Page 1

ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-20/2016_pv1.0

ÉpMI-T-EA-01-20/2016_pv1.0 ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET (MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG)

Vernakuláris építési módok Vályog

ÉMI Nonprofit Kft. 2016

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-20/2016_pv1.0

Összeállította, a tervezet előkészítéséért felelős: Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. 2000 Szentendre, Dózsa György út 26.

A tervezet kidolgozásban közreműködött: Tóth Balázs Barta Csaba Salamon László

Az irányelv elfogadásáért felelős Építésügyi Műszaki Szabályozási Bizottság: Elnök: 

az építésügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium építésügyi feladatok ellátásában közreműködő szakmai vezetője

Tagok: 

Magyar Építész Kamara,

Magyar Mérnöki Kamara,

Magyar Szabványügyi Testület,

ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Nonprofit Kft.,

Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Kft.,

Országos Atomenergia Hivatal,

BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság,

képviselője.

Szerkesztette: Barta Csaba Salamon László

A kézirat lezárva: 2017.április Az MSZB által elfogadott Építésügyi Műszaki Irányelv (ÉpMI) irányelv elektronikus formában hozzáférhető az Építésügyi Műszaki Adattár honlapján

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

2


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-20/2016_pv1.0

Előszó az ÉpMI-xx-xx-xx/20xx irányelv 1. kiadásához A 2016-2018-as években a KÖFOP program keretében lehetőség nyílik jelentős számú új irányelv kidolgozására és közreadására. Az Építésügyi Műszaki Irányelvek olyan területeken nyújtanak hatékony segítséget, ahol szabványok vagy jogszabályok nem adnak kellő útmutatást. Ezen irányelvek alkalmazása önkéntes, amennyiben azonban szerződés műszaki részében vagy MMT-ben kerül rögzítésre – kötelező érvényű lehet. Az Építésügyi Műszaki Irányelveket az Építésügyi Műszaki Szabályozási Bizottság által létrehozott munkacsoportok készítik. Az Építésügyi Műszaki Irányelvek elfogadásáért felelős Építésügyi Műszaki Szabályozási Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározottakon túl – a) figyelemmel kíséri a műszaki haladás vívmányait, elemzi az építésüggyel kapcsolatos hazai és nemzetközi tapasztalatokat, valamint b) szükség szerint, de legalább 10 évente felülvizsgálja az építésügyi műszaki irányelveket és tartalmukat indokolt esetben módosítja. Jelen irányelv a vályog/vályogtéglák építményekbe történő jogszerű beépítését segíti. Az irányelvben leírt (mintavételt követő) laborvizsgálat eredményei alapján a felelős műszaki vezető megalapozottan nyilatkozhat a vályog/vályogtéglák beépíthetőségéről. Ezen irányelv jelentős mértékben támaszkodik az MSZ EN 771-1:2011+A1:2015 termékszabványra, a vályogtéglák sajátosságainak figyelembe vételével. Az ÉMI Nonprofit Kft. egyéb területeken is a szakmai közmegegyezést és műszaki optimumot keresve –további irányelvek megjelentetését tervezi.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

3


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-20/2016_pv1.0

Tartalomjegyzék

1. ÉRVÉNYESSÉGI TERÜLET ............................................................................... 5 2. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK .............................................................................. 5 Jellemző alapanyag................................................................................................. 5 Jellemző szerkezetek .............................................................................................. 5 A szerkezeteket érő hatások ................................................................................... 5 3. A VÁLYOGÉPÍTÉS MAGYARORSZÁGON ........................................................ 6 4. FOGALMAK ........................................................................................................ 9 5. MINTAVÉTEL .................................................................................................... 13 6. VIZSGÁLATOK ................................................................................................. 15 7. MINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEK ........................................................................ 18 8. MELLÉKLETEK................................................................................................. 21

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

4


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

1.

ÉpMI-T-EA-01-20/2016_pv1.0

ÉRVÉNYESSÉGI TERÜLET Az irányelv kiterjed a vályog minősítésére, a teherhordó falazatokban történő felhasználására. Az irányelv nem terjed ki a vályog: - nem teherhordó szerkezetekben történő alkalmazására - agresszív hatásoknak kitett szerkezetekben történő felhasználásra.

