Page 1

ENERGIAGAZDÁLKODÁS Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület szakfolyóirata

52. évfolyam 2011. 3. szám

A magyar energiagazdaság problémáit tárgyaló tudományos és gyakorlati folyóirat


„A V4 országok megoldása - a gázellátó rendszerek integrációja”

Üdvözöljük!

Vítejte!

Witamy!

Vítáme Vás!

„Solution of the V4 countries – integration of gas supply systems” IV. KÖZÉP-EURÓPAI GÁZKONGRESSZUS 4th CENTRAL EUROPEAN GAS CONGRESS 43. NEMZETKÖZI GÁZKONFERENCIA ÉS SZAKKIÁLLÍTÁS 43rd INTERNATIONAL GAS CONFERENCE AND EXHIBITION 2011. június 15-17., Budapest 15-17 June 2011, Budapest, Hungary

Willkommen!

Dobrodošli!

Dobrodošli!

Добродошли!

Bine aţi venit!

Laskavo prosymo!

Xos gelmissiniz!

Добре дошъ!

欢迎

Velkommen!

Tervetuloa!

Bien venu!

Willkommen!

Καλώς Ήρθατε!

Welcome !

Benvenuto!

ようこそ

Bien venu! Welkom!

Velkommen!

Bem-vindo!

Добро пожаловать!

Bienvenido!

Välkommen!

Bien venu! Willkommen!

ENERGIAGAZDÁLKODÁS Scientific and practical journal on the analyzing problems of the Hungarian energy economics

Journal of the Hungarian Scientific Society of Energy Economics

www.ete-net.hu


ENERGIAGAZDÁLKODÁS Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület szakfolyóirata

52. évfolyam 2011. 3. szám

A magyar energiagazdaság problémáit tárgyaló tudományos és gyakorlati folyóirat

TARTALOM • CONTENTS • INHALT

Főszerkesztő: Dr. Zsebik Albin Felelős szerkesztő: Dr. Gróf Gyula Szerkesztőség vezető: Szigeti Edit Szerkesztőbizottság: Dr. Balikó Sándor, Bányai István, Dr. Bihari Péter, Czinege Zoltán, Dr. Csűrök Tibor, Dr. Dezső György, Eörsi-Tóta Gábor, Gerse Pál, Juhász Sándor, Korcsog György, Kőhalmi-Monfils Csilla Kövesdi Zsolt, Mezei Károly, Dr. Molnár László, Németh Bálint, Romsics László, Szabó Benjámin István, Szebeni Márton, Dr. Szilágyi Zsombor, Vancsó Tamás, Végh László

Honlap szerkesztő: Csernyánszky Marianne www.ete-net.hu www.energiamedia.hu Kiadja: Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Felelős kiadó: Bakács István, az ETE elnöke A szekesztőség címe: BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. D épület 222 sz. Telefon: +36 1 353 2751, +36 1 353 2627, +36 30 278 2694, +36 1 463 2981. Telefax: +36 1 353 3894. E-mail: enga@ete-net.hu Megjelenik kéthavonta. Előfizetési díj egy évre: 3780 Ft Egy szám ára: 630 Ft Előfizethető a díj átutalásával a 10200830-32310267-00000000 számlaszámra a postázási és számlázási cím megadásával, valamint az „Energiagazdálkodás” megjegyzéssel ISSN 0021-0757 Tipográfia: Büki Bt. bukibt@t-online.hu Nyomdai munkák: Innova-Print Kft.

Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az

Tudomány • Science • Wissenschaft Dr. Balikó Sándor Az energiagazdálkodási modell Energy management model Energiemanagement Modell Megújuló energiaforrások • Renewable energy sources • Erneuerbare Energiequellen Dr. Janzsó József Fűtés biomasszával a kistérségekben Heating with biomass in smaller region Heizung mit Biomasse in der Kleinregion Gázipar • Gas industry • Gasindustrie Belák Péter Hogyan kommunikálnak a gázipar szereplői a versenypiacon? Communicating with Gas Industry Players in a Competitive Market Wie kommunizieren die Gasindustrieakteure auf dem Wettbewerbsmarkt? Energiapiac • Energy market • Energiemarkt Füzi Ákos Infokommunikációs együttműködés a földgázpiacon ITC Cooperation on the Natural Gas Market Infokom Zusammenarbeit am Erdgasmarkt

3

7

11

12

Gázipari érdekességek • Interesting matters of the gas industry • Interessante Themen der Gasindustrie Molnár Attila Gázipari érdekességek, elfelejtett technológiák Interesting matters of the gas industry, forgotten technologies Interessante Themen der Gasindustrie, vergessene Technologien

14

Energiainformációk • Energy news • Rundblick Molnár László A nem-konvencionális gázkészletek szerepe a gázellátásban The role of the non-conventional gas reserves in the gas supply Die Rolle der non-konventionalen Gas-Reserve in der Gasversorgung

16

PR-cikk • PR-news • PR-Neuigkeiten Új pályán a biztonság a gázelosztásban (E.on) Security on a new path in the field of gas distribution (E.ON) Sicherheit auf neuem Pfad im Bereich der Gasverteilung (E.ON) Sűrített földgáz (CNG) az autóban (Főgáz) Compressed natural gas (CNG) in cars (Fögaz) Gepressetes Erdgas (CNG) in Autos (Fögaz) Fő a biztonság (Tigáz) Safety comes first (Tigaz) Sicherheit geht vor (Tigaz) Tanulmányi verseny 2011 Study competition 2011 Studienwettbewerb 2011

17

Még mindig aktuális • Still up-to-date • Immer noch aktuell Dr. Dezső György A hő ára és értéke The price and value of heat Der Preis und Wert von Wärme

21

Dr. Reményi Károly Gondolatok Fonó Albert "A hő gazdasági értéke" című cikk olvasásakor 23 Thoughts when reading Albert Fono’s article „The economical value of heat” Gedanken über Albert Fonos Artikel „Der wirtschaftliche Wert von Wärme” Távhő • District heating • Fernwarme Dr. Zsebik Albin Távhő-ármegállapítási módszertan kialakítása Development of a methodology for the determination of district heating prices Entwicklung einer Methode für die Bestimmung des Fernwärmepreise Alapismeretek • Basic knowledge • Grundkenntnisse Dr. Balikó Sándor Földgáz tüzelés füstgázvesztesége Flue gas loss of natural gas firing Rauchgasverlust bei Erdgasbefeuerung

25

28

Egyszerű energetikai számítások • Simple calculations in the field of energetics • Einfache Berechnungen aus dem Bereich der Energetik Dr. Zsebik Albin Füstgáz hőhasznosító 30 Heat recovery from flue gas Wärmegewinnung aus Rauchgas Virtuális Erőmű Program • Virtual Power Plant Program • Virtuelles Kraftwerk-Programm Fürjes Balázs A Virtuális Erőmű építésének első fázisa 31 First phase of the construction of the Virtual Power Plant Erste Phase der Entwicklung des virtuellen Kraftwerks EU-Hírek • EU news • EU Nachrichten Dr. Szilágyi Zsombor Újdonságok a földgáz európai piacán News from the European market of natural gas Neuigkeiten vom europäischen Erdgasmarkt

32

Kitüntetettek • Awarded persons • Ausgezeichnete Personen

33

18

ETE rendezvények • ETE events • ETE Veranstaltungen

34

19

Szakkolégium • Professional Collage • Fachkolleg

35

20

Emlékezünk – Bemutatkozunk • Memories – Introductions • Erinnerungen – Vorstellungen

36

A folyóirat szerkesztésénél különös figyelmet fordítottunk a környezetvédelmi szempontokra! ENERGIAGAZDÁLKODÁS

52. évf. 2011. 3. szám

1


I V. K Ö Z É P - E U R Ó P A I G Á Z K O N G R E S S Z U S

Köszöntő Az idén Budapesten 2011. június 15-17. között rendezzük a visegrádi országok éves gázszakmai seregszemléjét. A nemzetközi gázszakmai szervezetek (IGU, EUROGAS, MARCOGAZ) által szervezett találkozókon vetődött fel az a hasznos gondolat, hogy a közép-európai térség gázpiaci sajátosságait, a szakemberek közös véleményét egy nagyobb hangsúlyt jelentő és politikai együttműködés szintjén már sikeresen létező tömörülésbe, a visegrádi országok (továbbiakban: V4-ek) szintjén is megvitassuk. Ezeknek a szakmai állásfoglalásoknak a kimunkálására, a vélemények megvitatására és nem utolsó sorban a szakemberek közvetlen találkozására is a közös rendezvények adnak kiváló színteret és lehetőséget. A fenti célkitűzéssel és együttes szándékok mentén először 2008-ban a Cseh Gázipari Egyesülés indította el az évente megrendezésre kerülő Középeurópai Gázkongresszusok sorozatát, amelynek másodszor Pozsony, majd harmadik alkalommal a lengyelországi Wisla adott otthont. Ilyen előzmények után jutottunk el az idei évi eseményhez, amelynek az ad különös hangsúlyt, hogy az Magyar Gázipari Egyesülés (továbbiakban: MGE) jogelődje, a Gázszolgáltatók Egyesülése 1991. július 1-jén alakult meg. Az MGE az elmúlt évtizedekben – más gázipari szakmai szervezetekkel együtt – társrendezője volt az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület által 1970-ben megkezdett, majd kétévente rendezett gázkonferenciáknak. A regionális hazai gázszolgáltató társaságok 1995. évi privatizációját követően az eredetileg magyar szakmai konferenciákat a szervezők célszerűnek tartották nemzetközivé emelni, a résztvevők szakmai kitekintését ezzel is növelni. A konferenciát szakkiállítás is kíséri, ahol a tervezői, kivitelezői, karbantartói vállalkozók mellett a kommunikációs, informatikai szolgáltatások és gázmérő-, valamint a gázkészülék gyártók is bemutathatják termékeiket. Ezt a hagyományt ápolja az MGE, és megkülönböztetett figyelemmel hívta meg az idei konferenciára a gáziparban tevékenykedő vállalkozásokat, készülékgyártókat és mindenkit, akik szolgáltatásaikkal a földgázellátás színvonalát javítják, az ügyfelek kiszolgálását kényelmesebbé és gyorsabbá teszik. Az utóbbi két évben újabb színfolttal gazdagodtak a rendezvények. A rendezők 2011-ben is nyilvánosságot szeretnének adni a több mint 150 éves hazai gázszolgáltatás ipartörténeti emlékeinek. A konferencia helyszínén most is megépítjük a gázmúzeumot, ahol fényképek, térképek, régi gázkészülékek és más érdekességek emlékeztetnek arra, hogy elődeink milyen körülmények között, milyen technikai színvonalon dolgoztak, s a gázfelhasználók milyen berendezéseken keresztül juthattak hozzá az elmúlt században még szokatlan és új energiahordozóhoz. Köszöntöm és a tisztelt olvasónak bemutatom a visegrádi országok gázipari szervezeteit, amelyek aktív részt vállaltak a kongresszus előkészítésében.

A Lengyel Gázipari Kamara (IGG) A lengyelországi gázipari társaságokat tömörítő Kamarát 2003-ban hozták létre. Az önkormányzó szakmai érdekképviseleti szervezet tagjainak száma ma 120 vállalat. Az IGG tagjai között van a 12 legnagyobb gázipari társaság, amelyeknél a foglalkoztatottak száma meghaladja az 500 főt. A társaságok közül a legnagyobb részarányt az 50 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató vállalkozások képviselik. A teljes tagvállalati körből 11 társaságnak van állami résztulajdona. A három legnagyobb ezek közül a PGNiG, GAZ-SYSTEM SA és a PBG SA. Az IGG missziójának tekinti, hogy képviselje a lengyel gázipart a nemzeti kormány, a helyi önkormányzatok társadalmi szervezetek előtt. Ezen kívül az IGG egy tudományos, üzleti szervezet is, amely támogatja a modern technikai, gazdasági tudást, platformot biztosít a kamara tagjai közötti kapcsolatokhoz. Konferenciákat, szemináriumokat, tanfolyamokat szervez a gázipari területeken. 2007. óta működteti a Műszaki Szabványügyi Bizottságát, majd 2010-től a Választott Bíróságot. Nagyon fontos területe a Kamara működésének a negyed-

2

évente megjelenő Földgázipari Kamarai Magazin összeállítása és közel 3000 példányban történő terjesztése.

A Cseh Gázipari Unió (CPU) és a Cseh Gázipari Egyesülés (CPS) A Cseh Gázipari Unióba (CPU) tömörülnek a cseh gázipar rendszerüzemeltető társaságai, a szállítás, elosztás és a földalatti tárolás területén. A CPU-nak így 15 tagja van, és missziója szerint felvállalja a tagjainak szakmai érdekképviseletét a nemzeti kormány, az állami intézmények, az államigazgatás, valamint az önkormányzati szervezetek előtt. A tagjainak képviselőit delegálja a Cseh Gázipari Egyesülés különböző szakmai alapon szervezett munka bizottságaiba. A CPU képviseli a cseh gázipart az EUROGAS-ban, amely az Európai Unió 27 tagországában működő gázipari társaságok – közöttük az MGE – gázszakmai érdekképviseleti szervezete. A Cseh Gázipari Egyesülés a földgáziparban és a hozzá kapcsolódó területeken tevékenykedő társaságok és szakértők független szakmai szövetsége. A térség egyik legrégebbi szakmai szervezetének tekinthető, hiszen a gáz- és vízellátás területén 1919-ig nyúlik vissza az egyesülés története. Az egyesülés jelenlegi formában 1992-ben alakult újjá. Tagjai között több mint 350 egyéni szakértő és mintegy 80 társaság és szakmai tömörülés szerepel. 2005 óta a cseh Gazdasági Kamara tagja. A CPS 1994-től kezdve szerkeszti és kiadja a GAS Magazin című havonta megjelenő szakmai folyóiratot, amely tudományos, üzleti, gazdasági, jogi, és pénzügyi cikkeket, a földgáz fogyasztás gyakorlati kérdéseit, hirdetéseket közöl a gáziparral kapcsolatban. A CPS tanúsítási testületet működtet a gáztüzelő berendezések üzemeltetésének területén. Az egyesülés műszaki koordinációs bizottságának tagjai javaslatokat tehetnek a műszaki előírások változtatására. Az egyesülés támogatja a földgáz üzemanyagként történő felhasználást a Cseh Köztársaságban és a CPS tagja is az NGVAnak, azaz az Európai Földgázüzemű Járműüzemeltetők Egyesülésének.

A Szlovák Gáz és Olajipari Egyesülés (SPNZ) A Szlovák Gáz és Olajipari Egyesülés képviseli a teljes szlovák gázipart, amely több mint 150 éves, hiszen 1856-ban alakult. Az egyesülés jogelődje, a csehszlovák Gáz és Víz Egyesülés 1919-ben jött létre. Ez a szervezet csatlakozott elsők között az IGU-hoz. Az SPNZ tagjai az Eustream, az SPP 100%-os tulajdonú leányvállalata, a szlovák nagynyomású gázszállító hálózatot üzemeltető társaság, az SPP, a legnagyobb elosztó és szolgáltató, a NAFTA Gbely, Pozagas a föld alatti tárolással foglalkozó társaságok, hogy csak a legnagyobbakat említsük. Ez az egyesülés, ahogy a nevéből is kitűnik az olajipari társaságokat is tömöríti. Ezen a területen a Transpetrol kőolajszállító és tároló társaságot említhetjük elsők között. Az egyesülés célja a szlovák olaj- gázipari szakemberek és szervezetek közös hangjának kialakítása és kinyilvánítása. A közös szakmai érdekek, tevékenységek mentén az egyesülés vezetői arra törekednek, hogy összegyűjtsék, meghallgassák és egységesítsék tagjaik eltérő véleményét. Az SPNZ támogatja a földgáz társadalmi megítélését, amely egy hatékony és környezetbarát energiahordozó. Az idei nemzetközi seregszemlét „A V4 országok megoldása – a gázellátó rendszerek integrációja” mottó jegyében szervezzük. Tisztelettel köszöntjük ugyanakkor mindazokat a résztvevőket, akik az előző években is rendszeresen ellátogattak Magyarországra és érdeklődnek a hazai és az európai földgázpiac aktuálisról. A háromnapos eseménynek kiváló helyszínt biztosít a Budapest Congress & World Trade Center, ahol minden technikai feltétel magas színvonalon rendelkezésre a közel 500 fős részvevői kör fogadására és ellátására. Molnár Gábor, az MGE igazgatója

ENERGIAGAZDÁLKODÁS

52. évf. 2011. 3. szám


ENERGIAGAZDÁLKODÁS

Az energiagazdálkodási modell Dr. Balikó Sándor, CEM

okl. gépészmérnök, baliko@t-online.hu

Manapság számos publikáció jelenik meg az energiagazdálkodási rendszerek gazdaságosságáról és primerenergia-fogyasztásáról. Ebben próbál egységes szemléletet alkotni ez a cikk. Kimondja, hogy nekünk energetikusoknak az energia a legfőbb érték és a gazdaságosság csak szükséges követelmény, de nem cél a maximális haszon elérése. * Heutzutage erscheinen zahlreiche Publikationen über die Wirtschaftlichkeit von Energiemanagement-Systemen und deren PrimärenergieVerbrauch. Hierüber versucht der Artikel ein einheitliches Verständnis zu bilden. Er spricht aus, dass uns Energetiker die Energie der wichtigste Wert ist und die Wirtschaftlichkeit nur ein notwendiges Erfordernis, aber kein Ziel zum Erreichen des maximalen Gewinns ist. ***

1. A vizsgált rendszer A modellezés célja valamilyen terméket vagy szolgáltatást előállító vagy egyéb szükségleteket kielégítő rendszer energiaellátásának vizsgálata és optimalizálása. A modell a vizsgált rendszer felhasználói energia igényét adottnak tekinti, csak annak kielégítési módját, az energiaátalakítási folyamatot vizsgálja. A modellezés első lépéseként pontosan körül kell határolnunk, hogy mit vizsgálunk, azaz meg kell határoznunk a rendszer határait, ezen belül beszélhetünk a rendszer elemeiről és a rendszeren kívüli, azaz környezeti elemekről. A környezet a rendszer határain keresztül hat a rendszerre és viszont. A modell lényegében ezek között az elemek (paraméterek, hatások) között teremt összefüggést, úgy, hogy az a vizsgálat céljának megfelelő mélységben és pontossággal a valóságnak (az emberi tapasztalatnak) megfeleljen. A határok megváltoztatása megváltoztatja a vizsgálatok eredményét is. Ha például egy gőzkazán hatásfokát vizsgálom, akkor a rendszer határa a hőátadó felületek, a tüzelőanyag és égéslevegő bevezetési-, továbbá a kéménycsonk. Ilyenkor rendszerint nagyon jó, 90% feletti értékeket kapunk. Ha viszont az egész kazánüzemet vizsgáljuk, akkor figyelembe kell venni a gáztalanítóra és a kevertvíz melegítésére fordított hőt, a lelúgozás és leiszapolás veszteségeit, az osztók hőveszteségét, az önfogyasztást stb., azaz a rendszer hatásfoka lényegesen kisebb lesz. A határok nem csak térben, hanem időben is értendők. Jól ismert példa erre a pillanatnyi és az éves hatásfok értékei közötti jelentős eltérés. Az energiagazdálkodási rendszer elemei szintén lehetnek energiagazdálkodási rendszerek, és maga a vizsgált rendszer is lehet egy nagyobb rendszer részrendszere. A felbontás azonban lefelé nem lehet végtelen. Mivel az energiagazdálkodás elválaszthatatlan az energiaköltségektől, legkisebb elemnek a még önálló elszámolással rendelkező egységet tekinthetjük. Ha egy ilyen egységben az egyik elem energiafogyasztása megváltozik, az gyakran számos áttételen keresztül hat a fogyasztásmérőkre. Az 1. ábra például egy rendszeren belüli módosítást mutat. A módosí-

ENERGIAGAZDÁLKODÁS

52. évf. 2011. 3. szám

Villamosenergiaköltség megtakarítás

E

VIZSGÁLT RENDSZER

Szivattyú

(p) Tüzelőanyagköltség megtakarítás

B

KAZÁN

Q

Módosítás

1. ábra. Az önálló elszámolási egység, mint a rendszer legkisebb eleme

tás következtében lecsökken ΔQ-val a hőigény és Δ(Δp)-vel a rendszer hidraulikai ellenállása. Előbbi a rendszer villamosenergia-fogyasztását, utóbbi a tüzelőanyag fogyasztást csökkenti. Az energiagazdálkodási modellben a változást a rendszer határán, azaz a fogyasztásmérőkön kell értékelni.

2. A modell felépítése és paraméterei Az energiagazdálkodási modell felépítését minden esetben a modellezés célja (nem a célfüggvénye!) határozza meg. Így beszélhetünk tervezési, üzemeltetési vagy szimulációs modellekről, de készíthetünk valamilyen speciális célra is modelleket. Készíthetünk determinisztikus és sztohasztikus modelleket is. A jellegétől függetlenül mindig egy valós műszaki objektumot vizsgálunk, ezért a komplex vizsgálathoz a műszaki és a gazdasági összefüggéseket is fel kell tárnunk (2. ábra). Önálló elszámolási egység

M

y x

Műszaki-technikai modell p

Gazdasági modell z

C g

2. ábra. Energiagazdálkodási rendszer modellje

A modell bemenő változói azok az egymástól független adatok, amelyek összességében meghatározzák a rendszer valamennyi energetikai és gazdasági tulajdonságát. Mivel ezek egymástól függetlenek, számuk a rendszer szabadsági fokát adja meg. A bemenő paramétereket három részhalmazba kell elkülönítenünk: 1. Rögzített adatok (p). Ezek a paraméterek tulajdonképpen a rendszer feladatából adódó értékek, amiket a rendszer felhasz-

3


Balikó S.: Az energiagazdálkodási modell nálója ad meg. Ilyen például egy hőszolgáltató esetében a hőigény, fűtésnél az előírt helyiség-hőmérséklet, egy technológiai rendszer kiszolgálásánál a villamosenergia-igény stb. Ezek azok a paraméterek, amelyeket a rendszernek biztosítania kell. A p változó elemei között vannak a célfüggvény korlátozó feltételeinek adatait is. 2. Környezeti paraméterek (y). Ezek azok a paraméterek, amelyek a környezet hatásait írják le. Értékük akaratunktól függetlenül, az időben és/vagy a felállítás helyétől függően változik. Ilyenek lehetnek fizikai változók, mint például a környezeti hőmérséklet, légnyomás, a tüzelőanyag fűtőértéke stb., de lehetnek gazdaságiak is, mint az energiaárak, kamatok stb. 3. Szabadon felvehető változók (x). Ezek a paraméterek azok a változók, amelyeknek legalább két olyan értékük van, amelyekhez a műszaki feladat teljesíthető az adott korlátozó feltételek mellett. Általában a szabadon felvehető változók különböző értékeihez más-más célfüggvény érték tartozik, ez teremti meg az optimalizálás lehetőségét. Gazdálkodni és ezzel együtt optimalizálni csak akkor lehet, ha a rendszernek legalább egy szabadon felvehető változója és annak legalább két lehetséges értéke van. A célfüggvény az x vektor méretének megfelelő számú független változót tartalmazó skalár függvény, aminek a szélsőértékét keressük. Az x vektor optimális értéke a C célfüggvény szélsőértékét adó érték. A modellhez rendszerint hozzá tartozik egy M érzékenységi mátrix is, ami az y környezeti paraméterek változásának célfüggvényre gyakorolt hatását mutatják. Az érzékenységi mátrix egyik alapadata lehet például a kockázatelemzéseknek. A modellben szereplő z és g paraméterek a rendszer tulajdonságait mutatják, lényegében a számítások közbenső adatai. Az ω paraméterhalmaz a gazdasági modell eredményeit meghatározó műszaki paraméterek, azaz a gazdasági részmodell független változói. Az ω vektor léte mutatja, hogy a tisztán gazdasági modellek (néhány kivételtől eltekintve) torz eredményekhez vezethetnek, hiszen a rendszer gazdaságosságát legtöbb esetben műszaki beavatkozásokkal tudjuk csak biztosítani, hiszen a szabadon felvehető változók legnagyobb része műszaki paraméter. Korábban a célfüggvény valamilyen gazdasági paraméter: költség, haszon, megtérülési idő, BMR1 stb. volt. Az utóbbi években a számos dotáció, spekulatív árviszonyok, ösztönző és szabott árak mellett ezek a mutatók már nem arányosíthatók a tényleges energiafogyasztással, ezért a legújabb modellekben az energiafogyasztás, vagy az azzal öszszefüggésbe hozható megtakarítás, esetleg az energiahatékonyság a célfüggvény. Továbbra is figyelembe kell azonban vennünk a gazdasági környezetet, ezért a korlátozó feltételek is megváltoznak, a gazdaságosság igénye, például az elvárt megtérülési idő a korlátozó feltételekben kerül megfogalmazásra.

 E1    E C  a1 a2 ... an  2   a TE  ...    En  ahol E1, E2, …En az egyes energiahordozó-fogyasztások, a1, a2, …an pedig a súlytényezők. Ha aT az egyes energiahordozók egységárai, akkor a célfüggvény az energiaköltséget adja. Újabban – az EU irányelveknek megfelelően – a primerenergiafogyasztás minimalizálását tekintik célnak, akkor az aT elemeibe az adott energiahordozó primerenergia-egyenértékét kell helyettesíteni. Ha meg akarjuk különböztetni a fosszilis és a megújuló energiahordozókat, akkor további súlyozást lehet alkalmazni. Lényeges, hogy az aT vektor elemei soha nem lehetnek negatívak, de lehetőség szerint zérus értékűek sem!

4. Korlátozó feltételek A modellben nem emeltük ki külön, de mindkét részmodellben számos korlátozó tényezőt figyelembe kell venni. A műszaki részmodellben ilyen lehet például a víz forráspontja vagy fagyáspontja a melegítéseknél vagy hűtéseknél, vagy például, hogy a hőáram létrehozásához hőmérsékletkülönbségre van szükség. A gazdasági részmodellben korlátozó feltétel például a megkívánt BMR érték a beruházásoknál, vagy a lekötött teljesítmény, üzemeltetési modelleknél. A korlátozó feltételek határozzák meg az x szabadon felvehető változók értelmezési tartományát. A korlátozó feltételek meghatározása a modellkészítés egyik eleme.

5. Példák 5.1. Megtakarítás összetett rendszerben Vizsgáljunk egy olyan ipari rendszert, amelyben sűrített levegő és hőszolgáltatás is van. A sűrített levegő hulladékhőjét a hőszolgáltató rendszerben teljes egészében felhasználják (3. ábra).

