ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG
ÉpMI-T-EA-01-02/2016_pv1.0
akarták a portlandcementet kiszorítani, - nem kis anyagi áldozat árán, mert drágább volt a portlandcementnél - csak ott használták, ahol különleges tulajdonságaira feltétlenül szükség volt, a betonok gyors kizsaluzhatóságát és használatbavételét, valamint a téli betonozást kívánták általa megoldani. Míg a kötésszabályozó és egyéb kiegészítő anyagoktól elvonatkoztatva a portlandcement legfőbb nyersanyaga a mészkő és az agyag, addig a bauxitcementté a mészkő és a bauxit. A bauxitbetonok rendkívül nagy kezdőszilárdsága azzal magyarázható, hogy az aluminátcementek hidratációja során keletkező a tömörítő hatást kifejtő instabil kalcium-aluminát-hidrátokból álló szilárd anyag, az ún. cementkő térfogata más kötőanyagokhoz viszonyítva igen nagy. Azonos mértékű hidratációt feltételezve például közel háromszor akkora, mint portlandcementeknél keletkező vegyületeké, következésképp a tömörítő hatás is háromszoros. Az ennek következményeként kialakuló nagy szilárdságot követő szilárdságcsökkenés okát pedig az elsődleges vegyületek instabilitásában kell keresni, ugyanis ezek törvényszerűen átalakulnak olyan stabil vegyületekké, amelyek térfogata alig fele az instabil vegyületekének. A térfogati kontrakció hatására pedig megnövekszik a porozitás, következésképpen csökken a szilárdság. Ez a kémiai reakciók által vezérelt folyamat a teljes átalakuláshoz közeledve lelassul, majd gyakorlatilag meg is áll. Az átalakulást a hőmérséklet, a készítés kori vízcement-tényező, a rendszer pH értéke, C02 tartalma, alkáli tartalma jelentősen befolyásolja. Kedvező körülmények esetén előtérbe kerülhetnek olyan folyamatok, amelyek hatására minimális mértékű szilárdságnövekedés is végbemehet. Ilyen folyamat a cementkő szilárd térfogatának növekedésével járó karbonátosodás is. [5] A kísérleteknek az eredményeit ábrázoltuk az 1. ábrán, ugyanitt folytonos vonallal feltüntettük azt a görbét, mely az elméleti úton meghatározott szilárdságcsökkenést ábrázolja. kp/cm2
KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag
11