Page 1

ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-05/2016_pv1.0

ÉpMI-T-EA-01-05/2016_pv1.0 ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET (MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG)

Biztonsági üvegkorlátok, mellvédek

ÉMI Nonprofit Kft. 2016

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-05/2016_pv1.0

Összeállította és a tervezet előkészítéséért felelős: Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. 2000 Szentendre, Dózsa György út 26. A tervezet kidolgozásban közreműködött: Csikiné Tóth Viktória Horváth Zsolt Soma

Az irányelv elfogadásáért felelős Építésügyi Műszaki Szabályozási Bizottság: Elnök: 

az építésügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium építésügyi feladatok ellátásában közreműködő szakmai vezetője

Tagok: 

Magyar Építész Kamara,

Magyar Mérnöki Kamara,

Magyar Szabványügyi Testület,

ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Nonprofit Kft.,

Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Kft.,

Országos Atomenergia Hivatal,

BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság,

képviselője.

Szerkesztette: Horváth Zsolt Soma

A kézirat lezárva: 2017.április Az MSZB által elfogadott Építésügyi Műszaki Irányelv (ÉpMI) elektronikus formában hozzáférhető az Építésügyi Műszaki Adattár honlapján

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

2


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-05/2016_pv1.0

Előszó az ÉpMI-xx-xx-xx/20xx irányelv 1. kiadásához A 2016-2018-as években a KÖFOP program keretében lehetőség nyílik jelentős számú új irányelv kidolgozására és közreadására. Az Építésügyi Műszaki Irányelvek olyan területeken nyújtanak hatékony segítséget, ahol szabványok vagy jogszabályok nem adnak kellő segítséget. Ezen irányelvek alkalmazása önkéntes, de például ha szerződés műszaki részében vagy MMT-ben kerül rögzítésre – kötelező érvényű lehet. Az Építésügyi Műszaki Irányelveket az Építőipari Műszaki Bizottság által delegált munkacsoportok készítik. Az Építésügyi Műszaki Irányelvek elfogadásáért felelős Építésügyi Műszaki Szabályozási Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározottakon túl – a) figyelemmel kíséri a műszaki haladás vívmányait, elemzi az építésüggyel kapcsolatos hazai és nemzetközi tapasztalatokat, valamint b) szükség szerint, de legalább 10 évente felülvizsgálja az építésügyi műszaki irányelveket és tartalmukat indokolt esetben módosítja. Jelen irányelv a különböző üvegkorlátok és mellvédek építményekbe történő jogszerű beépítését segíti. Ezen szerkezetek jelentős részére európai harmonizált szabvány vonatkozik, de – elsősorban a használati biztonság szempontjából – az eddigi nemzeti szabályozás hiányos. Ezen irányelv jelentős mértékben támaszkodik az OIB 4.sz. irányelvére, a DIBT TRAV műszaki irányelvére, az OTÉK előírásaira, illetve az MSZ EN 12600:2003-as szabványra és az „Üvegszerkezetek tervezése” című Műszaki Szabályzatra. Az ÉMI Nonprofit Kft. egyéb területeken is a szakmai közmegegyezést és műszaki optimumot keresve –további irányelvek megjelentetését tervezi.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

3


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-05/2016_pv1.0

Tartalomjegyzék

1. ÉRVÉNYESSÉGI TERÜLET ............................................................................... 5 2. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK .............................................................................. 5 2.1.

Jellemző szerkezetek: ................................................................................... 5

2.2.

Jellemző anyagok .......................................................................................... 6

2.3.

A szerkezetek jellemző beépítési esetei ........................................................ 8

3. FOGALMAK ........................................................................................................ 8 3.1.

Az üveg fogalma ............................................................................................ 8

3.2.

A biztonsági üveg fogalma ............................................................................ 8

3.3.

Alapüvegek .................................................................................................... 9

3.4.

Huzalbetétes üveg ......................................................................................... 9

3.5.

Edzés hőkezeléssel ....................................................................................... 9

3.6.

Kémiailag edzett üveg ................................................................................. 10

3.7.

Boroszilikát üveg ......................................................................................... 11

3.8.

Float üveg .................................................................................................... 11

3.9.

Heat Soak teszt ........................................................................................... 11

3.11.

