Issuu on Google+

Adásidő A Katolikus Egyház Hivatalos Segélyszervezetének lapja

I. évfolyam I. szám 2011. április Ingyenes

Mindennek megvan az órája az újjászervezett Katolikus Karitász

Karitász Japánért

Bíborosi vizitáció leányfalun


Az égben immár ujjongva zengjen az angyalok kórusa, és ujjongjanak Isten csodálatos művei, fölséges nagy Királyunk győzelmét búgó kürtnek hangja áldva áldja!

Feltámadt, alleluja!

Adásidő 04


Mindennek megvan az órája

A Karitász megújult lapján keresztül szeretettel és örömmel köszöntöm a kedves Olvasót! Szeretettel, mert munkatársaimat köszöntöm, akik Krisztus szeretetét viszik az Egyház megbízásából azokhoz, akik erre a szeretetre nagyon is rászorulnak, akik magányosak, és akik talán gyakran érzik úgy, hogy nem fontosak senkinek, az ő sorsuk nem érdekel senkit. Így talán olykor a Karitász munkatársai azok, akik egyedüliként visznek érdeklődő szeretetet, akik képesek megértő hallgatásban figyelni arra, akit Krisztus sürgető szeretetétől indíttatva felkeresnek.

...a cselekvő szeretetben sokat segíthet, ha figyelmes szeretetettel felajánljuk 1%-unkat a Karitásznak, hisz ez külön pénzbe nem kerül, de vele mégis sokat tehetünk a rászorulóknak... Örömmel, mert bár sokszor és sokféleképpen próbáltunk hírt adni a Karitász tevékenységéről, erőfeszítéseiről, melyekkel a rászorulók életét törekedtünk segíteni és Isten Országát, a szeretet világát akartuk építeni környezetünkben, erről mégis sokszor úgy éreztük, nem sikerül, nem igen érdekli a világot sem a mi erőfeszítésünk, sem a másik gondja-baja. Most e megújult formájú és tartalmú lap reményeink szerint segít ebben. Jó lesz látni, hogy sokan vagyunk, hogy hány és hány településen, plébánián tevékenykednek az önkénteseink és hivatásos segítőink, akik örömmel és szeretetettel adják életük egy részét test-

véreik szolgálatába, azzal a meggyőződéssel, hogy amit egynek a legkisebbek közül tesznek, azt magának az Úrnak teszik. Személyes szeretetükkel állnak oda a testvérnek tekintett másik ember mellé, akinek rajtuk kívül talán alig van valakije. A közösen végzett munka erőt és lendületet is adhat. Sokat tanulhatunk egymástól, egymás hitén és buzgóságán erősödhetünk. Hiszen egyedül minden nehezebb, mintha összefogunk. Már az is segítség lehet, ha tudunk egymásról! Méginkább segítség lehet, ha ötleteket látunk, elképzeléseinkről is tudunk beszélni, ha megoszthatjuk sikereinket és kudarcainkat, örömeinket és bánatainkat, reményeinket és vágyainkat, elképzeléseinket és céljainkat! Sokat tanulhatunk egymástól! Hiszen az a szeretet, amit Jézus hagyott ránk, az cselekvő szeretetet. Nem érzelgős sajnálkozás, nem erőtlen részvét, hanem cselekvő segítés, megértő melléállás, áldozatos segítség, a másik teljes és feltétlen elfogadása. Ehhez pedig nem csak a kezdeti lendület, de a folyamatos erő is kell, amit egyházunktól, hitünkből, de egymástól is kaphatunk! Ebben a cselekvő szeretetben sokat segíthet, ha figyelmes szeretetettel felajánljuk 1%-unkat a Karitásznak, hisz ez külön pénzbe nem kerül, de vele mégis sokat tehetünk a rászorulóknak, csak egy kis figyelemre van szükség. És a szeretet figyelmes! Mindezt sokszorosan megtapasztaljuk ilyenkor, a húsvéti ünnep idején! Megtapasztaljuk és átéljük Jézus önmagát értünk adó szeretetét, és mi is próbáljuk az Ő szeretetét, a tőle kapott jókat másokkal megosztani. Visszük a lélek békéjét, a hit örömét, az élet reményét mindenkihez, családnak és ránk szoruló embertársnak, hívőnek és a hit örömét még nem ismerőnek egyaránt. Ez a jóság mutatkozik meg a lélek és a test ajándékaiban egyaránt. Kívánom, hogy legyen a hit által mindnyájunk lelkében ott a húsvéti öröm! Újuljunk meg magunk is bensőleg ettől az örömtől, a Feltámadottal való találkozástól, és újítsuk meg a környezetünket is a hit tanúságtételével, a lélek örömének sugárzásával, a tanúságtétel erejével! A világnak meg kell újulnia. Mindig is rászorult a világ erre. De ezt a megújulást aligha a politikusoktól vagy tudósoktól kell várnunk, hanem a hívőknek kell ezt elhozniuk és adniuk az embereknek. Ezt tette Szent Ferenc és Szent Erzsébet, ezen fáradoztak a szeretet nagy szentjei a múltban és a jelenben is, egyaránt. Erre látunk példát Teréz anya életében és leányainak munkájában, és erre látunk még annyi, de annyi példát az életben. És a mi feladatunk is ez. (folytatás a következő oldalon) Adásidő 3


Talán ez az újság is segíthet abban, hogy ne gondolhassa senki közülünk, hogy ő nem számít, hogy az amit ő tehet, az kevés és jelentéktelen, hanem rádöbbenjünk, hogy az amit tehetünk, azt nekünk kell megtennünk, azt most kell megtennünk. Ha így cselekszünk, akkor a legtöbbet tesszük, amit tehetünk, mindent megteszünk, ha elvégezzük, amire módunk van, halogatás nélkül, kényszeredettség nélkül, jókedvűen és örömmel. Ekkor még Isten áldása is velünk lesz, hiszen Ő szereti a jókedvű adakozót! Isten meg akarja újítani a világot! Ennek örömét adja nekünk a húsvéti örömben, ezért árasztja ránk Lelkét, és ezért adja nekünk kegyelmét nap nap után. Megajándékoz bennünket örömével, hogy erős és vidám legyen a lelkünk, és ezzel az erővel másokat is erősítsünk, hogy a lélek vidámságával felvidítsuk a szomorúakat és reményt adjunk a csüggedőknek,

hogy odaálljunk a magányosok mellé. Hogy embernek emberévé váljunk! Isten áldását kérem erre a most megújult formában útjára bocsátott lapra, de főleg az olvasóra, és rajtunk keresztül azokra, akikhez el tudjuk vinni Isten szeretetét, az Egyház örömét, a húsvéti ünnep lelki erejét és kegyelmét, a testvéri jóakaratot! Isten áldása kísérje a Katolikus Karitász szolgálatát, áldja meg a rászorulókat és minden munkatársunkat! Dicsértessék a Jézus Krisztus! Székesfehérvár, 2011 Húsvétján Spányi Antal püspök a Katolikus Karitász püspök-elnöke

„Mindennek megvan az órája,

és minden szándéknak a maga ideje az ég alatt: Van ideje a születésnek és a halálnak; ideje az ültetésnek és az ültetvény kiszedésének. Ideje az ölésnek és ideje a gyógyításnak, ideje a bontásnak és ideje az építésnek. Ideje a sírásnak és ideje a nevetésnek; ideje a jajgatásnak és ideje a táncnak. Ideje a kő eldobálásának, és ideje a kő összeszedésének; ideje az ölelkezésnek, és ideje az öleléstől való tartózkodásnak. Ideje a keresésnek, és ideje az elveszítésnek; ideje a megőrzésnek, és ideje az eldobásnak. Ideje az eltépésnek, és ideje a megvarrásnak; ideje a hallgatásnak, és ideje a szólásnak. Ideje a szeretetnek, és ideje a gyűlöletnek; ideje a háborúnak, és ideje a békének.” Prédikátor könyve 3,1-8

Adásidő Mindennek Megvan az órája

Impresszum: Adásidő - A Katolikus Egyház hivatalos segélyszervezetének lapja ∙ Kiadja: Katolikus Karitász A szerkesztőség címe: 1111 Budapest, Bartók Béla út 30. ∙ Telefon: 06/1/372-0910 ∙ Fax: 06/1/372-0914 E-mail: adasido@caritas.org.hu ∙ Honlap: www.karitasz.hu ∙ Felelős kiadó: Écsy Gábor, Katolikus Karitász országos igazgató ∙ Szerkesztő: Dippold Pál, ujsag@caritas.org.hu ∙ Tördelés, nyomdai előkészítés: Ester Communications Kft., www.estercom.hu ∙ Arculat, layout: Kohán József ∙ Fotók: www.sxc.hu, Csapó Viktória, Turcsik István ∙ Illusztráció: Turcsik Kinga ∙ Nyomda: Pharma Press Kft. ∙ ISSN: 2062-6584


Beköszöntő

Szavakkal, tettekkel, szolidaritással „Adásidő” címmel indul útjára ez az újság, amely a magyarországi egyházmegyei karitász központok üzeneteit is magába foglalja. A Prédikátor könyvében olvashatjuk: „Mindennek megvan az órája, és minden szándéknak a maga ideje az ég alatt…” Úgy gondoljuk, az adásnak mindig ideje van. Mindig vannak nehéz helyzetben élők, szükséget szenvedők, akiket a mi adományaink segítenek ki a bajból, de a jó szóra éppúgy éhezik az ember, mint a tárgyi adományra. Tehát az adásnak mindig helye van - mindig „adásidő” van.

Ebben található az igazi öröm: a másokkal való osztozásban, az adakozásban, az Istenéhez hasonló önzetlen szeretetben, amely megtöri az emberi önzés logikáját. A jótékonysági szolgálat hozzátartozik az egyház természetéhez. A nélkülözhetetlen anyagi segítségnyújtás által az egyház a szív és a szeretet jegyében fordul figyelemmel a nehéz próbáknak kitett személyek felé. A szegénység elleni küzdelemhez, az adományok és a ja-

Ez a lap azt szeretné mind teljeseb­ben bemutatni, hogy a Katolikus Ka­ri­tász szervezetei hogyan végzik Magyarországon a karitász munkát...

Ez a lap szeretné bemutatni azt, hogy a Katolikus Karitász szervezetei hogyan végzik Magyarországon a karitász munkát, milyen feladatokat látnak el, milyen akciókat hirdetnek meg, milyen összefogásra szólítanak fel. De nemcsak tájékoztató, ismeretközlő célja van a lapnak, hanem küldetéséhez tartozik az is, hogy megossza azokat az örömöket, melyek az adakozásból fakadnak, és ezáltal is kedvet csináljon a karitász önkéntes munkához, és megéreztesse mindnyájunkkal, hogy adni jó. Tájékoztatást kíván adni arról is, hogy a Katolikus Egyház hivatalos segélyszervezete az ország különböző egyházmegyéiben milyen szociális és karitatív tevékenységet folytat. Ezekkel az információkkal ötleteket is kaphatunk a jó megtételére saját egyházközségünkben. Szívesen helyet adunk a lapban az olyan írásoknak, amelyek mindnyájunk számára hasznosak lehetnek. A segítésnek számtalan módja van. Hátha éppen az általunk végzett jótett inspirálja felebarátunkat arra, hogy „menj, és Te is cselekedj hasonlóképpen”(Lk 10,37). „Isten jóság. Isten szeretet.” - ez volt XVI. Benedek első nagy írásának témája. Az út mentén Jézus sokszor megállt és letérdelt a szegények és betegek mellé, befogadta és magához ölelte a hozzá közeledő gyermekeket.

