Ősz J.: A fenntartható energetika lehetséges hazai jövőképe • üzemanyag (110 PJ/év, 7,4 Mt CO2/év), • villamos energia (127 PJ/év (lakosság 40 PJ/év); 14,3 Mt CO2/ év), • hő (lakossági fűtés 130 PJ/év tüzelőhő, 21 PJ/év távhő; használati melegvíz ~40 PJ/év, főzés ~10 PJ/év; technológiai hő 160 PJ/év tüzelőhő, 10 PJ/év távhő; 17,5 Mt CO2/év). 2002-2009 között primerenergia-felhasználásunk (1106±34 PJ/ év) alig változott, az energetika CO2-kibocsátása viszont 51 Mt/év-ről (2003) 39 Mt/év-re (2009) csökkent. 2. A feldolgozott kőolajból (7-8 Mt/év, 290-330 PJ/év) ~8% (25-30 PJ/év) önfogyasztás mellett – a jól kiépített (NKI>6) finomítókhoz hasonlóan – 65-70% (210-230 PJ/év) üzemanyagot, 20-30% (70-95 PJ/ év) vegyipari alapanyagot, 3-6% (10-20 PJ/év) tüzelőanyagot (fűtőolaj, petrolkoksz) állítunk elő. A ~3 millió személygépkocsi és ~600 ezer közúti gépjármű üzemanyag felhasználása 2009-ben 110 PJ/év volt, tehát az üzemanyagok közel fele exportra kerül. Az elmúlt húsz évben jelentősen visszaesett a fűtőolaj, megnőtt a maradék petrolkoksz mennyisége. 3. A villamos energiát primerenergiából (tüzelőanyagokból és megújuló energiaforrásokból) erőművek állítják elő. 2009-ben a karbonmentes és semleges villamos energia részaránya 57% volt (86 PJ/ év), míg a CO2-kibocsátásúaké 43% (63 PJ/év). A fajlagos kibocsátás a hálózatra adott villamos energiára vonatkoztatva 0,36 kg CO2/kWhe, illetve az értékesítettre 0,4 kg CO2/kWhe volt. A (hazai erőművekben termelt és import) villamos energia (149 PJ/év) – EU-27 országokkal összehasonlítva – kedvező fajlagos CO2-kibocsátásának összetevői az atomerőmű (37%), az import (13%) és a megújulók (7%), továbbá erőműveink földgázból több (40 PJ/év), szénből kevesebb (23 PJ/év) villamos energiát állítottak elő. A hálózati veszteség 12%-ról (2002) 9%ra (2009) mérséklődött főleg a decentralizáltan termelt villamos energia nagyobb mennyisége miatt. 3.1. Erőműveink villamosenergia-termelésének átlagos hatásfoka 0,36, szénerőművek (0,32), atomerőmű (0,33), földgáztüzelésűek (0,35), import, szél- és vízerőmű (1,0) sorrenddel. A ma létező legjobb hatásfokkal (ηEo=0,58) két kombinált gáz-gőz erőműblokk (Gönyű, Dunamenti) került üzembe 2011-ben, ami javítja a hazai villamosenergia-termelés hatásfokát. E menetrendtartó blokkok (~840 MWe) üzembe lépésével a Tiszai Erőmű 215 MWe blokkjai leálltak, a Dunamentié tartalékba kerültek. Az erőművek hazai összetétele – a teljesítményváltozás sebessége és a megújuló energiaforrásokból előállított villamos teljesítmény fogadása szempontjából – kedvezőtlen (korlátos teljesítményváltoztatási sebesség) és gazdaságtalan (kiegyenlítés földgáztüzelésű blokkokkal történik). Hiányzik a hazai rendszerből a gyors teljesítményváltoztatásra képes, szivattyús-tározós vízerőmű, amivel követhető lenne a szélerőművek, napelemek teljesítményingadozása. 3.2 A távhő (42 PJ/év) nagyobb részét (32 PJ/év) döntően földgáztüzelésű gázturbinás és gázmotoros fűtőblokkok állították elő 19 PJ/év villamos energia együttes termelésével. A kapcsoltan előállított villamos energia üzemköltsége (2,7 Ft/MJü (92 Ft/Nm3) földgázár) és qE=10,3 MJü/kWhe (ηE=0,35) mellett) 28 Ft/kWhe nagyobb, mint a 2011-ben megszűnt, támogatott, (az éjszakai 3,5, illetve 4,5 órás leállások nélküli) kötelező átvételi átlagár (26,9 Ft/kWhe). Az előző évtizedben preferált, ezért támogatott földgáztüzelésű kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésről kiderült, hogy gazdaságtalan és fenntarthatatlan. E – 2011-ben leállított – fűtőblokkok miatt nőtt meg az olcsóbb import villamos energia mennyisége, ami hosszabb távon szintén fenntarthatatlan. 3.3. A víz- és szélerőművekben előállított villamos energia 2009ben 2 PJ/év (1%), a biomassza hőerőművekben ηE=0,26 átlagos ha-
ENERGIAGAZDÁLKODÁS
53. évf. 2012. 5. szám
