Page 1

TKM 01 t i p o i r k a

>

2 0 1 0

„A szöveg csak a betű által él, de a betű él és gyönyörködtet önmagában is.” [giambattista bodoni]


salve a címlapon Borsa Aliz Krisztina: Születésnapi torta Bodoni mesternek 2010

[ tkm :  ]


> >>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>> > >>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>> >>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>> >>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>> >>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>> >>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>> >>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>> >>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>> >>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>> >>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>> >>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>> >>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>> >>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>> >>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>> >>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>

Régóta fontolgatom: kellene egy periodika, saját örömünkre és épülésünkre. Független, szakmai. Ennek első – Bodoninak szentelt – tematikus számát veheted kézbe most, kedves néző-olvasó. TKM©. A tipomagazin címéül Tótfalusi Kis Miklós monogramját választottam. TKM olyan formateremtő ember volt (Haiman Györgyöt* idézve) „aki korának ízig-vérig modern részese, aki azonosulni tud az íróval, annak minden gondolatát a maga technikai publikációs eszközének – a tipográfiának – mesteri kezelésével önti látható formába.” Szeretettel ajánlom figyelmedbe, de fogadd kritikusan. Köszönet jár mindenkinek, aki megtisztelt szöveggel, képpel: nádai ferenc, 2010 *haiman györgy: Tóthfalusi Kis Miklós a betűművész és a tipográfus. Magyar Helikon, 1972

>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>> >>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>> >>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>> >>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>> >>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>> >>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>> >>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>> >>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>> >>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>> >>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>> >>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>> >>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>> >>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>> >>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>> >>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>> >>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>> >>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>> > >>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>> > [  : tkm ]


π

π

Jean François Porchez (1964–) 2001-ben megtervezte az Ambroise fontcsaládot, amely szép, mai feldolgozása Pierre Didot egy kései, 1830-ban készített betűjének [ld. múzeumcafé].

ß

[ tkm :  ]

ÆLK≠

≠KLÆ

in: Várkonyi Nándor: Az írás és a könyv története. Széphalom Könyvműhely, 2001 >>>

1 itt: verzál 2 François Ambroise Didot (1730–1804) 3 Pierre Didot (1760–1853)


A

klasszicizáló könyvstílus (…) elérte azt, hogy a tipográfia egy velejében kölcsönvett dísz: a kép, a rajz helyett saját eszközével, a betűvel akart operálni. Noha az uralkodó tí-

pus, az antikva1 lényeges megreformálására mód már nem nyílt, a nyomdászat tudatosan törekedett az antik formák előkelő, hűvös tartózkodását, nyugodt szabályosságát utánozni. Ebben aztán a szűkös, kimért, feszes, olykor már üresen ható takarékosságig is elment, különösen a szűk szavú, sovány címlapokon. Ami a kisbetűs szövegtipográfiát illeti, a francia Didot-család terjesztett el egy igen kedveltté vált rendszert. Alkotója François Ambroise Didot2 , Fournier kez-

,,

deményezése nyomán normalizálta, szerves rendbe foglalta a betűnagyság fokozatait [1775]. (…) Fia és utóda, Pierre Didot3 szintén nagy odaadással szolgálta a betűművészetet. Céltudatosan síkraszállt a rokokó könyvdísz száműzése mellett, egyetértett az angol Baskerville-lel, hogy a könyvnek megvan a maga saját formanyelve, mely a betűk jóságával és kellő rendjével hat, s nincs szüksége illusztratív, ornamentális eszközökre, melléktermékekre.

[  : tkm ]


k é t

k é r d é s

2010. január 31-én, vasárnap este, nem sokkal 9 óra után elküldtem két kérdést 87 e-mailcímre, azzal a kéréssel, hogy akinek van kedve és ideje, 2010. február 4-én este 6-ig küldje el válaszát. A megadott határidőre 49 válasz érkezett.

π

1

π

Mi jut eszedbe, ha azt hallod: Bodon i? π

2

π

M i kor használtál (egyáltalán használtál-e) utoljára a munkádhoz Bodoni fontot?

?

?

??

[ tkm :  ]


a

vá l a s z o k

amondo (szegi): 1.) Siena – de, hogy bonyolultabb legyen: Santa Catherina di Siena. // 2.) Sajnos nagyon régen, nem tudnám megmondani, hogy hol... :-( mostanság nem volt olyan jellegű munkám, amihez illett volna. barka ferenc: 1.) áll a lábán, időnek ellen, és // 2.) még előttem, mert pár iskolázós próba kivételével túlzottan tartózkodó tisztelettel viseltettem eleddig iránta. borzák márton: 1.) Tipométer // 2.) Ha jól emlékszem, két éve egy könyvet szedtem Bodonival. csatai péter: Bordói (már a bor) csordás zoltán: 1.) A szerifek hornyoltak. Pedig nem, de ez a mondat ugrott be. Még kirakat iskolában a tipó órán hangzott el ez a mondat, akkor azt se tudtam mit jelent. // 2.) Használtam  többször is, de nem tudom mikor. czakó zsolt: Amikor először láttam, egy francia lapban, lenyűgözött az eleganciája, a finomsága. Stílusa van, gondoltam magamban. Még a nevét sem tudtam. Éreztem, hogy még fiatal vagyok hozzá. Sokáig nem mertem közeledni. Vártam az alkalomra, hogy talán… egyszer… majd… // Mikor pedig végre alkalom adódott ........................ de ezért csak magamat okolhatom. diósi réka: 1.) Klasszikus tipográfia a kortárs grafikában című könyvben lá-

tottak jutnak eszembe. // 2.) Betűismeret órán, amikor kézzel szerkesztettük a Bodoni abc-t. faragó kálmán: Egy fekete tintával Bodoni-alakúra festett fehér vágott márványoszlopot ábrázoló camera obscurában előhívott ív fotópapír alapján vésett rézmetszet. faragó melinda: 1.) Bodonival pont a tér sarkán futottunk össze, majd elhaladtunk a tűznyelők mutatványait bámulók kis csoportja mellett és én gyorsan a fülébe súgtam: soha nem gondoltam volna, hogy a Savoyaiak ekkora hatalmas seggű, formalinszagú lovakon lovagolnak. // 2.) Valaha a tanulmányaim során, meg a Magyar Szemlénél (a cirill címeket mindig Nagy Zoli bácsi rajzolta meg), persze a lehetőséggel bármikor élhetek. farkas anna: 1.) Klasszika-filológia // 2.) Még nem használtam (el sem hiszem, de tényleg nem... csak Didot-t). farkas milán: 1.) Nekem Az ember tragédiájában szereplő falanszter (as�szem így hívták) jut eszembe, persze nem abban a negatív értelemben, ahogy ott szerepelt, hanem jó értelemben. Nem tudom miért. :d // 2.) A 2009-es karácsonyi kinetikus tipográfia videómhoz: http://

wwwwwwwwwwwwwwwwwwwwww ............................

