Page 1

ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-02/2016_pv1.0

ÉpMI-T-EA-01-02/2016_pv1.0 ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET (MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG)

Bauxitbetonnal készült vasbeton szerkezetek roncsolásmentes felülvizsgálata

ÉMI Nonprofit Kft. 2016

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-02/2016_pv1.0

Összeállította és a tervezet előkészítéséért felelős: Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. 2000 Szentendre, Dózsa György út 26.

A tervezet kidolgozásban közreműködött: Kornéli Ferenc

Az irányelv elfogadásáért felelős Építésügyi Műszaki Szabályozási Bizottság: Elnök:  az építésügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium építésügyi feladatok ellátásában közreműködő szakmai vezetője Tagok:  Magyar Építész Kamara,  Magyar Mérnöki Kamara,  Magyar Szabványügyi Testület,  ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Nonprofit Kft.,  Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Kft.,  Országos Atomenergia Hivatal,  BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, képviselője.

Szerkesztette: Szarka Gábor

A kézirat lezárva: 2017.április Az MSZB által elfogadott Építésügyi Műszaki Irányelv (ÉpMI) irányelv elektronikus formában hozzáférhető az Építésügyi Műszaki Adattár honlapján

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

2


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-02/2016_pv1.0

Előszó az ÉpMI-xx-xx-xx/20xx irányelv 1. kiadásához A 2016-2018-as években a KÖFOP program keretében lehetőség nyílik jelentős számú új irányelv kidolgozására és közreadására. Az Építésügyi Műszaki Irányelvek olyan területeken nyújtanak hatékony segítséget, ahol szabványok vagy jogszabályok nem adnak kellő útmutatást. Ezen irányelvek alkalmazása önkéntes, amennyiben azonban szerződés műszaki részében vagy MMT-ben kerül rögzítésre – kötelező érvényű lehet. Az Építésügyi Műszaki Irányelveket az Építésügyi Műszaki Szabályozási Bizottság által létrehozott munkacsoportok készítik. Az Építésügyi Műszaki Irányelvek elfogadásáért felelős Építésügyi Műszaki Szabályozási Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározottakon túl – a) figyelemmel kíséri a műszaki haladás vívmányait, elemzi az építésüggyel kapcsolatos hazai és nemzetközi tapasztalatokat, valamint b) szükség szerint, de legalább 10 évente felülvizsgálja az építésügyi műszaki irányelveket és tartalmukat indokolt esetben módosítja. Jelen irányelv a bauxitbeton felhasználásával készült teherhordó szerkezetek helyszíni vizsgálatához és minősítéséhez nyújt segítséget. Az irányelvben leírt helyszíni vizsgálatok eredményei alapján a szakértő tájékoztatást kap a vizsgált szerkezetek állapotáról,

terhelhetőségéről.

A

bauxitbetonnal

kapcsolatos

szabályozási

környezetnek megfelelően az elmúlt évtizedekben helyszíni, roncsolásmentes vizsgálatokkal minősítették a szerkezeteket. Az irányelv keretében ezeket a jellemző vizsgálati módokat foglaljuk össze, irányt mutatva a helyes vizsgálati jegyzőkönyv, szakvélemény kialakításához. Ezen irányelv jelentős mértékben támaszkodik az ÉMISZ 201-1/81 jelű intézeti szabványra és az ÉSZ 69-70 építésügyi ágazati szabvány egyeztetett tervezetére, valamint a TSZ 01-2013 Műszaki Szabályzatra és a Korda János, Vadász János – Bauxitbeton épületek felülvizsgálata (ÉMI kiadványsorozat, 10. szám., 1970) című forrásra.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

3


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-02/2016_pv1.0

Az ÉMI Nonprofit Kft. egyéb területeken is - a szakmai közmegegyezést és műszaki optimumot keresve – további irányelvek megjelentetését tervezi.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

4


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-02/2016_pv1.0

Tartalomjegyzék 1. ÉRVÉNYESSÉGI TERÜLET ............................................................................... 7 2. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK .............................................................................. 7 2.1.

Bauxitbeton, bauxitbetonnal készült szerkezetek .......................................... 7

2.2.

Cementkémia .............................................................................................. 10

2.3.

Jellemző károsodások ................................................................................. 13

3. FOGALMAK ...................................................................................................... 14 4. VIZSGÁLATI MÓDSZEREK .............................................................................. 16 4.1.

A használati tapasztalatok alapján történő igazolás alapelvei ..................... 16

4.2.

Szemrevételezéses épületdiagnosztika....................................................... 17

4.2.1.

Hatások felmérése ................................................................................... 18

4.2.2.

Releváns átalakítások, funkcióváltások rögzítése .................................... 19

4.2.3.

Teherhordó szerkezetek hibái .................................................................. 19

4.2.4.

Vízkárok ................................................................................................... 20

4.3.

Próbavésés, kis feltárás .............................................................................. 20

4.4.

Műszeres vizsgálat ...................................................................................... 21

4.4.1.

Nyomószilárdság becslése visszapattanás elvén (Schmidt-kalapács) ..... 22

4.4.2.

Nyomószilárdság becslése az ultrahang terjedési sebességén keresztül 24

4.4.3.

Kiegészítő ellenőrzés roncsolásos vizsgálattal ........................................ 26

5. VIZSGÁLATOK DARABSZÁMA, SZILÁRDSÁGI EGYSÉG ............................ 28 5.1.

A vizsgálatok helyének és számának megválasztása ................................. 28

5.2.

Szilárdsági egység ...................................................................................... 29

6. VIZSGÁLAT MENETE ....................................................................................... 31 7. MÉRÉSI EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE .......................................................... 32 7.1.

Schmidt-kalapácsos vizsgálatok értékelése ................................................ 32

7.2.

Ultrahangos vizsgálatok értékelése ............................................................. 33

7.3.

Fúrt magminták értékelése .......................................................................... 36

7.4.

Határfeszültségek meghatározása .............................................................. 36

7.4.1.

Beton határfeszültsége............................................................................. 36

7.4.2.

Acélbetétek határfeszültsége ................................................................... 41

8. SZERKEZET MINŐSÍTÉSE, JAVASLATOK .................................................... 44 8.1.

Részletes erőtani ellenőrzés ....................................................................... 44

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

5


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-02/2016_pv1.0

8.2.

A szerkezet minősítése az erőtani követelmények kielégítése szempontjából .................................................................................................................... 50

8.3.

Bauxitbeton szerkezet minősítése (kategóriába sorolás) ............................ 52

8.4.

Szerkezetek összefoglaló értékelése .......................................................... 53

9. KÖVETELMÉNYEK ........................................................................................... 55 10.

MELLÉKLETEK ............................................................................................. 55

Az irányelv készítésekor érvényes, vonatkozó jogszabályok ......................... 57 Vizsgálati jegyzőkönyv ajánlott tartalma ........................................................... 57 Szakvélemény ajánlott tartalma ......................................................................... 58

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

6


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-02/2016_pv1.0

ÉRVÉNYESSÉGI TERÜLET Az irányelv a bauxitbeton felhasználásával készült teherhordó szerkezetek roncsolásmentes vizsgálatára, valamint a vizsgálatok kiértékelésére terjed ki. A bauxitbetonból vett fúrt magminták vizsgálatával csak érintőlegesen foglalkozik. Erre az -

MSZ

4715-4:1987

A

megszilárdult

beton

vizsgálata.

Mechanikai

tulajdonságok roncsolásos vizsgálata; -

MSZ EN 206:2014 Beton. Műszaki feltételek, teljesítőképesség, készítés és megfelelőség

című szabványok adnak útmutatást. 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet kimondja, hogy meglévő építmény átalakítása, bővítése, felújítása, korszerűsítése, helyreállítása esetén egy évnél nem régebbi szakértői vélemény szükséges az épületszerkezetekről, ha azok az időtávlatban változó teljesítmény-jellemzőjű szerkezeteket tartalmaznak (pl. fa, salakbeton, bauxitbeton). A bauxitbeton, mint építési anyag szilárdságát a körülvevő szerkezetek minősége, kialakítása, az épület összessége, a környezeti hatások is nagymértékben befolyásolják. Az irányelv erre való tekintettel kitér a kapcsolódó szerkezetekre, azok igénybevételeiből keletkező hatásokra, az általános épületdiagnosztikára is.

1.

ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

1.1.

Bauxitbeton, bauxitbetonnal készült szerkezetek Amennyiben a beton színe vörösesbarna, vagy az építés/átalakítás 1928-1950. között történt számíthatunk a bauxitbeton jelenlétére. Segítséget nyújthat az építési stílus, a szomszédos épületek kialakítása. Jellemzően egy stílusban, egy időben épült házakhoz egyező alapanyagokat használhattak a korabeli kivitelezők. Magyarországon a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. Tatabánya-Felsőgallán gyártott bauxitcementet, amely “Citadur bauxitcement” néven 1928-ban került forgalomba.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

7


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-02/2016_pv1.0

Kedvező és kedvezőtlen szilárdsági tulajdonságai ma már ismertek. Kedvező tulajdonságnak tarthatjuk a gyors szilárdulást, mely néhány nap alatt lejátszódott, de a beton 24 óra múlva már kizsaluzható volt. E gyors szilárdulás mellett a szokásos cementadagolással magas kockaszilárdság értékeket értek el. Hazai tapasztalatok szerint viszonylag könnyen 700-1000 kp/cm2 törőszilárdságot is kaptak a bauxitcementtel készített betonoknál. Az alkalmazás megindulásával egyidejűleg kísérleteket is végeztek az új cementtel, ezek már a 30-as évek elején bebizonyították, hogy a nagy melegben készített vagy később meleg hatásának kitett betonok veszítenek szilárdságukból. Kisebbnek találták a beton szilárdságát akkor is, ha a készített szerkezet a nagy keresztmetszet miatt a hőhatástól felmelegedett és nem tudták kellően hűteni. Ennek a kellemetlen jelenségnek nem tulajdonítottak nagyobb jelentőséget, mert a viszonylag magas szilárdságú beton, ha vesztett is szilárdságából, az akkori követélményeket csökkent értékkel is megfelelően kielégítette. A szilárdságcsökkenést mind több esetben tapasztalták a 40-es években, a kellemetlen jelenség miatt a gyártását csökkentették, de véglegesen csak 1952ben szűntették meg. Volt tehát 10-14 év - éppen a hazai építőipar konjunkturális évei, - amely alatt számos ipari épület, középület, lakóépület tartószerkezete, vagy szerkezeti eleme bauxitbetonból készült, és amelyek szilárdságcsökkenése az idő haladtával fokozódott. A növekvő veszélyre a cementtechnológusok és a betontechnológusok 1957-ben újból felhívták a figyelmet. A bauxitbeton épületek számbavétele, vizsgálata, az esetleg szükséges beavatkozások megtervezése és elvégzése az 1960-as évek derekára sürgetővé vált. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium a bauxitcement felhasználásával készült épületek állékonyságának felülvizsgálatát a 6/1967. ÉVM sz. körrendelettel tette kötelezővé. A felülvizsgálat elvégzésére kiemelten öt intézményt, az Építéstudományi Intézetet, az Építőipari Minőségvizsgáló Intézetet, a Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézetet, a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalatot, az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemet jelöltek ki. A kijelölt intézmények 1972-ig mintegy 1600 épületet, ezen belül 1200 lakóépületet tártak fel. A 19/1969. (VII. 17.) ÉVM sz. rendelettel, a 23/1970. (XII.20.) ÉVM sz. rendelettel és a 16/1970./Ép.Ért.35. ÉVM sz. KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

8


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-02/2016_pv1.0

utasítással újból szabályozták a bauxitbetonos építményekkel kapcsolatos feladatokat.

Ezek

szellemében

végzett

folyamatos

feltáró

munka

eredményeképpen 1990-ben már 2034 bauxitbeton épületet ismertek, ebből 1717 épületet a fővárosban. Az építésügyi hatóság a felülvizsgálati szakvélemények, jegyzőkönyvek alapján hozott határozatot az építmények további sorsáról. A bauxitbeton építmények, épületek állapotának vizsgálatát általában roncsolásmentes betonszilárdsági és acél korróziós gyors vizsgálattal végezték,

és

annak

kedvezőtlen

eredménye

esetén

roncsolásos

betonszilárdsági, kristallográfiai, és egyéb részletes beton és acél korróziós vizsgálattal folytatták, illetve így járnak el ma is. Az egységesített vizsgálatok eredményeképpen az építményeket és szerkezeti elemeket állapotuk szerint csoportokba osztották illetve osztják. Eszerint: • “A” kategóriájú az építmény vagy tartószerkezeti elem, ha állékonysága és betonszilárdsága megfelelő és belátható időn belül beavatkozásra nincs szükség. A roncsolásmentes betonszilárdsági és acélkorróziós gyors vizsgálatot nyolc év múlva meg kell ismételni. (Az ismételt gyors vizsgálat időpontja korábban öt év volt.) • “B” kategóriájú az építmény vagy tartószerkezeti elem, ha állékony, de betonszilárdsága gyenge és nem kizárt, hogy néhány év múlva állapotával kapcsolatban valamilyen intézkedés szükségessé válik. A roncsolásmentes betonszilárdsági és acélkorróziós gyors vizsgálatot öt év múlva meg kell ismételni, továbbá erőtani felülvizsgálat is szükséges lehet. (Az ismételt gyors vizsgálat időpontja korábban három év volt.) • “C1” kategóriájú az építmény vagy tartószerkezeti elem, amelynek állapota és betonszilárdsága nem megfelelő. Az életveszély elhárításához szükséges intézkedéseket további, részletes vizsgálatok eredménye és erőtani felülvizsgálat alapján kell megtenni. • “C2” kategóriájú az építmény vagy tartószerkezeti elem, amelynek állapota és betonszilárdsága annyira kritikus, hogy az életveszély elhárítása érdekében minden további vizsgálat nélkül azonnal intézkedni kell. Az elkészült bauxitbeton szakvélemények és vizsgálati jegyzőkönyvek egy példányának megőrzését, az építmények nyilvántartásba vételét az ÉVM 1970ben az Építőipari Minőségvizsgáló Intézetre bízta. Az épített környezet KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

9


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-02/2016_pv1.0

alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény V. fejezet 58. § (2) bekezdés 1) pontja szerint a bauxitcementtel épült építményekről ma is hatósági nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásban foglaltakról az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Nonprofit Kft.

budapesti

adattárában,

valamint

a

www.emi.hu

honlapon

lehet

felvilágosítást kapni. A nyilvántartás és rendszeres vizsgálatok ellenére lehetséges, hogy még napjainkban is vannak nyilvántartásba nem vett bauxitbeton szerkezetek, szerkezeti elemek. A bauxitbeton épületek karbantartása, időszakos felülvizsgálata a tulajdonos feladata

és

bár

a

veszélyes

épületrészeket

már

lebontották

vagy

megerősítették, és a szilárdságcsökkenési folyamat lelassult vagy megállt, az óvatosság továbbra is fontos dolog. [5] Az aluminátcementek szilárdságcsökkenését a gyakorlat egyértelműen bebizonyította. Napjainkig sok olyan bauxitcementtel készített szerkezetet találtunk, mely a szilárdságát nagymértékben, sőt helyenként teljesen el is veszítette. Önkéntelenül is felvetődik a kérdés, hogy ezeknél a betonoknál a szilárdság csökkenés milyen mértékű, milyen ütemű, egyenletesnek tekinthető-e vagy esetleg meg is áll. [7] 1.2.

