Page 1

ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0 ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET (MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG)

Akadálymentesítés követelményei eltérő rendeltetésű épületek esetén

ÉMI Nonprofit Kft. 2016

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

Összeállította és a tervezet előkészítéséért felelős: Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. 2000 Szentendre, Dózsa György út 26.

A tervezet kidolgozásban közreműködött: Pandula András

Az irányelv elfogadásáért felelős Építésügyi Műszaki Szabályozási Bizottság: Elnök: 

az építésügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium építésügyi feladatok ellátásában közreműködő szakmai vezetője

Tagok: 

Magyar Építész Kamara,

Magyar Mérnöki Kamara,

Magyar Szabványügyi Testület,

ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Nonprofit Kft.,

Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Kft.,

Országos Atomenergia Hivatal,

BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság,

képviselője.

Szerkesztette: Pandula András

A kézirat lezárva: 2017.április Az MSZB által elfogadott Építésügyi Műszaki Irányelv (ÉpMI) elektronikus formában hozzáférhető az Építésügyi Műszaki Adattár honlapján

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

2


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

Előszó az ÉpMI-xx-xx-xx/20xx irányelv 1. kiadásához A 2016-2018-as években a KÖFOP program keretében lehetőség nyílik jelentős számú új irányelv kidolgozására és közreadására. Az Építésügyi Műszaki Irányelvek olyan területeken nyújtanak hatékony segítséget, ahol szabványok vagy jogszabályok nem adnak kellő. útmutatást. Ezen irányelvek alkalmazása önkéntes, amennyiben azonban szerződés műszaki részében vagy MMT-ben kerül rögzítésre – kötelező érvényű lehet. Az Építésügyi Műszaki Irányelveket az Építésügyi Műszaki Szabályozási Bizottság által létrehozott munkacsoportok készítik. Az Építésügyi Műszaki Irányelvek elfogadásáért felelős Építésügyi Műszaki Szabályozási Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározottakon túl – a) figyelemmel kíséri a műszaki haladás vívmányait, elemzi az építésüggyel kapcsolatos hazai és nemzetközi tapasztalatokat, valamint b) szükség szerint, de legalább 10 évente felülvizsgálja az építésügyi műszaki irányelveket és tartalmukat indokolt esetben módosítja. Jelen irányelv az akadálymentesítés követelményeinek eltérő rendeltetésű épületek esetén történő megvalósítását segíti. Az irányelvben leírt szempontok teljesülésének eredménye alapján a felelős műszaki vezető megalapozottan nyilatkozhat az akadálymentesség teljesüléséről. Ezen irányelv jelentős mértékben támaszkodik az ISO 21542 szabványra, a hazai jogi szabályozás figyelembe vételével. Az ÉMI Nonprofit Kft. egyéb területeken is a szakmai közmegegyezést és műszaki optimumot keresve – további irányelvek megjelentetését tervezi.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

3


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

Tartalomjegyzék 1. ÉRVÉNYESSÉGI TERÜLET ............................................................................... 6 2. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK .............................................................................. 6 2.1. Az akadálymentesség fogalma ...................................................................... 6 2.2. Irányadó jogszabályok ................................................................................... 7 2.3. Alapelvek ....................................................................................................... 9 3. FOGALOMMAGYARÁZATOK .......................................................................... 11 3.1. akadálymentesség ....................................................................................... 11 3.2. részleges akadálymentesség ....................................................................... 11 3.3. egyetemes tervezés ..................................................................................... 11 3.4. egyenlő esélyű hozzáférés .......................................................................... 11 3.5. fogyatékos személy ..................................................................................... 12 3.6. korlátozott cselekvőképességű személy ...................................................... 12 3.7. térdszabad kialakítás ................................................................................... 13 3.8. indukciós hangerősítő berendezés .............................................................. 13 3.9. járdarámpa ................................................................................................... 13 3.10. manipulációs zóna ....................................................................................... 13 3.11. taktilis burkolati jelzés .................................................................................. 13 3.12. vezetősáv, figyelmeztető jelzés.................................................................... 14 3.13. káprázás ...................................................................................................... 14 3.14. hangostérkép ............................................................................................... 14 3.15. korlátlift ........................................................................................................ 14 3.16. emelőlap ...................................................................................................... 14 3.17. egyéni fogadó tér ......................................................................................... 15 4. KÖVETELMÉNYEK ........................................................................................... 16 4.1. A korlátozott teljesítőképességű emberek cselekvési jellemzői ................... 16 4.2. Tervezési alapelvek ..................................................................................... 17 4.3. Bejárat megtalálhatósága, funkció érzékelhetősége .................................... 17 4.4. Akadálymentes bejárat elérhetősége ........................................................... 18 4.5. Bejárat, nyílászáró szerkezetek ................................................................... 18 4.6. Szintkülönbség áthidaló szerkezetek ........................................................... 22 4.7. Épületen belüli akadálytalan közlekedés (helyiségek méretei, kialakítása) . 32 4.8. Recepció, információs pultok ....................................................................... 35 KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

4


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

4.9. Akadálymentes Illemhely ............................................................................. 37 4.10. Épületinformációs rendszer ......................................................................... 43 5. MELLÉKLETEK................................................................................................. 48

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

5


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

1.

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

ÉRVÉNYESSÉGI TERÜLET Az irányelv a különböző funkciójú épületek esetében az akadálymentesség minimális szintjének megvalósítására terjed ki, mint -

az épületbe történő bejutás megvalósítására,

-

a bejárat megtalálhatóságára, használhatóságára,

-

információs vagy állandó felügyeleti hely elérésére,

-

a közönségforgalmi területek átjárhatóságára, valamint

-

a

különböző

funkciójú

épületek

esetében

a

szolgáltatások

igénybevételéhez a minimálisan elérendő funkcionális egységek kialakítására vonatkozó minimális követelmények meghatározásával Az irányelv nem terjed ki: -

épületen kívüli környezet akadálymentesítésre,

-

a különböző funkciójú épületek szolgáltatásainak igénybevételét biztosító, - szabvány vagy más műszaki irányelv által szabályozott speciális

funkcionális

egységeinek,

épületszerkezeteinek

illetve

elemeinek kialakítására. Az info-kommunikációs akadálymentesség megvalósítását biztosító infokommunikációs és híradástechnikai berendezések kialakítása, programozása nem tárgyai ezen irányelvnek. Ugyanígy az irányelvnek nem tárgya a szolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférése érdekében szükséges speciális szolgáltatási

körök

biztosításának

kérdése,

a

szolgáltatásszervezés

megvalósítása a különböző funkciójú épületekben.

2.

ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

2.1.

Az akadálymentesség fogalma Az akadálymentesség az épített környezet alapvető tulajdonsága, ez teszi lehetővé azt, hogy az emberek részt vegyenek azokban a társadalmi és

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

6


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

gazdasági tevékenységekben, amelyek kiszolgálására az épített környezet létesült. Az 1997. évi LXXVIII., az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény 2.§ 1. pontja alapján az épített környezet akkor akadálymentes, “ha annak kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított,

ideértve

azokat

az

egészségkárosodott

egyéneket

vagy

embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük." Az akadálymentes tervezés kiindulópontja tehát a különleges igények (valamilyen okból korlátozott teljesítőképességű személyek szükségletei) kielégítésének szempontja speciális eszközök, berendezések, műszaki megoldások alkalmazásával. Az ilyen tervezés gyakorlásával az épületek tervezésénél figyelembe vett használói kör bővül a fogyatékos személyekkel, ugyanakkor így olyan létesítmények jönnek létre, amelyek más használónak is kényelmesebbek, biztonságosabbak.

2.2.

Irányadó jogszabályok A közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítását európai irányelvek és jogszabályok írják elő.

2.2.1. Európai alapelvek 1987-ben nemzetközi munkacsoport dolgozta ki az Akadálymentesség Európai Eszméje (European Concept of Accessibility) című dokumentumot, melyet 1996-ban az Európai Unió Bizottsága az egyenlő esélyek megteremtésére általános érvényű ajánlásként fogadott el. A koncepció tárgya olyan tárgyi környezet kialakítása mely mindenki számára kényelmes, biztonságos és a lehető legönállóbb használhatóságot nyújt. Az akadálymentesség jogi szabályozása az Európai Unióban tagországi hatáskörben maradt ugyanakkor számos tagországban ez a dokumentum jelenti az akadálymentesség jogi szabályozásának az kiindulópontját.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

7


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

Az akadálymentesség eszméjének, koncepciójának tervezési gyakorlatban történő megjelenésének elősegítésére az Európai Tanács kezdeményezésére készült el az Akadálymentesség Európai Kézikönyve (European Manual for an Accessible Built Environment), mely az alapelvek rögzítése mellett az épített környezet kialakítására ad konkrét műszaki útmutatást. Ez a két dokumentum képzi a magyar jogi szabályozás akadálymentességre vonatkozó részeinek alapját.

2.2.2. Hazai szabályozás Magyarországon 1997-ben született meg az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló LXXVIII. számú törvény, amely pontos meghatározásokat és követelményrendszert ad az épített környezet kialakításával kapcsolatban. Ez a törvény az Európai Unió Bizottsága által 1996-ban elfogadott „Az akadálymentesség Európai eszméje” című dokumentum ajánlására épül, és az OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Szakmai Követelmények) ebben az ajánlásban rögzített műszaki követelményekkel került kiegészítésre. Az OTÉK-ba ekkor bekerülő műszaki előírások elsősorban középületek, közszolgáltatást nyújtó épületek kialakítására vonatkoztak, és elsősorban a mozgásukban korlátozottak igényeit vették figyelembe. A követelmények alkalmazása és azoknak a többi fogyatékossági csoport igényeivel történő kiegészítése azonban a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. Törvény értelmében nem csak közszolgáltatást nyújtó épületek, de lakóépületek esetében is szükséges. Az OTÉK hatálybalépése óta többször módosult, azonban az építmények létesítési előírásairól szóló fejezete (50.-109. §) 2008. VII. 14-én változott meg jelentős mértékben. A módosítás az akadálymentességre vonatkozó részeket érintette, úgy a tartalom, mint a közérthetőség tekintetében. Az OTÉK legutóbbi, akadálymentesítést érintő, 2013. január 1-én hatályba lépett módosításának alapvető célja a szabályozás életszerűbbé, egyszerűbbé tétele, az indokolatlan költségnövelő

előírások

megszüntetése,

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

a

szakmai

követelményeknek

8


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

megfelelő, ugyanakkor a jogalkalmazók számára egyértelmű és közérthető, a jogbiztonságot jobban szolgáló szabályozás létrehozása.

