Page 1

ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-07/2016_pv1.0

ÉpMI-T-EA-01-07/2016_pv1.0 ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET (MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG)

Fa ablakok beépítési előírásai

ÉMI Nonprofit Kft. 2016

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-07/2016_pv1.0

Összeállította és a tervezet előkészítéséért felelős: Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. 2000 Szentendre, Dózsa György út 26.

A tervezet kidolgozásban közreműködött: Sólyomi Péter

Az irányelv elfogadásáért felelős Építésügyi Műszaki Szabályozási Bizottság: Elnök: 

az építésügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium építésügyi feladatok ellátásában közreműködő szakmai vezetője

Tagok: 

Magyar Építész Kamara,

Magyar Mérnöki Kamara,

Magyar Szabványügyi Testület,

ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Nonprofit Kft.,

Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Kft.,

Országos Atomenergia Hivatal,

BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság,

képviselője.

Szerkesztette: Sólyomi Péter

A kézirat lezárva: 2017.április Az MSZB által elfogadott Építésügyi Műszaki Irányelv (ÉpMI) elektronikus formában hozzáférhető az Építésügyi Műszaki Adattár honlapján

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

2


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-07/2016_pv1.0

Előszó az ÉpMI-xx-xx-xx/20xx irányelv 1. kiadásához A 2016-2018-as években a KÖFOP program keretében lehetőség nyílik jelentős számú új irányelv kidolgozására és közreadására. Az Építésügyi Műszaki Irányelvek olyan területeken nyújtanak hatékony segítséget, ahol szabványok vagy jogszabályok nem adnak kellő útmutatást. Ezen irányelvek alkalmazása önkéntes, de például ha szerződés műszaki részében vagy MMT-ben kerül rögzítésre – kötelező érvényű lehet. Az Építésügyi Műszaki Irányelveket az Építőipari Műszaki Bizottság által delegált munkacsoportok készítik. Az Építésügyi Műszaki Irányelvek elfogadásáért felelős Építésügyi Műszaki Szabályozási Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározottakon túl – a) figyelemmel kíséri a műszaki haladás vívmányait, elemzi az építésüggyel kapcsolatos hazai és nemzetközi tapasztalatokat, valamint b) szükség szerint, de legalább 10 évente felülvizsgálja az építésügyi műszaki irányelveket és tartalmukat indokolt esetben módosítja. Jelen irányelv a Fa ablakok beépítési elveit és követelményeit határozza meg. Az ÉMI Nonprofit Kft. egyéb területeken is a szakmai közmegegyezést és műszaki optimumot keresve – további irányelvek megjelentetését tervezi.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

3


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-07/2016_pv1.0

Tartalomjegyzék

1. ALKALMAZÁSI TERÜLET .................................................................................. 5 2. SZAKKIFEJEZÉSEK, FOGALMAK .................................................................... 5 3. JELLEMZŐK, VIZSGÁLATOK, KÖVETELMÉNYEK .......................................... 5 3.1.

Általános tudnivalók ................................................................................................................ 5

3.2.

Ablakok csoportosítása............................................................................................................ 6

3.3.

Ablakok szerkezeti részei......................................................................................................... 8

3.4.

Fa ablakok típusai .................................................................................................................. 10

3.5.

Teljesítőképességi jellemzők (teljesítményjellemzők) .......................................................... 12

3.6.

Beépítés ................................................................................................................................. 21

3.6.1 Méretek meghatározása ...................................................................................................... 25 3.6.2 Beépítési hézag méretének meghatározása ........................................................................ 27 3.6.3 Rögzítési pontok ................................................................................................................... 28 3.6.4 Ékelés .................................................................................................................................... 29 3.6.5 Csatlakozási hézag kialakítása .............................................................................................. 30 3.6.6 Rögzítőelemek ...................................................................................................................... 34 3.6.7 Ablakok sorolása................................................................................................................... 36

4. MELLÉKLETEK................................................................................................. 37 4.1. sz. melléklet ................................................................................................................................ 38 4.2. sz. melléklet ................................................................................................................................ 40

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

4


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-07/2016_pv1.0

1. ALKALMAZÁSI TERÜLET

Az irányelv kiterjed különböző méretű és nyitásmódú fa anyagú üvegezett ablakokra és erkélyajtókra. Az irányelv nem terjed ki a PVC és fém alapanyagú szerkezetekre.

2. SZAKKIFEJEZÉSEK, FOGALMAK A tárgyal kapcsolatos fogalmakat az MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1. rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók című és az MSZ EN 12519:2004 Ablakok és bejárati ajtók. Terminológia című szabványok tartalmazzák.

3. JELLEMZŐK, VIZSGÁLATOK, KÖVETELMÉNYEK

3.1.

Általános tudnivalók

Az épületek külső térelhatároló szerkezetének fontos elemei az ablakok. A fokozott műszaki elvárásoknak az ablakszerkezetek azonban csak abban az esetben tesznek eleget, ha a beépítés, a falszerkezethez való kapcsolódás is a megkívánt követelmények szerint történik. Az épületben levő helyiségek rendeltetésétől függően az ablakoknak igen sokrétű - funkcionális, - műszaki - formai és - esztétikai

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

5


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-07/2016_pv1.0

kívánalmat, követelményt kell kielégíteniük.

