Page 22

MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK

Megújuló forrásokból előállított villamos energia támogatása Eörsi-Tóta Gábor

okl. gépészmérnök, gabor.eorsi@erbe.hu

g

100%

sé es ép yk en

támogatandók

g

megújuló alternatív

Ve rs

fosszilis nukleáris

on

izt

sb

20

100%

átá

A korszerű villamos energiatermeléssel szemben három követelményt szokás emlegetni: ● Versenyképesség ● Ellátásbiztonság ● Társadalmi hasznosság Versenyképesség: jóval többet jelent a tisztán HUF/kWh-ban kifejezett árnál. A versenyképes megoldással előállított villamos energia az igények szerint áll rendelkezésre, szabályozható, tarja a frekvenciát és alacsony a meddő része. A versenyképesség, tehát mennyiségi és minőségi követelményeknek való megfelelést jelent. Ellátásbiztonság: jóval több, mint magának az energiaforrásnak a rendelkezésre állása. Ehhez a követelményhez lehet sorolni a tartalékképzésből fakadó egység teljesítmény megválasztását és a decentralizáltság kérdését. Társadalmi hasznosság: jóval több, mint az energiaforrás környezetbarát – az adott ország természeti lehetőségeihez alkalmazkodva – volta. Ehhez követelményhez lehet sorolni a foglalkoztatás kérdését is, ami korunk egyik legnagyobb kihívása. Továbbá a technológiai fejlődés kérdése, az új megoldások, fejlesztések ösztönzése, esetlegesen export termékek megjelenése is ide sorolható. A bonyolult követelmény rendszerben hivatott rendet tenni a jogi szabályozás, a támogatás. Az egyensúly megtalálása szinte lehetetlen feladat, hiszen felgyorsult világunkban a makrogazdasági peremfeltételek naprólnapra, sőt pillanatról-pillanatra változnak. A megújuló energiaforrások támogatásának célját, tehát a villamos energiatermeléssel szemben támasztott követelményekből kell meghatározni. Általánosságban elmondható, hogy ellátásbiztonság és versenyképesség tekintetében a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia alulmarad a fosszilis és nukleáris energiaforrásokból előállított villamos energiával szemben. A versenyhátrány egyrészről a jellemzően magasabb fajlagos beruházási költségből ered, de a nap és a szél esetében közvetetten a tartalékképzés, a biomassza ese-

tében közvetlenül a tüzelőanyag és a bérköltségek magas üzemeltetési és karbantartási költségeket eredményeznek, vagyis várhatóan középtávon sem fog változni a megújuló energiaforrások megítélése e két követelmény tekintetében. A megújuló energiaforrások felhasználásának akkor van elsősorban létjogosultságuk, ha társadalmi hasznot eredményeznek. Vagyis az idő túlhaladta azt az elgondolás, hogy a villamos energián keresztül nyújtott támogatásnak egyszerűen árhátrányt kell kiküszöbölnie addig, amíg a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia versenyképes lesz a fosszilis energiaforrásokból és a nukleáris energiából előállított villamos energiával szemben. Ennél bonyolultabb a kérdés.

Ell

Hazánk Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervében ambiciózus számokat tűzött ki maga elé. A megújuló energiaforrásból előállított energia bruttó végső energiafogyasztásban képviselt részaránya 2020-ban el kellene, hogy érje a 14,65%-ot. Abban egyetértés van, hogy a célszámok eléréséhez támogatásra van szükség, és a támogatásoknak a társadalmi hasznosságot is tükrözniük kell. A megújuló energiaforrásokból származó villamosenergia-termelés jelenleg a „KÁT rendszeren” keresztül támogatott. A cikk a KÁT rendszerből fakadó következményeket igyekszik feltárni. * Hungary sets ambitious aims in its Renewable Energy Using Action Plan. The ratio of energy generated from renewable energy sources in gross final energy consumption in 2020 should be 14.65%. There is consensus that the achievement of these targets state subsidy is required and that the subsidy should reflect the social utility. The production of electricity from renewable energy sources currently is supported by the so-called ”KÁT system”. The presentation explores the consequences arising out of the ”KÁT system” and in view of the experience gained with KÁT, recommends to introduce a subsidy scheme which is based on competitive bidding. ***

0% 0%

0%

Társadalmi hasznosság

100%

1. ábra. Villamosenergia-termelés követelmény rendszere háromszög diagrammban

Önmagában a bevezetőben leírt 14,65%-os arány nem lehet egy mindennek feletti célszám. A cél elérése társadalmi haszonnal kell járjon, lehetőleg növekednie kell az ellátásbiztonságnak (mindenesetre ne csökkenjen) és mindezt versenyképesen kell elérni. Ez azt jelenti, hogy a támogatást az energiaforrás és teljesítmény nagyság függvényében differenciáltan kell megállapítani a lehető legnagyobb társadalmi haszon (szén-dioxid kibocsátás csökkenés és foglalkoztatottság növelés) elérése érdekében. A támogatással szemben van még egy követelmény; beruházási kedvet kell növelnie. „Konzervatív sebességgel liberalizálódó” világunkban nehezen képzelhető el, hogy az állam valósítsa meg az összes megújulós beruházást, különös tekintettel a forrás hiányra. A piaci befektetők legfőbb elvárása a támogatásokkal szemben, hogy a kockázatokat csökkentse, kiszámíthatóságot eredményezzen egészen addig, míg a beruházásból származó villamos energia a szabadpiacon is versenyképes lesz. A jelenlegi KÁT rendszerben a támogatott „villany ár” infláció -1%-kal évről-évre növekszik, miközben a piaci villanyár a makrogazdasági hatásokból kifolyólag változik, jellemzően nő. A támogatás időtartamát a Magyar Energia Hivatal állapítja meg a szakma tapasztalatai és a beruházó által benyújtott üzleti terv alapján. Az időtartam megállapításának alapelve, hogy a beruházás a támogatás végéig „megtérüljön”, vagyis a támogatottsági körből való kikerülés után (6-12 év) a piacion elérhető villany árból kell fedezni a már tisztán üzemeltetési és karbantartási költségeket. Mivel a megújuló energiaforrások általánosságban nem versenyképesek és várhatóan 6-12 év múlva sem lesznek azok, így a támogatottsági körből való kikerülés után a drágán felépített berendezéseket esetleg a műszaki élet-

ENERGIAGAZDÁLKODÁS

53. évf. 2012. 4. szám

Enga 2012 4szam  

Enga 2012 4. szám

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you