Page 1

ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2 ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET

Biztonságtechnikai műszaki tervezés - A védelmi és biztonságtechnikai tervezés műszaki irányelve

ÉMI Nonprofit Kft. 2018

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

1


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

Összeállította: ÉMI Nonprofit Kft. 2000 Szentendre, Dózsa György út 26.

A tervezet kidolgozója: Holman Ágoston Az irányelv elfogadásáért felelős Építésügyi Műszaki Szabályozási Bizottság: Elnök: az építésügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium építésügyi feladatok ellátásában közreműködő szakmai vezetője Tagok: Magyar Építész Kamara, Magyar Mérnöki Kamara, Magyar Szabványügyi Testület, ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Nonprofit Kft., Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Kft., Országos Atomenergia Hivatal, BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, képviselője.

A kézirat lezárva: 2018. április 16. Az MSZB által elfogadott Építésügyi Műszaki Irányelv (ÉpMI) irányelv elektronikus formában hozzáférhető az Építésügyi Műszaki Adattár honlapján

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

2


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

Előszó az ÉpMI-xx-xx-xx/20xx irányelv 1. kiadásához A 2016-2018-os években a Közigazgatás– és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: KÖFOP) keretében lehetőség nyílik jelentős számú új irányelv kidolgozására és közreadására. Az Építésügyi Műszaki Irányelvek olyan területeken nyújtanak hatékony segítséget, ahol jogszabályok, más normák vagy szabványok nem adnak kellő útmutatást. Ezen irányelvek alkalmazása önkéntes, amennyiben azonban jogszabály, vagy más jogi norma írja elő, úgy az annak hatálya szerinti alanyokra nézve kötelező, illetve ha szerződésben, vagy Mintavételi és Minősítési Terv-ben (MMT) kerül rögzítésre, úgy az érintett felekre vonatkozóan kötelező. Az önkéntesség tehát nem azt jelenti, hogy alacsonyabb színvonalat teljesíthet a szolgáltató, hanem legalább a jogszabályokban, szabványokban, építésügyi

műszaki

irányelvekben

kikötött,

vagy

annál

magasabb

színvonalat kell teljesítenie. A vállalkozási szerződésekben a feleknek, a szerződésszerű teljesítés érdekében úgy kell eljárniuk, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, vagyis megfelelő körültekintéssel és gondossággal, illetve a szolgáltatónak azon a társadalmilag elfogadott gazdasági színvonalon kell teljesítenie, amely a jó gazdálkodótól elvárható. Ennek meghatározásában vesznek részt az építésügyi műszaki irányelvek elérendő céljaik között azzal, hogy a tudomány, és a technika olyan elismert eredményeit tükrözik, amelyek már átmentek a gyakorlatba így figyelemmel a gazdasági adottságokra is - általánosan megkövetelhetők. Az Építésügyi Műszaki Irányelveket az Építőipari Műszaki Bizottság által delegált munkacsoportok készítik. Az Építésügyi Műszaki Irányelvek elfogadásáért felelős Építésügyi Műszaki Szabályozási Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Étv.) meghatározottakon túl –

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

3


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

a) figyelemmel kíséri a műszaki haladás vívmányait, elemzi az építésüggyel kapcsolatos hazai és nemzetközi tapasztalatokat, valamint b) szükség szerint, de legalább 10 évente felülvizsgálja az építésügyi műszaki irányelveket és tartalmukat indokolt esetben módosítja1. Az irányelv végleges formáját nyomdai, grafikai előkészítés útján nyeri el. Az ÉMI Nonprofit Kft. egyéb területeken is a szakmai közmegegyezést és műszaki optimumot keresve – további irányelvek megjelentetését tervezi. „A védelmi és biztonságtechnikai tervezés műszaki irányelve” kockázatelemzés alapú, arányos tervezési szempontokat, illetve stratégiai koncepciók megalkotásának módját hivatott javasolni a biztonságtechnikai tervezőknek. A beruházókat az irányelv költséghatékony, illetve a veszélyek mértékével arányos biztonságtechnikai rendszerekkel védi. „A védelmi és biztonságtechnikai

tervezés

műszaki

irányelve”

használatával

a

biztonságtechnikai tervezők, a stratégiai pontok alapján a taktikai (elvi) megoldások

segítségével,

olyan

rendszereket

tudnak

integrálni

a

tervezendő építménybe, amely illeszkedik és alkalmazkodik az építész-, statikus-, és más tervezők munkájába. Mindezzel a tervezés folyamata zökkenőmentesebbé válik és az elkészült védelemi rendszerek organikusan illenek bele az építménybe. Az irányelv választ fog adni, a különböző védelmi rendszerek feladataira, a velük szemben támasztott elvárásokra és azok felhasználási módjára, amelyekkel az épülő vagy felújítás alatt álló építmények felkészíthetőek az elvárt biztonság megvalósítására. Az irányelv által előírt dokumentálási módszerek, az üzemeltetés, és a karbantartás folyamatait is biztonságosabbá, megbízhatóbbá teszi. A

1

Az irányelvek műszaki tartalmának szükségszerű változását igényli az is, hogy jelenleg mintegy 100

darab harmonizált szabvány és jelentős számú új EAD (European Assesment Document = európai értékelési dokumentumok kidolgozása már előrehaladott állapotban van.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

4


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

technikai adatok műszaki tűréshatárait, a biztonságtechnikai tervező a stratégiai koncepciók, illetve a taktikai szempontok alapján határozza majd meg.

Tartalomjegyzék Előszó....................................................................................................................................................... 3 1.

Érvényességi terület ...................................................................................................................... 10

2.

Általános rendelkezések ................................................................................................................ 11

3.

2.1.

Szabályozási környezet bemutatása...................................................................................... 12

2.2.

A műszaki irányelv célja......................................................................................................... 14

2.3.

A műszaki irányelv képzés és dokumentálás ......................................................................... 15

Fogalommagyarázat, értelemező rendelkezések .......................................................................... 16 3.1.

Építmény................................................................................................................................ 16

3.2.

Kockázatelemzés ................................................................................................................... 17

3.3.

Lajstromvizsgálatipont .......................................................................................................... 17

3.4.

Tender terv ............................................................................................................................ 17

3.5.

Költségvetési kiírás ................................................................................................................ 17

3.6.

Megvalósulási terv................................................................................................................. 17

3.7.

Fedvény terv .......................................................................................................................... 18

3.8.

Beruházó................................................................................................................................ 18

3.9.

Megrendelő ........................................................................................................................... 18

3.10.

Tervező .............................................................................................................................. 18

3.11.

Kivitelező ........................................................................................................................... 19

3.12.

Lebonyolító, építési műszaki ellenőr ................................................................................. 19

3.13.

Védelmi terv ...................................................................................................................... 19

3.14.

Vagyon és biztonságtechnikai terv gyengeáram ............................................................... 20

3.15.

Szakág ................................................................................................................................ 20

3.16.

Védelmi koncepció ............................................................................................................ 20

3.17.

Zöldmezős beruházás ........................................................................................................ 21

3.18.

Felújítás ............................................................................................................................. 21

3.19.

Átalakítás ........................................................................................................................... 21

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

5


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

3.20.

Esemény ............................................................................................................................ 21

3.21.

Redundancia ...................................................................................................................... 21

3.22.

Gyengeáram ...................................................................................................................... 21

3.23.

Erősáram............................................................................................................................ 22

3.24.

Sprinkler............................................................................................................................. 22

3.25.

Használati víz ..................................................................................................................... 22

3.26.

Tűzi víz ............................................................................................................................... 22

3.27.

Védelmi válasz ................................................................................................................... 22

3.28.

Védelmi válasz csoport ...................................................................................................... 22

3.29.

Kockázat............................................................................................................................. 22

3.30.

Kockázati csoport .............................................................................................................. 22

3.31.

Védelmi feladat ................................................................................................................. 23

3.32.

Belépési pont ..................................................................................................................... 23

3.33.

Beléptetési pont ................................................................................................................ 23

3.34.

CCTV................................................................................................................................... 23

3.35.

Mágneszár ......................................................................................................................... 23

3.36.

Nyitásérzékelő ................................................................................................................... 23

3.37.

Behatolásjelző ................................................................................................................... 23

3.38.

Beléptető rendszer ............................................................................................................ 23

3.39.

Fizikai akadály .................................................................................................................... 24

3.40.

Élesített tér ........................................................................................................................ 24

3.41.

Ellenkamera ....................................................................................................................... 24

3.42.

Szabotázs ........................................................................................................................... 24

3.43.

Kameraőrjárat.................................................................................................................... 24

3.44.

Látószög ............................................................................................................................. 24

3.45.

Nappali üzem ..................................................................................................................... 24

3.46.

Éjszakai üzem..................................................................................................................... 24

3.47.

Időbélyeg ........................................................................................................................... 25

3.48.

Építmény funkciója ............................................................................................................ 25

3.49.

Szervezet funkciója ............................................................................................................ 25

3.50.

Védett személy .................................................................................................................. 25

3.51.

Adatok kezelése ................................................................................................................. 25

3.52.

Védett adat ........................................................................................................................ 25

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

6


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

4.

5.

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

3.53.

Külső forgalom................................................................................................................... 26

3.54.

Saját tevékenység .............................................................................................................. 26

3.55.

Magas rendelkezésre állási szintű tevékenység ................................................................ 26

3.56.

Elektromágneses/rádiófrekvenciás zavarás ...................................................................... 26

3.57.

Funkcionális lefedettség .................................................................................................... 26

3.58.

Gázérzékelő rendszer ........................................................................................................ 26

3.59.

Tűzoltó rendszer ................................................................................................................ 27

3.60.

Kockázati hatótávolság ...................................................................................................... 27

3.61.

Fedettség ........................................................................................................................... 27

3.62.

Légtér ................................................................................................................................. 27

3.63.

Átlagos mértéket meghaladó forgalmú intézmény........................................................... 27

3.64.

Egy szervezet stratégiai vezetője....................................................................................... 27

A biztonságtechnikai és védelmi tervezés előkészítése ................................................................ 28 4.1.

A szerepkörök meghatározása .............................................................................................. 28

4.2.

A beruházó ............................................................................................................................ 28

4.3.

A műszaki ellenőrrel szemben állított követelmények ......................................................... 28

4.4.

A tervezővel szemben állított követelmények ...................................................................... 29

4.5.

Kivitelezővel szemben állított követelmények ...................................................................... 29

4.6.

A tervezési dokumentáció kezelési módszertana ................................................................. 32

4.6.1.

Tervdokumentáció......................................................................................................... 34

4.6.2.

Titoktartási nyilatkozat .................................................................................................. 34

4.6.3.

Szerződés ....................................................................................................................... 34

4.6.4.

Üzleti titokká való nyilvánítás ........................................................................................ 35

4.6.5.

Adminisztráció ............................................................................................................... 35

4.6.6.

Projekt biztonsági utasítás............................................................................................. 36

4.6.7.

Kivitelezők versenyeztetése .......................................................................................... 36

4.7.

Generáltervezővel szemben állított követelmények............................................................. 36

4.8.

Biztonságtechnikai tervezővel szemben állított követelmények .......................................... 36

4.9.

Üzemeltetővel szemben állított követelmények................................................................... 37

4.10

Karbantartás és szerelés ........................................................................................................ 37

A kockázatelemzés ........................................................................................................................ 38 5.1. 5.1.1.

Kockázatelemzés előkészítése ............................................................................................... 38 Adatgyűjtés ........................................................................................................................ 41

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

7


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

5.1.2.

6.

7.

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

Helyszíni szemle................................................................................................................. 49

5.2.

Védelmi kategória vizsgálat ................................................................................................... 55

5.3.

Fizikai védelem ...................................................................................................................... 57

5.3.

Életvédelem ........................................................................................................................... 61

5.4.

Információvédelem ............................................................................................................... 64

5.5.

Létesítmény és Ellátóhálózati védelem ................................................................................. 71

5.6.

A semleges védelmi dokumentáció ....................................................................................... 75

5.7.

Eseménytér kidolgozása ........................................................................................................ 77

5.8.

Eseménytér elemzés.............................................................................................................. 90

5.9.

Súlyozás ................................................................................................................................. 93

5.9.1.

Védelmi célok és lehetőségek összegzési módszertana .................................................... 96

5.10.

Védelmi koncepció ............................................................................................................ 97

5.11.

Műszaki tartalom ............................................................................................................... 97

5.12.

Kockázatelemzés felülvizsgálata ...................................................................................... 100

A biztonságtechnikai tervezés ..................................................................................................... 101 6.1.

Általános biztonságtechnikai tervezési folyamat alapkövetelményei ................................ 101

6.2.

Tender tervezés alapkövetelményei ................................................................................... 102

6.3.

Kockázatelemzés eredményeinek védelmi kidolgozása ...................................................... 103

6.4.

Védelmi területek meghatározása ...................................................................................... 104

6.5.

Védelmi és biztonságtechnikai rendszerek feladat meghatározása ................................... 105

6.6.

Építészeti és belsőépítészeti szakági tervek elemzése ........................................................ 106

6.7.

Külső vagy kert tervek elemzése ......................................................................................... 107

6.8.

Építménygépészeti szakági tervek elemzése....................................................................... 109

6.9.

Építményvillamossági szakági tervek elemzése .................................................................. 111

6.10.

Tűzvédelmi szakági tervek elemzése ............................................................................... 116

6.11.

Hatósági beavatkozást biztosító követelmények ............................................................ 117

6.12.

Kiviteli tervezés követelményei ....................................................................................... 118

6.13.

Tervezői művezetés ......................................................................................................... 118

6.14.

Megvalósulási tervezés követelményei ........................................................................... 119

Használatbavételi eljárás ............................................................................................................. 120 7.1.

Beüzemelési módszertan .................................................................................................... 121

7.2.

Az elkészült építmény átadási dokumentációja .................................................................. 122

7.3.

Biztonsági megfelelőségi kézikönyv .................................................................................... 125

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

8


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

7.3.1.

Védelmi területek leírása ................................................................................................ 126

7.3.2.

Biztonságtechnikai rendszerek használati szabályai ....................................................... 126

7.3.3.

Építményautomatikai rendszerek használati szabályai ................................................... 127

7.3.4.

Építmény használati szabályok ........................................................................................ 127

7.3.5.

Hatósági beavatkozásokat segítő információk ................................................................ 127

7.4.

Rendszer üzemeltetési utasítás ........................................................................................... 129

7.5.

Rendszerellenőrzési és karbantartási utasítás .................................................................... 130

7.6.

Rendszerfelülvizsgálati utasítás ........................................................................................... 130

7.7.

Változáskezelés.................................................................................................................... 130

8.

Záró rendelkezés ......................................................................................................................... 131

9.

Mellékletek .................................................................................................................................. 133

10.

Függelék................................................................................................................................... 134

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

9


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

1. Érvényességi terület

Ezen irányelv funkciótól függetlenül minden alábbi építmény vagy építmény védelmi tervezésére vonatkozhat, az arányos és optimális biztonsági szint kialakítására. Eszerint egyaránt vonatkozhat a különböző funkciójú építményekre, amely a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 6. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján, a Központi Statisztikai Hivatal elnökének az építményjegyzékről szóló 9006/1999. (SK 5.) KSH közleménye, rendszerbe szedve, taxatív felsorlásban ismerteti az építmények, épületek jegyzékét így, üdülő rendeltetésű építményre; a szállás rendeltetésű építményre. Az oktatási,

nevelési,

gyermekfoglalkoztató,

játszóház

rendeltetésű

építményre; az iroda, igazgatási rendeltetésű építményre; az egészségügyi rendeltetésű

építményre

is

vonatkozik

ezen

irányelv.

A

szociális

rendeltetésű építményre; a művelődési, kulturális, hitéleti rendeltetésű építményre; a vendéglátás, valamint válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás

útján

nyújtott

zeneszolgáltatásra

használt

építményre;

a

kereskedelmi rendeltetésű építményre; a kényszertartózkodásra szolgáló építményre; a sportrendeltetésű építményre; a gépjárműtároló rendeltetésű építményre; valamint a mezőgazdasági rendeltetésű építményre és az ipari rendeltetésű építményre. A továbbiakban építmények. Elsősorban javasolt azonban, az állami hivatalkora, közintézményekre, középítményekre, sportépítményekre és a köz számára megnyitott magánterületekre, valamint az infrastrukturális építményokra (gátak, erőművek, üzemek, raktárak, hidak stb.) történő kiterjesztése. Másodsorban pedig

szállás

vagy

építési

engedély

köteles

lakó

építményekre

vonatkoztatható. Az irányelv tárgyi hatálya alapján két kategóriába soroljuk az építményeket, a következőképpen: állami, EU-s vagy ipari, valamint magánjellegű beruházás. Jelen irányelv a védelmi tervezést egy úgynevezett

súlyozott

kockázatelemzés

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

alapján

végzi,

és

ennek

10


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

megfelelően

a

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

védelmi

terven

belül,

a

biztonságtechnikai

tervek

kidolgozásának szabályait állítja fel. Az építésügyi műszaki irányelv nem vonatkozik, a nem engedély köteles építményekre, honvédségi építményokra, illetve nukleáris építményekre.

2. Általános rendelkezések Ahogy az országos településrendezési és építési követelményekről szóló, többször módosított 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet meghatározza, az építményeknek egészükben és különálló részeikben egyaránt meg kell felelniük a rendeltetés szerinti használhatóság kritériumainak. A rendeltetés szerinti használhatóság alatt, az építmények építésekor kiemelten fontos aspektus az építmények teljes életciklusa során érintett személyek egészségének

és

biztonságának,

védelmének

a

biztosítása.

Az

építmények, építményok és egyéb építmények a rendeltetés szerinti használhatóság kritériumait olyan időtartamon át teljesítik, mely – rendszeres karbantartás mellett – gazdaságilag és funkcionálisan egyaránt ésszerű. Az építmények nem csupán funkcionális szempontok szerint épülnek, építészeti megoldásaiknak az esztétikus táj- és a településképbe is kell illeszkedniük. Az építménynek meg kell felelnie a rendeltetési célja szerint a) az állékonyság és a mechanikai szilárdság, b) a tűzbiztonság, c) a higiénia, az egészség- és a környezetvédelem, d) a biztonságos használat és akadálymentesség, e) a zaj és rezgés elleni védelem, f) az energiatakarékosság és hővédelem, g) az élet- és vagyonvédelem, valamint h)

a

természeti

erőforrások

fenntartható

használata

alapvető

követelményeinek, és a tervezési programban részletezett elvárásoknak.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

11


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

A rendeltetés szerinti használhatóság alapvető követelményeinek úgy kell megfelelni, hogy a magyar nemzeti szabványt, illetve más hatályos rendelkezéseket, az arra vonatkozó irányelveket (így például az építésügyi műszaki irányelvet) s ezek előírásait követni kell, vagy ezekkel egyenértékű teljesítést biztosító megoldásokat kell alkalmazni. Utóbbi esetben az egyenértékűséget dokumentálni szükséges. Az építménynek és részeinek, szerkezetének, beépített berendezésének és vezetékrendszerének

tervezésekor

és

megvalósításakor

a

hozzáférhetőségre kiemelt hangsúlyt kell fektetni, hogy azok, karbantartás, korszerűsítés, esetleges csere céljából – a csatlakozó szerkezetek állékonyságának veszélyeztetése nélkül – elérhetők, szerelhetők és hozzáférhetők legyenek. Az építmények egészének és részeinek, berendezésinek az állékonyság és a mechanikai szilárdság, valamint a rendeltetésszerű és biztonságos használat kritériumainak egyaránt meg kell felelniük a tervezett vagy becsült élettartamuk alatt. A magyar nemzeti szabványokban meghatározott biztonságot megteremtve kell megfelelniük a rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek, s a várható hatások okozta ártalmak ellen egyaránt védelmet kell nyújtaniuk, a várható mértékű terheléseknek, hatásoknak ellen kell állniuk az építmény rendeltetésszerű használata során. 2.1. Szabályozási környezet bemutatása A 2016-2018-as években a KÖFOP program keretében lehetőség nyílik jelentős számú új irányelv kidolgozására és közreadására. Az Építésügyi Műszaki Irányelvek olyan területeken nyújtanak hatékony segítséget, ahol szabványok vagy jogszabályok nem adnak kellő útmutatást. Ezen irányelvek alkalmazása önkéntes, amennyiben azonban szerződés műszaki részében vagy Mintavételi és Minősítési Tervben kerül rögzítésre – kötelező érvényű lehet. Az Építésügyi Műszaki Irányelveket a Bizottság által létrehozott munkacsoportok készítik. Az Építésügyi Műszaki Irányelvek

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

12


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

elfogadásáért felelős Bizottság – az Étv-ben meghatározottakon túl – a) figyelemmel kíséri a műszaki haladás vívmányait, elemzi az építésüggyel kapcsolatos hazai és nemzetközi tapasztalatokat, valamint b) szükség szerint, de legalább 10 évente felülvizsgálja az építésügyi műszaki irányelveket és tartalmukat indokolt esetben módosítja. Az elmúlt évtizedekben jelentős fejlődés ment végbe mind technikailag mind szakképzettség tekintetében a biztonságtechnikában. Habár manapság a biztonságtechnikai feladatok az építkezések során jelen vannak, és számos tevékenységet

lefednek,

mégis

a

teljes

építkezést

átlátó,

s

a

biztonságtechnikát, mint stratégiai szemléletmódot alkalmazó felelős mérnök még javarészt hiányzik a tervezési szinten. Az építkezési beruházások során hiányzik a biztonságtechnikai mérnök által betöltött feladatkör szerepének felismerése. Ugyanis az építkezési beruházások során a különböző területek (munkavédelmi, tűzvédelmi, vagyonvédelmi) szakemberei és tervezői jelen vannak, és a szakfeladataikat elvégzik, mégis szükséges annak a szerep- és feladatkörnek a megteremtése a generáltervező képviseletében, mely - szükséges építőipari ismeretekkel és tapasztalattal is rendelkezve - a különböző területek szakembereit az építkezés

egyes

fázisait

megfelelően

interpretálja

a

védelmi

és

biztonságtechnikai tervben. Különösképpen szükséges a megfelelő jogi ismeretekkel rendelkező és a jogszabályi előírások szerint az egyes területekért

felelős

személy,

bizonyos

jogosítványokkal

rendelkező

szakemberekkel való folyamatos kapcsolattartás annak érdekében, hogy az építmény, munka-, tűz- és védelmi intézkedései egyetlen koherens biztonsági rendszerbe illeszkedjenek. Az

építői

tervezésben

hiányoznak

azon

törekvések,

melyek

a

biztonságtechnika stratégiai szerepét felismerve nem csupán ad hoc, egyegy speciális feladatkörrel biztosítanák az építményt, hanem teljes körűen, a szakterületeket egy egységes rendszerként összefogva felelnének annak biztonságáért. A biztonságtechnika nem csupán egy már elkészített építmény őrzés-védését jelenti, sokkal inkább egy összetett, organikusan

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

13


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

fejlődő feladatot a tervezéstől egészen az üzembe helyezés utánig. A szerepkör nem helyettesíti a bizonyos területek szakembereit az építkezések folyamán, hiszen megfelelő végzettséggel, jogi felelősséggel járó feladattal a munkavédelmi, tűzvédelmi, vagyonvédelmi, tervezők rendelkeznek. A biztonságtechnikai mérnök őket koordinálva biztosítja a tervek, a félkész és a készépítmény biztonságát. Felmerül a kérdés, mitől válik a biztonságtechnikai feladatkör komplex, átfogó, stratégiai jellegűvé? A komplex, átfogó, stratégiai jelleg nem csupán abból adódik, hogy a biztonságtechnikai mérnök rendkívül sok előre tervezett és ad hoc feladattal rendelkezik, melyeket a tervezés és a kivitelezés teljes folyamán elvégez és átlát. Ő az, akit a különböző érintettek biztonságérzetének növelésére dedikálnak. A biztonságérzet rendkívül szubjektív fogalom, mely nagyon sok tényezőből tevődik össze. Vannak konkrét elemei, amitől javulhat, de vannak egészen elvont tényezők, melyek azonban mégis befolyásolják. Az elvont tényezők közé tartoznak bizonyos előítéletek, az építőiparág jellegéből és korábbi tapasztalatokból adódó külső bizalmatlanság. A bizalmatlanság számos területen, különböző szereplők között megjelenhet az építkezési projekt folyamán: a tervező és a generálkivitelező közt; a generálkivitelező és az őrzés-védő szerv között; a megrendelő és generálkivitelező között, vagy akár a generálkivitelező cégben a belső munkatársak között. A biztonságtechnikai mérnök segíti a szervezeti bizalom kialakulását azáltal, hogy támogatja a szervezeti bizalmat

befolyásoló

tényezőket,

így

folyamatosan

monitorozza

a

folyamatok szabályos és rugalmas elvégzését és a szervezeten belüli illetve a szervezetek közti kommunikációt. A biztonságtechnikai mérnöknek szintén feladata, hogy a konkrét elemekből kiszűrje azokat, melyek a biztonságérzet növekedését elősegítik. 2.2. A műszaki irányelv célja Jelenleg hazánkban a védelmet igénylő építmények tervezése, kivitelezése során a biztonságtechnikai eszközök alkalmazása a mérnöki szemlélet

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

14


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

móddal ellentétesen, ad hoc módon, normatív szabályozás nélkül zajlik. Ma Magyarországon nincs olyan irányelv, amely szabályozná az állami hivatalok,

közintézmények,

középítmények,

börtönök,

rendvédelmi

építményok, akár sportépítmények vagy a közforgalom számára megnyitott más magánterületek biztonságtechnikai megoldásait. Fentiekre tekintettel, a biztonságtechnikai koncepció hiánya és az ebből fakadó tervhiányosságok felmérhetetlen veszélyeket és aránytalanságokat hordoznak magukban. Hatóságok feladatait segítő adminisztráció elvégzéséhez ad segítséget, így az

Országos

Tűzvédelmi

Szabályzat

által

előírt

tűzvédelmi

és

katasztrófavédelmi feladatok mellett, a vagyonvédelmi és a közbiztonsági szempontok figyelembevétele is megtörténik a köznyugalom és közrend fenntartása érdekében. A megelőzési, menekítési, vagy kivizsgálási feladatok, valamint védelmi szempontok összehangolását fogja segíteni az irányelv által javasolt tervezési, üzemeltetési és karbantartási megoldási javaslat. A megelőzés és az esetleges kármentés is hatékonyabbá válik mindezek megalkotásával és betartásával. 2.3. A műszaki irányelv képzés és dokumentálás A

megnevezett

szereplők

által

alkalmazott

és

a

VÉDELMI

ÉS

BIZTONSÁGTECHNIKAI TERVEZÉS-sel, kivitelezéssel és üzemeltetéssel kapcsolatos

feladatokat

ellátó

személyeknek

feladatukhoz

és

felelősségükhöz igazodó képzésben kell részesülniük a vonatkozó előírásokból. A képzést még a felelősség elvállalása és a munka megkezdése előtt kell megkapniuk és ezt dokumentálni kell. A képzésre vonatkozó iratokat a beruházás műszaki ellenőrének bizalmasan kell kezelnie, meg kell őriznie és kérés esetén az illetékes hatóság számára hozzáférhetővé kell tenni. A képzést igazoló dokumentumokat a beruházás műszaki ellenőre/építtetője az építmény szavatossági idejének végéig kell, hogy megőriznie. Az oktatásra vonatkozó iratokat személyi változás vagy munkakör megváltozása esetén ellenőrizni kell. Műszaki ellenőr vezetésével és/vagy

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

15


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

ellenőrzése mellett az adott beruházás kapcsán a szereplőket ki kell oktatni még akkor is, ha már részesültek korábban hasonló oktatásban. Mivel az oktatás személyhez és nem céghez kötött, ezért az oktatásban részt vett személyek nevét és az oktatás érvényességét figyelemmel kell kísérni. Abban az eseteben, ha bármely oktatott fél nem tud a projekt végéig dolgozni, bármilyen okból, akkor jeleznie kell a hozzá tartozó szervezet vezetőjének, és az érintett szervezetnek kötelessége, új személy oktatásáról gondoskodni. Amennyiben a műszaki ellenőr személye cserélődik a projekten, abban az esetben a régi műszaki ellenőrnek kell az oktatást megtartania az új szereplőnek. Továbbá az új műszaki ellenőrrel ismertetnie kell a titkokon kívül, azt a személyzeti állományt, akik a projekten reszt vesznek, minden szervezetet és szervezeti egységet beleértve. A projekt titok anyagának, és az azzal kapcsolatba kerülő személyi állománynak figyelemmel kísérése, a műszaki ellenőr feladata. Minden változást a kockázat elemzés segítségével elemeznie kell, és integrálni a védelmi tervbe. Abban az esetben, ha a projekten úgynevezett pótmunkával járó pót költségeket kell megvalósítani, akkor az összes pótmunkát összevetve, a kockázatelemzést újra el kell készíteni. Az oktatásban részesült személyeket, a munkaviszonyuk megszűnésekor vagy a szerepkörük változásakor, a munkakör fennmaradása esetében, haladéktalanul pótolni kell.

3. Fogalommagyarázat, értelemező rendelkezések 3.1. Építmény Építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagra, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj,

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

16


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az építmény és műtárgy gyűjtőfogalma). 3.2. Kockázatelemzés A tervezési tevékenység kezdeti fázisa, amelyben a biztonságtechnikai tervező, a szükséges vizsgálatok után, megkeresi az építményt fenyegető veszélyeket, és azokat a megfelelő módon elemzi. 3.3. Lajstromvizsgálatipont Meghatározható gyakoriság esetén: Szituáció

+

Védelmi

kategória

+

Gyakoriság

+

Helyiség

=

Lajstromvizsgálatipont Nem meghatározható gyakoriság esetén: Szituáció + Védelmi kategória + Helyiség = Lajstromvizsgálatipont 3.4. Tender terv A tervezési program meghatározása után elkészült első terv, mely koncepciók

alapján

készül.

Célja,

hogy

az

építtető

ez

alapján

versenyeztethesse a kivitelezőket, és kiválaszthassa a legmegfelelőbb szereplőt. 3.5. Költségvetési kiírás A tender terv kiegészítése, mely az összes felhasználandó, beépítendő anyagot, eszközt, illetve gyártmányt rendezi listába, egységárra és összes egységárra vonatkoztatva. 3.6. Megvalósulási terv A Megvalósulási terv készítésének célja az elkészült berendezés pontos dokumentálása az üzembe helyezési - és az átadás-átvételi vagy kötelezően létesülő rendszerek esetén a használatbavételi eljárás lefolytatásához,

a

későbbi

üzembentartói,

fejlesztési

feladatok

megalapozásához.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

17


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

(Magyar

Mérnöki

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

Kamara:

Tervdokumentációk

tartalmi

és

formai

követelményeinek szabályzata) 3.7. Fedvény terv A Fedvény a kiviteli tervnél pontosabb, részletesebb terv, de csak az építmény, építmény, vagy építmény egy –egy valamilyen indokkal, műszaki szükség szerint kiemelt részletét tartalmazza. 3.8. Beruházó A beruházó az a természetes vagy nem természetes személy, amely felel beruházás költségeinek előteremtéséért és az elvégzett munka kifizetésért, továbbá a tervezett beruházással kapcsolatos feladatok összehangolásáért, a tervek és engedélyek beszerzéséért. Amennyiben a tulajdonos és beruházó nem ugyanaz a személy a feladatok szétválhatnak, amelyet külön szerződésben kell rögzíteni. 3.9. Megrendelő A beruházó az a természetes vagy nem természetes személy, amely megrendeli az építményt. A megrendelő és az építmény bérlője/ használója nem mindig ugyanaz a személy. 3.10. Tervező A Tervező aztermészetes vagy nem természetes személy, akinek feladata a tervezés során a beruházó és egyéb szereplők legkülönbözőbb szempontjainak összegyűjtése és összehangolása a törvényi előírások és szabályozások,

valamint

a

területi

és

környezeti

sajátosságok

figyelembevételével, az építményt részletesen megrajzolja elektronikusan, vagy papír alapon, megalkotja az árazatlan költségvetését a kivitelezésnek, és leírja a műszaki tartalmat.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

18


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

3.11. Kivitelező „Vállalkozó kivitelező: az az építőipari kivitelezési tevékenységet üzletszerű gazdasági tevékenységként végző vállalkozó amely, vagy aki a kivitelezői láncolatban elfoglalt helye és szerződés szerinti pozíciója alapján fővállalkozó kivitelező, megrendelő vállalkozó kivitelező vagy alvállalkozó kivitelező lehet [Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormány rendelet 191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 2. § k) pont].” 3.12. Lebonyolító, építési műszaki ellenőr Lebonyolító, műszaki ellenőr az a magánszemély, vállalkozás vagy közhasznú társaság, amely a beruházó vagy az építtető megbízottjaként az építmény és az építményhez kapcsolódó terek kivitelezési munkák koordinálását fogják végezni, értékeli a kivitelező által elvégzett munkát, a teljesítés igazolást, az anyagjóváhagyást, és a hibalistákat készíti el és ellenőrzi, hogy a lebonyolító vagy az építtető érdekei minden műszaki csomópontban

és

részletben,

teljesüljenek.

