Page 1

Nagyböjti és Húsvéti gondolatok a koronavírus idejére – Béke és Jóság helyett Szent Erzsébet Ferences Plébánia – Szombathely ­ 2020. március 29. Nagyböjt 5. vasárnapja 

fr. Kamill: Hozsannától Alleujáig: Misterium Paschale Virágvasárnappal befejeződik a nagyböjti időszak és elkezdődik a Nagyhét, mely Jézus jeruzsálemi bevonulásával kezdődik, a Nagycsütörtöki eseményekkel folytatódik, megtörténik a Szanhedrin ítélete, Jézus elfogása és kihallgatása, szenvedése és kereszthalála. Hitünknek központi eleme pedig Jézus húsvétja, feltámadása. Jézus idejében a zsidó húsvét összegyűjti Jeruzsálembe Mózes híveit, hogy feláldozzák és megegyék a húsvéti bárányt. Annak a kivonulásnak az emlékezete ez, amely megszabadította a hébereket az egyiptomi rabságból. Ma a keresztény húsvét mindenütt egyesíti Krisztus tanítványait Uruk közösségében, aki az igazi Isten Báránya; részesíti őket halálában és feltámadásában, amelyek megszabadították őket a bűntől és a haláltól. A két ünnep közötti folytonosság világos, de amikor Jézus húsvétjának közvetítésével átléptünk az ószövetségből az újba, más síkra kerültünk.

Molnár-C. Pál: a keresztet Hordozó... fotó: Pap Gergő

I. Az izraelita húsvét A húsvét tavaszi, nomád és házicsaládi ünnep. Éjjel ünneplik a tavaszi napéjegyenlőség teliholdjakor (ábib/nisszan hó, 1.

a kalászok hónapjában). Egy fiatal, abban az évben született állatot ajánlanak fel Jahvénak, hogy az isteni áldásokat megszerezzék a nyájnak. Az áldozat bárány vagy kecskegida, hím, hibátlan (Kiv 12,3-6); nem szabad csontot törni benne (Kiv 12,46). Vérét minden lakás ajtófélfájára kell kenni (Kiv 12, 7.22). Húsát az asztaltársak útra készen, sietős étkezés módjára fogyasztják el (Kiv 12, 8-11). 2. Izrael nagy tavasza az amikor Isten gondviselésszerű beavatkozások egész sorával megszabadítja az egyiptomi igából. Ezek között legfeltűnőbb a tizedik csapás: az egyiptomi elsőszülöttek elpusztítása. (Kiv 11,5). 3. Húsvéttal egy időben összeolvad egy másik ünnep is, amely eredetileg különbözött tőle, de ugyancsak tavasszal ünnepelték: a kovásztalanok ünnepe (Kiv 12,15-20). Ez az ünnep húsvét után volt, valamikor 15 és 21 között. Ezek a kovásztalan kenyerek az aratás zsengéjének felajánlását kísérik (Lev 23, 5-14). 4. Az egyiptomi igából való szabadulást idézik minden alkalommal, amikor Izrael újból szolgaságba kerül. (Asszír iga 710 körül, babiloni iga 597-ig.) 5. Így fejlődött húsvét századokon át. Újabb részletesebb intézkedések, módosítások járultak hozzá. Legjelentősebb a Második Törvénykönyv újítása, mely a régi családi ünneplést templomi ünneppé alakítja (Mtörv 16-1-8). A húsvét bekapcsolódik a kultusz általános központosításába. A rítusa ehhez alkalmazkodik: a vért az oltárra öntik; a papok és a leviták a szertartás fontos szereplői. 6. A húsvéti Isten nagy tetteinek ideje. Izraelnek a rabszolgaságból való kiszabadítása a világnak a káoszból való kiemelkedését idézi az emlékezetbe. /Folytatás a 3. oldalon./

1


ESEMÉNYNAPTÁR Ne feledd: Ember tervez, Isten végez!  Májusban hétköznap 17.30-kor imádkozzuk el a Loretto-i litániát a Loretto-kápolnában  Május 3-án, Húsvét 4. vasárnapján, a papi-és

  

szerzetesi hivatások vasárnapja. Kérjük a testvéreket, hogy imádságaikban folytonosan könyörögjenek az Aratás Urához, küldjön munkásokat aratásába. Külön jó, ha egy-egy testvér el tud látogatni templomunkba imádkozni ezért a szándékért, vagy a Székesegyház Madonna kápolnájába, ahol erre a szándékra lehet imádkozni a kitett Oltáriszentség előtt. Május 3-án, vasárnap, Anyák napja, imádkozzunk az édesanyákért! Május 22-én, pénteken, Szent Rita ünnepén, 17.20-kor rózsaáldást tartunk a szent Rita szobornál Május 31-e, Pünkösd vasárnap, a Szentlélek Úristen eljövetelének az ünnepe. A Székesegyházban a délelőtt 9 órai szentmise keretében Püspök atya a bérmálás szentségében részesíti a fiatalokat! Plébániánkról 2 fiatal fog bérmálkozni, imádkozzunk értük! Valamint május 24-től, Urunk Mennybemenetelének ünnepétől, kilencedet imádkozzunk, hogy a Szentlélek ajándékai kiáradjanak családjainkra és plébániánk közösségére! Június 1-én, Pünkösdhétfőn a Boldogságos Szűz Mária az Egyház Anyja emléknap. Hétköznapi miserend lesz a templomunkban. Június 1-e, hétfő, Családi Nap a Parkerdőnél. Részletek a szórólapokon lesznek olvashatók

P. Szedő Dénes OFM: A Bárány A lénye fény. Tőle eredt mind, ami lett az ég ölén Maga szerény kis bari lett. leöletett oltár kövén.

