Page 1

Kéthavo ta

egjele ő jogi magazin III. évfolyam III. szám 2017 Május

Az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete

A zaklatás veszélye a közösségi oldalakon

Az utazási idő munkajogi értelmezése

A becsület és az emberi méltóság büntetőjogi védelme a román és a magyar jogban


2017, Május

A címlapon Berde Mózsa jogász, egész alakos szobra Sepsiszentgyörgy város központi parkjában Berde Mózsa (más néven Berde Mózes ) jogász, 1848-as kormánybiztos, parlamenti képviselő, jótevő született Szentivánlaborfalván 1815. december 15–én. Székely nemes családból származik, pontos születésnapja ismeretlen; keresztelésének napja december 15 ezért a hagyományosan innen számítják születésének napját. Székelykeresztúron és Kolozsvárott tanult. Jogi pályára lépett és ügyvéd lett Kolozsváron. Az 1848-ban országgyűlési képviselő lett, majd erdélyi kormánybiztos (előbb mint Háromszék, Kolozsvár, majd mint Szeben széknek kormánybiztosa). A szabadságharc bukása után bujdosnia kellett. 1850-ben elfogták és 4 évi börtönbüntetésre ítélték. Kiszabadulása után előbb gazdálkodott, az alkotmány helyreállítása után országgyűlési képviselő, majd a belügyminisztériumban osztálytanácsos lett. 1871-ben nyugalomba vonult. Halála, 1893. szeptember 22.-én következett be Budapesten, örök nyugalomra a kolozsvári házsongárdi temetőbe helyezték. Végrendeletében jelentős vagyonát az unitárius egyházra hagyta, többek között azzal a meghagyással, hogy abból a kolozsvári, tordai és székelykeresztúri unitárius gimnáziumok kétszáz diákjának naponta egy-egy ingyen cipót kell juttatni. Egykori iskolája, a székelykeresztúri unitárius gimnázium, ma az ő nevét viseli. A címlapon található szobor Harmath István szobrászművész alkotása, leleplezésére 2017 március 15-én történt. A szobor méltó emléket állít Berde Mózsa személyiségének, ugyanakkor ezen emlékmű is hozzájárul ahhoz, hogy a köztudatban megmaradjon tevékenysége és ennek fontossága. (forrás: Magyar életrajzi lexikon)

Erdélyi Jogász kéthavonta megjelenő ingyenes jogi magazin, III. évfolyam, III. szám. Kiadja az Erdélyi Jogász Civil Szervezet, megjelenik elektronikus formában a www.erdelyijogasz.ro honlapon. A cikkek tartalmáért a szerzők felelnek. Ha ön is szeretné közzétenni jogi szakirodalmi írását, vagy bármely joggal kapcsolatos értekezését bizalommal forduljon hozzánk, magazinunk alkalmat akar teremteni a publikáláshoz minden erdélyi jogász számára. Az írásokat legkésőbb a megjelenési hónap 1-ig várjuk. Megrendelhető nyomtatott formában, a nyomtatási és postaköltség illetékek ellenében. Megjegyzéseit vagy észrevételeit az erdelyijogasz@yahoo.ro elektronikus postacímre várjuk. Revistă juridică gratuită editată în limba maghiară de organizația non-guvernamentală Erdélyi Jogász (Juristul Ardelean). Apare bilunar pe site-ul de internet www.erdelyijogasz.ro.

ISSN 2559 - 107X/ISSN–L 2559 - 107X 1


2017, Május

Előszó Véleményünk szerint a jog az a tudományág amelynek eszköze, a törvény, azzal a tulajdonsággal rendelkezik, hogy a leírt jelentése mellett a helyzeteknek is nagy beleszólása van megfelelő alkalmazásába. Viszont ahhoz, hogy pontosan érteni lehessen a törvény papíron nem látható jelentését is, szükséges ennek értelmezése. Magazinunk ehhez próbál lehetőséget nyújtani mindenkinek aki úgy érzi véleménye van ezzel kapcsolatban. Köszönjük a magazinunkkal kapcsolatos bátorításokat és észrevételeket, melyek segítenek abban, hogy a jövőben egyre több személy igényeihez alkalmazkodva tudjunk eleget tenni azon elvárásoknak melyeket e magazin képviselni akar és tanuljunk hibáinkból, hogy egyre minőségibb kiadvánnyal álljunk a nagyközönség elé. Kívánjuk minden érdeklődőnknek, hogy kedvére találjon valamit hasznos jogi dolgot ezen lapszámunk írásai között is. Tartalom Előszó...............................................................................................................................................2 drs. Csipkés Hajnalka-Szende A szexuális zaklatás veszélye a közösségi oldalakon…………………………………………………...3 Kis Júlia A becsület és az emberi méltóság büntetőjogi védelme a román és a magyar jogban…………...17 Péterfi Dénes Az utazási idő munkajogi értelmezése…………………………………………………………………..29 Székely Barnabás Az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete……………………………………………………40

2


2017, Május

A SZEXUÁLIS ZAKLATÁS VESZÉLYE A KÖZÖSSÉGI OLDALAKON Írta: drs. Csipkés Hajnalka-Szende Jogász Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Szociológia Doktori Iskola hallgatója I.

BEVEZETÉS

Jelen tanulmány a fiatal felnőtt értelmiségiek viszonyulását vizsgálja a közösségi oldalak és ezek felhasználásához. A közösségi (social) média – szinonimaként használják a közösségi oldal vagy ismeretségi hálózat kifejezést is – az egymáshoz tudatosan kapcsolódó felhasználók hálója. Működtetése olyan internetes hálózatot feltételez, amelyet egyrészt információközlésre, másrészt interaktív kapcsolatteremtésre használnak. Napjainkban a legismertebb közösségi hálózat a Facebook1 (Barát 2011), de ilyenek még a Myspace, Twitter, hi5, Google+, Instagram, stb. felhasználói felületek közkedveltek. Az utóbbi években számos kutatás foglalkozott (EU Kids Online II. 2011) a közösségi oldalak veszélyeivel, amelyeknek rendszerint a kiskorú felhasználók az áldozatai. A közösségi hálózatok terjeszkedésével együtt növekszik a gyerekeket érintő zaklatások, illetve a gyermekkel kapcsolatos pornográf anyagok száma (Vasiu & Vasiu 2011). Az online zaklatások magas száma a szülők, vagy a kiskorúak tájékozatlanságával is összefügghet. Gyakran az áldozatok hozzátartozói önkéntelenül hozzájárulnak ahhoz, hogy gyermekeik áldozatokká váljanak,

1

A Facebook közösségi hálózatot 2004-ben Mark Zuckerberg hozta létre egyetemek hallgatói számára. Pár évvel később, 2006 óta, pedig bárki csatlakozhatott. Felhasználóinak száma 2008 elején már meghaladta a 70 milliót. 2007-ben a médiafigyelem középpontjába került, amikor a Microsoft a részvényessé vált (Kiss & Sipos 2011) – viszont mára már elérte az 1.31 billió aktív felhasználói adatlapot (Noyes 2015).

3


2017, Május

például, a szülők töltenek fel újszülött gyerekeikről meztelen képeket (Vaas 2015) vagy kiskorú gyermekeiket abban segítik, hogy online felhasználói profilt hozzanak létre (Hargittai et al. 2011). A zaklatók kihasználva a virtuális tér által nyújtott anonimitást, könnyen a kiskorúak bizalmába férkőznek (Wolak et al. 2008). A virtuális térben (cyberspace) elkövetett – a kiskorúakat érintő – szexuális zaklatások bűncselekménynek minősülnek. Számos formát öltenek, mint például internetes szexuális zaklatás (sexual cyberbullying), gyermekekkel való szexuális céllal

történő

kapcsolatfelvétel

(grooming),

gyermekpornográfia

(child

pornography) (Vasiu, Vasiu. 2011). A gyermekek internetes szexuális zaklatásáról (sexual cyberbullying) jelenleg nem létezik egyegységes meghatározás. A szakirodalom szerint a cyberbullying „megnyilvánulási formái között említhető a bántó, gyűlölködő tartalmak küldése, pletykák terjesztése online, valamint a megszégyenítő képek és videók megosztása az interneten” (Domokos 2014). A szexuális zaklatás egyik leggyakoribb formája a szexting (sexting), mely „az elkövető szexuálisan provokatív, általában saját maga által készített meztelen vagy félig meztelen képet, videót, vagy nyíltan szexuális tartalmú szöveget küld el online valakinek. A legnagyobb kockázattal a meztelen képek/videók küldése jár” (Tószegi 2013). A közösségi oldalak általában alsó korhatárt tűznek ki, mely alatt az érintett személyek nem rendelkezhetnek aktív adatlappal (felhasználói profillal). Például a Facebook esetén az alsó korhatár 13 év, de ezt a korhatárt gyakran nem tartják be. A kiskorúak adatvédelméről szóló szabályozások sem minősülnek kellően hatékonynak (Srivastava & Bhardwaj 2014). 2010-ben globális szinten több mint 7,5 millió 13 év alatti Facebook felhasználót számláltak. Ugyanakkor naponta több mint 20.000 tizenhárom év alatti kiskorú profilját törlik világszerte (Semary & Khaja 2014). Az online 4


2017, Május

zaklatás napjainkban gyakrabban fordul elő, mint a hagyományos bántalmazás (Hinduja & Patchin 2014). Egyes szerzők szerint az ismeretségi hálózatokkal együtt növekszik a kiskorúakat érintő bűncselekmények száma. A kiskorúak ellen elkövetett bűncselekmények 82%-a esetén az elkövető online szerzett információkat az áldozatról (Mitchell et al. 2010). Romániában 2012-ben a gyerekek többsége naponta, vagy majdnem naponta használja az internetet. A gyermek-felhasználók 90%-a legalább egy aktív adatlappal rendelkezik valamelyik szociális hálózaton, legtöbbjük Facebook felhasználó (87%). Háromból két gyermek látott vagy fogadott szexuális tartalmú üzenet a világhálón (Save the Children Romania – tanulmány, 2013). Országos ismertetői kampány indult romániai pedagógusok számára a Sigur.info uniós projekt keretein belül 2008-tól kezdődően, több egyesület és központ közreműködésével, az Európai Bizottság finanszírozásával. Az említett kampány hozományaként olyan kiadványok láttak napvilágot (például „Fii un profesor “cool”! – Legyél vagány tanár!), amelyek különböző megelőzési magatartási technikákat mutattak be pedagógusoknak, azzal a céllal, hogy biztonságos internetfelhasználói példát mutassanak a tanulóknak, és kellőképpen kezelni tudják az esetleges vészhelyzeteket. Hasonló tematikájú kiadványok magyar nyelven is ismertek (például az EU Bizottság támogatásával megjelent „Online bullying. Kézikönyv pedagógusoknak”). E kiadvány szerint hozzátartozik a tanári tevékenységi körhöz az Internet-felhasználást illető tájékoztatás, bűnmegelőzés. Ugyanakkor felhívja a tanulók figyelmét a veszélyes helyzetekre és az elhárítás lehetőségeire. Az internetes gyermekpornográfia jelentette fenyegetettség a nemzetközi médiában is aktuális téma. A Telegraph nevű online napilap 2015-ben arról számolt be, hogy illetéktelenül használtak orosz pedofil oldalakon brit 5


2017, Május

gyermekeket ábrázoló - szülők és családtagok által Facebook-on közzétett – meztelen vagy félmeztelen fotókat (The Telegraph 2015). II.