Terv

változás

esetén

megállapítja annak műszaki és gazdasági szükségességét és lehetőségét, valamint tervező és kivitelező közti vélemény eltéréskor döntést hoz a beruházó vagy építtető javára. A lebonyolító, műszaki ellenőr feladata továbbá, hogy a védelmi és biztonságtechnikai tervek alapján megvalósult kockázat elemzésből fakadó kockázatok és védelmi válaszok a valóságban a kivitelezés folyamán úgy valósuljanak meg, ahogy a tervek szólnak, változás esetén a kockázat elemzésben meghatározott irányok legyenek az elsődlegesek. 3.13. Védelmi terv Az a terv, mely az építmény összes egységét, helyiségét, külső és belső tereit felosztja, ahhoz eseményeket rendel, majd ezen eseményekhez védelmi választ ad, hogy az esemény bekövetkezésének kockázatát csökkentse illetve a bekövetkezett esemény hatását leredukálja. Mindezt úgy, hogy mind az események meghatározása, mind a védelmi válasz ésszerű keretek közé legyen szorítva. A védelmi terven, minden olyan

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

19


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

védelmi választ fel kell tüntetni, amely a súlyozás után megvalósulásra kerül. Ez a terv minden gyenge, erős áramú, mechanikai és életvédelmi, nem utolsó sorban pedig a cyber védelem részleteit is tartalmazza. A védelmi terv a megvalósulási tervdokumentációban lesz teljes, de a kiviteli terveken is szerepeltetni kell, a más szakági tervezők által megalkotott védelmi válaszokat. (pl. légtechnikai tűzcsappanytyú). 3.14. Vagyon és biztonságtechnikai terv gyengeáram A vagyon és biztonságtechnikai terv részletesen bemutatja a gyengeáramú vagyonvédelmi rendszerek házlózatának felépítését, és a kábelezések nyomvonalait. A vagyon és biztonságtechnikai tervhez kapcsolódó műszaki leírás, pedig a technológiai utasításokat tartalmazza. 3.15. Szakág Építészeti szakágnak nevezünk, minden olyan építőipari tevékenységet amely egymástól eltérő feladatokat, szakmai kompetenciákat tartalmaz. (Gépész, elektromos, statikus, építész, biztonságtechnika.) 3.16. Védelmi koncepció A védelmi és biztonságtechnikai tervező által készített kockázatelemzésen alapuló védelmi válaszok összessége, amely az építtető általi súlyozást még nem tartalmazza, tehát minden kockázatra minden védelmi választ meghatároz. Ennek a tervnek a feladata, hogy tájékoztassa az építtetőt minden védelmi és biztonságtechnikai részletről, hogy a kockázati csoportok és védelmi válaszcsoportokon kívül, az autonóm kockázatokat és az autonóm védelmi válaszokat megismerhesse, illetve dönthesse azok kiépítésének gazdasági lehetőségeiről. A beruházás kiviteli tervei nem mindig azonosak a védelmi koncepcióval, hiszen az autonóm kockázatokra adott autonóm védelmi válaszok megadása az építtető kompetenciáját képzik. A védelmi koncepciót a védelmi és biztonságtechnikai mérnök alkotja meg.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

20


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

3.17. Zöldmezős beruházás Az beruházás alatt azt a beruházást értjük, melyek korábbi mezőgazdasági területen jön létre. Nincsenek vagy minimálisak a kötöttségek, leginkább környezetvédelmi előírásoknak kell megfelelni. Legtöbb esetben az infrastruktúra teljes egészében hiányzik. 3.18. Felújítás Az építményen vagy ahhoz tartozó környezetében végzett összes olyan munkálat, ami nem engedélyköteles. A felújítás során, az építmény védelmi terveben meghatározásra került és alkalmazott eszközök nem változhatnak engedélyezés nélkül. 3.19. Átalakítás Az építményen vagy ahhoz tartozó környezetében végzett összes olyan munkálat, ami engedélyköteles. Átalakítás során védelmi terv szabályait is figyelembe kell venni. 3.20. Esemény Eseménynek

nevezünk

minden az

építmény

vagy

az

építmény

környezetében létrejövő történést, amely kihatással lehet az építményre vagy,

az

építményben

tartózkodó

személyekre,

értékekre

vagy

információkra. 3.21. Redundancia Új információt nem tartalmazó jelek, vagy szövegek halmaza, amely segítségével a közölt információ célba érése biztonságosabb, valamint a fogadó félnek egyszerűbb az értelmezése. 3.22. Gyengeáram Az analóg és digitális jelátviteli technikákat, az analóg elektronikát és az informatikai rendszereket.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

21


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

3.23. Erősáram Az a villamos áram, amely olyan nagy teljesítményű, hogy élet és vagyonbiztonság szempontjából veszélyes lehet. Minden olyan elektromos eszköz,

amelynek

beszerelését

és

felülvizsgálatát

az

OTSZ-nek

megfelelően kell elvégezni. 3.24. Sprinkler Automatizált tűzoltó, öntöző rendszer. 3.25. Használati víz A

háztartási felhasználású

vizet

amely például: a

mosószer és

szennyezőanyag tartalmú (víz alapú) folyadék. Szennyezőanyag-tartalma nem jelentős, vízhozama/mennyisége csekély. 3.26. Tűzi víz Az építményok beépített tűzoltó rendszerei oltóanyaga a víz. (lehetnek kivételek) 3.27. Védelmi válasz Minden felvázolt kockázatra reagáló megoldási javaslat, amely vagy megelőzi, vagy elhárítja azt, vagy a kármentés folyamatát segíti elő annak bekövetkeztekor a károkkal szemben. 3.28. Védelmi válasz csoport Minden felvázolt kockázatra reagáló megoldási javaslatok halmaza, amely vagy megelőzi, vagy elhárítja, vagy a kármentést folyamatát segíti elő. 3.29. Kockázat Minden olyan szituációt, amelyet egy esemény nem megfelelő lezajlásából következhet. Ezek, kimenetele vagyoni kárt, információvesztést, emberi életet veszélyeztet, vagy egyéb kárt okozhatnak. 3.30. Kockázati csoport Egyazon eseményhez tartozó kockázatok különböző kimenetelei.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

22


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

3.31. Védelmi feladat Minden védelmi és biztonságtechnikai eszköznek, a kockázatelemzésre visszafejthető technikai megoldása, amely egy vagy több konkrét kockázatra vagy kockázati csoportra ad választ. 3.32. Belépési pont Térelválasztások

közti

áthaladási

lehetőség,

amelyen

regisztrált

áthaladással lehet csak keresztülmenni. 3.33. Beléptetési pont Az a pont, ahol az adott építménybe a személyek vagy gépjárművek az ellenőrzött be és kilépés történik. 3.34. CCTV Closed-Circuit Television angol kifejezés rövidítése, melynek jelentése zárt láncolatú biztonsági kamerarendszer. 3.35. Mágneszár Elektromágneses

működési

elven

működő

zárszerkezet,

amely

meghatározott jelzésre zár vagy nyit. 3.36. Nyitásérzékelő Azok a berendezések, amelyek a nyílászárók rendeltetésszerű vagy illetéktelen használatát jelzik. 3.37. Behatolásjelző Az építménybe vagy területre való illetéktelen bejutást jelző rendszer. Lehet néma illetve hanghatással járó jelzőrendszer is. 3.38. Beléptető rendszer A beléptető rendszerek többfélék lehetnek pl: kártyás, újlenyomatos, kódos, integrált stb. A közös bennünk, hogy az építménybe való bejutást csak ellenőrzötten és engedéllyel lehet csak végrehajtani.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

23


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

3.39. Fizikai akadály Azokat az eszközöket, amelyek az építménybe való bejutást teszik lehetetlenné vagy nehezítik. 3.40. Élesített tér Egy adott területen, helyiségben, vagy teljes építményben történő változásokat, csak az odatelepített eszközök lehetőségeiből érzékelhető adatok alapján történő megfigyelése. 3.41. Ellenkamera A biztonságtechnikai megfigyelő eszközök alapelvére támaszkodó eszköz, amely a szabotázs ellen dolgozik. 3.42. Szabotázs védelemi rendszerek külső vagy belső illetéktelen szándékos rongálása, paraméterek elállítása vagy kikapcsolása. 3.43. Kameraőrjárat A modern, beprogramozható kamerák az előre beállított időpontokban a mozgásukkal végig követik a beállított útvonalat. (lehet mindkettő random is, azzal a kikötéssel, hogy minimum időt és útvonalat beállítunk). 3.44. Látószög Az a terület, amit az adott kamera egy pozícióból képes látni. 3.45. Nappali üzem A reggel 6-tól este 18 óráig tartó műszakot nappali üzemnek nevezzük. 3.46. Éjszakai üzem Az este 18-tól reggel 6 óráig tartó műszakot éjszakai üzemnek nevezzük.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

24


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

3.47. Időbélyeg Az időbélyeg azt hivatott igazolni, hogy egy adott dokumentum egy időpillanatban lett beérkeztetve vagy jött létre, de időbélyeget lehet egy az adott építménybe való be és kilépés regisztrációjára is használni. 3.48. A

Építmény funkciója beruházással

érintett

építmény

megvalósítást

követő

tervezett

hasznosítási lehetőségei (pl. állami szervezet elhelyezését biztosító építmény, általános irodaház, sportépítmény, egészségügyi intézmény, oktatási intézmény stb.). 3.49. Szervezet funkciója A beruházást követően az építményt használó működési jellemzője, illetve jellemzői. Az elsődleges (építmény) funkció mellett a szervezet működésére jellemző hasznosítási lehetőségek (pl. minisztériumi szervezet nyilvános ügyfélkörrel, készpénzforgalom is jellemző, nemzetközi, vagy nagy létszámú események lebonyolítását is biztosítja, az építményben kiemelt sürgősségű műtéti beavatkozásokat végeznek, az intézmény több kutató laboratóriummal rendelkezik stb.). 3.50. Védett személy A védett személyek és a kijelölt építmények védelméről szóló 160/1996. (XI.5.) számú kormányrendelet szerint, vagy attól függetlenül privát védelmet igénybe vevő személyek köre. 3.51. Adatok kezelése Az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló (2011. évi CXII.) törvény 3. § 10. szerinti definíció. 3.52. Védett adat Egyedi

kezelést

igénylő,

a

szervezet

működéséhez

hozzátartozó

technológia, szabadalom, egyedi/speciális, illetve minősített adatok.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

25


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

3.53. Külső forgalom A kockázatelemzéssel felmért szervezet munkavállalóin kívüli szervezeti, és/vagy személyi kör, mely az építménybe valamilyen jelleggel jogosultan beléphet, illetve tartózkodhat. 3.54. Saját tevékenység A

kockázatelemzéssel felmért szervezet

feladatellátásaihoz tartozó

munkavégzés és működés biztosítás. 3.55. Magas rendelkezésre állási szintű tevékenység A szervezet alapfeladatai közé tartozó olyan tevékenység, melynek fenntartását kedvezőtlen biztonsági, védelmi, vagy műszaki körülmények között is biztosítani szükséges. Ilyen lehet többek között például egy informatikai

rendszer

működtetése,

egy

sürgősségi

betegellátás

fenntartása, közszolgáltatási rendszer működtetése stb. 3.56. Elektromágneses/rádiófrekvenciás zavarás Minden olyan tevékenység, vagy működő berendezés a beruházásban érintett ingatlanon, vagy annak környezetében, melynek üzemszerű, vagy hibás működéséből adódóan az emberi szervezetre, vagy elektronikus eszközökre káros, illetve zavaró hatás jelentkezik. 3.57. Funkcionális lefedettség Egy biztonságtechnikai rendszer kiépítettségének a mértéke és jellege, abból a szempontból, hogy az építmény, illetve a benne működő szervezet működéséhez kapcsolódó kockázatokat az elvárható területi és képességi megvalósítással kezeli-e. 3.58. Gázérzékelő rendszer Az építmény biztonságos üzemeléséhez kiépített rendszer, mely jellegénél fogva szénmonoxid, vagy propán-bután szint érzékeléshez kapcsolódó riasztást, vagy vezérlést (pl. mágnesszelep zárás, kazán leállítást, szellőztető ventillátor működtetés) végez.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

26


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

3.59. Tűzoltó rendszer Az automatikus oltórendszer és a (száraz, illetve nedves) tűzcsap rendszer gyűjtőfogalma. 3.60. Kockázati hatótávolság Az elemzett kockázatokhoz tartozó távolság, melyen belül a kockázathoz tartozó esemény bekövetkezése esetén hatásmechanizmusában érinti környezetét. 3.61. Fedettség Olyan természetes, vagy mesterséges környezeti elemek, melyek egy kockázatot hordozó esemény bekövetkezésekor, a hatás terjedését korlátozzák, vagy megakadályozzák. 3.62. Légtér Az irányelvben valamilyen repülőtér működéséhez létrehozott, vagy légitevékenység gyakorlásához, térbeli kiterjedéssel (oldal és magassági határokkal) ellátott terület. 3.63. Átlagos mértéket meghaladó forgalmú intézmény Minden olyan nagy forgalmat bonyolító hely (pl. bevásárló központok, rendezvény helyszínek), vagy jelentős közlekedési csomópont (vasúti, vagy buszpályaudvar, jelentős átszállóhely, repülőtér), mely folyamatosan, vagy működéséhez

tartozóan

rendszeresen,

nagy

létszámú

jelenléttel

jellemezhető. 3.64. Egy szervezet stratégiai vezetője Azon vezetők köre, akik az adott szervezet részéről védendő körbe tartoznak különleges státuszuk, vagy egyedi (működést meghatározóbefolyásoló) szaktudásuk révén. (pl. Személyvédelemben részesülő közjogi méltóság, egy alkalmazott szabadalom/technológia birtokosa).

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

27


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

4. A biztonságtechnikai és védelmi tervezés előkészítése 4.1. A szerepkörök meghatározása Minden projekt elején, az építtető által meghatározott lebonyolítónak, kötelessége az összes résztvevő felet, tervezőt, kivitelezőt, építtetőt, önmagát, mint lebonyolítót, megismertetnie a többi féllel, és ismertetnie kell, ki milyen hatáskörrel rendelkezik a projekten. A hatáskörök meghatározásán kívül az információ közlések útját is meghatározza a lebonyolító, a gyors és hatékony kivitelezés érdekében. Minden résztvevő féllel tisztázni kell, a feladatát e műszaki irányelvvel kapcsolatban, hogy a lebonyolító érdekei a lehető legmagasabb színvonalon legyenek képviselve. Az ilyen értekezlet, a kivitelező munkaterület átvételétől számított 10 munkanapon belül kell, megtörténjen. 4.2. A beruházó A beruházó az a természetes, vagy nem természetes személy, amely felel beruházás költségeinek előteremtéséért és az elvégzett munka kifizetésért, továbbá a tervezett beruházással kapcsolatos feladatok összehangolásáért, a tervek és engedélyek beszerzéséért. Amennyiben a tulajdonos és beruházó nem ugyanaz a személy a feladatok szétválhatnak, amelyet külön szerződésben kell rögzíteni. Ennek az irányelvnek a célja, hogy a 2. pontban megnevezett építményeket rendeltetésszerűen használó személyeket és az építmény értékeit a lehető legmagasabb szinten megvédje. 4.3. A műszaki ellenőrrel szemben állított követelmények Az alábbiak a műszaki ellenőr feladatai, az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet szerint (a továbbiakban: Kivitelezési kódex). A műszaki ellenőr feladatainak jelentős része bizonyos iratok illetve tevékenységek végrehajtásának ellenőrzése, így a jogerős és végrehajtható építési (létesítési) engedély és a hozzá tartozó, jóváhagyott építészeti- műszaki tervdokumentáció, valamint a kivitelezési tervek alapján az építőipari kivitelezési tevékenység, az építésiszerelési munka szakszerűségének ellenőrzése. Feladatai közé tartozik

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

28


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

továbbá az építmény kitűzése helyességének, szükség esetén speciális talajmechanikai, környezetvédelmi és egyéb felmérések, vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése. A hatósági előírások és engedélyek, határidők és a minőségi előírások, valamint a szerződések megtartásának folyamatos ellenőrzése; az építési napló(k) ellenőrzése, a bejegyzések és egyéb jegyzőkönyvek

ellenjegyzése,

észrevételezése.

A

hibáknak,

a

hiányosságoknak, az építési naplóban való feltüntetése; a műszaki, illetve gazdasági szükségességből indokolt terv béli változtatások javaslatára az építtető részére; a munkák lezárása előtt azok mennyiségi és minőségi ellenőrzése.

Az

építményfajták

átadás-átvételi műszaki

eljárásban

való

teljesítmény-jellemzőinek

részvétel;

egyes

ellenőrzése;

a

technológiával összefüggő biztonsági előírások betartásának ellenőrzése; a beépített

anyagok,

nyilatkozatainak

szerkezetek

ellenőrzése;

és

pénzügyi

berendezések elszámolások,

teljesítmény felmérések

ellenőrzése; teljesítésigazolások kezelése; műszaki igazolás kiállítása. A műszaki ellenőr legfontosabb feladata, a projektek elején történő projekt titok kezelési és kivitelezési oktatása, annak adminisztrálása és levezetése minden érintett fél részére. 4.4. A tervezővel szemben állított követelmények Ezen irányelv szerinti építményok védelmi és biztonságtechnikai tervezését, csak olyan biztonságtechnikai mérnök tervezhet, aki a vonatkozó oktatáson részt vett, és sikeres vizsgát tett. A tervező építészmérnök szorosan együtt kell, hogy működjön a többi tervezővel

úgy,

mint

gépész,

villamossági

és

biztonságtechnikai

mérnökökkel, mindezt a beruházóval történő folyamatos konzultációval. 4.5. Kivitelezővel szemben állított követelmények Ezen irányelv alapján tervezett építmény kivitelezésére, csak olyan kivitelező vállalkozhat, amely szerződéses viszonyban áll, vonatkozó oktatáson sikeres vizsgát tett személlyel.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

29


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

Az építkezési projekt folyamán nem csupán a munka- és tűzvédelmi intézkedéseket kell garantálni, hanem az építkezési kivitelezés biztonságát. Az építkezési munkaterület biztonságának megteremtése új feladatokat és szerepköröket teremt az építkezési projekt során, melynek szintén jelentős személyi, illetve tárgyi követelményei vannak. Az építkezési munkaterület biztonsága alatt a személy- és vagyonőrzés rendeltetésszerű ellátását értjük, melyeket a 2005. évi CXXXIII. törvény egyaránt meghatároz. Az ún. Szolgálati utasítás e törvényre alapozva foglalja egységes rendszerbe azon szabályok összességét, melyek biztosítják a személy és vagyonőrzés rendeltetésszerű

ellátását.

Az

építkezések

során

gyakran

a

generálkivitelező cég egy vagyonőrszolgálatot bíz meg az építkezési munkaterület biztonságának garantálására. A generálkivitelező cég (megbízó)

és

a

megbízott

vagyonőrszolgálat

az

érvényben

lévő

jogszabályok, és a közös megegyezésen alapuló szolgálati utasítás alapján határozzák meg a személy és vagyonőrzés feladatait. Az őrszolgálat alapvető feladatát képezi a projekt területének/építményének ingó és ingatlan vagyontárgyainak és értékeinek védése; ugyanakkor a megbízó által a helyszínen elhelyezett anyagok, gépek, eszközök őrzés-védelmének biztosítása. A vagyonőr alapvető kötelezettsége, nem csupán az építményben elhelyezett vagyontárgyak, értékek őrzése, vagy ki – és beléptetése, hanem az

építkezés

mindennapjaitól

eltérő

események

prevenciója,

előkészületeinek jelzése az építésvezetés, bekövetkezett eseményeket pedig a hatóságok felé kell jelezni. A bekövetkezett események esetén a helyszín és a rend biztosítása, az érintett hatóságok utasításának végrehajtása a vagyonőr feladata. A szolgálati utasításban szerepelnek a szolgálatszervezési rendelkezések egyes pontjai. A felek rögzítik a megbízó adatait (név, cím, telefonszám); a megbízott adatait (név, cím, telefonszám); és a személy- és vagyonőrök szakmai irányításáért felelős biztonságtechnikai mérnököt, illetve a személy- és vagyonőr személyét és szolgálati helyét.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

30


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

A fentieken kívül a kivitelezőnek, kötelessége a projekthez tartozó, a megrendelő által megfogalmazott bizalmas információkat a következőkben leírt módszertannal védenie. A biztonságtechnikai mérnök ellenőrzi - Az alvállalkozók részvételét a munkavédelmi oktatáson a szerződés aláírását követően, valamint adott esetben a munkavégzés típusától függően minősítő vizsga sikeres letételét a szerződés aláírása előtt. - Az alkalmazottak, munkavállalók és az alvállalkozók a munkavégzéssel kapcsolatos kockázatokat beazonosították és felmérték. A kockázatok elkerülése

érdekében

különböző

intézkedésekről

döntenek

és

intézkedéseket fogadnak el. Az elfogadott intézkedések biztosítják a biztonságos és a környezetre nem ártalmas munkavégzést. - A biztonságtechnikai mérnök ellenőrzi ugyanakkor, hogy a saját dolgozók és az alvállalkozók kellően felkészültek-e az összes elfogadott intézkedés teljesítésére. - A biztonságtechnikai mérnök feladata továbbá, hogy ellenőrizze, hogy a munkavégzési engedélyhez csatolt vagy abban említett összes szükséges dokumentáció, munkavégzési kockázatelemzés és tervrajz a munkavégzés teljes ideje alatt a helyszínen elérhető legyen. - A biztonságtechnikai mérnök ellenőrzi ugyanakkor az engedélybirtokossal (alvállalkozó)

együtt

az

engedélyt,

valamint

ellenőrzi,

hogy

az

engedélybirtokos ismeri-e a munkavégzés pontos helyét, az engedélyben leírt feltételeket, a vészhelyzetben követendő eljárásokat, a feltárt kockázatokat, és a munkavégzés idején betartandó intézkedéseket. - A biztonságtechnikai mérnök bejegyez az építési naplóba minden kiegészítő utasítást, amelynek betartása az építkezés során kötelező. - A biztonságtechnikai mérnök feladata a tervbe vett munka és a helyszínen folyó egyéb tevékenységek közötti lehetséges konfliktusok beazonosítása, a munka által érintett személyek tájékoztatása, és a munka befejezésének bejegyzése és igazolása az építési naplóba, valamint meg kell győződnie arról, hogy a munkaterületet tiszta és biztonságos állapotban hagyták el.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

31


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

4.6. A tervezési dokumentáció kezelési módszertana A közbeszerzés és építésiengedélyköteles építmények tervdokumentációi nyílt, vagy meghívásos közbeszerzés keretében nyílt iratként kezelendőek. A biztonságtechnikai beruházáshoz tartozó tervdokumentáció adattartalma ugyanakkor

a

megrendelő

szempontjából

szenzitív,

a

működését

alapvetően érintő információkat tartalmaz, melynek védelme már a keletkezésétől fogva alapvető érdeke és kötelessége. Abban az esetben, ha magasabb szintű jogforrás rendelkezik az adatok minősítéséről, pl. a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Mavtv.), akkor ez a védelem adminisztratív módon és megvalósított fizikai rendszerek által biztosítottak. Amennyiben

nincs

minősítésre

vonatkozó

rendelkezés,

a

biztonságtechnikai tervdokumentáció jogi szempontú védelmét a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti "üzleti titok"-ként, vagy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szerinti "Nem nyilvános adat"-ként történő kezelés biztosíthatja. Üzleti titok kategória akkor alkalmazható, ha az építményt használó szervezet működéséhez tartozóan védendő gazdasági tevékenység kapcsolódik, melynek érzékeny információ illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése, vagy nyilvánosságra hozatala a szervezet érdekét sértené, vagy veszélyeztetné. Ebben az esetben a beruházás megrendelőjének mind jogi, mind technikai értelemben meg kell tennie mindent az üzleti titoknak minősülő információ megőrzésére, védelmére. Ennek részeként a védelmét biztosító rendszerekről és megoldásokról szóló dokumentációnak is a védendő információkörbe kell, hogy tartozzon. Nem nyilvános adat akkor alkalmazható, ha a 2011. évi CXII. törvény szerint az építményt használó szervezet működése során nem nyilvános adatkörbe

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

32


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

tartozó

információ

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

keletkezik, melyet

meghatározott

időszakban a

jogosulatlan hozzáférés ellen védeni szükséges. Mivel a minősített adatokon túli védendő adatkör megtartásának folyamata, az adatok sokszínűsége és minősége miatt részleteiben nem szabályozott, ezért ezen irányelv csak a beruházást érintő védelmi rendszer adataira vonatkozik. A védelmi adatok "üzleti titok", vagy "nem nyilvános" minőségét, a megrendelő határozza meg azáltal, hogy ezen irányelvet kötelezővé teszi a projektre. A beruházó biztonságtechnikai tervezője és az akkreditált auditor javaslattevő lehet írásban, a védelmi adatok minősítésének vonatkozásában. Az üzleti titok, vagy nem nyilvános dokumentáció tartalmazza azokat az alap adatokat, amelyeknek nyilvánosságra kerülése sérti a projekt és a megrendelő érdekeit. A biztonságtechnikai tervező és akkreditált auditor által közölt javaslatot is úgy kell kezelni, mint üzleti titok, vagy nem nyilvános adat, még akkor is, ha végül a beruházó úgy dönt, hogy nem minden részét kezeli titokként. A minősítés célja, hogy a beruházó a jogszabályi lehetőségeihez mérten a lehető legjobban tudja biztonságban az adatait. Üzleti titok védelme alatt álló adathordozók jelölése: Minden projektre a megrendelő önállóan, vagy a beruházó javaslata alapján külön-külön ítéli meg illetve hoz döntést a védendő információ minősítéséről. Az üzleti titkokat tartalmazó adathordozókat jelöléssel kell ellátni. A jelölésnek a következőket kell tartalmaznia: „ÜZLETI TITOK” titokká nyilvánítás dátuma, titok gazda szervezet neve, a titokgazda neve. Például: „ÜZLETI TITOK 2018.01.01. Ingatlanfejlesztő Kft. Gipsz Jakab” Minden titokhoz kapcsolódó tervre,

műszaki

leírásra,

költségvetésre,

jegyzőkönyvre,

valamint

emlékeztetőre a jelölést rá kell vezetni. Minden esetben az adott jegyzőkönyv vezetőnek a felelőssége ezt rávezetni az iratra. Nem nyilvános kategóriába tartozó adathordozók jelölése: Minden projektre a megrendelő önállóan, vagy a beruházó javaslata alapján külön-külön ítéli meg illetve hoz döntést a védendő információ minősítéséről. A nem

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

33


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

nyilvános adatokat tartalmazó adathordozókat jelöléssel kell ellátni. A jelölésnek a következőket kell tartalmaznia: „Nem nyilvános” adattá nyilvánítás dátuma, titok gazda szervezet neve, a titokgazda neve. Például: „Nem nyilvános 2018.01.01. Ingatlanfejlesztő Kft. Gipsz Jakab” Minden nem nyilvános adatkörbe tartozó tervre, műszaki leírásra, költségvetésre, jegyzőkönyvre, valamint emlékeztetőre a jelölést rá kell vezetni. Minden esetben az adott jegyzőkönyv vezetőnek a felelőssége ezt rávezetni az iratra. 4.6.1. Tervdokumentáció A versenyeztetés fázis elején, a beruházó felé a versenyző kivitelezők, titoktartási nyilatkozatot írnak alá, amellyel biztosítják a beruházót arról, hogy az általa létrehozásra kerülő adatokat üzleti titokként kezelik mindaddig, amíg a beruházó a javaslata alapján nem dönt a védelmi és biztonságtechnikai tervek védelméről. A döntés megszületése után pedig, a döntés hatálya alá tartozó terv. 4.6.2. Titoktartási nyilatkozat A pályázat kiírás folyamatában, a beruházó közbeszerzéshez kötni kell a titoktartási nyilatkozatát minden generál kivitelező pályázónak. A titoktartási nyilatkozatnak lehetőséget kell nyújtania arra, hogy a szükség szerinti piaci szondáztatásra lehetősége legyen a generálkivitelezőknek. 4.6.3. Szerződés Az üzleti titok védelmének alapja minden esetben a szerződés. A szerződésben meghatározottak szerint lehet alkalmazni az üzleti titok üzleti titoknak nyilvánított adatok körét. A szerződéseknek lehetőséget kell adnia arra, hogy az érintett felek, alvállalkozók bevonásával tervezhessenek vagy kivitelezzenek. A hozzáférés korlátozása azokra vonatkozik, akik a projektben nem vesznek részt vagy a projektnek nem a védelmi rendszerhez köthető tevékenységét végzik.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

34


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

4.6.4. Üzleti titokká való nyilvánítás A megrendelő aláírásra jogosult vezetője nyilváníthat adatokat saját érdekkörébe tartozó üzleti titokká, amelyet a vonatkozó iratokon, dokumentumokon, leveleken, terveken stb. fel kell tüntetni. Ezt a jogosultságot a megrendelő írásos nyilatkozattétellel átruházhatja egy olyan személyre, aki rendelkezhet (pl. akkreditált tanúsítvánnyal) a titok elbírálásról (Pl műszaki ellenőrzés) A projekt ideje alatt felmerülő újabb és újabb iratok és adatok elbírálása e személy kötelessége. 4.6.5. Adminisztráció Az üzleti titok, vagy nem nyilvános adat védelmének alapja a felek közti szerződés,

ez meghatározza

a

titoktartási

nyilatkozat

aláírásának

kötelezettségét. A Beruházó kötelessége vezetni azt a listát, amely tartalmazza azon személyek nevét, akik a beruházói szervezeten belül hozzáférnek, vagy akik a szervezeten kívül megkapják, vagy dolgoznak az üzleti titokká nyilvánított dokumentumokkal. A beruházó szerződött feleinek pedig kötelessége az adatszolgáltatás az érintett személyekről. A versenyeztetett és a szerződött szervezetek titoktartási nyilatkozatát a kivitelező átadja a beruházónak, másolatot megtartja. Minden titoktartási nyilatkozatról annyi másolat készül, ahány vállalkozói szint van a beruházó és az adott munkavállaló közt. Ezen nyilvántartás tartalmazza a munkavállalók nevét, szervezetét/szervezeti egységét, az időpontot, amikor megkapta, hozzáfért az adathoz, a dokumentum címét és a titoktartási nyilatkozat dátumát valamint jelöli milyen formában kapta meg. Ezen nyilvántartás bekerül a rendőrségi egységek beavatkozását segítő információk közé. A dokumentumok átadásának módjáról a szerződő felek döntenek. Az információkat az adat és információvédelmi törvényben meghatároztottak szerint

kell megőrizni,

azokról az információkról

amelyekről ezen törvény nem rendelkezik, azokat a szerződésben meghatározott garanciális idő végéig köteles megatartani, és gondoskodni a védelméről minden érintett fél.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

35


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

4.6.6. Projekt biztonsági utasítás A projekt biztonsági utasítás megírása, a beruházó felelőssége, melynek megírását

a

lebonyolítóra/műszaki

ellenőrre

átruházhatja.

Ezt

a

dokumentumot minden személynek, aki kapcsolatba kerül a védelmi titokkal, meg kell kapnia és tudomásul kell vennie a benne foglaltakat. 4.6.7. Kivitelezők versenyeztetése A versenyeztetés fázis elején, a beruházó felé, a versenyző kivitelezők titoktartásinyilatkozatot írnak alá, amellyel biztosítják a beruházót arról, hogy az ajánlat adásra megkapott adatokat üzleti titokként kezelik, és nem adják ki harmadik fél részére, illetve a beruházót érintő felmerülő veszélyekről és szükséges adatokról pedig tájékoztatják a beruházót. Komplex ajánlatkérés esetén a versenyben résztvevő kivitelező tájékoztatja a beruházót, hogy a titok melyik részét mely minősített vagy nem minősített szervezeteknek (másik cég, gyártók, forgalmazók stb.) adta ki és továbbította a titoktartási nyilatkozatot. Minősített szervezetek azok, amelyek megfelelnek ezen irányelv és más védelmi rendszer által támasztott követelményeknek. 4.7. Generáltervezővel szemben állított követelmények A tervezés során biztosítani kell az akkreditált biztonságtechnikai tervező bevonását. 4.8. Biztonságtechnikai tervezővel szemben állított követelmények A biztonságtechnikai tervezőnek érvényes bejegyzett minősítéssel kell rendelkeznie. A biztonságtechnikai tervezőnek be kell szereznie minden olyan információt, ami befolyásolja az építmény védelmi tervét. Az ezzel kapcsolatos titkokat meg kell őriznie és biztosítania kell, hogy azok, harmadik félnek ne jussanak a birtokába. A Biztonságtechnikai műszaki ellenőrnek a kötelessége, hogy meghatározza, hogy a kivitelezési munka során melyik munka igényel biztonságtechnikai oktatást.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

36


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

4.9. Üzemeltetővel szemben állított követelmények Üzemeltető az a jogi személy, amely az építmény hosszú távú, rendeltetésszerű működtetésért felelős. Ennek eredményeként, az ő felelőssége, hogy az építmény átvételénél, a biztonsági eszközök átvétele külön hangsúlyt kapjon. Azt tételesen vegye át, annak működési és karbantartási feltételeit megismerje és beosztottjait a megfelelő tréningben részesítse. Az üzemeltető felelőssége, hogy a biztonsági eszközökkel kapcsolatos feladatokra a folyamatokat kidolgozza, a munkavállalókat megfelelő tréningben részesítse és a folyamatokat betartassa. Ha az építményban vagy annak funkciójában, a biztonsági irányelvet is érintő változás következik be, a tulajdonos felelőssége, hogy az üzemeltetővel egyeztetve az irányelvnek megfelelően újra tervezzék az építmény biztonsági rendszerét. Az üzemeltető felel az Auditálás során feltárt hiányosságokért illetve azok haladéktalan javításáért. Az üzemeltető felel a munkavállalók folyamatos képzéséért, a bizonyítványok érvényességéért, ezek dokumentálásáért és megőrzéséért. Az üzemeltető feladata, hogy a karbantartási munkák, szerelések és eszköz cserék is az irányelvnek megfelelően legyenek elvégezve. Üzemeltető váltás esetén ugyanúgy kell eljárni, mintha új építmény átvétele történne, és mindent dokumentálni kell. 4.10 Karbantartás és szerelés A karbantartó csak az üzemeltetővel egyetértésben végezhet bármilyen munkát, ami a biztonsági berendezéseket érinti. A karbantartónak a munka elvégzése előtt rendelkezni kell írásos munkavégzési engedéllyel, amelyben részeletesen rögzítve vannak a munkafolyamatok és azok hatásai a biztonsági berendezésekre, eszközökre. A karbantartónak rendelkeznie kell a megfelelő oktatási bizonyítvánnyal. A külső és alkalmazott karbantartó hatáskörét és oktatását külön szabályozni kell. Ha az építmény kockázatértékelés megkívánja, akkor a közműhálózatok karbantartása, szerelése, átcsövezése is csak az üzemeltetővel történő egyeztetés és dokumentálás után valósulhat meg. Kritikus biztonsági eszközök leállása

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

37


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

esetén, a lehetséges kockázatot másik eszköz bevonásával csökkenteni kell, plusz forrásokat kell bevonni a hiba elhárításáig.

