Készítette: Leitner Gréta Anna, Tar Málna Bíborka
Talajtani esszé Háttérismeretek: Mi a talaj A talaj a földkéreg legkülső, laza, termékeny rétege. Hogyan keletkezik, mik a lépései Talajképző üledék kialakulásának feltétele az alapkőzet mállása és aprózódása. Az elaprózódott kőzettörmeléken idővel baktériumok, gombák, mohák, zuzmók telepszenek meg. Ezek elpusztult maradványai fokozatosan növelik a talaj szerves anyag tartalmát. Ekkor már a föld megfelelővé válik füvek, kisebb bokrok elszaporodására, valamint a kisebb talajlakó állatoknak is otthont ad. Az idő múlásával az elpusztult élőlények elkorhadt/elrohadt maradványa, a humusz, tovább keveredik a felaprózódott, elmállott kőzettörmelékkel. ennek a hosszú folyamatnak a végeredménye lesz a termékeny talajréteg kialakulása. Sebessége, éghajlata A keletkezésének sebessége az éghajlattól és az alapkőzettől függ. A talaj minőségét az alapkőzet fajtája nagyrészben meghatározza. A másik ilyen tényező az éghajlat. Az aktuális éghajlat befolyásolja a föld képződésének sebességét, a talaj víztartalmát és még rengeteg más dolgot is. Terület alapkőzete Szolgáltatja a talajképződés nyersanyagát. A kőzet nagymértékben befolyásolja a rajta kialakult talaj tulajdonságait. Fizikai tulajdonságai befolyásolják az élővilág megtelepedésének feltételeit. Ásványi összetétele a mállást befolyásolja, illetve a mállás folyamán felszabaduló, és átcsoportosuló anyagok, a növényzet tápelemeivé válnak. Szintjei O szint – Avarszint: A föld rétegeinek legfelső, vékony rétege. A szint – Kilúgozódási szint: Az avarszint alatt található. Biológiai aktivitásban és humusztartalomban leggazdagabb szint. B szint – Felhalmozódási szint: Kevesebb biológiai aktivitás és humusztartalom jellemzi, mint a kilúgozódási szintet. C szint – Talajképződési szint: A talaj képződésének helye. Még kevesebb élőlény és humusz található ezen a szinten az előzőekhez képest. D szint – Anyakőzet: A föld szintjei közül a legalsó szint. Összetevői Összetevői közé tartoznak a szilárd ásványi anyagok (homok, vályog, agyag) amik a talaj 45%-át alkotják, egy jelentős mennyiségű víz, ami 25%-ban található meg benne, a növények gyökérzetei és a talajban élő szervezetek hozzák létre a kitöltő teret. Nagyon fontos még az oxigén, hiszen a növényeknek és a hasznos élő szervezeteknek szükségük van rá. Szerves anyagot is tartalmaz mindössze 5%-ban (prokarióták pl.: baktériumok, gombák, növények pl.: algák, állatok pl.: pókok, földigiliszták). Humusz A talaj egyik fontos alkotóeleme. A humusz a talajba került növényi és állati anyagok bomlástermékeiből képződő sötét (fekete) színű elegy. Szerepe jelentős a talaj termőképességének fenntartásában, valamint hatással van a talaj szerkezetére, a víz-, levegő- és hőgazdálkodására.
Készítette: Leitner Gréta Anna, Tar Málna Bíborka
II. Vizsgálatok: a, Szín vizsgálata A kép felső részén látható földminta az akácerdőből szedett minta, a kép alsó részen pedig a játszótéri földminta látható. Amint mind a kettő mintát egy fehér papírra raktuk, a két minta színkülönbsége már szabad szemmel is észrevehetővé vált. Az erdőből szedett minta színe sokkal világosabb. Ebből megállapíthatjuk, hogy az erdős talajban több szervetlen anyag és kevesebb humusz található. A játszótéri talajban pedig épp ellenkezőleg, ugyanis a talaj sötétebb színe arra utal, hogy a minta több szerves anyagot (humuszt) tartalmaz, mint az erdős talaj. Valamint ennek a talajnak a szemcséinek mérete sokkal nagyobb. Ezután a mintákat megvizsgáltuk mikroszkóp alatt is. Itt azt tapasztalhattuk, hogy az A képen a talajszemcsék mérete eléggé változó, a B képen pedig a szemcsék méretei majdnem ugyanakkorák. Továbbá a két minta színkülönbsége ezeken a képeken is láthatók.
A) Játszótér talaja
B) Akácerdő talaja
b, A talaj szerkezete: gyúrópróba
Erdőből hozott talaj (jobb oldali képek): Először az első talajt próbáltam meg golyóvá formálni, egy kis víz segítségével. Nem maradt egyben, szétesett. Majd pedig egy fánk formát kezdtem gyúrni.