Cementkémia A bauxitbeton kötőanyaga az aluminátcementek fajtájába tartozó bauxitcement. Kémiai összetétele, tulajdonságai, színe lényegesen különbözik az építőipari célra

általánosságban,

napjainkban

kizárólagosan

használt

portlandcementekétől. A bauxitcement színe világosbarna, vörösesbarna, elnevezése egyrészt arra utal, hogy nyersanyaga a timföldcementétől eltérően bauxit, de másrészt égetési sajátságokat is kifejez. Az

aluminátcementek,

így

a

bauxitcement

is

-

hasonlóan

a

portlandcementekhez - levegőn és víz alatt egyaránt szilárdul, azaz hidraulikus tulajdonságú, szilárdulás közben hőt fejleszt, habarcsok és betonok előállítására alkalmas. Szilárdulása azonban a portlandcement szilárdulásánál sokkal gyorsabb, és szilárdulás közbeni felmelegedése a portlandcementénél sokkal jelentősebb. A bauxitcement gyártásával és felhasználásával nem KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

10


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-02/2016_pv1.0

akarták a portlandcementet kiszorítani, - nem kis anyagi áldozat árán, mert drágább volt a portlandcementnél - csak ott használták, ahol különleges tulajdonságaira feltétlenül szükség volt, a betonok gyors kizsaluzhatóságát és használatbavételét, valamint a téli betonozást kívánták általa megoldani. Míg a kötésszabályozó és egyéb kiegészítő anyagoktól elvonatkoztatva a portlandcement legfőbb nyersanyaga a mészkő és az agyag, addig a bauxitcementté a mészkő és a bauxit. A bauxitbetonok rendkívül nagy kezdőszilárdsága azzal magyarázható, hogy az aluminátcementek hidratációja során keletkező a tömörítő hatást kifejtő instabil kalcium-aluminát-hidrátokból álló szilárd anyag, az ún. cementkő térfogata más kötőanyagokhoz viszonyítva igen nagy. Azonos mértékű hidratációt feltételezve például közel háromszor akkora, mint portlandcementeknél keletkező vegyületeké, következésképp a tömörítő hatás is háromszoros. Az ennek következményeként kialakuló nagy szilárdságot követő szilárdságcsökkenés okát pedig az elsődleges vegyületek instabilitásában kell keresni, ugyanis ezek törvényszerűen átalakulnak olyan stabil vegyületekké, amelyek térfogata alig fele az instabil vegyületekének. A térfogati kontrakció hatására pedig megnövekszik a porozitás, következésképpen csökken a szilárdság. Ez a kémiai reakciók által vezérelt folyamat a teljes átalakuláshoz közeledve lelassul, majd gyakorlatilag meg is áll. Az átalakulást a hőmérséklet, a készítés kori vízcement-tényező, a rendszer pH értéke, C02 tartalma, alkáli tartalma jelentősen befolyásolja. Kedvező körülmények esetén előtérbe kerülhetnek olyan folyamatok, amelyek hatására minimális mértékű szilárdságnövekedés is végbemehet. Ilyen folyamat a cementkő szilárd térfogatának növekedésével járó karbonátosodás is. [5] A kísérleteknek az eredményeit ábrázoltuk az 1. ábrán, ugyanitt folytonos vonallal feltüntettük azt a görbét, mely az elméleti úton meghatározott szilárdságcsökkenést ábrázolja. kp/cm2

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

11


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-02/2016_pv1.0

1. ábra: Bauxitbetonok szilárdságcsökkenése [7]

2. ábra: Szilárdság az idő függvényében [8]

Az így elvégzett több száz hazai betonminta vizsgálatán alapuló számítások azt bizonyítják, hogy döntően a harmincas években épített hazai bauxitbeton épületeknél nagyjából a hatvanas években ment végbe a legintenzívebb szilárdságcsökkenés, azonban a nyolcvanas években ez a folyamat gyakorlatilag befejeződött. [8]

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

12


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

1.3.

ÉpMI-T-EA-01-02/2016_pv1.0

Jellemző károsodások Az előbbiekben ismertettük a bauxitbetonok várható romlását. Ebben az esetben azonban mindig a bauxitbeton számára kedvező körülményeket tételeztünk fel, legalábbis nem vettük figyelembe, hogy vannak esetek, amikor a romlás rohamosabb. Az aluminátcement átkristályosodása, illetve a szerkezet felbomlása CO 2 hatására gyorsabban bekövetkezik. Épületszerkezeteinket nem szoktuk ugyan CO2-vel kezelni, de a levegőn több lehetőség van a cement karbonizációjára. Tehát gyorsabb romlás várható akkor, ha a betont nem megfelelően tömörítették, nagyobb vízcement-tényezőt alkalmaztak, - ettől porózusabb lett vagy egyéb oknál fogva (rossz szemszerkezet stb.) porózus betont gyártottak. Összefoglalva;

ha

rossz

minőségű

betont

készítettek,

akkor

a

szilárdságcsökkenésnél nemcsak az alacsonyabb kezdeti szilárdsággal, hanem annak rohamosabb csökkenésével is kell számolni. Ezt tovább növelhetik a füstgázok és egyéb atmoszferikus hatások is. Az aluminátcement átkristályosodási folyamata meggyorsul, ha a hőmérséklet magasabb - 30-35 °C, de 20 °C alatt is bekövetkezik. A gyakorlat bebizonyította ezt a megállapítást, mert a melegebb helyiségek (pl. kazánházak) vagy forró napnak kitett bauxitbeton szerkezetek tönkremenetele nagyobb, mint az ugyanott található, de hőhatástól védetteké. Már készítéskor is keletkezhettek hibák a nagymértékű felmelegedéskor (kötéshő miatt), mely a betonszerkezet mélyebb részeiben gyorsabb tönkremenetelt eredményezett: tehát a felület és a középső részek között tényleges szilárdsági eltérés lehetséges. A cement átkristályosodásával együtt a betonszerkezet is fellazul, ez a felbomlás a betonacélok korrózióvédelmét rontja, tehát olyan helyeken (nedves üzem stb.), ahol az acél korrodálhat, ez feltétlenül bekövetkezik. Gyakorlati tapasztalatok mutatják, hogy sok szerkezetnél a beton még elfogadható állapotban volt, de az acélbetétek teljesen korrodáltak, sőt helyenként a betont is lerepesztették. Gyakori eset volt ez a szabadban levő erkélylemezeknél. A napfénynek, csapadéknak, fagynak kitett külső szerkezetek, kevés kivétellel napjainkig mind tönkrementek. [7]

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

13


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

2.

ÉpMI-T-EA-01-02/2016_pv1.0

FOGALMAK bauxitbeton A bauxitbeton kötőanyaga az aluminátcementek fajtájába tartozó bauxitcement. aluminátcement Az aluminátcement nyersanyaga mészkő és alumínium tartalmú kőzet, általában bauxit vagy timföld. Ez alapján megkülönböztetünk bauxitcementet és timföldcementet. karbonátosodás A levegővel érintkező beton felületi rétegében a kalciumhidroxid a levegő széndioxid tartalmával reakcióba lép, és eleinte kalcium-hidrokarbonáttá, majd vízvesztéssel kalcium karbonáttá (mészkővé) alakul. visszapattanás A keménység mérőszáma a visszapattanási érték (R). A mozgó tömeg visszapattanás közben megtett útjának (xr) és ütés közben megtett útjának (x0) a hányadosa, R = xr/x0 × 100 ütési irány A Schmidt-kalapács ütőcsapjának a vízszintessel bezárt szöge iránykorrekció A Schmidt-kalapács ütőcsapjának a vízszintestől eltérő helyzete miatti korrekció. kalapácskorrekció A Schmidt-kalapács hitelesítéséből adódó korrekció. egyedi kockaszilárdságok Az egyes mérési helyeken elvégzett 12 db kalapácsütésből kiejtjük a legkisebb és legnagyobb értéket. Az így keletkezett maradék 10 db mért érték átlagából számított szilárdsági érték. kockaszilárdságok átlaga Egy szilárdsági egységben mért egyedi kockaszilárdságok átlaga.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

14


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-02/2016_pv1.0

kockaszilárdságok minősítő értéke Az egyedi kockaszilárdságokból statisztikai úton számított jellemző érték. küszöbszilárdság Az a szilárdsági érték, amely alatt csak a vizsgált minták X százaléka helyezkedik el. Az 5 %-os küszöbszilárdság jelentése tehát, hogy az összes vizsgálat 5 %-a nem éri el a meghatározott szilárdságot, a maradék 95 % eléri. megengedhető határfeszültség A szilárdsági egység tekintetében a kockaszilárdság minősítő értékének 75 %a (biztonsági tényezővel osztott értéke). szilárdsági egység Szilárdsági egységnek tekintjük az épület tartószerkezeteinek azt a csoportját, amelynek anyagminősége azonosnak vehető. kritikus határfeszültség Kritikus határfeszültségnek nevezzük azt a beton-határfeszültséget, amely esetén a keresztmetszet számított biztonsága éppen megegyezik az előírttal. Tehát ha a beton határfeszültsége kisebb a kritikus értéknél, intézkedés - például erősítés - szükséges. veszélyességi csoport (kategória) A bauxitbeton szerkezetek egyszerűsített eljárás szerint osztályozása a nyomó határfeszültség alapján. utókezelés A betonszerkezetek kötés/szilárdulás alatti megóvása a károsító külső- és belső hatásokkal szemben (szél, fagy, kötéshő) és a kötéshez szükséges víztartalom biztosítása.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

15


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

3.

ÉpMI-T-EA-01-02/2016_pv1.0

VIZSGÁLATI MÓDSZEREK A bauxitbeton épületek felülvizsgálatának több évtizedes tapasztalatai alapján a következőkben összefoglalt vizsgálatokat tartjuk indokoltnak elvégezni. A műszeres vizsgálatokon túl az épületdiagnosztika általános eszközeit, valamint a

vasbeton

szerkezetekre

vonatkozó

vizsgálatokat

szükséges

alkalmazni/elvégezni az állapot helyes rögzítése érdekében. 3.1.

A használati tapasztalatok alapján történő igazolás alapelvei A használati tapasztalatokra alapozott döntés lényege a tartószerkezetek állapotának és várható működésének megítélése a szerkezet előéletére vonatkozó információk, szemrevételezés, szükség szerinti kis feltárások, a teherbírást nem veszélyeztető helyről vett mintán végzett vizsgálatok, esetleg roncsolásmentes vizsgálatok alapján. Ennek megfelelően e döntési mód megbízhatósága mérsékelt, ezért önállóan csak az e módszerrel egyértelműen megítélhető esetekben alkalmazható. A szerkezet megfelelő, illetve tűrhető állapota csupán a használati tapasztalatokra alapozva is igazolható, ha - az legalább 20 éves használati tapasztalatok alapján megfelelőnek bizonyult és lényeges tartószerkezeti károk nem keletkeztek, valamint - a tervezett további élettartam alatt nem várható, hogy a szerkezetet az eddiginél erőtanilag kedvezőtlenebb hatások érik. A

használati

feltételek

változásának

jelentőségét,

a

körülmények

figyelembevételével a szakértő mérlegeli. Általában nem tekintendő erőtanilag kedvezőtlen hatásnak a teljes teher legfeljebb egyszeri 10%-os növekedése abban az esetben, ha nem várható rideg törés. A nem megfelelő állapot is megállapítható csupán a használati tapasztalatokra alapozva, ha - a szerkezet használatát lényegesen korlátozó hibák jelentkeztek és/vagy - a szerkezet olyan új igénybevétele várható, amelyre az nyilvánvalóan nem felel meg. A vizsgálatokat a műszaki ismeretanyag jelenkori szintjén kell végezni. [9]

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

16


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-02/2016_pv1.0

Amennyiben a használati tapasztalatok és a helyszíni roncsolásmentes vizsgálatok, valamint kismértékű feltárások alapján nem állapítható meg kellő biztonsággal a szerkezet állapota, további vizsgálatok szükségesek. A részletes erőtani számítás elvégzését a helyszínről vett fúrt minták alapján szükséges elvégezni, ezen felül helyszíni próbaterheléssel is igazolható a teherbíró képesség. 3.2.

Szemrevételezéses épületdiagnosztika Minden épületszerkezet vizsgálata szemrevételezéssel kell, hogy kezdődjön. Ez különösen érvényes bauxitbetonoknál, amikor a vizsgálat célja az, hogy az épület állagát meghatározzuk. Ezeknél az épületeknél nem szükséges azt bizonyítani, melyet új építményeknél megkívánunk, hogy megépítéskor azok megfelelően és kellő biztonsággal készültek, mert az bebizonyosodott; itt a romlás mértékét kell kimutatni, mely általában számszerűen szilárdsági értékkel jellemezhető. A szilárdságvizsgálat előtt be kell szerezni az épület terveit és azokat át kell tanulmányozni. A beszerzett terveket egyeztetni kell az épülettel. Előzmény iratokban fellelhető hatások, problémák meglétét felül kell vizsgálni, előírt javításokat, megerősítéseket ellenőrizni szükséges. Amennyiben terv nem szerezhető be, akkor megfelelő vázlatrajzban ábrázolni kell az épület szerkezeti rendszerét, teherviselő elemeit. Tisztáznia kell valamennyi teherviselő elem anyagának fajtáját abból a szempontból, hogy tartalmaz-e bauxitbetont. Ha a szemle során az anyagfajta nem dönthető el egyértelműen, laboratóriumi vegyvizsgálatot kell alkalmazni. A szemrevételezés során a vizsgáló mérnöknek személyesen kell megtekinteni minden lényeges teherviselő szerkezetet. Ekkor kell megfigyelni, hogy nincs-e a szerkezetre jellemző alakváltozásnál nagyobb alakváltozás, repedés, melyből a kezdődő vagy a várható tönkremenetelre lehetne következtetni. Ugyanekkor kell megbecsülni azt is, hogy az alapok nem károsodtak-e? Meg kell figyelni minden olyan jelet, amelyekből a teherviselő szerkezet meglevő, vagy a közeljövőben várható károsodására lehet következtetni, továbbá azokat a körülményeket, melyek a bauxitbeton szilárdságát károsan befolyásolhatják (hőhatás, füstgázok, nedvesség, stb.). Következtetni kell a betonkészítés, de az egész épület megbízhatóságára is. [7], [4]

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

17


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-02/2016_pv1.0

A szerkezet állapota megítélhető annak -

helyzet- és alakváltozásai,

-

repedezettsége,

-

esetleges helyi tönkremenetelei illetve meghibásodásai (pl. korróziója), valamint,

- a nem teherhordó szerkezeteken jelentkező elváltozások alapján. Fel kell tárni azokat a helyeket, ahol az eltakaró szerkezetek állapota vagy a szerkezettípusra vonatkozó általános tapasztalatok alapján kedvezőtlen szerkezeti elváltozás valószínű. Több helyen ismétlődő, azonos jellegű hiba esetén egy feltárás is elegendő. Szükség esetén a helyi anyaghibákat roncsolásmentes módszerrel vagy vizsgáló véséssel kell feltárni. A beton- és vasbetonszerkezetek vizsgálata során az általánosan előírtakon felül vizsgálni kell: -

a beton fajtáját, figyelemmel az alkotóanyagaira,

-

a beton esetleges szerkezeti vagy korróziós hibáit,

-

a repedésképet és az ennek alapján feltételezett hibákat,

-

a vasvezetési hibákat, ha erre utaló elváltozás tapasztalható. [9]

