Page 1

ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2 ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET

Rétegelt ragasztott faszerkezetek tervezési és kivitelezési szabályai

ÉMI Nonprofit Kft. 2018

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

1


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

Összeállította: ÉMI Nonprofit Kft. 2000 Szentendre, Dózsa György út 26.

A tervezet kidolgozásban közreműködött: Dr. Andor Krisztián Dr. Hantos Zoltán Dr. Németh László Az irányelv elfogadásáért felelős Építésügyi Műszaki Szabályozási Bizottság: Elnök: az építésügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium építésügyi feladatok ellátásában közreműködő szakmai vezetője Tagok: Magyar Építész Kamara, Magyar Mérnöki Kamara, Magyar Szabványügyi Testület, ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Nonprofit Kft., Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Kft., Országos Atomenergia Hivatal, BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, képviselője.

A kézirat lezárva: 2018. április 16. Az MSZB által elfogadott Építésügyi Műszaki Irányelv (ÉpMI) irányelv elektronikus formában hozzáférhető az Építésügyi Műszaki Adattár honlapján

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

2


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

Előszó az ÉpMI-xx-xx-xx/20xx irányelv 1. kiadásához A 2016-2018-os években a KÖFOP program keretében lehetőség nyílik jelentős számú új irányelv kidolgozására és közreadására. Az Építésügyi Műszaki Irányelvek olyan területeken nyújtanak hatékony segítséget, ahol jogszabályok, szabványok nem adnak kellő útmutatást. Ezen irányelvek alkalmazása önkéntes, amennyiben azonban jogszabály, vagy jogszabályi hivatkozás írja elő, avagy szerződésben vagy Mintavételi és Minősítési Terv-ben (MMT) kerül rögzítésre, továbbá bírósági perek esetén – kötelező érvényű. Az önkéntesség tehát nem azt jelenti, hogy alacsonyabb színvonalat teljesíthet a szolgáltató, hanem legalább a jogszabályokban, szabványokban, építésügyi műszaki irányelvekben

kikötött

színvonalat,

vagy

annál

magasabb

színvonalat.

A

szolgáltatónak a teljesítés érdekében úgy kell eljárnia, ahogy az, az adott helyzetben általában elvárható, azaz megfelelő gondossággal, a társadalmilag elfogadott gazdasági

szinten,

mely

az

átlagos

gazdálkodótól

elvárható.

Ennek

meghatározásában vesznek részt az építésügyi műszaki irányelvek elérendő céljai között azzal, hogy a tudomány, és a technika olyan elismert eredményeit tükrözik, amelyek már átmentek a gyakorlatba, és általánosan megkövetelhetők, figyelemmel a gazdasági adottságokra is. Az Építésügyi Műszaki Irányelveket az Építőipari Műszaki Bizottság által delegált munkacsoportok készítik. Az Építésügyi Műszaki Irányelvek elfogadásáért felelős Építésügyi Műszaki Szabályozási Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározottakon túl – a) figyelemmel kíséri a műszaki haladás vívmányait, elemzi az építésüggyel kapcsolatos hazai és nemzetközi tapasztalatokat, valamint

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

3


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

b) szükség szerint, de legalább 10 évente felülvizsgálja az építésügyi műszaki irányelveket és tartalmukat indokolt esetben módosítja1.

Jelen irányelv készítésének célja, hogy az építés szereplői elsősorban a tervező, kivitelező valamint felelős műszaki vezető és műszaki ellenőr, megrendelői igény esetén útmutatást kapjon arról, hogy a rétegelt ragasztott faszerkezetű tartók (RRFa), tervezése és kialakítása és az elkészült szerkezet átvétele során miként járjanak el.

Az irányelv végleges formáját nyomdai, grafikai előkészítés útján nyeri el. Az ÉMI Nonprofit Kft. egyéb területeken is a szakmai közmegegyezést és műszaki optimumot keresve –további irányelvek megjelentetését tervezi.

1

Az irányelvek műszaki tartalmának szükségszerű változását igényli az is, hogy jelenleg mintegy 100

darab harmonizált szabvány és jelentős számú új EAD (European Assesment Document = európai értékelési dokumentumok kidolgozása már előrehaladott állapotban van.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

4


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

Tartalomjegyzék

1.

ÉRVÉNYESSÉG ....................................................................................................................... 7

2.

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK ................................................................................................... 7

3.

2.1.

Előzmények ........................................................................................................................... 7

2.2.

Az irányelv szükségességének indoklása ............................................................................. 10

2.3.

Az irányelv felhasználhatósága............................................................................................ 13

FOGALOMMAGYARÁZATOK ................................................................................................ 13 3.1.

Tömbösítés .......................................................................................................................... 13

3.2.

Rétegelt ragasztott gerenda gyártás ................................................................................... 14

3.3.

Rétegelt ragasztott tartó gyártás ........................................................................................ 14

3.4.

Faanyagvédelmi alapfogalmak ............................................................................................ 15

4.1.

Általános követelmények .................................................................................................... 18 4.1.1. Rétegelt ragasztott tartók tervezésére vonatkozó előírások ................................. 18

4.2.

Speciális követelmények ..................................................................................................... 21 4.2.1. Anyagjellemzők....................................................................................................... 21 4.2.2. A rétegelt ragasztott fa gerendák és tartók gyártástechnológiája és minőségbiztosítása ................................................................................................. 39 4.2.3. Tűz elleni védelem .................................................................................................. 46 4.2.4. Lengések, rezgések ................................................................................................. 63 4.2.5. Rétegelt-ragasztott tartók faanyagvédelme és felületkezelése ............................. 66 4.2.6. RR tartók megerősítése .......................................................................................... 77 4.2.7. RR tartók minősítése .............................................................................................. 79

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

5


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

MELLÉKLETEK

1.sz. melléklet: Felhasznált és hivatkozott dokumentumok jegyzéke 1.1. Jogszabályok 1.2. Szabványok, irányelvek és szakmai szabályok 1.5. Szakirodalom 1.6. Egyéb dokumentumok 2. sz. melléklet: Javasolt

irodalom,

az

irányelv

készítésekor

érvényes,

vonatkozó

jogszabályok, szabványok

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

6


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

1.

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

ÉRVÉNYESSÉG Az építésügyi műszaki irányelv tárgya, az új szerkezetként tervezendő illetve megépítendő rétegelt ragasztott fa tartószerkezetek. Az építésügyi műszaki irányelvnek nem tárgya a meglévő rétegelt ragasztott fa tartószerkezetek felújítása.

2.

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

2.1.

Előzmények

A teherhordó faszerkezetek anyagainak általános műszaki előírásai Hazánkban 2010-ben végleg visszavonták az MSZ 15025 szabványt, ami a teherhordó faszerkezetek statikai méretezését tartalmazta. A magyar szabványt felváltó harmonizált európai dokumentum, az MSZ EN 1995-1-1 már teljesen új szilárdsági osztályokat használ, így az F56, F62 stb. kategóriák már nem értelmezhetők. A harmonizált szabványokban is megjelenő anyagkategóriákat az MSZ EN 338-2010 szabvány fogalmazza meg, C betűvel látva el a fenyőket és a lágylombos fákat, majd szintén kétjegyű számmal megadva a hajlítószilárdság értékét, pl. C20, C24. A szabvány nem tesz különbséget az egyes fenyő fajok között, csupán a szilárdság utal arra, hogy gyengébb vagy erősebb fáról van szó. Az osztályozás alapja a faanyag sűrűsége, hajlítószilárdsága és rugalmassági modulusza. Ezek mindegyike olyan műszaki adat, amiket szemrevételezéssel nem lehet megállapítani, tehát immár csak műszeres vizsgálatokkal lehet kategóriákba sorolni a faanyagokat. Lehetőség van azonban a régi, szemrevételezéssel besorolt fákat az új szabvány kategóriáinak megfeleltetni, erre az MSZ EN 1912-2005 szabvány ad iránymutatást, ebben azonban csak a német, angol, amerikai és a skandináv kategóriák jelennek meg, a régi magyar kategóriákra nem ad iránymutatást. A megoldás abban rejlik, hogy megismerjük a német vizuális osztályokat, mert ezek már szerepelnek az említett 1912-es sorszámú dokumentumban. KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

7


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

Szerencsére a DIN 4074 néven fellelhető német szabvány ugyanazokat a jellemzőket vizsgálja a vizuális osztályozás során, mint a magyar: a göcsök kiterjedését, az évgyűrűk sűrűségét, a repedések mélységét, a fagömbösség és a ferdeszálúság mértékét, valamint a kékülést és egyéb fahibákat kell ellenőriznünk. A kapott szilárdsági osztály (S7, S10, S13) közvetlenül megfeleltethető az új szabvány osztályainak (C18, C24, C30). A vizuális osztályozáshoz szükséges ismeretek bárki számára elérhetők, csupán a szabványok (jelen esetben a DIN 4074) tartalmával kell megismerkedni.

A

szabvány

iránymutatásai

szerint

elvégzett

vizuális

osztályozás persze nem helyettesítheti a gépi osztályozást, ám jelentősen csökkentheti annak költségeit, hiszen úgy elegendő szúrópróbaszerű, roncsolásmentes vizsgálatokkal kiegészíteni az eredményeket.

RR tartók gyártástechnológiája A rétegelt ragasztott fa gyalult és éltompítással ellátott tartószerkezeti gerenda, ami műszárított, palló vagy deszka keresztmetszetű alapanyagból, hibakiejtés és hossztoldás után, ragasztott rétegeléssel készül. Gyártástechnológiájából eredően 100-120-160-200-240 mm, vagy keresztirányú toldás segítségével még nagyobb vastagságban, 120 mm-től 40 mm-es ugrásokban akár 600 mmes magasságban is elérhető, hossza általában a 13-m-es kamionmérethez igazodik. Az üzemek általában felkészültek arra, hogy egyedi megrendelés esetén akár 1000-2000 mm-es magasságú, illetve 20-30 m hosszú elemeket is legyártsanak, ezek minden esetben egyedi megrendelés szerint készülnek. A gyártók rendszerint lucfenyőből készítik, de kínálnak egyéb fenyőből készített anyagot is, illetve kérhető kültéri kivitelben is. Esztétikai szempontból megkülönböztetnek látszó- és nem látszó kivitelt (Si- mint Sichtbar, és N-Si, mint Nicht sichtbar). A rétegelt ragasztott tartó alatt ugyanezt az anyagot értjük, azzal a különbséggel, hogy ezt nem általános célú termékként, hanem egyedileg gyártják, adott darabszámban, azzal a céllal, hogy egy bizonyos épület vagy

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

8


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

építmény adott anyagminőséggel és egyedi geometriával rendelkező, tervezett erőjátékú elemeként funkcionáljon. A rétegelt ragasztott tartók története 1906-ra nyúlik vissza, amikor Otto Hetzer szabadalmaztatta a deszkák egymásra ragasztásával előállított, nagy keresztmetszetű fa tartóelemek et. Az első ragasztóanyag állati fehérjéből készült kazein enyv volt. A ragasztott tartók alkalmazásának elterjedését a II. világháború súlyos acél hiánya, de ezzel párhuzamosan a repülési technika fejlődése gyorsította fel: a nagy repülőgép hangárok szerkezete zömében fa tartókból készült. A következő nagy előrelépés a gyártástechnológiát érintette: a műgyanta alapú ragasztók megjelenése biztonságosabbá, tartósabbá tette a szerkezetet. Az 1960-as évek végétől Magyarország is bekapcsolódott az iparágba, a Faipai Kutató Intézetnél előbb kísérleti jelleggel, majd tartós felhasználásra is készítettek ragasztott tartókat. Az első hasznosított szerkezet 1974-ben épült (Harkány Gyógyfürdő uszoda fedés). A kutató intézet munkatársai a tervezési és gyártási tapasztalataikat szakkönyvben gyűjtötték össze (Wittman-SzarkaKajli: Építőipari fa tartószerkezetek gyártása - Műszaki Könyvkiadó, 1981). A legfontosabb tervezési és szerkesztési szabályok a fa tartószerkezetek tervezésével foglalkozó szabványba (MSz 15025-1986 ill. 1989) is bekerültek. Az

utolsó

technikai

változás

a

ragasztott

tartók

gyártásában

a

környezetszennyező (de egyébként rendkívül erős, és tartós) ragasztók kivezetése, helyette modern, manapság szinte kizárólag Poliuretán alapú ragasztók elterjesztése volt. A Poliuretán ragasztók izocianát kötésekkel nem csak fizikai, hanem a fa saját nedvessége révén kémiai kötést is képesek létrehozni. További előnyük, hogy halvány sárga, bézs színük révén esztétikusabb ragasztási fugákat alkotnak, mint a korábbi vörös vagy sötétszürke műgyanták. A modern ragasztott tartó gyártást a korábbi szakkönyvek és az új ragasztók technológiai utasításai mellett szabványok is segítik. A tervezésben az MSz EN 1995-1-1-2010 szabvány, míg a gyártási minőségbiztosításban az MSZ EN 14080-2013 szabvány iránymutatásai a mérvadók. A témát feldolgozó

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

9


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

szakkönyv Wittmann Gyula Mérnöki faszerkezetek I. és II. (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, 2000 és 2001). A faanyag ragasztása három céllal történhet: a) a fűrészárú elérhető méretének növelése (hosszirányban, keresztirányban, illetve minden irányban egyszerre) b) fahibák kiejtése után kapott kisebb darabok méretének rekonstrukciója c) fakötések kialakítása, rögzítése A legösszetettebb ragasztási művelet, amikor a három feladatot egyszerre végezzük el, ennek szintén három változata lehetséges: a) tömbösítés b) rétegelt ragasztott gerenda gyártás c) rétegelt ragasztott tartó gyártás

2.2.

Az irányelv szükségességének indoklása Az építésügy területén előállt helyzet ismertetése, mely indokolja az építésügyi műszaki irányelv kiadásának szükségességét. RRFa tartókkal történő tervezés megköveteli a választott építőanyaggal kapcsolatos műszaki tulajdonságok kellő ismeretét. A 2016-os év sok változást hozott az építőiparba, a rendeletek viharában formálódni

látszik

a

kormányzati

akarat

arra,

hogy

a

korábbi

felelősségviszonyokat végérvényesen átrendezzék. A tervező már nem csak azért felel, hogy darabra meglegyenek a tervlapok, hanem bizonyos esetekben a 155/216 (V.13) és a 156/2016 (VI.13.) Korm. rendeletek értelmében már arra is kötelezhető, hogy személyesen gyakoroljon felügyeletet (ú.n. kötelező tervezői művezetés formájában) a kivitelezés során. A megvalósult szerkezetért azonban továbbra is a kivitelező felelős, ebbe pedig a műszaki megoldásokon kívül a beépített anyagok teljesítménye is KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

10


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

beleértendő. Leegyszerűsítve tehát a kivitelező – témánkhoz pontosítva az ács – felelős azért, hogy a beépített faanyag tudja-e azokat a műszaki paramétereket, amiket a tervező megfogalmazott. A nedvességtartalom, a felületminőség, a faanyagvédelmi vagy tűzvédelmi kezelés megléte, a felületkezelés módja, anyagai viszonylag könnyen bizonyítható kritériumok. Az előírt szilárdság megléte azonban már nehezebb kérdés, hiszen azt csak összetett vizsgálatok alapján lehet meghatározni, gyakran olyan eszközök és ismeretek felhasználásával, amivel sem a forgalmazó fatalep, sem a beépítő ács nem rendelkezik. A probléma áthidalására meg kell vizsgálnunk azokat a biológiai, szakmai és jogi jellegzetességeket, amelyek a faanyag szilárdságát „befolyásolják”. A biológiai jellegzetességek, úgy, mint a fafaj, a termőhely, az évgyűrűszélesség, fahibák, különösen a göcsök mérete, aránya szinte minden szakember számára adnak információkat, de ezek alapján inkább csak különböző gerendákat lehet egymáshoz képest szétválasztani, számszerű adatokat ezek még nem szülnek. Szakmai jellegzetesség már, hogy megfigyeléseket teszünk, majd mérésekkel összefüggéseket keresünk a fa jellegzetességei és a fizikai tulajdonságai között. A méréseket rendszerint egyetemek, kutató intézetek végzik, eredményeiket publikációkba, szakkönyvekbe és ami a legfontosabb, szabványokba gyűjtik össze. A szakkönyvekből is szerezhetünk információkat, ilyenek pl. a fafajokhoz tartozó jellemző sűrűség, szilárdság, rugalmassági modulusz, vagy ezek változása a nedvességtartalom függvényében, de elfogadottabb megoldás a szabványok alkalmazása, mert ez már jogi alátámasztást is biztosít. A szabványok lehetővé teszik számunkra, hogy a fűrészárut osztályozzuk, és eszerint döntsünk a felhasználásáról. Az osztályozásnak a fatelep szemszögéből inkább hátrányai vannak, semmint előnyei: az osztályozás többlet munka, a feladat elvégzéséhez szükséges eszközberuházás pedig olyan költség, amit szinte lehetetlen megtéríttetni a piaccal. Számolnia kell vele, hogy a magasabb osztályú anyagot az árérzékeny magyar építőipar nem hajlandó drágábban megvenni, míg az osztályon aluli anyagot nem értékesítheti építőfaként. Ezen összefüggések ismeretében belátható, hogy a fatelepnek nem érdeke a szilárdsági osztályozás, és gyakori, hogy inkább enélkül árulja a faanyagát – magára hagyva a RR tartó gyártóját,

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

11


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

illetve a faanyagot beépítő kivitelezőt a minősítés problémájával. Szerencsére van példa hazánkban korrekt hozzáállásra, így találhatunk olyan fatelepet, ahol az osztályozással járó üzleti hátrányok ellenére elvégzik a feladatot, és teljesítmény-igazolással árulják a faanyagukat.

Rétegelt-ragasztott szerkezetek kivitelezésének főbb szempontjai A rétegelt-ragasztott szerkezeti elemekből készített összetett szerkezetek nem mindig gyárthatók le az üzem területén, mint kész termékek. A szerkezetek építési folyamatába az építési helyszínen végzett munkaműveletek is jelentős részt képviselnek, melyek ráadásul eltérő építéstechnológiával előállítva készülnek. Sík felületű héjak nagy méretben különböző alkatelemek összeszerelésével készülnek. összeszerelt

Általában

a

különféle

teherviselő tartótípusok,

elemek meghatározott melyek

általában

hálózatban

több

rétegű

deszkaborítást és épületfizikai igényeknek megfeleltetett rétegfelépítésű héjalást kapnak. A rétegelt-ragasztott gerendákat valamilyen vasalással (connector) kapcsolják egymáshoz, mely vasalatokat tanúsítványaik alapján tervezik be a szerkezetbe. Gyakran alkalmazzák a háromcsuklós keretet is rétegelt-ragasztott tartók felhasználásával. Lehetnek ezek domború ívelésűek, vagy homorú ívvel létrehozott tetőformák, vagy akár egyenes tartókból készített nyeregtető formájú csarnokok. Az összeállításuknál a nagy méretek miatt daru(k) igénybevétel szükséges. A szerelési műveletek szükségessége és sorrendje függ a szerkezeti megoldásoktól. Az előszerelési műveleteket általában az üzem területén végzik el, mint például a fém anyagú kapcsolószerelvények rögzítése. Az összeszerelés megkezdése előtt a szállítás során keletkezett esetleges sérüléseket kezelni kell. A háromcsuklós tartók szerelésének főbb lépései: 1. a tartópárok egyik felének egyenkénti beemelése és bebuktatása, KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

12


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

2. két-két bebuktatott tartó szelemenekkel történő összekötése, 3. másik oldal tartóinak bebuktatása az előző tartósor tartóira, 4. mási oldal tartóinak összekötése szelemenekkel az előző sornak megfelelően, 5. két-két egymással szembeni tartók felbuktatása az alapcsuklók körüli forgatással, 6. felső csukló összeszerelése, 7. szabadon maradt tartóközök összekötése szelemenekkel, 8. vázszerkezet beszabályozása és hosszirányú merevítése, 9. héjaló szerkezetek ráépítése, térelhatároló szerkezetek beépítése. További biztonságot jelent ha a szomszédos főtartókat andráskereszt-szerűen felszerelt hevederekkel biztosítják. A darukat úgy kell kiválasztani, hogy a szabad tartóközbe történő beállás meghiúsulása esetén is kellő gémhosszal rendelkezzenek. A szabad tartóközök magasban történő beszelemenezését úgy célszerű végezni, hogy a szomszédos főtartók távolságának pontos beállítására egy csavarorsós szabályozót célszerű alkalmazni, melyek két U-alakú fogófejét a főtartrókra húzva, hosszú fejű szárnyasanyával a főállásköz beszabályozható.

2.3.

Az irányelv felhasználhatósága Annak ismertetése, hogy milyen szakmai területen, ki, és mely célból használhatja fel az építésügyi műszaki irányelvet. - Tervezők - ME, FMV, Gyártó, kivitelező

3.

FOGALOMMAGYARÁZATOK

3.1.

Tömbösítés Nem tartószerkezeti célra készülő réteges ragasztás. Jellemzője, hogy a ragasztóréteg nyírószilárdságának nincs befolyásoló jelentősége a termék minősítése során. A cél elsősorban a méretstabilitás, a tartósságot illetve

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

13


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

használhatóságot rontó fahibák kiejtése, az esztétikus megjelenés, esetleg különféle fafajok kombinálása (belső réteg olcsóbb, külső réteg drágább). Tipikus alkalmazása a nyílászáró ipar (ablakfrízek gyártása). A rétegek hossztoldására csupán esztétikai és tartóssági követelmények vonatkoznak, a termék teherbírását nem vizsgálják. Megjegyzésként ide tartozik, hogy bizonyos gyártó ilyen helyen szerzett tapasztalatát viszi tovább tartószerkezeti célú ragasztásokhoz, ami magában hordozza azt a veszélyt, hogy a termék nem felel meg a tartószerkezeti követelményeknek. 3.2.

Rétegelt ragasztott gerenda gyártás Általános célra, szabványosított (téglalap szelvényű) méretben gyártott, minősített tartószerkezeti fa készítése. Az egyes rétegek külön minősített alapanyagból készülnek, kifejezetten tartószerkezeti célú hossztoldással. A hossztoldások minősítése révén az alapanyag minden olyan tulajdonsága ismert, amik befolyásolják a kész tartó paramétereit. A tartószerkezeti célú ragasztóval, előírt technológia (felhordás módja és mennyisége, tömb összeállításának

ideje,

présnyomás

és

présidő,

pihentetés

és

utómegmunkálás) szerint készülő gerenda építési termék, így minősítés nélkül nem gyártható és nem hozható forgalomba. A piacon RRfa vagy a német eredetű import termékek esetében a BSH (Brettschichtholz) kifejezéssel található meg. A termék minősítésének alapja és a legfontosabb jellemzője a szilárdsága. A termék gyártástechnológiájának legfontosabb lépéseit MSZ EN 14080-2013 szabvány szabályozza, kitérve a gyártás előtti, gyártás közbeni és gyártás utáni vizsgálatokra, illetve ezek követelményeire is. 3.3.

Rétegelt ragasztott tartó gyártás Egy adott épületbe (építménybe), tehát egyedi célra, egyedi tervek alapján készülő tartószerkezeti elem. Gyártási technológiája és minőségbiztosítása azonos a ragasztott gerendáéval, azokkal a kiegészítésekkel, melyek az egyediségből következnek: a) íves vagy változó keresztmetszet miatt egyedi lamellaméretek válhatnak szükségessé,

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

14


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

b) íves, vagy változó keresztmetszet miatt külön tervrajz kell a préskeretek elrendezéséről, ahol az íves kialakítás vagy túlemelés miatt a visszarugózás hatását is kompenzálni kell, c) íves vagy változó keresztmetszet miatt préskeretenként változhat az alkalmazandó préserő, amit külön-külön kell meghatározni, d) az időigényes összeállítás miatt lassabban kötő ragasztótípust kell használni, e) az egyedi gyártás miatt minden tartóból vizsgálati mintát kell félretenni.

3.4.

Faanyagvédelmi alapfogalmak

Faanyagvédelmi alapfogalmak az „ÉpMI-T-EA-01-13/2016 Faanyagvédelem építési műszaki irányelv” előírásai alapján: Abiotikus károsítók „A környezetnek a faanyagot károsító élettelen tényezői: tűz, nedvesség, illetve nedvességváltozás, hőmérsékletváltozás, fény, egyéb korrozív anyagok.” Biotikus károsítók A faanyagok biotikus károsítói olyan élőlények, melyek a kémiai faalkotók lebontása által annak elszíneződését, szilárdságcsökkenését, összefoglalva biotikus degradációját okozzák. Ide tartoznak a korhadást okozó gombák, elszíneződést okozó gombák és a fakárosító rovarok. Általános leírásukat az ÉpMI-T-EA-01-13/2016 Faanyagvédelem építési műszaki irányelv tartalmazza.