Készítette: Leitner Gréta Anna, Tar Málna Bíborka
Játszótéri talaj: A következő vizsgálatban a játszótéri talajt néztem. Itt is vizet használtam a nedvesítéséhez. A golyó szépen egyben maradt. A kör pedig kissé megtört.
Végeredmény:
A bal oldali kör a játszótéri földből lett készítve, a jobb oldali pedig az erdei földből. Szemmel látható, hogy az erdei föld (jobb oldali) szétesik, eltörik, ha körbe hajlítjuk, golyóvá formáljuk, tehát homokos talaj. A játszótéren szedett talajt (bal oldali) golyóvá lehet formálni, körbe hajlítva viszont eltörik, ezért valószínűleg vályogtalaj. c, A talajnedvesség kimutatása A kísérlet végrehajtásához szükségünk volt 2 db kémcsőre, 2 borszeszégőre és természetesen a két mintánkra. Elkezdtük egyszerre melegíteni a két mintát, majd egy kis idő után egyszerre levettük őket a lángról. A földek melegítése után kémcsövek falán majdnem ugyanannyi vízcseppeket láthattunk (a játszótéri mintán nagyon kevéssel több). Ebből azt állapíthattuk meg, hogy a két talaj nedvesség-tartalma nagyjából megegyezik (a játszótéri talajé egy kicsit nagyobb). d, A talaj víztartó képességének kimutatása Ahhoz, hogy ezt a kísérletet elvégezzük, szükségünk volt 2 befőttesüvegre (amin különböző térfogatokat jelöltünk be), valamint 2 szűrőpapírra, 2 virágcserépre és a különböző talajmintáinkra. Először az erdőből szedett földmintán végeztük el a kísérletet. A cserepet a befőttesüveg tetejére raktuk, majd beleraktuk a földdel teli szűrőpapírt. Mindezek után kb. 220 ml vizet öntöttünk rájuk és vártuk amíg a víz áthalad a szűrőpapíron. A játszótéri földnél ez a folyamat nagyjából 3 és fél percig, míg az erdeinél kicsit több mint 2 és fél percig tartott.
Készítette: Leitner Gréta Anna, Tar Málna Bíborka
A vizsgálatok után megállapíthatjuk, hogy a talaj víztartó képessége függ a talajszemcsék méretétől, valamint a föld humusztartalmától is. Az előnye a jobb víztartó képességnek az, hogy a víz hosszabb ideig tud a föld felsőbb rétegeiben maradni. Ez pedig azért fontos mert a kisebb növények pl. virágok, fűfélék (vagy a gombák) gyökerei csak a felsőbb rétegekig érnek el. Akácerdei (homokos) talaj
Játszótéri talaj (fekete föld)
Összes víz (kezdetben)
220 ml
220 ml
Lefolyt víz
170-180 ml
195-200 ml
Sebesség
Kezdetben egyenletes, majd egyre inkább lassuló
Kezdetben egyenletes, majd egyre inkább lassuló
Időtartam
3 perc 28 mp
2 perc 31 mp
e, A talaj mésztartalma
A) Játszótéri talajból leszűrt víz
B) Erdei talaj leszűrt víz
Ehhez kísérlethez szükségünk volt a talajmintáinkra, valamint egy kevés 20%-os sósavoldatra. A kísérletet kettő módszerrel is megcsináltuk. Az egyikben a talajmintákat két kémcsőbe raktuk, majd mind a kettőre öntöttünk ugyanannyi desztillált vizet, utána pedig sósavat öntöttünk rájuk. Ezek után azt figyelhettük meg, hogy a játszótéri talajmintás oldatunk pezseg, az erdei mintával ellentétben.
A második alkalommal ugyanezt a kísérletet csináltuk meg csak a mintákat ez alkalommal két főzőedénybe raktuk. Továbbá ennél a kísérletnél a két földmintánk száraz volt. Ismételten sósavat csepegtettünk mind a kettő edénybe és az eredmény ugyanaz lett. A két kísérlet befejezése után megállapítottuk, hogy a feketeföld több meszet tartalmaz, mint a homokos föld. (A kép bal oldalán a játszótéri a kép jobb oldalán pedig az erdei talajminta látható.)
Munkamegosztás: Esszé írás: 1. része: Tar Málna Bíborka, 2. része: Leitner Gréta Anna, kísérletek: közösen Linkek, források: https://www.permaforum.hu/permaforum/index.php/blog/entry/mibol-van-a-talaj, https://hu.wikipedia.org/wiki/Humusz, https://www.agronaplo.hu/szakfolyoirat/2018/08/szantofold/talajegyetem-gyakorlo-gazdaknak-avagyhogyan-ismerjuk-meg-a-talajainkat, https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/termeszetismeret/ember-a-termeszetben-5osztaly/a-foldfelszin-valtozasai/a-talaj-keletkezese-talajvizsgalat, https://se.sze.hu/images/ngb_se012_1/03_NGB-SE012-1_talajtan.pdf