Utólagos megmunkálhatóság ................................................................... 12

4. VIZSGÁLATOK ................................................................................................. 12 5. KÖVETELMÉNYEK ........................................................................................... 13 6. MELLÉKLETEK................................................................................................. 14

1. sz. melléklet: Felhasznált irodalom 2. sz. melléklet: A kizuhanás ellen védő üvegszerkezetek kategóriái (TRAV szerint): 3. sz. melléklet: Táblázat – MABISZ kategóriák

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

4


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

1.

ÉpMI-T-EA-01-05/2016_pv1.0

ÉRVÉNYESSÉGI TERÜLET Az irányelv kiterjed különböző méretű és funkciójú biztonsági üvegezett korlátokra, mellvédekre.

2.

ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

2.1.

Jellemző szerkezetek: pontmegfogású üvegkorlátok A pontmegfogás lényege, hogy az üvegtáblákat (legyenek azok síkok vagy akár térben

görbült

felületek)

az

üvegben

kialakított

furatokon

keresztül

rozsdamentes acélszerelvényekkel fogják meg. A pontmegfogásos korlátoknál többrétegű ragasztott üveg alkalmazása javasolt, ahol a rétegek a pontmegfogás okozta igénybevételek miatt edzett üvegből (ESG) vannak. Két szempontot javaslunk mérlegelni statikai méretezésen túlmenően: Az egyik, hogy az egy rétegű edzett üveg lezuhanó morzsalékos szilánkjai okozhatnak-e sérülést, a másik pedig, hogy az egy rétegű edzett üveg törés után nem marad a helyén, okoz-e balesetveszélyt. üvegkorlátok Vonatkozó jogszabály: OTÉK 68.§-a; TRAV (Technische Regeln für die Vervendung von absturcsichernden Verglasungen) – német irányelv A korlátok, mellvédek feladata a kiesésgátlás biztosítása. Az OTÉK 68.§-a szerint az építményben minden olyan padlószintet, amelynek használata során a használókra nézve a kiesés, leesés kockázata fennáll, a biztonságos használat érdekében korláttal vagy mellvédfallal kell ellátni. Nem szükséges lezuhanás elleni védelem, ha az a felhasználási célnak ellentmond (pl. rakodórámpák, úszómedencék). Korlát általunk javasolt minimális magassága 100 cm, 12 m feletti zuhanási magasságtól 110 cm.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

5


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-05/2016_pv1.0

Azon leesés elleni védelem szélessége, aminek a felső vízszintes része legalább 20 cm (pl.: mellvédek, ablakparapetek), a magassága csökkenthető a mellvéd szélességének felével, de 85 cm-nél alacsonyabb nem lehet. 2.2.

Jellemző anyagok Edzett üvegek (ESG) A

normál

üveg

már

csekély

mechanikai

hatásra

törik,

a

gyors

hőmérsékletváltozás is károsodásához vezet. Bizonyos utókezelésekkel az üveg ezen tulajdonságai jelentős mértékben javíthatók, ezeket az eljárásokat nevezzük edzésnek. Az edzett üveg törésképe a biztonsági szempontokat vizsgálva előnyösebb. Az edzés két leggyakrabban alkalmazott módja: -

Hőkezeléssel való edzés. (MSZ EN 12150)

-

A kémiai eljárással történő edzés. (MSZ EN 12337) Technológiájában eltér a hőkezeléssel módosított üvegektől, de a felhasználási mód és a megnövelt szilárdsági értékek miatt ide sorolandó.

Az egy rétegű edzett üvegtábla német szakirodalom szerinti, és Európában általánosan használt jelölése ESG (Einscheiben-Sicherheitsglas), azaz egyrétegű biztonsági üveg. Az ESG üveg önmagában is biztonsági üvegnek minősül, de olyan esetekben, ahova a műszaki szabályok, illetve a használati biztonság többrétegű üveg alkalmazását írja elő, önmagában nem használható. Rétegelt üvegek (VSG), MSZ EN ISO 12543 A rétegelt ragasztott üvegeket két, vagy több üvegtábla összeragasztásával (a köztes réteg típusa: fólia/lap; öntött gyanta; hőre duzzadó) állítják elő, és akkor minősülnek biztonsági üvegnek, ha az őket összeragasztó réteg megfelel a biztonsági üveg követelményeinek. (pl.: PVB fólia, több komponensű műgyanta) (Széll, 2001: 18) A gyantás megoldásnál javasoljuk figyelembe venni, hogy a technológiából adódóan a gyanta réteg egyenetlen, lehet, elszíneződhet, a széleket takarni, vagy megmunkálni kell. A gyanta előnye az egyszerű technológiai eljárás.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