����� ������ tüzelőanyag

1

4

BMR=belső megtérülési ráta. Használatos még az angol rövidítésből adódó IRR jelölés is.

hő ��

H ����������� Hőhasznosító

(∆G)

3. A célfüggvény Egy rendszer általában többféle energiahordozót is használ, ezért önmagában az energiafogyasztás nem lesz skalár függvény. Ezért a célfüggvényt bizonyos súlyozásokkal az egyes energiahordozó-fogyasztások lineáris kombinációjával képezzük:

Kazánház

(∆Q)

TECHNOLÓGIA

hulladékhő ��� ������� Villamos V ����� �� energia �������

(∆E)

K�� �������� Sűrített levegő Kompresszor üzem ����

��(-∆V) V �

3. ábra. Technológiát kiszolgáló rendszer modellje

ENERGIAGAZDÁLKODÁS

52. évf. 2011. 3. szám


Balikó S.: Az energiagazdálkodási modell A modellezés célja annak eldöntése, hogy egy ΔV sűrítettlevegőfogyasztás csökkenését eredményező B költségű beruházást megvalósítsunk-e. A célfüggvényünk legyen az üzem összes primerenergia-fogyasztásának megváltozása, azaz:

C  eE E  eG G  min ahol ΔE a villamosenergia-, ΔG a tüzelőanyag-fogyasztás megváltozása, az e együtthatók pedig az ún. primerenergia-tartalmak, amelyek megmutatják, hogy adott energiahordozó felhasználásához mennyi primerenergiát kell biztosítani. Korlátozó feltétel, legyen az egyszerű megtérülési idő:

 

B aE E  aG G

Mind ΔE, mind ΔG a ΔV függvénye, ami egyben a szabadon felvehető változónk, és (ebben a modellben) csupán két értékkel rendelkezik attól függően, hogy megvalósítjuk-e a beruházást vagy sem. A célfüggvény két tagja ellentétesen változik a (-ΔV) hatására: a villamosenergia-fogyasztás csökken, a tüzelőanyag fogyasztás pedig nő. A változások kiszámítására a modell algoritmusát kell felállítani, ami jelen esetben néhány egyszerű műszaki számítást jelent. Csak a modell algoritmusának felhasználásával tudjuk meg, hogy a korlátozó tényező teljesül-e. Ha igen, akkor a beruházás gazdaságosan megvalósítható és energia-megtakarítást eredményez, ha viszont a feltétel nem teljesül a célfüggvény minimális értéke ellenére, akkor ki kell mondanunk, hogy a fejlesztés gazdaságilag nem teszi lehetővé az energia-megtakarítási projekt megvalósítását.

vagy a fajlagos tüzelőanyag megtakarítás:

  G g   eQ   Qi  n n 

G

e 

Qi

i

n

i

ahol ηi az i-ik berendezés hatásfoka, ei pedig az i-ik berendezés tüzelőanyagához tartozó primerenergia-tartalom. Központi hőellátás esetén:

Q  Q i

G  eQ n

v

k

ahol Qv a hálózati hőveszteség, beleértve az önfogyasztást is, E a központi hőellátás villamos segédenergia-igénye és ηk a központi kazán hatásfoka. Az irodalomban szokás a központi hőellátással elérhető megtakarítást vizsgálni. Ha mindkét változatban azonos energiahordozót használnak, akkor a megtakarítás:

  1 1 G  eQ  Qi    i k   n

ENERGIAGAZDÁLKODÁS

 Qv    k 

   eE E  

52. évf. 2011. 3. szám

  Qv  E  eE Qi  Qi  n n 

5.3. Kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés Ha E villamos energiát és Q hőt külön-külön berendezésben termelünk, akkor ezek együttes primerenergia-fogyasztása:

G  eE E  eta

Q k

ahol eE és eta a villamos energia, illetve a tüzelőanyag primerenergiatartalma. Ha ugyanezt a kétféle energiát kapcsoltan termeljük meg, akkor a primerenergia-fogyasztás:

G  eg

E Q  1  eg Q m m

ahol eg a kapcsoltan termelő berendezés tüzelőanyagának primerenergia-tartalma, ηm=(E+Q)/Qbe a berendezés mennyiségi hatásfoka, σ=E/Q pedig a berendezés ún. kapcsolt energiaaránya. A két érték különbségét a termelt hőre vonatkoztatva szokták vizsgálni, ami a kapcsolt energiatermelés fajlagos megtakarítását adja:

g 

eg G    eE  Q m 

e  e    ta  g     k m

   

Ha a kapcsoltan termelt hőt és az egyedileg termelt hőt ugyanazzal a tüzelőanyaggal állítjuk elő, azaz eta=eg, és ennek primerenergia-tartalma 1, továbbá figyelembe vesszük, hogy a villamos energia primerenergia-tartalma lényegében a villamosenergia-termelés hatásfokának reciprokra, akkor, behelyettesítve a fenti képletbe, az irodalomból ismert összefüggést kapjuk [1]:

 1 1 g       m  vill

 eE E

 1  i   k 

ahol αi az i-ik épület fogyasztásának részaránya az összes fogyasztáshoz viszonyítva. Látható, hogy azonos energiahordozók felhasználása esetén a központi hőellátás csak akkor lehet energetikailag kedvezőbb, ha a központi hőellátás hatásfoka annyival nagyobb az egyedi hőtermelők hatásfokánál, hogy kompenzálni tudja a hálózati veszteségből és a segédenergia igényből adódó többlet energiafogyasztást. Természetesen gazdasági vagy egyéb műszaki feltételek indokolhatják, hogy mégis központi hőellátást válasszunk. Ilyen lehet például a helyi gázhálózat kiépítésének költsége, az egyedi kazánok összességének ára, vagy például robbanásveszélyes helyiségek fűtése stb.

5.2. Központi kazánház, vagy helyi hőtermelők Számos telephelyen több különálló épület van, amelyek hőigénye Q1, Q2, …Qn, ahol n az épületek száma. Ha meglévő rendszerről van szó, a modellezés célja, hogy eldöntsük: megmaradjon-e a központi hőellátás, vagy épületenként létesítsünk helyi kazánokat. A célfüggvény továbbra is a primerenergia fogyasztás, aminek a minimumát keressük, korlátozó feltétel a fizikai megvalósíthatóságon túl a gazdaságosság valamelyik mutatója. Az egyedi hőellátásoknál a primerenergia-fogyasztás:

 1 1     k  i

   

5.4. Hőszivattyú A megújuló energiák felhasználásánál a megújuló és a fosszilis energiahordozók felhasználását különböző súllyal szoktuk figyelembe venni, ezért a célfüggvény

C  af Gf  amGm ahol az f index a fosszilis, m index a megújuló energiára utal. Villamos hajtású hőszivattyú esetén a kétféle energiahordozó-fogyasztás [2]:

5


Balikó S.: Az energiagazdálkodási modell A hőkinyerési hatásfok egyben arra is rámutat, hogy a szükségesnél hányszor több termálvizet használ el a rendszerünk:

 evill   Gf    f  Qf   Gm  1  1     f  

m

ahol evill a villamos energia primerenergia-tartalma, εf a hőszivattyú fűtési tényezője1 és Qf a fűtési hőigény. Ez azonban csak a hőszivattyú mint gépnek a primerenergiafogyasztása. Különösen nagy kiterjedésű talajkollektoros vagy talajszondás rendszereknél nem hanyagolható el a talajhő felfogásához szükséges Et segédenergia-igény sem, ami rendszerint villamosenergiafelhasználást jelent:

  1     evill   Gf    f Q     f Gm   1  1   f   ahol φ=Et/Qf a fajlagos segédenergia-igény. Termálvíz hőtartalmának hasznosításánál elvileg 0 ºC hőmérsékletig történhetne a lehűtés, azaz az 1 kg termálvíz kitermelésével fajlagosan ctbe hőt veszünk ki a talajból, viszont ennek csak egy részét hasznosítjuk. Itt tehát definiálhatunk egy hőkinyerési hatásfokot:

t t  h  be ki t be

Energiagazdálkodási vizsgálatoknál sok esetben a felhasznált vizet is energiahordozónak tekintjük, mivel (a környezetvédelmi szempontokon túl) annak is költsége van. Különösen érvényes ez a termálvízre:    Gf     Gm     m   1   

  1         evill   f    1 1 1   Qf    f  h    1 1    f   h c t be  t ki 

A célfüggvény pedig:

C  af Gf  amGm  aviz m ahol aviz a termálvíz súlyaránya az energiahordozók között.

Irodalom

ahol tbe és tki a rendszerbe belépő és onnan kilépő termálvíz hőmérséklete. Ezzel

[1] Büki G.: Kapcsolt energiatermelés, Műegyetemi Kiadó, Bp., 1997. [2] Büki G.: Az épületek végenergia-igénye és primerenergia-felhasználása, Magyar Energetika, 2011/1. pp. 16-18.

  1     evill   Gf    f Q     f Gm   1  1  1     f  h  1

1 mszüks h

[3] Balikó S.: Energiagazdálkodás, Szakmérnöki jegyzet, http://www.energia.bme.hu/

Elterjedt nevén COP, illetve annak szezonális átlaga SPF.

Energiastratégiai gondolatok Dr. Stróbl Alajos

okl. gépészmérnök, strobl@mavir.hu

1

6

A dokumentumok elérhetőek az NFM Klíma- és Energiaügyi Államtitkárság honlapján (http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-fejlesztesi-miniszterium/klimaes-energiaugyi-allamtitkarsag).

terhelés terhelés

rendszerrendszerirányítás irányítás

~

~

terhelés terhelés

~ … ~

nagyerőművek

rendszerrendszerirányítás irányítás

~

~

irányítás lentről felfele

magántulajdonra, az emberek kezdeményezőkészségére, és az jogszabályok nem közvetlen állami beavatkozásokat hoznak, hanem jó piaci szabályokat, és azok betartásának pontos ellenőrzését írják elő.

irányítás felülről lefele

Lapzártakor kezdődött a Nemzeti Energiastratégia és az ahhoz kapcsolódó stratégiai környezeti vizsgálat és gazdasági hatáselemzés társadalmi egyeztetése.1 Ezt a munkát az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület fórumok szervezésével segíti, szakfolyóiratunkban a hozzá kapcsolódó gondolatokat olvasóinkkal is megosztjuk. 1. Stratégiai kérdés a fogyasztóközpontú energiaellátás megvalósítása, a fogyasztókért való verseny, de az ő aktív közreműködésükkel. Ennek megfelelően formálódhat például a villamosenergia-rendszer, annak irányítása (1. ábra). Nem a felülről való vezérlés a fontos, hanem – kihasználva az információs technika fejlődését – a fogyasztókkal való közvetlen kapcsolt az ő igényeik szerint. Ennek megfelelőn terjed külföldön az intelligens (angolul „smart”) mérés, hálózat, ház és rendszer. Remélhetően itthon is erre az útra lépünk, a demokratikus rendszerre – nem az elavult, letűnt kapitalizmusra, hanem a szociális piacgazdaságra szolidaritási alapon. Az energiastratégiánk számít a

decentralizált termelés

~ … ~

nagyerőművek

Diktatórikus

Liberalizált

Vertikális integráció

Szabad verseny

Minden a mienk

terhelés terhelés ~ ~ ~ ~

Kereskedések

~

~

~

megújulós nagyerőművek

rugalmas rugalmas hálózat hálózat

rendszerrendszerirányítás irányítás

~

~ … ~

nagyerőművek

Demokratikus Aktív fogyasztók

Irányított, kölcsönös kisegítés

8.

Forrás: BWK – Brennstoff-Wärme-Kraft, 60. k. 10. sz. 2008. p. 51.

1. ábra. A villamos rendszerirányítás fejlődése

ENERGIAGAZDÁLKODÁS

52. évf. 2011. 3. szám


MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK

Fűtés biomasszával a kistérségekben Dr. Janzsó József

mezőgazdasági gépészmérnök, perydot@t-online.hu

A kistérségekben a biomassza hasznosítására számos lehetőség kínálkozik. Az egyes fejezetek részletes taglalással fejtik ki, milyen módon lehet a biomasszát fűtési célra hasznosítani. * In der Kleinregion gibt es mehrere Möglichkeiten auf der Nutzung der Biomasse. Diese technische und wirtschaftliche Richtlinien gibt an, was für eine Anwendungsweise die Biomasse für Heizungszweck verwandt werden können. ***

Célkitűzések

A fenti anyagokat aprítás után az arra alkalmas kazánokban lehet eltüzelni és szociális, vagy kommunális létesítményeket, valamint növényházakat és állattartó telepeket lehet fűteni a keletkezett hővel. A faapríték családi házak fűtésének is gazdaságos alternatívája lehet. A faapríték fűtőértéke 8-10 MJ/kg, vagyis annak nedvességtartalmától és a kazán jellegétől függően 3,5-4 kg apríték helyettesíthet 1 m3 földgázt. Közvetlen tüzeléshez a kazánok széles választéka áll rendelkezésre. 1. táblázat. A faapríték fűtőértéke a nedvességtartalomtól függvényében ([1])

A biomassza fűtés elterjesztésének egyik célja a fűtési költségek csökkentése és a gáznál olcsóbb biomassza hasznosítása. Egy-egy kistérségben felvetődik, hogy melyek azok a közintézmények, iskolák, óvodák, szociális és közüzemi intézmények, amelyekben a biomassza tüzelés feltételeit meg lehet teremteni vagyis ez mint másik cél, a fenti intézményekben a biomassza fűtés bevezetése lehet. További cél a keletkező vagy a helyben megtermelt biomassza helyben, illetve egy kistérségen belül, 20-30 km-es körzetben legyen eltüzelhető, minimalizálva ezzel a biomassza szállítási útját. Kétségtelen, hogy a biomassza legjobb hatásfokkal történő hőhasz-nosítása a közvetlen tüzelés, megfelelő előkészítés – aprítás vagy bálázás – után. Ez a fűtési mód speciális tüzelőberendezést igényel. Szintén a közvetlen tüzelést teszi lehetővé a biomassza brikettálása vagy pelletálása, vagyis ilyen tömörítvények készítése azáltal, hogy a biomassza így kis térfogat mellett kezelhetőbbé válik. A brikett és a pellet elsősorban háztartási tüzelőanyagként vehető figyelembe, helyettesítve a gázfűtést. A brikett előnye, hogy az eltüzelhető a hagyományos háztartási tüzelőberendezésekben, a kályhákban, kandallókban és a kazánokban. A pellet legjobb hatásfokkal történő hasznosításához arra alkalmas kazánt kell beszerezni. Jelentőséggel bír az, hogy a biomassza tüzelés bevezetésével új munkahelyek jöhetnek létre, növelve ezzel a foglalkoztatottságot.

A felhasználható melléktermékek és hőhasznosítási lehetőségeik A biomassza hőhasznosítására tehát elsősorban annak közvetlen eltüzelése ajánlható. Erre alkalmas minden lágy vagy fás szárú melléktermék és energianövény, melyek legtöbb esetben 14%-nál nagyobb nedvességtartalommal jelennek meg. Ezek a következők: • Erdészeti fahulladékok. • Gyümölcsfa nyesedék, szőlővenyige. • Kukoricaszár. • Ártéri fahulladékok. • Energiatermelés céljára ültetett növények, energiafű, nád.

ENERGIAGAZDÁLKODÁS

• Kender, fás szárú növények stb. • Bálázott szalmafélék

52. évf. 2011. 3. szám

Bruttó nedvességtartalom %-ban

10

20

30

40

50

Fűtőérték MJ/kg

17

14

11

9

7

A fűtőérték a fa fajtájától is függ. A megadott értékek tájékoztató jellegűek. A jövőben az eltüzelhető biomassza alapanyagok mennyiségének bővítése a cél. Ezért szorgalmazza a nemzeti fejlesztési terv az energianövények termelésének minél szélesebb körű elterjesztését. Ami a szalmát illeti, ez több 100 ezer t mennyiségben áll rendelkezésre és gazdaságossági kérdés, hogy a rendelkezésre álló mennyiségből menynyit hasznosítanak brikettálással vagy közvetlen tüzeléssel. A faaprítéknál bemutattuk és ez bármely biomasszára igaz, hogy fűtőértéke függ annak nedvességtartalmától. A szalmát tehát lehetőleg légszáraz állapotban kell betakarítani, ez különösen igaz, ha azt brikettálni kívánják. A szalma előkészítésének további műveletei: A hengeres vagy a szögletes bálákat szögletes formájú kazalba rakják, melyet fóliával takarnak le. A fóliára nyomatékként bálákat raknak fel, hogy a szél a fóliát le ne fújja. Megéri ez a többletmunka és a többletköltség, mert így a szalma biztosan brikettálható lesz. Ha a bálákat közvetlen tüzelésre hasznosítják, akkor így érhető el a 15-16 MJ/kg fűtőérték. Bármilyen célra is használják fel a szalmát, a felhasználás helyén előtárolóról kell gondoskodni, amely legyen fedett, a tüzelőanyag eredeti állapotának megóvása érdekében. Az előtárolóban, a felhasználandó napi mennyiségtől függően, 3-5 napi készletet ajánlatos elhelyezni, hogy az esetleges anyagszállítási akadályok esetén is kellő mennyiségű tüzelőanyag álljon rendelkezésre.

Tüzelőberendezések ellátása faaprítékkal Az apríték elkészíthető a biomassza keletkezésének, termesztésének helyén, majd onnan azt el kell szállítani a felhasználás helyére vagy egy közbenső tároló helyre. A tároló hely – akár a végfelhasználás helyén, akár termelés és végfelhasználás helye között van – lehetőleg legyen betonozott, zárt és fedett, a tüzelőanyag eredeti állapotának megóvása érdekében.

7


Janzsó J.: Fűtés biomasszával a kistérségekben Ez a módszer alkalmazható az erdészeti és ártéri hulladékok, valamint az energianövények tárolása esetén is. Az energianövények betakarítására jellemző, hogy a betakarító célgépeket úgy tervezték meg, hogy azok a szántóföldön a betakarítás során faaprítékot állítanak elő, ahol a faapríték közvetlenül a betakarítógép mellett lévő szállító járműbe jut, majd az anyagot onnan a tárolóba vagy a felhasználás helyére szállítják. Egy-egy kistérségben fel kell mérni, milyen biomassza fűtőanyagok állnak rendelkezésre. Eszerint és a piaci lehetőségek, valamint az igények alapján lehet eldönteni, milyen projekt megvalósítása a célszerű.

Az üzem gépeit olyan zárt épületben ajánlatos elhelyezni, amelyben télen sem csökken +5°C alá a hőmérséklet. Ugyanitt gondoskodni kell a megtermelt brikett tárolásáról és csomagolásáról is. Legyen az épületben alkatrészraktár és egy kis műhelyrész szerszámokkal, valamint iroda és szociális helyiségek. A brikettüzem és minden fűtési rendszer megtervezését az arra hivatott szakemberekkel célszerű elvégeztetni, valamint gondoskodni kell az előírt létesítményi és üzembevételi engedélyek beszerzéséről is.

A melléktermékek brikettálása, pelletálása

A biomassza előkészítésére, feldolgozására és fűtési célra történő hasznosítására gyártott gépekről, berendezésekről akár az interneten is lehet tájékozódni. Két hazai cég gyártmányait emelem ki: Altherm kazántipusok: Nagyteljesítményű, szalmabálás kazánok, kocka és körbálához, önálló kültéri elhelyezéssel A kazánok jellemzői: • Környezetkímélő megoldás, alacsony CO kibocsátás. • Jó hatásfok, automatizált működés, PLC vezérelt égési folyamat. Kazánteljesítmények: • Egy körbálához, teljesítmény: 300 kWth • Két körbálához, teljesítmény: 600 kWth • Egy nagyméretű kocka bálához, teljesítmény: 300 kWth • Két nagyméretű kockabálához, teljesítmény: 600 kWth • Három nagyméretű bálához, teljesítmény: 800 kWth Vegyes tüzelésű biomassza kazánok 44–90 kWth-ig, szalma, fahasáb tüzelésére. Compact biomassza kazánok, melyek fapellet, gabona, faforgács és granulált bio-tüzelőanyaggal működnek. A hét különböző nagyságrendű típust lehet a piacon kapni: 11, 23, 42, 70, 93, 130 és 185 kWth teljesítménnyel. A biobrikett gyártáshoz komplett brikettáló vonal szerezhető be hazai gyártótól, mely vonal alkalmas mind a fa, mind a szalmafélék brikettálására. A vonal főbb berendezései: • bálabontó-aprító, daráló ventilátorral, • előtároló siló zsákos porszűrővel, • brikettprések, fűtött, temperált présfejjel, 50, illetve 70 mm átmérőjű brikett előállítására, • brikett vezeték darabolóval. Darabos faanyag esetén a bálabontó helyett vagy mellé aprítógép beállítása szükséges.

A brikettálás és a pelletálás olyan melléktermék nemesítési folyamatok, melyeknek eredménye a minőségjavítás, a kezelhetőség, a fűtőérték és az anyag használati értékének növelése, garantált fűtőértékkel. A gyártási folyamat során befektetett villamos energia – mely kb. 2,5%-a a brikett fűtőértékének – és a költségráfordítás a jóval magasabb használati értékű végtermékben realizálódik és térül meg. Egy tonna jó minőségű brikett előállításához száraz anyagból kb. 105 kWh villamos energia szükséges. Ismeretes a kötőanyag nélküli tömörítvények gyártásának feltétele, vagyis hogy az alapanyag nedvességtartalma nem haladhatja meg a 14 tömeg %-ot. Az ennél nedvesebb anyagokat is lehet brikettálni és pelletálni, de előbb meg kell azokat szárítani. A szárítás lényegesen megnöveli az előállítási költségeket, tehát a száraz anyagokat kell előnyben részesítani. A brikettáláshoz és a pelletáláshoz szóba jöhető biomassza: • Másodlagos fafeldolgozásból származó anyagok: fűrészpor, faforgács, fakéreg, darabos fahulladékok stb. • Gabonaszalma, kukoricacsutka. • Nád, len és kender pozdorja, cirok stb. • Magtisztítási hulladéok, rizshéj, napraforgóhéj. • Energiafű. A brikett és a pellet háztartási fűtőanyag, melyek helyettesíthetik a gázfűtést. 1 m3 gáz 2 kg brikettel vagy pellettel egyenértékű. Kisvállalkozók részére évi 800–1000 t kapacitású brikettüzem ajánlható, míg a nagyobb gazdaságok számára 2000–3000 t/év kapacitású. Bő választék van a tüzelési szempontból is megfelelő 1,1–1,3 kg/dm3 tömörségű brikett előállítására alkalmas hazai és külföldi gépekből. Szögletes és hengeres brikett készülhet. A hengeres kivitel 45, 50, 55, 65, 70, 75 mm átmérőjű, de lehet ennél nagyobb is, de ez utóbbi méret tüzelési szempontból már nem előnyös. A brikett hossza 100–250 mm. A pelletálással 6–8 mm átmérőjű tüzelőanyag készül, mely az arra alkalmas automatikus adagolású tüzelőberendezésben eltüzelhető. Meg kell jegyezni, hogy csak bizonyítottan üzembiztos és referenciával rendelkező, szakember által ajánlott gépeket szabad alkalmazni. Az üzemeltetéshez műszakonként legalább 2 fő gépkezelő és egy fő üzemvezető kell. Ez utóbbi személyt elegendő egy műszakban foglalkoztatni. A brikettüzemet ajánlatos legalább két műszakban működtetni, évente 200 munkanapot, lehetőleg 3000 órán keresztül. Ezt a gazdaságosság indokolja. Az egyik gépkezelő rendelkezzen szakmunkás képesítéssel, hogy ő az esetlegesen előforduló hibaelhárítást és az esetenként szükséges alkatrészcserét is végre tudja hajtani. Az üzembe érkező és onnan kivitt anyagokat minőségét és mennyiségét dokumentálni kell. Üzemelési napló vezetése is szükséges, amelybe minden lényeges eseményt rögzíteni kell.

8

Gépek, berendezések

A biomassza tüzelésű hőellátás költségtényezői A kommunális, a szociális és egyéb intézmények fűtésének átalakítása biomassza tüzelésre a földgáztüzelés kiváltását célozza. Megvalósítható a „falufűtés” is, ha a távfűtő vezeték kiépítése gazdaságos vagy már megvan. Családi házak fűtését is lehet a rendszerhez csatlakoztatni. A biomassza tüzelésre való áttérés gazdaságosságának tényezői, a teljesség igénye nélkül: • A helyi adottságoktól függő beruházási költségek. • A tüzelőanyag, jelen esetben a faapríték ára, beleértve a betakarítási és a szállítási költségeket is, vagyis a tüzelőanyag ellátás költségei és biztonsága.

ENERGIAGAZDÁLKODÁS

52. évf. 2011. 3. szám


Janzsó J.: Fűtés biomasszával a kistérségekben • A mindenkori üzemeltetési költségek, beleértve a kezelők munkabérét. • A felhasznált villamos energia ára. • Az időszakos javítási és karbantartási költségek. • A pályázati, a beruházási és hitel felvételi lehetőségek. A biomassza tüzelés versenyképessége várhatóan nőni fog az emelkedő földgázár miatt.

A brikett- és pelletgyártás költségtényezői • Elsősorban az alapanyag ára, beleértve annak betakarítási és szállítási költségeit is. A külső beszállítóval hosszabb távú szerződést ajánlatos kötni, az árkövetési mechanizmus rögzítésével. • Az üzem technológiája és szervezettsége. • A munkabér és az áramköltség. • A helyi adottságoktól függő beruházási költség. • A pályázati támogatás mértéke és a bankhitel kamatai. Az eredményes vállalkozás további feltételei: • Üzembiztos gépek, szakszerű üzemeltetés és karbantartás. • Folyamatos, biztonságos alapanyag ellátás. • Jó minőségű, a szabvány előírásainak megfelelő piacképes tüzelőanyag előállítása. • A brikett vagy pellet értékesítésének biztonsága.

Projekt megvalósítási útmutató A bevezetőben említett célkitűzések megvalósításával oldható meg a kistérségekben a fűtés átállítása a gáznál olcsóbb biomassza tüzelésre. A bevezetőben felvetett kérdésekre egy elkészítendő megvalósíthatósági tanulmány adhat választ. A megvalósíthatósági tanulmány készítésére kellő szakértelemmel felruházott vállalkozások találhatók a piacon. A jó megvalósíthatósági tanulmány a tüzelőanyag ellátás és a műszaki kérdések tisztázásán túl üzleti tervet is tartalmaz. A jól megírt megvalósíthatósági tanulmány azon kívül, hogy a beruházó számára tiszta képet ad, előkészíti az engedélyeztetést, hozzájárul támogatási pályázatokon való induláshoz. A tanulmány javaslatainak értékelése, megvitatása és jóváhagyása az érdekeltek és a meghívott szakértők jelenléte mellett történhet és lehet előremutató. Ezt követi a további érdemi munka, a tervezés, a pénzügyi feltételek biztosítása, majd a projekt megvalósítása. A biomassza tüzelés bevezetése kapcsán lehetőség nyílik további számos vállalkozásra is, amik a térség foglalkoztatási mutatóit növelik. Ezek a következők: • A biomassza alapanyag begyűjtése, szállítása, előkészítése. • Brikettáló vagy pelletáló üzem létesítése és működtetése. • Hazai gépek, berendezések gyártása, telepítése, szerelése. • Az üzemelő berendezésekhez kezelő személyzet beállítása. • Üzemeltetői és karbantartói hálózat kiépítése és működtetése. • Kereskedelmi tevékenység a különböző fajta biomassza forgalmazására. Látható, hogy a biomassza hasznosítása jó néhány területen jelentősen növeli a foglalkoztatottságot helyben és országosan is, ami ma fontos szempont. Mind a gépek gyártása és a beruházás, mind a foglalkoztatás jelentős állami adóbevételt eredményezhetnek. A fő kérdés az, ki vagy kik fogják kezdeményezni és ösztönözni egy kistérségi biomassza tüzelési projekt elindítását, illetve menedzselését. Ha van valamelyik kistérségben erre a feladatra megfelelő személy, aki felvállalja a szervezést, akkor az eredmény nem maradhat el.

ENERGIAGAZDÁLKODÁS

52. évf. 2011. 3. szám

Végül fontos lenne a kistérségek tájékoztatásának konkrétabb formáját megtalálni és működtetni, a nemzeti fejlesztési terven túlmutatva. Ez a cikk, mint útmutatás, a téma iránt érdeklődőknek próbál adni olyan részletesen kifejtett ismereteket, amelyeket egy projekt elindítása során hasznosítani tudnak. Referencia helyek: • Brunner Kft. Komplett brikettgyártó vonal gépeinek gyártása. • Szalma brikettáló üzem: Ebes, Mezőberény. • Szalmabála-tüzelő berendezések gyártása: Altherm Kft. A biomassza hasznosításához magyar gyártású gépek és berendezések számos változata szerezhető be hazai vállalkozóktól.

Gazdaságosság Az alábbi táblázat részletesen bemutatja a brikettálás beruházási és üzemeltetési költségeit, valamint az üzem gazdaságosságának megítéléséhez ad támpontot. A számítás egy példa, melyben az alapadatok változhatnak. Az épület és az esetlegesen szükséges infrastruktúra beruházási költségei a helyi adottságoktól függenek. 2. táblázat. Példaszámítás brikettáló üzemre Megnevezés

Érték

Mértékegység

Üzemidő

3000

h/év

Üzem kapacitása

0,8 2400

t/h t/év

105 252 000

kWh/t kWh/év

Villamosenergia-fogyasztás Munkaerő szükséglet

5

Dokumentációk, engedélyeztetés

5

mFt

A komplett brikettáló vonal ára 2 préssel

59

mFt

Egyéb gépigény

10

mFt

– traktor rakodó villával

6

mFt

– emelővillás targonca

4

mFt

Gépbeszerzés összesen

69

mFt

Becsült építészeti költség (a helyszíntől függ)

30

mFt

Tüzvédelem (tározó vagy vezeték)

2

mFt

Szerelési munkák

3

mFt

Tartalék

5

mFt

Összes beruházási költség

114

mFt

Nyersanyag költség (szalma)

10 000 24 000 000

Ft/t Ft/év

100 240 000

Ft/t Ft/év

35 8 820 000

Ft/kWh Ft/év

Bérköltség közteherrel

6 000 000 30 000 000

Ft/fő/év Ft/év

Általános költség (biztosítás, könyvelés stb.)

10 000 000

Ft/év

Csomagoló eszközök, raklapok, konténerek

4 500 000

Ft/év

Amortizáció a gépekre (12,5%/év)

8 625 000

Ft/év

Amortizáció az épületekre (5%/év)

1 500 000

Ft/év

Kopó- és pótalkatrészek, javítás Villamos energia költsége

77 560 000

Ft/év

1 t brikett önköltsége amortizáció nélkül

O&M költségek összesen (amortizáció nélkül)

32 317

Ft/t

1 t brikett önköltsége amortizációval

36 535

Ft/t

1 t brikett értékesítési ára (ÁFA nélkül)

40 000

Ft/t

Éves árbevétel

96 000 000

Ft/év

Bevételek és kiadások különbsége

18 440 000

Ft/év

6,18

év

Statikus megtérülési idő

9


Janzsó J.: Fűtés biomasszával a kistérségekben

A költségtényezők elemzése

Környezetkímélő megoldás. Nő a foglalkoztatottság mind a mezőgazdaságban, mind az iparban. Bővíti a hazai gép- és berendezés gyártás volumenét. Az erdészetben a vágástéri hulladékok, valamint az egyéb biomasszafélék begyűjtésénél lehetőség nyílik szakképzetlen munkaerő foglalkoztatására is. • A biomassza tüzelőanyagként való felhasználása lehetőséget ad arra, hogy a kistérségekben a szociális segély egy része helyett biomasszát adjanak a rászorulóknak. • Az állam jelentős többlet adóbevételre számíthat, amennyiben nő a foglalkoztatottság, és a hazai ipar termelő volumene.

