladékból való másik energianyerési lehetôség a biogáz, melynek elôállításakor a növényi hulladékok mellett az állati eredetû szerves anyagokat (trágya, vágóhídi nyesedék) is fel lehet használni. A folyamat lényege az, hogy zárt térben összetömörítve hagyják erjedni a mezôgazdasági melléktermékeket, amelyekbôl különféle gázok termelôdnek (fôként metán), melyeket aztán speciális kialakítású gázmotorokban égetnek el. A módszer egy másik fontos pozitívuma, hogy a visszamaradt szárazanyag szerves trágyaként felhasználható. Emellett a biogáz-erômûvek nem korlátozódnak a mezôgazdasági melléktermékekre: felhasználható bennük a kommunális hulladék és a szennyvíz is. Azonban ezekhez igencsak komoly tôkeigényû befektetések szükségesek, melyekre a jelenlegi recessziós környezetben nincs elegendô forrás hazánkban. Bár manapság a szeméttelepeken keletkezô gázokat egyszerûen elégetik, nem hasznosítják, a jövôre tekintve a biogáz-erômûvek remek lehetôséget adnak a hulladék hasznosításához. A téma legvitatottabb részét a bioüzemanyagok jelentik, amelyeknek két fô fajtája van: a bioetanol és a biodízel. A bioetanol lé-

Közgazdasági Szakkollégium 21/11/12 19:05

F


K

SZAKMA

FÉSZEK nyegében etil-alkohol, ezért leghatékonyabban magas cukortartalmú növényekbôl (cukornád, cukorrépa) állítható elô. Emellett felhasználhatóak keményítôtartalmú (kukorica, búza, burgonya) és cellulóztartalmú (fa, fûfélék, gabonaszárak, szalma) növények is, de ezeknél már nagyobbak a költségek. A legnagyobb bioetanol-elôállító és -felhasználó ma Brazília, ahol 2006-ban a bioetanol az üzemanyag-felhasználás 45%-át tette ki. Ez nem is csoda, hiszen Brazília egyrészt a világ legnagyobb cukornád-termelôje, másrészt pedig kormánya a 70-es évekbeli olajárrobbanás okozta válságot ily módon kezelte. Magyarországon a bioetanolt kukoricából gyártják, és 2007 óta forgalomban van az E85-ös üzemanyag, mely 85% bioetanolból, valamint 15% benzinbôl áll. A biodízelt olajnövényekbôl (repce, napraforgó, olajpálma, szója) kipréselt olaj finomításával állítják elô: a mérsékelt övi éghajlati területeken, így Magyarországon is fôként napraforgót és repcét, a trópusokon pedig olajpálmát használnak. Mindkét bioüzemanyag-típusra gyártanak autókat, melyekben ezek az energiaforrások tisztán felhasználhatóak, továbbá fosszilis üzemanyagokkal keverve szinte bármilyen autóba tankolhatóak (biodízelt a dízelmotorokba, bioetanolt a benzinüzemû motorokba). Azonban a teljes átállás gyakorlatilag lehetetlen, mivel a Föld teljes termôföldterületének a többszörösére lenne szükség már a jelenlegi üzemanyag-fogyasztás kielégítéséhez is, ami ráadásul folyamatosan növekszik. Az eddig bemutatott, úgynevezett elsô generációs bioüzemanyagokat közvetlenül növényekbôl állítják elô, de léteznek más módszerek is. A második generációs bioüzemanyagok gyártásához szerves hulladékot használnak fel, a biodízel esetében például használt sütôolajat, állati zsiradékokat, a bioetanol-gyártáshoz pedig szinte bármilyen növényi hulladék megfelel. Magyarországon a MOL indított kampányt a lakossági sütôolaj begyûjtésére, emellett az éttermek is eladhatják használt sütôolajukat. A harmadik generációs bioüzemanyag kategóriáját az algatele-

pek képviselik. A módszer legfôbb haszna, hogy a szén-dioxid duplán hasznosítható. Az algatelepeket rákötik egy hôerômûre, amelybôl a kiáramló szén-dioxidot az algák napfény, víz és némi ásványi anyag felhasználásával magukba kötik. Ezután ebbôl az algából bioüzemanyagot állítanak elô. A folyamat jelenleg meglehetôsen drága, még fejlesztés alatt áll; a jövôben azonban olcsóbb lehet a fosszilis dízelnél. A növényi alapú energiaforrások teljes skálájának bemutatása után egy következtetést biztosan levonhatunk: a biomassza, biogáz és bioüzemanyag elnevezésekben szerepel ugyan a „bio” szó, de ez alatt nincs valódi bio tartalom – legfeljebb annyi, hogy az alapanyag növény. Az energia és olaj elôállításához szükséges növénytermesztés módja ugyanis hagyományos nagyüzemi: ugyanúgy mûtrágyáznak, rovarirtó szereket használnak, ivóvízzel öntöznek, magas fogyasztású munkagépekkel aratnak, aztán vegyszeres, kémiai eljárással kezelnek, mire megjelenik a végtermék, amit már bionak nevezünk. Kivételt jelent, amikor a mezôgazdasági és egyéb növényi melléktermékeket használjuk fel, de ez is inkább hulladékhasznosítás. Mindemellett a bioüzemanyag elôállítása súlyos ökológiai károkkal is jár. A legnagyobb bajt az afrikai és délkelet-ázsiai olajpálma-, jatrofa- és cukornád-ültetvények okozzák, ahol az egyesült államokbeli és nyugateurópai befektetôk felvásárolják a mûvelhetô földterületeket, amelyeket az esôerdôk kiirtásával is bôvítetnek – mindezt a helyi korrupt kormányok hathatós segítségével. És ezek csak a természetben esett károk. A helyi népességre sincsenek tekintettel: ha útban vannak, áttelepítik ôket más, terméketlenebb területekre, ahol nincs jelentôs agrártöbblet, csak éhezés és létminimum, emellett rengetegen nem jutnak tiszta ivóvízhez. Az ottani lakosság sokkal érzékenyebb a termôterületek csökkenésére, mint az európai népesség. Vegyünk egy szemléletes példát (Kanizsay Endre egyetemi tanár, Afrika-szakértô alapján): 120

Janus Pannonius 24_2004_szakma.indd 25

kg kukoricából egyfelôl elô lehet állítani 60 liter bioetanolt; másfelôl ennyi takarmány szükséges 17 kg marhahúshoz. És 120 kg kukorica ma egy átlagos afrikai lakos éves élelme is. Összefoglalva az eddigieket elmondhatjuk, hogy a bemutatott növényi alapú energiákat nagyüzemi mezôgazdasággal és vegyipar segítségével nyerjük ki, tehát ez a fajta, elvileg megújuló energiaforrás nem igazán nevezhetô bionak. Azonban egyúttal lehetôség is arra, hogy a korábban haszontalan hulladékokból villamos áramot, illetve üzemanyagot nyerjünk. Magyarország és a hozzá hasonló fejlettségû országok vállalkozói számára hosszú távon jó megélhetési, fejlôdési lehetôségeket teremt; míg a harmadik világ népei újbóli kifosztásukat élik meg, pusztul az esôerdô és annak állatvilága is. A biomassza, a biogáz és a bioüzemanyagok maximális kihasználásuk esetén is csak kiegészítôi lehetnek az energiaszektornak, dominanciát sohasem érhetnek el. Azt, hogy alkalmazásuk valóban csökkenti-e a széndioxid-kibocsátást, és kevesebb kárt okoz-e, mint a fosszilis tüzelôanyagok kitermelése, a holnap dönti el. • Források: http://hu.wikipedia.org/wiki/Bioüzemanyag h t t p : / / w w w. g r e e n f o. h u / h i r e k / 2 0 1 2 / 1 0 / 0 3 / biouzemanyagot-feleben-hulladekbol http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/ehezest-esmenekulthullamot-okoz-a-terjedo-biouzemanyag.html http://www.nol.hu/ajanlo/20120822-ereszt_a_ biouzemanyag-lu_ http://www.veddamagyart.info/gazdasag/4531-helyibiomassza-es-biogazeromuvek-lathatjak-el-videket http://www.portfolio.hu/users/elofizetes_info. php?t=cikk&i=173512 http://jagaber.hu/index.php?option=com_content&view= article&id=7&Itemid=8 http://aprotuti.hu/index.php?oldal=tippek_reszletesen&k ategoria=2&tipp=125&ugras=true#cikkek

http://nol.hu/tud-tech/20100901-az_algabiodizel_ meg_nem_az_igazi http://www.mol.hu/hu/autozzon_velunk/termekek_es_ szolgaltatasok/biztonsag_es_kornyezetvedelem/hasznalt_ sutoolaj_atvetel/ http://www.alternativenergia.hu/falvakat-aldoznak-fela-biouzemanyagert/35532

Közgazdasági Szakkollégium

25 21/11/12 19:05


SZAKMA

FÉSZEK Csodálatos Elmék

Harsányi János (1920 - 2000) Csodálatos elmék sorozatunkat Harsányi Jánossal folytatjuk, aki John Nashsel és Reinhard Seltennel megosztva 1994-ben megkapta a közgazdasági Nobel-díjat a nem kooperatív játékok elméletében az egyensúlyanalízis területén végzett úttörô munkásságáért. Írta: Lóránt Balázs Harsányi János 1920-ban született Budapesten. 1942-ben – apja mintájára – gyógyszerész diplomát szerzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen, majd a botanikai tanszéken lett doktorandusz. Zsidó származása miatt 1944 májusától novemberig munkaszolgálatos volt. A nyilas rémuralom alatt, 1945-ben rákerült a deportálandók listájára, azonban sikerült megszöknie, majd a felszabadulásig egy jezsuita rendházban bujkált. A háború után beiratkozott a bölcsészkarra, ahol filozófiából is doktorátust szerzett 1947-ben. Ezután Szalai Sándor szociológiai intézetében tanársegéd lett, majd nem sokkal késôbb politikai nézetei miatt le kellett mondania. Mikor tudomására jutott, hogy családi tulajdonban lévô patikáját is hamarosan államosítják, úgy döntött, hogy elhagyja az országot. 1950-ben feleségével Ausztriába szöktek, majd Ausztráliába mentek. Harsányi magyar diplomáját itt nem ismerték el, ezért egyéb lehetôség híján Sydneyben kétkezi munkásként dolgozott, emellett végezte el a sydneyi közgazdasági egyetemet mindössze két év alatt. 1956-ban elnyerte a Rockefellerösztöndíjat, ennek köszönhetôen Amerikába utazott, és a kaliforniai Stanford Egyetemen megszerezte PhD tudományos fokozatát. 1958-ban visszatért Ausztráliába, és az Ausztrál Nemzeti Egyetemen kutatóként és tanárként dolgozott. 1961-ben véglegesen visszaköltözött Amerikába, majd a berkeley-i Business Schoolban tanított és végezte kutatásait egészen nyugdíjba vonulásáig. 1994-ben – John Forbes Nashsel és Reinhard Seltennel megosztva – a nem kooperatív játékok elméletében az egyensúlyelemzés te-