A Ferences Esték következő programjai: Május 15-én, pénteken este 7 órától Biczi Ferenc és felesége Erika tanúságtétele lesz: Hogyan lett Isten mindennél fontosabb életünkben címmel. Előadás egy mély megtérésről

A Nagyhét lelki programjairól és a gyóntatásról külön fogjuk értesíteni a testvéreket! Minden templomunkba járó testvérünknek további áldott nagyböjtöt kívánunk, mely segítsen hozzá mindannyiunkat a Feltámadt Krisztussal való találkozáshoz!

Nyári

ÚJ URNAFÜLKÉK Kedves Testvérek! 2018 szeptemberétől új, 50 elhunyt számára készített kripta fal lehetővé teszi a testvérek számára, hogy akár előre váltsanak urnahelyet, akár elhunyt szeretteik számára már most itt a temetést biztosítsák. Az előre megváltott urnáknál kedvezmény kapható! A kriptánkban eltemetett testvérekért minden hónapban egy közös szentmisét mutatunk be templomunkban. További információkat az irodában tudunk adni a testvéreknek. fr. Horváth Achilles plébános Tréfazsák A pap a plébánia kerítését szögeli. Egy kisfiú áll ott és vigyorogva bámulja. - Na, kisfiam, te mire vársz itt? - Arra, hogy a pap bácsi mit fog mondani, ha az ujjára csap a kalapáccsal! Köztudott, hogy a papok hisznek Istenben... Akkor miért van a templom tetején villámhárító?

Mögötte már egy végtelen sereg halad. A vériben mossák ki sár ruhájukat.

2


fr. Kamill: Hozssanától Allelujáig II. Jézus húsvétja Kezdetben Jézus részt vesz a zsidó húsvéton: jobbnak szeretné, de végül beteljesítésével eltörli azt. Húsvét idején Jézus olyan szavakat mond és olyan tetteket hajt végre, amelyek megváltoztatják az ünnep értelmét. Így előttünk áll az egyetlen Fiú húsvétja, aki szenvedésével, kereszthalálával és feltámadásával Isten nagy tették viszi végbe. Az evangélisták Jézus utolsó étkezését húsvéti lakoma gyanánt írják le: a vacsorát Jeruzsálem falain belül fogyasztják, olyan liturgia keretében, amelybe többek között a Hallel Zsoltár elmondása beletartozik. De ez új húsvét lakomája: a kenyérre és a borra szóló rituális áldásokban Jézus beleilleszti az Eucharisztia megalapítását; miközben testét ételül, kiontott vérét italul adja, úgy jellemzi halálát, mint húsvéti áldozatot, amelynek ő az új báránya...

Anton Rotzetter: Engedelmességben élni Engedelmesség Az Evangélium új meggyőződéshez juttatja Ferencet: társaival együtt engedelmességben akar élni. Az ,,engedelmesség'' gyakran félreértett szó, sokszor visszaélnek vele. Hiányzik a modern ember szótárából, és ha mégis feltűnik, akkor azonnal felsorakoztatják az ellenérveket. Mégsem szabad elfeledkeznünk róla, már csak azért sem, mert Ferenc nyelvezetében központi helyet foglal el. Az Evangélium mellett ez a második legfontosabb szó. A modern embernek is fel kell fedeznie azt a dimenziót, amelyet ez a szó jelöl, és amelyet más szavakkal csak hiányosan lehet kifejezni.

állítja). E szerint az engedelmes szerzetes olyan, mint a holttest. Mivel ez a hasonlat a pusztai atyáktól származik, nem biztos, hogy maga Ferenc használta. De bárhogy áll is a dolog, meg kell kérdezni, milyen élethelyzetben használta. A hasonlat konkrét helyzetre ad választ. Ferenc megállapítja, hogy a testvérek készsége minden, csak nem tökéletes. Ez a megállapítás aztán felveti a kérdést, milyennek is képzeli a tökéletes engedelmességet. Ennek megvilágítására használja a holttest- hasonlatot. ,,Vedd a lélek által elhagyott testet, és tedd, ahová csak akarod; látni fogod, hogy nem fejt ki semmi ellenállást, nem zúgolódik helyzete ellen, nem felesel, ha fekve hagyod. Ha trónra ülteted, nem felfelé néz, hanem lefelé. Ha bíborba öltözteted, még sápadtabbnak látszik. Ilyen az igazán engedelmes ember. Nem kutatja, miért küldik; nem törődik azzal, milyen helyre állítják; nem ragaszkodik ahhoz, hogy áthelyezzék. Ha hivatallal bízzák meg, megőrzi alázatosságát. Minél inkább megtisztelik, annál méltatlanabbnak tartja magát.'' A hasonlatnak mindig megvan az a veszélye, hogy félreértik, különösen, ha nem ügyelnek arra, hogy mi a mondanivalója, lényege. Véleményem szerint itt nem érdektelenségről vagy részvétlenségről, hanem készséges lelkületről, a minden helyen, minden körülmények között megmutatkozó szolgálatkészségről van szó. Ha pedig Celanói Tamás írását két mondattal tovább olvassuk, olyan kifejezésre bukkanunk, mely a hasonlatot még érthetőbbé teszi. Ott Ferenc azt állítja, hogy az az igazi ,,engedelmesség, amelyben a testnek és vérnek nincs szerepe'' (vö. Mt 16,17), vagyis az, amelyben az önző, egocentrikus akarat nem jut szóhoz, hanem ,,az isteni sugallat'' válik az ember egyedüli irányítójává.

