Page 1

AZ ÉSZT ÖRÖKSÉG


Szöveg: Riin Alatalu, Marju Kõivupuu, Észt Intézet Szerkesztő: Katrin Tombak Fordítás: Lukóczky Orsolya, Patat Bence Szerkesztő (fordítás): Segesdi Móni Design: Triinu Ootsing Grafikai szerkesztő: Lőrincz Gergely Térkép: Meeli Mets, Triinu Ootsing Borítófotó: Katrin Tombak A kiadást az Észt Kulturális Minisztérium és az Észt Kulturális Alapítvány támogatta. Kiadja az Észt Intézet Budapest, 2018. ISBN 978-615-80945-0-4


Észtország kulturális örökségének nagy részét nem

Porkkala környékére, megakadályozandó az ellenség

paloták és emlékművek alkotják, hanem hétköz-

eljutását Szentpétervárra. Az egyik leglátványosabb

napi épületek, amelyek bámulatosan sok mindent

ilyen építmény a Hidroplánhangár volt. A megépí-

tudnak mesélni a korról, amelyben épültek: az akkori

tésére 1916-ban kiírt pályázatot a dán Christian &

technológiáról, az eszményképekről, az emberek

Nielsen vállalat nyerte. A terv több volt egyszerű újí-

mindennapjairól és a politikáról. Ahhoz képest, hogy

tásnál: ez lett a világ egyik első nagyméretű vasbeton

csupán egy kis ország vagyunk Európa szélén, megle-

héjszerkezete.

hetősen sok műszaki vívmánnyal büszkélkedhetünk.

Észtországban számos olyan építészeti emlék

Ilyen például a tallinni Dalosmező színpada fölötti

van, amely a Hidroplánhangárhoz hasonlóan fel-

hatalmas boltív, a Kasari folyót átszelő vasbeton híd

ébredt Csipkerózsika-álmából: elhagyatott örökségi

vagy a Glehn kastély gránitboltozatos pálmaháza. És

objektumok váltak reprezentatív helyszínekké.

itt van még a Hidroplánhangár is.

A Hidroplánhangár jelenleg az Észt Tengerészeti

A kulturális örökség a történelem és a politika

Múzeumhoz tartozik. Az egyedülálló épületen vég-

tükre. A 20. század nagy háborúi már jóval kitörésük

zett különleges restaurációs munkálatok, valamint

előtt a láthatáron voltak. II. Miklós orosz cár 1907-ben

a kiállítás merész, újszerű megközelítése miatt

hatalmas ütegállásokat, aknamezőket és haditen-

2013-ban a Hidroplánhangár elnyerte az Europa

gerészeti egységeket tervezett telepíteni Tallinn és

Nostra-díjat.

Arne Maasik


2


3

TALLINN ÓVÁROSA Tallinn kontúrjait szemlélve az a benyomásunk

templomtornyokat emeltek. A panoráma leglát-

támadhat, hogy a város egyfolytában a tenger-

ványosabb eleme, a gótikus Szent Olaf-templom

ben csodálta magát, ahogy növekedett. A korábbi

a 21. századig egyezményesen Tallinn legmagasabb

évszázadokban valóban a Balti-tenger volt a város

pontjának számított. A jelenlegi tervek azonban azt

legfontosabb kapuja. Amikor a 19. században meg-

mutatják, hogy a templomot hamarosan megfosztják

jelent az új közlekedési eszköz, a vasút, egyre több

ettől a címtől.

ember érkezett a szárazföld felől, és az ipar befurako-

A város európaiasan karcsú sziluettjét némileg

dott a város és a tenger közé. A földkéreg emelkedése

megtöri az orosz cár parancsára 1900-ban épített

miatt Tallinn kissé távolabb került a tengertől.

Alekszander Nyevszkij katedrális. Születése egy-

A természet mellett az ember is hozzájárult ahhoz,

értelműen politikai és hatalmi célokat szolgált:

hogy a szárazföld a tenger rovására növekedjen: föld-

az uralkodó ily módon kívánta halványítani a balti

del töltötték fel a kikötő területét. A Balti-tenger és

német kultúra hatását az alattvalóira.

Tallinn közé az 1944-től 1991-ig tartó szovjet megszállás vájta a legnagyobb szakadékot. Mivel az emberek pévé vált. A kikötő mára már nem része a fővárosiak mindennapjainak, ám a városon még mindig érezhető, hogy történetileg a tenger felé nyílik. Az igazi tallinniak jellemzően azokon a keskenyebb mellékutcákon közlekednek, amelyeken a középkori városlakók is jártak egykoron, így ritkán tévednek ki a nagyobb főutakra. Az 1980-as években még át lehetett vágni az udvarokon, napjainkban e titokzatos és romantikus zugokba csak korlátozottan lehet bejutni. Tallinn legmagasabb pontja a természetes magasparton elhelyezkedő Toompea (Dómhegy). Itt épült fel az észtek ősi erődítménye. Tallinn sziArne Maasik

luettjét a várost a 13. században elfoglaló dánok és a Német Lovagrend alakították ki, akik számos egyéb épület mellett az alsó- és a felsővárosban is

A Szent Olaf-templom Katrin Tombak

nem juthattak ki a tengerhez, az a szabadság jelké-


4

2 x Észt Tengerészeti Múzeum

Tallinn sziluettjéről az észteknek a sprotni konzervdoboza jut eszébe. A tengerhez és a halászathoz ezer szállal kötődő városban a fűszeres sprotnit már több mint száz éve csomagolják a Tallinn képével ellátott konzervdobozokba. A sprotni az észt konyha büszkesége. Sprotnis dobozok címkéi a 60-as évekből (fent) és a 30-as évekből (lent).

Ennek érdekében az idegen arculatú épületet Tallinn

tartotta magát az a nézet, hogy igazi pénze csak

legszembetűnőbb pontján húzták fel – a mai napig

a nyugati turistáknak lehet, a függetlenség vissza-

uralja a városképet és vonzza a turisták tekintetét.

állítása után már a hazai bankokban halmozódott

A tornyok gyakran a jómódot és az ambíciót jel-

fel a tőke, és a banképületek a szállodák fölé maga-

képezik; gazdasági nehézségek idején a város nem

sodtak. Az emberek eleinte attól tartottak, hogy

törekedett a magasba. A 19. században épült Szent

a magasba szökő épületek elcsúfítják a szívüknek oly

János-templom és Károly-templom tornya a Tallinnba

kedves konzervdoboz-sziluettet. Azonban ha a tenger

költöző vidéki észteknek köszönhetően jelent meg

felől tekintünk a városra, egyértelműen látszik,

a városképben. A keményvaluta iránti sóvárgástól

hogy az új felhőkarcolók nem csupán kiterjesztik,

hajtva a szovjet időkben két szállodatornyot építet-

hanem tükrözik is a tornyokkal tarkított középkori

tek: a Virut és az Olümpiát. Míg akkoriban erősen

városképet.

Ingrid Sibul


5

Tallinni Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal

Katrin Tombak

Tallinn középkori városfala védőbástyákkal

Tallinnt 1864-ben kihúzták a cári Oroszország

Középkori kereskedőházak a Pikk utcán

a műemlékeket, és fokozatosan, de szinte az utolsó

erődítményeinek listájáról. Azok a védművek

pillanatban megtiltották a városfalak lerombolását.

ugyanis, amelyek több évszázadon át többnyire

A 2,45 kilométer hosszú 16. századi városfalból 1,85

sikerrel álltak ellen a különféle támadásoknak, a 19.

kilométer, a 48 toronyból pedig 28 maradt fenn.

századi haditechnikával szemben reménytelenül

A többi európai városhoz képest ez is soknak számít.

elavultnak bizonyultak. A gyárak építése miatt gyors

Az európai példákat követve a bástyák körül zöldöve-

ütemben gyarapodott a városi lakosság, és egyre

zeteket alakítottak ki.

jobban felértékelődtek az építési telkek. A város-

A számos átépítés és az utóbbi évszázadok során

fal és a tornyok azonban sok helyet foglaltak el, és

felhúzott új épületek ellenére az Óváros arculatát

amint megadták az engedélyt, megkezdődtek a bon-

ma is a középkor és a gótika uralja. A középkori

tási munkálatok. A városkép drámai megváltozása

jelleg nem is annyira az épületek külsejében érhető

ráébresztette az embereket arra, hogy meg kell óvni

tetten, hanem inkább a megőrződött utcahálózat

Katalin-átjáró

Középkori skandináv művész által faragott sárkányalak 2 x Katrin Tombak


6

Óvárosi épületek romantikus belső udvarai

4 x Tallinni Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal


7

Katrin Tombak

A Dómhegy látképe

és telekszerkezet, valamint egyes funkcionális

állt. Idővel a csoportok közti aktív kommunikáció

városelemek utalnak rá: többek között a piacterek,

csökkentette a különbségeket.

a templomok, a különböző céhek hierarchikus elhe-

A Dómhegy azonban nem vegyes lakosságú

lyezkedése, a kolostor- és iskolaegyüttesek, valamint

kereskedőváros volt, sokkal inkább az arisztokrácia

a kereskedőházak.

meglehetősen konzervatív védőbástyája, amelynek

A Dómhegyen teljesen eltérő környezettel talál-

társadalmi helyzetét előkelő épületei is tükrözték.

kozhatunk, nemcsak építészeti, hanem társadalmi

Közigazgatási szempontból a Dómhegy és az alsóvá-

szempontból is. Ennek csupán az egyik oka, hogy

ros egészen 1877-ig két külön településnek számított.

az itteni épületek többsége az 1684-es nagy tűzvész

Az őket összekötő két kaput, a Hosszú lábat (Pikk jalg)

utáni időkből származik. Az Észt Köztársaság 1918-as

és a Rövid lábat (Lühike jalg) éjszakánként bezárták.

kikiáltásáig a társadalom nemcsak a státusz alap-

A Dómhegy előkelő jellege nagyrészt megma-

ján tagozódott osztályokra, hanem a nemzetiség is

radt. Itt kapott helyet a kormány, a parlament és

meghatározó volt. A vidéki lakosság nagyjából két

a tudományos akadémia épülete, valamint számos

csoportra oszlott: az észt parasztokra és az idegen

nagykövetség. Állandó lakosa nem sok van, és ők is

származású arisztokráciára. A németek mellett

többnyire zárt ajtók mögött élnek és dolgoznak.

svédek, lengyelek, oroszok és dánok is rendelkeztek nagybirtokokkal. A többnemzetiségű kereskedővárosok mind a társadalmi helyzet, mind a származás szempontjából az integráció fontos helyszínei voltak. A kereskedők és a mesteremberek között kevés volt az észt, a szolganép azonban túlnyomórészt belőlük


8

A tallinni Kadriorg és Kalamaja városrészek faépületei

4 x Katrin Tombak


9

FÁBÓL ÉPÜLT LAKÓNEGYEDEK A vasúthoz hasonlóan a nagyipari hullám is pár

Az óvárosokhoz hasonlóan a fából épült negyedek

évtizedes késéssel érte el Észtországot, és jelentős

is nagyrészt a szegénységnek köszönhetően marad-

társadalmi változásokat okozott: a városok robbanás-

tak fenn. A II. világháború pusztításait követően

szerű növekedése egybeesett a jobbágyság eltörlésével

Észtország súlyos lakhatási válságot élt át: a modern

és a parasztok költözési szabadságának biztosításával.

lakótelepi lakások nagy részébe a Szovjetunió

Azok a parasztok, akik nem tudtak a földbirtokosaik-

különböző részeiből érkező emberek költöztek be.

tól földet vásárolni, a városokba özönlöttek.