JOGI VONATKOZÁSOK

A gyermekeket érintő online-pornográf anyagok visszaszorításának kezdete a 2000-es évekre tehető. Nemzetközi szinten a legjelentősebb norma a Számítástechnikai bűnözésről szóló egyezmény, melyet az Európa Tanács 2001november 23-án, Budapesten fogadott el (Convention on Cyber-crime). Az Európai Unió szintjén vonatkozó tematikával az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU

Irányelve

a

gyermekek

szexuális

bántalmazása,

szexuális

kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról. Az irányelv értelmében tilos minden olyan anyag, amely elsődlegesen szexuális céllal: - vizuálisan ábrázolja a kifejezetten szexuális magatartást tanúsító vagy ilyen magatartást színlelő gyermeket vagy gyermek nemi szerveit; - vizuálisan ábrázolja a kifejezetten szexuális magatartást tanúsító vagy ilyen magatartást színlelő gyermeknek tűnő személyt, vagy nemi szerveit – vagyis gyermeket színlelő felnőttet; - szexuális magatartást tanúsító gyermek, esetleg nemi szerveinek valósághű képeit tartalmazza. Az említett irányelv szerint a gyermekkel való, szexuális céllal történő online kapcsolatfelvétel (sexual grooming) olyan fenyegetés, amely az internet összefüggésében egyedi jellemzőkkel bír, mivel az internet minden eddiginél nagyobb mértékű névtelenséget biztosít a felhasználók számára, elrejthetik valós személyiségüket és személyes jellemzőiket, például életkorukat (Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU Irányelve, Preambulum).

6


2017, Május

A romániai jogrendszer az integráció célkitűzéseinek megfelelően harmonizálta a hazai normákat az uniós normákkal, így az új 2014-ben életbe lépett Román Büntetőjogi Törvénykönyv egységes szabályozást hozott létre a gyermekpornográfiát illetően. Bünteti azokat a tetteket, amikor egy felnőtt személy szexuális tartalmú ajánlatot tesz egy tizenhárom évnél fiatalabb kiskorúnak, beleértve a távközlési eszközök e célból történő használatát. A jogalkotó ezt a devianciát maximum egy évi szabadságvesztéssel bünteti (Romániai Büntetőjogi Törvénykönyv 222. szakasza). A román jog tiltja a zaklatást is, mint bűncselekmény. Annak ellenére, hogy kifejezett módon nem terjeszti ki a norma hatályát gyermekekre, mégis általános jellegéből fakadóan hivatkozható kiskorúak esetében (Romániai Büntetőjogi Törvénykönyv, 206. szakasz). A 272/2004 számú gyermekvédelmi törvény értelmében minden olyan személy – így a pedagógusok is –, akik foglalkozásuk során gyermekekkel közvetlen

kapcsolatba

kerülnek,

és

bántalmazásra

vagy

elhanyagolásra

gyanakszanak, kötelesek jelenteni az esetet a helyi illetékes Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságnál. Ezen személyek, mulasztásáért akár fegyelmi eljárás alá is vonhatók. III.

MÓDSZERTAN

Tekintettel az online szexuális zaklatás növekedő tendenciájára, jelen kutatás során elsősorban a Facebook közösségi hálózat kiskorúakat érintő kockázatait vizsgáljuk, 607 aktív internet-felhasználó fiatal felnőtt visszaemlékezése alapján. A válaszadókat saját felhasználói profilomon keresztül gyűjtöttem, arra kértem ismerőseimet, hogy töltsék ki az adott kérdőívet, valamint osszák meg különböző Facebook csoportokon és személyes adatlapjukon, a hólabda módszer analógiája. Azért esett a választás erre a korcsoportra, mert ők már szabadon tudnak beszélni

7


2017, Május

tapasztalataikról és fontos, hogy tudatosítsák ezt a veszélyforrást, mivel ők fogják képezni a következő szülő nemzedéket. Az adatgyűjtés 2015 tavaszán zárult. Az adatok összegzése a Google Forms internetes platform segítségével történt, majd SPSS adatbázis kezelő programmal került feldolgozásra. Célkitűzésként az értelmiségi fiatal felnőttek gyermekpornográfiához való hozzáállásának vizsgálata fogalmazódott meg. A kutatás erőssége, hogy az összes válaszadó Facebook felhasználó, akik közvetlenül tapasztalták meg a közösségi hálózat előnyeit és veszélyeit. IV.

EREDMÉNYEK

A minta összesen 607 személyből állt, közülük 81,4% (N=494) nő és 18,6% (N=113) férfi. Az érvényes válaszokat figyelembe véve 48,7% (N=290) volt legfeljebb 22 éves, 41,0% (N=244) volt 23 és 35 közötti, 6,9% (N=41) 29 és 35 éves, és 3,4% (N=20) volt, több mint 36 éves. Az iskolázottság szempontjából 5,8%-nak (N=35) érettségizett, 56,0% (N=339) egyetemista volt, 34,9% (N=211) már lediplomázott és 3,3% (N=20) posztgraduális tudományos fokozattal rendelkezett. Az alanyok közül 87,7% (N=528) állításuk szerint városi lakhellyel rendelkezett, 12,3 % (N=74) pedig vidéken élt. Felekezeti megoszlás szerint: 57,4% (N=328) ortodoxvallású, 11,2% (N=64) római katolikus 17,2% (N=98) protestáns, 5,6% (N=32) unitárius, 2,6% (N=15) ateista, valamint 6,0% (N=5,6%) egyéb. Ezek közül 82,1% (N =491) vallásosnak tartották magukat, 17,9% (N=107) viszont nem, 1,5%-tól (N=9) nem kaptunk választ. A gyermekpornográfia fogalmát a válaszadók 87.4% (N=527) ismerte, 1,5% (N=9) nem volt világos a fogalom jelentése felől, 11,1% (N= 67) bizonytalan volt, 0,7% (N= 4) nem válaszolt erre a kérdésre.

8


2017, Május

A célcsoport 8,3%-nak (N=50) volt már része online zaklatásban, 86,9% (N= 523) nem volt hasonló problémája, míg 4,8% (N=29) nem emlékszik. Láthatjuk, hogy Romániában a zaklatási tendenciák hasonló méreteket öltenek ahhoz, amit a külföldi kutatások jeleznek (Livingstone et al. 2011). Az EU Kids Online nemzetközi kutatási eredmények értelében például, a kiskorú válaszadók 2%-át kérték arra, hogy nemi szerveiket mutogassák az interneten, de ennél sokkal nagyobb az aránya, akiket fényképekkel vagy vulgáris szavakkal bántalmaztak. A megkérdezettek 61,0% (N=366) úgy véli, hogy a közösségi oldalak létezése a gyermekpornográfia kialakulásában komoly veszélyforrást jelent, 33,3% (N=200) úgy gondolja, hogy a veszély minimális és a válaszadók 5,7% (N=34) nem tartják a szociális hálózati oldalakat ilyen szempontból veszélyesnek. Továbbá a válaszadók 31,9% (N=192) gondolja úgy, hogy a közösségi oldalakon közzétett kiskorúakat ábrázoló fényképek konkrét veszélyforrást jelentenek, 51,2% (N=308) úgy véli, hogy ez a veszély valószínű, míg15,6% (N=94) kevésbé tekinti veszélyforrásoknak. 1,3% (N=8) nem tartja valószínűnek, hogy közösségi oldalak veszélyt hordozhatnak magukban. A szociális hálózatokon megszabott alsó korhatárra vonatkozóan: az alanyok 78,2% (N=471) saját gyerekeinek annak függvényében engedné meg, hogy fiókot nyisson valamelyik közösségi hálón, hogy a gyermek mennyire érett. A megkérdezettek 15,95% (N=96) nem tartotta szükségesnek a korhatárt, 5,8% (N=35) pedig felnőttkorig teljesen megtiltaná. A Facebook ismeretégi hálózaton alkalmazott 13 éves alsó korhatárt a kutatásban részt vevők 52,9% (N=318) ismerte, míg 47,1% (N=283) nem tudott róla. A megkérdezettek 80,4% (N=484) úgy vélte, hogy a korhatár nem elégséges intézkedés a kiskorúak védelmére, 13,8% (N=83) azon a véleményen volt, hogy a korlát elegendő, 5,8% (N= 35) bizonytalan. 9


2017, Május

A célcsoport 67,4% (N=406) úgy véli, hogy a korhatárt növelni kell, 30,2% (N=182) úgy gondolta, hogy fent kell tartania meglévő korhatárt, és csak 2,3% (N=14) véli úgy, hogy csökkenteni kell. A megkérdezettek 76,7 százaléka (N=464) ismer olyan kiskorút, aki saját Facebook adatlappal rendelkezik és még nem töltötte be a 13. életévét, 10,9% (N=66)

nem

tud

ilyen

esetekről,

és

12,4%

(N=75)

bizonytalan.

Összehasonlításként a kapott adatok megegyeznek az EU Kids Online tanulmány eredményeivel, mely kimutatta, hogy Romániában 26%-a 9-10 év közötti gyermekeknek van közösségi hálózatokon fiókjuk, 49% 11-12 év már regisztráltál egy szociális hálózaton. A Demográfiai változókat összevetve a válaszokkal a következő megállapítások

körvonalazódnak:

a

szexuális

alapú

zaklatási

kísérletek

leggyakoribb áldozatai a 22 évnél fiatalabbak (a korosztály 12,9 %, N=37), az összpopuláció esetében ez az arány 8,5 %, (N=50). Az eredmény statisztikailag szignifikáns (Fisher-teszt = 10,680, p=NS). Megállapítást nyert, hogy a Facebook által megszabott alsó korhatárt (13 év) inkább növelni kellene2; a megkérdezettek bizonytalanok a korhatár védelmi funkciójának a hatékonyságát illetően3; a közösségi oldalak a gyermekpornográfia szempontjából jelentős veszélyforrás4. A válaszadók közösségi oldalak kockázatairól vallott nézetei és neme között vélhetően nincs összefüggés, bár mindkét nem szerint a szociális hálózatok veszélyt jelentenek. A nőket viszont inkább foglalkoztatja a probléma, szociálisan (M=2,65, SD=0,52) A megkérdezett alanyok egy skálán kellet, hogy bejelöljék, hogy melyik lehetőséget részesítenék előnyben: 1. – a korhatárt csökkenteni kell, 2. – a korhatárt fenntartani kell, 3. – a korhatárt növelni kell. Mivel a válaszok átlaga a 3. lehetőséghez áll a legközelebb, a szerző azt a következtetést vonta le, hogy a korhatárt növelni kell. A megállapítás százalékos arányok is alátámasztják. 3 (M=1,92, SD=0,44) – a fenti számolást követve 1. – a korhatár védelmet jelent és 2. – a korhatár nem jelent megfelelő védelmet. 4 (M=2,65, SD=0,60) – a fenti számolást követve 1. - nem jelnet veszélyt 2. - mérsékelt veszélyt jelent, 3. – jelentős kockázati tényező. 2

10


2017, Május

érzékenyebbek ebben a kérdésben, mint a férfiak (c2 = 49,298, df = 2, p <0.01). Erre utal az, hogy a nők médiában elhangzott ilyen vonatkozású információkra, tematizálásra jobban odafigyelnek. A nemi hovatartozás meghatározó tényező a korhatári kérdésekben (c 2 =17,042, df=2, p <0.01). Az adatokat elemezve kiderül, hogy általában a célcsoport egyetért azzal, hogy a szociális hálózatokhoz való hozzáférését a gyermek biológiai és pszichés maturizáció bekövetkeztével kellene engedélyezni. Azonban a férfiak kevésbé kiegyensúlyozott választ adtak, ők nagyobb arányban hajlanak extrém megoldások felé, mint például a korhatár megszüntetése, vagy a kiskorú felnőtté válásáig betiltanák az ismeretségi hálózatok használatát. A kutatási alanyok iskolázottságát vizsgálva valószínűsíthető, hogy az egyetemisták a legöntudatosabbak a gyermekpornográfiával kapcsolatosan (c2 =13,677, df=6, p=ns <0,05). A korhatári restrikciókról a legjobban informáltak a 22 év alatti fiatalok voltak (81%, N=234) valamint 36 évnél idősebb korosztály (78,9%, N=15). A kapott eredmény statisztikailag szignifikáns (Fisher exact teszt = 16,201, p <0,01). Azon személyek, akik vallásosnak tartották magukat nagyobb arányban támogatják a korhatári restrikciók megemelését, mint azok, akik nem vallásosak. (c2 =11,187, df=2, p=ns <0,01). V.

ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTELMEZÉS

Az online zaklatás gyerekekre irányuló veszélyeire már számos intézmény és szervezet felfigyelt, amint a felhasznált szakirodalomból is kiderült, mivel a virtuális zaklatási esetek a közösségi oldalak terjedésével folyamatosan gyarapodnak. Jelen kutatási eredmények szerint jelentős kockázattal jár a kiskorúakra

nézve

a

közösségi

oldalak

11

használata.

A

megkérdezettek


2017, Május

bizonytalanok a korhatári szabályozások hatékonyságát illetően, a többség a 13 éves korhatár növelését támogatná. A biztonságos internet (Sigur.info) tájékoztatási kampányai, valamint az online bejelentő felületek mint a Helpline vagy Hotline működtetése hasznosnak tűnik, mivel az internet felhasználó akár névtelenül is bejelentheti a fellelt sértő vagy illegális tartalmakat. Azonban mindez nem elég a jelenség visszaszorításához. Fontos volna a diákok megfelelő tájékoztatása minél fiatalabb kortól kezdve, hogy kialakulhasson egy biztonságot nyújtó internetes felhasználói kultúra. Mindez megvalósítható volna könnyen érthető, figyelmet lekötő előadásokkal. Egy internetes oldal arról számol be, hogy nagyváradi általános iskolákban már 2013ban tartottak interaktív népszerűsítő előadásokat a biztonságos internethasználatról és a közösségi oldalak veszélyeiről. Arra is fény derült, hogy helyi tizenhárom év alatti diákok rendelkeztek felhasználói adatlappal (Nagy 2013). Magyarországon a Biztonságosinternet.hu rövid kis rajzfilmekkel szemlélteti a közösségi oldalak veszélyeit.5 A közösségi hálok által generált problémák felismertek és megelőzésére szorulnak. A hatékony felvilágosítás, az elérhető szemléltető eszközök, kisfilmek, kiadványok használata hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebb fiatal essen áldozatul az internetes zaklatás különböző formáinak.

BIBLIOGRÁFIA 1. Barát T., 2011: Média és társadalom- társadalmi (közösségi) média, Tudományos Közlemények: http://epa.oszk.hu/02000/02051/00015/pdf/EPA02051_Tudomanyos_Kozleme nyek_25_151-164.pdf, letöltve 2015 december 17. 5

Megtekinthető: http://www.biztonsagosinternet.hu/hu/multimedia

12


2017, Május

2. Domokos K., 2014: Cyberbullying: zaklatás elektronikus eszközök használatával,Alkalmazott Pszihológia: http://ap.elte.hu/wpcontent/uploads/2014/05/APA_2014_1_Domonkos.pdf, letöltve 2015. december 17. 3. Fii un profesor “cool”!: http://www.sigur.info/resurse-sigurinfo/profesori.pdf, letöltve 2015 december 28. 4. Hargittai E., Schultz J., Palfrey J., 2011: Why parents help their children lie to Facebook about age: Unintended consequences of the ‘Children’s Online Privacy Protection Act, First Monday: http://firstmonday.org/ojs/index.php/fm/article/view/3850/3075#author, letöltve 2015 december 18. 5. Hinduja S., Patchin JW., 2014: Cyberbullying: Identification, Prevention, & Response, Cyberbullying Research Center. http://cyberbullying.org/Cyberbullying-Identification-PreventionResponse.pdf, letöltve 2015. december 24. 6. Kiss J., Sipos E., 2011: Közösségi hálózatok és hatásuk a társadalomra, SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ: http://www.szvt.hu/userfiles/file/SZAKNYELVI%20SZAKOSZTALY/K%C3 %96Z%C3%96SS%C3%89GI%20H%C3%81L%C3%93ZATOK%20%C3%8 9S%20HAT%C3%81SUK%20A%20T%C3%81RSADALOMRA.pdf, letöltve 2015 december 17. 7. Livingstone S., Haddon L., Gorzig A. & Ólafsson K., 2011: EU Kids Online aims to enhance knowledge of the experiences and practices of European children and parents regarding risky and safer use of the internet and new online technologies, in order to inform the promotion of a safer online

13


2017, Május

environment for children: http://www.lse.ac.uk/media%40lse/research/EUKidsOnline/EU%20Kids%20II %20(2009-11)/EUKidsOnlineIIReports/Final%20report.pdf, letöltve 2015 december 17. 8. Mitchell KJ., Finkelhor D., Jones LM., Wolak J., 2010: Use of Social Networking Sites Online Sex Crimes Against Minors: An Examination of National Incidence and Means of Utilization. Journal of Adolescent Heatlh: http://www.unh.edu/ccrc/pdf/CV174.pdf, letöltve 2015 december 17. 9. Noyes D., 2015: https://zephoria.com/top-15-valuable-facebook-statistics/, letöltve 2015 december 17. 10.Online bullying. Kéziköny v pedagógusoknak: http://hun.tabby.eu/uploads/1/6/8/6/16865702/booklet_hun.pdf, letöltve 2015 december 17. 11.Save the Children Romania Egyesület, Tanulmány az internet használatáról családon belül, 2013: http://www.sigur.info/docs/Studiu.pdf, letöltve 2015 december 17. 12.Semary HEL., Khaja MA., 2014: Children’s Uses of Facebook in Crisisand Peace: A Comparative Study: http://www.iiis.org/CDs2014/CD2014IMC/ICSIT_2014/PapersPdf/HB506XD. pdf, , letöltve 2015 december 24. 13.Sigur.info-a projekt hivatalos weboldala: http://www.sigur.info/proiectsigur.info/descriere-proiect-sigur.info/despre-proiect.html, letöltve 2015 december 17. 14.Srivastava C., Bhardwaj A., 2014: Adverse Effects of Online Social Networking on Children and Adolescents. Journal of Indian Association for

14


2017, Május

Child & Adolescent Mental Health: http://www.jiacam.org/1002/editapril2014.pdf, letöltve 2015 december 13. 15.The Telegraph, 2015: http://www.telegraph.co.uk/news/uknews/crime/11342175/Parents-discoverchildrens-Facebook-photos-on-Russian-paedophile-website.html, letöltve 2015 december 17. 16.Tószegi Zs., 2013: Gyerekek a világhálón. Lehetőségek és veszélyek az interneten.: http://nws.niif.hu/ncd2013/docs/phu/118.pdf, letöltve 2015 december 17. 17.Vaas L., 2015: 17% of parents ignore privacy settings but still post hundreds of photos of kids online: https://nakedsecurity.sophos.com/2015/05/28/17-ofparents-ignore-privacy-settings-but-still-post-hundreds-of-photos-of-kidsonline/, letöltve 2015. december 17. 18.Vasiu I., Vasiu L., 2011: Criminalitatea în cyberspaţiu. (Bűnözés virtuális térben), Universul Juridic Kiadó, Bukarest. 19.Wolak J., Finkelhor D., Mitchell JK., Ybarra LM., 2008: Online “Predators” and Their Victims. Myths, Realities, and Implications for Prevention and Treatment, American Psychological Association: http://www.apa.org/pubs/journals/releases/amp-632111.pdf, letöltve 2015 december 17. JOGI NORMÁK 1. A gyermekek eladásáról, a gyermekprostitúcióról és a gyermekpornográfiáról szóló, a gyermek jogairól szóló egyezményhez fűzött fakultatív jegyzőkönyv: http://unicef.hu/wp-content/uploads/2014/10/2.-Fakultat%C3%ADvJegyz%C5%91k%C3%B6nyv.pdf, letöltve 2015 december 24.

15


2017, Május

2. Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU Irányelve a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról: http://eur-lex.europa.eu/legalcontent/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32011L0093&from=HU, letöltve 2015 december 17. 3. A 286/2009-es Törvény a Román Büntetőjogi Törvénykönyvet illetően: http://www.just.ro/LinkClick.aspx?fileticket=Wpo7d56II%2FQ%3D, letöltve 2015 december 15. 4. 272/2004 számú a gyermekek jogait szabályozó törvény: http://www.dreptonline.ro/legislatie/legea_protectiei_copilului.php,letöltve 2015 december 17.

16


2017, Május

A becsület és az emberi méltóság büntetőjogi védelme a román és a magyar jogban (1. rész) Írta:Kis Júlia Ügyvéd, a Jogaink Egyesület elnöke A becsületről és az emberi méltóságról Az emberi méltósághoz való jog, az a jog, amely megkülönbözteti az embert a jogi személyektől, az élettel együtt jár, oszthatatlan, korlátozhatatlan és egyenlő mindenkire nézve. Az emberi méltóság az a jog, amelytől fogva az ember emberi lény marad és nem válhat eszközzé vagy tárggyá. Az emberi méltóság elismerésével a jog a másik ember iránti minimális, őt ember mivoltánál fogva megillető tisztelet, elismerést követeli meg. Az emberi méltóság védelme és biztosítása az egész jogrend feladata.6 Annak ellenére, hogy az emberi méltóság fogalmát a mindennapi életben és a jogi világban is gyakran idézzük, jelentéstartalmának meghatározása nem is olyan egyszerű feladat. A magyar értelmező szótár szerint az emberi méltóság – a tisztelet érzése, amely kijár egy embernek, az emberi létezés tudata, egy személy fontosságát, jelentőségét, értékét jelző önérzet. Köznapi megközelítésben a méltóság fogalma az érték, értéktudat és a velük összefüggő magatartásbeli elvárás közötti összetett szerkezetet jelöli. Az emberrel összefüggésben a méltóság – avagy a szabadság – az ember önlétéhez tartozik. Embernek lenni önmagában véve méltóság.7 6

LENKOVICS Barnabás, SZÉKELY László, A személyi jog vázlata, Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2011, 117.o. 7 GÁSPÁR Csaba László, Emberi méltóság- filozófiai gondolkodás, Korunk 2006 December, http://korunk.org/?q=node/8382#, [ Letöltés ideje: 2016.05.18 ].