2.3.

Alapelvek A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény definíciójának megfelelően a fogyatékos személyek a tárgyi és épített környezet kialakításával kapcsolatban megjelenő igényeik tekintetében nem alkotnak homogén csoportot. Az emberi képességek a következő 5 fő dimenzióba csoportosíthatóak: felfogóképesség, látás, hallás és beszéd, kar- és kézfunkciók, mozgás valamint testfunkciók. Az emberi képességek valamely dimenziójában –egészségügyi okok, vagy környezeti hatások miatt- bekövetkező csökkenés, a társadalmi elvárás szintjéhez képes tapasztalt hiány korlátozza az épített környezet, valamint

az

azokban

nyújtott

szolgáltatások

hozzáférhetőségét,

használhatóságát. A törvényes kötelezettség tehát az, hogy a közszolgáltatást, annak az épületből, az információkból és a kommunikációból álló elemeit a fogyatékos emberek eltérő szükségletei alapján különböző megoldásokkal hozzáférhetővé tegyük úgy, hogy az alkalmazott megoldással egyik használói csoport számára se jöjjön létre újabb akadály, használatot korlátozó tényező. Ez a gyakorlatban az egyes használói csoportok szükségleteinek differenciált, kompromisszumokkal történő alkalmazását igényli. A követelmények differenciált alkalmazásakor kiinduló

pont,

meghatározásakor mértékadónak

hogy

az

az

épület

tekinteni.

Az

épületek

akadálymentességi

elsődleges

használóinak

akadálymentesség

szintjének igényét

teljesítésére

kell

irányuló

követelmények differenciált alkalmazását továbbá egyéb, az építményekre vonatkozó alapvető követelmények garantálására irányuló szempontok érvényesítése is indokolja. Az építményekre vonatkozó alapvető követelményeket a 253/1997.(XII.20) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 50 § (3) pontjában találhatjuk meg:

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

9


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

„Az építménynek meg kell felelnie a rendeltetési célja szerint: -

az állékonyság és a mechanikai szilárdság,

-

a tűzbiztonság,

-

a higiénia, az egészség- és a környezetvédelem,

-

a biztonságos használat és akadálymentesség,

-

a zaj és rezgés elleni védelem,

-

az energiatakarékosság és hővédelem,

-

az élet- és vagyonvédelem, valamint

-

a természeti erőforrások fenntartható használata alapvető követelményeinek, és a tervezési programban részletezett elvárásoknak.”

Az alapvető követelmények kielégítését a vonatkozó jogszabályok, magyar nemzeti szabványok alkalmazásával vagy más, a követelmények legalább ezzel egyenértékű teljesítését biztosító megoldással lehet teljesíteni.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

10


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

3.

FOGALOMMAGYARÁZATOK

3.1.

akadálymentesség Az épített környezet akkor akadálymentes, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük.

3.2.

részleges akadálymentesség Részleges akadálymentességről beszélünk amennyiben a meglévő építmény, építményrész utólagos akadálymentessé történő átalakítása kisebb területre, építményrészre terjed ki, mint az az építmény rendeltetése alapján elvárható, ideális volna, és/vagy az építmény egyes részletei nem felelnek meg az akadálymentesség

követelményéhez

előírt

méreteknek,

szabályoknak,

azonban az építményben lévő közszolgáltatások így is hozzáférhetők mindenki számára.

3.3.

egyetemes tervezés Egyetemes tervezés az a tervezési mód, amely az emberi különbözőségekből indul

ki

mind

figyelembevételével.

szociális, Az

mind

esélyegyenlőségi

akadálymentesítés

helyett

szempontok az

akadályok

megelőzésére, a prevencióra kerül a hangsúly. A fő cél az, hogy egy termékkel szolgáljuk ki a használók különböző, időben, szituációban változó igényeit, szükségleteit és ne költséges, sokszor esztétikailag is megkérdőjelezhető, stigmatizáló adaptációval, akadálymentesítéssel.

3.4.

egyenlő esélyű hozzáférés A közszolgáltatás egyenlő eséllyel hozzáférhető akkor, ha igénybevétele - az igénybe vevő állapotának megfelelő önállósággal - mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára akadálymentes, kiszámítható, értelmezhető és érzékelhető; továbbá

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

11


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

az az épület, amelyben a közszolgáltatást nyújtják, mindenki számára megközelíthető, a nyilvánosság számára nyitva álló része bejárható, vészhelyzetben biztonsággal elhagyható, valamint az épületben a tárgyak, berendezések mindenki számára rendeltetésszerűen használhatók és a szolgáltatások egyformán igénybe vehetők.

3.5.

fogyatékos személy Fogyatékos személy az a személy, aki mozgásszervi, érzékszervi, értelmi képességeinek tartós korlátozottsága vagy egyéb súlyos egészségkárosodása miatt az építmények akadálymentes használat követelményeinek biztosítása nélkül akadályozott.

3.6.

korlátozott cselekvőképességű személy Csökkent, korlátozott cselekvőképességű az a személy, aki -

tartós vagy időleges egészségkárosodása miatt segítség vagy segédeszköz nélkül nem képes közlekedni, kommunikációjában illetve a tér érzékelésében korlátozott,

-

koránál (kisgyermek, idős személy), egészségi állapotánál (pl. várandós nő), illetőleg heveny vagy idült betegségénél fogva az átlagos gyalogláshoz képest lassabban és/vagy nehezebben mozog, elérési magassága

alacsonyabb

továbbá

komplexebb

információ

feldolgozásában, tájékozódó képességében korlátozott, -

gyermeket, vagy fizikai képességeihez viszonyítva nehezebb, illetőleg terjedelmesebb tárgyat visz,

-

vizuálisan “túlterhelt” körülmények között, színes fénnyel vagy erősen ill. gyengén megvilágított környezetben valamint kedvezőtlen időjárási körülmények között tevékenykedik,

-

figyelmét több hangforrás köti le (pl. telefonálás és rádió hallgatása egyidejűleg), zajos környezetben dolgozik vagy fülhallgatót használ.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

12


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

3.7.

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

térdszabad kialakítás Az a szabad hely, amely biztosítja a beépített berendezések valamint munkafelületek (pultok, asztalok) kerekesszékkel történő megközelíthetőségét és kényelmes használhatóságát. A használó térdének valamint a kerekesszék karfájának és lábtartójának a munkafelület illetve berendezési eszköz alá gördülését semmilyen szerkezet, benyúló elem, stb. ne korlátozza.

3.8.

indukciós hangerősítő berendezés A tisztább és zavarmentes hangérzékelés érdekében azokban a helyiségekben, ahol a halláskárosult személy hosszabb időt tölt (nappali, TV szoba) célszerű indukciós hangerősítő rendszert használni. Ez a rendszer az adó-vevő elvén alapul. A kierősítésre szánt hang a helyiség padlóján vagy mennyezetén látható vagy eltakart módon körbefutó, hurkot alkotó vezeték segítségével - mint adó a hurok belsejében mágneses indukciós teret hoz létre, amelyben az indukciós hangerősítő rendszerrel ellátott hallókészülékek a megfelelő állásba kapcsolva képesek közvetlenül a kívánt hangot venni és azt megfelelően felerősíteni.

3.9.

járdarámpa Olyan járófelület melynek vonalát a terep legalább 60 cm szélességben folyamatosan követi, a járófelület és a csatlakozó terepszint között szintkülönbség nem található.

3.10. manipulációs zóna Berendezések kényelmes és biztonságos használatához a kezelőszervek optimális magassága.

3.11. taktilis burkolati jelzés Fehér bottal vagy vékonytalpú cipővel kitapintható, érzékelhető jelzés.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

13


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

3.12. vezetősáv, figyelmeztető jelzés A járófelületen a burkolati anyag felületi, sűrűségbeli, színbeli, hangtani tulajdonságainak különbözőségével kialakított burkolati sáv, amely vak, gyengénlátó, vagy felfogóképességükben korlátozott emberek tájékozódását segíti.

3.13. káprázás Az a jelenség, amikor nagy fénysűrűségű felületről vetül kép a retinába, a sejtek érzékenysége lecsökken, és emiatt elsötétül a látómező.

3.14. hangostérkép Hangostérkép egy szakmailag megalapozott módszerrel, mozgástréner szakember által készített szöveges útvonal- és helyszínleírás a létesítményről és

annak

közvetlen

környezetéről.

Szöveges

áttekintő

térképet

és

bekezdésekre bontott - épületeknél szintenkénti - útvonalleírást tartalmaz részletesen bemutatva az adott területen nyújtott szolgáltatások elérhetőségét, a közlekedés során alkalmazható viszonyítási- és támpontokat.

3.15. korlátlift Tetszőleges emelkedésű, tetszőleges nyomvonalon és hosszban, esetlegesen kis sugarú kanyarokkal kialakított pályán mozgó, zárt kabin és akna nélkül kialakított személyemelő berendezés ahol a korlátozott mozgásképességű használó szállítása –üzemen kívül (parkoló állásban), felhajtható- platón történik.

3.16. emelőlap Az emelőgépek esetében a személyfelvonóktól eltérően a személyek szállítása szabadon vagy általában könnyűszerkezetes aknában függőlegesen mozgó, részben zárt (hátfal és oldalfalak) vagy teljesen nyitott platón, lapon történik.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

14


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

3.17. egyéni fogadó tér A

korlátozott

cselekvőképességű

személyek

elsősorban

a

kommunikációjában illetve a tér érzékelésében korlátozott személyek- számára sok esetben személyre szabott illetve a személy egyéni igényeire szabható zárt fogadótér teszi lehetővé az általános esetben nagyobb ügyféltérben elérhető szolgáltatásokat (pl. okmányiroda, kormányablak, bank és egyéb szolgáltatók ügyfélirodái). Az egyéni fogadótér számítógépes terminállal tegye lehetővé azt, hogy ott valamennyi szolgáltatás elérhető és intézhető legyen úgy, hogy a korlátozott cselekvőképességű személy és egy kísérője a fogadótérben az ügyintézővel együtt kényelmesen elférjen, továbbá biztosítsa a zavarmentes kommunikációt (megfelelő megvilágítás és akusztikus környezet, hangerősítő berendezés) illetve az intimitást (a kívülről történő betekintés korlátozható legyen).