A külvárosok lakói számos problémával szembesül-

Ahogy az 1850-es és 1860-as években az észt városok

tek. Azok számára, akiknek minden nap be kellett

fokozatosan elveszítették erődvárosi státuszukat,

gyújtania a kályhába, a lakótelepeken elérhető köz-

a városfalakon kívüli építkezés korlátai is megszűntek.

ponti fűtés és a csapból folyó meleg víz kétségtelenül

Az észt városok munkásnegyedei azonban egészen más

társadalmi egyenlőtlenséget jelentett. A kommunista

képet mutattak, mint a legközelebbi nagyvárosokban,

párt is aggódott, ugyanis a kertes házakkal teli bur-

például Szentpéterváron, Helsinkiben, Stockholmban

zsoá lakónegyedek csorbították a Szovjetunióról mint

vagy Rigában találhatók. Mivel minél gyorsabban és

fejlett országról sugallt képet.

olcsón kellett új lakóépületeket felhúzni, Észtországban

A II. világháború után a lebombázott negye-

igen nagy számban építettek faházakat, annak

dekben a jelentősebb utcasarkokra nagy, sztálinista

ellenére, hogy a kályhával való fűtés idejében nem

díszítésű épületeket emeltek, azt a látszatot keltve,

elhanyagolható tűzveszélyt jelentettek.Az új lakónegye-

hogy egész kerületeket felújítottak. Mögöttük

dek meglepő sokfélesége tükrözte első lakóik társadalmi

azonban megmaradtak a faházak. Mára a korábbi

helyzetét, lehetőségeit és a kor építészetét is.

munkásnegyedek drága lakóövezetekké váltak.

2 x Katrin Tombak


10

A narvai Kreenholm üzemcsarnok belseje a gyár 2010. évi felszámolása után


11

IPAR Észtország legrégebbi ipari emlékei a vízimalmok

Az ipar diadalmenete a szovjet időkben is foly-

és a szélmalmok. Vízimalmokat elsősorban Észak-

tatódott. Az ország északkeleti részén hatalmas

és Dél-Észtországban találunk, míg a szélmalmok

olajpalabányák nyíltak, és létrejött az olajpala feldol-

inkább a szeles szigeteken és a nyugati partvidéken

gozására épülő ipar. Sillamäe városába urándúsító

jellemzők. A gyapjúipar és a fűrészipar a malmok

üzem települt, aminek következtében az egész várost

mellé települt, ahogyan az első papírüzemek is.

elzárták a külvilág elől.

A nagyobb földbirtokokat elsősorban a lepárlóüzemek

Az ipar mindig is óriási embertömegeket moz-

és a tejgazdaságok tartották el. A vidéki termelést

gatott meg: az erőltetett szovjet iparosítás hatására

a 19. század közepén igencsak fellendítette a gőzgép

hatalmas bevándorlás indult meg a Szovjetunió más

megjelenése, és a 20. század elején a gazdák már

térségeiből, és az északkeleti régió nagy része, illetve

megengedhették maguknak, hogy a falu számára

Tallinn egyes kerületei szinte teljesen eloroszosodtak.

közösen gőzgépet vásároljanak.

Napjainkban az ipar kivonul a városokból, és

Az ipar diadalát a 19. század utolsó harmada

az egykori grandiózus, impozáns ipari negyedek

hozta el. A nagyobb városokban elsősorban fém- és

lakóövezetekké és kulturális központokká alakulnak.

textilgyárakat építettek, a 20. század első évti-

Az ipari építészet egyszerűségével és nagy méret-

zedeiben Tallinnban például vasúti kocsikat és

arányaival a régi és az új izgalmas ötvözésére ihleti

tengeralattjárókat is gyártottak.

az észt építészeket. A dél felől Tallinnba érkezőket

A 18. század derekán épült räpinai papírgyár részben még ma is működik.

A Balti Manufaktúra textilüzemének 1900-ben épült gyártócsarnoka a tallinni Kopli kerületben Katrin Tombak

Tiina Tallinn

Marge Monko


12

2 x Katrin Tombak

Az Állami Szeszgyár 1900-ban épült főépülete Tallinnban, amely ma is alkoholüzemként működik.

Az egykori tallinni papírgyár, ma Fahle-ház

például az egykori cellulózgyár tetejére épített zöld hasáb (Fahle-ház) fogadja. Tallinn központjának egyik figyelemre méltó része a Rottermann negyed, amelyben szintén ipari épületek születtek újjá. Egy egykori erőművet „Kultúrkazán” néven kulturális központtá alakítottak, és a narvai Kreenholm textilgyár, valamint a tallinni Noblessner hajógyár is hamarosan újra élettel telik meg.

Kivételes akusztikájának köszönhetően az elhagyatott Noblessner öntöde szolgálhatott Arvo Pärt és Robert Wilson színpadi produkciója, az Ádám passiója színhelyéül.

Az Észt Filharmónia Kamarakórusa a Tallinni Kultúrkazánban, amely egykor erőműként üzemelt. Kaupo Kikkas

Henry Kuningas


13

     A tallinni Rotermann-negyed. Az egykori gyárkomplexumot a 21. század első évtizedében alakították át modern építészeti nyelvű, exkluzív lakó- és üzleti negyeddé. Ñ Õ Ó

   A Telliskivi kreatív városrész egy korábbi ipari terület a vasútállomás közelében, amely a kreatív ipar egyik központjává vált. Éttermeknek, irodáknak és blackbox előadótereknek ad otthont, de a legnagyobb észt jazzfesztivál, a Jazzkaar is itt zajlik. × Ô

5 x Katrin Tombak


3 x Arne Maasik

A tallinni Hidroplánkikötő hangárjait az I. világháború előtt, a cári Oroszország katonai védelmi stratégiájának részeként építették. Az impozáns betonkupolákkal fedett csarnokát felújították, napjainkban a Tengerészeti Múzeumnak ad otthont. Az 1840-ban épült Kalaranna erőd. Az erőd védelmi funkciója 1869-ban megszűnt, közönséges kaszárnyává alakították át. 1919 és 2005 között itt működött a Patarei börtön.


15

KATONAI ÖRÖKSÉG A különböző katonai célú épületekkel való hivalko-

a homlokzatnál jóval robusztusabb, kis híján nyal-

dás mindig is fontos eszköze volt az erőfitogtatásnak

dossa a tenger. A védelmi célú építmények elrejtése

és a saját terület megjelölésének. Egy félelmetes

az 1860-as és 1870-es években gyorsult fel, amikor

erődítmény, egy középkori városfal vagy egy kővár

a lövedékek és robbanóanyagok minősége ugrásszerű

a közösség vagy a tulajdonos vagyonosságát is

javulásnak indult. A kőfalak ellenálló képességét már

mutatta. Észtországban csupán hat középkori város

nem lehetett tovább fokozni, amikor az 1890-es évek-

büszkélkedhetett kőfallal: Tallinn, Tartu, Narva,

ben megjelent az új építőanyag: a vasbeton.

Pärnu, Viljandi és Haapsalu.

Miután a japán-orosz háború (1904–05)

A 15–16. századtól a lőfegyverek hatóerejének

Oroszország vereségével zárult, egyértelművé vált,

növekedésével az épületek egyre nagyobb védelemre

hogy erősebb épületkomplexumokra van szükség.

szorultak. Tallinn, Tartu, Narva és Pärnu köré olyan

A főváros, Szentpétervár védelme érdekében új

földsáncokat (elsősorban bástyákat) építettek, ame-

haditengerészeti bázist építettek Tallinnban (ez volt

lyek állták a tüzérségi támadásokat.

a Nagy Péter hadikikötő), amelyhez hajógyárak és

A 19. század elején aztán ismét az erős kőépít-

egységes lakóövezetek is tartoztak. Ezt a Finn-öbölbe

ményekre került a hangsúly. A később Patarei

telepített aknamezők, part menti tüzérállások, vala-

börtönként elhíresült tallinni Kalaranna erődít-

mint a Tallinn és Helsinki köré épített erődrendszerek

mény egész Európában egyedülálló. Homlokzata

védték. Így jött tehát létre a hatalmas szentpétervári

a szárazföld felé néz, hátsó részét azonban, amely

haditengerészeti védelmi rendszer, amely akkoriban

A Narva folyó mentén fut Észtország és Oroszország határa. A folyón átívelő hidat mindkét oldalon középkori erődítmények védik: az orosz oldalon az Ivangorod-erőd, az észten pedig a Hermann.

A kuressaarei püspöki kastély Saaremaa szigetén Jaak Nilson

Tiina Tallinn


Uusikaupunki

16

Viborg Kotka

Turku

III

V

HELSINKI

IV Hanko

r

I

Porkkala

II

F

i

n

III

n

-

ö

b

ö

Szentpétervár tengeri védelmének főállásai:

IV

l

I II III IV

SZENTPÉTERVÁR

e

TALLINN

g

Narva

előretolt állás központi vagy főállás tartalék vagy belső állás végállás

e

n

Szentpétervár tengeri védelmének oldalállásai:

Peipus tó

t

II

B

a

Meeli Mets

l

t

i

-

Pärnu

I

I II III IV V

Irbe-szorosi állás väinameri állás ålandi állás harántállás viborgi állás

Szentpétervár tengeri védelme

a világ legnagyobb egységes védelmi rendszere

A német megszállás idején, 1943-ban kezdték el

lehetett. Ennek egy része volt a Tallinn és Porkkala

építeni az Észtország keleti határán is húzódó Párduc

környékén és a Finn-öbölben elhelyezkedő Nagy Péter

védvonalat. Valószínűleg ez volt a legnagyobb katonai

tengeri erődítmény.

komplexum, amelynek Észtország valaha része volt.

Az első Észt Köztársaság idején (1918–1940) szá-

A szovjet katonai örökség hatalmas kiterjedésű,

molni kellett a keletről érkező támadással, így a cári

az építmények nagyságrendjét a mai napig nehéz

Oroszország katonai örökségének nagy részét nem

felfogni. A kései szovjet időszakban (az 1960-as

lehetett használni. Tallinn környékén, végig a ten-

évektől, tehát az atomfegyverek időszakától kezdve)

gerparton tüzérállásokat alakítottak ki. A keleti és

a legérdekesebb objektumok többnyire a föld alá épül-

délkeleti határ mentén hatalmas erődítményrend-

tek: kilövőállomások közepes hatótávolságú rakéták

szerek építését tervezték, melyek legnagyobb része

számára, gyorsan felépíthető rakétasilók tesztelésére

sosem készült el.

szolgáló területek, valamint egy hatalmas légvédelmi

A Nagy Péter tengeri erőd tüzérállása a tallinni Paljassaare félszigeten

A Tallinn közelében fekvő Naissaar szigetét keskeny nyomtávú vasutak hálózzák be. Kalli Piht

Katrin Tombak


17

Észt Nemzeti Múzeum

Az Észt Nemzeti Múzeum 356 méter hosszú új épülete (2016) egy hajdani szovjet légi bázison áll, alakja a repülőgép felszállására emlékeztet. A múzeum sikeresen megváltoztatta a területhez kötődő korábbi negatív érzelmeket. ellenőrzési központ a Tallinn melletti Pääskülában.

ki a lakosokat, és megtiltották a belépést. Egész

Akadnak azonban egyedülálló épületek a felszínen

régiók tűntek el tehát az emberi emlékezetből, tör-

(például a tartui légibázis, Sillamäe és Narva atom-

téneteikkel együtt. A katonai örökség feldolgozását

ipari központjai, valamint az atomtengeralattjárók

ideológiai tényezők akadályozhatják. A katonai épüle-

személyzetének paldiski kiképzőközpontja),

tek polgári célokra történő hasznosítása gyakorlatilag

illetve a víz alatt is (az északi part haditengerészeti

szinte lehetetlen, ráadásul ezek a mai értelemben

kutatóállomásai).

vett peremterületeken találhatók. Ugyanakkor még

A modern katonai építészet számára a legnagyobb

mindig hatalmas mennyiségű megismerésre és

kihívást az ellenség hírszerzési tevékenységének

kutatásra váró katonai emlék létezik, amelyek a leg-

minél hatékonyabb megakadályozása jelentette.

gyorsabban változó és megsemmisülő emlékek közé

A korszerű katonai komplexumok a városokon

tartoznak.

kívülre épültek: hatalmas területekről telepítették

A harai (tengeralattjáró-)kikötő és haditengerészeti kutatóállomás

A rohui rakétabázis Katrin Tombak

Marju Kõivupuu


18

Katrin Tombak

A Pirita Jachtközpont, amelyet a moszkvai olimpiai játékokra építettek 1980-ban. A tallinni Városi Hangversenyterem ugyanebből az alkalomból épült.

