Page 1

ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0 ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET (MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG)

Épületgépészeti légtechnika

ÉMI Nonprofit Kft. 2016

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

Összeállította, a tervezet előkészítéséért felelős: Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. 2000 Szentendre, Dózsa György út 26.

A tervezet kidolgozásban közreműködött: Haszmann Iván Fenyvesi Gábor

Az irányelv elfogadásáért felelős Építésügyi Műszaki Szabályozási Bizottság: Elnök: 

az építésügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium építésügyi feladatok ellátásában közreműködő szakmai vezetője

Tagok: 

Magyar Építész Kamara,

Magyar Mérnöki Kamara,

Magyar Szabványügyi Testület,

ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Nonprofit Kft.,

Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Kft.,

Országos Atomenergia Hivatal,

BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság,

képviselője.

Szerkesztette: Fenyvesi Gábor

A kézirat lezárva: 2017.április Az MSZB által elfogadott Építésügyi Műszaki Irányelv (ÉpMI) irányelv elektronikus formában hozzáférhető az Építésügyi Műszaki Adattár honlapján

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

2


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

Előszó az ÉpMI-xx-xx-xx/20xx irányelv 1. kiadásához A 2016-2018-as években a KÖFOP program keretében lehetőség nyílik jelentős számú új irányelv kidolgozására és közreadására. Az Építésügyi Műszaki Irányelvek olyan területeken nyújtanak hatékony segítséget, ahol szabványok vagy jogszabályok nem adnak kellő útmutatást. Ezen irányelvek alkalmazása önkéntes, amennyiben azonban szerződés műszaki részében vagy MMT-ben kerül rögzítésre – kötelező érvényű lehet. Az Építésügyi Műszaki Irányelveket az Építésügyi Műszaki Szabályozási Bizottság által létrehozott munkacsoportok készítik. Az Építésügyi Műszaki Irányelvek elfogadásáért felelős Építésügyi Műszaki Szabályozási Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározottakon túl – a) figyelemmel kíséri a műszaki haladás vívmányait, elemzi az építésüggyel kapcsolatos hazai és nemzetközi tapasztalatokat, valamint b) szükség szerint, de legalább 10 évente felülvizsgálja az építésügyi műszaki irányelveket és tartalmukat indokolt esetben módosítja. Ezen irányelv célja, hogy a komfort- és ipari légtechnikai berendezések szakszerű tervezését elősegítse. Meghatározza a szellőztető és klimatizáló berendezések szerkezeti elemeivel szemben támasztott legfontosabb követelményeket és azokat az alapadatokat, amelyek megadása a tervezési feladat megoldásához feltétlenül szükségesek. Iránymutatást kíván adni a tervezőknek, hogy melyek azok a legfontosabb szabályok, előírások, amelyeket a tervezés során be kell tartani, illetve figyelembe kell venni. Az irányelv útmutatást ad a légtechnikai berendezések műszaki átvétele során elvégzendő műszeres mérések lefolytatására és segítséget nyújt a szakszerű üzemeltetés végrehajtásához. Az ÉMI Nonprofit Kft. egyéb területeken is a szakmai közmegegyezést és műszaki optimumot keresve –további irányelvek megjelentetését tervezi. KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

3


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

Tartalomjegyzék A MŰSZAKI IRÁNYELV CÉLJA, HATÁLYA ................................................... 6

1. 1.1.

A műszaki irányelv hatálya: ........................................................................... 6

1.2.

Általános előírások: ....................................................................................... 6 ALAPFOGALMAK, MEGHATÁROZÁSOK ..................................................... 6

2.

3. A LÉGTECHNIKAI RENDSZEREKKEL ÉS BERENDEZÉSEKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK ........................................................................ 18 3.1.

Ventilátorokkal/ klímaberendezésekkel szemben támasztott követelmények 18

3.2.

Statikus elektromosság, érintésvédelem: .................................................... 18

3.3. Légcsatornák, Gépek, szerkezeti elemek korrózió elleni védelme és hőszigetelése: ....................................................................................................... 18 3.4.

Szerkezetek, gépi berendezések helyigénye elhelyezése: .......................... 19

3.5.

A ventilátorok kiválasztásának szempontjai: ............................................... 19

3.6.

Üzembiztonság: ........................................................................................... 21

3.7.

A ventilátor meghajtómotorjának kiválasztása: ............................................ 21

3.8.

Légcsatornák anyagminősége, kialakítása .................................................. 22

3.9.

Légcsatornák nyomvonala: .......................................................................... 22

3.10. Légcsatornák méretezése: .......................................................................... 24 3.11. Léghevítők: .................................................................................................. 28 3.12. Szűrők, porleválasztók ................................................................................ 33 3.13. Vizes hőcserélők: ........................................................................................ 36 3.14. Gőzbefúvás: ................................................................................................ 41 3.15. Léghűtőtest: ................................................................................................. 41 A TERVEZÉSHEZ SZÜKSÉGESEK ALAPADATOK ÉS JELLEMZŐK ........ 43

4. 4.1.

Egyeztetés a megrendelővel: ...................................................................... 43

4.2.

A beruházó/üzemeltető tervadat szolgáltatása a tervező felé: .................... 45

4.3. A légtechnikai berendezés üzemeltetéséhez rendelkezésre álló energiafajták közlése: ................................................................................................................. 46 4.4.

A tervezéskor figyelembe veendő meteorológiai körülmények: ................... 46

4.5.

Földalatti helyiségek: ................................................................................... 47

4.6.

Szakaszos üzemű berendezések: ............................................................... 47

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

4


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

A LÉGTECHNIKAI BERENDEZÉSEK KIVÁLASZTÁSÁNAK SZEMPONTJAI 47

5. 5.1.

Egészségügyi követelmények: .................................................................... 47

5.2.

Fiziológiai követelmények: ........................................................................... 48 SZELLŐZTETÉSI MÓDOK ............................................................................ 49

6. 6.1.

TERMÉSZETES SZELLŐZTETÉS.............................................................. 49

6.2.

MESTERSÉGES SZELLŐZTETÉS ............................................................. 52 KLÍMABERENDEZÉSEK ............................................................................... 66

7. 7.1.

Klímaberendezések létesítése:.................................................................... 66

7.2.

Klímaberendezés tervezési adatai:.............................................................. 67

7.3.

Központi- és egyedi klímaberendezések: .................................................... 70

7.4.

Nagynyomású klímaberendezések:............................................................. 72

7.5.

Méretezési eljárások:................................................................................... 73

7.6.

Szabályozás: ............................................................................................... 74

7.7.

Hűtési módozatok klímaberendezésekben: ................................................. 74 KÖDTELENÍTŐ BERENDEZÉSEK ................................................................ 76

8. 8.1.

Ködtelenítő berendezések létesítése ........................................................... 76

8.2.

Méretezési alapok: ...................................................................................... 77

8.3.

Központi és egyedi ködtelenítő berendezés: ............................................... 77 SZABÁLYOZÁS ............................................................................................. 78

9. 9.1.

A szabályozásról általában: ......................................................................... 78

9.2.

Szabályozási feladatok a levegőtechnikában: ............................................. 78

9.3.

Ellenőrzés és jelzés: .................................................................................... 80

9.4.

Távvezérlés és távjelzés: ............................................................................ 81

10.

Felhasznált irodalom: ................................................................................... 82

10.1. Az Irányelv kidolgozásához felhasznált irodalom: ....................................... 82 10.2. A tervezési munka során figyelembe veendő rendeletek, előírások: ........... 82 10.3. Érvényes szabványok: ................................................................................. 82

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

5


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

1.

A MŰSZAKI IRÁNYELV CÉLJA, HATÁLYA

1.1.

A műszaki irányelv hatálya: A műszaki irányelv – továbbiakban: MI – hatálya kiterjed minden újonnan épülő és felújításra kerülő épület légtechnikai berendezéseinek, ezen belül a szellőztető -, klíma-, ködtelenítő-, és ipari szellőztető berendezések és tartozékaik tervezésére, kivitelezésére és műszaki átvételére.

1.2.

Általános előírások: Minden állandó-, vagy huzamos emberi tartózkodásra használatos helyiségben ki

kell

elégíteni

a

helyiség

számára

előírt

egészségügyi

és

komfortkövetelményeket, a helyiség használati ideje alatt a teljes tartózkodási zónában, a megengedett tűréshatárokon belül. Amennyiben az előírt követelmények

más

módon

nem

biztosíthatók,

azokat

megfelelő,

gazdaságosan üzemelő légtechnikai berendezésekkel kell ellátni. Ipari létesítményeket, olyan légtechnikai berendezéssel kell ellátni, amely kielégíti a technológiai- és a helyiségben tartózkodó személyek számára vonatkozó egészségügyi követelményeket.

2.

ALAPFOGALMAK, MEGHATÁROZÁSOK

2.1.

Tartózkodási zóna: A helyiség azon része, amelyben az azt használó személyek a helyiség rendeltetésszerű használata közben tartózkodnak.

2.2.

Klimatizált tér: Azon helyiséget jelenti, amelyben a klimatizáló berendezés segítségével tartani kell – technológiai vagy komfort célokra – az előírt belső légállapotokat.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

6


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

2.3.

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

Vetőtávolság: A levegőbefúvó szerkezettől mért azon távolság, ahol a légsugár tengelymenti sebessége egy meghatározott (0,2-0,5 m/s) értékre csökken.

2.4.

Depressziós szellőztetési mód: A szellőztető berendezés működésekor, a szellőztetett helyiségben a külső környezetnél kisebb nyomást tart fent.

2.5.

Túlnyomásos szellőztetési mód: A szellőztető berendezés működésekor, a szellőztetett helyiségben a külső környezethez képest nagyobb nyomást tart fenn.

2.6.

Kiegyenlített szellőztetés: A szellőztetett helyiségben a külső környezetével azonos nyomás uralkodik.

2.7.

Külső levegő: Az épületet körülvevő külső légtérből beszívott levegő.

2.8.

Keringtetett levegő: A szellőztetett helyiséget elhagyó levegő, amelyet újból a helyiségbe szállítunk.

2.9.

Külső keringtetett levegő keveréke: Az épületet körülvevő külső légtérből beszívott és a helyiséget elhagyó levegő keveréke.

2.10. Szellőztető levegő: A szükség szerint előkezelt levegő, amelyet a szellőztetett helyiségbe befújunk.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

7


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

2.11. Helyiséglevegő: A szellőztetett helyiség levegője. Jellemzői a helyiségben mérhető átlag értékek. 2.12. Kötelező friss légmennyiség: Az a legkisebb frisslevegő mennyiség, amelyet a szellőztető berendezésnek működése közben állandóan be kell juttatnia a szellőztetett helyiségbe. 2.13. Elszívott levegő: A szellőztetett helyiséget elhagyó levegő. 2.14. Kidobott levegő: A szellőztető berendezésből az épületet körülvevő külső légtérbe távozó levegő. 2.15. Munkapont: A légcsatornahálózat és a csatlakozó ventilátor egyensúlyi állapota. Annak a légmennyiségnek a szállításakor áll be, amely mellett a ventilátor össznyomásemelkedése egyenlő a légcsatorna összellenállásával. Stabil munkapont: az a munkapont, amely a rendszer megzavarása után önmagától ismét beáll. 2.16. Össznyomás növekedés: A ventilátor össznyomás növekedésén a nyomóoldali össznyomás (statikus és dinamikus) és a szívóoldali össznyomás (statikus és dinamikus) abszolút értékének összege értendő (mert a szívóoldali össznyomásnövekedés negatív előjelű a légköri nyomáshoz képest). Δpö = pnyst + pnyd - pszst - pszd Δpö = pnyö - pszö

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

8


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

2.17. Statikus nyomás A ventilátor statikus nyomásnövekedésén a nyomó oldali statikus nyomás és a szívó oldali statikus nyomásnövekedés abszolút értékének az összege értendő. Δpst = pnyst - pszst - pszd 2.18. Légcseretényező: Az a szám, amely megmutatja, hogy a szellőztető levegő óránkénti mennyisége hányszorosa a helyiség térfogatának. 2.19. Kiszorításos szellőztetés: A szellőztető levegő kis sebességgel, a helyiség teljes keresztmetszetét kitöltve, az egész helyiségen végigáramlik. 2.20. Sugárszellőztetés: A szellőztető levegő viszonylag nagy sebességgel áramlik a tartózkodási zónához, amelyen a hőtani komfortérzetnek megfelelő sebességgel átáramolva elhagyja a helyiséget. 2.21. Biztonsági szellőztető berendezés (vészszellőzés): Olyan szakaszosan működő szellőztető berendezés, amely akkor lép működésbe, ha a szellőztetett térben a mérgező-, vagy robbanásveszélyes anyag az előírt határértéket meghaladó mennyiségben szabadul fel. 2.22. Általános szellőztetés: A szellőztető levegő a szellőztetett helyiség egész légterét átöblíti. 2.23. Helyi szellőztetés: A szellőztető levegő a helyiség légterének csak meghatározott részét öblíti át.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

9


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

2.24. Befúvásos szellőztetés: A szellőztető levegőt a helyiségbe ventilátor szállítja. Az elmenő levegő a helyiségből természetes úton (túlnyomás hatására) távozik. 2.25. Elszívásos szellőztetés: Az elmenő levegőt a helyiségből ventilátor szállítja. A szellőztető levegő a helyiségbe természetes úton (depresszió hatására) lép be. 2.26. Befúvó- és elszívó szellőztetés: A szellőztető levegőt a helyiségbe és az elmenő levegőt a helyiségből ventilátor(ok) szállítja(ják). 2.27. Egyedi szellőztető berendezés: A helyiség(ek) szellőztetését megvalósító egy, vagy több készülék a szellőztetett helyiségben, vagy annak közvetlen szomszédságában helyezkedik el. 2.28. Központi szellőztető berendezés: A helyiség(ek) szellőztetését külön gépházban elhelyezett berendezés látja el, amely a helyiséggel (helyiségekkel) légcsatornával (légcsatornákkal) van összekötve. 2.29. Folytonos szellőztetés: A szellőztetés a helyiség rendeltetésszerű használata alatt folyamatos. 2.30. Szakaszos szellőztetés: A szellőztetés a helyiség rendeltetésszerű használata alatt megszakításos, szellőztetés és szellőztetési üzemszünet váltakozva követi egymást. 2.31. Csak frisslevegővel üzemelő szellőztető berendezés: Olyan

szellőztető

berendezés,

amelynek

szellőztető

levegője

mindig

frisslevegő, elmenő levegője minid távozó levegő. KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

10


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

2.32. Keringtetéses üzemű szellőztető berendezés: Olyan szellőztető berendezés, amelyben mód van arra, hogy a szellőztető levegőt a friss és az elszívott levegő keverékeként állítsuk elő. 2.33. Hővisszanyerő berendezéssel ellátott szellőztető berendezés Olyan szellőztető berendezés, ahol a távozó levegő hő-, esetleg páratartalmát úgy hasznosítjuk, hogy a friss- és a távozó levegő egymással nem keveredik. Jellemző változatai: -

keresztáramú lemezes hővisszanyerő,

-

forgódobos hővisszanyerő (hő- és páratartalom visszanyerés - nem követelmény az elszívott és befújt levegő 100%-os elkülönítése),

-

közvetítőközeges hővisszanyerő - a befújt és az elszívott levegőt 100%-ban szétválasztja.

2.34. Ventilátor hatásfoka: A hasznos teljesítmény és a bevezetett teljesítmény hányadosa



Phasznos 100 pbevezetett

[%]

ahol: A hasznos teljesítmény a V [m3/s] szállított térfogatáram és a Δpö [Pa] össznyomás-növekedés szorzata. Phasznos  pö V

[W]

Pbevezetett - a ventilátor tengelyére bevezetett teljesítmény [W] 2.35. Ventilátor teljesítmény szükséglete: A ventilátor teljesítmény szükséglete a Pbevezetett 

Phasznos

[W]

ahol η a hidraulikai hatásfok, a volumetrikus hatásfok és a mechanikai hatásfok szorzatából számítható

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

11


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

2.36. Határszemcse méret: Az a legkisebb porszemcse méret, amellyel egyenlőt, illetve amelynél nagyobbat a légszűrő (porleválasztó készülék) még gyakorlatilag 100%-ig leválaszt a légáramból. 2.37. Frakció hatásfok: Légszűrő frakcióhatásfok az a százalékban kifejezett viszonyszám, amely megmutatja, hogy a légszűrő a hozzáérkező légáram meghatározott méretű portartalmának hányadrészét választja le: E fX 

S lex  100 Sx

[%]

Slex [mg/m3] -a légáramból leválasztott X méretű porszemek mennyisége SX [mg/m3]

-a szűrőhöz érkező légáram X méretű porszemekből álló tartalma.

