Okt_Inf_2010_1_:_press
2010.04.09.
9:51
Page 15
(Black/Black plate)
Két kontrollforradalom között... megtermelése folyik a szónak abban az értelmében, hogy a folyamatok célfüggvénye a diák fejében végbemenô tudásváltozás és az általa produkálható és mérhetô tudásteljesítmény. A tudás tananyaggá párolt korpuszainak „adagolása” – kanállal, szakáccsal, elôemésztve. Még a legmodernebb iskolák is a 19. század utolsó harmadának munkaerôpiaci követelményeket és a nemzeti identitás attribútumait középpontba helyezô levegôjét árasztják. Ami a gazdaság és a politika felôl nézve még mindig siker (a felserdülô nemzedékek civilizációs misszióként való betagolása az „ipari rendbe”), az a gyerekek felôl nézve továbbra is egyszerû elnyomás. Paulo Freire 1970-es, emblematikus könyve, a Pedagogy of the Oppressed16 normatív módon meg is fogalmazza, milyen irányba kell megváltoznia az iskolának és az oktatásnak, hogy a továbbiakban ne az „elnyomást”, hanem a „felszabadítást” szolgálja. De vajon mindez elég-e kitörési pontnak? Freire szenvedélyes teoretikus, kreatív erôvel, bátor ítéletalkotással, erôs és ösztönös absztrakciós képességgel. Ám nem tudásszociológus, viszonylag járatlan a neveléstörténetben és nem edzette magát a társadalomelmélet analitikus kohójában. Emiatt sok kérdést fel sem tesz. Igazából nem elemzi, hogy az „elnyomásnak” milyen történeti, strukturális, hatalmi, politikai, pszichológiai összetevôi vannak, hogy mi a dinamikája, különbözik-e egymástól az elnyomás az eltérô fejlettségû, kultúrájú, vallású országokban. Freire helyesen mutat rá az „állapotra”, és érvényesen jelöli ki az irányt, amerre annak meg kellene változnia. Mivel könyve (és annak számos késôbbi újragondolása – elsôsorban Freire (1995) alapvetôen szenvedélyes útmutatás, nem is szükséges számonkérnünk az „állapot” elemzésének mélységét. De abban a pillanatban, hogy a változástervezés praktikus kérdései kerülnek napirendre, akkor elkerülhetetlenül a megértés mélyebb dimenzióiba kell leereszkednünk. A forradalmi ideológia ráadásul, amelynek Marx-fordulata óta Freire sincs híján, nem számol avval, hogy egy kontrollválság radikális társadalomfordító programok híján is „kihordja” a jövôt. Mind több olyan, rendszerszintû 16
(Freire, 1970) Három fejezet online is olvasható: http://www.marxists.org/subject/education/freire/ pedagogy/index.htm
fejleményre is felfigyelhetünk, amelyek már egy következô idôszak új típusú kontrollkörnyezete felé mutatnak – „külsô” beavatkozás nélkül, a fennálló viszonyok inherens változási logikájából fakadóan. Vajon milyen szakaszba lépünk át, lehetséges-e egy újabb kontrollforradalom, és ha igen, mi a tartalma? Ezt mutatjuk be a tanulmány folytatásában.
Irodalom ANEESH, A. (2006) Virtual Migration. Programming Globalization. Duke University Press BÄCHER IVÁN (2007) Iskolahistóriák 10. Népszabadság, 2007 március 9. http://www.nol.hu/ archivum/archiv-438412 BENIGER, J. R (2004) The Control Revolution. Technological and Economic Origins of the Information Society, Harvard University Press, 1986 Magyarul: Az irányítás forradalma. Az információs társadalom technológiai és gazdasági forrásai Gondolat-Infonia, Budapest BENKLER,YOCHAI (2006) The Wealth of Network How Social Production Transforms Markets and Freedom Yale University Press BOURDIEU, PIERRE (1994) Rethinking the State: On the Genesis and Structure of the Bureaucratic Field Sociological Theory Vol.12. No.1. p.1-18. BRENDGEN, MARA WANNER, BRIGITTE – VITARO, FRANK (2007) Peer and Teacher Effects on the Early Onset of Sexual Intercourse. American Journal of Public Health, Nov 2007; 97: 2070 – 2075. CARR, NICHOLAS (2008) The Big Switch: Rewiring the World, from Edison to Google. W. W. Norton CASTORIADIS CORNELIUS (Paul Cardan néven) (1965) Modern Capitalism and Revolution London: Solidarity / Bob Potter COHEN, RACHEL (2006) Miért kell megváltoztatni az oktatást, nevelést az internetgalaxis korában? Új Pedagógiai Szeme 2006. szeptember http://www.epa.oszk.hu/00000/00035/00106/200609-vt-Cohen-Miert.html DÁRDAI ÁGNES (2002) A tankönyvkutatás alapjai, Dialóg, 56–57. p. DÖMSÖDY ANDREA (2005) Könyvtárhasználati tankönyvek és a kor tudományossága. Informato-
15 I. ÉVFOLYAM / 2009. 2. SZÁM
Oktatás-Informatika