Scanpix / Andres Putting


19

A SZOVJET KORSZAK ÖRÖKSÉGE Az örökség megőrzése a hivatalos politika része,

A háború utáni első évtizedekben számos tör-

ugyanis egyes tárgyak vagy jelenségek hangsúlyozása

ténelmi épületet leromboltak. Az 1960-as évektől

vagy tudatos ignorálása gyakran politikai döntés.

kezdve azonban egyre erőteljesebbé vált az észt

A Szovjetunió a második világháború során meg-

műemlékvédelem. A történelmi környezet – különö-

szállta Észtországot. Hatalmának megszilárdítására

sen Tallinn középkori óvárosa – észt védjeggyé vált,

felhasználta azon műemlékeket is, amelyek alkalma-

és a helyi műemlékvédelmi tevékenység az egész

sak voltak a „valós történelem” alakítására.

Szovjetunió számára példaként szolgált. 1966-ban

A háború jelentős pusztítást végzett Narva,

a világ egyik első városvédelmi övezeteként megala-

Tallinn, Pärnu és Tartu városaiban. Míg Európában

pították a tallinni óváros örökségvédelmi zónáját.

az óvárosok felújításával eltüntették a háború nyo-

1973-ban további észt történelmi városokban is

mait, itt ezt nem engedték meg: a bombázások

hasonló övezeteket hoztak létre. Az örökségvédelmi

következtében kialakult foghíjakat inkább sztálinista

szakemberek lelkesedése, valamint a Szovjetunió

stílusú épületekkel töltötték be. A lerombolt terü-

azon törekvése, hogy az idegenforgalom révén értékes

letek peremén pedig további bontásokkal még több

idegen valutához jusson, az egyedülálló észt emlékek

teret nyertek az ilyen típusú építészetnek. Az Estonia

jelentős részét megmentette. A történelmi környe-

Színházat ugyanakkor nagy csinnadrattával hely-

zet a megvetett szovjet tömegépítészet hőn szeretett

reállították: a szovjethatalom ezzel akarta elnyerni

ellensúlyává vált.

a helyiek bizalmát. A népi építészeti emlékek kiállítása az 1957-ben alapított Szabadtéri Múzeumban

A viszonylag rövid időbeli távolság, valamint a politikai színezet miatt a szovjet időszak építészeti

szintén kettős jelentéssel bírt. A helyiek számára kiváló lehetőség volt nemzeti örökségük bemutatáhogy milyen primitív körülmények között éltek az emberek az általános jólétet elhozó szovjet rendszer bevezetése előtt. A templomok és az udvarházak háttérbe szorultak, a hangsúly egyre inkább a forradalmárok szerepére tolódott, és hozzájuk köthető objektumokat, például az egykor titkos gyűléseik helyszínéül szolgált lakásokat és földalatti nyomdákat helyeztek védelem alá.

A Viru hotel Tallinnban Katrin Tombak

sára, a szovjet rezsim viszont rávilágíthatott arra,


20

Katrin Tombak

Az 1960-ban épült tallinni Dalosmező, amelynek épületegyüttese egy különleges szerkezetű ívből, tűzoltótoronyból (jobbra) és rádiótoronyból (balra) áll örökségének nagyon kis része áll védelem alatt. Ilyen

termelőszövetkezetek engedhették meg maguknak.

például a tallinni Dalosmező 1960-ban elkészült

A regionális politika megváltozása miatt számos

fedett színpada, az 1980-as moszkvai olimpiára és

olyan kiemelkedő alkotás megy lassacskán tönkre,

a tallinni regattára épült piritai vitorlásközpont, vala-

amely még a 20. századi építészeti gyöngyszemeit

mint a tallinni Városi Hangversenyterem. Ezenfelül

összegyűjtő DOCOMOMO listára is felkerült. Az egy-

néhány lakóház és egyes katonai objektumok is véde-

kori épületek építészeti kvalitásainak elismerését

lem alá kerültek. Noha az észt városképet akkoriban

a szovjet kor építőiparának rendkívül silány minő-

főként a szabványterveken alapuló tömegépítészet

sége is akadályozza.

határozta meg, számos, a legjobb észt építészek

Napjainkban egyfajta kuriózumként a sztá-

által tervezett különleges és egyedi épület is meg-

lini építészet került a figyelem középpontjába. Bár

valósulhatott. Legtöbbjük vidéken található, mivel

a Szovjetunió egyéb részein megtalálható fényűző

az ilyen jellegű projektek megrendelését elsősorban

stílus Észtországban jóval szerényebb formában

az 1970-es és 80-as években egyre jobban vagyonosodó

jelent meg, Tallinn és Silamäe lakóépületei között

A szovjet építőművészet gyöngyszemei: a raplai Kolhozépítészeti Központ épülete és a põdrangui szovhoz irodaépülete Katrin Tombak

Ingel Vaikla


21

Katrin Tombak

Tiina Tallinn

Sillamäe sztálinista stílusú városközpontja

Sztálinista stílusú épület Tallinnban a Liivalaia és a Tartu utca sarkán

számos remek példát találunk a korszak építésze-

hogy maguk építsék fel otthonaikat. Az 1960-as és

tére. A történelmi épületek, a várostervezés, sőt

70-es években a nagyobb városokban már nem lehe-

még a zöldterületek is nem pusztán az építészeti

tett építési telekhez jutni, de az 1970-es évek végén

ízlést, hanem a kor lehetőségeit és eszményképeit is

megindult a családiház-építés új hulláma. A poszt-

tükrözik.

modern és neofunkcionalista villák tervezése kiváló

Míg a sztálinista építészet gyakran lenyűgöző

kibontakozási lehetőséget jelentett az építészek

pompát sugároz, az 1960-as évek lakóházai, az úgy-

számára.

nevezett „hruscsovkák” csupán egyszerű kockaházak. Az ipari épületek mellett itt-ott egyedi tervezésű és építészetileg érdekesebb lakótelepeket is építettek. A szovjet korszak jóval izgalmasabb építményei a családi házak. A közvetlenül a háború után kirobbant lakhatási válság miatt megengedték az embereknek,

Az 1984-ben elkészült pärnui „Arany Otthon” lakótelep

Posztmodern tallinni lakóház a 80-as évekből Triinu Ootsing

Anu Eimre


22

Raimond Raadik

A Kasari folyón átívelő 308 méteres híd (1904) építésekor Európa és Oroszország leghosszabb vasbeton hídja volt. Hideg teleken a szigeteket jégúton is meg lehet közelíteni.

Marju Kõivupuu


23

UTAK ÉS KÖZLEKEDÉS Észtországot hosszú időn át elkerülték az unalmas,

Észtországban rengeteg mocsaras terület van.

nyílegyenes autópályák. A második világháború után

Hideg teleken közlekedésre is használták a mocsa-

egy nagyszabású projekt keretében német hadifog-

rakon és vizeken képződő jeget, jócskán lerövidítve

lyokkal megépíttették a Tallinnt és Narvát összekötő,

ezzel az utat. A téli útvonalak jelentősége a 19. század

aszfaltozott országutat. Az utóbbi években a Tallinn

végén a vasút megjelenésével csökkent. A jégutak

és Tartu közötti országút nagy részét sajnos kiegye-

azonban részben megmaradtak, és télen a szigetek

nesítették, ami jelentősen átalakította Észtország

közötti utazás izgalmas módját jelentik.

„66-os országútját”: a régi úton volt néhány hagyo-

Az utakat hagyományosan fogadók és postahivata-

mányos pihenő- és étkezőhely, melyeknek az új

lok szegélyezték, némelyiket még ma is láthatjuk az út

autópálya megpecsételte a sorsát.

szélén. A fogadók általában a kereszteződéseknél vagy

A közlekedés valószínűleg legősibb formája

a templomok közelében helyezkedtek el. Mind a nép-

a hajózás, bár Észtországban kevés erre alkalmas

hagyományban, mind irodalmi művekben gyakran

folyó található (pl. az Emajõgi, a Narva és a Pärnu).

találkozunk ezekkel a létesítményekkel. Az utak gyak-

A legfontosabb vízi útvonalat mindig a Peipus-tó és

ran vízimalmok mellett vezetnek, mivel a malmokhoz

a Balti-tenger jelentette. A vízi utak mellett fontos

tartozó gátak általában közúti hídként is szolgáltak.

szerepet kaptak az úgynevezett hordutak is, amelye-

A hídépítés meglehetősen bonyolult, ráadásul drága

ken az árukat két vízi útvonal között a szárazföldön

mulatság is, ezért különösen Dél-Észtországban, ahol

vontatták.

a folyómedrek szélesebbek, nagyrészt bárkákkal és

A 19. század elejéről származó viitnai fogadó ma is működik. A fogadó köré település épült, így az országúton sebességkorlátozást vezettek be. A Tallinn–Narva országút új szakaszát Viitnától távolabb építették, de a fogadó továbbra is népszerű.

Az egykori Varbuse postahivatal Võrumaa-ban, jelenleg az Országúti Múzeumnak ad otthont. Triinu Ootsing

Katrin Tombak


24

3 x Priit Peterson

     A bödönhajót évezredeken át használták Észtország folyóin és vizes területein. A csónakot egyetlen nyárfa törzséből vájják ki. Ezután hosszúkás tűzrakásra helyezik, hogy forró víz és fűzfaágak segítségével kitágítsák. A képeken a Viljandi Kultúrakadémia népi építészet szakos hallgatói építik és próbálják ki a bödönhajót.   

     Bárkát Európában a 14. századtól készítettek, és főként belvizeken használták. Az Emajõgi folyón és a Peipus-tavon való áruszállításra fejlesztették ki a rendkívül széles testű és alacsony merülésű, egy- vagy kétárbocos helyi bárkatípust. Az eredeti Peipus-tavi bárkák a II. világháború után eltűntek. Félévszázados szünet után 2006-ban bocsátották vízre az Emajõgi Bárkatársaság által készített, Jõmmu nevű bárkát. A képeken a Jõmmu építése és az Emajõgin sikló bárka látható. Ñ  

Emajõgi Bárkatársaság Urmas Volmer

Urmas Volmer


25

2 x Katrin Tombak

Az 1925-ben épült rahumäei viadukt a korábbi keskeny nyomtávú vasutat vezeti át a széles nyomtávú fölött.

Víztorony a keskeny nyomtávú vasúton közlekedő gőzmozdonyok számára a Tallinn közelében fekvő Sõrvében. A vasút már réges-régen megszűnt.

tutajokkal közlekedtek. Az észtországi hidak túlnyomó

70-es években a keskeny nyomtávú vasút fokozato-

többsége a 20. században épült.

san felszámolásával leszűkítették. Egykori jelenlétét

A vasút Európa többi részéhez képest pár évtize-

Észtországban ma már csak a váratlanul kiegyene-

des késéssel érkezett Észtországba: az első, 1870-ben

sedő útszakaszok és azok a stílusos vasúti épületek

épült vonal a Paldiski kikötőt és Tallinnt kötötte

jelzik, amelyek mellett évtizedek óta nem láttak

össze Szentpétervárral. Ugyanebben az évtizedben

vonatokat és síneket.

már Tartut, Valgát és Võrut is el lehetett érni vonat-

A vasút nagy mértékben hozzájárult Észtország

tal. Fél évszázad alatt széles és keskeny nyomtávú

életének és kultúrájának fejlődéséhez: a közlekedés

vasútvonalak sűrű hálózata épült ki Észtországban.

felgyorsulása és a tehervagonok megjelenése fellendí-

Egy részükön utasokat szállítottak, míg más vonalak

tette az ipart és növekedésre serkentette a városokat.

kifejezetten az egyre növekvő ipar, valamint a kato-

A vasút azonban mindenekelőtt kitágította az embe-

naság szükségleteit szolgálták. A hálózatot a 60-as és

rek látókörét, hatással volt az oktatásra, illetve mindennapi életükre, és közelebb hozta az észtekhez a világot.