2.

ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK Jellemző alapanyag Az úgynevezett vályogfalak alapanyaga különféle (az építési eljárástól, az anyag "megdolgozásától" függő) összetételű, és képlékenységű vályog. A vályogot tiszta agyagból, szemcsés adalékból (homok), és rostos adalékból (szalma, pelyva, szecska, esetleg nád) készítik.

Jellemző szerkezetek Teherhordó falszerkezetek A szerkezeteket érő hatások Hatások

mechanizmusok Teherhordás Fagyás-olvadás, nedvesség

Anyagvesztés Repedésképződés Anyagtulajdonság változás

Egyenlőtlen süllyedés Zsugorodás Hőmérséklet, UV Regzés

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

5


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-20/2016_pv1.0

A falszerkezeteket a külső hatások alapján az MSZ EN 771-1:2011+A1:2015 szerint az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: F2 környezeti hatásoknak erősen kitett falazatok (pl. attika- és lábazati falak, kerítések, eresz védelme nélkül kialakított homlokzati falak, tégla fedkővel lezárt falazatok, támfalak) F1 környezeti hatásoknak mérsékelten kitett falazatok (pl. eresz védelmében álló homlokzati falak, fedkővel és fagyálló lábazattal készülő kerítések) F0 környezeti hatásoknak nem kitett falazatok (pl. belső falszerkezetek, homlokzati hőszigeteléssel ellátott homlokzati falak)

3.

A VÁLYOGÉPÍTÉS MAGYARORSZÁGON A vályog- és földépítés egyidejű az emberiséggel, valószínűleg megelőzte még a kővel-, ill. fával való építést is. A honfoglalás (letelepedés) után a magyarság is alkalmazta a föld- és vályogépítést. Hazánkban is találtak a Kosztyonszki házakhoz hasonló veremházakat az Árpád-korból Hódmezővásárhely környékén A vályogépítészet Európában éppen hazánkban élte reneszánszát, először a tatárjárás, később az ozmán hadak ellen épített magyarországi várrendszer létrehozásában. A vár- és erődépítészet során jöttek később létre a kívülről kővel vagy téglával burkolt erődítményfalak. A vályog használata a magyar népi építészetben is megtalálható. Virágkorát a XIX. sz. végére tehetjük. Nemzetközileg is ismert és elismert, az UNESCO által a világörökség részének nyilvánított Hollókő-ófalu faluegyüttese, mely ugyancsak vályogszerkezetű épületekből áll Magyarországon 1930-ban a lakóházak kétharmada, a KSH adatai szerint ma is még több mint negyede föld- és vályogfalú.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

6


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-20/2016_pv1.0

A mai magyar modern vályogépítészet is nagyon változatos, a sokféleség jellemzi mind anyag, mind a forma, ill. a szerkezet tekintetében. Mégis azt lehet mondani, hogy alkalmazása nagyon szűk területre korlátozódik. Vannak ugyan az ország egyes részein helyi kezdeményezések, de a köztudatban a vályog, mint a szegények építőanyaga szerepel. Negatív megítéléséhez természetesen az is hozzájárul, hogy az árvíz sújtotta területeken nagy számban mentek tönkre ilyen szerkezetű épületek. Ma a vályogépítés sokadik reneszánszát éljük. A nyersanyag- és az energiahiány, valamint a környezet tudatos védelme a vályogépítés megújulását követeli meg, a régi vályogépítési technológiai ismeretekre alapozva.