vak megosztása közelebb visz bennünket másokhoz. Az ajándékozás szeretet nélkül semmit sem ér – figyelmeztet XVI. Benedek pápa. A felebarátunkkal való osztozásban megtapasztaljuk az örömön keresztül, hogy az élet teljessége Isten szeretetéből fakad. Az adományozás Istenhez közelít minket és a megtérésre hív bennünket. Van elegendő élelmiszer mindenki számára. Egyesíteni kell erőinket, hogy leküzdjük az éhínséget – ezzel a sürgető felhívással fordult XVI. Benedek pápa a világélelmezési csúcstalálkozó megnyitó ülésének résztevőihez. Az éhség gyökeres felszámolásához szükség van mindenekelőtt a szívek megtérésére. Konkrétan tanúskodni kell arról, hogy mindnyájan az egyetlen emberi család tagjai vagyunk. „Az éhség a szegénység legkegyetlenebb és legkonkrétabb jele”- mutatott rá a pápa. Nem fogadhatjuk tovább már el a gazdagság és a pazarlás jelenségét, miközben az éhínség drámája egyre nagyobb méreteket ölt. A Katolikus Egyház szavakkal, tettekkel és szolidaritással továbbra is támogat minden olyan erőfeszítést, amely az éhség leküzdésére irányul. A szegények, az éhezők, a hajléktalanok, a rászorulók kiáltása nem marad néma kiáltás. A konkrét és látható válasz az egyház minden hívőjének szolidaritásán keresztül érkezik. Mert mindenki erkölcsi kötelessége mások, különösen a legkiszolgáltatottabbak és a legszegényebbek megsegítése. Az egyház szélesebb körű és mélyebb szeretetközösség kialakítására törekszik a szegények szolgálata érdekében. Arra kaptunk meghívást, hogy tegyünk tanúságot ne csak szavakkal, hanem tettekkel és karitatív tevékenységgel is. Ezeket a munkákat fogja össze és koordinálja a Katolikus Karitász, és ebben szeretne segíteni az „Adásidő” is. Écsy Gábor a Katolikus Karitász országos igazgatója Adásidő 5


Segélyakció

Felsőzsolca Tűzifaosztás

Felsőzsolcán, Ónodon és Sajóládon 1,5 millió forint értékben közel 50 tonna tűzifát osztott szét a Katolikus Karitász az árvízkárosult családoknak. A szervezet folyamatosan dolgozott a károsult családok megsegítésén Felsőzsolcán és a térség több településén a tavalyi árvíz óta. A karitász munkatársai kiemelt figyelmet fordítottak a biztosítással nem rendelkező károsultakra. Felsőzsolcán mintegy kétszáz ház felújításán dolgozik jelenleg is a szervezet. Az elmúlt hónapokban összesen 499 házat újítottak fel 18 árvíz sújtotta településen. A téli hideg tovább lassította a munkálatokat, hisz a még nedves falak nem tudtak száradni. Az árvíz miatt sok család került nehéz anyagi helyzetbe, és a hideg beálltával csak nehezen, segítséggel tudtak tűzifához jutni.  Ezért a Katolikus Karitász mintegy 80 rászoruló családnak tudott tűzifát adni.

Adásidő 6


Közel a kétmillió kilóhoz

A 2010. évi EU élelmiszersegély program A Katolikus Karitász negyedik éve vesz részt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által kiírt EU Élelmiszersegély programban. Segélyszervezetünk az úgynevezett csillagpontos elosztási rendszert alkalmazza. Ez azt jelenti, hogy az ország különböző területein lévő ÁTI Depo raktárakból (Győr, Miskolc, Szigetszentmiklós, Pécs) nagy teherbírású kamionokkal kiszállíttatjuk az árut egy osztópontra. A településen egy lerakodásra, és több gépkocsi parkolására alkalmas helyet keresünk, ahová kisebb autókkal érkeznek a környező helységekből a karitász önkéntesek vagy az önkormányzat dolgozói. Ott rakodják át a településenkénti mennyiségeket és viszik el saját falujukba, ahol 4 napon belül kiosztják a rászorulóknak az élelmiszersegélyt. A programban ellátott települések száma évről évre nő, és nő az élelmiszersegély mennyisége is. A 2010. évi EU Élelmiszersegély program keretében 120 új település ellátását vállalta a Katolikus Karitász, így 628 település tartozik már hozzánk. Ebből 618 település rászorulóit láttuk el az év folyamán, összesen 1.806.378 kg élelmiszerrel országszerte. Ez a mennyiség 75 db 24 tonnás kamiont, és több kisebb teherautónyi rakományt jelent. A tavalyihoz képest (1.150 tonna) az idén 656 tonnával, azaz 57%-kal több élelmiszert osztottunk szét. Az őszi fordulóban a Szabadbattyáni ÁTI Depo raktárt is bevontuk a tárolásba, így 4-ről 5-re emelkedett a szerződött raktáraink száma. A 2010. évi program keretében változatos gabonaalapú termékeket osztottunk ki, az I. tavaszi-nyári fordulóban 12 féle terméket, a II. őszi-téli fordulóban 18 féle terméket: lisztet, tésztaféléket kristálycukrot, C-vitamin készítményt, müzlit, in­ stant eperízű italport, pirított tarhonyát, instant tészta levest, kukorica konzervet, krémmel töltött kekszet.

A 2010. év során 167.995 fő részesült élelmiszer adományban. Legtöbbször egy osztás alkalmával három féle élelmiszert kaptak, egyes régiókban akár négy félét is. 211 település önkormányzatával kötöttünk alvállalkozói szerződést, itt általában az önkormányzatok vitték el saját járműveikkel az árut közvetlenül a raktárból.

A programban ellátott települések száma évről évre nő, és nő az élelmiszersegély mennyisége is. Az MVH szerződés szerinti 1% adminisztratív (raktározási költségek) és 1,5% szállítási költségtérítésén felül segélyszervezetünk saját forrásból (adományozók támogatásából) fedezi a program költségeit. Az osztások során több ezer karitász önkéntes, számos karitász dolgozó, valamint önkormányzati- és családsegítő szolgálati alkalmazott dolgozott a programban. Feladataik közé tartozik a rászorulói adatok kitöltése és megküldése. Az osztás előtt kiértesíteni a rászorulókat a segély nagyságáról, az átvétel helyszínéről,

idejéről. Megszervezni, hogy hol lehet majd az élelmiszert néhány napig tárolni, majd átvetetni a rászorulókkal. Átadáskor a karitász központ által küldött kiosztási adatlapon alá kell íratni a rászorulóval a listát, majd ezt postacímünkre el kell juttatniuk.

A következő 12 egyházmegye vett részt az idei programban

Adományban részesült települések száma

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

54

Egri Főegyházmegye

25

Esztergom–Budapesti Főegyházmegye (vidék)

13

Esztergom–Budapesti Főegyházmegye (Budapest)

4

Győri Egyházmegye

24

Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

14

Kaposvári Egyházmegye

30

Pannonhalmi Főapátság

1

Pécsi Egyházmegye

79

Szeged-Csanádi Egyházmegye

10

Székesfehérvári Egyházmegye

64

Szombathelyi Egyházmegye

204

Váci Egyházmegye

21

Veszprémi Főegyházmegye

67

Adásidő 7


Egyházmegyék Veszprém

A devecseri vörösiszap nem törte meg lendületünket Szervezetünk a Veszprémi Főegyházmegye hivatalos segélyszervezete, a Katolikus Karitász - Caritas Hungarica tagja. Tevékenységünk közé tartozik az egyházmegye területén élő

többgyermekes és krízishelyzetben lévő családok és személyek anyagi, fizikális és mentálhigiénés segítése, idősek gondozása, betegek látogatása. Ügyfélkörünket hajléktalanok, hátrányos szociális helyzetű egyének, családok, alacsony nyugdíjjal rendelkező személyek alkotják. A krízishelyzetben lévők, rászorulók, illetve hozzátartozóik ügyfélfogadási időben fordulhatnak hozzánk. Minden alkalommal szociális munkás próbál

segítséget nyújtani egyéni esetkezelés és családsegítés formájában. A krízisben lévők anyagi segítségnyújtását minden alkalommal megelőzi az első interjú (krízishelyzet és a rászorultság felmérése) és az egyéni segítő beszélgetés. Az anyagi segítségnyújtást krízissegély, kríziskölcsön és természetbeni támogatás formájában valósítjuk meg. Az emberek nemcsak anyagi, hanem mentális problémák esetén is fordulnak hozzánk segítségért. Az adományozást minden alkalommal gondos felmérés előzi meg. Több alkalommal szervezünk segélyakciót (élelmiszergyűjtés, pénzbeli adománygyűjtés, gyógyszerek, vitaminok eljuttatása az idősek és betegek részére), mely során anyagilag és természetben egyaránt célzott támogatáshoz juthatnak a családok. Alkalmanként a téli hónapokban meleg ételt és teát osztunk az utcán élőknek. Több településre szállítunk adományozás céljából ruhaneműt és használati tárgyakat, valamint élelmiszeradományokat, hogy a plébániai karitász csoportok és a távolabbi települések is támogatni tudják a

családokat. A ruha és egyéb tárgyi adományok többsége Németországból érkezik szervezetünkhöz. Rendszeres kapcsolatot tartunk, és közös programokat működtetünk a szociális ellátórendszer intézményeivel és egyes civil szervezetekkel, ilyen program például az épületünkben működő Kerek Világ Klub elnevezésű játékterápia fogyatékkal élő gyermekek számára. Jelenleg nagy erőkkel dolgozunk a katasztrófa sújtott Devecserben. A katasztrófa első napjától részt vettünk az önkéntesek koordinálásában, a segélyezésben és az étkeztetésben. A karitász által végzett segítő tevékenység jelentős része a karitász csoportok önkénteseinek munkájára alapszik. Egyházmegyénkben 30 karitász csoport működik, amelyekben 350 állandó önkéntes vesz részt a munkában. Központunk összefogja, koordinálja és támogatja a csoportokat, akik hitük és szeretetük erejével nap mint nap tesznek az elesettekért. Zagyva Richárd a Veszprém-Főegyházmegyei Karitász igazgatója

Embertől emberig Megrendítő képsorok, megrázó adatok és beszámolók a karitász szakmai napján. 2010. október 28-án délelőtt rendezte meg a Veszprém Megyei Kulturális Központban az „Összefogás a szegényekért” elnevezésű szakmai napját a Veszprém-Főegyházmegyei Karitász. Bár a szegénység és a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem európai éve jegyében zajlott az esemény, az előadók leginkább a Magyarországot sújtó természeti katasztrófák alatt és után zajló karitatív tevékenység köré fűzték Adásidő 8

fel mondandójukat. A rendezvény hitelesen és szemléletesen mutatta be a Katolikus Karitász tevékenységét, koncentrálva a borsodi árvíz és az októberi vörösiszap-katasztrófa mentési munkálataiban való részvételre. Márpedig a karitász kivette részét a munkából: 90 millió forint értekben szállított segélycsomagokat az árvíz aktivitása alatt a borsodi térségbe és 300 házat újított fel. A devecser-kolontári tragédia mentesítési munkálataiban 800 karitászos önkéntes vett részt. Márfi Gyula érsek úr köszöntőjében

a szeretet fontosságáról szólt, arról, hogy szeretet nélkül nem lehet élni, és a legnagyobb öröm és boldogság a szeretet nevében cselekedni – úgy, ahogy a karitász tagjai teszik.Az előadások sorát Forgách József, a Katolikus Karitász országos igazgatóhelyettese nyitotta, aki igyekezett megfogalmazni a szervezet szellemiségét és tevékenységét. Igyekezett, mert több meghatározást is felsorolt a szervezet definiálásához. – A karitász az egyház szociális karja, szeretetszolgálati intézménye. A karitász multinacioná-


lis karitatív szervezet. A karitász az evangélium lefordítása arra a nyelvre, amit a hitetlen is megért – mindegyik igaz, és igaz az is, hogy Isten rendjét az angyalok őrzik, az igyekezetét pedig mi magunk. Tehát a keresztény ember hivatása abban áll, hogy képes legyen embertársai szeretetére, elfogadására – fogalmazott Forgách József. Az igazgatóhelyettes ezek után beszélt a karitász-rendszer felépítéséről: a plébániai csoportok régiókba tömörülve az egyházmegyei karitászok alá tartoznak. E közösséget az országos központ fogja össze, amely fölött még két szervezet áll: a brüsszeli központú Caritas Europa és a római székhelyű Caritas Internacionalis. Tevékenysége pedig kiterjed a betegápolástól kezdve egészen a legbonyolultabb szociális feladatokig. A szervezeti rendszert bemutató előadás után Árvai Ferenc, az Egri Főegyházmegyei Karitász igazgatója vette át a szót, aki kiváló és egyben megrendítő előadásában elmondta, hogy a borsodi árvízi katasztrófahelyzet elhárításában és a helyben történő segítségnyújtásban milyen szerepet vállalt magára az egri szervezet. Árvai atya azzal kezdte, hogy 2010 elvileg a szegénység és a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem európai éve, és ők maguk is több előadással és rendez-

KARITÁSZBOLT Veszprém, Vár u. 25.

