Issuu on Google+

A Fényeslitkei Református Egyházközség karácsonyi hírlevele 2013/3.

Alapige: „Ez az én szolgám, akit támogatok, az én választottam, akiben gyönyörködöm. Lelkemmel ajándékoztam meg, törvényt hirdet a népeknek. Nem kiált, nem lármáz, és nem hallatja szavát az utcán. A megrepedt nádszálat nem töri össze, a füstölgő mécsest nem oltja el, igazán hirdeti a törvényt. Nem alszik ki, és nem törik össze, míg a törvénynek érvényt nem szerez a földön; tanítására várnak a szigetek.” Ézsaiás 42:1-4 Szeretett Testvéreim! gy szinte elrohanó esztendő utolsó napjaiban járunk. Még néhány nap és ismét ránk köszönt a minden évben várt karácsony szent ünnepe. De lelkileg hogyan, milyen lelkiállapotban érkezünk erre az ünnepre? Jézus, akinek a születése ünnepére készülünk, vajon hogyan lát bennünket? Legtöbbünket talán úgy lehetne jellemezni, mint ahogyan Jézus beszél a pásztor nélkül való nyájról: elgyötörve és szétszóródva. Hányszor érezzük, hogy egyre nehezebb az élet, egyre nehezebb mindaz, amit Isten a vállunkra tett? Életünk bizony hasonlóvá lett a megrepedt nádhoz vagy a pislogó gyertyához. Megrepedt kapcsolatok, derékba tört családok, tragédiák mindenütt. Ilyen korban élt Ézsaiás próféta, és ilyen korban élünk mi is. Kiknek szól tehát a karácsonyi örömhír? Nekünk, sérült embereknek. A próféta megrepedt nádról és pislogó gyertyabélről beszél. Ha ép a nád, akkor erős és rugalmas. De ha megrepedt, elvesztette erejét, könnyen kettétörik. A mécses egy egyszerű agyagedény volt, amelynek kanóca könnyen bekormozódott, és ilyenkor több volt a füstje, mint a fénye.

E

Hány ember élete hasonlít ma is megrepedt nádhoz és pislogó gyertyabélhez? Sokan veszítették el a munkájukat, kerültek anyagi bizonytalanságba, hullottak szét családi kapcsolatok, csalódtak gyermekeikben, barátaikban. A szegénység, az élet nehéz gondjai, a túlterheltség, a csalódások mind-mind meggyengítenek bennünket. Hány emberi élet repedt meg? Ma is sok a sérült ember. De mi ennek az oka? Az emberiség eltévedt, messze szaladt Jézustól, és eltávolodott egymástól. Az ember közösségi lény, Isten egymás számára teremtett bennünket. A szívnek mindig meleg szívekre van szüksége. Ezért nagy fájdalom, ha eltávolodunk egymástól, különösen azok, akiknek nagyon közel kellene lennie egymáshoz a családban, egy fedél alatt. A magányosság gyakran elviselhetetlenné teszi az ember életét. Elszigetelődünk embertől, Istentől egyaránt. Szétszórva, testvér nélkül, Isten és ember nélkül, egyedül, ez az ember állapota Jézus nélkül. Ő látta és látja ezt, ezért lett karácsony, hagyta ott a mennyet, és szállt le a földre, hogy minket ebből a sérült állapotunkból kimentsen. Ez a karácsonyi örömhír: Isten megszánta a sérült, törékeny embert. Kiválasztotta és elküldte engedelmes szolgáját, Jézust, akit szeret és gyámolít. Az ézsaiási prófécia Jézusban beteljesedett, Ő volt az, aki szolgai formában jött el közénk. Jászolbölcsőben született, fejét nem volt hová lehajtania. Csendes szavú volt, nem kiáltott és nem lármázott. Nem zajjal és nem harsányan jelent meg. Eszközei lelkiek voltak. Nem leigázni akart, hanem felemelni. Szavával gyógyítani és tisztítani. Azt ígérte, hogy ahol ketten vagy hárman az Ő nevében együtt leszünk, Ő mindig közöttünk lesz. Ő az, aki fel tudja melegíteni kihűlt szívünket, Ő az, aki meglátja a másikban a testvért. Ő őriz és táplál. Azért jött, hogy életünk legyen és bővölködjünk. Ő gon-