26 24_2004_szakma.indd 26

rén végzett úttörô munkásságáért elnyerte a közgazdasági Nobel-emlékdíjat. 1995-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választotta. Harsányi élete végén Alzheimer-kórban szenvedett, halálát szívroham okozta 80 éves korában. A Harsányi-doktrína Abból az „ideális világból”, amit a különbözô szituációk (a játék) minden egyes elemének teljes ismerete, az összes információ birtoklása jelent, jelentôs erôlelépést tett a realitás felé 1967-ben, amikor megalkotta a nem teljes információs játékok máig is leggyakrabban használt modelljét. Ennek alapfeltevése, hogy minden egyes résztvevô (játékos) többféle „típusú” lehet, de mindenki csak a saját típusát ismeri, a többiek típusának csak a valószínûség-eloszlását, amit vélekedésnek nevez. Alapvetô feltétel továbbá, amit szokás Harsányi-doktrínának is nevezni, hogy van az eseménytéren (a típusprofilok összességén) egy elsôdleges (a priori) eloszlás, és léteznek feltételes eloszlások, melyek a játékosok vélekedései a saját típusukra. Például van két ember (játékos): két típust különböztetünk meg, balkezes vagy jobbkezes, evidens, hogy mindketten tudják a saját típusukat. Van ugyanakkor egy, az elsôdleges eloszlás a négy lehetôségen (jobbkezes, jobbkezes), (jobbkezes, balkezes), (balkezes, jobbkezes), (balkezes, balkezes), amelybôl lehet származtatni a vélekedéseket, például: – Mi a valószínûsége – feltéve, hogy én balkezes vagyok –, hogy a másik is az? – Mi a valószínûsége – feltéve, hogy én jobbkezes vagyok –, hogy a másik is az? Ha például két bokszolóra gondolunk, akkor az ütéseik eredményessége nemcsak at-

tól függ, hogy milyen ütést, technikát választottak, hanem a bal- és jobbkezességüktôl is. A játékosok minden esetben várható kifizetésük maximalizálásában érdekeltek, akár kooperatív játékról (pl. fogolydilemma), akár nem kooperatívról (pl. diktátorjáték) van szó. A Harsányi-doktrína alapján tökéletes információjú játékként is lehet értelmezni az alapvetôen nem teljes játékokat. Egy játék a „Véletlen” lépésével kezdôdik, „aki” az elsôdleges eloszlás szerint kisorsolja a típusokat. Mindenki tudja (esetleg a sorsolás után válik világossá számára) a saját típusát, amely kijelöli az információhalmazokat. Ezek után a felek interakciót, cselekvést választanak, majd megtörténnek a kifizetések. A játékosok minden típushoz hozzárendelnek egy cselekvést, másképp megfogalmazva, egy típus–cselekvés függvényt. A Nashegyensúly olyan típus–cselekvés függvényprofil, amelytôl egyoldalúan nem érdemes egyik játékosnak sem eltérnie (természetesen csak kooperáció esetében.) A ma ismert és alkalmazott játékelmélet alapjait Neumann János, valamint John Nash mellett Harsányi fektette le. A gyakorlatban igen elterjedt korlátozott információjú játékelmélete mind a gazdasági, mind pedig a „civil” szférában. Az USA például olajkutak árverésein alkalmazta sikerrel elméletét. A teória alkalmazásával a korábbiakhoz képest az állam nyeresége megtízszerezôdött. Kétségbevonhatatlan, hogy munkásságával egyrészt maradandót alkotott, másrészt öregbítette a magyarok jó hírét a nagyvilágban. • Források: http://www.nobelprize.org/nobel_prizes/economics/ laureates/1994/harsanyi-autobio.html http://www.mtapti.hu/mszt/19954/harsanyi.htm http://mek.oszk.hu/02000/02056/html/harsanyi/ harsanyi.htm http://hvg.hu/Tudomany.tortenelem/20100527_ harsanyi_evfordulo http://www.magyarvagyok.com/kultura/hiressegek/ nobel-dijasok/755-Harsanyi-Janos.html http://www.matud.iif.hu/2009/09maj/02.htm

XX. évfolyam 4. szám 21/11/12 19:05

F


K

Csábító domborulatok SZAKMA

FÉSZEK

Az állam és egyéb szervek kulturális beruházásai Miért kell támogatnunk a kultúrát? Miért fontos a kultúra? Azért, hogy útmutatást kapjunk, mi hagyományosan a szép, jó és igaz, hogy milyen úton kellene haladnunk. Írta: Szakály Márk Mit mond nekünk az a szó, hogy kultúra? Az emberek fejében nem születik erre a szóra konkrét definíció. Nem is kell megfogalmaznunk, de azt mindenképp illik tudni róla, hogy a kulturális mûvelôdés egy folyamatos és közös tevékenység, s a benne való részvétel a kulcs a mûveltség megszerzéséhez, illetve a tradicionális szép, jó és igaz megismeréséhez. Ezért is fontos, hogy az állam kulturális nonprofit szervezetekbe ruházzon be. Egyik állam kulturális beruházásai sem ideálisak. Eltérôen alakul a finanszírozás Japánban vagy az Egyesült Államokban, ahol a vállalatok és magánszemélyek részvállalása nagyobb, mint az államé. Magyarországon elsôsorban az adórendszeren keresztül és alapokon, alapítványokon át történik a kultúra támogatása. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a kultúra finanszírozásának arányai így alakulnak: lakosság által: ~70%; állam által: ~24%; vállalatok, társadalmi szervezetek által: ~6%. Vizsgáljuk meg azonban részletesen, hogyan mûködik a kultúra finanszírozása, támogatása. Ennek egyik formája adókon keresztül, gazdálkodó szervezetek által történik. A másik út természetesen, hogy a különbözô ágazatokban, illetve a kulturális szektorban végzett kulturális tevé-

XX. évfolyam 4. szám 24_2004_szakma.indd 27

kenységbôl származó pénzeket visszaforgatják. Hazánkban a kultúra többcsatornás finanszírozása a jellemzô. Egyrészt jelen van a normatív támogatások rendszere: az oktatási intézmények támogatása a tanulólétszám, a kulturális intézményeké pedig a lakosságszám alapján. Másrészt létezik feladatfinanszírozás is: a kulturális feladatokra, prioritásokra meghatározott alapot biztosít a költségvetés. Ehhez pályázatok útján lehet hozzájutni, melyeket kuratóriumok ítélnek meg. A harmadik a céltámogatások rendszere: a kormány által kiemelten kezelt célkitûzések megvalósításának központi támogatása. Jellemzô még a szponzorálás, melynek esetben a szponzor és szolgáltatása hírét emeli a mûvész, a szponzor segítségnyújtása fejében. Végül pedig a fogyasztók is támogatók, akik kulturális termékeket vásárolnak. Kozma Géza zeneszerzô A kultúra finanszírozása és szabadsága címû esszéjében három fontos tényt fogalmaz meg: • A gazdagok egy része törekszik arra, hogy neve fennmaradjon; törekszenek a társadalmi elismerésre annyira, hogy ezért anyagi áldozatokat hozzanak. • A kultúra közvetlenül és közvetve növeli az igényeket önmaga iránt. • A kultúra fejlôdése olyan egyéni kezdeményezésekre épül, melyeket kezdetben kevesen értenek meg, de a jövô szempontjából nélkülözhetetlenek. Mint a fenti tények is, híres mûvészek állításai és tapasztalatai is igazolják, hogy bár nonprofit szektorról van szó szó, a kultúra része a társadalomnak és fontos annak fejlôdéséhez. A kultúra gyakran szorul költségvetési korlátok közé. Ennek legjobb példája az infláció, amikor az állam legfontosabb feladatává az válik, hogy enyhítse a mun-

kanélküliséget, növelje a költségvetést. Ezzel együtt jár a megemelkedett adóbevétel, nem is beszélve az inflációs adóból származó jövedelemrôl, amely mindig az infláció forrása. Nyilvánvalóan az válik ilyenkor a legfôbb feladattá, hogy élelmezzék az embereket. A vállalatoknak, magánszemélyeknek, „gazdagoknak”, vagy éppen az ezeken kívül esôknek sincs ínyére ilyenkor azt számításba venni, hogy a kultúra, bár nekünk közvetlenül nem hoz nyereséget, a jövônk szempontjából szükséges. Erre a legfôbb bizonyíték a harmadik világ, ahol a nonprofit szektorok károsodnak; az Emberi Fejlettségi Index közepes, így például az oktatásra nem jut elég pénz. Azonban közgazdasági szempontból a kultúrát „áruként” is felfoghatjuk, mivel a kulturális termékeknek elôállítási költsége, kereslete, kínálata van. Azaz üzletileg lehet jövedelmezô, és így a mûvész függetlenedni tud a közönségtôl, kevésbe lesz kiszolgáltatott. Viszont Marschall Miklós és Kuti Éva Valódi és áldilemmák a kultúra finanszírozásában címû könyvükben olyan kultúrát is elképzelnek, amely össztársadalmilag hasznos, tehát nincs szó arról, hogy a kevésbé jómódúak vagy hátrányos helyzetûek nem képesek kulturális termékeket vásárolni. Ellenkezô esetben viszont a kínálat színesebb lenne, tehát szabadon dönthetnénk el, mit szeretnénk hallgatni, nézni, miben legyünk mûveltebbek. Mi, fiatalok is fogékonyak vagyunk a mûvelôdésre vagy a kulturális szórakozásra, de látnunk kell, hogy az állam rávilágít erre plakátokkal, hirdetésekkel, hogy ez hasznunkra van, a jövônk építésére szolgál. • Források: http://vizsgazz.hu/index.php?option=com_co ntent&view=article&id=750:18tetel&catid=8 3&Itemid=96 h t t p : / / w w w. v e d e g y l e t . h u / i n d e x . php?page=pages&page_id=24&page_num=1

27 21/11/12 19:05


KILÁTÓ

FÉSZEK Amerikai elnökválasztás 2012

Obama kontra Romney Mint azt már a hírekbôl bizonyára mindenki hallotta, 2012. november 6-án elnökválasztás zajlott az USA területén. A világ vezetô katonai hatalmában két nagy párt jelöltjei, Mitt Romney (republikánus) és Barack Obama (demokrata) jelöltek csaptak össze az elnöki székért. Írta: Barkóczi Csaba Rajzolta: Petra Az Egyesült Államokban – a többségi választórendszerbôl kifolyólag – mindössze két párt rendelkezik akkora támogatottsággal, hogy jelöltjeinek esélye legyen megnyerni az elnöki széket. Ideológiailag nem sokban tér el egymástól a két pólus, mind a kettô alapvetôen liberális beállítottságú. A polgárháború után több cikluson át kormányzó Republikánus Párt, mely liberális jellege mellett konzervatív vonásokat is tartalmaz, valamint az inkább szociál-liberális profillal rendelkezô Demokrata Párt szavazói így aligha magasztos politikai eszmék mentén, hanem inkább csak az egyes kérdésekrôl alkotott pártálláspontok alapján tudnak dönteni voksukról. A választás menetérôl érdemes tudni, hogy az elnök személyérôl közvetlenül nem a választók, hanem egy elektori konvent dönt, amit a tagállamok delegálnak. Az összesen 538 elektor többségi elven kerül delegálásra, tehát az egyes államoknak van egy a lakosságszám alapján kiosztott elektori kvótája, amely megszabja, hogy mennyi elektort delegálhat az adott tagállam a konventbe (ez a lakossági statisztikák alapján négy évenként változik), azonban fontos, hogy az elektorok nem szavazatarányosan jutnak mandátumhoz, hanem abban a tagállamban, ahol az egyik jelölt gyôz, ott mindegyik elektor a gyôztes jelöltnek a pártjából kerül ki. (Szemléltetésként nézzük meg Kalifornia állam példáját, mely 55 elektort delegálhat a konventbe. Ha Kaliforniában a demokrata jelölt a leadott voksok 60 százalékát kapja meg, míg a republikánus jelölt mindössze 40 százalékos támogatásra tesz szert, akkor az elektori székeket nem osztják ki 60:40 arányban a demokraták és republikánusok között, hanem mind az 55 széket a demokra-