A vályog előnyei: - alacsony árfekvésű, - egészséges életmódot képes biztosítani, környezetbarát, - a környezetünkbe harmonikusan illeszkedik, - szállítási költsége nincs (ha helyben kitermelt), - mind az építési, mind az üzemeltetési energia szükséglete kicsiny, - előállítása során a lehető legkevesebb hulladék és égéstermék keletkezik, - megmunkálhatósága jó, alakíthatósága szinte korlátlan, - hőtechnikai tulajdonságai kiválóak, - bontható, olcsó és újrafelhasználása egyszerű, környezetbarát, gazdaságos - az épületgépészeti vezetékek, szerelvények beépítése egyszerű, - Magyarország területén igen nagy mennyiségben található vályogépítésre alkalmas földkeverék. A vályog hátrányai: - vízérzékenysége, - alacsony szilárdsága, - zsugorodás- és duzzadás-érzékenysége, - kivitelezés időjárás (csapadék) érzékenysége, - felületi erózió veszélyessége, - a vályog (talajok) sokfélesége, igen különböző mechanikai tulajdonságai, - a vályogra vonatkozó tervezési és kivitelezési szabályozás hiánya.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

7


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-20/2016_pv1.0

Három fő vályogtechnológiai irányt különböztetünk meg: - monolit építéstechnológiát: csömöszölt (vagy vert) vályogfalas és a rakott falas, - előregyártott építéstechnológiát: vályogtéglás vagy vályogblokkos, - merevbetétes építéstechnológiát: favázas vályogépítést.

Vázas vályogszerkezetek előnyei: - a vázszerkezet segítségével előre megépíthető tetőszerkezet védi a vályogot az időjárás viszontagságaitól, - teherhordó vázszerkezet esetén a térelhatároló vályogfalak épülhetnek kisebb szilárdságú, de igen jó hőtechnikai jellemzőkkel bíró könnyűvályogból, - olcsó, esztétikailag hibás, ill. alacsonyabb megmunkáltságú, de egészséges faanyagok felhasználhatósága. - a száraz vályogfal fatartósító hatása, - a vályog/sár takarás vastagságának növelésével csökkenthető a faszerkezet tűzveszélyessége, - a vázszerkezet segítségével a külső-belső esztétikai változatosság hozható létre, - a vázszerkezet csökkenti a vályog zsugorodását mind a kisebb részekre való tagolással, mind a „húzott betétek” segítségével.

Vázas vályogszerkezetek hátrányai: - relatív magas fajlagos fa/kő stb. felhasználása, - a vázszerkezethez való alkalmazkodás nehezíti a vályogos munkák elvégzését, - a vázszerkezet rasztere az alaprajz esetleges utólagos megváltoztatását megnehezíti.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

8


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

4.

ÉpMI-T-EA-01-20/2016_pv1.0

FOGALMAK A vályog definiálása A kohézióval rendelkező, kötött talajok használhatók fel vályogtalajként. Ahhoz, hogy egy talaj vályogépítésre alkalmas legyen, formázhatónak kell lennie, melyet a finom talajszerkezetből adódó felületi jelenségek általi belső összetartó erő, a kohézió biztosít. Vályogkeveréket a vályogtalajhoz kevert töltőanyagokkal (szalmatörek, faforgács, fenyőtüske, sás vagy nádtörek, stb.) kapunk, melyek a vályog tulajdonságait javítják. A stabilizált vályogkeverék adagolásával érhető el.

mész,

gipsz,

cement,

műgyanta

stb.

Inert hulladék: nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson: vízben nem oldódik, nem ég; más fizikai vagy kémiai módon nem reagál; nem bomlik le biológiai úton; nincs kedvezőtlen hatással más anyagra úgy, hogy nem okoz környezetszennyezést és emberi egészség károsodást; jelentéktelen az ökotoxikus hatása, a felszíni vagy felszín alatti vizeket nem veszélyezteti. védett falazat A behatoló víztől védett falazat, amely nem érintkezik a talajjal és a talajban lévő nedvességgel. MEGJEGYZÉS: Ez lehet védett külső falakban lévő falazat, amely (pl. megfelelő vakolatréteggel vagy burkolattal) védett, vagy többrétegű falazat belső rétege, vagy belső fal.

nem védett falazat Olyan falazat, amely csapadéknak, fagyásnak/olvadásnak lehet kitéve, és/vagy megfelelő védettség nélkül érintkezhet talajjal és a talajban lévő nedvességgel. MEGJEGYZÉS: Ez lehet külső falakban lévő falazat, amely egyáltalán nem védett, vagy amely korlátozottan védett (pl. egy vékony vakolatréteggel)

