Page 1

2018. Nagyböjt – Húsvét

86. szám

A Budapesti Egyetemi és Főiskolai Lelkészség lapja In arduis fideles*

A T A R T A L OM B ÓL : AKTUALITÁS - Jöjj hát közelebb hozzám! - „Íme eljövök, hogy megtegyem a te akaratodat!” ELMÉLKEDÉSEK -

Létezik egy hely... Ez igen! A kísértés Ízelítő a Szentségimádás iskolájából MEGKÉRDEZTÜK...

- Több, mint két évtizede Egyetemes! - Közitábor Bodajkon! - Interjú Zajacz Borival, a lelkiségi munkacsoport vezetőjével - Fiatal. Szerzetes. Elhivatott. Vidám. VELÜNK TÖRTÉNT - Az első MKK-s hangversenyről - Kreatívkodás MKK módra - Látogatás a bécsi egyetemi lelkészségen - A bizalom zarándokútja a Földön - Jó (volt) nekünk itt lenni! - Szinódus a fiatalokért

MÁSOK ÍRTÁK — NEKÜNK TETSZETT - Böjti lemondásom — de hogy döntsem el? - Hat lehetőség, hogy gyakorold a kedvességet - Egy csángó szent - Antal Veronika vértanú - A legőszintébb vallomás, amit egy paptól hallasz - Politizálhat-e az egyház? - Az okostelefon feltalálója elnézést kér KULTÚROLDALAK - Receptek - Versek, haikuk - A büszke fa - Nagyböjti lemondásaink JÁTÉK! - Viccek - Jézus születése totó megfejtesei „Ez azért fontos, mert sokkal könnyebb olyan szabályokat betartani, amelyekhez tartozik egyfajta katartikus „aha” - élményünk.” Azt vallom magamról: katolikus vagyok. De kinyitom a katekizmust, és azt mondom, hogy ez és ez a bekezdés véletlenül maradhatott benne, rám nem vonatkozik, nem értem miért volna fontos; sőt olyat állítok, hogy tanításnak ez a része nem Istentől való… szíve joga mindenkinek, mégis… nem furcsa egy kicsit? (6. oldal) "A bűn, a tevéhez hasonlóan, nem sétál egyenesen be az ember életének a sátrába, ha ezt megkísérelné, azonnal visszautasítanánk. A bűn lassan, fokozatosan furakodik be az ember életébe." "Először egy rossz gondolat jut eszünkbe (a teve orra), és ha nem űzzük ki azonnal, akkor a következő lépésben elfoglalja képzeletünket, vagyis elkezdjük kiszínezni magunkban hogyan követjük el a bűnt (a teve feje és nyaka). A gonosz kép aztán a cselekvés vágyát ébreszti fel bennünk (a teve lábai és púpja), ez pedig a bűnös cselekedetre ösztönöz bennünket." (9. oldal)

Mottónk magyarul: „Nehézségek közt hűségesen”


Egyetemes 86. szám

Nagyböjt – Húsvét

„Képzelj el egy repülő madársereget. Na? Hány madarat láttál? Tizenegyet? Tizenkilencet? Ötöt? Van némi fogalmad róla, de a pontos számot nem tudod. Akkor honnan jött ez a gondolat? Valaki odatette. Valaki, aki tudja a madarak pontos számát. És a fákét, a kövekét, a virágokét. Valaki, aki ezekben a századmásodpercekben is gondoskodik rólad, és megmutatja neked a hatalmát.” (Paulo Coelho)

2

2018. tavasz


In arduis fideles Aktualitás

Jöjj hát közelebb hözzám! Sivadó Patrícia (azúr)

Az

erkélyablakban állok. Üvegfal választ el a sötétbe burkolózott utcától, a jelzőlámpa egyenletes búgásától, az autók füstjétől. Tekintetem a holdra mered…. nem tudom megunni. Ő is nézte… Talán egyszer éppen rám gondolt, hogy arra pillantva Őt csodálom majd. Csütörtök van. Egyszerű hétköznap. Látta azon a csütörtökön is, ott a Getszemáni kertben… Milyen kevésszer jut eszembe az az éjszaka! Ha nem is egy órát, de legalább pár percet virrasztanék az Istennel, aki annyira ember volt, hogy rettegett és remegett. Azzal, aki egyedül maradt a világ összes bűnével. Nagyobb teher volt az, mint a súlyos kereszt, amit másnap hordoznia kellett.

Szeretnék a közelében lenni! Tudom, hogy boldog lenne. Talán nem félne annyira. Együtt imádkoznánk az Atyához, együtt ajánlanánk fel Vérének minden egyes cseppjét azokért, akik nem akarják elhinni, ha egyedül lennének a földön, akkor is lejött volna a földre, hogy szenvedjen, és meghaljon értük. Az örök jelenben élő Isten vár… Odahív Maga mellé... Kezét nyújtja, hogy elkísérjem a katonákkal körülvéve a főpapig, a helytartóig. A nyirkos cellában társa lehetek annak, aki engem még egyetlen másodpercre sem hagyott egyedül. Tekintete összetalálkozik tekintetemmel, míg az oszlophoz kötözik azért, hogy a korbáccsal megsebesítsék. Őt, aki meggyógyítja szívem sebeit. A bíbor palástot olyan óvatosan terítem vállára, ahogy csak lehet, nehogy újabb fájdalmat okozzak Neki. A Királynak, akinek díszes korona helyett töviskorona kerül a náddal vert, leköpdösött fejére. Segítek megemelni azt a nehéz keresztet, amit átölel, mielőtt elindulna földi életének leghosszabb útjára. Minden erejét megfeszítve akar üdvözíteni minket. Odavon maga közé és Édesanyja közé, nem sajnálva tőlem azt a rövidke időt, ami maradt nekik, amíg újra el nem szakítják őket egymástól. Mindent odaad… A keresztre szegezett Úr rám néz, és így szól: ,,Íme, a te Anyád!” Majd együtt kiáltjuk: Atyám, bocsáss meg minden embernek! És Ő megbocsát. Ott állhatok a fájdalmas Anya mellett, aki ölében tartja Fiát. Ott várhatok a sírban, míg el nem jön a harmadik nap, a feltámadás. Az én lelkem is ,,meghalhat” egy picit, hogy Ő feltámaszthassa. Újra meg újra… Nem csak Nagyhéten, miden

nap, minden csütörtökön, pénteken, szombaton és vasárnap így szól: Jöjj hát közelebb Hozzám!

„Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidről.” (Woody Allen) 3


Egyetemes 86. szám

Aktualitás

Nagyböjt – Húsvét

2018. tavasz

„Íme eljövök, högy megtegyem á te ákárátödát!” Suor Maria Amata karmelita nővér (Sassuolo, Italia)

(Zsolt 40, 7-9b; Zsid 10, 5-7)

jét, amiből valamit már Illés próféta is megsejthetett, miután se a szélvészben, se a földrengésben, se a tűzben nem volt jelen Atyám, csupán csak az enyhe szellő fuvallatában, suhogásában (vö. 1Kir 19, 1112b). Mégse láthatta úgy, amilyen valójában Ő. Amikor viszont az idők beteljesedtek, akarta: tudd, anynyira szeret, hogy önmagától is fontosabb vagy számára. Erre mondtam én igent minden következményével együtt. Atyám nem tudott belenyugodni a vétked okozta távolságba, maga mellett akart az örök boldogságban.

Eljövök, már itt vagyok, érted. Atyám akarta, én igent mondtam. Kérdezed, mi az Atya akarata valójában, hisz sokszor olyan érthetetlennek tűnik. Ő akarta jövetelemet. Eljöttem, s mégsem egészen érthető amikor egyesek a gyakran abszurd dolgokra is Atyám akaratát emlegetik. Igaz már a kezdet kezdetén is feltehető a kérdés? Atyám akarta érkezésem szomorú környezetét? Szülessek istállóban, mert nem adtak helyet a szálláson (vö. Lk 2, 7)? Jelenjek meg a földön csendesen, észrevétlenül, kis pelenkás babaként? Tényleg az volt az akarata, hogy az első „isteni” hang ne legyen más mint: oááá, oááá, oááá? Ennek a szokásos felsírásnak kellett volna felhívnia a világ figyelmét a jövetelemre? A kérdés jogos. Nos, megpróbálok válaszolni.

Én, a Fiú, mivel egy vagyok vele (vö. Jn 10, 30), elfogadtam tervét. Testet alkotott hát nekem (vö. Zsid 10, 5b), s most itt vagyok kicsinyként, szegényként, védtelenül. Pontosan olyanként mint Atyám... Kiléptem önmagamból (vö. Fil 2, 6-7), mint teszi Ő szünet nélkül, önmagát adva. Helyet adtam Neki, akaratáMi is az akarat valójában? Ha jól belegondolsz nak, az emberileg tőlem különbözőnek, hogy elhozaz akarat egyike azon pozitív ösztönző és végrehajtó zam jelenlétét, mert aki engem lát, őt látja (vö. Jn képességeknek, amivel a teremtmények közül csak 12, 45). az ember rendelkezik. Nem külső, hanem belső erő, hatalom, ami „én”-nek is nevezhető. Én szeretném, Mindebből talán már érthető, az akarat nem maga a kívánom, kérem, teszem, parancsolom, vágyom stb. tett, az esemény, ahogy a teremtmény azt azzal azoMivel hajtóerő, szükséges az élethez, a mindenna- nosítja, gondolja. Én, a Fiú – akinek eledele annak pokhoz. Az emberi akaratnál általában a kiinduló- akarata, aki azért küldte, hogy elvégezze művét (Jn pont és a megérkezés is egyirányú: „én”. Amikor ez 3, 34) – mondom, az akarat, inkább egyfajta jelenkezd túlsúlyba jutni, megindul a negatív erőkkel való lét, ami aztán meghatározza a tettet, a cselekvést. feltöltődés, egészen addig amíg, az irányadó már Az Atya akarata pedig az éntől különböző más, vagycsak a romboló hatalom lesz, elveszítve ezzel pozi- is Ő. Ő aki jelen van, de más módon, mint amint tív, építő energiáját. Létezik viszont egy olyan akarat akartuk, képzeltük, gondoltuk. Többes számban szóis, ahol a kiindulás és a cél már nem egyezik meg. A lok, hisz emberként nekem is meg kellett tanulnom cél az „én”-től különböző, más. Ilyen Atyám akarata. Atyám akarata szerint élni, gondolkodni. Megértem Ő kérte legyek síró újszülött, szalmán töltsem az el- tehát küzdelmeidet. ső éjszakákat idegen környezetben, mert a cél te voltál. Nem a körülményeket akarta hanem hogy lásd, milyen is az Isten, akiről eddig csak homályos fogalmaid voltak. Az első szövetség kötésekor félelmetes, hegyen égő tűzként találkoztak vele (vö. Kiv 24, 17). Ő viszont ki akarta nyilatkoztatni valódi én-

Meg kellett tanulnod? – szólsz csodálkozva. Igen. Emberi természetemet, amely akaratlanul is az ént helyezi előtérbe, alá kellett rendelnem Atyám akaratának. Emlékszel a templomi epizódra – hogy csak egy példát említsek – amikor tizenkét évesen ott

4


In arduis fideles Elmélkedések

ragadtam, anélkül, hogy szóltam volna Máriának és Józsefnek? Hivatalosan érett lettem, és mint ilyen hallgattam, kérdeztem a tanítókat. Ott találtak meg a szüleim, akik már napok óta bánkódva kerestek. Kérdésükre egészen természetesen válaszoltam: nem tudtátok, hogy nekem Atyám dolgaiban kell lennem? Én azt gondoltam, eljött az Atyám küldetését betöltő óra kezdete.... Ezt látszott megerősíteni mindazok csodálata is, akik okos feleleteimet hallgatták.

