Issuu on Google+

Érzékelés

Egy eszköz a sok közül

A zörejdoboz

Csináld magad Bögrés rebarbarás süti

Mit egyen a gyerek?

Egészségtudatos táplálkozási szemlélet kialakítása az óvodában

2013/3. szám 1


Nyár van, nyár...… Itt a nyár, kivirult körülöttünk a természet. Érnek a finomabbnál finomabb zöldségek, gyümölcsök, a kert tele van látni-, hallani-, szagolni-, ízlelni-, tapintanivaló érdekességekkel. A nyár illata semmivel össze nem téveszthető, melegség simogatja bőrünket és alig várjuk, hogy napunk nagy részét a szabadban töltsük. A gyerekek számára a kivirult természet rengeteg új felfedeznivalót tartogat. Megfigyelik, hogy a télen etetett madarak a fákon fészket raknak, hogy a bodobácsok újra piros színre festik a kertet és a szobában elvetett magokból kifejlődött növények milyen szépen megerősödnek az ágyásokban. A piacon vásárolt vagy a kertben növő zöldségekből, gyümölcsökből ízletes lekvárt, süteményt, salátát vagy más egészséges finomságot készítünk. A gyerekek élvezettel vesznek részt a sütés-főzésben, közben pedig összes érzékszervüket használva észrevétlenül gyűjtenek értékes tapasztalatokat. A gyermekek számára az érzékszervek útján történő tapasztalatszerzés az információhoz jutás elsődleges módja, így különösen fontos, hogy az óvodai környezetben is minél több lehetőségük legyen összes érzékszervüket használni és ezáltal minél többet megtudni a körülöttünk levő világról. A Montessori csoportban a napi tevékenységek során szerzett információkat a szobákban található érzékelésfejlesztő eszközökkel kiegészíthetik, illetve elmélyíthetik tudásukat. Nyári számunk fő témája az érzékelés fontossága a gyermekek fejlődésében, illetve ehhez kapcsolódóan az egészséges táplálkozás. Hámori Ágnes

2


Csináld magad Ének:

Bögrés rebarbarás süti Hozzávalók: 1 tojás, 2 bögre liszt, 1 bögre tej, ½ bögre olaj, 1 csomag sütőpor, 1½ bögre cukor, valamint 20–30 dkg rebarbara. 1. A rebarbarákat jó alaposan megmossuk, apró darabokra vágjuk, majd lisztben megforgatjuk.

Süssünk, süssünk valamit, Azt is megmondom, hogy mit: Lisztből legyen kerekes, Töltelékes, jó édes. Sodorva, tekerve, Túróval bélelve, Csigabiga rétes, Kerekes és édes.

2. A recept szerinti hozzávalókat egyesével egy tálba öntjük, majd jó alaposan összekeverjük. 3. A tésztát az előkészített sütőformába öntjük és a tetejére szórjuk a lisztben megforgatott rebarbarát. 180 fokra előmelegített sütőben 45 percig, majd tovább 100 fokon még ½ órán át sütjük. 4. 4. Az elkészült süteményt hagyjuk kihűlni, majd porcukorral megszórjuk és tálalhatjuk. Hámori Ágnes

„Szita, szita” mondóka kézjátékkal kísérve: Szita, szita, sűrű szita, ma szitálok, holnap sütök, neked egy kis cipót sütök.   Megzsírozom, megvajazom, mégis, mégis, neked adom! Hamm, hamm, hamm!

Ölbe ültetve, két kezét kezünkbe fogva, jobbra-balra lóbáljuk a kezét, mintha szitálnánk.. Egyik tenyerét kinyitjuk és megsimítjuk, megfordítjuk a tenyerét és azt is megsimítjuk. Ökölbe szorítva „meggyúrjuk” a kezét, úgy teszünk, mintha megennénk a cipót, vagyis az öklét.