[  : tkm ]


a

vá l a s z o k

www.4shared.com/file/178914271/547b6e3d/ Carol_of_the_Bells.html

fekete gabor: 1.) Elegáns olasz typografia. // 2.) Még soha, mert illusztrátor vagyok. forrai ferenc: 1.) déjà vu // 2.) Népzenei olvasókönyv című könyvnél címbetű, Valóságos álom pályázat (itt Bauer Bodonit használtam). futó tamás: 1.) Bodoni biztosan nagy élvezettel hódolt a gasztronómiának (legalábbis elvárom tőle). Látom, ahogy tányérján elégedetten szemléli a light és testesebb falatok harmóniáját, majd mielőtt a villához nyúlna, végigsimítja mutatóujjával a poharát, a finom talpától a kecses és vékony szárán keresztül, egészen a friuli borral telt kiöblösödésig. // 2.) Legutóbb ma használtam Bodonit: egy egészségügyi termékcsalád logotípiájához. Nagy alázattal, csak egy kis ponton nyúltam bele az egyik ismétlődő betűhöz. gelsei balázs: Be kell vallanom, a Bodonit ezidáig még egy munkámhoz sem használtam. A Bodoniról ez jut eszembe: kimozdíthatatlan, biztonságos, sötétbarna, sötét, ódon, szimmetria, klasszikus, nyugalom. Talán nem „nőttem fel” még a Bodonihoz. gera mihály: 1.) A Bodoni? Középcsatár a betűválogatottban. A legendás belső hármas: Baskerville, Bodoni, Didot

II. A söprögető posztján Garamond. // 2.) Amikor tördelőszerkesztő voltam (múlt század hatvanas-hetvenes évek) rendszeresen használtam. Különösen a kövér dőlt változatot kultiváltam, az ennivalóan duci duktusa miatt. halasi zoltán: 1.) Manuale Tipografico: ha muszáj egy szóban válaszolni. Szerkezet, geometria, rend és kontraszt: ha több szóban is lehet. // 2.) Utoljára tegnap használtam Bodonit, nagy örömmel. juhász márton: 1.) Békéscsaba, Meme, Hairline, Ischler, Formaterem, Nádai, Body. // 2.) 2009 telén. kassai ferenc: 1.) Olasz // 2.) Soha nem használtam. Nem volt hozzáillő munkám. kaszta móni: 1.) Göndör dússzakállú, pocakos (szinte O-betű hasú) férfi, szereti a jó étkeket és finom borokat, jókedélyű, kedves, mélyhangú. // 2.) Legtöbbet az Iparon, egyetemista koromban használtam, de egy-egy kiemelt tipografált szó erejéig szívesen használom manapság is, nagyon karakteres betű. katyi ádám: Bodoni – a tökéletes belső kontraszt. kálmán tünde: 1.) Hercegnő (a betűk hercegnője). // 2.) Igen, használok Bodo-

wwwwwwwwwwwwwwwwwwwwww ............................

[ tkm :  ]


a

vá l a s z o k

nit, mikor klasszikus betű használatával gondban vagyok, akkor sokszor a Bodonihoz fordulok. Nagyjából évente kétszer. kárpáti róbert: 1.) Poster. // 2.) Igen, nem tudom mikor utoljára, visszatérő. kemény györgy: 1.) A vékony és a vastag összetevők nagyszerű váltakozása a világ legelegánsabb betűtípusában, amitől a világ szintén legelegánsabb, divattal foglalkozó folyóiratai máig előszeretettel használják. // 2.) Rég, mert gépemen nincs is Bodoni (másokén van?), továbbá jómagam mindig inkább a groteszk karakterek felé vonzódtam, jóideje például majdnem mindenhova Verdana-val írok, amit azért szeretek, mert mégis utal benne valami a betűtípusok múltjára: a verzál „I” ugyanis talpas. keresztes dóra: Stüszi vadász kiss istván: 1.) Bodoniról Párma jut eszembe, mert húszvalahány éve (Talán szintén kerek évforduló volt?) a hallgatóink közül valaki azt javasolta, hogy utazzunk el Bodoni városába és nézzük meg a múzeumát. Azóta sem történt meg, ez még hátra van… // 2.) Tegnap (a Bauerféle változatot), egy kis címkét készítettem, ornamenssel kiegészítve. kóthay gábor: 1.) Manuale Tipografico/tisztaság // 2.) Sajna 1996-ban utoljára. kravjánszki róbert: 1.) Kontraszt // 2.) már annyira szép, hogy egyenesen használhatatlan (ugyebár kontraszt...) lelkes lászló: 1.) Számomra a „biztos pont”, amire mindig számíthatok. // 2.)

Talán fél éve, de hosszú évek óta rendszeresen használom. ligetfalvi zsolt: 1.) A fehér lap. // 2.) Nagyon érdekes kérdés, sokat elmélkedem rajta, hogy miért van az, hogy így van, ahogy most írom Neked: szinte minden egyes tervezés (és ez most nem túlzás) kezdeti fázisában előveszem, forgatom, csodálom, de sohasem engedelmeskedik, így elvetem végül. Nagy tisztelője vagyok a betűnek, megdobbantja a szívem, de végül mindig kikosaraz. Egyetlen egyszer használtam: egy jelentéktelen verseskötet kenyérbetűjének választottam 2000-ben. lőrincz attila: 1.) Így első blattra, hogy Bodoni… Szeretem használni, gyönyörű klasszicista antikva. Nemzeti dal, reformkor, 1848, Landerer és Heckenast... // 2.) Muzsika című folyóirat. Nem az volt az utolsó, előtte is használtam, azóta is sokat használom. Diploma-könyvem (A helység kalapácsa) is klasszicista antikvából volt szedve. maczó péter: Padon ült a Bodon. Ni! Lába közt a bödön. Nyi-tná is már bódogan, de az álom odavan. Ami maradt, bödönnyi betű közt a Bodoni. miklósi ádám: 1.) Boltozatos, fehérre meszelt falú folyosó – nem értem miért,

wwwwwwwwwwwwwwwwwwwwww ............................

[  : tkm ]


a

vá l a s z o k

hiszen nem klasszicista stílusjegy, szerintem a bodoni B betűje miatt „boltozatos“ ez a vízió. // 2.) Legutóbb egy ballagási tablónál alkalmaztam a Bodonit. mikula lajos: Szavak helyett talán ez a link többet segít: http://octavo.com/editions/bodtip/index.html

molnár istván: 1.) A nyomdászat fekete mesterségéből a fekete-fehér művészetet alkotta meg. // 2.) A múlt héten. orosz istván: Talpramagyar orosz márton: Tegnap láttam egy (bár sajnos lehangoló) plakátot a buszon ülve, amelyik az első, Bodoni mesterrel kapcsolatos vizuális élményem volt azóta, hogy elolvastam a körkérdést. A válaszom tehát: „demjénrózsi”. őri kiss istván: A hajszálvékonyra vágott pármai Bodoni. pócs péter: 1.) Antikva // 2.) 35 éve nap mint nap. schubert péter: 1.) Ma is nagyon szeretem, éppen most vettem meg egy díszes változatát. Gondolom nem Bodoni csinálta már, de az ő betűjére épül. Küldök belőle egy szöveget. // 2.) Körülbelül a nyolcvanas évek elején készítettem egy képet, aminek a mottója egy Bodonitól származó idézet volt. Ma is szeretem: „A szöveg csak a betű által él, de a betű él és gyönyörködtet önmagában is”. / A másik, ami életre szóló élmény volt, hogy Münchenben voltam éppen több hétig a Ber­thold cégnél, amikor G. G. Lange úr és csapata fényszedésre újradolgozta a Bodonit. Eredeti Bodoni által nyomtatott

könyvekből (fantasztikus volt látni) kifényképeztek kb. 2-300 e-betűt és számítógéppel kikeresték a leggyakoribb ívet és ennek alapján tervezték meg a teljes családot. Szerintem ma is az egyik legszebb és leghitelesebb Bodoni adaptáció (Megvan nekem). / A Babits jubileumra csináltam a költőről egy sok eredeti dokumentumból készült képes könyvet, aminek a borítója és a címrendszere Bodoni. serfőző péter: 1.) Mindenképp a betűje, annak kifinomult vonalai // 2.) Még nem volt olyan munkám, amihez illett volna. suszter viktor: 1.) Bodoni Six, az urw-től, kb. 20 éve lehetett, amikor először találkoztam vele, azóta is örök szerelem. Nekem a legszebb „Bodoni” :-) Igazi „hús-vér” érzést keltett bennem, digitális volta ellenére. // 2.) Éppen most is. De ahogy az archívumban turkáltam, megtaláltam ennek a családfának a fotódokumentációját: http://www.flickr.com/ photos/xants2355/sets/42157605758273892/