5. A kockázatelemzés A kockázatelemzés, a védelmi és biztonságtechnikai tervezés alapja. Minden

tervezési

és

kivitelezési

fázisnak

visszacsatolása

van

a

kockázatelemzés komplex rendszerébe. Ezen kockázatelemzés elvégzése az analitikai lépések szigorú betartásával eredményez pontos képet minden vizsgált építményről. Azért van szükség erre a kockázatelemzési módra, mert nem minden építmények azonosak a védelmi lehetőségei, ahogy az azt fenyegető kockázatok sem azonos mértékűek és tulajdonságúak. Minden építményt a saját környezetében és az ahhoz kapcsolódó szervezetek mindennapjaival kapcsolatban kell vizsgálni, és változás esetén ehhez visszanyúlva kell a megfelelő megoldási javaslatot kialakítani. Jelen kockázatelemzési módszer, minden tényezőt azonos módon vizsgál meg, hogy minden lehetőséget össze lehessen hasonlítani, így lehet minden fenyegető kockázatnak a tulajdonságait értelmezni, és a megfelelő védelmi válasszal reagálni rá. A védelmi és a biztonságtechnikai tervezés egy reagálási módszer az előre jelezhető kockázatok kezelésére, és mivel nem lehet mindenre felkészülni, ezért a lehető leghatékonyabban kell az ismert, vagy előre jelezhető veszélyekre tervezni. Amennyiben a leghatékonyabb módszerekkel készül fel egy építmény az azt fenyegető kockázatokra, úgy a megelőzés, az előrejelzés és a kármentés is hatékonyabb és gazdaságosabb. 5.1. Kockázatelemzés előkészítése Az építmény tervezésének kezdetekor, a tervező számára elérhető információk alapján kell elkezdeni, megalkotni a kockázatelemzést, a védelmi terv előkészítését, és ebből fakadóan a biztonságtechnikai tervet, műszaki tartalmat. Adatgyűjtést, helyszíni szemle, más szakági tervek elemzése

megtekintése,

kötelező

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

érvényű

vonatkozó

szabályok,

38


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

szabványok, más előírások, törvények számba vétele és a megrendelőtől származó információk, magáról az építmény funkcióiról, a hasznosításról, a megrendelő által vizionált életéről az építménynek. Mivel más szakágak tervei azonos időben születnek a védelmi- és biztonságtechnikai tervvel, mégis a védelmi és biztonságtechnikai tervnek kell utoljára elkészülnie, mind tender, mind kiviteli terv vonatkozásában. Ennek a jelentőségét az mutatja, hogy a védelmi terv a súlyozott kockázatelemzés alapján minden szakágra kihat, tehát a kockázatelemzés felépítése több, időben eltérő lépcsőfokból áll. Kétféle projektet különböztetünk meg egymástól, a zöldmezős beruházást, illetve egyként a felújítást, és az átalakítást. A zöldmezős beruházásokon, kevesebb adatgyűjtési lehetőségünk van, mint egy meglévő építmény elemzésénél, így a beruházó vagy megrendelő elképzeléseinek leképzésével kell kezdeni a kockázat elemzést, (pl meglévő rendszer átköltöztetése az új gyárba, vagy az új építményben helyet foglaló szervezetek

eddigi

életének

megismerése),

bejárással,

megközelíthetőséggel, és csak ez után a szakági tervezők elkészült tervei, koncepciói alapján. Amennyiben felújításról, vagy átalakításról beszélünk, ott a zöldmezős beruházáson felsorolt kezdeti lépések mellett a bejárás is nagy szerepet kap. A következő fejezetekben iránymutatást kap a tervező, azokról az adatgyűjtési lehetőségekről és kérdésekről, amelyeknek segítségével a kockázatelemzést el tudja végezni. Az összegyűjtött információkat eseményként kell megfogalmazni, amelyet a helyszín és a gyakoriság állandó jelzőként fog végigkíséri az elemzésen. Minden eseményhez egy gyakorisági tényezőt és egy helyiséget kell hozzárendelni (pl.: Esemény: sorban állás; Helyiség: recepció; Gyakoriság: Naponta minimum egyszer). A kockázatelemzés pontos elvégzéséhez a gyakorisági mutatókat ezen irányelvben meghatározottak szerint kell alkalmazni. Amennyiben a beruházás az építmény, vagy az építményt használó szervezet funkciója, esetleg az építményt használó (abban élő, dolgozó, vagy abban egyéb céllal tervezetten rendszeresen megjelenő) védett személy miatt minősített, akkor a dokumentáció egésze, vagy annak egy

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

39


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

része védett kezelést igényel. Ebben az esetben a biztonságtechnikai és védelmi tervezés dokumentációi kiemelt prioritást kell, hogy kapjanak a védelem

szempontjából,

mivel

jogosulatlan

fél

részére

történő

hozzáférhetővé válás esetén, jelentős érdeksérelem következhet be a későbbi működés tekintetében. A megrendelőtől származó információk (építmény- és szervezet funkciók), az

építmény

általa

vizionált

működése,

továbbá

az

építmény

jellegzetességei alapján el kell végezni a vonatkozó jogszabályok, kötelező érvényű egyéb szabályok, szabványok és előírások szerinti kötelezettségek összegyűjtését. A kötelezettségek ismerete alapján már ismerhető a biztonságtechnikai rendszerek kockázatelemzés nélkül is kötelezően megvalósításra kerülő szintje és minősége. Az, hogy ezek a felmerült kockázatokat milyen mértékben és jelleggel képesek kezelni, majd az elemzés megválaszolja, azonban ettől függetlenül egy kiindulási alapot szolgáltatnak. Ezen túl, a szakági tervek, az építmény és a szervezet funkciók alapján fel kell mérni azon információk körét, melyek a célirányos, kockázati szempontú adatgyűjtés és a bejárás irányultságát alapvetően meghatározzák. Ehhez kapcsolódóan azonosítani kell az alábbi kockázati lehetőségeket: - a beruházásban érintett építmény környezetére jelentett lehetséges kockázatok, - a környezet által a beruházásban érintett építményre jelentett lehetséges kockázatok, - az építmény működéséből, illetve kialakításából adódó lehetséges kockázatok, - a szervezet működéséből adódó lehetséges kockázatok. Az információkör felmérése során figyelemmel kell lenni arra, hogy nem csak a működésekből és a vizsgálatot megelőzően bekövetkezett eseményekből adódó kockázatokat kell figyelembe venni, hanem a

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

40


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

potenciális kockázati forrásokat is. Egy példán keresztül bemutatva egy informatikai szolgáltató cég elhelyezését biztosító építményhez tartozóan aggregátor

szükséges

a

különböző

rendszerességgel

bekövetkező

áramszünetek kezelésére (tapasztalatból következő működési kockázat csökkentés), azonban a szomszédos telken található benzinkút miatt számolni kell tűz-, illetve robbanás kockázatával is. A keletkezett információk meghatározzák az adatgyűjtés és a helyszíni szemle

általános

irányultságát,

valamint

esetlegesen

kiemelt

témacsoportjait. Védett kezelés történhet: I. A Minősített adat védelméről szóló (2009. évi CLV.) törvény vonatkozó részei szerint, azonban ekkor a tervezésbe kizárólag nemzetbiztonsági ellenőrzéssel rendelkező szervezetet és személyt lehet bevonni. A tervezés előkészítése során meg kell bizonyosodni arról, hogy a bevont, vagy bevonni szándékozott kör rendelkezik az ellenőrzéssel, illetve fel van készülve az ilyen adatok kezelésére. A minősítési szinthez tartozó biztonsági területek és kommunikációs, mentési, tárolási előírások szerinti rendszert a tervezés kezdetétől a beruházás befejezéséig működtetni kell. II. A tervezési dokumentáció nem védett adatkörbe tartozik, azonban a megrendelő érdeke, hogy jogosulatlan fél ne ismerje meg a tartalmát. Ebben az esetben üzleti titokként, vagy nem nyilvános adatként kell kezelni a tervezési dokumentáció érzékenynek tekintett részeit, mely legalább a biztonságtechnikai és informatikai rendszerterv. 5.1.1. Adatgyűjtés Az adatgyűjtésnek képesnek kell, lenne minden lehetséges kockázatra utaló információt kinyernie a megrendelő szervezetéből (működési sajátosságok), az építményről (ismert műszaki dokumentációk), és a szakági tervekből. Az adatgyűjtés - a sajátosságaiból adódóan - ritkán végezhető el egyetlen ütemben. Az adatgyűjtés különböző szakaszaiban, valamint a helyszíni szemle/szemlék során bármikor keletkezhet olyan információ, melyet

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

41


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

további adatgyűjtéssel kell vizsgálni, hogy kockázatnak minősíthető-e. Ilyen lehet például, hogy helyszíni szemle során keletkezett információ szerint a szomszédos építményben tűzveszélyes tevékenységet végeznek, vagy az ingatlan alatt máshonnan bejárható mélypince rendszer található. A

megrendelő

szervezetének

működési

sajátosságaihoz

tartozó

információgyűjtés során azonosítani kell azokat a munkafolyamatokat, eseményeket, melyekhez kapcsolódó kockázatokra védelmi választ kell tervezni. Az információgyűjtésnek olyan ismeretekre kell kiterjednie, melyek a beruházási dokumentáció védettségéhez, kezelési kötelezettségeihez illeszkednek. Az adatgyűjtésbe be kell vonni a megrendelő azon szervezeti egységeinek kompetens képviselőit, akik a működésükhöz kapcsolódó kockázatok beazonosítását segíteni tudják. Például egy kórházban a külön engedélyes gyógyszerek

elhelyezésével,

kiadásával,

beszállításával

összefüggő

gyakorlat jellemzőit ismerik. Az adatgyűjtés során egy komplex, a megrendelő működéséhez kapcsolódó szenzitív információs bázis keletkezik, melynek a beruházást követő kezeléséről a tervezőnek, beruházónak és megrendelőnek meg kell állapodnia. Az adatgyűjtés szervezet és helyszín orientált, ennélfogva általánosan használható, teljeskörű szempontrendszere nincs, más szempontokat kell figyelembe venni egy raktár, egy kórház, a rendőrkapitányság, egy iskola esetében.

Ettől

függetlenül

az

irányelvben

egy

általános,

alap

szempontrendszert kidolgoztunk az alábbiak szerint. Alap szempontrendszer az adatgyűjtéshez: Fel kell tenni a kérdést, hogy mi a szervezet alaptevékenysége, vagy alap funkciója. Illetve az alábbi kérdésekre kell választ kapni: -

Jellemző külső forgalom az intézménynél. Milyen időszakban?

-

Milyen mértékű?

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

42


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

-

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

Ezekből származhatnak kockázatok? (Ld. kockázati eseménytér életvédelem, építmény fizikai védelme, ellátó hálózati védelem, információ védelem kategóriák.)

-

A saját tevékenység eredményezhet valamilyen általános (pl. veszélyes anyagok tárolása, előállítása, veszélyes technológia alkalmazása, veszélyezetett személy munkakörnyezete, védett adatok kezelése stb.) kockázatot?

-

Amennyiben igen, veszélyeztethet emberi egészséget, vagy életet? Milyen

mértékben?

(Ld.

kockázati

esteménytér

életvédelem

kategóriák.) -

Amennyiben igen, veszélyezteti a szervezet/intézmény működését? Milyen

mértékben?

(Ld.

kockázati

eseménytér

életvédelem,

építmény fizikai védelme, ellátó hálózati védelem kategóriák.) -

Amennyiben igen, veszélyezteti a szervezet/intézmény vagyonát? Milyen mértékben? (Ld. kockázati eseménytér fizikai védelem kategóriák.)

-

Amennyiben igen, veszélyezteti a szervezet/intézmény működtetési, biztonsági-, vagy védelmi rendszereit? Milyen mértékben? (Ld. kockázati eseménytér életvédelem, építmény fizikai védelme, ellátó hálózati védelem, információ védelem kategóriák.)

-

Veszélyes anyag jelenléte esetén milyen jellegű a hordozott kockázat?

Egészség/tűz,

vagy

robbanás/maró

stb.

Milyen

mértékben? (ld. kockázati eseménytér életvédelem kategóriák) Ebben az esetben az adott kockázat kezeléséhez tartozó megoldásoknak teljeskörűnek kell lennie! -

A saját tevékenység eredményezhet valamilyen (pl. eseti beszállítás, veszélyeztetett személyek ellátása, illetve rendezvénye, szervezeti tűzijáték stb.) kockázatot?

-

Amennyiben igen, veszélyeztethet emberi egészséget, vagy életet? Milyen

mértékben?

(Ld.

kockázati

eseménytér

életvédelem

kategóriák)

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

43


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

-

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

Amennyiben igen, veszélyezteti a szervezet/intézmény működését? Milyen

mértékben?

(Ld.

kockázati

eseménytér

életvédelem,

építmény fizikai védelme, ellátó hálózati védelem kategóriák) -

Amennyiben igen, veszélyezteti a szervezet/intézmény vagyonát? Milyen mértékben? (Ld. kockázati eseménytér fizikai védelem kategóriák)

-

Amennyiben igen, veszélyezteti a szervezet/intézmény működtetési, biztonsági-, vagy védelmi rendszereit? Milyen mértékben? (Ld. kockázati eseménytér életvédelem, építmény fizikai védelme, ellátó hálózati védelem, információ védelem kategóriák)

-

Amennyiben védett adat kezelése megvalósul, arra vonatkozik jogszabályi

kötelezettség?

Ha

nem

akkor

az

adatok

kompromittálódása milyen mértékben veszélyezteti a szervezet működését?

(Ld.

kockázati

eseménytér

információ

védelem

tartozóan

található

kategória) -

A

szervezet/intézmény

alapműködéséhez

védendő személyi kör az építményben? Ha igen, milyen mértékű a jelenléte? A személyhez milyen jellegű kockázat kapcsolódik? (információ/technológia, illetve egészség/élet) Milyen mértékű? (Ld. kockázati eseménytér életvédelem, építmény fizikai védelme, információ védelem kategóriák) -

A szervezet/intézmény alapműködéséhez tartozóan található értéket képviselő vagyontárgy az építményben? Ha igen, milyen jellegű a jelenléte? (Eseti, időszakos, folyamatos) Illetve, milyen mértékű a hordozott érték? (Alacsony, közepes, jelentős)

-

A hordozott értéket viszonylag nehéz konkrét összegként megadni, hiszen

minden

szervezet

működésében

más

nagyságrendet

jelentenek a fent megadott csoportok. Alacsonynak tekintendő minden olyan vagyontárgy, illetve tárgycsoport érték, mely az adott szervezet működését jelentősen nem érinti, azonban működésében, vagy gazdálkodásában érzékeny veszteséget jelent. Közepesnek

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

44


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

tekintendő minden olyan vagyontárgy, illetve tárgycsoport érték, mely az adott szervezet működését jelentősebben érinti, működésében, vagy gazdálkodásában érzékeny veszteséget jelent. Jelentősnek tekintendő minden olyan vagyontárgy, illetve tárgycsoport érték, mely az adott szervezet működését jelentősen érinti, működését, vagy gazdálkodását alapvetően érintő veszteséget jelent. -

Milyen Elektromágneses/Rádiófrekvenciás zavarásként értékelhető terület található az ingatlanon belül?

1.

Azok

milyen

intézmény/szervezet

közvetlen

hatás(oka)t

működésére?

Ezen

gyakorolhatnak

hatások

milyen

az

területet

érinthetnek? (humán egészség, védelem, biztonság, építmény működtetés) Milyen mértékben? (Ld. kockázati eseménytér életvédelem, építmény fizikai védelme, ellátó hálózati védelem, információ védelem kategóriák.) Ebben az esetben

az

adott

kockázat

kezeléséhez

tartozó

megoldásoknak

teljeskörűnek kell lennie! 2. Azok milyen közvetett hatást gyakorolhatnak az intézmény/szervezet működésére? Ezen hatások milyen területet érinthetnek? (humán egészség, védelem, biztonság, építmény működtetés) Milyen mértékben? (Ld. kockázati eseménytér életvédelem, építmény fizikai védelme, ellátó hálózati védelem, információ védelem kategóriák.) Ebben az esetben az adott kockázat kezeléséhez tartozó megoldásoknak teljeskörűnek kell lennie! Milyen mechanikai rezgésforrásként értékelhető terület található az ingatlanon belül? 1.

Azok

milyen

intézmény/szervezet

közvetlen

hatás(oka)t

működésére?

Ezen

gyakorolhatnak

hatások

milyen

az

területet

érinthetnek? (humán egészség, védelem, biztonság, építmény működtetés) Milyen mértékben? (Pl. kockázati eseménytér életvédelem, építmény fizikai védelme, ellátó hálózati védelem, információ védelem kategóriák.) Ebben az esetben

az

adott

kockázat

kezeléséhez

tartozó

megoldásoknak

teljeskörűnek kell lennie!

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

45


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

2. Azok milyen közvetett hatást gyakorolhatnak az intézmény/szervezet működésére? Ezen hatások milyen területet érinthetnek? (humán egészség, védelem, biztonság, építmény működtetés) Milyen mértékben? (Ld. kockázati eseménytér életvédelem, építmény fizikai védelme, ellátó hálózati védelem, információ védelem kategóriák.) Ebben az esetben az adott kockázat kezeléséhez tartozó megoldásoknak teljeskörűnek kell lennie! Meg kell ismerni a következő jogszabályi és statisztikai alapú kérdéseket: -

Az

intézmény

tevékenységet?

végez

magas

Amennyiben

rendelkezésre igen,

akkor

állási ahhoz

szintű milyen

technikai/személyi hátteret kell biztosítani? A válaszhoz tartozó tartalék/redundancia képzést meg kell valósítani. Ezen túl a magas rendelkezésre állást veszélyeztető kockázatokat is mérlegelni és a hozzájuk tartozó lehetséges károkat azonosítani kell. (Ld. kockázati eseménytér életvédelem, építmény fizikai védelme, ellátó hálózati védelem, információ védelem kategóriák.) -

Milyen az építmény környezetének bűnügyi fertőzöttsége?

-

A beruházásban érintett építmény legalább 1 km-es sugarú környezetében jellemző, vagyon elleni bűncselekményekre súlyozott bűnügyi statisztika alapú fertőzöttséghez, a lehetséges károkat azonosítani kell (ld. kockázati eseménytér építmény fizikai védelme, információ védelem kategóriák). Amennyiben a megadott távolságon belül

több,

eltérő

fertőzöttségű

terület

található,

akkor

a

kedvezőtlenebbet kell figyelembe venni. -

Ezen túl, ha egy meglévő építmény felújítása, átalakítása történik, vizsgálni kell, hogy milyen védelmi elemek találhatóak benne.

-

Behatolásjelző

rendszer?

Funkcionális

lefedettség

mértéke?

(teljeskörű/részleges) Alkalmazható a továbbiakban is (nem - csere, nem - modernizáció szükséges, kiegészítése/bővítése szükséges, karbantartása szükséges, teljes mértékben). Az alkalmazása eredményezhet védelmi kockázatot? Ha igen, milyen mértékűt? (Ld.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

46


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

kockázati eseménytér építmény fizikai védelme, ellátó hálózati védelem, információ védelem kategóriák.) -

Megfigyelő kamera rendszer? Funkcionális lefedettség mértéke? (teljeskörű/részleges) Alkalmazható a továbbiakban is (nem - csere, nem - modernizáció szükséges, kiegészítése/bővítése szükséges, karbantartása szükséges, teljes mértékben). Az alkalmazása eredményezhet védelmi kockázatot? Ha igen, milyen mértékűt? (Ld. kockázati eseménytér építmény fizikai védelme, ellátó hálózati védelem, információ védelem kategóriák.)

-

Beléptető

rendszer?

Funkcionális

lefedettség

mértéke?

(teljeskörű/részleges) Alkalmazható a továbbiakban is (nem - csere, nem - modernizáció szükséges, kiegészítése/bővítése szükséges, karbantartása szükséges, teljes mértékben). Az alkalmazása eredményezhet védelmi kockázatot? Ha igen, milyen mértékűt? (Ld. kockázati eseménytér építmény fizikai védelme, ellátó hálózati védelem, információ védelem kategóriák.) -

Mechanikai védelmi elemek? Funkcionális lefedettség mértéke? (teljeskörű/részleges)

Milyen

védelmi

szintet

képviselnek?

Alkalmazhatóak a továbbiakban is (nem - csere, nem - modernizáció szükséges,

kiegészítése/bővítése

szükséges,

karbantartása

szükséges, teljes mértékben). Az alkalmazása eredményezhet védelmi kockázatot? Ha igen, milyen mértékűt? (Ld. kockázati eseménytér építmény fizikai védelme, ellátó hálózati védelem, információ védelem kategóriák.) -

Valamint ha egy meglévő építmény felújítása, átalakítása történik, vizsgálni kell, hogy milyen biztonsági elemek találhatóak benne?

-

Tűzjelző rendszer? Hatályos előírásoknak megfelelő? Funkcionális lefedettség

mértéke?

(teljeskörű/részleges)

Alkalmazható

a

továbbiakban is (nem - csere, nem - modernizáció szükséges, kiegészítése/bővítése szükséges, karbantartása szükséges, teljes mértékben). Az alkalmazása eredményezhet biztonsági kockázatot?

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

47


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

Ha igen, milyen jellegűt és mértékűt? (Ld. kockázati eseménytér építmény életvédelem, fizikai védelme, ellátó hálózati védelem, információ védelem kategóriák.) -

Tűzoltó rendszer? Hatályos előírásoknak megfelelő? Funkcionális lefedettség

mértéke?

(teljeskörű/részleges)

Alkalmazható

a

továbbiakban is (nem - csere, nem - modernizáció szükséges, kiegészítése/bővítése szükséges, karbantartása szükséges, teljes mértékben). Az alkalmazása eredményezhet biztonsági kockázatot (pl. vízzel oltás esetén az áramtalanítás megoldott)? Ha igen, milyen jellegűt és mértékűt? (Ld. kockázati eseménytér életvédelem, építmény fizikai védelme, ellátó hálózati védelem, információ védelem kategóriák). -

Gázérzékelő Funkcionális

rendszer?

Hatályos

lefedettség

előírásoknak

mértéke?

megfelelő?

(teljeskörű/részleges)

Alkalmazható a továbbiakban is (nem - csere, nem - modernizáció szükséges,

kiegészítése/bővítése

szükséges,

karbantartása

szükséges, teljes mértékben). Az alkalmazása eredményezhet biztonsági kockázatot? Ha igen, milyen jellegűt és mértékűt? (Ld. kockázati eseménytér életvédelem, építmény fizikai védelme, ellátó hálózati védelem, információ védelem kategóriák.) -

Sugárzás érzékelő rendszer? Hatályos előírásoknak megfelelő? Funkcionális

lefedettség

mértéke?

(teljeskörű/részleges)

Alkalmazható a továbbiakban is (nem - csere, nem - modernizáció szükséges,

kiegészítése/bővítése

szükséges,

karbantartása

szükséges, teljes mértékben). Az alkalmazása eredményezhet biztonsági kockázatot? Ha igen, milyen jellegűt és mértékűt? (Ld. kockázati eseménytér életvédelem, építmény fizikai védelme, ellátó hálózati védelem, információ védelem kategóriák). -

Az

elektronikai

rendszerek

átjelzéssel

ellátottak?

Ezek

használhatóak a jövőben is? Hol történik meg a jelzés? Az átjelzés (jellemzői alapján) eredményezhet biztonsági kockázatot? Ha igen,

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

48


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

milyen jellegűt és mértékűt? (Ld. kockázati eseménytér építmény életvédelem, fizikai védelme, információ védelem kategóriák.) -

Az

elektronikai

rendszerek

távfelügyelettel

ellátottak?

Ezek

használhatóak a jövőben is? Hol valósul meg a felügyelet? A távfelügyelet okozhat védelmi/biztonsági kockázatot? Ha igen, milyen jellegűt

és

mértékűt?

(Ld.

kockázati

eseménytér

építmény

életvédelem, fizikai védelme, információ védelem kategóriák.) -

A kiépített elektronikai védelmi és biztonsági rendszerek biztosítanak vezérlést egymásnak? Ezek használhatóak a jövőben is? A vezérlések okozhatnak védelmi/biztonsági kockázatot? Ha igen, milyen jellegűt és mértékűt? (Ld. kockázati eseménytér építmény életvédelem, fizikai védelme, információ védelem kategóriák.)

5.1.2. Helyszíni szemle A helyszíni szemlét megalapozza az adatgyűjtés során keletkezett információs bázis, azonban ettől függetlenül fel kell mérni a beruházásban érintett építmény külső környezetét olyan mértékben, hogy esetleg a megrendelő tevékenységéhez köthető kockázatok környezetet terhelő hatásai, illetve a környezetben található, felmért építmény működését érintő kockázatok hatásai mérlegelhetők legyenek. Ennél alapvetően a kockázatok hatótávolsága alapján kell a helyszíni szemlén vizsgálandó terület mértékét kijelölni. A helyszíni szemle során azonosítani kell azokat a külső környezethez kapcsolódó

kockázati

hatásokat,

illetve

az

azokhoz

tartozó

hatótávolságokat, melyekhez kapcsolódóan védelmi választ kell tervezni. Az információgyűjtésnek

olyan

ismeretekre

kell

kiterjednie,

melyek

a

beruházási dokumentáció védettségéhez, kezelési kötelezettségeihez illeszkednek. Amennyiben a beruházás során a környezetben ismert változás következik be, a helyszíni szemlét meg kell ismételni. Ettől függetlenül a

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

49


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

kockázatelemzés felülvizsgálata során a helyszíni szemlét a kijelölt területen ismételten meg kell tenni. A

helyszíni

szemle

alapvetően

eltér

az

adatgyűjtéstől,

mivel

a

megszerezhető információk általában részlegesek, továbbá a kockázatot hordozó események gyakorisága nem minden esetben definiálható. Ezekben az esetekben az eseménytérhez tartozó leképzésben gyakoriság nélkül, valószínűsített kockázatként kell leképezni. A külső környezetben azonosított kockázati források megléte és jellege nem befolyásolható a beruházás keretein belül, azonban az emberi egészséget, vagy életet, illetve a megrendelő szervezet működését alapvetően befolyásoló kockázatokra védelmi intézkedést kell tervezni. Az adatgyűjtéshez hasonlóan a helyszíni szemle sem rendelkezik általánosan használható, teljeskörű szempontrendszerrel. Ettől függetlenül az irányelvben egy általános, alap szempontrendszert kidolgoztunk az alábbiak szerint.

Alap szempontrendszer az adatgyűjtéshez: Milyen nagy forgalmi közutak, illetve vasúti pályák találhatóak a környezetben? 1.

Azok

milyen

közvetlen

hatás(oka)t

gyakorolhatnak

az

intézmény/szervezet működésére? (Pl. blokkolása esetén az intézmény nem megközelíthető tűzoltó járművel.) Ezen hatások milyen területet érinthetnek?

(Humán

egészség,

védelem,

biztonság,

építmény

működtetés.) Milyen mértékben? (Ld. kockázati eseménytér életvédelem, építmény fizikai védelme, ellátó hálózati védelem, információ védelem kategóriák.) 2. Azok milyen közvetett hatást gyakorolhatnak az intézmény/szervezet működésére? (Pl. balesetből adódó járulékos hatások, mint tűz, robbanás,

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

50


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

veszélyes anyag kijutás.) Ezen hatások milyen területet érinthetnek? (Humán egészség, védelem, biztonság, építmény működtetés.) Milyen mértékben? (Ld. kockázati eseménytér életvédelem, építmény fizikai védelme, ellátó hálózati védelem, információ védelem kategóriák.) A kockázati hatás mérlegelésekor figyelembe kell venni, hogy az építmény és a közlekedési út között milyen távolság és fedettség található. A következő kérdésekre kell választ kapni: -

Milyen kijelölt légtér található a környezetben?

-

Milyen közvetett hatást gyakorolhatnak az intézmény/szervezet működésére? (Pl. balesetből adódó járulékos hatások, mint tűz, robbanás, veszélyes anyag kijutás.) Ezen hatások milyen területet érinthetnek? (Humán egészség, védelem, biztonság, építmény működtetés.)

Milyen

mértékben?

(Ld.

kockázati

eseménytér

életvédelem, építmény fizikai védelme, ellátó hálózati védelem, információ védelem kategóriák.) -

Milyen átlagos mértéket meghaladó forgalmi intézmények találhatóak a környezetben?

1.

Azok

milyen

intézmény/szervezet érinthetnek?

közvetlen működésére?

(Humán

egészség,

hatás(oka)t Ezen

gyakorolhatnak

hatások

védelem,

milyen

biztonság,

az

területet építmény

működtetés.) Milyen mértékben? (Ld. kockázati eseménytér életvédelem, építmény fizikai védelme, ellátó hálózati védelem, információ védelem kategóriák.) 2. Azok milyen közvetett hatást gyakorolhatnak az intézmény/szervezet működésére? Ezen hatások milyen területet érinthetnek? (Humán egészség, védelem, biztonság, építmény működtetés.) Milyen mértékben? (Ld. kockázati eseménytér életvédelem, építmény fizikai védelme, ellátó hálózati védelem, információ védelem kategóriák.)

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

51


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

Milyen veszélyes anyag tárolást/előállítást/kezelést, vagy veszélyes

-

technológia alkalmazást végző cég, vagy telephely található a környezetben?

Milyen

jellegű

a

hordozott

kockázat?

Egészség/tűz/robbanás/stb.? 1.

Azok

milyen

intézmény/szervezet érinthetnek?

közvetlen működésére?

(Humán

egészség,

hatás(oka)t Ezen

gyakorolhatnak

hatások

védelem,

milyen

biztonság,

az

területet építmény

működtetés.) Milyen mértékben? (Ld. kockázati eseménytér életvédelem, építmény fizikai védelme, ellátó hálózati védelem, információ védelem kategóriák.) Ebben az esetben az adott kockázat kezeléséhez tartozó megoldásoknak teljeskörűnek kell lennie! 2. Azok milyen közvetett hatást gyakorolhatnak az intézmény/szervezet működésére? Ezen hatások milyen területet érinthetnek? (Humán egészség, védelem, biztonság, építmény működtetés.) Milyen mértékben? (Ld. kockázati eseménytér életvédelem, építmény fizikai védelme, ellátó hálózati védelem, információ védelem kategóriák.) Ebben az esetben az adott kockázat kezeléséhez tartozó megoldásoknak teljeskörűnek kell lennie! -

Milyen Elektromágneses/Rádiófrekvenciás zavarásként értékelhető cég, vagy telephely található a környezetben?

1.

Azok

milyen

intézmény/szervezet érinthetnek?

közvetlen működésére?

(Humán

egészség,

hatás(oka)t Ezen

gyakorolhatnak

hatások

védelem,

milyen

biztonság,

az

területet építmény

működtetés.) Milyen mértékben? (Ld. kockázati eseménytér életvédelem, építmény fizikai védelme, ellátó hálózati védelem, információ védelem kategóriák.) Ebben az esetben az adott kockázat kezeléséhez tartozó megoldásoknak teljeskörűnek kell lennie! 2. Azok milyen közvetett hatást gyakorolhatnak az intézmény/szervezet működésére? Ezen hatások milyen területet érinthetnek? (Humán egészség, védelem, biztonság, építmény működtetés.) Milyen mértékben?

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

52


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

(Ld. kockázati eseménytér életvédelem, építmény fizikai védelme, ellátó hálózati védelem, információ védelem kategóriák.) Ebben az esetben az adott kockázat kezeléséhez tartozó megoldásoknak teljeskörűnek kell lennie! Milyen mechanikai rezgésforrásként értékelhető cég, vagy telephely

-

található a környezetben? 1.

Azok

milyen

intézmény/szervezet érinthetnek?

közvetlen működésére?

(Humán

egészség,

hatás(oka)t Ezen

gyakorolhatnak

hatások

védelem,

milyen

biztonság,

az

területet építmény

működtetés.) Milyen mértékben? (Ll. Kockázati eseménytér életvédelem, építmény fizikai védelme, ellátó hálózati védelem, információ védelem kategóriák.) Ebben az esetben az adott kockázat kezeléséhez tartozó megoldásoknak teljeskörűnek kell lennie! 2. Azok milyen közvetett hatást gyakorolhatnak az intézmény/szervezet működésére? Ezen hatások milyen területet érinthetnek? (Humán egészség, védelem, biztonság, építmény működtetés.) Milyen mértékben? (Ld. kockázati eseménytér életvédelem, építmény fizikai védelme, ellátó hálózati védelem, információ védelem kategóriák.) Ebben az esetben az adott kockázat kezeléséhez tartozó megoldásoknak teljeskörűnek kell lennie! -

Hol találhatóak esetleges eseménykezelést megvalósító beavatkozó szervezetek (rendőrség, katasztrófavédelem) a helyszínhez képest? Az elhelyezkedésük, illetve távolságuk jelenthet kockázatot a helyszíni eseménykezelésben? Ez a kockázat mit érinthet? (Humán egészség, védelem, biztonság, építmény működtetés.) Illetve milyen mértékben? (Ld. kockázati eseménytér életvédelem, építmény fizikai védelme, ellátó hálózati védelem, információ védelem kategóriák.)

-

Milyen rálátás nyílik az építményre/építményre a környezetéből? Milyen az építmény beláthatósága a szerkezetéből adódóan? Ezek jelenthetnek kockázatot a szervezet működésében? Ez a kockázat

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

53


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

mit érinthet? (Védelem, biztonság, építmény működtetés.) Illetve milyen

mértékben?

(Ld.

kockázati

eseménytér

életvédelem,

építmény fizikai védelme, ellátó hálózati védelem, információ védelem kategóriák.) -

Milyen természeti kockázatok találhatók a környezetben?

A természeti kockázatokat mind a beruházásban érintett építményt, mind az ellátó infrastruktúra esetében vizsgálni kell. 1.

Azok

milyen

intézmény/szervezet érinthetnek?

közvetlen

hatás(oka)t

működésére?

(Humán

egészség,

Ezen

gyakorolhatnak

hatások

védelem,

milyen

biztonság,

az

területet építmény

működtetés.) Milyen mértékben? (Ld. kockázati eseménytér életvédelem, építmény fizikai védelme, ellátó hálózati védelem, információ védelem kategóriák.) Ebben az esetben az adott kockázat kezeléséhez tartozó megoldásoknak teljeskörűnek kell lennie! Közvetlen hatások elsősorban a föld/löszfal csuszamlás, sziklaomlás, illetve árvíz lehetnek. 2. Azok milyen közvetett hatást gyakorolhatnak az intézmény/szervezet működésére? Ezen hatások milyen területet érinthetnek? (Humán egészség, védelem, biztonság, építmény működtetés.) Milyen mértékben? (Ld. kockázati eseménytér életvédelem, építmény fizikai védelme, ellátó hálózati védelem, információ védelem kategóriák.) Közvetett hatások elsősorban az ismert földalatti üregek, víz hatására fizikai tulajdonságukat változtató alapkőzet, illetve a szélsőséges időjárási következmény során kárt okozó növényzet lehetnek. Amennyiben

az

építmény

és

környezete

jellegzetességei

alapján

villámcsapás kockázatával számolni kell, akkor annak bekövetkezése milyen jellegű és mértékű kockázatot jelenthet az intézmény működésére? (Ld. kockázati eseménytér építmény fizikai védelme, ellátó hálózati védelem, információ védelem kategóriák.)

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

54


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

Amennyiben az alapfunkció szempontjából más nemzetiségű diplomáciai testület kockázatot hordozhat, akkor vizsgálni kell a nagykövetségek, konzulátusok, illetve háttérintézményeiknek környezeti jelenlétét is. Van az építmény környezetében olyan diplomáciai testület, mely kockázatot jelenthet az intézmény működésére? A kockázat milyen jellegű és mértékű? (Ld. kockázati eseménytér építmény fizikai védelme, ellátó hálózati védelem, információ védelem kategóriák.) 5.2. Védelmi kategória vizsgálat A kockázati osztályba sorolás szakszerű elvégzéséhez meg kell vizsgálni, hogy a építményt milyen események fenyegethetik. Eseménynek azokat a szituációkat nevezzük, amelyek rossz leforgása kockázatokat hordoz magában. Kockázatnak azt nevezik, amelynek bekövetkezése kárt okoz. Abban az esetben, ha egy kockázatból további kockázatok születhetnek, akkor azt az elemzés során, kockázatként is és eseményként is kell vizsgálni.

Az

esemény-kockázat

felváltott

és

bővülő

útvonalát,

láncreakcióként kell kezelni, és ilyen szempontból is vizsgálni kell. Ismernünk kell az építmény tervezésének koncepcióit, a környezetét a építményben végzett munka típusát és annak kockázatait. A fenyegető eseményeket az egyes védelmi kategóriák előfordulási kockázatának vizsgálatával és egybevetésével kell megvizsgálni. Az adott eseményt oly módon

kell

bekövetkezési

következmények

védelmi

helyhez

kötötten

szempontjainak,

az

analizálni, előfordulási

hogy

a

esetek

összevetésével, továbbá a bekövetkezési gyakorisághoz nem köthető eseményeknél a következmények védelmi szempontjainak összevetésével egy kockázatkezelési mátrixban derüljön fény a támadási felület nagyságára és az építmény sebezhetőségére. Az említett két tengely határozza meg, az eseménytérben való elhelyezkedését a tragédiának. Minden katasztrófát, tragédiát, és balesetet el lehet helyezni ebben a rendszerben, előrejelzés szerűen és utólagos analízis folyamán is. A kockázati osztályba sorolás a védelmi koncepció kialakításának és tervezésének elengedhetetlen

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

55


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

feltétele. Az alábbiakban számba vesszük a következmények védelmi szempontjait és az előfordulási eseteket. Négyféle következményi lehetőséget veszünk alapul védelmi szempontból, amelyek felölelik bármely tragédia kimenetelét. Mind a négy fő pontnak tíz alpontja van, amelyek az esemény kimenetelének súlyosságát mutatják. Mind a négy csoport természetesen rendelkezik kár nélküli lehetőséggel is, melyet a mátrixban nem képezünk le, hiszen abban csak azok az esemény következmények találhatóak meg, melyekre védelmi, biztonsági választ kell képezni. A biztonságtechnikai tervező az építmény, hatásmechanizmusra és kockázati jellemzőkre vonatkozó szituációit egyesével lajstromba szedi és a lajstrom minden pontját megvizsgálja külön-külön, hogy az a építmény fizikai védelmének-, életvédelmének-, információvédelmének-, infrastrukturális védelmének szempontjából, milyen veszélyeket hordoz magában. A lajstrom

szedet

minden

vizsgálati

pontja,

és

a

védelmi

szempontösszessége, végső soron egy tragédia lehetőség, egy baleseti lehetőség vagy egy konkrét veszélyhelyzetet leírása, amit lajstromvizsgálati pontnak nevezünk. Tervezhető gyakoriság esetén: Szituáció + Védelmi kategória + Gyakoriság + Helyiség = Lajstromvizsgálati pont Nem meghatározható gyakoriság esetén: Szituáció + Védelmi kategória + Helyiség = Lajstromvizsgálati pont Figyelem: Egy szituáció, egy hely és egy védelmi kategória összegzése, akár több lajstromvizsgálati pontot is eredményezhet, illetve egy lajstromvizsgálati ponthoz tartozóan több szituáció tartozhat! Példa: A vizsgált építményt csak úgy lehet megközelíteni, hogy egy kanyarodó autópálya lehajtó végéről lehet behajtani a kapuba. Ezt a

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

56


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

megközelíthetőségi szituációt, építményi fizikai védelmi szempontból elemezzük, tehát ebből a szempontból a építményre nézve, az autópálya lehajtó egy olyan veszélyforrást hordoz magában, hogy egy autó esetleg nagy sebességgel hajthat bele az építménybe. Ezt nevezzük egy lajstromvizsgálati pontnak. Ugyanígy, az építményt fizikai védelmi szempontból vizsgálva, bármely más veszélyforrás is felmerülhet. A lajstromvizsgálati pontokat, be kell helyezni a kockázati osztályba sorolás analitikai táblázatának eseményterébe. Az eseményteret, a négy védelmi kategória és a szituációk előfordulási eseteinek függvényében határozzuk meg. Hatásmechanizmusra és kockázati jellemzőkre vonatkozó kérdések: -

Vonatkozik-e valamely magasabb rendű jogszabályforrás a építményre?