Ezt gondolta énem, de szüleim aggódása megértette velem, ez még az én órám volt, nem pedig Atyámé. Ebben a tettemben még az én énem volt jelen, nem pedig Atyám. Így hát azonnal viszszaléptettem énemet, átadtam a helyet a szüleimnek – rajtuk keresztül Atyámnak – s engedelmesen visszatértem velük a mindennapokba. Ez az engedelmes önátadásom, a ráhagyatkozás le-

hetővé tette aztán hogy növekedjek bölcsességben, korban és kedvességben Atyám és az emberek szemében (vö. Lk 2, 41-52). Mennyire más az ember gondolata és az Atyáé (vö. Iz 55, 8)! Megtanulni úgy gondolkodni mint Ő, hosszú út. Ezt nevezhetjük ráhagyatkozásnak, s ha el akarod sajátítani, kövess engem. Mielőtt azonban útnak indulnál, térdelj most le itt jászlam előtt. Imádkozzunk együtt kérve Atyánkat, segítsen előnyben részesíteni Őt az énre való hallgatással szemben. Bármilyen legyen is sérülés, a megalázás, a szenvedés, a fájdalom, vagy a nehézségek. Hidd el, meg tudod tenni te is, hisz Atyám akarata, általam – tudni illik, hogy vele légy –, lehetővé tette hogy akaratod elhomályosodjék a kegyelem mögött (vö. Zsid 10, 10). Eredményes előrehaladást kíván a ráhagyatkozás útján maga a testté lett Ige (Jn 1, 14), az Atya és a Szentlélek nevében is...

Létezik egy hely, ahol béke honol, a madarak éneke, a patak csobogásának hangja összevegyül a gondolataimmal. A közepén egy pad hever, amire leülve becsukom a szemem és elmosolyodok, amikor a nap előbújik a felhő mögül és megcirógatja arcomat. Amikor a nap sugara már addig pihent a szememen, hogy színes foltokat látok, kinyitom, és úgy tündököl minden körülöttem, hogy egy pillanatig azt hiszem, hogy csak álmodom… A szívem közepének bekerített valósága ez, melynek kulcsait Istentől kaptam. De ha ezeket újra kezébe adom, betér hozzám, s ha el nem küldöm, ott marad örökre. Hol odabent munkálkodik, hol a kapuban áll és várja, mikor jövök el újra… Vágyakozó tekintete újra meg újra a távolba mered. Szíve nagyot dobban, amikor a láthatáron megpillant. Ilyenkor kitárt karokkal fut felém, kézen fog, megmutatja mit dolgozott, amíg távol voltam. Arca ragyog az örömtől. De ahogy újra rám tekint, megáll, hogy felemelje leszegett fejemet. Tudja, hogy a befeketített ruhám miatt kesergek, ezért átnyújt egy tiszta köntöst, amely a hónál is fehérebb, hogy ne kelljen szégyenkeznem. Lassan indulnék… Búcsúzóul átölel. De ahogy ott állunk, és fejem az Úr vállán pihen, magamtól ezt kérdezem: hogy is mehetnék, hiszen nem tudok létezni nélküle! (Sivadó Patrícia)

5


Egyetemes 86. szám

Nagyböjt – Húsvét

2018. tavasz

Elmélkedések

Ez igen! Szabó Magdolna (tejszín)

megértsük, miről is van szó, az egész Istenről és önmagunkról alkotott képünket újra kell gondolni. Nem is olyan egyszerű! Ki az, aki fel tudja fogni, hogy Isten a Szeretet, Isten a mi Atyánk? Már nem tudom hányszor mondtam el: „Ajánlkozom, tégy velem úgy, ahogy kedves neked!” És még mindig nem tudom teljesen őszintén mondani. Mintha attól félnék, hogy ami Istennek kedves, az esetleg nekem rossz. Amikor gondolkodom, beszélgetek párkapcsolati témákban, sokszor ütközöm ebbe a hiedelembe. A halandó ember, aki leül, és számba veszi a szerelemnek a Katolikus Egyház által lefektetett játékszabályait… hát… két dolgot hajlamos gondolni:

„Atyám! Ajánlkozom, tégy velem úgy, ahogy kedves neked. Csak megköszönöm, bármit formálsz is belőlem. Mindenre felkészültem, és nem késlekedik bennem az IGEN. Egyetlen vágyódás vagyok, hogy akaratod teljessé váljék bennem és minden teremtményedben. Tenyeredbe teszem lelkemet én Istenem és szívem egész szeretetével adom neked, semmi másért, csak mert szeretlek, és ez a szeretet arra kényszerít, hogy fenntartás nélkül bízzam rád magam, mert Te vagy az én Atyám. Amen.” Charles de Foucauld

Amit Isten szeretne, az bizony ellenkezik a vágyaimmal – a legmélyebb vágyaimmal.

Minden nap, amikor ezt az imát elmondom, felmerül bennem a kérdés: Mi is lehet az tulajdonképpen, amire igent mondok? Mily meglepő, ezek a töprengések szinte kivétel nélkül a házassági igen témájában folytatódnak.

Az

Egyház valamit nagyon félreértett. (Alázatosabbak: Az Egyház szinte mindig tudja az igazságot, de itt egy-két dologban nem tudok egyetérteni vele, mint ahogy a keresztes háborúk, búcsúcédulák, inkvizíció esetében sem tudtam volna.)

Nyáron kaptam két könyvet: Christopher West: Jó hírek a házasságról és a szexualitásról, illetve A test teológiája kezdőknek. Szeretem az egyházi irodalmat (is). De valahogy ez a két könyv annyira szíven Elhiszem, hogy Isten szeretetből teremtett? Tényleg elhiszem? Elhiszem, hogy a legmélyebb vágyaim talált! Szó szerint felszabadító volt olvasni! egyetlen célra irányulnak: Isten szeretetébe a leheA házasságról az Egyháznak szokatlan, mondhatni tő legjobban bevonódni? El tudom fogadni, hogy „kirívó” tanítása van. Ezzel együtt azonban sok katoesetleg nem is látok el a legmélyebb vágyaimig, likus házasság egyáltalán nem vonzó példa. Nem mert a felszínesebb vágyak eltakarják előlem? El értettem: látszólag minden előírást betartanak, de tudom fogadni, hogy ha valaki tudja, hogy mi a legmégsem olyan a kapcsolatuk, hogy én azt „jó kilájobb nekem, akkor az nem én vagyok, hanem Isten? tásnak” mondanám. Hála Istennek, azért van a körNos? Merem akarni magamnak a legjobbat? Van nyezetemben ellenpélda is, csak elég kevés. Tehát, elég bátorságom, bizalmam, hogy tegyek is valamit amikor Christopher West könyveit olvastam, akkor ezért? az ő „titkukra” is fény derült. Christopher West könyvei alapján kezdtem megsejChristopher West ezt a két könyvét II. János Pál páteni, hogy ha az előbbi kérdésekre a válaszokat igapa audienciabeszédeire alapozta. És ahhoz, hogy 6