2.38. Légszűrő összhatásfok: A légszűrő összhatásfoka az a százalékban kifejezett viszonyszám, amely megmutatja, hogy a légszűrő a hozzáérkező légáram összes portartalmának hányadrészét választja le:

EÖ 

Sle  100 S

[%]

Sle [mg/m3]

-a légáramból leválasztott pormennyiség

S [mg/m3]

-a szűrőhöz érkező légáram összes portartalma

2.39. Klímaberendezés: Klímaberendezésnek

nevezzük

azokat

a

légtechnikai

berendezéseket,

amelyekben egy szabályozó berendezés segítségével a levegő állapotát – hőmérsékletét és légnedvességét

– állandó értéken

tartani, illetőleg

meghatározott program szerint változtatni lehet.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

12


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

2.40. Félklíma berendezés: Félklíma berendezésnek nevezzük azokat a légtechnikai berendezéseket, amelyekben a levegő egy állapotjelzőjét (hőmérsékletét) állandó értéken lehet tartani, vagy program szerint változtatni, azonban a levegő más jellemzői nem szabályozottak. 2.41. Légnedvesítő berendezések: Azok a berendezések, amelyek a levegő nedvesítésére szolgálnak, és az egyéb jellemzők (pl. hőmérséklet) nagyobb tartományon belül változhatnak. 2.42. Léghűtő berendezések: Azok a légtechnikai berendezések, amelyekben a cél csak a levegő entalpiájának csökkentése, míg a levegő más jellemzői nagyobb tartományon belül ingadozhatnak. 2.43. Központi klímaberendezés Központi klímaberendezésnek azt a berendezést nevezzük, amely egy gépházból látja el kezelt levegővel az egész épületet. 2.44. Zóna klímaberendezés: Zóna klímaberendezésnek nevezzük azt a berendezést, amely egy központból nagyobb számú, azonos funkciójú, vagy tájolású helyiséget lát el, kezelt levegővel. 2.45. Helyi klímaberendezés: Helyi klímaberendezésnek nevezzük azt a berendezést, ahol a klímatizálást létesítő berendezés magában a klímatizált térben, vagy közvetlen közelében van elhelyezve. A helyi klímaberendezések csoportjaiban is megtalálható. -

félklíma berendezés

-

léghűtő berendezés

-

légnedvesítő berendezés

aszerint, hogy a készülék milyen feladatok elvégzésére alkalmas. KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

13


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

2.46. Ködtelenítő berendezés: Ködtelenítő berendezésnek nevezzük azokat a légtechnikai rendszereket, amelyek segítségével a kezelendő levegő nedvességét annyira csökkenteni lehet, hogy az sem technológiai, sem egészségügyi szempontból nem káros. Az automatikus működésű ködtelenítő berendezés alkalmas arra, hogy a levegő nedvességtartalmát meghatározott átlagértéken tartsa, s ezzel a ködképződést megakadályozza. 2.47. Friss levegővel üzemelő klímaberendezés: Friss levegővel üzemelő klímaberendezésben csak a külső, nem szennyezett levegőt használjuk fel. 2.48. Előkeveréssel üzemelő klímaberendezés: Az a berendezés, amely a friss és a kezelt térből visszaszívott (keringtetett) levegő keverékét a központi légkezelés előtt keveri össze. 2.49. Utókeveréssel üzemelő klímaberendezés: Klímatizált térből visszaszívott (keringtetett) levegőt a frisslevegő kezelése utáni szakaszban keveri össze. 2.50. Elő- és utókeveréssel üzemelő klímaberendezés: Elő- és utókeveréssel üzemelő klímaberendezés esetében a kezelés előtt és után – tehát helyen – történik a klímatizált térből visszaszívott (keringtetett) levegő bekeverése. 2.51. Hővisszanyerő berendezéssel ellátott klímaberendezés Olyan klímaberendezés, ahol a távozó levegő hő-, esetleg páratartalmát úgy hasznosítjuk, hogy a friss- és a távozó levegő egymással nem keveredik (lásd Hővisszanyerő berendezéssel ellátott szellőztető berendezés).

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

14


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

2.52. Nagynyomású és nagysebességű klímaberendezés: Nagynyomású és nagysebességű klímaberendezés alatt azokat a rendszereket értjük, amelyeknél az elosztó- és gyűjtő légcsatorna hálózatban a levegő sebessége 15 [m/s] vagy annál nagyobb. 2.53. Klímakonvektor: Klímakonvektorok olyan hűtő-fűtő berendezések, amelyeket a helyiségen belül helyezünk el, a hűtő-fűtő energiát egy külső energiatermelő berendezésből kapják, ami lehet egy központi fűtő-, vagy hűtőgép, illetve lehet egy olyan kültéri egység (fan-coil berendezés), ami csak egy, vagy néhány klímakonvektort lát el hűtési- illetve fűtési energiával. A klímakonvektorokba belépített ventilátor, vagy csak a helyiség levegőjét keringeti, vagy egy központi légkezelőtől szállítanak hozzá előkezelt friss levegőt, amellyel a helyiségből visszaszívott levegőt keveri. A klímakonvektorok különböző változatban készülnek, ennek megfelelően elhelyezhetők falszerkezet mellett, vagy a mennyezeten, illetve álmennyezetbe integrálva. 2.54. Splitklíma: A split (osztott) klímaberendezések két részegységből, kültéri és beltéri egységből állnak. 2.55. Mono Split klíma: Olyan klímaberendezés, amely egy helyiség fütésére – hűtésére szolgál, egy kültéri és egy beltéri egységből áll. 2.56. Multi Split klíma: Multi split klímák esetén egy kültéri egységhez több beltéri egység tartozik.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

15


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

2.57. Inverteres Split klíma: A beépített fokozatmentes teljesítményszabályozó (inverter) miatt az inverteres split klíma folyamatosan üzemel, mindig pontosan csak akkora teljesítménnyel, ami a kívánt hőmérséklet eléréséhez szükséges. 2.58. Zajcsillapítás: A zajforrás hangteljesítményszintjének csökkentése valamely szerkezetben. 2.59. Hangteljesítmény Tetszőleges felületen időegység alatt átáramló hangenergia mennyiség átlagértéke (watt). 2.60. Hangteljesítmény szint: Zajforrás decibelben (dB) kifejezett hangteljesítménye

L p  10 lg

P 1012

[dB]

P [watt] - hangteljesítmény 2.61. Hangnyomás: Statikus nyomás: A közeg egy tetszőleges pontjában a hanghullám megjelenése előtt uralkodó nyomás. Pillanatnyi hangnyomás: A mérhető és statikus hangnyomás különbsége. Effektív vagy tényleges hangnyomás: Valamely időköz egyes pillanatnyi hangnyomásainak négyzetes középértéke. t

peff

1  pt2 dt  T0

pt – pillanatnyi hangnyomás T - időköz t – idő

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

16


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

2.62. Hangnyomásszint: Hangnyomás decibelben (dB) kifejezett értéke:

n p  20 lg

p 2  104

[dB]

p – hangnyomás [bar], vagy

n p  20 lg

p 2,04  106

[dB]

p – hangnyomás [kp/m2] 2.63. Hangintenzitás: Egységnyi felületen, rá merőleges irányban időegység alatt átáramló hangenergia mennyiség átlag értéke [watt/m2]. 2.64. Hangintenzitás szint: Hangintenzitás decibelben (dB) kifejezett értéke.

nI  10 lg

I 1012

[dB]

I – hangintenzitás [watt/m2] 2.65. Hangosság: [son] Lineáris jellegű szubjektív hangosságmérték. Az 1000 Hz frekvenciájú, 40 dB hangnyomásszintű hangossága 1 son. 2.66. Hangosságszint: [phon] Logaritmikus

jellegű

szubjektív

hangosságmérték.

A

hangosságszint

számértéke annak az 1000 Hz frekvenciájú hangnak a hangnyomásszintje, amelyet az illető hanggal egyenlő hangosságszintűnek (hangosnak) érzünk. 2.67. Hallásküszöb: Az a legkisebb hangnyomásszint, amelyet az átlagos hallású ember hallószerve csendes környezetben még érzékel.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

17


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

2.68. Hallás felső határa: Az a hangnyomásszint, amely felett az ember hallószerve sérülést szenved. 2.69. Megengedett zajszint: Az a hangnyomásszint spektrum, amelyet a helyiségbe keletkező zajszintmérő hangnyomás spektruma sehol nem lép túl.

3.

A LÉGTECHNIKAI RENDSZEREKKEL ÉS BERENDEZÉSEKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK

3.1.

Ventilátorokkal/

klímaberendezésekkel

szemben

támasztott

követelmények

3.2.

-

csendes üzem

-

könnyű kezelés, ellenőrzés, karbantartás

-

esztétikus megjelenés,

-

energia hatékony üzemelés

Statikus elektromosság, érintésvédelem: Statikus

elekrtomosságból

eredő

robbanásveszély

elkerülésére,

illetve

érintésvédelmi okokból a berendezés fémes részeit be kell kötni az épület egyenpotenciál (EPH) hálozatába! (MSZ HD 60364-4-41:2007 Kisfeszültségű villamos berendezések. 4-41. rész: Biztonság. Áramütés elleni védelem) 3.3.

Légcsatornák, Gépek, szerkezeti elemek korrózió elleni védelme és hőszigetelése: A

gépek,

szerkezetek,

berendezések

korrózió

elleni

védelméről

és

hőszigetelésének kialakításáról a tervdokumentációnak megfelelő módon rendelkeznie kell.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

18


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

3.4.

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

Szerkezetek, gépi berendezések helyigénye elhelyezése: A szerkezetek, gépek elhelyezésére, üzembe helyezésének, karbantartásának helyigényére a tervezéskor ügyelni kell!

3.5.

A ventilátorok kiválasztásának szempontjai: A ventilátorokat a gyártók katalógusában szereplő adatok figyelembe vételével az alábbi szempontok szerint kell kiválasztani. -

A ventilátor és a hozzákapcsolt légcsatorna hálózat munkapontja (szükséges légszállítás és a hozzá tartozó össznyomás növekedés) adott hőmérséklet mellett, energetikai szempontból a legoptimálisabb fordulatszámon,

hatásfokú,

stabil

tartományban

legyen.

Amennyiben a gyártó által közölt jelleggörbének a hőmérséklet és fordulatszáma

nem

egyezik

az

általunk

tervezett

adatokkal

(hőmérséklet és fordulatszám), akkor a gyártmányismertetőben megadott adatokat a tervezett értékekre át kell számítani és ennek alapján

kell

a

gyártmányismertető

ventilátort csak

a

kiválasztani. statikus

Amennyiben

a

nyomás-szállítómagasság

jelleggörbét tartalmazza, akkor az ősznyomás-szállítómagasság jelleggörbét meg kell szerkeszteni. A ventilátor által létrehozott össznyomás emelkedésnek fedeznie kell a ventilátorra kapcsolt légcsatornahálózat súrlódási és alaki ellenállásának, valamint a kiáramló levegő dinamikus nyomásának összegét. -

Párhuzamosan, jelleggörbéjét

vagy az

sorosan

egyes

kapcsolt

ventilátorok

ventilátorok jelleggörbéjéből

közös kell

szerkesztéssel meghatározni. A ventilátorcsoport jelleggörbéjét és a hozzá csatlakoztatott légcsatornahálózat közös munkapontját a ventilátorok közös jelleggörbéjén kell meghatározni. -

Az egyes ventilátorok munkapontját a saját jelleggörbéjükön kell meghatározni.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

19


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

-

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

A ventilátor fordulatszámát a szükséges ventilátorteljesítmény ismeretében, az akusztikai követelmények, és a gyártó által meghatározott legnagyobb megengedhető fordulatszám figyelembe vételével kell meghatározni. Akusztikailag igényes helyeken, kis kerületi

sebességű,

dinamikusan

kiegyensúlyozott

járókerék,

rezgésmentes alapozás, rezgésmentes csatlakozást biztosító (pl.: vitorlavászon) légcsatorna-csatlakozás, hangtompító-burkolat és siklócsapágyak alkalmazása ajánlott. -

A ventilátor kialakítását, szerkezeti elemeinek anyagát a szállított közeg hőmérsékletének, korrozív hatásának, szennyezettségének, tűz-

és

robbanásveszélyességének

figyelembe

vételével

kell

megválasztani. o kondenzáció veszély esetén a keletkező kondenzátum elvezetéséről gondoskodni szükséges, o

magas

szállított

levegő

hőmérséklet

esetén

hűtött

csapágyazást kell alkalmazni, o mérgező

gázok

szállítása

esetén

tömítőszelencés

tengelykivezetést és légtömören hegesztett kivitelezésű ventilátort kell választani! o robbanó

és

gyúlékony

közeg

szállítása

esetén

szikraképződést nem okozó szerkezeti elemeket tartalmazó és légtömören

hegesztett

kivitelű

ventilátor

kiválasztása

szükséges o korrózív közeg szállítása esetén a szállított közegnek ellenálló anyagminőségű, légtömören hegesztett kivitelű ventilátort kell választani -

A meghajtás módját a ventilátor nagyságának és az esetleg szükséges fordulatszám változtatásának figyelembevételével kell megválasztani.

-

A légmennyiség szabályozása fordulatszám változtatással, több ventilátor

esetén

a

gépek

ki-be

kapcsolásával,

tervezhető.

Energiatakarékossági szempontból a fojtásos szabályozást kerülni kell! KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

20


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

-

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

A ventilátorház állását egy- vagy két oldalról szívó kivitelt, házosztást, méretet a mindenkori beépítési és egyéb helyi viszonyok figyelembe vételével kell kiválasztani.

3.6.

Üzembiztonság: Amennyiben

az

üzembiztonság

elsőrendű

követelmény,

akkor

tartalékventilátort és tartalékmotort is tervezni kell! 3.7.

A ventilátor meghajtómotorjának kiválasztása: -

A

motorteljesítményt,

a

szállított

légmennyiség,

az

össznyomásnövekedés és az erre vonatkozó összhatásfok, valamint a méretezés pontatlanságát kifejező biztonsági tényezők figyelembe vételével, a gyártmányismertető iránymutatásának megfelelően kell meghatározni. -

Közvetett hajtás esetén az áttétel hatásfokát is figyelembe kell venni.

-

A szükséges motorteljesítményt a ventilátor munkapont adatai alapján kell meghatározni, de ellenőrizni kell, hogy a munkapont esetleges eltolódásából származó teljesítményváltozás hatása milyen mértékű lehet. Munkaponteltolódást okozhat a pontatlan ellenállás meghatározása, szabályozó- vagy elzáró elállítása a légcsatornahálózatban, szűrők, hőcserélők elpiszkolódása és a hidegindítás. Amennyiben az ellenőrzés nagyobb motorteljesítmény szükségességét eredményezi, a motort ennek figyelembe vételével kell kiválasztani.

-

Lehetőleg a lapos karakterisztikájú hatásfokgörbét kell előnyben részesíteni, a munkapont esetleges eltolódása miatt.

-

Amennyiben az előírtnál nagyobb a környezeti hőmérséklet, a motor terhelését a katalógusnak megfelelően csökkenteni kell.

-

Gyakran

ki-be

kapcsolt

ventilátorok

esetén

a

motor

túlmelegedésének elkerülése érdekében a meghajtómotor indítás utáni felfutási időtartamát ellenőrizni kell. -

Amennyiben a ventilátor ki- és bekapcsolása gyakori, megfelelő felfutási időtartamú motort kell választani a motor túlmelegedésének elkerülése érdekében.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

21


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

-

A

motor

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

védettségét

a

mindenkori

üzemi

körülményeknek

figyelembevételével kell megválasztani. Robbanás és tűzveszélyes közeget szállító ventilátor esetében – amennyiben a motor a szállított gázkeverékkel érintkezhet – robbanásbiztos kivitelű motort kell alkalmazni. 3.8.

Légcsatornák anyagminősége, kialakítása -

megfelelő szilárdság, alaktartás, kis súrlódási ellenállás, nem porzó felület, előírt szivárgási osztálynak megfelelő tömörség,

-

megfelelő hőmérséklet és nyomásállóság

-

a szállított közegnek megfelelő korrózióállóság

-

tűzállóság (amennyiben a felhasználási területen megkövetelik)

-

nedvességgel szemben ellenálló legyen

-

robbanásveszélyes gázelegy szállítása esetén szikraképződés veszélye ne álljon fenn

3.9.

Légcsatornák nyomvonala: -

Törekedni

kell

a

lehető

legrövidebb

és

legegyszerűbb

légcsatornahálózat kialakítására. -

A légcsatornahálózatot csak azokon a helyiségeken szabad átvezetni, amelyekben nem áll fenn annak a veszélye, hogy a légcsatornában szállított levegő a helyiség levegőjét az egészségre káros, mérgező, fertőző, sugárzó anyaggal szennyezi, vagy abban tűz- és robbanásveszélyt okoz.

-

Amennyiben az előzőekben előírt követelmények nem valósíthatók meg, a légcsatornát megfelelő védelemmel kell ellátni. Az előzőekben felsorolt szennyeződések bármelyikét tartalmazó légcsatornát, és a tiszta levegőt szállító légcsatornát, közös védőburokban elhelyezni tilos!

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

22


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

-

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

Nem szabad elhelyezni a légcsatornát olyan helyiségben, ahol azt egyéb egészségügyi, munkavédelmi, tűzrendészeti, hatósági előírás tiltja, valamint a helyiségre vonatkozó akusztikai követelmények a légcsatornából sugárzott zaj következtében nem tarthatók be.

-

Gondoskodni kell arról, hogy a befúvott levegő előírt légállapota a befúvó szerkezeteknél, illetve a terveken meghatározott helyeken legyen biztosítva.

-

Légcsatornában, illetve azon keresztül általában nem vezethető semmilyen más rendeltetésű csővezeték, légcsatorna, elektromos vezeték. Amennyiben ez nem valósítható meg, úgy az átvezetendő vezeték műszaki előírását fokozottan figyelembe kell venni. Tűz- és robbanásveszélyes közeget szállító légcsatorna palástfelületén bármilyen elektromos vezeték elhelyezése tilos!

-

Légcsatornával nem köthetők össze olyan helyiségek, amelyeknél fennáll az áthallás, egészségre káros szennyeződés, mérgezés, fertőzés, sugárzás, tűz- és robbanás továbbításának veszélye. Kivételt képez az az eset, ha a tűz továbbterjedését megfelelően működő, kellő számban és megfelelően elhelyezett, tűzjelzésre azonnal záródó tűzvédelmi záróberendezéssel megakadályozzuk.

-

A nyomvonalat úgy kell megválasztani, hogy a felerősítés, szerelés, tisztítás könnyen elvégezhető legyen.

-

A nyomvonal meghatározásakor az esztétikai követelményeket is figyelembe kell venni!

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

23


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

3.10. Légcsatornák méretezése: -

Áramlástani méretezés: o A légcsatornában áramló közeg nyomásveszteségének – a csatorna ellenállásának – a súrlódási és alaki ellenállások, valamint a csatornából kiáramló közeg dinamikus nyomásának összegét kell tekinteni. Δpl= Ʃpsúrl+Ʃpalaki+pd A ventilátor össznyomásnövekedése (Δpö), a szállítandó közegmennyiség mellett ezzel a nyomásveszteséggel legyen (legalább) egyenlő. o A ventilátor által előállított össznyomásemelkedésen kívül számításba kell venni a természetes felhajtóerőből származó nyomásváltozást is, ha az ebből eredő változás 10%-nál nagyobb. o A légcsatornahálózat méreteit úgy kell megválasztani, hogy a ventilátornyomás és a légcsatorna ellenállás egyensúlya minden

csatornaszakaszban

a

tervezett

térfogatáram

megvalósulásakor álljon be. o A légcsatorna nyomásviszonyait úgy kell megtervezni, hogy minden befúvó- és elszívó szerkezet helyén a szállítani kívánt légmennyiséghez szükséges nyomás uralkodjék. o Az egészségre ártalmas vagy robbanásveszélyes anyaggal szennyezett levegőt szállító légcsatornának a veszélyeztetett helyiségeken áthaladó szakasza csak szívott, a helyiségben uralkodó nyomásnál kisebb nyomású lehet. o Amennyiben a berendezés változtatható friss- és visszakevert levegő aránnyal üzemel, biztosítani kell, hogy a legnagyobb mértékű visszakeverés esetén is a befúvott levegőben a frisslevegő térfogatárama az egészségügyi, illetve technológiai előírásoknak megfelelő legyen!