Ez egy négyméteres papírszalagra készült, és egy házaspár esküvőjének az időpontja az origo. szabó márton: 1.) Pármai sonka // 2.) 2009-ben www.milaeskuvo.hu szabó péter: Nyomdafesték-illat varga tünde: 1.) A klasszikus kecsesség és a rizsporos parókák. // 2.) A Bo-

wwwwwwwwwwwwwwwwwwwwww ............................

[ tkm : 10 ]


vá l a s z o k

doni 270 kiállításra került anyagaim kapcsán használtam a fontot, főleg kézzel rajzolva imitáltam őket, amik akár „Részeg Bodoni” névre hallgató betűcsalád is lehetnének. virágvölgyi andrás: Elegáns olasz bőrtáska. Címke: fekete alapon ezüst. voronkó vera: 1.) Ha belegondolok, valójában nem ismerem az eredeti Bodo­nit, mármint az alkotó munkásságának gyümölcsét, a Manuale Tipografico-t. A reprodukciók sokasága, vagy pl. a www. octavo.com lapozható képei mind remek dolgok, de mégsem az igazi. Jó lenne Pármában járni, vagy beleszagolni egy-egy kiadványba, érezni a munka légkörét, felidézni kisebb történeteket az ittott olvasott irodalomból. De jó lenne legalább elolvasni Giovanni Mardersteig és Dave Farey írásait Giambattista Bodoniról. Egyszóval Bodoni = egy kitörő sóhaj... // 2.) Pár hónapja adtam a tanulóknak „egalizálós“ feladatot. Ha jól emlékszem, a gépen ITC Bodoni volt. Amikor kiprin­ teltük lézernyomtatón a lapokat, akkor kiderült, hogy a képernyő csalóka. Ceruzával belejavítgattam, hogy mit és hol kell szellősebbé tenni vagy összehúzni. Javítás után megint kinyomtattuk, és láttam a fancsali ábrázatokat. Gyerekeknek nem ajánlom a Bodoni fontot. tóth yoka zsolt: 1.) Az első betű volt, amit az „anatómiája” alapján „név szerint” meg­ismertem, felismertem. (Továbbá a Szántó Tibor: A betű könyve segítségével, még meg is rajzoltam, újra szerkesztet-

tem, és temperával kihúztam, megfestettem, méghozzá alapozott akvarellpapírra… Sajnos ez az „A/3-as lap” már nincs meg… 14 évesen nem gondoltam, hogy ez „fontos” lehet még majd a számomra?! És csak ezek után jött a BAUER BODONI! Amit meg még a Tanárúr mutatott nekem/nekünk 1982-83-ban a „kisképzőben”. Amit aztán egy „kölcsön kapott Letraset” katalógusból, mi a Lupival ki is repróztunk síkfilmre. Majd ezt nagyíttattuk „dokubromra”, majd „pikkeltünk”, újra repróztunk, nagyítottunk… stb. Talán ebből már megmaradt egy két „fecni”… // 2.) És aztán a „gépkorszak” elejétől kezdve is ezt szerettem, és szeretem alkalmazni szinte a mai napig is! zsámboki péter: „Meg kéne már bodoni a címlapot. Szólok Györgyinek…”

Jean François Porchez: Ambroise Std, 2001 (http://www.ty-

π

a

pofonderie.com/ alphabets/view/ ambroise)

wwwwwwwwwwwwwwwwwwwwww ............................

[ 11 : tkm ]


a z ol a sz me ster kortá r s a i

bodoni

giambattista

Baskerville, John (1706–1775) Beethoven, Ludwig van (1770–1827) Benyovszky Móric gróf (1741–1786) Boccherini, Luigi (1743–1805) Burns, Robert (1759–1796) Caslon, William (1692–1766) Cherubini, Luigi (1760–1842) Cimarosa, Domenico (1749–1801) Csokonai Vitéz Mihály (1773–1805) Diderot, Denis (1713–1784) Didot, François Ambroise (1730–1804) Didot, Pierre (1760–1853), Franklin, Benjamin (1706–1790) Goethe, Johann Wolfgang (1749–1832) Goldoni, Carlo (1707–1793) Haydn, Joseph (1732–1809) Hogarth, William (1697–1764) II. József (uralkodott: 1780–1790) Kant, Immanuel (1724–1804) Katalin, II. (Nagy) (1729–1796) Kazinczy Ferenc (1759–1831) Kempelen Farkas (1734–1804) Kölcsey Ferenc (1790–1838) Linné, Carl von (1707–1778) Lomonoszov, Mihail (1711–1765) Mária Terézia (uralkodott 1740–1780) Mikes Kelemen (1690–1761) Mozart, Wolfgang Amadeus (1756–1791) Napóleon, Bonaparte (1769–1821) Paisiello, Giovanni (1740–1816) Pleyel, Ignaz (1757–1831) Robespierre (1758–1794) Rousseau, Jean-Jacques (1712–1778) Schiller, Friedrich (1759–1805) Széchényi Ferenc gróf (1754–1820) Volta, Alessandro (1745–1827) Voltaire (1694–1778) Walbaum, Justus Erich (1768–1839) Washington, George (1732–1799) Watt, James (1736–1819)

[ tkm : 12 ]


mi történt? 1740 gyönge termés országszerte, a felvidéken éhínség \ megjelenik bu-

dán perliczy jános dániel: medicina pauperum, azaz szegények számára való házi orvosságok című könyve \\\ 1741–48 osztrák örökösödési háború \\\ 1744 megjelenik matolay jános: disquisitio physico-medica de vini tokaiensis cultura című könyve a tokaji borokról \\\ 1754 a nagyszombati egyetemen megkezdődik a matematikusképzés \\\ 1756–63 hétéves háború az európai nagyhatalmak között \\\ 1760–61 fasola henrik elkészíti az egri vármegyeháza kovácsoltvas kapuit \\\ 1765 pest városa 1146 házából 453 épült kőből, a többi nád- vagy szalmafedelű vályogház \ fellner jakab tervei alapján elkezdődik a veszprémi püspöki palota építése \\\ 1766 megjelenik bod péter: magyar athenás című műve, az első magyar nyelvű írói életrajzgyűjtemény \\\ 1779 országos tífuszjárvány \ tessedik sámuel szarvason 45 holdnyi területen mintagazdaságot létesít \ megjelenik bécsben bessenyei györgy tanulmánykötete, a holmi \\\ 1780 budán megjelenik révai józsef: a mezei gazdaságnak folytatásárul és a várasi építésnek eleji című tankönyve \\\ 1789 csekonics józsef megszervezi a bábolnai állami ménest \\\ 1789 francia forradalom \\\ 1790 elkészül kempelen farkas beszélő gépe \\\ 1791 batsányi jános megírja a látó című költeményét \\\ 1792 kolozsvárott állandó magyar színtársulat alakul \\\ 1801 bihari jános megalakítja pesten híres cigányzenekarát \\\ 1802 megkezdi működését a diósgyőri papírgyár \\\ 1804 megkezdődik a budai várban a sándor-palota építése \\\ 1811 pollack mihály tervei alapján felépül a pesti (ma deák téri) evangélikus templom \\\ 1813 elbukik a törökök elleni szerb fölkelés. karagyorgye, a fölkelés vezére magyarországra menekül \\\ ... és még mennyi minden...\\\