In arduis fideles Elmélkedések

zán érvényesnek tekintjük magunkra nézve, akkor abból az Egyháznak minden szexualitásra vonatkozó tanítása (házassági esküről, a szex értelméről, az abortuszról, a mesterséges megtermékenyítésről, a fogamzásgátlásról, a nemi identitásról; egyáltalán az emberi méltóságról stb.) következik. Ez azért fontos, mert sokkal könnyebb olyan szabályokat betartani, amelyekhez tartozik egyfajta katartikus „aha” - élményünk. Vannak helyzetek, amikor az engedelmesség megértés nélkül megkövetelhető. És úgy gondolom, hogy – bár a tekintélyelvűség egyre távolabbi fogalom – mégiscsak engedelmességgel tartozunk az Egyháznak, mint ahogy a gyermek a szüleinek. Igaz, hogy az Egyházat bizonyos szempontból mi választjuk. De ha már vagyunk annyira érettek, hogy kisebb-nagyobb döntéseket is hozunk az Egyház mellett, akkor mi tart vissza, hogy a döntések következményeit is vállaljuk?

tenni, akkor sem mindig sikerül… de ha már a szándék sincs meg?! Ráadásul a szerelem, a házasság van annyira fontos, hogy égető szükségét érezzük annak, hogy Isten terveihez próbáljunk igazodni. Jézus azt mondta: „Amint én szerettelek benneteket, úgy szeressétek ti is egymást” (Jn. 13, 34). És ezt a parancsot pont életem legfontosabb földi szeretetkapcsolatában hagynám figyelmen kívül? Volna erre bármiféle észszerű magyarázat?

És itt jön az, ami egyszerűen lenyűgöző, ha nem hagyjuk figyelmen kívül azt az „új parancsot” hogy Isten szeretete legyen a mérce. Mi azt gondoljuk, hogy az a sok szenvedés, rendellenesség, bűn, amely a férfi-nő kapcsolatban jelen van, szükségszerű. Másképp nem lehet. Hát nagyon tévedünk! Egy kapcsolat tényleg lehet az isteni szeretet tanúja! Nem könnyű, de a kereszt, amelyet fel kell vennünk, nem abban áll, hogy állandó kudarc ér, hanem hogy az előre jutásért meg kell dolgoznunk, meg kell „szenvednünk”. Egész más! Erre már őszinte vágyakozással mondok igent! A házasságnak olyan szentségi magasságai vannak, amiről a legtöbben nem is álmodunk!

Azt vallom magamról: katolikus vagyok. De kinyitom a katekizmust, és azt mondom, hogy ez és ez a bekezdés véletlenül maradhatott benne, rám nem vonatkozik, nem értem miért volna fontos; sőt olyat állítok, hogy tanításnak ez a része nem Istentől való… szíve joga mindenkinek, mégis… nem furcsa egy kicsit? Mit gondolhatok magamról, amikor az Egyház egyes tanításairól egyszerűen nem veszek tudo- Én még nagyon az elején vagyok, de már most annyi mást? Azt, hogy bölcsebb vagyok, mélyebb kapcso- örömet tapasztaltam meg, hogy kezdem sejteni, mit lattal rendelkezem Istennel, mint az egyházatyák, is jelent, hogyan is lehetséges: egyháztanítók? Vagy azt, hogy azokat úgysem tu"Isten országa köztetek van." (Lk. 17, 21) dom betartani? Ha az ember törekszik valamit meg-

„Olyan játék ez, mint a tenisz: te elütöd a labdát, a másik visszapattintja. Néha elhibázod, néha elhibázza. De újra szerválsz, míg egyre jobban játszod a szeretet játékát. Az a legcsodálatosabb, ha megtalálod azt, akivel egy életen át játszhatod...” (Böjte Csaba)

7


Egyetemes 86. szám

Nagyböjt – Húsvét

2018. tavasz

Elmélkedések

A kísertes Egri László

Bibliai alapok

Hazugság Fejedelme. Őrá utal Jézus a búza és konkoly A kísérteni, megkísérteni szó görög megfelelője – pe- példázatában, amikor azt mondja, a konkoly az ellenség iradzein – kettős jelentéssel bír a szentírási szövegekben. műve. Az első jelentés az, amit a Teremtés könyve 3. fejezetében Szent Pál az önszeretetet, a test kívánságait állítja a bűn olvasunk: bűnre csábítani, bűnre vinni. forrásaként, Szent János első levelében így fogalmaz: A történet jól ismert, itt csak a főbb üzenetét foglaljuk össze. Az első, hogy a kísértés kívülről jön, kell egy külső szereplő. A kígyó ravaszabb volt minden állatnál… A második, hogy az ember szabad, megkísérthető. Egyetlen más teremtményről nem mondja ezt a Teremtés könyve. A harmadik, hogy minden kísértés végső ígérete az, hogy olyanok lesztek, mint az Isten. A negyedik, hogy a bukás mindig csalódás – az ember sosem nyeri el azt, amit a Kísértő ígért, de elszakad attól, ami léte alapja, élete forrása. A teológia így írja le ezt az állapotot: értelme elhomályosult, akarata rosszra hajló lett, miután elvesztette a megszentelő kegyelem állapotát, Isten barátságát, istengyermeki mivoltát.