28 28_2004_kilato.indd 28

ták kapják – ez a többségi elv.) Ennek a rendszernek köszönhetô, hogy nem feltétlenül az a jelölt gyôz mindig, aki ténylegesen nagyobb mennyiségû szavazatot kap, hanem az, aki több tagállamban képes nyerni, tehát több elektort tudhat maga mögött. 2000-ben például éppen ennek a választási rendszernek köszönhetôen tudott nyerni a republikánus ifj. George W. Bush, aki kevesebb szavazatot kapott, mint demokrata kihívója, Al Gore, de több tagállamot tudhatott

maga mögött. Visszakanyarodva Romney és Obama párharcához, a legnagyobb horderejû kérdései a választásnak az egészségbiztosítási rendszer, a külpolitika és a gazdasági válság voltak. Tudni kell, hogy az USA területén a korábbi idôszakban nem létezett egységes, alanyi jogon járó állami egészségbiztosítási rendszer, az csak az elmúlt idôszakban került bevezetésre Barack Obama, jelenlegi amerikai elnök által. Azok, akik nem rendelkeztek saját egészségbiztosítással, nem

voltak jogosultak egészségügyi ellátásra az USA-ban, s így több tízmillió amerikai állampolgár nem fért hozzá az alapvetô orvosi szolgáltatásokhoz. Obama az állam által szociális alapon finanszírozott egészségbiztosítási alapcsomag megteremtésével rengeteg amerikai választó szimpátiáját nyerte el. Mitt Romney a választási kampányban viszont a régi rendszer visszaállítása mellett kardoskodott, mivel szerinte a mostani rendszer az államadósság növekedéséhez vezet, s az egészségbiztosítási kérdés megoldása nem a szociális háló szélesítése, hanem a gazdaság motorjának felpörgetése lehetne. A külpolitika kérdésében az afganisztáni szerepvállalás és az USA közel-keleti politikájának jövôbeli iránya voltak a legfontosabb témák. Itt a szíriai válság és az USA Izraelhez való viszonyában fedezhettünk fel nézetkülönbségeket. Mitt Romney – a republikánus hagyományokhoz híven – keményebb beavatkozást ígért az afrikai és ázsiai országok területén, míg Barack Obama inkább türelemre intette a választókat. Romney sérelmezte, hogy Obama nem tett hivatalos látogatást megválasztása óta Izraelben, s szorosabb kapcsolattartást szorgalmazott a zsidó állammal. Afganisztánt illetôen Obama szintén nyitottabbnak mutatkozott a csapatok kivonására, ám ezt az ígéretet már 2008-as megválasztása elôtt is gyakran megtette, s – Irakkal ellentétben – nem sok elôrelépés történt az ügyben. A szavazás eredményeként végül Barack Obama megtarthatta elnöki címét: az összesen 538 elektor közül Obama 332-ôt tudhat maga mögött, míg Romney mindössze 206ot. Bár a legtöbben Obama gyôzelmére számítottak a választás kevésbé sikerült szorosra, mint azt az elemzôk jósolták. A republikánusok jelöltje gratulált Obamának a gyôzelemhez. •

XX. évfolyam 4. szám 19/11/12 23:50

F


K

KILÁTÓ

FÉSZEK Testvérkapcsolat Pécs és Kolozsvár között

Kolozsvár felé félúton

A Pécsi Tudományegyetem diákszervezeteinek mindig is fontos volt a tôlünk elszakadt, határon túli magyarokkal való kapcsolattartás, igyekeztek segíteni honfitársainkat identitásuk megôrzésében. Az idei félévben több az ügyhöz kapcsolódó program is szervezésre került, többek között Böjte Csaba nagysikerû és elgondolkodtató elôadása a fogyasztói társadalomról, mely teltház elôtt zajlott, illetve Teleki Júlia beszéde a délvidéki mészárlásokról a „Velünk élô történelem” konferencia keretében. Írta: Lugosi Barnabás Az elkövetkezô idôszakban pedig partneri kapcsolat jön létre a Janus Pannonius Közgazdasági Szakkollégium és a kolozsvári Mikó Imre Jogi- és Közgazdasági Szakkollégium között. Az együttmûködés már ebben a szemeszterben meg fog kezdôdni, a tervek szerint hamarosan egy delegáció érkezik Kolozsvárról Mokos Balázs JPKSZ titkár meghívására. A jó viszony a Papp László Számviteli Versenyen kezdôdött, melynek során négy csapat is érkezett Erdélybôl, egy a csíkszeredai Sapienta Erdélyi Magyar Tudományegyetemrôl, míg három csapat a kolozsvári Bolyai Egyetemrôl (ebbôl két csapatban az ottani közgazdász szakkollégium tagjai is szerepeltek), s melyek közül az egyik csoport még a gyôzelmet is megszerezte. Az itt töltött napok és megoldott feladatok, együtt eltöltött programok során baráti viszony alakult ki a résztvevôk között. Az esemény után három héttel a Mikó Szakkollégium szakmai bizottságának elnöke, Csorvási Endre-Sándor, illetve a diákbizottságának vezetôje, Szabó Ernô felkereste a JPKSZ-t partnerségi kapcsolat kezdeményezésének céljából. A JPKSZ tagjai 2012. november 6-i taggyûlésükön egyhangú szavazással elfogadták a felajánlást, így újabb fontos és hasznos együttmûködést alakíthat ki a pécsi kögazdász szakkoli. A kialakulandó kapcsolat megannyi lehetôséget rejt magában: Már most, a kezdetek kezdetén rengeteg tapasztalatot tud cserélni a két szakkollégium egymással: kölcsönösen meg tudnak osztani lényeges elemeket

XX. évfolyam 4. szám 28_2004_kilato.indd 29

szervezeti felépítésükrôl, sikeres rendezvényeikrôl, logisztikai megoldásaikról. Az információcsere lehetôsége mindig fennáll, rendezvényszervezési ötletek, elôadók elérhetôségei cserélhetnek gazdát. Továbbá a két szakkollégium között érvényes lenne a cseretagság: a tervek szerint amennyiben egy kolozsvári szakkollégiumi tag Erasmus vagy más

ösztöndíj keretében Pécsen folytatja tanulmányait, az illetô azonnal bekerülne a JPKSZbe. Ugyanez érvényes lehet fordítva is, ha valaki Kolozsvárt választja. Ez nagy segítséget jelent a kolozsváriaknak, hiszen megérkezésüktôl számítva egy pillanatig sem lesznek egyedül, rögtön egy nyitott, kihívásokat keresô és leküzdô társaság körébe kerülhetnek. Sajnos a pécsi diákok közül kevesen választják a Babes-Bolyai Egyetemet, ha Erasmusról van szó. Remélhetôleg a jövôben ez – talán éppen e kezdeményezés hatására változni fog. Az együttmûködésnek hosszabb távon is további céljai vannak: a terv szerint fél éven belül szervezésre kerül egy közös program, ahol a két szakkollégium tagjai összekovácsolódhatnak, kapcsolatokat építhetnek, ezen

programokat pedig egy évben többször is megismételnék. Kiváló alkalom erre a JPKSZ téli vagy nyári tábora és születésnapja, a Mikó Pénzügy tábor, vagy ha épp nem kínálkozik semmiféle alkalom, bármikor lehet szervezni egy közös konferenciát. Mivel mindkét szervezetre jellemzô a társadalmi érzékenység, együtt szerepet vállalhatnak különbözô jótékonysági és karitatív rendezvények rendezésében, megvalósításában. Ki tudja, elképzelhetô, hogy a rászorulók legközelebb már nem csak a pécsieknek köszönhetik a segítséget. A kooperáció fontos bástyája lehet az egy hetes szakkollégiumi diákcsere ötlete, aminek során a két szakkollégium diákjai egy hetet eltöltenének a másik városban, megismerhetnék azt, bepillantást nyerhetnek a másik szakkollégium mûködésébe, barátokat és plusz ismereteket szerezhetnének. A szükséges szállást és élelmet a másik szakkollégium biztosítaná a saját kollégiumi részlegén, vagy ha kell, más egyetemistáknál, albérletben. A terv szerint szemeszterenként változna, hogy éppen melyik csoport utazik a másikhoz. Egy-egy ilyen cserediákként eltöltendô hét rengeteg tapasztalatot jelenthet minden jelentkezônek. A testvérkapcsolathoz, illetve az elkövetkezendô évek közös programjaihoz mindkét fél nagy reményeket fûz – nem csak a szakkollégiumok tagjainak, hanem mind az egyetemnek, mind a városnak, mind pedig a határon túli magyarok anyaországgal való szorosabb kapcsolatának hasznos lehet ez az együttmûködés. •

29 19/11/12 23:50


LEHÚZÓ

FÉSZEK Mibôl lesz a bestseller

Az elhülyülés ötven árnyalata „Gyerekek, mindegy, hogy mit, a lényeg, hogy olvassatok!” – mondta egy régi tanárom. Tévedett. Írta: Orsi Bizonyára a többségeteknek van legalább egy olyan ismerôse, aki az irodalom terén egy kicsit… nos, sznob. Ô az, aki szerint a fantasy legfeljebb gyerekeknek való, legszívesebben a tûzbe dobná az összes ponyvaregényt, és akinél a könnyed esti olvasmány a Bûn és bûnhôdésnél kezdôdik. Ahogy sok más esetben, szerintem az igazság itt is valahol félúton van. Úgy gondolom, hogy a könyvek nagyon sokféleképpen lehetnek hasznosak, jók. Egy mû stílusa, kiváló nyelvezete is leköthet – és nem mellesleg fejleszti szókincsünket és helyesírásunkat is. Vannak olyan történetek, amiket azért szerethetünk, mert karaktereik annyira kidolgozottak és érdekesek, hogy szinte kilépnek a sorok közül, és általuk akár jobban megérhetjük a környezetünkben levôket, vagy épp saját magunkat is. Néha a cselekmény annyira ötletes és lebilincselô, hogy a külvilág megszûnik létezni, és képtelenek vagyunk letenni a könyvet. Persze nem feledkezhetünk meg az irodalmi alkotások ismeretterjesztô szerepérôl sem. És amiért a legjobban szeretem a könyveket: Segítenek intenzívebben megélni érzelmeket, hangulatokat, könnyebb velük feldolgozni, megélni mind a bánatot, mint az örömöt, felidézhetôek általuk régi emlékek, érzések. Mitôl lesz ez a cikk mégis „Lehúzó”? Környezetemben sokszor tapasztalom, hogy sokan elkövetnek egy nagy hibát: olvasási szokásaik egysíkúvá válnak. Mit értek ez alatt? Adott például egy fiú, aki azt állítja magáról,