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

24


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

o A légsebességet úgy kell megválasztani, hogy az üzemeltetési költség és a beruházási költség optimális legyen, és a berendezés elégítse ki az akusztikai követelményeket (MSZ CR 1752:2000

Épületek

szellőztetése. Épületek belső

környezetének tervezési alapjai). o A légcsatorna keresztmetszet alakját a helyi adottságok és a szállítandó levegő szennyezettségének figyelembevételével kell megválasztani. -

Hőtani méretezés: o A légcsatornát a nemkívánatos hőtranszport, illetve a páralecsapódások elkerülése érdekében, hőszigeteléssel kell ellátni. A szigetelés anyagát és vastagságát úgy kell megválasztani, hogy a befújt levegő a befúvónyílásokhoz a tervezett hőmérséklet, páratartalom értékekkel érkezzen. Páralecsapódás elleni védelem esetén a hőszigetelés anyagát és vastagságát úgy kell megválasztani, hogy a légcsatornafal felületi hőmérséklete ne csökkenjen a környezeti külső levegő, vagy a szállított belső levegő légállapotának a harmatponti hőmérsékletére, illetve az alá. o Akusztikai méretezés: A légcsatornák akusztikai méretezését úgy kell elvégezni, hogy a komfortzónában a hangnyomásszint értéke ne haladja meg a vonatkozó szabványban előírt követelményértéket (MSZ CR 1752:2000 Épületek szellőztetése. Épületek belső környezetének tervezési alapjai)

-

Légcsatornák kialakítása: o A légcsatornák belső felülete sima legyen, szennyeződés, lerakódás veszélye esetén biztosítani kell a légcsatorna belső tisztíthatóságát. o Kötések, tömítések megválasztásánál figyelembe kell venni a rendszerre vonatkozó szivárgási/légtömörségi osztályra előírt követelményeket.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

25


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

o A légcsatornák felületvédelmét a helyiség és a szállítandó közeg

szennyezettségének

figyelembevételével

kell

megválasztani. o Nagykeresztmetszetű légcsatornák oldalmerevítését elő kell írni a gyártási technológia figyelembevételével. o A légcsatornák felerősítését, rögzítését az épületszerkezetek teherbírása, szilárdsági feltételek, hőtágulás okozta nyúlás figyelembevételével kell megválasztani. o Épített légcsatornákat légtömören záródó ajtókkal kell ellátni az ellenőrzés és a tisztíthatóság érdekében. A berendezés üzeme alatt a kialakuló nyomás az ajtót zárni igyekezzen. o Azokat a légcsatornákat, amelyeknél páralecsapódás várható, víztömören kell kiépíteni és lejtéssel kell szerelni. A legalacsonyabb pont csapadékelvezetéséről megfelelő bűzzár közbeiktatásával

gondoskodni

kell!

(A

kondenzáció

kialakulását a légcsatorna hálózatban a legionella fertőzés elkerülése érdekében lehetőleg kerülni kell, pl.: megfelelő hőszigeteléssel kell a légcsatornát ellátni) o Robbanásveszélyes

helyiség

elszívóvezetékét

olyan

szabadba nyíló toldattal kell ellátni, amelyen - az esetleg bekövetkező robbanás esetén - a többletnyomás elvezethető. A toldat csak olyan helyen helyezhető el, ahol nem veszélyeztet emberéletet, vagy gyúlékony, robbanékony anyagot. o A légcsatornákat úgy kell elhelyezni, hogy a közlekedő helyeken alattuk az átjárhatóság (személy, vagy gépi) biztosított legyen. Ha más előírás nincs, lehetőség szerint min. 2,4m szabad magasság maradjon.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

26


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

-

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

Légcsatorna idomok: A légcsatornák irányváltoztatási, elágazási és keresztmetszet változási idomait a következők szerint kell kialakítani: o Az idom kialakításánál ügyelni kell arra, hogy abban a szállított közeg,

lehetőleg örvénymentesen

tudjon

áramolni. Az

ellenállások és a zajcsökkentés érdekében a határrétegleválásokat lehetőség szerint kerülni kell. o A méretezés, gyártás és szerelés pontatlanságai miatt célszerű a szükségesnél hosszabb illesztőidomokat tervezni a csatornahálózat megfelelő helyein. -

Elzáró és szabályozó szerkezetek: Az elzáró és szabályozó szerkezeteket a következők szerint kell megválasztani: o Az elzáró- és szabályozó szerkezetek zárt állásban lehetőleg légtömören zárják a légcsatorna keresztmetszetet, és ne tegyék lehetővé a szállított közeg szabadlevegőbe történő áramlását,

illetve

a

környezeti

levegő

beáramlását

a

légcsatornába. A tömörzárás követelményét mérgező, fertőző, sugárzó, tűz- és robbanásveszélyes közeg szállításakor feltétlenül ki kell elégíteni. o Állító automatikával felszerelt szabályozó szerkezet állító automatájának nyomatéka, feleljen meg a

szabályozó

nyomaték igényének. o Tűz- és robbanásveszélyes közeg szállítása esetén a szabályozó szerkezet működése szikrát ne okozzon. o Az elzáró- és szabályozó szerkezeteket el kell látni pozíció megállapításra szolgáló jelöléssel, a végállások helyzetét pedig felirattal kell ellátni. o Elzárószerkezetet tilos olyan berendezésbe tervezni, ahol a légszállítás kimaradása életveszélyt okoz (pl.: vészszellőzés).

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

27


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

-

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

Befúvó szerkezetek követelményei: A helyiségek levegőellátására szolgáló befúvó szerkezeteket a következő szempontok szerint kell kiválasztani: o Legyen alkalmas a befúvott légmennyiség szabályozására. o Legyen alkalmas a légsugár terelésére, irányítására. o Jól keverje el a befúvott levegőt a helyiség levegőjével. o A légcsatornában uralkodó áramlási sebességet csökkentse a befúvási sebességre. o Működési

zajszintje

ne

haladja

meg

a

helyiségben

megengedhető zajszint értéket. o Esztétikailag illeszkedjék a helyiség belső kialakításához. o Tűz- és robbanásveszélyes anyagot tartalmazó helyiségben a szerkezet működése ne okozzon szikraképződést. o Elhelyezését úgy kell megválasztani, hogy az állítható, tisztítható és karbantartható legyen. -

Elszívó szerkezetek követelményei: o Működési zajszintje ne lépje túl a helyiségben megengedhető határértéket. o Esztétikailag illeszkedjék a helyiség belső kialakításához. o Tűz- és robbanásveszélyes anyagot tartalmazó helyiségben a szerkezet működése ne okozzon szikraképződést. o Elhelyezése tegye lehetővé a tisztítását, beszabályozását.

3.11. Léghevítők: 3.11.1.

A léghevítők feladata:

A léghevítők a szállított légmennyiség melegítésére szolgálnak. 3.11.2.

Hőhordozó közeg szerint tervezhető:

-

melegvizes léghevítő

-

forróvizes léghevítő

-

kisnyomású gőzzel üzemelő léghevítő

-

nagynyomású gőzzel üzemelő léghevítő

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

28


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

3.11.3.

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

A közvetlen tüzelésű léghevítők

A közvetlen tüzelésű léghevítőket tüzelőanyag szerint csoportosítjuk. -

szilárd tüzelésű

-

gáztüzelésű

-

olajtüzelésű

-

elektromos üzemű léghevítő

3.11.4. -

Léghevítők kiválasztásának szempontjai:

Ha a fűtőközeg szabadon választható, az alábbi szempontok szerint célszerű választani: o melegvíz fűtőközeg előnyei: 

jó fűtőközeg oldali szabályozhatóság

kisebb felületi hőmérséklet (nem áll fenn porpörkölődés veszélye)

o hátrányai: 

fagyveszély

nagy fűtőfelület adódik

o forróvíz fűtőközeg előnyei: 

jó fűtőközeg oldali szabályozhatóság

kisebb fűtőfelület

nincs fagyveszély

o hátrányai 

nagyobb felületi hőmérséklet (porpörkölődés veszélye)

nagyobb névleges nyomású szerelvények szükségesek

o kisnyomású gőz előnyei: 

gyors felfűtés

nincs fagyveszély

kis fűtőfelület adódik

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

29


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

o hátrányai: 

fűtőközeg oldalon nem lehet megbízhatóan szabályozni

nagyobb felületi hőmérséklet (porpörkölődés veszélye)

kondenzelvezetés és annak üzeme gondot okozhat

o nagynyomású gőz előnyei: 

gyors felfűtés

kis fűtőfelület

o hátrányai: 

nagy felületi hőmérséklet (porpörkölődés veszélye)

kondenzelvezetés zavart okozhat, kezelést, felügyeletet igényel

-

Döntő szempont lehet a választásnál: o helyszükséglet o zajosság o légoldali ellenállás o fűtőközeg oldali ellenállás o élettartam o korrózióállóság o egészségügyi, tűzvédelmi előírás

3.11.5.

Léghevítők fűtőfelületének méretezése:

A léghevítők fűtőfelületét a gyártó előírásai alapján kell meghatározni. -

A külső levegő felmelegítésére szolgáló léghevítők fűtőfelületét úgy kell megválasztani, hogy a külső hőmérséklettel változó hőigényt a léghevítő teljes hőmérséklettartományában fedezze.

-

A

léghevítő

fűtőközegoldali-

és

légoldali

ellenállását

a

gyártmányismertető előírása szerint kell meghatározni. -

A vízüzemű léghevítők fűtővíz mennyiségét úgy kell megválasztani, hogy lehetőleg turbulens legyen az áramlás. A fűtőközeg hálózatot úgy kell méretezni, hogy a fűtővíz turbulens áramlása biztosítva legyen.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

30


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

3.11.6.

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

Léghevítők hőleadásának szabályozása:

A léghevítők hőleadásának szabályozását biztosítani kell. -

Vízüzemű léghevítők teljesítmény szabályozása a fűtővíz mennyiségi vagy minőségi szabályozásával biztosítható, ha a kis szabályozási tehetetlenség nem követelmény. Kis szabályozási tehetetlenség esetén a léghevítőket légoldali teljesítményszabályozással kell tervezni.

-

Gőzüzemű léghevítők gőzoldali teljesítményszabályozása 0,5 bar üzemi nyomás alatt tervezhető, ennél nagyobb üzemi nyomás esetében, légoldali teljesítményszabályozást kell tervezni. Hőcserélő fokozatok kialakításával megoldott szabályozás esetén az egymás közötti, soronkénti osztást kerülni kell, törekedni kell a hőcserélő homlokfelület osztására.

3.11.7.

Léghevítők beépítésének tervezési szempontjai:

-

A gyártó előírásait figyelembe kell venni.

-

A léghevítőhöz érkező levegő egyenletes légáram elosztását meg kell oldani!

-

A beépítésénél figyelembe kell venni, hogy káros (hő) sugárzás ne érhesse a közvetlen közelben lévő berendezéseket (pl.: szűrő).

-

A léghevítő fűtőközeg oldali légtelenítésére és üríthetőségére ügyelni kell.

-

A

szerelhetőséghez

és

kezeléshez

megfelelő

hely

álljon

rendelkezésre. -

A léghevítő fagyvédelméről úgy kell gondoskodni, hogy üzemkívüli esetben a hideg légáram ne érintkezzen a berendezéssel.

-

Nagyméretű légoldali szabályozású léghevítők esetén a levegő visszaáramlásának elkerülésének érdekében zsalusor beépítése szükséges a hőcserélő után is.

-

A léghevítő felületi hőmérséklete nem haladhatja meg a mindenkori egészségügyi és tűzvédelmi határértékeket.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

31


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

-

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

A közvetlen tüzelésű léghevítők betervezésekor a következő előírásokat kell figyelembe venni: o Biztosítani kell az égéshez szükséges levegőt és a keletkező égéstermék elvezetését. o A léghevítő légoldala túlnyomás alatt álljon. o Szilárd tüzelőanyagú léghevítőt csak akkor alkalmazzunk, ha annak szabályozhatósága biztosított. o Gáz- és olajtüzelésű léghevítőket a szükséges biztonsági és szabályozó automatikával kell ellátni. Gázüzemű léghevítő tervezésekor az MBSZ, illetve az MSZ 845:2012 előírásait be kell tartani!

-

A villamos üzemű léghevítő berendezések tervezésénél az alábbi rendelkezéseket kell betartani. o Tűz- és robbanásveszélyes anyagok szállításakor a fűtőpatron kizárólag zárt, szikrát nem adó patron lehet. o A villamos csatlakozás kialakítása feleljen meg az érvényben lévő érintésvédelmi előírásoknak és szabványoknak o A fűtőtest fém burkolatát a vonatkozó szabványok előírása szerint be kell kötni az épület védelmi hálózatába. o Légáram

kimaradás

esetére

a

túlhevülés

elkerülése

érdekében a fűtőpatronok üzemét automatikusan kikapcsoló szerkezettel kell ellátni. o A teljesítményszabályozást több fokozat tervezésével kell biztosítani. o 1 kW-nál nagyobb teljesítmény esetén az egyes fokozatokat külön fázisra kell kötni. o Az egyes fokozatok működését jelzőlámpa jelezze.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

32


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

3.12. Szűrők, porleválasztók 3.12.1.

Szűrők, porleválasztók alkalmazása:

A szellőztető berendezés által beszívott frisslevegőt, illetve a szállított levegőt tisztítani kell, ha: -

a

külső

levegő

szennyezőanyag

koncentrációja

nagyobb

a

helyiségben megengedhető szennyezőanyag koncentrációjánál -

a technológia megkívánja

-

a szellőztető berendezést, elpiszkolódástól védeni kell

3.12.2.

Frisslevegő szűrése:

A szellőztető berendezéseket a megfelelő levegő minőség biztosítása érdekében minden esetben légoldali szűrővel kell ellátni. 3.12.3.

Keringtetett levegő szűrése:

A visszakevert levegőt, amennyiben annak por, vagy szennyezőanyag tartalma a szellőztetett térben a szűrt frisslevegőhöz képest megnő, szintén szűrni kell! 3.12.4.

Portartalom határértékei:

A szellőztető levegő portartalma egyéb előírás hiányában ne haladja meg az alábbi határértékeket: -

munkahely és kulturális épületek*:

-

egészségügyi intézmények és egészségügyi szempontból igényes

-

0,5 mg/m3

helyiségek klímaberendezésében*:

0,2 mg/m3

poros ipari üzem – nem mérgező porok esetén*:

2,0 mg/m3

*Megjegyzés: nem találtunk jogszabályban rögzített értékeket, a megadott adatokat az ME 112-72-ból vettük át. 3.12.5.

Kidobott levegő szűrése:

A helyi elszívóberendezés távozó (kidobott) levegőjét a szennyezőanyag koncentráció, a kidobás helye és a környezettől függően tisztítani kell oly mértékben, hogy a kidobás helyénél és annak a környezetében – illetve a védőövezet határán – valamint a frisslevegő beszívás helyén a szennyezőanyag koncentráció a megengedett határérték alatt maradjon. KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

33


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

-

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

Nem mérgező porok esetén általános határértékek helyiségben megengedett koncentráció*

kidobott levegő koncentráció*

mg/m3

mg/m3

2

30

4

60

6

80

10

100

*Megjegyzés: nem találtunk jogszabályban rögzített értékeket, a megadott adatokat az ME 112-72-ból vettük át. -

Mérgező szennyező anyagok a külső térbe való kibocsátása esetén a maximális környezet koncentráció (MKK) várható értékét a frisslevegő légbeszívó helyeknél számítással kell meghatározni. A kidobott levegőt a szennyező anyagoktól annyira meg kell tisztítani, hogy

szélcsendes

időben

az

MKK

értéke

a

munkahelyen

megengedett koncentráció érték egyharmadánál ne legyen nagyobb. -

Fertőző és radioaktív kidobott levegőt a vonatkozó egészségügyi előírásoknak megfelelően minden esetben tisztítani kell.

3.12.6.

Tartózkodási zónák porkoncentrációja:

A helyiségek tartózkodási zónájában megengedett porkoncentráció értékét a mindenkor érvényes egészségügyi, munkavédelmi és tűzrendészeti hatósági előírásoknak megfelelően kell figyelembe venni. 3.12.7.

Szellőztető berendezések tisztítóberendezései:

A szellőztető berendezések légoldali tisztítására szűrők szolgálnak.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

34


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

3.12.8.

Helyi elszívás kidobott levegőjének tisztító berendezései:

-

Porkamra

-

Nedves leválasztó

-

Tömlőszűrő

-

Ciklonok

-

Zsalus leválasztók

-

Elekrtosztatikus leválasztók

-

Vegyi légtisztítók

3.12.9.

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

Tisztítóberendezések kiválasztásának szempontjai:

-

tisztítandó légmennyiség

-

tisztítandó közeg hőmérséklete és nyomása

-

a szennyeződés koncentrációja a tisztítandó közegben, fajtája, fizikaikémiai tulajdonsága, méret szerinti megoszlása

-

a szennyeződés megengedett koncentrációja és mérete a tisztítandó levegőben

-

a tisztító berendezés (szűrő) összhatásfoka, frakcióhatásfok görbéje, határszemcseméret, légellenállás a porterhelés függvényében, megengedhető porterhelése, megengedett fajlagos légmennyiség, helyszükséglet, kezelés-karbantartás igénye, leválasztott anyag visszanyerésének gazdaságossága

3.12.10. Tisztítóberendezések beépítésének szempontjai: -

A tisztítandó légáram útját úgy kell kialakítani, hogy a készüléken tisztítatlan légáram ne haladhasson át.