17


2017, Május

Az emberi méltóság mindazon értékek összességét jelöli, amelyek minden egyes embernek származásától, fejlettségi szintjétől, műveltségétől, tulajdonától stb. függetlenül a sajátjai. Az emberi méltóság olyan minőség, amely egyenlő és abszolút minden egyes emberben. Az emberi méltóságot a legkülönfélébb politikai, vallási, kulturális felfogások közös nevezőjének tekinthetjük, másrészről azonban egy adott kultúrán, egy adott tudományágon vagy éppen jogterületen belül sincs kiforrott, egységes tartalma.8 Az

emberi

méltóság

egy

olyan

érték,

amely

a

jog

számára

megközelíthetetlen és hozzáférhetetlen. Definiálni, valamennyi részelemét összefoglalni, lényegét megragadni a jog technikai értelemben nem tudja, védelmét ellenben a kimerítő meghatározás hiányában is biztosíthatja.9 Az emberi méltósághoz való jog több részterületből áll, melyek egyenként korlátozhatóak, megfelelő garanciákkal, törvényi szabályokkal. Az emberi jogok, alapjogok, az ember, az egyének és az állam viszonyát határozzák meg. Az emberi méltóság, mint érték különböző jogok forrásának tekinthető, általános személyiségi jognak, anyajognak is nevezik. Az általános személyiségi jog garantálja a szűkebb személyes életszférát. A jó hírnév, becsület, emberi méltóság egymástól elválasztható személyiségi jogok, de mégis szoros kapcsolatban állnak egymással. Az emberi méltóságból különböző jogok is levezethetőek, mint például a magánszférához való jog, egyenlőség, becsülethez, jó hírnévhez való jog, szólásszabadság, szabad véleménykinyilvánítás, lelkiismeret és vallásszabadság, az egyének szabad mozgása, a családhoz és egészséghez való jog stb.. Az emberi jogok, az emberi méltóság védelme a negatív kötelezettségek egyike, tehát tartózkodásra, azaz a 8

BALOGH Zsolt, Az emberi méltóság: jogi absztrakció vagy alanyi jog, Iustum Aequum Salutare VI. 2010/4, 35–44, http://ias.jak.ppke.hu/hir/ias/20104sz/12.pdf, [ Letöltés ideje: 2016.05.18 ]. 9 KOLTAY András, Az emberi jogok, az emberi méltóság és az alkotmányos rend védelme a magyar médiaszabályozásban, In Medias Res 2012/1, http://media-tudomany.hu/laparchivum.php?ref=9, [Letöltés ideje: 2016.05.15].

18


2017, Május

jogsértés elkerülésére kötelez, amely e jogok közvetlen intézményes védelmén keresztül, közvetve a demokratikus rendet védi és nem pedig a jogaiban sértett esetleges egyént. Azonban az emberi méltósághoz való jog védelme nem csupán egy negatív kötelezettség az állam részéről. Az állam szerepe több szinten is megnyilvánul és kiemelkedő szerepe van. Elsősorban a szabályozást illetően van az államnak egy fontos szerepe. A jogi normák alkotásától kezdve az emberi méltósághoz való jog megfelelő szintre emelése, védelmének különböző jogszabályok általi biztosítása az állam elsődleges feladata. Az állam szerepe abban is megnyilvánul, hogy az esetleges jogsértések esetén a sérelmek orvoslására különböző, például büntetőjogi szankciókat ír elő vagy polgári jogi eszközökkel igyekszik jogkövetkezményeket meghatározni, ilyen például a jogsértés tényének bírói megállapítása, sérelmes helyzet megszüntetése, jogsértést megelőző állapot helyreállítása, kártérítés/sérelemdíj megállapítása. Ilyen módon megvalósul az emberi méltóság alapjogi védelme. Fontos feladat a bíróság általi jogérvényesítés lehetőségének biztosítása. Az államnak intézményvédelmi szerepe van, kötelezettsége a jogok tiszteletben tartása. Az állam köteles az emberi méltósághoz való jogot tiszteletben tartani, a méltósághoz való jog érvényesítését elősegíteni és biztosítani a jog érvényesüléséhez szükséges feltételekről való gondoskodást. Az államnak tiszteletben tartási és védelmi szerepe van, mivel az állam védi az adott alapjogot és a hozzátartozó értékeket. A személyiségi jogok központi problémája igen elvont és általános. Az egyén és a társadalom, az egyén és az állam, a társadalom és az állam viszonyának konkrét és alapvető megoldásairól van ugyanis szó. A személyiségi jog egyéntársadalom viszonyrendszerben való egyik működési színtere a személyiség 19


2017, Május

társadalomban való megjelenése, melynek keretében az egyént a társadalom értékeli.10 Az emberi méltóság büntetőjogi védelmének igénye, akkor is fennáll, ha az egyén társadalmi kötelességeit elhanyagolta és életvitele, társadalomellenes cselekedetei folytán társadalmi megbecsülésre méltatlanná vált. A becsület alatt a természetes és jogi személyről a környezetében, illetve a társadalomban kialakult kedvező értékítéletet kell érteni. A becsület, mint büntetőjogilag oltalmazott jogi tárgy két elemből tevődik össze. A becsület fogalma egyrészt a társadalmi megbecsülést jelenti, a társadalom kedvező értékítéletét az ember egyedi tulajdonságairól, magatartásáról, társadalmi teljesítményéről. A becsületfogalom másik összetevője az emberi méltóság, azaz az embernek olyan igénye, hogy úgy kezeljék, ahogyan általában az embert, ahogyan az megfelel a társadalomban kialakult kulturált érintkezési mód minimális követelményének.11 Az emberi méltóság védelmében a büntetőjog a végső védelmi eszköz.12 Valamely magatartás büntetendővé nyilvánítása csak akkor indokolt és alkotmányos, ha az azzal érintett emberi jog vagy szabadság korlátozása nem önkényes, ez feltétlenül szükséges, és a korlátozás mértéke arányban áll a védendő jogtárggyal. 10

LAKATOS Alexandra Anna, Az interneten elkövetett rágalmazás és becsületsértés egyes kérdései,

http://www.mabie.hu/sites/mabie.hu/files/Az%20Interneten%20elk%C3%B6vetett%20r%C3%A1galmaz% C3%A1s%20%C3%A9s%20becs%C3%BClets%C3%A9rt%C3%A9s%20egyes%20k%C3%A9rd%C3%A 9sei.pdf, [Letöltés ideje: 2017.02.15]. 11

BUSCH Béla, A személyiség büntetőjogi védelme, különös tekintettel a fegyveres testületek keretében megvalósuló deliktumokra. V.rész,http://epa.oszk.hu/02200/02222/00009/pdf/EPA02222_rendeszet_es_emberi_jogok_2013_3_1548.pdf, [Letöltés ideje: 2017.03.11]. 12 Az Alkotmánybíróság 30/1992 (V.26) AB határozata alapján a büntetőjogi védelem úgynevezett ultima ratio.

20


2017, Május

Az emberi méltóság és becsület védelmének jogi rendszerében a büntetőjogot csak végső esetben kell segítségül hívni, hogy szankciórendszerével betölthesse eredeti funkcióját, és valóban a jogrendszer utolsó sarokköve lehessen.13 A becsület és az emberi méltóság büntetőjogi védelmének fejlődése a román jogban Az emberi méltóság és becsület elleni bűncselekmények közül a sértegetést és a rágalmazást ismertetném részletesebben, amely bűncselekmények ma már nem szerepelnek Románia hatályos büntetőjogi törvénykönyvében, azonban e két bűncselekmény büntetőjogi szabályozása és a becsület meg az emberi méltóság büntetőjogi védelmének szükségessége, sok vita tárgyát képezte az elmúlt esztendőkben. A sértegetés és a rágalmazás, mint bűncselekmények 1936-ban kerültek be a Büntetőjogi törvénykönyvbe14. Sorsuk nagyon érdekesen alakult jogtörténeti szempontból, hiszen alkalmazásuk során többször is hatályban voltak illetve hatályon kívül helyeződtek és körülöttük nagyon sok vita meg különböző intézmények közötti jogértelmezési konfliktus is kibontakozott. A sértegetés és a rágalmazás a becsület elleni bűncselekményekhez tartozott és mint káromlás, káromkodás, illetve mint hírnévrombolás voltak ismertek. A 13

LAKATOS Alexandra Anna, Az interneten elkövetett rágalmazás és becsületsértés egyes kérdései, 15.o, http://www.mabie.hu/sites/mabie.hu/files/Az%20Interneten%20elk%C3%B6vetett%20r%C3%A1galmaz% C3%A1s%20%C3%A9s%20becs%C3%BClets%C3%A9rt%C3%A9s%20egyes%20k%C3%A9rd%C3%A 9sei.pdf, [Letöltés ideje: 2017.02.15]. 14 Az 1936-os Büntető törvénykönyv, amelyet II. Károly Büntető törvénykönyvének is neveznek, 1936 márciusában lépett hatályba és az 1918-as dec.1.-i egyesülés útán jogegységesítő szerepe volt, 1969.-ig volt hatályban.

21


2017, Május

rágalmazás esetén megkülönböztetünk a magánélet ellen irányuló illetve a nyilvános/köz élet ellen irányuló rágalmazást, annak függvényében, hogy a rágalmazás a személy életének közéleti, szakmai, nyilvános oldalát érinti, illetve a magánélete, becsülete ellen irányul. Az 1968-as büntetőtörvénykönyv15 205. - 207.- es cikkekben továbbra is szabályozta ezeket a bűncselekményeket. Az emberi méltóság a becsületnek egy fontos jellemzője, de nem szűkül le erre a fogalomra, a becsület együttesen az egyén élete során szerzett egyéb etikai tulajdonságokkal egy személy hírnevét, reputációját alkotják. A hírnév személyről személyre változó és olyan eset is előfordulhat, hogy hiányzik. Objektíven tekintve, a becsület, a személy külső megítélését jelenti, mások véleményét, megítélését, a közösség tiszteletét, erkölcsi tulajdonságai és magatartása alapján kialakított képet. Becsületsértésnek minősül minden olyan cselekedet, amely a személy méltósága, becsülete ellen irányul és az egyén környezete által tanúsított tiszteletnek, megbecsülésnek az elvesztésével vagy sérülésével jár. A sértett fél, a bűncselekményt elszenvedő alany bárki lehet és az erkölcsi integritása nem egy kizáró ok, mivel a törvény minden ember számára elismeri a méltósághoz való jogot, emiatt egy személyről sem lehet azt állítani, hogy nem lehet a becsületsértés elszenvedő alanya, mivel nem rendelkezik a méltósághoz való joggal, illetve nincs emberi méltósága. Azok a személyek, amelyeknek erkölcsi integritásuk sérült a társadalomban amiatt, hogy ők maguk is bűncselekményeket vagy erkölcstelen cselekedetet követtek el, egy emberi méltóság ellen irányuló bűncselekménynek lehetnek áldozatai. A sértegetés egy olyan cselekedet, amely egy másik személy becsületét vagy jó hírnevét megsérti. A sértegetés több formát is ölthet, mint például különböző gesztusok használata, csúfolkodás, egy negatív jelzővel illetni egy személyt, 15