Vak engedelmesség Az ellenállást az engedelmességgel szemben erősítette a ,,hulla- engedelmesség'' kifejezés, amelyet tévesen a jezsuitáknak tulajdonítanak. Az igazság kedvéért el kell mondanunk, hogy már Assisi Szent Ferenc is használta ezt a hasonlatot (legalábbis első életrajzírója, Celanói Tamás ezt 3


Bonum Communae - avagy mit üzen az egyház társadalmi tanítása? A házasság a család alapja A Katolikus Egyház Társadalmi Tanítása értékként tekint a házasságra, a házasság intézményére, mint szeretetközösségre és arra figyelmeztet, hogy nem szabad csupán emberi alkotásnak, vagy törvényhozói rendelkezések alapján létrejött képződménynek tekinteni. A házastársi élet- és szeretetközösséget „maga a Teremtő alapította, Ő szabta meg sajátos törvényeit, amelynek tartósságát isteni rendelkezéseivel biztosítja”. „A házasság a házastársi szerelem belső természetén alapul, ami – lévén személytől személynek szóló totális és kizárólagos odaajándékozás – egybehangzóan, kölcsönösen, visszavonhatatlanul és nyilvánosan kijelentett végleges elköteleződést foglal magában.” A társadalom nem rendelkezik a házastársi kötelék felett, melyben a felek hűségre, egymás segítésére és a gyermekek elfogadására tesznek ígéretet, csak arra van felhatalmazása, hogy szabályozza annak polgári jogi hatásait. A keresztény tanítás szerint a házasság meghatározó vonásai a „teljesség, amely által a házastársak teljes testi és lelki mivoltukban kölcsönösen odaadják magukat egymásnak; egység, amely „egy testté” teszi őket (Ter 2,24); felbonthatatlanság és hűség, ami kölcsönös és végleges odaadást jelent; termékenység, amire a házasság természeténél fogva nyitott.” A tanítás leszögezi, hogy a házasságot nem egyedül a gyermeknemzésre tekintettel alapította Isten, a „felbonthatatlan jellege és életközösség-értéke akkor is megmarad, amikor a házaspár életét, ha mégannyira kívánja is, nem kíséri gyermekáldás. A házasság, mint szentség egy férfi és egy nő szeretetszövetsége.” Mai szemmel nézve a katolikus egyháznak a házasságra vonatkozó előírásai korlátozónak tűnhetnek, pedig az egyház álláspontját számos tudományos érvvel is alá lehet támasztani. Még józan gondolkodással is belátható, hogy az egyházi előírásoknak nem az emberek életének megkeserítése, vagy „örömtelenítése” a célja, hanem az ember méltóságának és a társadalom zavartalan működésének biztosítása. Az

általános erkölcsi normák többsége az ölés, a lopás, vagy a hazugság tiltása az emberek többsége számára elfogadott és a mindennapokban törekszik is elkerülni ezeket a bűnöket. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy vannak olyan normák, pld. abortusz, eutanázia, halálbüntetés, amivel kapcsolatban már jóval megosztottabb a társadalom. Ilyen a szexualitás kérdése is, amiről az emberek nagy része úgy gondolja, hogy e téren nem alkalmazható általánosan kötelező normarendszer, az teljesen a személyek magánügye. Azonban a társadalom puszta léte szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy milyen szexuális magatartást választ a társadalom többsége. A biológiai szükségletünket harmonizálni kell a sajátos emberi szükségletekkel, mely során egyensúlyra kell törekedni. A szexualitás nem lehet öncél, az a fajfenntartás biztosítására hivatott, de mivel a mai ember különválasztotta a szexualitást a fajfenntartástól, nem tudja ellátni ezt a feladatát. A népesség puszta fizikai újratermelésének minden kultúrában a társadalom próbált keretet szabni, erre való a család, ami a gondoskodás színtere, a szaporodás normális intézménye. Az ember biológiailag időközönkénti monogámiára hajlamos, vagyis egyszerre csak egy partnerrel tud igazán bensőséges kapcsolatot fenntartani, de ez bizonyítható módon 4 évente meggyengül. Ez az idő kevés a gyermek felneveléséhez, ezért a biológiai eredetű monogám hajlamot kulturális eredetű monogámiával egészíti ki a természet. A család létének és tartósságának erkölcsi követelménye tehát biológiai és társadalmi tényezők együttes fennállásán alapul. Számos gyermekbántalmazási eset tanúsága támasztja alá annak fontosságát, hogy lehetőleg vér szerinti gyerekek- a velünk született féltékenységi hajlam genetikailag olyan egyed létrehozására kódol, amely saját géneket hordoz - szülessenek. Az erkölcsnek tehát e téren azt kell biztosítania, hogy szülessenek gyerekek, családban szülessenek és lehetőleg vér szerinti szülőktől szülessenek. A házasság intézménye ezért követeli meg a szexuális hűséget, a monogámiát és a felbonthatatlanságot. Hiszen csak így 4