A tapai vasútállomás egy jobb jövőre vár. Katrin Tombak

A vasúti utasforgalom az 1990-es években jelentősen visszaesett, ekkor ugyanis a síneket elsősorban áruszállításra, főként nyersolaj szállítására tartották fenn. Az utasforgalom csökkenése a vidéki területen sajnos ösztönözte a tömeges városba költözést, ami egész falvak elnéptelenedéséhez vezetett.


26

Priit Peterson

A Keri-sziget világítótornyában, amely 1858-ban épült, 1907 és 1912 között a világon elsőként használták a helyi földgázt fény előállítására. Csónakházak Altjában, a Lahemaa Nemzeti Parkban

Marju Kõivupuu


27

TENGERI ÖRÖKSÉG Észtország tengerpartjainak hossza 3780 km. Ha

A Balti-tengert, és különösen a Finn-öblöt a világ

ehhez hozzáadjuk a tavakat és a folyókat, igazi

leginkább aláaknázott tengerének tartják. A közös-

vízi nemzetnek számítunk. A parton élők – főként

ségi megmozdulásokat igen kedvelő észtek több

a szigetek lakói – hagyományosan halászatból és fóka-

nagyszabású nemzetközi tengeri akciót szerveztek,

vadászatból tartották fenn magukat. A tengerparti

hogy megtisztítsák a tengerfeneket a két világhábo-

területek egyúttal kapcsolódási pontot jelentettek

rúból származó aknáktól.

más országok és népek felé. Az újdonságok, például

A 19. század második felére Narva-Jõesuu, a tal-

az újfajta építőanyagok vagy ruhadarabok általában

linni Kadriorg városrész, Haapsalu és Pärnu sekély

a szigeteken jelentek meg elsőként. Más népek – első-

vizű, homokos partjai rendkívül népszerű fürdő-

sorban svédek – is letelepedtek az észt tengerparton.

helyekké váltak, ahová még Szentpétervárról és

A partvidéken sok tengeri emléket találunk:

Moszkvából is érkeztek látogatók. A 20. század elején

hálók és csónakok tárolására szolgáló kunyhókat,

a módosabb gazdák gyermekei a nyári kaszálást

világítótorony-komplexumokat, mentőállomásokat,

követően a tengerpartra utaztak nyaralni. Pärnu és

katonai védelmi célú építményeket. Vállalkozó szel-

Haapsalu sekély, viszonylag meleg vize és iszapfürdői

leműek további emlékek után kutatva lemerültek

a szovjet időkben is tömegesen vonzották a nagy biro-

a tenger fenekére, és a legkülönfélébb vízi jármű-

dalom lakóit, akik számára az Észt SZSZK a nyugati

vekre bukkantak a Hanza-kereskedők halászbárkáitól

világ legközelebbi megfelelője volt. Míg a 19. századi

a viking hajókig.

fürdőkultúra leginkább a tengerparti parkokban tett

Az 1859-ben fából épült suurupi világítótorony

A Hiiumaa szigetén álló, 16. századi kõpui világítótorony Észtország legrégibb Világítótorony Kihnu szigetén megmaradt világítótornya.

Világítótorony Ruhnu szigetén

Kalli Piht

Katrin Tombak

Sven Vaarandi

Katrin Tombak


28

2 x Katrin Tombak

A Käsmui-öböl Észak-Észtország legfontosabb hajótelelő helyévé vált, némelyik télen akár 70 hajó is horgonyzott itt. A 20-as és 30-as években Észtország legnagyobb kereskedőhajói a käsmui hajótulajdonosok kezében voltak. Ebből az időből származik sok mutatós käsmui „kapitányház”.

A két világháború között a Balti-tengeren aktív csempésztevékenység folyt: a finnországi alkoholtilalom idején az észt partok lakói északi szomszédjaik segítségére siettek. Halászhajóikon az éj leple alatt tiltott alkoholt szállítottak Finnországba, amiből jelentős haszonra tettek szert. „A vodkakirály” háza Tapurla faluban.

sétákat jelentette, és csupán a legbátrabbak merész-

svédek nagy része Svédországba menekült. A kiürí-

kedtek a tengerbe, ma már mindenki nagyon élvezi

tett területre a szovjet időkben sem engedtek vissza

a vizet.

senkit, és a partvidék nagy részét határövezetté ala-

A második világháború kitörésekor néhány

kították, ahová csak különleges engedéllyel lehetett

stratégiai fontosságú szigetről kitelepítették a lakos-

belépni. Így számos part menti – például Osmussaar

ságot. Ennek következtében például a tengerparti

és Pakri szigetén fekvő – falu sajátos kultúrája megsemmisült. A megmaradt part menti lakosságnak igen korlá-

A Lahemaa Nemzeti Parkban, a Käsmui-öböl partján fekszik a „kapitányok falvaként” is ismert Käsmu. 1884 és 1931 között a faluban tengerészeti iskola működött, sok diákja messzi tengerekre is eljutott kapitányként. Käsmuban az első hajót 1697-ben építették. A 19. század második felében Finnországból nagy vitorlásokat vásároltak, majd helyben is építettek ilyeneket. 1891-ben készült el a „Salme” nevű hajó, amely később az óceánon is átkelt.

tozott kapcsolata lehetett a tengerrel. Halászatra csak szervezetten, az e célra alapított halászkolhozokban volt lehetőség, saját vízi járművel senki sem rendelkezhetett. A parton határőrök és katonák járőröztek. Arne Vaik magángyűjteményéből

A korlátozott megközelíthetőség miatt hosszú partszakaszokon megőrződött az érintetlen természet. Az 1971-ben létesített Lahemaa Nemzeti Park nagy része is ilyen határövezet volt egykor. A szovjet időkben Tallinnban sem lehetett szabadon megközelíteni a tengert: a part nem a kikötőváros kapuja, hanem zárt ipari terület volt. A fél évszázados korlátozás jelentős mértékben visszavetette az észtek napi szintű kapcsolatát a tengerrel. Még vitorlázni is csak szervezett sportként lehetett,


29

Katrin Maiste

Régi képeslap

A tengerre is kivontatható fürdőkocsik Narva-Jõesuuban, az 1910-es években

Az 1937-ben épült pärnui strandhotel az észt funkcionalista építészet egyik gyöngyszeme.

szabadidős tevékenységként nem. Egyértelműen lát-

kapjon a vitorlázáshoz. Számos part menti telepü-

ható, hogy a Balti-tenger északi és nyugati partján

lés önkormányzata tengeri napokkal és tematikus

igen jellemző vitorláskultúra Észtországban nem gyö-

fesztiválokkal igyekszik közelebb hozni a tengert

keresedett meg.

az emberek mindennapjaihoz.

Az elmúlt években ugyanakkor sok erőfeszítést tettek annak érdekében, hogy Észtország újra teljes jogú balti-tengeri országgá váljon. A hajóépítés egyre népszerűbb: tanulmányozzák a hagyományos technikákat, és régi modelleket építenek meg újra. Nyári táborok és egyéb programok szervezésével próbálják elérni, hogy minél több fiatal kedvet

Merülés a cári Oroszország csatahajója, a Ruszalka roncsaihoz, amely 1893-ban süllyedt el a Finn-öbölben.

A Viikan Fahajótársaság által 2008-ban épített Runbjarn jacht egy régi ruhnui vitorláshajó másolata. Viikan Fahajótársaság

Kaido Peremees


30


31

TÁJÖRÖKSÉG Észtország az erdők, mocsarak és tőzeglápok országa.

tájain ritkán lehet részünk. Észtországban az élő

A szárazföld több mint felét borító erdők természeti

tőzegmohalápok a szárazföld területének 6%-át adják,

és gazdasági értelemben is a legnagyobb nemzeti

ám ennél jóval nagyobb területet borít tőzegtalaj.

kincsek közé tartoznak. Az észtekről az erdőövezet-

Az itteni társulások közül a tőzegmohalápok a leg-

ben élő többi európai néphez hasonlóan azt tartják,

ősibbek: a lápképződés megközelítőleg 10 000 éve,

hogy egészen a 19. századig a „fakorszakban” éltek:

a Balti-jégtó visszahúzódása után indult meg, és

a tanyaházak (és a régi típusú udvarházak) gerendái

a mai napig is zajlik. Észtország flórájának körülbelül

és a kerítések karói az erdőből származtak, de a szer-

egynegyede, köztük számos jégkorszaki maradvány-

számok, járművek és hétköznapi használati tárgyak

növény a lápokban nő.

is fából készültek. A gazdák szinte mindent, amire

Az erdők és a lápok számtalan lehetőséget kínál-

szükség volt a háznál, maguk készítettek, és ehhez

nak az észtek számára – ahogy már évezredekkel

alaposan ismerniük kellett az egyes fafajták tulajdon-

ezelőtt itt élt őseik számára is – a gyűjtögetésre.

ságait. A fák nevei, például a tölgy (tamm), a kőris

Napjainkban a gombaszedés és a bogyószedés kedvelt

(saar) és a nyír (kask) ma is a leggyakoribb észt család-

szabadidős tevékenység, és egyben kellemes módja

nevek közé tartoznak.

a természet élvezetének. A saját szedésű „zsákmány”

A kiterjedt mocsarak és festői szépségű láptavak olyan látványt nyújtanak, amilyenben Európa más

tartósítása nemzedékről nemzedékre öröklődő receptek alapján a hagyományos észt ételkultúra része.

Urmas Haljaste

Sabine Burger


Katrin Tombak

32

Marko Vainu

Kalli Piht

 Lahemaa partjainál nagy vándorkövek állítják meg a tekintetet. Többségüket a legenda szerint az észt nemzeti eposz hőse, a mitikus óriás, Kalevipoeg hajította oda. A parton élők úgy tartották, hogy minden újszülött egy hatalmas parti kő mögül származik, amelyet „babakőnek” neveztek.   Ñ A nyugat-észtországi Matsalu Nemzeti Park a vándormadarak fontos állomáshelye. Rendkívül sok madár áll meg fészkelni a sekély vizeken és a parti réteken is. A Matsalu Nemzeti Park a madarak mellett a NyugatÉsztországra jellemző féltermészetes társulásokat (parti réteket, erdős réteket és nádasokat) és a Väinameri (a nyugat-észt szigetvilág és a szárazföld közötti tenger) kulturális örökségét is védi.  A dél-észtországi Karula Nemzeti Park dimbes-dombos tája a kontinentális jégtakaró egyenetlen olvadásának következményeként jött létre. Karula területének jókora, egyharmadnyi része a kulturális örökséghez tartozik: több ezer éves emberi tevékenység folyamán alakult ki.  Ñ A közép-észtországi Soomaa Nemzeti Parkban számos tőzegmohaláp és mocsár található. Tavasszal annyira megemelkedik a vízszint, hogy az alacsonyabban fekvő erdők, utak, sőt a kertek is víz alá kerülnek: ezt nevezik az ötödik évszaknak. Ilyenkor csak a vízen, például bödönhajón lehet közlekedni.