Az ablakoknak a természetes megvilágításban és a légcserében van fontos szerepük. Összetett rendeltetésüknek úgy tudnak megfelelően eleget tenni, ha a külső hatásoknak ellenállnak, de ugyanakkor megvédik az épület belső tereit a hőveszteségtől.

1. ábra

3.2.

Ablakok csoportosítása

- Nyitásmódjuk alapján:

nyíló, bukó, emelkedő, felnyíló, nyíló-bukó, középen felnyíló, esetenként toló, harmonika megoldású fix üvegezésű

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

6


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-07/2016_pv1.0

2. ábra

- Nyitási irányuk szerint:

jobbos, balos

3. ábra

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

7


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

3.3.

ÉpMI-T-EA-01-07/2016_pv1.0

Ablakok szerkezeti részei

A tok: a nyílászáró keretét képező szerkezeti rész. Anyagát tekintve lehet fa, PVC, alumínium, illetve kombinált megoldású. A tokok rögzítése ablaktípusoktól és a fogadó szerkezettől függően más-más módon történhet.

A szárny: az ablakszerkezet mozgatható része, amely az üveget (sík üveg) vagy az üvegszerkezetet (réteges, hőszigetelő üveg) foglalja magába. A tokokba illeszkedik az ablakszárny. E két szerkezeti rész megfelelő kapcsolatát vasalatok biztosítják, amelyek a mozgatás, rögzítés, távnyitás és zárás eszközei. Az ablakok üvegezése: Az üveg legfontosabb tulajdonsága a fényáteresztő képessége. A gyárilag előállított szigetelő üvegszerkezetek két vagy több rétegű üvegtáblából állnak, a közöttük levő különböző vastagságú légréteget távolságtartó lécek biztosítják. Szigetelő üvegezés: Az ún. szigetelő üvegezés tulajdonképpen – a hőtechnikai számítások tanúsága szerint – hőforgalmában alapvetően nem különbözik a közönséges kettős üvegezéstől. A ténylegesen kedvezőbb adatok a peremek különleges összeépítése és a szigorú előírások szerinti beépítés következtében csökkent filtrációs hőveszteségnek, valamint a közbezárt légréteg ideális vastagságának köszönhetők. A légréteg 8/20 mm közötti vastagságánál ugyanis a két üvegtábla sugárzási hőátadásának és a légréteg közvetítette hőáramlásnak minimuma alakul ki. Egy üvegszerkezet akkor tekinthető ténylegesen hőszigetelőnek, ha a peremek egyesítésén kívül: - módosítják a síküveg sugárzási tulajdonságait, és/vagy - különleges gáztöltést alkalmaznak.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

8


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-07/2016_pv1.0

Az ablakszerkezet kiegészítői: a külső oldali könyöklő és a belső oldali ablak „deszka”, amely nemcsak fa lehet, hanem PVC, alumínium, műkő stb. Csatlakozási hézag: Az ablakokat a befogadó szerkezethez megfelelően szükséges rögzíteni. Az ablakok beépítésénél a csatlakozó hézagot úgy kell kialakítani, hogy a csapadékvédelem, a víz- és légzárás, a hő- és páravédelem a felület egészén folytonosan valósuljon meg. A fal és a tok közötti csatlakozási hézagokat a megkívánt módon tömíteni szükséges. A csatlakozási hézagok tömítéséhez csak a várható mozgásokat károsodás nélkül felvenni képes elasztoplasztikus anyagok alkalmasak.

4. ábra

Vasalatok: A vasalatok és szerelvények az ablakok rendeltetésszerű működtetését teszik lehetővé. A jó vasalatok a hőáramlást minimálisra csökkentik, és a hanggátlást nagymértékben növelik. A korszerű vasalatok felületkezelten kerülnek beépítésre. A megfelelő vasalatok kiválasztása szárny-súly függvényében kell hogy történjen ablakhoz biztonságosan alkalmazhatók. A korszerű vasalatok több ponton záródnak és egy kilinccsel működtethetők.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

9


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

3.4.

ÉpMI-T-EA-01-07/2016_pv1.0

Fa ablakok típusai

A modern szigetelő üvegezésű fa anyagú tok- és keretszerkezetek általában megfelelnek

a

jelenlegi

követelményeknek.

A

műszaki

jelenleg

és

döntő

hőtechnikai

elvárásoknak

mennyiségben

gyártott

és

profilok

vastagsága 68 mm és éppen ebben a vastagsági tartományban a vastagság csekély növelésének is döntő szerepe lehet a keretszerkezetek hőátbocsátási tényezőjének javításában.

5. ábra

Fa profilok Profilvastagság Anyag

Hőátbocsátási

(mm)

tényező U (W/m2K)

56

Erdei fenyő/vörösfenyő

1,7-1,8

62

Erdei fenyő/vörösfenyő

1,5-1,6

68

Erdei fenyő/vörösfenyő

1,3-1,4

Tölgy

1,6-1,7

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

10


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

78

ÉpMI-T-EA-01-07/2016_pv1.0

Erdei fenyő/vörösfenyő

1,2-1,3

Tölgy

1,5

6. ábra

Fa-ALU profilok Profilvastagság Anyag

Hőátbocsátási

(mm)

tényező U (W/m2K)

105

115

Erdei fenyő/vörösfenyő

1,2-1,3

Tölgy

1,5-1,6

Erdei fenyő/vörösfenyő

1,1-1,2

Tölgy

1,4-1,5

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

11


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-07/2016_pv1.0

7. ábra

Fa-ALU szigetelt profilok Profilvastagság Anyag

Hőátbocsátási

(mm)

tényező U (W/m2K)

110-115

3.5.