3.2.1. Hatások felmérése Épületre ható rendkívüli terhek A bauxitbetont tartalmazó épületek jellemzően az 1930-as évek környékén épültek és számos funkciót elláttak. Vizsgálataink során figyelembe kell venni a rövid

idejű

és

rendkívüli

állapotváltozások

(háborús

hatások,

terhek

koncentrálódása költözés, átalakítás, festés, stb.) teheradatait is. [9] Tartósságot befolyásoló hatások A megfagyott, vagy vegyileg megtámadott helyeken a beton felülete általában porózusabb, lazább szövetű, kalapáccsal megütve tompább hangot ad. Fagykár esetén felületi leválás is jelentkezhet. A fagy által károsított beton szabad szemmel nem mindig ismerhető fel. [9]

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

18


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-02/2016_pv1.0

3.2.2. Releváns átalakítások, funkcióváltások rögzítése Az alábbi általános adatok beszerzése ajánlott: - a fellelhető tervek, iratok és az építési napló, - az épület addigi funkciói, terhei és hatásai, - a szerkezettel kapcsolatos üzemeltetői tapasztalatok, - az esetleges régebbi meghibásodások adatai, - az elvégzett átalakítások, erősítések, felújítások adatai, - az esetleges előző vizsgálatok eredményei. [9] 3.2.3. Teherhordó szerkezetek hibái Alapozás, altalaj eredetű hibák Az alapozás állapotára általában a felmenő szerkezet viselkedése alapján lehet következtetni. Alapozás hibájára utaló jelek lehetnek: -

repedések a felmenő szerkezeten,

-

talajtörésre utaló jelek,

-

nyílászárók befeszülése,

-

válaszfalakon lévő repedések,

Figyelembe kell venni, hogy a repedések melyik végükön tágasabbak, merre emelkednek, meg kell vizsgálni a repedésszélek egymáshoz viszonyított elmozdulásának az irányát és a repedés időbeli változását. Egyenlőtlen vagy folyamatos süllyedésre utaló jelek észlelése esetén a mozgások ismételt szintezéssel való meghatározása célszerű. Az alapozás nem kellő teherbírására utaló elváltozások esetén szükséges az alap feltárása. [9] Felmenő szerkezet hibái A felmenő szerkezeteken észlelhető lehajlásokat, szögelfordulásokat, elmozdulásokat rögzíteni szükséges. A repedéskép vizsgálatánál figyelembe kell venni a repedések: - felületi, vagy átmenő voltát, - tágasságát, - az elemen belüli helyzetét és irányát, - sűrűségét.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

19


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-02/2016_pv1.0

A beton anyagú szerkezet repedéstágasságának méréssel való ellenőrzése esetén az MSZ EN 1992 (MSZ 15022/1) szerinti tervezési érték (határérték) másfélszerese engedhető meg. [9] 3.2.4. Vízkárok A bauxitbeton szerkezeteket óvni kell a tartós nedvesedéstől (több hónapig elhúzódó, vagy ismétlődő beázásoktól). A gépészet és a tetőszerkezet szakszerű

karbantartása

elengedhetetlen

a

káros

hatások elkerülése

érdekében. Gépészeti rendszer hibáira következtethetünk, ha az alábbiakat tapasztaljuk: -

födém átázása,

-

alaptest süllyedése,

-

nedves falszakaszok,

Tetőszerkezet (héjalás), vízelvezetés hibáira utaló jelek:

3.3.

-

penészes tetőszerkezet,

-

ázás nyomok a tetőszerkezeten,

Próbavésés, kis feltárás A szemrevételezéssel, külső jelek alapján felismert fészkességet, betonozási hibákat megvéséssel, feltárással kell vizsgálni. Az anyaghiba geometriai kiterjedését elegendő becsléssel meghatározni. [9] A szemrevételezés és a műszeres vizsgálat kiegészítő része a vizsgáló vésés. A 'Vésés" vizsgálati eljárásnak tekinthető akkor, ha azt kellő felkészültségű szakember megfelelően, gondosan végzi. [7] A Schmidt-kalapácsos vizsgálattal egy időben, ellenőrzés céljából szilárdsági egységenként legalább két helyen ellenőrző vésést kell végezni kisméretű, lapos vésővel és 0,25 kg-os kalapáccsal. Az ellenőrző vésés során legalább egy vasbetétet fel kell tárni. A vésés során meg kell figyelni, hogy: a/ a beton a véséssel szemben mekkora ellenállást tanúsít. 1. "Nehezen véshető", ha a beton szilárd és tömör; 2. "Közepesen véshető", ha a beton helyenként még szilárd, de a kötőanyag már kezd fellazulni, a kavics szemcsék felületére a kötőanyag nem tapad;

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

20


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-02/2016_pv1.0

3. "Porlékony", ha a beton véséssel szemben ellenállást alig mutat, a kivésett darabok kézzel morzsolhatók; b/ a vasbetétek nem korrodáltak-e? c/ a vasbetétek tapadását nem befolyásolja-e a fellazulás (porréteg veszi körül a vasalást); d/ a felület és az alatta levő rétegek között van-e értékelhető szilárdsági eltérés. Az ellenőrző véséses vizsgálat eredményeit szakvéleményben/vizsgálati jegyzőkönyvben kell rögzíteni. [4] A feltárásokat a jellemző keresztmetszetekben (támaszköz fele, támasz vonala, stb.) célszerű elvégezni. Itt a betonacélok korróziós állapotán túl a betonacélok átmérőjét, azok kiosztását is ellenőrizni tudjuk. 3.4.

Műszeres vizsgálat Abban az esetben, ha az építményből a szabványban előírt számú próbatest nem vehető ki, az adott lehetőségeket figyelembe véve a Schmidt-kalapácsos vagy ultrahangos módszerek valamelyike alkalmazható a bauxitbeton vizsgálatára. E módszerek az egyenletesség ellenőrzésére, a nyomószilárdság becslésére illetve tájékoztató vizsgálatára alkalmasak. [9] A roncsolásmentes vizsgálatok létjogosultságát támasztják alá az eddigi vizsgálati eredmények, valamint az ezekből nyert következtetések. A bauxitbetonnal készített épületek nagy többségéről ugyanis dokumentáltan megtalálhatóak az előzmény vizsgálatok, szilárdsági értékek, így az elvégzendő új vizsgálatok, azok eredményei összevethetőek az 5-10, esetleg 50 évvel korábbi adatokkal. Az összehasonlíthatóságon túl, a helyszíni, „zavartalan” mintán végzett mérés előnyei is figyelembe vehetőek egy roncsolásmentes vizsgálat kapcsán. A betonfelületet a szerkezetben, mindenféle mechanikai behatástól mentesen, eredeti állapotában vizsgáljuk. Ki kell azonban hangsúlyozni, hogy ezeknél a méréseknél nem közvetlenül mérjük a beton szilárdságát, hanem annak egyéb paramétereiből

(sűrűség,

felületi

keménység)

következtetünk

a

nyomószilárdság értékre, így mindenképpen körültekintően kell eljárni a helyszíni roncsolásmentes szilárdságbecslés során. KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

21


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-02/2016_pv1.0

Ha egy vizsgálat során többféle műszeres eljárást alkalmaztak és ezek ellentmondó eredményekre vezettek, a vizsgálónak kell kiválasztania a megbízhatónak ítélhető mérési eredményeket a szemrevételezéssel és vizsgáló véséssel szerzett tapasztalatai alapján. Egyértelműen rossz, repedt, fészkes betont szemrevételezés és vizsgáló vésés alapján is lehet kategóriába sorolni. Az egész épületre elvégzett roncsolásmentes vizsgálat eredményei alapján az épitmény szilárdsági, szempontból egy, vagy több egységként értékelendő. [4] A Schmidt-kalapácsos és az ultrahangos betonvizsgálati eljárás a következő közelítésekkel került kidolgozásra: A beton adalékanyaga osztályozatlan homokos kavics II. és III. osztályú szemszerkezettel. D max: 40 mm. Az alkalmazott cementadagolás 200-300 kg/m3 volt. Schmidt-kalapácsos vizsgálatnál fontos, hogy a vizsgált beton légszáraz legyen, a felület és az alatta fekvő részek között ne legyen lényeges eltérés a szilárdságban. E feltételék mellett mindkét műszer megfelelő pontossággal kimutatja a bauxitbetonok szilárdságát, így a tönkremenetelre jól lehet következtetni. E két roncsolásmentes vizsgálat általában önmagában is alkalmazható

bauxitbeton-szerkezetek

úgynevezett

gyorsvizsgálatára,

a

részletes felülvizsgálathoz azonban ajánlatos ezeket roncsolásos vizsgálattal kombinálni. A roncsolásos eljárások közül általában a kifúrt hengeren végzett vizsgálat alkalmazása egyszerűbb és az épület kisebb roncsolásával jár. A magfúró behatolásából becslésszerűen következtetni lehet a beton külső felületének és belsejének esetleg eltérő szilárdságára is. [7] 3.4.1. Nyomószilárdság becslése visszapattanás elvén (Schmidt-kalapács) Schmidt-kalapácsnál (N, vagy más néven NS típusú) a beton várható szilárdsága valamennyi helyen 50 kp/cm2-nél nagyobb, továbbá valószínű, hogy a beton szilárdsága az elemek felületén és az alatta levő részeken megegyező, emellett a vizsgálati helyeken légszáraz a beton. A megbízhatóságát a gyakorlati ismereteken és az empirikus úton meghatározott

összefüggések

megbízhatóságán

túlmenően

lényegesen

befolyásolja a vizsgálat módja és a vizsgált beton összetétele és állapota. A

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

22


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

rugalmassági

modulusra

ÉpMI-T-EA-01-02/2016_pv1.0

hatással

van:

az

adalékanyag

fajtája,

szemszerkezete, a cementtartalom, víztartalom és a beton kora. [7] A vizsgálat eredményeit csak akkor szabad elfogadni, ha a szemrevételezéssel és vizsgáló véséssel szerzett adatok a műszeres mérési adatok helyességét valószínűsítik. Más esetben kiegészítő ellenőrzést kell végezni másfajta roncsolásmentes, vagy roncsolásos eljárással. (Utóbbi vizsgálatok a Schmidtkalapáccsal, vagy szónikus műszerrel nyert eredmények hitelesítésére is célszerűen felhasználhatók.) [4] Nem alkalmazható Schmidt-kalapács, ha - a beton folyadékkal telített; - a beton fészkes, üreges; - a beton felületét valamely hatás elroncsolta; - feltételezhető, hogy a betonszilárdság az elem felületén és belsejében lényegesen eltérő. - a szerkezet olyan vékony, hogy a műszer ütésétől rezgésbe jön [4] Tehát a szilárdság becslésére a kalapács akkor alkalmazható, ha - a beton a vizsgált környezetben nem fészkes, nem laza szerkezetű, - a beton pórusai sem olajat, sem más betonidegen anyagot /pl. műanyagot/ nem tartalmaznak, - a beton légszáraz, - a beton felületi szilárdsága közelítően megegyezik a belső rész szilárdságával, - a betont nem érte károsító hatás /tűz, kiszáradás, korrózió stb./, - a szerkezetet nem érte olyan hatás /pl. dinamikus igénybevétel/, amely a szilárdságbecslés alapjául szolgáló összefüggést megváltoztatta. Vizsgálati helyek 1. A vizsgálatot általában függőleges felületeken kell végezni. Kerülni kell a zsaluzati hézagokat, kavicsfészkeket, repedések környékét és az elem szélétől mért kb. 50 mm-es sávot. A vizsgált szerkezet vastagsága az ütés irányában mérve legalább 100 mm legyen.

Vékony

elemeknél

a

betonszerkezet

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

rugalmas

lengése

23


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-02/2016_pv1.0

meghamisíthatja a mérést, ezért ilyen esetekben a vizsgálatot a támaszoknál, csatlakozásoknál vagy egyéb helyen, de a lemez síkjában /pl. nyílásoknál/ kell végezni. 2. A vizsgálat előtt ki kell jelölni a vizsgálati helyeket és azokat egyértelműen reprodukálható módon fel kell tűntetni egy vizsgálati vázlaton. A vázlaton meg kell jelölni a vizsgált szerkezeten látható repedéseket, kavicsfészkeket és azokat az egyéb helyeket, amelyek betonminőségi hiba miatt nem vizsgálhatók. 3. A vizsgálat végzésére szolgáló helyeket, azok számát - a vizsgálat céljától függően - a szakértő a vizsgálati eljárás és a próbavételi terv meghatározásával jelöli ki. A vizsgálati helyek előkészítése A vizsgálatra kijelölt helyekről minden bevonatot /ráfolyt cementréteget, vakolatot, rárakódott porréteget, meszelést stb./ és a zsaluzat okozta egyenetlenségeket le kell csiszolni. A vizsgálatra előkészített felületnek, kb. 1 dm2 nagyságúnak kell lennie. Ha a beton felülete a zsaluzat kenőanyagával szennyezett, akkor ezeken helyeken a vizsgálatot kerülni kell. [2] A vizsgálat végrehajtása Az NS-kalapácsot a betonfelületre merőlegesen kell alkalmazni. Egy mérési helyen - kb. 1 dm2-es körzetben - 10-et kell ütni az adalékanyag szemcséket összekötő tömör cementhabarcs rétegére. Kavicsra vagy üregre ütni nem szabad. Amennyiben az egyes visszapattanási értékek +/- 10 %-nál nagyobb értékkel térnek el az átlagtól, azokat el kell hagyni és új ütéssel kell pótolni. Az így kapott 10 visszapattanási érték átlaga a beton szilárdsága tekintetében egy mérési adatnak tekintendő. 3.4.2. Nyomószilárdság becslése az ultrahang terjedési sebességén keresztül Nem alkalmazható szónikus műszer, ha o a beton fészkes, üreges; o a mérőfejek összekötővonalát repedés keresztezi.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

24


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-02/2016_pv1.0

Szónikus műszerrel bármilyen szilárdságú beton mérhető, akkor is, ha a kéreg és a beton szilárdsága eltér. A felületi hiányosságok is kiküszöbölhetők, a nedvességtartalom-változás a szilárdság számításnál korrigálható. Csak ott alkalmazható a módszer, ahol az adó- és vevőfej megfelelően elhelyezhető, a hullámok terjedési tartományában nem található repedés, üreg vagy számottevő mennyiségű acélbetét. Az ultrahang-rezgések terjedési sebessége és az általunk keresett betonnyomószilárdság között nincs közvetlen kapcsolat, hanem összefüggés van olyan jellemzőkkel, melyeknek, változása a betonszilárdság változására is befolyással van. Emiatt nem elméleti, hanem empirikus úton határozzuk meg a beton nyomószilárdsága és a hang terjedési sebessége közötti összefüggést. A megadott értékeknél mindig szigorúan elhatároljuk azokat a tényezőket, melyeknek változása a szilárdság változásától függetlenül is befolyásolja az ultrahang áthaladási sebességét. Az ismertetettekből következik, hogy az ultrahangos szilárdságvizsgálati módszernél alkalmazott és empirikus úton meghatározott összefüggések csak adott és megfelelően kísérleti úton megismert betonok esetében használhatók. A szilárdság és a hang terjedési sebessége közötti kapcsolatot befolyásoló néhány fontosabb körülmény a következő: a beton nedvességtartalma, cementtartalma, adalékanyag fajtája és szemszerkezete. Ezek ismeretében az ultraszónikus vizsgálati módszerrel megfelelő pontossággal meghatározható a vizsgált keresztmetszetben a beton nyomószilárdsága, de ezen túlmenően jól kimutathatók az esetleges hibás bedolgozású helyek vagy repedések. E vizsgálati módszer alkalmazása megfelelő anyagi és szakmai felkészültséget és gyakorlatot igényel. [7] A vizsgálati helyek számának megállapítása Egy épületszerkezet, épület vagy egyéb beton létesítmény felülvizsgálata esetén a mérési helyeket az épület nagyságától és a beton minőségének egyenletességétől függően úgy kell kiválasztani, hogy az ott kapott eredmények jól jellemezzék az egész építmény betonjának minőségét és érvényesüljön a próbavétel véletlen jellege, lásd 5.1. pont. A határfeszültség számításához egységenként minimálisan 10 mérési eredmény szükséges! A vizsgálati helyek kijelölése KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