3


Érzékelés Dr. Maria Montessori módszere a gyerekek érzékeny periódusaira épül. A két francia orvos és gyógypedagógus, Jean Itard és Édouard Séguin erősen befolyásolták Montessorit módszere kidolgozásában. Viselkedésük és fejlődésük megfigyelésén keresztül érzékeny periódusokra osztotta fel a gyerekek növekedését. Fejlődése során a gyermek több érzékeny perióduson megy keresztül. A gyerek érzékeny periódusai, belső motivációiból kiindulva, egymást követve és együttesen is jelentkeznek. Az egyik legfontosabb érzékeny periódus az érzékszervek fejlesztésének, finomításának periódusa, amely a gyerek második évétől hatodik évéig tart. Erre a periódusra dolgozta ki Montessori az érzékelést fejlesztő eszközrendszert. Az érzékelés az érzékszervek és a külvilág közötti kapcsolatot erősíti. Az érzékelések sokaságából tevődik össze az észlelés. Minden érzékelés fejlesztésére vannak különböző nehézségű eszközök. Ezek az eszközök olyan problémák elé állítják a gyerekeket, amelyek megoldása során nem csak az érzékelésük, hanem a gondolkodásuk is fejlődik. Önálló tevékenységen keresztül megtanulnak tervezni, előkészíteni, áttekinteni. Állandóan újabb és újabb gondolkodási műveleteket végeznek. Az érzékelést fejlesztő eszközrendszer kilenc területre összpontosít: forma, szín, struktúra, hang, szag, íz, hőmérséklet, súly és méret. Öt érzékszervük használatával a gyerekek alaposan megismerik a kilenc területet. Egy eszköz mindig egy területre koncentrál. Az eszközök mindig csak az egyik tulajdonságukban különböznek, a többi azonos. A rózsaszín torony esetében a nagyság szerinti rendezés a feladat. A kockák anyaga, színe és tapintása egyforma, csak mé-

4

reteik különbözőek. Az eszköz tíz arányosan csökkenő elemből áll. A legnagyobb 10×10×10 cm, a legkisebb 1×1×1 cm. Fontos, hogy minden eszköz tartalmazza az önellenőrzés lehetőségét. Ezalatt azt értjük, hogy az eszköz rávezeti a gyereket a helyes megoldásra vagy megoldásokra. A gyerek felnőtt segítsége nélkül, önállóan tud fejlődni és tanulni az eszközök segítségével. A gyerekek nem csak az érzékszerveiket fejlesztik az érzékelést fejlesztő eszközrendszerrel játszva. Minden eszközt alaposan tanulmányozniuk kell, hogy rájöjjenek a feladat megoldására, ezáltal fejlesztik a részletes megfigyelés képességét. Az eszközök indirekt módon előkészítik a gyereket a matematikára és a geometriára. A rózsaszín torony esetében az eszköz tíz darabból áll (tízes számrendszer) és a kocka méretei is megalapozzák a későbbi geometriai tanulmányokat. Idősebb korában, amikor már tudja használni a vonalzót, a gyermek megmérheti a kockák éleit, így megtanulja a hosszmértékeket. A gyerekek a szókincsüket is fejlesztik az eszközök által. A pedagógus segítségével megtanulnak olyan fogalmakat, mint: nagy-kicsi, nagy-nagyobb-legnagyobb, kicsi-kisebb-legkisebb. Fejlesztik a finom motorikus képességeiket. A rózsaszín toronynál további feladat lehet a kockák körberajzolása, színezése, kivágása és ragasztása. Az érzékelést fejlesztő eszközrendszerről mint az összes többi Montessori eszközről is - elmondható, hogy egy alaposan átgondolt és komplex fejlesztőrendszer, amely sokoldalú fejlődést kínál a gyerekeknek. Strausz Eszter