• • • •

A táblázatból kitűnik, hogy a brikettálás legnagyobb költségtényezői a szalmaár 34% és a bérköltség 25%-kal. A villamos energia 16%-kal, az amortizáció pedig 17%-kal részesedik az önköltségből. A brikett árát 40 000 Ft/t-ra feltételeztük. Ezen az áron való értékesítés 6,2 éves statikus megtérülési időt eredményez.

A szalmabrikett felhasználásának gazdaságossága Egy közepes méretű családi ház fűtésére évente legalább 2500 m3 földgáz szükséges. Ha azt feltételezzük, hogy egy m3 földgázt 2 kg brikett helyettesít, akkor egy családi ház fűtéséhez 5 t, vagyis 5000 kg brikett szükséges. Az évente megtermelt 2400 t brikett 480 családi ház fűtésére elegendő. A brikett fűtőértéke garantáltan 16 MJ/kg. A gáz ára 2500 m3, fogyasztása esetén 150 Ft/m3, vagyis évi 375 000 Ft/év az éves tüzelési költség. Ha a brikett ár áfával 50 Ft/kg, akkor az éves brikett költség 250 000 Ft/év. A megtakarítás 125 000 Ft/év, amiből a brikett kazán többlet beruházási költségének meg kell térülnie. A családi házak fűtésére alkalmas jó minőségű gázkazán költsége kb. 300 000 Ft, míg a brikett kazán költsége kb. 1 400 000 Ft. Ez alapján családi háznál a brikett kazán 10–11 éven belül kitermeli az árát. Várhatóan a földgáz és a brikett ára közötti rés nőni fog és ennek függvényében a megtérülési idő csökken. Az apríték tüzelésnél más a helyzet. Az apríték ára 20–25 Ft/kg. Mivel itt nem légszáraz anyagról van szó, a fűtőérték 35% nedvességtartalomnál 10 MJ/kg. A földgáz fűtőértéke 32,6 MJ/m3, tehát ez esetben 4 kg apriték helyettesít 1 m3 gázt, a kazán hatásfokát is beleszámítva. A 4 kg apríték ára 80–100 Ft. A fűtési igényre fajlagosított tüzelőanyag költségről az alábbi táblázat ad áttekintést. 3. táblázat. Tüzelőanyagok költsége Földgáz Fűtőérték

32,6 MJ/m3

Brikett 16 MJ/kg

Faapríték 10 MJ/kg

Kazánhatásfok

95%

85%

80%

Tüzelőanyag ár

150 Ft/m3

40 Ft/kg

25 Ft/kg

4,843 Ft/MJ

2,941 Ft/MJ

3,125 Ft/MJ

Termelt hőre fajlagosított ár

A biomassza tüzelés hátrányai A biomassza tüzelés komfortossága nem éri el a gáztüzelés komfortosságát. A biomasszánál mind a fűtés átállítása, mind az üzemeltetés gondos szervezői munkát igényel. Különösen fontos az üzemeltetés folyamatosságát biztosítani, melyhez munkaerő és kisebb-nagyobb mértékű kézi munka igénybevétele is szükséges. Más és más az igény apríték, brikett, illetve pellett tüzelés esetén. A biomasszát a tároló helyről el kell juttatni a tüzelőberendezéshez és gondoskodni kell a tüzelőanyag adagolásáról, feltöltéséről is. A biomassza tüzelés bevezetéséhez új beruházásokra van szükség, melynek a pénzügyi hátterét meg kell teremteni. Kivétel lehet, ha a különböző tömörítvényeket, a faaprítékot vagy a darabos hulladékokat a meglévő kazánokban, kályhákban, kandallókban tüzelik el. A beruházáshoz egyes nyugati országokban állami támogatást adnak, de megvan a lehetőség a hazai pénzforrások kihasználására is pályázat útján (KEOP 4.4.2). Ha a fűtési költségek csökkentését el lehet érni biomassza tüzeléssel. akkor érdemes a gáztüzelésről átállni a biomasszára. A helyi adottságok befolyásolják a döntést. Meg kell említeni, hogy több vonatkozásban lehetne indítani kutatásfejlesztést, újabb biomassza anyagok feltárására és gépek fejlesztésére. Az ebben rejlő lehetőségek vizsgálata, azonban egy külön cikk témája lehet.

Irodalom A biomassza tüzelés bevezetéséből fontos gazdasági előnyök származnak: • A biomassza tüzelés jelentős mennyiségű import gázt helyettesíthet.

[1] [2]

Energia felhasználói kézikönyv. Szerkesztő: dr. Barótfi István 1993, könyv, 1003 oldal Janzsó J.: Mezőgazdasági és erdészeti melléktermékek hőhasznosítása. Gépek, berendezések, technológiák. 1989. 63. oldal

Nyomtatott formában, és/vagy elektronikusan? Napjainkban egyre több napilap és szakfolyóirat jelenik meg nyomtatott és elektronikus, vagy csak elektronikus formában. Ez a téma gazdasági és hasznossági szempontból Egyesületünk vezetőségét és szakfolyóiratunk szerkesztő bizottságát is foglalkoztatja. Csak elektronikus formában történő megjelenés esetén a nyomda- és postaköltség lenne megtakarítható (ez utóbbi is jelentős). Elektronikus formában adathordozókon könnyen tárolható. Nyomtatott formában egyszerűbben kézbe vehető, számítógép nélkül olvasható, polcunkon bármikor elérhető. Döntésünkben meghatározó lesz olvasóink véleménye. Ön milyen formában olvas szívesebben? Válaszát küldje el az enga@ete-net.hu, vagy postán az ETE, 1091 Budapest, Üllői út 25. címre. Dr. Zsebik Albin, főszerkesztő

10

ENERGIAGAZDÁLKODÁS

52. évf. 2011. 3. szám


G Á Z I PAR

Hogyan kommunikálnak a gázipar szereplői a versenypiacon? Belák Péter

villamosmérnök-közgazdász, peter.belak@hp.com

In the last three years, the Gas market player has had to handle the exchange of supply data for more than 300 hundred thousand premises. In 2009, coordinated by the Hungarian Gas Association, HP started a new project which involved the development of a Data Exchange Model that would meet the critical business needs between suppliers and distributors. The Data Exchange Model includes the communication processes, standard messaging and exchange of information as well as the required technology and infrastructure for message forwarding. *** Néhány évvel ezelőtt nehezen tudtuk volna elképzelni a valós földgázpiaci versenyt és azt, hogy többszázezres ellátó váltást kell majd kezelnie a gáziparnak. A liberalizált energiapiac egyre markánsabban igényli a korábban összefonódó szerepek szétválasztását. Ennek gyakorlati megvalósítása ugyan eltérő lehet a különböző cégeknél, de az mindenesetre vitathatatlan, hogy a gázpiac szereplői (kereskedők-elosztók) a felhasználók adatait (üzleti, műszaki, elszámolási) tekintve egymásra vannak utalva. Amíg iparági szinten a szabadpiacra lépett felhasználók száma nem jelentős, addig ezen információk cseréje komolyabb automatizmus nélkül is működhetett. Az emúlt három évben viszon több mint 300 ezer fogyasztási hely ellátó váltását kellett dokumentáltan kezelnie a gázpiaci szereplőknek. A kereskedők és az elosztók hol papíron, hol e-mail-en, néha szóban és telefonon, különböző formátumú excel táblázatokkal valósították meg az ügyfelek kereskedőváltását, valamint az azt követő adatkommunikációt. Ez a számosság – 2 évvel a teljes paicnyitást követően – nem szokványos az európai gázpiacon. Magyarország sajátosságai jelentősen befolyásolták a kialakult helyzetet: • Jelentős, 85%-ot meghaladó külföldi részesedés a gázszolgáltató társaságokban, megosztott tulajdoni hányadokkal • Magyarország földgáz ellátottsága és a primer energia felhasználásban a földgáz részaránya jóval meghaladja az Európai Uniós átlagot. • Alternatív forrással rendelkező piaci szereplők. Az Európai Unió által megfogalmazott irányelvek egyaránt komoly kihívások elé állítják a törvényalkotót és a gázpiac szereplőit is. Az új GET szerinti tetszőleges határnapra szóló, 30 nap alatt megvalósítandó kereskedőváltást és az azt követő nagytömegú információ cseréket csak szigorúan szabályozott és egységesített működési környezetben lehet költséghatékonyan megvalósítani. A kritikus üzleti igényt látva a Magyar Gázipari Egyesülés koordinálásával 2009-ben elindult egy projekt, ami az Elosztók és a Kereskedők közötti kommunikáció folyamatait és technológiai szabványait határozta meg. A kialakított modell a villamosenergia piacon már használt szabványokra épült, a projekt azt bővítette és alakította át a gázipari sajátosságoknak megfelelően. A projektben részt vettek az E.ON, a GDF Suez, a FŐGÁZ, a TIGÁZ és az EMFESZ kereskedelmi ügyfélszolgálati és elosztási szakértői. Az MGE, a Magyar Energia Hivatal ajánlásait figyelembe véve, több alkalommal szakmai egyeztetéseket tartott az földgáz piacon aktívan működő versenypiaci kereskedőkkel is. A projekt szakmai vezetője a Hewlett-Packard Magyarország volt, aki már több mint 10 éve a közüzemi iparág legnagyobb informatikai szállítója. Tevékenysége kiterjed az SAP megoldások implementálására, hardver és

ENERGIAGAZDÁLKODÁS

52. évf. 2011. 3. szám

szoftvereszközök szállítására, rendszerintegrációs és outsourcing tevékenységek sikeres megvalósításásra. A projektben szakértőként résztvettek az IFUA Horváth és Partner Kft. tanácsadói is. A projekt eredménye egy egységes gázipari adatcsere modell, amely többek között az alábbi folyamatokra terjed ki: • kereskedőváltás, • fogyasztási helyek létesítése, megszüntetése • szerződések, szerződéses adatok kezelése • üzleti és műszaki törzsadatváltozások, • ki- és visszakapcsolások, valamint egyéb műszaki beavatkozások igénylése • elszámolási és számlázási adatok továbbítása Az adatcsere modell a folyamatok leírása mellett, tartalmazza a folyamatlépésekhez tartozó elosztói és kereskedői információcserék szabványos üzeneteit, valamint az üzenettovábbítások technológia és infrastruktúrális feltételrendszerét. A különböző európai országokban azonos alapelvekre, eltérő kommunikációs szabályokra épülve egymástól eltérő modellek működnek. Magyarországon a villamosenergia-piachoz hasonlóan, elosztói központú adatcsere modell került kialakításra. Amelynek lényege, hogy a mérési ponthoz tartozó elosztói plattformon keresztül küldik a piaci szereplők (elosztó/kereskedő) az EDIFACT és EASEE GAS szabványoknak megfelelő, alkalmazási rendszerektől független XML formátumú üzeneteiket egymásnak. Kereskedelmi Engedélyes “A” MMUTILMD

UTILMD

MSCON S

INVOIC

Elosztói Engedélyes Kereskedelmi/ szolgálatási adatok

Elosztó IP

MMUTILMD

UTILMD

MSCON S

INVOIC

XML

Kereskedelmi adatok az elosztói plattformon

� ����� Ügyfél

Kereskedelmi/ szolgálatási adatok

Kereskedelmi Engedélyes “B” MMUTILMD

UTILMD

MSCON S

INVOIC

XML Konverter

KER “A” KER “B” Konverter

MG E MGE

www.hungas.hu

Gázipari adatcsere működési modellje

Az adatcsere modell kialakítása során figyelembe kellett venni a különböző piaci szereplők eltérő működését, informatikai hátterét, versenypiaci működésre való felkészültségét. Diszkrimináció mentességnek is megfelelve, azon rendszerhasználók, amelyek eltérő technikai felkészültség miatt XML formátumot fogadni, illetve előállítani nem képesek, egységes és központi Excel ↔ XML konvertert alkalmaznak. Így gyakorlatilag bármely MS Office környezettel, valamint saját IP címmel rendelkező keresekedő képes az Adatcsere Modell szerinti kommunikációra. Az egységes gázipari adatcsere modell, a már jelenleg is működő piac számára, az ÜKSZ-be való bekerüléssel válik teljes mértékben elfogadottá, ami várhatóan még 2011. szeptember előtt megtörténik. A modell továbbfejlesztése: a folyamatos törvényi változások szerinti aktualizálás, automatizmusok kialakítása, folyamatok és kommunikációs igények bővítése, lehető legteljesebb digitalzáltság a papíralapú ügykezelés radikális csökkentése, biztonsági követelmények szigorítása.

11


ENERGIAPIAC

Infokommunikációs együttműködés a földgázpiacon Füzi Ákos

villamosmérnök-közgazdász, energetikai szakközgazdász, fuzi.akos@ipsystems.hu

A magyar földgázrendszeren naponta átlagosan több mint 1 milliárd MJ (~30 millió m3) földgázt továbbítanak, melynek értéke meghaladja a 3 milliárd forintot. Az üzleti folyamatok jelentős része e-maileken továbbított excel állományok továbbításával zajlik. Sokan érezzük ennek kockázatosságát. Az elmúlt években több kezdeményezés is indult a megbízható üzleti kommunikáció kialakítására, de a probléma máig nem megoldott. * Over the Hungarian natural gas system a daily average natural gas amount of 1 billion MJ is transferred worth more than 10 million EUR. A significant part of the business processes is executed by Excel files sent in e-mails. Many of us feel this riskiness. In recent years, some initiatives have been launched to establish a reliable communication, but the problem still not solved. *** Az érvényes Üzleti és Kereskedelmi Szabályzat (ÜKSZ szerint „A GET1 által szabályozott földgázpiacon a piaci szereplők az elektronikus kommunikációs csatornák során olyan kommunikációs sémát és kódrendszert kell, hogy alkalmazzanak, amelyek megfelelnek az EASEE-gas ajánlásoknak.” (6.11.1.1. pont) Az EASEE-gas (European Association for the Streamlining of Energy Exchange-gas) szakmai szövettség, mely célja, hogy egy hatékony gázpiac létrehozását segítse a piaci szereplők közötti üzleti folyamatok egyszerűsítésével és korszerűsítésével. Az ajánlás kialakítását az amerikai iparági szövettség, a Gas Industry Standard Board (GISB) ösztönözte, és annak modellezésével készült.2 Az Észak-Amerikai villamosenergia és gázkereskedelem szabályozásáért felelős szakmai szövettség, az Energia North American Energy Standards Board (NAESB) külön albizottságot működtet (EDM: Electronic Delivery Mechanisms Subcommittee3) a piaci szereplők elektronikus együttműködésének harmonizálására. Így iparági szinten egységes protokollokat alakítanak ki, amelyeket szakmai irányelvekként (guideline) megfogalmazva tesznek bevezethetővé a szoftverekben. A NAESB-EDM és az EASEE-gas is titkosított, automatizált üzenetküldéseket ajánl, amelyek megbízhatók és nyomonkövethetők. Hasonló folyamatok zajlanak Magyarországon is. Az FGSZ Földgázszállító Zrt, mint a piac központi szereplője, rendszerirányítási engedélyes, az Informatikai Platformján (IP) támogatja az európai sztenderdeknek megfelelő szerver-szerver kapcsolatot. A Magyar Gázipari Egyesülés (MGE) tagvállalatai az elosztó-kereskedő kapcsolatrendszerre kidolgozták az „adatcsere modell”-t, aminek szabályozási kodifikációja folyamatban van. Ezek a próbálkozások egy mélyebben gyökerező probléma részmegoldását jelentik. A magyar szállítói rendszerrel az EASEE-gas ajánlásoknak megfelelően szerver-szerver kapcsolatban állhatnak a szállíttatók és kapcsolódó

rendszerüzemeltetők4, de a kereskedők egymás közti kapcsolattartásában jellemzően elvárt a faxon történő megerősítés. Az operatív működés sok helyen korunk digitális kockás papírján az excelre alapszik, sok a bizonytalanság az adatok megbízható kezelése, értelmezhetősége körül is. Gondoljunk csak a tömeges kényszerű kereskedőváltás körül tapasztalható anomáliákra. Az ÜKSZ 6.11-es pontja két kiemelt területen határozott elvárásokat tartalmaz az IT rendszerekkel szemben: 1. EIC kódhasználat 2. Kommunikáció Mindkettő a szabadpiaci működés alapját képezi, és egyikben sem felelnek meg maradéktalanul a piaci szereplők az előírásoknak. A szereplők és a fogyasztási helyek egyértelmű azonosíthatóságát szolgálná az európai szállítói engedélyesek szövettsége, az ENTSO által központilag kezelt Energy Identification Coding Scheme (EIC)5 teljeskörű bevezetése. Az EIC egy olyan kódrendszer, mely az energiakereskedelemben érintett teljes adatkört egyedi azonosítókkal látja el, legyenek azok piaci szereplők, vagy hálózati pontok. fogyasztói végpontok egységes kezelése olyan követelmény az Informatikai Platformokkal (IP) szemben, amely nem csak az adott kereskedő és elosztó belügye, hisz a kereskedőváltásnál fontos a fogyasztási hely egyértelmű és gyors azonosítása is. Az ÜKSZ-ben kiemelt két előírás mellett ki kell emelni egy harmadikat is, mely a szabályozásban implicit módon jelenik meg, éspedig az önállóságot. Az EU 715/2009-es direktíva a piaci verseny kialakítása érdekében részletesen kifejtett követelményeket támaszt az informatikai rendszerek szétválasztásával szemben is. Az EU direktíva ellenzi, ha a vállalatcsoportok közös informatikai rendszert üzemeltetnek, azt állítva, hogy ezzel a csoportérdekeket védik az egyenlő elbánás elvével szemben. Ha pl. az elosztók és kereskedők adatbázisai, szoftver licenszei, a rendszerek üzemeltetése nem független, akkor az fékezi a versenyt, az ügyfélvándorlást. Ez nem csak energia-, vagy földgázpiaci probléma. A piacliberalizációs folyamatokban előttünk járó telekommunikációs, vagy pénzügyi szektor liberalizálása hasonló akadályokkal küzdött meg. Ezeken a piacokon a szakmai szövetségek, vagy ennek hiányában a szabályozó hatóságok minősítési rendszereket dolgoztak ki. Független tanúsítók által kiadott tanúsítványok rendszerével igyekeznek biztosítani az egyenlő versenyfeltételeket. A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság 2004-es tőkemegfelelőségi ajánlásait az Európai Unió a 2006/48/EC és a 2006/49/EC direktívában részben bővítve átvette, amit 2008-ig a magyar jog is adoptált.6 Az energiaszektorra vonatkozó szabályozásokhoz hasonlóan itt is a versenysemlegesség és a transzparencia megvalósíthatóságával kapcsolatos kérdéseket tekintik a legfontosabb területeknek. A direktívákat a pénzpiacokon is egymástól jelentősen eltérő intézményi és gazdasági keretben

4 5 1 2 3

GET: A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény http://www.easee-gas.org/ http://www.naesb.org/wgq/edm.asp

12

6

http://fgsz.hu/sites/default/files/dokumentumok/egyeb/IP_illeszkedesi_felulet_v5.47.pdf ENTSO: A Common Identification System For The Energy Industry – The Energy Identification Coding Scheme EIC Version 4. (2008 April) http://www.pszaf.hu/bal_menu/szabalyozo_eszkozok/felugyeletimodszertanok/ validacioskezikonyv

ENERGIAGAZDÁLKODÁS

52. évf. 2011. 3. szám


Füzi Á.: Infokommunikációs együttműködés a földgázpiacon működő, eltérő felügyeleti megközelítést alkalmazó tagállamokban kellett bevezetni. Az Unió azonban az előírt irányelveket a vállalatok független minősítő szervezetek általi ellenőrzésével sikeresen megvalósította. A bankfelügyeleti szervek – mint például a magyar PSZÁF –, validációs kézikönyvei külön fejezetet szentelnek az informatikai követelményeknek. Semmivel sem kevésbé fontos az informatika a szabadpiaci földgáz-, vagy villamosenergia-kereskedelemben, mint a bankszektorban. Ahhoz, hogy az energiaszektor elkerülje az adatok megbízhatatlanságából fakadó botrányokat, támadásokat, fontos lenne itt is ugyanolyan komolyan venni a rendszerek üzleti megfelelőségének kérdését. Ezt a pénzügyi szektorban a validációs kézikönyvnek való kötelező megfeleltetéssel érték el. Ott a PSZÁF által kiadott engedélyét kockáztatja az a piaci szereplő, amely az informatikai rendszereit nem a validációs kézikönyv előírásainak megfelelően alakítja ki. Az MGE tagvállalatok vállalták, hogy 2011. július 1-től a kidolgozott eljárásaikat egységesen alkalmazzák, az excel-html konverter a honlapjukról le is tölthető, de ez – ha sikerül is – részleges megoldást jelent. Ahhoz, hogy a pénzpiachoz hasonlóan ellenőrzötten hiteles rendszert lehessen a földgázpiacon is meghonosítani, meg kellene alkotni a piacon is érvényes validációs kézikönyvet, és a szoftvereket e szerint kellene független szereplőknek validálni. Ehhez jó alapot jelenthetnek az EASEE-gas elfogadott irányelvei (Common Business Practice – CBP).7

7

A North American Energy Standard Board (NAESB) 2005 óta működteti minőségtanúsítási rendszerét8. Független minősítők bevonásával publikus minőségi tanusítványokkal igazolják, hogy a rendszerüzemeltető szoftverei megfelelnek-e az NAESB előírásoknak. A modellt a vállalatok átlátható működését garantáló Sarbanes-Oxley rendszerhez hasonlóan építették fel, a rendszerek bizonyítványait kétévente meg kell újítani. A 2011 márciusában elfogadott villamosenergia-törvény (VET) 29. §-ának (3) bekezdése szerint: „Az elosztó tulajdonában kell állnia a tevékenység folytatásához szükséges – a működési engedélyben meghatározott – hálózati, rendszer- és üzemirányítási, mérés-elszámolási és informatikai eszközöknek.” – Azaz a VET az informatikai eszközöket egy szinten említi a hálózati infrastruktúra eszközeivel. Ha jobban belegondolunk, így is van: ahogy a földgáz fogyasztóhoz történő eljuttatása elképzelhetetlen a szállítói és elosztói infrastruktúra nélkül, úgy az üzleti folyamatok lebonyolítása is elképzelhetetlen informatikai rendszerek nélkül. Az üzleti folyamatok infrastruktúrája az informatikai platformok együttműködő rendszere. A Get. 87.§ (1) bekezdése a rendszerüzemeltetők eddig is előírt együttműködését az informatikai rendszerek szintjén is kötelezettségként írja elő: „A rendszerüzemeltetőnek olyan adatforgalmi és informatikai rendszerrel kell rendelkeznie, amely közvetlen kapcsolaton alapuló információközvetítő eszköz útján, megfelelő időben biztosítja az együttműködő földgázrendszer egyensúlyáért felelős engedélyesek részére az együttműködő földgázrendszer irányításához szükséges megbízható adatokat.” – így legyen. Validáltan, az egész piacra kiterjedően.

EASEE gas honlap (http://www.easee-gas.org/cbps/approved-cbps.aspx) 8

http://www.naesb.org/materials/certification.asp

Energiastratégiai gondolatok Dr. Stróbl Alajos

okl. gépészmérnök, strobl@mavir.hu Az energia munkavégző képesség, és ezt a képességet kell a lehető legjobban kihasználni. Nem a munka mennyisége, hanem emberi, kulturális és anyagi értéke a lényeg, tehát a cél az, hogy minél több értéket hozzunk létre az energia nyújtotta képességgel. Az is nyilvánvaló, hogy az energia nem vész el, csak átalakul, de sajnos az átalakulások a nem hasznosítható energia megjelenésével, többnyire a környezetbe távozó hővel terheltek. A következő fontos cél tehát az, hogy a saját értékteremtésünk maximálásához a lehető legkisebb veszteséggel alakítsuk át az energiát nyújtó környezetünket. Magyarul: ne kevés energiát használjunk, hanem az értékteremtéshez képest a lehető legkevesebbet. Környezetünk hatalmas energiát kínál az energiahordozókkal. Vannak kövült (fosszilis) energiahordozók, mint a szén, az olaj, a földgáz. Vannak hasadó és egyesülni képes anyagok a nukleáris átalakításhoz. Vannak megújulónak nevezett energiaformák, amelyek persze nem újulnak meg, csak nagyon sokáig tartanak: a napból származók – ezek vannak a legtöbben – még több milliárd évig. Az energiafelhasználás növekedik, ugyanakkor a nem megújuló készletek végesek, tehát a nagyobb értékteremtéshez igyekeznek minél kevesebb energiát felhasználni ezekből a készletekből, többet a megújulókból. A Nemzetközi Energiaügynökség évente ad ki jelentést a tényekről és a várható jövőről. A tavalyi például bemutatta, hogy különféle forgatókönyvek alapján mekkora éves növekedés várható a következő negyed évszázad alatt. Az ún. új politika forgatókönyve alapján évente alig 1,2%-kal növekedik csak a millió tonna olajegyenértékben (Mtoe) kifejezett primerenergia-felhasználás a világon (1. ábra). Jól látszik, hogy a fejlődés nem volt egyenletes, és az előző évtized nagy fejlődési üteme megtört az ismert okok miatt. A visszaesés után egy utol-

ENERGIAGAZDÁLKODÁS

52. évf. 2011. 3. szám

érési időszakra számíthatunk, de utána a növekedés kevésbé meredek pályára áll. A régi politikai forgatókönyv még évi 1,4%-ot jelzett erre az időszakra, de a még jobb, az ún. 450 ppm-es (ennyi maximális CO2koncentráció lenne a határ) forgatókönyv már ennek a felét látná szívesebben. Mi is. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a szén, az olaj, a földgáz részaránya még negyed évszázad után is igen nagy marad. Szó sincs a kimerülésről. Használni kell ezeket, csak jobb technológiákkal. Nő ugyan, de még kicsi marad a hasadóanyag részaránya. Erősen megnő a megújulók szerepe, bár arányuk még mérsékelt lesz. Mtoe

18 000 16 000

egyéb

14 000 12 000 10 000

atom

víz

bio

gáz

8 000 6 000

olaj

4 000 2 000

szén

szén

0 1980 1985 1990 1995 2000 2005 2010 2015 2020 2025 2030 2035

1.

Forrás: IEA: World Energy Outlook (WEO), 2010., p. 818.

1. ábra. Primerenergia felhasználás a világon az „Új Politikai Forgatókönyv” alapján

13


G Á Z I PAR I É R D E K E S S É G E K

Gázipari érdekességek, elfelejtett technológiák Molnár Attila okl. gázipari mérnök, molnar.attila34@chello.hu

Szénalapú gázgyártás

Vitaminkert

A szén iparszerű lepárlásáig hosszú volt az út. Először 1739-ben írta le Clayton, ha a szenet desztilláljuk, akkor éghető gáz keletkezik. 1792-ben pedig William Murdoch kidolgozta a világítógáz gyártás eljárását. 1813ban pedig Londonban kigyulladnak az utcai gázlámpák és ettől az időponttól feltartóztathatatlanul terjedt a világítógáz a világ nagyvárosaiban. Tekintsük át viszont a magyarországi helyzetet. Tehel Lajos 1816-ban a Nemzeti Múzeum falán gyújtotta meg a gázlámpát, majd 1840. augusztus 20-án gróf Széchenyi István Nagycenken mutatja be nyilvánosan a vendégeinek a „gázházat„ a gázfejlesztőt. A világítógáz a szén levegőtől elzártan történő hevítése, lepárlása során keletkezik. A kémiai folyamatok alapelve megegyezik, de a berendezések műszaki kivitelezése különböző, mint ahogy a táblázatban is láthatjuk. A kemencékbe samottéglával bélelt vízszintes elhelyezésű zárt elpárologtató egységeket ún. retortákat építettek. A retortákat kívülről melegítik, hevítik. A hőfok tekintetében egyöntetű a nagy hőfokú lepárlás, de egyes esetekben 800-900 ºC más esetekben 1000-1100 ºC. A kemencét a világítógáz gyártás melléktermékével a koksszal fűtötték. 1 tonna kőszénből kezdetben átlag 250-300 m³ majd a fejlesztéseknek köszönhetően 300-350 m³ világítógáz nyerhető. Melléktermék a koksz és a kátrány. Az égéshő az elgázosítás hőfokának növelésével csökken. A magyarországi szénalapú gázgyárak adatait az alábbiakban láthatjuk. [1]

„A retorták töltése és ürítése rendkívül fáradságos és egészségtelen volt. Az ott dolgozók a vörösen izzó kokszot állandóan gáz- és gőzfelhőben négy partiban (négy műszakban) a hák és krupni megnevezésű 5-6 méter hosszú nyelű szerszámokkal ürítették egy kétkerekű vastalicskába, majd ezzel a vizeskamrába szállították. Ez a rendkívül egészségtelen munka erősen megviselte az ott dolgozók szervezetét. Már az üzembehelyezést követő első években védekezésül az ott dolgozók ún. vitaminkert-eket kaptak. Ezekben a kertekben két váltás között dolgozgattak, tisztítva a gázzal megtelt tüdejüket és az ott termelt zöldségfélékkel igyekeztek kielégíteni vitaminigényüket.” [2] A retortákból távozó nyersgáz a gyűjtőcsőbe kerül a „gázszívó” berendezés segítségével, természetesen a visszacsapó szelepek beépítésével megakadályozzák a retorták megszívását. Ezt követően már a gyűjtőcsőbe vizet permeteznek, majd a vízcsöves hűtőkben a gáz hőfokát 240-400 ºC-ról többlépcsőben 20-30 ºC-ra hűtik. Kiválik a kátrány és a gázvíz, mely a gázban levő ammónia egy részét is tartalmazza. Ezután a vizes gázmosóban ellenáramban híg kénsavoldattal kimossák az ammóniát. Már csak a száraz tisztítás, a kéntelenítés van hátra a szekrénysorokban, melyen belül fűrészporral kevert vas-hidroxid, míg a másik szekrénysorban – utótisztítóban – darabos mész van. A gáz mérése és tartóba vezetés után a gázgyártás befejeződött. Természetesen a leírt műszaki paraméterek csak az első telepített gázgyárakra igazak, mert a technikai korszerűsítést (függőleges elrendezésű retorták, a rekuperátor, a

Beüzemelés

Bezárás

Nagycenk

1840. 08. 20.