1968 junius 21.-i 15. számú törvény a büntető törvénykönyvről

22


2017, Május

betegséggel vagy fogyatékossággal, még abban az esetben, ha igaz is, mivel ezt nem kell nyilvánosságra hozni. A sértegetés és a rágalmazás között több különbség is van. A sértegetés esetén a becsülethez való jog védelme többnyire szubjektív szempontból garantált és főleg a személy jó hírnévhez való jogának védelmét szolgálja, az önbecsülést és önértékelést hívatott védeni és csak közvetett módon a becsülethez való jogot objektív szempontból, szóval a mások megítélését és a sértett személyéről alkotott véleményt. A rágalmazás, a sértegetésnél kissé súlyosabb cselekedet. Rágalmazásnak minősül, ha valaki nyilvánosan egy másik emberről olyan dolgokat állít, hogy, ha ezek igazak lennének az illető személy büntetőjogi, adminisztratív vagy fegyelmi felelősségét vonnák maguk után. Mindkét bűncselekményt a törvény pénzbüntetéssel szankcionálja és magánindítványra üldözendők, ugyanakkor a feleknek lehetőségük van kibékülni az eljárás során. A rágalmazás büntetőjogi szintre való emelésével a becsülethez való jog főként objektív szempontból való védelme volt a cél. A rágalmazás esetén, elsősorban a személy jó hírnévhez való joga sérül és csak másodsorban és közvetett módon maga a becsülete. Ez a két bűncselekmény hosszú életnek örvendett, hiszen 70 évig volt szabályozva,

a

278/2006-os

törvény

hatálybalépéséig,

amikor

Románia

Parlamentje a Btk. módosításáról döntött. A törvény első cikkelyének 56. pontja hatályon kívül helyezte a Btk. 205. – 207. - es cikkelyeit. Ezután,

ezen

bűncselekmények

jogszabályozását

illetően,

érdekes

jogvitáknak lehettünk tanúi, melyeket végül is 8 év után sikerült lezárni az új Btk hatálybalépésével.

A 2014 február 1.-én hatályba lépett új Btk. már nem

23


2017, Május

szabályozza a sértegetést és a rágalmazást, tehát manapság, nem számít bűncselekménynek a fentiekben leírt magatartás. A következőkben bemutatom, hogy mi is történ az említett 8 évben jogtörténeti szempontból. Rövid időre rá, hogy a 278/2006-os törvény hatályon kívül helyezte azokat a törvénycikkeket,

amelyek

a

fenti

bűncselekményeket

szabályozták,

az

Alkotmánybíróság, a 62/2007-es16 döntés kapcsán megállapította a fenti törvény 1 cikk 56. pontjának az alkotmányellenességét. Romániában, annak a törvénycikkelynek, amelyről az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy alkotmányellenes, hatályát felfüggeszti és 45 nap áll a törvényhozó rendelkezésére, ahhoz, hogy módosítsa az adott törvényszöveget. Amennyiben ez nem történik meg 45 napon belül, az adott rendelkezés hatályon kívül kerül. A döntés indoklásában az Alkotmánybíróság arra hivatkozott, hogy az emberi méltóság egy felsőrendű és alkotmányos érték, amelynek büntetőjogi védelemre is szüksége van, ellenben a társadalmi rend felbomolna és örökös konfliktusoknak lennénk tanúi, amelyek lehetetlenné tennék a békés társadalmi együttélést, tehát ezen törvénycikkelyek hatályon kívül helyezése ellentmond az Alkotmány első cikke harmadik bekezdésének. Az Alkotmánybíróság szerint, a 205.- 207. cikkelyek hatályon kívül helyezésével jogi hézag keletkezett és az olyan értékek, mint például az emberi méltóság, becsület, jó hírnévhez való jog, nem részesülnének semmilyen reális és hatékony jogi védelemben. Ezen értékek megsértése következtében a polgári bíróság elé terjesztett kereset, amelyben jogsértés megállapításán kívül vagyoni

16

A 2007 január 18.-án elfogadott 62. számú határozat a 278/2006-os törvény, a büntető törvévnykönyv módosításáról, I.cikkely 56.pontjának az alkotmányossági kifogásáról.

24


2017, Május

igényeket is előterjeszthetünk (morális kártérítés formájában), nem nyújt megfelelő jogi védelmet ezen személyiségi jogok megsértése esetén. Az Alkotmánybíróság e döntése szerint ez a fajta jogorvoslási lehetőség azért nem megfelelő, mivel elsősorban nincs közvetlenül szabályozva, ugyanakkor, például a becsületsértés egy visszafordíthatatlan folyamat és az emberi méltóságot pedig nem lehet vagyoni szankcióban mérni, pénzben felértékelni és kompenzálni. Továbbá, az Alkotmánybíróság szerint, ezen törvénycikkelyek hatályon kívül helyezése, nem lehet a Parlament politikai döntése, mivel az Alkotmány tisztelete mindenki számára kötelező. Ebből adódóan, a Parlament nem dönthet olyan jogok, mint például az emberi méltósághoz való jog, büntetőjogi védelmen kívül való helyezéséről. Ugyanakkor, az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy a szólásszabadság nem egy abszolút jog, ezt az Alkotmány 30. cikkének 6. bekezdése is szabályozza, ugyanakkor a Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. paragrafusa, ebből kifolyólag, nincs összeférhetetlenség a szólásszabadság és a sértegetés meg rágalmazás büntetőjogi szabályozása között, amely indokolttá tenné ezen bűncselekmények hatályon kívül helyezését. Ezt a döntést nagyon sok vita övezte és több kritikai véleménynek is tárgyát képezte. Valójában, ez a döntés által, az Alkotmánybíróság pozitív jogalkotói szerepet öltött, a döntés konkrét következményei miatt. Ugyanis, miután a határozat megjelenik Románia Hivatalos Közlönyének első részében, a Btk. 205 és 206.-os cikkelyei újra életbe lépnek, ezáltal törvényhozó szerepet vállalt, amellyel azonban nem rendelkezik, sem az Alkotmány, sem a működéséről szóló törvény értelmében. Az Alkotmánybíróság e döntése után a szakirodalom és a joggyakorlat is két táborra szakadt, egyesek szerint, a sértegetést és rágalmazást hatályon kívül helyező törvény alkotmányellenességének megállapítása után, a sértegetést és a 25


2017, Május

rágalmazást szabályozó törvénycikkek újból hatályba léptek, mások szerint pedig nem, és a döntés ellenére sem tekinthető, úgy, hogy ezek a cikkelyek hatályban lennének, mivel a jogalkotási technika szabályai tiltják egy törvénycikkely hatályon

kívül

helyezése

utáni

újbóli

hatálybalépését,

ugyanakkor

az

Alkotmánybíróság túllépte hatáskörét.17 E jogvita lezárása érdekében a Legfelső Ítélő és Semmítőszék (melynek hatáskörébe tartózik, hogy a jogszabályok értelmezéséről döntsön, az egységes jogalkalmazás érdekében) a 8/2010-es döntésében18, az Alkotmánybíróság 62/2007-es számú döntéséről, megállapította, hogy a második értelmezés helyes, mivel ha elfogadnánk azt, hogy az Alkotmánybíróság döntése révén újból hatályba helyezendő egy korábban hatályon kívül helyezett rendelkezés, ez ellentmondana annak az elvnek, amely szerint a Parlament az egyetlen törvényhozói testület és csak ő dönthet egy törvényszöveg hatályba vagy hatályon kívül helyezéséről. Mivel a Parlament, a döntés után, a 278/2006-os törvény első cikkelyének 56. pontja szerint nem élt alkotmányellenes

azzal

törvényszöveget

a lehetőséggel, hogy újraértelmezze (amelynek

hatálya

ebben

az

az

esetben

felfüggesztődik 45 napra és utána pedig hatályon kívül helyezendő) nem vezet arra a következtetésre, hogy az illető tettek bűncselekmények és a hatályon kívül helyezett törvénycikkelyek újból hatályba léptek volna. A fenti érvek értelmében a Legfelső Ítélő és Semmítőszék megállapította, hogy a Btk. 205., 206. és a valóság bizonyítását előíró 207 - es cikkelyei nincsenek hatályban.

17

HRIB Florin-Iulian(2011), CCR ignora Constitutia si deciziile ICCJ de unificare a jurisprudentei? https://www.juridice.ro/180179/ccr-ignora-constitutia-si-deciziile-iccj-de-unificare-a-jurisprudentei.html [Letöltés ideje:2016.12.10]; 18 A 2010 október 18. –i 8.számú határozat az Alkotmánybíróság 2007 január 18.-án elfogadott 62. számú határozának következményeiről a Büntető törvénykönyv 205, 206 és 207-es cikkeinek előírásairól.

26


2017, Május

Ezennel, viszont ez a problémakör nincs lezárva és az Alkotmánybíróság meg a Legfelső Ítélő és Semmítőszék közötti vita, tovább folytatódik, azáltal, hogy egy váratlan fordulat következik be. Az Alkotmánybíróság 206/2013 - as határozattal alkotmányellenesnek nyilvánította azt a törvényszöveget, amely alapján a Legfelső Ítélő és Semmítőszék a fenti döntést hozta, ezáltal megsemmisítve a fenti határozatot. Az Alkotmánybíróság szerint a Legfelső Ítélő és Semmítőszék egy elfogadhatatlan törvényértelmezési kérdésben döntött, mivel a törvényértelmezési kérés nem a törvényszöveg értelmezéséről és alkalmazásáról szólt, hanem a törvény hatályáról. Mivel

az

Alkotmánybíróság

az

a

szerv

amely

az

Alkotmány

felsőbbrendűségét garantálja, a határozatai általános érvényűek és ezeket mindenkinek azonnal be kell tartani, még a Legfelső Ítélő és Semmítőszéknek is, amely a határozatával egy precedenst alkotott, amely veszélyezteti az Alkotmánybíróság szerepét és a jogi viszonyok biztonságát. A Betk. 414^5 cikk 4. bekezdése értelmében a Legfelső Ítélő és Semmítőszék jogértelmezési szerepköre betöltésében tilos olyan értelmezést adni egy törvényszövegnek, amely az alkotmány ellen, illetve az alkotmányossági rend ellen dönt vagy így értelmez egy törvényszöveget. Ez a döntés által az Alkotmánybíróság visszaállította, a jövőre nézve a 62/2007-es határozatának érvényességét és kötelező jellegét, amely szerint a sértegetés és a rágalmazás újból hatályban van.19 Az új Büntető törvénykönyv 2014 febr. 1-jével lépett hatályba és nem minősíti bűncselekménynek a sértegetést meg a rágalmazást, ezen magatartások ellen csak a polgári törvénykönyv által nyújtott eszközöket lehet igénybe venni. 19

https://www.luju.ro/dezvaluiri/evenimente/politrucii-de-la-ccr-forteaza-incriminarea-penala-a-delictelorde-presa-curtea-constitutionala-sfideaza-legislativul-si-puterea-judecatoreasca-si-incearca-sa-determinepolitica-penala-a-romaniei-curtea-politica-a-declarat-neconstitutionala-decizia-iccj-nr [Letöltés ideje:2016.12.10];