30 30_2004_lehuzo.indd 30

hogy rengeteget olvas – kizárólag fantasy regényeket. Vagy ott a lány, aki falja a könyveket – csupa romantikus történetet. Ha belegondolunk, az ô olvasási élményeik olyanok, mintha mindennap palacsintát ennének – nagyon szeretik, néha kakaó van benne, néha lekvár, de lényegében mindig ugyanazt kapják. Kis túlzással ugyanazt a könyvet olvassák, csak néhány minimális változtatással. Nem azt mondom, hogy baj, ha sok olyan mûvet olvasunk, ami az érdeklôdési körünkhöz a legközelebb áll, de ebben az esetben is igenis fontos a változatosság, néha adnunk kell esélyt az újdonságoknak is, enélkül nehezen nevezhetnénk magunkat nyitott, modern gondolkodású embereknek. Hátra van még a fekete leves, ami miatt lényegében ez a cikk megszületett. A bestsellerek soha nem a magaskultúra alkotásai közül kerülnek ki, hiszen azok csak egy szûkebb rétegnek szólnak. Ez rendben van. Azt azonban már kifejezetten bosszantónak tartom, hogy szinte kizárólag az irodalmilag igénytelen, siralmas nyelvezetû, csajos, szerelmi történetek kerülnek az elôtérbe. Sôt, mostanra eljutottunk odáig, hogy ez sem elég a sikerhez, itt a legújabb ôrület, a szadomazo szerelem: A szürke ötven árnyalata, a folytatásai, és persze a sikerét meglovagolni igyekvô utánzatok. „Szent basszantyú!” (Ahogy a könyvben is gyakran elhangzik.) – Nem elég, hogy borzalmas a nyelvezete, a története sablonos, a karakterek pedig annyira életszerûek, hogy az sem lenne zavaró, ha az orrukból csillámpor ömle-

ne. Ráadásként a történet szerint egy fiatal lány bármennyire is ódzkodik a szadomazo világtól, szívszerelme kedvéért önként

"Minden könyv jó valamire..." belemegy egy alá-fölérendeltségen alapuló viszonyba, bízva abban, hogy a férfi a kedvéért majd megváltozik. Ez aztán tényleg követendô példa a fiatal lányok számára. Személy szerint úgy gondolom, hogy egy olyan világban, ahol még mindig vannak olyan országok, ahol a nôk nem önként kerülnek alárendelt helyzetbe, hanem beleszületnek, felháborító, hogy a rajongók egy ilyen hajlamú, a párja felett uralkodni akaró, kitalált karakterért lelkesednek. Természetesen nem állítom, hogy akik olvassák, azok irodalmi analfabéták, biztos, hogy van benne valami, ami sokak számára élvezetet okoz. De nekik is, ahogy mindenki másnak, azt ajánlom, hogy nyissanak a más témájú könyvek felé is, ne hagyják beszûkülni érdeklôdésüket, mert rengeteg tudástól, örömtôl és élménytôl fosztják így meg magukat. Az olvasás ellen mindig lesznek kifogások: nincs idôm; egész nap a gép elôtt ülök, fáradt a szemem; drágák a könyvek. De egy bölcsességet nem árt megfontolni: „Az az ember, aki nem olvas könyveket, semmiben sem különb annál, mint aki nem tudja elolvasni ôket.” (Mark Twain)•

XX. évfolyam 4. szám 20/11/12 23:31

F


K

LEHÚZÓ

FÉSZEK Vagy mégsem?

Kultúrát vegyenek! Szeresd felebarátodat, önmagadat, a kultúrát, és legyen rá pénzed is! Írta: Lori A kultúra jó, kell, és mindenkié. Ez a kijelentés talán az egyetlen, amiben ezen a téren mindenki egyet is értene. Felmerül azonban pár kérdés: Mit is jelent ez a szó? Kinek jó? Kinek kell? Milyen formában? Mennyiért? Elgondolkodtató, hogy a “kulturáltság” manapság minek a függvénye. Kezdjük mondjuk az alapvetônél, a kulturált viselkedésnél. Ez még alighanem ingyen van mindenkinek, legalábbis az ezt a magatartást megcélzó szülôi tanács egészen biztosan. Van persze, akinek ebbôl sem jutott elég, de a többség azért végtelen mennyiségben birtokolhatta. A kézzel fogható szint már más kérdés: könyvek, amiket saját akaratból kellett volna kézbe venni, jobb esetben elolvasni – ez már sokakat próbára tesz, de néhányan azért még határozottan érdeklôdôek, Y-Z generáció ide, vagy oda. Harmadik szint: színház vagy mozi, magazin vagy novelláskötet, kávézó vagy kiállítás, vígjáték vagy némafilm. Saját döntések, szórakozás vagy mûvelôdés, de ki mondja meg, hogy mi a helyes arány? Támadhatunk-e bárkit mondjuk azért, mert nem látta legalább egyszer a Rómeó és Júliát, és nincs oda a modern komolyzenéért? Elítéljünk-e bárkit, aki nem olvasta (legalább a rövidített) Háború és békét, csak mert illik, vagy aki nem tud olyan klisékkel elôállni egy be-

XX. évfolyam 4. szám 30_2004_lehuzo.indd 31

szélgetés során, amiben összehasonlítja Ady Endrét és József Attilát, és ami jól hangzott a gimnáziumi magyartanár szájából? Melyik az a szint, amit még elvárunk magunktól és egymástól, és melyik az, amelyiknél már mindannyian csak azt várjuk, hogy valaki kimondja: igen, ott ez a kép két körrel a közepén, de attól még ez nem zseniális, vagy hipermetaforikus, mert valaki úgy döntött, hogy kiállítja egy teremben, és ráírja, hogy 10000 Euro! Felmerülhet itt a kérdés, hogy a saját kultúránkat tanuljuk-e, vagy magunk alakítjuk olyanná, amilyen. Vajon az a fontos egy mûvészi alkotásnál, hogy mindenki átérezze a mondanivalóját, vagy inkább az, hogy mindenki érezzen benne egy sajátos mondanivalót – innentôl azonban rossz mûvészet nem is létezik. Vélemény kérdése mind az ítélkezés, mind a döntés arra vonatkozóan, hogy mire szánjuk az idônket. Van egy pont azonban, ahol a vélemény és az akarat kevésnek bizonyul. Ez a pont a jegypénztáros válaszának pontja a mondat végén, mikor a gyanútlan egyetemista telefonál egyet, hogy mégis mennyi lenne az annyi az esti premierdarabra, mondjuk nem az utolsó sorba. Síri csend, köszönöm, majd legközelebb. Ma inkább letöltünk valamit, színház majd karácsonykor. Karácsonykor sem, tudjuk pontosan mindannyian. Egy idô után az ember nem tudja eldönteni, hogy azért nem megy, mert nincsen rá pénze, vagy már csak azért sem. Bosszantó. Tulajdonképpen nem támadnám azt, aki nem igényli a kultúrát könyv/film/színház/zene semmilyen formájában.

Az érzés, ami megfogalmazódik bennem ilyenkor (a majdnem teljesen ôszinte sajnálat mellett), az az irigység. Irigység, ami abból fakad, hogy e dolgok élvezete ma már nem döntés, hanem sokkal inkább pénz kérdése. A kultúra eladó! Eladók a könyvek, színház-, és koncertjegyek, a múzeumi látogatások, a gondolatok, a hangulatok, az érzések, és minden, ami ezzel jár. Ez teljesen egyértelmû, sôt, szinte törvényszerû: ma már minden eladó. A baj nem is itt kezdôdik. Aki “eladja a kultúrát”, az áruba bocsát egy hangulatot, mûvészek és írók kemény munkáját, egy órát, amikor egy más világ részesei lehetünk. Az “áru” azonban közel sem biztos, hogy az, aminek látszik. Manapság sokkal inkább státusszimbólum, akárcsak az öltöny, amiben elindulunk otthonról, vagy a pezsgô, amit a szünetben iszunk. Kezdettôl fogva egyértelmû számunkra, mikor belépünk egy színházba, hogy ki az, aki kölcsönkért egy cipôt, felült a buszra, és helyet foglal a 42. sorban, és ki az, akinek bérelt páholya van, ellenben sejtése semmi, hogy mi is folyik a színpadon, csupán az érdekli, hogy nincs-e esetleg valaki ugyanabban a ruhában, mint az elôzô havi elôadáson. Attól, hogy valaki megteheti, hogy Van Gogh képek díszítsék a hálószobáját, attól még nem feltétlenül lesz több emberileg. Kultúrát lehet vásárolni rengeteget, de a kulturáltság attól még soha nem lesz pénz kérdése. •

31 20/11/12 23:31


SZELLEM

GONDOLATÉBRESZTÔ

FÉSZEK

Az art mozik értéke

Hollywoodon túl

o r P

Tél van és hó és szél és hideg, a fogunk vacog, és a lábunk didereg, már az állatkertben is megfagytak a majmocskák, mit lehet ilyenkor csinálni? Hát persze, menjünk moziba! És hogy miért adnád fel az otthoni kényelmes filmezés lehetôségét, ráadásul miért épp egy artmozi kedvéért? Hidd el, megéri.

Írta: zsuzskaa „Egy voltam a telhetetlenek közül, akik mindig legközelebb ülnek a vászonhoz. Miért ültünk ilyen közel? Talán azért, mert elsôként akartuk megkapni a képeket. Amikor még a legújabbak, a legfrissebbek. Mielôtt még megküzdöttek volna a hátsóbb sorokkal, mielôtt még az egyik sortól a másik sorra vetültek volna, nézôtôl nézôig, hogy végül teljesen elnyûtten, bélyegméretûvé zsugorodva visszatérjenek a vetítô kamrájába. Lehet, hogy a vászon tényleg vászon volt, és elrejtette elôlünk a világot.” Bertolucci egyik legismertebb filmdrámáját, az Álmodozókat kezdi ezekkel a szavakkal. Az idézet meglehetôsen jól körülírja, sokak számára mit jelent ma a mûvészfilmek közönségébe tartozni: különcséget, kívülállóságot és egyfajta felsôbbrendûség felemás érzését. Mert ugyan ki jár mostanság a Pláza helyett az Apollóba? Nyilván csak bölcsészek és mûvkarosok, míg a közgazdászok be sem teszik oda a lábuk, nem igaz? Egy közelmúltbeli látogatás tapasztalataként meggyôzôdéssel mondhatom, hogy nem. Történt ugyanis, hogy jelen sorok írójának volt szerencséje megtekinteni a Den skaldede frisor (Csak a szerelem számít) címû filmet. Bár a mûnek csupán annyi a bûne, hogy európai, ennél fogva kissé szokatlan a humora (például a maga leplezetlenségében és néhol