„minden, ami a világban van – a test sóvárgása, a szemek sóvárgása és a hivalkodó élet – nem az Atyától van.” A bűn gyümölcse a halál, az Istentől elszakadt élet, ami a félelmet szüli életünkben. Aki visszatalál Istenhez, a szeretethez, abban elmúlik a félelem. Szent Jakab apostol a peiradzein ige első jelentése értelemben mondja: „Isten nem kísért senkit. Mindenki a saját vágyától és kívánságától csalogatva esik kísértésbe. Aztán a kívánság megfogan, és bűnt szül…”

Összefoglalva: a Biblia ismeri az ember esendőségét, ismeri a Sátán személyét és azt az emberi helyzetet, amikor a környezetünkben lévő helyzetek, mások példája vezetnek bennünket bűnre. Ismeri azokat a helytállásokat is, A következő fejezet Káin és Ábel története, ahol Isten maamikor az ember a nehézségek között is megőrzi Isten ga mondja Káinnak: „De ha nem cselekszel helyesen, nem iránti hűségét, hogy „igazán Isten barátjának bizonyulbűn van-e az ajtó előtt, mint leselkedő állat, amely jon”. hatalmába akar keríteni, s amelyen uralkodnod kell?” Ez a Morálteológiai alapok leselkedő bűn újra meg újra felbukkan az Ószövetség könyveiben, és az ember újra meg újra elbukik, hatalmába A morálteológia (erkölcsteológia) ismeri az áteredő bűn kerül. Idézzük csak magunk elé Sámson, Dávid, az öreg fogalmát. Ez kicsit megtévesztő, hiszen nem olyan, szeméSalamon, Ácház és Jezabel történetét. Gondolhatunk lyesen elkövetett bűnről van szó, mely egy bizonyos cseleazokra a helyzetekre is, amikor az egész nép lázad fel, kedetünk gyümölcse, hanem sokkal inkább egy állapotról, mint annyiszor a pusztai vándorlás során, vagy később, amelybe minden ember beleszületik. Ez egyrészt kifejezi azt, hogy mindannyian az Édentől keletre, a Paradicsoamikor idegen istenek szolgálatába áll. mon kívül, a megszentelő kegyelem hiányával jövünk a A megkísérteni szónak van azonban egy másik jelentése világra. Ezt állítja helyre a keresztség. Másrészt kifejezi azt is, amit inkább úgy adhatnánk vissza: próbára tenni, mega valós állapotot, hogy mindannyian egy megroppant, próbálni. Erről szól Ábrahám története, Jób szenvedése. bűnös szokásokkal, struktúrákkal teli emberi környezetbe Ez utóbbi keretjátékában már mint személy tűnik fel a születünk, ami kikerülhetetlen módon a Sátán állandó Sátán. Itt arról van szó, hogy Isten engedi életünkben a szorgoskodása nélkül is folyamatosan kísértések elé állít nehézségeket, szenvedéseket, hogy ezeket kiállva új móminket. Az önzés és a gőg folyamatos minta körülöttünk don találkozzunk Vele, bizonyossá váljon szeretetünk, hűkicsi gyermekkorunktól kezdve. ségünk. A morálteológia különbséget tesz kísértés és bűn között. A Az Újszövetségben Jézus pusztai megkísértése mintegy kísértés ott leselkedik ajtónkban, és nekünk uralkodnunk ellenpólusa az első emberpár paradicsomi próbatételékell rajta. Csak az bűn, amit tudva és akarva teszek, belenek. Itt is nevén neveztetik a kísértő, aki maga a Sátán, a 8


In arduis fideles Elmélkedések egyezéssel abba, hogy ezzel az Isten szeretetét töröm meg. Hogy mi villan elém, hogy milyen érzések, indulatok támadnak bennem, arról nem tehetek, annál inkább arról, hogy mit kezdek ezekkel. „Minden rossz gondolatot a keletkezés pillanatában csapjunk Krisztushoz!” – mondja Szent Benedek a Regulában. A kísértések elleni aszketikus küzdelem eszközei a szemek fegyelme, a gondolkodás tisztasága, az alkalom kerülése. Nem mindegy, hogy mire kattintok, mit nézegetek, hogy fantáziálok. Nem mindegy, mit olvasok, mivel töltöm meg szellemem, gondolkodásmódom milyen hatásokra alakul. Ha tudom, hogy egy területen típusosan elbukom, gyenge vagyok, inkább nem merészkedem oda. Az erény a jó megszokása. Ahogy megszokás, hogy késsel -villával eszünk, és kínosan éreznénk magunkat egy étteremben, ha nem kapunk evőeszközt (a kisgyerek egyáltalán nem), úgy megszokva, hogy mindig igazat mondunk, egy idő után már „zsigeri tiltakozás” támad bennünk a hazugság ellen. És ez igaz erkölcsi életünk minden területére, némi gyakorlással kellemesebb a kísértések ellen élni, mint engedni nekik. A kísértések elleni misztikus küzdelem az Isten jelenlétében élés. Kezdjük napunkat, feladatainkat imával, egy -egy fohásszal, és tegyük le azokat egy odagondolással, hálaadással. Kérdezgessük magunkban: Jézusom, Te most mit tennél, mit mondanál? Ha sokat olvasom a Szentírást, különösen az evangéliumokat, lassan belém ivódik alakja, gesztusai, mondatai. Ezek védenek a kísértések idején. Nincs emberi élet kísértések nélkül. Lehetnek időszakok, amikor ezek különösen hevesek, lehet olyan is, amikor csendesebbek, de amíg testben élünk, számolnunk kell velük. A lelkiség irodalom széleskörűen elfogadott tapasztalata, tanácsa, hogy a legkönnyebb csírájában elhallgattatni a kísértés hangját. Minél többet engedek, minél inkább szóba állok vele, annál kisebb az esélyem az ellenállásra, győzelemre.