25


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-02/2016_pv1.0

Az esetleges roncsolásos vizsgálatra kivett próbatesteket még a kivétel megkezdése előtt roncsolásmentesen meg kell vizsgálni, hogy a kapott eredmény ellenőrzési célokra hasznosítható legyen. Minden épületen kívánatos olyan vizsgálati helyeket is kijelölni, melyeken az újabb vizsgálatok évek múltán is biztosan megismételhetők, célszerűen ott, ahol nem kell vizsgálat után felületi burkolatot, vakolatot helyreállítani, tehát a vizsgálat nyoma később is felismerhető. A vizsgálati helyek előkészítése A vizsgálatra kijelölt helyekről minden bevonatot (vakolás, festék, por, meszelés, stb.) és a zsaluzat okozta egyenetlenségeket el kell távolítani, kisebb egyenetlenségeket le kell csiszolni. Amennyiben a beton gyenge minősége nem teszi lehetővé a csiszolást, a fellazult rétegeket kézzel kell eltávolítani és a felület portalanítása után a lehető legvékonyabb rétegben felhordott gipsz péppel tömör, sík felületet szabad kialakítani. A gipsz felhordásakor ügyelni kell arra, hogy a vizsgálandó betont minimális víz érje. A gipsszel előkészített felület 24 óra múltán finom csiszolás után vizsgálható. Az előkészített felület legalább 6 cm átmérőjű kör területe legyen. [3] 3.4.3. Kiegészítő ellenőrzés roncsolásos vizsgálattal Alkalmazási terület Ha kiegészítő mérést kell végezni és ez nem végezhető el roncsolásmentes eljárással és a megfelelő próbadarabok kivétele lehetséges, akkor roncsolásos ellenőrzést kell végezni. A próbadarabok száma és helyének kiválasztása A roncsolásos vizsgálat az építmény alkalmas helyeiről szükséges számban gondosan kivésett betontömbökből készített próbakockák, vagy az építményből kifúrt magok laboratóriumi törését jelenti. A próbadarabok helyét úgy kell kijelölni, hogy a kivésés ne befolyásolja az épület állékonyságát. Erre a célra legalkalmasabbak a födémlemezek, lépcsőházi pihenőlemezek, stb. A kijelölt tömbben levő vasbetétek csak abban az esetben vághatók el, ha az elvágás nem veszélyezteti a szerkezet teherbírását. A próbadarabokat oly mennyiségben kell kivenni, hogy a törési eredmények jól jellemezzék az egész szerkezet vagy az egy egységként kezelt épületrész betonjának szilárdságát. KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

26


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-02/2016_pv1.0

Egy-egy építmény, illetve építményrész betonjának minősítésére általában elégséges 500 m2-enként 1 próbadarab, de min. 3 darab különböző helyről kivésett megfelelő méretű (jellel ellátott) betontömb. [4] Próbatestek laboratóriumi törése A törést a következő szabványok szerint kell végrehajtani: -

MSZ 4715-4:1987 A megszilárdult beton vizsgálata. Mechanikai tulajdonságok roncsolásos vizsgálata;

-

MSZ EN 206:2014 Beton. Műszaki feltételek, teljesítőképesség, készítés és megfelelőség

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

27


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

4.

ÉpMI-T-EA-01-02/2016_pv1.0

VIZSGÁLATOK DARABSZÁMA, SZILÁRDSÁGI EGYSÉG Általánosan elmondható, hogy a technológia és a szerkezet erőjátékban betöltött szerepe meghatározza a vizsgálatok számát, csoportosítását. A függőleges és a vízszintes teherhordó szerkezeteket külön értékelési egységenként célszerű kezelni az eltérő igénybevétel (pl. pilléreknél központos nyomás, gerendáknál hajlítás, stb.), másfelől az eltérő kivitelezési mód miatt. Miután azonosítottuk a teherhordó szerkezeteket, célszerű a vizsgálatokat betonozási egységenként is külön kezelni. A szemrevételezéses vizsgálatok, próbavésések, fúrások, esetleg próbamérések után általában elkülöníthetőek a betonozási egységek és kijelölhetőek a vizsgálati helyek. Az eltérő minőségű szerkezeteket minden esetben külön kell kezelni a vizsgálatok során. Olyan épületszakaszok, szerkezetek, szerkezeti elemek tekinthetők egy minősítési egységnek, amelyeken belül a szilárdság csak véletlen jelleggel ingadozhat. (Egy minősítési egységen belül a beépített beton feltételezhetően azonos szilárdsági jelű, azonos tervezett összetételű, azonos módon előállított, tömörített és utókezelt). [9]

4.1.

A vizsgálatok helyének és számának megválasztása A vizsgálatok helyét úgy kell kijelölni, hogy az építmény egy-egy szilárdsági egységnek tekinthető részén -

a vizsgálatok száma megfelelő arányban legyen az objektum nagyságával.* Jellemzően a teherbíró képességük és geometriai kialakításuk alapján egyező elemek közül minimálisan az elemek darabszámának 20 %-án vizsgálati helyet szükséges kijelölni.

-

az együtt értékelt vizsgálati eredmények száma ne legyen kevesebb 6nál; Amennyiben a vizsgálatok bármelyike kedvezőtlen eredményt ad, a vizsgálatot új helyeken meg kell ismételni. Ha a hiba valamelyik új vizsgálati helyen is előfordul, részletes vizsgálatot kell végezni.

* Például: a vizsgálatok száma megfelelő aranyban van az objektum nagyságával, ha bauxitbeton födémekkel és pillérekkel épített lakóház esetében 50 födém m2-enként egy vizsgálat készül. [4] KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

28


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-02/2016_pv1.0

A szerkezetet olyan vizsgálati egységekre kell felosztani, amelynek elemei az anyag, a szerkezet, az ellenálló-képesség (teherbírás), a terhek és hatások továbbá a használati körülmények szempontjából azonosnak vehetők. A szerkezet állapotát azokon a helyeken kell megvizsgálni, ahol a szemrevételezés alapján a hiba valószínű. A nyomószilárdságot minősítési egységenként kell vizsgálni. [9] 4.2.

Szilárdsági egység Szilárdsági egységnek tekintjük az épület tartószerkezeteinek azt a csoportját, amelynek anyagminősége azonosnak vehető. Az anyagminőség azonosságát a körülményekből kiindulva lehet elbírálni. Ha feltételezhető, hogy két elem gyakorlatilag azonos minőségű betonból, azonos körülmények között épült, és a bauxitbeton szilárdságcsökkenését gyorsító hatásoknak - nedvességnek, hőhatásnak - azonos mértékben volt kitéve, akkor ezeket az elemeket általában ugyanabba a szilárdsági egységbe lehet sorolni. így általában az épület teherviselő szerkezeteit első lépésben az épület szemrevételezése és a vizsgáló vésések során szerzett tapasztalatok alapján soroljuk szilárdsági egységbe. A szilárdsági egységbe sorolásnál felhasználjuk a régebbi vizsgálatok eredményeit is - ha ilyen készült. Előfordulhat, hogy a mérési eredmények ismeretében a szilárdsági egységbe sorolást meg kell változtatni és a mérések számát is esetleg növelni szükséges. Ilyen szempontból a mérési eredményeket mérés közben figyelni kell, hogy a vizsgálati terv lehetőleg akkor kerüljön megváltoztatásra, amikor ez még a legkisebb munkatöbblet árán lehetséges. Gyakran vannak olyan szerkezeti elemek, melyek anyagának szilárdsága nem - vagy csak nagy nehézségek árán - mérhető. így a téglabetétes födémek vékony betonbordáinak szilárdsága általában nem mérhető. Ilyen esetben - ha lehetséges - szemrevételezéssel és vizsgáló véséssel azonosítjuk a nem mérhető elemek anyagát mérhető szilárdságú elemek betonjával. Ha azonos minőség jól valószínűsíthető, ezeket az elemeket ugyanabba a szilárdsági egységbe lehet sorolni. A szilárdsági egységből ki kell rekeszteni azokat az elemeket, amelyek szilárdsága a többitől szignifikánsan eltér. A számtani középtől a szórás háromszorosával eltérő értékek eltérése szignifikáns.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

29


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-02/2016_pv1.0

A szilárdsági egységbe sorolást legtöbbször mérés közben már felülbíráljuk és ilyenkor a szórás még nem áll rendelkezésre. Ezért egyszerűbb kritérium szükséges. A bauxitbeton szilárdságának szórása általában az átlagszilárdság 15-20%-a. Szignifikánsan eltérőnek szokás tekinteni az átlagértéktől annak legalább 50%-ával eltérő értékeket. A kiugróan alacsony vagy magas mérési eredményeket ellenőrizni kell - például a mérés megismétlésével - mert mérési hiba is előfordulhat. Ha egy mérési eredmény hibásnak látszik, azt leghelyesebb figyelmen kívül hagyni. Ha az ellenőrzött mérési eredmény kirívóan alacsony, és csak egyetlen helyen találunk ilyen kis szilárdságot, akkor ez azt jelenti, hogy helyi anyaghibát derítettünk fel. A hibás hely kockaszilárdságát a szilárdsági egység értékelésével is beszámítjuk, mert lehetséges, hogy más - nem felderített - hibás hely is van. Nem indokolt - sőt helytelen - látszólag azonos betonból készült szerkezeti elemeket külön szilárdsági egységbe sorolni, ha a mért értékek kis mértékben, pl. 10-20%-kal különböznek. Azonos betonminőség esetén is a véletlen szeszélye könnyen eredményezhet ekkora eltérést. A becslés megbízhatóságát az együtt értékelt mérési eredmények nagyobb száma lényegesen növeli. Ezért - ha a szilárdságok eltérése nem szignifikáns, lehetőleg sok elemet, sok mérési eredményt értékeljünk együtt. [7]

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

30


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

5.

ÉpMI-T-EA-01-02/2016_pv1.0

VIZSGÁLAT MENETE Adatok beazonosíthatósága A helyszíni vizsgálat keretében elvégzett szemrevételezéses, műszeres, valamint feltárásos vizsgálati helyek pontos kijelölésén túl törekedni kell a beazonosíthatóságra. Az alaprajzi vázlatokon, metszeteken precízen jelölni kell minden érdemi információt, adatot. Vizsgálatok sorrendje 1. szemrevételezés, repedések, lehajlások rögzítése vázlaton 2. vizesedésre, ázásra utaló nyomok rögzítése 3. próbavésés, beton, betonacél szemrevételezéses vizsgálata 4. műszeres vizsgálati helyek kijelölés 5. műszeres vizsgálat 

ütési irány, kalapács helyzetének rögzítése

ultrahang által megtett út rögzítése

6. esetleges pótmérések, roncsolásos vizsgálatok A vizsgálatok során célszerű a mért értékeket a helyszínen is ellenőriznünk. A szemmel láthatóan nagy szórást mutató méréseket célszerű kisebb vizsgálati egységekre bontani (több, egymáshoz közelebbi mérés). A bauxitbeton szilárdságának szórása általában az átlagszilárdság 15-20%-a. Szignifikánsan eltérőnek szokás tekinteni az átlagértéktől annak legalább 50%ával eltérő értékeket. [7]

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

31


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

6.

ÉpMI-T-EA-01-02/2016_pv1.0

MÉRÉSI EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE A minősítési, szilárdsági egység nagyságának megállapításánál az alábbi szempontokat is figyelembe kell venni: -

ugyanabba a tételbe kell sorolni mindazokat az elemeket, melyek szilárdsága nem tér el jelentősen egymástól. A kiugróan gyenge szilárdságú helyek környezetében indokolt további méréseket végezni a helyi hibák kiszűrése érdekében;

-

A mérési eredmények alapján mérlegelni kell, hogy a jelentős eltérés miatt nem kell-e az egyes minősítési egységeket több, kisebb minősítési egységre osztani. [9]

-

Ha valamely bauxitbeton teherviselő elemen műszeres vizsgálat nem végezhető, de a szemrevételezés és vizsgáló vésés alapján betonminősége az építmény más mérhető szilárdságú szerkezeti elemeinek bauxitbeton minőségével azonosnak látszik, akkor azokkal egy szilárdsági egységbe sorolható.

-

A szilárdsági egységből ki kell rekeszteni és más szilárdsági egységbe kell sorolni azt az építményrészt, amelyen mért szilárdságértékek több mint 50 %-kal eltérnek az együttes értékeléssel levezetett átlagértéktől. [4]

-

Egy tartószerkezeti elem, például egy gerenda, nem osztható több szilárdsági egységbe. [2]

6.1.

Schmidt-kalapácsos vizsgálatok értékelése Ha csak NS-kalapáccsal végzett vizsgálat történt a valószínű szilárdság /RNS/ alapértékei mellett fel kell tűntetni a valószínű szilárdság pontossági határait is. A képlet az NS-kalapács visszapattanási értékeihez tartozó, valószínű kockaszilárdságot szolgáltatja homokos kavics adalékanyagból készített /Dmax=40 mm/, legalább 25 éves korú; légszáraz állapotú bauxitbetonok esetében.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

32


ÉPĂ?TÉSĂœGYI MĹ°SZAKI IRĂ NYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELĹ?KÉSZĂ?TĹ? ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-02/2016_pv1.0

Visszapattanås Ês kockaszilårdsåg kÜzÜtti kapcsolat: 

VĂ­zszintes ĂźtĂŠsirĂĄny esetĂŠben (Îą = 0 °) đ??žđ?‘– = 0,58 ∗ (đ?‘… − 10)



(1.)

felfelĂŠ tĂśrtĂŠnĹ‘ ĂźtĂŠs esetĂŠben (Îą = + 90 °) đ??žđ?‘– = 0,58 ∗ (đ?‘… − 14)



(2.)

lefelĂŠ tĂśrtĂŠnĹ‘ ĂźtĂŠs esetĂŠben (Îą = - 90 °) đ??žđ?‘– = 0,58 ∗ (đ?‘… − 6)

(3.)

Figyelembe vehető terjedelem hatårok: 

visszapattanĂĄs (R) esetĂŠben: đ?‘šđ?‘Žđ?‘Ľ đ?‘… đ?‘šđ?‘–đ?‘› đ?‘…



(4.)

szilĂĄrdsĂĄg (Ki) esetĂŠben: đ?‘šđ?‘Žđ?‘Ľ đ??ž đ?‘šđ?‘–đ?‘› đ??ž

6.2.

1

≤ 1,35 = 0,74

1

≤ 1,85 = 0,54

(5.)