-

Minősített időszakban érintett-e az építmény?

-

Milyen megközelíthetősége van az építménynek?

-

Személyi kör jelenlét az építményben (van-e védett személy): állandó személyzet, vendégek, látogatók, visznek-e oda? Átvisznek-e ott?

-

Az építmény minimum és maximum létszáma

-

Az építmény elhelyezkedése infrastrukturális szempontból

-

Az építmény elhelyezkedése demográfiai szempontból

-

Milyen zavarforrás forrózónájában található az építmény (Pl erőmű, benzinkút, külföldi konzulátus, vegyiüzem stb.)

-

Megközelíthetőség

-

A környezet bűnügyi fertőzöttsége

-

Vagyonvédelmi szempontok

-

Információvédelmi szempontok

-

Tűzvédelmi veszélyeztetettségi szempontok

5.3. Fizikai védelem A terület, az építmény és a közvetlen környezetének védelme, amely az illetéktelenek bejutását vagy a építmény megsemmisítését akadályozzák

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

57


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

meg, illetve az ott tartózkodók közvetett védelmét szolgálja. A mechanikai védelmet szolgáló építészeti kialakítások, élőerős védelem, beléptető rendszerek, behatolást jelző rendszerek, valamint a kamerarendszerek, mind arra szolgálnak, hogy ezt a fajta védelmet megvalósítsák. Az eseménytér fizikai védelmi csoportban, alapvetően az építményben már a tervezéskor meglévő védelmi rendszerek, vizsgált eseményekhez kapcsolódó hatásait vizsgálhatjuk. Ezen túl ugyanezt a csoportot kell alkalmazni a használó szervezet és az építmény tervezhető (ismert) funkcióihoz kapcsolódó normál működési eseményekhez tartozó védelmi kockázatok és tervezett védelmi rendszerek hatásainak vizsgálatakor is. Az Eseménytérhez tartozóan "fizikai védelem" csoportban az alábbi kár szintek definiálhatók: - Védelemhez kapcsolódóan nem keletkezik káresemény A legalacsonyabb kár szint. A vizsgált eseményhez nem tartozik védelmi kockázat. - Védelmet nem veszélyeztető alacsony kár Ebbe a kategóriába tartoznak azok a káresemények, melyekben az építmény mechanikai védelmét is biztosító szerkezeti elem, vagy elemek sérülhetnek, azonban a sérülés jellege, vagy mértéke nincs kihatással a védelmi szintre, ezáltal nem szükséges a kijavításig egyéb védelmi ág (pl. élőerős védelem) lefedettségét kiterjeszteni. - Mechanikai védelmi rendszerben enyhe sérülés, de nincs védelmi kockázati lánc, vagy védelmet nem veszélyeztető súlyos kár Ebben a csoportban olyan események tartoznak, ahol a mechanikai védelmet is biztosító szerkezetben, szerkezeti elemekben kisebb mértékű sérülés következik be a káresemény során, mely a védelmi funkció ellátását a tervezett mértékben már nem teszi lehetővé, egy korlátozott mértékű védelmi képesség továbbra is fenn áll, de egyéb védelmi ág lefedettségének kiterjesztése indokolt lehet. A kategória alkalmazásának feltétele, hogy az enyhe sérülés nem okozhatja védelmi

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

58


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

kockázati láncolat kialakulását (pl. egy gépjármű a kapunak hajt, amit csak kiegészítő módszerrel - lánc és lakat - lehet zárni, de egyben a kapun elhelyezett kamera is leesett, és a kapu élőerővel nem felügyelt). - Elektronikai védelmi rendszerben enyhe sérülés, de nincs védelmi kockázati lánc A csoportba olyan káresemények kerülnek, melyeknél az építményben kiépített elektronikai védelmi rendszer kismértékű sérülést szenved el (pl. egy érzékelő meghibásodik, vagy megszűnik működni), de nem keletkezhet védelmi kockázati lánc, mivel egyéb védelmi ág (pl. megfigyelő kamera rendszer az érintett területet lefedi) kompenzálhatja a részleges képesség vesztést. - Védett területre jutást lehetővé tevő kár a mechanikai-, vagy elektronikai védelmi rendszerben, de nincs kockázati lánc Az építmény komplex védelmi rendszerének részét képező mechanikai, vagy elektronikai védelemben olyan kár keletkezik, mely önmagában lehetőséget biztosít a védett területre történő bejutásra, azonban még ettől függetlenül sem áll fenn kockázati lánc, mivel a bejutás egyéb védelmi ág által továbbra is kontrollált. Pl. egy beléptető rendszer lokális vezérlő nem működik, de ez az építmény belső zónájában található, amely csak védett területen keresztül közelíthető meg. - Védett területre jutást lehetővé tevő kár a mechanikai-, vagy elektronikai védelmi rendszerben, és kockázati lánc fennáll (részleges kontrollvesztés) Az építmény komplex védelmi rendszerének részét képező mechanikai, vagy elektronikai védelemben olyan kár keletkezik, mely önmagában lehetőséget biztosít a védett területre történő bejutásra, egyben kockázati lánc is kialakul, mely az építmény védelmében eredményezhet részleges felügyeleti kontrollvesztést. Pl. viharkár következtében sérül a kerítés (segédeszköz nélkül áthatolhatóvá válik) és a területet lefedő megfigyelő kamera rendszer, továbbá behatolásjelző rendszer nincs kiépítve az építményben.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

59


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

- Elektronikai-, vagy élőerős védelmi rendszer működésében rendszer szintű kár Az építmény komplex védelmi rendszerének részét képező elektronikai védelemben olyan mértékű, vagy minőségű kár keletkezik, amely már a rendszer működését korlátozza (pl. behatolásjelző rendszer zónapanel, vagy zónapanelek elveszítése/kiesése), mely a védett terület feletti felügyeleti kontroll nagyobb mértékű elveszítését eredményezheti. Az irányelv a hasonló mértékű kár következtében (nagyobb mértékű felügyeleti/reagálási kontrollvesztés) ugyanabban a csoportban kezeli az élőerős rendszerben bekövetkező rendszer szintű kárt is (pl. a védelmi személyzet egy biztonsági esemény kezelése miatt alapfeladatát korlátozottan képes ellátni). Fontos kiemelni, hogy ebben a csoportban kizárólag akkor képezhető le a vizsgált esemény, ha csak egy védelmi ág érintett egyidejűleg (és a komplex védelmi rendszer egyéb ága részleges felügyeletet képes biztosítani). - Elektronikai-, vagy élőerős védelmi rendszer megszűnése Az építmény komplex védelmi rendszerének részét képező elektronikai védelemben olyan mértékű, vagy minőségű kár keletkezik, amely már a rendszer működését nem teszi lehetővé (pl. behatolásjelző rendszer központ, vagy szerver elveszítése/kiesése), mely a védett terület feletti felügyeleti kontroll nagyobb mértékű elveszítését eredményezheti. Az irányelv a hasonló mértékű kár következtében (nagyobb mértékű felügyeleti/reagálási kontrollvesztés) ugyanabban a csoportban kezeli az élőerős rendszerben bekövetkező rendszer megszűnését is (pl. a védelmi

személyzet

egy

biztonsági

esemény

kezelése

miatt

alapfeladatát nem képes ellátni). Fontos kiemelni, hogy ebben a csoportban kizárólag akkor képezhető le a vizsgált esemény, ha csak egy védelmi ág érintett egyidejűleg (és a komplex védelmi rendszer egyéb ága részleges felügyeletet képes biztosítani). - Elektronikai védelmi rendszer kompromittálódása

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

60


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

Az építmény komplex védelmi rendszerének részét képező elektronikai védelem legalább valamelyik ága (behatolásjelző-, beléptető, vagy megfigyelő kamera rendszer) külső/jogosulatlan fél által kontrollált, ezáltal a jelzései nem tekinthetőek megbízhatónak. Ebben az esetben az építmény védelmi rendszere ugyan működik, azonban a kitettségének magas szintje miatt nem tekinthető hitelesnek a rendszerből származó állapot, vagy riasztás jelzés. - A védelmi rendszer elveszítése (kontroll elvesztése) A csoportban azokat az eseményeket kell leképezni, amelyek egy építmény védelmében a legmagasabb kockázatot hordozza magában, ugyanis ekkor bekövetkezik a teljes védelmi kontrollvesztés, mely során az építmény komplex védelmi rendszerét képező több ág (élőerős-, elektronikai-, vagy mechanikai védelem) elveszítése történik meg egyidejűleg. A feltétel teljesüléséhez nem szükséges a teljes elektronikai védelmi ág elveszítése, amennyiben az alkalmazott védelmi ágak mindegyike nem teljeskörű. Ekkor a funkcionális elektronikai védelmet biztosító ág (pl. beléptető rendszer) elveszítése is már eredményezheti a kategória alkalmazásának

szükségességét

(az

előző

példa

folytatásaként

megfigyelő kamera rendszer nincs, behatolásjelző rendszer pedig csak egyes helyiségeket véd). 5.3. Életvédelem A területen, az építményben és a környezetében tartózkodó személyek – ebbe beleértendőek a védett vezetők – közvetlen védelme, amely az életfeltételek fenntartását, illetve az azt veszélyeztető hatások jelzését szolgálják. A légszűrő-, vízszűrő-, sugárzásszűrő-, gázérzékelő- stb. berendezések ezeket a feltételeket biztosítják. Az eseménytér életvédelmi csoportban alapvetően az építményben már a tervezéskor

meglévő

védelmi

rendszerek

vizsgált

eseményekhez

kapcsolódó hatásait vizsgálhatjuk. Ezen túl ugyanezt a csoportot kell

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

61


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

alkalmazni a használó szervezet és az építmény tervezhető (ismert) funkcióihoz kapcsolódó normál működési eseményekhez tartozó védelmi kockázatok és tervezett védelmi rendszerek hatásainak vizsgálatakor is. Az eseménytérhez tartozóan "életvédelem" csoportban az alábbi kár esemény kategóriák definiálhatók: - Nem történik sérülés vagy egészségkárosodás A legalacsonyabb kár szint. A vizsgált eseményhez nem tartozik életvédelmi kockázat. - Max. 2 emberen eshet 8 napon belül gyógyuló egészség károsodás vagy sérülés A csoporthoz olyan események tartoznak, melynek hatásaként sérülés, vagy egészségkárosodás következik be nem több, mint 2 személyt érintően.

Mindkét

következménynek

esetben könnyű

alapfeltétel,

mértékűnek,

hogy vagyis

az 8

egészségi

napon

belül

gyógyulónak kell lennie. Az egészségi következmény megállapításának nem minden esetben feltétele orvosi ellátás megtörténte (pl. felszíni vágás, hámsérülés). - Max. 10 emberen eshet 8 napon belül gyógyuló egészség károsodás vagy sérülés Ebben a csoportban az előzővel megegyező minőségű, vagy következményű hatás történik, vagy történhet, azonban az érintett személyi kör nagyobb, maximum 10 fő. - Min. 11 emberen eshet 8 napon belül gyógyuló egészség károsodás vagy sérülés, vagy max. 10 emberen eshet 8 napon túl gyógyuló egészség károsodás Ez a csoport egyfajta esemény alternatívanként lett kialakítva, melyben 11-nél több személy esetében történik, vagy történhet az előző csoporttal megegyező hatás, vagy maximum 10 személyt érint olyan esemény, melynek egészségi hatása 8 napnál hosszabb idő vesz igénybe.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

62


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

- Min. 11 emberen eshet 8 napon túl gyógyuló egészség károsodás vagy sérülés A csoporthoz olyan események tartoznak, melynek hatásaként súlyos (8 napnál hosszabb ideig tartó) sérülés, vagy egészségkárosodás következik be több, mint 11 személyt érintően. -

Max.

10

emberen

eshet

8

napon

belül

gyógyuló

egészség

károsodás/sérülés a külső környezetben, illetve szervezethez tartozó stratégiai vezető/törzs könnyen sérülhet A csoportba speciális események tartoznak, melyek jellegzetessége, hogy az építmény külső környezetében okoznak, vagy okozhatnak 8 napon belül gyógyuló sérülést, vagy egészség károsodást. Az esemény egyértelműen magasabb súlyozását az indokolja, hogy egy ilyen bekövetkezése az építményt működtető szervezet - jogi felelősségén túl - erkölcsi/szakmai hitelességét, ezáltal működését veszélyeztetheti. Karakterében más jellegű, de a működésben hasonló veszélyeket jelenthet a szervezet stratégiai vezetői vonatkozásában bekövetkező könnyű (8 napon belül gyógyuló) sérülése, vagy egészség károsodása. - Haláleset az ingatlan területén, vagy külső környezetben min. 11 emberen eshet 8 napon túl gyógyuló egészség károsodás, vagy sérülés A csoportba speciális események tartoznak, melyek jellegzetessége, hogy egy szervezet működése szempontjából is súlyos egészségi következmények jelennek, vagy jelenhetnek meg. Az építmény területén egy esemény következményeként haláleset következik, vagy következhet be, illetve az esemény hatása az építmény külső környezetében okoz, vagy okozhat súlyos, 8 napon túl gyógyuló sérülést,

vagy

egészség

károsodást

több,

mint

11

személy

vonatkozásában. - Több haláleset az ingatlan területén, vagy halál okozása a külső környezetben

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

63


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

A csoportba olyan rendkívüli eseményt kell vizsgálni, melynek bekövetkezése az építmény területén több személy halálát okozhatja, vagy az építmény külső környezetében okozhat halált. - Stratégiai/védett vezető elvesztése Speciális rendkívüli esemény, mely szűk személyi kört érinthet, azonban a szervezet működése szempontjából alapvetően fontos, hiszen az esemény következtében a működést, vagy működtetést befolyásoló személy elvesztése történhet meg. Az elvesztés jelentheti a személy halálát, illetve olyan maradandó egészségkárosodását, mely a későbbi munkavégzését ellehetetleníti. - A belső környezetben halál okozása és az esemény a külső környezetben tartózkodó személyek halálát okozza/okozhatja A csoportba olyan rendkívüli eseményt kell vizsgálni, melynek bekövetkezése az építmény területén több személy halálát okozhatja, és az építmény külső környezetében is okozhat halált. Ebben az esetben az esemény hatása együttesen jelenik meg az építményen belül és kívül egyaránt.

5.4. Információvédelem A építményben keletkező vagy kezelt nem nyilvános, üzleti titok, know how, vagy minősített adatok és információk védelmét biztosító infrastruktúra részeit jelenti. Az irányelv nem szabályozza a minősített adatkezelési rendszer kialakításának feltételrendszerét, azonban a tervezési szempontok során segíti az ahhoz kapcsolódó követelmények kiegészítését, a rendszer teljesebbé

tételét

a

szervezeti

és

infrastrukturális

működéshez

kapcsolódóan. Az irányelv az információvédelmet két kategóriában kezeli, aszerint, hogy a védendő információkör mely jogszabály hatálya alá tartozik, így külön Minősített adatkezelési tv-i, és azon kívüli védendő adatköri eseménytér csoport került meghatározásra.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

64


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

I. Az eseménytérhez tartozóan "információvédelem" csoportban minősített adat szerinti kár esemény kategóriák definiálhatók: - Minősített adatkezelés helyes gyakorlata A legalacsonyabb kár szint. A vizsgált eseményhez nem tartozik információ

védelmi

kockázat,

vagyis

az

esemény

során

is

maradéktalanul teljesülnek a minősített adat kezelését meghatározó jogszabályi kötelezettségek. - Minősített adatkezelés törvényi feltételei nem állnak fenn, de nem történik kár A csoportban olyan eseményeket kell vizsgálni, mely során ugyan a minősített adat kezelését meghatározó jogszabályi kötelezettségek maradéktalanul nem teljesülnek, azonban a minősített adat védelme nem sérül. Ilyen lehet például, ha biztonsági területen minősített adat megismerésére,

vagy

kezelésére

nem

jogosult

személy

a

rezsimszabályok megsértésével tartózkodik, de minősített adathoz nem férhet hozzá. - "Szükségesség és Bizalmasság" elvének megszűnése A minősített adat kezeléséről szóló törvény alapján a "Szükségesség" elve szerint minősített adatot csak az ismerhet meg, akinek az állami vagy közfeladata

ellátásához feltétlenül szükséges.

Ugyanezen,

jogszabály alapján a "Bizalmasság" elve szerint minősített adat illetéktelen

személy

számára

nem

válhat

hozzáférhetővé

vagy

megismerhetővé. A csoportban olyan általános eseményeket kell vizsgálni, mely következményeként arra jogosulatlan személy lehetőséggel rendelkezik minősített adathoz hozzáférésre, illetve tartalmának megismerésére. Ebben az esetben fontos további szempont, hogy a lehetőségről a védelmi rendszer információt rögzít, illetve tárol. A csoporthoz tartozó példa lehet, ha biztonsági területen minősített adat található nyíltan elhelyezve olyan térben, ahol azonos időben - annak megismerésére - jogosulatlan személy tartózkodik.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

65


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

- "Sérthetetlenség" elvének megszűnése A minősített adat kezeléséről szóló törvény alapján a "Sérthetetlenség" elve szerint a minősített adatot kizárólag az arra jogosult személy módosíthatja vagy semmisítheti meg. A csoportban olyan általános eseményeket kell vizsgálni, mely következményeként arra jogosulatlan személy lehetőséggel rendelkezik minősített adat módosítására, illetve megsemmisítésére. Ebben az esetben fontos további szempont, hogy a lehetőségről a védelmi rendszer információt rögzít, illetve tárol. A csoporthoz tartozó példa lehet, ha megfigyelő kamera rendszerrel felszerelt biztonsági területen minősített adat található nyíltan elhelyezve olyan térben, ahol azonos időben - annak megismerésére - jogosulatlan személy tartózkodik és személyes felügyelet nélkül hozzáférhet ahhoz. - A "Rendelkezésre állás" megszűnése minősített adat esetén, de nem sérül annak a biztonsága (felügyelet alatt/védett térben van) A minősített adat kezeléséről szóló törvény alapján a "Rendelkezésre állás" elve szerint biztosítani kell, hogy a minősített adat az arra jogosult személy számára szükség szerint elérhető és felhasználható legyen. A csoportban olyan általános eseményeket kell vizsgálni, mely következményeként a minősített adat jogosult személy általi hozzáférés következtében a biztonsági területen ismeretlen helyre kerül, ezáltal a hozzáférhetősége korlátozottá válik. Ebben az esetben fontos további szempont, hogy a lehetőségről a védelmi rendszer információt rögzít, illetve tárol. A csoporthoz tartozó példa lehet, ha megfigyelő kamera rendszerrel felszerelt biztonsági területen egy minősített adatot egy kezelésére jogosult személy a védett területen belül, védett módon, de nem a nyilvántartott területen helyez el, ezáltal más jogosult személyek hozzáférése nem teljesülhet.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

66


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

- "Korlátozott terjesztésű" (vagy annak megfelelő nemzetközi minősítésű) adat jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé válik, vagy a rendelkezésre állása megszűnik és sérül annak biztonsága Olyan események köre, melyben a csoport meghatározásában megfogalmazott minősített adatkörbe tartozó adathoz annak kezelésére jogosulatlan személy hozzáférhet, vagy az adat rendelkezésre állása megszűnik a védelmének sérülésével együtt (pl. jogosulatlan személy elviszi a biztonsági területről). - "Bizalmas" (vagy annak megfelelő nemzetközi minősítésű) adat jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé válik, vagy a rendelkezésre állása megszűnik és sérül annak biztonsága Olyan események köre, melyben a csoport meghatározásában megfogalmazott minősített adatkörbe tartozó adathoz annak kezelésére jogosulatlan személy hozzáférhet, vagy az adat rendelkezésre állása megszűnik a védelmének sérülésével együtt (pl. jogosulatlan személy másolatot készít). - "Titkos" (vagy annak megfelelő nemzetközi minősítésű) adat jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé válik, vagy a rendelkezésre állása megszűnik és sérül annak biztonsága Olyan események köre, melyben a csoport meghatározásában megfogalmazott minősített adatkörbe tartozó adathoz annak kezelésére jogosulatlan személy hozzáférhet, vagy az adat rendelkezésre állása megszűnik a védelmének sérülésével együtt (pl. jogosulatlan személy megsemmisíti azt). - "Szigorúan titkos" (vagy annak megfelelő nemzetközi minősítésű) adat jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé válik, vagy a rendelkezésre állása megszűnik és sérül annak biztonsága Olyan események köre, melyben a csoport meghatározásában megfogalmazott minősített adatkörbe tartozó adathoz annak kezelésére jogosulatlan személy hozzáférhet, vagy az adat rendelkezésre állása

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

67


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

megszűnik a védelmének sérülésével együtt (pl. jogosulatlan személy elviszi az adat egy részét a biztonsági területről). - Minősített adat tartalma módosíthatóvá válik jogosulatlan személy által és a kezelési/tárolási/védelmi rendszer a hozzáférést nem jelzi Olyan különleges esemény vizsgálata tartozik ebbe a csoportba, mely során egy minősített adat tartalma a "sérthetetlenség" elvének megszűnésével úgy válik módosíthatóvá arra jogosulatlan személy által, hogy a hozzáférést az adat kezelését, tárolását, illetve védelmét biztosító rendszer nem jelzi és rögzíti. II. Az Eseménytérhez tartozóan "információvédelem" csoportban nem minősített, de egyéb szempontok miatt védendő adat szerinti kár esemény kategóriák definiálhatók: - A szenzitív adatkezelés helyes gyakorlata A legalacsonyabb kár szint. A vizsgált eseményhez nem tartozik információ

védelmi

kockázat,

vagyis

az

esemény

során

is

maradéktalanul teljesülnek a védendő adat kezelését meghatározó kötelezettségek. - A szenzitív adatkezelés védett kezelési feltételei nem állnak fenn, de nem történik kár A csoportban olyan eseményeket kell vizsgálni, mely során ugyan a védendő adat kezelését meghatározó kötelezettségek maradéktalanul nem teljesülnek, azonban az adat védelme nem sérül. - "Szükségesség és Bizalmasság" elvének megszűnése A minősített adat kezeléséről szóló törvényben megfogalmazottokhoz hasonlóan a "Szükségesség" elve szerint a védendő adatot csak az ismerhet meg, akinek a feladata ellátásához feltétlenül szükséges. Ehhez hasonlóan a "Bizalmasság" elve szerint védendő adat illetéktelen személy számára nem válhat hozzáférhetővé vagy megismerhetővé. A csoportban olyan általános eseményeket kell vizsgálni, mely következményeként arra jogosulatlan személy lehetőséggel rendelkezik

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

68


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

a védendő adathoz hozzáférésre, illetve tartalmának megismerésére. Ebben az esetben fontos további szempont, hogy a lehetőségről a védelmi rendszer információt rögzít, illetve tárol. - "Sérthetetlenség" elvének megszűnése A minősített adat kezeléséről szóló törvényben megfogalmazottokhoz hasonlóan a "Sérthetetlenség" elve szerint a védendő adatot kizárólag az arra jogosult személy módosíthatja vagy semmisítheti meg. A csoportban olyan általános eseményeket kell vizsgálni, mely következményeként arra jogosulatlan személy lehetőséggel rendelkezik a védendő adat módosítására, illetve megsemmisítésére. Ebben az esetben fontos további szempont, hogy a lehetőségről a védelmi rendszer információt rögzít, illetve tárol. - A "Rendelkezésre állás" megszűnése szenzitív adat esetén, de nem sérül annak a biztonsága (felügyelet alatt/védett térben van) A minősített adat kezeléséről szóló törvényben megfogalmazottokhoz hasonlóan a "Rendelkezésre állás" elve szerint biztosítani kell, hogy a védendő adat az arra jogosult személy számára szükség szerint elérhető és felhasználható legyen. A csoportban olyan általános eseményeket kell vizsgálni, mely következményeként a védendő adat jogosult személy általi hozzáférés következtében a kijelölt kezelési területen ismeretlen helyre kerül, ezáltal a hozzáférhetősége korlátozottá válik. Ebben az esetben fontos további szempont, hogy a lehetőségről a védelmi rendszer információt rögzít, illetve tárol. - A "Rendelkezés állás" megszűnése a szervezet működését alapvetően befolyásoló szenzitív adat esetén, de nem sérül a biztonsága A csoportban olyan általános eseményeket kell vizsgálni, mely következményeként a szervezet működését alapvetően befolyásoló védendő adat jogosult személy általi hozzáférés következtében a kijelölt kezelési területen ismeretlen helyre kerül, ezáltal a hozzáférhetősége

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

69


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

korlátozottá válik. Ebben az esetben fontos további szempont, hogy a lehetőségről a védelmi rendszer információt rögzít, illetve tárol. - Szenzitív adat jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé válik, vagy a rendelkezésre állása megszűnik és sérül a biztonsága Olyan események köre, melyben a védendő adathoz annak kezelésére jogosulatlan személy hozzáférhet, vagy az adat rendelkezésre állása megszűnik a védelmének sérülésével együtt. - A szervezet működését alapvetően meghatározó szenzitív adat jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé válik, vagy a rendelkezésre állása megszűnik és sérül a biztonsága Olyan események köre, melyben a szervezet működését alapvetően befolyásoló védendő adathoz annak kezelésére jogosulatlan személy hozzáférhet,

vagy az adat

rendelkezésre

állása megszűnik

a

védelmének sérülésével együtt. - A szenzitív adat megsemmisítésre kerül Olyan események köre, melyben a védendő adathoz annak kezelésére jogosulatlan

személy hozzáfér és

az adatot

érdekében

állhat

megsemmisíteni. Ilyen lehet például egy üzleti szerződés, vagy egy cég piaci előnyét jelentő technológia, vagy know-how dokumentáció. - A szervezet működését alapvetően meghatározó szenzitív adat tartalma módosíthatóvá válik jogosulatlan személy által és a kezelési/tárolási rendszer a hozzáférést nem jelzi Olyan események köre, melyben a szervezet működését alapvetően befolyásoló védendő adat a "sérthetetlenség" elvének megszűnésével úgy válik módosíthatóvá arra jogosulatlan személy által, hogy azt az adat kezelését, tárolását, illetve védelmét biztosító rendszer a hozzáférést nem jelzi és rögzíti.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

70


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

5.5. Létesítmény és Ellátóhálózati védelem Az építmények valódi védelmét csak akkor lehet potenciálisan ellátni, ha a működtető rendszerek és kapcsolatok funkcionális védelmi felügyelete is megvalósul. Az eseménytér építmény és ellátóhálózati védelmi csoportban alapvetően az építményben már a tervezéskor meglévő biztonsági és gépészeti rendszereinek vizsgált eseményekhez kapcsolódó hatásait vizsgálhatjuk. Ezen túl ugyanezt a csoportot kell alkalmazni a használó szervezet és az építmény tervezhető (ismert) funkcióihoz kapcsolódó normál működési eseményekhez tartozó védelmi, biztonsági és üzemeltetési kockázatok és tervezett biztonsági, gépészeti rendszerek hatásainak vizsgálatakor is. Az Eseménytérhez tartozóan "építmény és ellátóhálózati védelem" csoportban az alábbi kár esemény kategóriák definiálhatók: - Üzemeltetéshez, biztonsági rendszerhez kapcsolódóan nem keletkezik káresemény A legalacsonyabb kár szint. A vizsgált eseményhez nem tartozik olyan kockázat, mely az üzemeltetési, vagy biztonsági rendszer működését érintheti. - Üzemeltetést nem veszélyeztető, biztonsági rendszert nem érintő kár, vagy alacsony anyagi kár Ebbe a csoportba tartoznak azok a káresemények, melyekben az építmény gépészeti, vagy biztonsági rendszerei, illetve azok elemei sérülhetnek, azonban a sérülés jellege, vagy mértéke nincs kihatással az általános biztonsági, vagy üzemeltetési szintre (pl. egy tűzcsap sérül, de az ezen túl meglévő hálózat is elegendő az építményben tűz esemény kezelésére). Ugyanebben a csoportban kell vizsgálni a szervezet, vagy építmény szempontjából alacsony anyagi kárral járó eseményeket, melyek ugyanakkor már egyéb jogforrás meghatározott minősítéssel járnak. - Üzemeltetést érintő, de a biztonsági rendszert nem érintő kár, vagy üzemeltetést nem veszélyeztető, de a biztonsági rendszert érintő kár

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

71


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

Ebbe a csoportba tartoznak azok a káresemények, melyekben az építmény

gépészeti

rendszere

sérülhet,

azonban

a

biztonsági

rendszerek működését ez nem befolyásolja (pl. klímaberendezéshez tartozó egység nem működik), vagy az építmény biztonsági rendszerei sérülhetnek, azonban az üzemeltetési rendszert ez nem befolyásolja (pl. egy adminisztratív területen található tűzérzékelő eszköz nem működik). Fontos, hogy ebben az esetben a meghibásodás mértéke alacsony, az üzemeltetési, vagy biztonsági rendszer működését rendszer szinten nem érinti. - Üzemeltetést és biztonságot érintő kár, illetve kiépített kommunikációs rendszer elveszítése Ebbe a csoportba tartoznak azok a káresemények, melyek az építmény gépészeti és a biztonsági rendszerét együttesen érinthetik (pl. gázkazán biztonságos működését befolyásoló gázérzékelő nem működik). Ugyanebben a csoportban kell vizsgálni azokat az eseményeket is, ahol lehetséges kárként az építmény, vagy szervezet működéséhez tartozó kommunikációs

kapcsolatok

(pl.

vezetékes,

vagy mobil

telefon

szolgáltatás, szolgáltatói, vagy speciális adathálózati kapcsolatok) működésének megszűnése, vagy funkciójának elvesztése történhet. - Külső energia betáplálás elveszítése (de a tartalék áramforrások működnek) Olyan eseményeket kell ebben a csoportban vizsgálni, mely az építmény működését biztosító elektromos hálózati betáplálásának elveszítését okozhatja

(pl.

0,4

kV-os

kapcsoló/vezérlő

berendezések

működésképtelenné válása). Fontos feltétel, hogy a csoporthoz tartozó események

során

az

építmény

vészeseti

áramforrásai

még

működőképesek és el tudják látni a szükséges fogyasztókat. - Energiaforrások elveszítése, vagy a szervezet gazdálkodását, működését befolyásoló anyagi kár Ebben a csoportban részben az előzőhöz hasonló események vizsgálatát kell elvégezni, de azon túl az elektromos hálózati betáplálás

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

72


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

elvesztése mellett a vészeseti áramforrások sem állnak rendelkezésre, vagy nem képesek ellátni a szükséges fogyasztókat. A fizikai működést alapvetően veszélyeztető esemény csoportban kell az olyan gazdasági jellegű eseményeket is vizsgálni, melyek bekövetkezési kármértéke a szervezet működését érinti, következményeként válság kezelési intézkedéseket kell bevezetni, azonban a gazdasági működés még nem veszélyezteti (pl. működés, vagy termelés átcsoportosítást kell végrehajtani). - Az építményben tartózkodó személyeket veszélyeztető gépészeti kár (pl. tűz, szivárgás, robbanás), vagy a szervezet gazdálkodását, működését veszélyeztető anyagi kár Olyan káresemények tartoznak ebbe a csoportba, melyek az építmény gépészeti rendszereinek rendellenes működése következtében állhatnak elő és egyben az építményben tartózkodó személyek biztonságát is veszélyeztethetik, ezáltal a szervezet működését alapvetően érintik. Az előző kategóriához hasonlóan, a fizikai működést és személyi kört alapvetően veszélyeztető csoportba kell az olyan gazdasági jellegű eseményeket is vizsgálni, melyek bekövetkezési kármértéke a szervezet működését veszélyeztetheti (pl. a kár értéke összemérhető a szervezet erőforrásaival). - Tűzvédelmi rendszer összeomlása, vagy építmény használhatóságát ellehetetlenítő szerkezeti károsodása Olyan káresemények tartoznak ebbe a csoportba, melyek az építmény védelmét

biztosító

tűzjelző,

vagy

tűzoltó

rendszer

részleges

működésképtelenségét eredményezhetik, ezáltal egy bekövetkező esemény nem válik teljeskörűn kezelhetővé, vagy nem kerül minden riasztási állapot biztosan jelzésre. Ugyanebben a csoportban kell vizsgálni azokat az eseményeket, amelyek a szervezet elhelyezését és működését biztosító építmény olyan

mértékű

károsodását

eredményezheti,

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

mely

a

további

73


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

használhatóságát - és ezáltal a szervezet működését - rövidtávon belül nem teszi lehetővé. - Strukturált hálózat, tűzjelző-, egyéb életvédelmi (gáz, vegyi, sugárzás) jelző rendszer kompromittálódása, vagy a szervezet gazdálkodását, működését ellehetetlenítő anyagi kár Olyan káresemények tartoznak ebbe a csoportba, melyek során az építmény működtetését, biztonságát és a benne található személyek egészség védelmét biztosító jelzőrendszerek közül legalább az egyik külső/jogosulatlan fél által kontrollált, ezáltal a jelzései nem tekinthetőek megbízhatónak. Ebben az esetben a rendszerek ugyan működnek, azonban a kitettségének magas szintje miatt nem tekinthető hitelesnek a rendszerből származó állapot, vagy riasztás jelzés. Ugyanebben a csoportban kell vizsgálni azokat az eseményeket, melyek bekövetkezési kármértéke a szervezet működését ellehetetleníti (pl. a kár értéke meghaladja a szervezet erőforrásait, vagy a szakmai hitelességét olyan mértékben érinti, mely a további működését nem teszi lehetővé). - A biztonsági rendszer elveszítése, vagy az építmény nem helyreállítható károsodása Olyan speciális káresemények tartoznak ebbe a csoportba, melyek az építmény védelmét biztosító tűzjelző és tűzoltó rendszer általános működésképtelenségét eredményezhetik, ezáltal egy bekövetkező esemény nem válik kezelhetővé, vagy a riasztási állapot nem kerül jelzésre. Ugyanebben a csoportban kell vizsgálni azokat az eseményeket, amelyek a szervezet elhelyezését és működését biztosító építmény olyan

mértékű

károsodását

eredményezheti,

mely

a

további

használhatóságát - és ezáltal a szervezet működését - nem teszi lehetővé.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

74


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

5.6. A semleges védelmi dokumentáció A tervezés első lépése szerint, a biztonságtechnikai mérnöknek a tervezés kezdetén a építmény tulajdonságait kell számba vennie. Fel kell mérni, hogy milyenek az építmény fizikai jellemzői, védelmi rendszerek nélkül. A tervezőnek a építmény funkcionalitását meg kell állapítania, hogy biztonsági szabályok nélkül „vegytiszta” környezetben az ott dolgozó, élő, vagy áthaladó, illetve megjelenő stb. emberek mivel foglalkoznak. Hogyan telik el egy minden hatástól mentes – a funkciótól függően – alap időintervallum (munkanap, munkahét, csúcsidő, minősített időszak, protokoll rendezvény stb.). Hatásmechanizmusra és kockázati jellemzőkre vonatkozó kérdéseket kell megvizsgálni, mindezeket pedig egy úgynevezett Semleges Védelmi Dokumentációban kell rögzíteni, amely formai jellemzőit, a mellékletben található minta alapján kell elkészíteni, a beruházó képviselője által jóvá kell hagyni. A Semleges Védelmi Dokumentáció speciális változata, amikor egy már meglévő építményben történik a beruházás, mely rendelkezik korábbi védelmi, biztonsági és üzemeltetési rendszerekkel. Ebben az esetben a felmérésnek a meglévő rendszerekből kell kiindulnia, egyben célként kell kezelnie azok jövőbeli használhatóságának, szükséges fejlesztésének, esetleges cseréjének eldöntését is. A

Semleges

Védelmi

Dokumentáció

az

alapja

a

védelmi

és

biztonságtechnikai tervezésnek, melynek precíz kidolgozása a jól feltett kérdésekből, egyfajta logikai útból származik. A

semleges

védelmi

dokumentációnak

kitöltése,

az

építmény

helyiséglistájának összeírásával kezdődik. Minden különálló helyiséget egyenként meg kell nevezni. A tervezést kockázati osztályba sorolás alapján kell elvégezni. Helyiségekhez funkciókat és eseményeket kell kötni, amely meghatározza az adott térrész ismérveit (pl.: Folyosó – emberek kézikocsival közlekednek; Recepció – pénzforgalom, kulcsdoboz kezelése). Minden helyiséghez hozzá kell rendelni a lehető legtöbb eseményt. Az eseményekhez hozzá rendelnünk egy gyakorisági tényezőt, amely onnantól

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

75


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

annak az eseménynek egy változatlan tényezője lesz. Eseménynek áltanosságban olyan szituációt nevezünk, amely önmagában még nem kockázatos, de szándékos vagy gondatlan magatartás eredménye képpen egy vagy több kockázatot eredményez. Egyedi működési helyzetben lehet olyan esemény is, mely önmagában hordoz kockázatot, vagy kockázatokat (pl. tűzijáték az építmény területén). A kockázatnak nevezzük azokat az eseményhez kapcsolódó lehetséges hatásokat, melyek bekövetkezésük esetén kárt okoznak. Az eseményeket, nem csak helyiségekhez kötve kell létre hozni, hanem figyelembe kell venni az építmény funkcionalitásából származó ismert lehetőségeket, a munkaidőt, vagy a huzamosabb ott tartózkodás idejét és sűrűségét. Figyelembe kell venni a építmény főtevékenységi körét, és járulékos tevékenységeit. A megközelítés és a külső, ám közvetlen környezeti hatások vizsgálata további eseményeket szülhetnek, melyek az építmény mindennapjait eszerint befolyásolják. Abban az esetben, ha az építményben tevékenykedő szervezetnek van más telephelye, úgy a telephelyek közti érintkezéseket is figyelembe kell venni, elsősorban a vizsgált építményre való tekintettel. Minden eseményhez tartozó kockázatot a négy védelmi kategória alapján vizsgálunk oly módon, hogy mennyire súlyos a kár az adott védelmi kategóriában a kockázat bekövetkezésekor. Egy eseményhez, maximum tíz kockázatot lehet hozzárendelni. Ha több kockázatot tud a tervező hozzá rendelni, akkor az összetett eseménynek számít, vagy láncreakciónak, így azt az eseményt, több rész eseményre kell bontani. Minden eseményhez tartozó kockázatot mind a négy védelmi kategória súlyosságának meghatározásával kell kifejezni. Így minden kockázatot négy súlyossági jellemzővel tudunk értékelni. A súlyossági jellemzőket úgy kell meghatározni, hogy az adott esemény, amelynek a gyakoriságát már lefektettük, az adott helyre vonatkoztatva a megjelenített kockázat jellegével mekkora kárt képes okozni az vizsgált

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

76


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

védelmi kategóriában. Példa: Színház terem (helyiség) – Előadás (esemény) – Hetente egyszer (gyakoriság) – Terror cselekmény (kockázat) -

Fizikai védelmi szempontból milyen súlyosságú kár keletkezhet?