27


2017, Május

Utoljára 2016-ban volt előterjesztve egy törvényjavaslat, amely értelmében a sértegetés és rágalmazás újból bűncselekménynek minősültek volna és magasabb büntetési határok lettek volna megszabva. A törvénytervezetet a Parlament nem szavazta meg. Azáltal, hogy a sértegetés és a rágalmazás már nem minősül bűncselekménynek, a büntetőjog csak közvetett büntetőjogi védelemt nyújt az emberi méltóság és a becsületsértés esetén, amikor a jogellenes magatartás egy más bűncselekményt valósít meg, így valósítva meg a személyiségi jogok büntetőjogi védelmét. Ilyen bűncselekmények például a magánélet megsértése, levéltitok megsértése, zaklatás, kegyeletsértés stb. (Az írás folytatását a következő magazinunkban közöljük)

28


2017, Május

Az Európai Bíróság C-266/14. sz. ügyének áttekintése, az utazási idő munkajogi értelmezésének szemszögéből Írta: Péterfi Dénes, jogász

1. Az előzetes döntés hozatal eljárásáról általában Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 267. cikke20 szerint az Európai Unió Bírósága hatáskörrel rendelkezik egy előzetes döntés meghozatalára, olyan kérdésekben ahol a szerződések szövegét és hatályát, ugyanakkor az uniós intézmények, szervek vagy hivatalok jogi aktusainak érvényességét, kell értelmezni. A közösségi jog értelmezésében akkor beszélünk bíróságról, ha ezen intézmény törvény alapján jött létre, állandó jelleggel működik, kötelező hatáskörrel rendelkezik, eljárása kontradiktórikus jellegű, jogszabályokat alkalmaz és független. Ezen nem peres ügymenet által egy nemzeti Bíróság az előtte folyamatban lévő eljárás keretében, megkérdezheti az Európai Bíróságot álláspontjáról, ha úgy ítéli meg, hogy a döntése meghozatalához erre szüksége van. Ez a nemzeti bíróság joga, s bizonyos esetekben kötelezettsége. Az eljárásra nem felülvizsgálatként kell tekinteni, mivel a nemzeti bíróság még nem döntött az ügyben, hanem egy jogi értelmező segélyként mivel kommunikációs csatorna a nemzeti bíróságok és az

267.cikk az Európai U ió 26.10.2012

20

űködéséről szóló szerződés eg séges szerkezet e foglalt változata OJ C 326,

29


2017, Május

Európai Bíróság között. Főleg olyan esetekben indul előzetes döntés hozatali eljárás,a hol az uniós jog alkalmazása nehézséget okoz.21 A Bíróság a tagállami bíróság által feltett kérdésekre választ ad, az ügyet nem dönti el, s addig az alapügyet a nemzeti bíróság felfüggeszti. A döntés megszületésével a nemzeti bíróság feladata , hogy az ügyet a Bíróság határozata alapján elbírálja, amely számára ez kötelező erővel bír. E határozat a tartalmilag hasonló kérdésben eljáró más bíróságokat is köti. Az eljárás célja, hogy általa az uniós jog egységes alkalmazása és értelmezése valósuljon meg, minden tagállamban, s minden európai polgárt azonos jogok illessenek meg, ezért ez egy költségmentes eljárás. 22 Az eljárás több szempontból is hasznos, mivel általa egy olyan európai jogot értelmező joggyakorlat alakul, ki amely által megszűnnek a jogi normák kételyes értelmezései a különböző államokban. Írásomban egy ilyen előzetes döntési kérelemre született határozatot elemzek, bemutatva a kiváltó indokot, a tényállást, a felek kérdéseit, s az Eu Bíróság válaszát. Mivel az Európai Unióban élő polgárok száma több száz millió egy ilyen döntés számos ember életére lehet kihatással, függetlenül a tárgytól amelyben dönteni kell. 2. Az alapügy ismertetése A C-266/14. sz. ügyben hozott ítéletre az előzetes döntés hozatal iránti kérelmet a spanyolországi különleges Audencia National bíróság nyújtotta be, 2014. június 2-án. Az alapügy felperese a Federación de Servicios Privados del sindicato Comisiones obreras munkavállalók jogait képviselő szervezet és a Tyco

21 22

Az Európai Unió joga a gyakorlatban, Blutman, László, 2014 HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft 77.oldal Drept Institutional al Uniunii Europene, Fábián Gyula, Hamangiu Kiadó, Bukarest 2012, 404-424.oldalak

30


2017, Május

Integrated Security SL, ugyanakkor a Tyco Integrated Fire & Security Corporation Servicios SA munkáltató. Az alperes vállalat számos spanyolországi tartományban rendelkezett kirendeltséggel,

ahol

biztonsági

rendszerek

üzembe

helyezésével

és

karbantartásával foglalkoztak, amelyek lehetővé teszik a vagyon elleni bűncselekmények megelőzését és érzékelését. 2011-ben a vállalat a regionális kirendeltségeit bezárta, és minden alkalmazottat a fővárosi irodákhoz rendelt, ahol újraszervezés által az alkalmazottakat lakhelyük szerint leosztották földrajzi terület szerint. Munkájuk továbbra is abból állt, hogy a természetes személyek lakhelyein vagy jogi személyek székhelyein biztonsági berendezéseket helyeztek üzembe vagy tartottak karba, a vállalat fő tevékenységeként. Az átszervezés által megváltozott a munkavégzés helye ugyanis mivel nem léteztek regionális kirendeltségek, a munkavállalók otthonukból indultak a munkavégzés helyére és a feladatok végrehajtása után ide is tértek vissza. A munka megkönnyítése

érdekében

a

vállalat

személygépkocsi

biztosított

az

alkalmazottaknak és mobiltelefon alkalmazáson keresztül tartotta velük a kapcsolatot, mely által megtudták a mindennapi teendőket és a munkavégzés helyét. Továbbá a mobiltelefonos alkalmazások lehetőséget biztosítottak arra, hogy a munkavállalók, minden adminisztrációs tevékenységet ez által elvégezzenek, így teljesen jelentéktelenné vált a helyi kirendeltséghez történő bemenés, a munka kezdetekor és végeztével. A spanyolországi bíróság szerint a munkavégzés helye változott, számos esetben a munkavállaló és az otthona közötti távolság meghaladt a 100 kilométert is, de arra is példa volt, hogy az út 3 órát is eltartott különböző forgalmi problémák miatt.

31


2017, Május

E mellett a munkavállalók a foglalkoztató gazdasági egység raktárába kellett utazzank hetente egyszer vagy többször annak érdekében, hogy a munka elvégzéséhez szükséges anyagokat beszerezzék. A jogvitát a vállalat azon jog értelmezése szülte amely szerint a munkavállalók lakhelyének elhagyása és a nap első feladatának a tényleges elkezdése közötti időszak nem számít munkaidőnek, hanem pihenőidőként tarja számon. A gond ezzel az, hogy a munkavállalók nagyon sok időt töltenek azzal amíg elérnek a munkavégzés helyére és amíg hazaérnek az utolsó feladat elvégzésének a helyéről, hiszen mindkét esetben a vállalat érdekében utaznak. Amíg léteztek területi kirendeltségek a probléma nem merült fel mivel a munkát mindig a helyi irodába való beérkezéstől kezdték és itt is végezték be a munkaidő lejártával. A spanyol bíróság az alapügy ismertetéskor arra is felhívja a figyelmet, hogy a spanyol törvények szerint23 a lakóhely és a munkavégzés helye közötti utazás nem számít munkaidőnek, mivel mindenki saját maga választhatja meg a lakóhelyét. A nemzeti jogszabály nem teljes mivel figyelembe véve, hogy a nap elején a munkavállalók általában különböző helyekre lettek kirendelve, a vállalat által előre meghatározott útvonalon már megszünteti a szabad választás jogát, amit azon munkavállalók élveznek akik magánlakhelyüket és munkahelyüket az ezek között létező távolság szerint szabadon megválasszák, mivel ez napról napra változik a per feleit képezők esetében. Ebből az következik, hogy a munkavégzés és a lakóhely közötti távolság megtételére szükséges időt nem lehet szabad időnek tekinteni, mivel ez nem a munkavállaló szabad választásából történik, hanem a munkaadó igénye szerint.

1/1995 királyi tör é erejű re delettel eg séges szerkezet e foglalt, a 34. cikkének (5) bekezdése

23

32

u ka állalók jogállásáról szóló tör é


2017, Május

A döntéshozatal továbbá azt is nehezíti, hogy a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló irányelv24 a kizárólag a munkaidőt és a pihenőidőt határozza meg, nem térvén ki az ezek között létezhető köztes helyzetekre. Pedig amint a jogeset is mutatja, a munkapiacon léteznek ezek közötti időszakok is amelyek sérthetik a munkavállalók jogait, az által, hogy arra fordítják idejüket, hogy elérjék a munkavégzés kezdésének helyszínét. Ugyanakkor a nemzeti szabályok szerint a szárazföldi fuvarozási ágazat utazó munkavállalói esetében, a munkavégzés helye a járműveikben található. Így esetükben minden utazással töltött idő munkaidőnek tekinthető. A bíróság számára az is értelmezési kérdést vet fel, hogy vajon a perben felvázolt tényállás szerint a munkavállalókra ez hasonlóan alkalmazható-e vagy sem? A felvázolt munkakörülmények megváltoztatásának okai, nyilvánvalóan pénzügyi érdekek vettek figyelembe, viszont ez által hátrányos helyzetbe helyezték a munkavállalókat mivel nem kaptak órabért az utakon eltöltött időre, annak ellenére, hogy a vállalat érdekeit képviselték.

3. A nemzeti spanyol bíróság kérdése Amint az első fejezetben láthattuk az előzetes döntéshozatal lényege abban áll, hogy a nemzeti bíróság kérdez, s az Eu Bíróság erre válaszol. A kérdések által valósul meg a kommunikációs csatorna, a biró - biró között. Az eljárás lehetőséget biztosít több kérdés feltételére annak érdekében, hogy a születendő döntés, minél jobban az európai jog tiszteletben tartása szerint szülessen.