Erdei fenyő/vörösfenyő

0,9-1,0

Tölgy

1,1

Teljesítőképességi jellemzők (teljesítményjellemzők)

Minimális követelmények: Légáteresztés Jellemzők/érték/ mértékegység

Légátersztés

Min.

Osztályba sorolás/érték

1.

2.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

követelmény

3.

4.

12


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

Maximális

vizsgálati npd

ÉpMI-T-EA-01-07/2016_pv1.0

(150)

(300)

(600)

3.

(600)

nyomás (Pa)

Vizsgálati szabvány: MSZ EN 1026 Osztályba sorolási szabvány: MSZ EN 12207

Vízzárás Min. Jellemzők/érték/ mértékegység

követ

Osztályba sorolás/érték

elmén y

Vízzárás

1 (0)

A 2 (50)

A 3

A 4

(100)

A 5

(150)

A 6

(200)

A 7

(250)

A 8

(300)

A 9

(450)

A Exxx

(600)

(>600)

Burkolókeret nélkül

(A)

Vizsgálati nyomás (Pa) 4A Burkolókerettel

(B)

1 npd

(0)

B 2 (50)

B 3

B 4

(100)

B 6

(150)

B 7

(250)

B

(300)

Vizsgálati nyomás (Pa)

Vizsgálati szabvány: MSZ EN 1027 Osztályba sorolási szabvány: MSZ EN 12208

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

13


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-07/2016_pv1.0

Szélállóság Jellemzők/érték/ mértékegység

Min.

Osztályba sorolás/érték

követelmény

Szélállóság

1.

2.

3.

4.

5.

Exxxx

P1 vizsgálati nyomás npd

(400)

(800)

(1200)

(1600)

(2000)

(> 2000)

(Pa)

Szélállóság

Tokbehajlás

npd

2C

A

B

C

(1/150)

(1/200)

(1/300)

Vizsgálati szabvány: MSZ EN 12211 Osztályba sorolási szabvány: MSZ EN 12210

Mechanikai szilárdság Min. Jellemzők/érték/ mértékegység

követ

Osztályba sorolás/érték

elmén y

Mechanikai szilárdság npd

Szilárdság (N) Statikus csavarás (N)

1.

2.

3.

4.

200

400

600

800

200

250

300

350

2*

Vizsgálati szabvány: MSZ EN 12046-1, MSZ EN 14608, MSZ EN 14609 Osztályba sorolási szabvány: MSZ EN 13115 * Statikus csavarás esetén 350 N. KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

14


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-07/2016_pv1.0

Ismételt nyitással és zárással szembeni ellenállás

Jellemzők/érték/ mértékegység

Ismételt

nyitással

és

zárással

Min. Osztályba sorolás/érték

mény

1.

szembeni ellenállás

követel

npd 5000

2.

3.

2*

10 000

20 000

3**

Ciklusszám

Vizsgálati szabvány: MSZ EN 1191 Osztályba sorolási szabvány: MSZ EN 12400 * ablakok esetén ** erkélyajtók esetén.

Ütésállóság Min. Jellemzők/érték/ mértékegység

követ

Osztályba sorolás/érték

elmén y

Ütésállóság

Ejtési magasság (mm)

npd

1.

2.

3.

4.

5.

200

300

450

700

950

1.

Vizsgálati szabvány: MSZ EN 13049 Osztályba sorolási szabvány: MSZ EN 13049

Működtető erők KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

15


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-07/2016_pv1.0

Min. Jellemzők/érték/ mértékegység

követ

Osztályba sorolás/érték

elmén y

Működtetőerők

1.

2.

a, szárny

100 N

30 N

100 N vagy 10 Nm

30N vagy 5 Nm

50 N

20 N vagy 2 Nm

b, vasalat

npd

1, kézzel működ-

1.

tetett 2, ujjal működtetett

Vizsgálati szabvány: MSZ EN 12046-1 Osztályba sorolási szabvány: MSZ EN 13115

Hőátbocsátás

Jellemzők/érték/ mértékegység

Min. Osztályba sorolás/érték

követel mény

Hőátbocsátási tényező npd

Közölt érték

-*

Uw (W/(m2 · K))

Vizsgálati szabvány: MSZ EN EN ISO 10077-1, MSZ EN EN ISO 10077-2, MSZ EN ISO 12567-1 * A 7./2006. (V. 24.) TNM rendelet szerint.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

16


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-07/2016_pv1.0

Akusztikai teljesítőképesség Min. Jellemzők/érték/ mértékegység

követ

Osztályba sorolás/érték

elmén y

Akusztikai teljesítmény npd

Közölt érték

-*

Hangszigetelés Rw (C;Ctr) (dB) Vizsgálati szabvány: MSZ EN ISO 140-3, MSZ EN ISO 717-1

* Az MSZ 15601-2 szabvány szerint.