1930

Budapest

1856. 12. 23.

1984. 10. 15.

Goffin

150 db retorta, 3 m hosszú, 800-900 ºC-s lepárlás,száraz és nedves tisztító, 2 db 100 ezer köblábas (egyenként 3160 m³) gáztartó

Debrecen

1863. 12. 14.

1963

Didier

5 db kemence 26 retortával, napi 5000 m³ kapacitással, 2 db mosó, 3 db tisztító, 2 db 300 m³-s gazométer, 2600 m³-s vizes gáztartó

Szeged

1865. 11. 01

1961

Goffin

4 db kemence összesen 36 retorta, 1 retorta töltete 150 kg szén, 1000-1100 Cº-s lepárlás

Sopron

1866. 12. 31.

1976

Ovális , vízszintes elhelyezésű 2 retorta, 120 em³ kapacitással, tisztító berendezések, 700 m³-s harangos gáztartó

Pécs

1870. 08. 05.

1973

3 db kemence 5, 6, illetve 7 vízszintes retorták 600 em³ kapacitással, léghűtő és kátrányleválasztó 5 db U alakú öntöttvascsöves, vizes mosó, kéntisztító, 2 db 450, illetve 750 m³-s harangos gáztartó

Győr

1869

1969

3 db rostélytüzelésű retortás kemence, éves 4000 m³ kapacitással

Székesfehérvár

1872. 12 hó

1966. 07. 27.

4 db kemence,12 db vízszintes retortával, 1 retorta töltete 125 kg szén, kemencék előtt 2 m mély és 3,5 m széles aknában történik a kemencék fűtése koksszal Schilling féle rostélyon, kovácsoltvaslemezes léghűtő öntöttvas aljzattal, gázelszívó, 4 db U alakú öntöttvascsöves kátrányleválasztó, 2 db vízcsöves hűtő kátrányedénnyel Ø 1,5 m és 3,6 m magas, 4 db kéntisztító szekrény 2,55×1,28 m-s és 1 m mély, szekrényenként 6 farostéllyal, 1 db 720 m³-s gáztartó

Szombathely

1873. 01. 09.

1968. 06. 30.

2 db kemence, 1 db 3-s és 1 db 2-s ellipszis alakú 525×375 mm-s, 3 m hosszú retortás, 1 retorta töltete 125 kg szén, 50 em³ kapacitással, kéntelenítő és mosó berendezés, gázhűtő, 300 m³-s vizes gáztartó

Miskolc

1882. 11. 26.

1962

Baja

1887. 02 hó

1970.02.19

Város

14

Típus

Kemenceház és egyéb berendezések leírása Gázház 2 db retortával Ø 50 cm, 12 m hosszú, 180 em³ kapacitással, álló scrubber (mosó), száraz tisztító, gázmérő, 1000 köblábas Ø 4,5 m gáztartó

Liegl

4 db kemence, 2 db 7-s és 2 db 9-s retortával éves 600 em³ kapacitással, hűtő, mosó, gázelszívó berendezés, 1 db 1000 m³-s gáztartó 3 db kemence 1 db 5-s és 2 db 2 retortás, vízszintes 2,7 m hosszú, éves 150 em³ kapacitással, 1 db párizsi csőhűtő, 2 db Ø 1000 mm, 3,5 m magas ammónia mosó, 2 db 2×2 m-s Lux masszát befogadó kénleválasztó, 600 m³-s kovácsoltvas harangos vizes gáztartó

ENERGIAGAZDÁLKODÁS

52. évf. 2011. 3. szám


Molnár A.: Gázipari érdekességek, elfelejtett technológiák gázgenerátor beépítése, majd földgáz bekeverése stb.) kikényszerítette az egyre növekvő gázigény. Igaz, hogy a gázkemencék működését már nem láthattam, de láttam a földgázbontó berendezés működését és beszélhettem a kemencéknél dolgozókkal, mely nagy élmény volt számomra. Az iparág fejlődése töretlen, de az „őskort” nem szabad feledni.

A technológiát pl. egy NA 200-s acél kisnyomású elosztóvezetékbe utólag egy szakaszoló tolózár (TZ) beépítése során mutatom be, leállásgázszünet nélkül. Hozzávalók: • 1 pár összeszokott hálózatos hegesztő és segítője,1 fő munkairányító, 2 fő tűzoltásra-mentésre felkészült szerelő a munkagödör felett, mentőkötéllel, szénsavas tűzoltó készülékkel. • Vízzel teli vödör,1 vödör előkészített kenhető agyag, 1 vödör előkészített gyúrható agyag, hűtésre alkalmas vizes rongy, vizes lángálló védőkesztyű az agyag kenéséhez, lángálló fejkámzsa, lángálló védőruha, „Samu” kalapács (8-10 kg-s). • Megtisztított vágási felület, beépítendő előregyártott idom, mely tartalmazza a tolózárat, a fix és mozgatható áttolót. • Kifutóval ellátott munkagödör, mely minimum a gázvezeték alsó palástja alatt 0,5 m mély, a gázcső oldal palástjától min. 2 méter széles. • Műveletterv, mely az egymásután végezhető munkafázisokat tartalmazza.

Ezt úgy teszi meg, hogy tudja, a gázcső falának átvágásakor a gáz kifúj-ég. Felfelé haladva kb. 5-10 cm-t vág, a gáz folyamatos égése mellett. Eközben a segítő a gázcső túloldalán a kenhető agyagot felkeni a vágási hézagra – alulról felfelé haladva – ahogyan a hegesztő halad a vágással annak az érdekében, hogy a láng soha ne aludjon el. Szükség szerint újra keni az agyagozott részt, hogy ne száradjon ki az agyag. Mindig arra kell figyelni, hogy ha a hegesztő megáll a vágással, az agyagozással ne zárjuk el teljesen a rést, vagyis mindig égjen a gáz. Ezt az összeszokott munkát addig folytatják egy irányba, amíg a hegesztő el nem éri a felső paláston a kijelölt vágási pont végét. Ezt követően teljesen le kell zárni kenhető agyaggal a vágási hézagot és az agyagozott részt le kell hűteni vizes ronggyal. Következő művelet a kenhető agyag szakaszos kicserélése gyúrható, keményebb agyagra, melynek a szilárdsága nagyobb, mint a kenhető agyagnak. Másrészt ezzel egyidőben azt is le kell ellenőrizni, a vágás folytonos-e, a hézag folytonos-e. Ha ezzel készen vagyunk, az alsó már megvágott palástponttól folyamatosan most már ellenkező irányba ismét vágjuk a palástot a már ismertetett módszerrel, a kijelölt felső vágási pont végéig. Ezt rendkívül fontos betartani, hiszen felül meg kell hagyni az ún. fület, nehogy a kivágott idom idő előtt kiessen a lefelé bővülő vágás miatt és az acélcsőben esetleg meglevő feszültség miatt nehogy tőlünk függetlenül szétugorjon-elmozduljon a megvágott csőszál. A kivágandó idom másik vágási helyén ugyanígy elvégezzük a vágást és az agyagozást, majd az agyagcserét. A művelet legveszélyesebb része következik. Az előregyártott idomot készenlétbe kellett helyezni, plusz 2 fő segítségével. Megkezdődhet a felső palástokon az ún. fül lefűrészelése, természetesen a gáz kifújása mellett. Amikor ezzel is megvoltak, vezényszóra a „Samu” kalapáccsal a kivágandó idom tetejére ütöttek, az a gödör aljára kiesett. Abban a pillanatban először az előkészített idom fix áttolóját felhúzták a meglevő gázcsőre, majd az idom másik végét illesztették a meglevő gázcsőhöz és ráhúzták a mozgatható áttolót. Ebben a pillanatban a gázkiáramlás már csak az áttolók hézagain történt. Ezeket a hézagokat azbeszt kötéllel tömítették, majd megkezdődhetett az áttolók végeinek melegítése és lekalapálása, hogy hegeszthető illesztést kapjunk. Az áttolók lehegesztésével véget ért a művelet, el lehetett végezni a szappanhabos tömörségi próbát és el lehetett végezni a pótszigetelést. Mindez nem volt veszélytelen, de ennek a technológiának a szigorú alkalmazásánál soha sem volt baleset.

Kezdődhet a munka

Visszaemlékezés

A hálózatos hegesztő a kivágandó idom érdekében a lefelé szétnyíló vágási nyomvonalakat előrajzolja és megjelöli a felső palástokon hol kell a vágást abbahagyni, majd a gázcső alsó palástjába „Varga vágóval”vágópisztollyal- belevág. És elkezdi fölfelé vágni a gázcsövet az előrajzolt vonal mentén. (lásd a vázrajzot)

Bognár István, Ferkovics István, Hornyák István Miskolcon ma is dolgozó mesterek, akik az 1970-s években Troján Ferenc művezető irányítása mellett Tasnyik Józseftől és Horkai Dezsőtől tanulták meg ezt a speciális munkaműveletet mosolyogva mesélik, amikor másik városba hívták őket és megkezdték a munkát, a helyi gázszerelők úgy megijedtek, hogy meszszire futottak félelmükben. Igaz, hogy ma már nem kell ezt a műveletet gyakorolni, de bármikor készek ezzel dolgozni, annyira a vérükben van. Természetesen a technológia fejlődésével, az acél gázhálózat cseréjével erre a múlt századbeli technológiára már nincsen szükség, de nem szabad a múlt technológiáját elfeledni, hogyan dolgoztak elődeink.

Tolózár beépítése agyagozási technológiával Mire jó az agyag? Az agyag (üledéskes kőzet) igen elterjedt kőzetféleség, finomszemcsés összetevőkből áll. Vízben nem ázik szét. Vízzel összegyúrva jól alakítható, de alaktartó. A kerámia- és a cserépipar alapanyaga. Ezen túl arra is jó az agyag, hogy a kisnyomású acél gázhálózaton leállás nélkül, gázszünet nélkül nyomás alatt egy vezetékszakaszt kivágjunk folyamatos agyagozás mellett. Ez egy nagy „találmány” volt melyet nem minden városban alkalmaztak.

Agyagozási technológia

Irodalom [1] [2]

ENERGIAGAZDÁLKODÁS

52. évf. 2011. 3. szám

Gázgyárak jubileumi könyvei Diglics Gy.: Száz éves a Miskolci Légszeszgyár

15


ENERGIAINFORMÁCIÓK

A nem-konvencionális gázkészletek szerepe a gázellátásban Dr. Molnár László okl. gépészmérnök, lmolnar@t-online.hu

A Világ energia-mixében a földgáz 21%-ot tesz ki, kissé lemaradva a 33%-os olaj- és a 27%-os szén részarány mögött. A földgáz szerepe azonban folyamatosan nő, mert alternatívát nyújt az egyre drágulóbb olajjal szemben, és sokkal tisztább, „környezet-barátabb” a szénnél. Számos fejlődő országban (pl. Kína, India) gyorsan nő a földgázigény, és hasonló tapasztalható a fejlett országokban (USA, Japán, EU) is.

mozgott, azaz a földgázellátás hosszabb távon biztosított. Természetesen létezik jogos aggodalom a gázellátás biztonságával kapcsolatban, ez azonban inkább a gáztermelő és -szállító infrastruktúrával kapcsolatos. Sok gáztermelő ország jelentős profitot ér el, azonban ennek a profitnak csak túl kis részét forgatják vissza a gáz-kutatásba, a gázvezeték hálózat karbantartásába, fejlesztésébe. De a gáztermelő és gázfogyasztó országok közötti szállítás során fellépő „tranzit probléma” megoldására sem fordítanak kellő figyelmet. Akárcsak az olajkészletek, a földgázkészletek is meglehetősen Az elmúlt években a gázellátásban alapvetően új helyzet alakult ki egyenlőtlenül oszlanak el. A készletek 57%-a három országban ta- a nem-konvencionális gázkészletek kitermelésének megindításával. lálható: Oroszországban 48 000, Iránban 30 000, Qatarban 25 000 A részben eddig is ismert nem-konvencionális készletek mennyisége milliárd m3. További 23 országban van 1 és 8 ezer milliárd m3 kö- hihetetlen mértékben megnőtt: a Világ készleteit 922 ezer Mrd m3-re zötti földgázincs. Vannak olyan becslések is, melyek szerint az orosz becsülik, mely 5-ször több a hagyományos készletnél, és így 200készletek elérik a 100 000 milliárd m3-t. A megtalált globális földgáz 250 évig elegendő a mai szintű fogyasztás ellátásra. A konvencionális készletek mennyisége évtizedről évtizedre nő: 1989-ben 122, 1999- készletek szénbányászati metánból, palagázból és kőzetben-homokben 149, 2009-ben 187 ezer milliárd m3. A készletek világméretű meg- ban elnyelt gázból tevődnek össze. Különösen nagyok a készletek oszlását mutatja az 1. ábra. Ázsiában (280 Mrd m3), Észak-Amerikában (240 Mrd m3) és Oroszországban (150 Mrd m3). A nem-konvencionális készletek kitermelése pl. az ÉszakUSA-ban és Kanadában már megkezdődött, és az USA Amerika Dél-Közép Óceánia gázimportját jelentősen csökkentette, így az USA – a ViAmerika 4% 8% lág legnagyobb gáztermelője és -fogyasztója – ma már 4% fogyasztásának csak 10%-át importálja, és a az amerikai Afrika gáz-import szaldó a következő 2 évtizedben 5% alá csök8% kenhet. A földgázpiacot más alapvető hatás is érte, mind naOroszország gyobb mértékben a gáz is globális árucikké változik, mivel 27% már nemcsak vezetékkel, hanem cseppfolyósított formában (angol neve: LNG) hajóval is lehet szállítani. Az egyik legnagyobb LNG exportőr, Qatar az USÁ-ba és Japánba is szállít LNG-t. Az amerikai nem-konvencionális földgáz felfutása erős konkurenciát teremtett a qatari és a tervezett orosz-norvég LNG szállítmányoknak, így egyfajta Közép-Kelet LNG kínálati bőség keletkezett Európában, egészséges 40% Európa-Ázsia alternatívát nyújtva az egyoldalú orosz gázexporttal szem9% ben. Jelentős nem-konvencionális gáz készleteket találtak 1. ábra. A hagyományos földgáz készletek regionális megoszlása %-ban Európában is (például Németországban, Lengyelországban, Franciaországban), azonban még késik a profitábilis A földgáz igény azonban világszerte gyors ütemben nő. Szak- és környezetvédelmileg elfogadható kitermelési technológiák megtaértői becslések szerint az EU földgáz igénye a 2010-es 580 milliárd lálása. m3-ről 2030-ra várhatóan 680 milliárd m3-re nő. De gyors ütemű Sajnos a makói árokban található, kőzetben elnyelt típusú nemigény-növekedés várható Kínában és Indiában is. 2005-től 2030- konvencionális gáz kitermelése sem indult meg a gazdaságos kiterig előbbinél 30-ról 220, utóbbinál 20-ról 100 milliárd m3-re nő az melési technológia hiánya miatt. Pedig hazánk gazdasági helyzetét igény. alapvetően megváltoztatná, ha a becslések szerint 600-1500 milliárd A hagyományos készletek figyelembe vételével az R/P (=készlet/ m3 közötti készlet kitermelése megindulna, és Magyarország importőr éves termelés) mutató az elmúlt negyed században 60-70 év között helyett exportőrré válna.

16

ENERGIAGAZDÁLKODÁS

52. évf. 2011. 3. szám


PR–CIKK

Új pályán a biztonság a gázelosztásban Kerekes Ferenc

ETE Gázszakosztály elnöke, E.ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt gázhálózati vezető

2011.03.02-án Dr. Bakondi György tűzoltó altábornagy a BM OKF főigazgatója és Dr. Eric Depluet az E.ON Hungária vezérigazgatója avatta fel az E.ON Nagykanizsai Tanpályáját. Ezzel új korszak nyílt meg a gázelosztás biztonságában, mind a műveletekben részt vevő szakemberek, mind a lakosság, a környezet szempontjából. A tanpálya adottságai lehetőséget teremtenek arra, hogy mind elméleti, mind gyakorlati oldalról magas színvonalú képzést kaphassanak azok, akik a gázelosztás területén irányítói, végrehajtói és beavatkozói szerepet játszanak.

Mint mindannyian tudjuk a földgáz fokozottan tűz- és robbanásveszélyes anyag, kezelése a világon mindenhol, így Magyarországon is szigorú szabályokat kényszerít a szakemberekre. A cél az, hogy bemutatva azokat a veszélyeket, amelyeket a szigorú szabályok megszegése rejt, garantáljuk a mindennapokban, hogy e nagyon fontos energiahordozónak csak a jó tulajdonságai legyenek megtapasztalhatóak a szállítása és a felhasználása során. A tanpályán elsajátítható és gyakorolható minden olyan művelet, amely munkabiztonsági kockázatokat rejt a gázelosztó-vezetékek műszeres ellenőrzésétől a nyomás alatti manipulációs eljárásokig. A munkabiztonsági oktatások eddigi legnagyobb problémáját oldja meg az új gyakorlóközpont: az oktatások hatékonyságát magas színvonalra emeli. Az eddigi elméleti oktatási módszerek nem tették lehetővé annak a mérését, hogy

ENERGIAGAZDÁLKODÁS

52. évf. 2011. 3. szám

az üzenetekkel azonosultak-e az oktatáson részt vevők. A tanpálya lehetőséget teremt arra, hogy a gyakorlatokon résztvevők minden érzékszervükkel képesek legyenek maradandó élményeket gyűjteni arról, mi történhet, ha a nagyon szigorú gázipari szabályokat megsértik. A tanpályán kialakított különböző helyszínek gyakorlatai bemutatják a földgáz olyan tulajdonságait és viselkedését, amelyek a nem megfelelő kezelése során jelennek meg a különböző helyzetekben. A gyakorlat során tűzgyújtás, robbanás, különböző intenzitású gáztüzek hang-, hő- és nyomáshullám hatásai tanulmányozhatóak. Így szabályozott körülmények között bemutatható a veszély, amely bevésődve a tréningezők tudatába elkíséri őket a mindennapi munkába is, megóvva őket attól, hogy ezeket a veszélyeket a mindennapi munkájuk során ismerjék meg. Nagyon fontos, hogy ezen a tanpályán nem csak a fizikai munkát végzők kapnak képzést, hanem azok a kollégák is, akik megtervezik, döntéseket hoznak és azok is, akik a helyszíneken irányítják a veszélyes műveleteket. A tanpálya a partnerség jegyében épült, így ott az E.ON-os munkavállalók mellett a gázelosztásban tevékenykedő partnereink is képzést kaphatnak. Ezek a partnerek a gázelosztó-vezetékeket építő- és üzemeltető vállalkozások munkatársai és a katasztrófavédelem szakemberei, akik a rendkívüli események bekövetkeztekor azok felszámolásában közreműködnek velünk. Fontos momentum, hogy a tanpálya elméleti képzéseinek a Nagykanizsai TISZK ad otthont az E.ON és a TISZK között kötött megállapodás alapján, Így a jövő szakemberei, a TISZK tanulói is részt vehetnek ezen a Magyarországon egyedülálló képzésen, amely lehetővé teszi számukra a gázelosztás elméleti hátterének megismerése után a gyakorlati tevékenységek fontosabb területeit is. A telekommunikációban lezajlott változások eredményeként egyre inkább azt tapasztaljuk, hogy krízishelyzetekben az ország polgárai gázelosztó társaságok helyett a tűzoltóságot riasztják. Így a legtöbb esetben a tűzoltóság szakemberei érnek elsőként a helyszínre, ezért nagyon fontos, hogy ők is azonos elvek szerint, gyakorlottan tegyék meg a vészhelyzet elhárítására vonatkozó intézkedéseiket. A tanpályát üzemeltető szakemberek ezért döntöttek úgy, hogy a tanpálya működtetését a társadalmi felelősségvállalás jegyében Magyarország összes tűzoltás vezető és kárhely parancsnokának speciális gázszakmai képzésével kezdik. Ez a program biztosítja, hogy az ország összes vonuló tűzoltókocsijának parancsnoka azonos módon és nagy biztonsággal kezelje a gázszolgáltatásból eredő rendkívüli helyzeteket. 17


PR

Sűrített földgáz (CNG) az autóban A CNG környezetbarát és költségtakarékos üzemanyag A városi levegőszennyezés, aminek egyik legnagyobb részét a közúti közlekedés állítja elő1, egyre nagyobb problémát jelent az itt élők számára. A levegő károsanyag koncentrációjának csökkentése érdekében megoldást jelenthet a nem hagyományos, környezetkímélő üzemanyaggal hajtott gépjárművek használata, amelyre az egyik legjobb példa a sűrített földgáz üzemanyag (CNG, Compressed Natural Gas) és a CNG üzemű járművek használata. A FŐGÁZ célul tűzte ki, hogy a CNG-felhasználást – mint egy környezetbarátabb járműmeghajtási megoldást – népszerűsíti és megteremti Budapesten a gépjárművek töltéséhez szükséges infrastruktúrát. A földgáz a mindennapokban használt legelterjedtebb energiahordozó hazánkban, amit az is jól mutat, hogy kiterjedt, az egész országot lefedő szállító és gázelosztó hálózat működik Magyarországon. Kevésbé ismert ugyanakkor, hogy a földgáz sűrített formában ma már használható járműmeghajtásra is. A földgáz üzemanyagként való felhasználását egy komoly érv is alátámasztja mégpedig, hogy a földgáz fő alkotóeleménél, a metánnál aligha találunk környezetbarátabb (szénhidrogén) üzemanyagot. A földgáz nagyon jó átmenetet biztosít az elkövetkezendő 15-20 évben a közlekedés környezetbarátabbá tételében, addig, amíg az egyéb alternatív energiahordozók felhasználásához szükséges technológia teljesen kidolgozottá, költséghatékonnyá és megfizethetővé válik.

Hogyan és hol tankolhatók CNG hajtású gépjárművek? A sűrített földgázt 200 bar nyomáson juttatják a CNG üzemű járművek speciális üzemanyag-tartályaiba. A tartályokba töltött CNG már közel akkora hatótávolságot biztosít (300-320 km), mint egy hagyományos üzemanyaggal hajtott gépjárműnél. A CNG autók tankolása ugyanolyan töltési sebességgel biztosítható, mintha egy hagyományos üzemanyaggal hajtott gépjárművet tankolnánk. Budapesten jelenleg nincs nyilvános CNG kút, ezért a FŐGÁZ megkezdte az első nyilvános CNG töltőberendezés telepítését egy magyar ásványolaj forgalmazó társaság meglévő töltőállomásán. A töltőállomás különlegessége, hogy Magyarországon először létesül hagyományos töltőállomáson CNG töltőberendezés. A létesítendő töltőberendezés alkalmas lesz személygépjárművek, buszok, tehergépjárművek töltésére is. A kútoszlop a megszokottól eltérően a

hagyományos üzemanyag kútoszloppal egy helyen kerül felállításra, amely a környező országokban már teljesen megszokott elrendezés. Egy időben két jármű tankolhat majd sűrített földgázt Budapest első nyilvános CNG töltőállomásán.

Üzemanyagköltség megtakarítás a környezet védelme mellett A földgáz – homogén égésfolyamatának köszönhetően – elégetésekor sokkal kevésbé szennyezi a környezetet, mint a benzin és a gázolaj. A szén-monoxid (CO) kibocsátás a benzines gépjárművekénél alacsonyabb (50-70%-kal). A kibocsátott szénhidrogének (HC) szintje a benzinüzemhez képest 50%-kal csökken. A dízel járművekhez képest a nitrogén-oxidok (NOx) mennyisége 70%-kal alacsonyabb. A földgáz mint üzemanyag előnyei különösen a városi használat során jelentkeznek annak köszönhetően, hogy a szilárd részecske kibocsátás gyakorlatilag nulla. A CNG motorok csendesebb működése során a környezet zajterhelése is csökken.2 A CNG alkalmazása a környezetvédelmi előnyök mellet jelentős üzemanyagköltség megtakarítást is eredményez az üzemeltetőknek.

A FŐGÁZ elkötelezett a környezet védelme iránt Az idén 155 éves fennállását ünneplő FŐGÁZ környezetvédelmi elkötelezettségének fontos pillérét képezi a földgáz mint üzemanyag ismertté tétele, és a használatához szükséges infrastruktúra megteremtése Budapesten. A természeti értékek megóvása a kezdetek óta fontos szerepet játszik a FŐGÁZ életében, a vállalat kiemelt figyelmet fordít az élhetőbb környezet kialakítására és fenntartására. A társaságnak jelenleg több CNG üzemű járműve rója az utakat nap mint nap. A személyautókat és haszonjárműveket előszeretettel vezetik a társaság munkavállalói, mert tudják, hogy ezeknek a járműveknek a használata jelentős mértékben csökkentik a környezeti terhelést, óvják lakóhelyünket.

www.fogaz.hu BME EJJT munkatársai (2008). Földgázzal hajtott gépkocsi üzemének optimalizálása és vizsgálata.

2 1

Levegő munkacsoport munkatársai (2006). Tisztább levegőt az utcákra.

18

ENERGIAGAZDÁLKODÁS

52. évf. 2011. 3. szám


PR

Fő a biztonság Kiemelt fontossága ellenére kevesen veszik komolyan a gáznyomásszabályozó állomások karbantartását, pedig a szerviz elmulasztása, az elhanyagolt, leromlott műszaki állapotban lévő berendezések üzemeltetése fokozott veszélyforrást jelent. A gáznyomás-szabályozó állomások üzemképes és biztonságos állapotban tartása a tulajdonos törvényi kötelessége és felelőssége. A műszakilag rossz állapotban lévő berendezés üzemeltetése fokozott veszélyforrást jelent, és az esetleges meghibásodásából adódó baleseti sérülésekért is a tulajdonosnak kell felelnie. Ha bebizonyosodik, hogy a tulajdonos nem az előírásoknak megfelelően üzemeltette a nyomásszabályozó állomást, akkor a biztosító elutasíthatja a kártérítés megfizetését. Egy elhanyagolt berendezés esetében az üzemzavar elhárítása jóval magasabb költségekkel járhat a fogyasztó számára, mint a rendszeres karbantartás. A TIGÁZ Zrt. – az ország legjelentősebb és egyik leginnovatívabb gázszolgáltató társaságaként – a biztonságos, zavartalan és magas színvonalú földgázszolgáltatás mellett kiemelt figyelmet fordít ügyfelei igényeinek feltérképezésére és azok alapján megfelelő kiegészítő szolgáltatások kialakítására. A mindennapi tapasztalatokból kitűnik, hogy a felhasználói tulajdonban levő nyomásszabályozó állomások többségének külső és általános műszaki állapota jelentősen leromlott, azok karbantartására az ügyfeleink nem fordítanak figyelmet. Az ezzel járó veszélyek ismeretében a TIGÁZ kidolgozta a felhasználói tulajdonú nyomásszabályozó állomások karbantartását célzó szolgáltatását. A biztonság a fogyasztó érdeke • Egy elhanyagolt berendezés üzemeltetése fokozott veszélyforrást jelent. Az esetleges baleseti eseményből adódó személyi sérülésért, illetve anyagi kárért a berendezés tulajdonosának kell felelnie. • A berendezés elhanyagolása miatt „váratlanul” bekövetkező üzemzavar elhárítása, a berendezés javítása vagy cseréje sokkal nagyobb költséggel járhat, mint a rendszeres, tervszerű karbantartás. • Elmulasztott karbantartás esetén a biztosító elutasíthatja a kártérítés megfizetését. Az idő pénz! • Ha megtörténik a baj, általában nehéz rövid időn belül – különösen munkaszüneti napokon, illetve éjszaka – megfelelő szakembert találni. • Mivel az elhanyagolt berendezés műszaki állapota ismeretlen, a hiba elhárítása is nehezebb, hosszabb időt vesz igénybe. • A cserére ítélt alkatrész beszerzése esetenként nehéz és hosszadalmas feladat lehet. • A berendezés üzemképtelensége esetén a termelés áll, nincs fűtés, nem működnek a gépek, ketyeg a kötbér, stb. A TIGÁZ felhasználói tulajdonú nyomásszabályozó állomások karbantartására kidolgozott szolgáltatása biztosítja a berendezések zavartalan, biztonságos működését, minimálisra csökkenti a vészhelyzetek kialakulásának lehetőségét, segít elkerülni a berendezés meghibásodása miatti jelentős költségeket. A TIGÁZ több szintű, a cég földgázfogyasztását, a berendezések igénybevételét és életkorát figyelembe vevő szerződéskonstrukciókkal, 24 órás készenléttel, jelentős alkatrészkészlettel, rendszeres szakértői diagnosztikával és magasan képzett szakemberekkel áll ügyfelei rendelkezésére.