6


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-05/2016_pv1.0

A PVB (poli-vinil-butirol) segítségével ragasztott biztonsági üvegek gyártásánál a

két

üvegréteg

közé

helyezik

a

fóliát,

és

az

összeillesztett

szendvicsszerkezetet a hengerek között, nyomás és hőhatás mellett átengedik. Az így előkötött üveg-szendvicset autoklávba helyezik, majd magas nyomáson és hőmérsékleten több óráig kezelik. Ezzel a módszerrel egy buborékmentes, víztiszta, UV-álló, ragasztott üveget lehet előállítani. A rétegelt biztonsági üveg rétegeinek önmagukban nem kell biztonsági üvegnek lenni, rétegelt biztonsági üveg alapanyaga lehet normál float üveg, vagy előfeszített üveg is. Az több rétegű ragasztott üvegtábla német szakirodalom szerinti, és Európában általánosan használt jelölése VSG (Verbund-Sicherheitsglas), azaz több rétegű biztonsági üveg. Előfeszített üvegek TVG Az előfeszített üveg (TVG) egy felmelegítési-lehűtési folyamat eredménye, és általában kétszer erősebb, mint az ugyanolyan vastagságú és kialakítású normál float üveg. Az előfeszített üvegnek teljesítenie kell az EN 1863 szabvány 1. és 2. részének valamennyi követelményét. Az előfeszített üvegek önmagukban nem minősülnek biztonsági üvegnek, olyan helyeken lehet alkalmazni, ahol nem követelmény a biztonsági üveg, viszont a normál float üvegnél erősebb szerkezetre van szükség. Pl.: szélterhelés, vagy a fokozott hőterhelés által okozott feszültség az átlagosnál nagyobb (leárnyékolt üveghomlokzatok érintett elemei, belső üveg válasz elemek, kirakatok 1,5 m felett is, fokozott terhelésű közforgalmú helyeken minden üvegszerkezet, ahol egyébként nincs biztonsági üveg előírva) Kedvező törésképük és tartalék teherbírásuk miatt javasoljuk, hogy a fej fölötti üvegek, üveggerendák, parapetüvegek esetében a használt ragasztott biztonsági üveg egyik rétege előfeszített üveg legyen, - amennyiben más egyéb körülmény az alkalmazhatóságot nem zárja ki. A számításokban alkalmazható megengedett feszültségek (rövid idejű hajlításból) KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

7


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-05/2016_pv1.0

TVG: 120 N/mm2 ESG: 170 N/mm2 2.3.

A szerkezetek jellemző beépítési esetei Veszélyeztetési kategóriák a) földszintes, egyedi használatú (pl. családi ház, társasház) b) közforgalomnak gyengén kitett (pl. iroda, társasház belső terei, udvar – ütközés kizárva) c) közforgalmú hely (pl. utca, bevásárlóközpont, hangversenyterem) d) óvoda, iskola, kórház stb. e) vandálbiztos kialakítás (pl. börtön, stadion, aluljáró) f) kiemelt jelentőségű (pl. repülőtér)

3.

FOGALMAK

3.1.

Az üveg fogalma Az üveg nem kristályos, amorf, rideg anyag, amely széles olvadási intervallummal jellemezhető, jól alakítható magas hőmérsékleten, nagy átlátszósággal és csekély elektromos vezetéssel rendelkezik.

3.2.

A biztonsági üveg fogalma A biztonsági üvegek a speciális utókezelések hatására a normál üvegeknél jobb mechanikai tulajdonságokkal rendelkező üvegek. Biztonsági üvegek az egy rétegű, hőkezeléssel, vagy kémiai eljárással edzett üvegek (ESG), illetve a két vagy több rétegből álló ragasztott üvegek (VSG), amennyiben az őket összeragasztó réteg megfelel a biztonsági üveg követelményeinek. (pl.: PVB fólia, több komponensű műgyanta) (Széll, 2001: 18)

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

8


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

3.3.