tásfokkal 9 PJ/év (6%), összesen 11 PJ/év (7%) volt. A megújuló energiaforrások hasznosítására tett EU vállalásunk (2020-ra 14%, 2030-ra 20%) a villamos energia területén – a környezetvédők által ellenzett – szivattyús-tározós vízerőmű nélkül nem teljesíthető. Ez a műszaki akadálya – a környezetvédők által forszírozott – technológiák (napelem, szélerőművek) nagyobb mértékű elterjedésének. A szakmai közvéleményben általános vélemény, hogy a szélerőmű drágán (évi átvételi átlagár 29,5 Ft/kWhe) termeli a villamos energiát. A menetrendtartó földgáztüzelésű gőzerőműveinkben előállított villamos energia üzemköltsége (28 Ft/kWhe), a legjobb hatásfokú gáz-gőz erőmű (qE=6,4 MJü/kWhe (ηE=0,56)) egységköltsége 26 Ft/kWhe (2,7 Ft/ MJü földgázárnál, 35 % állandó költség részaránynál). 3 Ft/MJü földgázárnál már olcsóbbá válik a szélerőműben előállított villamos energia, mint a legjobb kombinált gáz-gőz erőműben előállított villamos energia egységköltsége. Miért nem lehet import földgázt megtakarító, ellátásbiztonságot javító villamosenergia-termelő eljárásként kezelni a szélerőműveket és napelemeket? 3.4. A nemzetközi kereskedelem az utóbbi években olcsóbbá tette a villamos energiát. Mivel a hazai hőerőművek többsége 30 évnél korábban létesült, amortizációs költségük közel nulla, így állandó karbantartási és változó tüzelőhőköltségükkel vesznek részt az árversenyben. A hazai villamosenergia-árakban alulértékelt az erőmű amortizációs költsége. Erőműparkunk olyan, hogy a legdrágább tüzelőanyagból, a földgázból előállított villamos energia határozza meg a menetrendtartó és csúcs villamos energia árát. Így az új, a létesítés bankhitelének vis�szafizetésével is terhelt erőművekben előállított villamos energia költsége nem versenyképes a leírt erőművekben előállított villamos energia költségével. A kelet-európai import villamos energia alacsonyabb ára a leírt, elavult erőművekkel is magyarázható. A jelenlegi egyetemes szolgáltatói átlagár 21,36 Ft/kWhe (17,6 Ft/kWhe termelői átlagárral) és rendszerhasználati átlagdíj 17,54 Ft/kWhe eredményezi a fogyasztói átlagárat 50,02 Ft/kWhe (27% ÁFA-val). 3.5. Az elkövetkező két évtizedben a hazai erőműparkot meg kell újítani. A megújításnál érdemes figyelembe venni a fejlett világban bekövetkezett változásokat. Például nemcsak az atomerőműveket, hanem a hőerőműveket is 50 évre tervezik (25 év utáni felújítással), ezért felértékelődtek a meglévő telephelyek a kialakult infrastruktúrájukkal, szakmakultúrájukkal. A kazánból kilépő gőz nyomása szuperkritikus, az új gőzturbina-lapátok hatásfoka közelíti az egyet, ami az eddigitől eltérő üzemvitelt eredményez. A fejlett országokban egyre nagyobb mennyiséget képvisel a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia. 4. A legnagyobb fogyasztású és CO2-kibocsátású szekunder energiahordozónk a hő. 2005-től 160-ról 123 PJ/év-re csökkent a lakosság földgáz és 22,6-ról 16,8 PJ/év-re fűtési távhő felhasználása. E csökkenés nagyrészt a földgáz (és távhő) jelentős áremelkedésének, kisrészt a hatékonyságjavulásnak köszönhető, mert a jól hőszigetelt lakások becsült száma <150 ezer. 4.1. 2008-ban ~4,3 millió lakás volt, amiből ~2,7 millió földgáz(63%), 652 ezer (15%) távfűtött, 665 ezer fatüzelésű (15%), míg szénnel 141 ezer, olajjal 5 ezer, villamos energiával 60 ezer lakást fűtöttek. A 3,65 millió egyedi fűtésű lakás (átlagos becsült alapterület A≈60 m2) 594 MJ/m2év, míg a távfűtött lakásoké (A≈50 m2) 518 MJ/m2év, a ma elvárt fűtési hatékonyság 250 MJ/m2év (70 kWhth/m2év) legalább kétszerese. Sajnos a hazai lakóépületek állapotáról nincs megbízható képünk, de az épületek kötelező energetikai auditja – remélhetőleg – kikényszeríti az épületek fűtési hőfelhasználásának legalább megfelezését az alkalmas épületek felújításával, a nem alkalmasok lebontá-
27