-

A szűrőket a légcsatorna (vagy légkezelőgép) szívó oldalába kell beépíteni, ellenállásuk ellenőrizhető, karbantartásuk, szerelésük, könnyű legyen.

-

Pót szűrőelemről (esetleg mosó- tisztítóberendezésről) gondoskodni kell.

-

Nedves leválasztók fagyvédelméről gondoskodni kell.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

35


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

-

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

Erősen szennyezett levegő tisztítását több, egymás után beépített berendezéssel kell tervezni. A tisztítóberendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy a légáram irányában egyre finomabb szűrési osztályú berendezések következzenek.

-

A tisztítóberendezés búvónyílásait, bejárati nyílászáróit légtömör kivitelben kell tervezni. A nyitásirányt úgy kell megtervezni, hogy az üzemközbeni nyomás az ajtót zárni igyekezzen.

-

A tisztítóberendezéseket úgy kell kialakítani, hogy a leválasztott szennyeződés könnyen összegyűjthető és elszállítható legyen.

3.13. Vizes hőcserélők: A vizes hőcserélők az egyidejű hő- és nedvességcsere biztosítására szolgálnak. Vizes hőcserélőben a hűtő- és hűtött, illetve a fűtő és fűtött közeg érintkezése során megy végbe a hő- és anyagcsere. A vizes hőcserélőben lejátszódó folyamatok lehetnek: -

hűtés és nedvesítés

-

hűtés és szárítás

-

fűtés és nedvesítés

-

fűtés és szárítás

3.13.1.

Vizes hőcserélő kiválasztása:

Vizes hőcserélők kialakításánál az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: -

A hűtő (vagy fűtő) víz betáplálására porlasztók szolgálnak. Ezek feladata, a hűtő vagy fűtő közeget képező víz betáplálása és porlasztása. A porlasztók lehetnek: o ütközéses porlasztók o centrifugális porlasztók o rotációs porlasztók

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

36


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

-

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

A porlasztókat a porlasztókeretbe szerelik. A porlasztókeretet úgy kell méretezni, hogy a porlasztófejek a nedvesítéshez elegendő mennyiségű vizet vízellátást kapjanak. A méretezésnél figyelni kell arra, hogy a porlasztókeret csöveiben ne legyen nagyobb a vízsebesség 0,5 m/s –nál. o A

porlasztókeret

számát

a

beépítendő

porlasztófejek

számának megfelelően kell megválasztani. o A porlasztókeretet úgy kell kialakítani, hogy a teljes hőcserélő keresztmetszet vízzel beporlasztható legyen. o A

porlasztókeretet/kereteket

a

későbbi

javíthatóság,

cserélhetőség érdekében bontható kötésekkel kell, beépíteni. o Minden porlasztókeret külön elzárható, cserélhető legyen. -

A vizes hőcserélőkben olyan porlasztókat is lehet alkalmazni, amelyek sűrített levegővel üzemelnek. Ezeket ott alkalmazzuk, ahol finom vízporlasztásra van szükség (pl.: levegőnedvesítés). o Sűrített levegővel dolgozó porlasztók alkalmazása esetén a kisszámú porlasztófej miatt a szokványos keret elhagyható. o A sűrített levegő a porlasztók részére biztosítani kell! A sűrített levegő nyomása – a választott porlasztófej kialakításától függően általában 5 – 10 [bar] o A

sűrített

levegős

porlasztók

fokozott

ellenőrzést

és

karbantartást igényelnek, az ellenőrzőnyílások kialakításánál, a tervezés és kivitelezéskor ezt szem előtt kell tartani. 3.13.2.

Méretezési eljárás:

A nedves hőcserélőben végbemenő hő- és anyagcsere folyamatok számítására minden olyan méretezési eljárás felhasználható, amely segítségével a lejátszódó hűtési, fűtési, nedvesítési, szárítási folyamatok számíthatók. 3.13.3.

Hő- és anyagcsere mértékének megadása:

A nedves hőcserélő méretezésekor a hő- és anyagcsere nagysága a hűtő és a hűtött közeg kezdő és végállapotával kell megadni.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

37


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

3.13.4.

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

Több hőcserélő fokozat esetén:

Ha a kívánt hő és anyagcsere folyamatot több hőcserélő fokozattal kívánjuk megvalósítani, akkor olyan méretezési eljárás választandó, amellyel minden állapotváltozási folyamat számítható. 3.13.5.

Elrendezés:

A nedves hőcserélő kialakítása lehet álló vagy fekvő elrendezésű. A tervező dönti el, hogy az adott feladatra melyik kialakítást választja. 3.13.6.

Főbb méretek:

A nedves hőcserélő főbb méreteit úgy kell meghatározni, hogy abban a szükséges hő- és anyagcsere folyamatok végbemehessenek. Ehhez szükséges, hogy a levegő sebessége a hőcserélőben 2,0 – 5,0 m/s között legyen, és 0,6 – 1 s ideig tartózkodjon a hőcserélőben. 3.13.7.

Kialakítás:

A nedves hőcserélő korrózióval szemben ellenálló anyagból készüljön! -

A nedves hőcserélőt kezelőajtókkal kell ellátni. Ezek számát a jó kezelhetőség, a karbantartás igénye szabja meg.

-

A kezelőajtó fő méreteit a hőcserélő méretei szabják meg. A legkisebb méret mellett is biztosítani kell a nedves hőcserélő egyes elemeinek kezelését, javítását, karbantartását.

-

A vizes hőcserélő üzemének ellenőrzésére betekintő ablakokat kell létrehozni, annyi mennyiségben, hogy a teljes hőcserélő ellenőrizhető legyen.

-

A vizes hőcserélőben a különféle folyamatok, alkotóelemek ellenőrzése világítást igényel. A világítótestek számát, elhelyezését a hőcserélő méreteinek figyelembe vételével kell megválasztani. Az elektromos szerelésnél a vonatkozó érintésvédelmi, biztonsági előírásokat be kell tartani.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

38


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

3.13.8.

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

Cseppleválasztók:

A nedves hőcserélő két végét cseppleválasztó zárja le. Feladata a levegőben lévő vízszemcsék leválasztása. A cseppleválasztók kialakítását az ellátandó feladat függvényében kell meghatározni. A cseppleválasztók általában ütközéses leválasztók, lemez vagy töltetes kivitelben. -

lemez anyagú leválasztók egymással meghatározott távolságban álló, merevítéssel ellátott, többszörösen hajlított lemezek. A többszörös iránytörés következtében a levegőben lévő vízrészecskék kiválnak. o Cseppleválasztók anyaga lehet: fém, műanyag, üveg.

-

Töltetes cseppleválasztókat alkalmazása elsősorban ott szükséges ahol pótlevegő nedvesítésre van szükség. o Betétes leválasztók céljára általában fém, műanyag vagy porcelángyűrűk használatosak.

-

A nedves hőcserélők hatásfokának javítására pótlólagos levegő nedvesítő építhető be. o A cseppleválasztók pótnedvesítését, hűtési fok növelése céljából hűtött vízzel kell végezni. o Amennyiben

csak

a

hűtési

fok

cseppleválasztók pótnedvesítése

növelése

a

a

cél,

a

nedves hőcserében

részvett vízzel is megoldható. o Cseppleválasztók pótnedvesítése a cseppleválasztók felett elhelyezett porlasztóval, vagy perforált csővel oldható meg. 3.13.9.

Vízgyűjtő tartály:

A vizes hőcserélőt alulról a vízgyűjtőtartály zárja le, amelynek feladata a hőcserélőbe beporlasztott hűtő- vagy fűtő víz összegyűjtése. -

A vízgyűjtőtartály a hőcserélőhöz hasonló kivitelben és anyagból készül, nagyobb teljesítmény esetén épített vízgyűjtőt lehet tervezni, kivitelezni.

-

A vízgyűjtőtartály két fő méretét a hőcserélő meghatározza, a mélysége

az

óránként

beporlasztott

hűtő-

vagy

fűtő

víz

mennyiségének 10 – 20 % -a. KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

39


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

-

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

Épített víztároló gyűjtőtank kialakításánál megfelelő vízszigetelésről kell gondoskodni.

-

A vízgyűjtő tartály vízszintjének beállítására túlfolyót kell készíteni. A túlfolyó méretét az óránként beporlasztott hűtő- vagy fűtő víz mennyiségének elvezetésére kell megválasztani. A kialakításnál a legionella fertőzés veszélyének elkerülése érdekében figyelni kell arra, hogy pangó víz ne maradhasson a tartályban. o A tartályt a karbantartási munkálatok és az eliszaposodott víz cserélésének lehetősége miatt, vízleeresztő szerelvénnyel kell ellátni. o A túlfolyó kombinálható leeresztő szeleppel is. o A túlfolyó és leeresztő vezetéket úgy kell csatlakoztatni a csatornahálózatba,

hogy

a

leeresztés

tényét

a

kezelőszemélyzet, rápillantással is ellenőrizni tudja. o A vízgyűjtő tartályból kivett víz egy része újrafelhasználásra kerülhet. Amennyiben az elfolyó vizet visszakeringetik, minden esetben vízszűrőt kell beépíteni! -

A vízgyűjtő tartályt vízszint szabályozó szeleppel is el kell látni. Ennek feladata – csak a nedvesítési folyamat alatt – az állandó vízszint tartása és az elpárolgott víz pótlása.

-

A vízgyűjtő tartályba fűtő- illetve hűtőtest is beépíthető. Ebben az esetben a tartályt úgy kell méretezni, hogy a fűtő- vagy hűtőtest teljes bemerülése esetén biztosítani tudja a kívánt hőtranszportot. o A tartályba elhelyezett fűtő-, illetve hűtőtestet úgy kell kialakítani, hogy kizárható és szabályozható legyen.

-

Amennyiben a vízgyűjtő tartályból a vizet visszakeringetik az alkalmazott szivattyúnak rendelkeznie kell „emberi fogyasztásra szánt víz” szállítására vonatkozó tanúsítvánnyal.

-

A Nedves hőcserélőt és vízgyűjtő tartályt – nagyméretű kamrák esetében – kezelőrács (járda) választja el egymástól. A kezelőrács kialakítása olyan legyen, hogy a szükséges karbantartási, szerelési munkákat el lehessen végezni.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

40


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

-

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

A nedves hőcserélőt és vízgyűjtő tartályt hőszigeteléssel kell ellátni, a környezeti hatások kiküszöbölésére. A hőszigetelés hatásfoka 90 – 95 % legyen.

-

A nedves hőcserélőt és a vízgyűjtő tartályt korróziónak ellenálló anyagból kell készíteni, vagy megfelelő korrózió elleni védelemmel kell ellátni.

3.14. Gőzbefúvás: Az előírt hőmérséklet és légnedvességtartalom a szellőztető berendezésben, vagy a helyiségekben elhelyezett gőzbefúvó szerkezettel is biztosítható. 3.14.1. -

A gőzbefúvó szerkezet beépítése:

A befúvó szerkezetet a klímaközpontba, vagy a nyomó légcsatornába kell beépíteni.

-

A gőzbefúvás helye és a befúvó anemosztátok (illetve, ha az anemosztát előtt diffúzor van, annak belépési keresztmetszete) közötti minimális távolság 1 m. Nedvesség- és hőérzékelő legkisebb távolsága a gőzbefúvás helyétől 2 m.

-

A gőzelosztó csövet az áramlás hossztengelyére merőlegesen, a légcsatornában úgy kell elhelyezni, hogy a gőz és a levegő keveredése

intenzív

és

egyenletes

legyen.

Az

elosztócső

hosszúsága a csatornakeresztmetszet hosszabbik oldalával legyen azonos. -

A rendszer kialakításakor ügyelni kell arra, hogy a kondenzedény biztonságos

működésének

feltételei

megvalósuljanak.

(A

kondenzedény gyártójának előírásait be kell tartani). -

Közvetlen helyiségbe történő gőzbefúvás helyét, a befúvó helyek számát, a munkavédelmi és technológiai szempontok szerint kell meghatározni.

3.15. Léghűtőtest: A léghűtőtest feladata a kezelendő levegőből az előírt hőmennyiség elvonása, s ezzel a levegő entalpiájának csökkentése.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

41


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

Az alkalmazott hűtési mód:

3.15.1.

Az alkalmazott hűtési mód lehet közvetett, vagy közvetlen hűtés. -

Közvetett hűtés esetén a hűtőteleptől szekunder hűtőközeget – édesvizet, sólét stb. – szállítanak a léghűtőtestbe.

-

Közvetlen hűtés esetén a léghűtőtest a hűtőgép elpárologtatója. A léghűtőtest kialakítása:

3.15.2.

A léghűtőtest a hűtési módtól függően lehet sima vagy bordáscsőből kialakítva. -

Közvetett hűtés esetén egyaránt alkalmazható sima, vagy bordáscső hűtőtest. Ezek kialakítása hasonló a légfűtőtestekéhez.

-

Közvetlen hűtésnél az elpárologtató – a léghűtőtest – kialakítására a hűtőgépekre vonatkozó előírások, illetve szabályok érvényesek.

3.15.3.

A léghűtőtest méretezésének fő adatai:

A léghűtőtest fő adatait a tervezőnek a költségvetésben meg kell adnia: -

hűtőteljesítmény,

-

hűtőközeg mennyisége,

-

kezdő, valamint és véghőmérséklete,

-

hűtőfelület nagysága,

-

valamint a hűtőtest levegőoldali közepes hőmérséklete.

3.15.4.

A léghűtőtest beépítése:

A léghűtőtest beépítésére, kezelésére és szabályozására a „Léghevítők” fejezetben leírtak az irányadók. -

A levegő hűtése során a levegő nedvességének egy része kicsapódhat. A keletkező csapadékvíz elvezetéséről gondoskodni kell.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

42


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

4.

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

A TERVEZÉSHEZ SZÜKSÉGESEK ALAPADATOK ÉS JELLEMZŐK

4.1.

Egyeztetés a megrendelővel: A légtechnikai berendezések tervezése csak megfelelő adatszolgáltatás birtokában végezhető el. A tervezés előtt a megrendelővel a következőket kell egyértelműen tisztázni: 4.1.1. A légtechnikai berendezés létesítésének célja: A berendezések rendeltetésük szerint a következőképen osztályozhatók: -

szellőztető berendezés

-

légfűtő berendezés

-

szellőztető-légfűtő berendezés

-

szellőztető-léghűtő berendezés

-

szellőztető-légfűtő-léghűtő berendezés

-

ködtelenítő berendezés

-

klímaberendezés

-

por-, forgács elszívó berendezés (nem tartozik jelen műszaki irányelv hatálya alá)

-

gőz- és füstgáz elszívó berendezés

-

légfüggöny- és légzuhany

-

biztonsági (vész) szellőztetés

4.1.2. A berendezés üzemeltetési módja: -

folyamatos üzem

-

szakaszos üzem

Szakaszos üzem esetén a napi üzemidő kezdete és vége, illetve az üzemidő változása (pl.: csak nyári üzem). 4.1.3. A berendezés kezelése: -

kézi kezelés

-

fél automatikus kezelés

-

automatikus kezelés

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

43


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

4.1.4. Azonos helyiségek üzemideje: Azonos követelményeket támasztó különböző helyiségek üzemeltetési ideje azonos vagy eltérő egymástól. Utóbbi esetben tisztázandó az egyes helyiségek – egymástól eltérő – üzemideje. 4.1.5. A kezelt levegővel ellátott helyiségekkel szemben támasztott megrendelői igények: A légtechnikai berendezéssel kiszolgált helyiségekkel kapcsolatban a következő adatokat kell a megrendelővel tisztázni: -

levegő hőmérséklete

-

levegő relatív páratartalma

-

levegő nyomása

-

légáram megengedett legnagyobb sebessége

-

levegő szennyezettsége (koncetrációja, sterilitása)

-

megengedett zajszint

Meghatározott célú légtechnikai berendezés esetében az előzőekben felsorolt követelmények közül értelemszerűen azokat kell előírni, melyek betartása a berendezés megfelelő működése szempontjából kívánatos. 4.1.6. Követelmények, tűréshatárok: A követelmények megengedett értékének rögzítése mellett egyértelműen meg kell határozni azok megengedett tűréshatárait is. 4.1.7. Követelmények helye: Meg kell határozni, hogy a követelményértékeket a helyiség melyik részében, területén kell biztosítani, (pl.: csak egyes munkazónákban vagy az

egész

tartózkodási-zónában)

követelményértékek

állandóan

és

hogy

biztosítandók,

a

meghatározott

vagy

meghatározott

időszakban túlléphetők. Utóbbi esetben a túllépés megengedett mértékét és időszakát is rögzíteni kell. 4.1.8. Meglévő légtechnikai rendszer: Amennyiben a légtechnikai berendezéssel ellátandó helyiség már rendelkezik

egyéb

hasonló

célú

(pl.:

helyi

elszívó,

légfűtő

stb.)

berendezéssel, meg kell adni annak elhelyezését, rendszerét és szállított légmennyiségét. KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

44


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

4.1.9. Meglévő fűtőberendezés: Meg kell adni, hogy a szellőztető berendezéssel ellátandó helyiség rendelkezik-e valamilyen fűtőberendezéssel. Amennyiben igen, meg kell határozni a hőleadók fajtáját és elrendezését, maximális fűtőteljesítményét, fűtőközegét és a szabályozás módját. -

Lakó- és középület esetében meg kell adni a helyiség várható bebútorozását, a helyiséget használó személyek számát, állandó tartózkodási helyét.

-

Mezőgazdasági épületben meg kell adni az állatok fajtáját, számát, tartózkodási zónáját és a helyiség berendezési tárgyait.

-

Ipari létesítményekben meg kell adni a helyiségben felállított valamennyi berendezés elhelyezését és fő méretét, a szennyező források helyét, a tartózkodási zónát.