[1]

Ultrahangos vizsgålatok ÊrtÊkelÊse Ha a beton nedvessÊget kapott, a vizsgålati helyre megållapított terjedÊsi sebessÊget a beton víztartalmåtól fßggően korrigålni kell az alåbbiak szerint. Víztartalom meghatårozåsa A beton vizsgålatkori víztartalmånak meghatårozåsa becslÊssel megengedett. A becslÊsnÊl a kÜvetkezőket kell figyelembe venni: a beton tÜmÜrsÊge, betont Êrt kßlső hatåsok. TåjÊkoztatåsul a kÜvetkező, 1. tåblåzatban kÜzÜljßk az ÉMI Nonprofit Kft-ben vÊgzett ilyen irånyú kísÊrletek eredmÊnyeit:

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pålyåzati 88/2017 sz. szerződÊs Ês 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapjån Üsszeållított munkaanyag

33


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-02/2016_pv1.0

A beton pórustartalma térfogat %-ban

Víztartalom tömeg %-ban A beton 28 napos szilárdsága [N/mm2] 5,0 7,0 10,0 14,0 20,0 28,0 40,0

telített állapotban 1 éves korban 5,0 4,0 4,0 4,5 4,0 3,0 2,0

1 éves korban szoba levegőn tárolva 2,0 1,5 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0

összes

vízzel telíthető

12,5 11,5 10,0 11,0 11,0 12,0 9,0

10,4 8,0 8,0 10,0 9,5 7,0 5,0

1. táblázat: Jellemző víztartalom értékek [3]

A víztartalomtól függő korrekció A vizsgálati helyre megállapított hang terjedési sebessége értéket a következőképpen kell korrigálni (a víztartalomtól függően): VK = V/α

(6.)

ahol VK = a korrigált hang terjedési sebességi érték V = a mért hang terjedési sebesség érték α = víztartalomtól függő korrekciós tényező Az α értékek a következők: v% α

0 0,982

1 1

2 1,018

3 1,036

4 1,054

5 1,072

6 1,090

2. táblázat: Víztartalomtól függő korrekció [3]

v - a beton víztartalma %-ban a tömegállandóságig szárított próbatest tömegéhez viszonyítva. Korrigálás után a 3. táblázatból ki kell keresni a korrigált terjedési sebességhez tartozó szilárdsági értéket. A kapott szilárdsági érték a betonra jellemző kockaszilárdsági érték a mérési hely környezetében.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

34


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

Terjedési sebesség VK m/s 2300 2400 2500 2600 2700 2800 2900 3000 3050 3100 3150 3200 3250

ÉpMI-T-EA-01-02/2016_pv1.0

Terjedési sebesség VK m/s 3300 3350 3400 3450 3500 3550 3600 3650 3700 3750 3800 3850 3900

Kockaszilárdság σsz N/mm2 3,70 3,95 4,25 4,55 4,90 5,30 5,70 6,10 6,40 6,70 7,00 7,35 7,75

Kockaszilárdság σsz N/mm2 8,20 8,75 9,30 10,00 10,80 11,70 12,70 13,70 15,00 16,50 18,00 19,40 21,00

3. táblázat: Értékelő táblázat az ultrahangos vizsgálathoz [3]

A táblázat adatai kvarckavics adalékanyagból (Dmax = 40 mm) bauxitcementtel (CITADUR) készített, legalább 25 éves légszáraz állapotú betonok vizsgálati eredményeiből származnak. Mikor a mérésből kapott szilárdsági érték nyilvánvalóan eltért a várható eredménytől, vagy a kapott jel alakja nem volt szabályos és az ezeket előidéző okok nem állapíthatók meg, akkor arra a mérési helyre jellemző szilárdsági értéket meghatározni nem lehet. A betonszerkezetben lévő repedések, üregek helyét a képernyőn kapott jel alakjából, a hang terjedési sebességéből és a helyszínen feltártakból mérési helyenként egyedileg tapasztalat alapján kell megállapítani. [3] Ha van rá mód, kifúrt próbatesteken roncsolásos vizsgálattal is meg kell határozni a beton kockaszilárdságát, legalább egy helyen. A roncsolásos vizsgálat eredményei alapján a mérési hely adatait fel kell rakni a kiértékelő görbe mellé, ha ekkor az eltérés a kiértékelő görbétől + 15 %-nál nagyobb, akkor az

eltérés

oka

megvizsgálandó

(nedvességtartalom,

cementtartalom,

adalékanyag szemszerkezet, stb.). Ha az eltérés oka megállapítást nyert, akkor ebben

az esetben

a

táblázatból

(kiértékelő

görbével)

nyert

adatok

korrigálandók.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

35


ÉPĂ?TÉSĂœGYI MĹ°SZAKI IRĂ NYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELĹ?KÉSZĂ?TĹ? ANYAG

6.3.

ÉpMI-T-EA-01-02/2016_pv1.0

Fúrt magmintåk ÊrtÊkelÊse Próbatestek laboratóriumi tÜrÊse A tÜrÊst az MSZ 4715-4:1987 vagy az MSZ EN 206:2014 MSZ 4715 szerint kell vÊgrehajtani. A próbakockåk szilårdsågi eredmÊnyeinek ÊrtÊkelÊse A laboratóriumban eltÜrt próbatestek rendszerint nem szabvåny szerinti Êlhosszúsågú kockåk, hengerek tovåbbå a fúrås, kimunkålås miatt a betontÜmb, henger felßlete roncsolåst szenved, azÊrt a kapott szilårdsågi eredmÊnyek korrekcióra szorulnak. Az eredmÊnyek rÜgzítÊse A mÊrÊsi eredmÊnyeket jegyzőkÜnyv formåjåban kell a szakvÊlemÊnyhez mellÊkelni. [4]

6.4.

HatĂĄrfeszĂźltsĂŠgek meghatĂĄrozĂĄsa

6.4.1. Beton hatårfeszßltsÊge A beton kßszÜbszilårdsågåt a mÊrÊsi eredmÊnyekből kell megbecsßlni. Az így kapott ÊrtÊket tÜbb hiba terheli: -

a mĂŠrĂŠs hibĂĄja,

-

a kĂźszĂśbszilĂĄrdsĂĄg becslĂŠsĂŠnek a hibĂĄja.

A kĂźszĂśbszilĂĄrdsĂĄg valĂłszĂ­nĹąsĂŠgi vĂĄltozĂł. ÉrtĂŠke ugyanarra a szerkezetre nĂŠzve mĂĄs-mĂĄs attĂłl fĂźggĹ‘en, hogy melyik helyen mĂŠrtĂźk a beton szilĂĄrdsĂĄgĂĄt. Bauxitbeton esetĂŠben az ÉSZ 24 jelĹą "Bauxitbeton ĂŠpĂ­tmĂŠnyek erĹ‘tani felĂźlvizsgĂĄlata" cĂ­mĹą ĂŠs az ÉSZ 69 jelĹą "Bauxitbeton ĂŠpĂ­tmĂŠnyek gyors vizsgĂĄlati mĂłdszere" cĂ­mĹą ĂŠpĂ­tĂŠsĂźgyi ĂĄgazati szabvĂĄnyok a beton minĹ‘sĂ­tĹ‘ ĂŠrtĂŠkĂŠĂźl az 5 %-os kĂźszĂśb-kockaszilĂĄrdsĂĄgot ĂŠs n = 1,33 biztonsĂĄgi tĂŠnyezĹ‘t irjĂĄk elĹ‘, ezĂŠrt a hatĂĄrfeszĂźltsĂŠg kĂŠplete: đ?œŽđ?‘?đ??ť =

đ??ž5 % 1,33

(7.)

Az n = 1,33 ÊrtÊk az új vasbeton-szerkezetek esetÊben szokåsos ÊrtÊknÊl alacsonyabb, tehåt kisebb biztonsågot eredmÊnyez. A kisebb biztonsågot indokolja, hogy KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pålyåzati 88/2017 sz. szerződÊs Ês 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapjån Üsszeållított munkaanyag

36


ÉPĂ?TÉSĂœGYI MĹ°SZAKI IRĂ NYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELĹ?KÉSZĂ?TĹ? ANYAG

-

ÉpMI-T-EA-01-02/2016_pv1.0

a bauxitbeton-szerkezeteket - azok szilĂĄrdsĂĄgi problĂŠmĂĄinak ismeretĂŠben gondosabban hasznĂĄljĂĄk, mint ĂĄltalĂĄban a megbĂ­zhatĂł anyagĂş ĂŠpĂźleteket, pl. a bauxitbeton pillĂŠrekbe nem mernek hornyot vĂŠsni,

-

a bauxitbeton Êpßletek mÊg håtralevő Êlettartama kisebb, mint az új ÊpßletekÊ,

Ha

vĂŠges

szĂĄmĂş

mĂŠrĂŠsi

eredmÊnyből

akarjuk

becsĂźlni

az

5%-os

kĂźszĂśbszilĂĄrdsĂĄgot - ĂŠs a sokasĂĄg normĂĄleloszlĂĄsĂş - a helyes kĂŠplet: Ě… − đ?‘˜đ?‘›đ?›ž ∗ đ?‘ đ??ž5 % = đ??ž

(8.)

Ahol Ě… đ??ž

- a becsĂźlt ĂĄtlag szilĂĄrdsĂĄg,

kn,ď §

- az egyßtt ÊrtÊkelt szilårdsågÊrtÊkek szåmåtól (n) fßggő tÊnyező,

s

- a tapasztalati szĂłrĂĄs.

KĂŠplettel kifejezve: Ě…= đ??ž

1 đ?‘›

∗ ∑đ?‘›đ?‘–=1 đ??žđ?‘–

1 Ě… )2 đ?‘ = √đ?‘›âˆ’1 ∑đ?‘›đ?‘–=1(đ??žđ?‘– − đ??ž

(9.)

(10.)

ahol: Ki - az n szilårdsågÊrtÊk kÜzßl az i-edik. A kn tÊnyező a 4. tåblåzatból vehető ki.

4. tåblåzat: kn tÊnyező ÊrtÊkei [7]

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pålyåzati 88/2017 sz. szerződÊs Ês 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapjån Üsszeållított munkaanyag

37


ÉPĂ?TÉSĂœGYI MĹ°SZAKI IRĂ NYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELĹ?KÉSZĂ?TĹ? ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-02/2016_pv1.0

Az ÉSZ 24 Ês ÉSZ 69 jelŹ vizsgålati szabvånyok a kn, 0,75 tÊnyező alkalmazåsåt írjåk elő. A kn,

0,75

tÊnyező alkalmazåsa viszonylag biztonsågos becslÊshez vezet -

feltĂŠve, hogy a sokasĂĄg normĂĄlis eloszlĂĄsĂş. [7] Ě… ĂŠrtĂŠknĂŠl Ha nem elkĂźlĂśnĂ­thetĹ‘ szilĂĄrdsĂĄgi egysĂŠgen belĂźl egyes ĂŠrtĂŠkek a 0,5 đ??ž kisebbek, akkor a Ki ĂŠrtĂŠkek legkisebbikĂŠvel ki kell szĂĄmĂ­tani a kĂśvetkezĹ‘ ĂŠrtĂŠket: đ?œŽđ?‘?đ??ť =

đ??žđ?‘– Ě… đ??ž

∗ đ?œŽđ?‘?đ??ť

(11.)

ĂŠs ezt az „iâ€? jelĹą elem hatĂĄrfeszĂźltsĂŠgĂŠnek kell tekinteni. HatĂĄrfeszĂźltsĂŠg ferde hĂşzĂĄsra (đ?œŽđ?‘?đ??ť ): HatĂĄrfeszĂźltsĂŠg hajlĂ­tĂĄsbĂłl ĂŠs csavarĂĄsbĂłl szĂĄrmazĂł ferde hĂşzĂĄsra: alsĂł hatĂĄr:

đ?œŽđ?‘?đ??ť /đ?‘Ž/ = 0,1 ∗ đ?œŽđ?‘?đ??ť (12.)

felső hatår:

đ?œŽđ?‘?đ??ť /đ?‘“/ = 0,4 ∗ đ?œŽđ?‘?đ??ť (13.)

A fenti ĂŠrtĂŠkelĂŠsi mĂłd ahhoz a fontos gyakorlati szabĂĄlyhoz vezet, hogy ha -

a beton nincs nagyon kihasznĂĄlva, akkor csak kevĂŠs szĂĄmĂş (6-15) helyen kell mĂŠrni,

-

ha a kevÊs mÊrÊsre alapított hatårfeszßltsÊg a szerkezetet nem megfelelőnek mutatja, Êrdemes lehet a mÊrÊsek szåmåt mintegy 30-50-re nÜvelni. így a hatårfeszßltsÊg gyakran 10-30%-kaI "felemelhető". [7], [4]

LognormĂĄl eloszlĂĄs SĹąrĹąsĂŠg fĂźggvĂŠny

3. ĂĄbra: LognormĂĄl eloszlĂĄs sĹąrĹąsĂŠgfĂźggvĂŠnye [7]

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pålyåzati 88/2017 sz. szerződÊs Ês 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapjån Üsszeållított munkaanyag

38


ÉPĂ?TÉSĂœGYI MĹ°SZAKI IRĂ NYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELĹ?KÉSZĂ?TĹ? ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-02/2016_pv1.0

Kis szilĂĄrdsĂĄgĂş betonok eloszlĂĄsa nĂŠha ferde, mĂŠgpedig ĂĄltalĂĄban jobb felĂŠ ferde (3. ĂĄbra). Ilyen esetben a mĂŠrt szilĂĄrdsĂĄgĂŠrtĂŠknek hatĂĄrozottan kevesebb, mint a fele nagyobb a szĂĄmtani kĂśzĂŠpnĂŠl. Ebben az esetben gyakran jĂłl alkalmazhatĂł a kĂźszĂśbszilĂĄrdsĂĄg kiszĂĄmĂ­tĂĄsĂĄhoz az Ăşn. lognormĂĄleloszlĂĄs. Ebben az esetben ugyanazokat a szĂĄmĂ­tĂĄsokat kell elvĂŠgezni, de nem a szilĂĄrdsĂĄgĂŠrt ĂŠkekkel, hanem azok logaritmusĂĄval, kn,0,75-nek nem a logaritmusĂĄt, hanem a tĂĄblĂĄzat szerinti ĂŠrtĂŠkĂŠt kell alkalmazni. Ha a tĂĄblĂĄzatban megadott mĂłdon elvĂŠgezzĂźk a szĂĄmĂ­tĂĄst, megkapjuk a kĂźszĂśbszilĂĄrdsĂĄg logaritmusĂĄt. Ezt a logaritmustĂĄblĂĄzatbĂłl visszakeresve kell a hatĂĄrfeszĂźltsĂŠg kĂŠpletĂŠbe behelyettesĂ­teni. A lognormĂĄleloszlĂĄst csak akkor szokĂĄs alkalmazni, ha legalĂĄbb 50 mĂŠrĂŠsi eredmĂŠnyt ĂŠrtĂŠkelĂźnk egyĂźtt ĂŠs az eloszlĂĄs hatĂĄrozottan ferde, vagyis nĂŠhĂĄny felfelĂŠ kiugrĂł szilĂĄrdsĂĄgĂŠrtĂŠk talĂĄlhatĂł a sokasĂĄgban. A lognormĂĄleloszlĂĄs alkalmazĂĄsa feltĂŠtlenĂźl szĂźksĂŠges, ha az alĂĄbbi egyszerĹąen szĂĄmĂ­thatĂł kritĂŠrium teljesĂźl: Ě… − đ??žđ?‘šđ?‘’đ?‘‘đ?‘–ĂĄđ?‘› ≼ 0,1 ∗ đ??ž Ě… đ??ž ahol

(14.)