JÓ MINŐSÉGŰ NÉMET HASZNÁLT RUHANEMŰT, HASZNÁLATI TÁRGYAKAT ÉS BÚTOROKAT KÍNÁLUNK ELÉRHETŐ ÁRON! Használt ruházat: 2500 Ft/kg VÁSÁROLJON NÁLUNK, HOGY SEGÍTHESSÜNK! A bolt bevételéből a krízishelyzetben lévő családok számára támogatást nyújtunk. Szeretettel várunk minden kedves vásárlót a Karitász boltjában! NYITVA TARTÁS: hétfő, szerda, péntek: 8.00 - 16.00 kedd, csütörtök: 12.30 - 16.00

vénnyel készültek ezen alkalomra, de a természet közbeszólt. A borsodi árvíz (amely során 4700 családot kellett kitelepíteni) segélyezési munkálataiban a kezdetektől fogva bekapcsolódott a hevesi közösség. Gyűjtést szerveztek, segélycsomagokat készítettek és juttattak el a helyszínre, dolgoztak a fertőtlenítési munkálatokban, az újjáépítésben, gyerekeket táboroztattak, újrakezdési szociális és iskolakezdési támogatással segítették a rászorultakat, és jelenleg is részt vesznek az újjáépítési munkálatokban. Az igazgató úr megrendítő diasorozatban mutatta be a közönségnek az árvíz okozta károkat és a karitászos önkéntesek megfeszített, embert próbáló munkáját. „A szeretet feléleszti az újrakezdés reményét, a remény visszaadja a jövőben bízni tudó hitet.” – fogalmazott Árvai atya, és elmondta: a legfontosabb az, hogy a szeretet útján tudtak elindulni a bajba jutottak felé. Tevékenységüknek sajátos eredménye, hogy a vöröiszap-katasztrófa bekövetkezte után árvízkárosult borsodi roma emberek jöttek Devecserbe segíteni, éppen azért, mert ők is kaptak segítséget a nehéz időszakokban. A karitász borsodi tevékenységének bemutatása után Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes az állam és az egyház viszonyáról, annak alakulásáról tartott előadást. Hos�szú történelmi bevezetője végén kirajzolódott, hogy a magyar állam az 1930-as években kezdett népjóléti politikával foglalkozni, de nem kérdőjelezte meg az addig szociális tevékenységet ellátó egyház, egyházak kompetenciáját ezen a területen. A kommunista hatalomátvétel után az új politikai erő egyik legfontosabb célja az volt, hogy az egyház szűnjön meg a köz számára, lépjen ki a szociális szférából. 1989 után aztán az új civil és egyházi karitatív szervezetek bebizonyították, hogy adott esetben az önkéntesség, az értékelkötelezettség, az eszmeiség akár többet tud érni, mint a hideg szakmaiság. Azaz a profi szervezetek munkája mellett szükség van az önkéntesek tevékenységére. Magyarország kormányának meggyőződése, hogy az államnak és az

egyháznak együtt kell működnie a szociális szféra területén – fogalmazott Navracsics Tibor. Hangsúlyozta: rendkívül fontos az országban működő 10 000 egyházi és civil szervezet munkája. Ez a szám azt jelenti, hogy közel 400 000 polgár dolgozik valamilyen karitatív közösségben, és az egyházi szervezetek összértékben 53 milliárd forint értéket „termelnek” tevékenységükkel. Navracsics Tibor szerint éppen ezért van szükség az egyház társadalmi szerepvállalásának finanszírozásra.

A konferencia végén Zagyva Richárd, Veszprémi Főegyházmegyei Karitász igazgatója a vörösiszapkatasztrófa által sújtott területen végzett munkákról beszélt. A veszprémi karitász legelsőként jelent meg a tragédia helyszínén, bázisukat a devecseri plébániában alakították ki. Az önkéntesek kétkezi munkával segítettek, élelmiszer- és segélycsomagokat állítottak össze, és a katasztrófahelyzet konszolidálódása után részt vesznek az utógondozásban, a visszaköltöztetésben, az élet újrakezdésében. Zagyva Richárd a devecser-kolontári tragédia borzasztó eseményeit, képeit egy rövid filmmel mutatta be – melyet Veszprém Város Cigányzenekara kísért élőzenével. A film utolsó kockája hordozta azt a két szót, amely mottója lehet a valóban megrendítő és mégis felemelő rendezvénynek: „Embertől emberig”. Forrás: vehir.hu Adásidő 9


Egyházmegyék Veszprém

Nem munka, több annál… Devecser. Ezt a nevet manapság világszerte ismerik. Önkéntesként kezdtem tevékenységemet a katasztrófa utáni héten. Mikor elindultam, még nem tudtam pontosan, hogy mi lesz a feladatom, irodai munkára kerestek valakit. Úgy gondoltam, talán ott hasznomat veszik majd. A televízióban, interneten látottak után is döbbenetes kép tárult elém. Mint egy háborús övezet. Kihalt, üres, elhagyott házak, utcák, mindenhol vegyvédelmi ruhába öltözött emberek, katonák, rendőrök, tűzoltók és a leírhatatlan látvány: mindenütt rozsdavörös mocsok a talajtól kb. derék-mell magasságig, de volt, ahol még feljebb. Mintha kiradírozták volna a többi színt. Elképesztő. Aztán belecsöppentem a munkába. Fogadtuk a károsultakat, akik segítségért fordultak hozzánk, albérletet kerestünk nekik, felírtuk az igényeiket, ha jött adomány, azonnal próbáltuk eljuttatni a károsultakhoz. Fogadtuk az adományokat, telefonhívásokat. Megható volt nap mint nap érezni az apró csodákat, az ország, sőt, a világ szeretetét, ahogyan megmozdultak az emberek, és

próbáltak segíteni. Az októberi látvány mostanra változott. Nincsenek katonák, vegyvédelmi ruhás önkéntesek. Csak a rendőrautók cirkálnak az elnéptelenedett utcákon, ellenőrizve az arra járókat. Az elhagyott házak között csak néhol száll fel füst egy-egy kéményből. Tél szürkesége vegyül ezzel a letörölhetetlen, lemoshatatlan, eltakaríthatatlan rozsdavörös színnel. Az egyik utcában nyitott ajtajú, ablaktalan kicsi öreg házra leszünk figyelmesek. Az ajtón lengeti a hideg szél az iszaptól maszatos kis függönyt. Az ablak nincs a helyén, előtte mécsesek. Benéztünk. Legbelül látszódnak a bútorok. A szobában mindent iszap és gipsz borít. Kép a falon, a fogason ott lógnak a félig iszapos ruhák. Kérdeztük a szomszédot, aki épp akkor érkezett, miért vannak a mécsesek? A szomszéd néni már nem él. A bürokrácia, a rengeteg papírmunka, a hatalmas mennyiségű adatfeldolgozás útvesztőjében eluralkodott kissé a reményvesztettség, a fásultság, az elfojtott, tehetetlenség dühe, az elkeseredettség, az elégedetlenség

az emberek között. Nehezen találnak vigaszt, kapaszkodót az „új” élethez azok, akik halálfélelemmel küzdve kucorogtak a padlásukon vagy akik futva menekültek a rémes robajjal közeledő, pusztító ár elől, akik elvesztették szeretteiket, szomszédjaikat, otthonaikat, az emlékeiket. Azok számára csak az emlékezés, a remény és a hit maradt. Emlékezés az iszap előtti szebb világra. Remény, hogy eljön az idő, amikor ezt a borzalmat majd fel tudják dolgozni végre. Hit pedig abban, hogy van holnap, hogy van szebb holnap számukra is! Ebben a hitükben is próbáljuk erősíteni őket és segíteni nekik az ingóságaik pótlásán túl, amiben csak tudunk. A lehetőségeinkhez mérten bármiben. Lehet, hogy néha csak mosollyal vagy néhány jó szóval, de mindenképp szeretettel. Mert a szeretet ereje, az imádság, a mosoly és a kedves szavak mindent legyőznek, s talán ezt ők is érzik valahol a szívük mélyén, a kilátástalanságon túl. Füzesi Szilvia a Katolikus Karitász munkatársa

A zirci önkéntes hét napja A Katolikus Karitász bázisán egy hétig önkéntesként részt vett a károsultak megsegítésében a zirci karitász csoport vezetője, Ulrich Józsefné is, aki így vallott a látottakról: Az Árpád-házi Szent Erzsébet Katolikus Karitász csoport tagjait is megrendítette az, ami 2010. október 5-én történt Devecserben, Kolontáron, Somlóvásárhelyen. A pénzadományon túl személyes segítségünket is felajánlottuk. Felvettem a kapcsolatot a Veszprém-Főegyházmegyei Karitász igazgatójával, aki minden nap ment a helyszínre. Október 13án vele érkeztem Devecserbe. A látvány, ami fogadott megrendíAdásidő 10

tő volt. Első nap a konyhán voltam, ahol szendvicseket, teát, kávét készítettem a karitász önkénteseinek. Naponta 30-40 önkéntes dolgozott. Én ilyen nagyszerű összefogást még soha nem tapasztaltam. A feladatom a segélyek osztása volt, amiben egy helyi önkéntes, aki ismerte a rászorulók többségét, segített. Kaptunk egy térképet az iszapár sújtotta utcákról. A segélycsomagban, amit adtunk, legalább három napra elegendő tartós élelmiszer, gyümölcs, víz, tisztasági, tisztítószer csomag, védőmaszk volt. Ruhát, cipőt, ágyneműt is válogathattak és vihettek magukkal a rászorulók. Ha PB gázra,

gyógyszerre vagy egyéb létfontosságú dologra volt szükség a karitász abban is tudott segíteni és megvásároltuk számukra. Akiknek sikerült átmeneti albérletet szerezni, a raktáron lévő készletből bútort, mosógépet, műszaki árut kaptak. Ebben a nagy tragédiában érezni, tapasztalni lehetett az emberek együttérzését, összefogását, segítését. Határainkon belülről és határainkon túlról érkeztek a segély szállítmányok. Sok nagyszerű emberrel találkozhattam és ismerkedhettem meg. Köszönöm, hogy segíthettem.


Egyházmegyék Kaposvár

A Család éve a miénk 2011. kiemelkedő év. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia ezt az esztendőt a Család évének nyilvánította. Ugyanakkor az Európai Tanács határozata értelmében az önkéntesség éveként jelenik meg Európában. 

Család, önkéntesség, karitász. Meny­­ nyire egymásba kapaszkodó fogalmak! A Szent Család: József, Mária, Jézus Krisztus. Vagy István király, Boldog Gizella, Imre herceg. És a szomorú mai családok.  Ilyen ragyogó példák ellenére miért is jutottunk idáig? Be kell látni, az elmúlt évtizedek eszméi nem igen kedveztek a családok erkölcsi fejlődésének.  Egyre kevesebben merik Isten előtt kimondani azt az igent, s vállalni a felelősségteljes, áldozatokat is követelő gyermeknevelést. 