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

15


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

4.

KÖVETELMÉNYEK

4.1.

A korlátozott teljesítőképességű emberek cselekvési jellemzői A korlátozott cselekvőképességű személyek által használt legjellemzőbb segédeszközök méretét figyelembe véve a tárgyi környezet kialakítása során az 1. számú táblázat alapján alábbi mutatók alkalmazása szükséges: Jellemző

Érték

Közlekedési helyigény Kerekesszék: 70/120 cm Tolókocsi: 70/150 cm (a kocsit toló személlyel együtt) Befoglaló alapterület a használóval együtt

Scooter: 70/150 cm Járókeret: 60/90 cm Bot, mankó: 90/60 cm Kerekesszék: 90 cm

Közlekedő űrszelvény minimális szabad szélessége

Járókeret: 60 cm Bot, mankó: 90 cm

Közlekedő űrszelvény minimális szabad magassága Fordulási kör (360°) átmérője

Minimális érték: 210 m Ajánlott érték: 220 cm Kerekesszék: 150 cm Scooter: 180 cm Kerekesszék: 46-48 cm

Ülőfelület magassága

Tolókocsi: 48-55 cm Scooter: 48-55 cm

Haladási sebesség Haladási sebességek segédeszközzel

Kerekesszék: 0,4-0,6 m/s Bot, mankó: 0,6 m/s

Szemmagasságok Álló testhelyzet: 130-160 cm Látósík magasságok különböző pozícióban

Ülő testhelyzet: 100-125 cm Kerekesszékben ülve: 125-130 cm

Elérési magasságok Különböző eszközök, berendezések kezelésielérési magasságai

Kezelőeszközök (kapcsolók, kilincsek): 90-110 cm Kapaszkodók: 75-80 cm Ruhafogasok: 110-135 cm

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

16


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

Polcok, tárolók: 40-135 cm Munkafelület kialakítás Kerekesszékes használathoz: 74-80 cm Munkafelület magassága

Álló testhelyzetben: 110-125 cm Álló és ülő testhelyzetben is használható: 90-110

Munkafelület mélysége

Íráshoz: 60 cm

Munkafelület alatti szabad tér kialakítás Szabad tér geometriája

szélesség/magasság/mélység: 80/70/60 cm 1. számú táblázat

4.2.

Tervezési alapelvek Az épületek által nyújtott szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítását

lehetőség

szerint

integráltan,

mindenki

által

használható

szerkezetek létesítésével illetve berendezések beépítésével kell megvalósítani, figyelembe véve az egyetemes tervezés elveit.

4.3.

Bejárat megtalálhatósága, funkció érzékelhetősége Az épület főbejáratának egyértelmű megtalálhatóságát és funkciójának könnyű értelmezhetőségét az érzékszervi-értelmi fogyatékossággal bíró használók akadálymentes megközelíthetősége szempontjából biztosítani szükséges. A főbejárat könnyen megtalálható, ha az épület homlokzati rendszeréből kiemelkedik, jól megtalálható, mert azt: -

az épület tömegformálása vagy

-

előtető, homlokzatképzés-homlokzatfestés kiemeli,

-

a rávezető gyalogos útvonal vagy

-

egyéb térelem (pl. zászlósor, mellvédfal) megtalálhatóvá teszi, kihangsúlyozza.

Amennyiben az épület főbejárata nem azonos azzal a bejárattal, mely valamennyi fogyatékossági csoport számára biztosítja az épületbe történő akadálymentes bejutást, úgy annak a bejáratnak a megtalálhatóságát főbejárattól biztosítani szükséges az alternatív útvonal követhető és érzékelhető megadásával.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

17


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

4.4.

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

Akadálymentes bejárat elérhetősége Az épület megközelítését és a bejárat elérhetőségét biztosító gyalogjárdáknak és gyalogutaknak ki kell elégíteniük az Akadálymentes közúti létesítmények megnevezésű UT 2-1.208 jelű Útügyi Műszaki előírás követelményeit. Amennyiben az épület bejárati szintje és a csatlakozó terepszint között szintkülönbség található, akkor annak áthidalását, vagyis az akadálymentes közlekedést elsődlegesen járdarámpával szükséges biztosítani. Ha az adott szintkülönbség a helyszín adottságai miatt illetve a szintkülönbség nagysága miatt az Akadálymentes közúti létesítmények megnevezésű UT 2-1.208 jelű Útügyi Műszaki előírás követelményeit kielégítő gyalogjárda kialakításával nem biztosítható, úgy a szintkülönbség áthidalását az előlépcső mellett rámpa építésével illetve egyéb gépészeti berendezéssel kell biztosítani. Szintáthidaló

szerkezetek

illetve

gépészeti

berendezések

részletes

kialakításával kapcsolatos előírásokat, lásd a 4.6. bekezdésben.

4.5.

Bejárat, nyílászáró szerkezetek

4.5.1. Általános irányelvek Az épületek közönségforgalmi és személyzeti bejáratait is akadálymentes használatra

alkalmas

módon

kell

kialakítani.

Az

akadálymentes

közönségforgalmi bejárat lehetőleg a főbejárat legyen. A bejáratoknál kialakításra kerülő szélfogó előterek méretét úgy kell megválasztani,

hogy

a

nagyobb

méretű

elektromos

kerekesszékkel,

babakocsival a manőverezés helyigénye biztosítva legyen.

4.5.2. Tervezési szempontok Akadálymentes bejáratként kizárólag forgó-, billenő-, tolóajtó - az automatikus üzemű és veszély esetén kézzel is megnyitható tolóajtó kivételével - nem alkalmazható, mellette nyíló ajtókat is ki kell alakítani KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

18


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

Az akadálymentes közlekedés érdekében a nyílászáró szerkezet a 2. számú táblázat alapján az alábbi szabad űrszelvénnyel kell hogy rendelkezzen: Minimális követelmények Szabad szélesség

legalább 90 cm

Szabad magasság

legalább 195 cm

Küszöb

legfeljebb 2 cm, lejtős kiegészítéssel legfeljebb 4 cm magas 2. számú táblázat

A nyílászáró szerkezet mindkét oldalán a gyermekkocsival, kerekesszékkel vagy egyéb segédeszközökkel történő mozgáshoz – ráforduláshoz – megfelelő méretű, a vízelvezetéstől függően a belső padlószinttel azonos vagy legfeljebb 2 cm-el mélyebben lévő vízszintes hely legyen biztosítva a 1. ábra szerint:

1. ábra [24]

Az ajtó azon oldalán, ahová nyílik, a zárszerkezet felőli részen legalább 0,55 m széles szabad sáv legyen biztosítva a nyílás szélességi méretén túlmenően. Az ajtó másik oldalán 0,30 m széles szabad sáv legyen biztosítva a zár megközelíthetősége, illetve használhatósága érdekében (lásd 2. ábra).

2. ábra [24]

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

19


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

Amennyiben nincs meg az előírt kilincsoldali szabad terület, úgy az ajtó kényelmes

használhatóságát

ajtónyitó

berendezés

telepítésével

lehet

biztosítani. A bejárat előtt a megfelelő vízelvezetés biztosítására elhelyezett rácsok nyílásainak

mérete

a

balesetmentes

közlekedést

nem

akadályozva

maximálisan 1x1 cm legyen. Hosszirányú nyílások szélessége az 1 cm-t ne haladja

meg,

hossztengelye

a

mértékadó

forgalomra

merőlegesen

helyezkedjenek el. A bejáratok illetve a szolgáltatást nyújtó funkciók látássérültek számára történő megtalálhatósága, valamint a belső térben való tájékozódás segítése érdekében az egyes funkciók ajtaját vagy annak környezetét olyan módon kell kialakítani, hogy az könnyen érzékelhető legyen. Ennek hatékony módja a nyílászáró szerkezetek kontrasztképzéssel történő kiemelése, de bizonyos esetekben megvilágítás és egyéb építészeti elemekkel történő kiemelés is elfogadható. A nyílászáró kontraszttal történő kiemelésére több lehetőség is rendelkezésre áll

attól

függően,

hogy

mely

szerkezetek

színezésével

érjük

el

a

kontrasztképzést. Az ajtó lapjának, tokszerkezetének vagy környezetében lévő falfelület színezésével, esetleg egy rendszerben kiépített, megfelelő méretű információs tábla kontrasztos folthatásként történő megjelenésével.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

20


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

3. ábra A nyílászáró kiemelésére vonatkozó módszerek (forrás: Pandula András)

A közlekedési útvonalba eső nagyméretű üvegezett felülettel ellátott nyílászáró szerkezetek–valamint üvegfalak - esetében az üvegezett felületek kialakítását meg kell vizsgálni annak tükrében, hogy a szerkezet érzékelhető-e csökkent látásképességek esetén vagy sem, a felület elégtelen érzékeléséből adódóan „átgyaloglás” veszélye fennáll vagy sem. Amennyiben az üvegezett felületek érzékelhetőségét annak geometriai mérete (nincs osztóborda, az ajtó illetve az üvegezett felület „lábazata” 10 cm-nél alacsonyabb, az üvegezés szélessége 60 cm-nél nagyobb) nem teszi lehetővé, úgy az üvegezett felületeket jelöléssel kell ellátni. Transzparens felületek jelölését a járóvonaltól mért 1,00-1,60 m közötti elhelyezési magasságban javasolt alkalmazni figyelembe véve az épület elsődleges használói körét.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

21


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

4. ábra A nyílászáró kiemelésére valamint az üvegezett felületek jelölésére vonatkozó módszerek [23]

4.6.