-

A helyiségre vonatkozóan mindazon adatot és azok esetleges változását meg kell adni, amelyekből egyértelműen megállapítható a helyiségben

fejlődő

mennyisége

(világító

berendezés,

számítógépek száma, várható hőleadása, meleg felületek nagysága és

hőmérséklete,

égéstermék

elvezetés

nélküli

melegítő

berendezések teljesítménye, dolgozók száma, stb.) -

Meg kell adni a légtechnikai berendezéssel ellátandó helyiségekben keletkező levegőszennyezés fajtáját, a keletkező szennyezőanyag mennyiségét, várható ingadozását, a szennyező források helyét, kialakítását.

-

Meg kell adni a helyiséggel szemben támasztott esztétikai követelményeket.

4.2.

A beruházó/üzemeltető tervadat szolgáltatása a tervező felé: A beruházónak, vagy megrendelőnek a légtechnikai berendezés tervezőjének az alábbi épületterveket kell átadnia: -

A légtechnikai berendezéssel ellátandó helyiség(ek) részletes, méretezett alaprajza, a határoló szerkezetek anyagának és vastagságának megadásával.

-

A nyílászárók méretei és U értéke.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

45


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

-

A

légtechnikai

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

berendezéssel

ellátandó

helyiség(ek)

olyan

részletességgel kidolgozott, méretezett metszetrajza, amelyből valamennyi

épületszerkezeti

elem

helyzete,

alakja,

mérete

megállapítható. A rajzból egyértelműen megállapítható legyen a légtechnikai berendezés elemeinek elhelyezésére rendelkezésére álló

hely,

illetve

felerősítésére

szolgáló

épületszerkezet.

Ugyanezeken a rajzokon fel kell tüntetni: o Lakó- és középület esetében meg kell adni a helyiség várható bebútorozását és a helyiséget használó személyek állandó tartózkodási helyét. o Mezőgazdasági

épületben

meg

kell

adni

az

állatok

tartózkodási zónáját és a helyiség berendezési tárgyait. o Ipari létesítményekben meg kell adni a helyiségben felállított valamennyi berendezés elhelyezését és fő méretét, a szennyező források helyét, a tartózkodási zónát. -

A teljes épület rajzai, amelyekből megállapítható a légtechnikai berendezéssel ellátandó helyiségnek az épület többi helyiségével való kapcsolata.

-

A

létesítmény

helyszínrajza,

az

uralkodó

eredő

szélirány

feltüntetésével. 4.3.

A

légtechnikai

berendezés

üzemeltetéséhez

rendelkezésre

álló

energiafajták közlése: -

Villamos hálózat jellemző adatai, terhelhetősége.

-

Hőenergia

fajtája,

fűtőközeg

neme,

hőmérséklete,

nyomása,

mennyisége évszakonkénti bontásban. -

Víz hőmérséklete, nyomása, mennyisége, minősége (keménysége, szennyezettsége, korrozív hatása).

4.4.

A tervezéskor figyelembe veendő meteorológiai körülmények: A berendezés tervezésekor az MSZ 24140:2015 Épületek és épülethatároló szerkezetek

hőtechnikai

számításai

című

szabványban

meghatározott

meteorológiai adatokat kell figyelembe venni:

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

46


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

4.5.

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

Földalatti helyiségek: Földalatti helyiségekben, barlangokban, legalább 8 m földtakaró esetén a hőmérséklet télen-nyáron +10 - +11 oC, a relatív légnedvesség 70 – 100 %-ra tehető.

4.6.

Szakaszos üzemű berendezések: Nem folytonosan üzemelő berendezések tervezésekor a tényleges üzemidő alatt előforduló maximumok sokévi átlagértékét kell alapul venni.

5.

A LÉGTECHNIKAI BERENDEZÉSEK KIVÁLASZTÁSÁNAK SZEMPONTJAI Légtechnikai berendezés úgy kell választani, hogy kielégítse a következő pontokban felsoroltakat:

5.1.

Egészségügyi követelmények: 5.1.1. A helyiségbe bevezetendő külső levegő legkisebb mennyisége a benntartózkodó személyek részére: Az MSZ 21875-2:1990 Munkahelyek fűtésének és szellőztetésének munkavédelmi követelményei. A szennyező anyagok eltávolítása a munkahelyi légtérből című szabvány a frisslevegő igényt a munkavégzés jellege alapján pontosítja:

Munkavégzés

minimális frisslevegő igény m3/h,fő

szellemi munka

30

könnyű fizikai munka

30

közepesen nehéz fizikai munka

40

nehéz fizikai munka

50

-

Keringetéses üzemű szellőztető berendezés külső légmennyiségét az imént tárgyalt legkisebb légmennyiségek figyelembevételével kell megválasztani,

de

a

külső

légmennyiség

a

szellőztető

légmennyiségnek legalább 10%-a legyen.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

47


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

5.1.2. A friss levegőben megengedett legnagyobb portartalom és gázhalmazállapotú szennyezőanyag koncentráció (*): Emberi tartózkodásra szolgáló helyiségben, ha egyéb technológiai követelmény nincs. -

-

ha a helyiségben porfejlődés nincs o munkahely esetén:

0,5 mg/m3

o egészségügyileg igényes helyek esetén:

0,2 mg/m3

ha a helyiségben van porfejlődés, akkor a munkahely megengedett portartalmának 10% -a

-

a frisslevegő megengedett legnagyobb CO tartalma:

1,3 mg/m3

*Megjegyzés: nem találtunk jogszabályban rögzített értékeket, a megadott adatokat az ME 112-72-ból vettük át. 5.1.3. Mérgező

hatású

porok,

gázok,

gőzök

koncentrációja

frisslevegőben (*): Az eddig fel nem sorolt mérgező hatású porok, gázok, gőzök friss levegőben megengedett szennyezőanyag koncentráció határértékeit a vonatkozó egészségügyi előírások figyelembevételével kell kiválasztani. *Megjegyzés: nem találtunk jogszabályban rögzített értékeket 5.2.

Fiziológiai követelmények: -

A légtechnikai berendezést úgy kell tervezni, hogy a tartózkodási zónában

biztosítva

legyenek

a

fiziológiai

kényelemérzet

követelményértékei. Ezeket befolyásoló tényezők: o levegő hőmérséklete o sugárzási hőmérséklet o levegő relatív páratartalma o légáram sebessége -

A fiziológiai kényelemérzet követelményértékének megállapításánál figyelembe kell venni a helyiségben tartózkodó személyek: o munkavégzését o öltözködését o az embert érő légáram irányát

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

48


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

-

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

Zajossági követelmények A légtechnikai berendezést úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy a kiszolgált

és

berendezéssel

szomszédos

helyiségekben

a

berendezés működése alatt mérhető hangnyomásszint spektrum a vonatkozó előírásnak megfelelő határértékét ne lépje túl.

6.

SZELLŐZTETÉSI MÓDOK

6.1.

TERMÉSZETES SZELLŐZTETÉS -

Természetes szellőztetés tervezhető minden olyan esetben, amikor ezzel a megoldással egész évben zavartalanul biztosíthatóak a használatból eredő követelmények, és ha biztonságtechnikai, egészségügyi, technológiai és üzemeltetési szempontok nem zárják ki az alkalmazás lehetőségét.

-

Amennyiben a nyári vagy átmeneti időszakban nem elégíthetőek ki az előzőekben támasztott követelmények, kiegészítésként gépi szellőzést kell tervezni.

-

Természetes szellőzést célszerű tervezni minden olyan ipari és, nagy hőterhelésű helyiség számára, amelyben a technológiai, üzemeltetési és egészségügyi szempontok azt lehetővé teszik.

-

A szellőztető levegő mennyiségét az év folyamán előforduló legnagyobb mennyiséget igénylő terhelés, illetve szennyeződés alapján kell meghatározni.

-

A levegő be- és elvezető nyílásokat, illetve kürtőket úgy kell méretezni, hogy azok az év folyamán előálló legkisebb hatásos nyomás

esetén

is

biztosítsák

a

szellőztetéshez

szükséges

légmennyiséget. -

Természetes szellőzés hatásos nyomásának számításakor a külső hőmérséklet szélső értékeit a 4. –es fejezet vonatkozó pontjainak megfelelően, a szélirányt és szélsebességet a rendelkezésre álló meteorológiai adatok alapján kell számításba venni.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

49


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

-

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

A légbevezető és légelvezető nyílásokat úgy kell kiképezni, hogy azok szabályozásával a mindenkori igények megfelelő légmennyisége beállítható legyen.

-

Legalább

természetes

szellőzéssel

kell

ellátni

a

következő

helyiségfajtákat, ha jelen előírás eddig ismertetett pontjai ezzel kielégíthetőek: o Lakóépületben

külső

térrel

nem

érintkező

következő

helyiségeket: konyha, WC, fürdőszoba, kamra és hasonló rendeltetésű

helyiségek,

amelyek

nem

szolgálnak

lakóhelyként. o Tantermekben, melyekben az egy főre szükséges légtér nem biztosítható, a nyitható ablakokon kívül folyamatos szellőzést is kell létesíteni. A szükséges külső friss levegő mennyisége: 20 m3/h/fő. -

Lakó- és középületben gondoskodni kell arról, hogy beáramló szellőztető

levegő

hőmérséklete

és

sebessége

a

fiziológiai

kényelemérzet követelményeit kielégítse. Azon helyiség fűtőtestét, amelyből a szellőztetett helyiség légutánpótlást (friss levegő) kap, a beáramló hideglevegő hőigényének megfelelően túl kell méretezni a transzmissziós hőveszteséghez képest. -

Gáznemű

tüzelőanyaggal

szellőztetésére

szolgáló

üzemelő előírásokat

kazánházak a

természetes

Műszaki

Biztonsági

Szabályzat, a 7/2016. (II. 22.) NGM rendeletének melléklete tartalmazza. Egyéb tüzelőanyaggal működő kazánok esetében az égéstermék-elvezető

berendezés

méretezésével

meghatározott

mennyiségű égési levegőt kell a kazánházba bevezetni. -

Gázfogyasztó

berendezéssel

ellátott

helyiségek

természetes

szellőzéséhez minden esetben a szabad térrel kapcsolatos alsó és felső, el nem zárható nyílásokat kell kialakítani. -

Mezőgazdasági és ipari épületek természetes szellőzésének módját mindenkor a technológiai és a munkavédelmi követelmények mérlegelésével kell eldönteni.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

50


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

-

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

Légbevezető nyílásokat lehetőleg a helyiségnek az uralkodó szél irányában eső határoló szerkezetén kell kiképezni. A helyiség levegő bevezető- és elvezető nyílásainak magasságkülönbsége adott körülmények között a lehető legnagyobb legyen.

-

A helyiség levegőjénél nagyobb fajsúlyú szennyeződés esetén közvetlenül a padlószint felett is gondoskodni kell levegőelvezető nyílásról.

-

Mezőgazdasági és ipari épületek szellőztető levegő bevezetését úgy kell megtervezni, hogy télen a hideg külső levegő ne érje közvetlenül a tartózkodási zónát. A levegő kellő hőmérsékletét fűtőtestek mentén történő bevezetésével, vagy megfelelő keveréssel lehet biztosítani. A fűtőtesteket

a

hideg

levegő

hőigényének

megfelelően

kell

túlméretezni a transzmissziós hőveszteséghez képest. -

A szellőztető levegőt a tiszta környezetből kell biztosítani.

-

A bevezető- és elvezető nyílásokat keresztirányú szellőzés esetén lehetőleg egymással szemben kell elhelyezni, hogy azokon a felhajtóerő és a szélhatás együttesen érvényesüljön.

-

Gázfogyasztó berendezéssel ellátott helyiségek elvezető nyílásai idegen légtérhez tartozó ablak vagy külső levegő bevezetőnyílás alatt nem képezhetők ki. Azok ezektől a nyílásoktól oldalirányban legalább 2 m távolságban legyenek.

-

Az elmenő levegő elvezető nyílásokat általában a szellőztetett helyiség legmagasabb pontján kell elhelyezni. Kivételt képeznek a helyi szennyforrások szennyeződését elvezető szórófejek, amelyeket közvetlenül a szennyforrás környezetében kell elhelyezni oly módon, hogy a készülék kiszolgálását ne zavarják.

-

A légvezeték elvezető kürtők kitorkollását úgy kell elhelyezni, hogy a szennyezett levegő a már lakott juthasson vissza.

-

A levegő beszívására kialakított kürtőt eső és szélvédő sapkával, vagy huzatnövelő szívófejjel kell ellátni.

-

Két vagy több különböző igényű szomszédos helyiség szellőzését az átszellőzés elkerülése érdekében párhuzamosan elhelyezett szellőző kürtőkkel kell megoldani.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

51


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

-

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

Azonos rendeltetésű helyiségek szellőztetésére gyűjtő szellőzőkürtők használhatók, ha ezt az egészségügyi követelmények megengedik, és a szellőzőkürtő működése számítással igazolható.

-

Akusztikai okokból, és olyan helyeken, ahol az átszellőzést meg kívánjuk akadályozni mellékcsatornás gyűjtő szellőző körtőt kell kiképezni. A mellékcsatorna hossza legalább egy szint magas legyen.

-

Egy szinten lévő, azonos rendeltetésű helyiségek egy gyűjtőkürtőbe torkoló légelvezető nyílásai között legalább a betorkoló nyílás átmérőjének megfelelő magasságkülönbség legyen.

-

A gyűjtő szellőzőkürtők külső kitorkolló nyílásának elhelyezésére a jelenfejezet eddigi pontjai vonatkoznak.

-

A

levegő

bevezető

és

elvezető

nyílásokat

szabályozható

csappantyúval, vagy zsaluval kell ellátni. A szabályozó és elzáró szerkezetek kezelés céljából könnyen elérhetők legyenek. -

Két vagy több helyiség részére alkalmazott közös szellőzés esetén az egyes helyiségek között rögzített átszellőző rácsot vagy zsalut kell beépíteni olyan kivitelben, hogy az átlátást meggátoljunk.

-

Szellőző ablakok részére elegendő a szélső állások rögzítése.

-

Párás levegőt szállító szellőzőkürtők esetén gondoskodni kell a lecsapódott víz elvezetéséről.

-

Párás levegő elvezetésére helyszínen épített kürtőt a nedvességgel szemben ellenálló anyagból kell készíteni, vagy ilyen anyaggal kell bélelni.

-

A levegő elvezető kürtőt amennyiben annak felületén páralecsapódás kialakulhat hőszigetelni szükséges.

6.2.

MESTERSÉGES SZELLŐZTETÉS Mesterséges szellőztetést kell létesíteni a helyiségben, ha a technológiai folyamat, vagy az ott tartózkodó személyek frisslevegő ellátását (a használt levegő külső levegővel való kicserélését) igényelik, és azt a kívánt mértékben természetes szellőztetéssel nem lehet megvalósítani.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

52


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

6.2.1. A mesterséges szellőzés megvalósítható: -

Általános szellőztetéssel, amikor a szellőztető levegő a szellőztetett helyiség egész légterét átöblíti.

-

Helyi szellőztetéssel (helyi elszívással), amikor a szennyforrást képző készüléket olyan burkolattal vesszük körül, amely a szennyeződés szétterjedését megakadályozza, de a munkavégzést nem gátolja és a burkolat alól mesterségesen elszívjuk a szennyeződést; az elszívott légmennyiséget pedig megfelelően előkészített levegővel pótoljuk.

-

A szellőztető berendezés egyetlen feladata a technológiai folyamat, vagy a személyek által igényelt légcsere biztosítása a helyiségben, a keletkező szennyeződés, bűz eltávolítása céljából. A szellőztető berendezés megnevezés mindenkor kizárólag légcserét biztosító berendezést jelöl; mely csak a levegő szennyezettségének mértékét tartja megengedett értéken, de önmagában nem biztosítja a helyiség megfelelő hőmérsékletét. Amennyiben a szellőztető berendezést úgy alakítják ki, hogy a helyiség légcseréje mellett egyidejűleg részben vagy egészben o fedi

a

helyiség

hőveszteségét

is,

szellőztető-légfűtő

berendezés o elvonja a helyiség hő nyereségét is, szellőztető léghűtő berendezés o fedezi a helyiség hő nyereségét és elvonja a hő nyereséget is, szellőztető légfűtő berendezés megnevezést használunk. 6.2.2. Általános szellőztetés: o Helyiségek általános szellőztetése megtervezhető 

egyedi készülékkel

központi berendezéssel

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

53


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

o A két lehetőség választásakor a következő szempontokat kell figyelembe venni: 

beruházási költség

várható üzemköltség alakulása

egyedi szabályozás, vagy beállítás lehetősége

teljesítményváltoztatás lehetősége

légcsatornahálózat, gépház elhelyezési lehetősége

helyszükséglet

egyes helyiségek szennyeződések eltérő vagy azonos jellege

levegőelosztás lehetősége

zajosság

kezelési karbantartási igény

o A

szellőztetett

helyiség

és

környezete

közötti

nyomáskülönbség szempontjából tervezhető 

depressziós

túlnyomásos

kiegyenlített

üzemű szellőztető rendszer. 6.2.3. Az imént felsorolt három lehetőség közül a következők alapján kell választani: -

Depressziós üzemet kell tervezni, ha a szellőztetett helyiség szennyezettebb környezeténél, és meg kell gátolni a szellőztetett helyiség levegőjének átáramlását környezetébe. Nem szabad depressziós üzemet tervezni nyílt égésterű, természetes huzattal működő kéménybe kötött tüzelőberendezéseket magába foglaló helyiségek részére. A depressziós szellőztető berendezést úgy kell kialakítani, hogy a helyiségben lévő vizes berendezési tárgyak szifonjaiból a víz a berendezés üzembehelyezésekor ne távozzék el.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

54


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

-

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

Túlnyomásos üzemet kell tervezni, ha a szellőztetett helyiséget kell megóvni környezete levegőjének beáramlásától.

-

Kiegyenlített üzem tervezhető, ha a szellőztetett helyiség és környezete közötti levegőátáramlás semmilyen szempontból nem káros.

-

Amennyiben több, egymáshoz kapcsolódó helyiséget egy közös berendezés szellőztet, úgy, hogy a szellőztetőlevegő valamennyi helyiségen keresztül áramlik, a nyomásviszonyokat úgy kell megtervezni, hogy a szellőztető levegő a legkevésbé szennyezett helyiségbe lépjen be, az elmenő levegő pedig a legszennyezettebb helyiségből lépjen ki. A nyomásviszonyok meghatározásakor figyelembe kell venni a hőmérsékletkülönbségből és a szélhatásból eredő nyomást is.