32 32_2004_szellem.indd 32

mulatságos szituációkban mutatja be a rákot), mégis: itthon ez már elég hozzá, hogy artmozikban vetítsék. Ugyanakkor attól, hogy valami görbe tükröt tart Hollywood és a tökéletes fogsorok világa elé, még nem lesz mûvészfilm. Akkor mi a kulcs? Elsô hallásra talán meglepônek tûnik, hogy a legtöbb mûvészfilmdefiníció így kezdôdik, de tény: társadalmi problémákat, illetve ezeknek az egyénnel kapcsolatos vonatkozásait kell a középpontba helyeznie. Az, hogy mindezt egyszerû földi halandó számára néha nehezen érthetô módon teszi, már másodlagos kérdés, és ráadásul tanulható is. A filmes nyelvezetben való jártasságot és a befogadáshoz szükséges látásmódot ugyanis néhány mozilátogatás után könnyen elsajátíthatjuk. Közgazdászként persze felmerülhet a kérdés, hogy miért éri meg nekünk ennyit vacakolni az egésszel, ha helyette a legújabb 3D-s Marvelre is beülhetünk. A válasz félelmetesen egyszerû: pont azért, mert közgazdászok leszünk. Azzal, hogy diplomát szerzünk, és – remélhetôleg – a szakmánkban helyezkedünk el, felelôsséget is vállalunk. Évszázadok óta így megy ez: az egyetemi képzés megnyitja elôttünk az értelmiségnek nevezett, olykor túlmisztifikált kör kapuját, amelyen átlépve bizonyos terheket is a vállunkra veszünk. Kíváncsiak lesznek a véleményünkre. Döntéseket kell majd hoznunk, amelyek nem csak a saját sorsunk alakulására lesznek hatással. Éppen ezért nem elég, ha képesek vagyunk mátrixokban, márkahûségben vagy mérlegekben gondolkodni – mert vannak olyan értékek, amelyeket nem tudunk dollárban kifejezni, és nem méri ôket a GDP. Itt jön a képbe a mûvészmozi: a figyelmes nézônek segít megérteni az igazán fontos dolgokat, és rávilágít arra is, ami szakmai szemmel

gyakran láthatatlan. A társadalmi mellett ugyanakkor egyéni hasznossága is van annak, ha megnézel egy efféle mûvet. Olyan ez, mint egy logikai játék, ami pluszban a szívedre is hat: valami a felszínen érzôdik; valami nem-kimondott; valami kihívás, hogy megértsd a mélyebb lényeget; valami több, ami csak sejtésszinten létezik. És a legszebb az egészben, hogy hiába a rendezôi szándék egy adott gondolat átadására, a film értelme mindenkiben másképp csapódik le, egyéni tapasztalatokkal és emlékekkel áthatva. A mûvészet többi ágának is megvan ez a személyiségformáló sajátossága, de talán a mozi az, ahol a legerôsebben és egyúttal a legkönnyebben érvényesül a hatás. Megfog egy mondat vagy egy kép, amin aztán napokig rágódsz; majd mikor már azt hitted, elfelejtetted, évek múltán egy bizarr szituációban eszedbe jut, új értelmet nyer. És egyszerre rájössz, hogy mi volt az a furcsa, megmagyarázhatatlan érzés, amikor kiléptél a mozi ajtaján: nem a világ változott meg körülötted, hanem az, ahogy te látod. Ezt a folyamatot a laptopod képernyôje elôtt ülve nehéz átélni. Nemcsak azért, mert a mûvészfilmeket ritkán találod meg torrentoldalakon – a legálisan beszerzett DVD-k sem szállhatnak versenybe az artmozik varázslatával. Tél van és hó és szél és hideg, a fogunk vacog, és a lábunk didereg… Aztán bemenekülünk az ismerôs melegbe, belesüppedünk a bársonyfotelekbe, a látható világ egyetlen hatalmas fehér vászon csupán, visszaszámol a megszokott kattogás, és kezdetét veszi a csoda. •

XX. évfolyam 4. szám 21/11/12 14:15

F


K

FÉSZEK GONDOLATÉBRESZTÔ Ko Art mozi nt ra Warhol meg a többiek

SZELLEM

Ha teljesen ôszinte akarnék lenni a kedves olvasóval, akkor el kellene mondanom, hogy én a magam részérôl kedvelem a mûvészfilmek egy részét. Figyelembe kell vennem azonban, hogy a szomszéd oldalon nyomtatásba kerülô cikket író kedves hölgyemény már bemutatta a pozitív oldalukat, így nekem csak a tömény pocskondiázás jut. Mindegy, úgyis minden újságíró hazudik. Írta: Laresz A n d y Warhol egyik legelsô – korszakalkotónak kikiáltott – filmjében, az 1963-as „Sleep”-ben 5 órán és 20 percen keresztül figyelhetjük meg azt a csodát, ahogy egy középkorú férfi édesen szunyókál. Ennyi. Nincs rossz színészi játék, nincsenek hollywoodi klisék, nincs erôltetett humor, nincs happy end. Ez a mozgókép tökéletes ellentéte mindennek, amit a mainstream filmipar képvisel. Újszerû, egyedi, minden létezô és nem létezô szabályt áthág, maga a mûvészet. Akkor mégis mi a problémám vele? Az, hogy soha az életben nem ülnék le megnézni. A forgatókönyvírásnak, mint minden egyéb szakmának, megvan a maga szabályrendszere. Mindenki, aki komolyan szeretne vele foglalkozni, elôbb-utóbb kénytelen lesz elsajátítani ezeket az elôírásokat. Meg kell ismerniük a leggyakoribb karaktertípusokat, azok jellemzôit, a különbözô ábrázolásmódokat. Tudniuk kell, hogy mikor és hogyan hozhatnak be egy új szereplôt a történetbe. Tisztában kell lenniük azzal is, hogy mennyi történetszál futhat egy idôben ahhoz, hogy az átlagos nézô számára még követhetô legyen. Sorolhatnám tovább oldalakon keresztül. (Érdeklôdôknek: www.filmiras.hu.) A lényeg, hogy még a legostobábbnak tûnô Adam Sandler vígjáték történetének felépítéséhez is rengeteg szakmai részlettel kell tisztában lennie az írónak. Kétség kívül igaz ez az állítás a rendezésre, a filmzenére, a fényképezésre és a filmgyártás egyéb területeire is. Én azokat a filmeket tekintem mûvészfilmnek, ahol a készítôk isme-

rik ugyan ezeket a szabályokat, de nem elégszenek meg azzal, hogy vakon betartják ôket. Húzzák, nyújtják, csavarják, taszigálják, felcserélik ôket, próbálják a saját világnézetükre formálni az adott történetet. Ez pedig vagy bejön a közönségnek, vagy nem, és végeredményében itt dôl el egy film sikeressége. Még egy alternatív jellegû mûvészfilmnek is szüksége van arra, hogy legalább egy minimális létszámú kör tetszését elnyerje. Ez alatt pedig nem csak az apu-anyunagypapó-nagymamó-kistesó ötszöget értem. Persze én is csak úgy csinálok, mintha értenék hozzá, miközben fogalmam sincs. Átlagos, racionális gondolkodású közgazdász vagyok, aki legalább havonta egyszer megnézi valamelyik Amerikai Pite részt. (Még a harmadik után készülteket is, juj!) Számomra a filmnézés elsôsorban szórakozás. Amikor belépek egy moziba, és kifizetem a jegyárat, akkor azt várom, hogy a pénzemért cserébe másfél (+/- 1) órán keresztül jól érezzem magam. Ha ezt egy Cinema City vetítôteremben szeretném elérni, akkor nagyságrendileg meg tudom jósolni, hogy mire számíthatok. Mikor majd pár hónap múlva egy 5 literes pattogatott kukoricával a kezemben helyet foglalok azzal a reménnyel, hogy Bruce Willis nemsokára egy hatalmas képernyôn lövi szét a Moszkvának álcázott Budapestet, akkor nagy valószínûséggel nem fogok csalódni. Ezzel ellentétben, ha egy mûvészmoziba ülök be az aktuális 3 órás francia-

dán-holland-svéd filmdrámára, akkor fogalmam sincs, hogy milyen szájízzel fogok kijönni onnan. Tapasztalataim alapján ötbôl négyszer az „Egek, miért kínzom magam ilyenekkel?!” költôi kérdést fogalmazom meg magamban.

Fontos tulajdonsága ennek a mai tömeggyártás által vezérelt világnak, hogy a benne élô emberek fejvesztve keresik az egyediséget. Mindenki különbözni szeretne, mindenki lenni szeretne valaki. Biztosan a kedves olvasó is érezte már úgy, hogy ha valamiért nagyon sokan rajonganak, akkor ô „csakazértse” követi a tömeget. Valahogy így mûködik ez szerintem az elvontabb mûvészfilmeknél is. Lehetséges, hogy én vagyok a szûk látókörû, de azt senki ne mondja nekem, hogy amikor valaki azzal érvel egy akármilyen modern mûalkotás mellett, hogy azért nem élvezi a többség, mert „nem érti”, az nem biztosít számára egyfajta hamis felsôbbrendûségérzetet. A mûvészfilmek sem feltétlenül maradnak ismeretlenek. A szokatlanságuk ellenére híresek és népszerûek tudnak lenni olyan filmek is, mint mondjuk az „Amélie csodálatos élete” vagy „A forrás”. Ezekben a filmekben pontosan az történt, amit fentebb már kifejtettem: a készítôik úgy tudták egyedivé varázsolni ôket, hogy nem estek át a ló túloldalára. Nem szegtek meg túl sok szabályt, csak amennyi szükséges volt a figyelem felkeltéséhez. Véleményem szerint ez a jó mûvészfilmek receptje. Ráadásul ezeket még Cinema City-szerû mozikban is játszották. •

XX. évfolyam 4. szám 32_2004_szellem.indd 33

21/11/12 14:15


SZELLEM

FÉSZEK

Visszatekintô Írta: Doma Rajzolta: Dimbu A férfi egy padon ült. Szemébôl könnycseppek potyogtak egy fényképre, amit a kezében tartott. A fénykép 45 éves volt, és egy Nô arcát ábrázolta. Egy Nôét, akit a férfi már 45 éve nem látott. Egy Nôét, akirôl a férfi mégis mindent tudott. Egy Nôét, akinek a férfi fel tudta idézni az illatát, érintését, akinek kívülrôl - belülrôl ismerte minden egyes porcikáját. Egy Nôét, akinek mosolya mindig jókedvre derítette. A férfi most mégis végtelenül szomorú volt. Egy temetésrôl érkezett. Tele volt a feje gondolatokkal, mégis összeszedettnek és eltökéltnek érezte magát. Tudta, hogy meg kell tennie, tudta, hogy már nincs visszaút, érezte, hogy immár minden remény odaveszett. Tudta, hogy van valamilyen felsôbb erô, ami erre kényszeríti, bár sosem hitt egy kézzel fogható Istenben, sosem hitt a mennyországban. Most mégis reménykedett, hogy így megtisztulhat, hogy valamilyen módon megbocsátást nyerhet. Már nem volt értelme az életének, bár megérdemelte volna, hogy tovább szenvedjen. Bízott benne, hogy halála után valamilyen módon találkozhat, vagy kapcsolatba léphet a Nôvel, és újra elmondhatja neki, hogy mennyire sajnálja, és hogy mennyire szereti Ôt. Sóhajtott egyet, aztán szép lassan feltápászkodott a padról. Majd szétszakadt a szíve, ahogy a Duna-parti mólóra lépett. Reszketett, és nem tudta eldönteni, hogy mitôl: a csípôs, hideg januári széltôl, vagy pedig a halál közelségétôl, ami egész életében félelemmel töltötte el. Hogy még egy kis bátorságot merítsen, a zsebébe nyúlt, és elôszedte onnét gondosan elôkészített laposüvegét. Szép lassan kortyolgatta a pálinkát, néha felköhögött, hiszen már évek óta nem ivott alkoholt. Ennek ellenére élvezte, ahogy kínozza és végigmarja testét, azt kívánta, bárcsak feloldhatná, atomjaira szedhetné ôt. Már úgy is csak saját maga élettelen, megtört, szürke földi lenyomataként létezett. Ha ugyanolyan lenne, mint egész életében – gondolta –, visszatáncolna, vagy mindent megoldhatna egy kis méreggel. Most az egyszer azonban bátornak kell lennie, ezzel teljes mértékben tisztában volt. Azt akarta, hogy fájjon, perzseljen a fullasztó hideg, hiszen meg akart fizetni bûneiért. Sosem gondolta volna, hogy képes lehet ilyesmire, mégis úgy érezte, kötelessége megtenni a Nôért és saját lelki békéjéért. Tudta, hogy ettôl nem lesz mártír, csak egy rossz ember marad, aki véghezvitte utolsó, végzetszerû küldetését. Lenézett a jegesen zajló Dunára, amelytôl már csak egy lépés választotta el. Újra sóhajtott, aztán becsuk-