Szintkülönbség áthidaló szerkezetek

4.6.1. Rámpák kialakítása 4.6.1.1. Általános szempontok Rámpa létesítése csak kisebb szintkülönbségek áthidalására alkalmas. A rámpa akadálymentes közlekedést tesz lehetővé a kerekesszéket, babakocsit használók számára, ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy nem mindenki tudja kényelmesen használni (pl. merev térd, protézis, stb.), ezért a rámpa mellett mindig telepítendő szabályosan szerkesztett lépcső is.

4.6.1.2. Tervezési szempontok A rámpa lejtés-pihenő távolság tervezési értékeit a rámpa által áthidalt szintkülönbség tekintetében a 3. számú táblázat szerint kell meghatározni. Rámpa által áthidalható legnagyobb szintkülönbség

Maximális emelkedő

Pihenők közti maximális távolság

<10 cm

10%

1,0 m

17 cm

8%

2,13 m

17-45 cm

5%

9,00 m

-

<5% (járdarámpa)

nincs követelmény

3. számú táblázat

A rámpakarok induló és érkező szinti pihenőin legalább 1,5x1,5 m vízszintes szabad

terület

alakítandó

ki

a

kerekesszékkel

való

negyedfordulós

manőverezés végrehajtására, de javasolt figyelembe venni azt a tényt is, hogy KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

22


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

egyes mozgást segítő segédeszközök (elektromos kerekesszék, moped, stb.) manőverezési helyigénye ezt jóval meghaladhatja. Több karú rámpa esetében legalább minden második kar utáni pihenőn legalább két kerekesszék találkozásához szükséges szabad hely biztosítandó. Ez 1,50 m hosszú és legalább 1,80 m szélességű pihenőt jelent. Amennyiben

bizonyos

szituációkban

(pl.

műemléki

környezet)

íves

vonalvezetésű rámpa kialakítására van szükség, akkor az kisebb emelkedés és nagyobb húzási sugár alkalmazásával -az íves (torz) felület minimalizálásávalelfogadható az alábbiak szeitn: megengedett maximális emelkedés:

<5%

húzási sugár:

4m

A rámpák szabad szélességét a várható forgalomra kell méretezni a 4. számú táblázat szerint. Forgalom jellege

Rámpa szabad szélessége

Alacsony intenzitás, egyirányú forgalom

90 cm

Egyirányú forgalom

120 cm

Kétirányú forgalom

180 cm

4. számú táblázat, a rámpa szabad szélességének kialakítása

A rámpa burkolatát úgy kell megválasztani, hogy az – csapadék elleni védelem hiányában - vizes állapotban is csúszásmentes legyen. Az akadálymentes használatra tervezett rámpák esetében a rámpa induló és érkező éle előtt a lejtős terep előjelzésére taktilis figyelmeztető jelzés telepítése szükségtelen. A rámpa szabad oldalán - lehetőleg 10 cm magasságig - lecsúszásgátló megoldásról kell gondoskodni, ez lehet perem, korlát vagy egyéb szerkezeti megoldás.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

23


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

A korlát kialakításával kapcsolatos előírásokat lásd a 4.6.3. bekezdésben.

4.6.2. Lépcsők kialakítása

4.6.2.1. Általános szempontok A látogatók és dolgozók által használt akadálymentes útvonalon valamennyi lépcsőt- függetlenül attól, hogy a szintek közötti közlekedés felvonóval vagy rámpával megoldott - a lehető legszélesebb használó kör számára kényelmessé és biztonságossá kell tenni. Fontos hangsúlyozni, hogy a látássérült személyek illetőleg a járóképes, de mozgásában akadályozott és/vagy járáshoz segédeszközt használó emberek közül is sokan részesítik előnyben a lépcsőt a rámpa használatával szemben. Ugyanígy előfordulhat - pl. szorongásos zavarok esetén – a felvonó használatának kerülése. 4.6.2.2. Tervezési szempontok A teljeskörű akadálymentes közlekedés az épületek többségében felvonó beépítésével megoldható. A teljeskörű akadálymentes használatot nyújtó lépcső kialakítása során az 5. számú táblázat szerinti adatokat kell figyelembe venni. Teljeskörű akadálymentes használatot nyújtó lépcső

Kényelmes használatot nyújtó lépcső*

Fellépő magasság

≤15 cm

15-17 cm

Homloklap

van

van

Orrképzés

nincs, vagy döntött homloklappal kialakított legfeljebb 25 mm átmenet megszakítás nélküli

Legfeljebb 1-1,5 cm homloklapon történő túlnyúlás

Fellépők száma

Legfeljebb 12 db

Legfeljebb 20 db

* lépcső mellett az MSZ-EN 81-70 szabványban rögzített feltételeknek megfelelő akadálymentes közlekedést biztosító felvonó is elérhető 5. számú táblázat

Amennyiben egy lépcsőkar háromnál kevesebb lépcsőfokból áll, úgy minden napszakban mindenki által észlelhető figyelmeztető jelzést kell elhelyezni.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

24


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

A lépcsőkarok indulásának és érkezésének érzékelhetősége érdekében legalább az első és utolsó lépcsőfokok kontrasztos él-képzéssel valósuljanak meg. A lépcsőkarok indulásának és érkezésének taktilis jelölése szükséges ha a lépcsőkar szabad térben helyezkedik el: azaz ha a lépcsőkarra a véletlen rágyaloglás esélye fennáll. A lépcsőkarok taktilis jelzését legalább a lépcsőkar érkező pihenőjénél (a lépcsőkar tetején, ahol a leesés veszélye fennáll) kell kialakítani. Az érkező lépcsőfok előtti burkolati taktilis figyelmeztető jelzés az 5. ábra szerinti kialakításban, a lépcsőkar teljes szélességében és 60 cm menetirányú hosszban létesüljön a lépcsőéltől 30 cm visszahúzással. Ha a lépcsőkar a közlekedő útvonaltól elválasztva zártan (önálló funkcionális egységként megfogalmazva a közlekedőktől ajtókkal elválasztott lépcső előtérrel-pihenővel bíró lépcsőház) kerül kialakításra, vagy attól visszahúzottan, jól érzékelhető térbeli elrendezésben akkor a figyelmeztető jelzés elhagyható. A lépcsőfordulóknál, lépcsőpihenőknél taktilis figyelmeztető jelzés telepítése szükségtelen.

5. ábra Lépcsőkarok jelölése az ISO 21542 szabvány alapján [1]

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

25


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

A lépcsőkarok alatti, 2,10 cm szabad belmagasságot el nem érő területét bútorozással, terelőkorláttal vagy jól érzékelhető jelzéssel a forgalomtól elzártan kell kialakítani. A korlát kialakításával kapcsolatban a részletes iránymutatást lásd a 4.6.3. bekezdésben.

4.6.3. Lépcső illetve rámpakorlátok kialakítása 4.6.3.1. Általános szempontok A korlátok, mellvédek szerepe kettős, egyrészt kiesés gátlást nyújtanak, másrészt a lépcsőzés közben megtámaszkodást-megkapaszkodást biztosító markolat (fogódzkodó) szerkezeti megfogását, alátámasztását adják. A lépcsőzés közbeni megkapaszkodás, támasz különösen az idősek számára fontos, akik a csökkent erőnlét miatt nehezebben járnak a lépcsőkön. A korlátok/markolatok továbbá a gyengénlátók tájékozódását is segítik: egy jó kontrasztképzéssel kialakított korlát kiemeli, érzékelhetővé teszi a lépcső vagy rámpa vonalát, vonalvezetését. Ugyanígy a korlát első és utolsó fokán történő 30-30 cm-es vízszintes túlnyúlása, valamint a lépcsőkar mentén illetve lépcsőpihenőben történő folyamatos végigvezetése segíti a látássérülteket a lépcsőkar indulásának és érkezésének azonosításában. A markolattúlnyúlás a járási nehézséggel küszködőknek is előnyös, még az utolsó lépcsőfokon túl is támaszt nyújt a közlekedésben. A markolatok minden esetben könnyen megmarkolhatóak legyenek és megfelelő támaszt nyújtsanak. A markolatok szerkezeti megfogása a kézfej folyamatos végigcsúsztatását ne akadályozza.

4.6.3.2. Tervezési szempontok

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

26


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

Minden lépcsőt és rámpát, amelynek vízszintes vetülete az 0,80-1,00 m-t meghaladja, megtámaszkodást-megkapaszkodást biztosító fogódzkodóval kell tervezni és megvalósítani. Járdarámpa

kialakítása

esetében

megtámaszkodást-megkapaszkodást

biztosító fogódzkodó elhelyezése nem szükséges. A járófelületen történő biztonságos haladás érdekében 10 cm magasságú lecsúszás elleni védőperem kialakítása szükséges abban az esetben, ha a járófelület melletti terep nem követi annak vonalát és a járófelület és a csatlakozó terepszint közötti szintkülönbség legfeljebb 60 cm. Ha a járófelület melletti terep a járófelülethez szintben csatlakozik és legalább 60 cm szélességben követi annak vonalát, akkor nem szükséges lecsúszás elleni védőperem biztosítása. A szerkezet ebben az esetben járdarámpaként értelmezendő. Ha a csatlakozó terepszint és a járófelület közti szintkülönbség 0,60 m-nél nagyobb akkor a járófelület mellett leesést gátló korlátkialakítást elhelyezése szükséges.

6. ábra Leesés gátlás kialakítása az ISO 21542 szabvány alapján [1]

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

27


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

A teljeskörű akadálymentes közlekedés az épületek többségében felvonó beépítésével megoldható. A teljeskörű akadálymentes használatot nyújtó lépcső korlátkialakítása során a 6. számú táblázat szerinti adatokat kell figyelembe venni.