Ě… – a kockaszilĂĄrdsĂĄgok szĂĄmtani kĂśzĂŠpĂŠrtĂŠke; đ??ž KmediĂĄn - az a kockaszilĂĄrdsĂĄgi ĂŠrtĂŠk, amelynĂŠl egyenlĹ‘ szĂĄmban vannak kisebb ĂŠs nagyobb mĂŠrĂŠsi eredmĂŠnyek

Ha azonban Ě… − đ??žđ?‘šđ?‘’đ?‘‘đ?‘–ĂĄđ?‘› ≼ 0,05 ∗ đ??ž Ě… đ??ž

(15.)

akkor is a lognormåleloszlås alkalmazåsa ajånlható. [7] A beton hatårfeszßltsÊgÊnek meghatårozåsa tÜbbfajta mŹszeres mÊrÊs egyßttes alkalmazåsa esetÊn KÊtfÊle mÊrÊsi eljåråst kell egyßttesen alkalmazni, ha nagymÊrtÊkben kihasznålt a vizsgålt szerkezet. Ilyen esetben a hatårfeszßltsÊg kis hibåja is a helyestől eltÊrő dÜntÊst okozhat. A kÊtfajta egyßtt alkalmazott mÊrÊsi eljårås kÜzßl åltålåban az egyik roncsolåsos, a måsik roncsolåsmentes legyen. Mind a kÊt módszernek van előnye Ês håtrånya: KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pålyåzati 88/2017 sz. szerződÊs Ês 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapjån Üsszeållított munkaanyag

39


ÉPĂ?TÉSĂœGYI MĹ°SZAKI IRĂ NYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELĹ?KÉSZĂ?TĹ? ANYAG

-

ÉpMI-T-EA-01-02/2016_pv1.0

roncsolĂĄsos eljĂĄrĂĄsok alkalmazĂĄsa, esetĂŠn kĂśzvetlenĂźl a beton szilĂĄrdsĂĄgĂĄt mĂŠrjĂźk. Noha ezt az eljĂĄrĂĄst is terhelik a minta felĂźleti roncsolĂłdĂĄsĂĄbĂłl szĂĄrmazĂł hibĂĄk is, mĂŠgis megbĂ­zhatĂłbb, mint a roncsolĂĄsmentes mĂŠrĂŠs,

-

egy-egy vizsgålat sorån åltalåban csak kisszåmú roncsolåsos mÊrÊs vÊgezhető, szemben a roncsolåsmentes mÊrÊsek nagyobb szåmåval.

A megbízhatóbb roncsolåsos módon mÊrt ÊrtÊkeket a roncsolåsmentes eljårås "hitelesítÊsÊre� hasznåljuk fel. A "hitelesítÊs" lÊnyegÊt az alåbbiakban rÊszletezzßk: A

roncsolĂĄsos

prĂłbavĂŠtel

előtt

mĂŠrĂźnk

ugyanazokon

a

helyeken

roncsolĂĄsmentes mĂłdon is. Az azonos helyen mĂŠrt visszapattanĂĄsnak, illetve roncsolĂĄsos mĂłdon nyert szilĂĄrdsĂĄgnak egy-egy pont felel meg a 4. ĂĄbrĂĄn.

4. ĂĄbra: Ă–sszefĂźggĂŠs a roncsolĂĄsmentesen mĂŠrt ĂŠrtĂŠk ĂŠs a beton szilĂĄrdsĂĄga kĂśzĂśtt [7]

Az egyedi kiÊrtÊkelő gÜrbe jó kÜzelítÊssel meghatårozható úgy, hogy az åtlaggÜrbÊt Ünmagåval pårhuzamosan a kÊtfÊle módon mÊrt pontoknak megfelelően eltoljuk (szaggatott vonal a 4. åbrån). Az åtlaggÜrbe Ünmagåval pårhuzamos elcsúsztatåsa megoldható formailag úgy is, hogy a mŹszerhez megadott åtlaggÜrbe alapjån szåmítjuk åt a visszapattanåst - vagy a hang terjedÊsi sebessÊgÊt - szilårdsågra, de valamennyi szilårdsågÊrtÊkhez ugyanazt a D korrekciós tagot hozzåadjuk. D nagysågåt hatårozzuk meg úgy, hogy az azonos helyeken egyik, illetve måsik módszerrel mÊrt szilårdsågÊrtÊkek szåmtani kÜzepe megegyezzen: 1

đ?›Ľ = đ?‘š ∗ ∑đ?‘š đ?‘–=1 đ??žđ?‘– đ?‘&#x;đ?‘œđ?‘›đ?‘?đ?‘ đ?‘œđ?‘™ĂĄđ?‘ đ?‘œđ?‘  −

1 đ?‘š

∗ ∑đ?‘š đ?‘–=1 đ??žđ?‘– đ?‘&#x;đ?‘œđ?‘›đ?‘?đ?‘ đ?‘œđ?‘™ĂĄđ?‘ đ?‘šđ?‘’đ?‘›đ?‘Ąđ?‘’đ?‘ 

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pålyåzati 88/2017 sz. szerződÊs Ês 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapjån Üsszeållított munkaanyag

(16.)

40


ÉPĂ?TÉSĂœGYI MĹ°SZAKI IRĂ NYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELĹ?KÉSZĂ?TĹ? ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-02/2016_pv1.0

m – a roncsolåsos mÊrÊsek szåma

ahol:

Ă–sszefoglaljuk a kĂŠtfĂŠle mĂŠrĂŠs egyĂźttes alkalmazĂĄsĂĄnak ĂŠs az eredmĂŠnyek ĂŠrtĂŠkelĂŠsĂŠnek javasolt mĂłdjĂĄt: 1. ElvĂŠgezzĂźk a roncsolĂĄsmentes mĂŠrĂŠseket szilĂĄrdsĂĄgi egysĂŠgenkĂŠnt mintegy 15-30 helyen. 2. Egyes roncsolĂĄsmentesen mĂĄr vizsgĂĄlt helyekrĹ‘l roncsolĂĄsos prĂłbĂĄt veszĂźnk. SzilĂĄrdsĂĄgi egysĂŠgenkĂŠnt mintegy 2-5 prĂłba szĂźksĂŠges. TĂśrekedni kell arra, hogy a prĂłbĂĄk kĂśzĂśtt legyenek viszonylag kis ĂŠs nagy szilĂĄrdsĂĄgĂşak is. 3. A roncsolĂĄsmentes mĂŠrĂŠsekbĹ‘l a szilĂĄrdsĂĄgot elsĹ‘ lĂŠpĂŠsben a megadott ĂĄtlagos kiĂŠrtĂŠkelĹ‘ gĂśrbe - illetve tĂĄblĂĄzat - segĂ­tsĂŠgĂŠvel hatĂĄrozzuk meg. Ě…1 ) ĂŠs a Ezeknek az ĂŠrtĂŠkeknek kiszĂĄmĂ­tjuk a szĂĄmtani kĂśzepĂŠt (đ??ž szĂłrĂĄsĂĄt (s). 4. Az azonos helyeken, kĂŠtfĂŠle mĂłdon meghatĂĄrozott szilĂĄrdsĂĄgĂŠrtĂŠkekbĹ‘l kiszĂĄmĂ­tjuk a Δ korrekciĂłs tagot a fenti kĂŠpletbĹ‘l. 5. MeghatĂĄrozzuk a kĂźszĂśb kockaszilĂĄrdsĂĄgot: đ??ž5 % = Ě…Ě…Ě… đ??ž1 + đ?›Ľ − đ?‘˜đ?‘›;0,75 ∗ đ?‘ (17.) ahol: -

Ě…Ě…Ě… đ??ž1 + đ?›Ľ - a roncsolĂĄsmentesen mĂŠrt, de a roncsolĂĄsos mĂŠrĂŠsek eredmĂŠnyei alapjĂĄn Δ -val korrigĂĄlt szilĂĄrdsĂĄgĂŠrtĂŠkek szĂĄmtani kĂśzepe;

-

s - a roncsolåsmentesen mÊrt szilårdsågÊrtÊkek szóråsa, amelyet az alkalmazott korrekció nem våltoztat meg, tehåt mindegy, hogy a korrigålt, vagy a korrigålatlan szilårdsågÊrtÊkekből szåmítjuk ki;

-

kn;0,75 - tåblåzatból kivehető tÊnyező -

n - a roncsolĂĄsmentes mĂŠrĂŠsi helyek szĂĄma [7]

6.4.2. AcÊlbetÊtek hatårfeszßltsÊge A bauxitcement tÜmeges felhasznålåsånak időszakåban - az 1928-1950-es Êvekben - kÊt betonacÊl fajtåt alkalmaztak elterjedten: -

a folytacÊlt, amely a B.36.24 (MSZ 339) betonacÊlnak megfelelő minősÊgŹ,

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pålyåzati 88/2017 sz. szerződÊs Ês 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapjån Üsszeållított munkaanyag

41


ÉPĂ?TÉSĂœGYI MĹ°SZAKI IRĂ NYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELĹ?KÉSZĂ?TĹ? ANYAG

-

ÉpMI-T-EA-01-02/2016_pv1.0

csavartacÊlt ("szigma csavart vas"), mely folytacÊlból hideg ållapotban való csavaråssal kÊszßlt. A csavartacÊl folyåsi hatårånak előirt alsó hatåra 400 N/mm2.

(Folyåsi hatårnak a 0,4 % Üsszes nyúlåsnak megfelelő feszßltsÊget tekintettÊk.) Az acÊlbetÊtek hatårfeszßltsÊge fßgg: -

az acĂŠlbetĂŠt fajtĂĄjĂĄtĂłl,

-

a beton hatårfeszßltsÊgÊtől

-

nyomott acĂŠlbetĂŠtek esetĂŠben a kengyelek tĂĄvolsĂĄgĂĄtĂłl is.

Az acĂŠlbetĂŠtek hatĂĄrfeszĂźltsĂŠgĂŠt a megcsĂşszĂĄs veszĂŠlye miatt kell a beton hatĂĄrfeszĂźltsĂŠgĂŠtĹ‘l fĂźggĹ‘vĂŠ tenni, vagyis 50 ∗ đ?œŽđ?‘?đ??ť ≤ 2000 feltĂŠtel esetĂŠn folytacĂŠllal szĂźksĂŠges szĂĄmolni 50 ∗ đ?œŽđ?‘?đ??ť ≤ 2500 feltĂŠtel esetĂŠben pedig csavartacĂŠl vehetĹ‘ fel. Az acĂŠlbetĂŠtek szilĂĄrdsĂĄgvizsgĂĄlata ĂĄltalĂĄban nem szĂźksĂŠges, ha folytacĂŠllal szĂĄmolunk, vagy ha az 50 ď łbH feltĂŠtel alapjĂĄn nincs lehetĹ‘sĂŠg a folytacĂŠlnĂĄl nagyobb szilĂĄrdsĂĄgĂş acĂŠlbetĂŠtek szĂĄmĂ­tĂĄsba vĂŠtelĂŠre. CsavartacĂŠl vagy mĂĄs, folytacĂŠlnĂĄl nagyobb szilĂĄrdsĂĄgĂş anyag alkalmazĂĄsĂĄt amennyiben az szemrevĂŠtelezĂŠssel nem dĂśnthetĹ‘ el egyĂŠrtelmĹąen - szilĂĄrdsĂĄgvizsgĂĄlattal kell igazolni. FeltehetĹ‘en azonos nĂŠvleges szilĂĄrdsĂĄgĂş acĂŠlbetĂŠteket hĂĄrom helyen kell megvizsgĂĄlni. A vizsgĂĄlat tĂśrtĂŠnhet: -

kivett prĂłbapĂĄlcĂĄkon vĂŠgzett szakĂ­tĂł vizsgĂĄlattal,

-

Poldi-kalapĂĄcsos vizsgĂĄlattal.

A Poldi-kalapåcsos vizsgålatot a mŹszer hasznålati utasítåsånak megfelelően kell elvÊgezni. Ha az Üsszes próba nÊvleges folyåsi hatåra elÊri a 300 N/mm2 ÊrtÊket, illetve szakítószilårdsåga a 450 N/mm2 ÊrtÊket, akkor a csavart acÊlnak megadott

hatĂĄrfeszĂźltsĂŠg

alkalmazhatĂł.

Ellenkező

esetben

folytacĂŠl

hatĂĄsfeszĂźltsĂŠgĂŠvel kell szĂĄmolni.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pålyåzati 88/2017 sz. szerződÊs Ês 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapjån Üsszeållított munkaanyag

42


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-02/2016_pv1.0

A bauxitcement átkristályosodása során a beton lúgossága - PH értéke csökken és az acélbetéteket kevésbé védi a korróziótól. Előfordul, hogy a vas betétek és a beton között porszem réteg alakul ki, amikor is a kellő tapadáshoz erős kétely fér, ezért a fenti határfeszültségek - akár ismert, akár vizsgált minőségű betonacélra vonatkozóan - csak akkor alkalmazhatók, ha a tapadás a beton és az acélbetét között biztosítottnak látszik. A tapadást biztosítottnak lehet feltételezni, ha a vizsgáló vésések a megfelelő tapadás fennállását valószínűsítik, és ha látható külső jel, mint pl., a betonnak az acélbetétekről való lerepedése nem bizonyítja annak az ellenkezőjét. Fenti határfeszültségek nyomott acélbetétekre csak akkor alkalmazhatók, ha a kengyeltávolság nem nagyobb az acélbetét átmérőjének 12-szeresénél. Ha a kengyeltávolság az acélbetét átmérőjének 24-szerese, a fél határfeszültséggel szabad számolni. Közbenső esetben lineárisan kell interpolálni. Ha a kengyeltávolság nagyobb az acélbetét átmérőjének 24-szeresénél, a nyomott acélbetétet nem szabad számításba venni. [7] Az előzőekben ismertetett határfeszültség meghatározással összhangban a TSZ 01-2013 jelű Műszaki Szabályzat is közel azonos értéket ajánl az acél anyag közelítő határfeszültségére, pontosan: Ha szakítóvizsgálat nem készül, akkor - sima felületű lágy (360-400 N/mm2 szakítószilárdságú) acél esetén 200 N/mm2, - csavart és bordás felületű betonacél esetén 280 N/mm2 tervezési érték (határfeszültség) vehető számításba. [9]

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

43


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

7.

SZERKEZET MINŐSÍTÉSE, JAVASLATOK

7.1.

Részletes erőtani ellenőrzés

ÉpMI-T-EA-01-02/2016_pv1.0

A bauxitbeton teherhordó szerkezetek részletes erőtani ellenőrzése történhet: - mért paraméterek alapján készített erőtani számítással, - próbaterheléssel. Ellenőrzés erőtani számítással A bauxitbeton épületek zömét vélhetően az 1931. évi „Vasbetonszabályzat”, valamint az ahhoz kapcsolódó előírások alapján tervezték. A meglévő építmény tartószerkezeteit, azok megerősítését, és az azokra terhelő szerkezeteket általában szabad: - az építés idején hatályos előírások (azok hiányában szakmai szabályok) alapján, -

az időközben végzett megerősítések, átalakítások, beavatkozások idején érvényes szabványok (előírások) alapján,

-

az építmény fennállása alatt érvényben volt, azokat átélő, azokkal szemben használati tapasztalatokkal rendelkező szabványok (előírások) alapján, különösen a szerkezetben lévő építési anyagokat, építési és üzemeltetési szokásokat legjobban figyelembe vevő legutolsó hazai szabvány (előírás) alapján ellenőrizni és tervezni, kivéve, ha

-

a szerkezeten jelentős* statikai eredetű károsodások (pl. túlzott lehajlás, súlyos károsodásra utaló repedés) jelentkeztek, melyek a fenti szabványok (előírások) alkalmazásával hozhatók összefüggésbe, vagy

-

a szerkezeti anyaggal, illetve a szerkezettípussal kedvezőtlen tapasztalatok voltak.