Tűzállóság

Jellemzők/érték/ mértékegység

Min. Osztályba sorolás/érték

követel mény

Tűzállóság

npd

F

E

D

C

B

A2.

A1.

-*

Vizsgálati szabvány: MSZ EN 13501-1

Ablakok és erkélyajtók légzárási követelményei a beépítés függvényében az épület középső területén: Beépítettségi

Ablakok beépítési magassága az épület középső területén

kategóriák Szélnyomás

10

10Szélnyomás

mKN/m2

ig

KN/m2

18 mig

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

18Szélnyomás KN/m2

25 mig

25Szélnyomás KN/m2

50 mig

17


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-07/2016_pv1.0

I

1,45

4

1,65

4

1,75

4

2,00

4

II

1,25

3

1,45

4

1,55

4

1,85

4

III

0,90

3

1,15

3

1,25

3

1,55

4

IV

0,65

3

0,85

3

0,95

3

1,25

3

Teljesítőképességi követelmények az épület sarka és a tőle e/5 (m) közötti sávban: Beépítettségi

Ablakok beépítési magassága az épület sarka és a tőle e/5 (m) közötti sávban

kategóriák Szélnyomás

Szélnyomás

2,03

18-

Szélnyomás

18

10 m-ig KN/m2

I

10-

A cpe külső

KN/m2

Szélnyomás

25

m-ig

KN/m2

2,31

4

2,03

2550

m-ig

KN/m2

m-ig

2,45

4

2,80

4

4

2,17

4

2,59

4

1,61

4

1,75

4

2,17

4

1,19

3

1,33

3

1,75

4

nyomási II

1,75

tényező módosító

III

1,26

hatását nem

kell

figyelembe

IV

0,91

venni.

Ablakok és erkélyajtók vízzárási követelményei a beépítés függvényében az épület középső területén: Beépítettségi

Ablakok beépítési magassága az épület középső területén

kategóriák Szélnyomás

10

Szélnyomás

m-

I

KN/m2

1,45

10-

Szélnyomás

18

ig

KN/m2

9A

1,65

Szélnyomás

25

m-ig

KN/m2

9A

1,75

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

18-

2550

m-ig

KN/m2

m-ig

9A

2,00

9A

18


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-07/2016_pv1.0

II

1,25

7A

1,45

9A

1,55

9A

1,85

9A

III

0,90

7A

1,15

7A

1,25

7A

1,55

9A

IV

0,65

4A

0,85

7A

0,95

7A

1,25

7A

Teljesítőképességi követelmények az épület sarka és a tőle e/5 (m) közötti sávban: Beépítettségi

Ablakok beépítési magassága az épület sarka és a tőle e/5 (m) közötti sávban

kategóriák Szélnyomás

Szélnyomás

2,03

18-

Szélnyomás

18

10 m-ig KN/m2

I

10-

A cpe külső

KN/m2

Szélnyomás

25

m-ig

KN/m2

2,31

E750

2,03

2550

m-ig

KN/m2

m-ig

2,45

E750

2,80

E900

9A

2,17

E750

2,59

E750

1,61

9A

1,75

9A

2,17

E750

1,19

7A

1,33

9A

1,75

9A

nyomási II

1,75

tényező módosító

III

1,26

hatását nem

IV

0,91

kell

figyelembe venni.

Ablakok és erkélyajtók szélállósági követelményei a beépítés függvényében az épület középső területén: Beépítettségi

Ablakok beépítési magassága az épület középső területén

kategóriák Szélnyomás

10

Szélnyomás

mKN/m2

ig

10-

Szélnyomás

18 KN/m2

m-

1,45

C3

1,65

C4

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

Szélnyomás

25 KN/m2

ig I

18-

m-

50 KN/m2

ig 1,75

C4

25-

mig

2,00

C4

19


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-07/2016_pv1.0

II

1,25

C3

1,45

C3

1,55

C4

1,85

C4

III

0,90

C3

1,15

C3

1,25

C3

1,55

C4

IV

0,65

C2

0,85

C3

0,95

C3

1,25

C3

Teljesítőképességi követelmények az épület sarka és a tőle e/5 (m) közötti sávban: Beépítettségi

Ablakok beépítési magassága az épület sarka és a tőle e/5 (m) közötti sávban

kategóriák Szélnyomás

Szélnyomás

10 m-ig

10-

Szélnyomás

18 KN/m2

I

KN/m2

A cpe külső

2,03

m-ig

18-

Szélnyomás

25 KN/m2

m-ig

2550

KN/m2

m-ig

2,31

C4

2,45

C5

2,80

C5

2,03

C4

2,17

C4

2,59

C5

1,61

C4

1,75

C4

2,17

C4

1,19

C3

1,33

C3

1,75

C4

nyomási II

tényező

1,75

módosító III

hatását

1,26

nem IV

kell

figyelembe

0,91

venni

Ablakok

és

erkélyajtók

teljesítőképességi

követelményei

a

beépítés

függvényében: Feltételek

Ablakok beépítési magassága az épület középső területén 10 m-ig

10-18 m-ig

18-25 m-ig

25-50 m-ig

Beépítettségi kategória

magyarországi szélzóna

I. kategória

4-9A-C3

4-9A-C4

4-9A-C4

4-9A-C4

II. kategória

3-7A-C3

4-9A-C3

4-9A-C4

4-9A-C4

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

20


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-07/2016_pv1.0

III. kategória

3-7A-C3

3-7A-C3

3-7A-C3

4-9A-C4

IV. kategória

3-4A-C2

3-7A-C3

3-7A-C3

3-7A-C3

Ablakok

és

erkélyajtók

teljesítőképességi

követelményei

a

beépítés

függvényében az épület sarka és a tőle e/5 (m) közötti sávban: Ablakok beépítési magassága az épület sarka és a tőle e/5