Jellemző

Teljeskörű akadálymentes használatot nyújtó lépcső korlát

Kényelmes használatot nyújtó lépcső korlát*

markolat elhelyezés

kétoldali

egy oldali

markolatmagasság

egysoros, 0,95-1,00 m között kör keresztmetszet 45-50 mm átmérő

egysoros, 0,95-1,00 m között kör keresztmetszet 45-50 mm

markolat elhelyezés

kétoldali

egy oldali

markolatmagasság

kétsoros, 0,95-1,00 m illetve 0,65-0,70 m között kör keresztmetszet 45-50 mm illetve 32-35 mm átmérő kétoldali

kétsoros, 0,95-1,00 m illetve 0,65-0,70 m között kör keresztmetszet 45-50 mm illetve 32-35 mm átmérő egy oldali

egysoros, 0,95-1,00 m között kör keresztmetszet 45-50 mm átmérő kétoldali

egysoros, 0,95-1,00 m között kör keresztmetszet 45-50 mm átmérő egy oldali

kétsoros, 0,95-1,00 m illetve 0,65-0,70 m között kör keresztmetszet 45-50 mm illetve 32-35 mm átmérő kétoldali

egysoros, 0,95-1,00 m között

Funkció

Lakóépület

markolat Oktatási épület alsó- és középfokú nevelési-oktatási létesítmények

markolat

felsőfokú és továbbképző oktatási létesítmények

markolat elhelyezés

Szórakoztató, kulturális vagy sportlétesítmény

markolat elhelyezés

markolatmagasság markolat

markolatmagasság

markolat

Iroda, igazgatási, katonai, rendőrségi létesítmény

markolat elhelyezés markolatmagasság

markolat

kétsoros, 0,95-1,00 m illetve 0,65-0,70 m között kör keresztmetszet 45-50 mm illetve 32-35 mm átmérő

kör keresztmetszet 45-50 mm átmérő egy oldali egysoros, 0,95-1,00 m között kör keresztmetszet 45-50 mm átmérő

Egészségügyi létesítmény helyi lakosság ellátását szolgáló

markolat elhelyezés

kétoldali

kétoldali

markolatmagasság

kétoldali

egysoros,

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

28


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

egészségügyi létesítmények

összetett egészségügyi létesítmények

markolat

markolat elhelyezés

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

kétsoros, 0,95-1,00 m illetve 0,65-0,70 m között kétoldali

0,95-1,00 m között kör keresztmetszet 45-50 mm kétoldali

markolatmagasság

kétsoros, kétsoros, 0,95-1,00 m illetve 0,95-1,00 m illetve 0,65-0,70 m között 0,65-0,70 m között markolat kör keresztmetszet kör keresztmetszet 45-50 mm illetve 45-50 mm illetve 32-35 mm átmérő 32-35 mm átmérő * lépcső mellett az MSZ-EN 81-70 szabványban rögzített feltételeknek megfelelő akadálymentes közlekedést biztosító felvonó is elérhető 6. számú táblázat

4.6.4. Felvonók 4.6.4.1. Általános szempontok A közhasználatú építmény akadálymentes használatú részei, bejárata és kiürítési útvonala szintkülönbségének áthidalására a lépcsőn kívül legalább egy helyen akadálymentes közlekedést biztosító megoldásról is gondoskodni kell oly módon, hogy a közlekedés az építmény rendeltetésszerű használatát ne akadályozza.1 Személyfelvonót kell létesíteni minden, egynél több használati szintet tartalmazó olyan épületben, önálló rendeltetési egységben, amelyben az azt rendeltetésszerűen használó fogyatékos személyek az akadálymentesen megközelíthető bejárati szintről az egyéb szinteket a lépcsőn nem képesek elérni vagy elhagyni, és az akadálymentes megközelítésre más lehetőség nincs.2 Az épületek egyes szintjei közötti akadálytalan közlekedésre legalkalmasabb, mindenki számára - beleértve az idős, mozgásszervi fogyatékossággal élő személyeket, illetőleg a kisgyermekes családokat is - elérhető és a képességekhez mérten önállóan használható, kényelmes, biztonságos megoldást a várható forgalomra méretezett felvonók biztosítják.

1 2

Oték 63.§ (2) Oték82. § (2) b)

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

29


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

Az akadálymentes használatra alkalmas felvonó kabin fizikai méreteit és berendezési módját az MSZ EN 81-70:2006 „Felvonók szerkezetének és beépítésének biztonsági előírásai. A személy- és teherfelvonók speciális alkalmazásai. 70. rész: Fogyatékkal élők által is igénybe vehető felvonók” című ágazati szabvány rögzíti.

4.6.4.2. Tervezési szempontok Egyirányú, a fülke rövid oldalán elhelyezett akna és fülkeajtón át történő be- és kihajtást feltétezve illetve áthajtós rendszerű felvonók esetében a minimálisan elvárt fülkeméret 1100x1400 mm. Áthajtós rendszerű felvonóknál, amennyiben a fülkeajtók az egymásra merőleges falon helyezkednek el, tehát 90°-os irányváltással lehet csak áthajtani úgy a fülkemérete legalább 1500x1500 mm legyen. A felvonó akna ajtajai előtt 150x150 cm szabad alapterület biztosítása szükséges a kerekesszékkel történő manőverezés illtetve a szabad utasáramlás biztosításához. A liftvezérlő panel kerekesszékkel megközelíthetően, elérhetően és más fogyatékosság esetén is megfelelően használható módon legyen elhelyezve illetve kialakítva. A kezelőeszközök/vezérlőgombok 900-1100 mm közötti magasságban kerüljenek elhelyezésre, az állomási és fülkei vezérlőkészülék az MSZ EN 8170:2006 szabvány 2. táblázata szerint alakítandó ki, gombjai a síkból kiállóak legyenek, a számokat/betűket tapintható módon (kidomborítva vagy Braillefeliratozással) és ezen felül kontrasztos színhasználattal kell kialakítani. Érintőképernyős liftkezelő tabló kialakítása az akadálymentes használhatóság szempontjából nem megfelelő! Az érzékszervi fogyatékos személyek számára fontos, hogy látható és hallható jelzések mutassák a kabin belsejében azt, hogy az éppen melyik szinten KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

30


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

tartózkodik (követhető legyen a felvonó pozíciója pl. a szintszám kiírásával valamint a szintek elhagyásakor történő hangjelzéssel) és melyik irányba távozik. Kettőnél több megálló esetén a kabinban hangos információ, “beszélő jelzések” biztosítása szükséges

4.6.5. Személyemelő berendezések 4.6.5.1. Általános szempontok Függőleges vagy ferde pályán mozgó személyemelő berendezések (emelőlap, korlátlift)

alkalmazása

csak

szükségmegoldásként,

meglévő

épületek

átalakítása, utólagos akadálymentesítés esetén vehető figyelembe. Lépcsőnjáró berendezés alkalmazása akadálymentesítéshez nem fogadható el. 4.6.5.2. Tervezési szempontok A személyemelő berendezések minimális platómérete 0,90x1,20 m legyen. A szabadon mozgó plató leesést gátló korláttal és peremmel legyen ellátva. Emelőlapokat középületekben 2,00 m-nél kisebb szintkülönbség áthidalására lehet alkalmazni, ennél nagyobb szintkülönbség esetén lift kialakítása szükséges. Az emelőlap mozgási tere biztonsági szempontok miatt korláttal, parapetfallal – mellvéddel – legyen körbevéve. Ajánlott az esetleges aknaajtók automatikus nyitását biztosítani. Az emelő megközelíthetőségére annak kialakításától illetve a kezelőszervek (hívógombok) elhelyezésétől függően megfelelő helyet kell biztosítani az érkező és induló szinten. Lépcsőre telepített korlátlift esetében a lépcső minimálisan előírt szabad szélességi mérete biztosított legyen a korlátlift lapjának felhajtott állapota

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

31


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

esetén is. A lépcsőn a korlátlift lapjának lehajtott állapotában is legyen elegendő hely legalább egy fő közlekedésére. A korlátlift platójának megközelíthetőségére annak kialakításától függően megfelelő helyet kell biztosítani az érkező és induló szinten. Szemből történő megközelítés esetén 0,90 m széles és 1,20 m hosszúságú, illetve rákanyarodás esetén 1,50 m széles és 1,20 m hosszúságú szabad tér legyen biztosítva a plató előtt. Személyemelő berendezések esetében kezelő hívására az érkező és az induló szinten is jelzőberendezést kell elhelyezni.

4.7.

Épületen belüli akadálytalan közlekedés (helyiségek méretei, kialakítása)

4.7.1. Általános szempontok A közszolgáltatás egyenlő esélyű elérhetőségének biztosításához az eltérő funkciójú épületekben eltérő helyiségek, helyiségcsoportok akadálymentes elérhetőségét kell minimálisan biztosítani. A minimálisan elérendő szolgáltatási egységeket a különböző funkciójú épületek esetében a 7. számú táblázat alapján következők: Szolgáltatás Oktatási intézmények

Hivatal, ügyintézés

Minimálisan elérendő funkcionális egységek bölcsőde

gyermek átadó, legalább 1 db iroda (vezetői, gazdasági)

óvoda

gyermek öltöző, legalább 1 db iroda (vezetői, gazdasági), rendezvények részére szolgáló tér (az a tér amely olyan ünnepségek, óvodai eseményeknek ad helyt és ahová a szülők is meghívást kapnak, ez lehet aula, tornaszoba vagy maga a csoportszoba)

iskola

legalább 1 db tanterem, szaktantermek (pl. természettudományi, technika, számítástechnika, rajz), könyvtár, tornaterem vagy tornaszoba (pl. edzőterem), iskolai étterem, szülők fogadására alkalmas tér (pl. szülői fogadó, tanári szoba, titkárság)

polgármesteri hivatal

ügyfélszolgálati helyek (pl. okmányiroda, adócsoport, építési osztály, anyakönyvvezető, stb.) vagy olyan helyiség ahol egyéni ügyintézés maradéktalanul

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

32


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

megvalósítható (pl. egyéni fogadó-tárgyaló tér), rendezvények-tanácskozások helye (pl. tanácsterem, házasságkötő terem, díszterem), polgármesteri titkárság (polgármester és jegyző irodája) vagy polgármesteri fogadó (helyiség ahol a polgármester fogadóórában, és vagy egyéni időpontban elérhető)

Egészségügyi intézmények

Kulturális intézmények

földhivatal

ügyfélszolgálati tér/terek (központi ügyfélfogadóügyintéző tér)

posta

ügyfélszolgálati tér/terek (postai küldemények felvételi és átvételi helye)

bank

ügyfélszolgálati tér/terek

háziorvosi rendelő, fogorvosi rendelő, gyermekorvosi rendelő, védőnői szolgálat

legalább 1 db rendelő szolgáltatási körönként

szakorvosi rendelő, kórház

betegfelvételi pult, legalább 1 db rendelő/vizsgáló minden szakrendelésen, betegszobák-kórtermek

művelődési ház, színház, mozi, rendezvényház

információs iroda és jegypénztár (recepció), ruhatár, rendezvénytermek

könyvtár

kölcsönzői pult, ruhatár, szabadpolcos olvasó, számítógépes olvasó-infópont

múzeum

információs iroda és jegypénztár (recepció), ruhatár, kiállítási terek

Sportlétesítmények sportcsarnok, tornaterem, uszoda

információs iroda és jegypénztár (recepció), öltözők, pálya/medencetér, nézőtér 7. számú táblázat