-

Élet védelmi szempontból milyen súlyosságú kár keletkezhet?

-

Információ védelmi szempontból milyen súlyosságú kár keletkezhet?

-

Ellátóhálózati védelmi szempontból milyen súlyosságú kár keletkezhet? Erre a négy kérdésre, csak a fent jelölt tényezők figyelembe vételével lehet válaszolni. Így minden kockázatnak lesz három állandója, és négy súlyossági mutatója. Vannak olyan kockázatok, amiket visszafejtve nem lehet eseményhez kötni. Példa: A biztonságtechnikai tervező összeírja, hogy a tárgyi építményben (pl egy Városházán) történő munkavégzésnek minyen nemei vannak, a munkaidő kezdete, hol étkeznek a dolgozók, milyen szervezeti egységek dolgoznak ott és azok vezetőinek hatásköreit, milyen építménygépészeti és villamossági tudnivalói vannak az építménynek stb. A kockázati osztályba sorolás szakszerű elvégzéséhez a Semleges Védelmi Dokumentációban megfogalmazott szituációkat, helyzeteket négy védelmi kategória alapján kell megvizsgálni.

5.7. Eseménytér kidolgozása A Semleges Védelmi Dokumentációban kidolgozott kockázatokat, az események előfordulási gyakoriságának és az eseményhez rendelt védelmi kategória súlyosságának függvényéhez kell összerendelni. Tehát a Fizikai védelmi kategória-, az Élet védelmi kategória-, az Információ védelmi kategória- és a Építmény és ellátóhálózati védelem kategória súlyosságai szempontjából és az események előfordulási gyakorisága vonatkozásában. Ez a négy táblázat bel tartalmai mutatják, meg az un. eseményteret. A négy altáblázat mellé pedig, fel kell építeni a fő táblázatot, amely a függőleges tengelyen mind a négy védelmi kategória súlyosságát, a vízszintes tengelyen pedig az események előfordulási gyakoriságát tartalmazza. A tervezéshez ugyanakkor egy további alapvető információ is szükséges:

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

77


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

minden vizsgált esemény kockázathoz tartozik hely is. A hely rögzítése alapvető, hiszen anélkül a megfogalmazandó védelmi választ nem lehet hatékonyan tervezni. Ez előző két gondolat következményeként az így felépített eseménytérből, jellegében az alábbi információk nyerhetők ki: - az előfordulási gyakoriság az egyes kockázati csoportokhoz tartozóan (pl. információ védelmi csoportban a "Szükségesség és Bizalmasság" elvének megszűnése kockázati típus, "naponta maximum egy alkalommal történik meg" gyakorisággal a szervezet, vagy építmény működése szempontjából a legjellemzőbb kockázat), - az egyes kockázati csoportokhoz tartozóan melyik a legmagasabb kockázatú következmény (pl. életvédelem "Min. 10 emberen eshet 8 napon túl gyógyuló egészség károsodás vagy sérülés"), - az építmény területén mely helyek érintettek kezelendő kockázatokban (pl. a nyilvános forgalmat bonyolító ügyféltér).

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

78


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

Az irányelvhez tartozóan a következő eseményterek kerültek kialakításra:

Életvédelem Nem történik sérülés 0 vagy egészségkárosodás Max. 2 emberen eshet 8 napon belül gyógyuló egészség károsodás vagy 1 sérülés Max. 10 emberen eshet 8 napon belül gyógyuló egészség károsodás vagy 2 sérülés Min. 11 emberen eshet 8 napon belül gyógyuló egészség károsodás vagy sérülés, vagy max. 10 emberen eshet 8 napon túl gyógyuló egészség 3 károsodás Min. 11 emberen eshet 8 napon túl gyógyuló egészség károsodás vagy 4 sérülés Max. 10 emberen eshet 8 napon belül gyógyuló egészség károsodás/ sérülés a külső környezetben, illetve szervezethez tartozó stratégiai vezető/törzs 5 könnyen sérülhet Haláleset az ingatlan területén, vagy külső környezetben min. 10 emberen eshet 8 napon túl gyógyuló egészség 6 károsodás, vagy sérülés Több haláleset az ingatlan területén, vagy halál okozása a külső 7 környezetben Stratégiai vezető 8 elvesztése A belső környezetben halál okozása ÉS az esemény a külső környezetben tartózkodó személyek halálát 9 okozza/okozhatja

A

B

C

D

E

Évente

Fél évente

-

F G H I Naponta Naponta Negyed Óránként Óránként Havonta Hetente max. min. évente egyszer többször egyszer egyszer

-

-

-

-

-

-

-

-

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

79


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

Az információvédelem látszólag két eseménytérből áll, de az építményben kezelt információ alapján kell valamelyiket alkalmazni. A Információ védelem (mav tv.) Minősített adatkezelés 0 helyes gyakorlata Minősített adatkezelés tv-i feltételei nem állnak fenn, de nem történik 1 kár "Szükségesség és Bizalmasság" elvének 2 megszűnése "Sérthetetlenség" 3 elvének megszűnése A rendelkezésre állás megszűnése minősített adat esetén, de nem sérül annak a biztonsága (felügyelet alatt/védett 4 térben van) "Korlátozott terjesztésű" (vagy annak megfelelő nemzetközi minősítésű) adat jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé válik, vagy a rendelkezésre állása megszűnik ÉS 5 sérül annak biztonsága

Évente

B

C

D

E

Fél Negyed Havonta Hetente évente évente

F

G

H

I

Naponta Naponta Óránként Óránként max. min. egyszer többször egyszer egyszer

-

-

-

-

-

-

-

-

-

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

"Bizalmas" (vagy annak megfelelő nemzetközi minősítésű) adat jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé válik, vagy a rendelkezésre állása megszűnik ÉS sérül 6 annak biztonsága

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Információ védelem (mav tv.)

Évente

Fél évente

Negye Naponta Naponta Óránkén Óránkén Hetent d Havonta max. min. t t e évente egyszer egyszer egyszer többször

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

80


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

"Titkos" (vagy annak megfelelő nemzetközi minősítésű) adat jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé válik, vagy a rendelkezésre állása megszűnik ÉS sérül 7 annak biztonsága "Szigorúan titkos" (vagy annak megfelelő nemzetközi minősítésű) adat jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé válik, vagy a rendelkezésre állása megszűnik ÉS 8 sérül annak biztonsága Minősített adat tartalma módosíthatóvá válik jogosulatlan személy által és a kezelési/ tárolási/védelmi rendszer a hozzáférést 9 nem jelzi

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Mint a kockázati csoport fejlécében látható, az előző eseménytér akkor alkalmazandó, ha az építményben minősített adat kezelése történik. Nem minősített, hanem egyéb jogszabály alapján védett adatok esetén a következő oldalon található eseményteret kell alkalmazni.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

81


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

Információ védelem (nem minősített) A szenzitív adat-kezelés 0 helyes gyakorlata A szenzitív adat védett kezelési feltételei nem állnak fenn, de nem 1 történik kár "Szükségesség és Bizalmasság" elvének 2 megszűnése "Sérthetetlenség" elvének 3 megszűnése A rendelkezésre állás megszűnése szenzitív adat esetén, de nem sérül a biztonsága (védett 4 térben van) A rendelkezés állás megszűnése a szervezet működését alapvetően befolyásoló szenzitív adat esetén, de nem sérül a 5 biztonsága Szenzitív adat jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé válik, vagy a rendelkezésre állása megszűnik ÉS sérül a 6 biztonsága A szervezet működését alapvetően meg-határozó szenzitív adat jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé válik, vagy rendelkezésre állása megszűnik ÉS sérül a 7 biztonsága A szenzitív adat 8 megsemmisítésül A szervezet működését alapvetően meg-határozó szenzitív adat tartalma módosíthatóvá válik jogosulatlan személy által és a kezelési rendszer a 9 hozzáférést nem jelzi

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

A

B

C

D

H

I

Évente

Fél évente

Negyed évente

Havonta

Óránként egyszer

Óránként többször

-

-

-

-

-

-

-

-

-

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

E

F Naponta Hetente max. egyszer

G Naponta min. egyszer

82


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

Mint a kockázati csoport fejlécében látható, ez az eseménytér a építmény működtetéséhez kapcsolódó kockázatok vizsgálatához tartozik. A

0

1

2

3

4

5

B

C

D

E

F

G

H

I

Építmény és Naponta Naponta Fél Negyed Óránként Óránként ellátóhálózati Évente Havonta Hetente max. min. évente évente egyszer többször védelem egyszer egyszer Üzemeltetéshez, biztonsági rendszerhez kapcsolódóan nem keletkezik káresemény Üzemeltetést nem veszélyeztető, biztonsági 0 0 0 0 0 0 0 0 0 rendszert nem érintő kár, vagy alacsony anyagi kár Üzemeltetést érintő, de a biztonsági rendszert nem érintő kár, vagy 0 0 0 0 0 0 0 0 0 üzemeltetést nem veszélyeztető, de a biztonsági rendszert érintő kár Üzemeltetést és biztonságot érintő kár, illetve kiépített 0 0 0 0 0 0 0 0 0 kommunikációs rendszer elveszítése Külső energia betáplálás elveszítése (de a 0 0 0 0 0 0 0 0 0 tartalék áramforrások működnek) Energiaforrások elveszítése, vagy a szervezet gazdálkodását, 0 0 0 0 0 0 0 0 0 működését befolyásoló anyagi kár

Építmény és ellátóhálózati védelem

Évente

Fél Negyed Havonta Hetente évente évente

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

Naponta Naponta Óránként Óránként max. min. egyszer többször egyszer egyszer

83


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

6

7

8

9

Az épíményben tartózkodó személyeket veszélyeztető gépészeti kár (pl. tűz, szivárgás, robbanás), vagy a szervezet gazdálkodását, működését veszélyeztető anyagi kár Tűzvédelmi rendszer összeomlása, vagy építmény használhatóságát ellehetetlenítő szerkezeti károsodása Struktúrált hálózat, tűzjelző-, egyéb élet-védelmi (gáz, vegyi, sugárzás) jelző rendszer kompromittálódása, vagy a szervezet gazdál-kodását, működését ellehetetlenítő anyagi kár A biztonsági rendszer elveszítése, vagy az építmény nem helyreállítható károsodása

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

84


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

A fizikai (mechanikai, elektronikai és élőerős) védelmi rendszert érintő eseménytér.

Fizikai védelem

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

Védelmet kapcsolódóan nem keletkezik káresemény Védelmet nem veszélyzető alacsony kár (pl. építmény szerkezeti elem sérülés) Mechanikai védelmi rendszerben enyhe sérülés, de nincs védelmi kockázati lánc, vagy védelmet nem veszélyeztető súlyos kár Elektronikai védelmi rendszerben enyhe sérülés, de nincs védelmi kockázati lánc Védett területre jutást lehetővé tevő kár a mechanikai-, vagy elektronikai védelmi rendszerben, de nincs kockázati lánc Védett területre jutást lehetővé tevő kár a mechanikai-, vagy elektronikai védelmi rendszerben, és kockázati lánc fennáll (részleges kontroll vesztés) Elektronikai-, vagy élőerős védelmi rendszer működésében rendszer szintű kár Elektronikai-, vagy élőerős védelmi rendszer megszűnése Elektronikai védelmi rendszer kompromittálódása A védelmi rendszer elveszítése (kontroll elvesztése)

A

B

C

D

Évente

Fél évente

Negyed évente

Havonta

-

-

-

-

-

-

-

-

-

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

E

F Naponta Hetente max. egyszer

G Naponta min. egyszer

H

I

Óránként Óránként egyszer többször

85


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

Az ismert gyakoriságú eseményeken túl ugyanakkor van egy nehezebben kezelhető esemény kategória is, melyet nem lehet egzakt módon időben leképezni. Ilyen lehet például egy építményben működő gázkazán tekintetében a gázszivárgás lehetősége. Milyen gyakran van szivárgás? Ha a rendszer jól működik, az alkalmazott anyagok és eszközök megfelelőek, akkor erre nehéz mit válaszolni. De ugyanakkor lehet emberi mulasztás, hiba, vagy szándékos magatartás is, melynek ez a következménye és nehéz időbeli gyakorisággal ellátni. Mivel a szivárgás hatása érinti az intézmény, vagy építmény működését, valamint komoly életvédelmi kockázatot hordoz, ezért vitathatatlan, hogy egy ilyen kockázathoz tartozóan védelmi választ kell tervezni. Ez csak egy példa volt, de számos hasonlóval lehet találkozni még, pl. esetleges viharkárnak kitett kerítés és építményrészek, kültéri védelmi elektronikai eszközök, esetleges villámkárnak kitett kültéren elhelyezett

gépészeti berendezések,

védett

elektronikus

információ

megszerzésére irányuló kiber támadás stb. A nem ismert gyakoriságú eseményeket ezért az előző módszerhez hasonlóan kezelve szintén fel kell dolgozni, de ebben az esetben a vízszintes tengely csak egy elemű. A következő oldalon egy ilyen eseményteret mutatunk be, azonban ebben minden kockázati csoportot egyszerre

jelöltünk

az

egyszerűsített

megjelenítés

érdekében.

Az

eseménytér vizsgálat során a kockázati csoportokhoz tartozó lehetséges kárt csoportonként kell leképezni.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

86


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

Életvédelem

Információ védelem (mav tv.)

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

Fizikai védelem

Lehetséges kár

Védelmet kapcsolódóan nem keletkezik káresemény

-

Nem történik sérülés vagy egészségkárosodás

Minősített adatkezelés helyes gyakorlata

A szenzitív adatkezelés helyes gyakorlata

Üzemeltetéshez, biztonsági rendszerhez kapcsolódóan nem keletkezik káresemény

Max. 2 emberen eshet 8 napon belül gyógyuló egészség károsodás vagy sérülés

Minősített adatkezelés tv-i feltételei nem állnak fenn, de nem történik kár

A szenzitív adatkezelés védett kezelési feltételei nem állnak fenn, de nem történik kár

Üzemeltetést nem veszélyeztető, biztonsági rendszert nem érintő kár, vagy alacsony anyagi kár

"Szükségesség és "Szükségesség és Bizalmasság" elvének Bizalmasság" megszűnése elvének megszűnése

Üzemeltetést érintő, de a biztonsági rendszert nem érintő kár, vagy üzemeltetést nem veszélyeztető, de a biztonsági rendszert érintő kár

"Sérthetetlenség" elvének megszűnése

"Sérthetetlenség" elvének megszűnése

Üzemeltetést és biztonságot érintő kár, illetve kiépített kommunikációs rendszer elveszítése

Elektronikai védelmi rendszerben enyhe sérülés, de nincs védelmi kockázati lánc

0

A rendelkezésre állás megszűnése minősített adat esetén, de nem sérül annak a biztonsága (felügyelet alatt/védett térben van)

A rendelkezésre állás megszűnése szenzitív adat esetén, de nem sérül annak a biztonsága (felügyelet alatt/védett térben van)

Külső energia betáplálás elveszítése (de a tartalék áramforrások működnek)

Védett területre jutást lehetővé tevő kár a mechanikai-, vagy elektronikai védelmi rendszerben, de nincs kockázati lánc

0

Energiaforrások elveszítése, vagy a szervezet gazdálkodását, működését befolyásoló anyagi kár

Védett területre jutást lehetővé tevő kár a mechanikai-, vagy elektronikai védelmi rendszerben, és kockázati lánc fennáll (részleges kontroll vesztés)

0

0

1

Építmény és ellátóhálózati védelem

Információ védelem (nem minősített)

Max. 10 emberen eshet 8 napon belül gyógyuló egészség károsodás vagy sérülés 2 Min. 10 emberen eshet 8 napon belül gyógyuló egészség károsodás vagy sérülés, vagy max. 10 emberen eshet 8 napon túl gyógyuló 3 egészség károsodás

Min. 10 emberen eshet 8 napon túl gyógyuló egészség károsodás vagy sérülés 4

"Korlátozott terjesztésű" (vagy Max. 10 emberen annak megfelelő eshet 8 napon belül nemzetközi gyógyuló egészség minősítésű) adat károsodás/sérülés a jogosulatlan személy külső környezetben, részére illetve szervezethez hozzáférhetővé válik, tartozó stratégiai vagy a rendelkezésre vezető/törzs állása megszűnik ÉS könnyen sérülhet sérül annak 5 biztonsága

A rendelkezés állás megszűnése a szervezet működését alapvetően befolyásoló szenzitív adat esetén, de nem sérül a biztonsága

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

Védelmet nem veszélyzető alacsony kár (pl. építmény szerkezeti elem sérülés) Mechanikai védelmi rendszerben enyhe sérülés, de nincs védelmi kockázati lánc, vagy védelmet nem veszélyeztető súlyos kár

0

0

87


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

Életvédelem

Információ védelem (mav tv.)

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

Információ védelem (nem minősített)

Építmény és ellátóhálózati védelem

Az épíményben tartózkodó Szenzitív adat személyeket jogosulatlan személy veszélyeztető részére gépészeti kár (pl. tűz, hozzáférhetővé válik, szivárgás, robbanás), vagy a rendelkezésre vagy a szervezet állása megszűnik ÉS gazdálkodását, sérül a biztonsága működését veszélyeztető anyagi kár A szervezet "Titkos" (vagy annak működését megfelelő nemzetközi alapvetően minősítésű) adat Tűzvédelmi rendszer meghatározó jogosulatlan személy összeomlása, vagy szenzitív adat részére építmény jogosulatlan személy hozzáférhetővé válik, használhatóságát részére vagy a rendelkezésre ellehetetlenítő hozzáférhetővé válik, állása megszűnik ÉS szerkezeti károsodása vagy a rendelkezésre sérül annak állása megszűnik ÉS biztonsága sérül a biztonsága "Szigorúan titkos" Struktúrált hálózat, (vagy annak tűzjelző-, egyéb megfelelő nemzetközi életvédelmi (gáz, minősítésű) adat vegyi, sugárzás) jelző jogosulatlan személy A szenzitív adat rendszer részére megsemmisítésre kompromittálódása, hozzáférhetővé válik, kerül vagy a szervezet vagy a rendelkezésre gazdálkodását, állása megszűnik ÉS működését sérül annak ellehetetlenítő anyagi biztonsága kár A szervezet működését Minősített adat alapvetően tartalma meghatározó A biztonsági rendszer módosíthatóvá válik szenzitív adat elveszítése, vagy az jogosulatlan személy tartalma építmény nem által és a módosíthatóvá válik helyreállítható kezelési/tárolási jogosulatlan személy károsodása rendszer a hozzáférést által és a nem jelzi kezelési/tárolási rendszer a hozzáférést nem jelzi

"Bizalmas" (vagy annak megfelelő Haláleset az nemzetközi ingatlan területén, minősítésű) adat vagy külső jogosulatlan személy környezetben min. részére 10 emberen eshet 8 hozzáférhetővé válik, napon túl gyógyuló vagy a rendelkezésre egészség károsodás, állása megszűnik ÉS vagy sérülés sérül annak 6 biztonsága

Több haláleset az ingatlan területén, vagy halál okozása a külső környezetben

7

Stratégiai vezető elvesztése

8 A belső környezetben halál okozása ÉS az esemény a külső környezetben tartózkodó személyek halálát okozza/okozhatja 9

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

Fizikai védelem

Lehetséges kár

Elektronikai-, vagy élőerős védelmi rendszer működésében rendszer szintű kár

0

Elektronikai-, vagy élőerős védelmi rendszer megszűnése

0

Elektronikai védelmi rendszer kompromittálódás a

0

A védelmi rendszer elveszítése (kontroll elvesztése)

0

88


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

Az így felépített (esemény gyakoriság nélküli) eseménytérből jellegében az alábbi információk nyerhetők ki: - az összes gyakorisággal nem jellemezhető eseményt figyelembe véve az egyes kockázati csoportokhoz tartozóan melyik a legjellemzőbb kockázat következmény

(az

előző

példánál

maradva:

információ

védelmi

csoportban a "Szükségesség és Bizalmasság" elvének megszűnése kockázati típus a szervezet, vagy építmény működése szempontjából a legjellemzőbb kockázat), - az egyes kockázati csoportokhoz tartozóan melyik a lehetséges legmagasabb kockázatú következmény (pl. életvédelmi csoportban "Min. 10 emberen eshet 8 napon túl gyógyuló egészség károsodás vagy sérülés"), - az építmény területén mely helyek érintettek kezelendő kockázatokban (pl. a nyilvános forgalmat bonyolító ügyféltér).

Összességében megállapítható, hogy a két, jellegében eltérő esemény kategória (gyakorisághoz köthető, illetve nem köthető) vizsgálata hasonló végeredményt ad védelmi válasz tervezés szempontjából, azonban a gyakoriság faktor nem hanyagolható el, mivel annak a súlyozásban (ld. 6.6 fejezet) is lesz szerepe még.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

89


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

5.8. Eseménytér elemzés Az elemzést a vizsgált kockázatok jellege alapján két szinten kell elvégezni. I. Az időbeli gyakorisággal jellemezhető vizsgált kockázatok esetében, a hozzájuk

tartozó

lehetséges

kár

szintek

eseménytérben

történő

leképzése, kiad egy két dimenziós eloszlási mintát. Ehhez tartozóan nagyon fontos hangsúlyozni, hogy minden kockázati csoporthoz tartozó esemény rendelkezik kockázat nélküli állapottal, hiszen egy esemény természetesen nem mind a négy kockázati csoportban képez lehetséges káreseményt. Ezek vizsgálata nem elhanyagolható, azonban védelmi válasz tervezésekor figyelembe vétele nem szükséges, hiszen annak során kockázatokra keresünk intézkedést, veszélymentes állapotra nem. Ezért, ha az eseménytér időbeli gyakoriság szerinti számszaki válasza a kár nélküli állapot, akkor nem ez az elemzés végeredménye, hanem a lehetséges káreseményekhez kötődő adatok. Az előzőkből következően a vizsgált események leképzése az eloszlási sűrűség alapján megadja, hogy a kockázati csoporthoz tartozóan melyik kárszint jelenik meg legjellemzőbben az előfordulási gyakoriság alapján. Például az életvédelem kockázati csoportban a vizsgálat szerinti legnagyobb valószínűségű a 3-as kárszint ("Min. 10 emberen eshet 8 napon belül gyógyuló egészség károsodás vagy sérülés, vagy max. 10 emberen eshet 8 napon túl gyógyuló egészség károsodás"). Minden kockázati csoportot hasonlóan megvizsgálva egy, a építményre események időbeli gyakoriság szempontjából - jellemző négyjegyű számkód keletkezik. Például: életvédelem - 3, információ védelem - 2, építmény és ellátóhálózati védelem - 3, fizikai védelem - 5, vagyis a építmény egyik védelmi kódja 3235. II. Az időbeli gyakorisággal nem jellemezhető vizsgált kockázatok esetében, a hozzájuk tartozó lehetséges kár szintek eseménytérben történő leképzése, kiad egy dimenziós eloszlási mintát. Ehhez tartozóan is nagyon

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

90


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

fontos hangsúlyozni, hogy minden kockázati csoporthoz tartozó esemény rendelkezik

kockázat

nélküli

állapottal,

hiszen

egy

esemény

természetesen nem mind a négy kockázati csoportban képez lehetséges káreseményt. Ezek vizsgálata nem elhanyagolható, azonban védelmi válasz tervezésekor figyelembe vétele nem szükséges, hiszen annak során kockázatokra keresünk intézkedést, veszélymentes állapotra nem. Ezért, ha az eseménytér legjellemzőbb kockázat szerinti számszaki válasza a kár nélküli állapot, akkor nem ez az elemzés végeredménye, hanem a lehetséges káreseményekhez kötődő adatok. Az előzőkből következően a vizsgált események leképzése az eloszlási sűrűség alapján megadja, hogy a kockázati csoporthoz tartozóan melyik kárszint jelenik meg legjellemzőbben az előfordulási gyakoriság alapján. Például az életvédelem kockázati csoportban a vizsgálat szerinti legnagyobb valószínűségű a 2-as kárszint ("Max. 10 emberen eshet 8 napon belül gyógyuló egészség károsodás vagy sérülés "). Minden kockázati csoportot hasonlóan megvizsgálva egy, az építményre - időbeli gyakoriság nélküli események szempontjából - jellemző négy jegyű számkód keletkezik. Például: életvédelem - 2, információ védelem - 7, építmény és ellátóhálózati védelem - 4, fizikai védelem - 4, vagyis az építmény másik védelmi kódja 2745. Megállapítható, hogy a két védelmi kód jellemzően eltérő, a különböző vizsgált

események

időbeli

jellegzetességei

alapján.

Az

időbeli

gyakorisággal rendelkező események jellemzően az ismert működésű szervezetek, vagy építmények ismert folyamataihoz kapcsolódnak ("rutin"), míg az időbeli gyakoriság nélküliek a tervezett működésű szervezetek, vagy építmények sajátosságai, vagy az ismert működésűek nem ismert folyamatainak sajátosságai. A védelmi kódok alapján minden beruházó, tervező, kivitelező, üzemeltető és karbantartó be tudja sorolni, hogy milyen biztonságtechnikai

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

91


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

berendezésekkel és protokollokkal kell védeni az építményt. A tervezéskor mindkét védelmi kódhoz védelmi választ, megoldást kell képezni, mely az általános, kockázati súlyozás nélküli tervezési eredményt adja. A Semleges Védelmi Dokumentáció részeként elkészített helyiség lista alapján

is

kell

készíteni

két

eseményteret,

melyben

a

korábbi

Eseményterekhez tartozó kockázati esemény kategóriákat (pl. Életvédelem 1A, Fizikai védelem 3F) kell rögzíteni. Időbeli gyakoriság szerinti helyiség eseménytér A Helyiség Évente 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

B Fél évente 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

C

D

E

Negyed Havonta Hetente évente 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

F

G

H

I

Naponta max. egyszer

Naponta min. egyszer

Óránként egyszer

Óránként többször

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

92


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

Időbeli gyakoriság nélküli helyiség eseménytér Helyiség

Lehetséges kár

1 2 3

0

4 5 6 7 8 9 10

0

0 0

0 0 0 0 0 0

A helyiségekhez tartozó eseménytér vizsgálat megadja, hogy mely területek milyen időbeli gyakorisághoz köthető, illetve nem köthető kockázati sűrűséggel terheltek. 5.9. Súlyozás A kockázatelemzés fajsúlyos része az események különböző szempontok szerinti súlyozása, mely már Semleges Védelmi Dokumentációt alkotó vizsgálandó események összegyűjtésekor szerepet kap. Az előzetese súlyozás során az építmény, vagy az azt használó szervezet működéséhez kapcsolódóan

azokat

az

eseményeket

kell

összegyűjteni,

melyek

következménye az építményben védelmi, biztonsági, vagy üzemelési kockázat lehet. A kockázatelemzésnek nem részei azok az események, melyek nem a beruházásban érintett építményhez tartozóan rendelkeznek kockázatokkal, vagy az építmény területén megalapozott valószínűséggel nem eredményeznek kockázatot. A

súlyozás

kapcsolódik,

következő azonban

szakasza ez

már

az

eseménytér

összetett

kiértékeléséhez

folyamat.

Amikor

a

biztonságtechnikai tervező végig elemezte a lajstrom szedet összes vizsgálati pontját minden a négy védelmi kategória szerint, akkor az

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

93


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

eseménytér cellái eltérő sötétségűek (sűrűek) lesznek. A kockázati osztályba sorolás analitikai táblázatát három fő szempont szerint kell vizsgálni, hogy a kockázatok felmérése, súlyozása, és mérlegelése az elvárt biztonsági szintet megvalósítsa. I. A kitöltött eseménytér alapján a legtöbb kockázatot tartalmazó adatmező ad egy időbeli gyakoriság és kárszint szerinti adatot, melyre kiemelt súlyozással kell védelmi választ tervezni. Az eseménytér megfelelő vizsgálata vezet rá, a helyes védelmi válaszok kialakítására. A négy altáblázat mind a 81 celláját meg kell vizsgálni, és a sűrűségét az adott cellának, a súlyozásnál kell figyelembe venni. II. A kitöltött eseménytér alapján a legtöbb kockázatot tartalmazó adatmező ad egy legjellemzőbb lehetséges kár szint szerinti adatot, melyre kiemelt súlyozással kell védelmi választ tervezni. III. A helyiségekhez kapcsolódó eseményterek alapján azonosíthatók a legtöbb kockázattal terhelt területek az építményen belül, melyekre kiemelt súlyozással kell védelmi választ tervezni (pl. a nyilvános ügyféltérben, nem lehet holt zóna a megfigyelő kamera rendszerben). IV. A kitöltött eseménytér alapján a kockázati csoportokhoz tartozóan a legmagasabb kockázatot jelentő kár szintre - annak időbeli gyakoriságától függetlenül - védelmi választ kell tervezni. Vagyis, ha egy kockázati csoportban akár egyetlen esemény kockázati szintjeként, egy időszakban egyetlen alkalommal a 9-es kategóriába tartozó kár szint található. V. Az eseménytér alapján az építmény, illetve az azt használó szervezet működése szempontjából kiemelt kár szintek előfordulási lehetősége esetén - annak időbeli gyakoriságától függetlenül - védelmi választ kell tervezni.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

94


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

A kiemelt kár szintek a következők: - Életvédelem esetében a halálozás lehetőségével járó kár (6-9) szintek, -

Információvédelem

építményben

kezelt

a

minősített

legmagasabb

adatkezelési

tv

minősítésű

adat

esetében

az

jogosulatlan

hozzáférhetőségével járó kár (5-8) szintek, illetve a nem észlelt jogosulatlan módosítási lehetőség. - Információvédelem (nem minősített) esetében az építményben kezelt szenzitív

adatok

jogosulatlan

hozzáférhetőségével,

illetve

megsemmisülésével járó (6-9) kár szintek. - Építmény és ellátóhálózati védelem esetében az építmény fizikai, vagy az azt használó szervezet gazdasági működését súlyosan befolyásoló (59) kár szintek, - Fizikai védelem esetében az építmény védelmi rendszerében bekövetkező rendszer szintű működést veszélyeztető (6-9) kár szintek. VI. Az eseménytér vizsgálata során beazonosításra kerülhetnek olyan kár szintek, melyek az építmény, vagy az azt használó szervezet működéséhez tartozó alapfunkció(k) fenntartását veszélyeztethetik. Ezek már az eseménytér középső régióiban található kár szintek formájában is megjelenhetnek. Ebben az esetben szintén az időbeli gyakoriságától függetlenül védelmi választ kell tervezni. Pl. egy szervezet működését alapvetően meghatározza a hálózati elektromos betáplálás folyamatos megléte. Ebben az esetben az előírt kötelezettségek

megtartásával

kialakított

tűzvédelmi

kapcsoló

védelmére kiemelt súlyozással kell védelmi megoldás(oka)t tervezni.

VII. Kockázati láncolatok Ez a súlyozáson belül is külön csoportot képez komplexitása és hatásmechanizmusából adódó következményei alapján.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

95


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

A Semleges Védelmi Dokumentációban kidolgozott kockázatokat - az eseménytérben történő leképzés eredményétől függetlenül - a lehetséges kapcsolódásuk alapján a védelmi rendszer esetleges gyenge pontjaiként is vizsgálni kell. Amennyiben a különböző kockázatok egymást kiegészítve esemény sorozat formájában már egy új kockázatként is megjelenhetnek, akkor arra az eseménytér alapján történő eddigi tervezéstől függetlenül védelmi választ kell képezni. A láncolatok egyes elemei származhatnak külső és belső kockázatokból is, ezáltal a láncolati vizsgálat során nem lehet mereven értelmezni a kockázatok térbeliségét, ugyanakkor az időbeliség fontos, hiszen a bekövetkezési lehetőségeknek azonos időszakban kell lennie. Vegyünk egy példát. Az építménybe az ingatlan határain túlnyúló felszín alatti építményen keresztül történik a közművek bevezetése, mely hozzáférést is biztosít egyben az építmény elektromos vezérlő/kapcsoló rendszeréhez. A felszín alatti építmény külső hozzáférési pontjához korábban kiépített behatolásjelző nem megbízható működésű érzékelője telepített, egy beléptető rendszer által korlátozott belépésű üzemi területen található elektromos helyiség ajtaja nem zárható, illetve felügyelt. Az építményben már kiépített megfigyelő kamera és beléptető rendszert egy elavult, rövid áthidalási idejű szünetmentes áramforrás látja el hálózati kieséskor. Ebben az esetben az egyedileg közepes mértékű kockázatok már láncolatot alkotva magas védelmi mértéket képviselnek. 5.9.1. Védelmi célok és lehetőségek összegzési módszertana A védelmi célok és lehetőségek a kockázatelemzési folyamat azon része, amelyben

megállapítható

az

összes

helyiségre

vonatkoztatott

kockázatoknak milyen súlyossága jelezhető előre, és ezeket sorba lehet rendezni. Minden szervezetnek megvannak az adott anyagi, fizikai, és más különböző lehetőségei, amelyeket adottságként kell kezelni. A védelmi cél, hogy az összes kockázatra védelmi választ lehessen alkotni, azonban a szervezet adottságából elérhető lehetőségek nem mindig nyújtanak erre kimeírtő

lehetőséget. A

védelmi és biztonságtechnikai tervezőnek

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

96


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

kötelessége, hogy a szakági tervezőmunkatársak munkáját ne akadályozza, sőtt lehetőség szerint a szakági megoldásokat is használja fel a védelmi válaszok

megalkotásához.