Feltételek

(m) közötti sávban 10 m-ig

10-18 m-ig

18-25 m-ig

25-50 m-ig

4-E750-C5

4-E900-C5

4-E750-C4

4-E750-C5

nem 4-9A-C4

4-9A-C4

4-E750-C4

3-7A-C3

3-9A-C3

4-9A-C4

Beépítettségi kategória

magyarországi szélzóna

I. kategória

A

cpe

külső 4-E750-C4

nyomási II. kategória

4-9A-C4

tényező módosító

III. kategória

hatását kell

IV. kategória

figyelembe venni.

3.6.

Beépítés

A nyílászárók beépítése legalább olyan fontos, mint a megfelelő nyílászáró kiválasztása. Legfontosabb szempont a biztonságos beépítés mellett a légtömörség biztosítása és a hőhídmentes beépítés. Tipikus légtömör beépítésnél légtömörséget biztosító „szalag” kerül a tok külső részére, majd KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

21


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-07/2016_pv1.0

behelyezés és pur-habbal való esetleges réskitöltés után a szalagot a falhoz ragasztják, majd bevakolják. A pur-hab használata a rés kitöltésére önmagában nem elégséges. A hőhídhatás elkerülése érdekében az ablakot általában a hőszigetelés síkjában kell elhelyezni, és/vagy a hőszigetelést a tokszerkezetre ráfordítani. A tervezés során nem csak a nyílászárók helyét, hanem beépítés részleteit is meg kell tervezi, összhangban a hőszigetelés és légzárás síkjával. Ma már egyre nagyobb igény a beépített nyílászárókkal szemben a minél nagyobb hőszigetelő képesség, amit a hőátbocsátási tényező jellemez. Egy beépített nyílászáró hőszigetelő képességét az üveg mellett, a szerkezet profilja és a falcsatlakozás is jelentősen befolyásolja. Hőtechnikai szempontból fontos, hogy a beépített szerkezetben az adott páratartalomhoz tartozó izoterma görbe (annak a hőmérsékletnek a vonala, amely hőmérsékleten a levegő a nedvességet páraként még magában tudja tartani, azaz nem csapódik ki) sehol ne lépjen ki a profil és a fal keresztmetszetéből. Ha a relatív páratartalom egy 20°C-os átlagos használatú helységben 50%, az ehhez tartozó párakicsapódási hőmérséklet ~10°C. Azaz 10°C az a hőmérséklet, ahol a nedvesség pára formájában még a levegőben marad, ez alatt pedig kicsapódik, és folyékony állapotban valamelyik felületen (a nyílászáró szerkezeten, az üvegszélen vagy a falcsatlakozása környékén, a vakolaton) megjelenik.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

22


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-07/2016_pv1.0

Egy hagyományosan beépített nyílászáró szerkezet hőszigetelő képességének izotermás

modellezésénél

jól

látható,

hogy

adott

külső

és

belső

hőmérsékleteknél miképpen alakul a szerkezetben, a profilokban és a falazat keresztmetszetében a hőmérséklet. Az első esetben az ablakszerkezet a külső falsíkon van. Ebben az esetben ugyan a falazat belül meleg marad, azonban a 10°C-os izotermagörbe kilép a profiszerkezet keresztmetszetéből, ami párakicsapódást okoz. Ha az ablak a falazat közepén van, itt a falazat belül meleg marad és a 10°C-os izotermagörbe sem lép ki sehol, azaz párakicsapódás sincs. Egy harmadik lehetséges esetben az ablak a falazat belső síkján van, itt párakicsapódás ugyan nem várható, azonban a falazat belül lényegesen hidegebb lett, sokkal nagyobb hőveszteséggel kell a fűtés kalkulálásánál számolni. A fentiek alapján az látszik, hogy hagyományos esetben a beépítési helye a falközépre történő szerelésnél adódik. Ha az ablakok beépítése külső oldali hőszigeteléssel párosul, akkor a fenti problémák hatása tompul és mind a

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

23


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-07/2016_pv1.0

külső falsíkra, mind a falközépre történő megoldás hőtechnikailag kedvezőnek bizonyul.