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

9


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-20/2016_pv1.0

a falazóelemek közepes szilárdsága (mean compressive strenght of masonry units) A falazóelemek nyomószilárdsági értékeinek számtani középértéke. a falazóelemek szabványos szilárdsága (normalized compressive strength) A falazóelemek nyomószilárdságának az az értéke, amelyet egy 100 mm széles és 100 mm magas falazóelem légszáraz állapotban mért nyomószilárdságára számítanak át. MEGJEGYZÉS: Lásd az EN 772-1-ben leírt eljárást.

I. kategóriájú falazóelem (category I masonry units) Olyan falazóelemek, amelyek esetében legfeljebb 5% a valószínűsége annak, hogy nem érik el a közölt nyomószilárdságot. MEGJEGYZÉS: Ezt ki lehet fejezni a középértéket vagy jellemző értékkel.

II. kategóriájú falazóelem Olyan falazóelemek, amelyek nem érik el az I. kategória megbízhatósági szintjét. MEGJEGYZÉS: A vályogtéglák ebbe a kategóriába sorolhatóak.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

10


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-20/2016_pv1.0

VÁLYOGFALAK Homogén falak Monolit építéstechnológiák

A rakott fal A rakott fal építésekor öntőforma nélkül villával, esetleg kapával csapták egymásra az agyagrétegeket (kb. 10cm), majd a fal síkjára merőlegesen 5-8 cm vastagon szalmát. Nem szabad engedni, hogy kiszáradjon a fal építés közben, de óvni kell az esőtől is. A nyílászárókat az építési technológiából következően csak utólag lehet kivágni.

A vert fal A vert fal mintadeszkázat (szétszedhető, esetleg függőlegesen csúsztatható) közé úgy készül, hogy a rétegenként (20-40 cm) bekerült agyagot fa döngölőkkel még meg is tömörítik. Az építést szakaszosan, de hosszabb munkaszünetet nem tartva kell végezni. A falsarkokat, kereszteződéseket, a nyílászárók falkáváit általában megerősítik, vagy már eleve téglából rakják.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

11


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-20/2016_pv1.0

A paticsfal A fő "tartószerkezet" oszlopok (sasfa) közé font vessző, vagy nádfonat, amit megtapasztanak sárral, agyaggal. Az oszlopokra gerendák (varrófa) kerültek, így alakult ki a ház "csontváza".

Inhomogén falak Előregyártott (vályogtéglás v. blokkos) építési mód Csömpölyegfal, gömbölyegfal A csömpölyegfal a vályogtégla-fal elődjének nevezhető, nagyjából akkora méretű földlabdából, melyet egy ember meg bír emelni (25-35 cm átmérőjűek). formája lapított gömb alak, esetleg egészen nagy ívben lekerekített sarkú és élű. A felrakott elemeket faverőkkel tömörítették egymáshoz. Vályogtégla fal A vályogtégla mérete változó, általában 30x15x15, 32x15x12 cm, készítése Kézi vetéssel, préselve, extrudálva történhet. Testsűrűségük szerint könnyű, közepes, és nehéz vályog falazóelemekből készülhet, vályoghabarcsba ágyazva a téglakötés szabályai szerint. Jóval kevesebb víz kerül a falazatba, ha olyan, már kiszáradt anyagot építünk be, amelyben a zsugorodás nagy része már lejátszódott. Előregyártott elemekkel (vályogtéglával) a falépítés a hagyományos falazási technológiával készülhet.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

12


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

A falazáshoz a megfelelő vízmennyiséggel vályoghabarcsot célszerű azonnal felhasználni.

ÉpMI-T-EA-01-20/2016_pv1.0

kikevert

csomómentes

Az előregyártott, azaz vályogtéglás vagy vályogblokkos építéstechnológia továbbfejlesztett változata, a nagynyomáson előállított préselt vályogtégla, melynek tulajdonságait javítja. A külső felületének zúzottkővel történő préselt borítása a vályogtéglát érő káros hatásokkal szembeni ellenálló képességét nagymértékben fokozza.