/ /EK irá el a u kaidő-szervezés egyes szempontjairól 2.cikk 1, 2 pontok: . u kaidő: az az időtarta , a el alatt a u kavállaló dolgozik, a munkáltató rendelkezésére áll, és te éke ségét ag feladatát égzi a e zeti jogsza ál ok ak és/ ag g akorlat ak egfelelőe ; . pihe őidő: az az időtarta , a el e i ősül u kaidő- nek;

24

33


2017, Május

Az előző fejezetben bemutatott tényállás szerint a nemzeti bíróság ami után felfüggesztette a pert, a következőt kérdezte az Európai Bíróságtól: Úgy kell-e értelmezni a 2003/88 irányelv 2. cikkét, hogy [amikor a munkavállaló], aki nem rendelkezik állandó munkavégzési hellyel, azonban naponta kell a lakóhelyétől a vállalkozás naponta eltérő ügyfeléhez, és esetenként különböző másik ügyféltől a lakóhelyére utaznia (olyan útvonal vagy jegyzék szerint, amelyet a vállalkozás vele az előző napon közöl) egy többé-kevésbé kiterjedt földrajzi területen belül az alapügy körülményei között, [az az idő, amelyet e munkavállaló] a munkanap elején és végén utazással tölt, az irányelv 2. cikkében foglalt fogalommeghatározás szerint »munkaidőnek« minősül, vagy éppen ellenkezőleg, azt »pihenőidőnek« kell tekinteni?” Más szóval a spanyol bíróság az akarta tudni, hogy a munkanap kezdetekor a munkavállaló lakóhelyétől a munkavégzés pontjába történő időtartam, ami utazással telik, és a munkanap végén az utolsó munkavégzés helyétől a lakóhelyig történő időtartam minek számít munkaidőnek vagy pihenőidőnek ? A kérdés roppant érdekes mivel, annak függvényében, hogy a EU milyen választ ad vagyoni érdekek forognak kockán. Mégpedig, ha a jelenlegi megközelítés helyes akkor a munkaadó jár jól a munkavállalók kárára, ellenkező esetben pedig a munkavállalók járnak jól mivel fizetést kapnak a munkába indulás pillanatától a hazaérkezésig a munkából.

4. Az alperes védekezési indoka A alperes azzal védekezik, az ellene felhozott törvényes indok ellen, hogy nem lehet szó munkaidőről, mivel a munkavállalók nem tesznek eleget a tőlük elvárt munka kötelezettségeknek az odautazás és hazautazás alatt.

34


2017, Május

A bíróság erre az érve a főtanácsnok indítványával cáfol, amely kimondja, hogy ilyen alapon, nem csak az említett utazási időt lehet pihenőidőnek elkönyvelni, hanem azt is ami után a munka megkezdése után elvégezi a kapott technikai feladatot és tovább áll, egy újabb feladat elvégzéséhez. Más szóval ilyen értelemben csak az számít munkaidőnek amikor kimondottan a biztonsági rendszerek üzembe helyezésén és karbantartásán dolgoznak, a többi munkák közötti utazás pihenőidő. Ez súlyosan sértené a munkavállalók biztonságának és egészségének védelmére irányuló célkitűzést, ugyanakkor egyenlőtlen helyzetbe helyezné a munkaadó és munkavállaló közötti viszonyt, ami ellentétes a munkajog alapelveivel. Továbbá a bíróság erre az alperes által felhozott indokra válaszolva kijelenti, hogy korábban a területi irodák meglétekor, az első ügyfélhez vezetés és az utolsó ügyféltől való visszavezetés a munkavállalók rendes munkaidejét képezte. Most csupán a helyszín változott meg, mivel nem a vállalat területi irodája ezen kiindulópont, hanem a munkavállaló lakhelye. A bíróság annak érdekében hogy érveit alátámassz egy előző határozattal érzékelteti a helyzetek közötti különbséget.

25

Ennek értelmében azon lehetőség,

hogy a munkavállalók jelentősebb kötöttségek nélkül osszák be az idejüket, valamint ha a magánügyükkel foglalkozhatnak, azt tanúsítja, hogy a figyelembe vett időszak nem minősül a 2003/88 irányelv értelmében vett munkaidőnek. Így tehát mivel az alperes munkavállalói nem rendelkeznek ilyen lehetőséggel, s nyilvánvaló, hogy az idejüket arra szentelik, hogy a munkaadó utasításainak eleget tegyenek, a bíróság megállapítja, hogy az alperes felhozott érvei alaptalanok.

25

Simap-ítélet, C-303/98, EU:C:2000:528, 50. pont

35


2017, Május

5. Az EU bíróság válaszának érvelése A bíróság válaszában először arra tér ki, hogy a kérdésben említett fogalmak, a munkaidő és a pihenő idő, más irányelvekben is hasonló értelemmel szerepelnek, tehát, ha ezek alapján létezik jog gyakorlat akkor ez hasonlóan alkalmazható a jelen ügyben is. A fogalmak alkalmazásával kapcsolatosan pedig megemlíti, hogy ezeket objektív jellemzők alapján kell meghatározni az irányelv rendszerének és céljának figyelembevételével, s ezek a munkavállalók életkörülményeinek a javítására irányulnak. A bíróság válaszát egyetlen jogi terminus köré építi fel: a munkaidő. Mégpedig érveléseit a 2003/88/EK irányelv a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól 2.cikk 1 szerinti munkaidő meghatározás alapján támasztja alá, mégpedig úgy, hogy három részre osztja fel ezen terminus értelmezését az alapügy tükrében. A munkaidő fogalmának első alkotóelemét illetően az Eu Bíróság egyetért azzal, hogy a területi irodák bezárása előtt, az alperes mint gazdasági egység esetében, nem létezett a tényállás tárgyát képező hasonló probléma, mivel a munkavállalók a székhelyre való megérkezéstől léptek be a törvényes munkaidőbe és a székhely elhagyásával léptek ki ebből. Továbbá az ebben a korszakban megtett utazás nem sértette a munkavállalók jogait olyan mértékben mint az átszervezés után, mivel lakhelyüket a munkavégzés kezdésének és befejezésének helyéhez igazíthatták. A munkaidő fogalmának második alkotóelemét illetően, amely szerint a munkavállalónak

ezen

idő

alatt

a

munkáltató

rendelkezésére

kell

állnia, megemlítendő, hogy ez azt feltételezi, hogy a munkavállaló fizikailag köteles a munkaadó által meghatározott időben is helyen ott lenni, annak 36


2017, Május

érdekében, hogy képes legyen elvégezni a munkáltató által rá bízott feladatot, akkor amikor ezt ő igényeli. Megállapítható, hogy az alapügy esetében ez szintén megtörténik, ugyanis a munkavállaló azért köteles elutazni a megadott helyre, hogy a vállalat érdekében elvégezze a munkát, tehát fizikailag a lekötelezi magát már az elindulás pillanatában. A munkaidő fogalmának harmadik alkotóelemét illetően, amely szerint a munkavállalónak a figyelembe vett időszakban dolgoznia kell, meg kell állapítani, hogy az alap tényállás munkavállalói esetében akik nem rendelkeznek állandó munkavégzés helyével az ügyfélhez vagy az ügyféltől teljesített utazás során a feladatait végzi, tehát dolgoznak. Ennek magyarázata abban rejlik, hogy mivel az utazás a munkavégzés velejárója, - a munkát elvégző személy fizikai hiánya lehetetlenné tenné ennek elvégzését- ezért a munkaidő nem osztható fel olyan pihenőidőre, mivel az utazás annak érdekében történik, hogy a feladatot teljesíteni tudja a munkavállaló. Ezek értelmében a meghozott ítéletében megállapítja, hogy amikor az olyan munkavállalók, mint a szóban forgó helyzetben lévők, nem rendelkeznek állandó vagy szokásos munkavégzési hellyel, az az utazási idő, amelyet e munkavállalók a lakóhelyük, valamint a munkáltatójuk által kijelölt első és utolsó ügyfél közötti mindennapos utazásokkal töltenek, az irányelv értelmében vett munkaidőnek minősül. 6. Végkövetkeztetés Figyelembe véve az európai jog alkalmazási területének a nagyságát, a tagállamok nemzeti jogának a sokféleségét a munkajog területén, az ilyen jellegű értelmezések hasznosnak minősíthetők, mivel hagyományokkal szakítanak, amelyek visszaélések forrása volt.

37


2017, Május

Összefoglalva az ítélet az rendelkezéseit, abban az esetben, ha a munkavállaló az otthonából indul a munka elvégzésének a helyére, az utazás teljes időtartama alatt a feladatukat vagy tevékenységeiket végzik. Szintén a feladatát vagy tevékenységét végzi azon munkavállaló is, aki a munkanap utolsó ügyfelétől hazautazik, az utazás teljes időtartama alatt. Az utazás alatt a munkavállaló, a munkáltató teljes rendelkezésére áll, mivel nem rendelkezhet szabadon az idejével s a meghatározott útvonalat, célpontot s ennek elvégzéséhez szükséges időtartamot a munkáltató határozza meg. Az ítélet legfontosabb rendelkezése pedig, hogy a munkavállalók az utazás alatt dolgoznak, tehát ez az időtartam semmiképp sem tekinthető pihenőidőnek. Írásomban arra próbáltam választ adni, hogy milyen mértékben hatékony egy munkajogot érintő előzetes döntéshozatali eljárás, az által, hogy egy ilyen nemrég született ítéletet legfontosabb elemeit mutattam be az olvasónak Megállapítható, hogy ennek számos pozitív kihatása van amelyek közül legfontosabb a munkavállalók becsületes alkalmazása és jogaiknak tiszteletben tartása.

38


2017, Május

Felhasznált irodalom: I.Szakkönyvek: 1. Az Európai Unió joga a gyakorlatban, Blutman, László, 2014 HVG-ORAC Lapés Könyvkiadó 2. Drept Institutional al Uniunii Europene, Fábián Gyula, Hamangiu Kiadó, Bukarest 2012 II.Jogszabályok: 1. Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata 2. 2003/88/EK irányelv a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól 3. 1/1995 királyi törvényerejű rendelettel egységes szerkezetbe foglalt, a munkavállalók jogállásáról szóló törvény- Spanyolország III. Bírósági határozatok 1.Európai Bíróság C-266/14. számú ügye 2.Európai Bíróság C-303/98. Számú ügye

39


2017, Május

Az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete Írta: Székely Barnabás, jogász, A folyamatos gyorsulásban levő technológiai fejlődés új kihívásokat állított a személyes adatok védelme elé. Az adatgyűjtés és adatmegosztás mértéke rendkívül megnőtt, gondoljunk csak az okos-eszközökön futó alkalmazásokra, a közösségi oldalakra vagy az adatbányászatra, mint XXI. századi iparágra. A modern technológiák mind a magánvállalkozások, mind az állami intézmények részére minden eddiginél nagyobb mértékben teszik lehetővé, hogy tevékenységük ellátása érdekében személyes adatokat kezeljenek. Az érintettek pedig egyre több személyes információt tesznek nyilvánosan és globálisan hozzáférhetővé. Az évi 660 milliárd eurós piaci értéket teremtő információs és kommunikációs technológiák (IKT-k) az európai GDP 5%-át termeli meg közvetlenül, a termelékenység általános növekedéséhez azonban ennél jóval nagyobb arányban járul hozzá (az IKT-ágazat közvetlenül 20%-kal, az IKT beruházások 30%-kal)26. Ezek alkalmazása kulcsfontossságú, viszont ezek fejlődésének záloga a felhasználók online környezetbe vetett bizalma.

26

Az Európai Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, Az európai digitális menetrend címen. Mag ar el e a kö etkező li ke ol asható: http://e .europa.eu/tra spare 245-HU-F1-1.Pdf.