ENERGIAGAZDÁLKODÁS

52. évf. 2011. 3. szám

Pontos diagnózis – ingyen! Annak érdekében, hogy a TIGÁZ a többszintű karbantartási rendszerből valóban a cégének leginkább megfelelő megoldást biztosíthassa, a társaság ingyenes állapotfelmérést végez. A diagnózis célja, hogy pontos és teljes körű képet adjon a berendezés aktuális állapotáról. Tervezetten, ügyfélre szabottan! A TIGÁZ többszintű karbantartási rendszert dolgozott ki, amelyből – az ingyenes állapotfelmérés alapján – kiválasztható minden cégnek a leginkább megfelelő, a gázfogyasztási szokásaikat, a berendezések életkorát és igénybevételét figyelembe vevő megoldás: I. szint – Időszakos karbantartás: diagnosztika évente + eseti karbantartás II. szint – Általános karbantartás: diagnosztika félévente + karbantartás kétévente III. szint – Kiemelt karbantartás: diagnosztika negyedévente + karbantartás kétévente IV. szint – Teljes karbantartás: diagnosztika negyedévente + karbantartás évente A diagnosztika a TIGÁZ technológiája szerint végzett időszakos műszeres vizsgálat, mely során ellenőrzik a nyomásszabályozó állomás biztonsági berendezéseinek helyes működését, a mérési adatok elemzésével pedig képet kapnak a készülék üzembiztonságáról. A karbantartás olyan tervezett műszaki beavatkozást jelent, amely magában foglalja a kopásnak, öregedésnek kitett elemek cseréjét, a berendezés hosszú távú zavartalan működésének szavatolása érdekében. A komplex szolgáltatás keretében a TIGÁZ 24 órás készenlétet biztosít, és a társaság magasan képzett szakemberei – teljes körű alkatrészkészlettel – a hibabejelentéstől számított legfeljebb 4 órán belül megkezdik az üzemzavar elhárítását.

19


ENERGETIKAI SZAKKOLLÉGIUM

Tanulmányi verseny 2011 Az Energetikai Szakkollégium Egyesület idén harmadik alkalommal szervezte meg középiskolásoknak szóló energetikai témájú tanulmányi versenyét. A versenyre az előző évektől eltérően nem csak magyarországi, hanem határon túli, magyar tanítási nyelvű középiskolák diákjai is jelentkezhettek. A verseny a korábbi évekhez hasonlóan három fordulóból állt. Az első – kétrészes – forduló során a csapatok a Szakkollégium honlapján keresztül tesztkérdéseket, illetve rövidebb, egyszerű számolást igénylő feladatokat oldottak meg. A verseny első része 3 hétig tartott, ezután derült ki, melyik az a 20 csapat, amelyik továbbjutott a tanulmányi verseny következő fordulójába. A második fordulóban a háromfős csapatoknak két esszét kellett megírniuk. A maximum 10 oldal terjedelmű munkák témája a fosszilis energiahordozók szerepéhez, valamint az otthoni villamosenergia-fogyasztás csökkentéséhez kapcsolódott. A beküldött dolgozatokat idén is a Szakkollégium pártolói tagságából delegált zsűri bírálta el. Az esszéket több szempont alapján pontozták. A zsűri nem csak a tartalomra fordított figyelmet, fontos volt, hogy a munka külalakja és stílusa megfelelő legyen, a csapatok hiteles forrásokból dolgozzanak. A továbbjutó 10 csapat 2011. április 15-én mérte össze tudását a budapesti Elektrotechnikai Múzeum épületében. A helyszíni döntőn nem csak a második fordulóban beküldött esszék megvédésére került sor, hanem a diákoknak sokszínű és érdekes versenyszámokban kellett megállniuk helyüket. A számolásos feladatokon kívül többek között villámkérdések megválaszolása, termoelem építése, fizikai jelenségek magyarázata és egy esettanulmány elvégzése is a feladatuk volt. A csapatok az esszéjüket egy szakmai bíráló Termoelemkészítés közben bizottság előtt prezentál-

ták, majd a felmerülő kérdésekre válaszoltak. Idén a zsűriben a MOL Nyrt.-t dr. Keresztényi István, a Dalkia Energia Zrt.-t Skutnik Tibor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet pedig Dr. Zsebik Albin és Kimpián Aladár képviselte.

Az első helyezett csapat

A végeredmény az első és második fordulóban, valamint a döntőn szerzett pontok alapján született meg. Az első helyet a tavalyi második helyezett csapat, az EnerGyík (csapattagok: Berghammer Tamás, Czupy Gergely, Nagy Csanád. A zsűri Delegáló iskola: Ilylyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola, Budaörs) nyerte el. A második helyezést a Watts’sons csapat (csapattagok: Balogh Mihály, Fekete Zsófia, Varga Benedek) érte el, míg a dobogó harmadik fokára a Szuper csapat (csapattagok: Marton Gergely, Pethő Alex, Vági Petra) állhatott. Az utóbbi két csapatot a pápai Türr István Gimnázium és Kollégium delegálta. Ezúton is szeretnénk minden lelkes csapatnak megköszönni a több hónapos kitartó munkáját! Ebben az évben sem csak a csapatok részesültek jutalmazásban, hanem a versenykiírásnak megfelelően az a három iskola is, amelyik a legtöbb csapatot delegálta az első fordulón legjobban teljesítő csapatok közé. Így az eredményhirdetésen a jászberényi Liska József Erősáramú Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium, valamint a pápai Türr István Gimnázium és Kollégium képviselője is átvehette az intézményt megillető nyereményt. A döntőre ugyan nem jutott be csapata, de a harmadik helyezést az iskolák közül a zalaegerszegi Deák Ferenc és Széchenyi István Szakközép- és Szakiskola, Sportiskola nyerte el. Ruzicska Erzsébet Energetikai Szakkollégium Egyesület

A számolásos feladatba merülve

20

ENERGIAGAZDÁLKODÁS

52. évf. 2011. 3. szám


MÉG MINDIG AKTUÁLIS

A hő ára és értéke Hozzászólás Fonó Albert és Schimanek Emil cikkeihez Dr. Dezső György

okl. gépészmérnök, dezso.gyorgy@ega-nova.hu „A cinikus az, aki mindennek ismeri az árát, de semminek az értékét.” (Oscar Wilde)

Az Energiagazdálkodás 2011/1. és /2. számában hatvan évvel ezelőtti cikkek jelentek meg, melyekben neves elődök, Fonó Albert és Schimanek Emil cserélnek eszmét a hő gazdasági értékéről. A cikkekhez csatolt szerkesztői kommentár gondolataikat ma is aktuálisnak véli, hivatkozva az e sorok írásakor részleteiben még nem ismert, kidolgozás alatt álló központi távfűtési ármegállapításhoz. A terjedelmi korlátokra is figyelemmel, a témával kapcsolatos néhány hevenyészett gondolatomat foglalom össze az alábbiakban.

Hatvan évvel ezelőtt Ha már rászánjuk magunkat az ezzel való foglalkozásra, akkor ilyen esetekben megkerülhetetlennek tartom, hogy ha igen hézagosan is, de próbáljuk a korábbi állásfoglalások műszaki, gazdasági körülményeit rekonstruálni, mert e nélkül a szerzők megállapításai és érvényességi határai nem értelmezhetők. Ezzel az adott korba való visszahelyezéssel méltányossági okokból is tartozunk elődeinknek. Remélem, jól rekonstruálom majd a szakma akkori helyzetét. ● A hőnek, mint energiának a munkavégző képessége, és annak hőmérsékletszinttől való függése, Mayer hajóorvos, Joule serfőzőmester és Helmholtz katonaorvos óta – mert, hogy ezek voltak e tiszteletre méltó urak mesterségei –, tehát meglehetősen régen ismert. Clausius óta ismert az entrópia, és mondjuk 1935 óta ismert a praktikum számára Bošnjakovič Technische Thermodynamik című korszakos alapműve. Ilyen vázlatos tudomány-, és technikatörténeti előzmények után az 1950-ben írt cikkekben Fonó és Schimanek először a különböző hőmérsékletszintű hő munkavégző képességét elemezte. Meg kell jegyezni, hogy Heller entrópiaszemlélete, a Randt által bevezetett exergia fogalma (1956), és az exergia-szemlélet (erősen különböző mértékben) csak később ment át a szakmai köztudatba. ● Az 1950-es évek elején indult hazánkban az ipari távhőellátást, feltehetően ez tette aktuálissá szerzőink gondolatait is. Ezzel szemben a kommunális távfűtés méreteiben akkor még elenyésző volt, csak az ötvenes évek végén indult intenzív fejlődésnek. Az ipari távhő gyakorlatilag gőzszolgáltatást jelentett, az induló paraméterek pedig ebben az esetben joggal vetették fel annak mérlegelését, hogy a gőzt tovább expandáltatva vajon milyen villanytermeléstől, és ennek megfelelően milyen árbevételtől esik el a termelő, a villanyüzletágon elmaradt bevétel pedig iránymutatóul szolgálhatott a hőár kívánatos minimális mértékére. Ez a fajta üzleti gondolkodás logikus, technikailag hasonló esetben ma is megállja a helyét, mint a gazdasági meggondolások egyik eleme. Fonó és Schimanek a szóban forgó cikkeiben a hő kereskedelmi értékesítési árát kívánták a termodinamikai paradigmából valamiképpen meghatározni, illetve

ENERGIAGAZDÁLKODÁS

52. évf. 2011. 3. szám

a munkavégző képességével arányosítani. Arra gondolok, hogy az említett urak, nem sokkal a „fordulat éve” (1948) után, 1950-ben, egy a piaci viszonyokat elutasító tervgazdasági rendszerben kívántak egy új elszámolási teóriát találni. Egyébként a szerzők maguk is említik, hogy a problémának nincs egzakt megoldása (Fonó: „…a kérdésnek egyöntetű megoldása nincsen.”), hiszen a hőtanból sem vezet egzakt út a közgazdaságtanba. A cikkek olvasása után nyilvánvalóvá válik, hogy gondolataik nem társíthatók a mai aktuális problémával, a lakossági fogyasztói árakkal, bár csekély átlapolás természetesen van.

Napjaink valósága Nézzük, miben különbözik a mai helyzet. ● Mindenek előtt az ipari távhő, már a nyolcvanas évek közepétől kezdődően, tehát már a rendszerváltozás okozta ipari recesszió előtt, gyakorlatilag összeomlott. Ezzel szemben a kb. 640 000 lakás, és kb. 150…160 000 lakás-egyenértékű közintézmény távfűtése ma is élő és feszítő gond. Ez a szolgáltatás permanens válságban van, megfelelő helyét és szabályozását soha nem sikerült megtalálni. A két évtizede megszüntetett állami dotáció csak felszínre hozta a problémákat. Nemcsak az erő hiányzott a hazai távhő rendbetételéhez, immár két évtizede a piackonform működési feltételek biztosításához, hanem a világos koncepció is. A nyilatkozatok, a jogi környezet, a pénzügyi szabályozás, továbbá a mindennapi valóság, de legfőképpen a gazdasági ráció minden ízében ellentmond egymásnak, és esetenként csak ezeknek a nagyra nőtt rendszereknek a tehetetlensége, a körülbelül kétmillió ember érintettsége akadályozza meg az összeomlást. A többnyire tűzoltó intézkedések – néhány véletlenszerűen jó irányba ható kivételtől eltekintve –, kizárólag helyi, vagy országos rövid távú politikai célokat szolgáltak. A magyar gazdaságba, és az energetikába való illesztés soha nem történt meg, minden változatlan maradt, miközben a gáziparban és villamosenergia-iparban gyökeres változások sorozata történt. Ezen az áldatlan helyzeten nem fog, mert már nem tud, sokat rontani a központi árszabályozás, alakuljon az akármilyen javaslat mentén is. Árszabályozás egyébként eddig is volt, elvileg ennek hatékonyan kellett volna működnie, de nálunk többnyire nem ez történt. A közgazdaságtan „zsákmányelmélet” fogalom finom definíciója jelzi, hogy a termelők, szolgáltatók képesek a szabályozó szerveket „zsákmányul ejteni”. Ha nem volna teljesen reménytelen, talán érdemes volna a távfűtésről egy szakmai vitát nyitni, aminek az aktualitásáról sajnos nem lehet lekésni. ● Évtizedek óta vitában állok a szakma leghangosabbjaival arról, hogy a távfűtés monopólium-e, vagy sem. Ellenfeleim mindent megtettek azért, hogy a távfűtést monopóliummá tegyék, majd kijelentették, hogy nincs mit tenni, mert ez egy természetes monopólium. Vita van még e fogalom mibenlétéről is. Az én felfogásom

21


Dezső Gy.: A hő ára és értéke szerint akkor beszélhetünk csak természetes monopóliumról, ha az adott rendszerben jelentkező hőigényeket csak egy szolgáltató tudná költséghatékonyan kielégíteni. A legtöbb területen azonban ab ovo ki van építve a földgázszolgáltatás is, amelyik szintén alkalmas a hőigények fedezésére. Olyan ez, mint mondjuk a vasút és a közúti közlekedés kapcsolata. Nem két vasúttársaságról, vagy nem két távfűtő cégről van tehát szó, mégis az adott helyzetben kialakul egy korlátozott verseny, mert a szereplők képesek a kínálati ár befolyásolására, amit egyébként a közgazdasági szakzsargonban oligopóliumnak, pontosabban oligopol kínálati piacnak nevezünk. Ez a piacgazdaság számos területén előfordul, működik, így az amerikai, vagy nyugat-európai közgazdasági elmélet és gyakorlat jól kidolgozott megoldásokkal kezeli őket. A korlátozott verseny nem keverendő össze a verseny hiányával, a különbség ég és föld. Itt tennünk kell egy néhány mondatos kitérőt az árak, árképzés meghatározása miatt. Nagyon leegyszerűsítve, közgazdasági értelemben megkülönböztetünk költségalapú és értékalapú árakat. Csak ennek a részterületnek is könyvtárnyi irodalma van, így nagyon leegyszerűsítve: az előbbit az eladó, szolgáltató stb. költségráfordításai alapján képezik, az utóbbi viszont a vevő, felhasználó, stb. értékítéletén alapul. Az értékalapú ár tehát nem a hő termodinamikai értékét, hanem a piaci értékét tükrözi, hiszen itt két különböző paradigmáról van szó, a kettő között pedig nincs direkt átjárás. Gyakorlatilag ez játszódik le az ipari fogyasztók esetében, amelyeknek a szolgáltatók nyugodtan ajánlhatnak értékalapú árat a költségalapú helyett, mert a felhasználó mérlegelni és választani tud a gáz és a távhő között. Kialakul tehát egy korlátozott verseny, van mozgástér, még ha szűk is, márpedig a verseny az egyetlen hatékony eszközünk az árak leszorítására. Ezt azonban érteni, és ráadásul akarni is kellene, a szabályozókat ennek megfelelően kellene kialakítani, de húsz éve rendszeresen ennek az ellenkezője történik. Ennek szomorú következménye, hogy miközben az áramszolgáltatás, gázszolgáltatás, vasút, posta stb. monopóliumai megszűntek, versenyhelyzetbe kerültek, a hazai távfűtés az elmúlt húsz évet átaludta.

Összefoglalva Fonó és Schimanek szóban forgó cikkeiben az ipari hőszolgáltatással foglalkozott, emellett a gazdasági rendszer és helyzet is olyan mértékben megváltozott, hogy azokban nem látok a mai hazai helyzetre vonatkozóan átmenthető, originális gondolatot. Ha sok kedvünk nincs is hozzá, a hazai távfűtés problémáival azonban mindenképpen foglalkozni kellene, végül is kétmillió ember mindennapjait érinti, de közvetve érintettek vagyunk mindannyian, és az egész magyar gazdaság is. Meg hát adósak is vagyunk ezzel. Nem lehet, hogy egy generáció csak romokat tudjon maga után hagyni. Ezt az utolsó nekirugaszkodást azonban sokkal pragmatikusabban, nyitottabban kellene megtenni, mint eddig, hogy valami reményt adjunk a megoldásnak. ***

Dr. Balikó Sándor hozzászólása „Kedves György! Én csak egy – saját értékrendemből fakadó – gondolatot tennék hozzá: szerintem az energiának nincs értéke. Mint ahogy nincs önmagában értéke a térnek, az időnek, az útnak, a tiszta víznek és a többi természettudományos fogalomnak sincs. Az értéket a valamilyen értékrend szerinti felhasználás rendeli hozzá. Értékrend pedig sokféle van, de az mindig szubjektív. (Csak az energetikán belül: ha munkát akarok előállítani, vagy villamos

22

energiát termelni, akkor a munkavégző képesség az értékesebb. De ha fűteni akarok?) Az energia fogalmát, gyakran összekeverve az energiahordozóval, különböző szempontok szerint felhasználja (esetleg értékelési szempontokat ad hozzá) a közgazdaság tudomány, az ökológia, a szociológia, és még sokan mások. Ezeket a tudományokat az emberek felhasználják arra, hogy a dolgok, cselekedetek vagy gondolatok között értékrendet állítsanak fel. De ez az értékrend már szubjektív akkor is, ha sok ember vallja magáénak. Ha pedig szubjektív, akkor nem zárhatjuk ki a tömegmanipuláció és a hatalom eszközeit sem. Én azt szeretném, ha sem a hatalom, sem más tudományterület nem magyarázná természettudományos alapon az energia értékét, mert a természettudományos összefüggések erre nem adnak alapot. Ez nem mond ellent az én (szubjektív) energiagazdálkodás – mint tudomány – értelmezésemnek, ami szerint az energia egyfajta (véges mennyiségű) kincs, amiből a lehető legkevesebbet igyekszem felhasználni céljaim eléréséhez, figyelembe véve a természeti és gazdasági korlátokat is. A cél megvalósításához természetesen felhasználom a természettudomány és a közgazdaság tudomány, esetleg további tudományágak eszközeit is. Üdvözlettel: Balikó Sándor” ***

Szerkesztői megjegyzés Örülök a két hozzászólásnak, annak ellenére, hogy csak egyes részeivel értek egyet. Örülök, mert elgondolkodtat, formálja véleményemet, s hosszú munkakapcsolatunk a szerzőkkel bizonyítja, hogy az eltérő véleményeket is lehet tiszteletben tartani, s eltérő vélemények ellenére is lehet együtt dolgozni. Diákkoromban a Műegyetemen a műszaki hőtant Heller professzor tanította. Egyik előadásán azt magyarázta, hogy a levegőben, a (Duna felé mutatva) folyók tavak vizében rengeteg energia van, csak értéktelen számunkra, mert a környezeti hőmérsékleten áll rendelkezésre, csak energia befektetéssel tudjuk hasznosítani. Baehr szerint Az „energia értéke” a felhasználhatóságát, a tetszőleges energiaformává történő átalakíthatóságát jellemzi. Van-e tehát az energiának, a hőnek gazdasági értéke? Az Akadémiai Kiadó 1972-ben kiadott Magyar értelmező kéziszótárja szerint az „érték” valaminek az a tulajdonsága, amely a társadalom és az egyén számára való fontosságát fejezi ki. Ebből indulok ki, amikor elfogadom az energia értékének fentebbi definícióját, s azt, hogy a hő annál értékesebb minél magasabb hőmérsékleten áll rendelkezésre. Ezt tartom szem előtt, amikor azt mondom, hogy vétek a tüzelőanyagban vegyileg kötött, majd égéssel magas hőmérsékleten felszabadított hőt csak a környezeti hőmérséklethez közeli hőkomfort biztosításához felhasználni. A társadalom és az egyén számára egyaránt fontosnak kell lenni az energiaforrásokkal való takarékosságnak, emiatt is fontos tudatosítanunk és különbséget tenni az értékes és kevésbé értékes energiafajták között. Mivel átalakíthatósága miatt a villamos energia a legértékesebb energiafajta, törekednünk kell a minél kedvezőbb körülmények közötti, a primer energiahordozók felhasználása tekintetében minél nagyobb hatásfokkal történő termelésére, ennek ösztönzésére. Ami a téma aktualitását illeti. Olvasva a szakfolyóiratokban 50-60 évvel ezelőtt megjelent cikkeket, s követve napjainkban az energiagazdálkodással kapcsolatos döntéseket fenntartom véleményemet, hogy a most vitatott és sok más téma a jelenlegi gazdasági környezetben is „aktuális”. Az energiagazdálkodással kapcsolatos esetleg eltérő véleményeket egy a következő számban kezdődő, Dr. Dezső György által vezetett „Szemlélet” rovatban tervezzük közzé tenni. Zsebik Albin

ENERGIAGAZDÁLKODÁS

52. évf. 2011. 3. szám


MÉG MINDIG AKTUÁLIS

Gondolatok Fonó Albert, „A hő gazdasági értéke” című cikke olvasásakor Dr. Reményi Károly

okl. gépészmérnök, az MTA rendes tagja, remeni1@freemail.hu

Nagy tisztelettel gondolok Fonó Albert akadémikusra és mérnök zsenire, akit a világ technikatörténetében elsősorban a repülőgépsugárhajtómű szabadalma révén jegyeznek kiemelkedően. Méltatlan az, hogy napjainkban az energetikában nem eléggé ismert és méltatott a neve. A mérnöki zsenialitása mellett széles látókörére jellemző, hogy hazánkat ő kapcsolta be a világ energetikai vérkeringésébe. Alapító tagként lépett be az 1923-ban létrehozott World Energy Conferencebe (WEC, jelenleg World Energy Council), ma legjelentősebb és legnagyobb energetikai nem kormányzati világszervezetbe. Fontos dolognak tartotta a szakmai elméleti és gyakorlati eredmények hasznosítási kérdései között a gazdasági értékelést is, a miről a Magyar Energiagazdaság 1950-ben megjelent, és az Energiagazdálkodás 2011. 1. számában részletekben megismételt, „A hő gazdasági értéke” című cikke tanúskodik. Dr. Zsebik Albin főszerkesztő felkérésére, nem vita célzattal, csak néhány gondolattal szívesen elmondom véleményemet, egyszeri alkalommal, és nem egy esetlegesen elbonyolódó vita résztvevőjeként. A téma részben tudomány- és gazdaság-filozófia, csak bizonyos megegyezések alapján lehet egyetértő, vagy ellentétes véleményt kialakítani. Mindenképpen hasznos, mert nagyon kezd leszokni az energetikai társadalom a vitáról és határozott vélemény kialakításáról. Helyette valamilyen társadalmi, szakmai, vagy politikai lobbi véleménye formálja a hazai energetikai közgondolkodást. Az alapállás minden elemzésnél: a hő és a munka egymásba átalakíthatók. Egyik szempont lehet: mi az a legnagyobb hatásfok, amellyel a hő munkává alakítható. A hőből körfolyamatban lehet folyamatosan munkát nyerni. Az izoterm reverzibilis körfolyamat munkája zérus. Ezért a legnagyobb hatásfokú körfolyamatnak nem izotermnek (és reverzibilisnek) kell lennie. Jedlik Ányos írta valamikor 1847 és 1851 között a következőket: „A meleg vagy alanyilag, vagy tárgyilag tekinthető. Itt az alanyilag vett meleg a hőérzet, a tárgyilag vett pedig maga a hő”. A hő és a munka egymásba átalakíthatók, amint azt a hőerőgépek példái is mutatják. A munka hőegyenértékét Rumford határozta meg elsőként. A hő mibenlétének mélyebb megértéséhez a hőerőgépek szélesebb körű alkalmazására volt szükség. Ugyancsak fontos volt egy, a hővel kapcsolatos jellemző, a hőmérséklet fogalmának bevezetésére. A gyakorlat megelőzte az elméletet, a gőzgép a termodinamikát. Megszülettek a termodinamika főtételei és az új fogalom az entrópia. Clausius abban az időben a gázok kinetikai elméletének kiépítésén dolgozott. Olyan versenytársai voltnak, mint Maxwell; Clausius 1857-ben publikálta kinetikai gázelméletét, Maxwell 1860-ban vezette le a gázok sebességeloszlását. Rudolf Clausius a hőelmélet egyik legnagyobb szaktekintélye a második főtétel még világosabb

ENERGIAGAZDÁLKODÁS

52. évf. 2011. 3. szám

megfogalmazása érdekében bevezetett egy új fizikai mennyiséget, amelyet entrópiának nevezett el. Időről-időre visszatért a második főtételnek általa először 1850-ben kimondott állításához. 1865-ben alakította ki az entrópia fogalmát. Az egész mechanikai hőelmélet két fő tételen alapszik: a hő és a munka ekvivalenciáján és az átalakulások ekvivalenciáján dQ = dU + dW. Ha a hő-elemet elosztjuk a megfelelő abszolút hőmérséklettel: dQ ≥ 0, T ahol az egyenlőségjel akkor áll fenn, amikor a körfolyamatban lezajló összes változás megfordítható; a „nagyobb” jel a nem megfordítható változást jelent. Az a külső munka (W), amely nemcsak a kiindulási és a végső állapottól függ, hanem az átmenet módjától is. A test U belső energiája, amelynél az adott kezdeti és végállapot határozza meg az energiaváltozást; tehát nem érdekes, hogyan játszódott le a két állapot közötti változás, mert sem a változás lépései, sem a megfordíthatósága nem befolyásolja az energiaváltozást. A dQ/T integrál mindig zérus, amikor a test bármely kiindulási állapotból reverzibilisen tér vissza tetszőleges közbülső állapotokon át a kiindulási állapotba, akkor a dQ/T integrál egy olyan mennyiség teljes differenciálja, amely csak a pillanatnyi állapottól függ, de nem függ attól, hogy a test miként jutott ebbe az állapotba. Az integrált jelöljük S-sel, akkor dS=dQ/T. Ha az egyenletet bármely megfordítható folyamatra integráljuk, amelynek révén a test egy kiválasztott kezdeti állapotból elérheti korábbi állapotát, és S értékét a kiindulási állapotban S0 jelöli: az így kapott differenciált a teljes ciklusra integráljuk, akkor a következőt kapjuk: S = So +

dQ

∫T

S a test átalakulását, a Q a test hő- és munkatartalmát jellemzi. 1872-ben az akkor 50 éves Rudolf Clausius bonni egyetemi tanárt és Helmholtz és Kirchhoff tudósokat a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választották. Akkor már több mint tíz éve nem választottak külföldi fizikust a Magyar Tudományos Akadémia tagjává. Tehát a hő és a „hasznos” munka az, amely az emberiség számára értéket jelent, és amelynek alapján mérlegeli, hogy megéri-e a költség és „energia” ráfordítás. A cikk egy erőteljes és erőltetett fejlődési időszak kezdetén keletkezett, amikor a technika által rendelkezésre bocsátott lehetőségek közül kellett választani. A választáshoz igény volt valamilyen

23


Reményi K.: Gondolatok Fonó Albert, „A hő gazdasági értéke” című cikke olvasásakor objektív jellemzőre, amivel a választott megoldás indokoltságát alá lehetett támasztani. Az energia az ipari fejlődésnek minden korban az alapeleme. Az ipari folyamatokban többféle formában van rá igény, legfontosabbak: hő, mechanikai, villamos. A különböző energiafajták egyik közbenső fázisa a hő. Ha gazdasági értékelésről beszélünk, már itt elakadunk, mert vizsgálatunk kezdetének ezt választva, a gazdasági érték fogalmát jelentősen bekorlátozzuk. Gazdasági vizsgálatnál a kiindulási pont minimum a hőforrás (foszszilis, nukleáris, természeti közvetlen stb.) kell legyen. Ugyancsak nem lehet eltekinteni a gazdasági rendszer figyelembevételétől, erősen központosított, szabadpiac stb. A felosztásnál meg kell állapodni, hogy termodinamikai, vagy általános gazdasági értékelésről van szó. A korabeli vita nem tett ilyen megkülönböztetést, tehát a kérdésre adott válasz eleve vitatható. Az elemzési sávot tovább szűkítették azzal, hogy a gőz (elsősorban vízgőz) hőtartalmának értékét használták példaként. Ebben az esetben leegyszerűsödik a feladat, mert ha a maximális munkavégzés lehetőségét vesszük feltételként, egyszerű expanzióval, akkor a feladat kisebb vitatott részletekkel, korrekten megoldható. A számításához Fonó Albert lényegében ezt tette, azzal a kisebb módosítással, hogy „Az eltérés a tisztán munkaképesség alapján való értékeléshez képest az, hogy a fűtőközegnek, gőz, vagy víznek a hőtartalma gazdasági értékét egységesen, hőmérséklete függvényében vesszük számításba”. A munkavégző-képesség alapján történő korrekt értékeléshez azonban a „munkaképesség” fogalmát kell tisztázni. Egy ilyen „értékelési jellemző” megalkotásával már problémák vannak. Talán indokolni sem kell azt, hogy felesleges a Fonó által tett első feltétel, amely szerint a jellemző „lineárisan változó” kell legyen. Nem látom be miért? Lényegesebb probléma az, hogy miért kellene egyszerű hőerőgépeknél különválasztani a túlhevített és a nedves tartományban expandáló gőzt. Ha fűtésre fordítódik, akkor pedig a munkavégzés fogalmát kellene tisztázni (nincs rá szükség). A lezárhatatlan vita valóban a kombinált ciklusú energia-hasznosításnál, a hőhasznosítás során létrehozott mechanikai, illetve villamos energia és a fűtésre fordított hő közötti tüzelőanyag költségmegosztás „gazdasági kérdése”. Ez tisztán elméletileg megoldhatatlan, valamilyen megállapodás szükséges. Személyesen részt vettem ilyen megoldás kidolgozásában a volt Erőmű Trösztben és ezt néhány évtizedig „Az Erőművek Havi Műszaki Jelentésében” alkalmazták. A kombinált ciklusú hőhasznosítás termodinamikai és gazdasági problémájával kapcsolatban bőséges irodalom áll rendelkezésre, időszerű lenne a jelenlegi gazdasági helyzetre világos, a hazai alkalmazásra megoldást készíteni. Jelenleg ötletszerűen, támogatással juttatnak előnybe különböző megoldásokat. A Fonó cikk, szerzőjére jellemzően korrekten bemutatja módszerének önkényesen választott feltételeit (ma is követendő példa lenne). Az önkényességek elég jelentősek, és például az alapul választott „1 ata nyomású telített gőz” a mai technikánál már nagyon korszerűtlennek mondható. A választott egyszerű expanzió-vonal a mai bonyolult körfolyamatoknál munkavégzési „modellezési” alapként nem szolgálhat. Ki kell mondani, hogy az értékelési módszer ma már nem használható, bár néhány részlet segíthet a megfontolások során. Fonó Albertnek mély termodinamikai ismeretei a szabadalmaiban testesültek meg. A már említett repülőgép-sugárhajtómű elve a világban a legnagyobb műszaki zsenik közé emelte. Itthon maradt, nem értékeljük megfelelően nagyságát. Egy generáció különbség van közöttünk, személyes kapcsolatban voltam vele, tanultam tőle, és előmenetelemet is segítette.