Önzőek lettünk és új istenünk született. A pénz, a karrier, a meggazdagodás istene. S csak zárójelben jegyzem meg, közben teljes az elszegényedés, eladósodás, munkanélküliség, reményvesztettség. Mert ez az isten csak ezt nyújthatja! Belátom, amíg ezek a gondok munkálnak családjaink 10-20%-ában, aligha le­ het a család békében együtt élő, kiránduló, templomba járó, közösen étkező és beszélgető mikrosejtje társadalmunknak. Annak ellenére, hogy országunkat az elmúlt év természeti katasztrófái eddig még nem tapasztalt tömegével támadta, hogy az elmúlt évek kormányzása majdnem csak korrupcióról, ígérgetésről, hazugságról szólt, hiszem, hogy a jövő az építkezésé lesz. A lassan már feledésbe menő fogalmak új értelmezést nyernek, mint a becsület, a szeretet, a hit, az igazságszolgáltatás, a munka, az összefogás, a haza és a család. Egyházmegyénket majdnem teljesen megkímélte a természeti katasztrófáktól a Mindenható, de összefogásra is késztette az árvíz, a vörösiszap, a belvíz gondjainak kárenyhítésében. Egyre fontosabb az összefogás, az egymásért, hazánkért érzett közös felelősség.

Istennek hála egyházmegyénk egyre erősödve próbált segíteni a rászorulókon: EU élelmiszersegély, krízissegély, Béres cseppek... és hosszasan lehetne sorolni. Természetesen ezek a támogatások a Katolikus Karitász segítsége nélkül nem valósulhattak volna meg. Köszönet érte és azoknak az önkéntes karitász munkatársaimnak, az áldozatvállalásban osztozó családtagjaiknak, akik biztosították, hogy időben odakerüljenek a támogatások, ahol a szükség a legnagyobb. Jáki Zoltánné a Kaposvári Egyházmegyei Karitász igazgatója

Betegek világnapja Marcaliban „Sebei szereztek számotokra gyógyulást…” Minden évben a lourdes-i Szűz Mária emléknapján, február 11-én tartja meg az egyház a betegek világnapját. II. János Pál pápa szándéka szerint ez a nap megfelelő alkalom a szenvedés titkának átelmélkedésére és különösen arra, hogy fogékonyabbá tegyük közösségeinket és a civil társadalmat beteg testvéreink iránt. Az idei évben a pápai üzenet jelmondata: „Sebei szereztek számotokra gyógyulást…” A Szentatya Jézus sebeire gondolt. E gondolatok je-

gyében rendeztük meg február 11-én Marcaliban a plébániatemplomban a betegek világnapját, ahol mintegy százan vették fel a betegek szentségét. Majd délután a Marcali Kórházban a környékbeli atyákkal együtt imádkoztunk a betegekkel. Eljött Németh József kéthelyi, Galambos Ferenc mesztegnyői, Grujber Zsolt böhönyei plébános atya is, hogy meglátogassa híveit. Igeliturgia keretében Grujber Zsolt atya beszélt a betegekhez a gyógyító Jézusról, aki

most is itt van köztünk és az ő érintésével ma is gyógyítja a betegeket. Majd a jelenlévő atyák kézrátétellel kezdték a betegek szentségének kiszolgáltatását. Végigjártuk a kórtermeket és több mint 100 beteg részesült a betegek szentségében és vette magához Jézus testét. Megrendítő élmény volt a betegek könnyes tekintete, melyben ott volt az öröm: az Istennel való találkozás öröme. Kiss Iván Adásidő 11


Egyházmegyék Szombathehy

Élet a Levendula-házban A Vásárosmiskén tavaly szeptemberben megnyitott Levendula-házban zajlik az élet. Ostyát sütnek, gondozzák az elültetett levendulát, csuhéból szépséges dísztárgyakat készítenek és szerelnek. S ami legalább ennyire fontos: az itt tevékenykedő megváltozott munkaképességű dolgozókból azóta remek, egymást segítő csapat formálódott. Az egyik, igencsak ködös januári nap délelőttjén autózunk Vásárosmiskére, hogy megnézzük, mi újság a Szombathelyi Egyházmegye által fenntartott, negyven megváltozott munkaképességű embernek - 25 nőnek és 15 férfinak - munkát adó Levendula-házban. Két előzés között Tuczainé Régvári Marietta, a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász igazgatónője arról beszél, hogy amikor nagyjából egy éve először próbálta meg szemrevételezni a plébániát, a kísérlete kis híján kudarcba fulladt, az épületegyüttes hátsó részében lakó albérlő kutyája ugyanis, mondjuk így: nem volt túl barátságos a látogatókkal. Marietta persze

az első falugyűlést is megemlíti, amikor is az eleinte fagyos hangulatot az melegítette fel, hogy kiderült: a karitász által meghonosítani gondolt levendula egyáltalán nem ismeretlen Vásárosmiskén, a falu egy korábbi plébánosa, s a példáját követő helybeliek ugyanis a negyvenes-ötvenes években több ültetvényt is létrehoztak a környéken. Nagyjából itt tartunk a beszélgetésben, amikor befutunk Vásárosmiskére, s a sorok írójának bizony eláll a szava. A plébánia mögött, a korábbi kukoricás helyén példás rendben sorakoznak a levendula-tövek (összeAdásidő 12

sen 6500 darab!), a nemrégiben még őserdő szerűen burjánzó, hatalmas kertben pedig gondozott növényzet fogadja a látogatót. Az utca felőli nagyobbik szobában Farkasné Lőrincz Zsófia szociális gondozó segítségével a helybeli és

A Levendula-ház nem egyszerűen csak egy munkahely, hanem egy közösségi tér. a környékbeli falvakból érkező as�szonyok készítettek nőnapi céges megrendelésre csuhé virágokat, a folyosóról nyíló egyik helységben gőzerővel folyt az ostyasütés, a másikban pedig (ugyancsak Horváth Gábor Adorján szociális gondozó vezetésével) a Cellcomp számára szereltek ügyes kezű férfiak. Az asszonyokkal beszélgetve kiderül, hogy igazán remekül érzik magukat a Levendula-házban. Egyikük, Kolonics Zoltánné érdeklődésünkre elárulta, hogy tavaly nyár eleje óta jár már ide. Eleinte még csak pakolgatás folyt, aztán elindultak a felújítási munkák, azok elkészültével pedig nekiláttak az ajándéktárgy-készítésnek. A létesítményt igazgató Horváth Péter nem győzi hangsúlyozni, hogy a Levendula-ház nem egyszerűen csak egy munkahely, hanem olyan közösségi tér, ahol a megváltozott munkaképességű emberek lelki segítséget is kaphatnak, s kapnak is. A napi szintű beszélgetések, a közös ünnepi programok (amelyekbe a falu lakosságát is bevonják), az énekkar megszervezése, mind-mind ezt a célt szolgálják, s bár még a munka elején tartanak, a pozitív visszajelzések szerint jó úton indultak el. „Többen is voltak, akik komoly félel-

mekkel jöttek ide, a megelőző években ugyanis kevés lehetőségük volt arra, hogy dolgozzanak, hogy egyáltalán kimozdulhassanak otthonról. Mostanra már ők is megtalálták a helyüket. Kisebb konfliktusok persze akadnak. Az elmúlt években, a négy fal között felgyülemlett feszültségeket kiadják magukból az emberek, s ez így is van jól. Egyébként mindent megbeszélünk velük, s ezt értékelik is, úgy érzem, szeretnek idejárni”, fogalmazott Horváth Péter, hozzátéve: a faluból is egyre több pozitív visszajelzést kapnak. És ennek Inzsöl Richárd plébános is örül, akit nem kell külön emlékeztetni arra, hogy eleinte bizony akadtak kétkedők, akik nem igazán hittek a Levendula-ház elindításában, s főként nem abban, hogy működésével tartósan javíthatja a környékben élő megváltozott munkaképességű emberek életminőségét. „Azt látom, hogy az itt dolgozók örömmel viszik haza és mondják el a jó tapasztalataikat, és így folyamatosan növekszik a Levendula-ház törekvéseinek és szellemiségének elfogadottsága. Mert ez esetben nem csak az fontos, hogy itt új munkahelyek jöttek létre, hanem az is, hogy a mindennapok során, az emberekhez való hozzáállásban, a ház egész működésében érvényesüljön a keresztény szellemiség. Az itt dolgozó evangélikusok és katolikusok háromnegyed része nem gyakorolja aktívan a vallását, de úgy látom, hogy amióta itt vannak, egyre nyitottabbak, s egyre inkább elhiszik, hogy a kereszténység szellemi terében nekik is van helyük”, fogalmazott Inzsöl Richárd. Kiss Tamás


Munkás hétköznapok Január eleje óta 15 megváltozott munkaképességű nő és ugyanennyi férfi dolgozik a nagylengyeli Szent Család Szociális Központban. A pénzkereset mellett az is fontos számukra, hogy közösségben tölthetik az idejüket. Hideg januári délelőtt: a nagylengyeli Szent Család Szociális Központban mindenki teszi a dolgát. A szombathelyi karitászos különítmény érkezése szinte mindennapos, így nem is zavarja meg a napirendet. Az asszonyok egy része éppen gyöngyöt válogat, a másik asztalnál öten-hatan rózsafüzért készítenek, megint mások üvegeket díszítenek. Az intézményt vezető dr. Horváthné Németh Klára a pár perce érkezett Tuczainé Régvári Marietta karitász igazgatónak néhány szóban összefoglalja az elmúlt napok történéseit, aztán kérdően ránéz, leginkább az érdekli, hogy sikerült-e foglalkoztatót találni a Szent Család Szociális Központ dolgozói számára. Marietta mosolyog, de nem akarja elkiabálni a dolgot. Annyit azért elárul: közel a megegyezés. (A szombathelyi EPCOS azóta igent mondott az együttműködésre — a szerk.) Pár perccel az idézett diskurzust követően Rába Imre Tamás plébános is befut, s újabb kupaktanács kezdődik, Marietta, Klára és Imre atya az elkövetkezendő hetek programjáról egyeztet. Egyebek mellett szó esik a karitász áprilisi jubileumi ünnepségéről, amely a nagylengyeli csapat számára is tartogat majd feladatokat, a többi intézményhez hasonlóan nekik is egy üstre való finom ételt kell majd elkészíteniük. Az irodában később arról is szó esik, hogy hamarosan a kinti munkákat is érdemes lesz elkezdeni, már csak azért is, mert – mint azt Klára megfogalmazza – a férfiak jobban szeretnek a szabad levegőn tevékenykedni. Imre atya helyesel, és a ház melletti területre telepítendő bodzásról és gyümölcsfákról beszél, s hozzáteszi: a termés hasznosítása érdekében egy aszalót is érdemes lesz majd felépíteni. Erre az Új Széchenyi terv kiírá-

sain akadhat forráslehetőség, vagyis: pályázni kell és érdemes is, teszi hozzá, aztán pedig leül a rózsafüzért készítő asszonyok közé.