1


doskodik rólunk, mind testünkről, mind lelkünkről. ki nem, a leghatalmasabb nem nyomja el, hanem kiIgéje a lelki eledel, mellyel erőt ad a megpróbáltatátárja előtte a karját, melléáll, pártfogásba veszi. sok idején. Nagy szükség van erre a lelki erőre, Igen, már az is hallatlan erőt ad, hogy van valaki, Jéenergiára, amely hamar elfogy. Sokféle módon prózus, aki nem vet el, hanem gyöngéd szeretettel lehajbálják ezt kínálni nekünk: energiaátvitel, agykontlik, és magához ölel. Ez a karácsonyi szeretet ünneroll. De ez mind-mind zsákutca, és még nagyobb pe, Isten hozzánk, emberekhez lehajló szeretetének erőtlenségbe, még nyomorultabb lelkiállapotba soünnepe. Jézus megerősít, új erőt önt a megfáradtba, dor. Megrepedt nádszál semmire sem jó ezen a vilálelkierőt: gon. Ilyen az ember lelkierő nélkül, nagyon keserves „Akik az Úrban bíznak, erejük megújul”. Ezt hirdette így élni. Pál a római börtönben láncra fűzve: De mégis jó valamire ez az állapot. Arra jó, hogy „Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megilyenkor érzi át az ember szíve teljességéből, menyerősít.” nyire rá van utalva Istenre. Mennyire Igen, Testvérek, Jézus Krisztus megnem elég a saját ereje, mennyire nincs „Hány ember élete erősíti azt, aki hisz benne, mint Megereje Isten nélkül. És eljut oda, hogy váltó Urában. Nem azt ígérte, hogy hasonlít ma is megtőle várjon segítséget. A saját erőtlennem rak rá terhet, hanem azt, hogy ségünk nyomorúsága megtanít arra, repedt erőt is ad hozzá. A Krisztusban kapott nádhoz és hogy komolyan vegyük Istent. Ilyenerő a legnagyobb, erre van a legnakor látjuk, hogy Isten nélkül nem le- pislogó gyertyabél- gyobb szüksége a világnak. het élni, nélküle pokollá válik az em- hez? Hány emberi Testvérek! Jézus eljött, lehajolt az elber élete. Így lehet az erőtlenség is áltaposott és megrepedt nádszálakért, élet repedt meg? dás forrásává, mert odamenekít Istenhogy kezébe vegyen, megerősítsen, és hez. Isten pedig mindig szeretettel fo- Ma is sok a sérült tartóoszloppá tegyen szeretteink szágadja a hozzá térő bűnbánó embert. mára. A pislákoló mécseseket megSőt, egyenesen bíztat minden csüg- ember. De mi ennek tisztítja, és újratölt saját Lelke olajágedt, megfáradt, elerőtlenedett lelkű az oka?” val, hogy újra mennyei fényt árasszak embert. Megrepedt nádat nem tör el, ott, ahol élek. pislogó gyertyabelet nem olt ki. Engedjük, hogy a Mester kezébe vegye megsérült életünket, meggyógyítson, és legyen békés, boldog Olyan nagy erő ez, amikor az ember úgy érzi, hogy karácsonyunk! ki van szolgáltatva, védtelen, tehetetlen a lelke, minSzeretettel: Bezzegh Gáborné lelkipásztor denki ellene van, mindenki magára hagyta, egy valaPecznyik Pál:Múló karácsnyok

készülnek a népek,

Ó jöjj Jézus Krisztus,

csábítanak múló ajándékok, fények.

Mert örökkévaló fényben van az élet,

lelkünk nagy Királya, Téged hív, Téged vár,

De mi nem múlóra,

szebb örök hazánkban, nem számolnak évet.

híveid kis nyája.

örök fényre vágyunk, érte már előre,

Káosz, önzés bűne,

Karácsony napján is, Téged várva várunk,

uralja a földet, hozz békét, örömöt,

ha szólítasz minket, útra készen álljunk!

szárítsd fel a könnyet. Múló karácsonyok, sorra elmaradnak, mennyben Téged várók, Most is karácsonyra

Tégedet imádunk. 2

örökké vigadnak.