A

védelmi

koncepció,

a

védelmi

és

biztonságtechnikai tervező által készített kockázatelemzésen alapuló védelmi válaszok összessége, amely az építtető általi súlyozást még nem tartalmazza, tehát minden kockázatra minden védelmi választ meghatároz. Ennek a tervnek a feladata, hogy ismertesse az építtetőt minden védelmi és biztonságtechnikai részletről, hogy a kockázati csoportok és védelmi válaszcsoportokon kívül az autonóm kockázatokat, az autonóm védelmi válaszokat megismerhesse az építtető, és dönthesse azok kiépítésének gazdasági lehetőségeiről. A beruházás kiviteli tervei nem mindig azonosak a védelmi koncepcióval, hiszen az autonóm kockázatokra adott autonóm védelmi válaszok megadása, az építtető kompetenciáját képzik. A védelmi koncepciót a védelmi és biztonságtechnikai mérnök alkotja meg. 5.10. Védelmi koncepció A

Semleges

Védelmi

Dokumentációban

összegyűjtött

kockázatok

eseményterekben történő értékelését és kombinált súlyozását követően alakul ki egy olyan adatcsoport, mely tartalmazza az összes kockázatot, amire védelmi választ kell képezni. A védelmi válaszok összessége alkotja a Védelmi koncepciót. A koncepció minden felmerült kockázat kezeléséhez megoldást tartalmaz, melyhez tartozóan figyelembe veszi az érintett építmény kialakítását, környezetének jellegét és sajátosságait, az építményt használó szervezet működésének jellegét és sajátosságait.

5.11. Műszaki tartalom A védelmi és biztonságtechnikai terv műszaki tartalma, a biztonságtechnikai tervezési program, a következő módon alakul ki. Ahogy az eddigi fejezetekben is látható volt, a védelmi és biztonságtechnikai tervezőnek a tervezés elején az adatgyűjtéseken, helyszíni szemléken,

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

97


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

megrendelői egyeztetéseken, és jogszabályokon, illetve szabványokon, valamint egyéb szabályokon alapuló információ gyűjteményből dolgozik. Ezekből az információkból kidolgozott események kockázatelemzése, kockázatokat és azokra létrehozott védelmi válaszokat ad. A kockázatokra, helyhez kötött védelmi választ kell adni, (ez jelentheti egy eszköz elhelyezését, és ahhoz egy rezsim intézkedést, vagy egy fizikai akadályt stb.) az ún. Védelmi feladatok halmazában. Ebben a halmazban, kialakulnak olyan csoportok és autonóm védelmi válaszok, amelyek egyértelmű rendszer igényeket fogalmaznak meg az építményekkel szemben. A védelmi feladatok halmazából kialakult igényekből összesített védelmi feladatot kell létrehozni, amely már a rendszerek megfogalmazásával csoportosítja a védelmi válaszokat (kamera rendszer része a kamera 1,2,3… hőkamera vagy behatolásjelző rendszer része: nyitásérzékelők, infra sorompó stb.) A védelmi feladatok halmaz és az összesített védelmi feladatok halmaz közti különbség, az autonóm kockázatokra autonóm védelmi válasz kapcsolatok lesznek. Ezek a párok, amelyeket nem lehet beintegrálni egyik rendszerbe sem, azok a pontok, amelyek beépítéséről nem az irányelv, hanem az építtető dönthet. Jelen irányelv azonban, kötelezővé teszi a védelmi csoportok kivitelezést. Ezek azok, amelyek legalább két különálló kockázatra adnak egy helyiségben védelmi választ, vagy rendszer szinten, több helyiségre vonatkoztatva, jellegében hasonló kockázatra adnak védelmi választ. Tehát az a halmaz, amely az összesített védelmi feladat és az építtető súlyozásának összességéből származik, az a műszaki tartalom. Ezt a műszaki tartalmat kell megtervezni, ennek vonatkozásait kell a szakági terveken elemezni, illetve más szakági tervezők figyelmét felhívni a kapcsolódó pontokra. A műszaki tartalom, tehát a tervből, a műszaki leírásból, és az árazatlan költségvetésből áll, így a védelmi és biztonságtechnikai tervezés mind

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

98


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

három lábának egységesen, a lehető legtöbb kockázatra tudnia kell válaszolni, és egységében a többi szakági tervvel összhangban kell állnia. A védelmi terv az a terv, amely úgy van megalkotva, hogy minden vizsgált kockázatra védelmi válasz látható, függetlenül attól, hogy mely szakági tervező terve ad az adott kockázatra választ. Például, járdára elhelyezett padok, autós terrorcselekmény elleni felkészítése esetén, a padok betonozási előírásai az építész vagy kert tervező tervein szerepelnek, és azt át kell vezetni a védelmi tervre is. Ezzel az átvezetéssel ellenőrizhető, hogy az adott projekt összes tervével szinkronban van-e a kockázatkezelés védelmi eredménye. A védelmi tervdokumentáció műszaki leírásába foglaltatik bele a rezsimintézkedések tervezett leírása, a belépési rend leírása, a kockázat elemzés védelmi válaszainak leírása, és az eszközök ebből származó feladatszabása. A műszaki leírásnak továbbá tartalmaznia kell, a láncreakcióból fakadó kockázatokra adott védelmi válaszok együttes működésének leírását. Az eszközök vezérléseinek pontos logikai leírását és kivitelezési javaslatát, amelyekkel szavatolható a tárgyalt eszköz működési megbízhatósága, a kockázatra adott védelmi válasz legoptimálisabb kihasználtsága, illetve a védelmi feladat jó megfelelősége. A műszaki leírásnak rendelkeznie kell az előre látható védelmi deficitről, és javasolnia kell olyan megoldást, amely az üzemeltetés alatt rezsimintézkedésekkel, vagy egy esetleges új beruházás esetén kialakítható technikai megoldással védhető. A védelmi tervdokumentáció nem tartalmaz külön árazatlan költségvetést, csak a többi költséglistának azon metszeteit veszi számba, amelyek védelmi választ jelentenek a kockázatokra. A biztonságtechnikai terv az a terv, amely az összes gyengeáramú rendszert tartalmazza, amely a kockázatkezelésből fakad, kivéve a tűzjelző rendszer tervét. A biztonságtechnikai terv alaprajzán szerepelnek a kamera elhelyezések, a behatolásjelző berendezések, a beléptetésre szolgáló

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

99


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

eszközök elhelyezése, és azon berendezések, amelyek ugyan nem elsősorban biztonságtechnikai rendszerelemek, de az őrségnek, vagy akár a portaszolgálatnak kell velük dolgoznia (pl.: KNX-es rendszer fő kezelő kliens számítógépe). A biztonságtechnikai műszaki leírásának tartalmaznia kell a kockázat elemzés vonatkozó része mellett, a behatolás jelző rendszer zóna és partíció kiosztásokat, a kamerarendszerek analitikai feladatkiosztásának jellemzőit, valamint a beléptető rendszer elemeinek feladatszabását. Ismertetni kell az összes kamera tervezett látószögének és kameraképeinek előre vizionált képét (pl.: K103-as kamera látószöge 40Fok, a képe a feladatszabásának megfelelően, a helyiség ajtaját és az ablakát egyszerre kell, hogy lássa). A behatolás jelző rendszerről a műszaki tartalomban, jelezni kell zónánként, minden tétel helyét a kockázatelemzéshez rendelt módon. A biztonságtechnikai árazatlan költségvetés minden tétele, megnevezés; egység ár; összár; munkadíj; összmunkadíj; mindösszesen, passzusokból ismerteti a felek részére az adott tétel ismérveit. A költségvetésnek minden kábelt, segédanyagot, eszközt, beüzemelést, valamint beállítást magába kell foglalnia. 5.12.

Kockázatelemzés felülvizsgálata A kockázatelemzés és ebből adódó védelmi tervezés felülvizsgálatának kötelező gyakorisága 3 év. A súlyozott kockázatértékelést az alábbi esetekben és gyakorisággal kell felülvizsgálni, a meglévő védelmi szint megtartására. Akkor köteles 3 évnél hamarabb az építmény a kockázatelemzési felülvizsgálatot elvégezni, ha ezen irányelv szerint indokolttá válik. Így akkor tekinthető indokoltnak a felülvizsgálat, ha a kockázatok lényegesen megváltoznak, a következők alapján: a. Ha a építményhez tartozó körülmények megváltoznak

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

100


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

b. Ha az alkalmazott technológia módosult c. Ha a funkcióhoz köthető főbb jellemzők, megváltoznak d. Ha az építmény egyes részein átalakítást végeznek e. Ha működési engedélyhez, bejelentéshez kötött átalakítás történik f. Ha működési engedélyhez, bejelentéshez kötött rendeltetésváltás g. Ha az új rendeltetéshez egy más jogforrás gyakoribb felülvizsgálatot határoz meg. h. Ha a funkciók folyamatát megváltoztatták i.

Ha

olyan

mértékű

káresemény

történik,

amely

a

súlyozott

kockázatelemzés rendszerében, az eseményből fakadó kockázatnál magasabb tragédiát eredményez, mint a tervezéskor megállapított j.

Ha technológiai újítást végeznek az elektromos rendszeren

k. Ha technológiai újítást végeznek a gépészeti rendszeren l.

Ha az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírja

A felülvizsgálatot értelemszerűen azokra a folyamatokra és körülményekre kell elvégezni, ahol a lényeges változás bekövetkezett. Előfordulhat, hogy a kockázatértékelés teljes, újbóli elvégzése szükségessé válhat.

6. A biztonságtechnikai tervezés 6.1. Általános biztonságtechnikai tervezési folyamat alapkövetelményei Minden építmény használata, karbantartása és üzemeltetése megköveteli a súlyozott kockázatelemzést. Ennek megfelelően kell megalkotni a védelmi koncepciót és védelmi tervet, illetve a biztonságtechnikai tervet. Abban az esetben, ha a súlyozott kockázatelemzés eredménye nem követeli meg a biztonságtechnikai

tervek

megalkotását,

akkor

a

kiviteli

tervdokumentációhoz az ezt igazoló nyilatkozat megírása szükséges, melyet a kockázatelemzéssel együtt csatolni kell. Ebben az esetben a megvalósulási dokumentációban pedig a kiviteli tervekben foglaltakra rávilágítva a nyilatkozat tartalmát kell megismételni, és kiegészíteni.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

101


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

6.2. Tender tervezés alapkövetelményei A tenderterv készítésének időszakában, mivel az eseményteret még nem lehet hiánymentesen kitölteni, így a vállalkozók versenyeztetésének megkönnyítése a cél. Mindazonáltal, hogy a tenderterv szinte, csak a védelmi

koncepció

megállapításával

egyenlő,

az

alapszerelésekre

koncentrálva, az addig megismert események és azok kockázatai alapján kell azt elkészíteni. A projekt tenderfázisában elvégzett kockázatelemzés az alapja a védelmi koncepciónak. A védelmi és biztonságtechnikai tenderterv dokumentációnak

tartalmaznia

kell,

az

alaprajzot,

az

árazatlan

költségvetést, és a műszaki leírást oly módon, hogy a védelmi koncepción túl egyéb részletek még ne derüljenek ki azok számára, akik csak a versenyeztetési fázisban vesznek részt, és nem lesznek kivitelezők. Az építési

beruházás

esetén,

az

ajánlatkérő

közbeszerzési

dokumentumokat rendelkezésre kell bocsátani. Az építmény kivitelezésére irányuló, az építésügyi jogszabályok szerint engedélyköteles építési beruházás közbeszerzési dokumentumai tartalmazzák a kivitelezési dokumentációt. A

védelmi

és

biztonságtechnikai

tenderterv

alaprajznak

minimum

tartalmaznia kell: a. a kábelezés gerinc vezetékeinek nyomvonalát b. a rendezők helyét c. a strangok kialakítását d. a helyiségek belmagasságát, és méreteit e. az ismert végpontokat, és eszközök helyeit A védelmi és biztonságtechnikai tenderterv költségvetésének minimum tartalmaznia kell: a. a távolságok alapján a kábelek mennyiségét b. a kockázatelemzésből ismert eszközök darabszámát c. kiegészítő modulok darabszámát d. informatikai applikációkat

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

102


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

e. informatikai fejlesztést igénylő applikációk leírását f. segédanyagokat

6.3. Kockázatelemzés eredményeinek védelmi kidolgozása Látható volt, hogy minden lajstromvizsgálati pontot, azok vizsgálatakor a következő képpen jellemeztünk. Minden Kockázathoz tartozott egy helyiség, egy gyakoriság/ismeretlen gyakoriság, egy esemény, és négy féle védelmi kategória,

különböző

súlyossági

szintekkel.

Ezeket

a

lajsromvizsgálatipontokat, vesszük alapul a védelmi válasz kidolgozásban. Ezen irányelv szerint, minden lajstrom vizsgálati ponthoz hozzá kell rendelni egy arra megfelelő védelmi választ. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy egy heliységben történő kockázathoz, a tervezendő eszközt/eszközöket rendeljük hozzá, illetve koncepcionális szinten, az abból fakadó jelzések reagálását kell lejegyezni. Minden lajstromvizsgálati pontnál meg kell vizsgálni, hogy van-e valamilyen jogszabályi vagy szabvány előírás ilyen kockázat kezelésére (pl tűz-tűzvédelem-OTSZ), vagy van-e más szakágak tervezéséből adódó lehetőség olyan védekezési módszerre, ami a lehető legköltséghatékonyabb. Ilyen tervek közti kapcsolatokat jelölni kell a lajstromvizsgálati pontnál, és figyelemmel kell kísérni, minden esetleges szakági tervváltoztatást, amit kezelni kell tudni, megoldási javaslatokkal kell élni, amely anyagilag is és műszakilag is egyenértékű. Ez a tervezési időszakiban a védelmi és biztonságtechnikai mérnök feladata, a kivitelezési fázisban a műszaki ellenőr felelőssége. Abban az esetben, ha a védelmi és biztonságtechnikai tervező behatolásjelző rendszert tervez és a építmény ablakaiban van már gépészeti vagy építményautomatikai nyitásérzékelő, akkor érdemes ahhoz kötni, hogy az említett nyílászáró ne legyen több nyitásérzékelővel gyengítve fizikálisan. Ilyen esetekben, viszont ügyelni kell a védelem és a biztonság szavatolására, hogy ne lehessen ilyen összefüggésekből történő szabotázst végezni az építményen.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

103


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

A

védelmi

kockázatelemzés

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

pontos

védelmi

kidolgozásánál,

a

kockázatokhoz rendelt védelmi válaszok, védelmi rendszereket fognak alkotni, például ha már 3-4 helyen a legmegfelelőbb védelmi válasz kamera elhelyezése, és a vizsgált szervezetnek van kapacitása a kamera rendszert figyelni, és az esetleges gondokat kivizsgálni is tudja, akkor érdemes a kamerarendszer megtervezését belevenni a műszaki tartalomba, mint védelmi csoportot, amely több kockázatra ad védelmi választ, rendszer szinten. Más olyan kockázatokhoz is hozzá lehet rendelni, amihez nem feltétlenül a kamerarendszer az elsőszámú védelmi válasz, de kisegíti a pontosabb kivizsgálást, vagy megelőzést. Az eredmények védelmi kidolgozását lokálisan kezdjük, majd a több lokális kockázatra adott védelmi válasz, egész rendszereket fog igényelni, így nem általánosan egy védelmi rendszert erőltet rá a védelem minden kockázatra, hanem tudatosan, kifejezetten a kockázatokra adandó válaszokból épülnek fel a rendszerek, amelyek szavatolják az arányos biztonságát a védendő építménynek. 6.4. Védelmi területek meghatározása A védelmi területek meghatározása azért fontos lépcsőfoka a tervezési fázisnak, mert a lokális kockázatokra adott lokális védelmi válaszokat ez forrasztja rendszerekké. A semleges védelmi dokumentációban használt helyiség listát kell vizsgálni, és helyiségről helyiségre vizsgálni, hogy melyek az azonos jellegű védelmi válaszok, amelyeket rendszerré lehet forrasztani. Például ha 6-8 helyiségben kamera telepítése, a védelmi válasz az ottani kockázatokra, illetve ettől függetlenül minden helyiségbe szükséges elhelyezni levegő szennyezettséget detektáló műszert, akkor e két típus, már egy-egy rendszerként megjelenik a műszaki tartalomban. A vizsgálat során lesznek olyan helyiségek, amelyekhez kevesebb kockázat, tartozik, ezeket kockázati szempontból alacsonyabb kategóriájú helyiségeknek kell nyilvánítani. Lesznek olyan helyiségek, ahol a védelmi válaszok – értsd eszközök – mennyisége lesz több, ahhoz hogy az ott rejlő

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

104


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

kockázatokra megfelelő védelmi választ lehessen létrehozni. Ezeket a védelmi

berendezésekben

sűrű

helyiségeket,

inkább

gazdasági

szemszögből kell vizsgálni, ugyanis, az aktuális kockázat jellegéből fakadóan helyezzük el az eszközöket egészként, és nem biztos, hogy a legtöbb eszközzel figyelt terület a legfertőzöttebb terület. Ilyen esetekben, vizsgálni

kell,

az

arányosságát

a

kockázatok

sűrűségének

és

súlyosságának arányát. Itt vissza kell kanyarodni a súlyozásról szóló fejezetre, mert ez a halmaz jelentkezni fog a súlyozásos vizsgálatnál. A helyiségek kockázati fertőzöttségének vonatkozásában is és a beépített eszközök gazdasági vonatkozásában is meg kell vizsgálni a tervezett védelmi rendszert. A fertőzöttségi és gazdasági helyiség lista összevetése után a más szakágak által tervezett rendszerek segítségével kell meghatározni az építmény gyenge pontját. A gyenge pont ismeretében a gazdasági súlyozást is meg lehet tenni. 6.5. Védelmi és biztonságtechnikai rendszerek feladat meghatározása Alapvetően a Biztonságtechnikai rendszer adatkommunikációs tekintetben, nem lehet összekapcsolva semmilyen más építményautomatikai, gépészeti vagy elektromos rendszerrel, mivel elsődleges feladatuk az építmény védelmi és biztonsági szintjének fenntartása, melyet egyéb rendszerek működésétől függetlenül

is biztosítani

szükséges.

Ebből adódóan

elektromos ellátás szempontjából is törekedni kell arra, hogy a biztonságtechnikai

rendszerek

saját

szünetmentes

ellátással

rendelkezzenek, mely biztosíthatja, hogy egyéb rendszerek meghibásodása ne érintse a működésüket. A biztonságtechnikai rendszerek tervezése során egyértelműen meg kell határozni, hogy az adott rendszer általánosságban és az építmény egyes területein milyen feladatot lát el. Ehhez illeszkedően kell kiválasztani a feladat ellátására alkalmas eszközt, valamint elhelyezést, azonban a kockázatelemzés kár szinthez és helyiséghez kapcsolódó eredményeit is figyelembe kell venni.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

105


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

Magasabb kockázatú területek lefedéséhez több védelmi válasz csak a védelmi rendszerek kombinálásával biztosítható, azonban ekkor az egyes felügyeleti

feladatokat

külön

meg

kell

határozni,

hogy

esetleges

meghibásodás, vagy rendellenes működés a védelmi szintben bekövetkező deficit felmérését lehetővé tegye. Egy adott területen önállóan elhelyezett védelmi eszközhöz csak olyan feladat határozható meg, melynek ellátását maradéktalanul biztosítja. Abban az esetben, ha ez nem teljesül, de a kockázatértékelés alapján arra szükség van, akkor a területen egyéb, a feladatkör ellátást biztosítani képes eszközt is el kell helyezni.

6.6. Építészeti és belsőépítészeti szakági tervek elemzése Az építészeti, és belsőépítészeti szakágak elemzésének a legfontosabb pontja a helyiséglista megállapítása. Ebből a helyiséglistából alakul ki a semleges védelmi dokumentáció tartalma, ennek megfelelően lehet az eseményeket hozzárendelni a különböző terekhez. Az építészeti tervek ismerete alapján lehet a védelmi válaszokat a lehető legjobban testre szabni a vizsgált helyiségben, és ezeknek a geometriai kialakításainak figyelembevételével kell a védelmi és biztonságtechnikai eszközöket telepíteni, illetve az elektromos rendszereket e tervek ismeretében kell kiépíteni, alap szerelni, háttér eszközöket, és modulokat védett helye elhelyezni. Az építészeti és belsőépítészeti tervek egyaránt választ adnak azon kérdésekre, hogy az építményre jellemző stílusvonásokba hogyan kell illeszteni

a

védelmi

rendszereket.

Műemlék

védelmi

építmények

homlokzatának kialakítása és arra védelmi és biztonságtechnikai eszközök felszerelése nem lehet ugyanolyan jellegű, mint egy modern irodaház homlokzatára szerelt eszköz. A belsőépítészeti terekre szintén ez vonatkozik,

de

ezekre

a

helyekre,

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

az

építmény

mindennapi

106


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

funkcionalitásának figyelembevétele is szükséges. Az imént említett példa mellett maradva, a műemlékvédelem alatt álló enteriőr felszerelése biztonságtechnikai eszközökkel, más lehetőségekkel gazdálkodik, mint egy irodaház tárgyalóterme. A védelmi és biztonságtechnikai tervezőnek, tehát kötelessége, hogy az elvárható legmagasabb szinten rejtően a védelmi és biztonságtechnikai eszközöket az építmény stílusjegyeibe. A műszaki tartalomba és az árazatlan költségvetésbe is bele kell foglalni az építészeti csomópontokba illeszkedő részeket, hogy a versenyeztetés és a költségvetés megalkotása a kivitelezés és az anyag jóváhagyási fázisban ne rejtően ismeretlen vagy előre nem jelezhető költségeket az építtető számára. 6.7. Külső vagy kert tervek elemzése A külső, vagy kertészeti szakági tervek elemzése, a kockázatelemzésből fakadó, kockázatok és védelmi válaszok halmazával kell összehasonlítani a közművek és azok elemeinek meghibásodása, abból fakadó tragédia eshetőségek

(pl.:

használati

víz

szennyeződése)

és

a

kármentő

berendezések meghibásodása (pl.: tűzivíz csatorna eltörése). Jellemzően az „ismeretlen” gyakoriságú események csoportjába tartoznak ezek a károk, éppen ezért a tervezés alapossága nagyobb fontossággal bír, mint más berendezéseké. A közműveken kívül, a kertészeti elemek (fák, bokrok, cserjék)

illetve

elhelyezése,

a

az

építménytől

védhetőség,

építészetileg

átláthatóság

független

műtárgyak

szempontjából

kiemelt

fontossággal bírnak. A külső, vagy kertészeti rendszereket, biztonságtechnikai szempontból, a következő csoportra osztjuk: a) Ellátó hálózati, közműrendszer (felszín alatti csatornák, földkábelek, vagy légkábelek) b) Növényzet (fák, cserjék) c) Műtárgyak (szobor, kerítés, bódé, pavilon, pergola) d) Állatok (ember közelében vadon élő állatok, háztáji állatok)

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

107


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

Mivel a közmű hálózatok védelméért, csak a vonatkozó mérőóra után, a mért vezetéken/csatornán lehet felelősséget vállalni, úgy a közműbeállások elhelyezését, a szolgáltató által előírt szabályoknak kell megfeleltetni. A használati víz és más csatornák kiépítését a vonatkozó szabványoknak kell megfeleltetni, védelmi szempontból, pedig a súlyozott kockázatelemzés mértékéhez képest kell detektálni annak tisztaságát és üzemszerűségét. A növényzet meglévő elhelyezkedését a bejárásokon lehet megismerni, a tervezett

elhelyezkedés

kerttervezőtől,

illetve

a

megismerése terveiből

többszöri

ismerhető

meg.

konzultációval A

védelmi

a és

biztonságtechnikai tervek és a kert, illetve világítástechnikai tervek ütköztetése, elengedhetetlen pontja a tervezési folyamatnak, a kamera és behatolásjelző rendszerek szakszerű elhelyezésének érdekében. A beláthatóság az elsődleges szempont, abban az esetben, ha ezt nem lehet biztosítani, akkor a nem látható területeknél a jól kikövetkeztethető (valószínű mozgást kiszámítható) elrendezés az elvárás. A műtárgyak, meglévő elhelyezkedését a bejárásokon lehet megismerni, a tervezett

elhelyezkedés

kerttervezőtől,

illetve

a

megismerése terveiből

többszöri

ismerhető

meg.

konzultációval A

védelmi

a és

biztonságtechnikai tervek és a kert tervek ütköztetése, elengedhetetlen pontja a tervezési folyamatnak, a kamera és behatolásjelző rendszerek szakszerű elhelyezésének érdekében. 6.7.1. Fizikai akadály vagy behatolásjelző rendszer nélküli ingatlan, vagy egyéb tér határon szoftveres vonal átlépési feladat meghatározás szükséges; 6.7.2. Drone elleni védelemre, drone-nal aló védekezés javasolt; 6.7.3. A megfigyelt területre elhelyezett kamerák és lámpák felszerelésének összhangja, elsősorban a kockázatelemzésből leképzett védelmi válaszra legyen alkalmas, másodsorban az építészeti kialakításnak feleljen meg; 6.7.4. Amennyiben valamely lámpa bevilágítása miatt, nem lehet, teljes kamerakép az éjszakai üzemmódban úgy plusz kamera elhelyezéssel kell kiegészíteni a védelmi válasz feladatra meghatározott kamera képét;

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

108


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

6.7.5. A biztonságtechnikai hálózat nyomvonalai, hozzáférhetetlen helyen legyenek vezetve; 6.7.6. A

kültéri

műtárgyak

és

növények

elhelyezését,

a

kamerának

meghatározott védelmi válasz megfelelőségével kell egyeztetni; 6.7.7. A megfigyelt területre elhelyezett kamerák és lámpák felszerelésének összhangja, elsősorban a kockázatelemzésből leképzett védelmi válaszra legyen alkalmas, másodsorban az építészeti kialakításnak feleljen meg. 6.7.8. Kültéri kamerák elhelyezése, közterületek, kintről belépő személyek, ráutaló magatartással kapcsolatos érzékelése a fontos.

6.8. Építménygépészeti szakági tervek elemzése A gépészeti szakági tervek elemzése, a kockázat elemzésből fakadó, kockázatok és védelmi válaszok halmazával kell összehasonlítani. A gépészeti rendszerek és azok elemeinek meghibásodása, abból fakadó tragédia

eshetőségek

(gázkazán)

és

a

kármentő

berendezések

meghibásodása, jellemzően az „ismeretlen” gyakoriságú események csoportjába tartozik, éppen ezért a karbantartások gyakorisága és alapossága sokkal, nagyobb fontossággal bír, mint más berendezéseké. A

gépészeti

rendszereket,

biztonságtechnikai

szempontból,

három

csoportra osztjuk: a) Ellátó hálózati rendszer (Használati hideg-meleg víz, Légtechnika, fűtési rendszer) b) Funkció alapú ellátó hálózati rendszer (pl.: gyár működéséhez szükséges gőzturbina c) Kármentő funkciójú rendszer (Sprinkler, tűzi víz hálózat) Míg az első és második rendszer típust, ugyan különböző intenzitással, de védeni kell, addig a harmadik, a kármentő funkciójú rendszerekkel kell védeni az építményt, és a benne tartózkodók életét és az építmény állagát fizikai védelmi szempontból. A kész kockázatelemzés alapján, az elemzés

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

109


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

megkezdésével, a három kategóriába sorolt gépészeti rendszereket, oly módon kell vizsgálni, hogy a kockázati osztályba sorolás függvényében: 6.8.1. Megfelelően legyen kialakítva a kommunikációs rendszer a rendészeti szervek felé; 6.8.2. Amennyiben

rendelkezik az építmény

klíma

rendszerrel, akkor

folyamatosan karbantartott és ellenőrzött légkondicionáló technológiával üzemeljen; 6.8.3. A beléptetési rezsimintézkedéseket olyan szinten meghatározni, hogy a belépő ne legyen képes nagy mennyiségű ismeretlen anyagot bevinni a közös térrészekbe; 6.8.4. Amennyiben a építmény rendelkezik párakapukkal, az legyen ivóvíz minőségű vízzel alkalmazva és ne tartalmazzon pangó vizet; 6.8.5. A építmény ivóvízhálózata olyan módon legyen kialakítva, hogy ahhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá; 6.8.6. A légtechnikai berendezés a helységből egy mozdulattal lekapcsolható legyen; 6.8.7. A külön ebbe a helységbe bekötött légtechnikai rendszer elszívó oldala tartalmazzon minimum HEPA, esetleg ULPA szűrőt; 6.8.8. A bejárata után legyen kialakítva egy előtér min. 3x3 méter alapterülettel. Itt egy tárolóban (pl.: öltözőszekrény) a postabontóba beosztott személyek számának megfelelő mennyiségű, egyszer használatos papír overáll és fehérnemű legyen folyamatosan bekészítve; 6.8.9. A ki- és belépés az előtér helység után csatlakozzon a vizesblokkhoz. A zuhanyfülkék elfolyó vize külön tartályba legyen gyűjtve, melyet külön lehessen a csatorna hálózaba üríteni a megfelelő fertőtlenítési eljárások (dekontaminálás) után; 6.8.10.

A vizesblokk postabontó helység felöli ajtaja közelében egy

szemetes zsáktartó legyen elhelyezve, a szennyezett ruházat és törülközők elhelyezésére; 6.8.11.

A zuhanyállásokba fertőtlenítő hatású folyékony szappant kell

elhelyezni;

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

110


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

6.8.12.

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

Szükség esetén minden ott dolgozónak biztosítani kell saját FFP3-

as félálarcot; 6.8.13.

Szükség esetén biztosítani kell, hogy a postabontó helységbe

csak az oda beosztott személyek juthassanak be, 6.8.14.

Szükség esetén a posta bontásakor a ki- és bejárás ne legyen

lehetséges; 6.8.15.

Szükség esetén a postabontó helységben külön kommunikációs

egységet kell biztosítani (pl.: belső telefon rendszer), amelyen keresztül egy nem várt esemény azonnal jelezhető; 6.8.16.

Szükség esetén a helység berendezéseit úgy kell kialakítani, hogy

azt a lehető leggyorsabban el lehessen hagyni; 6.8.17.

Szükség esetén biztosítani kell, hogy veszély esetén a helységet

teljesen le lehessen zárni; 6.8.18.

Szükség esetén a gyanús küldemények kezelésére célszerű külön

asztalon, kimondottan ilyen célra készített kesztyűs fülkét, dobozt elhelyezni. A helység nem nyitható ablakokkal rendelkezzen; a légtechnikai berendezés a helységből egy mozdulattal lekapcsolható legyen; 6.8.19.

Szükség esetén a légtechnikai berendezés elszívó csatornájába

HEPA szűrőt kell beépíteni; 6.8.20.

Szükség esetén biztosítani kell, hogy a postabontó helységbe

csak az oda beosztott személyek juthassanak be; 6.8.21.

Szükség esetén a posta bontásakor a ki- és bejárás ne legyen

lehetséges; 6.8.22.

Szükség esetén a postabontó helységben külön kommunikációs

egységet kell biztosítani (pl.: belső telefon rendszer), amelyen keresztül egy nem várt esemény azonnal jelezhető. 6.9. Építményvillamossági szakági tervek elemzése Az építményvillamossági szakági tervek elemzése, a kockázatelemzésből fakadó, kockázatok és védelmi válaszok halmazával kell összehasonlítani. Az elektromos rendszerek és azok elemeinek meghibásodása, abból fakadó

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

111


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

tragédia

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

eshetőségek

(áramütés)

és

a

kármentő

berendezések

meghibásodása, jellemzően az „ismeretlen” gyakoriságú események csoportjába tartozik, éppen ezért a karbantartások gyakorisága és alapossága sokkal nagyobb fontossággal bír, mint más berendezéseké. Az építményvillamossági rendszereket, biztonságtechnikai szempontból, három csoportra osztjuk: e) Ellátó

hálózati

rendszer

(Közműves

erős

áram,

szünetmentes

áramellátás) f) Gyengeáram ellátó hálózat rendszere (építmény automatika, strukturált hálózat, AV rendszer stb.) g) Gyengeáram biztonságtechnikai rendszer (kamera rendszer, beléptető rendszer, behatolás jelző rendszerek, egyéb vészjelző rendszerek) Míg az első és második rendszer típust, ugyan különböző intenzitással, de védeni

kell,

addig

a

harmadik,

gyengeáram

biztonságtechnikai

rendszerekkel kell védeni az építményt, és a benne tartózkodók életét és az építmény állagát fizikai védelmi szempontból. A kész kockázatelemzés alapján, az elemzés és tervezés megkezdésével, a három csoportba osztott elektromos rendszert, oly módon kell vizsgálni illetve megalkotni, hogy a kockázati osztályba sorolás függvényében: 6.9.1. Az erősáramú rendszer túláram ellen legyen védve 6.9.2. Az egész építmény összes mérési pontjára, vonatkozó szabvány szerinti érintésvédelmi mérés legyen elvégezve 6.9.3. Vonatkozó szabvány szerint meghatározott nagy kiterjedésű fém tárgyak EPH bekötése megvalósuljon 6.9.4. A fő és alelosztók szekrények fizikai védelme, megfeleljen a szabványoknak 6.9.5. Az elosztószekrények bekötésének szabvány szerinti kivitelezése történjen meg 6.9.6. A szünetmentes elektromos ellátások fizikai védelme a kockázatelemzés mértékéhez illeszkedjen

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

112


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

6.9.7. Az ellátó hálózatra vonatkozó gyengeáramú rendszerek titkosítása és védelme a kockázatelemzés mértékéhez illeszkedjen (redundancia, tűzfal stb.) 6.9.8. A

biztonságtechnikai

eszközök

szünetmentes

tápellátása,

a

kockázatelemzés mértékéhez illeszkedő ideig tartson 6.9.9. A biztonságtechnikai hálózat nyomvonalai, hozzáférhetetlen helyen legyenek vezetve 6.9.10.

A biztonságtechnikai szerverek redundánsak legyenek

6.9.11.

A kamera képek a megfelelő kockázatokra, adjanak választ

6.9.12.

Minden kamera a kockázatelemzésben leképzett feladatára

alkalmas legyen. 6.9.13.

A minden kamerának legyen ellenkamerája, vagy a kamera

elhelyezések úgy legyenek kiosztva, hogy gyors következtetést lehessen tenni, a szabotázs minőségére 6.9.14.

A mozgatható kamerákat a fix kamerák által jelzett események

kivizsgálására lehessen alkalmazni 6.9.15.

A mozgatható kamerák őrjárat beállítása, olyan területekre is

kitérjenek, amelyekre a fix kamerák látószögei nem terjednek ki 6.9.16.

A kamerák éjszakai infra lámpáinak világítási szöge megegyezzen

a kamera látószögével, hogy a vizsgált terület éjszakai üzemmódban is ugyanakkora területet lásson be, mint nappali üzemmódban 6.9.17.

Amennyiben a nappali látószöghöz a beépített infra nem tud

megfelelő világítási szöget biztosítani, úgy kiegészítő infra lámpával kell rásegíteni 6.9.18.

A

megfigyelt

területre

elhelyezett

kamerák

és

lámpák

felszerelésének összhangja, elsősorban a kockázatelemzésből leképzett védelmi

válaszra

legyen

alkalmas,

másodsorban

az

építészeti

kialakításnak feleljen meg 6.9.19.

Amennyiben valamely lámpa bevilágítása miatt, nem lehet teljes

kamerakép az éjszakai üzemmódban, úgy plusz kamera elhelyezéssel kell kiegészíteni a védelmi válasz feladatra meghatározott kamera képét

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

113


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

6.9.20.

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

A kameraképet a kockázatból fakadó védelmi válasz szabja meg,

amely alapján nevezzük meg a kamera védelmi feladatát 6.9.21.