„A gyereket különféle belső motivációi arra késztetik, hogy az őt körülvevő komplex környezetből kiválassza azokat a részeket, amik a fejlődéséhez szükségesek. Bizonyos dolgokra fogékony, másokkal szemben közömbös. Amikor a gyerek egyik érzékenysége aktív, az olyan, mint amikor egy fénysugár bizonyos tárgyakat megvilágít, de a többit a sötétben hagyja. A megvilágított, érdekes részek kitöltik a gyerek teljes világát.” The Secret of Childhood p. 42, Chap. 7

Érzékeny periódusok: 0–1: mozgás 0–6: nyelv 1–4: kis tárgyak 2–4: rend (házimunka) 2–6: zene 1½–3: szobatisztaság, higiénia 2–6: viselkedés, illem, karakter 2–6: érzékelés, érzékszervek 3–4: írás 3–5: olvasás 4–6: térérzékelés 4–6: matematika

5


Egy eszköz a sok közül

A zörejdobozok A körülöttünk lévő világból érkező hangok, zörejek fejlesztik a hallásunkat. A hallás és annak fejlesztése amellett, hogy a nyelvelsajátítás alapköve, meghatározó szerepet játszik az olvasásértés és a zenei hallás fejlődésében is. Maria Montessori eszközrendszere gondosan felépített és kifejlesztett eszközökből áll, melyek használata során a gyermeknek az öt érzékszervére fokozottan hagyatkoznia kell. A zörejdobozok konkrétan a hallás fejlesztésére, a különböző zörejek felismerésére és megkülönböztetésére szolgálnak. Az eszköz 2 egyforma méretű fadobozból áll; az egyiknek piros, a másiknak kék a teteje. Mindkét doboz 6 fahengert tartalmaz, piros illetve kék tetővel. A hengerek egy sorozaton belül mind különböző erősségű hangot hallatnak, ha megrázzuk őket. 1-1 piros tetős henger 1-1 kék tetős henger párja.

Az eszköz célja: • különböző hangok észlelése és a hallás fejlesztése Indirekt cél: • a finommotorika és az auditív memória fejlesztése Életkor: • 3 éves kortól Szókincsbővítés: • halk – hangos, valamint ezek közép-, és felsőfoka

Egyéb hallás-fejlesztő játékok: 1. Különböző tárgyakkal hangot keltünk. Pl: pohár, toll, papír, kő… stb. A gyerekek becsukott szemmel hallgatják, és ki kell találniuk, hogy melyik tárgy adta ki a hangot. 2. A gyerekek egy kupacban ülnek, becsukott szemmel. A pedagógus megráz egy hengert valahol a szobában, mindenkinek becsukott szemmel, csak a fülére hagyatkozva a hang irányába kell mutatnia. 3. Egy gyerek vagy a pedagógus elkezd rázni egy csengőt, csörgőt, amit a gyerekek csukott szemmel hallgatnak. Aki a hengert rázza, az egyre távolodik a gyerekektől; például kisétál az öltözőbe vagy a folyosóra, miközben a csengőt vagy csörgőt folyamatosan rázza. Ez egy nagyon jó kísérlet arra, hogy a gyerekek megtapasztalják, milyen messze tud eltávolodni, ahonnan a többiek még hallják a hangját.

6


Használat:

Játékok a zörejdobozokkal:

Első bemutatáskor a pedagógus megmutatja a gyereknek, hogyan vigye a dobozokat óvatosan, egyenként az asztalhoz. A két dobozt egymás mellé tesszük, és kivesszük a piros tetejű dobozból a leghalkabb és a leghangosabb hangot adó hengert. A pedagógus megrázza az egyik hengert, mindkét fülével meghallgatja, majd ugyanezt megismétli a másik hengerrel is, valamint erre biztatja a gyereket is. Miután megfigyelte és bemutatta a különbséget a két henger hangja között, kiveszi a másik dobozból az egyik henger párját, és megkeresi a két ugyanolyan hangot adó hengert, majd azokat párosítja. Ha egy párt talál, azt a dobozok elé, középre állítja. Ezzel a bemutatással a gyerek számára világossá válik, hogy a hengerek más-más hangot adnak, ha megrázzuk őket, a feladat pedig az azonos hangot adó párok létrehozása. A gyakorlatot mindig egy újabb pár hozzáadásával bővítjük, amíg végül mind a 6 pár hengerrel dolgozunk. .