1740–1813 William Hogarth: Önarckép, 1745

Kempelen Farkas: Sakkozógép / A török, 1769

Mikes Kelemen: Törökországi levelek, 1794

[ 13 : tkm ]


És lőn… (Egy falragasz margójára) Én, kérem, szem- és (némiképp bot) fültanú vagyok: ott voltam az újévi hangversenyen. Így, ha kétség merülne fel, tanúsíthatom, minden úgy történt, ahogy az attraktív falragasz állítja. Méghozzá nemcsak a tájékoztató közléseket illetően volt pontos, hanem abban is, ahogy a mélyfeketéből előtörő, finom vonalakból megszülető, különös hangulatú rajz a teremtés élményét megjelenítette. (Közbevetőleg: a kívülálló számára több mint érdekes, egyben olyan pazarlóan gazdag képzelőerőre vall, hogy míves munka az oly rövid szavatossági idejű falragaszon jelenhet meg.) Egyébként a koncert lenyűgöző volt. Soha jobb évkezdet; délben lencse volt ebédre, este Haydn muzsikája bűvölt el. Ha hinni lehet a babonának, gazdag és tartalmas esztendő elé nézek. Különben mindkettőt szeretem; hogy a lencsét miért is, nem tudom. Haydn meg, úgy gondolom, nem szorul magyarázatra, mert ő és a zenéje maga a szeretetreméltóság. Hol van még egy zeneszerző, akit Papának szólítottak már kortársai is? Aki a zene mellett az életével is példát mutatott, mert a kortársak tanúsága szerint egyszerre volt nyájas, szívós, kitartó, célratörő és eredményes? Aki büszkén mondhatta Mozartnak: „az én nyelvemet az egész világon megértik”? Haydn tudta a nagy tanulságot, a legfontosabb: túl kell élni. Hagyni időt a nagy művek születéséhez. Ennek köszönhetjük a Teremtést, az időskori oratóriumát, amit Haydn egyik legjobb művének tartott, s amit azóta számos zenetudós elemezett, írt róla rajongó sorokat. Számomra azonban (talán a falragasz alkotójának is) ez az áttetszően világos, zseniális részletekből fölépített zenemű elsősorban a mindenkori teremtés örök példázata. Mert a teremtés így zajlik a kezdetek óta. A forgatókönyv azonos nagyban is, kicsiben is. Minden alkotás születését megelőzi a teremtéselőtti, kétségbeejtő káosz, a gondolattalan üresség, a tapintható, mélyfekete sötétség, s hiába óhajtjuk erősen, az nem elég, tennünk kell ahhoz, hogy lassan földerengjen a fény. Legyen világosság, ezt óhajtja minden alkotó, s ha szerencséje van, akkor lőn. ¶ Gera Mihály

[ tkm : 14 ]

Tábori Tamara a MOME Felsőfokú Tipográfusképző tanfolyamán 2010-ben végzett hallgatójának zenei-poster témára készített vizsgamunkája. (Eredeti méret: 50x70 cm; fekete-fehér, és a müpa-embléma színe arculati sárga)


[ 15 : tkm ]


Sárvár-felsővidéki gróf széchényi ferenc János József (Fertőszéplak, 1754. április 29. – Bécs, 1820. december 13.) Somogy vármegye főispánja, főkamarásmester, aranygyapjas lovag, királyi küldött és biztos, a legnagyobb magyar édesapja. ¶ árvár-felsővidéki gróf Széchényi Zsigmond és cziráki és dénesfalvi gróf Cziráky Mária hatodik gyermeke. Tanulmányai befejeztével a kőszegi kerületi tábla ülnöke 1776tól, később a báni tábla elnöke és egyben a horvát bán helyettese 1783-tól. II. József uralkodása alatt több vármegye főispáni helytartója és királyi biztosa. 1786-ban például a pécsi kerület királyi biztosa lett, de amikor a császár a rendi alkotmányt meg akarta szüntetni, minden tisztségéről lemondott és a magánéletbe vonult. Az 1790-es országgyűlés után újra hivatalba lépett, majd II. Lipót küldöttjeként Nápolyban is járt. 1798-ban kinevezték Somogy vármegye főispánjává, és a Duna és a Dráva szabályozásának királyi biztosa lett. 1799-ben főkamarásmester, 1800-ban országbíró-helyettes, 1808-ban pedig az Aranygyapjas rend lovagja lett. 1802. november 25-i dátummal 11884 nyomtatványból, 15000 kötet könyvből és 1152 kéziratból álló gyűjteményét a magyar nemzetnek adományozta, amit később cenki gyűjteményének 6000 rézmetszetével és 9206 kötet könyvével egészített ki. Azonban mindezek előtt (1799) elkészítette a leendő könyvtár katalógusát is, amiből egy-egy példányt külföldi tudományos intézeteknek is megküldött. Ezt a dátumot tekintjük az Országos Széchényi Könyvtár és Magyar Nemzeti Múzeum megalapítási évének is. Később József nádor indítványozta a Magyar Nemzeti Múzeum, mint a magyar vonatkozások gyűjteményének létrehozását, amelyhez hozzá tartozna a Széchényi Ferenc által 1802-ben megalapított Nemzeti Könyvtár is. 1808-ban létre is jött az intézmény. Bőkezű adományaiért és szolgálatainak elismeréséért érdemeit 1807-ben az országgyűlés törvénybe iktatta. Több külföldi egyetem tagja volt, így a göttingeni és a jenai egyetemnek is. 1812-től a bécsi tudományos akadémia tiszteletbeli tagja. 1812 és 1820 között, azaz az abszolutizmus évei alatt ismét a magánéletbe vonult. Egyre levertebb lett, és ahogy fia írta: a nemzet jövője felett kétségbeesve, reménytelenül szállt sírjába 1820-ban. ¶

hazai

S

[ tkm : 16 ]


hazai w ikimedia commons

A Catalogus Bibliothecae Hungaricae első kötetének [a-l] címlapja (sopron, 1799)

[ 17 : tkm ]


Az első magyar nyelvű hírlap 1780. január 1-jén, szombaton jelent meg Pozsonyban. Alapította Rát Mátyás evangélikus lelkész. A hírlap Patzkó Ferenc nyomdájában készült.