A vizsgálatokat a műszaki ismeretanyag jelenkori szintjén kell végezni. A vizsgálat idején hatályos szabványelőírások minden esetben alkalmazhatók. [9] Az MSZ 15020, MSZ 15021 és MSZ 15022 szabványok előírásai a bauxitbeton épületek ellenőrzésére az alábbi eltérések figyelembevételével alkalmazhatók: a) Az erőtani követelmények közül minden esetben vizsgálni kell a kellő teherbírást. A szerkezet helyzeti állékonyságát és merevségét nem kell számítással ellenőrizni.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

44


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

A

repedéskorlátozási

ÉpMI-T-EA-01-02/2016_pv1.0

követelmények

bauxitbeton—szerkezetekre

is

érvényesek. Az ellenőrzés azonban nem számítással, hanem a szerkezet szemrevételezésével, a talált repedések tágasságának megmérésével történik. A repedéstágasságot a ténylegesen gyakran előforduló súllyal terhelt szerkezeteken mérjük. A megengedhető érték az MSZ EN 1992 (MSZ 15022/1) szerinti tervezési érték (határérték) másfélszerese. b) A terhek alap- és szélső értékét a szabványos értékkel szabad számolni. Feltöltések és hőszigetelő anyagok esetében gyakran tapasztalható lényeges eltérés a tényleges és szabványos testűrűség között. A testűrűséget méréssel helyes ellenőrizni. Egy-egy anyagfajta testűrűségét öt helyen megmérjük és a mért értékek közül a legkedvezőtlenebbet tekintjük a testsűrűség szélső értékének. c) Statikailag határozatlan szerkezetek igénybevételeinek meghatározásához a beton alakváltozási tényezőjét nem szabad az MSZ 15022 szabvány szerint felvenni, mert a bauxitbeton rugalmassági tényezője a mérési eredmények szerint kisebb, mint az azonos szilárdságú portlandcementbetoné. Ha a beton rugalmassági tényezőjére szükség van, azt olyan kifúrt hengeren vagy kivágott hasábon kell megmérni, melynek hossza a szélességének legalább kétszerese. d) Ha a tervek rendelkezésre állnak, a ténylegesen kivitelezett méreteket és vasalást néhány helyen össze kell hasonlítani a tervvel. A vasalás ellenőrzése a legjobban igénybevett keresztmetszetekben történjék. Ha a tervek nem állnak rendelkezésre, vagy a szerkezet nem a terv szerint épült, valamennyi lényeges elemfajta mértékadó keresztmetszetének méreteit és vasalását meg kell mérni. A bauxitcement alkalmazási időszakában gyakran alkalmaztak bebetonozott acélgerendákat. A feltárásnál ennek a lehetőségére is gondolni kell. Az acélbetétek kinyomozásához jól használható a mágneses vaskimutató műszer. A felgörbített acélbetéteket nagyon nehéz és költséges megmérni. Gyakran szokás abból a feltevésből kiindulni, hogy a szerkezetet az építés idején KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

45


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-02/2016_pv1.0

érvényes előírásoknak megfelelően vasalták. így kiszámítható a ferde vasbetétek feltételezhető mennyisége. Ha nyírási repedések láthatók, a nyírási vasalást méréssel kell megállapítani, vagy a födémet próbaterheléssel kell ellenőrizni. e) A szerkezet erőtani ellenőrzése nem végezhető számítással -

ha a számítás alapját képező paraméterek közül valamelyik nem, illetve nem megbízhatóan mérhető meg, például az idomtéglás födém betonszilárdsága általában nem mérhető,

-

ha az acélbetétek és a beton közötti megfelelő tapadáshoz a vizsgáló vésés vagy az észlelhető repedések és látszólagos lehajlás alapján kétség fér,

-

ha bármely más okból a számítás nem megbízható. Előfordult például, hogy számítással igazolták, hogy a szerkezet teherbírása kisebb, mint az állandó terhek értéke, viszont az állapota jónak látszott. Egyes esetekben a statikai modellt nem sikerült egyértelműen kideríteni, ill. felvenni.

f) Az ellenőrző számítás felépítése a keresztmetszetek ellenőrzési módjában eltér a szokásostól. Ki kell mutatni, hogy -

a

felülvizsgálat

időpontjában

mért

szilárdságértékekből

levezetett

határfeszültségek alapján a szerkezet biztonságos-e, -

mekkora beton-határfeszültség esetén egyező, a szerkezet számított biztonsága az előírttal,

-

figyelembe véve a bauxitbeton szilárdságának várható csökkenését, szükséges-e öt éven belül valamilyen intézkedés, például újabb vizsgálat.

g) Ha valamelyik elemnek a látszólagos lehajlása nagyobb, mint amekkora lehajlás hasonló elemeken várható és az elemen repedések is találhatók, akkor különös gonddal kell ellenőrizni az acélbetétek és a beton közötti tapadást, ha a vizsgálatok nem vezetnek megnyugtató és egyértelmű eredményre, akkor próbaterhelést kell végezni. Erőtani ellenőrzés próbaterheléssel

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

46


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-02/2016_pv1.0

Próbaterheléssel kell a szerkezet biztonságos voltát igazolni a 8.1. e) pontban előirt esetekben. A próbaterhelés főleg födémek ellenőrzésére alkalmazható. Próbaterheléssel vizsgálható a szerkezet akkor is, ha az ellenőrző számítás szerint a szerkezet biztonsága nem éri el az előírt értéket, de remény van rá, hogy próbaterheléssel az erőtani követelmények kielégítése igazolható. A próbaterhelés előkészítése A próbaterhelés megkezdése előtt tisztázni kell az építmény tartószerkezeteinek elrendezését. Meg kell vizsgálni, hogy nincsenek-e olyan körülmények, melyek a próbaterhelésre kerülő elemet az eredményt meghamisító módon segítik a terhek viselésében. Ilyen lehet például a födém alatti válaszfal, melyet később elbonthatnak, illetve mely a felhordásra kerülő próbateher egy részét több födém között osztja szét, vagy párhuzamos gerendák közötti merev többtámaszú lemez, mely egy gerenda terhelése esetén a szomszédos elemekre áthordja a teher egy részét. A zavaró körülményt -

lehetőleg meg kell szüntetni, vagy

-

számított mértékével a próbateher nagyságát kell megnövelni, vagy

-

több elem egyidejű terhelésével a lehető legkisebb mértékűre le kell szorítani.

Fenti módszerek közül célszerű lehet a második és a harmadik együttes alkalmazása is. A próbaterhelésre kerülő elemek kiválasztása A próbaterhelés lehet -

a teljes szerkezetre kiterjedő,

-

részleges.

Részleges próbaterhelés alkalmazható olyan teherviselő elemek esetében, melyek -

terv szerint egyformák,

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

47


ÉPĂ?TÉSĂœGYI MĹ°SZAKI IRĂ NYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELĹ?KÉSZĂ?TĹ? ANYAG

-

ÉpMI-T-EA-01-02/2016_pv1.0

tĂŠnylegesen kivitelezett mĂŠreteik kĂśzĂśtti eltĂŠrĂŠs nem lĂŠpi tĂşl az MSZ 76582:1982 szabvĂĄny k pontossĂĄgi osztĂĄlyĂĄt,

-

mĂŠrtĂŠkadĂł terhĂźk a kisebbik ĂŠrtĂŠk 20 %-ĂĄnĂĄl jobban nem tĂŠr el egymĂĄstĂłl.

RÊszleges próbaterhelÊs esetÊn az elemek 5 %-åt, de legalåbb hårom elemet kell megvizsgålni. A szemlÊlet - pl. repedÊsek, gÜrbßltsÊg - alapjån legrosszabb ållapotúnak �tÊlt elemeket kell próbaterhelni. Nem szabad egyßtt ÊrtÊkelni azokat az elemeket, melyeket a bauxitbeton szilårdsågcsÜkkenÊse szempontjåból jelentős hatåsok eltÊrő módon Êrnek, pÊldåul, ha egyes elemek rendszeresen szåraz, måsok nedves kÜrnyezetben vannak. Ilyen esetben az elemeket a kårosító kÜrßlmÊnyek szerint csoportokra osztva kell vizsgålni. A próbateher mÊrtÊke Ês elrendezÊse A próbaterhelÊs tÜrtÊnhet: -

valamilyen terhelő anyag - pl. tÊgla, cement felhordåsåval,

-

az Êpßlet mås szerkezeti elemeihez, vagy az Êpßlettől fßggetlen fix pontokhoz kapcsolt terhelő berendezÊssel.

BĂĄrmely mĂłdszer alkalmazĂĄsa esetĂŠn a prĂłbateherbĹ‘l szĂĄmĂ­thatĂł igĂŠnybevĂŠtel a mĂŠrtĂŠkadĂł keresztmetszetekben legyen đ?‘Œđ?‘?đ?‘&#x; = đ?‘˜đ?‘Ž ∗ đ?‘Œđ?‘Žâ„Ž + đ?›˝ ∗ đ?‘˜đ?‘’ ∗ đ?‘Œđ?‘’

(18.)

ahol, ypr - az alkalmazott prĂłbateherbĹ‘l szĂĄmĂ­thatĂł igĂŠnybevĂŠtel; ka * yah - a prĂłbaterhelĂŠskor hiĂĄnyzĂł ĂĄllandĂł terhek szĂŠlsĹ‘ ĂŠrtĂŠkĂŠbĹ‘l szĂĄmĂ­thatĂł igĂŠnybevĂŠtel, ke* Ye - az elĹ‘irt esetleges terhek szĂŠlsĹ‘ ĂŠrtĂŠkĂŠbĹ‘l szĂĄmĂ­thatĂł igĂŠnybevĂŠtel. Ă&#x; ĂŠrtĂŠke, ha -

az egĂŠsz szerkezetet prĂłbaterheljĂźk: 1,00

-

vĂŠletlenĂźl kivĂĄlasztott elemeken alkalmazott rĂŠszleges prĂłbaterhelĂŠs esetĂŠn: 1,20.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pålyåzati 88/2017 sz. szerződÊs Ês 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapjån Üsszeållított munkaanyag

48


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-02/2016_pv1.0

Ugyanazokat a teherállásokat kell megvalósítani, melyek hasonló új szerkezet tervezése esetén mértékadóak lennének. Járulékos terheket a próbaterhelésnél nem kell figyelembe venni. A próbaterhelés végrehajtása A próbaterhet a használati teher (önsúly + az esetleges teher alapértéke) eléréséig legalább 2-3, a hiányzó részt további legalább két lépcsőben kell felhordani. Mérni kell a várhatóan legnagyobb mozgást végző pont eltolódását (szükség esetén elfordulást) és a repedések tágasságát -

a terhelés megkezdése előtt

-

az egyes teherlépcsők felhordása után

-

a használati teher értékénél

-

a leterhelés megkezdésekor

-

a próbateher megszüntetése után.

A teljes terhet a szerkezeten legalább két óráig rajta kell tartani. Ebben az időszakban fél óránként mérni kell az eltolódást. A tehermentesítést csak akkor szabad megkezdeni, ha az utolsó fél órában az elmozdulás növekedése nem nagyobb a teljes elmozdulás 2%-ánál. A próbaterhelést a balesetelhárítás szabályainak betartásával kell végrehajtani, ügyelve azonban arra, — hogy a védőállvány a szerkezet próbaterhelés alatti várható mozgásait ne akadályozza. A próbaterhelésről jegyzőkönyvet kell felvenni, mely tartalmazza: -

a mérést végző, irányító személy nevét,

-

a mérés helyét és időpontját,

-

a próbateher adatait,

-

a mérőműszerek típusát és elhelyezését,

-

a mérési eredményeket,

-

minden

körülményt,

mely

a

próbaterhelést

befolyásolhatja

(pl.

hőmérsékletváltozást), -

minden a mérés során tapasztalt szerkezeti elváltozást.

A próbaterhelés értékelése

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

49


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-02/2016_pv1.0

A szerkezet kellő teherbírásúnak nyilvánítható, ha -

a próbaterhelés folytán a szerkezet tönkremenetelét jelző elváltozások nem következtek be,

-

a teljes próbateher fel- és lehordása után mért maradó eltolódás (elfordulás) a mért teljes eltolódási (elfordulási) érték 15%-át nem haladja meg.

A mért repedéstágassági értékek alapján mérlegelni kell, hogy az acélbetétek és a bauxitbeton közötti tapadás kielégítő-e. A szerkezet tartósságát a legtágasabb repedések helyén alkalmazott feltárásokban végzett korróziós vizsgálatok alapján is mérlegelni kell. [7] 7.2.

A szerkezet minősítése az erőtani követelmények kielégítése szempontjából - megfelelő, - tűrhető, - veszélyes állapotú lehet. Megfelelő állapotú a szerkezet, ha - a használati tapasztalatok alapján, vagy - az erőtani számítás alapján, figyelembe véve a használati tapasztalatokat, vagy - a próbaterhelés alapján, figyelembe véve a használati tapasztalatokat kielégíti az erőtani követelményeket. A megfelelőnek minősített szerkezet rendeltetés szerinti használata korlátozás nélkül megengedhető. Tűrhető állapotú a szerkezet, ha a Megfelelő állapot feltételeinek nem tesz eleget, de a következő feltételek egyidejűleg teljesülnek: - szemrevételezéssel csak kisebb, a szerkezet további működését nem veszélyeztető károsodások észlelhetők; - a szerkezet rideg tönkremenetele nem várható, - az erőtani számítás szerint a szerkezet a határállapotok első csoportjában (MSZ EN 1990, MSZ 15020 szerinti teherbírási határállapotok) legalább a terhek

karakterisztikus

értékű

(alapértékű)

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

kombinációjára,

illetve

50


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-02/2016_pv1.0

próbaterhelés esetén a csökkentett követelményre megfelel, függetlenül attól, hogy kielégíti-e a merevségi és a repedéstágassági követelményeket, - a szokványosnál gyorsabb állapotromlás veszélyével nem kell számolni (pl. bauxitbeton esetén a minősítés érvényességét a várható romlási sebességre is figyelemmel kell megállapítani). A tűrhető állapotúnak minősített szerkezetre az alábbi korlátozások közül legalább az egyiket elő kell írni: - korlátozott használati időtartamot, - a használati mód korlátozását (pl.: az üzemeltetés olyan módja, amelynél biztosítható, hogy a teher a karakterisztikus értéket (az alapértéket) ne haladja meg), - rendszeres, időszakonként megismétlődő szakértői ellenőrzés gyakoriságát, illetve határidőit. A rendkívüli terhek szempontjából tűrhető állapotúnak minősíthető az a teherhordó szerkezet, amely a rendkívüli terhekre vonatkozó teherértékek 80%ára megfelel. Rendkívüli tehernek minősül például a földrengés, tűzhatás (tűzterhelés), robbanás, stb. Veszélyes állapotú az a szerkezet, amely a tűrhető állapot feltételeinek sem tesz eleget. Amennyiben életveszély vagy jelentős anyagi kár veszélye áll fenn, azonnali intézkedés szükséges. Ez lehet a használat — erőtanilag kielégítő helyzetet eredményező — korlátozása vagy ideiglenes felfüggesztése, illetve a szerkezet megtámasztása (dúcolása) vagy megerősítése.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

51


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-02/2016_pv1.0

A veszélyes állapot felismerésekor az intézkedés, illetve beavatkozás végrehajtásának határidejét is közölni kell. Az intézkedés keretében: - a veszélyről a megbízót, a tulajdonost és az üzemeltetőt haladéktalanul tájékoztatni kell; - a veszély elhárítására elvi javaslatot kell tenni; - életveszély esetén a veszélyre és annak elhárítására vonatkozó megállapításokat az illetékes építésügyi hatóságnak be kell jelenteni. [9] 7.3.