Ha a gyerek már biztonsággal meg tudja állapítani a hangok közti különbséget, és rá tud találni a párokra, akkor lehet a következő játékokat játszani vele: Sorozatalkotás: Egy dobozzal játsszuk; mindig 2 hengert hasonlítunk össze, és sorba állítjuk őket, halktól a hangosig, vagy fordítva. Miután a sorozatot felépítettük, a pedagógus egyet kivesz, a gyerek meghallgatja, a feladata pedig visszahelyezni a megfelelő helyre a sorban. Páros játék: A pedagógus (vagy egy másik gyerek) megráz 3 hengert, a vele játszó gyereknek ugyanazt a hármat meg kell találnia a saját hengerei közül. Csoportos játék: • Ha már a gyerekek jól ismerik az eszközt, akkor 6 gyerekkel azt lehet játszani, hogy mindenki kap egy hengert, és sort alkotnak, folyamatosan rázva a hengert; halktól a hangosig vagy fordítva. • 12 gyerekkel is játszható az a játék, melyben mindenki kap egy hengert, és a feladatuk megkeresni a saját párjukat (azt a gyereket, akinél az azonos hangot adó henger van). Batka Bernadett

7


Mit egyen a gyerek? Csecsemő- és kisgyermekkorban a gyermek táplálkozási szokásait a család alakítja. Később, az óvodába, iskolába kerüléssel egyre nagyobb szerepet kapnak a külső tényezők, hiszen a gyerekek hétköznapi tápanyagszükségletének fedezése 55-65%-ban a közétkeztetésben történik. Kiemelkedően fontos tehát, hogy a menzákon a gyerekek ne csak egészséges, értékes tápanyagban gazdag ételekhez jussanak, hanem az egészségtudatos táplálkozási szemlélet kialakításával kapcsolatban is tegyen meg az intézmény minden tőle telhetőt.

milyen nagy szerepe van a menzáknak ezeknek a kockázati tényezőknek a csökkentésében. A korszerű, egészséges ételek felszolgálása azonban itt nem csak szemlélet, hanem szakmai hozzáértés és pénz kérdése is. Éppen ezzel kapcsolatban alakult ki a legnagyobb vita. Míg az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyi államtitkársága kijelentette, hogy nem lesz áremelés a menzákon, a Magyar Közétkeztetők Szövetsége úgy véli, amennyiben a rendelet a minisztérium által vitára bocsátott formájában lép életbe, úgy jövő januártól akár 70 százalékkal is drágulhat a közétkeztetés.

Sajnos hazánkban ezen a területen még bőven van mit fejleszteni, ahogy az az előző évek táplálkozás-egészségügyi vizsgálataiból kiderül. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet felmérései szerint az óvodai és az iskolai közétkeztetés sem minőségében, sem mennyiségében nem felel meg az egészséges táplálkozás uniós irányelveinek. Kockázati tényezők már gyermekkorban A tavasszal elkészült, nagy társadalmi és szakmai vitát kiváltó, közétkeztetésről szóló jogszabálytervezet hatásvizsgálati dokumentumában kiemelik: az oéti vizsgálatai igazolták, hogy a táplálkozási kockázati tényezők, például a fokozott energia- és zsírbevitel, a napi öt grammot meghaladó sóbevitel, az alacsony zöldség- és gyümölcs-fogyasztás nem csak a felnőttek körében, hanem már gyermekkorban is kimutathatók. A túlsúly és elhízás aránya a felnőttek között rendkívül magas, emellett a gyermekkori elhízás az elmúlt 10 évben háromszorosára emelkedett. Figyelembe véve, hogy az iskolai közétkeztetésben közel fél millió gyermek vesz részt, látható,