Faanyagvédelem A faanyag kedvező tulajdonságait rontó, a fatermék használati értékét csökkentő, használatának időtartamát rövidítő környezeti tényezők, károsítók hatásának, a károsításnak és a kárnak a korlátozására irányuló intézkedések összessége. Megelőző faanyagvédelem KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

15


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

A károsodás- és fertőzésmentes faanyagok, fa- és faalapú termékek, szerkezetek tartósságának és használati értékének fenntartását biztosító, a későbbi esetleges károsodásokat megelőző intézkedések összessége. Kiterjed új építmények kialakítására és a már meglévő (még fertőzésmentes) építmények renoválására, helyreállítására. Foglalkozik a beépítendő faanyagok kiválasztásával, a beépítési mód és védelem megszervezésével. A megelőző favédelem építésben használatos részterületei: -

megelőző szerkezeti és fizikai faanyagvédelem

-

megelőző kémiai faanyagvédelem

Megelőző szerkezeti és fizikai faanyagvédelem Azon megelőző faanyagvédelmi intézkedések összessége, melyek során fizikai módszerekkel a károsító szervezetek megtelepedésére, szaporodására kedvezőtlen állapotokat hozunk létre, de biocid (a károsító szervezetek tevékenységét gátló) anyagok nem kerülnek felhasználása. Megelőző kémiai faanyagvédelem Azon megelőző faanyagvédelmi intézkedések összessége, melyek kémiai faanyagvédőszerek (biocidok) felhasználásával járnak együtt és céljuk, hogy megakadályozzák a még egészséges, fertőzéstől mentes faanyag biotikus degradációját. Megszüntető faanyagvédelem A faanyagok, fa- és faalapú termékek, szerkezetek és építmények használati értékét és tartósságát befolyásoló aktív abiotikus és biotikus károsítások megszüntetésére irányuló intézkedések összessége. A magasépítésben használatos részterületei: -

megszüntető szerkezeti és fizikai faanyagvédelem

-

megszüntető kémiai faanyagvédelem

-

megszüntető szerkezeti, fizikai és kémiai (kombinált) faanyagvédelem

Megszüntető szerkezeti és fizikai faanyagvédelem

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

16


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

Azon megszüntető faanyagvédelmi intézkedések összessége, melyek során a károsító szervezet életműködését, gátló, megakadályozó anyagok (biocidok) nem kerülnek felhasználása.

Megszüntető kémiai faanyagvédelem Azon

faanyagvédelmi

intézkedések

összessége,

melyek

kémiai

faanyagvédőszerek (biocidok) felhasználásával járnak együtt és céljuk, hogy megakadályozzák a fertőzött faanyag további biotikus degradációját. Égéskésleltető szer: [49] 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint

„Védőszer, amely a vele hatékonyan kezelt - bevont átitatott, telített - éghető anyag kedvezőbb tűzvédelmi osztályba sorolását meghatározott időtartamig, újrakezelési időig biztosítja.” Megjegyzés: Az égéskésleltetés külön szakterület így nem a faanyagvédelem kompetenciája alá tartozik, de a faanyavédelmi és égéskésleltető kezelést környezeti és összeférhetőségi szempontból egyeztetni kell. A kombinált hatású védőszerek kivételével az égéskésleltető kezelést mindig megelőzi a faanyagvédelmi kezelés. Felületkezelés A faszerkezetek és szerkezeti faanyagok felületének lazúrokkal, olajokkal, lakkokkal történő kezelése az abiotikus károsítókkal szembeni ellenálló képesség biztosítása valamint a favédőszeres kezelés védelme érdekében. (A felületkezelő

anyagok között

favédőszer hatású

kombinált szerek

is

rendelkezésre állnak.)

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

17


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

4.

KÖVETELMÉNY RENDSZER

4.1.

Általános követelmények

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

E fejezetrészben kell rögzíteni az adott teljes építésügyi műszaki irányelv témakörébe tartozó általános követelményeket, melyek mindenre terjedjenek ki, és legyenek teljes körűek. Rétegelt ragasztott tartók tervezésére vonatkozó előírások

4.1.1.

A réteget ragasztott tartók, mint épületszerkezetek tervezése során az alábbi követelmények kielégítése szükséges: •

Állékonyság, mechanikai szilárdság

Tűzbiztonság

Higiénia, egészség- és környezetvédelem

Biztonságos használat és akadálymentesség

Zaj- és rezgés elleni védelem

Energiatakarékosság és hővédelem

Vagyonvédelem

Természeti erőforrások fenntartható használata

Állagvédelem

Állékonyság, mechanikai szilárdság” •

MSz EN 1990: alapelvek, követelmények

MSz EN 1991-es sorozat: terhek, hatások

MSz EN 1995-ös sorozat: faszerkezetek

Általános elvek •

Teherbírási határállapotra való ellenőrzés I. (élet- és vagyonbiztonság)

Az építmény tartószerkezeteinek vagy szerkezeti elemeinek tönkremenetel elleni védelme •

Ellenőrizendő:

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

18


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

Helyzeti állékonyság,

Szilárdsági és/vagy alaki stabilitás,

Fáradás, reológiai ellenállás

Az altalaj törése vagy túlzott mértékű alakváltozása

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

Használhatósági határállapotra való ellenőrzés II. (kényelem és megbízhatóság)

Csatlakozó szerkezetek épségének biztosítása, az emberi komfortérzet, a technológiai használhatóság, külső megjelenés, tartósság biztosítása • Ellenőrizendő: •

Alakváltozások, elmozdulások,

Rezgések, lengések,

Repedések, egyéb károsodások

Feszültségek

MSz EN 1991 – „Teherszabvány”-sorozat -1/1: önsúly és hasznos terhek -1/2: tűznek kitett szerkezetek terhei -1/3: hóteher -1/4: szélhatás -1/5: hőmérsékleti hatások -1/6: hatások a megvalósítás során -1/7: ütközés és robbanás során fellépő hatások -2 : hidak forgalmi terhei

MSz EN 1991-1/1, önsúly terhek •

γk [kN/m3] értékek táblázatból, vagy katalógusból

γG,inf = 0,9 (ha az önsúly a stabilitást szolgálja) γG,sup = 1,35 (ha az önsúly a terheket növeli)

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

19


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

γserv. = 1,0 (használati határállapotokban) γA = 1,0 (rendkívüli határállapotokban) • •

MSz EN 1991-1/1, hasznos terhek •

qk [kN/m2], qk [kN/m], illetve Qk [kN] értékek a szabvány táblázataiból

γQ = 1,5 γserv. = 1,0 (használati határállapotokban) γA = 1,0 (rendkívüli határállapotokban)

ψ0= ψ1= ψ2= változó (a teherosztályok függvényében)

μ (dinamikus tényező) = 1,0-1,4 (a födém használati osztályától függően)

hasznos teher csökkentő tényezői

ψ0= ψ1= ψ2= 1,0 (az önsúly minden teheridőben jelen van)

αA (egybefüggő födémterület szerinti csökkentő tényező) = 0,6-1,0

αn (összes szintszám szerinti csökkentő tényező)= 0,7-1,0

Az egyes funkciókhoz tartozó értékek és módosító tényezők felvételéhez javasolt Dr. Visnovitz György (szerk.): Terhek és hatások, épületek tartószerkezeteinek tervezése az Eurocode alapján című szakirodalom használata

MSz EN 1991-1/3, hóteher •

sk [kN/m2] = 1,25 kN/m2 (400 m tengerszint feletti magasságig, afelett külön összefüggéssel számítandó)

Hózugterhek, hófelhalmozódás és hóátrendeződés hatását leíró tényezők a szabvány iránymutatásai szerint

Ce (tereptényező) = 0,8-1,2 (általában: 1,0)

Ct (hőmérséklet tényező) ≤ 1,0 (általában: 1,0)

μ (alaki tényező) = 0-0,8 (a tetőhajlástól függően)

γS = 1,5 γserv. = 1,0 (használati határállapotokban) γA = 1,0 (rendkívüli határállapotokban)

ψ0= 0,5

Az egyes funkciókhoz tartozó értékek és módosító tényezők felvételéhez javasolt Dr. Visnovitz György (szerk.): Terhek és hatások,

ψ1=0,2

ψ2=0,0

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

20


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

épületek tartószerkezeteinek tervezése az Eurocode alapján című szakirodalom használata •

4.2.

MSz EN 1991-1/3, szélteher •

vb0 = 23,6 m/s

qpz = Ce(z) × ½ × ρlev × (vb0)2 (ρlev=1,25 kg/m2)

Ce(z) (terepviszonyokat és magasságot figyelembe vevő tényező)

C (alaki tényező) = –2,9 - +2,1 (a felület helyzetétől és nagyságától függően)

γW = 1,5 γserv. = 1,0 (használati határállapotokban) γA = 1,0 (rendkívüli határállapotokban)

ψ0= 0,6

Az egyes funkciókhoz tartozó értékek és módosító tényezők felvételéhez javasolt Dr. Visnovitz György (szerk.): Terhek és hatások, épületek tartószerkezeteinek tervezése az Eurocode alapján című szakirodalom használata, ahol a qpz értékek közvetlenül is megtalálhatók

ψ1=0,5

ψ2=0,0

Speciális követelmények

4.2.1. Anyagjellemzők A faanyag és fa alapú anyagok szilárdságát a szabványokban és szabványos számításokban f betű jelöli, az értelmezéshez, pontosításhoz indexeket használunk •

pl. ft,0,d

t (húzás) c (nyomás) m (hajlítás) v (nyírás) h (palástnyomás)

0…90: az erő és a rostirány szöge

k: karakterisztikus (alap) érték d: tervezési (módosított) érték

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

21


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

A: rendkívüli tervezési helyzethez módosított érték fi: tűzesetre módosított érték A szilárdság karakterisztikus értékéből a tervezési érték a módosító tényezők alapján, az adott tervezési helyzetre (teheridő, nedvességtartalom, stb.) pontosítható

• •

f d  kmod 

fk

M

fd: a szilárdság tervezési értéke [N/mm2] fk: a szilárdság karakterisztikus értéke [N/mm2] számszerű értékeit a fűrészáru esetében az MSZ EN 338, (ragasztott fatartó esetében az MSZ EN 14080) szabvány megfelelő táblázataiból lehet kigyűjteni, ismerve a betervezett faanyag szilárdsági kategóriáját. Fa alapú termék esetében a karakterisztikus értéket a gyártó (forgalmazó) adatszolgáltatása alapján lehet felvenni kmod : a vizsgált teherkombináció fennállásának időbeli jellegét, valamint a beépítési viszonyok között kialakuló egyensúlyi fanedvességet figyelembe vevő módosító tényező (0,5-1,1) γM : a fa, vagy fa alapú anyag homogenitását, a szilárdsági érték megbízhatóságát figyelembe vevő biztonsági tényező (1,2-1,3)

A kmod módosító tényezők kiválasztásához ismerni kell a teher időtartamát, valamint a beépítési viszonyok között kialakuló egyensúlyi nedvességtartalmat. 1. táblázat Példák a teheridőtartam-osztályokra

Teheridő Állandó Hosszú Közepes Rövid Pillanatnyi

Példa Önsúly Raktárterhek Hasznos terhek általában Hóterhek Hóteher, szélteher, rendkívüli hatások, pl. földrengés 2. táblázat Példák a beépítési viszonyokra

Felhasználási osztály I. II. III.

Példa fedett, zárt, esetleg fűtött beltéri beépítés fedett, nyitott, kültéri levegővel érintkező beépítés csapadéknak kitett kültéri beépítés

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

22


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

Az anyagok biztonsági tényezőit a fa- vagy faalapú anyag homogenitása alapján, szabvány vagy gyártói javaslat alapján kell felvenni 3. táblázat Példák az anyag oldali biztonsági tényezőkre

Biztonsági tényező 1,30 1,25 1,20 1,30 1,00

Példa Hagyományos fűrészáru, tömörfa, KVH, forgács- és farostlemezek Rétegelt ragasztott tartó, szeglemezes kötések OSB lemez, MFP lemez, Rétegelt furnérlemez, LVL termékek Fakötések és kötőelemek, anyagminőségtől függetlenül Minden fa és faalapú anyag, rendkívüli tervezési helyzetben

A mérethatás jelenségének figyelembe vételével 600 mm-nél kisebb tartómagasságú hajlított, illetve a 600 mm-nél kisebb tartószélességnél kisebb húzott elemek esetén a hajlító- illetve a húzószilárdság értéke legfeljebb 10 %kal megnövelhető, az alábbi összefüggés segítségével

• •

h: a hajított tartó magassága illetve a húzott gerenda szélessége

A szilárdság karakterisztikus értékét a táblázatok vagy rosttal párhuzamosan, vagy rostra merőlegesen adják meg. Amennyiben az erő (illetve hatás) iránya ettől eltérő szöget zár be a faanyag szálirányával, úgy az alábbi módosító tényező alkalmazásával meghatározható a figyelembe vehető szilárdság:

• •

fc,0,d: a nyomószilárdság rosttal párhuzamos tervezési értéke [N/mm2] fc,90,d: a nyomószilárdság rostra merőleges tervezési értéke [N/mm2] α: a nyomóerő és a rostirány közötti szög

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

23


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

Rostra merőleges nyomás esetében – bizonyos teherelrendezésekben – lehetőség van a táblázatban megadott értéknél nagyobb nyomószilárdság érték figyelembe vételére. A szilárdság növelésére az alábbi kc,90 pecsétnyomási tényezők alkalmazhatók: 4. táblázat Pecsétnyomási tényezők értékei

kc,90 Fűrészáru Ragasztott tartó, LVL

Szakaszos ellentámasztás 1,5 1,75

Folyamatos ellentámasztás 1,25 1,5

A szabvány lehetővé teszi ennél nagyobb módosító tényezők alkalmazását is, azt azonban a gerenda méretei, a teherátadó felület és a felfekvés függvényében, egyedileg kell kiszámítani. A tartószerkezeti tervezési illetve számítási feladatok leegyszerűsítésére javasolt Armuth Miklós-Bodnár Miklós: Fa tartószerkezetek című kiadványának használata, amiben – a szabvány szövegének magyarázata mellett – matematikai átrendezések és behelyettesítések segítségével több, a műszaki gyakorlatban kiválóan használható segédmennyiség is bevezetésre került.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

24


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

Példák hajlított tartók méretezésére A) A gerendakiosztás meghatározása az ábrán jelölt rétegelt-ragasztott gerenda beépítése esetén. 1. A feladat és értelmezése

b= 160 mm h= 300 mm Gl24h anyagminőség I. beépítési osztály

önsúly: g=2,0 kN/m2+gerenda hasznos teher: q=2,5 kN/m2 (közepes idejű terhelés)

t = 30 perc tűzállóság (R30)

2. Anyagtulajdonságok és módosító tényezők felvétele Alkalmazott szabványok: MSZ EN 1995-1-1, MSZ EN 1995-1-2 (a tűzállóság ellenőrzése a „redukált keresztmetszet módszer” szerint, részletes teherszámítással készült), MSZ EN 1991-1-1 hajlítószilárdság (Gl24h):

fm,k = 24 N/mm2

nyírószilárdság (Gl24h):

fv,k = 2,7 N/mm2

rugalmassági modulusz (Gl24h):

E = 11600 N/mm2

sűrűség (Gl24h):

ρ = 380 kg/m3 ⇒ 3,8 kN/m3

kifordulási stabilitás segédmennyisége(Gl24h): λE,m = 17,5 beépítési osztály és teheridő korrekciója (áll.): kmod = 0,6 beépítési osztály és teheridő korrekciója (köz.): kmod = 0,8 faanyag biztonsági tényezője:

γM = 1,25

önsúly biztonsági tényezője:

γg = 1,35

hasznos terhek biztonsági tényezője:

γh = 1,50

hasznos terhek gyakori teherszint tényezője:

ψ1 = 0,5

hasznos terhek kvázi-állandó teherszint tényezője:

ψ2 = 0,3

kúszási tényező (I. beépítési osztály):

kdef = 0,6

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

25


ÉPĂ?TÉSĂœGYI MĹ°SZAKI IRĂ NYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELĹ?KÉSZĂ?TĹ? ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

βn = 0,7 mm/perc

beĂŠgĂŠsi sebessĂŠg:

d0 = 7 mm

lekerekĂ­tĂŠsi korrekciĂł: beĂŠgĂŠsi mĂŠlysĂŠg:

đ?‘‘đ?‘?â„Žđ?‘Žđ?‘&#x;đ?‘&#x; = đ?‘Ą ∙ đ?›˝đ?‘› + đ?‘‘0 = 28 mm

beĂŠgett szĂŠlessĂŠg:

đ?‘?đ?‘“đ?‘– = đ?‘? − 2 ∙ đ?‘‘đ?‘?â„Žđ?‘Žđ?‘&#x;đ?‘&#x; = 104 mm

beĂŠgett magassĂĄg:

â„Žđ?‘“đ?‘– = â„Ž − đ?‘‘đ?‘?â„Žđ?‘Žđ?‘&#x;đ?‘&#x; = 272 mm

tŹz esetÊn alkalmazott módosító tÊnyező:kfi = 1,15 3. Keresztmetszeti adatok felvÊtele szelvÊnyterßlet:

đ??´ = đ?‘? ∙ â„Ž = 160 ∙ 300 = 4,80 ∙ 104 mm2

keresztmetszeti tÊnyező:

đ?‘Š=

inercia:

đ??ź=

beĂŠgett szelvĂŠnyterĂźlet:

đ??´đ?‘“đ?‘– = đ?‘?đ?‘“đ?‘– ∙ â„Žđ?‘“đ?‘– = 104 ∙ 272 = 2,82 ∙ 104 mm2

beÊgett keresztmetszeti tÊnyező:

đ?‘Šđ?‘“đ?‘– =

đ?‘?∙ℎ2 6

đ?‘?∙ℎ3 12

=

=

160∙3002 6

160∙3003 12

2 đ?‘?đ?‘“đ?‘– ∙ℎđ?‘“đ?‘–

6

=

= 2,40 ∙ 106 mm3

= 3,60 ∙ 108 mm4

104∙2722 6

= 1,28 ∙ 106 mm3

4. TeherelemzÊs t0 =1,0 m tengelytåvolsåg esetÊre 4.a. à llandó teheridő (kmod = 0,6) gerenda Ünsúlya:

đ?‘”đ?‘” = đ?œŒ ∙ đ??´ = 3,8 ∙4,80∙10-2 = 0,19 ⇒ 0,2 kN/m

terhek tervezÊsi ÊrtÊke (ållandó teheridő):

đ?‘žđ?‘‘ = đ?›žđ?‘” ∙ (đ?‘” ∙ đ?‘Ą0 + đ?‘”đ?‘” ) = 1,35 ∙

(2,0 ∙ 1,0 + 0,2) = 2,97 kN/m teheridĹ‘ ĂŠs nedvessĂŠgtartalom korrekciĂł: đ?‘˜

đ?‘žđ?‘‘ đ?‘šđ?‘œđ?‘‘

=

2,97 0,6

= 4,95 kN/m ⇒ nem mÊrtÊkadó

4.a. KÜzepes teheridő (kmod = 0,8) terhek tervezÊsi ÊrtÊke (kÜzepes teheridő):

đ?‘žđ?‘‘ = đ?›žđ?‘” ∙ (đ?‘” ∙ đ?‘Ą0 + đ?‘”đ?‘” ) + đ?›žâ„Ž ∙ đ?‘ž ∙ đ?‘Ą0đ?‘” =

1,35 ∙ (2,0 ∙ 1,0 + 0,2) + 1,50 ∙ 2,50 ∙ 1,0 = 6,72 kN/m teheridĹ‘ ĂŠs nedvessĂŠgtartalom korrekciĂł:

đ?‘žđ?‘‘ đ?‘˜đ?‘šđ?‘œđ?‘‘

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pålyåzati 158/2017 sz. szerződÊs Ês 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapjån Üsszeållítva

=

6,72 0,8

= 8,40 kN/m ⇒ mÊrtÊkadó

26


ÉPĂ?TÉSĂœGYI MĹ°SZAKI IRĂ NYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELĹ?KÉSZĂ?TĹ? ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

4.c. Pillanatnyi alakvĂĄltozĂĄs terhek tervezĂŠsi ĂŠrtĂŠke:

đ?‘žđ?‘–đ?‘›đ?‘ đ?‘Ą = (đ?‘” ∙ đ?‘Ą0 + đ?‘”đ?‘” ) + đ?‘ž ∙ đ?‘Ą0 = (2,0 ∙ 1,0 + 0,2) + 2,5 ∙ 1,0 =

4,70 kN/m

4.d. TartĂłs alakvĂĄltozĂĄs terhek tervezĂŠsi ĂŠrtĂŠke:

đ?‘žđ?‘“đ?‘–đ?‘› = (đ?‘” ∙ đ?‘Ą0 + đ?‘”đ?‘” ) ∙ (1 + đ?‘˜đ?‘‘đ?‘’đ?‘“ ) + đ?‘ž ∙ đ?‘Ą0 ∙ (1 + đ?œ“2 ∙ đ?‘˜đ?‘‘đ?‘’đ?‘“ ) =

(2,0 ∙ 1,0 + 0,2) ∙ (1 + 0,6) + 2,5 ∙ 1,0 ∙ (1 + 0,3 ∙ 0,6) = 6,47 kN/m 4.e. TĹązteher terhek tervezĂŠsi ĂŠrtĂŠke:

đ?‘žđ?‘“đ?‘– = (đ?‘” ∙ đ?‘Ą0 + đ?‘”đ?‘” ) + đ?‘ž ∙ đ?‘Ą0 ∙ đ?œ“1 = (2,0 ∙ 1,0 + 0,2) + 2,5 ∙ 1,0 ∙ 0,5 = 3,45 kN/m

5. Teherbírås ellenőrzÊse 5.a. Nyírås ellenőrzÊse nyíróerő tervezÊsi ÊrtÊke:

đ?‘‰đ?‘‘ = đ?‘žđ?‘‘ ∙ đ??ż/2 = 6,72 ∙ 6,0/2 = 20,16 kN

nyĂ­rĂłfeszĂźltsĂŠg tervezĂŠsi ĂŠrtĂŠke:

đ?œ?đ?‘‘ =

nyĂ­rĂłszilĂĄrdsĂĄg tervezĂŠsi ĂŠrtĂŠke:

đ?‘“đ?‘Ł,đ?‘‘ = đ?‘“đ?‘Ł,đ?‘˜ ∙

nyírås ellenőrzÊse:

đ?œ‚đ?‘Ł = đ?‘“ đ?‘‘ = 1,944 = 0,324 ≤ 1,0 (Mf)

3∙đ?‘‰đ?‘‘ 2∙đ??´

3∙20,16∙103

=

2∙4,80∙104 đ?‘˜đ?‘šđ?‘œđ?‘‘

đ?œ?