ba. Az arab most már összeszedte magát, hogy tiltakozzon, de a teve megelőzte, és így szólt: „Valóban annyira zavarok? Olyan rettenetesen hideg van odakint, és nem tolakodom be tovább." Az ember újra elaludt, és mikor harmadszorra felébredt, ijedten látta, hogy már a teve mellső lábai és púpja is belül vannak. Amikor fel akart ugrani, hogy kihajtsa a tevét, ez ismét megszólalt: „Most aztán komolyan megígérem, hogy egy centiméterrel sem jövök beljebb – és azonkívül, ha ketten vagyunk bent, akkor melegebb lesz a sátorban.” Az arab annyira lusta volt, hogy növekvő rossz előérzete ellenére újra elaludt. Hamarosan azonban rémült kiáltással ébredt fel: „Segítség!” Mert a teve teljes testsúlyával ránehezedett. „Ha hely kell” – válaszolta kiáltására az állat – , „kint tágasabb!” A bűn, a tevéhez hasonlóan, nem sétál egyenesen be az ember életének a sátrába, ha ezt megkísérelné, azonnal visszautasítanánk. A bűn lassan, fokozatosan furakodik be az ember életébe. Az arabnak nem volt szándékában, hogy átengedje a tevének a sátrat, de az állat végül is elérte ezt, mert az arab szóba állt vele, ahelyett, hogy határozottan kizavarta volna. Így a bűn is, a kísértés négy különálló mozzanatában kerít bennünket hatalmába. Először egy rossz gondolat jut eszünkbe (a teve orra), és ha nem űzzük ki azonnal, akkor a következő lépésben elfoglalja képzeletünket, vagyis elkezdjük kiszínezni magunkban hogyan követjük el a bűnt (a teve feje és nyaka). A gonosz kép aztán a cselekvés vágyát ébreszti fel bennünk (a teve lábai és púpja), ez pedig a bűnös cselekedetre ösztönöz bennünket.

Mi tehát a helyes módszer, amellyel elbánhatunk a kísértéssel? Az ember nem kerülheti el azt, hogy rossz gondolatok támadjanak benne, ez mindenkivel előfordul, vagy más szóval, mindenkit érhet kisértés. Azt azonban már megakadályozhatjuk, hogy a rossz gondolatok bűnös elképzelésekké és kívánságokká váljanak. „Arról nem tehetsz, hogy egy madár elrepül a fejed felett – de azt már igenis megakadályozhatod, hogy fészket rakjon a Erről szól egy mese: hajadban!” A szabály tehát az, hogy akkor küzdjünk meg Egyszer egy arab tevehajcsár, egy nagyon hideg éjszakán a kísértéssel, amikor először támadja meg a gondoa sivatagban aludt a sátrában. Éjnek idején felébredt, és latvilágunkat, és ne játsszunk vele! látta, hogy tevéje bedugta az orrát a sátorlap alatt. Már Űzd el a tevét, amikor bedugja az orrát a sátorlap alatt, éppen tiltakozni akart, de azután arra gondolt, hogy a később sokkal nehezebb lesz vele megbirkózni! Ne játssz tevének csak olyan kis része van a sátorban, amely nem a tűzzel! zavar. Mire később ismét felébredt, akkorra a teve már bedugta az egész fejét és hosszú, szőrös nyakát is a sátor- A 2017. október 12-i katekézis szerkesztett összefoglalása 9


Egyetemes 86. szám

Elmélkedések

Nagyböjt – Húsvét

2018. tavasz

Ízelítö á Szentsegimádás iskölájáböl Sinka Domonkos (bronz)

Az előző Egyetemesben olvashattatok a Szentségimádás iskolájáról. Most szeretnék nektek egy kis ízelítőt adni arról, hogy miről is szóltak az előadások. A kérő imádság, a hit és a remény. A kérő ima az ember egyik legalapvetőbb imaformája. Sokszor azok is kérnek segítséget Istentől, akik nem is hisznek benne. Maga a Miatyánk is hét kérésből áll. A kérő ima helyes folyamatát a vak Bartimeus példáján keresztül mutatjuk be. „Közben Jerikóba értek. Amikor Jerikót tanítványainak és nagy tömegnek a kíséretében elhagyta, egy vak koldus, Timeus fia, Bartimeus ott ült az útszélen kéregetve. Hallva, hogy a názáreti Jézus közeledik, elkezdett kiáltozni: »Jézus, Dávid fia, könyörülj rajtam!« Többen csitították, hogy hallgasson. Ő annál hangosabban kiáltotta: »Dávid fia, könyörülj rajtam!« Jézus megállt, és így szólt: »Hívjátok ide!« Odaszóltak a vaknak: »Bízzál, kelj fel, téged hív!« Az eldobta köntösét, felugrott, és odasietett Jézushoz. Jézus megkérdezte: »Mit tegyek veled?« »Mester – kérte a vak –, hogy lássak.« Jézus így szólt hozzá: »Menj, a hited meggyógyított.« Nyomban visszakapta látását, és követte az úton” (Mk 10, 46-52).

Majd következik a harmadik szakasz, amikor elkezdik csitítani őt. Próbálják elbátortalanítani. Számunkra ez azt tanítja, hogy ne hagyjuk magunkat elhallgattatni. Miért csitítják vajon? Azért, mert nem illik a képbe. „Te vak vagy, nem számítasz, pont hozzád fog fordulni? Nálad sokkal szentebbek, egészségesebbek is vannak itt!” Ez ahhoz hasonlít, amikor benned azt suttogja egy hang: „Maradj csöndben, semmi értelme, csak zavarod Istent”. Azonban Isten számára mindaz nagyon fontos, ami nekünk gondot okoz. Nem csak „ható”, hanem „mindenható”, tehát végtelen a kapacitása! Bartimeust a hit és a remény ösztönzi, tovább kiabál. Jézus megáll, a tömeg zaja ellenére meghallja őt. Meghalljuk a hívását: „Hívjátok ide!” Közel akar lenni hozzá, meg akar vele ismerkedni személyesen. Ezek szerint Bartimeus eddig ülve maradt. Jézus nem megy oda hozzá, csupán megáll. Gyakran mi is úgy imádkozunk, hogy mi magunk nem akarunk tenni azért, hogy meghallgassanak. Az, amit mi is megtehetünk, meg kell tennünk. Legalább tedd meg az első lépést! A következő lépésünk az, hogy reménnyel telve felállunk.

Bartimeus nem láthatta személyesen Jézust, de valószínűleg hallott róla, hallott a csodáiról. Nem lát, de annál jobban hall. Mi sem látjuk Jézust, de halljuk. Halljuk az ő szavát, tetteit a Szentírásból, halljuk, hogy Ő van itt jelen, az Oltáriszentségben. Mi is kiálthatunk Jézushoz.