„Sok helyen rabszolgaként bánnak a dolgozókkal, itt viszont tényleg odafigyelnek ránk, és ha kell, segítenek” Klára, Mónika és az ugyancsak rehabilitációs munkatársként dolgozó Sebestyén Artúr munka közben beszélget is a nagyteremben serénykedő asszonyokkal és férfiakkal, illetve az ostyasütő dolgozóival, s láthatóan mindannyian igénylik és értékelik is a törődést. Többen is elmondták, hogy egyre jobb a közösség, és szeretnek idejárni. A dolgozókkal beszélgetve amúgy egyértelmű, hogy a többiek is értékelik a számukra biztosított munka-, egyben közösségi helyet. A gellénházai Kálmánné Rózsás Ildikó ezzel együtt nem titkolja, hogy eleinte nem mindenki hitt abban, hogy az üresen álló nagylengyeli plébánia épületében tényleg munkahelyeket tud teremteni a karitász, az elmúlt hetek azonban elcsitították a kétkedőket. „Sok helyen rabszolgaként bánnak a dolgozókkal, itt viszont tényleg odafigyelnek ránk, és ha kell, segítenek”, tette hozzá a fentiekhez Ildikó, akit jó érzéssel tölt el, hogy ismét emberek között lehet, s új dolgokat tanulhat. Kiss Frigyest a szívével rok­ kan­ tosították le, és számára is nagyon fontos, hogy értelmes munkával töltheti az idejét. „Üldögéljek otthon, s emésszen a semmittevés? Ez semmire sem vezetne”, így a férfi, aki már alig várja, hogy jöjjön a jó idő, s elkezdődjenek a kerti munkák. „Nem volt könnyű, de megérte”,

mindezt már Imre atya mondja, akivel – később majd kiderül, hogy miért - a szomszéd ház felé vettük az irányt. A séta közben a plébános megemlítette, hogy nagy-nagy köszönet jár a nagylengyeli és a gellénházi önkormányzatnak, előbbi ugyanis 1,5 millió, utóbbi pedig 300 ezer forinttal segítette a felújítási és átalakítási munkákat. Éppen itt tart a mondandójában, amikor a szomszéd épület ajtaján kopogtatunk, egy percre rá pedig már a nappaliban ülünk. Velünk szemben a ház asszonya, Bedő Lászlóné, Ilike foglal helyet, akiről Imre atya elmondja, hogy az elmúlt 12 évben ő volt a falu polgármestere, és rengeteget tett a templom felújításáért, s azért is, hogy az üresen álló plébánia épületbe ismét élet költözhessen. Ilike a legutóbbi választásokon már nem indult, jó szomszédként

azonban a férjével együtt az utóbbi hónapokban is sokat segített, az építkezéshez tőlük vitték például az áramot, jó párszor a vizet, az építőanyagokat pedig nem is egyszer az ő pajtájukban tárolták. „A lakosság támogatja a karitász törekvéseit, s úgy látom, hogy jó irányba mennek a dolgok”, felelte érdeklődésünkre Ilike, s ez mindenképpen megnyugtató, mert ha valaki, széles ismerősi köréből fakadóan ő biztosan tudja, hogy a Szent Család Szociális Központról mit is tartanak nagylengyeliek és a környékbeliek. Kiss Tamás Adásidő 13


Egyházmegyék Szeged

Lelki megerősítés

önkéntes karitászos mivoltunkban

Február 12-én lelki napra gyűltek össze a karitász önkéntesek Szegeden, a tarjánvárosi közösségi házban. A programot Laurinyecz Mihály atya vezette, témája a lelki megerősítés volt önkéntes karitászos mivoltunkban. Az idei évben reflektorfénybe kerül az önkéntesség, és maga a karitász is a jubileum miatt. Ehhez még számunkra egyházmegyei szinten hozzáadódik a pasztorális útiterv, a Megújulva Megújítani (megujulva. hu), mely szerint idén a megtérés évét élhetjük. Ezen év során különösen is Krisztusra, lelki életünk megújítására, hitünk újrafelfedezésére,

újraalapozására figyelünk. Mindezekre kezdtünk el hangolódni ezen a régiós napon. A szokatlanul kellemes napfényes téli napon jó volt újra találkozni, beszélgetni a rég nem látott kedves ismerősökkel. Az első előadásban a megállás volt a középpontban. Fontos a megállás, melynek célja, hogy fel tudjuk dolgozni a minket ért él-

ményeket, mérleget készíthessünk, és így rátekintve jobban lássuk az irányt, vagy akár módosítsuk is azt, ha szükséges. Az előadóval pontról pontra végigmentünk a megállás módjain és különböző megvizsgálandó szempontokon, melyeket volt idő és lehetőség az Isten színe előtt, Szentségimádás keretében is átelmélkedni. Ilyen átelmélkedésre ajánlott kérdések voltak többek között: Mikor volt nagyobb megállásom, elcsendesedésem, amikor át tudtam tekinteni nagyobb időszakot? Mi indított a szolgálatra, mit vártam? Mit vártak tőlem? Mi lett tevékenységem hatása, gyümölcse? Változott-e időközben a motivációm? Mi ad erőt? Válaszainkkal a nap folytatásában egymást is gazdagíthattuk a kiscsoportos megosztásban. Számomra érdekes volt a meghívások, motivációk sokszínűsége. Volt, akire plébánosa bízta a feladatot, de volt olyan is, aki betegágy melletti szolgálatában érezte meg, hogy hasonló önkéntes tevékenységre van meghívva. De a kezdeti bizalom és megszólítottság a hétköznapi helytállásra már nem mindig ad elegendő erőt. Ekkor bizonyul - a csoportunk tagjai szerint - a legerősebb megtartó erőnek a hi-

tünk. Fontos még a karitász csoportunk segítő, szeretetteljes légköre, az időnkénti megállások, visszatekintések és közös tervezések. A nap második felébe tekinthettünk rá a karitászra, mint a Magyar Katolikus Egyház hivatalos segélyszervezetére. Mitől több a Katolikus Karitász, mint más segélyszervezet? Más szervezetekre nézve megjelent a karitász, mint „Isten akarata szerint bekapcsolódás Isten szerető művébe.” Hogy állunk mi ezzel? Éreztük-e már, hogy Jézus nélkül semmit sem tehetünk? Mindent vele, általa és neki. „Amit, legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek.” (Mt 25,40) Misi atya megerősítő szavai kísérhetnek: karitatív szolgálatunkat Jézus alapította és Ő kíséri. Isten szeretete az alapja, és Jézus bizalmából indult. Ő megbízott minket, ránk bízta a nélkülözőket… Hogy élünk ezzel a bizalommal? Tudunk százszoros termést hozni? Megállhattunk és elgondolkozhattunk mindezeken e régiós napon, de visszük tovább, és remélhetőleg életünket és szolgálatunkat gazdagítják személyes válaszaink és elhatározásaink. Megyeri Márta a Szeged-Csanádi Egyházmegye Karitász igazgatója

Nagyobb összefogás – beköszöntő helyett A Szeged-Csanádi Egyházmegyében 13 éven keresztül találkozhattak az Összefogás – Karitász hangja c. kiadvánnyal. A most kezében tartott lap azt jelenti, hogy az összefogás kitágult, az egész országot felölelővé vált. Bízom benne, hogy ez a lehetőség megerősíti a területünkön folyó karitász munkát is. Tervünk az idei évi programokat, találkozásokat kiemelten az önkéntességben és karitászos mivoltunkban való megerősítésre fordítani. Adásidő 14


A gyulaiak fát ültetnek A Nádi Boldogasszony Plébánia karitász csoportja 18 évvel ezelőtt alakult meg és végzi munkáját a rászorulók segítésében. Az eltelt idő alatt végzett munkáért és az adományokért a Szent Erzsébet napi szentmise keretében adunk hálát Istennek. Visszatekintve a 2010-ben végzett munkánkra, azt állapítjuk meg, hogy a nehézségek ellenére eredményes évet zárhattunk. Ebben az évben is minden csütörtökön délután osztottunk adományokat a raktárunkban. Nehéz szívvel állapítjuk meg, hogy a segítséget igénybe vevők száma jelentősen megnőtt, míg korábban egy-egy alkalommal 2-3 család vette igénybe ezt a szolgáltatást, az idén már alkalmanként 1520 család jelentkezett. Ugyanakkor ezzel egyidejűleg nőtt az adományozók kedve is, így ruhaneműkből az igényeket szinte teljesen kielégíthettük és néha-néha élelmiszereket is oszthattunk. A kisgyermekes családoknak bébiételt is juttattunk. Munkánk nem csupán fizikai segítségnyújtásból áll. Havonta látogatjuk otthonukban vagy a kórházban azokat az idős embereket, aki ezt igénylik, lelki segítséget nyújtunk részükre. A most újraszentelt kórházi kápolnában a betegek gyógyulásá-

ért imádkozunk és megemlékezünk az elhunyt munkatársainkról is.

Nőtt az adományozók kedve is, így ruhaneműkből az igényeket szinte teljesen kielégíthettük. Az elmúlt évben kétszer vettünk részt régiós karitász találkozón. Hunyán lelkinapon voltunk, itt Gyulán pedig szakmai fórum volt, melyen mi láttuk el a házigazdai feladatokat. Ezek a találkozók hasznosak, mivel az ilyenkor történő tapasztalatcsere eredményeit minden eljövő csoport hasznosíthatja a jövőbeli munkája során. Karácsony előtt megrendeztük a már hagyományos Idősek karácsonya ünnepséget. Szép számmal vettek részt meghívott egyedülálló, idős, beteg testvéreink ezen az ös�szejövetelen. A Karácsonyi János Római Katolikus Általános Iskola diákjai műsorral kedveskedtek a

vendégeknek, majd a Plébános úr karácsonyi gondolatait osztotta meg velünk. Az ünnep előtt még csomagokat is osztottunk a rászorulók részére. Dr. Herjeczki Jánosné csoportvezető

Magunktól, magunkért Elkezdtük az emberek figyelmét felhívni arra, hogy nem elég a kezét kinyújtani segélyért, adományért, hanem önmagának is tevékenyen részt kell vállalnia az öngondoskodásban. Szeretnénk az idén tavasszal is 60 gyümölcsfát kiosztani – ennek az akciónak korábban nagy sikere volt. Próbáljuk elmagyarázni, hogy a kertes házaknál a föld művelése milyen hasznos – saját maga által termelt krumpli és egyéb zöldség étkezésre kiváló. A konyhakerti

gazdálkodás segítségére vetőmagot adunk, valamint tanácsokkal is segítjük őket, hogyan állíthatnak elő vetőmagot a jövő évre. A tűzifát is elő lehet állítani, csak ültetni kellene az utcára, kertekbe akácfát, nyárfát. Egy kávé árából 12 csemete vásárolható az erdészetnél, de egy doboz cigarettából még több. Néha el is fogadják a tanácsot. Itt szeretnénk áttörést, érezze az ember, hogy képes tenni ő is saját sorsa alakulásáért. Adásidő 15


Egyházmegyék Pécs

Téli teás járat A téli kríziskezelés egyik fontos eleme a téli teásjárat, melyet már nyolcadik éve, a Hajléktalanokért Közalapítvány támogatásával indítottuk el. Az osztás helyét a város három pontjára szerveztük (Ágoston tér – Vasútállomás – Uránvárosi buszpályaudvar). A támogatás és az önerő összege 100 fő heti élelmiszer-ellátását biztosítja. A szombat-vasárnapi élelmiszercsomagot a pénteki járattal osztjuk ki, melyet igyekszünk tartós és változatos élelmiszerrel összeállítani. A létszámbecslés nem mindig bizonyul megfelelőnek. Egyes napokon jóval többen jönnek, ilyenkor kevesebb jut repetára.

A téli időszakban, amikor nagyobb a szervezet energiaigénye (különösen az utcán élőknél) fontos, hogy az átlagosnál magasabb kalóriaértékű élelmiszert fogyasszanak, de gyakran adunk gyümölcsöt, joghurtot és a magas cukortartalmú édességet is a napi adag mellé. Mivel a támogatás összegéből csak a legszükségesebbet tudjuk fedezni, a többit saját erőből pótoljuk. A járaton mindig tartunk meleg ruhát, cipőt, takarót. Többségük személyes ismerősünk, hiszen évek óta rendszeresen látogatják nemcsak a teásjáratot, de gyakran felkeresnek minket külön-

böző problémájukkal a karitász központban is. A járat népszerűségére jellemző, hogy már november elejétől – minden előzetes reklám nélkül – szinte naponta érdeklődtek a járat indításának időpontjáról. Télen, amikor az utcán élők számára különösen nagy a túlélés kockázata, igazi öröm számunkra, ha az utolsó teásjáraton – március 31-én – valamennyiüktől elköszönhetünk. Rauchné Csenki Anna

Börtönpasztoráció Pécsett

„Börtönben voltam és meglátogattatok.” (Mt 25,36) 2008-ban egy ifjúsági projekt, a Murál Morál Painting keretén belül kerültem a Fiatalkorúak Büntetésvégrehajtási Intézetébe Pécsett, ahol a sétaudvar falára egy, a fogvatartottak által tervezett és készített óriási képet festettünk. A munka közben a nevelőkkel is megismerkedtünk. A beszélgetésekből megtudták, hogy római katolikus hitoktató vagyok. A százados asszony felhívta a figyelmemet, hogy számos felekezet képviselteti magát a falaik között, de a katolikus egyház nem. Pedig a fogvatartottak többsége katolikus, és igény is lenne a hitbéli megerősítésre. Mindjárt fel is kért a feladatra. A válaszom az volt: - Gombóc nőtt a torkomba a bezártságtól, hiszen még egy madár sem tud leszállni az udvarba, mert még annak a tetején is rács van. Temérdek egyéb elfoglaltságom is van. Sajnálom, nem megy. De Isten útjai kifürkészhetetlenek. A következő év nyarán kiderült, hogy ősztől már nem kell többet iskolai hittant tanítanom Bogádon. Így az időhiányra már nem hivatAdásidő 16

kozhattam. Bekopogtattam a nevelőtiszthez, ha él még az ajánlatuk, akkor megpróbálnám a szolgálatot. Ehhez a plébános atya és a Püspökség engedélyére is szükség volt. Mindkettőt megkaptam.