-

A nagyobb létesítményeknél (például: szállodák, vagy irodaházak) az imént említett szellőztetést olyan központi klímaberendezéssel (légkezelő gép) oldják meg, ahol a befúvást és az elszívást megvalósító ventilátorok egy berendezésben helyezkednek el. Az ilyen berendezések részelemei cserélhetők és az igényeknek megfelelően kiválaszthatók attól függően, hogy milyen jellemzőjét akarjuk megváltoztatni a külső térből beszívott levegőnek.

6.2.4. Depresszió tartható fenn a szellőztetett helyiségekben, ha: -

elszívó szellőztetést alkalmazunk

-

az elszívott levegő mennyisége 10 – 40 % -kal több a befúvott, vagy a külső térből a levegő bevezető szerkezeteken át bejutó légmennyiségnél.

6.2.5. Túlnyomás tartható fenn a szellőztetett helyiségben, ha: -

befúvó szellőztetést alkalmazunk

-

az elmenő levegő mennyisége 20 – 30 % -kal kevesebb az elszívott, illetve a helyiségből távozó levegő mennyiségénél.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

55


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

6.2.6. A szellőztető (légfűtő-léghűtő) berendezés üzemelhet -

kizárólag külső levegővel

-

külső és keringtetett levegő keverékével

-

hővisszanyerő berendezéssel

Ez utóbbi két megoldás valamelyikét mindig alkalmazni kell, ha azt egészségügyi, munkavédelmi előírások nem tiltják. -

Keringetéses szellőztető-légfűtő-léghűtő

berendezés tervezhető

olyan helyiségek számára is, amelyek üzemideje alatt egyébként a szellőztetés kizárólag külső levegővel történhet, amennyiben a helyiség üzemideje előtti/utáni keringetéses felfűtési- vagy lehűtési üzemet műszaki vagy gazdasági okok indokolttá teszik, és azt semmilyen egészségügyi-, tűz- és sugárvédelmi előírás nem tiltja. 6.2.7. A szellőztető berendezés a szellőztetés és elmenő levegő mozgatása szempontjából kialakítható: -

elszívó berendezésekben, amikor is az elmenő levegőt a helyiségből ventilátor szállítja el, a szellőztető levegő a helyiségbe természetes úton (depresszió hatására) lép be.

-

befúvó berendezésekben, amikor a szellőztető levegőt a helyiségbe ventilátor szállítja, az elmenő levegő a helyiségből természetes úton (túlnyomás hatására) távozik.

-

befúvó- és elszívó berendezésekben, amikor a szellőztető levegőt a helyiségbe és az elmenő levegőt a helyiségből egyaránt ventilátor(ok) szállítja(ák).

6.2.8. Légtechnikai berendezések kiválasztásának szempontjai: -

az elszívó berendezés o mindig depressziós üzemet eredményez o a szellőztető levegő nincs előkészítve és annak áramlási viszonyait a levegő bevezető nyílások elhelyezése szabja meg o elszívó berendezéssel ellátott helyiség fűtőtestét a beáramló hideg szellőztető levegő hőigényének megfelelően túl kell méretezni a transzmissziós hőveszteséghez képest

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

56


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

-

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

befúvó berendezés o mindig túlnyomást eredményez a szellőztetett helyiségben o a szellőztető levegő szükség szerint előkészíthető és a szellőztető légáram útja a célnak megfelelően tervezhető

-

befúvó- és elszívó berendezéssel o tetszésszerinti nyomásviszonyok tarthatók fenn a szellőztetett helyiség és környezete között; az elmenő légmennyiséget a szükséges nyomásviszonyok szerint (e fejezetben leírtak alapján) kell megválasztani. o a szellőztető levegő szükség szerint előkészíthető és a szellőztető légáram útja a célnak megfelelőbben tervezhető o keringetéses üzem biztosítható

6.2.9. A szellőztető berendezés üzemmódjának megválasztása: A szellőztető berendezés tervezhető: folyamatos üzemmel szakaszos üzemmel -

Általában folyamatos üzemű berendezést kell tervezni.

-

Szakaszos szellőzést csak akkor szabad tervezni, ha a szellőztető berendezés működése a technológiai folyamatot adott időszakokban zavarja. Ebben az esetben a szellőztető légmennyiséget a szakaszos üzem figyelembevételével kell meghatározni.

-

Szakaszos üzemi biztonsági (vész) szellőztető berendezést kell tervezni olyan helyiségek számára, amelyekben nagymennyiségű mérgező, vagy robbanásveszélyes anyag hirtelen felszabadulásával számolhatunk. A biztonsági (vész) szellőztetés légutánpótlását kívülről vagy szomszédos helyiségből kell biztosítani, amennyiben azt a szomszédos helyiségre vonatkozó egyéb előírás nem tiltja.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

57


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

6.2.10.

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

A légcsatornában kialakuló sebesség megválasztása:

A légcsatornában választott légsebességek szempontjából tervezhető: -

kissebességű

-

nagysebességű rendszer

6.2.11. -

Légmennyiség meghatározása: A helyiség szellőztető légmennyiséget valamennyi, a helyiségben felszabaduló szennyeződésfajtára meg kell határozni és a szellőztető berendezést a legnagyobb légmennyiségre kell tervezni

-

Amennyiben a keletkező szennyeződés mennyisége az üzemidő alatt változik, a szellőztető berendezést az előforduló legnagyobb szennyeződésmennyiség figyelembevételével kell megtervezni és gondoskodni

kell

a

berendezés

teljesítményének

szabályozásáról. -

A

szellőztető

levegő

állapotát

és

tisztaságát

úgy

kell

megválasztani, hogy az előző fejezetekben felsorolt vonatkozó követelményeknek megfeleljen. A légtechnikai berendezést úgy kell méretezni, hogy a szellőztető levegő kívánt állapota a helyiség tartózkodási zónájában jöjjön létre. -

Az elmenő levegő állapotát és szennyeződésének mértékét a mindenkor érvényben lévő egészségügyi és munkavédelmi előírások betartásával kell megválasztani.

-

A szakaszos üzemű szellőztető berendezés légtérfogatáramát úgy

kell

megválasztani,

hogy

a

szennyező

anyagok

koncentrációja a berendezés tervezett szakaszos üzemeltetése esetén, a helyiség egész üzemideje alatt ne lépje túl a megengedett határértéket.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

58


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

-

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

A biztonsági (vész) szellőztetés légmennyiségét úgy kell megválasztani, hogy a helyiségben felállított mérgező anyagot tartalmazó berendezés meghibásodásakor az abban foglalt teljes anyagmennyiség hirtelen felszabadulása esetén a helyiséglevegő koncentrációja ne érje el a megengedett határértéket. Vész szellőzést akkor is létesíteni kell, ha a helyiség nem munkahely.

-

A technológiai tervezés során elsősorban a technológia jó megválasztásával mennyiségét

kell

a

csökkenteni

szellőztető anélkül,

levegő

hogy

szükséges

a

berendezés

hatásossága csökkenne. -

A szellőztető-légfűtő-léghűtő berendezések méretezéséhez a téli hőveszteséget

és

szabványoknak

a

nyári

megfelelően

hőnyereséget kell

a

vonatkozó

számítani.

gépek,

A

berendezések motorjai, saját ventilátorai, a világítás, a meleg felületek, az emberek által leadott hőmennyiséget az egyidejűség figyelembe vételével kell meghatározni. -

Hosszú légcsatornák esetében esetén a légcsatorna szivárgási veszteségét

mindig

figyelembe

kell

venni,

véve

a

légtérfogatáramot megfelelő mértékben növelni kell. -

A berendezést általában úgy kell megválasztani, hogy a külső- és keringtetett légmennyiség aránya szabályozható legyen.

-

Amennyiben a szellőztető lég térfogatáram változtatása a működés közben indokolt, a berendezést ennek az igénynek megfelelően

kell

megtervezni.

A

fojtásos

szabályozást

energiahatékonysági okokból kerülni kell. Célszerű a ventilátor fordulatszám változtatását, szabályozását, vagy több ventilátor alkalmazása

esetén

egyes

ventilátorok

ki-be

kapcsolását

előirányozni. -

Ha az általános szellőztetéssel ellátott helyiségekben helyi elszívás is van, a szellőztető légtérfogatáramot a helyi elszívással elvitt légmennyiség figyelembe vételével kell meghatározni.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

59


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

6.2.12.

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

Frisslevegő vételezési helye:

A frisslevegő vételezési helyét a következők figyelembe vételével kell megválasztani: -

A levegőbétel helye lehetőleg napsütéstől védett helyen - a szélirányt figyelembe véve - tiszta környezetben, füstgáz, por, távozó

levegő

kibocsátástól

olyan

távol

legyen,

hogy

szennyeződés beszívás ne fordulhasson elő. -

Legcélszerűbben zöldövezetben, közlekedési útvonaltól a lehető legnagyobb távolságra helyezzük el.

-

Falban elhelyezett levegővételi hely lehetőség szerint az É, ÉK, ÉNY-i oldalon, alsó éllel a földszín felett legalább 2,5m magasan legyen.

-

Tető fölött elhelyezett levegővétel esetén biztosítani kell, hogy füstgáz és egyéb anyag ne szennyezze a beszívott külső levegőt.

-

Levegővétel helyét úgy kell megválasztani, hogy az a széljárásból eredő erős szívóhatásnak ne legyen kitéve.

-

A levegővételi helyre szolgáló szerkezetet csapadék, idegen anyag, bogár, emberi behatolás ellen védeni kell.

6.2.13. -

Elhasznált levegő kidobási helye:

A távozó levegőkibocsátó szerkezetet lehetőleg a tetőn kell elhelyezni. A kiáramló keresztmetszet alsó éle a tetősík felett legalább 60 cm magasan legyen. A tetőn elhelyezett kibocsátó szerkezet a tetőn lévő levegővétel nyílásától távol legyen, hogy a beszívott levegőt ne szennyezze, a légbeszívó és kibocsátó nyílások közötti távolság legalább 3 m legyen.

-

A távozó levegőt kibocsájtó szerkezetet szélnyomásnak kitett oldalon elhelyezése kerülendő.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

60


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

-

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

Mérgező, fertőző, radioaktív, sugárzó, tűz- és robbanásveszélyes anyagot tartalmazó távozó levegőt csak olyan módon szabad a külső környezetbe

kibocsátani,

hogy

a

kibocsátott

levegő

emberi

tartózkodásra szolgáló térbe ne kerüljön. A kibocsátott levegő szűrését a környezetvédelmi előírásokat figyelembe véve meg kell oldani. -

Túlnyomásos levegőkibocsátó nyílást úgy kell elhelyezni, hogy azon keresztül szélhatásból eredő visszaáramlás ne következhessen be.

-

Páradús levegőt kidobó szerkezetet úgy kell elhelyezni, kialakítani, hogy az épülethatárolő szerkezeten a kibocsátott levegő az épület homlokzatán ne csapódjon le.

-

A távozó levegőt kidobó szerkezetet csapadék, idegen anyag, emberi behatolás ellen védeni kell.

6.2.14. -

A

Befúvás, elszívás a szellőztetett helyiségekben: szellőztetető

levegőt

lehetőleg

közvetlenül

a

szellőztetett

helyiségbe kell befújni. Kivételesen befújható csatlakozó folyosón keresztül, ha ezt egészségügyi előírások nem tiltják. -

A teljes szellőztető légmennyiség egyenletesen öblítse át a tartózkodási – vagy munkazónát.

-

A teljes tartózkodási vagy munkazónában legyenek kielégítve a 4. fejezetben meghatározott egészségügyi, fiziológiai és akusztikai követelmények.

-

A tiszta, szellőztető levegőt lehetőség szerint közvetlenül a tartózkodási zónába kell befújni.

-

Az elmenő szennyező levegőt lehetőleg a legnagyobb szennyeződés helyén kell elszívni.

-

A szellőztető berendezés által keltett légáram iránya lehetőleg egyezzen meg a természetes szellőzés okozta légáram irányával.

-

A levegőnél kisebb sűrűségű szennyeződés és erős hő- pára- és porfejlődés esetén a szellőztető berendezés légáramát alulról felfelé irányítsuk.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

61


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

-

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

A levegőnél nagyobb sűrűségű szennyeződés és kis hőterhelés esetén a szellőztető berendezés légárama fentről lefelé irányuljon.

-

A levegőnél nagyobb sűrűségű szennyeződés és erős hőterhelés esetén az elmenő levegőt a helyiség felső és alsó teréből is el kell szívni.

-

Erősen párás levegő elszívásakor el kell kerülni a felső épülethatároló szerkezetekben a páralecsapódást.

-

A szellőztető levegő befúvása tervezhető kiszorításos szellőztetéssel, irányított „szabadsugárral”. Ezt a szellőztetési módot általában nagylégterű helyiségekben célszerű alkalmazni.

-

A szellőztető levegő befuvásának megtervezésekor a vetőtávolságot meg kell határozni. Sűrűn elhelyezett levegő befúvónyílások esetén a vetőtávolság meghatározásánál figyelembe kell venni az egymást átfedő légsugarak vetőtávolság növelő hatását.

-

Ha a berendezés változtatható légtérfogatáram szállítására alkalmas képes,

akkor

a

vetőtávolságot

a

különböző

vetőtávolságok

figyelembe vételével kell meghatározni. -

Ha a szellőztető levegő sűrűsége a helyiséglevegő sűrűségétől jelentősen eltér, a légsugár alakulásának megtervezésekor a sűrűség különbségéből eredő lefelé vagy felfelé mutató elhajlást kell figyelembe venni.

-

Légfűtő berendezés szellőztető levegőjét (vagy annak egy részét) lehetőség szerint az ablak alatt, vagy annak környezetében kell befújni, ha az állandó tartózkodási zóna az ablaktól mért 2 m távolságon belül van.

-

A levegő befúvó- és elszívó nyílások elhelyezése során még a következőkre kell tekintettel lenni: o A befújt légsugár ne ütközzön neki a közelben lévő épületszerkezetnek vagy berendezési tárgynak. o A befúvó szerkezetek környezetében az épületszerkezetek elszennyeződnek. o A látható befúvó- és elszívó szerkezetek esztétikailag elfogadhatók legyenek és feleljenek meg a helyiség belső építészeti kialakításának.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

62


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

-

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

A szellőztető levegőt és elmenő levegőt szállító légcsatornákat elzáró szerkezetekkel kell ellátni.

-

Nagy beruházást igénylő, vagy egyéb szempontból jelentős létesítmény,

szellőztető

berendezésének

tervezését

modellkísérlettel, vagy szimulációval célszerű igazolni. Helyi elszívás:

6.2.15. -

Helyi elszívást kell alkalmazni minden olyan esetben, amikor o a szennyforrás koncentrált jellege miatt általános szellőztetés nem lenne gazdaságos, vagy nem lenne hatékony o a szennyező anyag visszanyerése a légáramból kívánatos, vagy szükséges

-

Helyi elszívás tervezhető azokban az esetekben is, ha a helyiséget egyébként általános szellőztetéssel látjuk el. Ilyen esetben biztosítani kell

a

két

berendezés

összehangolását

(a

helyi

elszívás

légmennyiségének pótlása az általános szellőztetéssel, továbbá annak megoldása, hogy az általános szellőztetés légárama ne zavarja a helyi elszívást). -

Amennyiben a helyi elszívás nem távolítja el maradéktalanul a szennyeződést, akkor a helyiség részére általános elszívást is tervezni kell.

-

A helyi elszívó berendezés működhet: o helyi felhajtóerővel o gépi elszívással

-

Természetes felhajtóerővel működő helyi elszívást csak abban az esetben lehet tervezni, ha a teljes üzemidő alatt évszaktól függetlenül biztosított a tervezéskor figyelembevett sűrűség különbségből származó felhajtóerő.

-

Szélhatással működő helyi elszívást egészségre káros, mérgező, robbanás- és tűzveszélyes, sugárveszélyt jelentő szennyeződés elszállítására tervezni tilos!

-

Ha

a

helyi

elszívás

biztos

üzeme

természetes

felhajtóerő

segítségével nem valósítható meg, gépi elszívást kell tervezni.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

63


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

-

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

A helyiségből a helyi elszívó berendezéssel elszívott légmennyiséget pótolni kell. A légpótlás tervezhető: o természetes úton, ha a 4. pont követelményei kielégíthetőek o gépi berendezéssel

-

A légpótlást úgy kell megtervezni, hogy a helyiségben (vagy annak alsó zónájában) a csatlakozó, kevésbé szennyezett helyiségekhez képest depresszió uralkodjon.

-

A légpótlás légmennyisége a helyi elszívás esetleges légmennyiség változása szerint szabályozható legyen.

-

A helyi elszívó berendezéseket úgy kell megtervezni, hogy a 4. pont szerinti követelmények megvalósuljanak.

-

A helyi elszívóberendezéseket a technológia igényeinek szem előtt tartásával úgy kell kiképezni, hogy a leghatásosabb szennyeződéselvezetést

biztosítsa

a

készülék,

illetve

a

berendezés

üzemeltetésének zavarása nélkül. -

Az elszívóberendezés tervezése előtt meg kell vizsgálni, hogy a technológia, vagy a berendezés esetleges módosításával hogyan lehet a felszabaduló szennyeződés mennyiségét csökkenteni. Arra kell törekedni, hogy minél kisebb mennyiségű szennyeződés jusson a helyiség légterébe.

-

A helyi elszívás megtervezhető: o egyedi elszívó berendezéssel o központi elszívó berendezéssel

-

Több berendezés számára csak abban az esetben szabad közös, központi

elszívóberendezést

tervezni,

ha

az

egyes

gépek,

készülékek, egy időben üzemelnek, a keletkező szennyezőanyag visszanyerése nem igény, és az egyes elszívó légcsatornák egyesítő szakaszában a keveredés következtében nem keletkezik robbanó vagy tűzveszélyes koncentráció. -

Egészségre

káros,

mérgező,

fertőző,

sugárzó,

tűz-

és

robbanásveszélyes anyagok helyi elszívó berendezésének elmenő levegőjét nem szabad a helyiségekbe visszakeverni! -

Helyi elszívó berendezést a szennyforrás üzemeltetése alatti folyamatos üzemre kell tervezni.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

64


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

-

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

Az elszívott levegő mennyiségét úgy kell meghatározni, hogy változó intenzitású szennyeződésképződés esetén és a munkazónában mindenkor a megengedett koncentráció alatt maradjon az elszívott levegő koncentrációja. Ez alól egyes különleges esetekben az illetékes szervek felmentést adhatnak.