ÉpMI-T-EA-01-05/2016_pv1.0

Alapüvegek Alapüvegek a síküvegek azon csoportja, amelyeknél a gyártás során az építészeti felhasználású üvegek alapvető fizikai tulajdonságait a gyártási eljárás nem változtatja, és adalék-, illetve kiegészítő anyagokat nem használ.

3.4.

Huzalbetétes üveg A huzalbetétes üvegek gyártása során a nyomóhengerek között haladó, még képlékeny anyagba a felszínnel párhuzamosan egy kb. 0,5 mm átmérőjű szálakból álló, a kereszteződéseknél ponthegesztett dróthálót nyomnak. A felhasználásnál figyelemmel kell lenni az üvegek magasabb abszorpciójára, a hőtörések elkerülésére és a szélképzésre, illetve a befogásokra a széleken lévő huzalvégek korróziójának elkerülése érdekében, ami szintén töréshez vezet. Alkalmazásukkor kerülni kell az olyan felhasználást, amelyeknél a huzalbetétes üveg egyik része nagyobb hőterhelést kap.

3.5.

Edzés hőkezeléssel A méretre szabott és megmunkált üvegtáblákat a technológia előírásainak megfelelően

felhevítik

600 °C

fölötti

hőmérsékletre,

majd

hűtőlevegő

befúvásával hirtelen lehűtik. Ennek köszönhetően az üveg felülete gyorsabban hűl le, a belső rész lassabban, így a felületen nyomó, a keresztmetszet belsejében húzó feszültség jön létre. A termékekben előálló nyomófeszültség hatására a szilárdsága mintegy háromszorosa a normál hajlító-húzó szilárdságnak, és annál nagyobb, minél vastagabb az üveg. Ez a feszültség mintegy csökkenti az üvegre ható hajlító igénybevételt, s így adódik a normál üvegekhez képest nagyobb hajlító-húzó szilárdság.

1. ábra - Az edzett üveg előállítása

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

9


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-05/2016_pv1.0

Nagy erőbehatás következtében az üveg apró, veszélytelen darabokra esik szét. Az egy rétegű edzett üveg (ESG) biztonsági üvegnek minősül, de nagy biztonságot igénylő, pl. fej fölötti szerkezeteknél, ahol cél az is, hogy az üvegszilánkok ne zuhanjanak le, önmagában nem alkalmazható, csak rétegelt formában! Valamennyi síküveg edzhető, de a leggyakrabban float üveget használnak erre a célra. A hőkezeléssel edzett üveg – mint valamennyi „beépített” feszültséget tartalmazó szerkezet – hőkezelés után már nem munkálható meg többé, valamennyi alakítást, (élcsiszolás, furatok, vágás) az edzés előtt kell elvégezni! 3.6.

Kémiailag edzett üveg Ezeknél az üvegeknél a felületek nyomófeszültségét az anyag külső kéregének a belső részhez viszonyított másféle anyagösszetételével érik el. Az eljárás lényege az, hogy a nátriumtartalmú üveget káliumsó oldatba merítve lassan felmelegítik, és ekkor az üveg felülete és az oldat között megindul a nátrium- és kálum-ionok cseréje. Mivel az üvegbe behatoló kálium-ionok ion-sugara kb. 30%-kal nagyobb, mint a nátrium-ionoké, egyfajta „helyhiány” keletkezik, ami nyomófeszültséget eredményez. 0,1 mm-es felületi réteggel 5-6-szoros szilárdságnövekedés érhető el. A kémiai eljárással edzett üvegek törési sajátosságai azonban a normál float üvegekéhez, és nem a hővel edzett üvegekéhez hasonlatosak. Ezért a kémiai eljárással edzett üvegtáblákat önálló biztonsági üvegként nem javasoljuk alkalmazni azokon a helyeken, ahol fontos, hogy törés esetén a szilánkok ne okozhassanak sérülést. Amennyiben két kémiailag edzett üvegtáblából, vagy egy float és egy kémiailag edzett üvegtáblából készül a ragasztott biztonsági üveg, akkor az üvegezés alkalmazása megengedett (kicsi az esélye, hogy két táblán egyidejűleg ugyanaz a töréskép alakuljon ki, és kiessen helyéről).