8

Több tejtermék, friss zöldség-gyümölcs A jogszabálytervezet egyebek között a bölcsődékben, óvodákban, iskolákban, gyermektáborokban és kórházakban alkalmazható étrend táplálkozás-egészségügyi előírásait tartalmazza. Rögzíti, hogy az étrendet az élelmezésvezető állítja össze, továbbá, hogy a közétkeztető minden általa biztosított étkezéshez étlapot készít és azt jól látható helyre kifüggeszti. Az étlapon fel kell tüntetni az ételek energia-, zsír-, telített zsírsav-, fehérje-, szénhidrát-, cukor-, és sótartalmát, valamint az élelmiszerek jelöléséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott allergén összetevőket.


A tervezet egyik mellékletében részletezik, hogy a különböző korcsoportok számára mennyi a naponta szükséges energiabevitel. Emellett több táblázatban taglalják, hogy a különböző korcsoportok étrendjének milyen arányban és módon kell tartalmazni egyebek mellett húsokat, tejtermékeket, zsiradékokat, cukrot, gabona alapú élelmiszereket, zöldségeket és gyümölcsöket. Rögzítik, hogy egész napos étkeztetés esetén egy embernek biztosítani kell legalább fél liter tejet vagy ennek megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú tejterméket, négy adag zöldséget - amibe a burgonya nem számít bele - vagy gyümölcsöt, ezekből legalább egy adagot nyers formában, továbbá három adag gabona alapú élelmiszert. A szükséges folyadék biztosítására az ivóvízen kívül ásványvíz vagy tea adható, utóbbi csak az előírt cukormen�nyiséggel. Kenessei Orsolya forrás: mti, atv.hu

Egészségtudatos táplálkozási szemlélet kialakítása az óvodában A közétkeztetésben asztalra kerülő egészséges ételek mellett fontos, hogy az óvoda nevelési elvei között az egészségtudatos táplálkozási szemlélet kialakítása ne csak elviekben, hanem a gyakorlatban is megvalósuljon. A gyerekek a pedagógusok segítségével termesszenek saját kis kertjükben zöldségeket, gyümölcsöket, vagy ha erre nincs lehetőség, vásároljanak be együtt a piacon. Dolgozzák fel közösen a finomságokat, készítsenek salátákat, süteményeket, lekvárokat, savanyúságot és más ízletes, egészséges harapnivalót. A közös munka során tudatosodik bennük, honnan kerül az asztalukra az étel, mik az egészséges, természetes alapanyagok. A legfiatalabbak is élvezettel vesznek részt a sütés-főzésben, és ezek a pozitív tapasztalatok megalapozzák azt, hogy felnőve is odafigyeljenek arra, mit esznek, illetve készételek vásárlása helyett saját maguk által készített ennivalót fogyasszanak.

9


Hírek, újdonságok xiv. Montessori Európa Kongresszus 2013 október 18–20 között tizennegyedik alkalommal rendezik meg a Montessori Európa Kongresszust. A több száz szakember részvételével zajló jelentős nemzetközi pedagógiai eseménynek ezúttal Budapest ad otthont. A kongresszus témája idén az autentikus Montessori pedagógia, és olyan kérdésekre keres választ, mint az egyre gyorsuló technikai fejlődés hatásai a társadalomra; hogyan reagál ezekre a változásokra az oktatás, illetve mennyire lehet hiteles és eredeti a Montessori pedagógia napjainkban, az állandó új kihívások között. A szervezők a neves nemzetközi szakemberek előadásai mellett műhelymunkára, valamint intézménylátogatásokra is hívják a résztvevőket. A kongresszus ideje alatt kiállításon biztosítanak lehetőséget magyar és külföldi cégek bemutatkozására. https://www.montessori-europe.com/ Congress-2013-Budapest

Montessori Világ 2013/3 ingyenes kiadvány Kiadja a Montesz Alapítvány Főszerkesztő: Kenessei Orsolya Fotók: E. Várkonyi Péter Tördelés, design: Szüdi János Újságunk támogatója: Polderprint (Hollandia) A fotók és a gyerekrajzok az Eszterlánc Magyar–Angol Montessori Óvodában készültek.