biztosítható, hogy a gyerekek családban egésze számára példát mutat és nagy szülessenek, és az is, hogy a nők motiváltak szolgálatot tesz. (Irodalom: A Katolikus Egyház Társadalmi Tanítása, Turgonyi Zoltán: A házasság legyenek a családalapításra. Hiszen ha ez az természetjogi alapjai) örömforrás házasság nélkül is elfogadottan működik, visszaveti a gyermekvállalási kedvet. Tóth Erika A monogámia mellett még az is fontos érv, hogy a nők és a férfiak száma közel azonos. A Éves templomi beszámoló poligámia pedig nem biztosítja a férfi és a nő, 2019-ről mint emberi személyek egyenlő méltóságát. A felbonthatatlanság azért fontos ismérve a házasságnak, mert ha a felek nem érzik feltétlen Hitéleti statisztika erkölcsi kötelességüknek azt, hogy Szentségek felvétele gyermekeknél: Keresztelés: 26 fő tartózkodjanak a válástól, akkor lényegében Elsőáldozó: 19 fő bármikor készek azt felbontani. Ez azonban Bérmálkozó: 1 fő nem sokban különbözik a házasság előtti nemi élet megengedésétől, amikor váltogathatók a partnerek, vagy a házastársak a végleges Szentségek felvétele felnőtteknél: Esküvő: 12 pár elhatározás előtt, vagy akár a helyett. Ha a nő Keresztelés: nem volt egy ilyen kapcsolatban esik teherbe, ilyen Bérmálás: 4 fő véglegesnek nem tűnőbe, alig tér el a helyzete a Elsőáldozás: 3 fő leányanyák sorsától, hiszen gyakorlatilag csak a Betegek szentsége: 12 + 73 fő férj jóindulatán múlik, hogy cserben hagyja-e Temetés: 35 fő őt, vagy sem. Az élettársi kapcsolatok kevésbé termékenyek, mert minél lazább egy kapcsolat, minél kevésbé ölt végleges formát az Hitoktatás: elköteleződés, annál jobban őrzik a kilépés Gyerek hittan csak az iskolában van: Az 1-től 8. osztályig lévő korosztályban 272 lehetőségét és annál kisebb a motiváció a gyermek jár hittanra szaporodásra. Bizonyított azt is, hogy már maga A két óvodában 62 gyermeknek tanítunk hittant a válás tudata hozzájárul a férj és a feleség kapcsolatának megromlásához, mert kisebb a késztetés arra, hogy alkalmazkodjanak Plébániánkon 11 hittan-közösség van jelen Ifjúsági hittanközösség: 3 egymáshoz és kényelmesebb megoldásnak tűnik a kapcsolatból való kilépés. A Felnőtt hittanközösség: 4 családszociológiai vizsgálódások rámutattak Házas közösségek: 2 arra is, hogy a modern korban a patriarchális Katekumen közösség: 2 családmodellt leigázta a romantikus szerelem FVR: 1 közösség ideálja. A házasság – és benne a gyermek - a Imaközösség: 2 személyes vágyak, érzelmek és életcélok Karitász közösség: 1 beteljesedésének egyik lehetősége lett, sok Nyugdíjas klub esetben az anya-gyermek kapcsolat A Baba-mama klubba: szerdánként 10-12 dominanciájával, aminek egyenes anyuka és gyermeke jár, köszönjük következménye, hogy a társadalomból Az óvodás szentmisére kéthetente szombaton kiveszőben van a férfi minőség. délután kb. 30 gyermek jár szüleivel Összegezve belátható, hogy a családtervezés számára legoptimálisabb feltételek - a teljesség, Fülemüle lánykórus a 10 órai szentmisén az egység, a felbonthatatlanság, a hűség és a énekelnek: 15-18 fő nyitottság a gyermekáldásra - egyedül a Nagy öröm volt, hogy idén sok jó hangú szentségi házasságkötés esetén adottak. Az énekes hívőnk segítségével Virágvasárnap és egyház azzal, hogy kiszolgáltatja a házasulandó Nagypénteken ők énekelték a Passiót, valamint, feleknek a házasság szentségét, a társadalom hogy több segítővel is kiegészülve 5


nagyböjtben, húsvétkor, karácsonykor és Szent Erzsébet ünnepén zenekari szentmisével tette ünnepélyessé a liturgiát Ministránsok: leginkább a 10 órai szentmisén vannak: kb. 20 fő A katekumen közösségből idén négyen Húsvét éjszakáján részesültek a beavató szentségekben Hittanórán kívüli közösségépítő programok: Ferences Esték Kirándulások Egy napos összejövetelek Táborok Bálok-Estek szervezése A Ferences Esték sorozat, mely havonta kerül megrendezésre. Több év óta házaspárok segítségével vezetjük a jegyes oktatást Fiatal és idősebb házaspároknak, családoknak tartunk rendszeresen hittanos összejöveteleket Fiatalokkal nyár elején egy ún. Ifjúsági zsinatot hoztunk létre. A megbeszélés gyümölcsei: Rendszeres előadás-sorozat: A Társkeresés, a házasság, és a gyermekvállalás témában Havonta találkozások, kirándulások, beszélgetések, imádságok, közös játékok Kifestettük és berendeztük a Cecília termet, mely a fiatalok otthonává lett Közösségi programjaink közül a Szent Erzsébet Est volt idén is a leg-leg program Az Est szervezése, megrendezése sok örömteli feladatot adott Plébániánk közösségeinek; Délután több, mint 100 gyermek és szüleik örültek a mézeskalács készítésnek, a bábozásnak, a kreatív foglalkozásoknak, a bohócnak, a lufi-fújásnak és a közös éneklésnek; Az Esti szentmisére zsúfolásig megtelt a templom, itt került a sor a Szent Erzsébet kenyerek megáldására és kiosztására