Olev Mihkelmaa

Ó

Aivar Ruukel


33

Észtország szárazföldi és vízi területének nem

Ain Raal

Marju Kõivupuu

Saula kék forrásai

A sammai szent ligetben található, középen kivájt áldozati követ szemlátomást a mai napig használják. különböző formájúak és méretűek, némelyik viszony-

kevesebb mint 23%-a védelem alatt áll, ideértve az öt

lag friss, némelyik már alig kivehető. A régi szokások

nemzeti parkot is. 1971-ben az északi partvidéken

szerint a keresztfiúk vagy a közeli férfirokonok

hozták létre a Lahemaa Nemzeti Parkot, amely nem

keresztet véstek a fák törzsébe, amikor az elhunytat

csupán természetvédelmi terület volt. Az, hogy

a temetőbe vitték, hogy a halott lelke menedékre

az első nemzeti parkot a szovjet birodalom határzóná-

leljen a fákban és ne járjon vissza az élőket hábor-

jában nyitották meg, egyúttal finom célzás volt arra,

gatni. Bár a keresztvésés nem keresztény temetkezési

hogy csupán egy generációval korábban Észtország

szokás, Dél-Észtország vidéki gyülekezeteiben

még szabad tengeri ország volt. A természet védelme

a papok tiszteletben tartják ezt a gyakorlatot, mint

mellett alapvető cél volt az észt nemzeti kultúra foly-

az elhunyt és a közeli családtagok utolsó kívánságát

tonosságának fenntartása és a tengerparti lakosság

és ősi temetkezési hagyományt.

hagyományainak újjáélesztése is. Legrégebbi természetvédelmi területeink a szent természeti helyek: szent kövek, folyók, patakok, középkorban, amikor a kereszténység már mindenütt jelen volt, az észtek továbbra is tisztelték ősi szent természeti helyeiket, és újakat is alapítottak. A szent helyekhez köthető hagyományok továbbélése még a 20. század első felében is ellehetetlenítette azok kutatását: az emberek nem voltak hajlandóak elárulni, hol találhatók ilyenek. Dél-Észtországban a temetőbe vezető utak mellett sok helyütt találni olyan fákat, amelyek törzsébe keresztet véstek. Ezek

Némelyik vénséges fenyő kérgébe több mint száz keresztet véstek. 2 x Marju Kõivupuu

árkok, források, ősi fák vagy ligetek. A katolikus


34

A tuhalai templom a vidéki tájba belesimuló, tipikus észt falusi templom  Kilátás a simunai templom tornyából 

2 x Katrin Tombak


35

KERESZTÉNY ÖRÖKSÉG Az észtek – a többi balti néppel és a finnekkel együtt

sokan visszatértek az egyházi szokásokhoz és hagyo-

– egészen a 11. századig az utolsó pogányok közé tar-

mányokhoz. Annak ellenére, hogy Észtországot ma

toztak. Nyugaton a római katolikus, keleten pedig

Európa egyik legvilágibb országának tartják, vallási

a görögkeleti (ortodox) egyház befolyása alatt álló

térképe igen tarka: a 2011-es népszámlálás szerint 90

népek éltek. A 13. században az erőteljes hittérítés

különböző vallási közösség működik, ezek közül a leg-

következtében Észtország katolikus régióvá vált, bár

nagyobb csoportot az ortodoxok, az evangélikusok és

még sokáig fennmaradtak a kereszténység előtti

a katolikusok alkotják. Jelentős a szabad keresztény

hiedelmek. A 16. században a lutheránus reformáció

gyülekezetekhez tartozók száma is.

eredményeképpen a katolikus egyház csaknem telje-

Észtország területén a 13. században épültek

sen kiszorult Észtországból.

az első templomok. A keresztény kultúrtér részévé

A szovjet időkben Észtországban hivatalosan

vált helyi építészetre a német és skandináv építő-

vallásszabadság volt érvényben, ettől függetlenül

mesterek voltak nagy hatással. A korai templomok

a kormány fellépett a vallás ellen. Az egyház tár-

(például a Saaremaa szigetén található valjalai és

sadalmi hatását ateista propagandával és szovjet

kaarmai templom) építészete még a román stílus

szokások meghonosításával igyekeztek halványítani.

hatását tükrözi, a gótika a 13. században vált ural-

Nem nézték jó szemmel a keresztelőket, konfirmáció-

kodóvá. Tallinn számos temploma, például a Dóm,

kat és templomi esküvőket, betiltották az anyák napját

a Szent Miklós-templom, a Szent Olaf-templom és

és a húsvétot, a karácsonyt pedig az újév ünneplése

a Szentlélek-templom gótikus stílusban épült. Az ere-

váltotta fel. Miután Észtország újból függetlenné vált,

deti tornyok tűzvész áldozatává váltak, a helyükre új

A piritai kolostortemplom 1436-ban készült el.

Régi temető Vormsi szigetén, kőből faragott körkeresztekkel Marju Kõivupuu

Katrin Tombak


36

2 x Triinu Ootsing

Kalli Piht

 A karjai Szent Katalin-templom (Saaremaa), amely Észtország egyik legrégebbi szakrális épülete, Észak-Európában egészen egyedülállónak számít. A figyelemreméltó szobrokkal díszített templom boltívein és falain különös, mágikus jelentéssel bíró rajzok láthatók: a háromlábú triskelion a földre hullott tűzgolyó, vagyis a kaali meteorit jelképe. Utalhat még a skandináv főistenre, Odinra, valamint a szentháromságra is. Három lába egyaránt jelenti a felkelő, delelő és lenyugvó napot, valamint az emberi élet szakaszait. A lábai között hátratekintő, lógó nyelvű figurát „lábsátánnak” vagy „lábszársátánnak” is nevezik, és az ötágú csillaghoz hasonlóan a gonosz elrettentésére szolgál. Ó A szigeteken és a part menti területeken épült templomoknak eredetileg nem volt tornyuk, hogy szükségtelenül ne hívják fel magukra a tenger felől érkezők figyelmét. Mára csupán három templom maradt torony nélkül: a karjai, a muhui és a vormsi templom. A Muhu szigetén található, torony nélküli Szent Katalintemplomot valószínűleg a 13. században építették.  13. századi animalista kőfigurák a saaremaa-i Kaarma templomában.        A gótikus stílus egyik kiemelkedő példája a tartui Szent János-templom, amely terrakotta szobrairól híres. Az égetett agyag nem teljesen ismeretlen a középkori művészetben, de úgy tűnik, hogy az egész európai gótika nem ismer még egy olyan épületet, amely ilyen nagy számban büszkélkedhetne e technikával készült, illetve a méretben vagy művészi értékben ezekhez fogható szobrokkal. 

4 x Katrin Tombak


37

Katrin Tombak

Marju Kõivupuu

A kuremäei kolostor főbejáratát díszítő festményen a Szűzanyát ábrázoló ikon látható, melyet a kolostor területén találták.

A legtöbb ortodox templom egységes mintára épült: falait helyi kövekből, valamint piros vagy sárga téglákból rakták, tetejét pedig hagymakupolákkal díszítették.

stílusú tornyok kerültek. Csak a Szent Olaf-templom

jegyében alapították. Később, a szovjet időkben

kapott neogótikus tornyot.

a birodalom teljes területén Kuremäe volt az egyetlen

Az orosz ortodox egyház a 19. második felében

működő ortodox apácazárda.

kezdett aktív hittérítő munkába Észtországban,

Észtországban a kápolnákat az egyházközségi

amikor az ország egy ideje már az Orosz Birodalomhoz

központokon kívülre építették. A középkorban a ten-

tartozott. Az ortodox vallás elterjesztése a cári állam

gerparti területeken számos halászkápolna állt.

általános oroszosítási politikájának része volt.

Tengerre szállás előtt és/vagy a visszatérést követően

A kuremäei kolostor ősi szent helyre épült.

az emberek ezeken a gyakran csak „halkápolnának”

A legendák szerint a helybéli parasztok Kuremäe

nevezett parti kegyhelyeken imádkoztak. A kápolnák

szent forrása mellett csodálatos jelenést láttak,

egyben tájékozódási pontként is szolgáltak a halászok

később pedig egy szent ortodox ikont találtak egy ősi

számára.

tölgy tövében. A kuremäei kolostort is az oroszosítás

A 15. századi sahai Szent Miklós-kápolna a legrégebbi, eredeti formájában fennmaradt kápolna Észtországban.

2010-ben épült kápolna a lahemaa-i Viinistuban Toomas Tuul

Marju Kõivupuu


38

Kalli Piht

A gyönyörű barokk suuremõisai udvarház-komplexum Hiiumaa szigetén Kilátás az õisui udvarház parkjára 1998-ban

Ants Hein


39

UDVARHÁZAK Az észt történelemnek és kultúrának, de a tájnak is

mivel az ország lakosságát nemzetiségük alapján

meghatározó elemei az udvarházak. Nem könnyű

társadalmi osztályokra osztották. A balti német

objektíven és mindenre kiterjedően bemutatni

nemesség az udvarházakon keresztül irányította

őket. Egyfelől a kultúra, a művészet és a tudomány

a gazdasági életet. Az elnyomott észt parasztok élet-

bölcsői voltak, és építészetünk történetének egyik

feltételei nem csupán a pillanatnyi államhatalomtól,

leglátvá­nyosabb fejezetét alkotják. Másfelől az idegen

hanem elsősorban a helyi uradalom gazdasági

hódítókat, az osztálytársadalmat és a nehéz job-

sikereitől és birtokosainak haladó szellemiségétől

bágysorsot testesítették meg. Az udvarházakhoz

függtek. Az uradalmak egyik fő bevételi forrása

való viszonyunk abban is megmutatkozik, hogyan

az Európában értékesített, sokáig elálló, különle-

bántunk velük az elmúlt száz évben. Az 1905. évi

ges, füstös ízű árpa volt, melyet a parasztoknak

forradalom eseményeinek utórezgései számos

napi munkájuk után, éjjelente kellett kicsépelniük.

udvarház felgyújtásához vezettek. A 20-as évek

További jelentős jövedelmük származott a 18–19. szá-

elején a fiatal észt állam felszámolta a nemesi nagy-

zadban Oroszországnak elképesztő haszonnal eladott

birtokokat, majd a szovjet kolhozrendszer is rajta

alkoholból, illetve a szentpétervári piacokra küldött

hagyta a nyomát az előkelő épületeken. A szándékos

hízott bikákból.

vagy akaratlan rombolástól függetlenül Észtország

A parasztok agyonhajszolása mellett a balti

továbbra is az udvarházak országa.

németek ugyanakkor azt is elősegítették, hogy a fel-

Az udvarházak évszázadokon át a helyi identitás

világosodás nézetei eljussanak a cári Oroszországba.

kialakulásának legfontosabb tényezői közé tartoztak,

A 19. századi Észtországban mintegy 1200 uradalom

A heimtali uradalom 19. századi lepárlóüzeme

A sagadi uradalom Katrin Tombak

Urmas Volmer


40

3 x Katrin Tombak

Karl Ernst von Baer (1792–1876) balti német természettudós és orvoskutató volt, a leíró és összehasonlító embriológia megalapítója. 1810 és 1814 között orvostudományt hallgatott a Tartui Egyetemen, majd Berlinben, Bécsben és Würzburgban folytatta tanulmányait. A königsbergi, a szentpétervári és a tartui egyetem professzora. Ő fedezte fel az emlősök petesejtjét. Az élő szervezetek fejlődésének általa kidolgozott általános szabályait von Baer törvényeinek nevezzük. Egyszersmind az ökológia egyik atyja is volt.

A Struve földmérő vonal a balti német származású csillagász és földmérő, Friedrich Georg Wilhelm Struve kezdeményezésére jött létre. Ez háromszögelési pontoknak a Jeges-tenger és a Fekete-tenger között húzódó láncolata, amelynek segítségével 1816 és 1855 között meghatározták a Föld pontos alakját és méretét. A 2820 km hosszú vonal akkoriban a leghosszabb lemért meridiánvonal volt. A mai Norvégia, Svédország, Finnország, Oroszország, Észtország, Lettország, Litvánia, Fehéroroszország, Moldova és Ukrajna területén fut végig. Észtországban három háromszögelési pont maradt fenn, a képen a simunai látható.