yülekezeteinkben szívesen és gyakran énekeljük a 165. dicséretet: „Itt van Isten köztünk." Ezt dúdolgatom, és eközben megállít ez a sora: „Itt van a középen". Advent van, jön a sok szép karácsonyi ünnep, és vajon mi van ünneplésünk középpontjában? Valóban itt van Isten köztünk? Valóban ő van a középen? Nem az ajándék, a zaj, a szorongás, a sokféle megélhetési gond, a vásárlás és a bevásárlás, a kirakatnézés van a középen? S vajon nem ezért vagyunk már most, az ünnepek előtt olyan fáradtak, türelmetlenek, idegesek, rosszkedvűek? Márpedig az ünnep nem azért van, hogy még több terhet vegyünk magunkra, hanem azért, hogy fellélegezzünk, örüljünk, megújuljunk. Mi van a középen? Ki van a középen? Nem történhetne-e meg velünk is az, ami a tanítványokkal: „Jézus megállt a középen és azt mondta: békesség néktek". Szívleljünk meg néhány egyszerű, gyakorlati tanácsot az ünnepekkel kapcsolatban! - Biztos vagyok abban, hogy békésebb és gazdagabb lenne a karácsonyunk, ha Jézus lenne a középpontban. De mit is jelent ez? Látszólag egyszerű, szinte magától értetődő dolgot. Ünnepek alatt családtagjainkkal együtt menjünk el az istentiszteletekre! Ha vendég, rokon van nálunk, őt is vigyük magunkkal. Azért fontos ez, mert ott hangzik a karácsonyi történet, a nagy örömhír arról, hogy Isten szereti az embert. Istennek Szentlelke teheti az igehirdetést olyan erővel teljessé, hogy nyomában újjá lehet az életünk. - Cselekvően vegyünk részt az istentiszteleten. Vigyük magunkkal az énekeskönyvünket, és a gyülekezet tagjaival énekeljük együtt szép adventi és karácsonyi énekeinket. A közös éneklésben és imádságban nagy erő van! - Már az úrvacsorai istentisztelet előtt, odahaza készüljünk lélekben Isten elé. Nem könnyű, de próbáljuk meg azt, hogy a lakásunk egy nyugalmas zugába behúzódunk és vizsgáljuk meg magunkat. Ha lehet, amenynyire rajtunk áll, igyekezzünk rendezni dolgainkat családtagjainkkal, embertársainkkal. Bocsássunk meg azoknak, akik megbántottak minket, és gondolkodjunk azon, hogy mi módon tudnánk megengesztelni azokat, akiket mi bántottunk meg. Ha úrvacsorai istentiszteleten veszünk részt, akkor járuljunk mi is az úrasztalához. Miközben magunkhoz vesszük az úrvacsora jegyeit, mondjunk csendes imádságot. Lehet ez a konfirmáció alkalmával tanult kötött szöveg, de lehet egy saját szavainkkal mondott sóhaj is. Vessük tekintetünket a megterített úrasztalára. Itt minden arról beszél, hogy Isten szeret minket. Ügy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta. A megtört kenyér és a kitöltött bor Jézus Krisztus áldozatát adja elénk. Gondoljuk meg: micsoda kiváltság kézbe venni a szent jegyeket, sőt lelki táplálékként magunkhoz vehetjük azokat. Asztalközösségben lehetünk Istennel! - Ha körülnézünk a gyülekezet tagjai között, ne azon akadjunk el, hogy kiről mi a véleményünk, hiszen a gyülekezet nem a hibátlan, jó emberek társasága, hanem Isten kegyelmére szoruló bűnösök közössége. Inkább köszönjük meg Istennek azt, hogy ehhez a közösséghez tartozhatunk mi is. Határozzuk el, hogy nem maradunk „nagyünnepi keresztyének", hanem élő és szolgálatokat is vállaló tagok igyekszünk lenni ebben a közösségben. - Különösen nagy ajándék a gyülekezeti közösség azoknak, akik magányosok, özvegyek, árvák, elhagyottak, vagy akik csonka családokban élnek. Bátorítsuk őket: ne maradjanak egyedül karácsony ünnepén. Ne keseredjenek meg, ne mondják, hogy velük nem törődik senki. Inkább nézzenek körül, hogy nincsenek-e rokonaik, ismerőseik, barátaik, vagy gyülekezetük tagjai között olyanok, akik még náluk is nagyobb terheket viselnek. Ha ismernének ilyet, úgy kezdeményezzék a velük való beszélgetést, egyoldalú ajándékozást. Érdemes elgondolkodni Fejszés András rímekben elmondott bizonyságtételén: „Ne siránkozz, hogy nem szeretnek, / nem értenek meg, kinevetnek / szeretetet, hálát, megértést / - ahol nincs, - ne keress, / Te szeress. Arra gondolj, hogy Isten szeret, - sőt előbb szeretett, mint te Őt, - / ezt a szeretetet add tovább, / azoknak, kiknek sorsa mostohább / mint a tied, s szívük sivárabb / nem tudnak szeretetet adni, / ne akard hát tőlük megtagadni / azt, amire szívük sóvárog... Szeretetet ne várj hát, te adj, / te szeress!"