= 0,63 N/mm2 0,9

= 2,7 ∙ 1,25 = 1,944 N/mm2

�� 0,63

đ?‘Ł,đ?‘‘

5.b. Hajlítås ellenőrzÊse nyomatÊk tervezÊsi ÊrtÊke:

đ?‘€đ?‘‘ = đ?‘žđ?‘‘ ∙ đ??ż2 /8 = 6,72 ∙ 6,02 /8 = 30,24 kNm

hajlĂ­tĂłfeszĂźltsĂŠg tervezĂŠsi ĂŠrtĂŠke:

đ?œŽđ?‘š,đ?‘‘ =

hajlĂ­tĂłszilĂĄrdsĂĄg tervezĂŠsi ĂŠrtĂŠke:

đ?‘“đ?‘š,đ?‘‘ = đ?‘“đ?‘š,đ?‘˜ ∙

kifordulĂĄsi karcsĂşsĂĄg:

�� �

=

30,24∙106 2,40∙106 đ?‘˜đ?‘šđ?‘œđ?‘‘ đ?›žđ?‘€

0,9

= 24 ∙ 1,25 = 17,28 N/mm2

đ??żđ?‘’đ?‘“ ∙ℎ

đ?œ†đ?‘š = √

= 12,6 N/mm2

đ?‘?2

6000∙300

=√

1602

= 8,39 ≤

√140 kifordulĂĄsi csĂśkkentĹ‘ tĂŠnyezĹ‘:

kcrit = 1,0 (kifordulĂĄs elhanyagolhatĂł)

hajlítås ellenőrzÊse:

đ?œ‚đ?‘š = đ?‘˜

đ?œŽđ?‘š,đ?‘‘ đ?‘?đ?‘&#x;đ?‘–đ?‘Ą ∙đ?‘“đ?‘š,đ?‘‘

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pålyåzati 158/2017 sz. szerződÊs Ês 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapjån Üsszeållítva

12,6

= 1,0∙17,28 = 0,730 ≤ 1,0 (Mf) 27


ÉPĂ?TÉSĂœGYI MĹ°SZAKI IRĂ NYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELĹ?KÉSZĂ?TĹ? ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

6. Alakvåltozås ellenőrzÊse 6.a. Pillanatnyi alakvåltozås ellenőrzÊse pillanatnyi lehajlås ÊrtÊke:

đ?‘˘đ?‘–đ?‘›đ?‘ đ?‘Ą =

384∙đ??¸âˆ™đ??ź

5∙4,70∙60004

= 384∙11600∙3,60∙108 = 19,0 mm đ??ż

lehajlås megengedett ÊrtÊke: lehajlås ellenőrzÊse:

5∙đ?‘žđ?‘–đ?‘›đ?‘ đ?‘Ą ∙đ??ż4

đ?‘¤đ?‘–đ?‘›đ?‘ đ?‘Ą = 300 = đ?‘˘

6000 300

= 20,0 mm

19,0

đ?œ‚đ?‘–đ?‘›đ?‘ đ?‘Ą = đ?‘¤đ?‘–đ?‘›đ?‘ đ?‘Ą = 20,0 = 0,950 ≤ 1,0 (Mf) đ?‘–đ?‘›đ?‘ đ?‘Ą

6.b. Tartós alakvåltozås ellenőrzÊse tartós idejŹ lehajlås ÊrtÊke: lehajlås megengedett ÊrtÊke: lehajlås ellenőrzÊse:

���� =

5∙đ?‘žđ?‘“đ?‘–đ?‘› ∙đ??ż4 384∙đ??¸âˆ™đ??ź

5∙6,47∙60004

= 384∙11600∙3,60∙108 = 26,2 mm đ??ż

6000

���� = 150 = �

150

= 40,0 mm

26,2

đ?œ‚đ?‘“đ?‘–đ?‘› = đ?‘¤đ?‘“đ?‘–đ?‘› = 40,0 = 0,654 ≤ 1,0 (Mf) đ?‘“đ?‘–đ?‘›

7. TŹzållósåg ellenőrzÊse 7.a. Nyírås ellenőrzÊse nyíróerő tervezÊsi ÊrtÊke (tŹzteher):

đ?‘‰đ?‘“đ?‘– = đ?‘žđ?‘“đ?‘– ∙ đ??ż/2 = 3,45 ∙ 6,0/2 =

10,35 kN 3∙đ?‘‰

3∙10,35∙103

nyĂ­rĂłfeszĂźltsĂŠg tervezĂŠsi ĂŠrtĂŠke:

đ?œ?đ?‘“đ?‘– = 2∙đ??´đ?‘“đ?‘– =

nyĂ­rĂłszilĂĄrdsĂĄg tervezĂŠsi ĂŠrtĂŠke:

đ?‘“đ?‘Ł,đ?‘“đ?‘– = đ?‘“đ?‘Ł,đ?‘˜ ∙ đ?‘˜đ?‘“đ?‘– = 2,7 ∙ 1,15 = 3,11 N/mm2

nyírås ellenőrzÊse:

đ?œ‚đ?‘Ł,đ?‘“đ?‘– = đ?‘“ đ?‘“đ?‘– =

đ?‘“đ?‘–

2∙2,82∙104

đ?œ?

đ?‘Ł,đ?‘“đ?‘–

0,551 3,11

= 0,551 N/mm2

= 0,178 ≤ 1,0 (Mf)

7.b. Hajlítås ellenőrzÊse nyomatÊk tervezÊsi ÊrtÊke (tŹzteher):

đ?‘€đ?‘“đ?‘– = đ?‘žđ?‘“đ?‘– ∙ đ??ż2 /8 = 3,45 ∙ 6,02 /8 = 15,53 kNm

hajlĂ­tĂłfeszĂźltsĂŠg tervezĂŠsi ĂŠrtĂŠke:

đ?œŽđ?‘š,đ?‘“đ?‘– = đ?‘Šđ?‘“đ?‘– =

hajlĂ­tĂłszilĂĄrdsĂĄg tervezĂŠsi ĂŠrtĂŠke:

đ?‘“đ?‘š,đ?‘“đ?‘– = đ?‘“đ?‘š,đ?‘˜ ∙ đ?‘˜đ?‘“đ?‘– = 24 ∙ 1,15 = 27,6 N/mm2

kifordulĂĄsi karcsĂşsĂĄg:

đ?œ†đ?‘š,đ?‘“đ?‘– = √

kifordulåsi csÜkkentő tÊnyező:

kcrit ,fi = 1,0 (kifordulĂĄs elhanyagolhatĂł)

đ?‘€

đ?‘“đ?‘–

15,53∙106 1,28∙106

đ??żđ?‘’đ?‘“ ∙ℎđ?‘“đ?‘–

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pålyåzati 158/2017 sz. szerződÊs Ês 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapjån Üsszeållítva

2 đ?‘?đ?‘“đ?‘–

= 12,2 N/mm2

6000∙272

=√

1042

= 12,29 ≤ √140

28


ÉPĂ?TÉSĂœGYI MĹ°SZAKI IRĂ NYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELĹ?KÉSZĂ?TĹ? ANYAG

hajlítås ellenőrzÊse:

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

đ?œ‚đ?‘š,đ?‘“đ?‘– = đ?‘˜

đ?œŽđ?‘š,đ?‘“đ?‘–

12,2

đ?‘?đ?‘&#x;đ?‘–đ?‘Ą,đ?‘“đ?‘– ∙đ?‘“đ?‘š,đ?‘“đ?‘–

= 1,0∙27,6 = 0,449 ≤ 1,0 (Mf)

7. GerendakiosztĂĄs meghatĂĄrozĂĄsa mĂŠrtĂŠkadĂł igĂŠnybevĂŠtel:

pillanatnyi alakvåltozås (Ρmax = Ρinst = 0,950)

legnagyobb teherbĂ­rĂĄs:

đ?‘Ąđ?‘Łđ?‘Žđ?‘™Ăłđ?‘ = đ?œ‚

đ?‘Ą0 đ?‘šđ?‘Žđ?‘Ľ

1

= 0,950 = 1,05 m

8. ÉrtÊkelÊs A kÊrdÊses tartó teherbíråsåt a pillanatnyi alakvåltozås hatårozza meg, legnagyobb tengelykiosztåsa tvalós = 1,05 m lehet.

B) Az åbråzolt rÊtegelt-ragasztott ívtartó teherbíråsånak ellenőrzÊse 1. A feladat Ês ÊrtelmezÊse 20/120 cm Gl32h

t =4.5 m I. beÊpítÊsi osztåly (csomópontok ellenőrzÊse elhagyható) 30 perces tŹzållósåg

2.a. RĂŠtegrend ĂŠs ĂśnsĂşly ragasztott hĂŠjazat:

7,5

kg/m2

deszkaterĂ­tĂŠs kĂŠt rĂŠtegben:

30

kg/m2

12/20 cm szelemenek + vasalat:

30

kg/m2

Ăśsszesen:

68

kg/m2

főtartó: vonalmenti Ünsúly: Ünsúly biztonsågi tÊnyezője: Ünsúly időbeli módosító tÊnyezői:

160

kg/m

đ?‘”đ?‘˜,1 = 0,68 ∙ đ?‘Ą + 1,6 = 4,67 kN/m

Îłg = 1,35 Ďˆ0 = Ďˆ1 = Ďˆ2 = 1,0

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pålyåzati 158/2017 sz. szerződÊs Ês 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapjån Üsszeållítva

29


ÉPĂ?TÉSĂœGYI MĹ°SZAKI IRĂ NYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELĹ?KÉSZĂ?TĹ? ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

2.b. à llandó idejŹ hasznos terhek a gerinccel pårhuzamos 15 m szÊles såvban 80 kg/m2 gÊpÊszeti teher (vilågítås, szellőzÊs) vonalmenti teher: Ünsúly biztonsågi tÊnyezője: Ünsúly időbeli módosító tÊnyezői:

đ?‘”đ?‘˜,2 = 0,8 ∙ đ?‘Ą = 3,60 kN/m

Îłg = 1,35 Ďˆ0 = Ďˆ1 = Ďˆ2 = 1,0

2.c. Hóteher Hóterhek esetÊben 3 teheresetet kßlÜnbÜztetßnk meg: s1 teljes hóterhet, valamint s2 illetve s3 fÊloldalas hóterheket. FÊloldalas hóteher esetÊn a tető jobb Ês bal oldalån kßlÜnkßlÜn a hóteher felÊt alkalmazzuk. A tetőhajlås folyamatosan våltozik, így az ív mentÊn hårom zónåt kßlÜnítßnk el. hóteher alapÊrtÊke:

sk = 1,25 kN/m2

alaki tÊnyező 30° tetőhajlås esetÊn:

Îź30 = 0,8

alaki tÊnyező 45° tetőhajlås esetÊn:

Îź45 = 0,4

alaki tÊnyező 60° tetőhajlås esetÊn:

Îź60 = 0

hóteher a 30° kÜrnyezetÊben:

đ?‘ 30 = đ?‘ đ?‘˜ ∙ đ?œ‡30 ∙ đ?‘Ą = 1,25∙0,8∙4,5= 4,50

kN/m hóteher a 45° kÜrnyezetÊben:

đ?‘ 45 = đ?‘ đ?‘˜ ∙ đ?œ‡45 ∙ đ?‘Ą = 1,25∙0,4∙4,5= 2,25

kN/m hóteher biztonsågi tÊnyezője:

Îłs = 1,50

hóteher módosító tÊnyezői:

Ďˆ0 = 0,5; Ďˆ1 = 0,2; Ďˆ2 = 0

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pålyåzati 158/2017 sz. szerződÊs Ês 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapjån Üsszeållítva

30


ÉPĂ?TÉSĂœGYI MĹ°SZAKI IRĂ NYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELĹ?KÉSZĂ?TĹ? ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

2.d. SzÊlteher SzÊlterhek esetÊben 3 teheresetet kßlÜnbÜztetßnk meg: w1 teljes szÊlterhet (szÊltåmadta oldalon szÊlnyomås, szÊlvÊdett oldalon szÊlszívås), valamint w2 illetve w3 fÊloldalas szÊlterheket. FÊloldalas szÊlteher esetÊn a tető jobb Ês bal oldalån kßlÜn-kßlÜn alkalmazzuk a teljes szÊlteher ÊrtÊkÊt, de az ellentÊtes oldal mindig tehermentes. A våltozó tetőhajlås miatt az ívet zónåkra kell osztani. szÊlteher alapÊrtÊke (10 m magassågban):

qp = 0,595 kN/m2

alaki tÊnyező az I-es zónåban:

ÎźI = 0,48

alaki tÊnyező az II-es zónåban:

ΟII = – 1,0

alaki tÊnyező az III-as zónåban:

ΟIII = – 0,4

szĂŠlteher az I-es zĂłnĂĄban:

đ?‘¤đ??ź = đ?‘žđ?‘? ∙ đ?œ‡đ??ź ∙ đ?‘Ą = 0,595∙0,48∙4,5= 1,29 kN/m

szĂŠlteher az II-es zĂłnĂĄban:

đ?‘¤đ??źđ??ź = đ?‘žđ?‘? ∙ đ?œ‡đ??źđ??ź ∙ đ?‘Ą = – 0,595∙1,0∙4,5= – 2,68

kN/m szĂŠlteher az III-as zĂłnĂĄban:

đ?‘¤đ??źđ??źđ??ź = đ?‘žđ?‘? ∙ đ?œ‡đ??źđ??źđ??ź ∙ đ?‘Ą = – 0,595∙0,40∙4,5= – 1,08

kN/m szÊlteher biztonsågi tÊnyezője:

Îłw = 1,50

szÊlteher módosító tÊnyezői:

Ďˆ0 = 0,6; Ďˆ1 = 0,5; Ďˆ2 = 0

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pålyåzati 158/2017 sz. szerződÊs Ês 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapjån Üsszeållítva

31


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

3. Számítógépes statikai analízis eredményei (automatikusan generált mértékadó értékek) Megjegyzés: Az egyes mértékadó igénybevételek nem azonos teherkombinációból származnak, így az ábrák matematikailag nem függenek össze.

3.a. Reakcióerők

3.b. Normálerők

3.c. Nyíróerők

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

32


ÉPĂ?TÉSĂœGYI MĹ°SZAKI IRĂ NYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELĹ?KÉSZĂ?TĹ? ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

3.d. NyomatĂŠkok

4. Keresztmetszeti adatok ĂŠs mennyisĂŠgek

anyagminősÊg:

Gl 32 h

szelvĂŠny szĂŠlessĂŠge:

b = 200 mm

szelvĂŠny magassĂĄga:

h = 1000 mm

lamellavastagsĂĄg:

v = 40 mm

a gÜrb. sugår Ês a lamellavast. arånya: hajlítószilårdsåg csÜkkentő tÊnyezője:

R v

=

16 300

= 407,5 < 500

40 đ?&#x2018;&#x2026;

16 300

đ?&#x2018;&#x2DC;đ?&#x2018;&#x2013; = (1500â&#x2C6;&#x2122;đ?&#x2018;Ł) + 0,67 = (1500â&#x2C6;&#x2122;40) + 0,67 = 0,94 đ?&#x2018;&#x2026;

16 300

a gĂśrb. sugĂĄr ĂŠs a szelvĂŠnymagassĂĄg arĂĄnya: đ?&#x203A;˝ = â&#x201E;&#x17D; = 1000 = 16,3 1

1

hajlĂ­tĂłfeszĂźltsĂŠg nĂśvelĹ&#x2018; tĂŠnyezĹ&#x2018;je:

đ?&#x203A;źđ?&#x2018;§ = 1 + 2â&#x2C6;&#x2122;đ?&#x203A;˝ = 1 + 2â&#x2C6;&#x2122;16,3 = 1,031

rostra merĹ&#x2018;leges hĂşzĂĄs tĂŠnyezĹ&#x2018;je:

đ?&#x203A;źđ?&#x2018;Ś = 4â&#x2C6;&#x2122;đ?&#x203A;˝ = 4â&#x2C6;&#x2122;16,3 = 0,016

szelvĂŠnyterĂźlet:

đ??´ = đ?&#x2018;? â&#x2C6;&#x2122; â&#x201E;&#x17D; = 200 â&#x2C6;&#x2122; 1000 = 2,0 â&#x2C6;&#x2122; 105 mm2

keresztmetszeti tĂŠnyezĹ&#x2018;:

đ?&#x2018;&#x160;=

inercia:

đ??ź=

1

1

đ?&#x2018;?â&#x2C6;&#x2122;â&#x201E;&#x17D;2 6

đ?&#x2018;?â&#x2C6;&#x2122;â&#x201E;&#x17D;3 12

=

=

200â&#x2C6;&#x2122;10002 6

200â&#x2C6;&#x2122;10003

KĂ&#x2013;FOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pĂĄlyĂĄzati 158/2017 sz. szerzĹ&#x2018;dĂŠs ĂŠs 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapjĂĄn ĂśsszeĂĄllĂ­tva

12

= 3,33 â&#x2C6;&#x2122; 107 mm3

= 1,67 â&#x2C6;&#x2122; 1010 mm4 33


Ă&#x2030;PĂ?TĂ&#x2030;SĂ&#x153;GYI MĹ°SZAKI IRĂ NYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELĹ?KĂ&#x2030;SZĂ?TĹ? ANYAG

Ă&#x2030;pMI-T-02-03/2017_pv1.2

đ?&#x2018;?

200

inerciasugĂĄr:

đ?&#x2018;&#x2013;đ?&#x2018;§ =

=

kihajlĂĄsi hossz:

lef = 2,0 m (szelemenek tĂĄvolsĂĄga)

karcsĂşsĂĄgi tĂŠnyezĹ&#x2018;:

đ?&#x153;&#x2020;đ?&#x2018;§ =

kihajlĂĄsi stabilitĂĄs segĂŠdmennyisĂŠge:

ÎťE = 61,5 (Gl 32 h)

relatĂ­v karcsĂşsĂĄg:

đ?&#x153;&#x2020;đ?&#x2018;&#x;đ?&#x2018;&#x2019;đ?&#x2018;&#x2122;,đ?&#x2018;§ = đ?&#x153;&#x2020; đ?&#x2018;§ =

inerciasugĂĄr:

đ?&#x2018;&#x2013;đ?&#x2018;Ś =

kihajlĂĄsi hossz:

đ??żđ?&#x2018;&#x2019;đ?&#x2018;&#x201C; = 1,25 â&#x2C6;&#x2122; đ?&#x2018; đ?&#x2018;&#x2DC; = 1,25â&#x2C6;&#x2122;19,09 = 23,86 m

karcsĂşsĂĄgi tĂŠnyezĹ&#x2018;:

đ?&#x153;&#x2020;đ?&#x2018;Ś =

relatĂ­v karcsĂşsĂĄg:

đ?&#x153;&#x2020;đ?&#x2018;&#x;đ?&#x2018;&#x2019;đ?&#x2018;&#x2122;,đ?&#x2018;Ś = đ?&#x153;&#x2020; =

â&#x2C6;&#x161;12

đ?&#x2018;&#x2122;đ?&#x2018;&#x2019;đ?&#x2018;&#x201C;

2000

=

đ?&#x2018;&#x2013;đ?&#x2018;§

57,7

đ?&#x153;&#x2020;

â&#x201E;&#x17D;

=

đ??żđ?&#x2018;&#x2019;đ?&#x2018;&#x201C;

=

đ?&#x2018;&#x2013;đ?&#x2018;Ś

= 34,64

34,64

= 0,57 â&#x2020;&#x2019; kc,z = 0,964

61,5

đ??¸

â&#x2C6;&#x161;12

= 57,7 mm

â&#x2C6;&#x161;12

1000 â&#x2C6;&#x161;12

= 288,6 mm

23 860

= 82,67

288,6

đ?&#x153;&#x2020;đ?&#x2018;Ś

82,67

= 1,35 â&#x2020;&#x2019; kc,y = 0,493 â&#x2020;&#x2019;

61,5

đ??¸

mĂŠrtĂŠkadĂł đ?&#x2018;&#x2122;

â&#x2C6;&#x2122;â&#x201E;&#x17D;

2000â&#x2C6;&#x2122;1000

kifordulĂĄsi karcsĂşsĂĄg:

đ?&#x153;&#x2020;đ?&#x2018;&#x161; = â&#x2C6;&#x161; đ?&#x2018;&#x2019;đ?&#x2018;&#x201C; =â&#x2C6;&#x161; đ?&#x2018;?2

kifordulĂĄsi csĂśkkentĹ&#x2018; tĂŠnyezĹ&#x2018;:

kcrit = 1,0 (kifordulĂĄs elhanyagolhatĂł)

beĂŠgĂŠsi sebessĂŠg:

βn = 0,7 mm/perc

2002

= 7,07 â&#x2030;¤ â&#x2C6;&#x161;140

d0 = 7 mm

lekerekĂ­tĂŠsi korrekciĂł: beĂŠgĂŠsi mĂŠlysĂŠg:

đ?&#x2018;&#x2018;đ?&#x2018;?â&#x201E;&#x17D;đ?&#x2018;&#x17D;đ?&#x2018;&#x;đ?&#x2018;&#x; = đ?&#x2018;Ą â&#x2C6;&#x2122; đ?&#x203A;˝đ?&#x2018;&#x203A; + đ?&#x2018;&#x2018;0 = 28 mm

beĂŠgett szĂŠlessĂŠg:

đ?&#x2018;?đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013; = đ?&#x2018;? â&#x2C6;&#x2019; 2 â&#x2C6;&#x2122; đ?&#x2018;&#x2018;đ?&#x2018;?â&#x201E;&#x17D;đ?&#x2018;&#x17D;đ?&#x2018;&#x;đ?&#x2018;&#x; = 144 mm

beĂŠgett magassĂĄg:

â&#x201E;&#x17D;đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013; = â&#x201E;&#x17D; â&#x2C6;&#x2019; 1 â&#x2C6;&#x2122; đ?&#x2018;&#x2018;đ?&#x2018;?â&#x201E;&#x17D;đ?&#x2018;&#x17D;đ?&#x2018;&#x;đ?&#x2018;&#x; = 972 mm

beĂŠgett szelvĂŠnyterĂźlet:

đ??´đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013; = đ?&#x2018;?đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013; â&#x2C6;&#x2122; â&#x201E;&#x17D;đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013; = 144 â&#x2C6;&#x2122; 972 = 1,40 â&#x2C6;&#x2122; 105 mm2

beĂŠgett keresztmetszeti tĂŠnyezĹ&#x2018;:

đ?&#x2018;&#x160;đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013; =

beĂŠgett inercia:

đ??źđ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013; =

beĂŠgett inerciasugĂĄr:

2 đ?&#x2018;?đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013; â&#x2C6;&#x2122;â&#x201E;&#x17D;đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013;

6

3 đ?&#x2018;?đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013; â&#x2C6;&#x2122;â&#x201E;&#x17D;đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013;

=

đ?&#x2018;?đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013;

=

â&#x2C6;&#x161;12

đ?&#x2018;&#x2122;

2000

đ?&#x2018;§,đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013;

41,5

đ?&#x153;&#x2020;đ?&#x2018;§,đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013; = đ?&#x2018;&#x2013; đ?&#x2018;&#x2019;đ?&#x2018;&#x201C; =

beĂŠgett relatĂ­v karcsĂşsĂĄg:

đ?&#x153;&#x2020;đ?&#x2018;&#x;đ?&#x2018;&#x2019;đ?&#x2018;&#x2122;,đ?&#x2018;§,đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013; =

beĂŠgett karcsĂşsĂĄgi tĂŠnyezĹ&#x2018;:

12

đ?&#x2018;&#x2013;đ?&#x2018;§,đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013; =

beĂŠgett karcsĂşsĂĄgi tĂŠnyezĹ&#x2018;:

beĂŠgett inerciasugĂĄr:

6

144â&#x2C6;&#x2122;9723

=

12

144â&#x2C6;&#x2122;9722

đ?&#x153;&#x2020;đ?&#x2018;§,đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013; đ?&#x153;&#x2020;đ??¸

đ?&#x2018;&#x2013;đ?&#x2018;Ś,đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013; = đ??ż

đ?&#x153;&#x2020;đ?&#x2018;Ś,đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013; = đ?&#x2018;&#x2013; đ?&#x2018;&#x2019;đ?&#x2018;&#x201C; = đ?&#x2018;Ś,đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013;

KĂ&#x2013;FOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pĂĄlyĂĄzati 158/2017 sz. szerzĹ&#x2018;dĂŠs ĂŠs 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapjĂĄn ĂśsszeĂĄllĂ­tva

=

â&#x2C6;&#x161;12

= 41,5 mm

= 48,11

61,5

â&#x2C6;&#x161;12

= 1,10 â&#x2C6;&#x2122; 1010 mm4

144

48,11

â&#x201E;&#x17D;đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013;

= 2,26 â&#x2C6;&#x2122; 107 mm3

=

23 860 280,6

= 0,79 â&#x2020;&#x2019; kc,z,fi = 0,900

972 â&#x2C6;&#x161;12

= 280,6 mm

= 85,03

34


Ă&#x2030;PĂ?TĂ&#x2030;SĂ&#x153;GYI MĹ°SZAKI IRĂ NYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELĹ?KĂ&#x2030;SZĂ?TĹ? ANYAG

beĂŠgett relatĂ­v karcsĂşsĂĄg:

Ă&#x2030;pMI-T-02-03/2017_pv1.2

đ?&#x153;&#x2020;đ?&#x2018;Ś,đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013;

đ?&#x153;&#x2020;đ?&#x2018;&#x;đ?&#x2018;&#x2019;đ?&#x2018;&#x2122;,đ?&#x2018;Ś,đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013; =

đ?&#x153;&#x2020;đ??¸

=

85,03

= 1,39 â&#x2020;&#x2019; kc,y,fi = 0,468 â&#x2020;&#x2019;

61,5

mĂŠrtĂŠkadĂł beĂŠgett kifordulĂĄsi karcsĂşsĂĄg:

đ?&#x2018;&#x2122;đ?&#x2018;&#x2019;đ?&#x2018;&#x201C; â&#x2C6;&#x2122;â&#x201E;&#x17D;đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013;

đ?&#x153;&#x2020;đ?&#x2018;&#x161;,đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013; = â&#x2C6;&#x161;

beĂŠgett kifordulĂĄsi csĂśkkentĹ&#x2018; tĂŠnyezĹ&#x2018;:

2 đ?&#x2018;?đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013;

2000â&#x2C6;&#x2122;972

=â&#x2C6;&#x161;

1442

= 9,69 â&#x2030;¤ â&#x2C6;&#x161;140

kcrit,fi = 1,0 (kifordulĂĄs elhanyagolhatĂł)

5. AnyagtulajdonsĂĄgok ĂŠs mĂłdosĂ­tĂł tĂŠnyezĹ&#x2018;k felvĂŠtele Alkalmazott szabvĂĄnyok: MSZ EN 1995-1-1, MSZ EN 1995-1-2 (a tĹązĂĄllĂłsĂĄg ellenĹ&#x2018;rzĂŠse a â&#x20AC;&#x17E;redukĂĄlt keresztmetszet mĂłdszerâ&#x20AC;? szerint, egyszerĹąsĂ­tett teherszĂĄmĂ­tĂĄssal kĂŠszĂźlt) hajlĂ­tĂłszilĂĄrdsĂĄg (Gl 32 h):

fm,k = 32 N/mm2

nyĂ­rĂłszilĂĄrdsĂĄg (Gl 32 h):

fv,k = 3,8 N/mm2

rostirĂĄnyĂş nyomĂłszilĂĄrdsĂĄg (Gl 32 h):

fc,0,k = 29 N/mm2

rostra merĹ&#x2018;leges hĂşzĂłszilĂĄrdsĂĄg (Gl 32 h):

ft,90,k = 0,5 N/mm2

rugalmassĂĄgi modulusz (Gl 32 h):

E = 13700 N/mm2

sĹąrĹąsĂŠg (Gl 32 h):

Ď = 430 kg/m3 â&#x2021;&#x2019; 4,3 kN/m3

beĂŠpĂ­tĂŠsi oszt. ĂŠs teheridĹ&#x2018; korrekciĂłja (rĂśv.):

kmod = 0,9

faanyag biztonsĂĄgi tĂŠnyezĹ&#x2018;je:

ÎłM = 1,25

tĹąz esetĂŠn alkalmazott mĂłdosĂ­tĂł tĂŠnyezĹ&#x2018;:

kfi = 1,15

hatĂĄsok mĂłdosĂ­tĂł tĂŠnyezĹ&#x2018;je tĹąz esetĂŠn:

Ρfi = 0,6

6. TeherbĂ­rĂĄs ellenĹ&#x2018;rzĂŠse 6.a. NyĂ­rĂĄs ellenĹ&#x2018;rzĂŠse nyĂ­rĂłerĹ&#x2018; tervezĂŠsi ĂŠrtĂŠke:

Vd = 81,2 kN

nyĂ­rĂłfeszĂźltsĂŠg tervezĂŠsi ĂŠrtĂŠke:

đ?&#x153;?đ?&#x2018;&#x2018; =

nyĂ­rĂłszilĂĄrdsĂĄg tervezĂŠsi ĂŠrtĂŠke:

đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;Ł,đ?&#x2018;&#x2018; = đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;Ł,đ?&#x2018;&#x2DC; â&#x2C6;&#x2122;

nyĂ­rĂĄs ellenĹ&#x2018;rzĂŠse:

đ?&#x153;&#x201A;đ?&#x2018;Ł = đ?&#x2018;&#x201C; đ?&#x2018;&#x2018; = 2,73 = 0,224 â&#x2030;¤ 1,0 (Mf)

3â&#x2C6;&#x2122;đ?&#x2018;&#x2030;đ?&#x2018;&#x2018; 2â&#x2C6;&#x2122;đ??´

=

đ?&#x153;?