34 32_2004_szellem.indd 34

ta a szemét. Azon gondolkodott, hogy vajon egyes emberek miért rombolnak le mindent maguk körül, amit felépítettek, ami fontos nekik. Ki a francnak képzelik magukat, hogy Istent játszanak és a saját életükön kívül egy olyan személy életét is tönkre tegyék, aki ezt a legkevésbé sem érdemelné? Miért van az, hogy olyan embernek okoznak csalódást, és olyan embert bántanak, aki minden jóban és rosszban mellettük állt? Régóta tudta, hogy hibázott. Tudta, hogy ô egy ilyen ember. Már az is csoda, hogy hosszú éveken keresztül képes volt tükörbe nézni anélkül, hogy leköpje magát. Még egyszer kinyitotta a szemét, és ránézett a fényképre. Azt akarta, hogy a Nô örökre vele legyen, beleívódjon testébe, lelkébe, megérintse egész valóját. Ezért fogta, és lenyelte a fényképet. Érezte, ahogy átjárja a hideg, érezte, hogy végre újra hazatalál. A Nôre gondolt, amikor megtette az utolsó lépést… •

XX. évfolyam 4. szám 21/11/12 14:15


ELVONÓ

FÉSZEK

Vincze Szabolcs

Változó szél Mint egy penge, támadt rám az éjjel, Ruhámba tépett az északi szél, Bennem lüktetett ijesztő kéjjel: „Készülj fel az útra, cseppet se félj!” Megvirradt, de senki nem talált rám, A napfény szobámba ámulva süt, Előztem a szelet, és ő hátrált, Hiába keresne mindenütt. Új hold kelt a feltámadt esten, Más szelek fújtak át a hajamon, Ki tudja már, egykor merre mentem, Ősi ösztön volt, magával ragadott. Hajtott a tűz, hódítottam újra, Mint farkas a holdat, ha az éj elült, Túl sok szél terelt mind más útra, Hiába keresne mindenütt. Egy őszi reggel sodort magával, Új szél süvített a törött ablakon, Így indultam, nem számolva mással, Várhat rám bármi túl a falakon. Eloltottam az utolsó gyertyát, Vállamra hűvös fuvallat feküdt, Más ad fényt, hát feledtem a lángját, Hiába keresne mindenütt.

Pilinszky János

Magamhoz

S egy Bátra é mint jjel, mag n vise a égig én sz ld ma érő é d sem tud á feljön g n od, ne ha mon tartl ányodat, n e k ben ek, ak a hal g tok, n a l e l h d benn yd a sors téged, á a t na atlan o ed ér ár az s tiszta, évek pjaid, ek jen a d csillago át, ak : kra, Légy h sen szép é ők figyeln végz az es et. t te r Válla d két az es nem lel s ly nye igyelj, min . o t f éber e a ha sis e r n k sa hiába sírva, kés nki rád, t bátra len titkai v tudo eregve át rka közt j t e cs m csak árják pitv e kegy én lá benn , több va ap, tlak. V arod: g ed va agy é kít a y mindan n se. bána nyiun t. knál,

XX. évfolyam IV. szám 2004_elvono.indd 35

35 19/11/12 13:40


KÖRET

FÉSZEK

Nick Hornby: A long way down Nick Hornby, a humoráról méltán híres angol író ezúttal sem hazudtolja meg önmagát: A long way down (Hosszú út lefelé) címû könyvében még a tragikus eseményeket is képes viccekkel tûzdelve Írta: Kertész Mónika tálalni, és meggyôzni minket arról, hogy eget rengetô problémáink nem is olyan megoldhatatlanok. De lássuk, hogy is szól az ominózus történet. Londonban járunk egy toronyház tetején, a hûvös szilveszteri éjszakában. Négy ember úgy dönt, hogy ezen a bizonyos helyen és napon véget vet az életének. Arra azonban egyikük sem számít, hogy felérve a célhoz, be kell sorolnia a többi öngyilkosjelölt mögé… Martin, a lecsúszott TV sztár, egykor tökéletes életét egy este alatt romba döntötte, miután lefeküdt egy 15 éves lánnyal, és 3 évet töltött a börtönfalak között. Maureen, az 51 éves egyedülálló anya belefáradt, hogy munkájáról, szabadidejérôl és barátairól lemondva minden figyelmét fogyatékos fiának szentelje. Jess, a kicsit lökött 18 éves lány szerelmi bánata miatt kíván a másvilágon vigaszt találni, JJ, a pizzafutár pedig egykori rockbandája felbomlását siratja. Mindegyiküknek megvan hát az oka, hogy ugorjon. Az ihlet azonban gyorsan elszáll a tumultus láttán, így egy pizza mellett megbeszélik, hogy elhalasztják az eseményt. De vajon változhat-e bármi is ez idô alatt? A könyv rekeszizmokat nem hagy pihenni, ezt garantálhatom! •

Bonobo az A38 hajón Bonobo, az utolsóként felfedezett emberszabású majomfaj, ami már csak a Kongó-medencében honos. Sajnos technikai okokból egy példánynak sem volt kivitelezhetô Budapestre szállítása, ezért a szervezôk valami más után néztek... A brit származású Simon Green, ismertebb nevén Bonobo, a majmokat túlszárnyalva sokkal kellemesebb és lágyabb dallamokkal szolgál a hallgatóság számára. A zenei világban reformernek számít, hiszen lenyûgözôen keveri a jazz, hip-hop, funk és soul mûfajokat. 2012 telén már sokadjára készül szórakoztatni Budapesten a közönséget Ninja Tune stílusával. Az elôadó azon egyedi képességgel is rendelkezik, hogy elsô hallásra megszeretteti mûveit közönségével. A zenéibôl kellemes hangulat árad, amitôl teljes mértékben dallamainak megszállottjaivá válhatunk reggeltôl, estig. A hangszerek felvonultatása kifinomult DJ aláfestéssel kombinálva tökéletes recept alkalmakra és a mindennapokra egyaránt. A 2012-es téli ünnepeket is emlékezetesebbé teheted, hiszen ritka alkalom, ha élôben hallgathatod Simon Green számait. Látogass el december 28-án fôvárosunk A38 hajójának koncerttermébe, és élvezd Bonobót! •

Írta: Timi

A Forrás – The Fountain (2006) Írta: muszasi/korábban Elbé

36 36_2004_koret.indd 36

Ismét egy megosztó filmet ajánlanék. Darren Aronofsky (Rekviem egy álomért) filmje olyannyira megosztó, hogy mikor 2006-ban a Velencei Filmfesztiválon bemutatták, a nézôk egy része kivonult, a másik fele 10 percig állva tapsolt a vége után (is). Jómagam az utóbbi halmaz eleme volnék, így elfogult vagyok. A sztori: A film három idôsíkban játszódik: 1.: A XVI. században, ahol a spanyol konkvisztádor az örök élet fáját keresi az inkáknál. 2.: Napjainkban, ahol a fiatal orvos élete szerelmét próbálja megmenteni a haláltól. 3.: Idôszámításunk után 2500-ban, ahol egy kopasz széttetovált férfi száguld furcsa ûrhajóján, hogy egy haldokló csillag „kihunyó fényében” feltámassza párját. „Papíron” science fiction, azonban sokkal inkább egy, a felesége halálát feldolgozni képtelen férfi belsô utazását, gyötrôdését látjuk ebben az egyedi lélektani drámában. Aranofsky hanyagolta a CGI-t. Helyette a film operatôre egy makrofotóst keresett meg, és mélytengeri mikroorganizmusok háromdimenziós filmezésével érték el a semmi máshoz nem hasonlítható ûrbéli jeleneteket. A zenérôl (is) ódákat lehetne zengeni. Egy szó, mint száz (egyébként is kifutottam a karakterszámból): „Must see” kategória. •

XX. évfolyam 4. szám 21/11/12 14:24

F


K

KÖRET

FÉSZEK

Memento (2000) „Emlékekre van szükségünk, hogy tudjuk, kik vagyunk.” Mit tennél, ha az emlékezôképességed negyed órás intervallumra szûkülne? Elég lenne cetlik tömkelege a teendôidrôl, tetoválások sora a legfontosabb életcélokról és adatokról, hogy ki is vagy valójában, fényképek sokasága életed helyszíneirôl és személyekrôl, akiket lehet, hogy évek óta ismersz, mégis idegennek tûnnek? Leonard Shelby (Guy Pierce) felesége meggyilkolásának ügyében pontosan ilyen körülmények közt nyomoz. S hogy teljes legyen a beleélés a nézô részérôl is, a cselekmények idôben visszafelé játszódnak le, így az elôzményekrôl, okokról és összefüggésekrôl ugyanúgy még csak fogalmunk sem lehet, ahogy a fôszereplônek sincs. További két kulcsszemély a filmbôl a rendôr, Teddy, aki kezdettôl gyanús, de végigköveti és segíti a nyomozást, valamint Natalie, aki saját céljai elérésére használja a férfi emlékezetkiesését, ezzel manipulálva ôt. Christopher Nolan filmje a tôle megszokott zsenialitást és a virtuóz csavarokkal teli cselekményszálat ötvözte az akár a Tökéletes trükkbôl, vagy az Eredetbôl megismert „még nem érted, de ha tovább nézed, koppanni fog” – típusú homállyal, mely minden percben megdöbbenésre készteti a nézôt. Üzenet a filmhez: Ne pislogj, mert lemaradsz! •

Írta: Audrey

Modeselektor – Monkeytown (2011) Írta: Lugó

Sebastian Szary és Gernort Bronsert zseniális párosát már nem kell bemutatni a magyar underground közönségnek, hisz többször jártak hazánkban különbözô formációkban. Zenéjüket lehetetlen mûfajilag behatárolni, de ha mégis megpróbáljuk, akkor talán a grime, az elektro house és a dupstep határán mozognak, azonban mindig is jellemzô volt rájuk az új dallamok, hangzások keresése. Harmadik albumuk olyan elôadók közremûködésével készült, mint a legnagyobb rajongójuk, Thom Yorke a Radioheadbôl, a Busdriver vagy az Anti-Pop Consortium. A Monkeytown több szakmai elismerésben is részesült, az év albumjának választották remekmûvüket az idei Echo Critics Awardson. Bulijaikra jellemzôek a rengô basszusok, a vibráló ritmusok és az ôrültködés: legutóbbi magyarországi fellépésükbôl, a budapesti Electronic Beats estbôl óriási nagy párnacsata kerekedett. A fal leomlása után három évvel összebarátkozó duó Berlin omladozó épületeiben, gyakran szó szerint underground helyeken szervezte elsô bulijait (a legelején egy tisztességes keverôre sem volt pénzük), ám késôbb életük legjobb döntését hozva leszerzôdtek az akkoriban Paul Kalkbrennert is foglalkoztató BPitch Controlhoz, ahol számos remix és EP után 2005-ben jelent meg bemutatkozó albumuk. Mára már két saját kiadójuk is van, ahol fiatal tehetségek tucatjainak segítettek albumuk publikálásában. Monkeytown sokadik hallgatásra is tud újat mondani. Hallgassatok rá. •