-

Robbanás-

és

tűzveszélyes

anyagok

elszívására

szolgáló

berendezések tervezésekor be kell tartani a mindenkor érvényes tüzrendészeti hatósági előírások rendelkezéseit. -

A biztonsági (vész) szellőztető berendezést úgy kell kialakítani, hogy az a helyiségben és azon kívül, a bejárati ajtó nyíló szárnya mellett elhelyezett kapcsolóval is üzembe helyezhető legyen.

6.2.16.

Robbanás- és tűzveszélyes anyagok elszívó berendezésének

kialakításakor a következő követelményeket kell kielégíteni: -

Az elszívott levegő koncentrációja a robbanási koncentrációnak maximum 10 % -át érje el.

-

Az elszívóberendezés és valamennyi eleme olyan legyen, hogy ne okozzon szikraképződést.

-

Az elszívott levegő visszavezetése a helyiségbe tilos, kivéve, ha tisztításra került és a biztonsági előírások kielégíthetők.

-

Az elszívóberendezés légcsatorna rendszerét elzárhatóan úgy kell megtervezni, hogy a biztonsági előírásokat kielégítse.

-

A légcsatornákat önkioltó anyaggal kell tervezni, és úgy kell kialakítani,

hogy

benne

az

elszívott

anyag

leülepedése,

kondenzálódása lehetőleg ne következzen be. -

Az elszívócsatorna szabadba torkoló nyílását huzatnöveléssel kell ellátni.

-

Az elszívóberendezés esetleges ülepítőjét, vagy porkamráját egyéb helyiségtől tűzállóan kell elválasztani a biztonsági feltételek egyidejű kielégítése mellett.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

65


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

o Az elszívott levegőt kidobó szerkezet elhelyezésekor a következőket kell figyelembe venni: -

Az elszívott levegőt a külső levegő beszívónyílásai fölött, azoktól olyan távol kell elhelyezni, hogy a beszívott levegőt ne szennyezze. Az elhelyezéskor az uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni.

-

A szerkezetet szélnyomásnak kitett oldalon nem szabad elhelyezni.

7.

KLÍMABERENDEZÉSEK

7.1.

Klímaberendezések létesítése: Klímatizálást abban az esetben kell tervezni, ha a helyiségben az előírt belső légállapot – a belső hőmérséklet és relatív nedvességtartalom, fűtéssel, szellőztetéssel, illetőleg a kettő együttes alkalmazásával nem biztosítható. -

Klímaberendezést kell tervezni, akkor is, ha az előírt belső légállapot időszakosan – télen vagy nyáron – nem biztosítható.

-

A klímaberendezés tervezésekor a hőterhelést csökkentő valamennyi lehetőséget (pl.: árnyékolást, üvegezés stb.) a gazdaságosság kielégítésére számításba kell venni: o Kórházban – függetlenül az építési módoktól – műtőket, műtők kiszolgáló helyiségeit, kórtermeket, valamint különleges laboratóriumokat klimatizálni kell. o Orvosi

rendelők

nagyforgalmú

helyiségeit

szintén

klímatizálással kell tervezni. o Oktatási épületekben kondicionálást ott kell alkalmazni, ahol a nyári üzemeltetés is kívánatos (pl.: egyetemi épületek). Ha nincs nyári igénybevétel, akkor csökkentett igényű berendezés tervezhető. o Új építési módozatokkal, új könnyített határoló szerkezetekkel készített iroda és középületeket klimatizálni kell. Reprezentatív középületben

építési

módtól

függetlenül

szükséges

a

klímatizálást.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

66


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

mozikat,

o Színházakat,

gyülekezési

helyiségeket,

sportcsarnokokat stb. építési módtól függetlenül klimatizálni kell. o Múzeumokban,

könyvtárakban

elhelyezett

műkincseket,

könyveket stb. klímatizálással kell védeni az öregedéstől. o Ipari épületekben az építési mód valamint az alkalmazott technológia szabja meg a klímatizálást igényét. -

Mezőgazdasági létesítmények esetében az építési mód és az épület rendeltetése szabja meg a klímatizálás igényét.

7.2.

Klímaberendezés tervezési adatai: Klímaberendezés tervezéséhez szükséges belső légállapot – levegőt, hőmérséklet és (ɸb) relatív nedvesség – értékeit a létesítmény céljának ismeretében az építtető adja meg. -

Ha az építtető a belső hőmérséklet és relatív nedvesség értékeit nem adja meg, úgy a tervező a belső légállapotot a 4. pont, illetve a gyakorlat által kiérlelt tapasztalati adatok alapján megválasztja. o Komfort berendezésekben a belső légállapot tájékoztató értékei az alábbiak: 

télen:

tb=20-22 oC (ɸb) =40-60 %

nyáron:

tb=25-27 oC (ɸb) =40-60 %

o Ipari berendezésekben, ha az építtető más igényt nem támaszt és a technológiából a belső légállapot kívánatos értéke nem állapíthatók meg, úgy a hőmérséklet és relatív nedvesség értékei a vonatkozó előírások szerint választandók meg. -

A kondicionált térben tartózkodó emberek friss levegő igényét a 4. pontban előírtak szerint kell megválasztani. o Ipari épületben – ha a technológiai folyamat nem igényel friss, külső levegőt – szintén a benntartózkodás számára kell a friss levegő igényt megállapítani.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

67


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

o Állattartási és növénytermesztési épületekben a friss levegő igényt az állattartási, illetve növénytermesztési technológia szabja meg. -

A klímatizálandó térbe bevitt előkészített levegő előállítható csak tiszta friss külső levegőből, külső és a klímatizált térből visszavezetett levegő keverékéből. o Fentiek szerint a klímaberendezés üzemelhet csak külső levegővel, illetve kevert levegővel. Aszerint, hogy a keverés a levegőkezelési folyamat előtt vagy után történik, beszélhetünk elő- és utókeverésről. o Klímaberendezések megnevezése az alábbi lehet: 

külső levegős

előkeveréses

utókeveréses

elő- és utókeveréses

o A használt levegő visszakeverése, a távozó hő és páratartalom visszanyerése gazdaságossági szempontból megvalósítandó. -

Klímatizált térbe beviendő szellőző levegőnek biztosítani kell a bent keletkező vagy bejutó hő- és nedvességterhelés egyidejű elvitelét. o A szellőző levegő állapotának meghatározásához előzetesen ismerni kell a helyiség hő- és nedvességterhelését. o Helyiség hőterhelése általában az alábbiakból tevődik össze: 

emberek hőleadása

világításból keletkező hő

gépek, berendezések hőleadása

meleg felületek hőleadása

párolgó vízfelületek hőleadása

transzmissziós hőveszteség és hőnyereség beleértve a napsugárzás okozta hőterhelést

o Az előző pontban felsorolt hőterhelés számítási módja ismert, illetve fennálló műszaki előírások rögzítik.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

68


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

-

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

Helyiségben keletkező nedvesség általában az alábbiakból tevődik össze: o emberek nedvesség leadása o párolgó vízfelületek nedvesség leadása

-

A hő- és nedvességterhelés ismeretében célszerű az h-x diagram és az

irányjelző

felhasználásával

a

szellőző

levegő

állapotát

megválasztani. o Szellőző levegő állapota a belső hőmérséklet és relatív nedvesség, valamint a középértéktől megengedett eltérés ismeretében meghatározható. o A helyiség tb belső hőmérséklete és (ɸb) relatív nedvessége által meghatározott légállapot mindenkori közepes, átlagos értéknek tekintendő. o Fűtési

és

hűtési

periódusban

a

szellőző

levegő

hőmérsékletének felső határát az szabja meg, hogy a bevezetett levegő a benntartózkodó embert értve is biztosítsa a kellemes közérzetet. o A 3-4 m-nél nem alacsonyabb helyiségnél a szellőző levegő 68

oC-al

lehet

hidegebb

a

klímatizált

tér

átlagos

tb

hőmérsékleténél, mennyezet befúvás esetén. A négy méternél nagyobb belmagasságú helyiségeknél a befúvási hőmérséklet különbség

növelhető

a

benntartózkodó

emberek

komfortérzetének figyelembevételével. o Parapet befúvás esetén, az ablak síkjába irányított légsugár hidegebb lehet, mint az előző pontokban felsorolt 6-8 oC, figyelembe véve a benntartózkodó emberek komfortérzetének kritériumait. o A klímatizált térbe bevezetett levegő útját számítással ellenőrizni

kell.

Az

ellenőrzés

terjedjen

ki

a

levegő

sebességeloszlás meghatározására. Ennek során az egyes pontokban uralkodó szélsebesség nagyságát és irányát kell meghatározni.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

69


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

o Klímatizált térben ember környezetében nem lehet 0,15 – 0,20 m/s –nál nagyobb sebesség. Ha a sebesség értéke ennél nagyobb, akkor közérzeti szempontból ellenőrizni kell. 7.3.

Központi- és egyedi klímaberendezések: Helyiség klímatizálása központi- és egyedi készülékkel oldható meg. A két lehetőség közötti választáskor a 6. fejezet alatt található szempontokat kell figyelembe venni. -

A központi klimatizáló berendezések három főrészből állnak: a klímaközpont,

elosztó- és gyűjtőhálózat, befúvó- és elszívó

szerkezetek. -

Klímaközpontban

(légkezelő

berendezés)

a

belső

tér

klímatizálásához szükséges levegőt készítik elő. -

Klímaközpontban találhatók általában mindazok a szerkezeti elemek, amelyek a levegő előkészítéséhez szükségesek. Klímaközpont, fő szerkezeti elemei az alábbiak: o ventilátor o légszűrő o légfűtő-test o léghűtő-test o nedves hőcserélő o záró- és keverő elemek o szabályozó berendezés

-

Ventilátor, légfűtő és léghűtőtest, nedves hőcserélő, zárószerkezetek, szabályozó berendezés kialakítására, méretezésére és beépítésére a vonatkozó fejezetek előírásai az irányadók.

-

Levegőszűrők kiválasztása során tekintettel kell lenni arra, hogy klímatizálás

esetében

fokozottabb

igényeket

támasztanak

a

szűréssel szemben, így klímaberendezésekben elsősorban azok a szűrőfajták alkalmazhatók, amelyek nagyobb levegő tisztaságot biztosítanak.

-

Kórházi

klímaberendezésekben

a

levegő

szűrése

mellett

a

csírátlanítás is kívánságként felmerülhet, így a szűrő még olyan KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

70


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

kiegészítéssel látandó el, amely alkalmas a levegőben lévő baktériumok elpusztítására. o Keverés céljára helyiségből visszahozott levegő szűréséről is gondoskodni kell. o Friss külső levegő vételénél az ide tartozó fejezetben tárgyalt vonatkozó előírások az irányadóak. o Távozó levegő elvezetését az ide tartozó fejezetben tárgyalt vonatkozó előírások figyelembevételével kell elvégezni. -

A klímaberendezés központjában megvalósított állapotváltozás számítását szerkesztéssel is ellenőrizni kell. Ennek célszerű segédeszköze a h-x diagram, de bármely más általánosan ismert légállapot diagram elfogadható erre a célra. o A klímaközpont számításait és ezek ellenőrzésére szolgáló szerkesztéseket vitás esetekben be kell mutatni.

-

Helyi klimatizáló berendezés alatt olyan klimatizáló egységet értünk, amely mindazon feladatok elvégzésére alkalmas, mint a központi rendszer, azonban a készülék magában a kezelendő térben van elhelyezve s így többnyire nincs szükség az elosztó- és gyűjtő légcsatornára. Az előkészített levegőt a készülék burkolatán levő befúvónyílásokon juttatja be a helyiségbe. o Helyi klimatizáló berendezés a kiszolgált térben helyezhető el, de az akusztikai követelményeket be kell tartani. Az elhelyezésénél

törekedni

kell

a

levegő

elosztás

biztosítására, azaz a helyiség teljes átöblítésére. o Egy helyiségben több egyedi készülék is elhelyezhető. Szükség

esetén

egy

nagyobb

teljesítményű

helyi

klímaberendezés több helyiséget is kiszolgálhat. Ilyenkor a levegő elosztása légcsatorna segítségével oldható meg. o Helyi klimatizáló berendezés és annak egyes elemei méretezésénél azonos szempontokat kell figyelembe venni, mint a központi rendszereknél. -

Helyi klímaberendezések családjába sorolják azokat a készülékeket is, amelyek kiviteli formájukon hasonlítanak ugyan a helyi klimatizáló készülékhez, azonban csak levegő fűtésére- és hűtésére alkalmasak.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

71


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

E

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

készülékek

funkciójuk

szerint

tehát

helyi

hűtő-

illetve

fűtőberendezések. 7.4.

Nagynyomású klímaberendezések: Azokat a rendszereket nevezzük nagynyomású vagy más néven nagy sebességű

klímaberendezésnek, ahol az elosztóhálózatban a

levegő

sebessége általában nagyobb, mint 15 m/s. 7.4.1. Nagynyomású klímaberendezések kialakításuk szerint lehetnek: -

Egycsatornás rendszerek: Egycsatornás rendszerek esetében a klímaközpontban előkészített levegőt a kezelendő térbe vezetik be. Az elhasznált levegőt nem vezetjük vissza a klímaközpontba, hanem az a helyiségekből a szabadba távozik. o Klímaközpont ebben az esetben csak friss külső levegőt dolgoz fel, azonban ezt erősen hűtve, illetve fűtve szállítja a helyiségbe, hogy a helyiség fűtését, illetve hűtését biztosítjsa. o A levegő befúvásánál az előzőekben felsorolt pontok feltételeit be kell tartani.

-

Egycsatornás rendszerek indukciós készülékkel: Egycsatornás rendszerek indukciós készülékkel lényegében, az egycsatornás

rendszer,

kiegészítve

a

helyiségben

minden

befúvónyílás helyén elhelyezett indukciós készülékkel. o Indukciós készülékek feladata a központban előkészített friss levegő és a helyiség levegőjének keverése és a levegő utókezelése. o Indukciós

készülék

huzatjelenség,

mert

alkalmazásával a

helyiségekben

kiküszöbölhető végzett

a

keverés

meggátolja, hogy az embert nagyon hideg, illetve nagyon meleg levegő érje. -

Kétcsatornás rendszerek: Kétcsatornás rendszer esetében a klímaközpontban külön-külön állítanak elő hűtött és melegített levegőt és a helyiségekben e kettő keverésével állítják elő a szellőző levegőt.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

72


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

o Szellőző levegő előállítására, azaz a két különféle csatornán érkező előkészített levegő összekeverésére a befúvófej helyén keverő berendezést kell kialakítani. o Az előbb említett berendezés a helyiségbe csak friss levegőt táplál be. A helyiség levegőjét a készülék nem keveri vissza, nem használja fel. o Keverőberendezések

ablak

alatt,

oldalfalban

vagy

mennyezetbe építhetők be. o A helyiség elhasznált levegője környezetbe, szabadba távozik. -

Háromcsatornás rendszerek: A kétcsatornás rendszert amennyiben kiegészítjük, a helyiség levegőjét visszaszállító légcsatornával, háromcsatornás rendszert kapunk. o Háromcsatornás

klímaberendezés

a

visszakeverés

következtében energetikai szempontból előnyös. 7.4.2. Nagynyomású klímaberendezések fő részei: Nagynyomású klimatizáló berendezések – ugyan úgy mint a hagyományos rendszerek, három részre oszthatók: klímaközpont, elosztó- és gyűjtőhálózat, befúvó és elszívófejek. -

Klímaközpont kialakítása nem tér el a hagyományos rendszerek központjainak kialakításától.

-

A légcsatornahálózat kialakítása az alkalmazott nagy sebesség miatt rendkívül gondos kivitelt igényel. A rendszerint kis keresztmetszetű csatornán nagy nyomásveszteség lép fel, ezért a légcsatorna csak olyan anyagból készülhet, amelynek a fala nem érdes.

-

Csatorna darabok kötésénél szivárgásmentes zárást kell biztosítani. A viszonylag kis mennyiségű előkészített levegő résvesztesége százalékosan nagy hányadot jelenthet.

-

A

nagy sebesség következtében fokozottan

ügyelni kell

a

zajvédelemre. 7.5.

Méretezési eljárások:

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

73


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

Nagynyomású klímaberendezés esetében a friss levegő igény, helyiség hő- és nedvességterhelésének számítása, méretezése hasonló a hagyományos rendszerek esetében használt eljárásokhoz. 7.6.

Szabályozás: Klímaberendezéseket – mind a központ, mind az egyedi rendszereket – automatikus szabályozó berendezéssel kell ellátni.

7.7.

Hűtési módozatok klímaberendezésekben: -

Klímaberendezésekben a levegő hűtésére természetes vagy mesterséges hűtőközeg használható fel.

-

Természetes hűtőközegként pl. kutak megfelelő hőmérsékletű vízét lehet felhasználni. Tervezési kiindulási adatként megadandó a természetes hűtőközeg hőmérséklete. o Ha az építtető a kutak teljesítményét nem ismeri, mérés útján kell a kiinduló adatokat megszerezni. o Természetes hűtőközegként felhasznált víz összetételét is ismerni kell, közvetlen hűtésnél meg kell győződni arról, hogy a víz nem fertőzött. o Természetes forrásokból eredő hűtővíz felhasználásáról, a megengedhető felmelegedésről, felhasznált vízmennyiségről gazdaságossági számítást alapján kell dönteni. o Hűtési folyamatban felhasznált, felmelegedett vizet lehetőleg ismételten – pl.: technológiai célokra – hasznosítani kell.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

74


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

-

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

Mesterséges hűtést akkor alkalmazunk, ha természetes hűtőközeg nem, vagy nem megfelelő mennyiségben és hőmérséklettel áll rendelkezésre. o Közvetlen hűtés esetén csak olyan hűtőközeg alkalmazható, amely az egészségre/környezetre nem káros. o Ha

egészségre

káros

hűtőközeggel

dolgozó

hűtőgép

szolgáltatja a hűtési energiát, akkor közvetítő hűtőközeget kell alkalmazani. Ilyen édesvíz, sólé, stb. o Hűtőgép

megválasztására,

felállítására

a

vonatkozó

szabványok és előírások adnak útmutatást.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

75


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

8.