5.

MINTAVÉTEL A vályogtalaj minősítő vizsgálatainak elvégzéséhez a humuszréteg eltávolítása után referencia elven 4 helyről, 50cm-enkénti mélységekből, 4-4 lapát talajmintát venni. Az átlagos minőség meghatározása érdekében a vett mintákat össze kell keverni. Vályogtégla minősítő vizsgálatához az adott tételre jellemzően véletlenszerűen, referencia elvén kell kiválasztani a vizsgálandó egyedeket. A vályogtégla, mint építőanyag természetes módon inhomogén halmazt alkot. A beépítést és vizsgálatot megelőzően gondos tisztítás és átválogatás szükséges. A törött, mállott, erősen nedves falazóelemeket el kell különíteni. Az azonos megjelenésű és méretű vályogtéglákat külön rakatokba kell gyűjteni. A fent részletezettek szerint elkülönített anyagból a felelős műszaki vezető jelenlétében, dokumentált mintavétel történik. A vizsgálatra kiemelt talajminták tömege ~10kg, illetve a falazóelemek száma min. 10 db legyen. A kiemelt mintákat akkreditált laboratóriumba kell szállítani műszeres vizsgálatok elvégzése érdekében. A vályogtalaj minősítő vizsgálatait az MSZ 14043 sorozat szerint Proctor vizsgálattal meghatározott optimális vízmennyiséggel, földnedves vályogkeverékből az MSZ EN 13286-50:2005 szerinti próbatestek (préseléssel, vagy döngöléssel és szárítással). Vályogtégla minősítő vizsgálatához az MSZ EN 772 sorozat szerint Egész vagy kivágott kondicionált elemek.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

13


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

A laborvizsgálatokról készített információkat kell tartalmazni: 

ÉpMI-T-EA-01-20/2016_pv1.0

jegyzőkönyvnek

minimálisan

az

alábbi

a vonatkozó vizsgálati szabvány jelét, vagy ennek hiányában a vizsgálati módszer pontos leírását,

a mintavétel módját és a mintavevő szervezet nevét; minta azonosítót,

a vizsgálat időpontját,

a bontott tégla típusát, származási helyét és EN 771-1 szerinti leírását,

a próbatestek számát a mintában,

a próbatestek laboratóriumba szállításának időpontját,

a próbatestek vázlatrajzát,

a kondicionálás módját (ha van ilyen a vizsgálatban),

a próbatestek előkészítésének módját (ha van ilyen a vizsgálatban) pl. csiszolás,

metrológia, vizsgálati körülmények,

a mért értékeket,

a mért értékekből számított jellemzőket (ha van ilyen a vizsgálatban),

nyilatkozatot, az esetleges megjegyzéseket.

Nem akkreditált státuszban a laboratórium értékelje a vizsgálat eredményeit.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

14


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

6.

ÉpMI-T-EA-01-20/2016_pv1.0

VIZSGÁLATOK A vályogtalaj MSZ 14043 sorozat szerinti minősítő vizsgálatai alapján kell megalapozni, hogy az adott talaj alkalmas-e felhasználásra. Ilyen szempontból a lényeges tulajdonságai: a) Szemcsék nagysága és eloszlása; Talajok osztályozása, azonosítása; (szilárd szemcsék fajsúlya, kémiai tulajdonságok) b) Talajfizikai jellemzők (víztartalom, hézagtényező, telítettség, relatív tömörség, konzisztencia stb.) c) Szilárdsági, alakváltozási, hidraulikus jellemzők. A vályogtégla mint építőanyag lényeges tulajdonságai az alábbi vizsgálatokkal, számítással, illetve táblázatosan megadott tapasztalati értékekkel jellemezhetők: d) Méret, mérettűrés (falazóelemnél) e) Alak, megjelenés f) Testsűrűség (száraz) g) Nedvességtartalom okozta alakváltozás h) Nyomószilárdság i) Vízérzékenység j) Tűzveszélyesség k) Páraáteresztő képesség l) Hőtechnika Méret, mérettűrés MSZ EN 772-16:2011 A névleges méretek hosszúság, szélesség, magasság sorrendjében, mm-ben megadva. (lásd: 1. ábra).