A fogvatartottak többsége katolikus, erősíteni kell a hitüket. A foglalkozások változó sikerrel folytak. De a mi feladatunk csupán a magvetés. Hogy a mag mikor fog szárba szökni; kegyelem kérdése. Hétről-hétre megyek hozzájuk, követem az életüket és minden előítélet nélkül igyekszem közeledni mindenkihez. Imádkozunk, olvasunk a Szentírásból és énekelnek szívszorítóan. Sajátos a hitviláguk. Igen mélyen gyökerező, ám nem túl látványos a külső szemlélő számára. Ez idő alatt már sikerült alkalmazkodni a benti világ szabályaihoz. Mert az a hittanórai szemléltető eszköz, ami kinti világban a gyerekek között alkalmazható, megesik, hogy a biztonsági előírások miatt csak a

kapuig juthat, és akkor bizony rögtönözni kell. Idővel a gombóc teljesen eltűnt a torkomból. Nemrégiben egy konferencián találkoztam a régió más intézményeinek nevelőivel is, akik jelezték, hogy hasonló szolgálatra, a szekszárdi intézményükben is nagy szükség lenne. A karitászban is beszámoltam erről. Közösen keressük a lehetőségeket. Felvetődött még egy keresztény intézmény létrehozásának lehetősége is a börtönből szabadultak számára. Sokan válnak hajléktalanná a börtönévek alatt, de szeretnének megkapaszkodni és a társadalom hasznos tagjává válni. A nemzetközi felmérések is kedvező képet mutatnak: akiknek sikerül – mert segítséget kaptak keresztény testvéreiktől – visszailleszkedni az életbe, 86%-a nem esik vissza. Sokan magukra maradnak és 80%-uk visszaeső lesz. A feladat – ha elindítjuk – nagy felelősséget rak a vállunkra. Csak abban bízhatunk, hogy a jó Isten ad hozzá elég erőt. Péterfia Zoltán


Egyházmegyék Kalocsa-Kecskemét

„Reményt és vigaszt is kell adni” A főegyházmegyénkben 32 plébániai karitász csoport munkáiban 548 önkéntes vesz részt. A karitász csoportok megalakulásuk óta minden évben saját szervezésű adománygyűjtésekkel készülnek a plébániájuk területén élő rászorulók karácsonyi és húsvéti megajándékozására, a betegek látogatására és a szükséget szenvedők rendszeres segítésére. Évente több ezer ajándékcsomagot osztanak ki saját adománygyűjtéseikből. Szent Erzsébet ünnepén pedig egyre több helyen köszönik meg a hívek adományait Szent Erzsébet kenyerével. Az árvízkárosultaknak tartós élelmiszert, tisztítószert, ruhaneműt, bútorokat és fuvarfelajánlást gyűjtöttek.

Az összegyűlt több mint 70 mázsa adományt elszállították az árvízkárosultaknak. A vörösiszapár áldozatai számára végzett adománygyűjtésekben is mindenütt részt vettek a

is kapcsolódott ehhez a naphoz. A karitásznapra utazó soltvadkerti karitász három önkéntese tragikus autóbalesetet szenvedett. Egy munkatársunk a baleset helyszínén meghalt, ketten súlyos sérülésekkel Az árvízkárosultaknak tar- kórházba kerültek. Imáinkban emtós élelmiszert, tisztítószert, lékezzünk meg róluk. A karitásznap, ruhaneműt, bútorokat és melynek témája a szegénység volt, egy üzenetet fogalmazott meg. Így fuvarfelajánlást gyűjtöttek. szól: a karitászban nem elég a szekaritász önkéntesei is. Több plébá- gény embernek ruhát, gyógyszert és niáról szerveztek önkéntes munká- kenyeret adni, hanem még reménysokat a Katolikus Karitász devecseri séget és vigaszt is kell neki nyújtani. segítségnyújtó állomására, ahol 42 Mert a szegénység, a mély szegényönadózó (az ABEV számítógépes programmal vagy kézzel tölti ki adóbevallását), napaz segítő szolgálatotadóbevallást végeztek. választotta: ség remény és vigasz nélkül elviselvagy egyszerűsített hetetlen. Tavaly novemberD jelű 6-án Töltse ki az adóbevallás lapját!Tázláron A Karitászt Támogató Alapítvány adószáma: 19666275-1-43. Aztartottuk egyházi 1%-ról itt rendelkezhet karia kiválasztott egyház négyjegyű technikai számának az is egyházmegyei beírásával. A Magyar technikai száma: 0011. Küldje beSzántó az adóbevallását tásznapot. Egy Katolikus szomorúEgyház esemény Ambrus a

Ha Ön...

kitöltött D jelű lappal együtt! (Sem kettéválasztania, sem kisborítékba tennie nem kell a D-lapot, mert az szerves része az adóbevallásnak.)

munkáltatói adómegállapítást kért (a munkáltatója számol el az Ön adójával): Nyomtassa ki ezt a lapot, és vágja ki a lenti rendelkező nyilatkozatot! Ha egyház javára is rendelkezik adójának másik 1%-áról, akkor írja be a támogatni kívánt egyház négyjegyű technikai számát az üres mezőbe. A Magyar Katolikus Egyház technikai száma: 0011. Tegye borítékba a nyilatkozatot! (Külön papíron is rendelkezhet az egyházi 1%-ról. Ha így tesz, akkor azt a nyilatkozatot is tegye a borítékba.) A borítékra írja rá adóazonosító jelét, majd zárja le a boríkívánt egyházminél négyjegyű gyeésa írja borítékba.) A borítékra írja rá tékot, alá a ragasztáson átnyúlóan. Adja letámogatni a borítékot a munkahelyén hamarabb technikai számát az üres mezőbe. adóazonosító jelét, majd zárja le a (legkésőbb május 10-ig)!

Kérjük rendelkezzen adója 1+1%-ról javunkra Ha Ön... önadózó (az ABEV számítógépes programmal vagy kézzel tölti ki adóbevallását), vagy az egyszerűsített adóbevallást választotta: Töltse ki az adóbevallás D jelű lapját! A Karitászt Támogató Alapítvány adószáma: 19666275-1-43. Az egyházi 1%-ról is itt rendelkezhet a kiválasztott egyház négyjegyű technikai számának beírásával. A Magyar Katolikus Egyház technikai száma: 0011. Küldje be az adóbevallását a kitöltött D jelű lappal együtt! (Sem kettéválasztania, sem kisborítékba tennie nem kell a D-lapot, mert az szerves része az adóbevallásnak.) munkáltatói adómegállapítást kért (a munkáltatója számol el az Ön adójával): Nyomtassa ki ezt a lapot, és vágja ki a lenti rendelkező nyilatkozatot! Ha egyház javára is rendelkezik adójának másik 1%-áról, akkor írja be a támogatni kívánt egyház négyjegyű technikai számát az üres mezőbe. A Magyar Katolikus Egyház technikai száma: 0011. Tegye borítékba a nyilatkozatot! (Külön papíron is rendelkezhet az egyházi 1%-ról. Ha így tesz, akkor azt a nyilatkozatot is te-

borítékot, és írja alá a ragasztáson

A Magyar Katolikus Egyház techni-

ja ki a lenti rendelkező nyilatkozatot! Ha egyház javára is rendelkezik adójának másik 1%-áról, akkor írja be a

delkezése így, az adóbevallásától, illetve a munkáltatói adóelszámolástól függetlenül is érvényes.

már beküldte az le adóbevallását, és elfelejtett rendelkezni az 1%-okról, kai száma: 0011. Tegye borítékbavagy a átnyúlóan. Adja a borítékot a munnem akarja/tudja az 1%-os borítékot a munkahelyén: nyilatkozatot! (Külön papíron is renkahelyén minélleadni hamarabb (legkéNyomtassa ki ezt a lapot, majd vágja ki a lenti delkezhet rendelkező az nyilatkozatot! Ha egyház egyházi 1%-ról. Ha javára így sőbb május 10-ig)! is rendelkezik adójának másik 1%-áról, akkor írja be aakkor támogatni egyház négyjegyű tesz, azt akívánt nyilatkozatot is tetechnikai az üresaz mezőbe. A Magyar Katolikus technikai száma: 0011. gye aEgyház borítékba.) A borítékra írjaTegye rá már számát beküldte adóbevalláadóazonosító jelét, majd zárja a sát, és elfelejtett (Külön rendelkezni borítékba a nyilatkozatot! papíron isaz rendelkezhet az egyházi 1%-ról. Ha így tesz,leakkor borítékot, és írja alájelét, a ragasztáson vagy nem akarja/tudazt1%-okról, a nyilatkozatot is tegye a borítékba.) A borítékra írja rá adóazonosító majd zárja le a A borítékot postán juttassa vagy ja leadni borítékot a A átnyúlóan. borítékot, és írjaaz alá 1%-os a ragasztáson átnyúlóan. borítékot postán vagy személyesen személyesen juttassa el bármelyik el munkahelyén: bármelyik APEH irodához május 20-ig. Rendelkezése így, az adóbevallásától, illetve a munNyomtassa ki ezt a lapot, majdis vágkáltatói adóelszámolástól függetlenül érvényes.APEH irodához május 20-ig. Ren-

1 9666275 1 43

0 0 1 1 Magyar Katolikus Egyház

Karitászt Támogató alapítvány

Most egyszerűbben rendelkezhet!

Olvassa el a fenti tájékoztató Önre vonatkozó bekezdését!Adásidő 17


Egyházmegyék Esztergom-Budapest

Bíborosi vizitáció Leányfalun 2011. február 12-én bíborosi vizitáció volt egyházközségünkben. Dr. Erdő Péter bíboros úr egész napját Leányfalun, a hívei között töltötte. Minden érdekelte, ami a plébánián, a templomban és falunk életében történik. Karitász csoportunkra külön, közel egy órát szánt. Közvetlensége, barátságos érdeklődése mindannyiunkat megérintett. Együttlétünk imádság­ gal, köszöntéssel, munkatársaim be­­mutatásával indult, és ezt követte beszámolóm - 10 éves működésünkről. Szó esett megalakulásunk és kiteljesedésünk időszakáról. Karitász csoportunk 2000-ben alakult meg 8 fővel, jelenlegi létszámunk 18 fő.