[ tkm : 18 ]


A Magyar Hírmondó

A

z újság jelentőségét Rát már az előzetesen kiadott Előre való tudakozásában kifejtette. A magyar nyelvű újság szükségességét a külföldi példákra való hivatkozással és a hazai igényekkel indokolja, valamint azzal a provinciális életformával, amely a magyar társadalmat jellemezte. Azt írta erről, hogy nemcsak a nagyvilággal, hanem „saját hazánkkal és hazafiaival is olly szertelen esméretlenségben élünk, mint féreg a dióban; azt sem tudván, ami körülöttünk történik, s minket a legközelebbről illet”. A tájékozódás jelentősége mellett rámutat a külföld tájékoztatásának a fontosságára is, mert Göttingában tapasztalnia kellett, hogy alig tudnak valamit a magyarságról. (…) Egy későbbi alkalommal kifejtette újságírói programját is. (…) Már itt felhasználta mindazt, amit Schlözer újságkollégiumain hallott; a híreket, hogy az olvasók számára érthetők legyenek, szinte feldolgozta: rövid földrajzi, történelmi magyarázatokkal kísérte. (…) Széles körű levelezőgárdát szervezett ismerősei és olvasói köréből, és arra kérte őket, hogy rendszeresen tudósítsák lakóhelyük nevezetesebb eseményeiről. De előre is figyelmeztette olvasóit, hogy ne csodálkozzanak, ha nem közölhet minden levelet, „mert nem lehet, nem tanácsos, nem illő, nem is szabad mindent kimondani, nem hogy írásban hírlelni”. Az újság nyelvével kapcsolatban azt hangoztatta, hogy mivel lapját az egész országnak szánja, ezért valamennyi táj-

nyelvet figyelembe kívánja venni anélkül azonban, hogy bármelyikhez is kizárólagosan lekötné magát. Rát a nyelvjárásoknak ezzel az ötvözetével tudatosan szolgálni akarta az irodalmi nyelv kifejlesztését. (…) A legtöbb előfizető a nagyobb városokból jelentkezett. Az újságból aránylag legtöbb példány Pozsonyba, Sopronba, Nagyszombatba, Nyitrára, Eperjesre, Győrbe, Komáromba, Székesfehérvárra, Pápára, Veszprémbe, Pécsre, Pestre, Budára, Egerbe, Gyulára, Ónodra, Máramarosszigetre, Marosvásárhelyre, Kolozsvárra, Nagyváradra és Nagyszebenbe járt; de ezeken kívül még az ország 184 helyiségébe járatták a lapot. Az olvasók között megtaláljuk a kapitalizálódó főnemeseket: Festeticset, Orczyt, Rádayt; az erdélyi felvilágosodás képviselőit: Teleki Sámuelt, Bethlen Miklóst, Benkő Józsefet, a pozsonyi és a soproni evangélikusokat, a piarista Horányit, Révait és Valero Jakabot, az ex-jezsuita Keresztury Józsefet, Szarvasról Tessedik Sámuelt, továbbá a korabeli írók közül is még számos nevet. Az első évfolyamra 320 előfizető jelentkezett, de ez a szám a következő években tovább emelkedett. Foglalkozásra nézve az olvasók nagy többsége (133) a birtokos nemességből került ki; rajtuk kívül még 45 katolikus pap, 28 megyei tisztviselő, 18 protestáns lelkész és tanító, 18 ügyvéd, 18 jószágigazgató, 12 katonatiszt, 12 postatiszt, 9 városi polgár, 8 nevelő és tanuló, 12 állami és városi hivatalnok, 4 főiskolai igazgató és 3 orvos járatta a Magyar Hírmondót 1780-ban. ¶ In. A magyar sajtó története I., Akadémiai Kiadó, 1979

[ 19 : tkm ]


K

özel egy méter magas falazott teraszon a homlok­zat hosszában helyezkedik el a templom 38 méter hosszú, 14 méter széles kereszthajója. Az 55 méter hosszú, 15 méter széles főhajó a két torony között húzódik. Az óriási templomtestet a tornyok és a homlokzat szinte elrejtik. A homlokzaton két emelet magasságban felnyúló féljón oszlopok nyugodt monumentalitást adnak. A két torony között húzódó timpanonos főpárkány alig oldja fel a kupola elhagyása

[ tkm : 20 ]

A debreceni Református Nagytemplom Épült: 1805–1824 Építész: Péchy Mihály

miatt keletkezett ürességet, jóllehet segített rajta a helybeli építőmester, Köhler György mellvédfala, mely a pilaszterek folytatásában, szegélypárkányán kővázákkal díszítve a tornyokon lévő baluszterekhez hasonló bábokat hordja. A tornyok magassága a gombbal és a csillaggal 61 méter. ¶

harangja. A templom 1805 és 1824 között épült, klasszicista stílusban.

magyarországi református templomok közül ennek van a legnagyobb

területével az ország legnagyobb református temploma; ezenkívül a

a várost gyakran „kálvinista Rómának”. 1500 négyzetméteres alap-

templom a Magyarországi Református Egyház jelképe, miatta nevezik

épülete. A Kossuth tér és a Kálvin tér közöt áll, a belvárosban. A

A debreceni református nagytemplom Debrecen legjellegzetesebb

tipo _ ´ architektura


A Nagytemplom tipoalaprajzát Miklósi Ádám harmadéves formatervező művész hallgató (nyme–ami ) készítette a soproni bodoni_270 kiállításra, 2009


A Paulskirche tipo-alaprajzát is Miklósi Ádám (nyme–ami ) készítette 2009-ben

A

Paulskirche (Szent Pál-templom) Frankfurt am Main és egyben Németország egyik legjelentősebb temploma. Az ovális alaprajzú templom építését 1789-ben kezdték el és 1833-ra fejezték be. A protestáns templomban tartotta gyűléseit 1848–1849 között a Frankfurti Parlament, az első szabadon választott német törvényhozói testület, melyet a porosz és osztrák csapatok segítségével számoltak fel. 1852 után ismét vallási célokra használták. A II. világháborúban, az óváros többi épületével együtt bombatámadások áldozata lett. Jelentős történelmi szerepe miatt a Paulskirche volt a háború után az első helyreállított templom, 1949-ben itt ünnepelték a Frankfurti Parlament századik évfordulóját. Az épületet napjainkban reprezentációs célokra használják. ¶

[ tkm : 22 ]


A képeket Dénes Nóra készítette a soproni bodoni_270 kiállításon, 2009. november 19-én


g bb & t o r i n ó Valami hiányzik Torinóból. Mi hiányzik Torinóból? Olaszország.

fa r a g ó k á l m á n

Torinó, KeletAnglia

Ez nem Olaszország, kérem, ez Piedmont, ezt itt fehér papírra nyomtatták. Betűk a házak, a szürke és barna házak, az erkélyek és timpanonok és a buszcsörömpölés, mindet fehér papírra nyomtatták. Távolabbról nem látod a házak és timpanonok színét, csak azt látod, hogy a fehér papíron vannak valamik, és arra emlékszel majd, hogy az egész fehér volt, még akkor is, ha nem. Ilyen lehetne most Buda is, csak több Savoyard kellett volna. Több Savoyard, több Szent Szövetség.

A torinói Piazza Giambattista Bodoni. 2006-ban a Hotel Urbaniban (Via Saluzzo 7.) lakott a költő és társasága, a tértől négy saroknyira. A verset a szerző a soproni bodoni_270 kiállítás megnyitóján olvasta fel.