4. ábra

A beépítésnél legbelső funkciósík a párazáró felület, ezen a részen a szerkezettel és a falcsatlakozással szemben támasztott legfőbb épületfizikai követelmény a párazárás. A belső térben általában magasabb a hőmérséklet, mint kívül, a levegőnek nagyobb a páratartalma. Fontos, hogy ez a pára ne jusson a falcsatlakozásba, mert ott kicsapódva, “nedvesíti” a falcsatlakozásban lévő hőszigetelést, konzolokat, amiknek káros következményei lehetnek. A beépített nyílászáró tejes felületén a belső párazárást a szerkezeten belül folyamatos

tömítő

és

üvegezőgumizással,

a

szerkezet

szélénél

a

falcsatlakozásban, pedig megfelelő párazáró tömítő fugával, párazáró fólia folyamatos alkalmazásával vagy szakszerűen kialakított belső takarólemez elhelyezésével érhető el. A teljes felületen történő párazárásnak a belső oldalon a hőszigetelés szempontjából is különösen fontos szerepe van. A megfelelő légzárást egy beépített szerkezeteken is lehet ellenőrizni az úgynevezett „Blower Door Test” segítségével. Ennek lényege, hogy egy komplett kész épületen minden nyílászárót be kell csukni, kivéve egy ajtót, ebbe az ajtóba egy ventillátort kell elhelyezni úgy, hogy a nyílást teljesen szigetelt legyen, csak a ventillátornál marad nyílás. A ventillátorral 50 Pascal vákuumot

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

24


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-07/2016_pv1.0

vagy túlnyomást kell létrehozni és meg kell vizsgálni a beépített ablakok légveszteségét a falcsatlakozással együtt. Az ablakok csomóponti tervezése során különösen nagy gondossággal kell eljárni, hogy a beépített nyílászáró tökéletesen ellássa funkcionális, működési, statikai, épületfizikai és építészeti feladatát.

3.6.1 Méretek meghatározása Egyik legfontosabb szempont a métervonal használata, ami nem csak alapvető fontosságú egy építkezésen, hanem jelentősen meg is könnyíti azt, megkímélve az építtetőt és a kivitelezőt olyan hibák elkövetésétől, amelyek helyrehozása jelentős pénzt és időt emésztene fel később. A métervonal a 0,00 m (földszinti padlószint) felett pontosan 1m magasságban kijelölt vízszintes sík, amely az egész építkezés folyamán kiindulási és viszonyítási síkot jelent a függőleges (magassági) méretek meghatározásához. A métervonal kijelölése és az építkezés során történő folyamatos használata biztosítja az azonos magasságban építendő aljzatok, burkolatok, élek, nyílások pontos kialakítását (valóban „egy vonalba” kerülnek), a szintek és szintugrások könnyű számítását.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

25


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-07/2016_pv1.0

5. ábra

Ideális esetben métervonal már az építkezés kezdetétől fogva rendelkezésre áll; ekkor a nyílászárók beépítése előtt csupán ellenőrizni kell ennek magasságát. A kitűzés történhet hagyományos (libellás) szintezőműszerrel és vízmértékkel vagy

korszerű

lézeres

műszerrel

(ez

képes

kivetíteni

a

meglévő

épületszerkezetekre a beállított szintet). A kitűzött szintet a függőleges szerkezetek (falak, oszlopok) mentén mindenhol jól látható módon (célszerűen krétával) végig kell „vinni”, tehát fel kell rajzolni, ügyelve arra, hogy a métervonal abszolút magassága ne változzon. Az esetlegesen tervezett szintugrásoknál külön figyelni kell arra, hogy a métervonal magassága a szintugrásnak megfelelően változzon. A falnyílás végleges kialakítása után vízmértékkel és fém derékszöggel ellenőrizni kell, hogy a vízszintesek és függőlegesek valóban vízszintesek és

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

26


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-07/2016_pv1.0

függőlegesek-e, illetve a derékszögek szöghelyesek-e. A derékszögek ellenőrzésénél figyelembe kell venni, hogy amennyiben a nyílászáró beépítése után még élvédő felhelyezésére és vakolásra kerül sor az oldalsó kávában, azt a belső falsíkhoz képest enyhe tompaszögben kell kialakítani.

3.6.2 Beépítési hézag méretének meghatározása

6. ábra

A falnyílás mérete a behelyezhetőség és a megfelelő tömítés érdekében a nyílászáró befoglaló méretéhez (tokkülméret) képest a következőképpen alakul: -

ablaknyílás szélessége: tokkülméret + X mm (két oldalt X/2 mm beépítési

hézag) -

ablaknyílás magassága: tokkülméret + Y mm (alul és felül (Y-Z)/2 mm beépítési hézag + Z mm a párkányfogadó elem számára)

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

27


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-07/2016_pv1.0

Lyukacsos vagy egyenetlen felületű falazatok esetén – mind a méretpontos, szabályos

falnyílás

kialakításához,

mind

a

szigetelések

megfelelő

rögzíthetőségéhez – szükséges a falnyílás beépítés előtti kivakolása.

3.6.3 Rögzítési pontok A nyílászáró beépítése leginkább a tokszerkezeten keresztül fúrt speciális beépítő dűbelekkel történik. Vastag külső hőszigetelés alkalmazásakor a szigetelés síkjába kerülő nyílászáró rögzítését speciálisan állítható konzolokkal lehet megoldani, ügyelve a rögzítési pontok helyes megválasztására.