Jodi Picoult: Tizenkilenc perc

„Tizenkilenc perc alatt meg tudod állítani a világot, és akár le is szállhatsz róla…” Mi mindent csinálhatunk tizenkilenc perc alatt? Egy fiúnak ennyi idô elegendô volt, hogy bosszút állhasson diáktársain, és ennyi idô alatt emberi életek gyökeresen megváltozhatnak. Már oldalak milliói szóltak az amerikai álomról. Végre itt van ötszázötven, ami bemutatja az amerikai valóságot. Azt a fajta valóságot, ami bárhol megtörténhet, ahol emberek egymással úgy érintkeznek, hogy közben nem gondolják végig: a másik is érzô lény. A könyv egy iskolai lövöldözés tizenkilenc percét, az azt megelôzô és követô idôszakot mutatja be. Az amerikai viszonylatban is aktuális témaválasztás merésznek tûnhet, mégis a könyv története inkább elgondolkodtató, mint provokatív. A karakterek érzésein, helyzetén keresztül világít rá, hogy mindig a felszín alá kell nézni az igazi megértés érdekében. Hisz’ oly jellemzô világunkra a felületesség, a kritizálás, a közönyösség. Ez a könyv ösztönzôleg hathat ránk, hogy vegyük észre magunk körül a kicsit halkabb, visszahúzódó, de értékes társainkat, akik csak egy kis figyelemre vágynak. Nehéz eldönteni, hogy a könyv szép-, vagy szórakoztatóirodalom kategóriájába tartozik – alkothatnánk neki egy új besorolást: szórakoztató szépirodalom. •

Írta: szilvi

XX. évfolyam 4. szám 36_2004_koret.indd 37

37 21/11/12 14:24


MOZAIK

FÉSZEK

Segítség, komolyzene! Elindult egy új programsorozat a Pannon Filharmonikusok közrem ûködésével, melynek segítségével a mostani fiatalsághoz próbálják közelebb hozni a klasszikus/ komoly-zenéket. Írta: Kovács Laura és Zdenyák Kata Nemrég vette kezdetét a „Segítség komolyzene!” koncertsorozat, amely arra próbálja felhívni a figyelmet, hogy a mai fiatalok nem igazán foglalkoznak a klasszikus zenével, sokan nem is tudják, milyen egy igazi hangverseny, és a legnagyobb baj, hogy nem is érdekli ôket. Természetesen a rendezvény a felnôtteknek is egy szórakoztató esti programot kínál, akik szeretnék jobban megismerni a régi idôk darabjait. Maga a program két részbôl áll: Az elsô rész egy kötetlen, humoros beszélgetés, ami után kérdéseket tesznek fel a fiataloknak, aki pedig elég bátor, az akár ajándékkal térhet haza. Ebben a beszélgetésben közremûködik Beck Zoli, a 30Y zenekar frontembere, Gönczy László, zenetörténész és Vass András, a karmester. Kettejüket ki is kérdeztük pár dologról. – Mi inspirálta Önöket egy ilyen mûsor elkészítésére? – A mûsort mi is készen kaptuk a zenekar igazgatóságától, és gyakorlatilag a mi feladatunk, hogy ami még eszünkbe jut ezen mûvekrôl, vagy amit érdemesnek találunk elmondani, azt osszuk meg a közönséggel egy oldott, könnyed és közérthetô formában. – Önök szerint miért fontos, hogy a gyerekeket és fiatalokat megismertessük a komolyzenével? – A komolyzene rengeteg élményt ad, és sokan azért nem foglalkoznak vele, mert úgy gondolják, hogy számukra ez elérhetetlen, vagy megközelíthetetlen. Ez nem így van, hiszen elég egy jó hangulatú koncert ahhoz, hogy az ember „megfertôzôdjön”, és akkor

38 38_2004_mozaik.indd 38

már nem is lehet komolyzene nélkül élni. A dolgokat meg lehet kóstolni, és mi ebben próbálunk segíteni. – Újságunk havi témájában arra is kitérünk, hogy a mai fiatalok mennyire elfordulnak a kultúrától.Ön mit gondol errôl? – Lehet, hogy én ebben nem vagyok mérvadó, mert Szegeden és Pécsett is zenészekkel foglalkoztam, és ez azért egészen más. Ennek ellenére észre lehet venni a riasztó jeleket, fôként a mindennapi viselkedéskultúrában – válaszolta készségesen Gönczy László zenetörténész. – Ki vagy mi inspirál, téged mikor zenét írsz? – Zenei kérdések nem merülnek fel bennem írás közben. Alapvetôen sok zenét hallgatok, mint sokan mások, és vannak olyan zenék, dallamok, melyek mély benyomást tesznek az emberre. Ezt nem kezdem el elemezgetni vagy analizálgatni, hogy a rég hallgatott zenék hogyan hatnak rám, de biztosan az egész zenei stílust és ízlést befolyásolják. – Mi a véleményed arról, hogy sokan úgy gondolják a mai fiatalok „elkultúrálatlanodnak”? – Szerintem ez így nem igaz. Kultúra mindig van, az elképzelhetô, hogy az egyiket magasabb rendûnek tartjuk a másiknál, vagy jobbnak gondoljuk. Én nem érzem ezt a fajta generációs problémát, általában az idôsek érzik azt, hogy a fiatalabb generáció

silányabb, de ez nem hiszem, hogy törvényszerû. Nem gondolom, hogy ez probléma, csak átalakulóban vannak a kulturális stratégiáink. – Mint könnyûzenei elôadó, mennyire tartod fontosnak a komolyzenét? – Egyszerûbben fogalmaznék és nagyon röviden. Szerintem a zene az egy. Egy univerzum van, fontos úgy megközelítenünk a zenét, hogy annak ne legyenek sem mûfaji, sem terjedelmi korlátai. A komolyzene azért fontos, mert ebben is rengeteg olyan dolog van, ami rólunk és nekünk szól – árulta el gondolatait Beck Zoli, az egyik legnépszerûbb magyar zenekar énekese. Az elôadás második felében már tényleg a zenéé a fôszerep. A közönség egy órán át élvezheti a komolyzenei darabokat, azoktól a szerzôktôl, akikrôl a rendezvény elsô felében szó esett. Minden alkalommal kiválasztanak egy- két mûvészt, és az ô életüket, tevékenységüket boncolgatják. Hétvégén Brahms és Berlioz volt terítéken, de aki lekésett róla, ne keseredjen el, mert a programsorozat egészen májusig jelentkezik a hangversenyekkel. Érdemes ellátogatni, hiszen az ember különleges információkkal is gyarapszik, nem csupán zenei élményekkel. Az elôadás fantasztikus, a zenészek remekül játszanak, a hangulat pedig nem mindennapi. A laikusok számára is érdekes dolgok hangzanak el, ami után sokkal könynyebb befogadni az elsôre megközelíthetetlennek tûnô komolyzenét. Végre mindenkinek alkalma nyílik rá, hogy közelebbrôl megismerjen egy olyan világot, amire eddig úgy gondolt, hogy számára ez hermetikusan lezárt terület.•

XX. évfolyam 4. szám 21/11/12 19:12

F


K

MOZAIK

FÉSZEK 60 perc izgalom és feszültség

Klausztrofóbia

Egy újabb izgalmas, rengeteg élményt nyújtó szórakozási lehetôség költözött városunkba. Bizonyára sokatok számára nem egyértelmû, hogy mivel is álltok szemben, amikor ezt a baljós szót olvassátok, hogy Klausztrofóbia. A saját bôrömet vittem a vásárra, hogy kiderítsem, mi ez az új ôrület. Írta: Harsányi Ákos Az ország néhány szegletében már léteznek hasonló, valódi „room escape” játékokra kialakított helyek. Pécsen Márkus József hozta létre saját kezûleg ezt a nem mindennapi szobát. Az ötletgazda a többi hasonló létesítményben átélt tapasztalatait, az azonos témájú internetes játékokban található elemeket és a saját, egyedi ötleteit ötvözve alkotta meg remekmûvét, a Klausztrofóbiát. Jigsaw szavaival élve: „Van ez a játék”… Megnyugtathatom a gyengébb idegzetû olvasóinkat, hogy itt nincs vér, nincs ijesztgetés. A szobába zárt, 2-5 fôbôl álló társaságnak pedig nemhogy erôszakot, de még nagyobb erôfeszítést sem kell alkalmazniuk a

feladatok megoldása során. Puszta erô helyett inkább a logikára, kreativitásra, találékonyságra van szükségük a csapatoknak a kijutáshoz. Ugyanis a kiút rejtvények, fejtörôk, kódok, számzáras- és ördöglakatok útvesztôjén keresztül vezet. Ahogy pedig a rendelkezésre álló 60 perc egyre fogy, úgy fokozódik a feszültség, úgy nô a nyomás, úgy ejt rabul mindenkit a szoba. Hasonló érzések kerítettek hatalmukba engem is, amikor barátnômmel felkerestük a József Attila utca 18. alatt rejlô különös lakást. Igen, ez nem csak csapatépítô tréningnek vagy barátokkal való remek idôtöltésnek, hanem randevúnak is kiváló lehetôség. Eleinte egy kis szkepticizmussal hallgattam házigazdánk instrukcióit. Aztán,

ahogy beléptünk a szobába, minden megváltozott. Az idô megállt, a hely pedig magával ragadott minket, egyre inkább belefeledkeztünk a játékba, egyre nagyobb elszántsággal kutattunk át minden apró kis zugot, hogy összegyûjtsük a kijutásunkhoz szükséges információkat, kellékeket. Az idô múlása, a villódzó fények és a feladatok miatt a szívem vadul kalapált. Már mindjárt kint vagyunk… 10, 9, 8… Nincs sok hátra… 3,2,1. Az idô lejárt, mi pedig végül bent ragadtunk, de így is a 60 perc minden másodpercét rendkívül élveztük, igazi csapatként jutottunk át az elénk gördülô akadályokon. Mindenkinek ajánlom ezt az izgalmakban és logikai fejtörôkben bôvelkedô játékot. •

Korlátlan beszélgetés feltöltôkártyásoknak! Írta: Balázsovics Sándor Szeretnél feltöltôkártyásként korlátlanul beszélni a haverokkal? Akkor válaszd a VitaMAX Tuning tarifát, töltsd fel 5000 Fttal, és beszélj korlátlanul 0 Ft-ért minden Vodással a feltöltéstôl számított 30 napig. Sôt, 5000 Ft-os feltöltés esetén az SMS és a beszélgetés is sokkal olcsóbb: 28,5 Ft minden idôszakban, bármely belföldi hálózatba. Ha ez nem lenne elég, akkor most figyeljetek: a tarifához akár 1 GB díjmentes Internet is jár.