4.7.2. Tervezési szempontok Az akadálymentes mozgás helyigényét illetve a különböző funkciójú épületek speciális berendezéseinek kialakítására irányuló követelményrendszert az ISO 7193-1985 illetve ISO 7176-5, Wheelchairs — Part 5: Determination of dimensions, mass and manoeuvring space szabvány tartalmazza. Valamennyi

helyiségben

a

berendezések

kerekesszékkel

történő

megközelítéséhez és használatához 90x120 cm alaprajzi befoglaló méretet, továbbá a kerekesszék megfordulásához 1,50 m átmérőjű szabad alapterületet szükséges biztosítani.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

33


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

A legkisebb akadálymentesen használható helyiség szabad alapterülete 1,50x1,50 m. Ezt a helyiségméretet kell alkalmazni az akadálymentes használatra tervezett előterek (pl. szobaegységek vagy öltözőhelyiségek előterei, zsilipek), szélfogók esetében is. A közlekedők szabad szélességét mindig az adott épület (épületrész) rendeltetésétől és a közlekedő esetleges kiegészítő funkcióitól (pl. folyosón várakozási lehetőség) függően kell meghatározni, úgy, hogy a közlekedő folyosó rendelkezésre álló szabad szélességének lehetővé kell tenniük a zavartalan, biztonságos közlekedést a rendeltetésnek megfelelően használó személyek számára, továbbá biztosítaniuk kell veszély esetén az építmények meghatározott időn belüli kiürítésének lehetőségét. A minimális közlekedő szélességek a közlekedő folyosó jellegzetessége alapján:

7. számú ábra Legkisebb közlekedő folyosó szélességek különböző forgalmi intenzitás mellett [24]

A helyiségek egyenletes, sík, járófelülettel létesüljenek. A burkolatok szilárd, összefüggő, süppedésmentes legyenek, felületi érdességük ne haladja meg az 5 mm-t, csatlakozó burkolati elemek síkfogassága a vonatkozó szabványban előírt értéknek feleljen meg. A felületen elhelyezett rácsok, nyílások legfeljebb 10x10 mm nyílásmérettel rendelkezhetnek

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

34


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

Matt, csillogás- és tükröződésmentes burkolatok illetve felületképzések alkalmazása követelmény. A látássérült személyek közlekedésük során a belső tér érzékeléséhez szükséges információt elsősorban a helyiség 1,20 m alatti területéről nyerik, a magas fényű padlón illetve falfelületeken kialakuló visszatükröződések zavarhatják a tér érzékelését. A

helyiségek

padlóburkolatán

szükséges

helyeken

taktilis

burkolati

jelzésrendszer legyen telepítve (pl. információs pontokhoz irányítva, recepciós pultokhoz vezetve, lépcsőkar felső pihenőjén, stb.).

4.8.

Recepció, információs pultok

4.8.1. Általános szempontok Jegypénztáraknál, kialakítása

az

büféknél,

boltoknál,

akadálymentes

regisztrációnál használhatóság

telepített

pultok

szempontjainak

figyelembevételével történjen. A recepciós, információs pult a könnyű megtalálhatóság és jól érzékelhetőség érdekében tapintható információval, kontrasztképzéssel a térből kiemelésre kerüljön. A recepciós, információs pult alacsony kialakítású szakaszt is tartalmazzon figyelembe véve az alacsonyabb testméretű, valamint kerekesszékes látogató, illetve dolgozó megfelelő használhatóságának biztosítását. Ahol a pultnál írásos tevékenység igénye felmerülhet, ott legyen szemből megközelíthető, térdszabad kialakítású, ülő pozícióban is kényelemesen elérhető pultszakasz kialakítva, amely kerekesszékkel is hozzáférhető. Törekedni kell arra, hogy - ahol releváns -, ott a pultok akadálymentes munkahelyként is működjenek.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

35


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

4.8.2. Tervezési szempontok A kerekesszékkel is hozzáférhető alacsony pultszakasz magassága a padlószint fölött 75-85 cm. A pult általános magassága az álló ember igényeihez igazodva nem haladhatja meg az 110 cm-t. A pult környezetében a kerekesszékkel történő manőverezés helyigénye biztosítandó. A pult kialakításának lehetőségét a 8. számú ábra mutatja.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

36


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

8. ábra recepciós, információs pultok akadálymentes kialakításának lehetősége [20]

Hallássérült személyek számára a szájról olvasás lehetőségét meg kell teremteni. A pult környezetét, megvilágítását úgy kell tervezni, hogy a beszélő személye mögött lehetőleg ne alakuljon ki nagy fénysűrűségű felület, az ügyfélpult és a beszélők személye legyen jól megvilágított. Nagy forgalmú terekben elhelyezett információs pultok esetében ahol hallássérült személyek jelenlétére kell számítani és a háttérzaj a hallássérült személy kommunikációját zavarhatja, ott pultba épített, a hallássérült hallókészülékével közvetlen kapcsolatot létesítő hangerősítő berendezés (FM vagy induktív hurkos rendszer) telepítése javasolt. A hangerősítő berendezés meglétét piktogrammal jelezni szükséges.

9. ábra induktív hurkos hangerősítő lehetséges elhelyezése [20]

A pult térelválasztó üvegezése kerülendő, amennyiben ez nem oldható meg, úgy legyen teljes egészében kinyitható része az akadálymentes kommunikáció biztosítása érdekében.

4.9.

Akadálymentes Illemhely

4.9.1. Általános szempontok Nemektől független használatot biztosító akadálymentes illemhely létesítendő az

ott

tartózkodók

feltételezett

súlypontjának

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

közelében

minimum 37


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

követelményként legalább az épület akadálymentes bejáratának szintjén (jellemzően földszint) továbbá az épület minden olyan akadálymentes használattal érintett szintjén, ahol az ott található közszolgáltatáshoz kapcsolódóan az épület látogatói (pl. időszakos épülethasználók, ügyfelek) részére van fenntartott vizesblokk. Az épületen belül elhelyezendő akadálymentes illemhelyek számát általános esetben az épületekben egyszerre előforduló fogyatékos személyek létszáma és a jelenlétének jellegének alapján kell figyelembe venni. Az akadálymentes illemhely nem alakítható ki kizárólagosan a női és/vagy férfi mosdókon belül elhelyezett fülkékben vagy abból nyílóan, minden esetben nemektől független használatot biztosító akadálymentes illemhely létesítése szükséges. A nemektől független használatot nyújtó illemhely előtér nélkül közvetlenül a közlekedőből-, vagy nemektől függetlenül használható, akadálymentes megközelítést és használhatóságot nyújtó előtérből nyíljon. Az akadálymentes illemhely alaprajzi méretét és berendezéseit úgy kell megválasztani, hogy az a kerekesszéket használó személyek számára is megfelelő használatot biztosítson. A helyiségben található berendezések megközelíthetőek és használhatóak legyenek valamint biztosítva legyen a kerekesszék helyiségen belüli akadálytalan megfordulása. Az

akadálymentes

használatra

szánt

vizesblokkot

folyamatosan

hozzáférhetővé kell tenni, annak lezárása nem fogadható el. A helyiség nagyobb alapterülete miatt az akadálymentes illemhely nem csak a kerekesszéket használó személyek számára megfelelő, a nagycsaládosok, a túlsúlyos emberek, vagy a kísérő személlyel érkező speciális igényű látogatók számára is használhatóvá válik, éppen ezért ezt az illemhelyet számukra is elérhetővé kell tenni (Family toilet).

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

38


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

Legfeljebb 1000 m2 közönségforgalmi területnagysággal bíró épületek esetében, amennyiben külön baba-mama szoba nem létesül, úgy az akadálymentes illemhelyen belül babapelenkázó elhelyezése is szükséges. 1000 m2-nél nagyobb közönségforgalmi területű épületben a kifejezetten erre a célra kialakított, legalább 4 m2 hasznos alapterületű és 1,8 m kisebbik oldalméretű babaápoló (baba-mama) helyiség létesítése szükséges. Az illemhely vész esetén kívülről (közlekedő felől) történő akadálytalan megközelítését biztosítani kell, a helyiségen belül segélyhívó berendezés telepítése szükséges. Nagy létszámú használót egyszerre befogadó épületek, illetve olyan épületek esetében, ahol egy időben egyszerre több mozgásában korlátozott személy tartózkodhat

a

nemektől független

használatot

nyújtó

akadálymentes

illemhelyek mellett a férfi és női illemhelyeken belül egy-egy nagyobb méretű, a WC-berendezés akadálymentes megközelíthetőségét és használhatóságát biztosító fülke kialakításával is lehet akadálymentes illemhelyet kialakítani, mely az akadálymentes WC-mosdó összmennyiségébe beszámítható. A férfi és női illemhelyeken belül, WC csoportonként egy WC-fülke legalább 1,20 m szélességi mérettel valósítandó meg. Az 1000 m2-nél nagyobb közönségforgalmi területű épületben lehetőség szerint legyen a férfi/női illemhelyen belül gyermek méretű WC, mosdó vagy különálló gyermek mosdó létesítendő. A vakok és gyengénlátó személyek számára a nagyobb alapterülettel rendelkező akadálymentes illemhelyek használata nehézségekbe ütközhet, számukra jellemzően a normál férfi illetve női illemhelyek könnyebben használhatóak.

Látásmaradvánnyal

rendelkező

gyengénlátók

számára

előnyös, ha valamennyi – férfi, női és akadálymentes - illemhely berendezési tárgyai, kiegészítői a környezettől jól érzékelhetően elkülönülnek. Ez a berendezési tárgyak és burkolatok kontrasztjának megfelelő megválasztásával biztosítható.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

39


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

A fal- és padlóburkolatok matt, tükröződésmentes felülettel, a padlóburkolatok az igénybevételhez igazodóan csúszásgátolt kialakítással megvalósítandó.