Vajon járt-e Torinóban Giambattista Bodoni, hogy fehér papírra nyomtasson? Nem tudom, járt-e Torinóban Giambattista Bodoni, hogy fehér papírra nyomtasson. Lehet, hogy járt, úgy gondolta, a tibeti ábécé kimetszése után csak megnézi magának azt az olasz várost, amiből hiányzik Olaszország. torino (?) Lehet, hogy útbaejtette Bergamót is.

Valami hiányzik Torinóból. Mi hiányzik Torinóból? Egy folyó hiányzik.

saluzzo [ tkm : 24 ]


Négy folyó folyik át Torinón: Po, Dora Riparia, Stura di Lanzo, Sangone. Az ötödik hiányzik. Megtaláltam az ötödiket, lent volt a metróban, aminek a bejáratait befalazták; ki tudja mit rejtettek el ott. Én tudom: egy folyót rejtettek el; elrejtették a Wensum folyót. De én megtaláltam. Aznap találtam meg, amikor nem kellett váratlan esőtől tartani, és a tavaszi melegben a diákok ellepték a belső, agyagvörös iskolaudvart és az egyetemi nyomda ajtajában ebédeltek sült krumplis kolbászt – és eszembe jut erről a séta az Északitenger partján, ahol Runton és Cromer között nyomdászunk vörös agyagot gyűjtött, abból készítette nyomdafestékét –, aznap találtam meg a füvespartú, kacsáktól vartyogó Wensumot a lezárt torinói metróban; elsétáltam a vén torony mellett a folyókanyar mentén, és embert újra csak a Püspök-hídnál láttam, ott, ahol a régi nyomda sarkában még most is áll egy fenéknyi kiszögellés, ki tudja mi volt ott régen; már ha nyomda volt az, és nem pedig malom. De lehet, hogy ez nem is Torinóban volt, hanem Kelet-Angliában.

Valami hiányzik Torinóból. Jártam-e én egyáltalán Torinóban?

bergamo

Vajon útban Bergamóba Giambattista Bodoni gyűjtött-e vörös agyagot a saját nyomdafestékéhez? Nem tudom, útban Bergamóba Giambattista Bodoni gyűjtött-e vörös agyagot a saját nyomdafestékéhez.

Valami hiányzik Torinóból. Mi hiányzik Torinóból? Torinóból Kelet-Anglia hiányzik. Giambattista Bodoni ezért nem járt Torinóban, mert nem találta volna meg a Kelet-Angliai vörös agyagot Runton és Cromer között a saját nyomdafestékéhez. Azért nem járt ott, mert nem találta volna meg a Wensum folyót a lezárt metróban. Ezért ment inkább Bergamóba.

wwwwwwwwwwwwwwwwwwwwww ............................

[ 25 : tkm ]

parma


π

A Kempelenvonal o r o s z is t vá n

kempelen farkas

Kempelen Farkas (1734. január 23., Pozsony – 1804. március 26., Bécs)

[ tkm : 26 ]


-

B 2007. november 29-én a BRFK eredménytelennek nyilvánította és lezárta a nyomozást Kádár János eltűnésének ügyében. Mint ismeretes a kommunista diktátor holtteste 2007. május 2-án, szerdán hajnalban tűnt el a Fiumei úti sírkertből. A közel hét hónapos nyomozás végén kiadott, meglehetősen szűkszavú közlemény nem említi az úgynevezett török-vonalat, más néven a „Kempelen-szálat”. kadar janos

[ 27 : tkm ]

"

Budapesten, a Műcsarnok nevű közismert kulturális intézményben 2007 tavaszán kiállítást rendeztek „Kempelen – ember a gépben” címmel. A tárlat fő attrakciója egy 18. századi sakkozó automata volt, a híres „Török”, amelyet sosem részletezett „titkos dokumentumok” alapján John Gaughan Los Angeles-i bűvésztechnikus, David Copperfield közvetlen munkatársa éppen Kádár halála évében, 1989-ben rekonstruált. Az eredeti gépet 1769-ben készítette Kempelen Farkas, a szabadkőműves magyar polihisztor, állítólag Mária Terézia szórakoztatására. A szerkezet látható része egy sakkasztal mellett pipázó törököt ábrázolt, aki valami belső mechanika segítségével tologatta a tábla figuráit. Az automata titkát valójában sosem fejtették meg, voltak, akik azt gyanították, hogy el van rejtve valaki az asztalban és ő mozgatja belülről a törököt. Akadtak, akik meg is nevezték az elbújtatottat, Johann Baptist Allgaierre, a kor ismert sakkozójára gyanakodtak, hiszen mindketten, a török és Allgaier is gyakran használták a ma már kissé romantikusnak elkönyvelt „királycsel” nevű megnyitást. A királycsellel győzött az automata Nagy Frigyes, sőt Napóleon ellen is. A nagy Bonaparte kétszáz éve 1809. július 4-én éjjel a wagrami ütközetre készülvén vette hírül, hogy a Schönbrunnban maradt Kempelen híres sakk automatája és azon nyomban odavitette magát. A kiváló sakkozó hírében álló császár állítólag vesztett állásba került, melyet egy szabálytalan lépéssel próbált menteni. A különböző források eltérően tudósítanak a folytatásról. A Kölesi- és Melczerféle Nemzeti Plutarkus szerint „a Basát


"

öszve hányta, vetette és hajította mérgibe”, vagyis Napóleon tönkretette a gépet; francia források viszont, egy „szemtanúra” hivatkozva azt írják, hogy a többször is megismételt hibás húzás a „sakkozógépet” bosszantotta annyira fel, hogy az lesöpörte a táblát. „Ekkor a császár mosolyogva távozott, vidáman konstatálva, hogy még egy automatát is sikerült kihoznia a sodrából.” A gép további sorsáról eltérő információk vannak. A jakobinus szimpátiái miatt kegyvesztett Kempelent félreállították, a gép állítólag egy Maelzel nevű bécsi vállalkozóhoz került, aki világkörüli bemutató útra vitte, amelynek során többek közt Benjamin Franklin is játszott vele, majd nyoma veszett. Egyes adatok szerint 1854-ben Philadelphiában az ottani technikai múzeummal együtt égett le. Más források úgy tudják, visszakerült Bécsbe, (sőt igazából el sem került onnan) és szövevényes története során a világpolitika számos szereplőjével megmérkőzött. Marx és Hitler mellett valószínűsíthető, hogy 1909-ben a Bécsben tartózkodó Lenin is játszott az automatával (aki ugyanebben az évben, egy nemrég előkerült fényképsorozat tanúsága szerint magával Hitlerrel is váltott partikat). A magyar történelem ismertebb személyiségei közül Martinovics Ignác és Andrássy Gyula, illetve egyes források szerint Kun Béla, sőt Rákosi Mátyás is játszhatott a géppel. Kádár János vonzalma a sakkozáshoz közismert volt, talán őszinte szenvedélyből, de inkább párthű kötelességtudatból, hiszen a bolsevik ideológiák a sakkot mindig is a kommunizmus szellemi fölényével társították. Nyikolaj Krilenko, a Vörös Hadsereg dicstelen végű főpa-