Hosszú utat tettünk meg együtt jóban-rosszban, kísértések közepette, és sok mindent sikerült elérnünk egyházközségünkben és falunkban. Elsőként az egyházközségünkben elért eredményeinket, kezdeményezéseinket említettem, mint például a templomunkban megtartott Szent Miklós várását a csomagok osztásával, az anyák napi virágosztást, Szent Erzsébetkor a kenyérosztást, a Szentségimádási órákat és az Irgalmasság vasárnapjának megtartását. Szó esett a betegek, magányosok látogatásáról, segítéséről. A nyári gyermektáboroztatásról, különböző gyűjtésekről, adakozásokról. Például 2010 decemberében 100 000 forintot adtunk a karitász központon keresztül a vörösiszap károsultjainak, de évek óta segítünk az árvízkárosultaknak is. Adásidő 18

Említésre került az általunk végzett templomtakarítás, az ünnepeken az agapék, és azok kiszolgálása. A havonkénti plébániai találkozásaink, Szalay Zoltán atya helyi plébánosunk részvételével, ahol rendszeresen megbeszéljük teendőinket, esetleges problémáinkat. Nagy öröm számunkra, hogy az új keresztút stációiból a hatodik stációt karitász csoportunk állíttatta. Kiemeltem az önkormányzattal való jó kapcsolatunkat, akik a falu centrumában helyiséget biztosítottak számunkra, amit adományok tárolására tartunk fent, itt történik a felajánlások fogadása, rendszerezése és elosztása. Bíboros úr örömmel vette, hogy falunkban kiépítettük a betegek megsegítésére szolgáló egészségügyi eszközök kölcsönzését. Rendelkezünk két tolószékkel, két mobilággyal, különböző járókeretekkel, vannak könyök -és térdvédőink, járóbotjaink, fürdetőszékünk. Segítő tevékenységünk nem csupán Leányfalura korlátozódik. Segítettünk Felsőregmecen, Fényeslitkén, Arlón élő családokon is. Rendszeresen segítjük az Albertirsán élő nagycsaládosokat is. Tesszük ezt például ruhaneművel, konyhafelszereléssel, különböző, jó állapotban lévő leadott holmikkal. Megesik, hogy a fuvar költségeit is nekünk kell fedezni. Kitértem Écsy Gábor atya, a Szent Erzsébet Karitász Központ igazgatójával és munkatársaival való jó együttműködésünkre, segítőkészségükre, a karitász régiókkal való jó kapcsolattartásunkra. Elmondtam, hogy csoportunk helyileg a pomázi régióhoz tartozik, de testvéri kapcsolatban állunk a bajóti régióval. Csoportommal részt vettünk ez alatt a tíz év alatt több ízben egy éves mentálhigiénés képzésen,

ami különböző témákban folytatódott az Esztergom-Budapesti Főegyház­megye finanszírozásával és a bajóti régió szervezésében az esztergomi Szent Adalbert Oktatási Központban. Bíboros urat minden körülmény, esemény érdekelte. Figyelme kiterjedt mindazokra a létező teendőkre, ami által munkánkba betekintést nyerhetett. Felejthetetlen élmény volt számomra és számunkra ez a kedves beszélgetés Bíboros úrral. Biztatása, elismerő szavai remén�nyel és boldogsággal töltöttek el mindannyiunkat. Tudjuk, sónak, világosságnak akar bennünket Jézus, ebben a remény­ vesztett világban. A mi elsődleges feladatunk továbbadni a szeretetet amit kaptunk, hogy rajtunk keresztül megismerjék Istent. Pappné Emma a Szent Anna Plébánia karitász csoport vezetője Leányfalu


Köszönet a játékokért

Baba-mama klub a gazdagréti plébánián Ezúton szeretnénk hálánkat és köszönetünket kifejezni a Szent Erzsébet Karitász Központnak, hogy játékokat adományoztak részünkre. 2010 decemberében a budapesti Gazdagréti Szent Angyalok Plébánián elkezdték szervezni a Babamama klubot, kisgyermekes anyukák és gyermekeik részére. A klub alakulását a plébánia hírlevelében a Harangszóban hirdették meg. Egy darabig egyik édesanya hozta el gyermekei játékait, ezért úgy döntöttünk, hogy megpróbálunk segítséget kérni. Sok helyen próbálkoztunk. Több nagyobb játékforgalmazóval vettük fel a kapcsolatot, akik nem tudtak segíteni. Egy ismerősünk tanácsára kerestük meg Önöket. Önök szívesen segítettek nekünk. Örömmel vettük tudomásul a jó hírt, hogy módjukban áll játékokat küldeni közösségünknek. Rengeteg játékot kaptunk. A cso-

magban puzzle, memória játék, társasjáték, foglalkoztató játék, fa építőkocka, kisautó, zeneszerszámok,

Nagy segítség volt a mamák és gyermekeik részére, hogy a játékokat térítésmentesen kaptuk. babaszoba, babák, babaruhák, plüss játékok, kifestők, színezők, logikai játékok voltak. Az adományban minden korosztály talál olyan játékot, amivel tud játszani. Nagy segítség volt a mamák és gyermekeik részére, hogy a játékokat térítésmentesen kaptuk. Köszönjük, hogy gondoltak ránk és segítettek nekünk. Az adományt nagyra értékeltük. A hatalmas mennyiségű

játékkal egyéb programokat is le tudunk bonyolítani a plébánián, mint a vasárnapi mise alatti gyermekmegőrzést, gyermekfelügyeletet játszóház formájában. Bízunk abban, hogy a gyerekek játék közben jól érzik majd magukat. Az ifjúság fejlődését is szolgálják a játékok, és gyorsan eltelik a várakozási idő, míg az előadáson résztvevő, beszélgető édesanyjukra várnak. Feledhetetlen élményekkel távozhatnak egy-egy foglalkozás után. Szívesen jönnek el újra, közös játékokra, találkozókra, egyéb játékos közös programokra. Mindezek nekik is kellemes, vidám légkörű, családias hangulatú kikapcsolódási lehetőségeket adnak. Baba-mama klub

„…ha másnak ez sikerült, nekem miért ne sikerülhetne.” 1985-ben Halász Endre római katolikus pap önkéntes munkatársaival elindította a Katolikus Alkoholistamentő Szolgálatot, alkoholproblémával küszködő embertársainak, valamint hozzátartozóinak megsegítésére. A papi feladatokat 2000-től Jakus Ottó római katolikus pap látja el. A szolgálat tevékenysége elsősorban közösségi összejövetelek, többnapos lelkigyakorlatok, lelki napok szervezéséből, személyes lelki gondozásból áll. Az egyre növekvő igényt érzékelve szükségessé vált a szolgálat tevékenységének bővítése, mely hatékonysága látványosan növekedett. Önsegítő csoport indult szenvedélybetegek és hozzátartozók részére.

Szervezünk sport programokat, közös ünnepeket, kirándulásokat. Közösségben a személyes tapasztalatok megosztásának lehetősége felébreszti a vágyat - tapasztalatunk szerint - a gyógyulás útja felé. A szolgálat munkája a közösség erejére és támogatására épül. 2005-ben indult el Szenvedélybetegsegítő Lelki Központunk, a Szent Erzsébet Karitász Központ keretein belül. Közösségi alkalmakon, családlátogatások során is lehetőség nyílik a személyes beszélgetésekre, amely segítheti a gyógyulás utáni vágy felébredését, a változás lehetőségét nyújtva. A lelkigyakorlatok alapja az elfogadó, befogadó légkör, amely

lehetőséget ad az őszinte beszélgetésekre. A találkozásokon az elmélkedések, előadások után kisebb csoportokban beszélgetünk, megosztva egymással fájdalmainkat, nehézségeinket, örömeinket. A hitben való élet sokaknak hozott változást az életében: elhagyták az alkoholt, visszataláltak családjukhoz, munkahelyükre, közösségükbe.

Katolikus Alkoholistamentő Szolgálat, Szent Erzsébet Karitász Szenvedélybeteg-segítő Lelki Központ Adásidő 19


Karitász a nagyvilágban

Karitász a nagyvilágban A Caritas Internationalis 165 országban van jelen, helyi szervezetként, és számos egyéb helyen segíti munkájával a rászorulókat nemzeti vagy vallási hovatartozástól függetlenül. A szervezet tagjai – 440 ezer alkalmazottal és 625 ezer önkéntessel – évente 200 országban mintegy 24 millió embernek segítenek közvetlenül. A nemzetközi segélyszervezet munkatársai az elsők között érkeznek a katasztrófa sújtotta településekre, segítve a mentéstől a sérültek ellátásán át az újjáépítések befejezéséig. Területi szervezetein keresztül a mindennapi életben is segíti a rászorulókat, hátrányos helyzetben élőket. Az elmúlt időszak legfontosabb eseményeinek tükrében állítottunk össze egy rövid beszámolót a segélyszervezet nemzetközi munkájáról.

Nemzetközi karitász-összefogás Japánért Az elmúlt száznegyven év legnagyobb földrengése és az azt követő szökőár óriási pusztítást okozott Japán északkeleti partján. A Caritas Japán tudósítása szerint a legnagyobb veszteség a régióban Szendai környékén keletkezett. „A szökőár lesújtott népünkre, még mindig a sokk hatása alatt vagyunk” – mondta Koicsi Otaki niigatai egyházmegyei vezető. Iszao Kikucsi, a Caritas Japán püspök-elnöke biztosította a károsultakat, hogy a japán katolikus közösség, bár nagyon kicsi, mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy segítsen a szenvedőknek. A szökőár és a földrengés pusztítása után óriási szolidaritáshullám indult el Japán megsegítésére. Kína és Dél-Korea, Japán történelmi ellenfelei is kifejezték részvétüket, és humanitárius segélyt küldtek a katasztrófa sújtotta népességnek. A segélyakcióban különösen nagy részt vállalnak a dél-koreai katolikusok és a szöuli vallási szervezetek. Nicholas Cheong Jin-suk bíboros, szöuli érsek a hívőkhöz intézett üzenetében mindenkit arra hívott, hogy imádkozzanak az eltűnt személyek túléléséért. A legjelentőségteljesebb gesztust talán Lazzaro You Heung-sik, a koreai karitász elnöke tette meg. Azt kérte a hívőktől és minden koreaitól, hogy felejtsék el a Korea és Japán közötti történelmi ellenszenvet, őszintén imádkozzanak a felkelő nap országát ért eddigi legsúlyosabb földrengés áldozataiért és túlélőiért. Világszerte a karitász szervezetek adománygyűjtési akciót indítottak az áldozatok megsegítéséért, amelyhez hazánk is csatlakozott.

Ötszázezer gyermek él még sátrakban Haitiben Egy évvel azután, hogy a tavaly januári földrengés Haitiben közel 300 ezer áldozatot követelt és kétmillióan váltak hajléktalanná, egymillió ember, amelynek fele gyermek, még mindig sátrakban él és a szigetet mintegy 19 millió köbméter rom borítja. A lassú előrehaladás mellett új, súlyos helyzetek alakultak ki a kolera és a választások utáni ellentétek miatt. A Save the Children (Mentsük meg a gyermekeket) nemzetközi szervezet 1200 embere közel 870 ezer felnőttet és gyereket segített az elmúlt egy évben egészségügyi ellátás és oktatás terén, élelem- és vízellátással, higiéniai körülmények és munkalehetőség megteremtésével. Adásidő 20


Országos Karitász

20 éves

a rendszerváltást követően újjászervezett Katolikus Karitász (I. rész) Ruth Renkel írja valahol: „Soha ne félj az árnyaktól. Azok csak azt jelentik, hogy valahol fény van a közelben”. – Remény, amely mint bármikor, a magyar rendszerváltás pillanatában is képes volt túlélni önmagát. 1989 kora őszét írjuk. A budapesti Szent Család Plébánia kertje sátrakkal telt meg. Keletnémetek ezrei kértek és kaptak menedéket itt, a katolikus egyház hajlékában. Várszegi Asztrik esztergom-budapesti segédpüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 1990-ben kinevezett titkára, többször látogatott ide, hogy az „elvadult paradicsom” egyházi bölcsőjében formálhassa a karitász rendszerváltást követő, újraindíthatóságának terveit. Szükség is volt rá, mert a magyar püspökök egy korszerű koncepció előterjesztését várták tőle. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a püspök-titkár szervezetépítő terveit 1990 telén elfogadja. 1991ben pedig ünnepélyes keretek között hirdeti ki a Magyar Karitász megalakítását. Első elnöke Takács Nándor, székesfehérvári megyéspüspök, igazgatója Dr. Frank Miklós, a München-Freisingi Főegyházmegye prelátusa, főtitkára pedig Adányi László lesz. A karitász bírósági bejegyzésére a Fővárosi Bíróság 9. Pk. 61123/1. számú végzése értelmében, 1991. június 14-én kerül sor, hogy ettől az időponttól kezdve újra az „igazságosság járjon előtte, és béke a lába nyomán.” (85. zsoltár) Lapozgatván az elmúlt 20 év karitásztörténetének lapjait, Paulo Coelho gondolata villan agyamba: „Az vagyok aki bárki más is lehet, ha hallgat a szívére. Olyan ember, aki leborul a „Történelem Mesterének” titokzatossága előtt. Aki nyitott a csodákra, aki derűsen és lelkesen viszonyul mindenhez.” – Nem olyan lény tehát, mondom

immár én, aki, ha az élete értelmét keresi, csak az anyagvilág némaságát kapja válaszul. Hanem hivatása van, hogy képes lehessen embertársai szolgálatára. Odaadással. Izzó elszántság­gal. – Talán ilyen gondolatok juthattak eszébe Frank Miklós igazgatónak is, amikor az országos karitász hivatását és önértelmezését 1991-ben megfogalmazta, hogy az sajátos gyújtópontjává válhasson az intézményesített karitásznak.