1.ábra: Méretek és felületek Alak, megjelenés MSZ EN 771-1:2011+A1:2015 szerint. KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

15


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-20/2016_pv1.0

Testsűrűség (bruttó száraz) MSZ EN 772-13:2000 Méretek és tömeg meghatározásával számolt érték.

Nedvességtartalom okozta alakváltozás A száradás hatására bekövetkező zsugorodás mértéke. Nyomószilárdság Az MSZ EN 772-1:2011+A1:2015 szerint 10cm élhosszúságú próbatest légszáraz nyomószilárdsági értékére átszámolva. Vízérzékenység (tartósság) DIN 18952 szerinti a vizsgálandó próbatesteket úgy kell egy kísérleti állványra felfüggeszteni, hogy az alsó 50 mm-es vége vízbe lógjon. A vizsgálat mérőszáma az eliszapolódáshoz vagy elszakadáshoz szükséges idő.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

16


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-20/2016_pv1.0

Tűzveszélyesség Az egyenletes eloszlású szervesanyag tartalom megállapításával. Tűzvédelmi osztály (a 96/603/EK bizottsági határozat (és módosításai) szerint) A1

Páraáteresztő képesség Páradiffúziós tényező (az MSZ 24140:2015 szerinti táblázatos adat) δ=0,024-0,029 kg/msPa*10-9

Hőtechnika Hővezetési tényező (az MSZ 24140:2015 szerinti táblázatos adat) λ =0,5-0,8 W/(mK)

Akusztika A jól tömörített, száraz, szilárd, ρ=1700kg/m3 testsűrűségű vályognak a rugalmassági modulusa E=4350N/mm2, ami akusztikai számításnál figyelembe vehető, összességében kedvezőnek mondható.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

17


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

7.

ÉpMI-T-EA-01-20/2016_pv1.0

MINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEK 7.1. Kivitelezés ÖKÖLSZABÁLY!!! ÁRTÉREN NEM SZABAD ÉPÍTKEZNI! AZ ÉPÜLETEKET LE KELL ALAPOZNI! AZ ÉPÜLETEKET LE KELL SZIGETELNI! ÁRVÍZVESZÉLYES TERÜLETEN NEM SZABAD VÍZÉRZÉKENY ÉPÍTŐANYAGBÓL ÉPÍTKEZNI! Ártéren, árvízveszélyes területen vályog épület nem építhető. A vályogépületeket beton, fagyálló kő esetleg tégla alapokra kell helyezni, a talajpára, talajnedvesség elleni szigetelés elengedhetetlen, csakúgy, mint az esővíz megfelelő elvezetése. A vályogfalakat legfeljebb kétszintes, általában csak földszintes épületeknél lehet alkalmazni, viszonylag nagy 50-60 cm falvastagsággal. Ezeknél az épületeknél is azonban a statikailag terheltebb teherhordó részeket (boltíveket, kéményeket, pilléreket) tömör égetett téglából kell készíteni. Az épületsarkok, ill. falcsatlakozások merevítése rétegenként (20-40 cm) elhelyezett vesszőkkel, ill. vesszőfonatokkal történhet. Ehhez hasonló vesszőerősítést célszerű az ablakpárkányoknál is elhelyezni.

A nyílászárók tokjainak elhelyezésre a kávaképzés vályogtéglás fal esetén az égetett téglafalaknál is alkalmazott módon történik. Célszerű lehet, különösen vékony falaknál teljes magasságú merevítőoszlopok, és vízszintes hevederek beépítése, melyekhez lehet rögzíteni a nyílászárókat. A nyílászárók fölötti kiváltókat egy-két sor égetett téglával megerősített falra kell helyezni.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

18


ÉPĂ?TÉSĂœGYI MĹ°SZAKI IRĂ NYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELĹ?KÉSZĂ?TĹ? ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-20/2016_pv1.0

A vålyogÊpßletek koszorúkialakítåsa legegyszerŹbben vasbetonszerkezettel alakítható ki, a falsíkot Êgetett agyagtÊglåval kell kÊszíteni, Ês a koszorú elÊfalazåst igÊnyel. A falazatot az ållÊkonysågåt veszÊlyeztető vegyi hatås, eredeti merevsÊgÊt, karcsúsågåt befolyåsoló våltozås, kåros alakvåltozås, zsugorodås, sßllyedÊs nem kÜvetkezhet be.