Amennyiben a kockázatelemzésből fakadó védelmi válaszok,

szükségessé

teszik

mennyezeti,

360

fokos

látószögű

kamerák

elhelyezését, úgy fix kamerák segítségével kell elhelyezni azokat, vagy ha az adott helyiségben nem lehet elhelyezni, akkor vagy a kamera elhelyezések úgy legyenek kiosztva, hogy gyors következtetést lehessen tenni, a szabotázs minőségére, illetve a mennyezeti analizálására 6.9.22.

A

kameraképek

analitikájának

minősége,

és

feladata

a

kockázatelemzésből fakadó védelmi válasz alapján dől el 6.9.23.

Amennyiben kameraképhez időbélyeget kell kötni, a védelmi

válaszok alapján, annak a kamerának csak az a feladata lehet 6.9.24.

Kamera képekről műszaki alátámasztást kell írni, vagy legalábbis

meghatározni, hogy a védelmi koncepcióba hogyan illeszkedik bele, tehát hogy „mire való”, mi a feladata a kamerának 6.9.25.

A behatolás jelző rendszerek jelzései tiszta, egyértelmű pontjára

utaljon az építménynek 6.9.26.

A behatolás jelző rendszerek többszörös elektronikai és fizikai

szabotázs védelemmel legyenek ellátva 6.9.27.

Azokon a helyeken, ahol mozgásérzékelő riasztó rendszert

terveznek, oda nem javasolt kártyaolvasóval élesíteni a rendszert az adott zónában, mert: 1. a kilépéskor a kilépő személy nem feltétlenül látja, hogy maradt-e bent valaki vagy sem. 2. a mozgásérzékelő állapotot figyel. 3. ha nem szekcionált, a belépő személyek mennyiségéről az élesítés feloldását végző személy felelős. Amikor kártyahasználttal kell ki- és belépni a helyiségbe akkor előfordul annak a lehetősége, hogy például két ember megy be, az egyik nyit befelé, a másik előbb elmegy, és kifelé menet lehúzza a kártyát, ezzel pedig ráélesít a társára. Javaslat: Az érintett területeken a kezelő felület elhelyezése, egyéni kóddal vagy egy kártyaolvasó elhelyezése, amin állapot jelzés lehetséges és kilépéskor a késleltetést is tudja jelezni.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

114


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

6.9.28.

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

Garázskapuk védelméről a javaslat, hogy nyitásérzékelő legyen a

garázskapun, oly módon, hogy amikor csukott állapotban van, mindig éles legyen és a nyitás megnyomásakor, az élesítés feloldásra kerüljön. Abban az esetben, ha a garázskaput kézzel kell kinyitni (pl motorhiba miatt) akkor azt úgyis belülről lehet szabadonfutóra kapcsolni, tehát védett téren belülről nyitják, ez esetben a védett belső térbe egy tasztatúrát érdemes tenni vagy központilag lehessen feloldani a garázsajtót, hogy a karbantartást el lehessen végezni. Érvek: Garázskaput csak olyan nyithat ki, akinek erre jogosultsága van, ezt pedig vagy távirányítóval, vagy kézzel nyitja ki. Akinek jogosultsága van kinyitni a garázsajtót az kívülről a távirányítót használja, belülről vagy kézzel, vagy távirányítóval. Kívülről nem lehet, távirányítóval tehát szabotázsnak kell tekinteni, ha kívülről kézzel próbálják felfeszíteni. 6.9.29.

Több zárral rendelkező ajtók és azok kulcsai. Abban az esetben,

ha egy ajtón több zár van, akkor az azokhoz tartozó kulcsokat külön kell tárolni. Ha nem lehet külön tárolni, akkor nem érdemes több féle kulcsot alkalmazni, mivel, ha hozzáfér az illetéktelen a kulcscsomóhoz, akkor mindegyik zárat ki tudja nyitni, így érdemesebb egy fajta kulccsal zárni ezeket, mivel így könnyebb a tárolás. De ha nem fér hozzá az illetéktelen a kulcsokhoz, akkor nem csak egy zárat kell feltörnie, hanem többet. A bent tartózkodó emberek mozgásának detektálása

6.9.30. szükséges 6.9.31.

Minden bejárathoz úgy kell elhelyezni a kamerát/kamerákat, hogy

az adott személy arca látszódjon, illetve ne lehessen olyan elfordulási manővert végrehajtani, hogy ne lehessen kivenni az arcát a személynek 6.9.32.

Az építményen elhelyezett kamerarendszer, legalább egyszer

lássa, és felismerésre alkalmasan detektálja, minden ott közlekedő személy arcát 6.9.33.

A kamerarendszernek alkalmasnak kell lennie, egy esetleges

tűzkár gyors felismerésére, vagy utólagos kárelemzésre

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

115


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

6.9.34.

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

A kamerarendszerek kábelezését, álmennyezet felett, nem tűzálló

előtétfal mögött, álpadló alatt, javasolt tűzálló kábellel vezetni 6.9.35.

A

kamerarendszerek

bővítőmoduljainak,

és

szervereinek,

szünetmentes

tápjainak

elosztóinak, elhelyezése

szabotázsvédelemmel ellátott zárt helyen vagy dobozban tárolandó 6.9.36.

A nyitásérzékelőket a nyílászárókban, a külső szárnyra kell

helyezni 6.9.37.

Ahol kártya/chip/biometrikus azonosítással történő beléptetés

történik, ott a nyílászáróra felszerelt kötelező eszközök: mágneszár, kártyaolvasó, nyitásérzékelő 6.9.38.

A kártyás/chipes/biometrikus belépési pontok helyiségeinek

élesítése, nem javasolt a kártyával/chippel/biometrikus azonosítással 6.9.39.

Kültéri és beltéri sziréna is javasolt, amennyiben nincs

portaszolgálat 6.9.40.

Főbejáratokhoz telepített belépési pontokon kettős azonosítással

való belépés javasolt 6.9.41.

Azokat az érzékelő berendezéseket, amelyek autonóm módon,

rendszer függetlenül üzemelnek (csomagátvizsgáló, folyadék detektor, légtechnikai vegyi mérgezés érzékelő stb.) azok elhelyezése zárt, szabotázsvédelemmel ellátott helyen kell, hogy telepítésre kerüljön 6.9.42.

A beléptetési pontokon történő áthaladás, ha nem biometrikus

érzékeléssel történik, akkor úgy kell kialakítani, hogy a beléptetést végző személyzet, maga is meg tudja állapítani, hogy valóban az a személy lépett be akit a beléptető rendszer detektált 6.9.43.

A munkaidő nyilvántartás, a tűzeseti személyek listázhatóságát

csak akkor lehet 6.10.

Tűzvédelmi szakági tervek elemzése A tűzvédelmi szakági tervek elemzésének alapja, a hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapján tervezett, és a szakhatóság által elfogadott dokumentumok halmaza. A kockázatelemzés felépítésének idomulnia kell a hatóság által jóváhagyott tűzvédelmi tervhez. Ebből az összhangból

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

116


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

adódóan, a védelmi válaszok létrehozásánál olyan technikai megoldásokat, vagy

rezsimintézkedéseket

kell

megalkotni,

hogy

a

súlyozott

kockázatelemzés rendszeréhez is illeszkedjen, illetve a tűzvédelmi tervhez is. 6.11.

Hatósági beavatkozást biztosító követelmények A tervezéskor figyelmet kell fordítani arra, hogy az építményben esetlegesen

bekövetkező

rendkívüli

működési

állapotok/események

kezelését biztosító szervezetek hatékonyan legyenek képesek a feladatuk ellátására. Egyik részről összhangot kell alkotni a védelmi érdek, illetve a védelmi szint és a tűzvédelmi kötelezettségek teljesítése között. Minden menekítési útvonalon található átjárónak az OTSZ szerinti működést kell biztosítani, azonban a védelmi szinthez tartozó jellegű és időbeli lefedettségű felügyeletet kell megvalósítani. Másrészről egy esemény kezelése során, az építmény általános védelmi feladatainak ellátása mellett, a védelmi rendszerek (elsősorban megfigyelő kamera rendszer) fedett hatósági kezelhetőségét is biztosítani szükséges. Az építményben esetlegesen kialakuló rendkívüli események kezelésére kiérkező illetékes hatóságoknak, szerveknek, az érintett területre jutását a védelmi érdekhez, illetve szinthez tartozóan biztosítani kell. Az alkalmazott elektronikus védelmi rendszerekben tárolt adatok körének és hozzáférhetőségének, a védettségük és a tárolhatósági idők betartása mellett, támogatnia szükséges egy esemény kivizsgálatára való lehetőséget is. Az építményben, vagy az építményt érintő beruházás során kezelt védett, de nem minősített adatok kezeléséhez tartozóan, nyilvántartási rendszert kell kiépíteni és működtetni. A beruházás során a beruházó kezeli a nyilvántartást, míg az építmény használatához kapcsolódóan ez már megosztott felelősség formájában jelenik meg a tulajdonos és a használó között (amennyiben nem ugyanaz a személy a kettő). A nyilvántartás tartalmazza

a

védendő

adatot

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

kezelő

munkavállalók

nevét,

117


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

szervezetét/szervezeti egységét, az időpontot, amikor megkapta, hozzáfért az adathoz, illetve annak formáját, a dokumentum azonosítóját és a titoktartási nyilatkozat dátumát. 6.12.

Kiviteli tervezés követelményei A jóváhagyási terv elkészítésével kapcsolatos feladatok: A tendertervezés során készített koncepciók közül az építtető által választott koncepció tovább tervezését valamennyi szakági tervezést illetően, kell végezni. Megalkotásra kerülnek, a helyszínrajz(ok), amelyek tartalmazzák az építési területet, építési telket a meglévő, a megmaradó, az elbontandó és a tervezett építményeket, növényzetet, jellemző terepmagasságokat, az építmények

áttekintését.

Tartalmazza

a

teljes

megvalósítás

költségszámítását tételfőcsoportonként, az árazatlan költségvetést, a legaprólékosabb módon, e mellett a beépítési és alapterület kimutatásokat. A műszaki leírások, szükséges számítások át méretezések elkészítése, dokumentálása, is elengedhetetlen része a kiviteli terveknek Ezek mellett, a látványterv környezeti illeszkedés, kapcsolódás, megjelenés bemutatására, a teljes megvalósítás időterve, és nem utolsó sorban az építtető általi jóváhagyás is szükséges. 6.13.

Tervezői művezetés A biztonságtechnikai mérnök az építkezési projektek kivitelezésekor folyamatosan jelen van a munkavégzés területén, felelős azért, hogy mindent megtegyenek a kivitelezők annak érdekében, hogy a munka biztonságos és a környezetre nem ártalmas módon, a kockázatelemzésnek, illetve az engedélynek megfelelően legyen elvégezve. A következők a biztonságtechnikai mérnök felelősségét ismertető, de nem kizárólagos feladatok védelmi szempontból. A biztonságtechnikai mérnöknek ismernie kell azoknak a tevékenységeknek a menetét és forgatókönyvét, amelyek előfordulnak az építkezésen. Eszerint nem csupán a szorosan vett tevékenységi köréhez tartozó munkálatokat kell ismernie, hanem más szakágak tevékenységét is.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

118


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

6.14.

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

Megvalósulási tervezés követelményei Minden építményben, amelyet ezen irányelv alapján terveznek, illetve kiviteleznek, kötelező egy megvalósulási terv elkészítése, amelyben minden részletre kiterjedően be kell mutatni, milyen esetleges eltérések vannak a kiviteli tervekhez képest. Tartalmazza a kiviteli tervben megfogalmazott tervezői utasításokat, a kivitelezés során a felmerülő eltéréseket a védelmi válaszok vonatkozásában. A megvalósulási tervben szereplő védelmi válaszok pontos szemléltetése támasztja alá, hogy a kockázatelemzésben felmerült kockázatokra adott védelmi válaszok a súlyozott műszaki tartalomnak megfelelnek. Benne foglaltatik továbbá a megvalósulási tervben, a műszaki tűréshatárok, amelyek jellemzőivel a építmény megvalósult. A megvalósulási terv rendeltetése, az elkészült építményről szóló pontos információk átadása, mind a hatóságok, mind az építtető számára, melyet a kivitelező készít. Ezzel mutatja be, hogy az elkészült építmény az elvárt és az arányos biztonságot képes nyújtani, megfelelő üzemeltetéssel és karbantartással. Mindez alapjául szolgál egy esetleges bővítésnek, vagy akár egy személyi állomány lecserélésekor lezajló oktatásnak, valamint a hibaelhárításokat megelőző pontos felmérésnek. A pontos információkat tartalmazó megvalósulási tervdokumentáció, kiemelten védett információi közé tartozik a megrendelőnek, mivel ennek ismerete az információ biztonságot a leghatározottabban sérti. Az elkészült megvalósulási tervek kezeléséről, minden félnek biztosítani kell a megrendelőt, hogy az ő titokkörébe tartozó információkat a tervek kezelési módszertanában meghatározottak szerint tárolja, illetve kezeli. A biztonságtechnikai tervek gyengeáramú vonatkozásban létesülő hálózata és ehhez kapcsolódó eszközök megvalósulási terveinek kötelező elemei a következők:

-

A végleges hálózati rajz

-

A végleges alaprajz

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

119


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

-

A védelmi zónák jelölésével ellátott alaprajz

-

A kamera látószögekkel ellátott alaprajz

-

A végleges hálózati rajzra jelölni kell, a behúzott kábelekre írt feliratokat

-

A kábelezési nyomvonalak rajza

-

A végpontokra szerelt jóváhagyott és beszerelt eszközök típusa

-

A végleges műszaki leírás

-

A végleges árazatlan költségvetés

-

A tervezés alapjául szolgáló kockázat elemzés

-

A vonatkozó szabványok

-

Az érvényes építési engedély

-

A minőségi tanúsítványok A megvalósulási terv elkészítése a kivitelező feladatkörét képezi, a saját felméréseivel, átvett fedvénytervekkel, pótigények figyelembevételével. A védelmi és biztonságtechnikai megvalósulási tervek ellenőrzése, a kockázatelemzéssel való összehasonlítása, a lebonyolító feladata. Célja, hogy a kockázatelemzésben meghatározott védelmi válaszok és célok megfelelőségét vizsgálja az elkészült építményben. A megvalósulási terv lezárása, egyben a kivitelezési fázis befejezése is.

7. Használatbavételi eljárás A használatbavételi engedélyezési eljárást az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) számú Kormányrendelet 35-38. § -a szabályozza. A használatbavételi eljárás során az építkezés területén illetékes önkormányzat ellenőrzi a szakhatósági engedélyeket, s ezt követően engedélyt ad az építmény rendeltetésszerű használatára. Hiszen a vonatkozó vagy, műemlékvédelmi-, vagy valamely más szakhatóság engedélyéhez kötött építési tevékenységgel érintett építmények vagy építményrészek használatbavétele akkor lehetséges, ha az illetékes szakhatóság engedélyezi. A használatbavételi engedély kérelmének

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

120


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

benyújtásáért a megrendelő a felelős az építésügyi hatóság felé. A műszaki ellenőr az építési naplóban igazolja a megrendelő számára az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatát. Amennyiben az építmény rendeltetésszerűen és biztonságosan használt és az építési engedély hatályos, akkor az engedély iránti kérelmet be lehet nyújtani a használatbavétel megkezdése előtt. Az építési engedély rendelkezik arról, hogy milyen szakhatóságok bevonásával lehet használatbavételi eljárást végezni. Ütemezett hatósági átadás-átvételre is van lehetőség abban az esetben, ha egy telken több ütem alapján épül meg az építmény. Az ÉTDR által biztosított elektronikus formában is fel kell tölteni a szakhatóságoknak az összes, projekttel kapcsolatos dokumentációt, formanyomtatványt, mely alapján az engedélyeztetés folyik. (Tudásközpont, 2014) 7.1. Beüzemelési módszertan A súlyozott kockázatelemzés alapján megvalósult építményokba felszerelt és használatos eszközök biztonságos működésének alap feltétele, hogy az összes gyártótól a teljesítmény nyilatkozatok rendelkezésre álljanak a beüzemelés megkezdésekor. Az eszközök teljesítmény nyilatkozatai csak a saját, jellegazonos rendszerben kiadott elvárásoknak felel meg. Az építmények biztonságtechnikai eszközeinek teljesítménye

mellett

a

beüzemelés alatt tapasztalt viselkedését is fel kell tárni, mivel az újonnan létrehozott építmény védelmi pontjai és rendszerei egy egyben kezelendő nagy rendszert alkotnak. A beüzemelési módszertan a teljesség igénye nélkül az alap biztonságtechnikai eszközök kipróbálására nyújt megoldási metódust. A beüzemelés kezdetekor, a semleges védelmi dokumentációban felsorolt, eseményekhez tartozó kockázatokat kell lehetőség szerint lemodellezni. A kockázatokhoz tartozó védelmi válaszokat a kockázatok modellezésével kell tesztelni. Kockázati csoportok, kockázati pontok, jellegazonos kockázatok, láncolati veszélyekből fakadó kockázati csoportok védelmi vizsgálata, mindmind más fajta beüzemelést igényel. Elsősorban azonban az összes eszköz

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

121


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

próbáját

autonóm

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

módon

kötelező

megvizsgálni

(nyitásérzékelők,

szabotázsérzékelők szakadását vizsgálni, mozgásérzékelők érzékenységi minőségét kipróbálni stb.). Amikor egy kockázatra, egy több eszközt tartalmazó védelmi csoport a válasz, akkor a védelmi csoport elemei, eszközei közti láncreakció érzékenységét, minőségét kell tesztelni. Amikor kockázati csoportra egy konkrét védelmi választ ad az építmény, akkor a beüzemelésnél, a kockázati csoportot kell lemodellezni és megvizsgálni, hogy a minden akcióra történik reakció. Amikor jellegazonos kockázatokra adott védelmi válasz beüzemelése zajlik, akkor abban az esetben a védelmi válasz érzékenységét kell megvizsgálni. 7.2. Az elkészült építmény átadási dokumentációja Az építési beruházásokon különböző fázisaiban szerteágazó szakmai feladatok és feladatkörök vannak jelen. A biztonságtechnikai mérnökök más-más tevékenységet folytatnak az egyes fázisokban. Az építési projekt lebonyolításának egyik legjelentősebb fázisa az átadás-átvételi eljárás, amelyben a különböző érintettek más-más feladat- és szerepkörökkel rendelkeznek. Az alábbiak ezeket mutatják be részletesen az építkezési projekt keretein belül. Az építkezési projektben az építményok/építmények használatbavételi eljárásának egyik fontos pillére a különböző szakhatóságok engedélyeinek beszerzése. Az átvétel egy hivatalos bejárás keretei közt zajlik, amely ideje szerződéses formában meghatározott a generálkivitelező cég számára. Tapasztalati igény miatt, lehetőség van a szakhatóságokat többször is a munkaterületre hívni ún. előzetes bejárásra a könnyebb munkavégzés és a hibák kiszűrése érdekében. A szakhatóságok jegyzőkönyvet készítenek a bejárások során, melyben megfogalmazzák az észrevételeit. A végső átadás-átvételi bejáráson az előzetes hibalisták kijavítását egyaránt ellenőrzik az általános bejárás mellett.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

122


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

Az üzembe helyező mérnök feladatai, melyek szerint a mérnök köteles a telepítés végrehajtását ellenőrizni; a műszaki ismeretek és jogszabályok tekintetében

a

felhasznált

megfeleltethetőségét

eljárások,

megvizsgálni;

anyagok továbbá

és a

részegységek megvalósulási

tervdokumentáció szöveges és rajzos elemeit, valamint a kezelési utasítások alkalmazhatóságát szemrevételezni. A mérnök üzempróbákkal ellenőrzi a telepített rendszer megfelelő működését. A következők az átadás-átvételi eljárás egyik kiváltképp jelentős részét, a műszaki átadás-átvételt fejtik ki az azon résztvevő felek, a tevékenységek és a hatályos jogszabályi háttér bemutatásával. A műszaki átadás-átvétel bemutatását

az

egyik

kulcsszereplő,

az

építési

műszaki

ellenőr

szerepkörének, jogosultságainak és feladatainak jellemzésével kezdve annak érdekében, hogy a műszaki átadás-átvétel felelősségi körei szemléltetve legyenek. Az

építésügyi

és

az

építésüggyel

összefüggő

szakmagyakorlási

tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Kormányrendelet 21. §-a meghatározza az építési műszaki ellenőrzés folyamatát és a műszaki ellenőr feladatait. (Korm.rendelet, 266/2013. (VII. 11.) ) A rendelet szerint az építési műszaki ellenőr nem csupán az átadás-átvétel során végez ellenőrző tevékenységet, a generálkivitelező cég helyszíni megbízottjaként az építtető, beruházó képviseletében folyamatosan segíti az építési beruházást azáltal, hogy az építési-szerelési munkát figyelemmel kíséri, ellenőrzi, s ügyel a generálkivitelező cég igényeinek megfelelő, szakszerű, biztonságos és gazdaságos megvalósításra. Elsődleges feladatai közé tartozik a hibák és hiányosságok megelőzése, mely megfelelő szakmai tudásával, gyakorlatával, az előírások betartatásával és a folyamatos ellenőrzési tevékenységgel biztosítható. A műszaki átadás-átvétel eljárás kiemelt pontja a kivitelezésnek, melyen a megrendelő (beruházó, építtető) képviselője, a generálkivitelező cég, és az építési műszaki ellenőr mind-mind jelen vannak. Az építési műszaki ellenőr

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

123


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

az építményt szakáganként ellenőrzi meghatározott tevékenységek alapján. A résztvevők együttesen bejárják az építési területet; részletesen egyeztetik az építési, illetve kivitelezési tervekkel az elkészült építményt. Együttesen ellenőrizik az építési naplót és a szakhatósági előírások betartását, a helyszínrajzzal egyeztetve megállapítják, hogy a kivitelezés az építési engedélynek, a műszaki terveknek megfelelően történt. Ellenőrzik, hogy a kivitelező miként felelt meg a műszaki és szakhatósági előírásoknak. Ellenőrzik

a

kivitelező

felmérési naplóját,

az adatok,

számítások

helyességét, és ez alapján igazolják a teljesítéseket. Az átadás-átvételen résztvevők a hibákról listát készítenek, s megállapítják, hogy a kivitelezés listázott hibáktól eltekintve kifogásolhatatlan minőségű volt-e. A felek ugyanakkor az átadás-átvétel folyamán megállapítják, hogy a kivitelezés a vállalkozási szerződés mellékletei, illetve a műszaki leírás szerint történt-e. A megrendelő az átadás-átvétel napján az építményt annak tudomásában veszi át, hogy annak csak rendeltetésszerű használatot nem akadályozó hibái vannak. Az átvétellel szintén tudomásul veszi, hogy az átadás-átvétel után a kárveszély a megrendelőre hárul, aki a rendelkezésre bocsátott építmény vagyonvédelméről és tűzvédelméről gondoskodni köteles. Az ún. garanciális, listázott hibák esetén a megrendelő a szavatossági jogait fenntartja. A felek megállapítják, hogy az építés befejezése a megrendelő által kitűzött határidőre megtörtént. A műszaki átadás-átvételről jegyzőkönyv készül, mely az ott jelenlévő felek listáját, a tevékenységek, ellenőrzések, megállapodások listáját és a hibalistát egyaránt tartalmazza. Az építési kivitelezés egyik legjelentősebb fázisa az átadás-átvételi eljárás, ezen belül is a használatbavételi eljárás, amelyben a különböző érintettek más-más feladat- és szerepkörökkel rendelkeznek. Ahogy a korábbiakban is tapasztalható volt, a megrendelő a felelős a használatbavételi eljárás során az engedélyek benyújtásáért az illetékes szakhatóságok felé. Ahhoz, hogy az engedélyezés a tervezés fázisától fogva gördülékenyen menjen, az illetékes

szakhatóságokat

folyamatosan

tájékoztatni

kell,

illetve

iránymutatást kell kérni tőlük a vitás pontokról.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

124


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

A biztonságtechnikai mérnök feladatai közé tartozik szintén az is, hogy informális módon segítse a megrendelőt a használatbavételi eljáráson. A műszaki átadás-átvételi eljáráson felmerült és jegyzőkönyvbe vett hibák, hiányosságok

kijavítását,

a

teljesítésigazolás

kiadását,

továbbá

a

teljesítésigazolás alapján kiállított számla ellenértékének kézhezvételét követően a fővállalkozó kivitelező átadja az építtetőnek ezeket a dokumentumokat. Az építési munkaterületet, továbbá átadja a(z) építésibontási hulladék tárolására, elszállítására vonatkozó hulladék-nyilvántartó lapot,

a

kivitelezési

dokumentációt

vagy

az

építmény

tényleges

megvalósulásának megfelelő módosítást is tartalmazó megvalósulási dokumentációt, az építmény, építményrész kezelési és karbantartási útmutatóját,

valamint

minden

olyan

egyéb

hatósági

engedélyt,

dokumentumot, nyilatkozatot, amely az építtető számára a rendeltetésszerű és biztonságos használatot igazolja és a használatbavételi engedély vagy tudomásul vétel megkéréséhez szükséges. Amennyiben alvállalkozói átadás-átvétel is szükséges az építési projekt kivitelezéséből eredően, az alvállalkozó kivitelező a műszaki átadás-átvételi eljáráson felmerült és jegyzőkönyvbe vett hibák, hiányosságok kijavítását, a teljesítésigazolás kiadását, továbbá a teljesítésigazolás alapján kiállított számla

ellenértékének

kézhezvételét

követően

átadja

a

generálkivitelezőnek az építési munkaterületet. Vitás esetben, ha a megrendelő és a generálkivitelező közötti vita miatt nem történik meg az építési munkaterület átadás-átvétele, a vitarendezés érdekében a generálkivitelező vitarendezési eljárást vagy szakértői szervezet szakvéleményének kiadását kezdeményezheti. (Korm.rendelet, 191/2009 (IX.15.)) 7.3. Biztonsági megfelelőségi kézikönyv Az akkreditált műszaki ellenőr tanúsítja a projekt végén, hogy az építmény megfelel, ezen irányelv elvárásainak. A biztonsági megfelelőségi kézikönyv arról rendelkezik, hogy a beépített anyagok megfelelnek az elvárásoknak,

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

125


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

minden rendszer védett és kellően redundáns, viszont nem zajos az adatközlés. A kézikönyv tartalmazza a beépített anyagok összes minősítő tanúsítványt. A rendszerek működési elvét, és ami a legfontosabb, a védelmi válaszok reagáló folyamatait, aminek oktatása kötelező az üzemeltető részére a műszaki ellenőr és a kivitelező által. A kézikönyvnek bővíthető digitális formát is kell öltenie, mert az őrzés-védelemért felelős személyek a hétköznapi

tapasztalatainak

rögzítése,

a

jövőbeni

frissített

kockázatelemzésnek lesz az alapja. Nem csak a védelmi válaszok láncolatait tudják kiolvasni az üzemeltetők a biztonsági megfelelőségi kézikönyvből, hanem az adott sérüléseket és azok okozóit, vagy esetleges hatóságok által kivizsgált baleseteket, támadásokat is jegyezni kell tudni. Minden kockázatelemzéstől eltérő sérülési súlyosságot, eddig ismeretlen eseményt, és ehhez tartozó kockázatot, regisztrálni kell. 7.3.1. Védelmi területek leírása A Biztonsági megfelelőségi kézikönyv lesz minden irányelv szerint tervezett és kivitelezett építmény üzemeltetőjének a használati kézikönyve és az őrzés-védelemért felelős személyeknek az ismertetője a védelmi válaszok megfelelő leképzésére, egy esetleges kockázat bekövetkezésekor 7.3.2. Biztonságtechnikai rendszerek használati szabályai A biztonsági rendszerek használati szabályainak tartalmaznia kell a rendszerek

magyar

nyelvű

használati

utasításait,

ellenőrzési

és

karbantartási feladatokat, hibaüzenetek jelentéseit és a hiba esetén követendő procedúrát, cselekvési tervet. Tartalmaznia kell továbbá a rendszerekkel kapcsolatos oktatási tevékenységeket. Írásban kell rögzíteni az oktatás időpontját, és hogy kinek kell az oktatáson részt venni. Következő oktatás időpontját. A műszakok közötti munkaátadás része kell, hogy legyen a biztonsági rendszerek átadása.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

126


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

7.3.3. Építményautomatikai rendszerek használati szabályai Az építményautomatikai rendszerek használati szabályainak tartalmaznia kell a rendszerek magyar nyelvű használati utasításait, ellenőrzési és karbantartási feladatokat, hibaüzenetek jelentéseit és a hiba esetén követendő procedúrát, cselekvési tervet. Tartalmaznia kell továbbá a rendszerekkel kapcsolatos oktatási tevékenységeket. Írásban kell rögzíteni oktatás időpontját, és hogy kinek kell az oktatáson részt venni. Következő oktatás időpontját. A műszakok közötti munkaátadás része kell, hogy legyen a biztonsági rendszerek átadása. 7.3.4. Építmény használati szabályok Az építmény használati szabályainak tartalmaznia kell a munkavállalókra, a vezetőségre

és

a

biztonsági

szolgálatra

vonatkozó

előírásokat.

Tartalmaznia kell továbbá a építmény használatára vonatkozó oktatási tevékenységeket. Írásban kell rögzíteni oktatási időpontot, és hogy kinek kell az oktatáson részt venni. Következő oktatás időpontját. Különös figyelemmel kell oktatni védelmi rendszer látható eszközeire vonatkozó szabályokat, a beléptetési rendet és a kommunikációt rendelleneség fennállása esetén. 7.3.5. Hatósági beavatkozásokat segítő információk Az építmény használatához tartozó dokumentáció részeként létre kell hozni olyan nyilvántartásokat, melyek egy rendellenes esemény kezelése, kivizsgálása során az illetékes szervezetek feladat ellátását támogatják. Amennyiben a beruházás tervezési dokumentációinak egy része az építményhez, vagy az azt használó szervezethez kapcsolódóan védendő információ miatt szintén valamilyen jellegű (minősített adat, üzleti titok, vagy nem nyilvános besorolás) védelmet kap, akkor a beruházónak nyilvántartást kell létrehoznia és vezetnie annak kezeléséről. A dokumentáció védett tartalmának, védelmének alapja az érintettek közti szerződés, mely meghatározza a titoktartási nyilatkozat aláírásának kötelezettségét. A

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

127


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

beruházó nyilvántartása kiterjed azon személyek adataira, akik a beruházói szervezeten belül hozzáférnek, vagy akik a szervezeten kívül megkapják, vagy dolgoznak a korlátozott hozzáférés jelzésű dokumentumokkal, továbbá a dokumentáció kezelés adataira. A beruházó szerződött feleinek pedig kötelessége az adatszolgáltatás a kezelési folyamatba bevont személyekről. A szervezetek titoktartási nyilatkozatát a kivitelező átadja a beruházónak, másolatot megtartja. Minden titoktartási nyilatkozatról annyi másolat készül, ahány szint van a beruházó és az adott munkavállaló közt. A Beruházó nyilvántartása tartalmazza a munkavállalók nevét, szervezetét/szervezeti egységét, az időpontot, amikor megkapta, hozzáfért az adathoz, a dokumentum címét és a titoktartási nyilatkozat dátumát valamint jelöli milyen formában kapta meg. Ez a nyilvántartás a Rendőrség feladatvégrehajtását segítő információ része. Az építményhez kiépített megfigyelő kamera rendszer külső környezetet lefedő eszközein észlelt, rendőrségi hatáskörbe tartozó eseményeiről tájékoztatási

rendszert

szükséges

létrehoznia

a

beruházónak.

A

tájékoztatásnak ki kell terjednie arra is, hogy az észlelt eseményről készült felvételt a kamera rendszert kezelő szervezet meddig tárolhatja. Az építményben kiépített beléptető rendszerhez tartozóan mentésre kerülő adatok kezelését olyan módon kell biztosítani, hogy egy esemény kivizsgálása, vagy kezelése során azok támogathassák a rendőrségi eljárást, vagy intézkedést. A beruházónak, vagy az építményt használó szervezetnek a védelmi rendszerek karbantartásához kapcsolódóan dokumentációt kell vezetnie, melyből kiderül a tevékenység jellege és időpontja, a működési állapot jellemzői, valamint a karbantartást elvégző személyek beazonosítását is lehetővé teszi. A beruházónak, vagy az építményt használó szervezetnek hozzáférhető és kezelhető dokumentációval kell rendelkeznie az építményt felügyelő tűzjelző, illetve a védelmét ellátó tűzoltó rendszer használatához. A

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

128


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

dokumentációt mind a kijelölt személyzet, mind a kiérkező tűzoltó állomány számára biztosítania kell tudni. A beruházónak az építményben egy tűzesemény kezeléséhez tartozóan kiépített

elektromos

tűzvédelmi

kapcsoló

elhelyezéséről

és

hozzáférhetőségéről hozzáférhető dokumentációval kell rendelkeznie, melynek

tartalmaznia

kell

a

vészhelyzeti

áramellátást

biztosító

berendezések (UPS, dízel stb.) áramtalanítás lehetőségét is. A beruházónak az építményben egy tűzesemény kezeléséhez tartozóan aktuális és eseménykezeléshez tartozóan hozzáférhető dokumentációval kell, rendelkezi az építményben található tűz-, és robbanásveszélyes anyagokról,

azok

mennyiségéről,

elhelyezkedéséről

és

hozzáférhetőségéről, valamint a tűz-, és robbanásveszélyes berendezések elhelyezkedéséről és lekapcsolhatóságáról, vagy szakaszolhatóságáról. A beruházónak, vagy az építményt használó szervezetnek hozzáférhető és kezelhető dokumentációval kell rendelkeznie az építményt felügyelő tűzjelző, illetve a védelmét ellátó tűzoltó rendszer használatához. A dokumentációt mind a kijelölt személyzet, mind a kiérkező tűzoltó állomány számára biztosítania kell tudni. A beruházónak, vagy az építményt használó szervezetnek a biztonsági rendszerek karbantartásához kapcsolódóan dokumentációt kell vezetnie, melyből kiderül a tevékenység jellege és időpontja, a működési állapot jellemzői, valamint a karbantartást elvégző személyek beazonosítását is lehetővé teszi. 7.4. Rendszer üzemeltetési utasítás Az üzemeltetési vezető feladata, hogy kidolgozza a biztonsági eszközök napi operációs gyakorlatát, arra vonatkozó oktatásokat megszervezze, és a folyamatokat bevezesse, ellenőrizze. Különös tekintettel a műszakok közötti átadás és kommunikáció folyamatára illetve a munkaidőn kívüli időszakokra vonatkozó

rendelkezésekre.

Cselekvési

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

sorrend

meghatározása

129


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

rendszerhez kötődő eseményekkel kapcsolatban. Üzemeltetési napló rendszeresítése. 7.5. Rendszerellenőrzési és karbantartási utasítás A rendszerellenőrzési folyamat kidolgozása az üzemeltetési vezető feladata, melyet a biztonsági berendezésekhez kapcsolódó ellenőrzései és karbantartási előírásokkal összhangban kell kidolgozni. Meg kell határozni a műszakokban lévő, a biztonsági eszközökkel kapcsolatos pozíciókra vonatkozó

napi,

heti,

havi

és

éves

ellenőrzési

folyamatokat.