10

Könyvajánló: Bereznay Tamás–Hécz Attila– Csikós Viktória: Mesék a konyhából Rendhagyó, minden szabályt felrúgó kötet ez: egyszerre tanulságos mesekönyv, látványos képeskönyv és hasznos receptkönyv, melyben minden meséhez egy könnyen elkészíthető recept is tartozik. Hiánypótló alkotás, mely egyszerre tanít és nevettet, ugyanakkor hallatlan bájjal, tündéri rajzok segítségével vezeti be a gyermekeket az egészséges táplálkozás, a sütés-főzés és a saját kézzel készített étel örömeibe. A kötet receptjeinek hitelességét a népszerű szakácskönyveiről ismert Bereznay Tamás garantálja, a szórakoztatásról pedig Hécz Attila meseíró, valamint Csikós Viktória illusztrátor alkotásai gondoskodnak. boook Kiadó 2011.


Következő számunk tartalmából: Sokszínű élet–Felfedezőúton Magyarország tájain Magyar Természettudományi Múzeum márciusban nyílt állandó kiállítása az élet sokszínűsége előtt tiszteleg. A biológiai változatosság előtt, amelyen az ember túlélése is múlik. Az érdeklődőket felfedezőútra várják a magyarországi tájakon, amely során megismerhetik a hazai élővilág sokféleségét, védendő természeti ritkaságait, érdekességeit. Eközben lélegzetelállító preparátumok, tudományosan hiteles rekonstrukciók és filmek, páratlan látványok, interaktív eszközök, meglepetések és játékok teszik a hasznos időtöltést szórakoztatóvá a felnőttek és gyerekek számára egyaránt. A kiállítás kedd kivételével naponta 10 órától 17 óráig várja a látogatókat.

Montessori és a nyelvi nevelés A Montessori-pedagógia szerint a nyelv alapvető fontosságú, mert képessé teszi az embert a gondolatok kicserélésére, és egységesíti az egész emberiség gondolkodásmódját az egyes nemzedékek fejlődésén keresztül. A nyelvi nevelés egyik alapja, hogy a gyermekek számára a nyelv tanulmányozása szórakoztató tapasztalat, amely belső késztetéséből fakad. A kétnyelvű gyermek Egyre nő azoknak a gyermekeknek a száma, akik két- vagy többnyelvű környezetbe születnek, és egyre több szülő tartja fontosnak, hogy gyermeke minél fiatalabb korában megismerkedjen egy vagy több idegen nyelvvel. Ennek ellenére a kétnyelvű neveléssel kapcsolatban még ma is rengeteg tévhit él a köztudatban. Őszi számunkban a Montessori nyelvi nevelés és ezzel kapcsolatban a kétnyelvű nevelés témakörét járjuk körül. Csináld magad! Az őszi természet kincseiből változatos technikákkal állatokat ábrázoló kollázst készítünk.

11


Magyar–Angol Montessori Óvoda www.lanclanc.hu Kétnyelvű nevelés Montessori fejlesztő eszközök Egyéni fejlesztés Önállóságra nevelés Szép, nagy kert Zöld óvoda, környezettudatos nevelés Veteményeskert gondozása Színes, otthonos környezet Több mint 100 m2-es csoportszobák Vegyes életkorú csoportok Csoportonként 3 pedagógus Gyermeklétszám: 20–25 egy csoportban Sok kulturális program, kirándulás Délutáni fakultatív programok Nagy tornaterem

1112 Bp, Menyecske u. 14. • info@lanclanc.hu • +36 30 543 3432


Montessori Világ 2013/3