4.9.2. Tervezési szempontok Az akadálymentes illemhely méretének, berendezési tárgyai elhelyezésének és kialakításának biztosítania kell a rendeltetésszerű használatot, a WC-csésze minimum

három

módon

(szemből,

oldalról,

átlósan-szemből)

történő

megközelíthetőségét. Amennyiben egy épületen belül több akadálymentes illemhely létesítésére kerül sor, úgy az eltérő igényekhez igazodva legyen közöttük olyan, amelyben balról és legyen olyan is, amelynél jobbról közelíthető meg a WC-csésze. Olyan létesítményekben, ahol rendszeresen egy időben egyszerre több mozgásában korlátozott személy tartózkodhat, ott - amennyiben az alaprajzi méret lehetővé teszi-, úgy előnyösebb a WC berendezés mindkét oldalán az átüléshez szükséges szabad területet kialakítani. A helyiségben a kerekesszékkel történő 360°-os megforduláshoz szükséges helyigény

biztosítandó!

Az

optimális

helykihasználás

érdekében

a

manőverezési helyigény biztosításához szükséges területként a WC és a mosdó alatti zóna is részben figyelembe vehető. Az átfedéssel érintett terület a konzolosan szerelt WC berendezésnél az elülső éltől számítva 15 cm, mosdó oldalától 15 cm, homlokélétől 35 cm mély terület. A kerekesszékből a WC-re oldalirányból történő átüléshez a WC mellett legalább 90 cm széles, szemből történő átüléshez a WC elülső éle előtt 135 cm hosszú szabad terület biztosítandó, amely zónába semmilyen akadály nem nyúlhat be. Az illemhely ajtaja minden esetben kifelé nyíljon, legalább 90 cm szabad nyílásszélességgel, lehetőleg küszöbmentes kialakítással, belső oldalán padlósíktól mérten 75 cm közötti magasságban vízszintes ajtóbehúzó rúddal ellátott legyen. KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

40


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

Az illemhely berendezési tárgyaival kapcsolatos tervezési szempontok: -

Általános használatra magasított WC berendezés készüljön 46-48 cm ülőmagassággal, elülső kivágás nélküli kialakításban. A WC berendezés elülső élének a hátfaltól mért távolsága 700 mm legyen. A WC csésze lehet lábon álló vagy konzolos kialakítású.

-

Egészségügyi intézmények segítővel igénybe vehető illemhelyein elülső kivágással bíró, 48-55 cm magasságú, "kórházi" WC-berendezés beépíthető.

-

Normál WC berendezés magasító alkalmazásával középületekben nem használható!

-

A WC berendezés mindkét oldalán (a megközelítést biztosító szabad tér felőli oldalán felhajtható) kapaszkodó telepítése szükséges, amely a WC tengelyéhez képest 30-32 cm tengelytávolságra kerüljön elhelyezésre. Amennyiben a WCberendezés tengelyvonalának falsaroktól mért alaprajzi távolsága a 45 cm-t nem haladja meg, úgy a WC-berendezés fal felőli oldalán falra szerelt vízszintes és függőleges szárral is rendelkező kapaszkodó is telepíthető.

-

A kapaszkodók átmérője legalább 32 mm, kör vagy ovális keresztmetszetű legyen.

-

A kapaszkodók megkapaszkodás szempontjából figyelembe vehető vízszintes szárainak telepítési magassága padlószinttől mérten 75 cm legyen. A kapaszkodó hosszát úgy kell megválasztani, hogy az legalább a WCberendezés elülső éléig érjen, de azt legfeljebb 10 cm-el haladja túl.

-

Általános

használatra

fixen

szerelt,

konkáv

peremkialakítású

mosdó

berendezés létesítése szükséges, úgy hogy annak pereme a padlósíktól mérten 85-86 cm magasságba kerüljön. -

A mosdó berendezés szifonja süllyesztett vagy lapos kialakítású legyen a térdszabad terület biztosítása érdekében valamint az égési sérülések elkerülése végett védelemmel legyen ellátva.

-

a mosdóhoz csökkent kézfunkcióval is könnyen működtethető csaptelep telepítendő,

forrázásgátlóval

ellátott

egykaros

keverő

csaptelep,

nyomógombbal indítható vagy elektronikus vezérlésű csaptelep is alkalmazható vízhőfok szabályozással (max. 40°C). -

a mosdó mellett szappanadagoló, a helyiségben automatikus üzemű kézszárító (alsó síkjuk a padlósíktól mérten 800-1100 mm közötti magasságban) illetve

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

41


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

hulladékgyűjtő, a WC mellett WC papír tartó és WC-kefe helyezendő el az akadálymentes elérési magasságok és távolságok figyelembevételével. -

a mosdó az ülő és álló ember magasságához is igazodó fix tükör telepítése javasolt, alsó síkja 90 cm magasságba, felső éle legalább 190 cm magasságra kerüljön.

-

a helyiségben legalább 2 db ruhafogas kerüljön elhelyezésre melynek magassága a padlósíktól mérten 1,00 m és 1,40 m legyen.

-

az illemhelyen belül áramszünet esetén is működőképes segélyhívó berendezés kiépítése szükséges, úgy, hogy a jelzést adó berendezés manipulációs felülete (húzókapcsoló zsinórja, nyomógomb) ülő és földön fekvő pozícióban is elérhető legyen.

-

Az illemhelyen belül jelenlét érzékelővel vagy kapcsolóval indított világítás telepítése javasolt, mozgásérzékelővel működtetett világítási rendszer nem telepíthető.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

42


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

10. számú ábra Akadálymentes vizesblokkok kialakításának szempontjai [23]

4.10. Épületinformációs rendszer Az épületben található funkciókról, szolgáltatásokról az épület jellegétől függően információt kell nyújtani. Az épületben található információt nyújtó pont az intézmény méretétől függően lehet bejárati információs tábla vagy személyes információt nyújtó szolgáltatás (pl. porta, recepció, titkárság). Különböző funkciók esetében a személyes információt nyújtó szolgáltatás eltérő

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

43


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

helyiséget, szolgáltatási pontot jelent. Ennek a helyiségnek vagy pontnak az épületbe lépve egyértelműen azonosíthatónak, jól megtalálhatónak kell lennie. Ha a bejárttól nem látható, akkor irányjelző táblával a helyét a bejárattól indulva követhető módon jelölni szükséges. Szolgáltatás Oktatási intézmények

Hivatal, ügyintézés

Egészségügyi intézmények

Kulturális intézmények

Személyes információt nyújtó szolgáltatás bölcsőde

szolgáltatási pont nem szükséges (nevelőnők elérhetőek az átadóban)

óvoda

szolgáltatási pont nem szükséges (nevelőnők elérhetőek az átadóban)

iskola

porta vagy titkárság

polgármesteri hivatal

önálló recepció/porta vagy okmányirodai információ (amennyiben van sorszámkiadó)/polgármesteri titkárság

földhivatal

önálló recepció/porta vagy központi információ (amennyiben van sorszámkiadó)

posta

központi információ (amennyiben van sorszámkiadó)

bank

központi információ (amennyiben van sorszámkiadó)

háziorvosi rendelő, fogorvosi rendelő, gyermekorvosi rendelő, védőnői szolgálat

porta

szakorvosi rendelő, kórház

porta vagy betegfelvételi pult

művelődési ház, színház, mozi, rendezvényház

porta vagy információs iroda, jegypénztár

könyvtár

porta vagy kölcsönzői pult

múzeum

porta vagy információs iroda, jegypénztár

Sportlétesítmények sportcsarnok, tornaterem, uszoda

porta vagy információs iroda, jegypénztár 8. számú táblázat

Központi információs tábla, tapintható térkép A központi információs tábla és tapintható térkép szükségességének szempontjából az épületet az épületben nyújtott szolgáltatások és épület kialakítás alapján az alábbi kategóriákba kell sorolni:

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

44


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

Jellemző Szolgáltatás alapján

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

leírás Nagyobb épület

az épületben több közszolgáltatás található, amelyek jellemzően több helyiséget is magukba foglalnak (szolgáltatási egységenként pl.4-5 iroda/funkció), vagy az épületben csak egy közszolgáltatás található, amely több helyiséget/funkciót is magába foglal, és az adott közszolgáltatás igénybevételéhez a helyiségek/funkciók többségének megközelítésére szükség van (pl. egy iskolaépület esetében több helyiség/funkció megközelítésre van szükség a szolgáltatás igénybe vételéhez. Egy okmányiroda vagy földhivatal esetében ugyanakkor csak egy ügyfélfogadó helyiség igénybevétele szükséges)

Kisebb épület

az épületben több (legfeljebb 4-5) közszolgáltatás található, de ezek egy-egy helyiséget/funkciót foglalnak magunkba (pl. kistelepülési egészségház ahol háziorvosi rendelő, gyermekorvosi rendelő, védőnői szolgálat és gyógyszertár található, de mindegyik csak egy-egy helyiséget foglal el. ), vagy Az épületben egy szolgáltatás található mely számos helyiséget ölel fel, de a szolgáltatás igénybevételéhez elegendő egy helyiség elérhetősége (pl. földhivatal esetében ügyfélfogadó helyiség elérhetősége), vagy Az épületben egy szolgáltatás található és hozzá kevés funkció/helyiség kapcsolódik.