3â&#x2C6;&#x2122;81,2â&#x2C6;&#x2122;103 2â&#x2C6;&#x2122;2,0â&#x2C6;&#x2122;105 đ?&#x2018;&#x2DC;đ?&#x2018;&#x161;đ?&#x2018;&#x153;đ?&#x2018;&#x2018; đ?&#x203A;žđ?&#x2018;&#x20AC;

= 0,61 N/mm2 0,9

= 3,8 â&#x2C6;&#x2122; 1,25 = 2,73 N/mm2

0,61

đ?&#x2018;Ł,đ?&#x2018;&#x2018;

6.b. HajlĂ­tĂĄs ellenĹ&#x2018;rzĂŠse nyomatĂŠk tervezĂŠsi ĂŠrtĂŠke:

Md = 299,3 kNm

KĂ&#x2013;FOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pĂĄlyĂĄzati 158/2017 sz. szerzĹ&#x2018;dĂŠs ĂŠs 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapjĂĄn ĂśsszeĂĄllĂ­tva

35


Ă&#x2030;PĂ?TĂ&#x2030;SĂ&#x153;GYI MĹ°SZAKI IRĂ NYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELĹ?KĂ&#x2030;SZĂ?TĹ? ANYAG

Ă&#x2030;pMI-T-02-03/2017_pv1.2

đ?&#x2018;&#x20AC;đ?&#x2018;&#x2018;

hajlĂ­tĂłfeszĂźltsĂŠg tervezĂŠsi ĂŠrtĂŠke:

đ?&#x153;&#x17D;đ?&#x2018;&#x161;,đ?&#x2018;&#x2018; =

hajlĂ­tĂłszilĂĄrdsĂĄg tervezĂŠsi ĂŠrtĂŠke:

đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x161;,đ?&#x2018;&#x2018; = đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x161;,đ?&#x2018;&#x2DC; â&#x2C6;&#x2122;

hajlĂ­tĂĄs ellenĹ&#x2018;rzĂŠse:

đ?&#x153;&#x201A;đ?&#x2018;&#x161; = đ?&#x2018;&#x2DC;

đ?&#x2018;&#x160;

299,3â&#x2C6;&#x2122;106

â&#x2C6;&#x2122; đ?&#x203A;źđ?&#x2018;§ =

3,33â&#x2C6;&#x2122;107

đ?&#x2018;&#x2DC;đ?&#x2018;&#x161;đ?&#x2018;&#x153;đ?&#x2018;&#x2018; đ?&#x203A;žđ?&#x2018;&#x20AC;

đ?&#x153;&#x17D;đ?&#x2018;&#x161;,đ?&#x2018;&#x2018;

â&#x2C6;&#x2122; 1,031 = 9,27 N/mm2

0,9

= 32 â&#x2C6;&#x2122; 1,25 = 23,04 N/mm2 9,27

đ?&#x2018;?đ?&#x2018;&#x;đ?&#x2018;&#x2013;đ?&#x2018;Ą â&#x2C6;&#x2122;đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x161;,đ?&#x2018;&#x2018;

= 1,0â&#x2C6;&#x2122;23,04 = 0,403 â&#x2030;¤ 1,0 (Mf)

6.c. KihajlĂĄs ellenĹ&#x2018;rzĂŠse normĂĄlerĹ&#x2018; tervezĂŠsi ĂŠrtĂŠke:

Nd = â&#x20AC;&#x201C; 298,2 kN

nyomĂłfeszĂźltsĂŠg tervezĂŠsi ĂŠrtĂŠke:

đ?&#x153;&#x17D;đ?&#x2018;?,0,đ?&#x2018;&#x2018; =

nyomĂłszilĂĄrdsĂĄg tervezĂŠsi ĂŠrtĂŠke:

đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;?,0,đ?&#x2018;&#x2018; = đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;?,0,đ?&#x2018;&#x2DC; â&#x2C6;&#x2122;

kihajlĂĄs ellenĹ&#x2018;rzĂŠse:

đ?&#x153;&#x201A;đ?&#x2018;? = đ?&#x2018;&#x2DC;

đ?&#x2018; đ?&#x2018;&#x2018; đ??´

298,2â&#x2C6;&#x2122;103

=

đ?&#x153;&#x17D;đ?&#x2018;?,0,đ?&#x2018;&#x2018;

= 1,50 N/mm2

2,0â&#x2C6;&#x2122;105 đ?&#x2018;&#x2DC;đ?&#x2018;&#x161;đ?&#x2018;&#x153;đ?&#x2018;&#x2018; đ?&#x203A;žđ?&#x2018;&#x20AC;

0,9

= 29 â&#x2C6;&#x2122; 1,25 = 20,88 N/mm2

1,50

đ?&#x2018;? â&#x2C6;&#x2122;đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;?,0,đ?&#x2018;&#x2018;

= 0,493â&#x2C6;&#x2122;20,88 = 0,146 â&#x2030;¤ 1,0 (Mf)

6.d. JĂĄrulĂŠkos rostra merĹ&#x2018;leges hĂşzĂĄs nyomatĂŠk tervezĂŠsi ĂŠrtĂŠke:

Md = 299,3 kNm

rostra merĹ&#x2018;leges hĂşzĂĄs tervezĂŠsi ĂŠrtĂŠke: đ?&#x153;&#x17D;đ?&#x2018;Ą,90,đ?&#x2018;&#x2018; =

đ?&#x2018;&#x20AC;đ?&#x2018;&#x2018; đ?&#x2018;&#x160;

â&#x2C6;&#x2122; đ?&#x203A;źđ?&#x2018;Ś =

299,3â&#x2C6;&#x2122;106 3,33â&#x2C6;&#x2122;107

â&#x2C6;&#x2122; 0,016 =

0,15 N/mm2 hĂşzĂłszilĂĄrdsĂĄg tervezĂŠsi ĂŠrtĂŠke:

đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;Ą,90,đ?&#x2018;&#x2018; = đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;Ą,90,đ?&#x2018;&#x2DC; â&#x2C6;&#x2122;

rostra merĹ&#x2018;leges hĂşzĂĄs ellenĹ&#x2018;rzĂŠse:

đ?&#x153;&#x201A;đ?&#x2018;Ą,90 =

đ?&#x2018;&#x2DC;đ?&#x2018;&#x161;đ?&#x2018;&#x153;đ?&#x2018;&#x2018;

0,9

= 0,5 â&#x2C6;&#x2122; 1,25 = 0,36 N/mm2

đ?&#x203A;žđ?&#x2018;&#x20AC;

đ?&#x153;&#x17D;đ?&#x2018;Ą,90,đ?&#x2018;&#x2018; đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;Ą,90,đ?&#x2018;&#x2018;

0,15

= 0,36 = 0,417 â&#x2030;¤ 1,0 (Mf)

6.e. FeszĂźltsĂŠgek egymĂĄsra hatĂĄsa nyomatĂŠk tervezĂŠsi ĂŠrtĂŠke:

Md = 299,3 kNm

normĂĄlerĹ&#x2018; tervezĂŠsi ĂŠrtĂŠke ugyanitt:

Nd = â&#x20AC;&#x201C; 246,3 kN

nyĂ­rĂłerĹ&#x2018; tervezĂŠsi ĂŠrtĂŠke ugyanitt:

Vd = 0 kN

hajlĂ­tĂłfeszĂźltsĂŠg tervezĂŠsi ĂŠrtĂŠke:

đ?&#x153;&#x17D;đ?&#x2018;&#x161;,đ?&#x2018;&#x2018; = 9,27 N/mm2

nyomĂłfeszĂźltsĂŠg tervezĂŠsi ĂŠrtĂŠke:

đ?&#x153;&#x17D;đ?&#x2018;?,0,đ?&#x2018;&#x2018; =

đ?&#x2018; đ?&#x2018;&#x2018; đ??´

246,3â&#x2C6;&#x2122;103

=

= 1,24 N/mm2

2,0â&#x2C6;&#x2122;105

rostra merĹ&#x2018;leges hĂşzĂĄs tervezĂŠsi ĂŠrtĂŠke: đ?&#x153;&#x17D;đ?&#x2018;Ą,90,đ?&#x2018;&#x2018; = 0,15 N/mm2 Ăśsszegzett feszĂźltsĂŠgek: 1,50 0,493â&#x2C6;&#x2122;20,88

đ?&#x153;&#x17D;

đ?&#x153;&#x17D;

đ?&#x153;&#x201A;ÎŁ = đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x161;,đ?&#x2018;&#x2018; + đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;Ą,90,đ?&#x2018;&#x2018; + đ?&#x2018;&#x2DC; đ?&#x2018;&#x161;,đ?&#x2018;&#x2018;

đ?&#x2018;Ą,90,đ?&#x2018;&#x2018;

đ?&#x153;&#x17D;đ?&#x2018;?,0,đ?&#x2018;&#x2018; đ?&#x2018;? â&#x2C6;&#x2122;đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;?,0,đ?&#x2018;&#x2018;

9,27

0,15

= 23,04 + 0,36 +

= 0,965 â&#x2030;¤ 1,0 (Mf)

KĂ&#x2013;FOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pĂĄlyĂĄzati 158/2017 sz. szerzĹ&#x2018;dĂŠs ĂŠs 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapjĂĄn ĂśsszeĂĄllĂ­tva

36


Ă&#x2030;PĂ?TĂ&#x2030;SĂ&#x153;GYI MĹ°SZAKI IRĂ NYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELĹ?KĂ&#x2030;SZĂ?TĹ? ANYAG

Ă&#x2030;pMI-T-02-03/2017_pv1.2

7. TĹązĂĄllĂłsĂĄg ellenĹ&#x2018;rzĂŠse 7.a. NyĂ­rĂĄs ellenĹ&#x2018;rzĂŠse nyĂ­rĂłerĹ&#x2018; tervezĂŠsi ĂŠrtĂŠke (tĹązteher):

đ?&#x2018;&#x2030;đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013; = đ?&#x153;&#x201A;đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013; â&#x2C6;&#x2122; đ?&#x2018;&#x2030;đ?&#x2018;&#x2018; = 0,6â&#x2C6;&#x2122;81,2 = 48,8 kN

nyĂ­rĂłfeszĂźltsĂŠg tervezĂŠsi ĂŠrtĂŠke:

đ?&#x153;?đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013; = 2â&#x2C6;&#x2122;đ??´đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013; = 2â&#x2C6;&#x2122;1,40â&#x2C6;&#x2122;105 = 0,53 N/mm2

nyĂ­rĂłszilĂĄrdsĂĄg tervezĂŠsi ĂŠrtĂŠke:

đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;Ł,đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013; = đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;Ł,đ?&#x2018;&#x2DC; â&#x2C6;&#x2122; đ?&#x2018;&#x2DC;đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013; = 3,8 â&#x2C6;&#x2122; 1,15 = 4,37 N/mm2

nyĂ­rĂĄs ellenĹ&#x2018;rzĂŠse:

đ?&#x153;&#x201A;đ?&#x2018;Ł,đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013; = đ?&#x2018;&#x201C; đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013; = 4,37 = 0,122 â&#x2030;¤ 1,0 (Mf)

3â&#x2C6;&#x2122;48,8â&#x2C6;&#x2122;103

3â&#x2C6;&#x2122;đ?&#x2018;&#x2030;

đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013;

đ?&#x153;?

0,53

đ?&#x2018;Ł,đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013;

7.b. HajlĂ­tĂĄs ellenĹ&#x2018;rzĂŠse nyomatĂŠk tervezĂŠsi ĂŠrtĂŠke:

đ?&#x2018;&#x20AC;đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013; = đ?&#x153;&#x201A;đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013; â&#x2C6;&#x2122; đ?&#x2018;&#x20AC;đ?&#x2018;&#x2018; = 0,6â&#x2C6;&#x2122;299,3 =179,6 kNm đ?&#x2018;&#x20AC;

hajlĂ­tĂłfeszĂźltsĂŠg tervezĂŠsi ĂŠrtĂŠke: đ?&#x153;&#x17D;đ?&#x2018;&#x161;,đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013; = đ?&#x2018;&#x160;đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013; = đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013;

179,6â&#x2C6;&#x2122;106

= 7,95 N/mm2

2,26â&#x2C6;&#x2122;107

hajlĂ­tĂłszilĂĄrdsĂĄg tervezĂŠsi ĂŠrtĂŠke: đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x161;,đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013; = đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x161;,đ?&#x2018;&#x2DC; â&#x2C6;&#x2122; đ?&#x2018;&#x2DC;đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013; = 32 â&#x2C6;&#x2122; 1,15 = 36,8 N/mm2 hajlĂ­tĂĄs ellenĹ&#x2018;rzĂŠse:

đ?&#x153;&#x201A;đ?&#x2018;&#x161;,đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013; = đ?&#x2018;&#x2DC;

đ?&#x153;&#x17D;đ?&#x2018;&#x161;,đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013;

7,95

đ?&#x2018;?đ?&#x2018;&#x;đ?&#x2018;&#x2013;đ?&#x2018;Ą,đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013; â&#x2C6;&#x2122;đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x161;,đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013;

= 1,0â&#x2C6;&#x2122;36,8 = 0,216 â&#x2030;¤ 1,0 (Mf)

7.c. KihajlĂĄs ellenĹ&#x2018;rzĂŠse normĂĄlerĹ&#x2018; tervezĂŠsi ĂŠrtĂŠke:

đ?&#x2018; đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013; = đ?&#x153;&#x201A;đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013; â&#x2C6;&#x2122; đ?&#x2018; đ?&#x2018;&#x2018; = 0,6â&#x2C6;&#x2122;298,2 = 179,0 kN

nyomĂłfeszĂźltsĂŠg tervezĂŠsi ĂŠrtĂŠke:

đ?&#x153;&#x17D;đ?&#x2018;?,0,đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013; =

nyomĂłszilĂĄrdsĂĄg tervezĂŠsi ĂŠrtĂŠke:

đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;?,0,đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013; = đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;?,0,đ?&#x2018;&#x2DC; â&#x2C6;&#x2122; đ?&#x2018;&#x2DC;đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013; = 29 â&#x2C6;&#x2122; 1,15 = 33,35 N/mm2

kihajlĂĄs ellenĹ&#x2018;rzĂŠse:

đ?&#x153;&#x201A;đ?&#x2018;? = đ?&#x2018;&#x2DC;

đ?&#x2018; đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013; đ??´đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013;

đ?&#x153;&#x17D;đ?&#x2018;?,0,đ?&#x2018;&#x2018; đ?&#x2018;? â&#x2C6;&#x2122;đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;?,0,đ?&#x2018;&#x2018;

=

179,0â&#x2C6;&#x2122;103 1,40â&#x2C6;&#x2122;105

= 0,28 N/mm2

0,28

= 0,468â&#x2C6;&#x2122;33,35 = 0,018 â&#x2030;¤ 1,0 (Mf)

7.d. JĂĄrulĂŠkos rostra merĹ&#x2018;leges hĂşzĂĄs nyomatĂŠk tervezĂŠsi ĂŠrtĂŠke:

Md,fi = 179,6 kNm

rostra merĹ&#x2018;leges hĂşzĂĄs tervezĂŠsi ĂŠrtĂŠke: đ?&#x153;&#x17D;đ?&#x2018;Ą,90,đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013; =

đ?&#x2018;&#x20AC;đ?&#x2018;&#x2018;,đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013; đ?&#x2018;&#x160;đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013;

â&#x2C6;&#x2122; đ?&#x203A;źđ?&#x2018;Ś =

179,6â&#x2C6;&#x2122;106 2,26â&#x2C6;&#x2122;107

â&#x2C6;&#x2122; 0,016 =

0,13 N/mm2 hĂşzĂłszilĂĄrdsĂĄg tervezĂŠsi ĂŠrtĂŠke:

đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;Ą,90,đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013; = đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;Ą,90,đ?&#x2018;&#x2DC; â&#x2C6;&#x2122; đ?&#x2018;&#x2DC;đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013; = 0,5 â&#x2C6;&#x2122; 1,15 = 0,57 N/mm2

rostra merĹ&#x2018;leges hĂşzĂĄs ellenĹ&#x2018;rzĂŠse:

đ?&#x153;&#x201A;đ?&#x2018;Ą,90,đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013; =

đ?&#x153;&#x17D;đ?&#x2018;Ą,90,đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013; đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;Ą,90,đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013;

KĂ&#x2013;FOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pĂĄlyĂĄzati 158/2017 sz. szerzĹ&#x2018;dĂŠs ĂŠs 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapjĂĄn ĂśsszeĂĄllĂ­tva

0,13

= 0,57 = 0,228 â&#x2030;¤ 1,0 (Mf)

37


Ă&#x2030;PĂ?TĂ&#x2030;SĂ&#x153;GYI MĹ°SZAKI IRĂ NYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELĹ?KĂ&#x2030;SZĂ?TĹ? ANYAG

Ă&#x2030;pMI-T-02-03/2017_pv1.2

7.e. FeszĂźltsĂŠgek egymĂĄsra hatĂĄsa nyomatĂŠk tervezĂŠsi ĂŠrtĂŠke:

Md,fi = 179,6 kNm

normĂĄlerĹ&#x2018; tervezĂŠsi ĂŠrtĂŠke ugyanitt:

đ?&#x2018; đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013; = đ?&#x153;&#x201A;đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013; â&#x2C6;&#x2122; đ?&#x2018; đ?&#x2018;&#x2018; = 0,6â&#x2C6;&#x2122;246,3 = 147,8 kN

nyĂ­rĂłerĹ&#x2018; tervezĂŠsi ĂŠrtĂŠke ugyanitt:

Vd = 0 kN

hajlĂ­tĂłfeszĂźltsĂŠg tervezĂŠsi ĂŠrtĂŠke:

đ?&#x153;&#x17D;đ?&#x2018;&#x161;,đ?&#x2018;&#x2018;,đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013; = 7,95 N/mm2

nyomĂłfeszĂźltsĂŠg tervezĂŠsi ĂŠrtĂŠke:

đ?&#x153;&#x17D;đ?&#x2018;?,0,đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013; =

đ?&#x2018; đ?&#x2018;&#x2018;,đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013; đ??´

147,8â&#x2C6;&#x2122;103

=

1,4â&#x2C6;&#x2122;105

= 1,06 N/mm2

rostra merĹ&#x2018;leges hĂşzĂĄs tervezĂŠsi ĂŠrtĂŠke: đ?&#x153;&#x17D;đ?&#x2018;Ą,90,đ?&#x2018;&#x2018; = 0,13 N/mm2 Ăśsszegzett feszĂźltsĂŠgek: 0,28 0,468â&#x2C6;&#x2122;33,35

đ?&#x153;&#x201A;ÎŁ,fi =

đ?&#x153;&#x17D;đ?&#x2018;&#x161;,đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013; đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x161;,đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013;

đ?&#x153;&#x17D;

+ đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;Ą,90,đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013; + đ?&#x2018;&#x2DC; đ?&#x2018;Ą,90,đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013;

đ?&#x153;&#x17D;đ?&#x2018;?,0,đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013; đ?&#x2018;? â&#x2C6;&#x2122;đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;?,0,đ?&#x2018;&#x201C;đ?&#x2018;&#x2013;

7,95

0,13

= 36,08 + 0,57 +

= 0,467 â&#x2030;¤ 1,0 (Mf)

8. Ă&#x2030;rtĂŠkelĂŠs A szerkezet a felvett szelvĂŠnymĂŠretekkel kielĂŠgĂ­ti az elĹ&#x2018;Ă­rt kĂśvetelmĂŠnyeket.

KĂ&#x2013;FOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pĂĄlyĂĄzati 158/2017 sz. szerzĹ&#x2018;dĂŠs ĂŠs 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapjĂĄn ĂśsszeĂĄllĂ­tva

38


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

4.2.2. A rétegelt ragasztott fa gerendák és tartók gyártástechnológiája és minőségbiztosítása Faanyag előkészítése Minősített ragasztott tartót csak minősített alapanyagból lehet készíteni. Az alapanyag szilárdsági osztályozásának alapja az MSz EN 338-2010 szabvány. A minősítés során vizsgálni kell a faanyag ρk sűrűségét [karakterisztikus érték, kg/m3], Emean rugalmassági moduluszát [középérték, N/mm2] és fm,k [karakterisztikus érték, N/mm2]. Ezek alapján úgy kapja meg a faanyag az osztályba sorolást, hogy abba az osztályba kerül, ahol mindhárom feltételt külön-külön teljesíti. A vizsgálatot el lehet végezni próbatesteken is, de ilyenkor értelemszerűen már nem használható fel az alapanyag, de léteznek roncsolásmentes faanyagvizsgálati módszerek is (ezek rendszerint rugalmas hajlítást végeznek, vagy a hang terjedési sebességét használják fel). A roncsolásmentes módszerek a faanyag rugalmassági moduluszát határozzák meg, melyből kifejezhető a hajlítószilárdság. Az összefüggést az alkalmazott berendezés

akkreditációja

meghatározni.