Michael Andreas Barclay de Tolly herceg (1761–1818) orosz katonai parancsnok volt. Apja földesúr volt Valga megyében, de dédapja egy ősi skót nemesi családból származott. 1808 és 1809 között Barclay de Tolly seregparancsnokként részt vett az orosz–svéd háborúban. 1809-ben Finnország főkormányzójává és a finn hadsereg főparancsnokává nevezték ki. 1810 és 1812 között Oroszország hadügyminisztere. A Napóleon elleni háborúban Tolly az orosz sereg főparancsnoka lett, és ő vezette az 1814-es győztes párizsi csatát.

létezett. Építészeti jelentőségük mellett nagy részük

lemondott, ezeket az Észt Köztársaság egyik nagy

külön említést érdemel a nemesi családoknak a tudo-

projektje, az átfogó iskolahálózat megvalósításához

mány, az irodalom, a zene, a művészet, a hadászat,

használta fel. A két világháború között több mint

a földrajzi felfedezések stb. fejlődéséhez való hozzájá-

200 egykori udvarház épületében iskola működött,

rulása miatt is.

másokat kórházzá, gondozóotthonná és óvodává

Észtország nem sokkal függetlenségének kiki-

alakítottak. Számos értékes épületet éppen az új

áltása után, az 1919. évi földreformmal felszámolta

funkciója mentett meg a pusztulástól, mivel az ún.

a nemesi nagybirtokokat, az addigi tulajdonosok

uradalmi korszak lezárultával igen sok pompás

csak az udvarházakat és körülöttük minimális

udvarházat lebontottak, hogy minőségi építőanya-

méretű földet tarthattak meg. Többségük a jöve-

gokhoz jussanak. Szerencsére már akkor gondosan

delme megcsappanása miatt az udvarházakról is

kiválasztották az udvarház-építészet legszebb


41

2 x Kalli Piht

Triinu Ootsing

Fából faragott korinthoszi oszlopfő az õisui uradalom istállóinak oszlopos folyosóján

Díszítőelemek a Roosna-Alliku udvarházban

példáit, amelyeket állami műemlékvédelem alá helyeztek. A II. világháború után sem idő, sem megfelelő

Míg a megszállás időszaka felerősítette a korábbi nagybirtokosokkal szembeni osztálygyűlöletet, a függetlenség visszanyerése után az uradalmak új

indok nem volt arra, hogy az ideológiailag ellehe-

megvilágításba kerültek. A vasfüggöny lehulltával

tetlenített nemesség örökségével foglalkozzanak.

az európai színvonalú építészet és a neves családok

Ez a hozzáállás csak a 70-es években változott meg,

története fontos kapcsolódási pontnak bizonyult

amikor a szovjet Észtország kolhozai-szovhozai végre

az európai örökséghez és kultúrához.

erőre kaptak, és méretük elérte a régi uradalmakét. Az udvarházak először a Lahemaa Nemzeti Parkban, később már másutt is kolhozközpontokként és kultúrházakként keltek új életre.

Az arukülai uradalomban működő iskola

A väänai udvarházban működő iskola 2 x Katrin Tombak


42

Fasor a vihulai uradalomban  A keila-joai uradalom parkja a folyóval 2 x Katrin Tombak


43

PARKOK Észt tájakon járva könnyű észrevenni, ha valamelyik

szántóföldek, legelők, kaszálók és erdők vették körül.

uradalomhoz közeledünk. Az erdők szántóföldek-

Előfordult, hogy az uradalom konyhakerttel, gyü-

nek és kaszálóknak adják át a teret, sűrűbbé válnak

mölcsössel és díszkerttel rendelkezett. Az előkelő

az épületek, majd fasor jelenik meg az út mentén.

kialakítású uradalmi épületegyüttesek azután jelen-

A fasor egy másfajta tájra vezet, ahol meglepően

tek meg, hogy az észt terület svéd kézre került. A svéd

nagy – gyakran máshonnan származó – fákat látha-

király reneszánsz stílusú svartsjői parkja számos észt

tunk. Lehet, hogy a terület elgazosodott vagy benőtte

uradalmi park kialakítására hatással volt.

a bozót, de akár szépen karbantartott uradalmi

Az észtországi parképítészet a nagy északi háború

parkba is vetődhetünk. Rövidesen feltűnnek a tekin-

utolsó éveiben kapott új lendületre, amikor I. Péter

télyes gazdasági épületek és az udvarház – hacsak el

cár a tallinni Kadriorgban barokk parkkal körülvett

nem pusztultak az idők során.

nyári palotát építtetett (1718). A sugaras szerkezetű

A 20. század elejéről több mint 2000 uradalom-

pompás park és a palota egységes egészet alkotott.

ról van tudomásunk, amelyek sűrűn behálózták

Kadriorg ma egyfajta parkmúzeum, amelyből nem

az országot. Az uradalmat mint gazdasági egységet

hiányoznak a későbbi parkstílusok sem. Miután 1888-

rendszerint víz közelébe, lehetőleg szép kilátást

ban Tallinnban megindult a belváros és Kadriorg

nyújtó természeti környezetbe tervezték: folyó kanya-

közötti lóvasútforgalom, Kadriorgba európai stí-

rulatához, tópartra vagy magas tengerpartra.

lusú népparkot, a 20. század elején pedig tájparkot

Észtország területén a 17. században a park

építettek.

teljesen ismeretlen jelenség volt. Az udvarházakat

Fasor a palmsei uradalom parkjában

A palmsei udvarházkomplexum kerek pavilonja

Katrin Tombak

Marju Kõivupuu


44

2 x Katrin Tombak

Lugas a Kadriorg parkban

Kadriorg barokk palotaegyüttesének francia stílusú virágoskertje

A Kadriorg park mintájára számos észt ura-

A városokban a 19. század közepén a katonai

dalomban alakítottak ki barokk parkokat. A 19.

jelentőséggel már nem bíró bástyák és erődítmények

században tájparkokká építették át őket, de eseten-

területén parkokat és körsétányokat alakítottak ki.

ként megmaradt sugaras szerkezetük és bizonyos

Régi és későbbi váraink többsége körül is parkot

barokk elemeik.

hoztak létre, így „zöldültek ki” többek között

Az uradalmak nemzetközi áramlatokat hoztak

a viljandi vár romjai, a tartui Toomemägi (Dóm-

az észt természeti környezetbe, a helyi anyagokat

domb) és a rakverei erőd.

felhasználva: tölgy- és kőrisfasorok, hársfákból ülte-

A 20-as és 30-as évek Észtországában négy állami

tett körök, fenyősövények születtek. A 19. században

tulajdonban lévő régi nagy park volt: Kadriorg mel-

Rigában, Tallinnban és másutt faiskolák jöttek létre

lett Pühajärve, Toila-Oru és Keila-Joa.

gazdag növényi anyaggal, ekkoriban sok idegen fajt

Az 1930-as években az észt állam otthonszépítési

is ültettek.

kampányt indított. Átfestették a házakat; fasorokat,

A szépen megőrződött uradalmi park látképe a sangastei udvarház tornyából

Barokk park a sagadi uradalomban Katrin Tombak

Kalli Piht


45

Ruth Laidmets

Jaak Nilson

A tartui Toomemäe parkja és Kristjan Jaak Peterson költő emlékműve

A tartui Dómhegy park a katedrális romjaival

sövényeket és virágokat ültettek, rendbe hozták a par-

lakónegyedek építésének idején az új parkok lét-

kokat. A mozgalom jelentős mértékben alakította

rehozása jelentősen visszaszorult. A 60-as és 70-es

az emberek otthonának képét és egész Észtország

években monumentális tájképi projekteket vettek

arculatát. Az otthonszépítési mozgalom a szovjet kor-

tervbe, ezek közül pl. a modernista Maarjamäe

szak lezárulta után, 1997-ben újraindult.

emlékpark valósult meg.

A II. világháborút követően a háborúban jelentős mértékben leégett városközpontokba parkokat telepítettek. Így került például Tartu elpusztult klasszicista városrészének helyére kiterjedt parkkomplexum. Az 50-es években a fontosabb középületek mellett is hagyományos parkokat vagy zöldterületeket alakítottak ki. A 60-as években, a szabad tervezésű

A tallinni Dómpark a Dómhegy lejtőin és a mesterséges Snell-tó körül található.

Monumentális modernista tájképprojekt a tallinni Maarjamäében Katrin Tombak

Tiina Tallinn


46

 A Sassi-Jaani tanya lakócsűrje a Rocca al Mare-i Észt Szabadtéri Múzeumban. Ó   A lakócsűr egy szobája, amelybe a régi építmények gerendái közötti keskeny rések helyett immár rendes ablakon át áramlik be a fény. Ñ A lakócsűr szobájának legfontosabb kelléke a hatalmas kemence. Ò Amikor megrakták a lakócsűr kemencéjét, az embereknek védeniük kellett a szemüket a füsttől. Ô  Ø A masszív rönkházak mellett a tanya különböző részeit elválasztó, gallyakból készült kerítés finom csipkének tűnik. 

6 x Urmas Volmer


47

TANYÁK Az Észt Szabadtéri Múzeum és Észtország-szerte

A kémények elterjedésével a lakócsűrhöz is elkezdtek

számtalan kisebb múzeum büszkén mutatja be

külön szobákat építeni, amelyek személyesebb teret

a lakócsűrt mint a kizárólag Észtországra és Észak-

biztosítottak, és könnyebb volt tisztán tartani őket.

Lettországra jellemző épülettípust. Méltatják

A lakószoba a hosszú csűrépületnek csak egy része

archaikus jellegét és ésszerű arányait. Az észt

volt: annak mintegy felét a csűr tette ki, amelyet

parasztok füstös hajlékát ugyanakkor évszázadokon

télen tárolóhelyként, szekérállásként, sőt sok helyütt

át becsmérelték szegényes volta, egészségtelen-

istállóként is használtak.

sége (piszkossága) és igénytelensége miatt. Az észt

A jobbágyság eltörlése a 19. század elején eleinte

paraszt ugyanis abban a helyiségben élt, amelyet

nem hozott nagy változásokat a parasztok életébe,

ősszel a gabona szárítására is használtak. A szobát

annál inkább a földvásárlási jog megadása a század

egy nagy kemencével fűtötték, és mivel a házak

derekán. Ebből az időből eredeztethető a minden

túlnyomó részében csak a 19. században jelent meg

észtben meglévő vágy, hogy akár csak egy darabka

a kémény, a lakótér sötét és kormos volt. Csupán

saját földet birtokoljanak. A tulajdonosi státusz

néhány kisméretű ablakon szűrődött be a fény. Télen

az életfeltételek javítására is ösztönzött. Elsőként

egy helyiségben élt az egész család, a cselédek, a bére-

a gazdasági épületeket korszerűsítették, mivel azok

sek és a baromfi, gyakran még a borjak, a malacok

hozták a jövedelmet. A körülmények javulásával

és a bárányok is. Amint melegebbre fordult az idő,

elkezdtek a csűrtől különálló lakóépületeket építeni,

az állatokat kiköltöztették. Nyáron a fiúk inkább

amelyeket az uradalmak mintájára „udvarházak-

a szénapadláson, a lányok pedig a pajtában aludtak.

nak” is neveztek. A lakócsűr arányai a 20-as és 30-as

Füstös szauna Dél-Észtországban

Parasztház Viljandi megyében Urmas Volmer

Jaak Nilson


48

5 x Urmas Volmer

Régi rönkház áthelyezése és felújítása a Karula Nemzeti Parkban. Először lemérik és lefényképezik a romos épületet, majd beszámozzák a rönköket. Ezután az épségben maradt részeket egy műhelybe szállítják, ahol megtisztítják és összeállítják őket. Az épület tönkrement részeinek pótlására megkeresik a megfelelő faanyagot, majd a hiányzó elemeket az ősi munkamódszerekkel elkészítik.  Egy hagyományos épület gyakorlati tanulmányozása az Észt Szabadtéri Múzeumban. Vízszintes gerendákból készült falak különböző sarokkötéseinek elkészítése. ×

Priit Peterson


49 években, amikor az első észt származású építészek

többek között vajat és szalonnát exportált számot-

tanyaépületek tervezésébe fogtak, a nemzeti érzel-

tevő mennyiségben. A szovjet uralom gyorsan véget

mek szimbólumává váltak.

vetett a virágzó mezőgazdaságnak: a jómódú gazdá-

Az észt tanya elengedhetetlen tartozéka

kat Szibériába deportálták, állataikat és vagyonukat

a szauna, amelyhez számos hiedelem és népmese

a kolhozok vették át. A vidéki lakosságot az elszórt

kapcsolódik. Az észtek egyenesen azt állították, hogy

tanyákról a kisvárosokba, a városi jellegű emeletes

számukra három szent hely létezik: az áldozati liget,

házakba költöztették.