„A Katolikus Karitász egyházi jogi személyiségű közcélú humanitárius szervezet, amely korra, nemre, felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül segíti a rászorulókat szociális, egészségügyi intézmények fenntartása és különböző segélyprogramok, akciók útján. Munkáját a nagy nemzetközi segélyszervezetek által kidolgozott és elfogadott alapelvek, szabályok alapján végzi. Legfontosabbnak azt tartja, hogy a karitász hálózatban dolgozó önkéntes és hivatásos munkatársak személyes szeretete eljusson a támogatott emberekhez. A szeretetszol-

gálatot közösségben gyakorolja, és ezekbe a közösségekbe szeretettel vár minden érdeklődőt. Az istenszeretetben gyökerező felebaráti szeretet elsődlegesen minden egyes hívő feladata, ugyanakkor az egész egyházi közösség feladata is minden szinten: a helyi egyházközösségektől kezdve egészen a világegyházig. A karitász egyszerre mozgalom és intézmény. Mozgalom, amelyben önkéntesek dolgoznak és intézmény, amely a Katolikus Egyház hivatalos segélyszervezeteként a munkához szükséges kereteket megadja.” - Az átfogó munkához szükséges anyagi forrásokat az 1991-ben létrehozott és később kiemelkedően közhasznúnak minősített Magyar Karitász - Caritas Hungarica Alapítvány biztosította. 20 éves a Katolikus Karitász. Az Egyház szociális szeretetkarja, amely ma is, mint mindig a Forrásához, a Mintához vezet. Jézus Krisztushoz. Azokra emlékezünk, akik az elmúlt 20 évben a karitász családjának életét újraálmodták. Szervezték, vezették és támogatták. Munkáját csöndben, minden nyilvánosságot elkerülve végezték, hogy a jövőre nézve belőlük erőt meríthessünk: Hálás emlékezettel és őszinte szeretettel. Isten „szeretetművére” emlékezünk és azokra, akikért a Katolikus Karitász az elmúlt 20 évben tenni tudott. Isten gyermekeire. Dr. Forgách József a Katolikus Karitász országos igazgatóhelyettese (folytatjuk) Adásidő 21


Gyereksarok Rejtvény

A magyar hajnalcsillag

Árpád-házi Szent Erzsébet (I. rész) Írta: Dyekiss Virág Biztosan sokan hallottatok már Árpád-házi Szent Erzsébetről. Jól ismerik őt az egész világon, mindenhol tisztelik. A magyar szentek közül talán őt ismerik a legjobban. Vajon miért van ez? Aki megírta Erzsébet élettörténetét, azt írta róla, hogy olyan volt, mint a hajnalcsillag, aki minden koron keresztülragyog. Mindenki tanulhat tőle, az ő kedvességéből, segítőkészségéből, egész életéből. Szent Erzsébet novemberben született. Ha van Erzsébet nevű ismerősötök, akkor biztosan tudjátok a pontos napját is. (Ha nincs, vagy nem tudjátok, akkor nézzétek meg egy naptárban!) Nemrég ünnepeltük születésének 800. évfordulóját, és akkor az egész év Szent Erzsébet év volt. Ezért is fontos, hogy Ti, apró olvasók jobban megismerjétek őt. Erzsébet idén lenne 804 éves… Jó sok! Budán született, a királyi palotában. Anyukája, a királyné német volt, és nem is tudott magyarul. A kislányt gondozó udvarhölgyek, dajkák viszont magyarul énekeltek neki altatót, meséltek neki, sokat játszottak vele. Erzsébet nőtt, növekedett, de nem sokáig maradhatott a családjával. →

Rejtvény török méltóság verdi megfejtés operája eleje

A megfejtésben XXIII. János pápa gondolatának befejezését rejtettük el. „Ha elfogadod a dolgokat, ahogyan a…” A megfejtéseket 2011. május 31-ig az adasido@caritas.org.hu e-mail címre várjuk! FUT

VERŐFÉNY

ITTRIUM

USA ÁLLAM

LOMBTALAN

FOSZFOR

MARHALEVÉL, JÁRATLEVÉL

JOULE

megfejtés közepe

romlott

nátrium

nyughatatlan

VELENCEI CSÓNAK

OROSZ IGEN

PUZZLE

ISMERTSÉG

SZÉTSZALAD

CIN

JÓD, HIDROGÉN

SPIRITISZTA GYŰLÉS

UNOS-.....

JÖN-MEGY OSZTRÁK FOLYÓ

DERÉK

INGOVÁNY

Acél

páratlanul zsarol

dermed

magatok fluor vegyjele

MEGFEJTÉS VÉGE AZONOS BETŰK NEVELŐ

nemzetközi amatőr atlétikai sz.

ÉRDMINDÉRDMINDSZENTEN SZENTEN SZÜLETETT SZÜLETETT KÖLTŐNK KÖLTŐNK

LOMBSZŐNYEG

testtartás

INDIÁNOK DIADALMI JELVÉNYE AZONOS BETŰK

FÖLDET ÉR SAJTÁR JUTTAT

Adásidő 22

gerecsei hegy

SÁMLI, ÜLŐKE

KEMÉNYKÖTÉSŰ

SZEKUNDUM

régi űrmérték

bő,tág

RÁDIUSZ

KEDVETLEN, LEHANGOLT

EAST RÖVIDEN

termése a csipkebogyó

bizony

TÁR TAVASZ VÉGE!

ARGON

székesegyház

VILÁGÍTÓTORONY SZIGETE (VILÁG 7 CSODÁJA)

NÉMET FOLYÓ RÓMAI 500

HAMIS

TETŐT FED

nyújt költőien

nulla


Egyházmegyei címlista A szülei négyéves korában eldöntötték, hogy ki legyen a férje, és elküldték a kislányt Wartburg várába, a vőlegénye családjához. Nagy kísérettel indult a kis királylány. Rengeteg kincset, drágaköveket, aranyat, mindenféle értékes kelmét vittek magukkal a királyi hintók. A hintókat húzó lovak hátát is aranyhímzéses bársonytakarókkal borították le. A kislány anyukájához simulva üldögélt a legszebb hintóban. - Mama! Mindenképpen ott kell maradnom Lajoséknál? – kérdezte kicsit aggódva - Sajnos, kicsim, ott kell maradnod. Ha nem költöznél oda, nem tanulhatnál meg elég jól németül, nem ismernéd meg a német szokásokat. Hiába próbálkoznál, nem tudnál rendesen viselkedni. De ne szomorkodj! Majd minden évben meglátogatunk, írunk leveleket. Lajos nagyon jó barátod lesz, és még sok kis barátod lesz a várban. Biztos, hogy Hermann bácsi és Zsófia néni, Lajos papája és mamája is szeretni fog téged. Na, bújj ide hozzám! Minden este gondolunk majd egymásra, jó? És Isten meg az őrangyalod mindenhol veled maradnak és vigyáznak rád, igaz? - Igaz – mondta nagyot sóhajtva Erzsébet. A távolban már felbukkant a wartburgi vár. Piros-arany zászlók lobogtak a bástyán, a fényes vendégek érkezését várva. A városkapuban már várták a magyar királyi udvar tagjait. A kis Lajos gróf kíváncsian figyelte, hogy ki lesz az a kislány, aki most itt marad a várban, hogy az ő játszótársa legyen. Erzsébet is fürkészően tekintett szét. Hát itt fog ezentúl élni… (folytatjuk)

Fizessen elő az kiadványaira!

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyei Karitász 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 10. Tel./Fax: (42) 418-851 e-mail: keletcaritas@t-online.hu honlap: www.keletkaritasz.hu Egri Főegyházmegyei Karitász 3300 Eger, Széchényi u. 5. Tel./Fax: (36) 518-602 e-mail: eger.caritas@gmail.com Esztergom-Budapesti Főegyházmegyei Szent Erzsébet Karitász Központ 1067 Budapest, Hunyadi tér 3. Tel.: (1) 351-1977 Fax: (1) 478-0896 e-mail: szenterzsebet.karitasz@t-online.hu honlap: www.esztergomi-ersekseg.hu/karitasz Győri Egyházmegyei Karitász 9021 Gyor, Káptalandomb 5/b. Tel.: (96) 550-475 Hajúdorogi Egyházmegyei Karitász 4551 Nyíregyháza - Oros, Vezér u. 19. Tel./Fax: (42) 480-066 e-mail: szokirajanos@freemail.hu Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyei Katolikus Karitász Alapítvány 6300 Kalocsa, Szentháromság tér 1. Tel.: (78) 462-166 e-mail: caritas.kalocsa@drotposta.hu Kaposvári Egyházmegyei Karitász 8700 Marcali, Hősök tere 5. Tel.: (85) 510-233 e-mail: kaposvarikaritasz@gmail.com Miskolci Apostoli Exarchatus Egyházmegyei Karitász 3600 Ózd, Lomb u. 2., 3601 Ózd, Pf. 88. Tel.: (48) 569-305 e-mail: parokus@t-online.hu Pannonhalma Egyházmegyei Karitász 9090 Pannonhalma, Vár u. 1. Mobil: (30) 410-42-74 e-mail: karitasz@osb.hu Pécsi Egyházmegyei Karitász 7621 Pécs, Janus Pannonius u. 4. Tel./Fax: (72) 532-207 e-mail: caritasp@dravanet.hu honlap: www.pecsi-caritas.hu Szeged-Csanádi Egyházmegyei Karitász 6722 Szeged, Jósika u. 34/b. Tel./Fax: (62) 425-548 e-mail: szkaritasz@invitel.hu honlap: http://szegedikaritasz.extra.hu Székesfehérvári Egyházmegyei Karitász 8000 Székesfehérvár, Lövölde út 28/a. Tel.: (22) 506-828, Fax: (22) 506-829 e-mail: albacaritas@gmail.com honlap: http://albacaritas.communio.hu Szombathelyi Egyházmegyei Karitász 9700 Szombathely, Szily János u. 2. Tel./Fax: (94) 318-560 e-mail: caritas.szombathely@ax.hu honlap: http://www.caritasszombathely.hu

ElérhEtőségEink: 1364 Budapest, pf. 111; tel.: 317-3933/175; e-mail cím: terjesztes@ujember.hu

Váci Egyházmegyei Karitász 2600 Vác, Migazzi tér 6. Tel./Fax: (27) 814-174 e-mail: martos.gyorgy@vaciegyhazmegye.hu honlap: http://caritas-vaciegyhazmegye.hu Veszprém-Főegyházmegyei Karitász 8200 Veszprém, Vár u 25. Tel.: (88) 428-638, Fax: (88) 428-638 e-mail: veszpremkaritasz@yahoo.com honlap: www.karitasz.mlap.hu

Adásidő 23


A MAgyAr k Atolikus egyház hivAtAlos segélyszervezete

CsAk egy döntés

1%

segítség

100% szeretet kérjük, ajánlja fel személyi jövedelemadója 1%-át is a katolikus karitász munkájának támogatására.

www.karitasz.hu

Karitászt Támogató Alapítvány Adószám: 19666275-1-43


Adásidő 2011/1