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

10


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-05/2016_pv1.0

A kémiai eljárással edzett üvegből készült késztermék vágható, de az így képződött élek már a normálüveghez hasonlóak.

2. ábra – Edzett üvegek feszültségeloszlása 3.7.

Boroszilikát üveg Ezt a tűzgátlásra is alkalmazott üvegfajtát elsősorban a kedvezőbb hőtágulási együtthatója (ami kb. harmada a float üvegének), és magasabb lágyulási hőmérséklete miatt használják. A termék vastagságával növelhető a tűzvédelem, és felhasználják különböző rétegelt üvegekben is. Kedvező tulajdonsága még az UV-állósága, és nagy fényáteresztése. (Kronavetter, Reith, 2012: 48)

3.8.

Float üveg Az elnevezés a gyártási módra utal. A mai építészeti üvegek szinte teljes mennyiségét úsztatott technológiával állítják elő. A vastagságát a végtermék egy olvadt ónfürdő felületén éri el. Az így előállított üvegek teljesen torzításmentesek, tökéletesen sík felületűek, a két síkjuk planparalel. (Kronavetter, Reith, 2012: 44)

3.9.

Heat Soak teszt A Heat Soak egy tesztelési eljárás azon célból, hogy ki lehessen szűrni egy halmazból

azon

termékeket,

amelyeknél

nagyobb

a

spontán

törés

előfordulásának veszélye.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

11


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-05/2016_pv1.0

Teljesen hibátlan üveg alapanyag nem létezik, mindegyik tartalmaz nikkelszulfid (NiS) zárványokat. Ezek a legtöbb esetben semmilyen problémát nem okoznak, de az esetek kis százalékában mégis spontán töréshez vezetnek. A tesztelés során az üvegtáblákat egy kamrába teszik, ott 290°C-ra felmelegítik. Ezzel elősegítik a zárványok térfogat növekedését. Azon táblák tehát, ahol ez problémát okoz, a teszt során el fognak törni. Így kisebb az esélye, hogy később beépített állapotban menjenek tönkre. Az erre vonatkozó szabványok az MSZ EN 14179-1 és MSZ EN 14179-2. 3.10. Tartalék teherhordó képesség Sok esetben az üveg beépíthetőségét a törés utáni maradó teherbírás határozza meg. Különösen így van ez a járható szerkezeteknél, üveg anyagú szerkezeti elemeknél. Az üveg ridegtörése következtében önmagában nem képes maradó teherbírásra, erre csak a rétegelt üveg képes (VSG). A float üveg, vagy a törésképben hozzá közel álló előfeszített üveg alapanyagú rétegelt ragasztott üveg sokkal kedvezőbben viselkedik maradó teherbírás szempontjából, mint az előfeszített üveg (ESG). Ennek oka, hogy míg az előbbiek törésképét nagyobb szilánkok alkotják, és ezek egymásnak feszülnek, és így a szerkezet rendelkezik

tartalék

teherhordó

képességgel,

addig

az

edzett

üveg

morzsaszerűen törik. 3.11. Utólagos megmunkálhatóság A float üvegből készült ragasztott biztonsági üvegek utólagos megmunkálása megengedhető. A hőkezeléssel és a kémiai eljárással edzett üvegek - ide értve az előfeszített üvegeket is (TVG) - a hőkezelés után – így az építési helyszínen– nem munkálhatók meg, mivel az anyagukba belevitt feszültséget tartalmaznak. 4.

VIZSGÁLATOK Az építési üvegek biztonsági szempontból való osztályba sorolását az alábbi szabvány szerinti értelmezzük.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

12


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-05/2016_pv1.0

Ütésállóság MSZ EN 12600:2003 Építési üveg. Ingás vizsgálat. Ütésvizsgálati módszer és a síküvegek osztályba sorolása 5.

