Fenntartható innováció a tanárképzésben... • Turcsányi-Szabó Márta lex célokat, a felhasznált módszertant és erőforrásokat beépíteni a gyakorlati képzésbe. Az újonnan létrehozott T@T Háló a többi módszertani közösségi platform megjelenésével együttesen pedig bemutatja, hogyan lehet folytatni a mentorálási folyamatot a digitális műveltség és a modern tanítási/tanulási módszertanok területén, amely így az innováció fenntarthatóságát eredményezheti, nemcsak a tanárképzésben, hanem a gyakorló tanárok körében is egyaránt.
7. ábra. Az IFIP háló struktúrája Preziben52 (BÉRES−TURCSÁNYI-SZABÓ 2010)
Köszönetnyilvánítás: A projekt az Európai Unió támogatásával, valamint az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. A támogatási szerződés száma: TÁMOP-4.1.2-08/2/B/KMR-2009-0002.
Konklúzió
Irodalom
A mindennapi életet élve is mindenki tapasztalhatja az innováció mérhetetlen sebességét a technológiai eszközök fejlődésével kapcsolatban. A közoktatásnak és egyben a tanárképzésnek is tudomásul kell ezt vennie, és megfelelő módon alkalmazkodnia kell az új lehetőségek kiaknázásával. Persze nagy kihívást jelent a felnövekvő generáció felvértezése olyan kompetenciákkal, amelyekre a majdani munkavégzésük során szükségük lehet. De pontosan ezért fontos a változások követése, az innováció megértése és az abban való aktív részvétel. Hatékony változás viszont csak akkor lehetséges, ha az innováció egyben modern pedagógiai szemlélettel párosul, amelyben az újonnan megjelenő IKT-eszközök megfelelő módszertani kidolgozással kerülnek használatba egy aktív közösségi létforma serkentésével. A webtechnológiák fejlődése és azok közösségbe való asszimilálódása utat mutathat a pedagógiai paradigmaváltásban, és ezzel a személyre szabható tanulási folyamatok elősegítésében a változó tanárszerepre is. A Bloom-taxonómiából kiindulva a bemutatott elméleti keretrendszer jól alátámasztja az eszközhasználat digitális korszakra vonatkozó változási kényszereit és a tanári kompetenciák kiterjesztésének szükségleteit. A Tanulástechnológia tárgy körülményeinek leírása jól ábrázolja, hogyan lehet az elméletet, a komp-
ANDERSON, L. W. − KRATHWOHL, D. R. (szerk.) (2001): A taxonomy for learning, teaching, and assessing: A revision of Bloom’s taxonomy of educational objectives. New York: Longman. ANDERSON, P. (2007): What is Web 2.0? Ideas, technologies and implications for education. JISC Technology & Standards Watch, Tech Watch Report. URL: http://bit.ly/9G0nyi Hozzáférés ideje: 2011. 09. 09. BÉRES, I. − TURCSÁNYI-SZABÓ, M. (2010): Added Value Model of Collaboration in Higher Education. Interdisciplinary Journal of E-Learning and Learning Objects 6, 205−215. URL: http://bit.ly/ HoTCW3 Hozzáférés ideje: 2011. 09. 09. BIGGS, J. − COLLIS, K. (1982): Evaluating the quality of learning: The SOLO taxonomy. Academic Press, New York. BLOOM, B. (1956): Taxonomy of Educational Objectives: The Classification of Educational Goals. Susan Fauer Company, Inc. 201–207. BOWER, M. − HEDBERG, J. G. − KUSWARA, A. (2010): A framework for Web 2.0 learning design. Educational Media International 47: 3, 177−198. BROWN, S. (2008): From VLEs to learning webs: the implications of Web 2.0 for learning and teaching. Interactive Learning Environments, 18: 1, 1–10.
52
http://prezi.com/dict1whnts4e/tt-network
43 II. ÉVFOLYAM / 2011. 3–4. SZÁM
Oktatás-Informatika