A

során,

laboratóriumi

roncsolásmentes

módszerek

vizsgálatokkal

kell

gyártástechnológiába

beépíthetők, így minden egyes deszka vagy palló szilárdsága meghatározható, ami a ragasztott tartóba később bekerül. A besorolás után a faanyag kap egy betűkódot (fenyők esetében ez C, ami a latin Coniferus, tehát tűlevelű kifejezésből ered), illetve egy számkódot, ami a hajítószilárdságra utal. A C24 kifejezés tehát az alábbi adatokat jelenti: C 24:

fm,k = 24 N/mm2

Emean = 11.000 N/mm2

ρk = 350 kg/m3

Az osztályozás nem merül ki csupán a szilárdság egy-egy ponton történő meghatározásával, hanem vizuális osztályozással is kiegészül. Az egyes szilárdsági kategóriákhoz az MSZ EN 1912-2012 és a praktikusan használható DIN 4074-1 szabványok határozzák meg (fahiba típusonként) a megengedhető fahibák méretét. A figyelembe vehető fahibák a következők: a) évgyűrűk mérete túl nagy (gyorsan nőtt, gyenge faanyag), b) göcsök mérete túl nagy, arányuk a keresztmetszetben túl nagy, c) a fa túlságosan ferde rostfutású, esetleg tekeredett,

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

39


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

d) a repedt, e) gyantatáskák mérete, mennyisége túl nagy, f) rovarrágások gyengítik a keresztmetszetet, g) a bél az adott fűrészárúba került a felfűrészelés során, h) növési hibák (pl. vaseres, nyomott fa). Amennyiben a fahiba lokális jellegű (pl. göcs, csoportos göcs, gyantatáska), de a fa egyébként teljesítené a szilárdsági követelményeket, úgy ezeket a fahibákat kiejtik, és a faanyagot felhasználják a tartók gyártásához. A kiejtés után az alapanyag ékcsapos toldással hosszabbítható. Az ékcsapos toldások vizsgálatára és minősítésére a MSz EN 14080-2013 és a MSz EN 15497-2014 szabványok adnak iránymutatást.

A faanyag Az MSZ EN 14080-2013 szabvány szerint általános szabály, hogy Gl24h kódú ragasztott tartót (a Gl a Glued laminated – rétegelt ragasztott kifejezést takarja, h betű a homogén kialakítást) C24-es osztályú lamellákból kell készíteni. A lamellákhoz használt alapanyagot ezért külön-külön osztályozni kell. Az osztályozás történhet a fűrészüzemben, ilyenkor a fűrészüzem állítja ki a teljesítésigazolást, de elvégezheti a ragasztott tartó gyártója is, ha rendelkezik a minősítéshez szükséges technikai háttérrel. Mivel a legtöbb esetben hajlításnak kitett ragasztott tartókban az egyes lamellák a húzott övben húzó, a nyomott övben nyomó igénybevételnek vannak kitéve, a statikai méretezés alapja pedig a húzott oldali szélső szál teherbírása, ezért logikus a tartók alapanyagának minősítése során a hajlító szilárdsági vizsgálatot húzó szilárdság vizsgálattal is lehet helyettesíteni. Ilyenkor a faanyagnak a C24es kategória karakterisztikus húzó szilárdságát, ft,k = 14 N/mm2 kell teljesítenie. A húzóvizsgálattal minősített faanyag a C24 helyett a T14-es elnevezést kapja.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

40


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

1. ábra A ragasztott tartó alapanyagának követelményei (MSz EN 14080-2013)

A ragasztott tartók minősítését ismertető szabvány a lamellák hossztoldására is ad követelmény értékeket. Nem elegendő tehát, hogy a Gl24h tartót alkotó lamellák egyenként C24 faanyag kategóriába essenek, az alkalmazott hossztoldásnak fm,jk,k = 30 N/mm2 értékű hajlító szilárdsággal kell rendelkezniük. Ezt külön vizsgálni kell, gyártásközi töréstesztekkel. Ezzel biztosítható, hogy az elkészült tartók képesek legyenek a tőlük elvárt fizikai és mechanikai paraméterek teljesítésére.

2. ábra A ragasztott tartókat alkotó lamellák követelményei (MSz EN 14080-2013)

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

41


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

3. ábra A ragasztott tartók szilárdsági adatai (MSz EN 14080-2013)

A tartók alapanyagának a szilárdságon kívül további követelményeket is teljesíteni kell, melyeket a gyártás közben a szükséges rendszerességgel és alapossággal kell ellenőrizni. A felsorolt szabályok némelyike az MSz EN 14080-2013

szabványban,

míg

mások

az

MSz

EN

1995-1-1-2010

szabványban, míg a továbbiak Wittmann Gyula Mérnöki faszerkezetek I. (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, 2000) szakkönyvben találhatók. Kiegészítő információkat az MSz 15025-1989 szabványból is lehet gyűjteni)

a) ékcsapos hossztoldás ékszöge legfeljebb

α ≤ 7,1°

b) ékcsapos hossztoldás hossza:

lj ≥ 4 p (1-2ν)

(p a csúcsok távolsága [mm], ν a szűkítés aránya) c) ékcsapok távolsága a göcsöktől:

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

l ≥ 3 d (d a göcs átmérője [mm])

42


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

d) a hossztoldásba bekerülő elemek legyenek elég hosszúak ahhoz, hogy a hossztoldások távolsága a szomszédos rétegekben minden esetben legalább 300 mm legyen e) a lamellák vastagsága legfeljebb t=45 mm legyen, de ha a tartó olyan környezetbe kerül beépítésre, ahol az egyensúlyi nedvességtartalma elérheti a ω=20 %-ot (pl. ti=20 °C léghőmérséklet mellett hetekig fennáll φ ≥ 85% relatív páratartalom), akkor legfeljebb t=35 mm lehet f) a hossztoldáskor a faanyagok nedvességtartalmában legfeljebb 5% különbség engedhető meg g) a kimunkált elemeket 6 órán belül össze kell ragasztani h) az ékcsapokra felhordott ragasztó fedje az ékek felületének legalább 75%-át (a többi elkenődik) i) hossztoldáshoz alkalmazott présnyomást az ékcsapok hosszából kell meghatározni

4. ábra Présnyomás az ékcsapok hosszának megfelelően (MSz EN 14080-2013)

j) a lamellák évgyűrűit össze kell forgatni (a lamellák eredetileg bél felőli, tehát jobb oldala kerüljön kívülre) – a) ábrarész. Száraz környezetben a lamellák egymásra halmozása is megengedett – b) ábrarész

5. ábra Lamellák összeforgatása a beépítési osztály függvényében (MSz EN 14080-2013)

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

43


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

k) a lamellák nedvességtartalma a tervezett tervezett felhasználási osztálynak feleljen meg. l) a ragasztás előtt a lamella rakat nedvességtartalmában legfeljebb adott eltérés engedhető meg. A nagyobb eltérés esetén a lamellákat akklimatizálni, pihentetni kell m) a lamellák vastagságában a teljes hossz mentén legfeljebb ∆t = +0,15 mm, míg egy méteres hosszon belül legfeljebb ∆t = +0,1 mm vastagságkülönbség engedhető meg (PUR ragasztó esetén) n) az alkalmazott ragasztónak biztosítani kell, hogy a préskeret betöltése és a szorítófejek meghúzása előtt ne induljon meg a kötés o) íves tartók esetében az alkalmazandó présnyomás 1,2 N/mm2, amit legfeljebb 400 mm távolságokban kell biztosítani (a 400 mm a tartó külső íven értendő) p) a préselés ideje alatt legalább ti = 18°C hőmérsékletet kell biztosítani q) a kész tartó oldaléleit gyalulják, felületén az esztétikai hibákat (repedés, kieső göcs, gyantatáska) a kívánt esztétikai osztálynak megfelelően kell javítani (hengeres vagy csónak alakú javító készlettel, illetve fatapasszal) s) a tartó végeiből a nyírási vizsgálatokhoz szükséges méretű mintadarabokat kell levágni, melyeket a beazonosításhoz szükséges jelekkel kell ellátni

A ragasztóanyag A rétegelt ragasztott tartók teljesítményét alapvetően a ragasztó nyírási szilárdsága

határozza

meg,

ami

mindig

magasabb,

mint

a

vele

összeragasztandó fa nyírószilárdsága. A faiparosok ezt úgy mondják: akkor jó a ragasztás, ha a mindig a fa törik el. A szerkezeti célra készített ragasztótól elvárás, hogy ne kússzon, vagyis tartós igénybevétel alatt se engedje az összeragasztott rétegek egymáshoz képesti elmozdulását. További elvárás, hogy

kiváló

nedvességálló

képességgel

rendelkezzen,

hogy

nedves

környezetben se engedje el az egyes ragasztó rétegeket. Az 1970-es években kifejlesztett

fenol,

melamin

és

rezorcin

alapú

műgyantákat

mára

környezetvédelmi szempontból már nem engedik alkalmazni, helyettük hosszas fejlesztési procedúrákat követően a poliuretán alapú ragasztók terjedtek el. A PUR alapú ragasztónak többféle típusa létezik, ezek elsősorban technológiai KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

44


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

szempontból különböznek egymástól. A kötési idő módosításával a ragasztó portfóliója képes kiszolgálni a legtöbb faszerkezeti ragasztás végző technológia igényeit. Rendkívül elterjedt, a német és osztrák ragasztott fatermék gyártók nagy része a PUR ragasztók valamelyik típusát használja.

5. ábra Nyitott idők és présidők összehasonlítása (forrás: Henkel Purbond termékismertető)

Az íves tartók gyártása során a préskereteket kézzel kell feltölteni, a lamellák eligazítása majd a préserőt elosztó lamella behelyezése után középről két irányban kell megkezdeni a préskeretek megfeszítését. Ehhez – a tartó méretétől és a dolgozók rutinosságától függően – viszonylag sok időre lehet szükség, ezért ilyen esetben mindenképp a hosszabb nyitott időt lehetővé tevő típust kell használni.

A ragasztó, illetve a ragasztás minőségét, valamint a kész tartót az alábbi laboratóriumi vizsgálatokkal kell ellenőrizni: a) formaldehid kibocsátás (MSZ EN 14080-2013 – A melléklet) b) tartós terhelés és ciklikus nedvesség változás hatása a ragasztás szilárdságára (MSZ EN 14080-2013 – B melléklet) c) rétegelválási vizsgálat (MSZ EN 14080-2013 – C melléklet) d) ragasztás nyírási vizsgálata (MSZ EN 14080-2013 – D melléklet) e) ékcsaposan hossztoldott lamellák vizsgálata (MSZ EN 14080-2013 – E melléklet)

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

45


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

A tartó gyártástechnológiájának követelményeit az alábbi munkarészek tartalmazzák f) tartó gyártásához szükséges eszközök (MSZ EN 14080-2013 – H melléklet) g) tartó gyártás technológiai paraméterei (MSZ EN 14080-2013 – I melléklet) 4.2.3. Tűz elleni védelem A tűz elleni védelem központi kérdés, hiszen a fa éghető anyag. A faszerkezetek tűzállósága két fő paraméterrel jellemezhető: a gyúlékonysággal és a folyamatos égés közben megfigyelhető keresztmetszet csökkenéssel. A kétféle jellemző nem keverendő össze, hiszen az előbbit – szükség esetén – vegyszeres kezeléssel lehet módosítani, utóbbit pedig a tartószerkezeti számításokban kell ellenőrizni, és szükség esetén a keresztmetszet növelésével lehet kompenzálni.

Egy nagy keresztmetszetű fa elem egybefüggő felülete – különösen vegyszeres kezeléssel – rendkívül nehezen gyújtható lángra, a tömör anyag pedig jól számolható, egyenletes beégési sebességgel veszíti a keresztmetszetét. A legtöbb gyártó tervezési segédletekkel, vagy egyszerű ellenőrző szoftverekkel segíti a tervezők munkáját. Ezekbe bepillantva megállapíthatjuk, hogy a vastagabb tartók extrém nagy teherbírással rendelkeznek, és a 90 perces tűzállósági követelményeket is teljesítik. A megoldás tehát többek között abban rejlik, hogy azokon a helyeken, ahol nem éghető anyagot kell beépíteni (pl. menekülési útvonalként működő lépcsőház esetén), ott vasbeton vagy acél tartószerkezet használ a tervező, míg a faelemek tökéletesen elvégzik a feladatukat ott, ahol megengedett éghető anyagok használata, de 30-60 vagy akár 90 perces tűzállóság a követelmény. Tűzveszélyességi követelmények meghatározása Az épületek és építmények tűzveszélyességi kategorizálására, valamint a szerkezeti elemek tűzállóságára vonatkozó követelmények kigyűjtésére Tűzvédelmi műszaki leírást kell készíttetni egy arra jogosult tűzvédelmi tervezővel. Aki a tűzvédelmi követelményeket az 54/2014. (XII.5.) BM rendelet (közismertebb nevén az OTSZ 5.0), és további katasztrófavédelmi műszaki irányelvek alapján határozza meg. KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

46


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

A tűzvédelmi műszaki leírás a tartószerkezeti követelményeken túl az egyéb intézkedések (jelzőberendezések, oltóberendezések, kiürítési intézkedések, stb.) is kitér, de a faszerkezetek méretezése kapcsán elsősorban a kockázati osztályok meghatározása lényeges. Épületek kockázati osztályai: NAK

nagyon alacsony kockázat

AK

alacsony kockázat

KK

közepes kockázat

MK

magas kockázat

A kockázati osztály elsősorban az épület, illetve épületrészek funkciójától függ, de ezen belül lényeges adat az alapterület és a szintek száma is, hiszen előbbi a káresemény során mentendő személyek számát, utóbbi pedig az épület kiürítésének idejét növeli. A kockázati osztály és a szintek száma szerinti pontosítás ezek után egyértelműen

lehatárolja

a

tartószerkezetekkel

szemben

támasztott

követelményeket: – Éghetőségi osztály (A1, A2, B, C, D) – Tűzállósági határérték (R-15,30,45,60,90…) – Egyéb követelmények A kétféle fő követelmény (éghetőség és tűzállóság) nem átjárható és nem helyettesíthető, így ezek megfelelőségét külön-külön biztosítani kell. Anyagok éghetőségi besorolása Az építőanyagokat a tűzvédelmi előírások alkalmazása szempontjából a tűzveszélyességi meghatározott

anyagvizsgálatokban

paraméterek

és

az

kapott mérési adatok, osztályba

sorolással

valamint

kapcsolatos

szabványban rögzített besorolási kritériumok alapján tűzvédelmi osztályokba sorolják. Az MSZ EN 13501-1 szabvány táblázatos formában tartalmazza azokat a szempontokat, melyek szerint az osztályba sorolás elvégezhető. A szabvány 7-7 osztályt különböztet meg általában az építési anyagok (kivéve a

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

47


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

padlóburkolatok) és a padlóburkolatok vonatkozásában. Ezen osztályokat a következőképpen jelölik: – A1; A2; B; C; D; E; F – A1fl;A2fl;B fl; Cfl; Dfl; Efl; Ffl A fő tűzvédelmi osztályok meghatározása mellett a füstfejlesztés és az égve csepegés

kritériumainak

figyelembe

vételével

további

alkategóriákat

határoznak meg: – a füstképződési kategóriák jelzései: s1; s2; s3 – az égve csepegési kategóriák jelzései: d0, d1, d2 Faanyagok besorolása •

Alapeset - TvMI 11:2016.07.15 szerint

Kezeletlen faanyag (350 kg/m3 felett)

Ragasztott tartó (380 kg/m3 felett)

Falemezek (400 kg/m3 ill. 15 mm vastagság felett) D –s2, d0

• MSZ EN 13501-1 szabvány szerint jegyzőkönyvezett tűzvédő bevonatok –

pl. Tetol FB C-s2, d0

pl. Remmers BSS 1 liquid B –s2, d0

Tekintettel arra, hogy a fa- és faalapú anyagok a vegyszeres kezeléssel együtt is legfeljebb B éghetőségi osztályt érhetnek el, az OTSZ értelmezésében egyértelműen lehatárolható, hogy milyen kockázati besorolásban és milyen tartószerkezeti funkcióban nem használhatók tűzvédelmi borítás nélküli faszerkezetek. Utóbbit pirossal jelöltük az alábbi táblázatban:

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

48


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

54/2014. (XII.5.) BM rendelet 2. Melléklet 1. táblázat A kockázati osztályok tűzállósági követelményei

Megjegyzendő, hogy az OTSZ 14.§ szerint egy tartószerkezet éghetőségi besorolását a belső (kitöltő) anyagok és burkoló (borító) anyagok együttesen határozzák meg. A jogszabály értelmezésében tehát elvi lehetőség van arra is, KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

49


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

hogy A2 éghetőségi követelményt teljesítsen egy faszerkezet, de – A1 vagy A2 besorolású borítások segítségével – 10 MJ/m2 érték alatt kell tartani a felületre vonatkoztatott égéshőt, vagy olyan, legalább A2 besorolású fegyverzetet kell alkalmazni, ami önmagában megfelel minden tűzállósági követelménynek – beleértve a felmelegedési határállapotot is. Tekintettel arra, hogy a tűzvédő borítás tervezése a tűzvédelmi tervező feladata, a továbbiakban ezt nem részletezzük. Tűzállósági határérték A szerkezetek tűzállósági határértékének követelményét – az OTSZ alapján – a tűzvédelmi tervező határozza meg. A követelmény értelmezése a következők szerint történik: •

Teherviselő képesség – R

Hőszigetelő képesség – I

Lángáttöréssel szembeni ellenállás – E

+ Elvárt idő (percben)

A követelményeknek való megfeleltetés számítással történik, a számításhoz felhasználandó szabványok az alábbiak: •

MSZ EN 1991-1-2 – Tűznek kitett szerkezeteket érő hatások –

összehasonlítás alapja: idő vagy teherbírás •

MSZ EN 1995-1-1 – Faszerkezetek tartószerkezeti méretezése

MSZ EN 1995-1-2 – Faszerkezetek (és kötőelemeik) ellenőrzése

tűzhatásra A faszerkezetek ellenőrzése több szinten történhet, annak függvényében, hogy milyen részletes eredményre van szükség •

„Ökölszabályok”

Egyszerűsített módszerek

Szabványos számítások

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

50


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

Csupasz szerkezetek

Borítások figyelembe vétele

Kötőelemek vizsgálata

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

„Ökölszabályok” Szóbeli szaktanácsadás, azonnali döntéskényszer (pl. helyszíni szemle) esetén elegendő biztonsággal kijelenthető, hogy a 15 perc tűzállóságot +1,5 cm, a 30 perc tűzállóságot +3,0 cm keresztmetszet-növeléssel el lehet érni. Tudni kell azonban, hogy hajlított szerkezetek esetében az L/300 alakváltozási követelmény teljesítése mellett rendszerint még a 30 perces tűzállóság sem mértékadó, így a szerkezet jelentősen túlméretezetté válik. Egyszerűsített módszerek Előméretezéshez,

költségbecsléshez használható

a korábban elterjedt

számítási módszer is, mely az alábbi fő alapelveken nyugszik: 

Beégési sebesség: 1 mm/perc - a tűznek kitett oldalakon (pl. födémgerenda esetében 3 oldal, oszlop esetében 4 oldal).

Megfeleltetés a terhek és faanyagszilárdság karakterisztikus értékével.

A módszer általában a biztonság javára kerekít, hiszen sem a terhek értékében, sem a szilárdságban nem veszi figyelembe a tűzeset rendkívüli jellegét, ugyanakkor gyorsan beilleszthető bármilyen kész tartószerkezeti számításba. Szabványos számítások Tartószerkezeti ellenőrzéshez, tűzállósági szakvéleményhez a szabványos számítás alkalmazandó. A méretezés szabályait az MSZ EN 1995-1-2:2013 – Eurocode 5: Faszerkezetek méretezése tűzhatásra (magyar nyelvű) szabvány tartalmazza. A szabvány kitér •

Terhek meghatározása

Anyagtulajdonságok meghatározása

Keresztmetszet-csökkenés mértéke

és az ellenőrzés lépéseire, továbbá tartalmazza a

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

51


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

Kötőelemek méretezése

Borítások tűzfékező hatása

témaköreit is. Fontos tudni, hogy a szabvány mindhárom szempontra (terhek, anyagtulajdonságok és keresztmetszet csökkenés) tartalmaz egyszerűsített és részletes módszert. Az egyszerűsített módszer mindig a biztonság javára egyszerűsíti a számítást, azonban tekintettel kell lenni arra, hogy az anyagtulajdonságok és a keresztmetszeti jellemzők együtt határozzák meg egy szerkezeti elem teherbírását, így ha az egyikhez a részletes módszert alkalmazzuk, úgy a másiknál is azzal kell dolgozni. A terhek meghatározására ettől függetlenül bármelyik módszer használható.

Terhek meghatározása részletes módszerrel A tűzeset rendkívüli teherállapot, és ezért a terheket nem a teljes, hanem csupán a gyakori (ψ1 × Q) vagy a kvázi állandó (ψ2 × Q) teherszinten kell értelmezni.

Ed , fi 

Gk  fi  Qk ,1

 G  Gk  Q ,1  Qk ,1

 Ed

Mivel sem a szabvány, sem a Nemzeti Alkalmazási Dokumentum ad egyértelmű iránymutatást, hogy melyik terhet melyik értékén kell működtetni, így javasolt a kedvezőtlenebb, tehát a gyakori teherszintet alkalmazni

 fi   1 Terhek meghatározása egyszerűsített módszerrel Lehetőség van arra is, hogy az egyébként mértékadó igénybevételből (Normálerő, Nyíróerő, Nyomaték) közvetlenül határozzuk meg a tűzeseti igénybevételt

Ed , fi   fi  Ed

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

52


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

Tűzeseti tehercsökkentő tényező értékét az esetleges terhek és az önsúly viszonyából, a teher gyakori értékének ismeretében lehet meghatározni. Megfigyelhető

azonban,

hogy

eredmény

megközelítőleg

a

terhek

karakterisztikus értékével egyenlő, ami mindenképp nagyobb érték, mint amit a részletes módszerrel meghatározhatunk.

6. ábra Tűzeseti tehercsökkentő tényező - egyszerűsített módszer (MSZ EN 1995-1-2) Anyagjellemzők meghatározása részletes módszerrel Tekintettel arra, hogy a tűzeset rendkívüli teherállapot, lehetőség van arra, hogy a faanyag szilárdságát növelve vegyük figyelembe. A szilárdságot (illetve rugalmas jellemzőt) az alábbi lépésekben növelhetjük: - 5% helyett az anyagtulajdonságok 20 %-os kvantilisével dolgozunk, továbbá nem vesszük figyelembe az anyagminőség ingadozását - nem vesszük figyelembe a nedvességtartalom hatását - eltekintünk a teher lefutási idejének hatásától A szilárdság, illetve rugalmas jellemző tűzeseti tervezési értéke az alábbi módon határozható meg:

f d , fi  kmod, fi  kmod,fi :

k fi  f k

 M , fi

ill.

E fi  kmod, fi 

k fi  E0,05

 M , fi

módosító tényező tűzesetre, értéke külön meghatározandó –

amennyiben a módosított anyagtulajdonságok módszert alkalmazzuk kfi:

5% és 20% kvantilis közötti váltószám

γM,fi:

anyagra jellemző biztonsági tényező, értéke 1,0

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

53


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

fk :

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

szilárdság karakterisztikus értéke

E0,05: rugalmassági modulusz 5%-os kvantilise kmod,fi meghatározása

kmod, fi  1  N 

bchar ,n  hchar ,n bchar ,n  hchar ,n

bchar,n : beégés utáni szelvényszélesség [mm] hchar,n : beégés utáni szelvénymagasság [mm] 10 – hajlítás esetén

N:

16 – nyomás esetén 6 – húzás esetén 6 – rugalmassági moduluszhoz 5. táblázat Az 5% és 20% kvantilis közötti váltószám az egyes fa- és faalapú anyagok esetén

Anyagtípus Tömörfa, fűrészáru Rétegelt ragasztott fa Faalapú lemezek Furnértartó (LVL) Nyírásnak kitett kötőelemek, fa-fa kapcsolattal Nyírásnak kitett kötőelemek, fa-fém kapcsolattal Tengelyirányban terhelt kötőelemek

kfi értéke 1,25 1,15 1,15 1,1 1,15 1,05 1,05

Anyagjellemzők meghatározása egyszerűsített módszerrel Az egyszerűsített módszer alkalmazása esetén kmod,fi értékét is 1,0-nek vesszük, γM,fi értéke meg egyébként is 1,0, így a szilárdság és a rugalmassági modulusz meghatározása az alábbi alakra egyszerűsödik:

f d , fi  k fi  f k Az

egyszerűsített

módszer

ill.