7.2. VĂĄlyogtĂŠgla MĂŠret, mĂŠrettĹąrĂŠs NĂŠvleges megadott mĂŠretek szerint T1 Âą0,4√(đ?‘’đ?‘™Ĺ‘Ă­đ?‘&#x;đ?‘Ą) mm, vagy 3 mm (nagyobbik a mĂŠrvadĂł) T2 Âą0,25√(đ?‘’đ?‘™Ĺ‘Ă­đ?‘&#x;đ?‘Ą) mm, vagy 2 mm (nagyobbik a mĂŠrvadĂł) illetve Tm gyĂĄrtĂł ĂĄltal kĂśzĂślt eltĂŠrĂŠs. Alak, megjelenĂŠs Ăœreges vĂĄlyog falazĂłelemnĂŠl a kamra-, vagy ĂźregtĂŠrfogat legfeljebb 25% lehet. TestsĹąrĹąsĂŠg (bruttĂł szĂĄraz) KV KĂśnnyĹą vĂĄlyog

kg/m3 -1200 (csak kitÜltő falazatkÊnt)

FV

FĂŠlnehĂŠz vĂĄlyog

1201- 1700

NV

NehĂŠz vĂĄlyog

1701-

NyomĂłszilĂĄrdsĂĄg N/mm2 kĂŠzi vetĂŠsĹą

prĂŠselt

extrudĂĄlt

KV

KĂśnnyĹą vĂĄlyog

1

-

-

FV

FĂŠlnehĂŠz vĂĄlyog

1,2

2

2

NV

NehĂŠz vĂĄlyog

-

3

3

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pålyåzati 88/2017 sz. szerződÊs Ês 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapjån Üsszeållított munkaanyag

(csak kitÜltő fal)

19


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-20/2016_pv1.0

Nedvességtartalom okozta alakváltozás A száradás hatására bekövetkező alakváltozást a gyártónak kell megadnia. Két azonos próbatestet készítenek 25x40x220 mm sablonban, majd harmadik nap után 60 °C-on tömegállandóságig szárítva mérik a méretváltozást. Az átlagos hosszirányú zsugorodás alapján sorolható be a vályog: 2-4mm között sovány, 5-7mm kissé sovány, 7-10mm tartományban kövér, és 20mm-ig nagyon kövér kategóriákba.

Vízérzékenység Ha a tönkremenetel eliszapolódás, akkor sovány, vízérzékeny, t < 45 perc Ÿ igen vízérzékeny, a vályog csak védőbevonattal alkalmazható biztonsággal, ha a tönkremenetel elszakadás, akkor félkövér, kövér vagy nagyon kövér, azaz kevéssé vízérzékeny a vályog 45 perc < t < 60 perc Ÿ kevéssé vízérzékeny, építésre alkalmas. t > 60 perc Ÿ tiszta – nem stabilizált – vályog esetén nagyon kövér vályogra utal, zsugorodási veszély áll fenn. Tűzveszélyesség Ha az egyenletes eloszlású szervesanyag tartalom 1tömeg vagy térfogatszázaléknál kisebb, akkor vizsgálat nélkül A1 tűzveszélyességi osztályba sorolható. Páraáteresztő képesség, Hőtechnika, Akusztika Táblázat alapján megadott értékek (testsűrűség alapján)

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

20


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-20/2016_pv1.0

305/2011/EU rendelet (forgalmazás) és a 275/2013(VII.16.) Korm. rendelet (beépítés)alapján