a templom és a szauna. Úgy tartották, hogy a szauna

A háború előtti köztársaság a fél évszázados meg-

nem csak a testet, hanem a lelket is megtisztítja.

szállás alatt ideális országgá változott az emberek

A szaunába mindig indulatmentesen kellett belépni,

képzeletében. Az 1990-es években sokan reményked-

nem volt helye benne sem a veszekedésnek, sem

tek abban, hogy teljesen vissza lehet állítani az akkori

a csúnya beszédnek. A szaunában gyógyították a bete-

állapotokat. Sajnos a megváltozott világban nem

geket, ott mondták el a ráolvasásokat. A gyermekek

sikerült Észtországot a virágzó tanyagazdaságokon

a szaunában születtek, és a haldoklókat is oda vitték.

alapuló agrárországgá visszaalakítani. A kolhozokat

A nincsteleneknek megengedték, hogy a szaunában

feloszlatták, ám ezáltal sok helyen a modern, jöve-

lakjanak, cserébe segíteniük kellett a ház népének

delmező nagyüzemi termelés is megszűnt. A kisebb

a tanya körüli munkákban. A tűzvésztől tartva

tanyákon való gazdálkodás bonyolultnak bizonyult,

a szaunát rendszerint a többi épülettől távolabb,

azok tudtak életben maradni, akik valamely konkrét

lehetőleg víz mellé építették. Az egyik legsajátosabb

termékre összpontosítottak vagy méretes nagygazda-

szaunatípus a füstös szauna. Ebben a kémény nélküli

ságot építettek fel.

kályhát felfűtötték, majd mosakodás előtt kiszellőz-

Jóllehet a mai észtek többsége városban nőtt fel,

tették a helyiségből az égés során keletkező füstöt.

megőrizték szoros kötődésüket a földhöz. Igen sok

A füstös szauna gőze kellemesen lágy.

városlakó gondozza őseinek tanyáját vagy vásárolt

A második világháború előtt Észtország már

magának vidéki nyaralót.

fejlett mezőgazdasággal rendelkező ország volt,

Ízlésesen a modern kor igényeihez igazított parasztházak Saaremaa szigetén a Good Kaarma szappantanyán és Muhu szigetén, a Nami Namaste ínyenctanyán. Sikke Sumari

Stephen Greenwood


Ato Pihel

50

A Dalosmezőn nehéz elkülöníteni az előadókat és a közönséget. Ò 2004-ben a hatalmas felhőszakadás miatt lefújták a dalosünnep előtti felvonulást. Nem hivatalosan azonban mégiscsak megtartották: az emberek az ünnep megmentésére siettek. Ø Ugyanez történt 2017-ben, amikor a rossz idő miatt elmaradt egy táncelőadás, de fiatalok spontán módon szerveztek egy másikat a helyére. A dalosünnepre ma is nagy az igény, bár a szerepe az ország függetlenségének visszanyerése után megváltozott.

Andres Putting

3 x Kaur Virunurm

Marju Kõivupuu


51

DALOSÜNNEPEK A 19. század derekán Európa-szerte sok helyen kezd-

szerint több mint 300 000 ember, az észt nemzet egy-

tek el ún. dalosünnepeket szervezni, melyeken

harmada volt ekkor jelen.

számtalan kórus és zenekar vett részt. E hagyomány

Ugyan az Észtországot uraló idegen hatalmak

igen hamar eljutott Észtországba is. A balti németek

próbálták a repertoárt előírva saját hasznukra for-

első dalosünnepeiket 1857-ban Tallinnban, illetve

dítani a dalosünnepeket, azok az észtek számára

1861-ben Rigában tartották. A balti németek min-

mindig is az összetartozás és a szebb jövőbe vetett hit

tájára az észtek is elkezdtek helyi dalosünnepeket

szimbólumai voltak. Az észtek gyakran „éneklő nem-

rendezni. Ennek az előfeltételeit az teremtette meg,

zetnek” nevezik magukat: ez nemzeti identitásuknak

hogy Észtországban is egyre többen énekeltek kórus-

része, amely mind a 20. század elején, mind a szovjet

ban vagy játszottak fúvószenekarban.

időkben összekovácsolta őket, hogy kiálljanak füg-

1869-ban mintegy ezer férfiénekes és zenész

getlenségükért. Ebben az értelemben nem is fontos,

gyűlt össze Tartuban az első észt dalosünnepen. Noha

hogy a dalosünnep hagyományának hol van az „ősha-

a műsoron csupán két eredeti észt dal szerepelt,

zája”: az észtek minden ízében sajátjukká tették, és

annál nagyobb volt e két dalnak a jelentősége abban

visszaadták a világnak, életerősebben, mint amilyen

az időben, ahogy magának a dalosünnepnek is:

valaha is volt.

a nevesincs parasztnép beénekelte magát az európai kultúrtér nemzetei közé. Egy idő után a dalosünnepeket már rendszeresen, öt évente megtartották. A hagyomány a II. világháborúban megszakadt, de a szovjet időben, rögtön a háború után újraindult. élénkült a lelkesedés a hazafias dalok iránt, ami ugyanazon év júniusában a tallinni Dalosmezőn tartott éjszakai dalosünnepen érte el csúcspontját. Az utóbb „éneklő forradalomként” emlegetett spontán együtténeklések által elindított események láncolata szeptemberben az „Észtország dala” elnevezésű óriásrendezvényhez vezetett. Ezen nyíltan megfogalmazták az Észtország függetlenségének helyreállítására vonatkozó követelést. A legenda

Minden „rendes” észt faluban van külön fedett színpad a dalosünnep számára. Marju Kõivupuu

1998 májusában a tartui zenei napokon fel-


Mana Kaasik

52

Rene Jakobson

 A Lepaseree új életre kelti az archívumban talált ősi dalokat.  A Puuluup a talharpa (észtül: hiiu kannel) lószőr húrjainak hangját elektronikus effekt blokkokon és looperen vezeti át. Sajátos hangulatú dalaik teli vannak iróniával és utalásokkal. A talharpa a part menti svédek hangszere volt .  Színpadi dekoráció a Viljandi Népzenei Fesztiválon.  A több hangszeren játszó Mari Kalkun különböző észt nyelvjárásokban, illetve a kis finnugor népek nyelvén is énekel. Ô Maarja Nuut varázslatos atmoszférát teremt az emberi énekhang, a hegedű és a looper segítségével; időnként még táncra is perdül. 

Triinu Ootsing

Kristiin Elmat

Nele Tammeaid


53

NÉPZENE Észtországban az 1970-es években kezdett elterjedni

az előadásmódjával képes legyen a mai fiatal hall-

a valódi népzenét és néptáncot népszerűsítő folklór-

gatóságot is megszólítani. Az 1993 óta megrendezett

mozgalom, amely autentikus, a hagyományokhoz

Viljandi Népzenei Fesztivál mára az egyik legnépsze-

legközelebb álló előadásmódra törekedett. A hivatalos

rűbb nyári eseménnyé nőtte ki magát.

szovjet népi kultúra ellenpontjaként született, amely-

Az észtek ősi népdala a regilaul (regiének vagy

ben a népzenészektől zenekarszerű előadásmódot

runóének). E régi típusú dalok több ezer évesek

vártak el, a néptáncrepertoárt pedig a megrendezett

lehetnek, és a balti-finn népek többségénél megta-

és koreografált táncok uralták. Ekkoriban kezdő-

lálhatók. A rendszerint hangszeres kíséret nélkül

dött a részvétel általi tanulás: az emberek népi

énekelt regiének a hosszúsága és monotonitása miatt

énekesekhez és népzenészekhez jártak, hogy együtt

elsőre unalmasnak tűnhet. Mivel azonban a dalla-

énekeljenek és zenéljenek velük, valamint archív fel-

mok egyszerűek, és az előénekes felváltva énekel

vételeket hallgattak. Az újhullámos folklóregyüttesek

a kórussal – a kórus ismétli az előénekest –, a szöveg

inkább klubok vagy baráti körök voltak, amelyekben

ismerete nélkül is bárki bekapcsolódhat. Az énekesek

a színpadi szereplésről az együttlétre és a közönség

nem egyszerre lélegeznek, így a regiének megszakítás

bevonására került át a hangsúly.

nélkül árad. A dal formájára jellemző az alliterá-

1991-ben a Viljandi Kultúrakadémián elindí-

ció, a szavak kezdő hangjának ismétlődése. Nyelve

tották a népzene szakot, ahol a dalokat, táncokat

archaikus, jellegzetessége a szavak és gondolatok

és a hangszeres játékot a mai napig utánzás útján

ismétlése. Ez meditatív hatást kelt, egyszersmind

tanítják. Fontos a zenész egyénisége, valamint hogy

Az ukrán-észt Svjata Vatra együttes a Viljandi Népzenei Fesztiválon

A Trad.Attack!, ugyancsak Viljandiban DJV-Photo

Renee Altrov


54

2 x Marju Kõivupuu

A parti svédek dalos- és táncünnepe

Võrui harmonikások

segíti az énekest a szöveg felidézésében vagy egy előre

számban maradtak fenn régi típusú esküvői énekek,

meghatározott témára való improvizálásban.

a parasztesküvőkön minden szertartást dallal kísér-

A szetuk regiénekére – a leelóra – a többszóla-

tek. Az éneklés a számtalan mágikus szertartás

múság jellemző, vagyis a dallam több változatának

során is jelentőséggel bírt, mivel az ősök az énekelt

párhuzamos éneklése. A szetu leelóban egy mély kísé-

szavaknak nagyobb varázserőt tulajdonítottak.

rőhang (torrõ’) és egy egyetlen személy által énekelt

Énekversenyeket is tartottak: az győzött, aki a leg-

magasabb kísérőhang (killõ) is szól, amelyek megis-

szellemesebb volt, és soha nem fogyott ki a szóból.

métlik vagy folytatják az előénekes dallamát. A szetu

Ismereteink szerint a női dalok voltak túl-

leelót erőltetett hangzás is jellemzi: torok- vagy

súlyban, de a férfiaknak is bőven akadt lehetősége

garathangon éneklik.

az éneklésre, némelyikük keresett esküvői énekes

A regiének szorosan kapcsolódott az emberek életéhez. Mindennap énekelték, és a szokások ala-

volt. Szetuföldön továbbra is kitartóan művelik a férfi regiének hagyományát.

kulására is hatással volt. Észtországban rendkívüli

2 x Marju Kõivupuu


55

Triinu Ootsing

Helyi szetu leelo-kórus énekel Obinitsa főterén a „Taarka” szabadtéri előadásának szünetében.

A regiének általánosan elterjedt volt egészen a 19. század közepéig, amikor a nemzetközi dallamokon alapuló új, rímes dalok kiszorították. A régi népdalok iránti érdeklődés az 1970-es években, az autentikus folklórmozgalom indulásakor ébredt fel. Az archaikus regiének tovább él a közösségi rendezvényeken és a szervezett előadásokon, a zeneszerzők műveiben, a népdalfeldolgozásokban és a kortárs zenei stílusokban egyaránt.