G

3


Karácsony margójára… mint jól tudjátok, közeledik a születésnapom. Megtiszteltetés, hogy minden évben ünnepséget rendeztek a tiszteletemre. Nagy a készülődés, vásárlás, sok az erre az alkalomra szóló rádió- és tv-műsor, reklámok, a világ minden pontján erről beszélnek. Nagyon jó érzés tudni, hogy egyszer az évben sok ember gondol rám. Az első időkben meg úgy tűnt, hogy az emberek értették, és hálásak voltak mindazért, amit értük tettem, de manapság egyre inkább úgy látszik, hogy alig akad, aki tudja az ünnep igazi okát. Az elmúlt évben is hatalmas lakomát rendeztek a tiszteletemre. Az asztal, roskadásig tele volt ízletes ételekkel, finomságokkal. Szépen díszített helységekben sok ajándék várta gazdáját. De tudjátok mi történt? Engem meg sem hívtak! Pedig én voltam az ünnepség díszvendége, mégsem küldtek nekem meghívót. Mindenki jól érezte magát, ettek, ittak, beszélgettek, nagyon jókedvük volt. Egyszer csak belépett a szobába egy nagydarab, kövér, piros ruhás, fehér szakállas ember azt kiabálva: Ho-ho-hó. Leült egy díványra, a gyerekek pedig rohangáltak hozzá: Télapó, Télapó! - mintha ez az egész ünnepség róla szólt volna. Aztán az emberek körülállták a karácsonyfát, és átölelték egymást. Én is kitártam a karomat, de engem nem ölelt át senki, észre sem vettek. Aztán elkezdték bontogatni az ajándékokat. Végül minden elkelt, és néztem, vajon nekem van-e valami, de nem. Én nem kaptam semmit, így megértettem, hogy nemkívánatos személy vagyok. Nagyon szeretném, ha ezen a karácsonyon beengednétek engem az életetekbe! Nagyon szeretném, ha felismernétek a tényt, hogy több mint 2000 évvel ezelőtt azért jöttem el erre a világra, hogy az életemet adjam, értetetek, hogy megmentselek benneteket. Még valamit szeretnek megosztani veletek, különösen azért, mert jó néhányan tudjátok az ünnep igazi értelmét. Elmondom nektek, hogy hamarosan lesz egy saját ünnepségem, egy látványos, hatalmas összejövetel, amit soha senki meg elképzelni sem volt képes! Most még dolgozom rajta. Ma küldöm ki a meghívókat egyet személyesen: Neked. Tudni szeretném, szándékozol-e részt venni, és foglalhatok-e egy helyet a számodra? Szeretlek: Jézus Krisztus