A Szentmise után közös vacsora volt a Színházteremben, 160 főnek citera-éneklés mellett. Utána zenészek és énekesek fellépése Majd kabaréműsor, tombola, retro zene és táncolás hajnal fél 2-ig, melyet a bor- és teaház segített még, a mintegy 80 főnek A plébániánkon fontosnak tartjuk az ima alkalmakat: Szentségimádás: hétfőn, szerdán és pénteken a 9-es szentmise végétől; Zsolozsma: minden reggel és este Rendszeres imák a Lorettó-kápolnában: Rózsafüzér - októberben Májusi litánia Fatimai imaestek Rendszeres szentmiséket mutattunk be: Hazánkért, rendünkért, családjainkért, a szentségek felvételére készülőkért; fiatal házasokért; gyermekvállalásért;Kriptánkban nyugvó szeretteinkért Karitász szolgálataink 2019-ben 60 szegény családot és 30 egyedülállót segítettünk Élelmiszer, gyógyszer, karácsonyi és húsvéti csomagok készítése Minden hónapban csütörtökönként osztunk szegényeknek élelmiszert. Advent elején a Központi Karitászból kapott 40 ajándékcsomagot osztottuk szét. A Behari pékségtől kapunk minden csütörtökön friss pékárut, melyeket még aznap mintegy 40 főnek tudunk szétosztani. A Polgármesteri hivataltól pályázat útján nyertünk karácsonyra 50 db. Csomagot A testvérektől rengeteg élelmiszert kaptunk (liszt, cukor, konzerv, tészta és egyéb szárazélelmiszer) Ha ismernek olyan személyt, aki beteg, vagy szűkös anyagi körülmények között él, küldjék el számunkra az illető nevét címét, vagy telefon számát 2019-ben:

6


2.442.000 Ft pénzadomány gyűlt össze, melyből tudtuk ezt a sok mindent finanszírozni

fr. Kamill: Na most akkor Mária kiütötte a Szentlelket, vagy mi van?

Pénzügyi beszámoló – kiadások Rezsi és iroda fenntartásának kiadásai: 2 760 000Ft Liturgikus célra fordított kiadások: 1 722 000 Ft Egyéb kiadások, festések, szerelési költségek: 545 000 Ft

Tanultuk egyházjog órán még P. Dr. Szántó Konrádtól, hogy az egyháznak joga van bevezetni új ünnepeket, vagy eltörölni régieket. Ezen nem is nagyon csodálkozunk. Legfeljebb azon, hogy miért egyházjogi fejezet ez. Aztán más órákon tanultuk, hogy gyakran volt egy szentnek hat emléknapja is: születése napja, halála, ereklyéinek átvitele, meg ehhez hasonlók. Szűz Máriának is sok ünnepe van az egyházi év folyamán.

A plébániai közösség hitéletének erősítésére fordított kiadások: 2 552 000 Ft Stóla: 1 750 000 Ft Bérekre: 15 655 000 Ft Célgyűjtések: 1 840 000 Ft Nyári táborokra: 855 000 Ft Karitász csoport javára gyűjtés: 120 000 Ft Összesen: 27 799 000 Ft

Csodálkozni akkor csodálkoztunk, amikor azt hallottuk, hogy pünkösd ünnepét is nyolc napon keresztül ülték meg. 1969-ben megszűnt a pünkösdhétfő ünnepe is. Most pedig ezen a napon nem is köznapot tartunk, hanem Szűz Mária, az Egyház Anyja emléknapot, mely az egyházi év visszatérő évközi idejének első napja.

Pénzügyi beszámoló – bevételek Ugyancsak csodálkoztunk, amikor január 6Önkéntes hozzájárulás: 3 700 000 Ft ra visszakerült vízkereszt ünnepe, de parancsolt Persely: 16 050 000 Ft ünnepként, illetve november 1-je is parancsolt Stóla: 3 942 000 Ft ünnep lett. Bevezetésre kerültek újabb szentek Kripta bevétel: 1 224 000 Ft napjai: Boldog Brenner János, Boldog Salkaházi Pénzbeli adományok vállalkozásoktól: 800 000 Sára, Boldog Batthyány-Strattmann László, Boldog Apor Vilmos, Boldog Meszlényi Zoltán, Boldog Ft Bogdánffy Szilárd, Boldog Sándor István. Pénzbeli adomány magánszemélytől: 250 000 Ft Sokakban bizonytalanság van, az egyházi év Célgyűjtések: 1 840 000 Ft parancsolt ünnepeivel kapcsolatban is. Karitász csoport javára gyűjtés: 120 000 Ft + Szent Erzsébet gyűjtés:320 000 Ft január 1-jén, Szűz Mária Isten Anyja Összesen: 28 246 000 Ft január 6-án, Vízkereszt