24

Fonó Alberttel tudományos vitát kezdeményezett Schimanek Emil, a BME professzora. Elsősorban részletekhez szólt hozzá és maga is a részletek elemzésébe bocsátkozik. Kifogásolja, hogy Fonónál: … a vízgőz hőtartalom értéke független a nyomástól és a hőmérséklettől”. Ez nem állja meg a helyét, mert Fonó éppen abban látja a többletet javaslatában, hogy egy hőmérsékleti korrekciót is bevezetett. Észrevételei részben jogosak. Például, amit én is kifogásoltam, hogy az expanzió-vonalnál nincs figyelembe véve elvétel, újrahevítés stb. lehetősége. Ugyancsak jogos észrevétel, hogy nincs elválasztva a hőtani és a gazdasági vizsgálat, nagy különbség. De javaslata rossz, amely szerint: „Ezért nem is lehet a hő gazdasági értékének megállapításánál mást, mint az ideális értéket (az érték felső határát) megállapítani. …Ezért gondolom, hogy meg kell elégednünk a hő ideális gazdasági értékének megállapításával”. Míg az általános észrevétel jogos, annyira zavaros ez utóbbi megállapítás. Termodinamikai szempontból viszont helyes Schimaneknek a következő megállapítása: „Ez az érték attól függ, milyen célra akarjuk a hőt hasznosítani”. A gazdasági szempontot azonban ez sem veszi figyelembe, ez is csak egy célon belül érvényes. A hő gazdasági értékének általános meghatározásához a célokon belüli optimumokat is össze kellene vetni, de ilyen feladat valóságban nem merül fel. Fonó professzor válaszában vitázott Schimanek Emillel. „Schimanek professzor lényegileg nem a hő értékét, hanem a hőértékesítő folyamatot akarja egy ideális megállapítandó és hasznosító körfolyamattal összehasonlítani.” „Schimanek professzor felfogása az enyémtől abban különbözik, hogy én a hő, tehát a kalória gazdasági értékét akarnám meghatározni, azért …, hogy jól van-e megoldva a feladat…”. Fonó Albert tervező, gyakorlati ember volt, Számára a terv-variációk gazdasági összehasonlításához volt szüksége valami jellemzőre. Amit kitalált, sok szempontból kifogásolható, de a tervek első összevetéséhez talán alkalmas. Kár, hogy konkrét alkalmazásra nem kaptunk példát. A vitázó feleknek, Fonó Albert akadémikusnak és Schimanek Emil professzornak sok – sok részigazsága van, de módszerüket, akár termodinamikai akár gazdasági szempontból a mai tudomány már jelentősen túlhaladta. Jelentős segítséget jelent, éppen az ötvenes években előretört entrópia szemlélet, amelyet a vitázók még nem használtak. Az entrópia-változás alapján végzett termodinamikai elemzés és a számos rendelkezésre-álló gazdasági modell az adott körülmények között eléggé biztonságos gazdasági vizsgálatot tesz lehetővé. Ettől függetlenül a bonyolult gazdasági rendszerek révén a viták talán még élesebbé váltak. Megköszönöm a hozzászólás lehetőségét, a magam részéről az esetleges vitában nem kívánok részt venni. Összegző véleményem az, hogy ilyen általánosan téve fel a kérdést, nem válaszolható meg. Mivel energetikai szaklapban jelent meg, természetesen leszűkíthető a villamos-energia- és hőszolgáltatásra. Ebben az esetben az energiaforrástól kiindulva (fosszilis, nukleáris, természet közvetlen stb.) kell a szolgáltatás összes paraméterének figyelembe-vételével a gazdasági számítást elvégezni. A termodinamikai vizsgálat a gazdasági számításnak csak egy eleme. Ez utóbbi az entrópia-szemlélettel elég egyértelműen elvégezhető.

ENERGIAGAZDÁLKODÁS

52. évf. 2011. 3. szám


T Á V H Ő - Á R M E G Á LLAP Í T Á S I M Ó D S Z E R TAN

Távhő-ármegállapítási módszertan kialakítása Dr. Zsebik Albin, CEM

okl. gépészmérnök, zsebik@energia.bme.hu

A jelenlegi jogszabályi előírások szerint a távhőszolgáltatónak értékesített távhő ára, valamint a lakossági felhasználóknak és a külön kezelt intézményeknek nyújtott távhőszolgáltatás díja hatósági ármegállapítás, díjmegállapítás tárgyát képezi. A Magyar Energia Hivatal pályázati felhívást tett közzé távhő-ármegállapítási módszertan kialakítása tárgyban [1] (a kiírás a Hivatal honlapján olvasható). A pályázatra 7 ajánlatot nyújtottak be. A benyújtott ajánlatok értékelése alapján a pályázat nyertese a Századvég Gazdaságkutató Zrt. lett. Tekintettel az ármegállapítási módszertan fontosságára, szakfolyóiratunkban is lehetőséget adunk a pályázóknak az ármegállapításhoz kapcsolódó elképzeléseik és javaslataik bemutatására, a nyertesnek – munkája segítése érdekében –, a részeredmények nyilvános megvitatására, a Hivatalnak a kidolgozott módszer közzétételére. Elsőként a BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszéke által benyújtott pályázatból teszünk közzé kivonatot. Közzétételre várjuk a pályázók benyújtott pályázatainak ismertetőjét és a nyertes megvitatásra szánt javaslatait. * Gemäß den aktuellen rechtlichen Bestimmungen wird in Ungarn der Preis der an Fernwärmeversorger veräußerten Fermwärme, sowie der an Endverbraucher-Haushalte und Sondereinrichtungen geleistete Fernwärmeversorgung behördlich festgelegt. Die Ungarische Energiebehörde (Magyar Energia Hivatal) hat eine Ausschreibung zur Entwicklung einer Methode für die Bestimmung des Fernwärmepreises veröffentlicht. Im Hinblick auf die Wichtigkeit der Methode für die Preisbestimmung geben wir auch in unserer Fachzeitschrift Möglichkeit für die Bewerber zur Darstellung ihrer Vorstellungen und Vorschläge über die Preisbestimmung und dem Gewinner – als Unterstützung seiner Arbeit – zur öffentlichen Diskussion der Teilergeblisse und zur Veröffentlichung der für die Behörde entwickelten Methode. Als Erstes veröffentlichen wir einen Auszug aus der Bewerbung des BME Lehrstuhls für Energetischen Maschinen und Systemen. ***

Kivonat a BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék pályázatából 1.1. A megvalósítási koncepcióterv 1.1.1. Az ármegállapítás alapelvei Az ármegállapítás alapelveit a pályázati kiírásban felsorolt joganyagok figyelembevételével dolgoztuk ki, különös tekintettel az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvényre. Ezzel összhangban a távhőszolgáltatónak értékesített távhő árát a költségekre, árakra, díjakra vonatkozó összehasonlító elemzések felhasználásával, úgy fogjuk meghatározni, hogy az: a) ösztönözze a távhő biztonságos és legkisebb költségű termelését és szolgáltatását, a gazdálkodás hatékonyságának javítását, a kapacitások

ENERGIAGAZDÁLKODÁS

52. évf. 2011. 3. szám

hatékony igénybevételét, a szolgáltatás minőségének folyamatos javítását, valamint a távhővel való takarékosságot; • a biztonságos termelést, a tartaléktartást és a tervszerű megelőző karbantartást lehetővé tevő költséghányad beépítésével és ellenőrzési módszerének kidolgozásával, • a legkisebb költségű termelést, valamint a hőtermelés hatékonyságának javítását a műszaki lehetőségek kihasználásával az energia és a hő gazdasági értékének megfogalmazásával, az alacsony hőmérsékletű hő kiadásával, • a kapacitások hatékony igénybevételét a gazdaságos terhelésmegosztással, a hatékonyságnövelő technikák alkalmazásának előírásával, • a távhővel való takarékosságot a fajlagos mutatók alkalmazásának előírásával és az árban történő figyelembevételével – bónusz/ málusz alkalmazásával [2], valamint a hőtermelés fedezeti pontja által meghatározott nyereség-változással fogjuk ösztönözni [3]. b) vegye figyelembe a folyamatos termelés és a biztonságos szolgáltatás indokolt költségeit, beleértve a szükséges tartalékkapacitáshoz kapcsolódó költségeket, a távhőtermelő létesítmény bezárásával, elbontásával kapcsolatos környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésének indokolt költségeit, valamint a kapcsolt és a megújuló energiaforrással történő energiatermelés kimutatható környezetvédelmi és gazdasági előnyeit; • a folyamatos termelés és biztonságos szolgáltatás alapfeltétele a hőtermelő berendezések és humán erőforrások megbízható rendelkezésre állása. Indokolt költségeit a beruházási költségek éves költségterhének és egyéb állandó költségek elemzésével, a rendelkezésre álló energia felügyeleti és információs rendszer lehetőségének kihasználása és a humán erőforrás gazdálkodás összehangolása figyelembevételével, • a szükséges tartaléktartáshoz kapcsolódó költségeket, az ellátott hőkörzet tényleges hőigényéhez szükséges tartaléktartás mértékének szem előtt tartásával, • a távhőtermelő létesítmény bezárásával, elbontásával kapcsolatos környezetvédelmi kötelezettségeket az életciklus elemzésekben alkalmazott módszerekkel, • kapcsolt és a megújuló energiaforrással történő energiatermelés kimutatható környezetvédelmi és gazdasági előnyeit az energia és hő gazdasági értékének figyelembevételével, az ár/érték arány szem előtt tartásával fogjuk meghatározni. A lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás díját a megadott szempontok szerint annak figyelembevételével fogjuk meghatározni, hogy a távhő termelés és szolgáltatás hatékonysága a felhasználói rendszerektől, és üzemeltetésüktől függ. Olyan árszerkezetre teszünk javaslatot, amelyek ösztönözni fogják a felhasználókat a fűtési rendszereik korszerűsítéssel történő felújítására, az alacsony hőmérsékletű fűtőközeg alkalmazására, s emellett egyszerű, a hőszolgáltatók által alkalmazható, a felhasználók számára érthető lesz. A természet- és gazdaságtudományi törvényszerűségekre alapozott módszert összehasonlító elemzésekkel fogjuk ellenőrizni. Olyan célértéke-

25


Zsebik A.: Távhő-ármegállapítási módszertan ket fogunk meghatározni, amelyek ösztönözni fogják a különböző műszaki és gazdasági sajátosságokkal rendelkező távhő termelőket és szolgáltatókat gazdálkodásuk hatékonyságának és az általuk nyújtott szolgáltatás minőségének folyamatos javítására. 1.1.2. A megvalósítási koncepcióterv A) A távhő-ármegállapítási módszertan kialakításában – a kiírással összhangban – fontos szerepet fog kapni az elismerhető költségek körének és mértékének meghatározása. A költség helyeket a távhőszolgáltatás alrendszereinek klasszikus csoportosítása – termelés, szállítás, felhasználás –, szerint célszerű meghatározni és elemezni (1. ábra). Ez a csoportosítás a rendszerszemlélet megtartása mellett lehetőséget ad a költségek lokalizálására, az összehasonlító elemzések végzésére, fajlagos mutatók alkalmazására, a hatékony energiagazdálkodás ösztönzésére.

TERMELÉS

KORÁBBAN

SZÁLLÍTÁS

FELHASZNÁLÁS

NAPJAINKBAN

1. ábra. A távhőrendszerek alrendszerei

A távhőszolgáltatás műszakilag és gazdaságilag jól elkülöníthető alrendszereinek rendszerhatárain elhelyezett mérőhelyek, eltérő tulajdonosok esetében az elszámolás alapjául, azonos tulajdonosok esetében az indokolt költségek ellenőrzésére szolgálnak. A hazai gyakorlatban a távhő termelést és szolgáltatást gyakran eltérő tulajdonban levő gazdasági társaságok végzik. Előfordul az is, hogy a szolgáltató a felhasználók számára, a fogyasztók tulajdonában levő rendszereken végez tevékenységet. Ez utóbbi tekinthető a távhőszolgáltatástól leválasztható egyéb szolgáltatásnak. A módszer kialakításánál a technológiai folyamatokhoz tartozó költségek indokoltságát az ideális folyamat és működtetésének költsége, valamint a kimutatott költségek összehasonlítása alapján fogjuk elemezni. Tekintettel leszünk a hazai távhőellátásban tapasztalható eltérő műszaki és gazdasági sajátosságokra. Az elemzés eredményét összehasonlítjuk a hazai és nemzetközi gyakorlattal. B) Az indokolt költségek fenti csoportosításban történő elemzése lehetőséget teremt arra, hogy tulajdoni határtól függetlenül legyen meghatározva a hőtermelés költsége. Ha a lehetséges és a Magyarországon alkalmazott különböző hőtermelési módokra korrektül meghatározásra kerül, felhasználásával kidolgozhatók az árképzési szabályok a távhőszolgáltató részére értékesített távhő ára (és árszerkezete) megállapítása céljából, a kiírásban megadott alábbiakban felsorolt szempontok szerint. D) Az ár- és díjmegállapításhoz szükséges adatszolgáltatási módszertant készítünk, amely javaslatot tesz: • a távhőszolgáltatóktól, illetve a távhőt távhőszolgáltatónak értékesítőktől bekérendő adatok körére, és • az ár- és díjmegállapítás működéséhez szükséges további adatok körére. A bekérendő adatok meghatározásánál különös figyelmet fogunk fordítani az adatok hitelesíthetőségére, feldolgozására és azok koherenciájának ellenőrizhetőségére. Olyan algoritmusokra teszünk javaslatot, amelyek az elektronikus adatszolgáltatással beérkező adatok valóságának hitelesítését automatikusan elvégzik.

26

A pályázati kiírásban megfogalmazott feladatokat a magyarországi távhőtermelők és szolgáltatók szervezeti felépítésének és az általuk üzemeltetett létesítmények (rendszerek) felmérésével kezdjük. A szervezeti felépítést, a humán erőforrás és költség gazdálkodást az erre szakosodott kollégák fogják elemezni és csoportosítani. A csoportosítást követően a megbízóval történő konzultálás alapján a tipikus csoportokat képezünk, amelyeket további részletesebb elemzésnek vetünk alá. Az elemzések a költséghelyek képzésére, a költségek indokoltságára fognak irányulni. A gazdálkodás elemzésével párhuzamosan fogjuk csoportosítani az üzemeltetett létesítményeket, elemezni az üzemelő és üzemen kívüli berendezéseket, a távhő termelés és szolgáltatás állandó és változó költségeit. Különös figyelmet fogunk fordítani az üzemen kívüli, indokolatlan költségeket termelő berendezésekre, a tartaléktartás szükséges méretének meghatározására. Ezen feladatokat az energetikus kollégák fogják végezni. Az árképzésben különös figyelmet fogunk fordítani az energia megtakarítást ösztönző ár kialakítására. A különböző ösztönző technikák közül hatáselemzés alapján fogjuk kiválasztani a megfelelőt. A vizsgált technikák közül példaként mutatjuk be a visszatérő fűtőközeg lehűtésének gazdasági előnyét és a nemzetközi gyakorlatban erre alkalmazott ösztönzőket. A fűtőközeg hőmérséklete jelentős hatással van az üzemvitel költségeire. A primerköri fűtőközeg lehűtésének a mértéke befolyásolja a szállítási kapacitást, a szivattyúzási munkát, az elosztóhálózat hőveszteségét, kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésnél a hatékonyságot, kondenzációs kazánoknál és füstgáz hőhasznosítóknál a hatásfokot, ipari hulladékhő, szoláris és geotermális energia távhőszolgáltatásban történő hasznosításánál a hasznosíthatóság mértékét [2]. A fűtőközeg lehűtésének növelése energia megtakarítást eredményez, így a környezet szennyezésének csökkentéséhez is hozzájárul. A fűtőközeg hőmérséklet csökkentés kedvező hatásainak ismeretében a megvalósításához a távhőszolgáltatásban résztvevő felek érdekeltségét és a megfelelő motivációt kell felismerni, illetve megkeresni. A motiváció a hő ára lehet. A termelő a szolgáltató, a szolgáltató a fogyasztó felé érvényesítheti a fűtőközeg lehűtésével járó előnyöket, illetve hátrányokat jóváirással vagy büntetéssel. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy a jelenleg alkalmazott teljesítmény- és hődíj mellett megjelenne a fűtőközeg hőmérsékletét figyelembe vevő tarifa rendszer. A fűtőközeg hőmérsékletétől függő hőár egyszerűbb formáit több helyen alkalmazzák. Magyarországon is van hőszolgáltató, aki a termosztatikus szelepekkel ellátott fogyasztói rendszerek esetében olcsóbban adja a hőt. A visszatérő fűtőközeg jobb lehűlése miatt az árengedmény a szekunderköri keringetés költségcsökkenése által megtérül. A tarifarendszert érdemes lenne részleteiben is kidolgozni, s ahol alkalmazásával jelentősebb költség csökkenés várható, bevezetni. Az alábbiakban a visszatérő hőmérséklet jobb lehűtésére ösztönző tarifarendszer alapjait ismertetjük. 1.1.2.1. Hőhasznosítási mutató A fűtőközeg lehűtésének értékelésére a hőhasznosítási mutató viszonylag egyszerű, utólagosan, ún. off line üzemmódban alkalmazható módszer. A hőhasznosítási mutatót a fogyasztó által átvett (hasznosított) hő halmozott értékének (∑Qf [GJ]) és a fogyasztóhoz eljuttatott fűtőközeg halmozott értékének (∑Vf [m3]) aránya (∑Qf / ∑Vf) adja. Adott épület hőszükségletének kielégítése esetén, például egy átlagos fűtési időszakban 90/70 ºC névleges hőmérsékletek mellett a hőhasznosítási mutató ~41 MJ/m3, 90/62 ºC névleges hőmérsékletek mellett a hőhasznosítási mutató ~57 MJ/m3 lesz. A fűtőközeg keringetéséhez szükséges villamos teljesítmény a második esetben az első 40%-ára csökken.

ENERGIAGAZDÁLKODÁS

52. évf. 2011. 3. szám


Zsebik A.: Távhő-ármegállapítási módszertan 1.1.2.2. Hasznosított energia

∆ttNH2 NH2

∆ttNH1 NH1

b

∆tHtH

aa

A „hasznosított energia” módszer abból indul ki, hogy a szolgáltató a fogyasztóhoz az előremenő fűtőközeg hőmérsékletével arányos mennyiségű hőt szállít. A fogyasztó ennek egy részét átveszi (hasznosítja), s nem kevés, a visszatérő fűtőközeg hőmérsékletével arányos része visszajut a hőtermelőhöz. Mivel a fogyasztóhoz eljuttatott, illetve onnan a hőtermelőhöz visszatérő hő a hőmérsékletekkel arányos, a hasznosított energia módszer a hőmérsékleteket követi nyomon. A 2. ábra felhasználásával ennek három változatát ismertetjük. a. A fogyasztó egyrészt a ΔtH t t [°C] hőmérséklet különbséggel te [°C] arányos ún. hasznosított te energiáért fizet. Egy meghatározott tarifa szerint fizet ttvv továbbá a ΔtNH1 hőmérséklet célérték t t célérték v különbséggel arányos ún. hasznosítatlan energiáért is. A hőmérséklet különbség meghatározásához szükséttrrreferencia (pl.(pl. 0 °C) referenciaérték érték 0 °C) ges referencia hőmérséklet 2. ábra különböző megfontolások alapján határozható meg. Lehet pl. 0 ºC. b. Az előző módszertől annyiban tér el e második, hogy a hasznosítatlan energia nem állandó referencia hőmérséklettel meghatározott hőmérséklet különbséggel, hanem egy ún. visszatérő hőmérséklet célértékkel számolt hőmérséklet különbséggel (ΔtNH2) kerül meghatározásra. A visszatérő hőmérséklet célértéke lehet pl. egy vegyes kapcsolású fogyasztói hőközponttal elérhető visszatérő hőmérséklet (tudvalevő, hogy a soros és párhuzamos kapcsolású hőközpontokkal egyébként azonos peremfeltételek mellett sem érhető el a vegyeshez hasonló hőmérséklet csökkenés). c. A harmadik módszer szerint az ábrán jelölt a/b arány halmozott értéke képezi a hasznosított energia meghatározásának alapját. A fogyasztói berendezések névleges értékéhez meghatározott arány 1. Ha az üzemeltetés során az arány az 1 értéket meghaladja, büntető tarifát kell fizetni, ha egynél kisebb kedvezményben részesül a fogyasztó. 1.1.2.3. Visszatérő hőmérséklettől függő magas és alacsony tarifa E módszer szerint a hődíj egy alacsony és egy magas tarifa alapján kerül elszámolásra. Ha visszatérő fűtőközeg hőmérséklete egy adott értéket meghalad a magasabb, ellenkező esetben az alacsonyabb tarifa érvényesül. A lehűlés elvárt mértéke lehet állandó, vagy változó. 1.1.3. A távhő ármegállapító rendszer működtetésének humán és információs igénye Az ármegállapítás a hatályos jogszabályokkal összhangban, a távhő termelő és szolgáltató javaslata, adatszolgáltatása, a beküldött adatok ellenőrzése és hitelesítése alapján történik. A kidolgozásra kerülő módszer 1. Egyértelműen meghatározza a különböző műszaki és gazdasági sajátosságokkal rendelkező távhő termelők és szolgáltatók termelő számára az ármegállapítás alapelveinek figyelembevételével az ármegállapítás módját, az adatszolgáltatási igényt.

ENERGIAGAZDÁLKODÁS

52. évf. 2011. 3. szám

2. Segédletet és ellenőrző lapot állít össze a szolgáltatott adatok ellenőrzésének és hitelesítésének segítésére. 3. Segédletet és ellenőrző lapot állít össze a beküldött ár, illetve ármódosítási javaslat ellenőrzésének és hitelesítésének segítésére. A rendszer működtetéséhez műszaki, közgazdász és pénzügyi ismeretekkel (végzettséggel) rendelkező szakemberek együttműködésére van szükség. A rendszer bevezetésének idején az adatok ellenőrzéséhez és hitelesítéséhez célszerű külső szakértőket bevonni, a folyamatos működtetést célszerű a Hivatal szakemberei által biztosítani. Mind a bevezetéshez, mind a működtetéshez szükséges humán erőforrás igényt az ellenőrzések számának és gyakoriságának eldöntése után lehet megállapítani. Tekintettel arra, hogy a kidolgozott és közzé tett módszer egyértelműen fogja meghatározni az adatszolgáltatás és ármegállapítás módját, a rendszer bevezetését követően elegendő lesz az időszakos ellenőrzés. A távhő termelők és szolgáltatók rendszereinek megismerése és nyomon követése érdekében célszerű lenne, ha egy-egy hivatali szakemberhez az ellenőrzésre a távhőszolgáltató rendszer méretének függvényében 2-20 termelő, illetve szolgáltató lenne hozzárendelve. Célszerű lenne kiépíteni, az adatszolgáltatók számára kötelezővé tenni a jelszóval hozzáférhető rendszeres on line adatszolgáltatást és a hozzá kapcsolódó számítógépes adatfeldolgozást. A Hivatal szakemberei által felügyelt adatfeldolgozás az árképzés felügyelete mellett statisztikai elemzések és kimutatások készítését is lehetővé tenne, illetve különböző szintű jelentéseket önműködően készítene. A Pályázó véleménye szerint a fentiekben ismertetett rendszer működtetéséhez a humán erőforrásigény: • Az ellenőrzések mélységének és gyakoriságának igénye függvényében 6-10 fő alkalmazott a Hivatalban. • Az időszakos ellenőrzésekben történő közreműködésre ellenőrzések mélységének és gyakoriságának igénye függvényében 4-6 külső szakértő. A fentiekben ismertetett rendszer működtetésének bevezetéséhez a humán erőforrásigény: • A Hivatali alkalmazottakkal 6 hónapon keresztül együttműködő 3 fő távhő termelésben és szolgáltatásban gyakorlatot szerzett, 2 fő könyvvizsgálói gyakorlattal rendelkező külső szakértő. A Pályázó véleménye szerint a fentiekben ismertetett rendszer működtetéséhez az információigény: • A távhő termelésre alkalmazott berendezések műszaki paraméterei, a felhasznált tüzelőanyag fajtája, • A hőforráshoz csatlakoztatott távhő- és felhasználói rendszer adatai, a szolgáltatás jellemző paraméterei. • A bázis és célértékek képzéséhez a tüzelőanyag és energiafelhasználás, valamint szolgáltatás elmúlt négy éves tényleges adatai havi bontásban, a külső átlag hőmérsékletek és az azzal korrigált értékek. Mind a humán, mind az információigény a módszer kidolgozása során a Kiíró és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szakembereivel történő konzultálás alapján kerül pontosításra.

Irodalom [1] Távhő-ármegállapítási módszertan kialakítása. Módosított pályázati dokumentáció. www.eh.gov.hu [2] Zsebik A.: A visszatérő fűtőközeg hőmérsékletének lehűtése – a távhőrendszerek gazdaságos üzemeltetésének kulcskérdése. Magyar Energetika, VIII. évf. 2000. október 5. szám, 33-36. old. [3] Zsebik A.: Az energiafelhasználás csökkentésének ösztönzése. Energiagazdálkodás 48. évf., (2007) 1. szám, 23. old.

27


ALAP I S M E R E T E K

Földgáz tüzelés füstgázvesztesége Dr. Balikó Sándor, CEM

okl. gépészmérnök, baliko@t-online.hu

A füstgázveszteség a tüzelőberendezésből távozó füstgáz hőtartalma, amit a környezeti hőmérsékletszinthez és a tüzelőanyag fűtőértékéhez vagy égéshőjéhez viszonyítunk. Általánosan: qfg 

Vfg fg H

hfg tki  hfg t0 ,

(1)

ahol Vfg az egységnyi tüzelőanyag elégetésekor keletkezett fajlagos füstgázmennyiség, ρfg a füstgáz sűrűsége, tki a füstgáz kilépési, t0 a környezet hőmérséklete, h pedig az adott hőmérséklethez tartozó fajlagis entalpia. A füstgázveszteség, az égéshő és a fűtőérték értelmezését az 1. ábra mutatja.

füstgáz �������lehűlése ��������

�t

qfg� �� t�ki

��

H Hagyományos ����� ���������� kazán

harmat pont ���� ������

K���������kazán ������� Kondenzációs

�tki��

Vfg  V0    1L0

L0 

1 0,21

n

 i 1

n

3i  1 yi 2

V0  0,79L0 

 2i  1y

i

 y s,

(4)

i 1

ahol i a homológ sor CiH2i+2 képlettel leírható füstgázkomponens szénatomszáma, yi pedig ennek a komponensnek a móltörtje a tüzelőanyagban. Az ys az égésben részt nem vevő inert komponensek öszszes móltörtje a tüzelőanyagban. Egy adott tüzelésnél a légfelesleg-tényezőt méréssel határozhatjuk meg. Mivel a füstgáz mérése rendszerint úgy történik, hogy a mintából lecsapatják (megkötik) annak víztartalmát, szükségünk van a száraz füstgáz mennyiségének az ismeretére is: n

V0sz  V0 

q�

F�������� �H �(H � a) Fűtőérték

(3)

Ha ismerjük a földgáz összetételét, a szükséges fajlagos mennyiségek számíthatók:

�t0 0

A ��������� ���hőmérsékletszintje ��������������� A környezet 0 ºC

A füstgáz mennyisége a λ légfelesleg-tényező ismeretében az elméleti fajlagos levegőszükségletből (L0) és füstgázmennyiségből (V0) számítható:

 i  1y

(5)

i

i 1

qfg��

Ennek ismeretében a száraz füstgáz mért O2-tartalmából:

������ �H (H Égéshő ��f)

 V  0,21  1  0sz  yO 2 L0  0,21    0,21  yO 2 0,21  yO 2

1. ábra. A füstgázveszteség értelmezése

Hagyományos kazánok és tüzelőberendezések Ha nem képződik kondenzátum, a térfogatra vonatkoztatott fajhővel számolhatunk: qfg 

Vfg c pfg H

t ki

 t 0 ,

(2)

ahol cpfg a füstgáz térfogatra vonatkoztatott, közepes izobár fajhője. A közepes fajhő értékét a kilépő hőmérséklet függvényében, egy átlagos földgáztüzelés füstgázára a 2. ábra mutatja 1,7

(6)

ahol yO2 az oxigéntartalom mért moltörtje1. Ha nem ismerjük a tüzelőanyag összetételét, közelítő képleteket használhatunk a levegőszükséglet és a füstgázmennyiség meghatározására. Az EU-ban használatos ún. H-gázra2: L0  0,26

Ha  0,25 1000

és

V0  0,28

Ha  0,6 1000

(7)

A képletekbe a fűtőértéket kJ/m3-ben kell behelyettesíteni és az eredményt m3/(m3földgáz) mértékegységben kapjuk.