E fi  k fi  E0,05

nagyobb

számértékű

szilárdságot

illetve

rugalmassági moduluszt ad, amit a keresztmetszet csökkentése során kell kompenzálni.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

54


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

A keresztmetszet-csökkenés meghatározása A fa égéséhez hő és oxigén szükséges. Alacsonyabb hőmérsékleten ezen kívül szükséges valamilyen gyújtóforrás is, de 300°C hőmérséklet felett már csupán a hő is elegendő ahhoz, hogy a fából felszabaduló gázok begyulladjanak. A felszabaduló gázok égését értelmezzük lánggal égésnek, azonban a teherbírás-csökkenés

szempontjából

már

az

átmeneti

hőmérsékleten

megfigyelhető szenesedés is káros folyamat. Ugyanakkor a felületen szenesedő réteg hőszigeteli az alatta lévő fatestet, fékezve az éghető gázok felszabadulását, időben állandósítva a keresztmetszet-csökkenés folyamatát. Általános szabályként elmondható, hogy a fa 300°C-nál alacsonyabb hőmérsékletű része (a 300 °C-os izotermán belüli szelvényterület) teherbírónak tekinthető. Mivel a szenesedés, vagyis a 300 °C-os izoterma vándorlása egyenletes sebességű jelenségnek tekinthető, így meghatározható az is, hogy adott idő elteltével mekkora a maradék keresztmetszet. A szabvány többféle beégési sebességet értelmez, az alábbiak szerint: 6. táblázat Beégési sebességek az egyes anyagok esetén

Anyagtípus Ragasztott tartó (fenyő vagy bükk) ρk ≥ 290 kg/m3 Fűrészáru (fenyő vagy bükk) ρk ≥ 290 kg/m3 Keményfa (fűrészelt vagy ragasztott) ρk ≥ 290 kg/m3 Keményfa (fűrészelt vagy ragasztott) ρk ≥ 450 kg/m3 Furnértartó ρk ≥ 480 kg/m3 Faalapú lemezek Rétegelt lemez

β0 0,65 0,65 0,65 0,50 0,65 0,9 1,0

βn 0,70 0,80 0,70 0,55 0,70 -

A beégési mélység meghatározása az elérni kívánt tűzállósági határérték és a beégési sebesség alapján történik. Felületek beégési mélységének meghatározása

dchar ,0  0  t β0:

felületi beégési sebesség [mm/perc]

t:

tűzállósági határérték [perc]

Alkalmazható: KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

55


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

Felületek beégés számításához Nagyszelvényű rúdelemekhez, ha figyelembe vesszük a sarkok lekerekedését (R = dchar,0 lekerekítési sugárral)

Rúdelemek beégési mélységének meghatározása – részletes módszer esetén

dchar ,n  n  t βn:

általános beégési sebesség [mm/perc]

t:

tűzállósági határérték [perc]

Alkalmazható: Rúdelemekhez, kmod,fi < 1,0 esetén Rúdelemek beégési mélységének meghatározása – egyszerűsített módszer esetén

def  n  t  k0  d0 βn:

általános beégési sebesség [mm/perc]

t:

tűzállósági határérték [perc]

k0:

módosító tényező, k0 = t/20, de max. 1,0

d0:

szenesedő réteg vastagsága, d0 = 7 mm

Alkalmazható: Rúdelemekhez, kmod,fi = 1,0 esetén

7. ábra A beégett keresztmetszet értelmezése

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

56


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

Tűzállósági ellenőrzés A tűzállósági ellenőrzés során vizsgálni kell a tűznek kitett szerkezeti elemeket az alábbi szempontok szerint:

Ed , fi  Rd ,t , fi •

Hajlítás (figyelembe véve, hogy a kifordulási karcsúság növekszik)

Rúdirányú nyomás (figyelembe véve, hogy a kihajlási hajlam növekszik)

Merevítések (minimum 60% maradék szelvény szükséges)

Rostra merőleges nyomás elhanyagolható

Téglalap és körszelvény nyírása elhanyagolható

A csap típusú kötőelemek vizsgálata Tekintettel arra, hogy az MSZ-EN 1995-1-1 szabvány is az egyszer és kétszer nyírt, csap típusú kötőelemek teherbírását tárgyalja részletesen, a tűzvédelmi méretezés is elsősorban ezekkel a mérnöki kötésekkel foglalkozik. A kötőelemek méretezése a teherbírási idő alapján történik, ami a kötőelem típusa szerint változó.

td,fi ≥ t [perc]

Fém típusú kötőelemek rendelkeznek alap tűzállósággal: 7. táblázat Egyszerű kötőelemek tűzállóságának meghatározása

Kötőelem típusa td,fi [perc] Feltétel Szegezett kapcsolat 15 d ≥ 2,8 mm Facsavaros kapcsolat 15 d ≥ 3,5 mm Átmenő csavar 15 t1 ≥ 45 mm Hengeres fémcsap 20 t1 ≥ 45 mm t1 = a kétszer nyírt fakötés külső elemeinek vastagsága

Szerkesztési szabályok KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

57


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

Szegek, facsavarok és a síkból nem kiálló fémhengerek tűzállósága 30 percre növelhető, amennyiben az elemek keresztmetszeti méretében és a kötőelemek elhelyezésében az alábbi szerkesztési szabályokat betartják:

8. ábra Tűzvédelmi tartalék képzése kötőelemek körül

a fi  1,5  n  (t  td , fi ) 12 mm-nél nagyobb átmérőjű átmenő csavarok vagy hengeres fémcsapok tűzállósága az alábbi összefüggéssel számítható:

1   td , fi    ln fi M , fi k  M  k fi ahol k értéke az alábbiak szerint határozandó meg: Kötőelem típusa Átmenő csavar + faheveder Átmenő csavar + acélheveder Hengeres fémcsap + faheveder Hengeres fémcsap + acélheveder

k 0,065 0,085 0,040 0,085

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

Érvényességi idő [perc] 30 30 40 30

58


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

A kötőelem alap tűzállóságát tűzvédő borítással lehet kiegészíteni, ebben az esetben a borításnak a követelményhez szükséges hiányzó időt kell pótolnia. A vagy H típusú (normál) gipszkarton és faalapú lemez esetében a követelmény a következő:

tch  tköv  0,5  td , fi Tehát a borítás rögzítése tartson ki tch ideig. F típusú, tűzálló gipszkarton esetében a követelmény a következő:

tch  tköv  1, 2  td , fi A kötőelem tűzvédelmét tömörfa dugóval vagy deszkatakarással is el lehet készíteni. Ebben az esetben a takaró dugó vagy lemez vastagságát az alábbiak szerint kell meghatározni:

a fi  1,5  n  (t  td , fi )

9. ábra Tűzvédő dugózás/takarás meghatározása

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

59


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

Csomóponti lemezes kötőelemek A csap típusú kötőelemekkel nem csak fa-fa, hanem fa-fém kapcsolatot is létrehozhatunk. Megkülönböztetünk fa a külső felületén elhelyezett fémlemezes kötéseket, illetve a fa által közrefogott, ú.n. csomóponti lemezes kötéseket. Előbbiek rendszerint 2-3 mm vastagságúak, és nem rendelkeznek számításba vehető tűzállósági követelménnyel. Utóbbiak esetében a kötésben részt vevő fa biztosítja a hővédelmet és ezzel együtt a megkívánt tűzállóságot. A 2 mm-nél vastagabb csomóponti lemezes kötések esetében az alábbi tűzállósági étékek érhetők el:

10. ábra Csomóponti lemez szélességének értelmezése 8. táblázat Csomóponti lemezek alap tűzállóságának meghatározása

Védelem típusa védett élű acéllemez* védtelen élű acéllemez

bst min. 120 mm min. 200 mm min. 280 mm

Tűzállóság R 30 R 30 R 60

A lemezek védelmét három módszerrel lehet biztosítani: horonnyal, léccel, borítással

11. ábra Csomóponti lemez védelmének típusai

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

60


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

9. táblázat Védelemmel ellátott csomóponti lemezek tűzállóságának meghatározása

Védelem típusa

Tűzállóság R 30 R 60

dg / hp min. 20 mm min. 60 mm

beragasztott léc

R 30 R 60

min. 10 mm min. 30 mm

borítólemez

R 30 R 60

min. 10 mm min. 30 mm

horony (max 3 mm vast.)

Az egyes elemek és csomópontok vizsgálataiból összeállítható az épület globális vizsgálata, ami nem csak a teherbírás csökkenését veszi figyelembe, hanem a hőtágulások, alakváltozások hatását is. Bár tömörfa és faalapú elemek esetében a hőtágulás elhanyagolható, a kötőelemek vizsgálata mindenképpen szükséges a globális megfelelőség megállapításához. Tűzvédő borítások figyelembe vétele A borítások nem csak arra alkalmasak, hogy a mögöttük lévő szerkezet éghetőségét javítsák, hanem a tűzállósági határérték növelésében is jelentős szerepet vállalhatnak. A borítás védelme ugyanis nem csak abból áll, hogy folytonosságával megakadályozza azt, hogy a gyújtóláng elérje a faszerkezetet, hanem hőszigetelő képességével fékezi a mögötte óhatatlanul kialakuló szenesedést is. A faszerkezet felületén kialakított borítás tehát beleavatkozik a beégési sebesség értékeibe, ennek értelmezésére kétféle modell alkalmazható: Az összetett védelem modellje A borítás egy bizonyos ideig mindennemű égést megakadályoz, de mögötte folyamatosan növekszik a hőmérséklet. Amint a borítás mögött eléri a hőmérséklet a 300°C-ot, megindul a szenesedés, azonban a borítás még akadályozza, hogy a felszabaduló gázok azonnal reakcióba léphessenek az intenzív égéshez szükséges oxigénnel. Amint a szenesedés eléri azt a mélységet hogy a borítást rögzítő szegek/kapcsok/csavarok nem képesek a borítást a helyén tartani, a borítás leesik, ekkor a borítás mögött felgyülemlett éghető gázok hirtelen égni

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

61


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

kezdenek, a beégés a csupasz fánál megfigyelhető értéknél is gyorsabban zajlik, azonban a folyamat egy idő után lelassul, és beáll arra az értékre, mint borítás nélkül. A folyamat értelmezését grafikon segíti:

12. ábra A tűzvédő borítás összetett modellje (MSZ EN 1995-1-2) •

tch:

a szenesedés kezdete (késleltetés)

tf :

borítás leszakadásának ideje (késleltetés vége)

ta:

arányossági határ (az intenzív égés vége)

Ez a modell tűzálló gipszkarton, tűzálló gipszrost és kőzetgyapot borítás esetén használható

A késleltető borítás modellje A késleltető borítás nem képes lassítani a mögötte található fa szenesedését, így a védelmet addig biztosítja, amíg át nem ég, illetve le nem szakad. Ezután a hirtelen oxigénhez jutó éghető gázok intenzív égésbe kezdenek, és a fa szenesedése viszonylag gyorsan megindul

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

62


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

13. ábra Késleltető védőborítás modellje (MSZ EN 1995-1-2) •

tf :

borítás leszakadásának ideje (késleltetés vége)

ta:

arányossági határ (az intenzív égés vége)

Ez a modell normál gipszkarton, vízálló gipszkarton és falemez borítás esetén használható. A borítások számításához szükséges összefüggéseket az MSZ – EN 1995-1-2 szabvány részletesen tartalmazza. 4.2.4. Lengések, rezgések A tartószerkezetek tervezése és kialakítása során biztosítani kell, hogy az egyes szerkezeti elemeken illetve a teljes szerkezeten működő hatások ne okozhassanak olyan rezgéseket, amik hátrányosan befolyásolják a szerkezet funkcióját, teherbírását. További cél, hogy a fellépő rezgések vagy lengések ne okozzanak elfogadhatatlan mértékű kényelmetlenség-érzetet a használókban A szerkezeten várható rezgéseket méréssel, vagy a szerkezeti elem illetve teljes szerkezet merevségén és csillapítási tényezőjén alapuló számításokkal lehet becsülni. A szerkezetek csillapítási tényezője – pontosabb adat hiányában – ζ = 1% értékkel vehető figyelembe

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

63


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

A födémszerkezet alaprezgésszáma az alábbi összefüggéssel határozható meg:

f1 

 2

 2

E  I  m

alaprezgésszám [Hz]

f1: :

födém támaszköze [m]

E  I 

: A födémszerkezet egyenértékű hajlítási merevsége a gerendára

merőleges tengelyre

 N  m2   m   

Az MSZ EN 1995-1-1 szabvány értelmében a födém alaprezgésszámát az f1≥8 Hz követelménynek kell megfeleltetni. Továbbá ellenőrizni kell a két további feltételt is:

uinst 48  E  I  mm    a 3  kN  F ahol: uinst:

a födém bármely pontján működtetett F értékű statikus erő hatására

létrejövő legnagyobb függőleges alakváltozás [mm] F:

koncentrált erő (értéke kiesik, amennyiben az alakváltozást a gerenda

lehajlásából határozzuk meg a Mohr-analógia képletei szerint [kN] illetve

 m  v  b( f1  1)  2  N  s  ahol: v:

egységnyi impulzusra adott sebességválasz, azaz a függőleges

födémlengések legnagyobb kezdeti értéke, a 40 Hz feletti összetevők

elhanyagolásával

 m   N  s 2 

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

64


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

f1:

alaprezgésszám [Hz]

ζ:

csillapítási tényező (értéke rendszerint 0,01)

A rezgési paraméter értékét javasolt aköv = 1,5 mm/kN-ra, vagy ennél kisebb értékre felvenni, míg a sebességválasz értéke legalább bköv = 100 m/N×s2 legyen. További értékpárok leolvashatók az alábbi grafikonról:

14. ábra Rezgési paraméterek összefüggése (MSZ EN 1995-1-1) Téglalap alakú,

b

befoglaló méretű, négy oldalon felfekvő fafödém

esetében a V sebességválasz az alábbi összefüggéssel határozható meg:

v

4  (0, 4  0, 6  n40 )  m  m  b   200  N  s 2 

v:

 m  2  egységnyi impulzusra adott sebességválasz  N  s 

n40:

a 40 Hz alatti sajátfrekvenciák száma

m:

a födém egységnyi tömege [kg/m2]

b:

a födém szélessége [m] :

a födém támaszköze [m]

A 40 Hz alatti sajátfrekvenciák számát az alábbi összefüggés adja:

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

65


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

 1600   b 4  E  I   n40   2  1      f E  I       b  1

0,25

ahol: f1:

alaprezgésszám [Hz]

b:

a födém szélessége [m] :

a födém támaszköze [m]

E  I 

: A födémszerkezet egyenértékű hajlítási merevsége a gerendára

merőleges tengelyre

 N  m2   m   

 E  I b : A födémszerkezet egyenértékű hajlítási merevsége a gerendával párhuzamos tengelyre

 N  m2   m  EI  EI b    , 

4.2.5. Rétegelt-ragasztott tartók faanyagvédelme és felületkezelése 4.2.5.1.

Általános rendelkezések

Az alábbiak a rétegelt-ragasztott tartók faanyagvédelmének speciális tervezési és felhasználási jellemzőit tartalmazzák, melyek mellett az ÉpMI-T-EA-0113/2016_pv1.0 Építésügyi műszaki irányelvben leírtak felhasználása feltétlenül szükséges. A rétegelt-ragasztott fa tartószerkezeteket a beépítés helyét meghatározó környezeti

hatások

és

ez

alapján

a

tervezésnél

meghatározott

veszélyeztetettségi osztálynak megfelelő szerkezeti és fizikai valamint és kémiai megelőző vagy megszüntető faanyagvédelemben kell részesíteni. A szerkezeti és fizikai valamint és kémiai faanyagvédelmet a 253/1997. (XII. 20.)

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

66


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

Korm. rendelet (OTÉK) 53. § (1), 53. § (5), 57. § (1) s 59. § (3) pontja alapján kötelező végrehajtani. A

rétegelt-ragasztott

tartókra

ható

környezeti

hatásokat

illetve

a

veszélyeztetettséget összefoglaló veszélyeztetettségi osztályba sorolás az MSZ EN 335 szabvány [9] és az ÉpMI-T-EA-01-13/2016_pv1.0 Építésügyi műszaki irányelvek alapján történik. Veszélyeztetettségi osztályok (VO) rétegelt-ragasztott faszerkezetek esetében az MSZ EN 335 alapján [9] FO

Fanedvesség

Általános használati

Károsítás

feltételek 1

Száraz, fanedvesség

Felhasználás beltérben,

Gombakárosítás

folyamatosan ≤ 20 %.

nincs kitéve időjárásnak

nem fordul elő,

Átlagos relatív

és csapadéknak.

rovarkárosítás

légnedvesség

veszélye fennáll

< 85 % 2

Alkalomszerű nedvesedés,

Felhasználás fedett

Gomba- és

fanedvesség ˃20 %.

helyen, nincs kitéve

rovarkárosítás

Átlagos relatív

állandó időjárási

veszélye fennáll

légnedvesség.

hatásoknak, de

85 % felett vagy időszakos

nedvességhatás érheti.

nedvesedés kondenzáció által 3

Gyakori nedvesedés,

Felhasználás kültérben

Gomba- és

fanedvesség ˃20 %.

talajjal, vízzel nem

rovarkárosítás

Időszakos vízfelvétel a

érintkező helyeken

veszélye

faanyagban

folyamatosan fennáll

A gombákkal és rovarokkal szembeni kémiai megelőző vagy megszüntető hatású vegyszerek összetevőit biocidoknak nevezzük. A 98/8/EK Európai Parlamenti és Tanácsi Irányelv alapján csak bevizsgált, ellenőrzött, Műszaki és Biztonságtechnikai adatlappal rendelkező biocid hatású anyagok használhatók fel. Az Európai Parlament és Tanács 528/2012/EU rendelet XIII. fejezet 58. cikkelye alapján a biocidokkal kezelt termékekhez tájékoztatót kell mellékelni, mely KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

67


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

tartalmazza a felhasznált favédőszer megnevezését, illetve a felhasználó által elvégzendő óvintézkedéseket. A

275/2013.

(VII.

16.)

„Az

építési

termék

építménybe

történő

betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól” Korm. rendelet rendelkezései alapján kérésre kiállított teljesítménynyilatkozatot kell kiadni. A Teljesítménynyilatkozatnak tartalmaznia kell: -a felhasznált favédőszer megnevezését, a felületre felvitt mennyiséget; -a faanyagvédelmi kivitelezés módját; -a felhasználási osztályt; -a faanyagvédelem megfelelőségét bizonyító értékelési módszert. A megelőző kémiai faanyagvédelmet végző kivitelezőnek a 2000. évi XXV. törvény 29. § (1) pontja alapján a tevékenységét az illetékes ÁNTSZ felé be kell jelentenie.

4.2.5.2.

A rétegelt-ragasztott tartók beépítés előtti faanyagvédelmének tervezése

„Az épületszerkezet tervezése a jogszabályi előírások figyelembe vételével történjen. A faszerkezetek faanyagvédelmi tervezéséhez új épületek kialakításánál és régi épületek

modernizálása,

renoválása

esetén,

faanyagvédelmi

területen

kompetens faanyagvédelmi szakértő bevonása szükséges.” „Faanyagvédelmi szakértő a Magyar Mérnöki Kamara Erdőmérnöki, Faipari és Agrárműszaki Tagozatánál a Magyar Mérnöki Kamarai névjegyzékében szereplő az adott szakterületre tanúsított szakértő.”

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

68


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

„A faanyagvédelmi területen tervezési kompetenciával rendelkező mérnök feladata az új építmények fa- és faalapú termékeire, szerkezeteire vonatkozó megelőző faanyagvédelmi tervek, anyagspecifikációk összeállítása.” A faanyagvédelmi tervezést a 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet 53.§ (1), 53.§ (5), 57. § (1) és az 59. § (3) pontjai figyelembe vételével kell végrehajtani. A faanyagvédelmi szakértő feladata az elkészült tervek, folyamatban lévő, vagy már elvégzett faanyagvédelmi intézkedések, technológiák szakmaiságának ellenőrzése, felülvizsgálata” az ÉpMI-T-EA-01-13/2016_pv1.0 Építésügyi műszaki irányelv vonatkozó pontjainak megfelelően. Rétegelt-ragasztott tartók szerkezeti és fizikai faanyagvédelmének tervezése A szállításnál, tárolásnál, valamint faanyagok, fatermékek és épületelemek szerelésénél biztosítani kell, hogy a faanyag nedvességtartalma ne növekedjen. Ha ez mégis előfordul, a faanyag gyors és kíméletes kiszáradását elő kell segíteni. A fa és fatermékeket olyan nedvességtartalommal kell beépíteni, amely a használat alatt elvárható. Ez az ún. egyensúlyi nedvességtartalom a környezet klímájával összefüggésben van. Az építő- és szigetelő anyagokat az egyes keresztmetszetekben úgy kell beépíteni, hogy a határoló faanyagok és fatermékek nedvességet ne vehessenek fel. A fatermékeket az építés ideje alatt a csapadék és az erős napsütés ellen védeni kell. A nedvességfelvétel és leadás a lamellákban dagadást és zsugorodást idéznek elő, mely a vastagsági és hossztoldások tönkremenetelét idézheti elő. Az építési burkoló falapokat a kültéri hatásokkal szemben védeni kell. A szerkezeti és fizikai faanyagvédelem egyéb előírásait az ÉpMI-T-EA-0113/2016_pv1.0 Építésügyi műszaki irányelv vonatkozó pontjainak megfelelően kell figyelembe venni.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

69


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

Rétegelt-ragasztott

tartók

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

beépítés

előtti

kémiai

megelőző

esetében

kémiai

megelőző

faanyagvédelmének tervezése Rétegelt-ragasztott

tartószerkezetek

faanyagvédelmet kell biztosítani: -rovarok és gombák károsításával szemben; -UV sugárzással szemben; -deformációt, repedést, zsugorodást-dagadást, rétegelválást előidéző káros nedvesség felvétellel és leadással szemben a tartó veszélyeztetettségi osztályának megfelelően. A favédőszer kiválasztását az ÉpMI-T-EA-01-13/2016_pv1.0 Építésügyi műszaki irányelv tartalmazza.

4.2.5.3.

Faanyagvédelmi kivitelezés a beépítés előtti rétegelt-ragasztott tartóknál

A

rétegelt-ragasztott

faanyagvédelmi

tartóelemek

kivitelezését

illetve

a

kész

tervezés

tartók során

beépítés

előtti

meghatározott

veszélyeztetettségi osztályban leírt nedvességtartalmi jellemzők mellett a lehetséges károsítások megelőzésének figyelembe vételével kell elvégezni. Azokat a rétegelt-ragasztott fatartókat, melyek kültérben vagy beltérben párás, meleg klímában kerülnek felhasználásra faanyagvédelmi szempontból a 3. veszélyeztetettségi osztályba kell sorolni. Kültéri felhasználási példák: tornyok, kilátók, fahidak, stb. Beltéri párás, meleg klímában történő felhasználási példák: uszodák, állattartó építmények, stb.

Azokat a rétegelt-ragasztott fatartókat, melyek száraz, fedett illetve száraz, fedett és fűtött klímában kerülnek felhasználásra faanyagvédelmi szempontból az 1. illetve a 2. veszélyeztetettségi osztályba kell sorolni. KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

70


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

Beltéri száraz, fedett klímában történő felhasználási példák: mezőgazdasági, ipari építmények, stb. Beltéri

száraz,

fedett,

fűtött

klímában

történő

felhasználási

példák:

sportcsarnokok, kereskedelmi csarnokok, közösségi épületek, lakóépületek, stb. A rétegelt-ragasztott faszerkezetek tervezése során a fizikai és kémiai faanyagvédelem kiemelt szerepet kell, hogy kapjon. A tartók befogásainál, csomópontjainál alkalmazott fém kötőelemek és vasalatok eltérő fizikai tulajdonságai a nem kívánatos víz lecsapódását, a nedvesség mélyebb rétegekbe bevezetését idézhetik elő. A káros vízfelvétel illetve pangó víz a gomba és rovarkárosítások kialakulásához vezethet a legfontosabb rögzítési pontok közelében. Kiemelt szempont, hogy a csomópontokban ne álljon meg a víz. Ha a faanyag nedvesedik, biztosítani kell, hogy a kiszáradás a lehető leggyorsabban megtörténjen. A fizikai és kémiai faanyagvédelemben fontos szempont, hogy a ragasztott rétegek és a bütük a napsütés, szél, csapadék irányával milyen szöget zárnak be. A tervezésnél törekedni kell arra, hogy a statikai terhelések illetve azok irányának figyelembe vétele mellett a felsorolt környezeti hatások ne a ragasztott rétegekkel párhuzamosan, hanem azokra merőlegesen érjék a tartókat. Ellenkező esetben a kémiai faanyagvédelem kopása esetén a deszkarétegekbe oldalról beszívódó víz miatt a faanyag megdagadhat, mely a ragasztási réteg tönkremeneteléhez valamint a szilárdságot befolyásoló rétegelváláshoz vezethet. A fizikai és kémiai faanyagvédelem tervezésénél meghatározott szempontok mellett megelőző jellegű kémiai faanyagvédelem valamint felületkezelés elvégzése szükséges. A biotikus károsítókkal szemben csak az ANTSZ illetve a mindenkori, kijelölt, erre

illetékes

hatóság

által

engedélyezett,

bevizsgált

hatóanyagokkal

rendelkező favédőszerek alkalmazhatók az ÉpMI-T-EA-01-13/2016_pv.1.0 Építésügyi műszaki irányelv vonatkozó pontjainak megfelelően. KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

71


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

Biocid hatású favédőszert önmagában folyamatos emberi, állati tartózkodásra és élelmiszer tárolásra kialakított beltéri helyiségekben nem szabad használni. Az alkalmazás feltétele a kezelt fafelületek szigetelőanyaggal, burkolattal vagy kültéri illetve beltéri felhasználásra engedélyezett felületkezelő anyagokkal való lezárása. Rétegelt-ragasztott tartóelemeket csak a betervezett megelőző jellegű vegyszeres

faanyagvédelmi

védőkezelés

után

szabad

beépíteni.