rancsnoka volt az, aki kidolgozta, hogyan kell a sakkozást a szovjet hatalom szimbólumává tenni. Természetesen a második világháborús hadműveletek alatt, illetve a béketárgyalások során is kiemelt szerepet játszott a „jelképként” számon tartott automata megkaparintása. Vannak történészek, akik összefüggést látnak Ausztria semlegessége és a császárokat és diktátorokat legyőzni képes sakkautomata titkos átadása között. ≠kÆ A bevezetőben említett „Kempelen-vonal” feltűnően hallgatag nyomozóinak voltaképpen a sakkozógép budapesti meg­ jelenése és a pártfőtitkár holttestének váratlan eltűnése közti összefüggést kellett volna kutatniuk. Sejtéseink sincsenek arra vonatkozóan, hogy miféle rendőrségi főhatóság milyen alosztályának mely illetékese és miért határozott úgy, hogy értesüléseiket bölcsebb titokban tartani, azt állítván, hogy semmit sem sikerült kideríteniük. A visszatartott (vagy meg sem szerzett) információk hiányában hipotézisekre kell hagyatkoznunk. Gyanakvásra adhat okot, hogy Kempelen gépezetét használták már olyan, vagy hasonló célból, amelyre a budapesti eset kapcsán is gondolunk, sőt bizonyos francia források azt állítják, hogy tulajdonképpen a sakkautomata eredeti célja éppen az embercsempészet volt. A leghíresebb eset 1776ban történt, négy évvel Lengyelország el­ső felosztása után, Rigában egy zömmel lengyel katonákból álló ezred föllázadt. A rebelliót leverték, az összeesküvés feje, Voruszki elmenekült a megtorlás elől, de olyan súlyos sebesülést szenvedett, hogy mindkét lábát amputálni kellett. A cson-

[ tkm : 28 ]


Katalin cárnő is értesült a csodagépről és Szentpétervárra rendelte Kempelent gépével együtt, ahol játszott is néhány izgalmas partit az automatával (illetve a benne rejtőző forradalmárral). ≠kÆ A feltételezésnek, hogy tudniillik Kádár budapesti eltűnéséhez a sakkozógépnek köze volt, ahogy mondani szokták, sem megerősítése, sem cáfolata nem hangzott el. Kádár tetemének sorsa 2007. május másodika óta ismeretlen. A Műcsarnok Kempelen kiállítása 2007. május 28-án végleg bezárt. A nyilvánvaló kérdésre, mi szüksége lehetett bárkinek is a diktátor holttestére, csak kommunista logikával lehet megtalálni a választ, aminek azonban van némi köze a sakkhoz is. Alexander Bogdanovot legtöbben arról a híres fotóról ismerik, amelyen Leninnel sakkozik Gorkij Capri-i nyaralójában. A partit megnyerte, a Leninnel

folytatott ideológiai küzdelemben viszont alulmaradt. Megtörtént vele, ami a Szovjetunióban csak kevesekkel, titkos ös�szeesküvéssel vádoltan is kikerült a börtönből. Valamit tudhatott Bogdanov, ez pedig nem volt kisebb dolog, mint az örök élet. Gerontológiai és hematológiai kutatásokat végzett, vértranszfúziós kísérleteket folytatott, hogy visszafiatalítsa az idősödő bolsevikokat. Bizonyítékul először saját magát fiatalította meg – állítólag 10 évvel. Leninen ugyan nem tudott segíteni, ám amikor meghalt a vezér, Bogdanov kapta meg az agyát, hogy tudományos méréseket és kísérleteket végezzen rajta. Ekkor kerül szóba a feltámasztás kérdése is. Egy Sztálinnak és Buharinnak írt levelében komoly eséllyel kecsegtető kísérletekről számolt be Lenin életre keltését illetően. Valószínűleg ez lett a veszte. Alighanem Lenin második eljövetelét akkor még korainak ítélte a párt. Mindenesetre a tudományos kísérletek ma már nem csak a vértranszfúzió területén folytatódnak. Bizonyos, egyelőre a nyilvánosság kizárásával dolgozó laboratóriumokban igen bíztatóak az őssejtekből visszanyerhető élet lehetőségét előrevetítő próbálkozások. Nem tekinthető tehát kizártnak, hogy Kádár János feltámasztása és visszatérése, hogy a főtitkár kedvenc szavával éljünk: „napirenden van”. ¶

képünkön: Bogdanov és Lenin sakkpartija

π

ka tiszt orosz területről történő kicsempészésében kapott szerepet Kempelen sakkozógépe. Miután Voruszki elrejtőzött a gépben, elindultak a határ felé; de, hogy gyanút ne keltsenek, útközben előadásokat rendeztek, s a kiválóan sakkozó Voruszki annak rendje és módja szerint le is győzte a kihívókat. Az jelentett csak némi ijedelmet, hogy a szintén jól sakkozó II.

Capri szigetén 1908-ban, Gorkij vendégeiként. (lásd még: http://utisz-utisz.blogspot.com/ 2010/01/asit-uvolt.html)

[ 29 : tkm ]


k a l a n d t ú r a James Cook (1728. október 27. – 1779. február 14.) már 18 éves korában hajósinasnak szegődött el egy 300-400 tonnás, lassú szénszállító bárkára. Bejárta az angol, holland, norvég és a Balti-tengeri kikötőket. 1755-ben kapitányi rangot ajánlottak fel neki, ő azonban a brit hadiflottát (Royal Navy) választotta.

1768–1771: Az Akadémia a Vénusz átvonulásának megfigyelésére expedíciót küldött Tahitira. Cook javaslatára az Endeavour nevű 368 tonnás, szénszállító bárkát alakították át, élelmiszerrel és 22 ágyúval szerelték fel. A 84 hajózó mellett a bárkán csillagászok, botanikusok, rajzolóművészek csoportja vett részt. 1769. június 3-án sikeresen elvégezték a megfigyeléseket. Ezután Cook felderítette és feltérképezte Új-Zéland kettős szigetét, majd Ausztrália közel 2000 kilométeres keleti partvonalát. Cook az étrendbe rendszeresen savanyúkáposztát, gyümölcsleveket iktatva, megelőzte a hajózókat megtizedelő skorbutot. 1772–1775: A történelem során első ízben Cook hajózza körül az Antarktiszt a Resolutionnal, véglegesen megcáfolván a képzeletbeli Déli-Földrész (Terra Australis) legendáját. Pontosítja a már ismert szigetrészeket, elnevezi az Új-Hebridák szigetcsoportját, a főszigetet felfedezve Új-Kaledóniának nevezi el. Felfedezi a közeli Fenyők (Pins) szigetét. Cook tiszteletére a botanikusok az ott talált új növényfajtát Araucaria cookii-nak nevezik el. Hazatérte után (végre) kapitánnyá léptetik elő, és a Geographical Society tagjai közé választja.