Összes kiadás: 27 799 000 Ft Összes bevétel:28 246 000 Ft Kiadás – bevétel összesen: 447 000 Ft Pályázati pénzből kaptunk 2019-20-ra 22 millió Ft, melyet a templom és a kolostor komplexum alaprajzának elkészítésére; Emellett az udvar megcsináltatására és a kripta bővítésére fordítottuk a pályázati pénzt; 2020-21-es pályázati tervek: A templom villamos berendezésének felújítása és termeink kifestése a cél. Horváth Achilles - plébános

augusztus 15-én, Nagyboldogasszony november 1-jén, Mindenszentek december 25-én, Karácsony Azt a kifejezést nem szeretem, hogy ezeken a napokon a „misehallgatás kötelező”. Ez azért borzasztó kifejezés, mert nem azért járunk misére, mert kötelező, hanem mert a minden vasár- és ünnepnapi, valamint hétköznapi szentáldozásban megkapjuk a MINDENT! Mindent, vagyis, amitől többet már nem lehet kapni. Mondjuk az sem hangzik jobban, hogy hétfőn csak ezért eszünk, mert KÖTELEZŐ! Nem azért, mert éhes vagyok, 7


hanem mert kötelező! Hétfőn bekapcsolom a mobilom, na nem azért, hogy elérjenek, hanem mert kötelező. Tehát mégis jó dolog, hogy új ünnepeink vannak!

Várady-Szabó Johanna: Múlt - Jelen - Jövő!! Idén februárban is meghirdettük, megrendeztük kicsi gyermekek számára a Kakaóbált. Hála Isten nagy számban gyűltünk össze, s úgy gondoljuk nagyon jól sikerült ez a rendezvény. Nem csupán a vidámságtól, jó beszélgetésektől volt igazi, hanem attól, hogy ennek a bálnak volt egy komoly apropója, nemes célja, mégpedig: Az adománygyűjtés!!! A Babaklub kezdeményezte a Szenvedő Krisztus szobor restaurálását! Miért is tette ezt…? Egyrészt hálából, hogy szerdánként itt játszhatnak a gyermekeik és részesei lehetnek a plébánia életének, hogy a hívek mosolyogva reagálnak a kicsik huncutkodásaira. Másrészt tanúságot akartak tenni hitükről, melynek magját elültetik gyermekeik szívébe, hogy számukra fontos a múlt megőrzése és a kereszténység jövője! Voltak pillanatok, mikor azt gondoltuk, hogy túl nagyot álmodtunk. Kérdések merültek fel…Ki fogja a szobrot rendbe hozni? Lesz-e elég pénzünk? Aztán megtörtént a csoda!!! Megmozdult sok jó ember, akik pénztárcájukat nem kímélve, adományokat ajánlottak fel. Mögénk álltak olyan emberek is, akik szigorúan véve, nem is a mi plébániánkhoz tartoznak. Időnként egy-egy szentmisére, imára térnek be templomunkba. Megtaláltuk azt a remek szakembert, aki első szóra igent mondott felkérésünkre és anyagi hozzájárulását is felajánlotta, hogy ez a jó ügy megvalósulhasson. Kezdeményezésünk kezdett túlmutatni eredeti szándékunkon. Itt már nem csupán egy szép szobor helyrehozataláról van szó. Mélyebb értelmet kapott . A szobor körüli izgalmak lázba hozták az embereket. Fontosnak tartották, hogy elmeséljék, mit jelent számukra ez a szobor. Így kerülhetett napvilágra az a sok hálaadás, bánat, keserűség, könny, amit ezelőtt a szobor előtt elhullatott idős, fiatal ember.

És itt zárható is a kör. Múlt, jelen, jövő összekapcsolódott. Hogy mi keresztények korosztálytól függetlenül, egymás kezét fogva Istenbe kapaszkodva élünk, példát mutatva a világnak. Ez a szobor jelképezheti hovatartozásunkat, időnként botladozó hitünk végtelenségét. Isten áldja meg, köszönet és hála minden jóakaratú embernek, aki mögénk állt anyagi hozzájárulásával, munkájával, imájával, hisz a jövőben, a gyermekekben, akik szebbé teszik a világot!

Geosits Györgyné A Ferences Világi Rend életéből Február 1-én a Szűz anya napját választottuk Lászlóné, Erzsébet testvérünk befogadására. Ilyenkor nagy a készülődés , hisz a szent mise keretében tartjuk, hogy még ünnepélyesebb legyen. A befogadás egy komoly elhatározás . Ezután következik az egy éves képzés és ha a követelményeknek eleget tesz a testvér, akkor tehet fogadalmat, ami élete végéig szól. Amikor kiválasztottuk a napot, még nem tudtuk ,hogy még egy ünnepeltünk lesz . 65 évvel ezelőtt ezen a napon tett örök fogadalmat Kereszti Mihályné / Edit/. Köszönjük Istennek, hogy van nekünk . Bölcs tanácsokkal , szerény alázatos életével példát mutat nekünk. Rendünk szívesen hívja és várja új tagok jelentkezését, hiszen csodálatos dolog Szent Ferenc útját járni.