7. ábra

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

28


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

-

ÉpMI-T-EA-01-07/2016_pv1.0

Rögzítési pontok

A – Rögzítési távolságok (kb. 700 mm) B – Távolságok a sarkoktól és osztóprofiloktól (kb. 150 mm) 8. ábra

3.6.4 Ékelés Azon erőket, amik az ablakszintben az ablakra hatnak a tartóékeknek kell átvenniük és a fal irányába elvezetniük. Ezeket csak nyomásterhelésnek szabad kitenni. A megfelelő tokprofil rögzítésére és a tartóék helyes elrendezésére a keretsarkokat, osztókat és a zárak helyzetét kell figyelni.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

29


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-07/2016_pv1.0

9. ábra

3.6.5 Csatlakozási hézag kialakítása Az ablakokat a befogadó szerkezethez megfelelően szükséges rögzíteni. Az ablakok beépítésénél a csatlakozó hézagot úgy kell kialakítani, hogy a csapadékvédelem, a víz- és légzárás, a hő- és páravédelem a felület egészén folytonosan valósuljon meg. -

„kettős védvonal” – 2 szigetelési sík alkalmazása

Két szigetelési síkot akkor lehet alkalmazni, ha a nyílászáró kontúrja kívülről nincs kitéve közvetlenül az eső hatásának, tehát ha beépítési hézagot a külső csapadéktól és szélnyomástól burkolat vagy a tokra rátakaró hőszigetelő

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

30


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-07/2016_pv1.0

vakolatrendszer tökéletesen védi. Ebben az esetben elegendő a következő kétféle szigeteléssel védeni a tokszerkezetet körülvevő beépítési hézagot: o Belső oldali légzárás o Hő- és hangszigetelés Fontos, hogy a két szigetelési sík megszakítás nélkül, folyamatos védvonalként fusson körbe a nyílászáró mentén -

„hármas védvonal” – 3 szigetelési sík alkalmazása

Három szigetelési síkot kell alkalmazni abban az esetben, ha az ablaktok körüli hézagot egyéb anyag, burkolat, szerkezet nem védi az eső hatásától. Ebben az esetben gondoskodni kell a beépítési hézag külső vízzárásáról is. A következő három féle szigeteléssel kell megvédeni a tokszerkezetet körülvevő beépítési hézagot: o Belső oldali légzárás és párazárás o Hő- és hangszigetelés o Külső oldali vízzárás; csapóeső és szél elleni védelem Fontos, hogy mindhárom szigetelési sík megszakítás nélkül, folyamatos védvonalként fusson körbe a nyílászáró mentén. Monolitikus falazat:

10. ábra

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

31


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-07/2016_pv1.0

Kávás falazat:

11. ábra

Három síkú szigetelés:

12. ábra

Ma már léteznek olyan tömítő anyagok, amelyek a külső és belső szigetelőszalag funkcióját egyaránt ellátják. Ezek működése elsősorban a hőmérsékleti

viszonyoktól

függ,

így

tudnak

egyszerre

párazárók

és

páraáteresztők lenni. Lehetséges olyan háromfázisú szigetelés alkalmazása, amely mindhárom funkcióját egy termékben egyesíti. Ez a multifunkcionális szigetelőszalag egy lépésben biztosítja a megfelelő szigetelés követelményeit.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

32


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-07/2016_pv1.0

Tömítőanyagok méretei és anyagai:

13. ábra

Külső vízzárás Egy olyan egyoldalú áteresztő, bőrszerűen lélegző hártya, ami meggátolja a víz szerkezetbe jutását, de elősegíti a szerkezetben már jelen lévő pára kiszellőzését.

Rugalmas

anyagú

legyen,

öntapadó

vagy

megfelelő

kötőanyaggal ragasztható és tökéletesen tapadjon minden aljzatként használt anyagra. Könnyen vakolható (szövettel bevont), valamint időjárás- és UV-álló. Használata során fontos a tökéletes, rés- és hézagmentes tapadás, valamint a nyílászáró körüli folytonosság, a tapadás és folytonosság biztosítása érdekében a ragasztás nem történhet lyukacsos felületre, pl. vakolatlan hőszigetelő falazóblokkra; ilyen falak esetében a káva előzetes vakolása szükséges. Közbenső hő- és hangszigetelés A fal és az ablaktok közötti rést teljesen kitöltő rugalmas szigetelő anyag, amely kompenzálja a tok hőmérsékletingadozás és páratartalom okozta mozgását. Olyan hő- és hangszigetelő tulajdonsággal rendelkezik, amely az idő múltával sem romlik és a páradiffúziót nem akadályozza.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