A

Hogyan tegyük tönkre a karácsonyt? 1. A házadat világítsd ki, ne a szívedet! A sikeres karácsony a villanyszámládon mérhető. 2. Rombold le gyermekeid minden illúzióját. A cinizmus a legjobb eszközöd, ezt ne felejtsd el! 3. Hölgyeknek: a lényeg a készülődés, a vásárlást, takarítást hagyd december 24-re. Ilyenkor 120 százalékot kell hozni, az amúgy is túlzsúfolt napokban legyen tökéletes rend, kristálytiszta lakás, háromféle menü, nyolc sütemény stb. 4. Uraknak: csakis saját kézzel faragott fenyőt lehet állítani a tartóba! 24-én délben keresd meg az égősort, majd miután kibogoztad nagy nehezen és rájöttél, hogy rossz, szaladj venni egy újat. 5. Személyes kapcsolataid ápolására, családi kötelékeid erősítésére egyetlen mód: a közös tévénézés. 6. Szenteste se kapcsold ki a mobilodat. Hívj fel minden rokont, barátot, vagy küldj sms-t. 7. A régi sérelmek felhánytorgatásának, családi problémák megbeszélésének legjobb pillanata az, amikor körülülitek az ünnepi asztalt. 8. Még véletlenül se örülj az ajándéknak. Ne higgy mások örömének sem, úgyis csak megjátsszák. 9. Egyél és igyál többet a kelleténél, többször is az ünnepek alatt. 10. Mindenképp látogass meg az ünnep két napján minél több vidéki rokont minél nagyobb területet átfogva! 11. Ha a templomban vagy: az igehirdetés alatt azon járjon az eszed, mi minden maradt el eddig, mi nem lett olyan, mint szeretted volna, az úrvacsorakor pedig aggódj az elkövetkező dolgok miatt (honnan késel el, ki nem fog örülni az ajándéknak stb.) 12. Légy tökéletes, és felelj meg minden általad vélt elvárásnak. Nincs garantálva a biztos siker, de ha minden pontot betartunk, megnő az esélye, hogy az ünnepek után elégedetten vehetjük tudomásul: minden romokban van, Istennel csak gyengült a kapcsolat, a házastársunk haragszik ránk, a gyermekünk nem áll szóba velünk, fáradtak vagyunk és üresek. Ha tényleg így akarjuk, persze... Ha mégsem ünnepeink lerombolása a célunk, akkor is használhatjuk a listánkat. Vonuljunk el egyedül, vagy üljünk össze szeretteinkkel egy csendes estére, majd fogalmazzuk meg a huszonnégy pont ellentétét, fordítottját, pozitív párját. Ha ez sikerült, már csak tartsuk magunkat ahhoz, amit leírtunk vagy átbeszéltünk. Talán sikerülhet mégis az, amiben kevésbé vagyunk jók, de valahol mégis mindig meg akarjuk valósítani. Sikerülhet ünnepelni, igazán és szépen. 4


Ünnepek újratöltve- Bekapcsolódni és gyökeret ereszteni san meghatározott z év bármely időszakáról legyen is szó, funkciója volt/van. alapvetően két nagyon divatos viszo- Ilyen rendelt idő és nyulási módról, viselkedési formáról rendelt hely az ünnebeszélhetünk az ünnepeket illetően. Az egyik pek keresztmetszete is. megszokott mechanizmusa a fogyasztói társa- Pontosan meghatárodalom tökéletesen működő rendszerének. A te- zott funkciókkal. Ezelezsúfolt kirakatok világa, a csillogó sétáló ut- ket két csokorba cák, a tűzijátékok, a zsivajok kavalkádja. A fe- gyűjthetjük, kezdve az lesleges ajándékok, az eltúlzott gesztusok ismerősebbekkel. Katömkelege, a bájvigyorok és az erőltetettség rácsonykor ünnepeljük csalfasága. A másik véglet ennek éles ellenté- a Megváltó születését, feltöltődünk a családi boldogság és te. Az utazások „Megnyugvással tölt el együttlét szigetén, szilveszter és újév napjaiban számot adunk az birodalma. A azonban, hogy életünk- eltelt évről magunknak és Gondviselőnknek, új célokat, terveket wellnesstűzünk ki és igyekszünk is megvalósítani azokat. Húsvétkor élhétvégék mene- ben és elődeinkében is jük meg a feltámadás, az örök élet örömét, részt veszünk egyik déke, a bérelt mindennek Istentől el- legősibb hagyományunk rítusaiban. Nyáron hálát adunk az új kiskuckók rejte- rendelt ideje és Istentől kenyérért, sok-sok munka gyümölcséért, ősszel az új borért. ke, menekülési elrendelt helye, ponto- Augusztus 20-án újraéljük magyarságunk, népünk létezését, útvonalak stra- san meghatározott március 15-én kokárdát tűzünk, Nemzeti Dalt énekelünk. Jeles tégiája, távoli funkciója volt/van. Ilyen ünnepek életünkben a születés- és névnapok, a házassági évforpontok ünneplédulók és a családi nagy alkalmak is. rendelt idő és rendelt Ami az ünnepek másik, áttételesebb dimenzióját illeti, minden seinktől. Az ünnepek hely az ünnepek ke- egyes ünnepnap, legyen az egyházi, állami vagy nemzeti, rólunk rejtvényét azon- resztmetszete is. Ponto- szól. Belénk kódolt történelmünkről és hagyományainkról, néban máshogy is san meghatározott pünkről, elődeinkről, családunkról, önmagunkról. Újra és újra meg lehet olda- funkciókkal.” felfedezhetjük valamennyi megemlékezésben, összejövetelben, ni. A titok együnnepségben magunkat, szűkebb és tágabb közösségünket, vagy szerű: „csupán” éljük meg őket! Ez nem azt je- éppen közelebb kerülhetünk önmagunk, történetünk, múltunk és lenti, hogy kikapcsolunk és nem csinálunk jelenünk megismeréséhez, megértéséhez. Ünnepeink által besemmit. Sőt, valójában legaktívabb részeseivé kapcsolódhatunk ezer éves történelmünkbe, a világ Megváltójáválunk életünk jeles napjainak. Mindenekelőtt nak életébe, gyökeret ereszthetünk és lombot növeszthetünk, sziazonban fel kell tennünk a legfontosabb kér- lárdan kötődhetünk Mennyhez és Földhöz egyaránt, identitásunk dést: mire valók az ünnepek? Milyen szerepet teljességének birtokában, a rendelt ünnepidők örök körforgásájátszanak az életünkben? Nem hiszem, hogy a ban. Ezek azok a kivételes lehetőségek, amikor megáll kicsit az helyes válasz a „semmire sem valók”, „nem élet és a napi rutin tér- és időkereteiből kilépve önfeledten élhetkell menni dolgozni”, „csak pénzkiadás”, „fe- jük meg emberi létünk nagy eseményeit. Nem törődve mással, lesleges cécó” és hasonlók közül kerülne ki. csak egymással, csak magunkkal, csak a kiváltságos órákkal, az Nem könnyű megtalálnunk a dolog nyitját ösz- Istentől ajándékba kapott alkalmainkkal. szezavart, megbolygatott, értékeinket is csupán Ünnepeinket ne ápoljuk, hiszen nem betegek, és ne is csupán bágyadt közönnyel szemlélő világunkban. őrizzük őket, mert nem rabok, hanem éljük meg őket! Teljes Megnyugvással tölt el azonban, hogy életünk- szívvel, sok ezer éves, ősi szeretettel. ben és elődeinkében is mindennek Istentől el(Szoták Orsolya /www.parokia.hu) rendelt ideje és Istentől elrendelt helye, ponto-