Közepes fajhő, kJ/m3K

1,65 1,6

Kondenzációs kazánok

1,55 1,5 1,45

Kondenzációs kazánokban a füstgázt a harmatpontjánál alacsonyabb hőmérsékletre hűtjük, így ki tudjuk nyerni az égéstermékben keletkezett víz kondenzációs hőjének egy részét is. Ilyen esetekben az (1) képletbe a száraz füstgáz térfogatát és sűrűségét érdemes behelyettesíteni és a nedves gáz entalpiájával számolni.

1,4 1,35 1,3 1,25 1,2

0

200

400

600

800 1000 1200 1400 1600 1800 2000 2200 2400

Hőmérséklet, oC

2. ábra. A térfogatra vonatkoztatott füstgáz fajhő [1] alapján

28

1 2

Ezeknél a számításoknál a moltörtet azonosnak vehetjük a térfogattörttel. KLÖCKNER Wärmetechnik GmbH 1989. évi zsebnaptára szerint

ENERGIAGAZDÁLKODÁS

52. évf. 2011. 3. szám


Balikó S.: Földgáz tüzelés füstgázvesztesége V qfg  sz hn t ki  hn t 0 H

(8)

ahol hn-nel a nedves gáz térfogatra vonatkoztatott fajlagos entalpiáját jelöltük. A már kicsapódott kondenz maradék hőtartalmát a füstgázveszteségnél el szoktuk hanyagolni. A nedves füstgázból kicsapódó kondenzátum mennyiségét a 3. ábra, az entalpiát pedig a 4. ábra mutatja.

és az indirekt hatásfok:

  1

Csapadék, g/Nm3 száraz gáz

qbe

Vfg xctki Qf   1  qfg  qf Gqbe qbe

qbe  H  c pg t g  Lc pl t l

és

���� ������ harmatpont

250 200

60 °C �

55 °C

100 50

g

0 0

10

20

30

40

50

60

70

Füstgáz hőmérséklet, oC

Qf Gqbe

1 1 G   Qh qbe H

gQ 

1000 65 �°C

700

1 

(12)

A közelítés annál pontosabb, minél inkább elhanyagolható a földgáz és a levegő által bevitt (ún. érzékelhető) hő.

harmatpont ���� ������

800

(11)

vagy, ha a tüzelőanyagot hő mértékegységben számoljuk:

3. ábra. A kicsapódó kondenz mennyisége

900

qf 

A falazati veszteséget az üzemeltetés során nem szokták mérni, értéke kézikönyvekből vagy katalógusból vehető. Nagyságrendben 0,52%-nál nem nagyobb az értékük. A fenti képletekben a közelítő számítás akkor alkalmazható, ha sem a tüzelőanyagot, sem az égéslevegőt nem melegítik elő, vagy az előmelegítés a vizsgált rendszer határain belül történik. Energiagazdálkodási számításokban használjuk még a fajlagos tüzelőanyagmennyiség fogalmát:

65 °C

150

(10)

ahol

300

Fajlagos entalpia, kJ/Nm3 száraz gáz

Vfg hfg t ki 

60 �°C

600

55 �°C

500

Irodalom

400

[1]

300 200

Farkas O.-né: Ipari kemencék tüzeléstechnikai számításai, Tankönyvkiadó, Budapest, 1990.

[2]

100 0

20

40

60 80 Hőmérséklet, oC

100

Harmata A.: Hőtechnikai számítások személyi számítógéppel, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987.

0 120

[3]

Bálint I.: Olaj- és gázégők üzemi mérései és javításuk, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1985.

4. ábra. A nedves füstgáz fajlagos entalpiája

A füstgázveszteség és a hatásfok kapcsolata A füstgázveszteség lényegében a tüzelőberendezésnek a környezetterhelését adja meg. Ezért is lényeges, hogy a füstgázparamétereket mindig a kilépési pontban mérjük. A hatásfok viszont már feltételez egy körülhatárolt rendszert és annak definiálását is, hogy mit tekintünk hasznos hőnek. Kazánméréseknél a rendszer határait a berendezés határoló falai jelentik, hasznos hőnek pedig a hőhordozónak átadott hőt tekintjük. Ekkor a hőmérleg: GH  c pg t g  Lc pl t l   Qh  GVfg hfg t ki  Qf  GVfg xct ki

Qh Q  h G H  c pg t g  Lc pl t l  GH

ENERGIAGAZDÁLKODÁS

52. évf. 2011. 3. szám

Gépészmérnöki Kar

Új

ahol G a tüzelőanyag mennyisége, tg a belépő tüzelőanyag és tl a belépő égéslevegő hőmérséklete, cpg és cpl a tüzelőanyag és a levegő térfogatra vonatkoztatott izobár fajhője, Qh a hasznos hő, Qf a falazaton fellépő hőveszteség, Δx a kicsapódó kondenzátum fajlagos mennyisége és c a víz fajhője. Innen a direkt hatásfok:



Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

energetikai szakirányú továbbképzési szak Bővebb információ és jelentkezés

www.energia.bme.hu (9)

29


EGYSZERŰ ENERGETIKAI SZÁMÍTÁSOK

A füstgáz mennyiségének és lehűlésének számítása Dr. Zsebik Albin, CEM

okl. gépészmérnök, zsebik@energia.bme.hu

Egy 10 t/h névleges teljesítményű gőzkazán kéményébe a füstgáz (hőhasznosítás nélkül) 14 bar nyomású, 200 ºC hőmérsékletű gőz termelésekor 220 °C (sokszor 230-250 ºC) hőmérsékleten távozik. Határozzuk meg, mennyi hő lenne hasznosítható a tápvíz melegítésére, ha a közvetlenül a kéménybe távozó füstgázt egy – az 1. ábrán látható módon – hőhasznosítóhoz vezetnénk, és vele a 80 ºC hőmérsékletű kevertvizet a tápvíz hőmérséklet szintjére, 105 ºC-ra melegítenénk. Kémény Hőhasznosítóhoz Qfg=?

Vfg

tfg=220 °C

Pk

tv0=80 °C

tv1=105 °C

KAZÁN

tv2=200 °C

mtv=10 t/h

h1=441 kJ/kg

η=86%

h2=2805 kJ/kg

Qhh=? tfg,ki=?

Qtüa Vtüa

L0

1. ábra. A gőzkazánhoz kapcsolt hőhasznosító üzemviteli paraméterekkel

A kazánba lépő 105 ºC hőmérsékletű kevertvíz és a kilépő gőz hőtartalmát kikeressük a hőtechnikai táblázatból, vagy kiszámoljuk. A tápvíz entalpiájának kerekített értéke legyen h1 = 441 kJ/kg, a 14 bar nyomású, 200 ºC-os vízgőzé h2 = 2805 kJ/kg. Hőhasznosító nélkül a 80 ºC hőmérsékletű kevertvizet a kazánnak kell felmelegíteni, majd belőle 200 ºC hőmérsékletű gőzt termelni. Ehhez a szükséges hőteljesítmény: 

Pk  m tv h2  hbe   10 t /h  2805  4,2  80 kJ/ kg 

1000  6858 kW. 3600

Ha a kazán átlagos hatásfoka η=86%, akkor a kazánba a tüzelőanyaggal Qtüa = Pk/η = 6858/0,86 = 7975 kW hőt kell bevinni. Ha a kazánba belépő földgáz fűtőértéke Ha = 34 MJ/m3, akkor a gőztermeléshez szükséges földgázmennyiség .

Q tüa 7975 kW 3600 s / h   = 844 m3/h. Vtüa= 3 Ha 34 MJ /m 1000 kW /MW Az elméleti levegő szükséglet a két oldallal korábban ismertetett (7) empirikus egyenlettel

 0,26  34 MJ / m 3  1000 kJ /MJ   0,26  Ha   0,25   Vtüa    0,25   Vtüa L0=    1000 1000     = 9,09 m3/m3 · 844 m3/h = 7672 m3/h. Az elméletileg keletkező füstgázmennyiség a két oldallal korábban ismertetett (7) empirikus egyenlettel

30

  0,28  34 MJ / m 3  1000 kJ / MJ  0,28  Ha   0,6   Vtüa    0,6   Vtüa V0 =    1000 1000     = 10,12 m3/m3 · 844 m3/h = 8541 m3/h. Legyen a tüzeléshez beállított légfelesleg-tényező λ=1,05, ez esetben a ténylegesen keletkező füstgázmennyiség Vfg = V0 + (λ-1) · L0 = 8541 + 0,05 · 7672= 8925 m3/h. A füstgáz fajhőjének közepes értéke legyen cfg=1,38 kJ/m3K. Ha a kazánból kilépő füstgáz hőmérséklete tfg=220 ºC, akkor tk=0 ºC referencia hőmérséklet feltételezésével a füstgáz által szállított hő a hőhasznosító előtt Qfg = Vfg · cfg · tfg =

8925 m3/ h  1,38 kJ / m3K  (220C  0C ) = 753 kW. 3600 s / h

Ha a kevertvizet az eredeti megoldástól eltérően nem a kazánnak kell előmelegítenie, hanem az utólag beépített füstgáz hőhasznosító melegíti, akkor a kazán a bevitt hővel

6858 kW Pk   3,6  10,44 t / h gőzt tud előállítani. h2  h 2805  441 kJ / kg

mg 

Ezt a vízmennyiséget kell most a füstgáz hőhasznosítóval 80 ºC-ról 105 ºC hőmérsékletre melegíteni. Ehhez a szükséges hőteljesítmény: .

Q hh  mg cvíz t 

10,44 t / h  4,2 kJ / kg  105  80C  304,5 kW 3,6

Most az a kérdés vetődik fel, mennyire hűl le a füstgáz, ha elvesszük belőle a Qhh=304,5 kW hőt. Ha a hőhasznosítót a megadott hőmérsékletek figyelembevételével a kondenzvíz felmelegítéséhez szükséges teljesítmény leadására tervezzük, a füstgáz lehűlése

Q hh 304,5 kJ / s 304,5 kJ /s = = 3 3,42 kJ/s  K   Vfg  cfg m h kJ 1  8925   1,38   h 3600 s  m3  K  = 89 ºC.

Δtfg =

A füstgáz kilépő hőmérséklete tfg,ki = tfg-Δtfg =131 ºC. Ilyen hőmérsékletű füstgázhoz a hőhasznosító hagyományos szerkezeti anyagok alkalmazásával is megépíthető, s feltételezhető, hogy a kéményben sem eredményez kicsapódást. A hőhasznosító beépítésével 4,4%-kal több gőzt tudunk termelni anélkül, hogy a tüzelőanyag bevitelt növelnénk. Még egy általános megjegyzés: a számításnál elhanyagoltuk a leiszapolási és lelúgozási veszteséget, valamint a gőzosztón és a kazánházi vezetékeken fellépő hőveszteséget is. Azt feltételezzük, hogy a kazán hatásfoka ezeket a veszteségeket is tükrözi.

ENERGIAGAZDÁLKODÁS

52. évf. 2011. 3. szám


VIRTUÁLIS ERŐMŰ PROGRAM

A Virtuális Erőmű építésének első fázisa Fürjes Balázs okl. villamosmérnök, MBA, balazs.furjes@negos.hu

A Virtuális Erőmű Program (VEP) alapkövét 2011. március 7-én rakta le az Ipari Energiafogyasztók Érdekképviselete Egyesülés (IPENERG), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), illetve a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A Virtuális Erőmű Program célja az energia-megtakarítás, valamint az energiahatékonyság növelése, amit a tudatos energiafelhasználás széles körben való elterjesztése révén kíván elérni. A Virtuális Erőmű Program 2020-ra egy 200 MW teljesítményű erőmű villamosenergia termelését tervezi kiváltani igazolt energia megtakarításokkal. A Virtuális Erőmű „építésének” első szakasza a különböző ipari szereplők által a közelmúltban – elvégzett energiahatékonysági fejlesztések által – elért megtakarítások elszámolásával kezdődött meg. Ez a folyamat a nemzetközi gyakorlatban elfogadott, sok európai országban, illetve a tengerentúlon is alkalmazzák. A múltbeli esetek elszámolása – annak érdekében, hogy a Program kézzelfogható esetekkel és megtakarításokkal tudjon elindulni – az egyes nemzeti ipari energiahatékonysági programoknak is része. A már megvalósult energiahatékonysági fejlesztések eseteinek elemzése, a felhalmozott tudás megosztása, illetve a „példakép” vállalatok díjazása fontos eleme a Virtuális Erőmű Programnak. A múltban elért energia-megtakarítások feltárása, mértékének kalkulálása, valamint rögzítése egy igen összetett folyamat. Egyszerre kell hitelesnek és gyakorlatiasnak lennie. Ezt szem előtt tartva dolgoztak ki a Virtuális Erőmű Program szakértői egy olyan „Elszámolási Protokollt”, amelyet az első esetek elszámolásával a közeljövőben tesztelnek: 1. kritérium: Az elvégzett fejlesztés időpontja – az elszámolni kívánt megtakarításra irányuló fejlesztés megvalósításának (üzembe helyezésének) dokumentált időpontja nem lehet régebbi, mint 2006. január 1. 2. kritérium: A megtakarítás nagyságrendje – az elért és elszámolni kívánt megtakarításnak el kell érnie egy meghatározott alsó limitet cégmérettől függően, sávosan. 3. kritérium: A megtakarítás típusa – azon fejlesztések számolhatóak el csak a VEP keretében, amelyek célja és hatóköre meghatározóan energiahatékonysági fejlesztés.

4. kritérium: A megtakarítások számítási módja – az elszámolás során a „mért” megtakarítások számolhatóak el 100%-ban, a „kalkulált”, illetve a „becsült” megtakarítások esetében diszkont szorzót alkalmaz a VEP. 5. kritérium: A dokumentáltságra vonatkozó kötelezettség – Akkor számolható el a fejlesztés, ha rendelkezésre áll mind az eredeti állapotot, mind a fejlesztést leíró olyan részletezettségű, hivatalos dokumentáció, amely alkalmas a kiinduló bázis érték és a megtakarítás utólagos megállapítására.. 6. kritérium: A mérő- és megfigyelő rendszer megfelelőségére vonatkozó kritérium – Akkor számolható el a fejlesztés, ha a vállalat által a megtakarítás kalkulációjánál hivatkozott energia mérő- és megfigyelő eszközök és rendszerek megfelelnek a mérőrendszerekre vonatkozó minőségirányítási előírásoknak. 7. Kritérium: A normalizálásra vonatkozó kötelezettség – akkor számolható el a fejlesztés, ha rendelkezésre állnak, és a fejlesztés kalkulációjában figyelembe vételre kerültek a vonatkozó fejlesztéshez kapcsolódó termelési volumen, illetve kihasználtsági adatok időszaki viszonyítási értékei. A fenti kritériumok részletesen kifejtésre és számszerűsítésre kerültek egy kézikönyvben, és a program iránt érdeklődők részére elektronikus formában rendelkezésre állnak. A program adatbázisát olyan jelentős energiahatékonysági intézkedéseket felmutatni tudó ipari fogyasztók eseteinek feltöltésével kezdjük, mint az Audi és a GE, akik az általuk felhalmozott tudást megosztják a VEP tudásbázisán keresztül. A VEP megvalósításához az energiaveszteség feltárásával foglalkozó szakértők és gazdasági társaságok jelentkezését is várjuk., Véleményükkel, javaslataikkal is szeretnénk bővíteni a szakmai konszenzust, tapasztalataikat, véleményüket beépíteni a hamarosan véglegesítésre kerülő rendszerbe. A cél egy olyan rendszer kialakítása, amihez egyszerű csatlakozni, segíti a vállalati energetikusok munkáját, ösztönzi az energiahatékonysági intézkedések megvalósítását, növeli a kisfogyasztású berendezések piacát. A programról bővebb információ és a jelentkezés feltételei a www. virtualiseromu.hu címen találhatók.

Jegyezze be naptárába!

24. Távhő Vándorgyűlés Hatékony távhőrendszerek megújuló energiaforrásokkal, korszerűsített felhasználói rendszerek Nyíregyháza, 2011. szeptember 12-13. Hőszolgáltatási Szakosztály

ENERGIAGAZDÁLKODÁS

52. évf. 2011. 3. szám

Mottó: „Megújuló energiaforrások a fenntarthatóságért "

31


EU–HÍREK

Újdonságok a földgáz európai piacán Dr. Szilágyi Zsombor

gázipari szakértő, szilagyizs@cegas.hu A kőolaj és a földgáz meghatározó energiahordozó marad Európában a következő két-három évtizedben is. Bár az Európai Unió határozatokkal megindított egy olajat és földgázt kiváltó programot, a mai, mintegy 500 milliárd m3-es éves földgáz igénye lassan nő, a piaci elemzők 2020-ra már 700...800 milliárdos m3-es földgáz piacról beszélnek. A gáz felhasználásból mintegy harmad a villamos áram termelésre, harmad a lakossági és kis-kommunális fogyasztók ellátására, harmad pedig az ipar többi ágazatára jut. Az arányok eltolódása évek óta nem jellemző, bár a gazdasági válság első sorban az ipari gázfelhasználást csökkentette, a háztartások, intézmények felhasználása alig csökkent. Az Európai Unió országaiban a földgáz szerepe lényegesen eltérő, míg a keleti országokban a földgáz nagy súlyt képvisel az ország primer energiahordozó felhasználásában, addig Dél- és Nyugat Európában a földgáz súlya lényegesen kisebb. A legnagyobb földgáz felhasználók Európában: Németország (2009-ben 78 milliárd m3), Olaszország (71,6 milliárd m3), Egyesült Királyság (86,5 milliárd m3), Franciaország (42,6 milliárd m3). Ezek az országok a legnépesebbek is. Az egy főre jutó gázfelhasználásban Hollandia vezet, és hazánk a második az EU-n belül. Oroszország 2009. évi gázfogyasztása 389,7 milliárd m3 volt.

Takarékosság, tüzelőanyag váltás Az energiahordozó takarékosság minden európai országban elindult, kiteljesedik. Ennek része a hőszigetelés javítása, az épületeken a nyílászárók cseréje, a fűtés vezérlés javítása, a távfűtésnél a lakásonkénti hőfelhasználás mérése. Beindult a megújuló energiahordozók széles körű használata, nemcsak a lakosság és a kis-kommunális fogyasztók körében, hanem az iparban is. Látványos eredmények vannak a szélenergia és a napenergia hasznosításban, de a szerves mezőgazdasági hulladékok, a fatüzelés terjedésében is. Bár a távol-keleti földrengés hullám megint felszínre hozta a nukleáris energia elleni kampányt, mégis Európa minden országában napirenden van ennek az energiahordozónak kiterjedtebb használata. A földgázt helyettesíteni képes energiahordozók terjedése nem fékezte érdemben a földgáz iránti érdeklődést. Alacsony fajlagos költséggel, gyorsan csak földgáz tüzelőanyaggal lehet villamos erőművet építeni, az iparban a földgáz alapanyagként történő használata is terjed (műtrágya gyártás, műanyag ipar).

Csővezetéki import gáz vagy cseppfolyós gáz Az Európai Unió majd minden tengerparttal rendelkező országában épültek cseppfolyós földgáz (a továbbiakban: LNG) kikötők és tárolók, és sorban épülnek még. Az LNG import 2005 óta nagyjából

32

megkétszereződött, bár még ma sem éri el az európai földgázfelhasználás 20%-át. Az LNG szerepének átrendeződését a világban két tényező indította el: • az Egyesült Államokban előretört a belföldi, nem konvencionális földgáz készletek kitermelése, ezért az LNG import a 2007. évi, csúcsnak számító 22 milliárd m3-ről 2010-ben 10 milliárd m3 alá esett. Az amerikai piacról kiszorult LNG Európában és Távol-Keleten keresett magának piacot, ezzel együtt járt az, hogy az LNG ára lecsökkent: a 2009. évi átlagár az előző évi felére esett vissza Amerikában. • Minden olyan közép-amerikai, afrikai, vagy távol keleti ország, amelyik jelentősebb földgáz termeléssel és tengerparttal rendelkezik, fokozta, vagy megindította LNG exportját (nagyrészt a nagy, nemzetközi olajipari konszernek beruházásaival). Az orosz cégek is gyors ütemben fejlesztik LNG kapacitásaikat, és jelennek meg a különböző piacokon. Az LNG Európában (egyelőre kis) részben átvette az orosz, vezetéken érkező gáz szerepét, de mindenképp hatással van az orosz gázszállítási szerződések kondícióira. Az LNG jellemzően tőzsdei termék, azonnali szállításra és határidős vásárlásra is sor kerül. Az LNG árát a pillanatnyi keresletkínálat viszonya, és némi spekuláció befolyásolja. Az üzleteket esetenként tankhajó tételekben kötik, az üzletnek sem előzménye, sem utóélete nem kell legyen, és éppen ezzel van hatással a hosszú távú szerződésekkel működő vezetékes szállításra.

Rugalmasabb orosz import szerződések

Az orosz gazdaság számára a földgáz export kiemelkedő jelentőségű. Az orosz export mintegy 40%-át teszi ki a kőolaj és a földgáz eladása a világban, és hasonló a szénhidrogén export súlya az ország nemzeti jövedelem termelésében is. A gazdasági világválság keményen érintette az orosz export piacokat is: az Európai Unió országait, a volt FÁK államokat és Távol-Keletet is. A kieső export lehetőségeket 30...50 milliárd m3-re teszik, ami a 2010. évi 145 milliárd m3-es tényleges exporthoz képest igen súlyos tétel. Meg is ragad a Gazprom minden adódó lehetőséget az export fokozására: • új szállítóvezetékek építését indította el Európába: az Északi Áramlat három vezetékéből az egyiket már teljes hosszában lefektették, 2012ben akár a szállítás is megindulhat Németországba. Már beszélnek a vezeték meghoszszabbításáról Nagy-Britanniáig. A Déli Áramlat vezeték építése kissé megtorpant, talán az érintett országok nem teljes egyetértése miatt, talán a Fekete-tenger alatti átvezetés technikai nehézségei miatt. (Magyarország szerepe sem

teljesen tisztázott ennek a vezetéknek a nyomvonalát illetően.) • A Gazprom jelen van minden olyan európai gáztőzsdén, ahol az orosz gáz fizikai leszállítása lehetséges. Az oroszok a tőzsdei árazás technikáját kiválóan megtanulták, ma már nem áldozatai a tőzsdei (ár) manipulációknak, hanem aktív résztvevői. Mivel a hosszú távú szerződéses gázszállítások és a tőzsdei kötések árait is erősen befolyásolja a kőolaj árának alakulása, ezért nagy jelentőségű az orosz kőolaj export is, mert Oroszország adja ma a világ kőolaj felhasználásának nyolcadát. • A Gazprom megértette, hogy az európai és a távol-keleti piacon is versenyezni kell a cseppfolyós földgázzal, ezért gyors tempóban megkezdte az LNG exportjának növeléséhez szükséges infrastruktúra építését is: LNG tárolók, kikötők épülnek az Északi-tengeren és Távol Keleten is. • Azt is felismerték, hogy azokban az országokban, ahol más forrásokból (Észak-Afrika, Norvégia, Hollandia) származó földgázzal szinte korlátlanul helyettesíthető az orosz gáz, ott át kell állni a tőzsdei árazásra, még ha ezzel árbevételt is vesztenek, illetve az oroszországi nagy gázipari beruházások banki finanszírozása így nehezebb is lesz.

Új nemzetközi gázszállító vezeték összekötések

Már szóltunk a Gazprom beruházásában épülő vagy tervezett nagy, európai tranzit vezetékekről. Ezek mellett komoly szállítóvezeték építések folynak Európa szerte. Az Észak-Afrikából szállított gáz mennyiségének növelésére új összekötések épülnek, de Európán belül is megerősödött azoknak az országoknak az összekötése az LNG terminálokkal, amelyeknek nincsen tengerpartja. Magyarország is aktív szerepet játszik ezekben a szállítóvezeték építésekben: kétirányú szállításra alkalmas, nagy kapacitású összekötés épült Románia és Horvátország felé, tervezik a szlovák magyar összekötést, előkészületek folynak szlovén-magyar összekötésre és napirenden van az osztrák-magyar összekötés kapacitásának növelése is. A horvát-magyar összekötés közvetlen kapcsolatot teremt a horvát tengerparton épülő LNG terminálhoz. Jó lenne, ha a szlovák irányú új vezetéképítés is tovább folytatódna a lengyel tengerparton épülő cseppfolyósgáz fogadó állomásig. Az új magyar nemzetközi szállítóvezetékek lehetővé teszik Európa eddig elérhetetlen gázforrásait (Norvégia, Hollandia, Észak-Afrika). Az orosz import gázszállítás feltételeire – talán árára is – ezek a tényezők a nemzetközi piac számára kedvező hatást gyakorolhatnak.

ENERGIAGAZDÁLKODÁS

52. évf. 2011. 3. szám


KITÜNTETETTEK

Lovagkeresztet kapott Bakács István A 2011. március 15-i ünnep alkalmából a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje polgári tagozat kitüntetést kapott Bakács István, Egyesületünk elnöke. A kitüntetés indoklásában a következő áll: „Bakács Istvánnak, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület elnökének, az E.ON Hungária Zrt. volt Igazgatósági tagjának a hazai energetikai ipar területén, valamint az E.On Hungária Igazgatóságának tagjaként végzett munkássága, szakmai-közéleti tevékenysége elismeréseként.” A kitüntetéshez gratulálunk, további munkájához sok sikert kívánunk. Ludányi György átveszi a kitüntetést (háttérben Korcsog György és Wiegand Győző elnökhelyettesek)

Energiagazdálkodásért kitüntetést kapott

Bakács István elnöki beszámolót tart az ETE 2011. május 24-i közgyűlésén. Balra Dr. Molnár Károly az ETE Műszaki Tudományos Tanácsának elnöke, jobbra Korcsog György ETE elnökhelyettes.

Az ETE 2011. évi kitüntetettjei Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület szakmai és egyesületi tevékenységükért a 2011. május 24-én tartott közgyűlésén a következő személyeket részesítette díjazásban:

Szabó Imre Díjat kapott Dr. Tóth Péter, a Győri Szervezet tagja, a Széchenyi István Egyetem docense. Dr. Tóth Péter 1970. óta tagja Egyesületünknek. 1989-től a megújuló energiák hasznosításával foglalkozik. 2010-ben a Magyar Szélenergia Társaság elnökének választotta. A megújuló energiák, elsősorban a szélenergia hasznosításával kapcsolatban több mint 200 publikációja jelent meg. A Magyarországon folyó szélerőmű létesítés egyik vezető szakembere. Dr. Tóth Péter oktatási és szakmai tevékenysége során az ETE által képviselt komplex energetikai szemléletet érvényesíti. Döntő szempontnak tekinti a szélerőművek beleillesztését a villamosenergia-rendszerbe.

Szikla Géza Díjat kapott Ludányi György, a Mátrai szervezet elnöke. Ludányi György szakmai életpályája a Mátrai Erőműnél indult. Ügyeletes mérnöki, osztályvezetői, majd üzemviteli főosztályvezetői feladatokat látott el. Az utóbbi években az erőmű fejlesztését, korszerűsítését szolgáló beruházásokat irányította. Ennek keretében többek között a 3 db 212 MW-os blokkon létesített füstgáz-kéntelenítő projekt, valamint IV. és V.-ös blokkokba kapcsolt előtét gázturbinák megvalósítását vezette. 20 éve az ETE Mátrai Szervezetének elnöke, és az Egyesület Ügyvezető Bizottságának tagja. Vezetésével eredményes szakmai tevékenység folyik a Szervezetnél, melynek keretében számos külföldi tanulmányúton is részt vettek.