TELJESÍTMÉNYNYILATKOZAT KÖTELEZŐ

A vályog falazóelem, mint építési termék, mivel az alapanyag jellegéből fakadóan a nyomószilárdsági értékek az 5%-os fraktilisen kívül esnek, a 4 rendszerű (megfelelőség igazolási módozat) AVCP javasolt. GYÁRTÓ feladatai A

terméktípus

meghatározása A gyártó üzem és az üzemi

típusvizsgálat(kezdeti), típusszámítás, értékek,

táblázatba

vagy

a

termék

gyártásellenőrzés

dokumentált

foglalt működtetése leíró

dokumentációja alapján, Dokumentált

gyártásellenőrzési

rendszerműködtetése, Az üzemben vett minták további vizsgálata

a

meghatározott

vizsgálati terv szerint, Teljesítménynyilatkozat kiállítása.

8.

MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: Felhasznált irodalom, és az irányelv készítésekor érvényes, vonatkozó jogszabályok 2. sz. melléklet: minta jegyzőkönyv1 3. sz. melléklet: minta jegyzőkönyv2

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

21


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-20/2016_pv1.0

1. sz. melléklet: Felhasznált irodalom MSZT / MSZE 3576-1:2012 Vályog falazóelemek és szalmabála építőelemek követelményei 1.rész:vályog falazóelemek 305/2011/EU és a 275/2013(VII.16.) 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőnek meghatározásáról, és módosítása 39/2015 MVM rendelet 96/603/EK bizottsági határozat MSZ 24140:2015 Épületek és épülethatároló szerkezetek hőtechnikai számításai MSZ 14043 sorozat talajmechanikai vizsgálatok MSZ EN 771-1:2011+A1:2015 Falazóelemek követelményei. 1. rész: Égetett agyag falazóelemek Dr. Szűcs Miklós Föld- és vályogfalak építése Molnár Viktor/ A vályog és a favázas vályogépítészet. Medgyasszay Péter-Novák Ágnes Föld és szalmaépítészet Mednyanszky Miklós / Vályogházak valyog.lap.hu

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

22


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-20/2016_pv1.0

2. sz. melléklet: minta jkv1

MINTAVÉTELI JEGYZŐKÖNYV .....................................................................vizsgálatához A terméket előállító szervezet -neve: címe: A termék szakszerű (szabványos) megnevezése: A gyártás (szállítás) időpontja: A termékre vonatkozó műszakispecifikáció (MSZ, ÉME, stb.): A mintavétel helye: -időpontja: - körülményei: A mintavevő szervezet neve: A mintavételt végző(k) neve, beosztása: A mintavétel módja (véletlenszerűen, s vonatkozó szabvány szerint, stb.): A mintavételezett tétel nagysága (db., m3, stb.) A mintavételezett tételre vonatkozó egyéb megállapítások: A laboratóriumba beszállított minta mennyisége (db, m3, stb.): A minta laboratóriumba szállításának időpontja: A minta azonosító jelzete (felirat, présjel, stb.): A mintázott anyag megvizsgállandó tulajdonságai: Megjegyzés:

................................., 20.......év ......................hó..........nap .........................................

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

23


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-20/2016_pv1.0

3. sz. melléklet: minta jkv2 VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV

A termék(ek) és/vagy vizsgálat megnevezése:

Megbízó:

A vizsgálati szabvány(ok) megnevezése:

A vizsgálat helye: 1. ADATOK 1. VIZSGÁLATOK Mérőeszköz megnevezése

Mérőeszköz mérési tartománya (ha értelmezhető)

Mérőeszköz azonosító száma

Mérőeszköz ellenőrzött állapota

2. EREDMÉNYEK 3. NYILATKOZAT 4. MELLÉKLETEK A vizsgálatot végezte:

A jegyzőkönyvet összeállította:

név laboráns/vizsgáló technikus/vizsgáló mérnök

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

név vizsgáló mérnök

24

Profile for ÉMI Nonprofit Kft.

Vernakuláris építési módok - Vályog  

Építésügyi Műszaki Irányelv-tervezet

Vernakuláris építési módok - Vályog  

Építésügyi Műszaki Irányelv-tervezet

Advertisement