A

„Azután ezt mondta Isten: Legyenek világító testek az égbolton, hogy elválasszák a nappalt az éjszakától, és meghatározó jelei legyenek az ünnepeknek, a napoknak és az esztendőknek.” (1 Mózes 1,14) 5


Az Adventnek rendelt ideje van (A Prédikátor könyvének szava ma)

M

indennek megszabott ideje van, megvan az ideje mindennek az adventben az ég alatt. Megvan az ideje a nagy vásárlásoknak, és megvan az ideje a tömegtől való tartózkodásnak. Megvan az ideje a hétköznapi zajnak, és megvan az ideje az elvonulás csendjének. Megvan az ideje a titoknak, és megvan az ideje az elrejtett tárgyak leleplezésének. Megvan az ideje az E-mailek elküldésének, és megvan az ideje a számítógéptől való tartózkodásnak. Megvan az ideje az ajándékok becsomagolásának, és megvan az ideje a csomagolópapír letépésének. Megvan az ideje a takarításnak, és megvan az ideje a rend élvezésének. Megvan az ideje a karácsonyi zenék megkeresésének, és megvan a kórus fellépésének. Megvan az ideje az adományok gyűjtésének és megvan az ideje a segélyek szétosztásának. Megvan az ideje az édességek megsütésének, és megvan az ideje a sütik kínálásnak. Megvan az ideje a képeslapok megírásának, és megvan az ideje az elküldésnek. Megvan az ideje a karácsonyfa díszítésének, és megvan az ideje a fa kidobásának. Megvan az ideje a csillagszórók meggyújtásnak, és megvan az ideje a gyertyák elfújásának. Megvan az ideje a finom ételek elkészítésének, és megvan az ideje az ételek elfogyasztásának. Megvan az ideje a fájdalmas emlékezésnek, és megvan az ideje a jelen örömteli megélésnek. Megvan az ideje az istentiszteletnek a gyülekezetben, és mindig ideje van Isten magasztalásának! Rád is szüksége van valakinek óléti társadalmunkban, melyben a legtöbb embernek több mint elég holmija van, gyakran már nem is tudjuk, mit ajándékozzunk rokonainknak, barátainknak születésnapjukra vagy karácsonyra. Egyeseknek különösen azoknak, akiknek „mindenük megvan" - egy „normális" ajándékkal már nem lehet örömet szerezni. A bevásárlóközpontokban és áruházakban alig találunk olyat, ami valóban tetszene nekik. Szeretnék valamit javasolni - olyan ajándékot, ami nem tűnik különösen költségesnek és nem is feltétlenül a legmenőbb dolog. Mégis biztosíthatok mindenkit: garantáltan örömet fog szerezni vele! Nagy értékű ajándék, bár semmibe sem kerül. Nem veszíthető el és sohasem fogják elfelejteni. A méretével sincs gond. Minden alakra, minden életkorban és minden ízlésnek megfelel. Ez az eszményi ajándék... maga a kedves Olvasó. Ha Ön éppen a kiforrott jellem titkát keresi, ne felejtse el, milyen értékes tulajdonság az önzetlenség. Javaslatom tehát így szól: ajándékozzon saját magából egy darabot! Ajándékozzon meg egy olyan valakit, akinek szüksége van Önre. Szánjon rá idejéből egy órát! Egy szomorkodónak küldjön néhány biztató sort! Örvendeztesse meg levert ismerősét egy vigasztalást nyújtó látogatással. Vigyen meleg ételt egy betegnek! Valakinek, aki nemrég vesztette el társát, mondjon néhány együtt érző szót! Legyen barátságos egy olyan valakivel szemben, akin kissé lassú felfogása miatt könnyen átnéznek az emberek! Jézus mondta: „amikor megtettétek ezeket akár csak eggyel is a legkisebb atyámfiai közül, velem tettétek meg". (Máté 25,40) (Charles R. Swindoll)