Nem csak úgy, hogy „felállunk, hátha jobban észrevesz”, hanem úgy, hogy én megteszem az első lépést, de a nagyobb részét Rá hagyom, aki meg tudja tenni azt, amit én nem. Így imánk beszélgetéssé változik: Legyünk tudatában annak, hogy Istenhez fordulunk, akinek hatalma van segíteni! Mondjuk ki a kérésünket!

A következő dolog, amit tesz Bartimeus, hogy elismeri Jézus hatalmát, amikor így kiált fel: „Jézus, Dávid fia”. Nem ismeri személyesen Jézust, de hiszi, hogy tud segíteni neki. A hit kulcsfogalom, mellyel Bartimeus mondja: „Könyörülj rajtam!”, Jézus irgal- Ha sikerül megfogalmazni a kérést, akkor Jézus masságában bízik. többre hív. Ő személyesen akar velünk találkozni.

10


In arduis fideles Elmélkedések

Határozzuk el, hogy közelebb megyünk Jézushoz, és megnyílunk előtte! Reménységgel legyünk Jézus felé! Sokszor elhisszük, hogy tud segíteni, de nem vagyunk benne biztosak, hogy akar is. Bartimeus eldobta köntösét, felállt, és odament Jézushoz. A köntös volt minden vagyona. Néha a biztosnak tűnő dolgokat el kell engedni. Ezután következik beszélgetés. Kapcsolatba lépünk Istennel. Ő megkérdezi tőlünk: „Mit tegyek veled?” Tisztázzuk magunkban, hogy mit akarunk Istentől, mondjuk ki kereken. „Isten szereti a bátor embereket.” (Avilai Szt. Teréz) Ha az ima közben nem gondolunk Istenre akkor kapcsolatba se kerülünk vele. Egy kapcsolat során a személy a legfontosabb, a kérés az másodlagos. A kérés által megdicsőítjük és megtiszteljük Istent. A görögben a hit és a remény ugyanazzal a szóval van kifejezve. Érdemes egyszer úgy imádkozni a hiszekegyet, hogy a „hiszek” szót kicseréljük a „bízom” szóra. Mit ér a hit bizalom nélkül? Melyik atya nem örül, ha bizalommal fordulnak hozzá? Bartimeus ezt tette. Ki tudta mondani a legmélyebb vágyát: „Mester, hogy lássak”.

megengedni Istennek, hogy úgy válaszoljon, ahogy Ő kigondolta? „Ha a Jóisten mindig meghallgatta volna az imádságomat, más férfihez mentem volna feleségül, többször is...” (Billy Graham felesége) „Ne az én akaratom teljesüljön, hanem a tiéd”. Érdemes minden kérő imánk végén hozzátenni: „Ne az én akaratom teljesüljön, hanem a tied”. Ha valóban a találkozásra koncentrálunk, és nem a kérésre, akkor kérő imánk gyümölcsöző lesz. A kérésre egy automata is tud válaszolni. Az, hogy kitől kérjük, az sokkal fontosabb. Szánjunk időt arra, hogy Isten jelenlétébe helyezkedjünk, és utána mondjuk el a kérésünket. Így máris van egy gyümölcse a kérésünknek: az istenkapcsolat. Végül Bartimeus meglátta Jézust, és követte. Elmehetett volna, örülhetett volna a látásának, de Jézus megnyitotta a lelki szemét is. Istennel való személyes találkozásunk során meglátjuk az Ő arcát. Ezért fontosabb a Vele való kapcsolatunk, mint amit kérünk tőle. Isten már Jeremiásnak is megígérte, hogy aki hozzá imádkozik, az megtalálja őt.

Fábry Kornél előadása alapján. Az előadást megMi történik ezután? Jézus nem vár semmit cserébe. hallgathatod itt: Elengedi Bartimeust. A földön semmi nincs ingyen. https://www.youtube.com/playlist? Mindig gyanakszunk, hogy hol van a trükk? Neki =PLgzJJPmOUSVijfHIeIWAnfgWKN8kZLLdA elég a bizalmunk és a hitünk cserébe. Ezért nehezen fogadjuk el, ha más segíteni akar: nem akarunk lekötelezve lenni. Végül bezárul a kör: „A hited meggyógyított”. Ezzel Jézus visszaigazolja, hogy igen, a hit miatt tudta meghallani a kérést. Mi történik, ha Isten nem hallgatja meg a kérésünket? Erre egy párhuzamot szeretnék mutatni. A szülő sem teljesíti minden kérését a gyereknek. Isten másképp látja az életet, fölülről nézi és látja az egészet. Itt felmerül a kérdés, hogy készek vagyunk-e

Most tanultam meg, hogy nem arra kérem Istent, hogy teljesítse azt, amit én elterveztem, hanem hogy segítsen megérteni, mi az értelme annak, amit ő tesz velem. (Wass Albert) 11


Egyetemes 86. szám

Megkérdeztük...

Nagyböjt – Húsvét

2018. tavasz

Több, mint ket evtizede Egyetemes! Sinka Domonkos (bronz)