Marju Kõivupuu


Marju Kõivupuu

56

Katrin Tombak Marju Kõivupuu

A szellemi és az anyagi örökség szorosan összekapcsolódik: a nemzedékek számos készséget, munkamódszert és titkos mesterségbeli fortélyt adtak tovább egymásnak „szájról szájra” vagy „kézről kézre”. Díszített övek, kesztyűminták, csíkos szoknya- és szőnyeganyagok, söröskorsókba és kelengyeládákba égetett rajzok örökítik tovább őseink ízlésvilágát és egyszersmind a csak az általuk ismert mágikus jelentéseket.  Mintás kesztyűk;  Ö fonalfonás rokkán;  Ò övszövés;  fűzfasípfaragás; × kovácsolás; Ô ősi hímzés hallistei népviseleten (Mulgi megye);  Ø régimódi ácspad Õ

Ñ Priit Peterson

Urmas Volmer Katrin Tombak

Urmas Volmer


57

ÉSZTORSZÁG KULTURÁLIS RÉGIÓI Az észt népi kultúra gyökerei több ezer évre nyúl-

alakítja. A szetuk által lakott terület csak 1920-

nak vissza, arra az időre, amikor az első emberek

ban vált Észtország részévé. Legfőbb szent helyük

letelepedtek itt. A jobbágysággal együtt járó röghöz

a pecsori kolostor. Pecsori (észtül: Petseri) 1920–1940

kötöttség következtében a helyi kultúra mozaikszerű

között az Észt Köztársasághoz tartozott, így a kolostor

képet mutatott: minden járásnak saját népviselete,

is zavartalanul működhetett, nem sújtotta a vallásel-

szokásai és nyelvjárása volt. Az észt kultúra a 19.

lenes szovjet kultúrpolitika. 1991-ben, amikor az Észt

század végén kezdett egységesebbé válni. Ugyanakkor

Köztársaság visszanyerte függetlenségét, a pecsori

mind a mai napig tetten érhetők a három nagyobb

kolostor a történelmi Szetuföld kétharmadával együtt

– a nyugatészt, az északészt és a délészt – kulturális

az észt–orosz határ túloldalára került. A határ kérdése

régió közötti különbségek, különösen a déli határvi-

fájdalmas téma a szetuk számára.

déken és a szigeteken. Dél-Észtországban az 1980-as

A szetuk saját eposszal, könyvsorozattal és

évek végén köszöntött be az ún. regionális ébredés

folyóirattal, ünnepekkel, szokásokkal és hagyomá-

korszaka, amelynek fáklyavivői a võruiak és a szetuk

nyokkal, népviselettel és ékszerekkel rendelkeznek.

voltak. Otthonaikban addig is a helyi nyelveken

A szetu kulturális örökség legkiemelkedőbb része

(nyelvjárásokban) beszéltek, de ezek nyilvános hasz-

többszólamú énekhagyományuk, a leelo. A protes-

nálatát korábban a közvélemény a műveletlenség

táns Észtországgal szemben Szetuföldön mindig is

jelének tartotta.

megadták a módját az ünneplésnek. A szetuk szerint

Ma már e nyelvjárásokat az iskolában is lehet tanulni. A võruiak, a szetuk, a mulgik és a déli

a vallási ünnepeket rendesen meg kell ülni, csak úgy lesz az ember élete áldással és örömmel teli. Falusi

sziget, Kihnu lakói egyaránt saját ábécéskönyvvel és olvasókönyvvel rendelkeznek, ami egyértelműen a televízióban is sugároznak ilyen nyelvű adásokat. A võro és a szetu (seto) nyelv hasonlít egymásra, ám mivel a szetuk és võruiak egyaránt erőteljes saját identitással rendelkeznek, külön nyelvként kezelik őket. A võro nyelvű prózairodalom és líra jelentős szerepet játszik az észt kultúrában. Míg a mulgik és võruiak túlnyomórészt lutheránus vallásúak, a szetuk identitását és kultúráját már jó ezer éve az orosz ortodox kultúrtérhez való tartozás

Egy szetu és egy mulgi férfi találkozása Toomas Tuul

emeli e nyelvek presztízsét. Az állami rádióban és


58

Egy szetu tsässon berendezése Laossinában a Pszkovi-tó mellett

Triinu Ootsing

Marju Kõivupuu

Triinu Ootsing

Peko szetu isten fából faragott szobra

Szetu nő és férfi népviseletben

ünnepeik – a kirmaskok – Szetuföldön kívül is híresek.

népi étel Mulgiföldről származik: a kama (borsóból és

Mindenekelőtt istentiszteletet tartanak, majd vidám

gabonából készült, pirított őrlemény), a korp (egyfajta

népünnep következik leelóval, zenével és tánccal.

túrós sütemény) és a mulgi káposzta. A mulgikat szerte

A tsässon a szetuk falusi kápolnája vagy imaháza, ahol a falu legidősebb férfija, a családfő vagy a falu vezetője ünnepnapokon, néha vasárnap és különle-

Észtországban műveltségükről, haladó szellemiségükről és jómódjukról ismerték. Kihnu kis sziget Pärnu közelében. A mai Kihnu

ges alkalmakkor egyórás istentiszteletet, azaz tsässt

a jelen és a múlt sajátos keveréke. Észtország más

tart (oroszul csasz – ’óra’). Minden tsässonnak – ahogy

vidékeitől eltérően a nők itt hétköznap is népviselet-

a templomoknak is – megvan a saját szentje.

ben – csíkos szoknyában és mintás blúzban – járnak.

A szetuk szokásai és vallásos világnézete

A férfiak vastag gyapjúpulóvert, troit viselnek, amely

a kereszténység előtti természetvallás és az ortodox

a szárazföldön élők körében is népszerűvé vált.

hit sajátos keveréke: egyik ilyen ősi szokásuk, hogy

Az esküvővel kapcsolatos hagyományok ősrégiek,

a közösség a mai napig a síroknál való étkezéssel

csakúgy, mint a népi kalendárium jeles napjainak és

emlékezik meg a halottairól.

az egyházi ünnepeknek a megünneplése.

Mulgiföld sajátos vonásait Lettország közelsége

Mivel a kihnui férfiak idejük nagy részét ottho-

és a mezőgazdaság 19. századi gyors fejlődése is for-

nuktól távol, a tengeren töltötték, az otthoni élet

málta, amivel szemben a régi hagyományok (pl.

megszervezése elsősorban a nőkre hárult, így a férfi

a népviseleten a középkori minták) megőrzésével

mint családfő szerepe Kihnun szerényebb volt, mint

erősítették identitásukat. A 19. század közepéig hasz-

másutt Észtországban. A rangidős nő még akkor is

nálatban maradtak a házaknál az áldozati kertek:

megtartotta vezető szerepét a családban, amikor a fia

egy-egy darabka érintetlen természet a tanyához

megházasodott. Az 1970-es években a nők a zenélést

tartozó kertekben vagy azok közelében, ahol egy

is átvették a férfiaktól, és Kihnu szigetének híres

áldozati kőre ételt helyeztek ki. Volt olyan áldozati

férfi hegedűsei és harmonikásai mára történelemmé

kert, ahová még belépni sem szabadott. Számos észt

váltak. A férfiak a tánc iránti érdeklődésüket is


59

2 x Piret Hanson

Kihnu szigetének élő kultúrája  Egy asszony hagyományos kihnui étellel  Istentisztelet egy ortodox templomban Kihnu szigetén × Kihnui nők beszélgetnek az istentisztelet után      Fiatalok a falusi ünnepségen Ó

Kalli Piht

2 x Marju Kõivupuu 2 x Piret Hanson


60

elvesztették, ennélfogva Kihnun az az általános, hogy a nők egymással táncolnak. A kihnuiak ortodox vallásúak: többségük 1846–

Katrin Tombak

Herling Jürimäe

Karakat, a házi készítésű jégjáró autó a Peipus-tó jegén

Anu Raud Elődök című falikárpitja

Az óhitűek máig őrzik vallási szokásaikat, és más hitűekkel alig házasodtak. Az utóbbi időben az észtországi svéd közösség is

1847-ben tért át, azt remélve, hogy a cártól földet

igen aktívvá vált. 2013 nyarán több mint 80 év szünet

kapnak. A kihnui nyelv a kis terület elszigeteltségé-

után megrendezték saját dalos- és táncünnepüket

nek köszönhetően mind a mai napig életerős maradt,

Haapsaluban, ahol háromszáznál is több énekes

a 21. század első évtizedében az írott nyelvet is létre-

és táncos lépett fel Észtországból, Svédországból

hozták. A nyelvet ma mintegy 800–1000 fő beszéli.

és Finnországból. Az észtországi vagy más néven

A helyi iskolában a nyelv mellett a dalokat, a táncot

parti svédek alkották az egyik legnagyobb nemzeti

és a kézimunkát is oktatják.

kisebbséget. Svédországból és Dél-Finnországból

Az oroszországi egyházi reformokat követően

a 13. században kezdtek el bevándorolni az észt szige-

hazájukban üldözött orosz óhitűek (sztaroverecek) a 17.

tekre és a nyugati partvidékre. Legnagyobb számban

század végén települtek le a Peipus-tó partvidékén.

a 15. és 16. században érkeztek, amikor (Észak-)

A művelhető földterületek szűkössége miatt csak

Észtország a Svéd Királysághoz tartozott. A parti

zöldséget tudtak termeszteni. Hagymájuk, fokhagy-

svédek megélhetését főként a halászat és a fókavadá-

májuk, uborkájuk és paradicsomuk, valamint füstölt

szat biztosította, a földművelés kevésbé volt jelentős.

halaik mindmáig keresett termékek.

Többségük a II. világháború idején elmenekült.

Az óhitű férfiak hagyományosan halászattal foglalkoztak a Peipus-tavon, illetve alkalmi munkákat vállaltak az ország belsejében: kiváló építőmesterek hírében álltak. A házilag barkácsolt, különleges járművel, a karakattal akkor is kijárhatnak a tóra, amikor a jégen még vagy már nem lehet biztonságosan közlekedni.

Településeik emlékét számtalan fennmaradt svéd helynév őrzi Nyugat-Észtországban és a szigeteken.


-

n

Lu

Prangli Naissaar

NARVAJÕESUU

TALLINN

űe

JÕGEVA

Pei

PÕLTSAMAA

(Csú

i

a

TARTU

d

l

e

Kihnu

PÕLVA

Võ r o f ö l d VÕRU

Ruhnu

VALGA

t

Gauja

t

o

va

e

S z eusa Pi

Burtnieki -tó

tu

Koi

L

r s z á g

zk

u

ov

Pühajärv

Ps

i-

Rigai-öböl

Kis- E m a j õ g i

Kihnu

RÄPINA

Abruka

d

ist

Manilaid

õgi

ld

Mulgiföl H al

KURESSAARE

Emaj

Võ r t s - t ó

PÄRNU

VILJANDI

d-tó)

Ahja

Na ve s t

pus-tó

Võ h a n

rn

u Pä

Õhne

ma

r

Ka

TÜRI

sari

sa

Ka

us

PAIDE

k

Saare

óhit

HAAPSALU

Plj

aa

Karujärv

nu

RAPLA

i

s

ti

ar

ltsam

ri

Nar va

sv

TAMSALU

Muhu

Vilsandi

Narvai víztá

Vä i n

par e am

TAPA

la

Hiiumaa

ga

éd

ek

NARVA

JÕHVI

RAKVERE

i

P ir it a

Vormsi

KÄRDLA

Ke

la

Osmussaar

PALDISKI Pakri-szigetek

ga

Juminda

Aegna

O r o s z o r s z á g

F

n

i

l

ö

b

ö

Alūksnei-tó

PETSERI

P


Az UNESCO Világörökség Listán szereplő helyszínek: Tallinn történelmi központja (óváros) Struve földmérő vonal Az UNESCO Szellemi Örökség Listán szereplő elemek: Kihnui kultúrtér A balti országok dalos- és táncünnepei A szetu leelo mint polifon dalhagyomány A võrui füstös szauna és a hozzá kapcsolódó hagyományok

Magyarországi Észt Intézet H-1055 Budapest, Falk Miksa u. 22. fe. 2. Tel.: +36 (1) 386 2462 E-mail: budapest@estinst.ee www.esztorszag.hu

Profile for Észt Intézet

Az észt örökség  

Észtország kulturális öröksége első ránézésre talán egyszerűbbnek és nyersebbnek tűnhet, mint azon vidékeké, amelyek kialakulása során hatás...

Az észt örökség  

Észtország kulturális öröksége első ránézésre talán egyszerűbbnek és nyersebbnek tűnhet, mint azon vidékeké, amelyek kialakulása során hatás...

Advertisement

Recommendations could not be loaded

Recommendations could not be loaded

Recommendations could not be loaded

Recommendations could not be loaded