fr. Kamill: A Szent Klára Leánykör Vados Pál plébános nevéhez fűződik a közösség megalapítása, melyben a plébánia területén élő nagyobb fiatal lányokat kívánta a katolikus nevelés útján megtartani. Először is készíttetett neki egy díszes-magyaros egyenruhát, melynek tervezésére felkérte dukai Takács Katót és Gruber Imre mérnököt. Vezetőik voltak: Dr. Eredics Ferencné, dukai Takács Kató, Pőcze Sarolta, Illés Mária, Asbóth Piroska, Kassai Ilona, Hermán Rózsi, Mester Klári, Gruber Ágnes, Horváth Margit, Dugovics Anna és Jankovich Lenke. 8


Előadásokat tartottak a körben P. Bognár Kapisztrán, Dr. Straidt Mária orvos, Ambró Mária tanárnő, Auer Gyula légió titkár, Pőcze Sarolta tanárnő, Illés Mária óvónő, Zoltán János erdőtanácsos, Finta Sándor igazgató, Sőtér Magdolna ritmikus táncoktató, Korénika Géza zongoraművész és orgonista. A közösség a következő szakosztályokkal rendelkezett: Eucharisztikus szakosztály, missziós szakosztály, betegellátó szakosztály, könyvtárszakosztály.

Kötelezettség: Havi egy gyűlésen való megjelenés; havi szentgyónás és szentáldozás; naponta a rózsafüzér egy tizedének elimádkozása. Szabályok: A Szent Klára Leánykör tagja: A kegyelem állapotában él. Hűséges Istenhez, az Egyházhoz, a hazához és Szent Klára Szent eszméihez. Mindig igaz és őszinte. Örömmel engedelmeskedik és semmit sem tesz félig. Készséges, jó és udvarias mindenkivel szemben.

Egyszerű és szerény. Buzgó és megelégedett. Szereti a természetet, mint Isten csodálatos alkotását. Mindig a tőle telhető legjobbat cselekszi. Gondolataiban és cselekedeteiben tiszta.” Részlet: fr. Varga Kamill ofm: A Szent Ferenc Világi Rendje Szombathelyen c. kéziratból, 6-7.o.

fr. Varga Kamill: Az eltört hárfa P. Tóth Ferenc Ede emlékére

A leányok részt vállaltak a plébánia életében, feladatokat láttak el az ünnepek megrendezésében. Dolgoztak a bajtársi szolgálatban: ápolták, látogatták a beteg katonákat. Mester Klára visszaemlékezésében beszámol arról, hogy „Rezső atya vett Bélatelepen egy üdülőt és nyáron üdültetés volt a plébániai gyermekek részére. Felügyeletet a Leánykör tagjai, a főzést pedig a rendi nővérek látták el.” Kovács Sándor megyéspüspök így nyilatkozott róluk 1945. június 5-én: „A Szent Klára Leánykör nagyon rokonszenvesen mutatkozott be előttem. Megvallom őszintén, ha valahol azt látom, hogy az Oltáriszentség a működés központja, akkor ezzel engem meghódítottak.” 1943 októberében a világi rendbe való bekapcsolódásról tárgyaltak. „Szent Klára Leánykör célja: Szent Klára tiszteltének előmozdítása és erényeinek követése...Jelmondatuk: Pax et Bonum! Ki vehető fel a Szent Klára Körbe? Vallásos leány, feddhetetlen életű, egyházias érzésű, fegyelmezett, nem tagja más egyesületnek.

1911. április 27-én született Szil községben (Sopron vármegye), ahol 1911. május 2-án Ferencnek keresztelték meg. Édesapja Tóth Sándor gőzmalmi fűtő, akit már 18 hónapos korában elveszített; édesanyja Juhos Terézia. Anyja nem tudta ellátni gyermekét, ezért Budapestre költözött, ott vállalt munkát, ekkor Ferenc még csak másfél éves. A keresztszülők veszik pártfogásba, és saját gyermekeikkel együtt nevelik. A negyedik osztály elvégzése után édesanyja magához veszi és beíratja a Barcsay utcai „Budapesti VII. kerületi Magyar Királyi Állami Madách Imre Főgimnáziumba”. Az ottani levegő azonban nem tesz jót gyenge tüdejének, ezért hazaköltözik - Madách Gimnázium 1921-22-es tanévről szóló évkönyvében Tóth Ferenc neve mellett, az érdemjegyek sorában a KIMARADT felirat szerepel, ugyanis csak hat hétig járt ide-, illetve Kőszegre, mert az ottani rokonok veszik magukhoz. Iskolába a kőszegi bencésekhez jár. Tanulmányait jó eredménnyel végezte, csak a magatartás és a vallástan volt jeles. 18 évesen belép a ferences rendbe.

9


Vargha Theodor házfőnök és Takács Ince magiszter kezei alá. 1932. augusztus 18-án tesz örökfogadalmat. Ebben az évben a tartomány Észak-Franciaországba küldi Farkas Lászlóval együtt: Monsen-Baroeul-ba a ferences missziók szemináriumába a teológiai tanulmányok folytatására, illetve a francia nyelv elsajátítására. 1934. július 8-án szentelik pappá. Újmiséjét szülőfalujában mondja, majd visszatér a szemináriumba. 1935. augusztus 1én betegen tér haza, és Budakeszire a tüdőszanatóriumba nyer felvételt. Az 1936-os Schematizmus szerint a Pesti rendházhoz kerül beosztásra: betegállományban. 1936. február 19-én hunyt el, élt 25 évet. A Kerepesi úti ferences kriptába temették. Versei jelentek meg a korabeli sajtóban: Zászlónk, Ferences Nemzedék, Ifjúság, Katolikus Személe, Párizsi Katolikus Tudósító, Élet, Szent Antal. Gyakran álnéven ír: Juhos Ferenc, Szily Vid.