A

folyamatoknak tartalmazniuk kell, hogy hiba vagy nem megfelelő működés esetén mi az értesítési, tájékoztatási és döntési mechanizmus. Kinek milyen hatásköre van. Különbséget kell tenni általános meghibásodás vagy szándékos rongálás, szabotázs között. A folyamatokban külön meg kell határozni a biztonsági szempontból kritikus eszközöket, és ki kell térni ezek működtetésére, a kikapcsolási és bekapcsolási, illetve vészleállítási jogosultságokra, valamint arra, hogy miként kell izolálni és biztonságosan karbantartani. 7.6. Rendszerfelülvizsgálati utasítás A rendszerek elavulnak. A biztonságtechnikai rendszereket minimum évente felül kell vizsgálni (hacsak az üzemeltetési előírás és/vagy a berendezés forgalmazója máshogy nem írja elő) szükség esetén a szoftvereket frissíteni kell, az irányelv esetleges változásaihoz hozzá kell igazítani. Ezeket a változtatásokat a záró rendelkezésben meghatározott, változás kezelési eljárás szerint kell végrehajtani. A rendszer felülvizsgálati utasításnak tartalmaznia kell, hogy ki és milyen időközönként jogosult a felülvizsgálatra. A felülvizsgálatot akkor is dokumentálni kell, ha annak eredményeként nem történik változás. A felülvizsgálat eredményéről a felelős személynek informálnia kell az üzemeltetési vezetőt. 7.7. Változáskezelés Minden olyan változást, legyen az üzemeltető váltás, építmény funkciójának változása, a védett vezető minősítése, tulajdonos váltás, biztonsági

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

130


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

berendezések típus váltása, hardware, software csere, folyamatokban történő változás, beszállító (pl: pénzszállító), karbantartó cég vagy az építmény védelmét ellátó cég változik, változás kezelés dokumentációt kell készíteni a tulajdonossal. A dokumentációban rögzíteni kell a váltással kapcsolatos kockázatokat, felelősöket, feladatokat és a hozzájuk tartozó határidőket és oktatásokat, mindezt úgy, hogy az irányelv rendelkezései maradéktalanul betartásra kerüljenek. A munkálatokat csak azután lehet megkezdeni, ha a változás kezelés dokumentáció kidolgozásra került. Software csere estén figyelembe kell venni az egyéb programokat is, amikkel az új programnak kommunikálnia kell. A munkálatok befejezésével a dokumentumot ellenőrizni kell és le kell zárni. A dokumentum megőrzési ideje 5 év. Ha az építmény teljesen funkciót, tulajdonost és üzemeltetőt vált célszerű egy teljesen új kockázatelemzést végezni, és az új funkciónak megfelelő biztonsági rendszert kiépíteni. Az építmény korábbi védelmi berendezéseit, ha azokra az új kockázat elemzés szerint nem lesz szükség, akkor meg kell semmisíteni, az esetleges személyes adatokat a törvényi előírásoknak megfelelően kell kezelni, illetve megsemmisítteteni az illetékes szervekkel.

8. Záró rendelkezés „A

védelmi

és

biztonságtechnikai

tervezés

műszaki

irányelve”

kockázatelemzés alapú, arányos tervezési szempontokat, illetve stratégiai koncepciók megalkotásának módjával segíti a biztonságtechnikai tervezőt. A beruházókat az irányelv, költséghatékony, illetve a veszélyek mértékével arányos biztonságtechnikai rendszerekkel védi, ha az irányelv minden fázisát pontosan hajtja végre minden résztvevő fél. „A védelmi és biztonságtechnikai

tervezés

műszaki

irányelve”

használatával

a

biztonságtechnikai tervezők, a stratégiai pontok alapján a taktikai (elvi) megoldások

segítségével,

olyan

rendszereket

tudnak

integrálni

a

tervezendő építménybe, amely illeszkedik és alkalmazkodik az építész-, statikus-, és más tervezők munkájába, így az elkészült védelemi rendszerek,

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

131


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

organikusan illenek bele az építménybe. Továbbá az irányelv választ ad a különböző védelmi rendszerek feladataira, velük szemben támasztott elvárásokra és felhasználási módokra, amelyekkel az épülő vagy felújítás alatt álló építmények felkészíthetőek, az elvárt biztonság megvalósítására. Az irányelv által előírt dokumentálási módszerek, az üzemeltetés, és a karbantartás folyamatait is biztonságosabbá és megbízhatóbbá teszi. A technikai adatok műszaki tűréshatárait, a biztonságtechnikai tervező a stratégiai koncepciók, illetve a taktikai szempontok alapján határozza majd meg.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

132


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

9. Mellékletek 1. A védelmi-és biztonságtechnikai tervezés műszaki irányelvtervezet_1. sz. melléklet Titoktartási nyilvántartási minta 2. A védelmi-és biztonságtechnikai tervezés műszaki irányelvtervezet_2. sz. melléklet Kockázatelemzési táblázatok Altáblázatok: 2.1. Védelmikategória 2.2. Fizikaivédelem Eseménytér 2.3. Életvédelem Eseménytér 2.4. Információvédelem Eseménytér A 2.5. Információvédelem Eseménytér B 2.6. Építmény Ellátóhálózativédelem Eseménytér 2.7. Teljes Eseménytér 2.8. Gyakoriság nélküli kockázat vizsgálat 2.9. Helyiséglista

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

133


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

10.

ÉpMI-T-02-05/2017_pv1.2

Függelék -

A Statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény

-

A

személy- és

vagyonvédelmi, valamint

a

magánnyomozói

tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény -

A Minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény

-

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2011. évi CXII. törvény

-

Az Építőipari Kivitelezési Tevékenységről szóló, 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet

-

Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló, módosított 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet

-

Az Építésügyi és az Építésüggyel Összefüggő Szakmagyakorlási Tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Kormányrendelet

-

Az Építésügyi Hatósági Eljárásokról és az Építésügyi Hatósági Ellenőrzésről 93/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet

-

A védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről 160/1996. (XI. 5.) Kormányrendelet

-

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet

-

Magyar Mérnöki Kamara Tervdokumentációk tartalmi és formai követelményeinek szabályzata

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 158/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállítva

134


A védelmi és biztonságtechnikai tervezés műszaki irányelvtervezet 1.sz. melléklete

A titoktartási nyilvántartás

A védelmi és biztonságtechnikai tervezés 5.6.5. pontjához tartozó titok nyilvántartási kötelezettség elvégzésére hatályos nyilvántartó lap. Titokgazda:…………………………………………………………………………… Titokgazda képviselője:………………………………………………………………. Projekt neve:…………………………………………………………………………… Cím:……………………………………………………………………………………...

Név:

Szem.ig:

Szervezet:

Elérhetőség:

Aláírás:

1

2

3

4

5

6

7

8

9

Dátum:

Műszakiellenőr A védelmi és biztonságtechnikai tervezés műszaki irányelvtervezet 1.sz. melléklete


Biztonságtechnikai műszaki tervezés_2.sz.melléklet

A Életvédelem

0

1

Nem történik sérülés vagy egészségkárosodás

B Információ védelem tv.)

C

(mav Információ védelem minősített)

Minősített adatkezelés helyes gyakorlata

(nem

A szenzitív adatkezelés helyes gyakorlata

Max. 2 emberen eshet 8 napon Minősített adatkezelés tv-i feltételei belül gyógyuló egészség károsodás nem állnak fenn, de nem történik kár vagy sérülés

A szenzitív adatkezelés védett kezelési Üzemeltetést nem veszélyeztető, feltételei nem állnak fenn, de nem biztonsági rendszert nem érintő történik kár kár, vagy alacsony anyagi kár

Max. 10 emberen eshet 8 napon "Szükségesség és Bizalmasság" belül gyógyuló egészség károsodás elvének megszűnése vagy sérülés

"Szükségesség és Bizalmasság" elvének megszűnése

2 Min. 10 emberen eshet 8 napon belül gyógyuló egészség károsodás vagy sérülés, vagy max. 10 emberen "Sérthetetlenség" elvének megszűnése eshet 8 napon túl gyógyuló 3 egészség károsodás A rendelkezésre állás megszűnése Min. 10 emberen eshet 8 napon túl minősített adat esetén, de nem sérül gyógyuló egészség károsodás vagy annak a biztonsága (felügyelet sérülés 4 alatt/védett térben van)

5

Max. 10 emberen eshet 8 napon belül gyógyuló egészség károsodás/sérülés a külső környezetben, illetve szervezethez tartozó stratégiai vezető/törzs könnyen sérülhet

"Korlátozott terjesztésű" (vagy annak megfelelő nemzetközi minősítésű) adat jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé válik, vagy a rendelkezésre állása megszűnik ÉS sérül annak biztonsága

"Bizalmas" (vagy annak megfelelő nemzetközi minősítésű) adat jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé válik, vagy a rendelkezésre állása megszűnik ÉS 6 sérül annak biztonsága "Titkos" (vagy annak megfelelő nemzetközi minősítésű) adat Több haláleset az ingatlan területén, jogosulatlan személy részére vagy halál okozása a külső hozzáférhetővé válik, vagy a környezetben rendelkezésre állása megszűnik ÉS 7 sérül annak biztonsága Haláleset az ingatlan területén, vagy külső környezetben min. 10 emberen eshet 8 napon túl gyógyuló egészség károsodás, vagy sérülés

Stratégiai vezető elvesztése

8

Létesítmény és ellátóhálózati védelem Üzemeltetéshez, biztonsági rendszerhez kapcsolódóan nem keletkezik káresemény

"Szigorúan titkos" (vagy annak megfelelő nemzetközi minősítésű) adat jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé válik, vagy a rendelkezésre állása megszűnik ÉS sérül annak biztonsága

Minősített adat tartalma A belső környezetben halál okozása módosíthatóvá válik jogosulatlan ÉS az esemény a külső személy által és a környezetben tartózkodó személyek kezelési/tárolási/védelmi rendszer a 9 halálát okozza/okozhatja hozzáférést nem jelzi

Üzemeltetést érintő, de a biztonsági rendszert nem érintő kár, vagy üzemeltetést nem veszélyeztető, de a biztonsági rendszert érintő kár

D Fizikai védelem Védelemhez kapcsolódóan nem keletkezik káresemény Védelmet nem veszélyzető alacsony kár (pl. épület szerkezeti elem sérülés) Mechanikai védelmi rendszerben enyhe sérülés, de nincs védelmi kockázati lánc, vagy védelmet nem veszélyeztető súlyos kár

Üzemeltetést és biztonságot érintő kár, illetve kiépített "Sérthetetlenség" elvének megszűnése kommunikációs rendszer elveszítése

Elektronikai védelmi rendszerben enyhe sérülés, de nincs védelmi kockázati lánc

A rendelkezésre állás megszűnése szenzitív adat esetén, de nem sérül annak a biztonsága (felügyelet alatt/védett térben van)

Külső energia betáplálás elveszítése (de a tartalék áramforrások működnek)

Védett területre jutást lehetővé tevő kár a mechanikai-, vagy elektronikai védelmi rendszerben, de nincs kockázati lánc

A rendelkezés állás megszűnése a szervezet működését alapvetően befolyásoló szenzitív adat esetén, de nem sérül a biztonsága

Védett területre jutást lehetővé tevő Energiaforrások elveszítése, vagy kár a mechanikai-, vagy elektronikai a szervezet gazdálkodását, védelmi rendszerben, és kockázati működését befolyásoló anyagi kár lánc fennáll (részleges kontroll vesztés)

Szenzitív adat jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé válik, vagy a rendelkezésre állása megszűnik ÉS sérül a biztonsága

Az épíményben tartózkodó személyeket veszélyeztető gépészeti kár (pl. tűz, szivárgás, robbanás), vagy a szervezet gazdálkodását, működését veszélyeztető anyagi kár

Elektronikai-, vagy élőerős védelmi rendszer működésében rendszer szintű kár

A szervezet működését alapvetően meghatározó szenzitív adat jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé válik, vagy a rendelkezésre állása megszűnik ÉS sérül a biztonsága

Tűzvédelmi rendszer összeomlása, vagy építmény használhatóságát ellehetetlenítő szerkezeti károsodása

Elektronikai-, vagy élőerős védelmi rendszer megszűnése

A szenzitív adat megsemmisítésre kerül

Struktúrált hálózat, tűzjelző-, egyéb életvédelmi (gáz, vegyi, sugárzás) jelző rendszer Elektronikai védelmi rendszer kompromittálódása, vagy a kompromittálódása szervezet gazdálkodását, működését ellehetetlenítő anyagi kár

A szervezet működését alapvetően meghatározó szenzitív adat tartalma módosíthatóvá válik jogosulatlan személy által és a kezelési/tárolási rendszer a hozzáférést nem jelzi

A biztonsági rendszer elveszítése, A védelmi rendszer elveszítése vagy az építmény nem (kontroll elvesztése) helyreállítható károsodása

1/1

védelmi kategória oszlopok


Biztonságtechnikai műszaki tervezés_2.sz.melléklet Esemény kategória

Kár szint I

Életvédelem

0

II Információ védelem (mav tv.)

Információ védelem minősített)

III (nem

Létesítmény és ellátóhálózati védelem

IV

Fizikai védelem

A Évente egyszer történik meg

B Fél évente egyszer történik meg

C

D

Négyhavonta Havonta egyszer egyszer történik meg történik meg

Szituációs előfordulási esetek E Hetente egyszer történik meg

F

G

H

I

Óránként több mint Óránként egyszer egyszer történik meg Naponta maximum Naponta minimum előfordul (a nap (a nap bármely egyszer történik meg egyszer történik meg bármely szakaszában szakaszában három három órán belül) órán belül)

J Nem köthető gyakorisághoz

Üzemeltetéshez, biztonsági rendszerhez kapcsolódóan nem keletkezik káresemény

Védelemhez kapcsolódóan nem keletkezik káresemény

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Max. 2 emberen eshet 8 napon belül A szenzitív adatkezelés védett Minősített adatkezelés tv-i feltételei gyógyuló egészség károsodás vagy kezelési feltételei nem állnak fenn, nem állnak fenn, de nem történik kár sérülés de nem történik kár

Üzemeltetést nem veszélyeztető, biztonsági rendszert nem érintő kár

Védelmet nem veszélyzető alacsony kár (pl. épület szerkezeti elem sérülés)

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Max. 10 emberen eshet 8 napon belül gyógyuló egészség károsodás vagy sérülés

"Szükségesség és Bizalmasság" elvének megszűnése

Üzemeltetést érintő, de a biztonsági rendszert nem érintő kár, vagy üzemeltetést nem veszélyeztető, de a biztonsági rendszert érintő kár

Mechanikai védelmi rendszerben enyhe sérülés, de nincs védelmi kockázati lánc, vagy védelmet nem veszélyeztető súlyos kár

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

"Sérthetetlenség" elvének megszűnése

Üzemeltetést és biztonságot érintő Elektronikai védelmi rendszerben kár, illetve kiépített kommunikációs enyhe sérülés, de nincs védelmi rendszer elveszítése kockázati lánc

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

A rendelkezésre állás megszűnése szenzitív adat esetén, de nem sérül annak a biztonsága (felügyelet alatt/védett térben van)

Külső energia betáplálás elveszítése (de a tartalék áramforrások működnek)

Védett területre jutást lehetővé tevő kár a mechanikai-, vagy elektronikai védelmi rendszerben, de nincs kockázati lánc

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

A rendelkezés állás megszűnése a Energiaforrások elveszítése, vagy a szervezet működését alapvetően szervezet gazdálkodását, működését befolyásoló szenzitív adat esetén, de befolyásoló anyagi kár nem sérül a biztonsága

Védett területre jutást lehetővé tevő kár a mechanikai-, vagy elektronikai védelmi rendszerben, és kockázati lánc fennáll (részleges kontroll vesztés)

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Nem történik sérülés vagy egészségkárosodás

Minősített adatkezelés helyes gyakorlata

A szenzitív adatkezelés helyes gyakorlata

1 "Szükségesség és Bizalmasság" elvének megszűnése

2

3

Min. 10 emberen eshet 8 napon belül gyógyuló egészség károsodás vagy "Sérthetetlenség" elvének sérülés, vagy max. 10 emberen eshet megszűnése 8 napon túl gyógyuló egészség károsodás Min. 10 emberen eshet 8 napon túl gyógyuló egészség károsodás vagy sérülés

4

5

6

Max. 10 emberen eshet 8 napon belül gyógyuló egészség károsodás/sérülés a külső környezetben, illetve szervezethez tartozó stratégiai vezető/törzs könnyen sérülhet Haláleset az ingatlan területén, vagy külső környezetben min. 10 emberen eshet 8 napon túl gyógyuló egészség károsodás, vagy sérülés

Több haláleset az ingatlan területén, vagy halál okozása a külső környezetben

7

Stratégiai vezető elvesztése

8

9

A belső környezetben halál okozása ÉS az esemény a külső környezetben tartózkodó személyek halálát okozza/okozhatja

A rendelkezésre állás megszűnése minősített adat esetén, de nem sérül annak a biztonsága (felügyelet alatt/védett térben van) "Korlátozott terjesztésű" (vagy annak megfelelő nemzetközi minősítésű) adat jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé válik, vagy a rendelkezésre állása megszűnik ÉS sérül annak biztonsága "Bizalmas" (vagy annak megfelelő nemzetközi minősítésű) adat jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé válik, vagy a rendelkezésre állása megszűnik ÉS sérül annak biztonsága "Titkos" (vagy annak megfelelő nemzetközi minősítésű) adat jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé válik, vagy a rendelkezésre állása megszűnik ÉS sérül annak biztonsága "Szigorúan titkos" (vagy annak megfelelő nemzetközi minősítésű) adat jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé válik, vagy a rendelkezésre állása megszűnik ÉS sérül annak biztonsága Minősített adat tartalma módosíthatóvá válik jogosulatlan személy által és a kezelési/tárolási rendszer a hozzáférést nem jelzi

Szenzitív adat jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé válik, vagy a rendelkezésre állása megszűnik ÉS sérül a biztonsága

Az épíményben tartózkodó személyeket veszélyeztető gépészeti kár (pl. tűz, szivárgás, robbanás), vagy a szervezet gazdálkodását, működését veszélyeztető anyagi kár

Elektronikai-, vagy élőerős védelmi rendszer működésében rendszer szintű kár

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

A szervezet működését alapvetően meghatározó szenzitív adat jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé válik, vagy a rendelkezésre állása megszűnik ÉS sérül a biztonsága

Tűzvédelmi rendszer összeomlása, Elektronikai-, vagy élőerős védelmi vagy építmény használhatóságát rendszer megszűnése ellehetetlenítő szerkezeti károsodása

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

A szenzitív adat megsemmisítésre kerül

Struktúrált hálózat, tűzjelző-, egyéb életvédelmi (gáz, vegyi, sugárzás) Elektronikai védelmi rendszer jelző rendszer kompromittálódása, kompromittálódása vagy a szervezet gazdálkodását, működését ellehetetlenítő anyagi kár

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

A szervezet működését alapvetően meghatározó szenzitív adat tartalma módosíthatóvá válik jogosulatlan személy által és a kezelési/tárolási rendszer a hozzáférést nem jelzi

A biztonsági rendszer elveszítése, A védelmi rendszer elveszítése vagy az építmény nem helyreállítható (kontroll elvesztése) károsodása

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1/1

Eseménytér teljes


Biztonságtechnikai műszaki tervezés_2.sz.melléklet Kár szint

Esemény kategória IV

Fizikai védelem

0

A Évente egyszer történik meg

B Fél évente egyszer történik meg

C

Szituációs előfordulási esetek E

D

Négyhavonta egyszer Havonta egyszer történik meg történik meg

Hetente egyszer történik meg

F

G

H

I

Óránként több mint Óránként egyszer egyszer történik meg Naponta maximum Naponta minimum előfordul (a nap (a nap bármely egyszer történik meg egyszer történik meg bármely szakaszában szakaszában három három órán belül) órán belül)

Védelmet kapcsolódóan nem keletkezik káresemény

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Védelmet nem veszélyzető alacsony kár (pl. épület szerkezeti elem sérülés)

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

2

1 Mechanikai védelmi rendszerben enyhe sérülés, de nincs védelmi kockázati lánc, vagy védelmet nem veszélyeztető súlyos kár

0

Elektronikai védelmi rendszerben enyhe sérülés, de nincs védelmi kockázati lánc

0

0

0

0

0

0

0

0

0 2

0

0

0

0

0

0

0

0

3

4

5

3 Védett területre jutást lehetővé tevő kár a mechanikai-, vagy elektronikai védelmi rendszerben, de nincs kockázati lánc

0

Védett területre jutást lehetővé tevő kár a mechanikai-, vagy elektronikai védelmi rendszerben, és kockázati lánc fennáll (részleges kontroll vesztés)

0

Elektronikai-, vagy élőerős védelmi rendszer működésében rendszer szintű kár

0

0

0

0

0

0

0

0

0 4

0

0

0

0

0

0

0

0 5

0

0

0

0

0

0

0

0

6

6

Elektronikai-, vagy élőerős védelmi rendszer megszűnése

0

0

0

0

0

0

0

0

0

7

7

Elektronikai védelmi rendszer kompromittálódása

0

0

0

0

0

0

0

0

0

8

8

A védelmi rendszer elveszítése (kontroll elvesztése)

0

0

0

0

0

9

0

0

0

0 9

1/1

fizikai védelem


Biztonságtechnikai műszaki tervezés_2.sz.melléklet Kár szint

Esemény kategória I

Életvédelem

2

Nem történik sérülés vagy egészségkárosodás Max. 2 emberen eshet 8 napon belül gyógyuló egészség károsodás vagy sérülés Max. 10 emberen eshet 8 napon belül gyógyuló egészség károsodás vagy sérülés

3

Min. 10 emberen eshet 8 napon belül gyógyuló egészség károsodás vagy sérülés, vagy max. 10 emberen eshet 8 napon túl gyógyuló egészség károsodás

0

1

5

Min. 10 emberen eshet 8 napon túl gyógyuló egészség károsodás vagy sérülés Max. 10 emberen eshet 8 napon belül gyógyuló egészség károsodás/sérülés a külső környezetben, illetve szervezethez tartozó stratégiai vezető/törzs könnyen sérülhet

6

Haláleset az ingatlan területén, vagy külső környezetben min. 10 emberen eshet 8 napon túl gyógyuló egészség károsodás, vagy sérülés

4

7 8

9

Több haláleset az ingatlan területén, vagy halál okozása a külső környezetben Stratégiai vezető elvesztése A belső környezetben halál okozása ÉS az esemény a külső környezetben tartózkodó személyek halálát okozza/okozhatja

A

Évente egyszer történik meg

B

C

Négyhavonta Fél évente egyszer egyszer történik történik meg meg

Szituációs előfordulási esetek E F

D

Havonta egyszer történik meg

Hetente egyszer történik meg

Naponta maximum egyszer történik meg

G

H

Óránként egyszer Naponta minimum előfordul (a nap egyszer történik bármely meg szakaszában három órán belül)

I Óránként több mint egyszer történik meg (a nap bármely szakaszában három órán belül)

-

-

-

-

-

-

-

-

-

0

0

0

0

0

0

0

0

0 1

0

0

0

0

0

0

0

0

0 2

0

0

0

0

0

0

0

0

0 3

0

0

0

0

0

0

0

0

0 4

0

0

0

0

0

0

0

0

0 5

0

0

0

0

0

0

0

0

0 6

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

7 8

9

1/1

életvédelem


Biztonságtechnikai műszaki tervezés_2.sz.melléklet Kár szint

Esemény kategória IIA Információ védelem (mav tv.)

0

A Évente egyszer történik meg

B Fél évente egyszer történik meg

C

Szituációs előfordulási esetek E

D

Négyhavonta egyszer Havonta egyszer történik meg történik meg

Hetente egyszer történik meg

F

G

H

I

Óránként több mint Óránként egyszer egyszer történik meg Naponta maximum Naponta minimum előfordul (a nap (a nap bármely egyszer történik meg egyszer történik meg bármely szakaszában szakaszában három három órán belül) órán belül)

Minősített adatkezelés helyes gyakorlata

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Minősített adatkezelés tv-i feltételei nem állnak fenn, de nem történik kár

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

1

"Szükségesség és Bizalmasság" elvének megszűnése

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2

2

"Sérthetetlenség" elvének megszűnése

0

0

0

0

0

0

0

0

0

3

4

5

6

7

8

9

3 A rendelkezésre állás megszűnése minősített adat esetén, de nem sérül annak a biztonsága (felügyelet alatt/védett térben van) "Korlátozott terjesztésű" (vagy annak megfelelő nemzetközi minősítésű) adat jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé válik, vagy a rendelkezésre állása megszűnik ÉS sérül annak biztonsága "Bizalmas" (vagy annak megfelelő nemzetközi minősítésű) adat jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé válik, vagy a rendelkezésre állása megszűnik ÉS sérül annak biztonsága "Titkos" (vagy annak megfelelő nemzetközi minősítésű) adat jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé válik, vagy a rendelkezésre állása megszűnik ÉS sérül annak biztonsága "Szigorúan titkos" (vagy annak megfelelő nemzetközi minősítésű) adat jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé válik, vagy a rendelkezésre állása megszűnik ÉS sérül annak biztonsága Minősített adat tartalma módosíthatóvá válik jogosulatlan személy által és a kezelési/tárolási/védelmi rendszer a hozzáférést nem jelzi

0

0

0

0

0

0

0

0

0 4

0

0

0

0

0

0

0

0

0 5

0

0

0

0

0

0

0

0

0 6

0

0

0

0

0

0

0

0

0 7

0

0

0

0

0

0

0

0

0 8

0

0

0

0

0

0

0

0

0 9

1/1

információvédelem A


Biztonságtechnikai műszaki tervezés_2.sz.melléklet Kár szint

Esemény kategória IIB Információ védelem minősített)

0

A (nem Évente egyszer történik meg

B Fél évente egyszer történik meg

C

Szituációs előfordulási esetek E

D

Négyhavonta egyszer Havonta egyszer történik meg történik meg

Hetente egyszer történik meg

F

G

H

I

Óránként több mint Óránként egyszer egyszer történik meg Naponta maximum Naponta minimum előfordul (a nap (a nap bármely egyszer történik meg egyszer történik meg bármely szakaszában szakaszában három három órán belül) órán belül)

A szenzitív adatkezelés helyes gyakorlata

-

-

-

-

-

-

-

-

-

A szenzitív adatkezelés védett kezelési feltételei nem állnak fenn, de nem történik kár

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

1

"Szükségesség és Bizalmasság" elvének megszűnése

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2

2

"Sérthetetlenség" elvének megszűnése

0

0

0

0

0

0

0

0

0

3

4

5

6

7

3 A rendelkezésre állás megszűnése szenzitív adat esetén, de nem sérül annak a biztonsága (felügyelet alatt/védett térben van)

0

A rendelkezés állás megszűnése a szervezet működését alapvetően befolyásoló szenzitív adat esetén, de nem sérül a biztonsága

0

Szenzitív adat jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé válik, vagy a rendelkezésre állása megszűnik ÉS sérül a biztonsága

0

A szervezet működését alapvetően meghatározó szenzitív adat jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé válik, vagy a rendelkezésre állása megszűnik ÉS sérül a biztonsága

0

A szenzitív adat megsemmisítésre kerül

0

0

0

0

0

0

0

0

0 4

0

0

0

0

0

0

0

0 5

0

0

0

0

0

0

0

0 6

0

0

0

0

0

0

0

0 7

0

0

0

0

0

0

0

0

8

9

8 A szervezet működését alapvetően meghatározó szenzitív adat tartalma módosíthatóvá válik jogosulatlan személy által és a kezelési/tárolási rendszer a hozzáférést nem jelzi

0

0

0

0

0

0

0

0

0 9

1/1

információvédelem B


Biztonságtechnikai műszaki tervezés_2.sz.melléklet Kár szint

Esemény kategória III Létesítmény és ellátóhálózati védelem

0

A Évente egyszer történik meg

B Fél évente egyszer történik meg

C

Szituációs előfordulási esetek E

D

Négyhavonta Havonta egyszer egyszer történik meg történik meg

Hetente egyszer történik meg

F

G

H

I

Óránként több mint Óránként egyszer egyszer történik meg Naponta maximum Naponta minimum előfordul (a nap (a nap bármely egyszer történik meg egyszer történik meg bármely szakaszában szakaszában három három órán belül) órán belül)

Üzemeltetéshez, biztonsági rendszerhez kapcsolódóan nem keletkezik káresemény

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Üzemeltetést nem veszélyeztető, biztonsági rendszert nem érintő kár, vagy alacsony anyagi kár

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

2

1 Üzemeltetést érintő, de a biztonsági rendszert nem érintő kár, vagy üzemeltetést nem veszélyeztető, de a biztonsági rendszert érintő kár

0

Üzemeltetést és biztonságot érintő kár, illetve kiépített kommunikációs rendszer elveszítése

0

0

0

0

0

0

0

0

0 2

0

0

0

0

0

0

0

0

3

3 Külső energia betáplálás elveszítése (de a tartalék áramforrások működnek)

0

0

0

0

0

0

0

0

0

4

4 Energiaforrások elveszítése, vagy a szervezet gazdálkodását, működését befolyásoló anyagi kár

0

0

0

0

0

0

0

0

0

5

6

5 Az épíményben tartózkodó személyeket veszélyeztető gépészeti kár (pl. tűz, szivárgás, robbanás), vagy a szervezet gazdálkodását, működését veszélyeztető anyagi kár

0

Tűzvédelmi rendszer összeomlása, vagy építmény használhatóságát ellehetetlenítő szerkezeti károsodása

0

0

0

0

0

0

0

0

0 6

0

0

0

0

0

0

0

0

7

8

7 Struktúrált hálózat, tűzjelző-, egyéb életvédelmi (gáz, vegyi, sugárzás) jelző rendszer kompromittálódása, vagy a szervezet gazdálkodását, működését ellehetetlenítő anyagi kár

0

A biztonsági rendszer elveszítése, vagy az építmény nem helyreállítható károsodása

0

0

0

0

0

0

0

0

0 8

0

0

0

0

9

0

0

0

0 9

1/1

létesítményvédelem


Biztonságtechnikai műszaki tervezés_2.sz.melléklet Esemény kategória

Kár szint

Életvédelem

0

Nem történik sérülés vagy egészségkárosodás

Szituációs tér

II

I Információ védelem (mav tv.) Minősített adatkezelés helyes gyakorlata

III Információ védelem (nem Létesítmény és ellátóhálózati minősített) védelem Üzemeltetéshez, biztonsági A szenzitív adatkezelés helyes rendszerhez kapcsolódóan nem gyakorlata keletkezik káresemény

Max. 2 emberen eshet 8 napon belül A szenzitív adatkezelés védett Üzemeltetést nem veszélyeztető, Minősített adatkezelés tv-i feltételei gyógyuló egészség károsodás vagy kezelési feltételei nem állnak fenn, de biztonsági rendszert nem érintő kár, nem állnak fenn, de nem történik kár sérülés nem történik kár vagy alacsony anyagi kár

IV Fizikai védelem

Nem köthető gyakorisághoz

Védelmet kapcsolódóan nem keletkezik káresemény

-

Védelmet nem veszélyzető alacsony kár (pl. épület szerkezeti elem sérülés)

0

1

1 Max. 10 emberen eshet 8 napon belül "Szükségesség és Bizalmasság" gyógyuló egészség károsodás vagy elvének megszűnése sérülés

"Szükségesség és Bizalmasság" elvének megszűnése

2

3

Min. 10 emberen eshet 8 napon belül gyógyuló egészség károsodás vagy "Sérthetetlenség" elvének sérülés, vagy max. 10 emberen eshet megszűnése 8 napon túl gyógyuló egészség károsodás Min. 10 emberen eshet 8 napon túl gyógyuló egészség károsodás vagy sérülés

4

5

6

Max. 10 emberen eshet 8 napon belül gyógyuló egészség károsodás/sérülés a külső környezetben, illetve szervezethez tartozó stratégiai vezető/törzs könnyen sérülhet Haláleset az ingatlan területén, vagy külső környezetben min. 10 emberen eshet 8 napon túl gyógyuló egészség károsodás, vagy sérülés

Több haláleset az ingatlan területén, vagy halál okozása a külső környezetben

7

Stratégiai vezető elvesztése

8

9

A belső környezetben halál okozása ÉS az esemény a külső környezetben tartózkodó személyek halálát okozza/okozhatja

A rendelkezésre állás megszűnése minősített adat esetén, de nem sérül annak a biztonsága (felügyelet alatt/védett térben van) "Korlátozott terjesztésű" (vagy annak megfelelő nemzetközi minősítésű) adat jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé válik, vagy a rendelkezésre állása megszűnik ÉS sérül annak biztonsága "Bizalmas" (vagy annak megfelelő nemzetközi minősítésű) adat jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé válik, vagy a rendelkezésre állása megszűnik ÉS sérül annak biztonsága "Titkos" (vagy annak megfelelő nemzetközi minősítésű) adat jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé válik, vagy a rendelkezésre állása megszűnik ÉS sérül annak biztonsága "Szigorúan titkos" (vagy annak megfelelő nemzetközi minősítésű) adat jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé válik, vagy a rendelkezésre állása megszűnik ÉS sérül annak biztonsága Minősített adat tartalma módosíthatóvá válik jogosulatlan személy által és a kezelési/tárolási rendszer a hozzáférést nem jelzi

"Sérthetetlenség" elvének megszűnése

Üzemeltetést érintő, de a biztonsági rendszert nem érintő kár, vagy üzemeltetést nem veszélyeztető, de a biztonsági rendszert érintő kár

Mechanikai védelmi rendszerben enyhe sérülés, de nincs védelmi kockázati lánc, vagy védelmet nem veszélyeztető súlyos kár

0

Üzemeltetést és biztonságot érintő kár, illetve kiépített kommunikációs rendszer elveszítése

Elektronikai védelmi rendszerben enyhe sérülés, de nincs védelmi kockázati lánc

0

2

3 A rendelkezésre állás megszűnése szenzitív adat esetén, de nem sérül annak a biztonsága (felügyelet alatt/védett térben van)

Védett területre jutást lehetővé tevő kár a mechanikai-, vagy elektronikai védelmi rendszerben, de nincs kockázati lánc

0

Védett területre jutást lehetővé tevő A rendelkezés állás megszűnése a Energiaforrások elveszítése, vagy a kár a mechanikai-, vagy elektronikai szervezet működését alapvetően szervezet gazdálkodását, működését védelmi rendszerben, és kockázati befolyásoló szenzitív adat esetén, de befolyásoló anyagi kár lánc fennáll (részleges kontroll nem sérül a biztonsága vesztés)

0

Külső energia betáplálás elveszítése (de a tartalék áramforrások működnek)

Az épíményben tartózkodó Szenzitív adat jogosulatlan személy személyeket veszélyeztető gépészeti Elektronikai-, vagy élőerős védelmi részére hozzáférhetővé válik, vagy a kár (pl. tűz, szivárgás, robbanás), rendszer működésében rendszer rendelkezésre állása megszűnik ÉS vagy a szervezet gazdálkodását, szintű kár sérül a biztonsága működését veszélyeztető anyagi kár A szervezet működését alapvetően meghatározó szenzitív adat Tűzvédelmi rendszer összeomlása, Elektronikai-, vagy élőerős védelmi jogosulatlan személy részére vagy építmény használhatóságát rendszer megszűnése hozzáférhetővé válik, vagy a ellehetetlenítő szerkezeti károsodása rendelkezésre állása megszűnik ÉS sérül a biztonsága Struktúrált hálózat, tűzjelző-, egyéb életvédelmi (gáz, vegyi, sugárzás) A szenzitív adat megsemmisítésre Elektronikai védelmi rendszer jelző rendszer kompromittálódása, kerül kompromittálódása vagy a szervezet gazdálkodását, működését ellehetetlenítő anyagi kár A szervezet működését alapvetően meghatározó szenzitív adat tartalma módosíthatóvá válik jogosulatlan személy által és a kezelési/tárolási rendszer a hozzáférést nem jelzi 1/1

A biztonsági rendszer elveszítése, A védelmi rendszer elveszítése vagy az építmény nem helyreállítható (kontroll elvesztése) károsodása

4

5

0 6

0 7

0 8

0 9 gyakoriság nélküli


Biztonságtechnikai műszaki tervezés_2.sz.melléklet

A

Helyiség

Évente egyszer történik meg

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

B Fél évente egyszer történik meg

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

C

D

Négyhavonta egyszer Havonta egyszer történik meg történik meg

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Szituációs előfordulási esetek E Hetente egyszer történik meg

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

1/1

F

G

H

I

Óránként több mint Óránként egyszer egyszer történik meg Naponta maximum Naponta minimum előfordul (a nap (a nap bármely egyszer történik meg egyszer történik meg bármely szakaszában szakaszában három három órán belül) órán belül)

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

J Nem köthető gyakorisághoz

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Helyiség

Profile for ÉMI Nonprofit Kft.

Biztonságtechnikai műszaki tervezés  

Építésügyi Műszaki Irányelv-tervezet

Biztonságtechnikai műszaki tervezés  

Építésügyi Műszaki Irányelv-tervezet

Advertisement