33


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-07/2016_pv1.0

Fontos a megfelelően széles tartományú hőmérsékletállóság. Belső párazárás Olyan szigetelőanyag ami meggátolja a nedvesség és pára hőszigetelésbe jutását. Rugalmas és öntapadó vagy megfelelő kötőanyaggal ragasztható és tökéletesen tapad minden aljzatként használt anyagra, valamint könnyen vakolható (pl. szövettel bevont). Alkalmazása során fontos a tökéletes, rés- és hézagmentes tapadás, valamint a nyílászáró körüli folytonosság. A megfelelő tapadás és folytonosság biztosítása érdekében a ragasztás nem történhet lyukacsos felületre, pl. vakolatlan hőszigetelő falazóblokkra, ilyen falak esetében a káva előzetes vakolása szükséges. Fugák, rések tömítése Egy ablak beépítésnél még a szigetelőanyagok leggondosabb elhelyezése esetén is keletkezhetnek (pl. sarkok vagy ablakrögzítő fülek mentén) olyan rések, hézagok, amelyeken keresztül a levegő és nedvesség a szerkezetbe juthat, illetve amelyek következtében az épület légtömörsége csökkenhet. Ennek kiküszöbölésére a szigetelő fóliák vagy szalagok felragasztása után azokat alaposan át kell vizsgálni és az esetleges hézagokat további tömítőanyaggal kell lezárni. Az alkalmazott tömítőanyagnak megfelelő tapadással kell rendelkeznie a szerkezetben alkalmazott anyagokhoz, rugalmasnak és UV- és időjárásállónak kell lennie. Fontos, hogy tulajdonságait legalább annyi ideig őrizze meg, mint a beépítésnél alkalmazott egyéb anyagok. 3.6.6 Rögzítőelemek Valamennyi rögzítő résznek a korrózió ellen védettnek kell lennie. A nedvesebb helységek esetén nemesacélt kell alkalmazni. A szerelésnél figyelembe kell venni a fellépő erőket, úgy mint önsúly, szél, használati erők, kiegészítő terhelések. KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

34


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-07/2016_pv1.0

Az alsó, vízszintes tokban alkalmazandó rögzítőelemnek az üvegfalcban különösen jól kell tömítettnek lennie, hogy a víz által okozható problémáknak is ellenálljon. Rögzítés csapokkal

14. ábra

Rögzítés speciális csavarokkal

15. ábra

Rögzítés falkötővassal

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

35


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-07/2016_pv1.0

16. ábra

3.6.7 Ablakok sorolása

17. ábra

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

36


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-07/2016_pv1.0

A vízszintes és függőleges sorolóelemeknél különös figyelemmel kell lenni, hogy az átkötések, átvezetések megfelelően össze legyenek illesztve, így azok vízzárása biztosított legyen.

4.

MELLÉKLETEK

1.sz.melléklet: Felhasznált szabványok és egyéb dokumentumok 2.sz.melléklet: Az irányelv készítésekor érvényes, vonatkozó jogszabályok

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

37


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-07/2016_pv1.0

4.1. sz. melléklet

Felhasznált szabványok

MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1. rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók MSZ EN 12519:2004 Ablakok és bejárati ajtók. Terminológia MSZ EN ISO 10140-1:2016 Akusztika. Épületelemek hangszigetelésének laboratóriumi vizsgálata. 1. rész: Sajátos termékekre vonatkozó alkalmazási szabályok (ISO 10140-1:2016) MSZ EN ISO 717-1:2013 Akusztika. Épületek és épületelemek hangszigetelésének értékelése. 1. rész: Léghangszigetelés (ISO 717-1:2013) MSZ EN 1027:2016 Ablakok és ajtók. Vízzáróság. Vizsgálati módszer MSZ EN 12208:2001 Ajtók és ablakok. Vízzárás. Osztályba sorolás MSZ EN 1026:2016 Ablakok és ajtók. Légzáróság. Vizsgálati módszer MSZ EN 12211:2016 Ablakok és ajtók. Szélteherrel szembeni ellenállás. Vizsgálati módszer MSZ EN 12210:2016 Ablakok és ajtók. Szélállóság. Osztályba sorolás

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

38


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-07/2016_pv1.0

MSZ EN ISO 10077-1:2007 Ajtók, ablakok és társított szerkezetek hőtechnikai viselkedése. A hőátbocsátási tényező számítása. 1. rész: Általános előírások (ISO 10077-1:2006) MSZ EN ISO 10077-2:2012 Ajtók, ablakok és társított szerkezetek hőtechnikai viselkedése. A hőátbocsátási tényező kiszámítása. 2. rész: Numerikus módszer tok- és szárnyszerkezetekhez (ISO 10077-2:2012) MSZ EN ISO 12567-1:2011 Ablakok és ajtók hőtechnikai viselkedése. A hőátbocsátási tényező meghatározása mérőkamrás eljárással. 1. rész: Teljes ajtók és ablakok (ISO 12567-1:2010) MSZ EN 12207:2001 Ajtók és ablakok. Légáteresztés. Osztályba sorolás MSZ EN 1279-5:2005+A2:2010 Építési üveg. Szigetelő üvegegységek. 5. rész: A megfelelőség értékelése GÜTEGEMEINSCHAFT KUNSTSTOFF-FENSTERSYSTEME IM QUALITÄTSVERBAND KUNSTSTOFFERZEUGNISSEE.V. MONTAGEHANDBUCH KUNSTSTOFFFENSTER UND –TUREN VBH – Szakszerű ablakbeépítés greenteQ-kel Internorm nyílászáró tervezési és beépítési segédlet

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

39


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-07/2016_pv1.0

4.2. sz. melléklet

Az irányelv készítésekor érvényes, vonatkozó jogszabályok 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

40

Profile for ÉMI Nonprofit Kft.

Fa ablakok beépítési előírásai  

Építésügyi Műszaki Irányelv-tervezet

Fa ablakok beépítési előírásai  

Építésügyi Műszaki Irányelv-tervezet

Advertisement