A

faanyagvédelmet beépítésre kész méretekkel és megmunkálási felületekkel rendelkező faelemeken kell elvégezni. Amennyiben a beépítés előtt a már kémiailag kezelt fafelületeket kismértékű mechanikai megmunkálás érinti, a megmunkált felületet utólagosan ismét faanyagvédelemben kell részesíteni.

A rétegelt-ragasztott fatartókat a 2. és 3. veszélyeztetettségi osztályú helyeken a biocid hatású faanyagvédelem mellett vízlepergető és UV szűrő hatású felületkezelésben kell részesíteni. A felületkezelő anyagok lehetnek biocid hatású vagy biocid hatás nélküli: •

olajok;

lazúrok;

fedőfestékek;

lakkok.

A felületkezelő anyagok használatának kiemelt célja az esztétikai hatás mellett a tartó falamelláira vonatkozó vízfelvétel-vízleadás és ezzel a ragasztási szilárdságot

terhelő

zsugorodás

és

dagadás

megakadályozása.

A

felületkezelés megfelelőségét és javítását a veszélyeztetettségi osztálytól és a környezeti hatásoktól függően évente el kell végezni.

A rétegelt-ragasztott tartóelem faanyagvédelmi védőkezelése Rétegelt-ragasztott fatartó kialakítására szárított, 15 - 18 % alatti nedvességtartalmú fűrészáru alkalmas. A deszkaelemeket a tartóelemmé

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

72


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

ragasztás előtt egyenként nem szükséges védőkezelni. A kémiai megelőző faanyagvédelmet a kész rétegelt-ragasztott tartón kell elvégezni. A betervezett favédőszernek felhasználásra kész, gyors száradású és fixálódású víz vagy olajos oldószer bázisú anyagnak kell lennie. A favédőszer kiválasztásánál a veszélyeztetettségi osztály jellemzőit figyelembe kell venni. Fontos szempont továbbá, hogy a favédőszer a ragasztó kötési szilárdságát ne csökkentse. A végleges védelemhez szükséges 1 m2-re eső fajlagos favédőszer mennyiségét és felhasználás közben az anyag hígításának szükségességét a gyártó által összeállított Műszaki adatlap határozza meg. A faanyagvédelmi kivitelezést beépítés előtti tartóelemeknél nem nyomásos védőkezeléssel kell bejuttatni a faanyagba. A nem nyomásos védőkezelések közül az ecsetelés és hengerezés használható. A szórás a környezetkárosító hatás, a felhasználó személy sérülésének veszélye és a gyenge hatékonyság miatt nem engedélyezett. A védőkezelések kivitelezése során figyelembe kell venni, hogy a rétegelt-ragasztott faelem a védőkezelés során esztétikai és műszaki elvárásokkal szembeni deformációt, elszíneződést ne szenvedjen, repedések, rétegelválások, hossztoldás sérülések ne következzenek be. A faanyagvédelmi védőkezelés után a tartóelemeket pihentetni kell. A pihentetés ideje a faanyag nedvességtartalmától, a bevitt favédőszer fixálódási idejétől és a beépítés helyének tervezett veszélyeztetettségi osztályától függően 1-3 nap. A rétegelt-ragasztott tartók faanyagvédelmének megfelelőségét beépítés előtt ellenőrizni kell az ÉpMI-T-EA-01-13/2016_pv.1.0 Építésügyi műszaki irányelv vonatkozó pontjainak megfelelően. A pihentetést követően a fafelületeket a tervezett felhasználás jellemzőinek

függvényében

szigeteléssel,

burkolattal

vagy

kémiai

felületkezeléssel kell ellátni.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

73


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

A felületkezelő anyag kiválasztásánál figyelembe kell venni a felhasznált favédőszer összetételét és a felhasználási helyre tervezett esztétikai elvárásokat. Csak olyan felületkezelő anyag alkalmazható, melynek kémiai építőelemei és a favédőszer összetevői érintkezéskor nem lépnek reakcióba egymással illetve nem rontják egymás hatásfokát. A faanyagvédelmi kivitelezés és a felületkezelés során külön kell foglalkozni a bütü védelemmel. A tartók hosszirányra merőleges vágott felületeit bütü védő anyaggal kell kezelni. Ennek előnye az, hogy a favédőszer illetve felületkezelő anyag kopása, elhasználódása esetén is megvédi a faanyagot a káros vízfelvételtől. Ezzel a bütü irányából induló gombásodások, a deszkaelemek dagadása-zsugorodása, a rétegelválások megelőzhetők, és ezzel az alsó és felső rögzítési pontok stabilitása biztosítható. A felületkezelést a faanyagvédelmi védőkezelést követően, a pihentetési idő lejárta után szabad elvégezni. A kivitelezés módja ecsetelés, szórás, hengerezés. A felületkezelést követően beépítés előtt a Műszaki adatlap előírásinak megfelelően a rétegragasztott tartóelemeket pihentetni kell. A pihentetés ideje 1-2 nap. A felületkezeléseket csak ellenőrzött körülmények között szabad elvégezni a Kémiai Biztonsági Törvény és a 44/2000. EÜM rendelet előírásainak megfelelően.

Faanyagvédelmi kivitelezés a beépített rétegelt-ragasztott fatartóknál A beépített rétegelt-ragasztott fatartók esetében a faanyagvédelmi védőkezelés a felújítási feladatok részét képezik. A felújítások megkezdése előtt a 439/2013. (XI. 20.) Korm. rendelet a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló, a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról

és

ellenőrzésekről,

valamint

az

az

építésügyi

hatósági

szolgáltatásról szóló jogszabály illetve a tervező és beruházó igényének KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

74


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

megfelelően a faszerkezetekről faanyagvédelmi szakvélemény elkészítése szükséges. A rétegelt-ragasztott fatartóknál elkészítendő faanyagvédelmi kivitelezési feladatokat

a

tartószerkezet

állapotának

vizsgálatai

alapján

szerzett

tapasztalatok birtokában a faanyagvédelmi szakvélemény részletezi az ÉpMIT-EA-01-13/2016_pv.1.0 Építésügyi műszaki irányelv vonatkozó pontjainak megfelelően. Amennyiben a faanyagvédelmi ellenőrzés és ezt követően a statikai számítások alapján

a

ragasztott

fenntarthatósága

tartó

érdekében

elem

megtartható,

vegyszeres

annak

faanyagvédelmi

hosszú

távú

védőkezelés

elvégzésére van szükség. A faanyagvédelmi védőkezelés lehet: utólagos vegyszeres megelőző; vegyszeres megszüntető jellegű. A biocid hatású favédőszerek alkalmazásának szabályait az előző pontban leírtaknak megfelelően kell figyelembe venni. Vegyszeres megszüntető faanyagvédelem Vegyszeres megszüntető faanyagvédelemre van szükség, amennyiben a faanyagvédelmi szakértő azt állapította meg, hogy aktív rovar vagy gombakárosítás található a tartószerkezetben. Könnyező házigomba (Serpula lacrymans) gombafertőzés esetén az érintett szerkezeti elemet bontani kell. A bontott faanyagokat a helyszínről el kell szállítani és megkell semmisíteni. Az érintkező falfelületeken a gombafonalak elterjedését fel kell deríteni a vakolat leverésével, majd a falazatokon égetéses kezelést kell végezni, ezt követően pedig megszüntető gombaölő szert kell felvinni ecseteléssel vagy habosításos eljárással. A megszüntető favédőszert a vakolathoz is hozzá kell keverni. A kivitelezést csak szakipari cég végezheti. Házi kéreggomba (Poria vaporaria), Pincegomba (Coniophora puteana), Fenyő lemezes tapló (Gloeophyllum abietinum) és egyéb gombafertőzés esetén KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

75


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

maradó faanyagoknál a nedvesedést meg kell szüntetni. A károsodott részek bárdolása és a szerkezeti elemek megerősítése után utólagos vegyszeres megelőző

védőkezelést

kell

végezni.

A

faanyagvédelmi

kivitelezést

ecseteléssel, és furatos átitatással kell végrehajtani. Aktív rovarkárosítások esetén erősen károsodott faanyagoknál a felújítás során a maradó ép keresztmetszetig a károsodott fa részeket mechanikailag el kell távolítani, majd ezt követően megszüntető vegyszeres faanyagvédelmet kell végezni. A védőszert a fafelületekbe ecseteléssel és furatos átitatással kell bejuttatni. A

megszüntető

favédőszerek

gombakárosítások

esetében

vízoldatok,

rovarkárosítások esetében lehetnek vízoldatok és olajos oldószer bázisú anyagok. Vegyszeres utólagos megelőző faanyagvédelem Amennyiben a faanyagvédelmi szakvélemény a rétegelt-ragasztott tartóban nem állapít meg aktív gomba vagy rovarkárosítást, a tartóelemeken a károsodott

részek

lebárdolása

után

utólagos

megelőző

vegyszeres

faanyagvédelmet kell végezni. Az alkalmazható favédőszerek gyorsan száradó, és gyors behatoló képességű olajos vagy vizes oldószer bázisú anyagok lehetnek. Vizes sóoldatokat azok gyenge hatékonysága, valamint az esetlegesen felmerülő deformációk, repedések veszélye miatt nem szabad használni. A rétegelt-ragasztott faelemeket a favédőszeres védőkezelés után legalább 23 napig pihentetni kell. Ezt követően a fafelületeket szigeteléssel, burkolattal vagy látszó felületeknél felületkezeléssel kell ellátni. A felületkezelésre a beépítés előtti rétegelt-ragasztott tartóknál leírtak a mérvadók. A rétegelt- ragasztott tartók esetében az utólagos kémiai faanyagvédelmet és felületkezelést a faszerkezet használata során többször ellenőrizni kell. Kiemelt feladat

a

ragasztási

kötés

védelmét

biztosító

beavatkozások

szükségességének felismerése. Ennek érdekében javasolt a beépített rétegeltragasztott tartókra faanyagvédelmi felújítási tervet készíteni, valamint a

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

76


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

faanyagvédelmi és védőkezelési réteg ellenőrzését évente legalább két alkalommal elvégezni. A faanyagvédelemmel összefüggésben egyéb kérdésekben az ÉpMI-T-EA-0113/2016_pv.1.0 Építésügyi műszaki irányelv vonatkozó pontjai az irányadók.

4.2.6. RR tartók megerősítése A tartók megerősítése összetett feladat, és csak az ok-okozati összefüggések ismeretében lehet a megfelelő lépéseket megfogalmazni. A megerősítés oka lehet tartószerkezeti és állagromlással összefüggő, a beavatkozást okozatja tervezett változtatás vagy szükséghelyzet is. A megerősítést mindig az erőjáték ismeretében,

annak

megfelelően

kell

meghatározni.

Amennyiben

a

megerősítést állagromlás kényszeríti ki, meg kell vizsgálni a károsító tényezőket, és lehetőség szerint meg kell azokat szüntetni (pl. szakszerűtlen csomóponti kialakítás, egy beltéri szerkezet esetében beázás, kültéri szerkezet esetében elhanyagolt felületvédelem, stb.) Az alábbiakban vázlatosan sorra veszünk néhány megerősítési indokot és a megerősítéshez javasolt megoldásokat: a) A tartó alulméretezett, és tönkrement - hajlításból eredő tönkremenetel, pl. húzott lamellák törése tehermenetesítés illetve túlemelés után kétoldali megerősítés fa vagy acél hevederekkel, alternatívaként szénszálas borítás - nyírásból eredő tönkremenetel, pl. tartóvég, vagy tartóáttörés repedése tehermentesítés illetve szükség szerinti túlemelés után tövigmenetes csavarok beépítése a lamellák közötti nyírás, illetve a lamellák síkjára merőleges húzóerők felvételére - kihajlási tönkremenetel tehermenetesítés után a kiegyenesítés lehetőségének vizsgálata, majd az oszlop köpenyezése, alternatívaként szénszálas borítása - felfekvő felületek túlterhelése, pecsétnyomási tönkremenetel tehermentesítés és kiemelés után erőelosztó acéllemez és tövigmenetes facsavarok beépítése, ahol a csavarok alkalmasak arra, hogy a támaszerőt a tartó belsejébe vezessék KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

77


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

b) Az épület funkcióváltása terhelésnövekedést eredményez - Hajlított tartók megerősítése fa vagy acélhevederes inercianövelés, alternatívaként szénszálas köpenyezés - Nyomott oszlopok megerősítése oszlop szelvényének növelése magasított tartó alkalmazásával (tömbösítés kötőelemekkel), alternatívaként szénszálas köpenyezés c) Az épület átalakításai miatt a tartó átalakítása szükséges - utólagos gépészeti áttörés a tartó oldalfelületén tövigmenetes csavarok alkalmazása, vagy rétegelt lemezes megerősítő ablak rögzítése (szegezéssel vagy csavarozással) a lamellák közötti nyírás, illetve a lamellák síkjára merőleges húzóerők felvételére d) A tartó állagromlása következett be - lamellaelválás tövigmenetes csavarok alkalmazása a lamellák közötti nyírás, illetve a lamellák síkjára merőleges húzóerők felvételére - lamellakorhadás ha a korhadás a nyomott övben történt: műgyantás pótlás (folyékony fa alkalmazása) elegendő a nyomások továbbítására ha a korhadás a húzott övben történt: műgyantás pótlás + szénszálas köpenyezés is szükséges, hogy a húzások folytonossága biztosított legyen - tartóvég korhadása, felfekvőfelület csökkenése a károsodott részek eltávolítása műgyantás pótlás (protézis építés), szükség szerint acélcsapos vagy szénszálas lemezes betétek alkalmazásával, alternatívaként egyedi acél kapcsolóelem készítése e) A tartó állagromlása okán a tartó tönkrement - a) és d) pontok alkalmazása

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

78


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

4.2.7. RR tartók minősítése A faanyagok szilárdsági osztályozását vizuális vagy gépi módszerekkel, illetve ezek kombinációjával lehet elvégezni. A vizuális osztályozásra jelenleg a német DIN 4074 szabvány és az MSZ EN 1912 szabvány együttes alkalmazásával van mód. Az osztályozás során (a DIN 4074 szerint) vizsgálni kell a fafajt, a göcsök területi arányát a keresztmetszetben, az évgyűrűk sűrűségét, a repedésék mélységét és hosszát, a fa ferdeszálúságát, és a fűrészelés során kialakult fagömbösséget (tompaélűség). Ellenőrizni kell továbbá, hogy alakult-e ki kékülés a felületen. Mindegyik feltételhez tartoznak határértékek, és ha az adott elem teljesíti az adott kategória összes feltételét, akkor megkaphatja a kategória besorolását. Fenyő alapanyagok esetében az S7, az S10 és az S13 kategóriát különíthetjük el. A német kategorizálást ezek után az MSZ EN 1912 alapján megfeleltethető a C18 (S7), a C24 (S10) és a C30 (S14) szilárdsági osztályoknak.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

79


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

Szemrevételezéses vizsgálat és besorolás a DIN 4074-1 szabvány szerint pallók és deszkák esetében Vizsgálati szempont

Szilárdsági osztály S7 (C18)

S10 (C24)

S13 (C30)

1. Tompaélűség

≤ 1/3

≤ 1/3

≤ 1/4

2. Göcsök (a keresztmetszet arányában) egyedi göcsök

≤ 1/2

≤ 1/3

≤ 1/5

csoportos göcsök

≤ 2/3

≤ 1/2

≤ 1/3

-

≤ 2/3

≤ 1/3

általában (mm)

≤6

≤6

≤4

duglászfenyő (mm)

≤8

≤8

≤6

4. Ferdeszálúság (mm/m)

≤ 16

≤ 12

≤7

élmenti göcsök 3. Évgyűrűszélesség (mm)

5. Repedések száradási repedések mélysége

bármekkora megengedett nem megengedett

villámcsapás okozta repedés gyűrűs repedés

nem megengedett

6. Elszíneződés, gombakár kékülés kemény revesedés

megengedett ≤ 3/5

≤ 2/5 nem megengedett

fehér- vagy barna korhadás 7. Nyomott fa

≤ 3/5

8. Erdei rovarok rágásnyomai

≤ 1/5

≤ 2/5

≤ 1/5

2 mm átmérőig megengedett

9. Vetemedés (csak szárított fára) hosszanti görbeség (mm/m) csavarodás (mm/m/25 mm szélesség)

≤ 12

≤8

≤8

≤2

≤1

≤1

teknősödés 10. Bél

≤ 1/20

≤ 1/30

≤ 1/50

megengedett

megengedett

nem megengedett

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

80


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

Szemrevételezéses vizsgálat és besorolás a DIN 4074-1 szabvány szerint gerendák esetében Szilárdsági osztály

Vizsgálati szempont

S7 (C18)

S10 (C24)

S13 (C30)

1. Tompaélűség

≤ 1/4

≤ 1/4

≤ 1/5

2. Göcsök (a keresztmetszet arányában)

≤ 3/5

≤ 2/5

≤ 1/5

általában (mm)

≤6

≤6

≤4

duglászfenyő (mm)

≤8 ≤ 12

≤8 ≤ 12

≤6 ≤7

≤ 1/2

≤ 1/2

≤ 2/5

3. Évgyűrűszélesség (mm)

4. Ferdeszálúság (mm/m) 5. Repedések száradási repedések mélysége villámcsapás okozta repedés

nem megengedett

gyűrűs repedés

nem megengedett

6. Elszíneződés, gombakár kékülés

megengedett

kemény revesedés

≤ 2/5

≤ 2/5 nem megengedett

fehér- vagy barna korhadás ≤ 2/5

7. Nyomott fa 8. Erdei rovarok rágásnyomai

≤ 2/5

≤ 1/5 ≤ 1/5

2 mm átmérőig megengedett

9. Vetemedés (csak szárított fára) hosszanti görbeség (mm/m)

≤8

≤8

≤8

csavarodás (mm/m/25 mm vastagság) 10. Bél

≤1

≤1

≤1

megengedett megengedett

nem megengedett

A fűrészáru gépi szilárdsági osztályozása az MSZ EN 338 szabvány kritériumrendszeréhez és szilárdsági osztályaihoz igazodik. A szabvány fenyő és nyár valamint lombos fafajcsoportok szerint határoz meg szilárdsági osztályokat. A módszer a roncsolásmentes faanyagvizsgálatok elveit veszi alapul. A gépi szilárdsági osztályozás során olyan paramétereket kell a faanyagon mérni, melyek annak szilárdsági tulajdonságaival közvetlen kapcsolatban vannak. A vizsgálat közben a fűrészáru nem roncsolódhat. Az MSZ EN 338 szabvány szerint vizsgálandó paraméterek:

-rostirányú rugalmassági modulusz -rostirányra merőleges rugalmassági modulusz -nyírási rugalmassági modulusz -térfogati sűrűség

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

81


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

A fűrészáru szilárdsági osztályba sorolásához legalább egy rugalmassági paraméter és a sűrűség ismerete szükséges. A két mért mennyiséget a szabvány táblázatába helyettesítés után a szilárdsági osztály leolvasható. A roncsolás mentes paraméterek meghatározásához hordozható fűrészáruosztályozó berendezés alkalmazása javasolt. A ragasztott tartó tervezés megkövetelt dokumentumai A ragasztott tartó gyártásához az alábbi adatokat kell a statikus tervezőnek dokumentálnia: a) a kész tartó méretei (szélesség, magasság, hossz –a szükséges beépítési ráhagyásokkal,

görbületi

sugár

a

visszarugózás

kompenzációjának

meghatározásával), mennyisége b) az alapanyagként szolgáló fafaj és szilárdsági kategória c) a keresztmetszetet felépítő lamellák vastagsági mérete, darabszáma, helyzete (évgyűrűkkel jelölve) d) tervezett beépítési nedvességtartalom, kívánt gyártási nedvességtartalom e) felületminőség, esztétikai kategória megadása f) kötések, kötőelemek, egyéb megmunkálások g) felületkezelő anyag, felhordási mennyiség, felhordás módja h) daruzási, szállítási és tárolási követelmények, ha eltérnek az általános követelményektől

A ragasztott tartó gyártásához az alábbi adatokat kell a gyártáselőkészítőnek dokumentálnia: a) préselési kontúr geometriai méretei (ami tartalmazza a visszarugózás hatását és a laborvizsgálatok próbatestjeinek elkészítéséhez szükséges ráhagyásokat is

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

82


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

b)

kimunkálási

kontúr,

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

vagy fűrészsablon

geometriája,

laborvizsgálati

próbatestek méretei c) préskeretek kiosztásának és rögzítéseinek terve, ügyelve a 400 mm-es nyomófej távolságokra d) kifutó lamellák elhelyezkedése, teherelosztó lamella és présfej alátétek mérete és elhelyezkedésük e) présnyomás, csavaros prés esetében a csavar meghúzási nyomatéka nyomófejenként f) a statikus által készített tervről át kell vezetnie - a szelvény összetételét (fafajok, szilárdsági kategóriák, lamellavastagságok, hosszak) - gyártási nedvességtartalmat és megengedett eltéréseket - felületminőség/esztétikai kategóriát - gyártandó mennyiséget A ragasztott tartó gyártás dokumentumai A ragasztott tartó építési termék. Gyártójának minősítéssel kell rendelkeznie, a termékről teljesítmény nyilatkozatot kell kiállítania. A teljesítmény nyilatkozat kiadásához az alábbi adatokat kell dokumentálnia a gyártás során: a) gyártástechnológia lépései, b) gyártott darabszám naponként jegyzőkönyvezve (egyedi tartók esetében az azonosítókkal együtt), c) tartógyártáshoz használt fafaj, d) az alapanyag szilárdsági osztálya – saját vizsgálati jegyzőkönyv, vagy a fűrésztelep teljesítmény nyilatkozata, e) a lamellák mérete, száma, a tartó mérete, alakja, f) a lamellák nedvességtartalma, a mérőműszer adatai,

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

83


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

g) alkalmazott ragasztó és edző típusa, keverési aránya, h) ragasztó bekeverésének időpontja, a felhordás és a préstöltés ideje, i) a felhordott ragasztó mennyisége, egy– vagy kétoldalas felhordás megjelöléssel, j) a préselés kezdő időpontja és a présidő, k) alkalmazott présnyomás, l) információk az esetlegesen alkalmazott faanyagvédőszerről, m) az előkészítő helyiség, a présműhely, valamint a pihentető raktár léghőmérséklete és relatív páratartalma, a mérőműszerek adatai, n) az adatok helyességéért felelős neve és beosztása. r) a kész tartó méreteire az alábbi pontossági követelmények vonatkoznak: szélesség:

b +2 mm

magasság (400 mm alatt): h +4/–2 mm magasság (400 mm felett):h +1%/–0,5% (600 mm esetén +6mm/–3mm) ragasztási fugák:

maximum 0,3 mm (PUR ragasztó esetén)

Kész tartókon utólag elvégezhető ellenőrzések Lamellák vizsgálata A korábban felsorolt vizsgálatok közül az egyes lamellák roncsolásmentes módszerekkel történő szilárdsági osztályozása elvégezhető a hang terjedési sebességén alapuló eljárásokkal a kész tartón is. A vizsgálat lefolytatása során ügyelni kell arra, hogy a hang terjedési vonala mindig egy lamellán belül maradjon. A hang terjedési sebessége beütőszondás és ultrahangos elven működő eszközzel

egyaránt

elvégezhető.