J

6


Hálaadás a megújult templomért Hálát adunk az Úrnak a lehetőségért, hogy az idén elvégezhettük a templom külső felújítását. Éveken át láthattuk, hogy hogyan romlik az egyes falrészek állaga, de a 2013. év pályázatai segítséget adtak a felújítás munkálataihoz. A mesterek egyszerre kezdték a torony és a falak felújítását. A torony zsindelyének felületkezelése jó pár évre biztosítja a fa állagának megóvását. A tető és falszerkezet felújítását Czérna Mihály vállalkozó végezte el. A bádogos munkáknak köszönhetően az ablakpárkányok is új lemezt kaptak a Polgár Bau Kft. kivitelezése által. Mindezt a Darányi Ignác Terv, Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében, a Felső-Szabolcsi LEADER támogatásával, a „Vidéki örökség megőrzése” - jogcímű pályázat keretében sikerült gyülekezetünknek megvalósítani, mely pályázat keretében 8 743 405 Ft összegű támogatást kaptunk. Legyen Istené a dicsőség az elvégzett munkáért!

Gondolatok Cseri Kálmán nyugalmazott református lelkésztől 2014-re  Az Újszövetség nyelvén szeretni azt jelenti: azt teszem a másikkal, ami neki jó. Nem mindig az a jó, hogy simogatom. Néha az a jó, hogy keményen megfogom és visszarántom valami veszedelem elől.  Ha valakinek élő hite van, az kihat a családjára, a környezetére, s végső soron a társadalomra is. A közösségnek jellemformáló, hitet erősítő ereje van.  A legtöbbször a gőgünk ám az oka a fecsegésnek, mert meg akarjuk játszani a jól értesültet.  Isten nem azt nézi, ami a szeme előtt van, hanem azt, ami a szívben van... Ha azonban a belsőre figyelünk, a legjobb szent is ítéletre méltó.  Minden kívánság potenciálisan cselekedet. Mint a tojás is. Ha melengetik, az nem marad tojás, egyszer csak elkezd csipogni és szaladni.  Isten nem vágyak nélküli életre akar minket elvezetni, amit a buddhizmus tanít, hanem nemes vágyakkal teli életre.  Minél inkább titkolt, rejtegetett kívánságokkal él együtt valaki, annál jobban meglátszik a kedélyén. Annál inkább tapasztalnia kell, hogy sok életerőt, energiát szívnak ezek el. Akaratlanul is megrontja a kapcsolatait.  Fontosnak tartom, hogy tanulja meg az ember elengedni azt, akit szeret. Nem szabad görcsösen ragaszkodni senkinek az emlékéhez, akármekkora űr marad utána.  A hálaadás nagy gyümölcse mindig az, hogy észreveszem azt, aki adta. Az ajándékokról feltekintek az ajándékozóra és kiderül: az életem legnagyobb kincse Ő (vagyis Isten) maga. 7