KÖDTELENÍTŐ BERENDEZÉSEK

8.1.

Ködtelenítő berendezések létesítése Ködtelenítő berendezésnek nevezzük azt a légtechnikai rendszert, amelynek az a feladata, hogy a szellőztetett térben fejlődő nedvességet elvigye, és eközben a belső térben a levegő nedvessége a helyiség egyetlen pontjában se érje el a telítési értéket. -

A helyiségben a túlzott nedvességfejlődés következtében a levegő ködössé válhat, ami rontja a látási viszonyokat. Ez technológiai szempontból is, de munkavédelmi szempontból is káros, mert balesetveszélyt idéz elő.

-

Ködtelenítő berendezést tehát ott kell létesíteni, ahol nagy mennyiségű nedvesség keletkezik és azt a levegő természetes mozgása következtében nem tudja elvinni.

-

A

levegő

nem

kívánatos

nagy

nedvességtartalma

a

határolószerkezetek átnedvesítését idézi elő, ami elhasználódásukat sietteti. -

Gépekre, technológiai berendezésekre is káros a levegő nagy nedvességtartalma, mert a korrózió sebességét megnöveli.

-

Ködtelenítő berendezéseket általában a következő helyiségek részére kell tervezni: o nagykonyhák o mosodák o fűrdők o ipari nedves üzemek (pl.: festő műhelyek, festék előkészítő üzem stb.)

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

76


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

8.2.

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

Méretezési alapok: Ködtelenítő berendezések méretezéséhez a helyiség belső légállapotának ((ɸb) és tb) rögzítése után a helyiség hő- és nedvességmérlegét kell elkészíteni. -

Szellőző

levegő

térfogatárama

a

légállapot,

hő-

és

nedvességterhelés ismeretében meghatározható. -

Szellőző levegő előállítható tisztán friss levegővel, vagy külső és belső térből visszaszívott, kevert levegő előkészítésével.

-

Szellőző levegő bevezetését friss levegő vételezését, a távozó levegő elvezetését, kidobását úgy kell megoldani, mint a szellőztető-, illetve klimatizáló berendezéseknél.

8.3.

Központi és egyedi ködtelenítő berendezés: Több azonos rendeltetésű helyiség részére központi vagy egyedi ködtelenítő berendezés tervezhető. -

Ködtelenítő berendezés szerkezeti felépítése hasonló a szellőztetőilletve klimatizáló berendezések felépítéséhez. Így a ködtelenítő berendezés

tervezésekor

a

szellőztető-

és

klimatizáló

berendezésekre vonatkozóak az irányadók.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

77


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

9.

SZABÁLYOZÁS

9.1.

A szabályozásról általában: A szellőztető- és klímaberendezésekben az automatizálást az igények jobb kielégítése,

üzemeltetés

gazdaságosságának

növelése

(helyszükséglet,

hűtőszükséglet, a villamosenergia, a vízmennyiség csökkentése…), valamint az üzemvitel megjavítása céljából kell alkalmazni. MSZ EN 12599:2013 -

Az automatizálás mértékét az üzemeltetési és gazdaságossági viszonyok alapján a rendszer nagyságától és az üzemeltetési időtől függően kell megállapítani.

-

Egy objektumon belül (egy berendezésben) egyfajta automatizálási rendszer alkalmazására kell törekedni.

-

A

légtechnikában

minden

olyan

szabályozási

rendszer

felhasználható, amely a feladat megoldására alkalmas. Hazai gyakorlatban használatos szabályozó rendszerek: o pneumatikus o elektromos o elekronikus o mechanikus elven működő 9.2.

Szabályozási feladatok a levegőtechnikában: -

A szellőző rendszerekben a beáramló levegő hőmérsékletének, vagy a munkazónákban és az emberi tartózkodásra szolgáló zónákban lévő levegő hőmérsékletének függvényében, az egyes helyiségekre, vagy

kiválasztott

zónákra

egymástól

független

automatikus

szabályozást kell alkalmazni. A léghevítők teljesítményének és a külső levegő mennyiségének automatikus szabályozása szükséges. o Víz hőhordozó esetén – a léghevítőkben történő belépés helyén automatikus szabályozó szelepek, valamint a külső levegő mennyiségét szabályozó zsaluk alkalmazásával. o Gőz- hőhordozó esetén – a gőz bevezetési pontjainál automatikus elzáró szelepek, valamint a külső levegő KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

78


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

mennyiségének

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

szabályozására

szolgáló

szabályozó

megkerülő-zsalu alkalmazásának segítségével. -

A klímaberendezéseket a levegő kezelési módjának függvényében, valamint a helyiség előírt légállapotától függően kell automatikusan szabályozni. o A klimatizáló berendezésekben a fűtő- és hűtőelemek szabályozását úgy kell kialakítani, hogy azok együttesen a megengedett tűrésen belül biztosítsák a tartandó légállapotot, illetőleg azt a meghatározott program szerint változtassák. o A fűtő-, illetve hűtőteljesítmény szabályozóterének érzékelőjét lehetőleg a kiszolgálandó térben kell elhelyezni. Ha több helyiséget lát el a klimatizáló berendezés, akkor a szabályozó berendezés több helyiség állapotváltozását vegye figyelembe. o Ha a klímaberendezés több különféle belső légállapotú helyiséget szolgál ki, és a klímaközpont után az elosztó hálózatban utókezelés van, annak önálló szabályozásáról gondoskodni kell. o A hőmérséklet és a relatív páratartalom érzékelőit műszaki és üzemeltetési megfontolások alapján, olyan helyeken kell elhelyezni, hogy a megadott pontokban vagy zónákban a szükséges légállapotok biztosíthatók legyenek. o Az érzékelőket nem szabad olyan helyeken elhelyezni, ahol a légcirkuláció nem elégséges, vagy ahol meleg, illetve hideg felületek hatásának vannak kitéve. o A hőmérséklet érzékelőket a recirkulációs légcsatornákban is el lehet helyezni, ha az elszívott levegő jellemzői nem különböznek a helyiség levegőjének jellemzőitől, vagy ha azok különbsége állandó.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

79


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

o A biztonsági (vész) szellőzési rendszerekhez szükséges ventilátorok táv és automatikus indítása esetén a rendszert kívülről, vagy a szomszédos helyiségekből levegőt bevezető csappantyúkkal ajánlatos szerelni. o Változó külső és recirkulációs légmennyiséggel üzemelő nagy klímarendszerekben a külső és belső levegő arányát, valamint a téli-nyári üzem átállítását automatikus berendezéssel kell biztosítani. o A léghevítő készülék befagyása elleni reteszelésnek olyannak kell lennie, hogy a ventilátorokat lekapcsolja és a friss levegő bevezető nyílásait lezárja. 9.3.

Ellenőrzés és jelzés: -

Távellenőrzést csak az egész rendszer üzemét jellemző főbb paraméterekre kell tervezni. A többi jellemzők ellenőrzésére helyi ellenőrző és jelzőkészüléket (műszereket) kell alkalmazni.

-

Regisztráló vagy számláló módszereket csak abban az esetben kell alkalmazni, amikor szükséges a rendszer üzemének ellenőrzésére.

-

Abban az esetben, ha a jellemzők előírt értékétől való eltérés meghibásodásához

vezethet,

akkor

ezek

ellenőrzésére

jelzőkészüléket kell beállítani. -

Az üzemeltetéshez és az ellenőrző vizsgálatokhoz műszerek elhelyezését a következő esetekben ajánlatos előirányozni: o Légfűtő rendszerekben a helyiségek léghőmérsékletének és a hőhordozó jellemzőinek ellenőrzésére. o Szellőző rendszerekben – a belépő levegő hőmérsékletének, valamint a hőhordozó jellemzőinek, szükség esetén a helyiség relatív nedvességtartalmának ellenőrzésére is.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

80


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

o Légfűtéssel egybekapcsolt szellőző rendszerekben, valamint klímaberendezésekben – a berendezés rendszerétől függően: a

helyiség

hőmérsékletének,

valamint

a

hőhordozóközeg jellemzőinek ellenőrzésére, a

légmosó

kamrákban

a

víz

hőmérsékletének

ellenőrzésére, a légmosó kamrák utáni levegő hőmérsékletének és a

hűtőközeg hőmérsékletének ellenőrzésére, 

a víz és a hűtőközeg nyomásának ellenőrzésére,

a légcsatornában a helyiségben szűrők, kaloriferek nyomásának,

vagy

nyomáskülönbségének

ellenőrzésére, nagy

berendezésekben

a

szállított

közegek

mennyiségének ellenőrzésére, regisztrálására. o Az ellenőrző berendezés értékelőit a rendszer automatikus szabályozását szolgáló érzékelőkhöz hasonlóan építik be és lehetőleg azok környezetében kell elhelyezni. 9.4.

Távvezérlés és távjelzés: -

A távvezérlést és távjelzést általában akkor kell létesíteni, amikor a rendszert

a

szellőztetendő,

klímatizálandó

helyiségben

lévő

munkahelyről kell indítani, vagy amikor a berendezés nehezen hozzáférhető, továbbá, ha ellenőrizni kell a fűtőanyag vagy villamosenergia fogyasztást. -

Diszpécser-vezérlést (központi ellenőrzést, távjelzést, távvezérlést) a bonyolult fűtő, szellőző és klímaberendezésekkel ellátott, nagy objektumokban kell alkalmazni.

-

Távjelzést kell tervezni minden olyan esetben, amikor valamely paraméter rendszeres ellenőrzése szükséges és az a helyszínen nem biztosítható.

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

81


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

10.

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

Felhasznált irodalom:

10.1. Az Irányelv kidolgozásához felhasznált irodalom: -

Légtechnikai Berendezések Tervezése (1972)

-

Az Épületgépészet Kézikönyve 2. kiadás (1978) Dr. Menyhárt József

10.2. A tervezési munka során figyelembe veendő rendeletek, előírások: 10.2.1.

A

253/1997

(XII.20.)

Kormányrendelet

az

országos

településrendezési és építési követelményekről (OTÉK). 10.2.2.

Az 54/2014 (XII.5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi

Szabályzatról (OTSZ). 10.2.3.

A 275/2013 (VII.16.) Kormányrendelet az építési termék

építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól. 10.2.4.

Műszaki

Biztonsági

Szabályzat

7/2016.

(II.

22.)

NGM

rendeletének melléklete 10.3. Érvényes szabványok: o MSZ EN 779:2013 Makroszűrők általános szellőztetési célra. A szűrési teljesítmény meghatározása o MSZ EN 1505:2000 Épületek szellőztetése. Fémlemezes, téglalap keresztmetszetű légvezetékek és légvezeték-szerelvények. Méretek o MSZ

EN

1506:2007

Épületek

szellőztetése.

Fémlemezes,

kör

keresztmetszetű légvezetékek és légvezeték-szerelvények. Méretek o MSZ EN 1507:2006 Épületek szellőztetése. Fémlemezes, négyszögletes keresztmetszetű légvezetékek. Tartóssági és szivárgási követelmények o MSZ EN 1751:2014 Épületek szellőztetése. Légelosztó központok. Záró- és szabályozószerelvények áramlástani vizsgálata o MSZ CR 1752:2000 Épületek szellőztetése. Épületek belső környezetének tervezési alapjai o MSZ EN 1886:2008 Épületek szellőztetése.

Légkezelő

egységek.

Mechanikai paraméterek

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

82


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

o MSZ EN 12097:2006 Épületek szellőztetése. Légcsatornák. A légcsatorna részegységeinek

követelményei

a

légcsatornarendszer

karbantarthatóságának könnyítésére o MSZ EN 12102:2013 Helyiségfűtő és -hűtő villamos kompresszoros légkondicionálók, folyadékhűtők, hőszivattyúk és légnedvesség-csökkentők. A légzajkibocsátás mérése. A hangteljesítményszint meghatározása o MSZ

EN

12220:2000

Épületek

szellőztetése.

Légvezetékek.

Kör

keresztmetszetű karimák méretei általános szellőztetéshez o MSZ

EN

12236:2002

Épületek

szellőztetése.

Légvezetékek

tartószerkezetei. Szilárdsági követelmények o MSZ

EN

12237:2003

Épületek

szellőztetése.

Légvezetékek.

Kör

keresztmetszetű fémvezetékek szilárdsága és tömörsége o MSZ EN 12238:2001 Épületek szellőztetése. Légtermináleszközök. Kevert áram aerodinamikai vizsgálata és értékelése o MSZ EN 12239:2001 Épületek szellőztetése. Légtermináleszközök. Légcserélők aerodinamikai vizsgálata és értékelése o MSZ EN 12599:2013 Épületek szellőztetése. Vizsgálati és mérési módszerek

beszerelt

szellőztetési

és

légkondicionálási

rendszerek

átvételéhez o MSZ

EN

12792:2004

Épületek

szellőztetése.

Jelölések,

fogalom

meghatározások és rajzjelek o MSZ EN 13053:2006+A1:2011 részegységek osztályba sorolása és teljesítőképességi (működési) adatai o MSZ EN 13141-1:2004 Épületek szellőztetése. Lakóépületeket szellőztető rendszerek elemeinek/termékeinek teljesítőképesség-vizsgálata. 1. rész: Kívül és belül szerelt légátviteli eszközök o MSZ EN 13141-2:2010 Épületek szellőztetése. Lakóépületeket szellőztető rendszerek elemeinek/termékeinek teljesítőképesség-vizsgálata. 2. rész: Használt levegő és friss levegő ki-, illetve belépőnyílása o MSZ EN 13141-4:2011 Épületek szellőztetése. Lakóépületeket szellőztető rendszerek elemeinek/termékeinek teljesítőképesség-vizsgálata. 4. rész: Lakóépületek szellőztetőrendszereihez használt ventilátorok

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

83


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

o MSZ EN 13141-11:2015 Épületek szellőztetése. Lakóépületeket szellőztető rendszerek elemeinek/termékeinek teljesítőképesség-vizsgálata. 11. rész: Szellőztetésellátó egységek o MSZ EN 13142:2013 Épületek szellőztetése. Lakóépületeket szellőztető rendszerek elemei/termékei. Elvárható és optimális működési jellemzők o MSZ EN 13403:2003 Épületek szellőztetése. Nemfémes csatornák. Szigetelőlapokkal burkolt légvezetékek o MSZ EN 13465:2004 Épületek szellőztetése. Lakóházak légszállítási fokozatait meghatározó számítási módszerek o MSZ EN 13779:2007 Nem lakóépületek szellőztetése. Helyiségek szellőztető és légkondicionáló rendszereinek teljesítménykövetelményei o MSZ EN 15239:2007 Épületek szellőztetése. Épületek összenergiateljesítőképessége. Útmutatás a szellőztetőrendszerek ellenőrzéséhez o MSZ EN 15240:2007 Épületek szellőztetése. Épületek összenergiateljesítőképessége. Útmutatás a légkondicionáló rendszerek ellenőrzéséhez o MSZ EN 15241:2007 Nem lakóépületek szellőztetése. Épületek szivárgás és szellőztetés általi energiaveszteségének számítási módszerei o MSZ EN 15242:2007 Épületek szellőztetése. Épületek légáramlását – beleértve a szivárgást is – meghatározó számítási módszerek o MSZ EN 15423:2008 Épületek szellőztetése. Légelosztó rendszerek tűzvédelme épületekben o MSZ EN 15650:2010 Épületek szellőztetése. Tűzgátló csappantyúk o MSZ EN 15665:2009 Épületek szellőztetése. Lakóépületek szellőztető rendszerei teljesítménykritériumainak meghatározása o MSZ EN 15727:2010 Épületek szellőztetése. Szellőzővezetékek és légcsatorna-részegységek, szivárgási osztályba sorolás és vizsgálatok o MSZ

EN

15780:2012

Épületek

szellőztetése.

Légcsatorna.

Szellőzőrendszerek tisztasága o MSZ

EN

15805:2010

Makroszűrők

általános

szellőztetési

célra.

Szabványos méretek o MSZ EN 15882-1:2012 Épületgépészeti berendezések tűzállósági vizsgálati eredményeinek kiterjesztett alkalmazása. 1. rész: Szellőzővezetékek o MSZ EN 16211:2015 Épületek szellőztetése. A helyiségek légáramlásának mérése. Módszerek KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

84


ÉPÍTÉSÜGYI MŰSZAKI IRÁNYELVTERVEZET MUNKACSOPORT ELŐKÉSZÍTŐ ANYAG

ÉpMI-T-EA-01-17/2016_pv1.0

o MSZ EN ISO 29462:2013 Általános szellőzési célú légszűrő berendezés és rendszer részecskemérettől és nyomásveszteségtől függő leválasztási hatékonyságának

helyszíni

vizsgálata

beépített

állapotban

(ISO

29462:2013) o MSZ 845:2012 Égéstermék-elvezető berendezések tervezése, kivitelezése és ellenőrzése. o MSZ

21875-2:1990

Munkahelyek

fűtésének

és

szellőztetésének

munkavédelmi követelményei. A szennyező anyagok eltávolítása a munkahelyi légtérből o MSZ HD 60364-1:2009 Kisfeszültségű villamos berendezések. 1. rész: Alapelvek, az általános jellemzők elemzése, meghatározások (IEC 603641:2005, módosítva) o MSZ HD 60364-4-41:2007 Kisfeszültségű villamos berendezések. 4-41. rész:

Biztonság.

Áramütés

elleni

védelem

(IEC

60364-4-41:2005,

módosítva)

KÖFOP-1.0.0.-VEKOP-15-2016-00037 pályázati 88/2017 sz. szerződés és 36/2016. (XII. 29.) MvM rendelet alapján összeállított munkaanyag

85

Profile for ÉMI Nonprofit Kft.

Épületgépészeti légtechnika  

Építésügyi Műszaki Irányelv-tervezet

Épületgépészeti légtechnika  

Építésügyi Műszaki Irányelv-tervezet

Advertisement