1776–1779:

A következő utazás célja a régóta keresett „észak-nyugati átjáró” megtalálása. Cook ismét a Resolutiont választja, helyettese John Gore. Kísérőhajója a Discovery, annak parancsnoka Charles Clerke. 1778. január 18-án pillantják meg Oahunál a Hawaii-szigetek központi csoportját, melyet Cook az Admiralitás első lordjáról Sandwich-szigeteknek nevez el. 1778 augusztusának végén az alaszkai Icy (Jeges)-foknál az összefüggő jégtakaró a hajókat visszafordulásra kényszeríti. 1779. január 17-én érnek a fősziget Hawaii Kealakekula-öblébe, a mahakiki ünnepekre, melynek során Cookot Lono, a béke istene reinkarnációjaként tisztelik. Néhány hét múlva Oahu felé hajóznak, de a vihar visszaveti a Resolutiont a Hawaii-öbölbe. Itt Cook egy ellopott dereglye miatt véres összetűzésbe keveredik a bennszülöttekkel, akik – mivel elmúlt Lono isten tiszteletének idénye, és helyette Kű, a harc istenének periódusa volt éppen – több társával együtt megölik, fejét levágják, testét feldarabolják. Clerke visszaszerzi a maradványokat, katonai dísztemetéssel búcsúznak Cooktól. Miután Clerke meghal, mindkét hajót John Gore vezényli vissza Angliába, ahová 1780. október 4-én érkeznek meg. ¶

[ tkm : 30 ]


Varga Tünde harmadéves tervezőgrafikus hallgató (NYME-AMI) „kommentárja”


π

i love bodoni

π

…A legelemibb tipográfia: egyetlen betű vagy más, közlésre szolgáló tipizált jel (pikOly gazdag, hogy így vagy úgy nézheted: togram). Nekem a betű olyan, mintha egy Káprázatos dolgok nyílnak reád. festményt vagy egy embert látnék; telis-tele mindenféle tulajdonsággal, formákkal, tarfodor józsef (1898–1973) Nincs költészet külön (részlet) talommal. A betűk világa olyan szegmense környezetünknek, amely mellett nap mint nap elmegyünk, mégis többnyire figyelmen kívül hagyjuk. Ezért az a szándékom, hogy a plakátjaim által bemutatok egy részt ebből a világból. Az emberek pedig jönnek-mennek, élik a mindennapi életüket és ebbe az életbe belehelyezkedik egy általam alkotott kép a világról, ami valójában én vagyok: a gondolataim, a viszonyulásom magamhoz és a környezetemhez egyaránt. Így minden egyes munkámnál törekszem arra, hogy megmutassam ezt a viszonyulást, ami mindig változik, de ugyanakkor mindig állandó is marad. A kettősség, ami a hajszálvékony és a vastag vonalak használata által szintén megjelenik, megvan bennem is. Végletes, határfeszegető gondolkodásmód ez, ezért került nagyon közel hozzám. A sorozat három darabból áll. Mindhárom plakáton a Bodoni által tervezett betűcsalád betűit használtam. Giambattista Bodoni szerint: „Minél klasszikusabb egy könyv, annál inkább helyénvaló, hogy a betűk szépsége önmagában megmutatkozzék.” Bodoni betűinél a szárak és a végződések, uszályok, fülek, hurkok, karok, talpak között kiugróan nagy méretbeli különbség figyelhető meg. Mindez harmóniában áll egymással, ezáltal válik zseniálissá és időtlenné. Olyan kontextusba helyeztem a különböző betűket, ahogy ritkán látjuk őket. Törekedtem arra, hogy a klasszicista betűhöz illő, minimális „anyagfelhasználással” láttassam azt a szépséget, amelyet sikerült észrevennem. A kiválasztott elemeket úgy komponáltam, hogy egyfajta párbeszéd induljon el a részletek között, valamint a méretek megnövelése álborsa aliz krisztina ötödéves tal kimozdítottam a „megszokott” környezetükből. Ilyen formatervező művész módon az embereket kommunikációra, esetleg véleményhallgató (NyME–AMI) nyilvánításra próbálom sarkallni, amellett, hogy szeretBodoni-posztereihez írt szövegrészlete ném kiváltani a szépérzetet is… Nincs költészet külön, s ki mélyre néz,

Annak költészet minden; a világ

[ tkm : 32 ]


J&f bodoni

Borsa Aliz Krisztina:

J&f

(70x100 cm)

[ 33 : tkm ]


i bodoni

Borsa Aliz Krisztina:

i

(70x100 cm)

[ tkm : 34 ]


y&7 bodoni

Borsa Aliz Krisztina:

y&7

(70x100 cm)

[ 35 : tkm ]


¨"´

´ raday szerda

2010 tavaszi programok

F

ebruár 24. óta folytatódnak a betű-estek

a Ráday Könyvesházban. A tavaszi szezonban négy alkalommal találkozunk (minden hónap utolsó szerdájára esik a rendezvény). Február 24-én egy balsikerű előadást elvenít fel Kravjánszki Róbert, a téma történeti, az egyes betűstílusok kialakulását illusztrálja, a kiemelési technikák kapcsán. A márciusi alkalom (a hónap utolsó napja, 31, remélhetőleg már igazi tavasz) kissé provokatív kísérlet, szonda, arra keresi a választ, hogy mennyire lehet interaktív egy ilyen rendezvény. Ezúttal a közönséghez fordulunk és kérdéseket kérünk, amelyekre igyekszünk válaszolni. Amit mindig szerettél volna tudni a fontokról, de sosem merted megkérdezni. A kérdéseket fel lehet tenni a helyszínen is, valamint előzetesen a font@font.hu címen. Fel vagyunk készülve az esetleges kudarcra is, az alternatíva az opentype fontok technológiája az InDesign tipográfiai lehetőségei kapcsán. Április 28-án Nádai Ferenc Logók és betűk munkacímen mutatja be az úgynevezett display fontok felhasználási lehetőségeit. Május 26-án a hazai digitális tipográfia veteránjai, Kóthay Gábor & Szegi Amondó ad ízelítőt a betűtervezési technikákról. A rendezvények 18 órakor kezdődnek, a helyszín az Orbán György vezette Könyvesház legendás pinceszínháza (1092 Budapest, Ráday utca 27.) Minden érdeklődőt szeretettel várunk, a belépés díjtalan, esetleg egy-egy doboz rostos üdítőt köszönettel elfogadunk, de ez nem feltétel. [ráday könyvesház & betűtársaság] ^ A büfét a font.hu pékség adja. ]

WWWWXXXX

tkm tipoirka i. évfolyam, 2010_01. szám

megjelenik: időnként

Szerkesztette és tervezte: nádai ferenc enef@nadaistudio.hu

Nyomtatta: demax művek [vezető: Tábori Szabolcs]

A szerkesztő köszönete illeti Juhász Marcit a gbb_270 kiállítás ötletéért és megtervezéséért valamint a magazin szerkesztéséhez nyújtott segítségért. A minimálszív© használatáért Katyi Ádámnak jár köszönet; és külön köszönöm Máthé Anikónak, Memének és Kravjánszki Robinak a bíztatást. [nf]

a soproni gbb_270 kiállítás résztvevői: Bali Katalin, Bányai Bence, Boda Boglárka, Borsa Aliz, Egri Diána, Farkas Milán, Hangyás Gergely, Hermesz Anikó, Katyi Ádám, Négyesi Rita, Schum Zsófia, Somlai Balázs, Tari Attila, Varga Tünde (a Nyugat Magyarországi Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézete hallgatói)

∑ ∑ ∑ A szerzővel vagy a forrással külön nem jelölt szöveginformációk a wikipédiából valók.


TKM tipoirka 2010_01  

Tipo-grafikai folyóirat, megjelenik időnként :: szerkeszti és tervezi :: Nádai Ferenc

Advertisement
Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you