Amennyiben

a

vizsgált

próbatest

nedvességtartalma jelentősen eltér a referenciaként szolgáló 12%-tól, úgy az eredmények korrekciója válik szükségessé. KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

84


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

Sűrűség meghatározása A penetrációmérésen alapuló eszközöket fából készült telefonoszlopok vizsgálatára fejlesztették ki. A berendezés meghatározott energiával, egy jellemzően 2,5 mm átmérőjű tűt lő a fába. A behatolás mélysége jelzi a faanyag minőségét, sűrűségét A vizsgálati helyet úgy választottuk ki, hogy ághely vagy repedés közelsége ne zavarhassa a vizsgálatot. A behatolás mélysége 10 és 20 mm közötti, ami azt is jelzi, hogy az eredmény a felszínhez közeleső faanyagot jellemzi. A sűrűséget a következő képlettel származtattuk:

  a  P  b ahol: ρ: P:

sűrűség [kg/m3] beütőszonda behatolási mélysége [mm]

A rugalmassági modulusz meghatározása A hang terjedési sebességének mérését kész tartókon akusztikus készülékkel végezhetjük el. A műszerhez két beütőszonda és egy sebességmérő készülék tartozik. A műszer a beütőszondák között (kalapáccsal) gerjesztett hang terjedési idejét adja meg μs-ban. A két érzékelő közötti távolság és a mért terjedési idő hányadosából kifejezhető a hang terjedési sebessége, mely már közvetlenül

felhasználható

a

dinamikus

rugalmassági

modulusz

meghatározásához. A hangsebesség és az átlag sűrűség adatokból a gerendák pillanatnyi rugalmassági moduluszát kapjuk, melyből az adott gerenda vagy lamella egyaránt besorolható az MSZ EN 338-as szabványnak megfelelő szilárdsági osztályba. A besoroláshoz nedvességkorrekciót kell végezni, melyet az MSZ EN 384-es szabvány ír elő. A dinamikus rugalmassági moduluszt az alábbi képlettel számítható:

Edin  c 2   ahol: Edin dinamikus rugalmassági modulusz [Pa] c: a hang terjedési sebessége a fában [m/s] ρ: sűrűség [kg/m3].

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

85


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

Statikus rugalmassági modulusz és a dinamikus rugalmassági modulusz között igen szoros kapcsolat van. A lehető legjobb közelítés érdekében a Sismándyféle képlet alkalmazható annak érdekében, hogy rugalmassági moduluszt a lehető legpontosabban meg lehessen határozni. A képlet a következő:

Eszámolt  0,7875  Edin  1,3857 ahol: Eszámolt:

számolt rugalmassági modulusz [GPa]

Edin:

a dinamikus rugalmassági modulusz [GPa]

A hajlítószilárdság és a rugalmassági modulusz között ugyan nincs olyan jó kapcsolat, mint a statikus és dinamikus rugalmassági modulusz között, azonban a hajlítószilárdság becslésére - 10,5 MPa-os standard hibával - alkalmas. A pillanatnyi szilárdság kiszámításához Sismándy képletét alkalmazzuk, ami a következő:

 számolt  2,9638  Edin  4,6019 ahol: σszámolt

pillanatnyi hajlítószilárdság [MPa]

Edin:

a dinamikus rugalmassági modulusz [GPa]

Ragasztás vizsgálata A ragasztás vizsgálataiból a ragasztási rétegek nyírási vizsgálatát és a ragasztási rétegek rétegelválási vizsgálatát (delamináció) végezhető el. Az eljárást előbbi esetben MSZ EN 14080-2013 – D melléklet szerint kell elvégezni (a vizsgálati eljárás azonos a korábbi MSZ EN 392:1999 szabványban leírt módszerrel), míg utóbbit az MSZ EN 14080-2013 – C melléklet szerint kell

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

86


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

elvégezni (a vizsgálati eljárás azonos a korábbi EN 391:2002 szabványban leírt módszerrel) Ragasztás nyírási vizsgálata Az eredmények értelmezése az alábbi elvek szerint történik például Gl24h kategória esetén: a) A Gl24h kategória nyírási szilárdsági követelménye fv,k = 3,5 N/mm2 b) A karakterisztikus szilárdsági érték kifejezés értelmezése szerint a minták legfeljebb 5%-a lehet ez érték alatt. c) Mivel az alacsonyabb (Gl20h, Gl22h) kategóriáknál is egységesen fv,k = 3,5 N/mm2 a követelményérték, így az 5% -nál nagyobb arány esetében a tartót osztályon kívülinek kell tekinteni. Ragasztás rétegelválási vizsgálata A delaminációs vizsgálat elve, hogy a faanyagban belső feszültségek kialakítása céljából nedvességtartalom változást hozzunk létre. Az így kialakuló feszültségek alkalmasak a ragasztási rétegek megfelelőségének vizsgálatára. Az RR gerendák ragasztási réteg elválásának vizsgálata megmutatja a különböző környezeti jellemzők változásának (hőmérséklet, páratartalom) hatására a gerendában ébredő belső feszültségek okozta réteg elválásokat. Az anyagban keletkező, a ragasztási felületekre merőleges húzó feszültségek a nem megfelelő minőségű ragasztás esetén a felületek elválását okozzák. A vizsgálat során alkalmazandó szabványok:  MSZ EN 391:2002 Rétegelt-ragasztott fa. A ragasztási rétegek elválásának vizsgálata  MSZ EN 14080:2013 Faszerkezetek. Rétegelt-ragasztott fa és ragasztott tömör fa. Követelmények Példa: A rétegelválások kimutatása érdekében a vizsgálatra kialakított mintákat a következő ciklusok hatásának tesszük ki:

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

87


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

A mintákat nyomótartályba helyezzük és leterhelést követően 10-20 °C hőmérsékletű vízzel feltöltjük. Ciklusok 70-85kPa vákuum, időtartam 5 perc 500-600kPa nyomás, időtartam 1 óra 70-85kPa vákuum, időtartam 5 perc 500-600kPa nyomás, időtartam 1 óra szárítás 21-22 óra időtartamig 60-70°C hőmérsékletű és legfeljebb 15% relatív páratartalmú, 2-3 m/s sebességgel áramló levegőn. Az összesített delamináció maximális értéke nem haladhatja meg a 10%-ot, ahhoz, hogy az RR tartók ragasztása megfelelő minősítést kapjon. A nem megfelelő ragasztás következtében az RR tartók nem egységes egészként viselkednek a terhelés hatására, hanem a lamella elválásoknál az egyes rétegek önállóan veszik fel a terhelést, így a gerendák alacsonyabb szilárdsági értéket mutathatnak – az elvárásoktól eltérően. Nedvességtartalom MSZ EN 14080 A lamellák nedvességtartalma a tervezett felhasználási osztály szerinti nedvességtartalomnak feleljen meg, vagy annál legfeljebb 1~2%-kal legyen alacsonyabb, a lamellák nedvességtartalmában legfeljebb +2% eltérés engedhető meg. A nagyobb eltérés esetén előfeszültségekkel terhelt a tartó és nyírásvizsgálatot kell végezni. A rétegelt ragasztott tartók tárolási, kezelési, fenntartási követelményei Tárolási követelmények 1. a tartókat úgy kell máglyázni, hogy a szellőzésük biztosított legyen

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

88


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

15. ábra Helyes máglyázás (a kép csak illusztráció, ÉMI újraszerkeszti, forrás: www.brettschichtholz.de) 3. a tartókat a közvetlen csapadéktól, nedvességtől védeni kell

16. ábra Szakszerű tárolás ponyva alatt (a kép csak illusztráció, ÉMI újraszerkeszti, forrás: www.brettschichtholz.de)

Kezelési követelmények 2. mozgatás, daruzás közben ügyelni kell a tartók épségére

17. ábra Szakszerű daruzás daruhevederrel és élvédővel (a kép csak illusztráció, ÉMI újraszerkeszti, forrás: www.brettschichtholz.de)

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

89


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

5. megmunkálás, mozgatás közben ügyelni kell a szennyeződések kerülése

18. ábra Minden olyan érintkezést kerülni kell, ami foltot hagyhat a tartón (a kép csak illusztráció, ÉMI újraszerkeszti, forrás: www.brettschichtholz.de)

4. beépítés előtt a tartókat faanyagvédelemmel, felületvédelemmel el kell látni

19. ábra Vegyszeres védelem (a kép csak illusztráció, ÉMI újraszerkeszti, forrás: www.brettschichtholz.de) Beépítési követelmények 5. a tartókigyengítések környékén a tartókat a megfelelő módon meg kell erősíteni, hogy a tartó felhasadását elkerüljük kigyengítések megerősítése

20. ábra Szakszerűen védett tartógyengítések (a kép csak illusztráció, ÉMI újraszerkeszti, forrás: www.brettschichtholz.de) KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

90


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

8. koncentrált erők bevezetésénél ügyelni kell arra, hogy az ne okozhasson hasadásveszélyt

21. ábra Szakszerű megoldás a koncentrált erő bevezetésére (a kép csak illusztráció, ÉMI újraszerkeszti, forrás: www.brettschichtholz.de)

Fenntartási üzemeltetési követelmének 7. hirtelen fűtési / hűtési sokk kiküszöbölése

22. ábra A hirtelen hőmérsékletnövekedést kerülni kell (a kép csak illusztráció, ÉMI újraszerkeszti, forrás: www.brettschichtholz.de)

A kész tartók megfelelősége Gl24h esetén Ragasztott tartók gyártása jegyzőkönyvekkel nyomon követett, szigorú technológia, ezen jegyzőkönyvek bekérése, vizsgálata és csatolása nélkül a tartók minőségéről nem lehet egyértelműen nyilatkozni Gl24h besorolású tartót C24 besorolású alapanyagból lehet készíteni. A C24 besorolás bizonyos mértékű fahibákat megenged, míg másokat megtilt, melyeket

szemrevételezéssel

lehet

kiszűrni

(göcsösség-,

rostkifutás-,

repedések mértéke stb.)

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

91


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

a Gl24h besorolású tartó alapanyagához szükséges C24 alapanyag-besorolást az MSz EN 338-2010 szabvány értelmében csak a szemrevételezést kiegészítő műszeres

(roncsolásmentes)

szemrevételezésen

alapuló

vizsgálattal besorolás

lehet

bizonyítani.

eredményeként

Csupán

legfeljebb

C18

kategóriába sorolhatóak a faanyagok Az MSz EN 14080-2013 szabvány szerint a leggyengébb szabványos ragasztott tartó Gl20h, ehhez C20 anyagminőség kell. Mivel már a C20 kategória

besoroláshoz

is

gépi

szilárdságvizsgálat

szükséges,

ebből

következik, hogy tartószerkezeti célra tervezett ragasztott tartók gyártása és minősítése csak és kizárólag műszeres méréssel is osztályozott anyagból engedélyezett. Ennek hiányában nem csak a gyártás, hanem a beazonosítás sem szakszerű. Az MSz EN 14080-2013 szabvány értelmében a lamellák keresztmetszeti méretének meghatározása, azok összeforgatása, a hossztoldások kialakítása és

elhelyezkedése

bizonyos

szabályok

szerint

történik,

amit

szemrevételezéssel is lehet ellenőrizni Az MSz EN 14080-2013 szabvány értelmében a lamellák nedvességtartalma, azok egymástól való eltérése bizonyos határokon belül kell maradnia, amit műszeres vizsgálattal lehet ellenőrizni Az MSz EN 14080-2013 szabvány értelmében a kész tartó ragasztási fugáinak bizonyos hézaghatárokon belül kell maradnia, továbbá a repedések, elválások mértéke is felső korláttal rendelkezik, melyet szemrevételezéssel és méréssel lehet ellenőrizni Az MSz EN 14080-2013 szabvány a kész tartó méretpontosságára is ad követelményeket, melyeket méréssel lehet ellenőrizni

4.4.3.2. A vizsgálatok eredményeinek elemzéséből, ténymegállapításaiból levont konzekvenciák közreadása  Kiértékelés tartalmazza

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

92


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

 A meghibásodás rövid, pontos definiálását, paramétereit, létének tényszerű megállapítását  A meghibásodások okait, veszélyeztető tényezőit, mértékét, ok-okozati összefüggéseit  Az anyag, szerkezet, berendezés korát, a beépítés idejét  A károsodás aktív, illetve inaktív voltának meghatározását, hatásmechanizmusokat  A

vizsgálati

eredményekből

végezhető

számítások,

kiértékelések elvégzését  A levonandó konzekvenciákat  Javaslatokat

(pl.:

a

kijavítás

módjára,

a

probléma

megszüntetése szakszerűen, és körültekintően hogyan történhet meg; értékcsökkenésre) 4.4.3.3. Összefoglalás  Rövid összefoglaló megállapítások  Tények rövid, definitív megfogalmazása  Az ok, és okozat, és az ezzel összefüggésbe hozható felelősség megjelölése  Az értékek pontos megnevezése, meghatározása  A probléma megszüntetésére vonatkozó javaslatok  A vizsgálat tárgyára vonatkozó javaslatok, megjegyzések

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

93


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

5. MELLÉKLETEK 1.sz. melléklet: Felhasznált és hivatkozott dokumentumok jegyzéke 1.1. Jogszabályok 1.2. Szabványok, irányelvek és szakmai szabályok 1.5. Szakirodalom 1.6. Egyéb dokumentumok 2. sz. melléklet: Javasolt

irodalom,

az

irányelv

készítésekor

érvényes,

vonatkozó

jogszabályok, szabványok

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

94


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

1. sz. melléklet

Felhasznált és hivatkozott dokumentumok jegyzéke

Jogszabályok [1]

253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről. – A hatályba lépés napja: 2017. június 24. – p62.

[2]

305/2011/ EU Rendelet az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról (módosított állapot)

[3]

1272/2008/EU

rendelet

az

anyagok

és

keverékek

osztályozásáról,

címkézéséről és csomagolásáról (CLP) (módosított állapot) [4]

1907/2006/EU rendelet a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) (módosított állapot)

[5]

1997 évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (módosított állapot)

[6]

2000. évi XXV. Törvény a kémiai biztonságról (módosított állapot)

[7]

253/1997 (XII. 20.) Kormányrendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (módosított állapot)

[8]

275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól

[9]

54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról

[10]

38/2003. (VII. 7.) ESZCSM–FVM–KvVM együttes rendelet a biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának feltételeiről (módosított állapot) Szabványok, irányelvek és szakmai szabályok

[1]

MSZ EN 1990:2011 Eurocode: A tartószerkezetek tervezésének alapjai

[2]

MSZ EN 1991-1-1:2005 Eurocode 1: A tartószerkezeteket érő hatások. 1-1. rész: Általános hatások. Sűrűség, önsúly és az épületek hasznos terhei

[3]

MSZ EN 1991-1-3:2016 Eurocode 1: A tartószerkezeteket érő hatások. 1-3. rész: Általános hatások. Hóteher

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

95


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

[4]

MSZ EN 1991-1-4:2007 Eurocode 1: A tartószerkezeteket érő hatások. 1-4. rész: Általános hatások. Szélhatás

[5]

MSZ EN 1991-1-7:2015 Eurocode 1: A tartószerkezeteket érő hatások. 1-7. rész: Általános hatások. Rendkívüli hatások

[6]

MSZ EN 1995-1-1:2010 Eurocode 5: Faszerkezetek tervezése. 1-1. rész: Általános szabályok. Közös és az épületekre vonatkozó szabályok

[7]

MSZ EN 1995-1-2:2013 Eurocode 5: Faszerkezetek tervezése. 1-2. rész: Általános szabályok. Szerkezetek tervezése tűzhatásra

[8]

DIN 4074 Sortierung von Holz nach der Tragfähigkeit (Faanyagok szilárdsgái osztályozása - német szabvány)

[9]

MSZ EN 1912:2012 Szerkezeti fa. Szilárdsági osztályok. A vizuális szilárdsági osztályok és a fafajok kapcsolata

[10]

MSZ EN 14080:2013 Angol nyelvű! Faszerkezetek. Rétegelt-ragasztott fa és ragasztott tömör fa. Követelmények

[11]

ÉpMI-T-EA-00/2017 Építésügyi Műszaki Irányelv - Műszaki Irányelvek készítése (Módszertani útmutató) – A hatályba lépés napja: 2017. december 15. – A jóváhagyás időpontja: 2017. december 01. – kiadja az ÉMI Nonprofit Kft. (2000 Szentendre, Dózsa György út 26.) – p 62.

[12]

MSZ 6771-1:1982 Faanyagvédelem. Fogalommeghatározások

[13]

MI

6771-2:1981

Faanyagvédelem.

Fizikai

módszerek

(Hatálytalanítva:

1995.03.01.) [14]

MI 6771-4:1978 Faanyagvédelem. Kémiai védelem eljárásai (Hatálytalanítva: 1995.03.01.)

[15]

MSZ

6771-5:1985

Faanyagvédelem.

Általános

vizsgálati

előírások

(Hatálytalanítva: 2001.11.01.) [16]

MSZ 10144:1986 Teherhordó faszerkezetek anyagai

[17]

MSZ 10145:1986 Teherhordó faszerkezetek faanyagának minőségellenőrzése

[18]

MSZ 10145:1986 Teherhordó faszerkezetek faanyagának minőségellenőrzése

[19]

MSZ 13341:1984 Fűrészáruk védőkezelése

[20]

MSZ EN 335:2013 A fa és a fa alapanyagú termékek tartóssága. Felhasználási osztályok: fogalommeghatározások, alkalmazás tömör faanyagra és fa alapanyagú termékekre

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

96


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

[21]

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

MSZ EN 350-2:1998 A fa és a fa alapanyagú termékek tartóssága. A tömör fa természetes tartóssága. 2. rész: Egyes jelentős európai fafajok természetes tartósságára és kezelhetőségére vonatkozó útmutató

[22]

MSZ EN 351-1:2008 A fa és a fa alapanyagú termékek tartóssága. Védőszerrel kezelt tömör faanyag. 1. rész: A védőszer-behatolás és a felvevőképesség osztályozása

[23]

MSZ EN 351-2:2008 A fa és a fa alapanyagú termékek tartóssága. Védőszerrel kezelt tömör faanyag. 2. rész: Mintavételi útmutató a védőszerrel kezelt faanyag elemzéséhez

[24]

MSZ

EN

844-4:2000

Hengeres

faanyagok

és

fűrészáru.

Fogalommeghatározások. 4. rész: A nedvességtartalomra vonatkozó fogalmak [25]

MSZ EN 12490:2011 (Angol nyelvű) A fa és a fa alapanyagú termékek tartóssága. Favédő szerrel kezelt tömör fa. A kreozot behatolásának és a fa felvevőképességének meghatározása

[26]

MSZ EN 1310:2000 Hengeres faanyagok és fűrészáru. A fahibák mérése

[27]

MSZ EN 1311:2000 Hengeres faanyagok és fűrészáru. A biológiai károsodás mérése

[28]

MSZ EN 13556:2004 Hengeres faanyagok és fűrészáru. Európában használt fafajok jegyzéke

[29]

MSZ EN 1611-1:1999/A1:2003 Szerkezeti fa. A faanyag biológiai károsítás elleni védőkezelése

[30]

MSZ ISO 9086-1:1992 A faanyagok fizikai és mechanikai vizsgálataival kapcsolatos fogalommeghatározások. Általános fogalmak és makrostruktúra

Szakirodalom [1]

Dr. Visnovitz György (szerk.): Terhek és hatások, épületek tartószerkezeteinek tervezése az Eurocode alapján, Springer Media Magyarország Kft., Budaörs, 2006

[2]

Armuth Miklós-Bodnár Miklós: Fa tartószerkezetek - Tervezés az Eurocode alapján, Artifex Kiadó, Budapest, 2011

[3]

Wittmann-Szarka-Kajli: Építőipari fa tartószerkezetek gyártása, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1981

[4]

Wittmann Gyula (szerk.): Mérnöki faszerkezetek I., Szaktudás Kiadó, Budapest, 2000

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

97


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

[5]

Wittmann Gyula (szerk.): Mérnöki faszerkezetek II., Szaktudás Kiadó, Budapest, 2001

[6]

www.brettschichtholz.de - Studiengemeinschaft Holzleimbau e.V. (A németországi ragasztott faanyagok gyártóit tömörítő szövetség) hivatalos honlapja

[7]

Tóbiás László · Tóbiás Lóránd: Ácsszerkezetek, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1981

[8]

Dr. Tóth Elek: Épületfelújítási kézikönyv, Verlag Dashöver Szakkiadó, Budapest, 2003

[9]

SFS-Intec: Holz-Beton-Verbund_Tech_Doku_SSB_1.01 (SFS VB csavarokkal készített fa-beton öszvértartók műszaki irányelvei)

[10]

DR. SZÉLL LÁSZLÓ: Magasépítéstan, Tankönyvkiadó (1963), ISBN 963-171643-0; V. fejezet A faszerkezetek alapvető ismeretei.

[11]

BÁLINT GYULA: Épületek védelme - fagomba-, rovar-, és tűzkár ellen. Műszaki Könyvkiadó, Budapest (1967) ETO 691.11; A faanyag védelme fejezet 157. o.

[12]

KARL MORITZ: Jó és rossz. Műszaki Könyvkiadó, Budapest (1970), 9.44. fejezet: Parketták és egyéb burkolatok kárainak orvoslása; 9.45. fejezet: Az épületnedvességek és azok hatása ajtókra, ablakokra és fából készült épületrészekre.

[13]

KOLLÁR GYULA: Az építőipari fa anyaga, vizsgálata és védelme. Építésügyi Tájékoztatási Központ, Budapest (1972)

[14]

GYARMATI

BÉLA-

IGMÁNDY

ZOLTÁN

-

PAGONY

HUBERT:

Faanyagvédelem. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest (1975) ISBN 963-230-7550 [15]

DR. LUGOSI ARMAND: Faipari Kézikönyv. Műszaki Könyvkiadó, Budapest (1976) ISBN 963-10-1383-9

[16]

DÉNES GYÖRGY - HIR ALAJOS: Tatarozási zsebkönyv Műszaki Könyvkiadó, Budapest (1976) ISBN 963-10-1193-3 XI. fejezet: Fa tetőszerkezetek; XII. fejezet: Fakárosodások

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

98


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

[17]

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

DR. PALOTÁS LÁSZLÓ: Fa- kő - fém kötőanyagok - Mérnöki szerkezetek anyagtana 2. Akadémiai Kiadó, Budapest (1979) ISBN 963-05-1775-2 (II. Kötet) 9. fejezet: A fa tartóssága és védelme

[18]

DR. PALOTÁS LÁSZLÓ: Mérnöki kézikönyv - 1. kötet -2. kiadás Műszaki Könyvkiadó, Budapest (1985) ISBN 963-10-6168 (I. kötet, 2. kiadás) 3.13. fejezet: A fa (Bretz Gyula); 3.13.8. fejezet: Védekezés a faanyag károsítói ellen

[19]

DUNAI KOVÁCS BÉLA: Faanyagvédőszerek. Pyrostop Kft., Üllő (1991)

[20]

PLUZSIK ANDRÁS - SZITÁNYINÉ SIKLÓSI MAGDOLNA - VARGYAI KORNÉLIA: A faanyagvédelem módszerei és anyagai. Facta Bt, Budapest (1993)

[21]

PLUZSIK ANDRÁS - SZITÁNYINÉ SIKLÓSI MAGDOLNA - VARGYAI KORNÉLIA: A faanyagvédelem újabb anyagai. Facta Bt, Budapest (1995) ISBN 963-045-6125

[22]

PETER

WEISSENFELD:

Faanyagok

védelme

és

felületkezelése:

festékkészítési receptekkel. Cser kiadó, Budapest (1999) ISBN 963-9003-50-6 [23]

DR. MOLNÁR SÁNDOR: Faipari kézikönyv I. Faipari Tudományos Alapítvány, Sopron (2000) ISBN 963-004-230-4 6. fejezet (dr. Varga Ferenc) A faanyag védelme

[24]

NÉMETH

LÁSZLÓ:

Faanyagok

és

faanyagvédelem

az

építőiparban.

Agroinform Kiadó, Budapest (2003) ISBN 963-502-795-8 [25]

REMMERS Kft.: Favédelem – termékjegyzék , REMMERS (2002)

[26]

BABOS REZSŐ: Hogyan válasszunk faanyagvédő szert? Pannon-Protect Kft., Pomáz (2009)

[27]

DR. KIRÁLY BÉLA – CSUPOR KÁROLY: A kémiai faanyag- és tűzvédelem anyagai és keverékei. University of West Hungary Press, Sopron (2013) ISBN 963-502-795-8

[28]

MARTONOS

ILDIKÓ:

A

beépített

szerkezeti

faanyagok

védőkezelési

követelményrendszerének kidolgozása különös tekintettel a védőkezelés ellenőrzésének módszereire. ÉMI Kht., Budapest (2007) BK-4/2007 KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

99


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

100


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

2. sz. melléklet

Javasolt irodalom, az irányelv készítésekor érvényes, vonatkozó jogszabályok, szabványok

Javasolt irodalom [1]

xyza, BM szerk., Az irányelv készítésekor érvényes, vonatkozó jogszabályok

[2]

266/2013 (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

101


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

ÉpMI-T-02-03/2017_pv1.2

102

Profile for ÉMI Nonprofit Kft.

Rétegelt ragasztott faszerkezetek  

Építésügyi Műszaki Irányelv-tervezet

Rétegelt ragasztott faszerkezetek  

Építésügyi Műszaki Irányelv-tervezet

Advertisement