KÖVETELMÉNYEK -

A „B” kategóriába (lásd 1. számú mellékletben) sorolt mellvédek esetében a tervezett állapoton kívül ellenőrizni kell a szerkezetet arra az esetre is, ha a mellvéd bármelyik eleme károsodik. Védelem nélküli üvegperem esetében azt kell feltételezni, hogy a komplett VSG üvegelem tönkremegy. Megfelelő védelemmel kialakított perem esetén azt kell feltételezni, hogy a VSG elemnek csak egyik rétege megy tönkre. Ezen túlmenően vizsgálni kell, hogy a fogódzó képes-e a vízszintes terhelést abban az esetben is kellő biztonsággal

felvenni,

ha

egy

elem

teljesen

tönkremegy,

így

a

teherhordásban nem vesz részt. Elem tönkremenetele esetén a fogódzóra jutó vízszintes terhet a vonatkozó MSZ EN 1991 szabványsorozat szerinti rendkívüli teherként kell figyelembe venni. -

Abban az esetben, ha a mellvéd hosszirányában az üvegtáblák közötti távolság nem haladja meg a 30 mm-t, akkor a fenti ellenőrzés szempontjából feltételezhető, hogy a VSG üvegnek csak a hatásfelőli rétege megy tönkre, mert ez a kialakítás peremvédelemnek minősül. Védelem nélküli perem esetén a védelmet a záróoszlop kialakításával, egyéb ütésálló szerkezettel, vagy tartósan rögzített él védő profillal lehet biztosítani.

-

A fogódzónak „U” alakban a mellvéd felső éle környezetét körül kell venni, azzal szoros, rugalmas kapcsolatot alkotva.

-

A melléd befogása a kapcsolódó szilárd födémbe: 

a szorítólemez acélból, min. 100 mm szélességgel, és 12 mm vastagsággal készüljenek;

a szorítócsavarok távolsága maximum 300 mm legyen és a szárukra műanyag hüvelyt kell húzni;

a mellvéd üvegét elasztomer közbeiktatásával a szerkezetre le kell támasztani;

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

13


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-05/2016_pv1.0

az üveg furatainak a szorítólemez középvonalába kell esnie

a csavarszár (a ráhúzott hüvelyt is figyelembe véve) és az üveg furata nem érintkezhet;

 -

az üveg hosszirányú elmozdulását rugalmas támasszal biztosítani kell.

A mellvéd üvegszerkezetét az alábbi táblázat szerinti szabályok betartásával kell kialakítani: Szélesség [mm] min. max. 500 2000 500 2000

6.

Magasság [mm] min. max. 900 1100 900 1100

Üvegszerkezet [mm] ≥ 10 ESG + 1,52 PVB + 10 ESG ≥ 10 TVG + 1,52 PVB + 10 TVG

MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: Felhasznált irodalom 2. sz. melléklet: A kizuhanás ellen védő üvegszerkezetek kategóriái (TRAV szerint): 3. sz. melléklet: Táblázat - Az MSZ EN 1991-1-1:2005 szabvány 6.4. pontja alapján

a

korlátként

működő

mellvédekre

előírt

vízszintes

teher

karakterisztikus értéke

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

14


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-05/2016_pv1.0

1. sz. melléklet

Felhasznált irodalom

[1]

DR SZÉLL M.: TRANSZPARENS ÉPÜLETSZERKEZETEK PÉCS: SZERÉNYI ÉS GAZSÓ BT. (2001)

[2]

REITH A. (SZERK): ÜVEG AZ ÉPÍTÉSZETBEN BUDAPEST: TERC (2012)

[3]

ALUMÍNIUM ABLAK ÉS HOMLOKZAT EGYESÜLET: ALUMÍNIUM FÜGGÖNYFALAK, ÜVEGTETŐK

[4]

BUDAPEST: TERC (2012)

JÜLLICH GLASS TUDÁSTÁR: BIZTONSÁGI ÜVEGEK HTTP://WWW .JULLICHGLAS.HU/HIREK/86 (2016 NOVEMBER 4.)

[5]

GUARDIAN: MŰSZAKI ÚTMUTATÓ HTTP://WWW .SUNGUARDGLASS.HU/TOOLSANDRESOURCES/TECHNICALLIBRARY/TEC HNICALINFORMATION/INDEX.HTM (2016 NOVEMBER 4.)