ENERGIAGAZDÁLKODÁS

52. évf. 2011. 3. szám

Barnicskó V. László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezet vezetőségi tagja. Barnicskó V. László 1985 óta tagja Egyesületünknek, 2002-től elnökségi tag. Hosszú évek óta eredményes tevékenységet folytat a kapcsolt hő- és energiatermelés hatékonyságának javításában, az energiaracionalizálási megoldások kidolgozásában. Az ETE szervezet keretében aktív munkát végez, és jelentős szerepe van a szervezet eredményes működésében. Vezető szerepe volt a Nyíregyházi Kombinált Ciklusú Erőmű létesítésében. Hartmann Bálint, az Energetikai Szakkollégium volt elnöke. Hartmann Bálint 2007. óta tevékenykedik a Szakkollégiumban. 2007 őszétől egy évig titkári feladatokat látott el, majd a szakkollégium elnöke volt. Kezdeményezésére kezdte szervezni a Szakkollégium a középiskolai diákok számára az energetikai témájú tanulmányi versenyeket, melyeken évente több száz középiskolás csapat vesz részt. Sokat tett a Szakkollégium tevékenységi körének mind szélesebb kiterjesztéséért. Prantner József, az Esztergomi Szervezet titkára. Prantner József rendkívül aktív és sokoldalú tevékenységet folytató Esztergomi Szervezet egyik elkötelezett vezetője. Mint a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár vezető energetikusa, az ipari energiagazdálkodásban példamutató tevékenységet folytat. A Richter Dorogi Gyára az Esztergomi Szervezet tevékenységének egyik fontos bázisa. Trenka Gábor, a Győri Szervezet titkára. Trenka Gábor 2002-től tagja Egyesületünknek, és 2009-től a Győri Szervezet titkára. Aktívan szervezi a Győri Csoport életét, szakmai programokkal, színvonalas előadások rendezésével. Jelentős szerepet vállalt a csoport létszámának növelésében, a fiatalításban. Zanatyné Uitz Zsuzsanna, a Hőszolgáltatási Szakosztály vezetőségének tagja, a Somogy megyei Szervezet titkára. Zanatyné Uitz Zsuzsanna aktív tisztségviselője az ETE Somogy megyei Csoportjának. Jelentős eredményt hozó szakmai tevékenységben vett részt a kaposvári társasházi felújítások keretében. A projekt során számottevő energia megtakarítást, fűtési költségcsökkentést sikerült elérni, amelynek tapasztalatait közzétette. Korcsog György a Díjbizottság elnöke

33


ETE RENDEZVÉNYEK

XVIII. Nemzetközi Főenergetikusi Szeminárium – 2011. február 24-26. Az ETE Esztergomi Szervezete és a Creative Web Solutions Kft. Visegrádon rendezte meg a XVIII. Nemzetközi Főenergetikusi Szemináriumot, mely nagy szakmai sikert aratott. Az első nap Steier József (ETE-Esztergom Elnök) és Molnár László (ETE Főtitkár) Úr mellett Magyar Energia Hivatal alelnöke Kovács Csaba is köszöntötte a szép számmal összegyűlt hallgatóságot. Külföldi előadóként a Pozsonyi Egyetem professzora, Dr. Ing. Ján Takács Úr, előadást tartott a geotermikus energia hasznosításáról Szlovákiában. A hallgatóság között kiemelkedő sikert ért el Dr. Kaderják Péter előadása, aki az energia stratégiai kérdéseivel foglalkozott. Megtiszteltetés volt számunkra, hogy az év képviselője, az Európai Parlamenti képviselő, Herczog Edit elfogadta felkérésünket és előadásával növelte a rendezvény színvonalát. A két nap során az alábbi témákról hallgattunk meg előadásokat, melyekhez a hallgatóság sok szakmai kérdést tett fel:

• • • • •

Energiapolitika Európai Energiahatékonysági Akcióterv Hogyan vásároljunk okosan villamos energiát? Energetikus képzés jelentősége Megújuló energiák szerepe a hazai energiafelhasználásban • Hulladék hasznosítása tüzelőanyagként • Önkormányzatok energetikai feladatai A szakmai sikerhez hozzájárultak támogatóink, előadóink a mintegy 100 látogató valamint szakmai kiállítóink is. Különösen nagy siker volt a SUNWO Zrt. bemutatója, aki hazai innovációs újdonsággal, a Poseidon – virtuális tengelyű, levitációs – hidrogenerátor működő modelljével jelent meg, amely a szeszélyes kistérségi vízfolyások kezelésére alkalmas. További kiállítóink a Spectris Components Kft., a KRL Kontrol Kft., a Sourcing Hungary Kft, a REECO Hungary Kft és a CYEB Energetikai megoldások Kft. A második nap csúcspontja a szakmai kirándulásunk volt, melynek keretében a Suzuki gyárba

látogattunk el, ahol az autógyártásról részletekbe menő vezetést kaptunk. A beérkező lemezektől a kilépő kész autókig végigkísértük a gyártás folyamatát. A Suzuki gyáron belül megtekinthettük a Termoszerviz által beépített szintetikus gázkeverő berendezést is, mely a gázfelhasználásban a csúcslevágást igen jelentős eredménnyel végzi. Tökéletes zárásnak bizonyult a harmadik napon, a Paksi Atomerőmű Esztergomba kihelyezett kamionja, mely mindenki számára elérhető és látogatható volt egész nap. A város lakossága is igen szép számmal megtekintette a bemutatást, melynek során sok ismerethez jutottak az erőmű működéséről és annak a környezetére történő hatásáról. Zárásként Dr Steier József a szervezet elnöke összegezte, a szakmai konferencia eredményeit valamint felhívta a figyelmet a következő rendezvényre, a II. Magyar Energetikai Vállalkozók és Feltalálók Fórumára, ami 2011. októberében kerül megrendezésre. Bővebb információ: www.foenergetikus.hu

XIX. DUNAGÁZ Szakmai Napok Konferencia és Kiállítás – 2011. április 13-14. A magyar gázipar nívós szakmai konferenciájának idén is a négycsillagos Thermal Hotel Visegrád adott otthont. Az iparág neves szakemberei tartottak előadásokat, rámutatva a legégetőbb kérdésekre és az újdonságokra. - Sok-sok előadás keretében, rengeteg érdekes téma került terítékre a két napon. Kiemelne néhányat ezek közül! - Szeretnénk, ha résztvevőink a hazai és a nemzetközi gazdasági helyzetre, a makrogazdasági összefüggésekre is rálátást kapjanak. A korábbi évekhez hasonlóan idén is Dr. Vértes András, a Gazdaságkutató Zrt. elnöke informált bennünket erről rendkívül érdekes előadása keretében, illetve Dr. Laczó Sándor a Magyar Gázipari Egyesülés elnöke vetett fel aktuális kérdéseket a gázipar helyzetéről. Az öszszes előadás közül talán az egyik legfontosabbat Dr. Kaderják Péter, a Corvinus Egyetem energia-

gazdasági Kutatóközpontjának igazgatója tartotta, a már sokak által hiányolt Nemzeti Energiastratégiáról. Most – mint megtudhattuk – végre elkészül a Nemzeti Energiastratégia, és ennek az első lépései itt a konferencia keretében bemutatásra is kerültek. Ugyanilyen újdonságként hatott Pónya György, a Magyar Szabványügyi Testület ügyvezető igazgatójának előadása is a szabványosítás aktuális kérdéseiről. Hagyományosan minden évben egy előadásunk egy adott ország gáziparát mutatja be. Idén Dr. Balogh József, az EGL Kelet-Európai Központ igazgatójának előadásában Svájc került terítékre. Aktuális téma a biogázzal, a biometánnal kapcsolatos kérdések, lehetőségek. A törvény lehetőséget nyújt arra, hogy a földgáz hálózatba ezek is betáplálásra kerülhessenek. Magyarországon ez egy új irányvonal lehet, tehát erről is érdemes volt képet alkotni Dr. Kovács Attila, az Első Magyar Biogáz Kft. igazgatójának tolmácsolásában. Sokan nem is gondolnák, hogy ösz-

szesen 4 millió gázkonvektor működik hazánkban, s ezek kiváltásának ma nincsen alternatívája. Éppen ezért fontos kérdés tehát, hogy mit lehet tudni ezen készülékek gyártásáról, szervizeléséről, szakmai hátteréről. Az információkat ez esetben is első kézből kaphattuk, hiszen konferenciánkon Fazakas Miklós az egyetlen hazai gyártó, a FÉG Konvektorgyártó Zrt. képviselője mutatta be a magyarországi helyzetet. Végezetül kiemelném még A felelősségi mátrix, mint a szabályzatalkotás eszköze című előadásunkat, mely a folyamatok szabályozására, annak helyes módszerére hívta fel a hallgatók figyelmét Versits Tamás, épületgépész mérnök előadásában. Természetesen jövőre is lesz Dunagáz Szakmai Napok Konferencia és Kiállítás, méghozzá a jubileumi huszadik, és biztos vagyok benne, hogy ismét találni fogunk olyan témákat, újdonságokat, amelyekért újra érdemes lesz eljönni hozzánk. Dr. Szilágyi Zsombor

VII. regionális konferencia – 2011. április 21. Idén a „A távhőszolgáltatás aktuális kérdései 2011” címmel szervezte Nyíregyházán a NYÍRTÁVHŐ Kft. és az ETE Szabolcs-SzatmárBereg megyei szervezete a regionális konferenciáját. A konferencia védnöke Dr. Kovács Ferenc Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármestere volt. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége mellett a konferenciát szakmai támogatásával segítette több együttműködő partner. A rendezvényen a szakma elismert elméleti és gyakorlati szaktekintélyeinek előadásaiból hasznos információkat kaphattak az érdeklődők a távhőszolgáltatás jogi szabályozásának aktualitásai között a

34

KÁT – a villamos energiatermelés kötelező átvételi rendszere – változásának várható hatásairól, az egyes távhőszolgáltatók közelmúltban elért eredményeiről, fejlesztési irányairól, a költségosztás tapasztalatairól. A konferencia előadásai során bemutatásra kerültek: • A KÁT változás hatása a hőtermelés költségeire és az energiamérlegre • A debreceni távhőrendszer keringetési villamosenergia felhasználásának csökkentése • A távhőszolgáltatás regulációjának aktuális kérdései • Miskolc távhőszolgáltatásának környezetbarát fejlesztése a város komplex energetikai

koncepciójához illeszkedően • Rendszerállapot és ellátásbiztonság összefüggései Pécsett • Létesítmények távhőellátása termálvízzel, mérési eredmények értékelésének tükrében • Az energia audit szerepe a termelő és szolgáltató cégek gazdálkodásában • ENEREA, mint az energetikai együttműködések és információ központja • A fűtési költségmegosztás nemzetközi gyakorlata és hazai tapasztalatai A konferencia hallgatóságának lehetősége nyílt hozzászólásokra, az elhangzott előadások megvitatására is. Korcsog György

ENERGIAGAZDÁLKODÁS

52. évf. 2011. 3. szám


SZAKKOLÉGIUMI HÍREK

Nagy sikerű előadás az elektromos autókról Fazekas Tibor

villamosmérnök hallgató, Energetikai Szakkolégium tagja, fazekas.tibor@eszk.hu Az Energetikai Szakkollégium Kármán Tódor emlékfélévének keretében tartott előadást Hivessy Géza, az Antro csoport társalapítója, és Bessenyei Tamás, az ELMŰ Hálózati Kft. hálózati stratégiai irányítója. Hivessy Géza előadása során bemutatta az Antro csoportot, és saját fejlesztéseiket. Az Antro csoport célja, hogy a ma létező legkorszerűbb technológiákkal olyan környezetbarát, alternatív (elektromos) járműveket alkossanak, amelyek később képesek lesznek átvenni a jelenlegiek szerepét. Első lépésként a fejlesztők megismerkedtek a már létező fejlesztésekkel, tervekkel, majd ötleteikkel kiegészítve megalkották saját koncepciójukat, piackutatást, és számítógépes szimulációs fejlesztést valósítottak meg. Terveiket bemutatták Budapesten, és a güssingi energiacentrumban is. A fejlesztéseik során különböző cégekkel és a Széchenyi István egyetemmel dolgoztak együtt. 2006–2007 között építették fel cégközpontjukat Őriszentpéteren, amely során kialakításra került egy műhely, egy kiállítótér, és néhány iroda is. Ezután valósult meg az első koncepció autójuk, a háromszemélyes Solo forma-, és műszaki tervezése, amelynek keretében számítógépes szimulációk segítségével vizsgálták a légellenállást, és a további tesztelésekhez felépítettek egy tanulmányautót is. A tervezés során, több

különböző használati célú jármű tervei is megfogalmazódtak az Antro csoport tagjaiban. Ezek közül első volt a két Solo összekapcsolásával kialakítható 6 személyes Duo. A Solo és Duo járműveken kívül a további ötletek között szerepel még platós kisteherautó, 9 személyes kisbusz, és lakóautó is. A cég másik projektje a Moveo, egy összehajtható elektromos robogó, melynek a fejlesztése 2006-ban indult el és mostanra már a prototípus építésénél tart. Jelenleg a sorozatgyártáshoz keresnek befektetőt. A robogó pár lépésben összehajtható, majd a felszerelt kerekek segítségével akár magunk után is húzható. A jármű szénszálas kompozitból épül fel, a hajtása agymotorokkal történik, az energiatárolást Lithium-ion akkumulátorral oldották meg. Bessenyei Tamás előadása során megismerkedhettünk az ELMŰ töltési és üzemeltetési téren szerzett tapasztalataival. Az ELMŰ saját székháza előtt ingyenes töltési lehetőséggel várja a felhasználókat, további 2 töltőberendezéssel rendelkeznek saját használatra. A vizsgálataikat két átalakított gépkocsival végzik (egy Fiat 500 E és egy Fiat Fiorino E Cargo). A gépjárművek tesztelésének célja a hatótávolság és az ezt befolyásoló tényezők felmérése volt. A megfigyelt tényezők a következők voltak: útvonal jellege, elektromos segédberendezések működtetése, hasznos terhelés, vezetési stílus és külső hőmérséklet. Fontos paraméter még

ezeken kívül az akkumulátor töltési ideje. A tesztelések után az eredmények a következőképpen alakultak: a Fiat E Cargo biztonságos hatótávolsága 85 km, egy óra töltés után megtehető távolság 28 km. A Fiat 500 E-nél ugyanezek az adatok 80 és 8,6 km-re adódtak. Fontos kérdés az akkumulátorok feltöltésének módja. Jelenleg nincsen egységes szabályozás, így a mai elektromos autóhasználók kénytelenek különböző átalakítókat használni. Az ELMŰ az RWE által is alkalmazott Mennekes csatlakozót használja. A kábel érintés biztosan szigetelt, 63 A maximális töltőárammal terhelhető, lehetőség van 1- és 3-fázisú átvitelre, a csatlakozó dugó a töltés alatt reteszelve van. Rengeteg megoldandó probléma van még, amelyek elsősorban nem műszaki, hanem szabályozási kérdések. Ezek közé tartoznak a jövedéki adó, a parkolási és töltési megoldások. Az ELMŰ-nél törekednek arra, hogy kialakítsanak egy ügyfélbarát elszámolási és ügyfél azonosítási rendszert új tarifákkal, emellett tovább vizsgálják a villamos meghajtású járművek töltésének hálózatra gyakorolt hatását. Az előadás alapján elmondható, hogy a folyamatosan dráguló üzemanyagárak miatt egyre fontosabb az elektromos autók fejlesztése. Ugyanakkor még sok időt és energiát kell befektetni egy valóban versenyképes, és működő rendszer létrehozásához.

Meghívó a IX. ENERGOexpo Nemzetközi Energetikai Szakkiállításra és Konferenciára 2011. szeptember 27-29. Az elmúlt nyolc évben az ENERGOexpo az üzletkötés, partnertalálkozók, kapcsolatteremtés és információszerzés fórumává vált. Minden évben a konferencia három napján elhangzott előadásokon több száz szakember cserélt tapasztalatot a hagyományos és megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban, a kiállításon pedig a hazai vállalkozások mellett több külföldi energetikai kötődésű cég mutatkozott be az alábbi országokból: Ausztria, Franciaország, Lengyelország, Németország, Románia, Szlovákia. Érvek, hogy részt vegyenek a kiállításon: • Magyarország meghatározó, integrált energetikai fóruma, a legolcsóbb vevői kapcsolatápolási eszköz • Ismerje meg a változó, vevői igényeket • Tudományos, szakmai üzleti információk, az ország energetikai vezetői egy helyen

• Partnerkapcsolatok kiépítését biztosítjuk Önnek • Vegyen részt a második nyílt villamosenergiaárverésen, ahol az eladók és vevők kölcsönösen hasznos üzletet köthetnek • Kiállítóként lehetősége van konferenciánkon egy 15 perces előadást tartani előre egyeztetett szekcióban A konferencia főbb témakörei a következők: • Energia stratégia, válasz aktuális energetikai kérdésekre • Energetikai gépgyártás, karbantartási stratégia, üzemviteli optimalizáció, • Biomassza felhasználás hatékonyságának növelése • Kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés problémái • Metanol, vízenergia

• Épületenergetika • Energetikai innováció • Áramárverés • Villanyszerelő Fórum • Klaszterek bemutatkozása A konferencia szakmai szervezője: ETE Hajdú-Bihar megyei Csoportja A rendezvény helye: Kölcsey Konferencia Központ, Debrecen Időpontja: 2011. szeptember 27-29. A háromnapos konferencia részvételi díja: 54 000 Ft + Áfa + szállásdíj Jelentkezés: 2011. szeptember 10-ig Bővebb információ: V-Trade Kiállítások Kft. Debrecen, 4032 Füredi út 76. Tel: +36-52-436-011; +36-30-746-03-59; E- Mail: energoexpo@energoexpo.hu

A következő számunkban a megújuló energiaforrások energetikai alkalmazásával foglalkozunk ENERGIAGAZDÁLKODÁS

52. évf. 2011. 3. szám

35


E M LÉ K E Z Ü N K – B E M UTATK O Z U N K

pek és Rendszerek Tanszék ve-

hőhasznosítás és az energetikai rendszerek model-

zetőjével, szakfolyóiratunk fele-

lezése, optimalizálása irányába. Ma már fő tevékeny-

1949. január 20-án az Energiagazdálkodási Tudo-

lős szerkesztőjével, a tudomány

ségként főleg ipari létesítmények energia auditjával,

mányos Egyesület jogelődjének a Hőgazdálkodási

rovat vezetőjével kezdjük.

energetikai fejlesztéseik koncepcionális kialakításával

Tudományos

Bemutatkozás:

és azok megvalósíthatóságával foglalkozom. Azon fá-

Tisztelt Olvasók!

Egyesületnek

alakuló

közgyűlésén

„Gépészmér-

dr. Komondy Zoltán mondott megnyitó köszöntőt.

nöki

Komondy Zoltán tagja volt szakfolyóiratunk jogelődje

szereztem, ez időponttól kezdve

szerkesztő bizottságának is.

oklevelemet

1979-ben

radozom, hogy lapunk a gyakorlatban dolgozó szakembernek is segítséget adjon mindennapi munkájukhoz.”

a tanszékek átalakulása miatt formálisan három intéz-

Komondy Zoltán 1892.

mény – Hő és Rendszertechnika Intézet, Energetika

Szakfolyóiratunkban

április 7-én született Sár-

Tanszék és az Energetikai Gépek és Rendszerek Tan-

szünk az energetika vala-

váron. Kőszegen, a ben-

szék – munkatársa is voltam. 2002-ben szereztem a

mennyi

cés gimnáziumban érett-

PhD fokozatot, 2008-tól vagyok a Tanszékünk vezetője,

helyt

ségizett, majd – az első

korábban egy évtizedig voltam oktatási felelős. A felső-

Gázszakosztálya a szerkesz-

világháborús katonai évek

oktatás átalakításában, az energetikus képzés mostani

tőségünkbe a szakma méltó

miatt – „csak” 1920-ban

formájának kialakításában tevékenyen részt vettem.

képviseletének biztosítása érdekében dr. Szilágyi

szerzett

igyek-

szakterületétnek adni.

Egyesületünk

gépészmérnöki

A BME kutatóegyetemi programjának keretében a

Zsombort delegálta.

oklevelet a budapesti Műegyetemen. 1920-25 között

Fenntartható Energetika Kiemelt Kutatási Terület fele-

Bemutatkozás: „1948-ban Hajdúszoboszlón, a ma-

a MÁVAG-ban először munkás, majd gépkonstruk-

lőse vagyok. Szűkebb szakterületem a hő és anyag-

gyar gázipar történetének egyik jelentős városában

tőr, 1924-től a mozdonyszerkesztési osztály vezetője

transzport modellezése, hővezetés elmélete, megújuló

születtem. A Nehézipari Műszaki Egyetemen 1972-

(ekkor készült a MÁV 424 sorozatú gőzmozdonya és

energiák alkalmazása. A szakmai közéletben, mint az

ben szereztem gázmérnöki diplomát, majd ugyanott

az első motoros vasúti kocsi). Ezzel párhuzamosan –

MTA Energetikai Bizottság tagja, az MTA Áramlás és

gazdasági mérnöki oklevelet is. A TIGÁZ-nál kezdtem

Schimanek professzor meghívására – 1921-től óraadó

Hőtechnikai Bizottság titkára, a MET Ellenőrző Bizott-

a „gázos” szakmát, majd 1978-tól az OKGT Gázfőosz-

tanársegéd, 1923-tól másodállású, 1926-tól főállású

ság tagja veszek részt.”

tályán a gázszolgáltatók fejlesztési ügyeit intéztem.

egyetemi adjunktus, 1932-től intézeti tanárként a tan-

Szerepvállalás: „Felelős szerkesztőként valamennyi

1984-ben szereztem egyetemi doktori címet. Munka-

szék géplaboratóriumának vezetője, 1941-től műszaki

cikkel foglalkozom, a tudomány rovat szerkesztőjeként

helyeimen mindig a gázipar valamelyik szegletével

doktor, 1945-től egyetemi magántanár. 1946-ban, 54

törekszem arra, hogy az energetika hazai tudományos

foglalkoztam: ismét a TIGÁZ-nál a vállalat műszaki fo-

éves korában nevezték ki – akkori szóhasználattal

műhelyeiben folyó sokoldalú kutatásokkal az energeti-

lyamatait irányítottam, egy tervező-építő vállalkozásnál

– nyilvános rendes egyetemi tanárnak (mai elneve-

kusok széles közössége megismerkedjen.”

újabb települések bekapcsolását készítettem elő, az

zéssel: tanszékvezető egyetemi tanárnak). Kineve-

Energiafelügyeletnél gázkészülékek és gázipari tech-

zése után nagy lelkesedéssel fogott hozzá a tanszék

Dr. Balikó Sándor tíz éven

nológiák engedélyezése volt a munkám, a MOL-ban az

fejlesztéséhez. Mint új professzor sorra kapta közéleti

keresztül

induló földgáz versenypiaci szolgáltatás kialakításában

megbízásait. Ezek közül néhány: 1946-tól az Országos

szakfolyóiratunk

Ötletlap

volt aktív szerepem. 2003-tól az EMFESZ dolgozója

Automobil Kísérleti Állomás igazgatója; 1948-49 között

rovatát. A változást követő-

voltam, ahol a szabadpiaci gázkereskedelmet alapoz-

a Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet igazgatója;

en az Alapismeretek rovat

tam meg. 2011. májustól nyugdíjas vagyok. A gázszol-

1948-tól a Műszaki és Természettudományi Egyesüle-

szerkesztését vállalta.

gáltatás oktatásában több intézményben óraadó, a

tek Szövetségének (MTESZ-nek) az első elnöke; 1949-

Bemutatkozás: „A BME

gázpiaccal foglalkozó konferenciákon rendszeres elő-

től a Hőtechnikai Kutató Intézet igazgatója; 1952-55

Gépészmérnöki karán végeztem hőerőgépészként.

adó vagyok. Szakcikkeim rendszeresen jelennek meg

között a BME rektorhelyettese. A két világháború kö-

A hazai gázipar felfelé ívelő szakaszában, az

a különböző folyóiratokban.”

zött cikkeivel, tanulmányaival, illetve a nevezetes Gé-

OLAJTERV-ben kezdtem el dolgozni tervezőként, ké-

Szerepvállalás: „A szerkesztő bizottságban gon-

pészeti zsebkönyvbe írt Hőtan, Belső égésű motorok

sőbb számítástechnikai, majd műszaki fejlesztőként.

doskodni fogok arról, hogy a szakfolyóiratban méltón

és Tüzelőanyagok és az elégés című fejezeteivel tűnt

A munka megkövetelte: rendszeresen jártam a mér-

legyen képviselve a gáz szakma. Különös figyelmet

ki. A második világháború éveiben írta meg nagyszerű

nöktovábbképző tanfolyamokat és tanultam a számí-

fogok fordítani arra, hogy a gáz termelésében, szállí-

füzeteit a Mérnök-továbbképző Intézet gépészeti soro-

tógépes programnyelveket. Még a hetvenes években

tásában, tárolásában és felhasználásában szerzett ta-

zata számára. Ezeket érlelte később először egyetemi

megszereztem a rendszerszervező és a vegyipari rend-

pasztalatok eljussanak az olvasókhoz.”

jegyzetté, majd tankönyvekké, amelyek azután több ki-

szertechnikai szakmérnöki diplomát, később az egye-

adást is megértek. Alig több mint egy évtizeden át volt

temi doktori fokozatot. 1980-85 között aspiránsként

Megszerette, majd szakmai

tanszékvezető egyetemi tanár. Ezalatt korszerűsítette

végeztem tudományos kutatást a BME Hő- és Rend-

tevékenysége mellett hobbi-

tanszékét, építette újjá laboratóriumát a háborús ro-

szertechnikai Intézeténél. Valamennyi szakmai és

ként végez tipográfiai munká-

mokból, nevelt sok-sok gépészmérnök-hallgatót, tartott

nyelvvizsgámat letettem, de a Tudományos Szocializ-

kat Büki András. Szakfolyó-

továbbképző előadásokat, írt tankönyveket, alapított

mus vizsgám nem sikerült. Többek között ezért nem

iratunk nyomdai előkészítését

kutatóintézetet, vállalt vezető tisztségeket a szakmai

lettem kandidátus. Az aspirantúra után egy rövid ideig

közéletben, is részt vett a BME vezetésében. Sajnos ez

tanácsadóként dolgoztam az EGI-ben, majd csaknem

Bemutatkozás: „Mérnök-közgazdász végzettséggel

a tizenegy év egyre terheltebb volt súlyosbodó beteg-

tíz évig a Prometheus Tüzeléstechnikai vállalatnál fej-

jelenleg a Főtáv Zrt. energiagazdálkodási osztályán

ségével is, amely végül korai halálát okozta. Komondy

lesztőként. Onnan a privatizáció penderített ki. Azóta

dolgozom mint műszaki munkatárs.”

Zoltán 1957. szeptember 17-én hunyt el Budapesten.

egyéni vállalkozóként, mint szakértő keresem a kenye-

Szerepvállalás: „Örömmel vállaltam a felkérést, hogy

remet.”

legyek az Energiagazdálkodás szaklap tördelő-szer-

A bemutatkozást és szerepvállalást most Dr. Gróf Gyu-

Szerepvállalás: „Már az egyetemen, diákkörösként

kesztője, ugyanis rendkívül szimpatikus számomra az

lával a Dr. Komondy Zoltán által alapított Gőzgépek és

kezdtem a hőcserélőkkel foglalkozni ez a témakör

a lelkesedés, ahogy a szerkesztőség a szívén viseli az

Hűtőgépek Tanszék jogutódjának, az Energetikai Gé-

bővült fokozatosan tovább a hőcserélő rendszerek,

energetika megoldandó kérdéseit.”

36

szerkesztette

is Ő végzi.

ENERGIAGAZDÁLKODÁS

52. évf. 2011. 3. szám


FÜSTGÁZ HŐHASZNOSÍTÓ GONDJAI MEGOLDÁSÁBAN KÉSZSÉGGEL ÁLLUNK RENDELKEZÉSÉRE Cégünk 15 éve gyárt füstgáz-hőhasznosítókat. Berendezéseink különböző általunk gyártott bordáscsövekből épülnek fel és alkalmasak kondezációs kiviteltől az igen magas hőmérséletű felhasználásra is (max 700° C). Bordás csöveink saválló magcsővel készülnek. A lamellázat kondenzációs alkalmazás esetén alumínium. A lamellák készülhetnek saválló lemezből 150-550° C-os füstgázra. Igen magas hőmérsékletű füstgázokra speciális, általunk szabadalmaztatott öntöttvas-bordás csöveket alkalmazunk. A hőhasznosítók házai minden esetben rozsdamentes acél kivitelűek. A hőhasznosítókhoz külön kérésre kompenzátorokat és füstgáz csappantyúkat is szállítunk. Berendezésinket tervezéssel, gyártással és helyszíni felállítással kompletten vállaljuk.

Hőhasznosítási problémáival forduljon hozzánk bizalommal!

TECHNOLÓGIA MÉRNÖKI IRODA KFT. technomi@technologia.hu www.technologia.hu H-1034 Budapest, Tímár u. 22. Tel: 240-0028, 368-9516, Fax: 439-1812


ENGA 2011. 3. szám  

ENGA 2011. 3. szám

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you