Épület kialakítása alapján

Összetett épület

az épület több szárnyból áll, melyet nyaktag köt össze (pl. iskolaépület). Az épület alaprajza tagolt, folyosóinak vonalában töréspontok-irányváltások találhatóak. Az épület rendszere, folyosóinak vonala egy központi térből (pl. bejárati előtér) nem belátható

Átlátható épület

az intézmény egy kompakt épületből áll. az épület alaprajza a több azonos funkcionális egység egymásra fűzéséből jön léptre (pl . bölcsőde vagy óvoda épület ahol a csoportszoba egységek logikus rendszerben egy közlekedőről nyílóan sorolva helyezkednek el). helyiségek/funkciók logikus rendszerben egy központi folyosóra felfűzve helyezkednek el 9. számú táblázat

Nagyobb és összetettebb alaprajzú épületek esetében valamint olyan esetben ahol egy épületben több közszolgáltatás érhető el, az épület bejáratához közel (szélfogóban, bejárati előtérben-folyosószakaszon) központi információs tábla KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

45


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

elhelyezése szükséges, melynek tartalmaznia kell az épületben található főbb funkcionális egységek (közszolgáltatást nyújtó egységek, pl. adócsoport, építésügy, anyakönyvvezető, stb.) nevét és megközelíthetőségének irányát. Összetettebb alaprajzú épület esetében a központi információs táblán felsorolt pozíciók helyét célszerű az épület sematikus alaprajzán is jelölni. A megfelelő tájékozódás érdekében több épületből álló komplexum esetén az épületek azonosítására sematikus térképet is javasolt elhelyezni, amelynek már a területre történő beérkezéskor jól láthatónak kell lennie. Kisebb, de összetettebb alaprajzú épületek valamint nagyobb de átláthatóbb alaprajzú épületek esetében központi információs táblára jellemzően nincs szükség, a funkciók/ funkcionális egységek megtalálhatóságát irányjelző táblák hatékonyan biztosítani tudják. Kisebb illetve átlátható alaprajzú épületek esetében központi információs táblára jellemzően nincs szükség, ugyanakkor ezekben az épületekben irányító táblák elhelyezésével legalább a személyes információt nyújtó szolgáltatás (pl. porta, recepció, titkárság) helyét jelölni kell, ha az a bejárattól közvetlenül nem látható vagy elhelyezkedése nem egyértelmű. A látássérültek tájékozódását segítő tapintható térképekre a nagyobb és összetettebb alaprajzú épületek esetében van szükség, de a funkciót megvizsgálva (hány helyiség elérése elengedhetetlenül szükséges és ezek hol találhatóak) jellemzően szükséges biztosítani tapintható térképet a kisebb alapterületű de összetett épületek esetében is. Nem szükséges tapintható térképet elhelyezni olyan épületben, amelyet állandó használói kör vesz igénybe (pl. iskola vagy óvoda, ahol az épületet huzamosan, több éven keresztül folyamatosan ugyanazok a gyermekek és szüleik, azaz állandó használói kör veszi igénybe). Nem elengedhetetlenül szükséges tapintható térkép olyan épületekben sem, ahol a bejáratnál személyes segítség rendelkezésre áll.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

46


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

Központi

információs

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

tábla

illetve

tapintható

térkép

alkalmazásának

szükségessége az épület jellemzői alapján:

Összetett épület Átlátható épület

Nagyobb épület

Kisebb épület

Központi információs tábla

Irányító tábla

Tapintható térkép/hangostérkép

Tapintható térkép/hangostérkép

Irányító tábla

10. számú táblázat

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

47


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

5.

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: Felhasznált irodalom 2. sz. melléklet: Az irányelv készítésekor érvényes, vonatkozó jogszabályok 3. sz. melléklet: Segédletek (követelmények megértését segítő ábralapok) 4. sz. melléklet: a Műszaki Irányelvet Alátámasztó Dokumentum

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

48


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

1. sz. melléklet

Felhasznált irodalom Szabványok [1]

ISO 21542, Building construction — Accessibility and usability of the built

environment, [2]

ISO 7176-5, Wheelchairs — Part 5: Determination of dimensions, mass and

manoeuvring space, [3]

ISO 23599, Assistive products for blind and visionimpaired persons — Tactile

walking surface indicators, Nemzetközi irodalom

[4]

LIDWELL, W., HOLDEN, K., BUTLER, J: Universal Principles of Design, Rockport Publishers, Inc., 2003, ISBN-13: 978-1-59253-007-6

[5]

ARTHUR, P., PASSINI, R.: Wayfinding – People, Signs, and Architecture, McGraw-Hill Ryerson, 2002, ISBN 0-9731822-0-2

[6]

SMITSHUIJZEN, E.: Signage Design Manual, Lars Müller Publishers, 2007, ISBN 978-3-03778-096-1

[7]

UEBELE, A.: Signage Systems & Information Graphics, Thames & Hudson, 2007, ISBN 978-0-500-51379-8

[8]

COUNCIL OF EUROPE: Resolution ResAP(2007)3 “Achieving full participation through universal design”, Strasbourg, 2007

[9]

Design Guidelines for elderly and disabled person’ housing, Danish Centre for technical aids for rehabilitation and education, Koppenhága, 1997, ISBN 8789407-64-4

[10]

PELOQUIN, A.: AIA: Barrier-Free Residental, McGraw-Hill, Inc., 1994, Design, ISBN 0-07-049326-x

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

49


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

[11]

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

Access Series: Design Guidelines for Accessible Outdoor Recreation Facilities, Canadian Paraplegic Assoc., Ottawa, Ontario, March 1994, ISBN 0662-22142-7

[12]

Sovrummet För Dej som ar rörelsehindrad, Handikappinstitutet, 1991, ISBN 91-86310-95x

[13] JANE STONEHAM, J, THODAY, P.: Landscape Design for Elderly and Disabled People, Garden Art Press, 1996, ISBN 1-870673-20-4 [14]

Tilgaengelighed og Arkitektur, Center for Tilgaengelighed, 2000, ISBN 8789407-80-6

[15]

Lidmar, K.: Tillganglighetens estetik Bostader, Svensk Byggtjanst AB, 2002, ISBN 91-7333-014-0

Hazai szakirodalom

[16]

PANDULA A.: Az Egyetemes Tervezés, Épített Környezetért Alapítvány, 2006

[17]

FISCHL G., PANDULA A.: Tervezési Segédlet az akadálymentes épített környezet megvalósításához, Váti Kht., 2002

[18]

NOVÁK Á., SZABÓ P.: Akadálymentesség és egyetemes tervezés építészeti szempontjai, műszaki követelményei, FSZK, 2009, ISBN 978-615-5043-28-4

[19]

NOVÁK Á., ZSILINSZKY GY.: Közigazgatási továbbképzés, FSZK, 2009, ISBN 978-615-5043-37-6

[20]

RUTTKAY Á.: Akadálymentesség és egyetemes tervezés belsőépítészeti szempontjai, műszaki követelményei, FSZK, 2009, ISBN 978-615-5043-29-1

[21]

GOSZTOM A., HARGITAI L.: Akadálymentesség és egyetemes tervezés csomagolástervezői, tipográfiai szempontjai, követelményei, 2009, FSZK, ISBN 978-615-5043-33-8

[22]

KELE M.: Jogi, törvényi szabályozások, 2009, FSZK, ISBN 978-615-5043-215

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

50


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

[23]

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

PANDULA A., FISCHL G., P.FARKAS ZS., ZSILINSZKY GY., MERIALES FISCHL, C.: Tervezési Segédlet az akadálymentes épített környezet megvalósításához, ÖTM, 2007, ISBN 978-963-7380-12-9

[24]

PANDULA, A. (ED.): Segédlet a közszolgáltatásokhoz való egyenló esélyű hozzáférés megteremtéséhez - komplex akadálymentesítés, FSZK, 2009, ISBN 978-963-87899-7-6

[25]

FISCHL G., PANDULA A.: Akadálymentes Építészet/Accessible Design, Tankönyv, 1999

[26]

ZALABAI P., VÍZVÁRDI A.: Az élő Otthon, Motiváció Alapítvány, 2003, ISBN 963 206 1837

[27]

Akadálymentes Környezet, AKAD-98/1 CD-ROM, Hörcsik CAD Kft., Budapest, 1998

[28]

PARTI M., MELLES F. (ED:): Liget Budapest - Akadálymentesítési koncepció, LIGET MÉRNÖK Konzorcium., Budapest, 2016

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

51


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

2. sz. melléklet Az irányelv készítésekor érvényes, vonatkozó jogszabályok 1998. évi XXVI. Törvény (Esélyegyenlőségi törvény) 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 253/1997 (XII. 20.) Kormányrendelet (OTÉK többször módosított) 2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 1996. évi XXXI. Törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 54/2014 (XII. 05.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

52


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

3. sz. melléklet

Segédletek Ábragyűjtemány a követelmények értelmezéséshez M.3.1. Korlátozott cselekvőképességű emberek közlekedési jellemzői

Forrás: [18]

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

53


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

Forrás: [18]

Forrás: [20]

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

54


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

M.3.2. Épületek bejáratainak kialakítási szabályai

Forrás: [18]

Forrás: [18]

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

55


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

M.3.3. Szintáthidaló szerkezetek kialakításának szabályai Lépcsők és korlátok

Forrás: [20]

Forrás: [18]

Rámpák és korlátok

Forrás: [18]

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

56


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

57


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

Személyfelvonók

Forrás: [18]

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

58


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

M.3.4. Közlekedő területek kialakításának szabályai

Forrás: [18]

Forrás: [20]

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

59


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

M.3.5. Akadálymentes illemhelyek kialakítási szabályai

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

60


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

Forrás: [18]

M.3.6. Éttermek, konyhák kialakítási lehetőségei

Forrás: [18]

Forrás: [20]

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

61


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

Forrás: [20]

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

62


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

Forrás: [20]

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

63


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

M.3.7. Üzlethelyiségek kialakítási lehetőségei

Forrás: [20]

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

64


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

M.3.7. Nézőterek, előadótermek kialakítási lehetőségei

Forrás: [20]

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

65


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

Forrás: [20]

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

66


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

M.3.8. Kiállító terek kialakítási lehetőségei

Forrás: [20]

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

67


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

M.3.9. Épületinformációs rendszerek, vezetősávok kialakítási lehetőségei

Forrás: [24]

Forrás: [1]

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

68


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

Forrás: [1]

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

69


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

Taktilis jelelek elhelyezése

Forrás: [1]

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

70


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

Forrás: [1]

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

71


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

Forrás: [1]

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

72


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-03/2016_pv1.0

Forrás: [1]

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

73

Profile for ÉMI Nonprofit Kft.

Akadálymentesítés követelményei eltérő rendeltetésű épületek esetén  

Építésügyi Műszaki Irányelv-tervezet

Akadálymentesítés követelményei eltérő rendeltetésű épületek esetén  

Építésügyi Műszaki Irányelv-tervezet

Advertisement