[6]

BECKER GÁBOR DLA: ÜVEGSZERKEZETEK 2007 BUDAPEST: BME ÉPÜLETSZERKEZETI TANSZÉK (2007)

[7]

DR NEHME SALEM GEORGES: EGYETEMI ELŐADÁSI JEGYZETEK 2011 BUDAPEST: BME ÉPÍTŐMÉRNÖKI KAR (2011)

[8]

DR HORVÁTH LÁSZLÓ: EGYETEMI ELŐADÁSI JEGYZETEK BUDAPEST: BME ÉPÍTŐMÉRNÖKI KAR (2011)

[9]

STOCKER GYÖRGY: EGYETEMI ELŐADÁSI JEGYZETEK 2011 BUDAPEST: BME ÉPÍTŐMÉRNÖKI KAR (2011)

[10]

JÁMBRIK CSABA – MASSÁNYI TIBOR: ÜVEGSZERKEZETEK TERVEZÉSE BUDAPEST: TERC KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. (2012)

[11]

TECHNISCHE REGELN FÜR DIE VERWENDUNG VON ABSTURZSICHERNDEN VERGLASUNGEN (TRAV)

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

15


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-05/2016_pv1.0

2. sz. melléklet

A kizuhanás ellen védő üvegszerkezetek kategóriái (TRAV szerint): „A” kategória: Vonalmentén, vagy pontszerűen megtámasztott üvegszerkezet, aminek nincs teherhordó váza és a vízszintes terhet felvevő – az üveg síkja előtt elhelyezett – korlátszerkezete sem. A szabad üvegszéleket megfelelő kialakítással az ütéstől védeni kell.

„B” kategória: Az alsó peremén, vonalmentén megtámasztott mellvéd, melynek minden egyes üvegtáblája a felső éle mentén vonalszerűen, vagy pontszerűen egy végigfutó fogódzóhoz csatlakozik. A fogódzó az üvegmellvéd felső élének védelmén túl a vízszintes terheket egy üvegelem tönkremenetele esetén a szomszédos elemekre közvetíti.

„C” kategória: Olyan üvegszerkezetek, amelyek nem alkalmasak arra, hogy a vízszintes terheket felvegyék, de az alábbi csoportok valamelyikébe sorolhatók:

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

16


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-05/2016_pv1.0

„C1” kategória: Méretezett korlátszerkezet legalább két átellenes oldalán vonalmentén, vagy pontszerűen megtámasztott üvegezése.

„C2” kategória: A szabvány által rögzített magasságban, az üveg síkjában kellően teherbíró merevítő szerkezettel kialakított, nem teherhordó függőleges üvegszerkezet, legalább két átellenes oldalú megtámasztással.

„C3” kategória: Az „A” kategóriának megfelelő üvegezés, ami teherfelvételre nem alkalmas, a mértékadó vízszintes terhet – a szabvány által rögzített magasságban – egy különálló, nem az üvegezés síkjában teherhordó szerkezet veszi fel.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

17


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-05/2016_pv1.0

3. sz. melléklet

Az MSZ EN 1991-1-1:2005 szabvány 6.4. pontja alapján a korlátként működő mellvédekre előírt vízszintes teher karakterisztikus értéke az alábbi táblázat szerint határozható meg: kapcsolódó födémek használati osztálya

hasznos teher qk [kN/m]

A

0,5

B és C1

0,5

C2, C3, C4 és D

1,0

C5

3,0

E

2,0

A vonal menti qk terhet az elválasztó fal vagy a mellvéd tetején, de legfeljebb 1,20 m magasságban kell működtetni, mely teher értéke a dinamikus hatást már tartalmazza. Ennek értelmében jelen épület C3 használati osztályba tartozik, a figyelembe vehető hasznos teher mértéke: qk = 1,0 kN/m. A hasznos teherre alkalmazható parciális biztonsági tényezők:

00 = 1,50

tartós / ideiglenes tervezési helyzeteken belül, teherbírási határállapotban;

 Q = 1,00

tartós / ideiglenes tervezési helyzeteken belül, használati határállapotban;

 A = 1,00

rendkívüli tervezési helyzetben.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

18

Profile for ÉMI Nonprofit Kft.

Biztonsági üvegkorlátok, mellvédek  

Építésügyi Műszaki Irányelv-tervezet

Biztonsági üvegkorlátok, mellvédek  

Építésügyi Műszaki Irányelv-tervezet

Advertisement