Bauxitbeton szerkezet minősítése (kategóriába sorolás) Az építményt, annak minden szilárdsági egységét, továbbá egyes esetleg különválasztott szerkezeti elemeit a szükséges intézkedések szempontjából kategóriába kell sorolni az alábbiak szerint. "A”

kategóriájú az az épület, illetve szerkezet, amely állékony és az elkövetkező nyolc évben előreláthatóan a bauxitbeton szerkezetekkel kapcsolatban semmilyen műszaki intézkedést nem igényel.

"B"

kategóriájú az az épület, illetve szerkezet, amely jelenleg állékony, de feltételezhető, hogy az elkövetkező öt éven belül a bauxitbeton szerkezetekkel kapcsolatban valamilyen műszaki intézkedés válhat szükségessé.

„C1” kategóriájú az az épület, illetve szerkezet, amelynél azonnali életveszély elhárítás szükséges, de a végleges műszaki intézkedéseket további vizsgálatok alapján kell megtenni. "C2"

kategóriájú az az épület, illetve szerkezet, amelynél azonnali életveszély elhárítás szükséges ás a végleges műszaki intézkedéseket további vizsgálat nélkül kell megtenni.

A kategóriába sorolás a gyorsvizsgálat során általában egyszerűsített eljárással történik, de e helyett dönthet a vizsgáló statikai számítás eredményeinek a felhasználásával, vagy a szerkezet szemmel látható elváltozásai alapján is. Nem kell kategorizálni az alapokat, kivéve ha a csatlakozó falszerkezetek vizsgálata olyan elváltozást mutat, amelyből az alapok meghibásodására lehet következtetni.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

52


ÉPĂ?TÉSĂœGYI MĹ°SZAKI IRĂ NYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELĹ?KÉSZĂ?TĹ? ANYAG

Az

egyszerĹąsĂ­tett

ÉpMI-T-EA-01-02/2016_pv1.0

eljĂĄrĂĄs

vasalt

bauxitbeton

szerkezetek

esetĂŠben

alkalmazhatĂł, ha a szerkezet a bauxitbetont kĂĄrosĂ­tĂł hatĂĄsok szempontjĂĄbĂłl ĂĄtlagos

-

helyzetŹ; feltÊtelezhető, hogy a vizsgålt szerkezetet (szerkezeteket) az ÊpítÊs idejÊn

-

ÊrvÊnyben volt előíråsok szerint helyesen terveztÊk Ês alakítottåk ki. Vasalatlan

bauxitbeton

szerkezetekre

az

egyszerĹąsĂ­tett

eljĂĄrĂĄs

nem

alkalmazhatĂł. A vasalt bauxitbeton szerkezetek kategĂłriĂĄba (veszĂŠlyessĂŠgi csoportba) sorolĂĄsa egyszerĹąsĂ­tett eljĂĄrĂĄssal a bauxitbeton nyomĂłhatĂĄrfeszĂźltsĂŠge alapjĂĄn tĂśrtĂŠnik az alĂĄbbi tĂĄblĂĄzat segĂ­tsĂŠgĂŠvel: KategĂłria

KĂśzpontosĂĄn

KĂźlpontosĂĄn

(veszĂŠlyessĂŠgi

nyomottnak szĂĄmĂ­t-

nyomottnak

csoport)

hatĂł elem

szĂĄmĂ­thatĂł elem

A

ĎƒbH > 5,0

đ?œŽbH > 4,0

B

5,0 > ĎƒbH ≼ 3,5

4,0 > đ?œŽđ?‘?đ??ť ≼ 3,0 3,5 > đ?œŽđ?‘?đ??ť ≼ 2,5

C1

3,5 > ĎƒbH ≼ 3,0

3,0 > đ?œŽđ?‘?đ??ť ≼ 2,5 2,5 > đ?œŽđ?‘?đ??ť ≼ 2,0

C2

3,0 > ĎƒbH

2,5 > đ?œŽđ?‘?đ??ť

HajlĂ­tott elem

đ?œŽđ?‘?đ??ť > 3,5

2,0 > đ?œŽđ?‘?đ??ť

5. tĂĄblĂĄzat: Bauxitbeton hatĂĄrfeszĂźltsĂŠgek [4]

A tåblåzatban megadott szåmÊrtÊkek N/mm2-ben Êrtendők. [4] 7.4.

Szerkezetek Üsszefoglaló ÊrtÊkelÊse A bauxitbeton szerkezetek esetÊben minden esetben kÜtelező meghatårozni: -

a beton hatĂĄrfeszĂźltsĂŠgĂŠnek tĂĄjĂŠkoztatĂł ĂŠrtĂŠkĂŠt

-

a szerkezetek veszĂŠlyessĂŠgi csoportjĂĄt, kategĂłriĂĄba sorolĂĄsĂĄt (A, B, C1, C2)

-

a

szerkezet

minősítÊsÊt

az

erőtani

kĂśvetelmĂŠnyek

kielĂŠgĂ­tĂŠse

szempontjåból (megfelelő, tŹrhető, veszÊlyes ållapot)

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pålyåzati 88/2017 sz. szerződÊs Ês 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapjån Üsszeållított munkaanyag

53


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-02/2016_pv1.0

Az erőtani ellenőrzés és kategóriába sorolás után a szerkezetet/építményt célszerű összefoglalóan értékelni, melynek keretében az alábbiakra is ki kell térni: -

szerkezetek hibáinak felsorolása, indoklások

-

állékonyságot befolyásoló problémák kigyűjtése

-

javaslattétel a hibák javítására, esetleges megerősítésekre, bontásokra

-

következő felülvizsgálat javasolt időpontja

-

tartósságot befolyásoló tényezők ismertetése, hatása

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

54


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

8.

ÉpMI-T-EA-01-02/2016_pv1.0

KÖVETELMÉNYEK Ki kell mutatni, hogy -

a

felülvizsgálat

időpontjában

mért

szilárdságértékekből

levezetett

határfeszültségek alapján a szerkezet biztonságos-e, -

szükséges-e valamilyen intézkedés, például újabb vizsgálat.

-

Az erőtani követelmények közül minden esetben vizsgálni kell a kellő teherbírást. A szerkezet helyzeti állékonyságát és merevségét nem kell számítással ellenőrizni.

9.

MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet – Felhasznált szakirodalom 2. sz. melléklet - Az irányelv készítésekor érvényes, vonatkozó jogszabályok 3. sz. melléklet - Vizsgálati jegyzőkönyv ajánlott tartalma 4. sz. melléklet - Szakvélemény ajánlott tartalma

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

55


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-02/2016_pv1.0

1. sz. melléklet: Felhasznált szakirodalom

[1]

Bándy János - Roncsolásmentes anyagvizsgálat N-típusú Schmidt-kalapács alkalmazásával az ÉTI gyakorlata szerint (beton, bauxitbeton, téglaszerkezet), 1982

[2]

ÉMISZ 201/1-81 – A beton vizsgálata N-típusú Schmidt-féle kalapáccsal, Építésügyi Minőségellenőrző Intézet, intézeti szabvány

[3]

ÉMI HSZ 252:1967 – A bauxit cementtel készített betonok vizsgálata B.1-8. jelű betonoszkóppal

[4]

ÉSZ 69-70 – Épületek teherviselő bauxitbeton szerkezeteinek gyorsvizsgálata, építésügyi ágazati szabvány egyeztetett tervezete

[5]

Kausay Tibor - Bauxitbeton

[6]

Kausay Tibor - Bauxitbeton, Beton szakmai havilap, 2008

[7]

Korda János, Vadász János – Bauxitbeton épületek felülvizsgálata, ÉMI kiadványsorozat, 10. szám., 1970

[8]

Révay Miklós (CEMKUT Cementipari Kutató - Fejlesztő Kft, Budapest) - Az aluminátcementekkel kapcsolatos hazai kutatások (Talabértól – Talabérig) (Dr. Talabér József születésének 80. évfordulója tiszteletére rendezett műegyetemi ünnepségen 1998. október 27-én elhangzott előadás)

[9]

TSZ-01-2013 MŰSZAKI SZABÁLYZAT – Épületek megépült teherhordó szerkezeteinek erőtani vizsgálata és tervezési elvei – MMK. Nonprofit Kft., Dulácska Endre, Korda János, Körmöczi Ernő

[10]

Zsoldos Balázs Zoltán, Bárdossy Krisztina – Bauxitbeton régen és most, TDKdolgozat 2012 BME

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

56


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-02/2016_pv1.0

2. sz. melléklet Az irányelv készítésekor érvényes, vonatkozó jogszabályok 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról A Korm. rendelet kimondja, hogy meglévő építmény átalakítása, bővítése, felújítása, korszerűsítése, helyreállítása esetén egy évnél nem régebbi szakértői vélemény szükséges az épületszerkezetekről, hogy ha azok az időtávlatban változó teljesítmény-jellemzőjű szerkezeteket tartalmaznak (pl. fa, salakbeton, bauxitbeton). 3. sz. melléklet Vizsgálati jegyzőkönyv ajánlott tartalma A vizsgálati eredményeket "VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV"-ben kell közölni a következők feltüntetésével: -

a megrendelő megnevezése, címe, a megbízás adatait (munkaszám, stb.);

-

a vizsgálat helye/építkezés és épület megnevezése/a vizsgálat időpontja;

-

a vizsgálati helyeket kijelölő személy /tervező, beruházó műszaki ellenőre stb./ nevét és munkakörét;

-

a vizsgálatot végző személy neve;

-

a kalapács gyári száma;

-

a beton terv szerinti minősége;

-

a beton kora a vizsgálatkor;

-

a vizsgált szerkezeti elem megnevezése /terven feltüntetett jele/ a mérés helye az elemen /vázlaton/;

-

a kalapács tengelyének iránya /vízszintes, lefelé, fölfelé, esetleg a vízszintessel bezárt szög/;

-

az egyes ütések visszapattanási értékei, ebből számítva a mérési hely „N” értéke;

-

- a szemrevételezéssel vagy a vizsgálat során, egyéb módon tapasztalt különleges körülmények. [2]

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

57


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-02/2016_pv1.0

4. sz. melléklet Szakvélemény ajánlott tartalma A szakvélemény az alábbiak szerinti módon pontokba rendezve készüljön: Adatok A szakvélemény bevezető része az alábbi adatokat kell, hogy tartalmazza: -

az építmény megjelölése, helye, rendeltetése,

-

a szakértő intézet és a szakvéleményt készítők neve,

-

a szakvélemény kelte,

-

az építmény bauxitbeton felhasználásával készült voltának megállapításáról szóló jegyzőkönyv fő adatai,

-

az építmény (esetleges átalakítások) terveinek tárolási helye, felsorolása.

Meg kell adni az alábbi adatokat is, ha ezek beszerezhetők: -

az építmény építési éve,

-

az építmény tervezőjének és kivitelezőjének neve.

Ezen kívül a szakvélemény az alábbi három főfejezetet és mellékletet kell, hogy tartalmazza: Az építmény leírása és jelenlegi állapota Ebben a fejezetben rögzíteni kell a helyszíni szemle időpontját és az azon résztvevők nevét. Le kell írni a műszaki leírás szokásos mélységében az építmény

elrendezését,

szerkezeti

rendszerét,

röviden

ismertetni

az

előzményeket (átalakítás, ráépítés, óvóhely készítés, stb.). Fel kell sorolni valamennyi lényeges teherviselő elem -

alapozás

-

függőleges teherviselő elemek

-

kiváltók, gerendák

-

födémlemezek

-

lépcsőház

-

erkélyek, loggiák stb.

szerkezeti rendszerét, anyagát, jellemezni kell a szerkezetek vizsgálati időpontjában mutatkozó állapotát, melynek során az egyes elemekkel KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

58


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-02/2016_pv1.0

kapcsolatosan minden, a teherviselés szempontjából jelentős elváltozást ismertetni kell, mégpedig: -

repedések,

-

erőteljes lehajlás

-

betonkorrózió

-

acélbetétek korróziója stb.

Ki kell térni minden olyan körülmény re is, mely a bauxitbeton romlását gyorsíthatja, mint: hőhatás, nedvesség, füstgázok stb. Szilárdsági vizsgálatok, számított határfeszültségek A szilárdsági vizsgálati jegyzőkönyveket a szakvéleményhez mellékletként kell csatolni. E fejezetben rögzíteni kell, hogy milyen módszerrel készültek szilárdsági vizsgálatok és kivonatosan közölni kell ezek eredményeit (szilárdsági egységek,

határfeszültségek).

összhangjukat

a

Értékelni

szemrevételezéssel

kell

a

mérési

és

vizsgáló

eredményeket, véséssel

nyert

eredményekkel. Javaslatot lehet tenni a részletes tervezői felülvizsgálat során végzendő további vizsgálatokra vonatkozóan. Kategóriába sorolás Meg kell adni az egyes szilárdsági egységek vagy szerkezeti elemek kategóriába sorolását és minősíteni kell a szerkezeteket az erőtani követelmények kielégítése szempontjából is. Részletesen fel kell sorolni azokat a teherviselő elemeket, melyeknél életveszély elhárítása szükséges. [4] Ennek módjára nézve elvi javaslatot kell tenni! Amennyiben életveszély vagy jelentős anyagi kár veszélye áll fenn, azonnali intézkedés szükséges. Ez lehet a használat — erőtanilag kielégítő helyzetet eredményező — korlátozása vagy ideiglenes felfüggesztése, illetve a szerkezet megtámasztása (dúcolása) vagy megerősítése. A veszélyes állapot felismerésekor az intézkedés, illetve beavatkozás végrehajtásának határidejét is közölni kell. Az intézkedés keretében: - a veszélyről a megbízót, a tulajdonost és az üzemeltetőt haladéktalanul tájékoztatni kell; - a veszély elhárítására elvi javaslatot kell tenni; KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

59


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-02/2016_pv1.0

- életveszély esetén a veszélyre és annak elhárítására vonatkozó megállapításokat az illetékes építésügyi hatóságnak be kell jelenteni. [9] Mellékletek A szakvélemény valamennyi példányának mellékletét képezik az összes vizsgálati

jegyzőkönyvek,

a

mérési

helyek

azonosítását

megkönnyítő

vázlatokkal, vagy leírásokkal együtt. Az anyagvizsgálatokkal kapcsolatosan készített vizsgálati napló egy-egy példányát

a

szakvélemény

megrendelőjének

megküldendő

egyik

szakvélemény-példányhoz, valamint az Építőipari Minőségvizsgáló Intézethez küldendő példányhoz kell csatolni. [4]

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

60

Profile for ÉMI Nonprofit Kft.

Bauxitbetonnal készült vasbeton szerkezetek roncsolásmentes felülvizsgálata  

Építésügyi Műszaki Irányelv-tervezet

Bauxitbetonnal készült vasbeton szerkezetek roncsolásmentes felülvizsgálata  

Építésügyi Műszaki Irányelv-tervezet

Advertisement