40

/regdo /rep/ /

/HU/ -2010-


2017, Május

Mindezek alátámasztják a hatályos uniós személyesadat-védelmi szabályozás központi elemének, vagyis a 95/46/EK irányelv27 kiváltásának szükségességét egy olyan uniós rendelettel, amely a kor követelményeinek megfelelően, illetve egységesen szabályozza - kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban - a személyes adatok kezelését. Jelen cikksorozat célja az új szabályozás rendelkezéseinek és alkalmazásának ismertetése. Az I. részben a Rendelet időbeli, tárgyi és területi hatályáról, továbbá az illetékes felügyeleti hatóságról és a jogszabály megsértése esetén alkalmazható közigazgatási bírságokról fogok értekezni. Az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelete28 (angolul General Data Protection Regulation, rövidítve GDPR, a továbbiakban Rendelet) az utóbbi 20 év 27

Hivatalos nevén az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vo atkozásába az egyé ek védel éről és az ilye adatok szabad ára lásáról. Magyar nyelven a kö etkező li ke ol asható: http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:31995L0046. 28

Hivatalos nevén az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 Rendelete (2016. április 27.) a természetes sze élyek ek a sze élyes adatok kezelése teki tetébe törté ő védel éről és az ilye adatok szabad ára lásáról, vala i t a 9 / /EK re delet hatályo kívül helyezéséről általá os adatvédel i re delet . A Rendelet az Európai

41


2017, Május

legfontosabb jogszabályi változását jelenti az adatvédelem területén. A hatályon kívül helyezendő adatvédelmi irányelv terjedelméhez képest a Rendelet ötször hosszabb, jóval részletesebben

és szigorúbban szabályoz, illetve számos új

kötelezettséget vezet be. 1. Időbeli hatály. A Rendelet közzététele után 20 nappal, 2016. május 24-én lépett hatályba. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a jogszabály két évvel később lesz alkalmazandó, előírásainak 2018. május 25-ig kell megfelelni a súlyos szankciók elkerülése érdekében. 2. Tárgyi hatály. A Rendelet tárgyi hatálya kiterjed minden olyan adatra, amely egy természetes személyt azonosít, illetve amely által egy természetes személy azonosítható. Annak meghatározására, hogy egy személy azonosítható-e, minden olyan módszert figyelembe kell venni, amit az adatkezelő, vagy más személy valószínűleg felhasználna az említett személy azonosítására.29 A Rendelet kifejezetten személyes adatnak minősíti a helymeghatározó adatokat, az online azonosítókat (IP-címeket és cookie-aznosítókat) és az eszközazonosítókat. A különleges adatok fogalma - a faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre vagy szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok, az egészségügyi adatok és a természetes személyek szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok kibővült a természetes személyek egyedi azonosítását célzó genetikai és biometrikus adatokkal. U ió összes hi atalos el é elérhető az EUR-le ho lapjá , ag ar el e http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32016R0679. 29

a kö etkező li ke

ol asható:

A 95/46/EK irányelv 29. cikke alapján létrehozott adatvédelmi munkacsoport (angolul Article 29 Working Party, rövidítve WP 29) 4/2007. számú véleménye a személyes adat fogalmáról, 17-23 oldalak. Magyar nyelven a következő li ke ol asható: http://e .europa.eu/justi e/poli ies/pri a /do s/ pdo s/ / p _hu.pdf.

42


2017, Május

3. Területi hatály. A Rendelet az Európai Unió (továbbiakban EU) minden tagállamában közvetlenül alkalmazandó a személyes adatok az EU-ban tevékenységi

hellyel

rendelkező

összes

adatkezelő

és

adatfeldolgozó

tevékenységeivel összefüggésben végzett kezelésére, függetlenül attól, hogy az adatkezelés az EU területén történik-e. Az 95/46/EK irányelv hatályát kiterjeszti azokra a szervezetekre is, amelyek az EU-ban tevékenységi hellyel nem rendelkeznek, de az EU-ban tartózkodó érintettek személyes adatait kezelik áruknak vagy szolgáltatásoknak nyújtásához kapcsolódóan, vagy amennyiben az adatkezelési

tevékenységük

az

érintettek

EU

területén

belül

tanúsított

viselkedésének megfigyeléséhez kapcsolódik. Ilyen például a felhasználói szokások online követése vagy a profilalkotás. Továbbá a Rendeletet kell alkalmazni a személyes adatoknak a nem az Unióban, hanem olyan helyen tevékenységi hellyel rendelkező adatkezelő által végzett kezelésére, ahol a nemzetközi közjog értelmében valamely tagállam joga alkalmazandó. Az EU-ban tevékenységi hellyel nem rendelkező, de a Rendelet hatálya alá tartozó adatkezelő vagy az adatfeldolgozó írásban uniós képviselőt jelöl ki főszabály szerint. A képviselőnek tevékenységi hellyel kell rendelkeznie az egyik olyan uniós tagállamban, ahol az érintettek tartózkodnak. A Rendelet az 95/46/EK irányelvvel ellentétben nemcsak az EU-ban, hanem globálisan kifejti joghatását. 4. Az illetékes felügyeleti hatóság. A nemzeti adatvédelmi hatóságok járnak el továbbra is felügyeleti hatóságként, amelyek a különböző tagállamok területein belül illetékesek. Egy-egy nemzeti adatvédelmi hatóság (angolul Data Protection Authority, rövidítve DPA) esetében ez kiterjed különösen a tagállam területén végzett adatkezelésekre, a tagállamban élő érintettekre irányuló adatkezelésre, illetve az EU-ban tevékenységi hellyel nem rendelkező adatkezelők vagy

43


2017, Május

adatfeldolgozók által végzett adatkezelésre, ha az érintettek a tagállam területén tartózkodnak. A DPA eljár az érintettek által benyújtott panaszokkal kapcsolatban, lefolytatja a Rendelet előírásainak való megfeleléssel kapcsolatos vizsgálatokat, valamint az adatok kezelésével összefüggő kockázatok, szabályok és jogok terén nyilvánosan

tájékoztatja

az

érintetteket,

illetve

az

adatkezelőket

és

adatfeldolgozókat. Romániában a Személyes Adatok Feldolgozását Felügyelő Országos Hatóság30 az illetékes nemzeti adatvédelmi hatóság. Határokon átívelő adatkezelés esetén az adatokat kezelő vagy feldolgozó szervezet tevékenységi központja vagy egyetlen tevékenységi helye szerinti DPA jogosult fő felügyeleti hatóságként (angolul Lead Supervisory Authority, rövidítve LSA) eljárni. Az LSA meghatározásának elveit a 29. cikk szerinti munkacsoport WP244es ajánlása írja elő31. Az egyablakos ügyintézés (angolul One Stop Shop) alapelvnek köszönhetően a fő felügyeleti hatóság az adatkezelő vagy adatfeldolgozó egyetlen kapcsolattartója a határokon átnyúló adatkezeléssel kapcsolatban. Ettől függetlenül minden DPA illetékes a hozzá benyújtott panaszok kezelése, illetve a Rendelet előírásainak esetleges megsértése esetén, ha az kizárólag egy, a tagállamában található tevékenységi helyet, vagy ha kizárólag a tagállamában tartózkodó érintetteket érint. Ilyenkor a DPA tájékoztatja az ügyről a fő felügyeleti hatóságot. Ez a tájékoztatást követő három héten belül dönt, hogy kíván-e eljárni az ügyben. Ennek során figyelembe kell venni, hogy a szervezet rendelkezik-e Hi atalos e é Autoritatea Națio ală de Supra eghere a Prelu rării Datelor u Caracter Personal, rövidítve ANSPDCP. A hatóság ho lapja itt ö gészhető: http://dataprotection.ro.

30

A 95/46/EK irányelv 29. cikke alapján létrehozott adatvédelmi munkacsoport WP244-es ajá lása az illetékes fő felügyeleti hatóság meghatározásáról, 5- oldalak. A gol el e a kö etkező li ke ol asható: http://ec.europa.eu/newsroom/document.cfm?doc_id=44102.

31

44


2017, Május

tevékenységi hellyel abban a tagállamban, amelynek a nemzeti hatósága a fő felügyeleti hatóságot tájékoztatta. Amennyiben az LSA eljár az ügyben, a Rendeletben külön erre az esetre meghatározott, a hatóságok közötti határon átnyúló együttműködést szabályozó eljárást kell alkalmazni. A fő felügyeleti hatóságot tájékoztató helyi hatóság döntéstervezetet nyújthat be a fő felügyeleti hatóságnak. A LSA döntése során a legnagyobb mértékben szerepet játszik a tervezet. 5. A közigazgatási bírságok. A nemzeti felügyeleti hatóságok feladata, hogy Rendelet megsértése következtében kiszabott közigazgatási bírságok minden egyes esetben hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek legyenek. A bírságokat az adott eset körülményeitől függően kell kiszabni. Annak eldöntésekor, hogy szükség van-e közigazgatási bírság kiszabására, illetve annak mértékének megállapításakor minden esetben figyelembe kell venni a jogsértés jellegét, súlyosságát és időtartamát, illetve a jogszerűtlen adatkezelés jellegét, körét vagy célját, továbbá azon érintettek száma, akiket a jogsértés érint, valamint az általuk elszenvedett kár mértéke. A jogsértés szándékos vagy gondatlan jellege, az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó kárenyhítési intézkedései és felelősségének mértéke, a korábban elkövetett releváns jogsértések, a felügyeleti hatósággal folytatott együttműködés mértéke, a jogsértés által érintett személyes adatok kategóriái, illetve a pénzügyi haszonszerzési szándék is mind befolyásoló tényezők a büntetés mértékének meghatározásában. A bírság mértéke legfeljebb 10.000.000 euró, illetve a vállalkozások esetében az előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 2%-át kitevő összeg - a kettő közül a magasabb -, amennyiben a jogsértés a beépített és alapértelmezett adatvédelem, az adatkezelési tevékenységek nyilvántartásának, az adatbiztonsági

intézkedések,

az

adatvédelmi

45

incidensek,

az

adatvédelmi


2017, Május

hatásvizsgálat vagy az adatvédelmi tisztviselő területét szabályozó rendelkezéseket érint. A pénzügyi bírság legfelső határa 20.000.000 euró, illetve a vállalkozások esetében az előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 4%-át kitevő összeg - a kettő közül a magasabb. Ez olyan esetekben szabható ki, amikor a kihágás az adatkezelés elveivel, az adatkezeléshez való hozzájárulással, az érintettek jogaival kapcsolatos előírások vagy a nemzeti adatvédelmi hatóság utasításainak be nem tartásában merül ki. A felügyeleti hatóság hatásköreit a hatékony jogorvoslat lehetőségének és a tisztességes eljárás biztosításával gyakorolja. II. rész. A sorozat következő részével az Erdélyi Jogász Magazin júliusi számában jelentkezünk, a személyes adatok kezelésére vonatkozó elveknek és az érintettek jogainak kulcskérdéseit fogjuk körbejárni. Kérdéseket és visszajelzéseket a szekely.barnabas@ltender.hu címre várjuk. Adatvédelmi konferencia Kolozsváron. Június 28-án kerül sor az első kolozsvári adatvédelmi konferenciára. A GDPR Navigátor elnevezésű esemény témája a Rendelet alkalmazása és követelményeinek való megfelelés a vállalatok szemszögéből. A rendezvényt június 1-jén hirdetjük meg hivatalosan a www.ltender.hu/gdpr linken

elérhető

46

felületen.


Partner szervezetek:

www.kji.hu

www.jogaink.ro

Média Partnereink: Erdélyi Jogász

Jogász esettanulmány Verseny

Erdelyi Jogasz 3 3  
Erdelyi Jogasz 3 3  
Advertisement