2013. krónikája

Megkeresztelt gyermekek: 1. Juhász Tamás 2. Dudics Mátyás 3. Gyüre Luca 4. István Levente 5. Fodor István 6. Fodor Letícia 7. Fodor Barbara 8. Lippai Nimród 9. Séra Levente 10. Illés Liza 11. Nagy Ákos Patrik 12. Géczy Zsófia 13. Pekó Anna Konfirmáltak névsora:1.Bíró Ágnes 2. Bíró Boglárka 3. Culcea Gábor 4. Fejes Anita 5. Filep Xavér 6. Friderikusz Márton 7. Gyüre Boglárka 8. Kántor Bendegúz 9. Kántor Erik 10. Kovács Petra 11. Márta Dominik 12. Mártha Nikoletta 13. Márta Tamás 14. Nagy Dominika 15. Sohajda Szabina 16. Fodorné Zsoldos Mariann Halottaink:1 Széles Károlyné (82) 2.Papik Gézáné (69) 3. V.Gyüre Károlyné (74) 4. V.Gyüre Károly (72) 5. S.Gyüre Istvánné (80) 6. Gőcze Gyuláné (77) 7. H.Márta Ferenc (76) 8. Gyüre Károlyné (77) 9. Papp András (67) 10. K.Gyüre Istvánné (70) 11.Balogh Sándor (59) 12. Kovics Imréné (85) 13. Huzdik Kálmán (79) 14. Szabó Lajos (70) Esküvő: Gédra Gyula és Csonka Tamara, Szabó Csaba és Balogh Gyöngyi, István Zoltán és Balázs Tímea, Bíró István és Ésik Zsuzsanna, Széles András és Kovács Gabriella, Lippai József és Gyüre Erika, Kovács Ákos és Kovács Katalin, Lukátsi Vilma: Áldott ünnepet!

Pihenj meg! Kifárasztott az élet, úsztál az árral – a célod felé, és nyugtalan lelkiismerettel nézel a közelgő ünnep elé. Valaha számoltad a napokat, most szeretnél rajta túl lenni már, újra hétköznapjaid sodrában. - Nem veszed észre, mekkora a kár? Nem lenne jobb lerogyni a porba, és elsuttogni magad-vádolón: Ó, én vétkem, én igen nagy vétkem! Tedd meg! Föléd hajol az irgalom! Tedd meg, és a szíved lesz a jászol, amelyben Jézus megszületett Engedd meg, hogy ily rendhagyó módon kívánjak neked ÁLDOTT ÜNNEPET!

A Fényeslitkei Református Egyházért Alapítvány (adószám:18797253-1-15) Kuratóriuma ezúton szeretné megköszönni mindazok felajánlásait, akik a 2011. évi személyi jövedelemadójuk 1%-ának felajánlásával, amelynek összege 472.801.- Ft volt-, támogatták Alapítványunkat. A beérkezett öszszeget gyülekezeti célokra fordítottuk. Ünnepi alkalmaink:  Ünnepi alkalmaink legátusa Szikszai Alexandra, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem II. éves hallgatója.  Dec. 22. Advent 4. vasárnapja. (Szikszai Alexandra) Zenés áhítat a miskolci Animus Csengettyű Együttes részvételével. Szeretettel várjuk az egész családot, kicsiket és nagyokat is erre a különleges koncertre.  Dec. 20-21. 23. péntek, szombat, hétfő: 17 óra- bűnbánati alkalom. - Hétfői bűnbánati alkalmon (Szikszai Alexandra) úrvacsora, délután beteg úrvacsora.  Dec. 24. Szenteste. (Bezzegh Gáborné) Istentisztelet 17 órai kezdettel. „A legboldogabb karácsony”- címmel s gyülekezet tagjainak ünnepi műsora.  Dec. 25. Karácsony első napja. - de.9 óra: istentisztelet (Szikszai Alexandra), úrvacsora az Idősek Otthonában. -10,45-kor templomi istentisztelet, úrvacsora (Bezzegh Gábor)  Dec. 26. Karácsony második napja. Istentisztelet vasárnapi rend szerint. (Szikszai Alexandra)  Dec. 31. Óévi hálaadó istentisztelet 17 óra  Jan.1. Újévi istentisztelet, vasárnapi rend

Áldott karácsonyi ünneplést, és békés boldog újesztendőt kívánunk valamennyi gyülekezeti tagunk számára, valamint szeretettel várjuk a testvéreket az Úr házába, hogy együtt örvendezzünk a Megváltó születése fölött. Szeretettel: Bezzegh Gábor lelkipásztor és családja 8


2013 karácsony