Vámok és kontumációk Erdélyben. A pricskei vám régészeti kutatásának tanulságai Demjén Andrea, Tarisznyás Márton Múzeum
A pricskei vám az írott forrásokban
Az erdélyi fejedelemség korszaka, pricskei vám (harmincad) 1606 dec. 14. – a csíki és gyergyói havasokon levő három vám foglalása a fejedelem számára 1607 vásártartási jog elnyerése 1614. január 17. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, „tekintettel szárhegyi Lázár István
érdemeire, Gyergyó széki királybirósága mellé a szentmiklósi ösvény vámját, melyet korábban néhai Lázár András, Lázár István apja birtokolt, ahol Erdélyből Moldvába, és onnan vissza szokás járni tartozékaival és jövedelmeivel együtt neki adományozza” 1630. az örmény kereskedők: „sok tilalmas útakon, ösvényeken, úgy mint fogarasi, csíki, gyirgyai havasokon járnak ki- s bekereskedésnek okáért ... Valakik az tilalmas útakon és ösvényeken, havasokon találtatnak ki- s bejárni, megfogassanak és mindennémű marhái elvétessenek” 1678. Apafi: „mivel a gyergyói vámon eddig ez ideig, eleitől fogva derék kereskedő rendek nem szokott volt lenni passusuk, hanem csak holmi aprolékos majorkodásbeli kereskedésekbe munkálodok engedtetett vala” 1679-ben Apafi Mihály Keresztúri Krisztinának, a néhai Lázár István özvegyének 1.000 forintért zálogba adja a vámot 1693-tól a határőrizet a császári-királyi Főhadparancsnokság alá kerül
Habsburg korszak: contumatzia és harmincadvám(tricessima) 1700-ben Leiningen generális a Piricskei passus nevű helyen nyolc hét alatt sáncot és palánkot épített 1703-ban a Piricskei passuson új sáncot építettek „ azon fortalitium építésére deszkára, vasra, házbeli kemencére erogálódott hung. fl. 106” 1707 Elekes András és Sólyom István testimonálisa a gyergyói vámról, hogy az mindenkor a Lázár családé volt 1718: a székely nemzet panaszai: a helyieket megtaxálják, ha a harmincadon kívül legeltetnek, erdőlnek 1759-ben elrendelik a vámtól a Moldva felé vezető utak és hidak rendbetételét 1770 Mária Terézia GNRS-e 1779/1780: Kollonics püspok elrendeli, hogy a pricskei kápolnában havonta misézzenek 1809-1812-ben Gyergyószentmiklós, Tekerőpatak és Kilyénfalva szerződést köt Bogdán István örmény kereskedővel egy kocsma és istálló építéséről a Tölgyesi vám Mellett 1827-ben a gyergyószentmiklósi harmincad vámot Tölgyesre költöztetik
A régészeti kutatások eredményei (2009-2012)
Vรถrรถstorony
Tรถrcsvรกr
Vulkรกn
Tรถmรถs
Buzรกn
Ojtoz
Gyímes