1928. augusztus 16-án öltözik be, ekkor kapja az Ede nevet, bár édesanyja sokáig ellenezte a belépést. 1929. augusztus 17-én tesz egyszerűfogadalmat. Ezután Pápára kerül a studiumházba, Markó Dénes házfőnök, Morovitz Szolán rendi nevelő, valamint Markó Marcell lelki vezető kezei alá. Itt fejezi be gimnáziumi tanulmányait a „Szentbenedekrendi Katholikus Szent Mór Reálgimnáziumban”. Az iskola értesítőjében Tóth F. Ede fr. pn jelzettel szerepel, vagyis Ede testvér, aki papnövendék. Egy osztályba jár azokkal a ferencesekkel, akik még szintén nem fejezték be a gimnáziumot: Farkas László, Néher Valentin, Mazzag Dezső, Rhédi Szeráf, Weiss Mihály, Farkas Medárd, Novák Cipriánnal. VII. osztályos korában tagja volt a Deák Ferenc Önképzőkörnek, sőt VIII.ban rábízták a „bíráló elnök” szolgálatát is. VII. osztályos korában pályázatot adott be „Mit tehet a magyar ifjúság a missiókért” címen, mellyel elnyerte a kitűzött jutalmat: 25 pengőt. Ezt követően 1931-ben Szombathelyre kerül teológiai tanulmányok megkezdésére:

1937-ben Eltört hárfa címen jelenteti meg a rendtartomány összegyűjtött verseinek gyűjteményét, melyet Szil község plébániája 2009-ben újra kiadott. Ekkor a község díszpolgári címét is megkapja.

Így emlékezik meg róla a „Sümegi Szűz Mária Ferences Naptára 1995. évre” oldalain Egerszegi Ferenc iskolaigazgató és költő (47.o.):

10


„Aki az eltört hárfa verseit olvassa, szerzőjüket ennél jóval többnek érzi. Mély emberi témák, kiforrott hang, művészi megfogalmazás jelzik tehetségét. Útkereső stílusán érződik a kortársak, elsősorban Mécs László és József Attila hatása. Nemcsak a lírája könnyed, derűs hangulatú; minden benyomását művészi bájjal tudta dallá formálni, hanem a legsúlyosabb világnézeti gondolatokhoz is játszi könnyedséggel pengeti lantját. Versei életének, hivatásának hű tükrei. Idegenben élet hány évig, de sohasem felejtette el, hogy honnan jött. Itt még jobban hevíti a hazaszeretet, nem egyszer csöndes könnyeket csal szemére a honvágy. Élete felfokozott ritmusban telik, s talán a hányatott gyermekével, a többszörös iskolaváltás; a külföldi tanulmányok, és nem utolsó sorban végzetes betegségek biztos tudata a szítója, ennek az örökös lázban égésnek. Ő többet érez a mindennapi embereknél, többet lát, többet sejt, többet örvend és szenved. Egyszóval: költő...”

Gyémántként csillog szirmokon a harmat Hajnali fénynek surgárözönében. Döngicsélő méh kutatja a mézet Szűzi virágon. Itt pirosinges, pici tulipánok Tárják ki kelyhük legtitkosabb mélyét, Hajnali fénynek égő csókját várják Vágytele szívvel. Rózsabokorban van amott egy fészek, Négy apró, pelyhes csipogó madárka Nyújtja a csőrét mohó epedéssel Anyja elébe. Jaj ! Jön a kertész. Forgó masinája Indul a gyepnek, repülő fűszálak Hullnak le holtan, egy sóhajtás nélkül. Pusztul az élet. Lobbanó szívvel, dalos ifjúságom Hajnalán állok, virágban lelkem, Életet oltó és teremtő kertész Áll meg előttem. Megjelent: P. Tóth Ede: Az eltört hárfa, Kiadja a szombathelyi ferences teológusok szerkesztésében megjelenő „Ifjúság”, 1937, 271.o.

Húsvéti szimbólum

”Miért gyertya? A nagyszombati liturgiában égő gyertyával virrasztunk, és várunk Urunk érkezésére. A húsvéti gyertyán a kereszt, Alfa és Ómega, 5 tömjénszem, valamint az évszám látható.

P. Tóth Ede ofm: Tavaszi kérés Szín, tavasz, illat, virágzó faágak. Lágykezű szellő simogatja arcom, Lüktető élet dalos ifjúsága Él a rügyekben.

Alfa és Ómega: „Én az Alfa és az Ómega vagyok, a kezdet és a vég, mondja az Isten, az Úr, aki van és aki volt, és aki eljövendő: a Mindenható.” (Jel 1, 8) Ez a két betű a görög abc első és utolsó betűje. Az 5 tömjénszem: Krisztus 5 szent sebére emlékezetet. A gyertya számos dolog miatt jelkép. Világít, de Krisztus az igazi világosság. Miközben fényt ad feláldozza önmagát, mint Krisztus is.

11

Profile for Szombathelyi Ferencesek

Nagyböjti és húsvéti gondolatok- Béke és Jóság helyett  

Nagyböjti és húsvéti gondolatok- Béke és Jóság helyett  

Advertisement