XX. évfolyam 4. szám 38_2004_mozaik.indd 39

– Ergoline Szolárium A tarifáról bôvebb infót a www.vodafone. (Ybl Miklós utca 10.) hu/tuning oldalon találtok. Ha kipró– FEEK Aula bálnátok a VitaMAX Tuning tarifát, akkor (Szolgáltató központ, HÖT iroda) keressétek az Egyetem vonzáskörzetében a – Partyzoo Jegyiroda 13 alábbi átadási ponton, ahol ingyen a (Ferencesek utca 26.) tietek lehet egy 500 Ft-tal feltöltött VitaMAX – Student Housing Tuning SIM kártya: (PTE-ÁOK, POTE, a HÖT iroda mellett) – Antik Könyvesbolt – UniversityPass kihelyezéseken (Ferencesek utcája 1.) (ÁJK értékesítési pont; KTK értékesítési – Dialóg Kaptár Könyvesbolt pont; BTK-TTK Szolgáltató Iroda; ETK HÖT (Tudásközpontban) Iroda; MK Könyvtár; PMMIK Szolgáltató – Egyetemi Jegyzetbolt Iroda) • (KTK "Z" épületében)

39 21/11/12 19:12


MOZAIK

FÉSZEK

Movember

– Men Stand United for Charity Help! The Earth itself is becoming a huge desert island! Unshaven men everywhere… Why? Well, it has nothing to do with the supposedly upcoming apocalypse ladies. It’s just a very manly version of charity. Írta: Nóri The so-called No Shave November or Movember, surprisingly happening in the wintery month of November every year, is a charity event to support those who suffer from prostate cancer. Because, what spells „masculine” more than refusing to shave some nice moustaches and bird nest-like beards, right? This traditional facial hair frenzy is said to be started out from Australia, where groups of men decided to stand up against prostate cancer by refusing to shave for an entire month. By doing so, they managed to raise some money for the local cancer funds in the process. Since then it has become a worldwide phenomenon as it is for a good cause and it enhances the role of being a man or belonging to a wolfpack. Plus, it sounds like a hilarious student prank. The whole thing became popular a couple years ago in the US and in Europe as well, but how about Hungary? Has the trend reached us yet? Or does it look like some kind of weird stuff only exchange students do? As it seems there’s no mention of Hungarian beardfighters at the official site of the event. (Yes, it exists!) However, in the era of the oh, so popular 9gag, which besides the jokes, makes the internet a giant popcultural melting pot, no wonder it’s this widespread! So, we asked a couple of questions from the exchange students of our university, maybe they can explain the popularity behind the habit. For example a man from Lithuania who is an active participant of this challenge as someone who just likes to see his beard growing, sees it this way. – Did you know that originally the whole thing was actually some form of charity?

40 38_2004_mozaik.indd 40

– Yes, I knew it before that it was some kind of charity for men who suffer from cancer. – How did you hear about it? – I heard it from the Canadian guys who are also exchange students here. – Do they, or any other guys you know participate in this event? – No, the majority does not do it from the Erasmus, but there are definitely a few of us. – Did you consider doing it for charity now? – I’m not doing it exactly for the charity but it’s nice to do something in common with other guys just to support them in a way. – So, this idea is more like a party event… Just for fun, if i understand well. Are you gonna have parties? – Theme parties for the bearded guys, hmm… I don’t know but if I were to choose a costume for this kind of party, I would adjust it to my current look, for example this Halloween I was a druid. You know, the hooded priest At his point Ángel Morcillo Arias from Spain joins our conversation. – An opportunity to party? Of course I like these costume parties, I’m Erasmus. For Halloween, I was a surgeon. So, yeah, it’d be a great party! And the lithuanian again: – Did you think about shaving it off at the end of November? Or you’ll keep it until Manuary?

No, I’ll keep it. Because, also im from the Nothern region, it helps me. As we couldn’t get hold of any Hungarian participants this year, I suggest we take a look at some iconicly famous beards and moustaches which helped to shape our world into an awesome place. Albus Dumbledore: The fictional(?) wiseman was famous for his long beard in the wizard world and in the reality alike, perhaps that’s where he híd his treasure and wisdom. Who knows? Magnum: The famous PI, played by Tom Selleck, creeps into our greatest memories of the 90’s, accompanied by the famous theme tune and the signature moustache while fighting luxury crime as if it were a normal thing to do… Jesus: Well, the leading figure of Christianity also made it to our list, not only because it is a must have attribute to him but his sense of facial hair fashion also seems to inspire loads of hipsters nowadays. Salvador Dalí: One of the most controversial artists of the 20th century was also famous for his moustache which helped to enhance the messages behind his crazy art as it was a surrealistic piece itself. Bearded ladies: Yes, this type of women exists. At the turn of the previous century they were some kind of freakshow acts but nowadays, especially this time of the year we might think they’re just participants of the Noshember in the name of gender equality. •

XX. évfolyam 4. szám 21/11/12 19:12

F


FÉSZEK

MOZAIK

KERESZTREJTVÉNY A sikeresen kitöltött keresztrejtvényeket tartalmazó újságok helyszínen való bemutatásával, a csapatok 2500 Ft érték ű kedvezményben részesülnek az újonnan nyílt Klausztrofóbiában. A keresztrejtvényben található kupon más kedvezményekkel nem vonható össze.

keresztrejtvényt készítette: Kata

K

ma ö t alm

ölta: h ö jzo

T

D

ra

Minden kedves „Olvasó" és „Nemolvasó" hallgatónak sikeres ZH és vizsgaidőszakot kíván a Fészek szerkesztősége!

XX. évfolyam 4. szám 38_2004_mozaik.indd 41

41 21/11/12 19:12


MOZAIK

FÉSZEK

Sz@rpoén Bt.

A nagy sikerre való tekintettel

– Mi a vicces körutazás? – Karikatúra. – Jean! Én pánikbeteg vagyok? – Nem, uram. Én vagyok pánikbeteg.

” Mindjárt megmutatom, hogy hol ettem Pécs legfinomabb gyrosát. - Na, nem itt!”

Elmebeteg irodalomtanár sétál a parkban. Fog egy galambot, gyengéden elkezdi simogatni, és mondogatja neki, hogy: – „Tubitubitubitubi…” …majd egy hirtelen mozdulattal kitöri a nyakát. – „Or Not To Be!”

– Ismerek egy fergeteges viccet! – Na, halljuk! – Apa és fia egy szép tavaszi napon úgy döntenek, hogy lemennek a játszótérre. Le is mennek, amikor is hirtelen… – Nos? – BOCS, MOST MENNEM KELL!

Melyik a kakukktojás? – Petôfi – Arany – Ezüst

– Hogy avatják fel a pezsgőgyárat? – Hozzávágnak egy hajót.

– Ha a fônök nem vonja vissza, amit ma reggel mondott, akkor én istenbizony’ fogom magam, és elmegyek a cégtôl! – Miért, mit mondott? – Pista, ki vagy rúgva!

– Hé, komornyik! – Igen, uram...? – NEM!

– Meddig vitatkoznak a süketek? – Lámpaoltásig.

Pistike, mondj két névmást!

Két egyetemista elmegy egy kocsma elôtt…

– Ki? Én?

– Hol mulatnak a homoszexuális Bach-huszárok ? – A bach-análiákon. – Hogy kezdte a hóhérsegéd? – Gyerekfejjel. – Se keze se lába és minden este a kocsmában a sörét issza? – Törzsvendég!

–1MrVXRIQPILIXENkVHkR^IRrPRM# –1IVXENkVHERIQLERKW^IV

– Tudod mi az abszolút hangos? – ??? – Hülyegyerek, hát, ha valami b@szotthangosan szól, vagy dübörög, NA, AZ!

Aranyköpések „Néha meg is kellett erőszakolnunk a kedves kolleginát, hogy fel tudjuk rajzolni a certainty equivalent függvényét." /Ulbert József/ „Az egyetem is, ha maguk nem tennék csúffá, tiszta ipar lenne. ” / Dr. Buday-Sántha Attila/

42 38_2004_mozaik.indd 42

„Ez nem különösebben érdekes, csak úgy érdekességként említeném meg.” / Dr. Gyetván Ferenc/

„Hogy kezdjem normálisan?” / Dr. Kruzslicz Ferenc:/ „Pécsett a Fővárosban…” / Dr. Pauker Csaba/

„Valami díszdoktori avatás van... Mondhatnám, hogy november 1-i ünnepség... De ez nem fedné a valóságot..." /Rappai Gábor/

XX. évfolyam 4. szám 21/11/12 19:12


02_2004_campus.indd 4

19/11/12 13:18


Feltöltőkártyások:

Beszéljetek korlátlanul minden Vodafone-ossal Válts VitaMAX Tuningra, ha 26 év alatti vagy és telefonálj 0 Ft-ért belföldi hálózatunkon! Havi 5 000 Ft-os feltöltéssel, lakossági használat esetén.

Az ajánlat 2012. október 15-től december 15-ig érhető el, csak lakossági használatra. A VitaMAX Tuning 14 - 26 éves kor közötti magánszemélyek számára érhető el, tarifakedvezmény esetén mindig az utolsó feltöltés összege határozza meg a díjakat, 30 napon belüli többszöri feltöltés esetén a felhasználási idők nem adódnak össze. Amennyiben a feltöltés 3 000 Ft alatti összeggel történik, a kedvezmény elveszik, az Ügyfél perc-és SMS-díja 46,5 Ft lesz. A percdíjak normál díjas belföldi hívásokra érvényesek, a számlázás egyperces egységekben történik. A VitaMAX Tuning tarifát használó Ügyfeleinknek a VitaMAX Jutalom (a Jutalom SMS és a Jutalom Perc) valamint az 5 Szám Féláron és a Románia Kedvezmény szolgáltatások nem érhetőek el. A Jutalom Net előzetes regisztráció után, belföldi adatforgalomra használható fel, az aktiválástól számított 7, illetve 30 napig. Regisztrálni díjmentesen, a 1270-re küldött JutalomNet szó elküldésével lehet. Amennyiben az Ügyfél a felhasználási időn belül ismét feltölti egyenlegét, az addig fel nem használt adatforgalom összeadódik az új feltöltéshez járóval, egészen 1 GB-ig. A felhasználási idő újra kezdődik az új Jutalom Net aktiválásától számítva. A 3G lefedettségi terület naprakészen megtekinthető a www.vodafone.hu/lefedettseg oldalon. A 3G/HSDPA/HSUPA-technológiával lefedett területeken az internet szolgáltatás általánosan elvárható le- és feltöltési sebessége 2/1 Mbit/s; a garantált sebesség az új szabályozásnak megfelelően az esetek 100%-ára vonatkozóan adandó meg, ennek értéke 0/0 Mbit/s. A VitaMAX Tuning tarifa egyéb szolgáltatásaira a VitaMAX Standard tarifa díjszabása érvényes. 28 évesen átváltjuk az Ügyfelet a Vodafone legkedvezőbb lakossági kártyás tarifacsomagjára. A Vodafone a nyomdahibákért nem vállal felelősséget. További feltételek és információk az üzletekben, a belföldi hálózaton díjmentesen hívható 1270-es telefonszámon, valamint a www.vodafone.hu/tuning weboldalon.

ujbadge_Print_B5.indd 1 02_2004_campus.indd 4

11/12/12 5:2313:20 PM 19/11/12

Fészek XX. évf. 4. szám KultúrMix  

Kedves Olvasók! Megjelent a Fészek legújabb száma, melynek központi témája ezúttal a fiatalok kultúrális szokásaival foglalkozik. Nagyon sok...