Közösségünk szíve, mozgatóereje, mindenki Atyója, István atya idén ünnepli papságának 40., egyetemi lelkészségének 26. évfordulóját. Ennek, illetve a 20 éves Egyetemes kapcsán beszélgettünk vele. Húsz éves az Egyetemes. Hogyan született az ötlet, milyen koncepció volt annak idején, hogyan alakult ez az idők folyamán? 1992 nyarától vagyok egyetemi lelkész. Akkor egy igen aktív egyetemistákból álló kis csapat (Mikulás Domonkos vezetésével) elindította a Kakukk című katolikus egyetemistáknak szóló ingyenes újságot. Ebből kb. öt év alatt jelentek meg számok elég rendszertelenül, de nagy sikert aratva (mind elfogyott). Idővel világossá vált, hogy a lap címe nem éppen a katolikus egyetemisták arculatát jeleníti meg, ezért 1998. Húsvétjától a lap neve Egyetemesre változott. Ezzel persze egy kissé a lap profilja is más lett. Mint a Lelkészség „hivatalos” lapja mindig volt benne “retró anyag”, visszatekintés a közelmúlt történéseire, vendégeink látogatásának anyagából ízelítő, ún. gondolatébresztő, programismertető, hirdetések, rejtvények és végül az elmaradhatatlan utolsó oldal: a viccek. Ebben az időben Pomeisl Imre volt a főszerkesztő, én a felelős kiadó. Ekkor még igen gyakran, olykor kéthetente jelent meg a lap, azután később beállt az évi négy szám kiadása, amelyek meghatározott időpontokhoz kötődtek: tanévkezdés (Veni Sancte), Advent-Karácsony, Nagyböjt-Húsvét, tanév vége (hálaadás-nyár). Továbbra is ingyenes kiadványként osztogatjuk. Nagyon sok fiatal egyetemistát megmozgatott a lap, akik nemcsak olvasói voltak, de írói, szerkesztői, ötletadói is: Ullrich Bea (ma négygyermekes családanya), Harmai Gábor (ma teológiai tanár és plébános Esztergomban), Cser Balázs, Lekeny Hajnal, Kozák Imre Olivér, Király Edina, Regős Ágnes és még sorolhatnám. A koncepció nem változott: az egyetemisták és főiskolások (és tanáraik) kezébe kerülve legyen színes, változatos, rólunk mint közösségről tükröt tartó és szórakoztató újság, amely mindig megőrzi katolikus jellegét, mégsem hitbuzgalmi lap… 25. éves volt az elmúlt évben az MKK és a Lelkészség jubileumi tanévét éljük. Milyen összetevőkből áll a lelkészség? Milyen programokat szerveztek? Gyakorlatilag az MKK megalakulása és a budapesti Egyetemi Lelkészség rendszerváltás utáni újjászerveződése egy időre esik. Talán a Lelkészség kissé koráb12

ban, 1989/90-ben már mozgolódott Vértesaljai László (jelenleg a Vatikáni Rádió magyar adásainak jezsuita főszerkesztője), akkori egyetemi lelkész kezdeményezésére, ennek keretében jött létre az MKK 1992 tavaszán (akkor még nem gondoltuk, hogy évtizedek alatt hatalmas fává terebélyesedik…) A Lelkészség programjai mindig is kettős jellegűek: istentiszteleti jellegű és szabadidős jellegű programokból áll össze. A szentmiséink kezdettől foga vasárnap este 19 órakor vannak a budai Magyar Szentek templomában (sok éven át 1990-től a pesti Piarista Kápolna adott otthont a lelkészségnek). A hétköznapi misénk csütörtökön, az MKK kezdete előtt 17.30-kor kezdődik, utána (szorgalmi időben) egy kb. 20 perces szentségimádás. Minden évben van felnőtt keresztelés/bérmálás/ elsőáldozás, sok esküvő, zarándoklat (OEZ), lelkigyakorlatok, Jegyesiskola (hat részes, Hamvaszószerdától kezdődően), Katekumenátus, MKK+ (a már „kiöregedett” MKK-sok részére), Fészekrakó (családossá vált volt egyetemistákból szerveződött csoport). A lelkészség fenntartásában működik három kis kollégium (két fiú, egy lány): a Gerlóczy utcában, a Cseresznye utcában és a Karinthy F. utcában. Mesélj magadról! Immáron a 26-ik évembe léptem, nem csinálnám, ha nem szeretném! Az egyetemi lelkészi szolgálat picit más, mint plébánosnak lenni: ott a hívek nem nagyon változnak, hacsak nem születnek újak és egy-egy idős, beteg embertől el kell búcsúzni. Itt szinte évente változik minden, a megmaradó törzs-állomány mellett vannak külföldre távozók, passzíválók, gólyák és lediplomázottak. Állandó a változás, újak jönnek, idősebbek mennek… Persze vannak mindig olyanok, akikkel jó barátságba kerülünk és azok akkor is megmaradnak a vonzáskörünkben, ha elköltöznek; nálunk esküdnek, nálunk kereszteltetik a gyermekeiket, tőlünk kérik házuk/otthonuk megáldását. Ez nagyon jó! Az egyetemi lelkész élete változatos, állandóan fiatalok között mozog (ezért mondják: fiatal is marad…) Nagy öröm számomra a velünk együtt élő kollégisták fejlődése, alakulása, a mindennapos gondjaikban, küszködéseikben, örömeikben, szerelmeikben, csalódásaikban való részvétel. Jól esik, ha valaki őszinte, igényli a szolgálatunkat, építő „alkotóeleme” a közösségnek. Az tölt el nagy megelégedettséggel, ha azt látom: egy fiatal bekerül a közösségünkbe érettségije után és megtalálja a helyét, felelősséget vállal, részt


In arduis fideles Megkérdeztük.. vesz a közösség életének szervezésében, bonyolításában, tapasztalatokat szerez arról, milyen egy csoportot vezetni – biztos, hogy jó férj, feleség, esetleg elhivatott ember lesz belőle. Öröm, hogy újra meg újra lettek papi és szerzetesi hivatások is köreinkből, akikkel büszkélkedhetünk, mert megállják a helyüket mások szolgálatában.

Így ha barátságok, házasságok születnek, az egészséges vérkeringést mutat a tudományok változatos terei között is. – Amit többször hiányolok: a mostani egyetemisták ritkábban végeznek szentgyónást, nem anynyira igényelnek lelkivezetést, olykor csak mintha „eltűrnék, elviselnék” a pap jelenlétét, örülnek, ha pénzt szerez a táboraikhoz, intézi a programjaikat, de lelki mélységeket nem nagyon tárnak fel előtte Mit csinál egy egyetemi lelkész? Milyen feladataid (tisztelet a kivételnek, mert ilyenek is vannak). A kövannak? zösség élete nagyon fontos, de a lelki előrehaladás, a Nem nagyon temet, nem nagyon irodázik, kevesebbet saját üdvösségünk ügye nem kevésbé! Talán ebben adminisztrál mint egy plébánia vezetője. Annál többet kell még sokat fejlődnünk. „agyal” a programok előre tervezésén, megszervezéVégül két aktuális kérdést szeretnék feltenni: sén, lebonyolításán, az Egyetemes újság anyagának összeállításán, felkészül a katekézisek, prédikációk 2018 a választások éve. Felelős keresztényként mimegtartására, olvas, kapcsolatot tart fenn más egyete- lyen szempontokat érdemes figyelembe venni a szami lelkészekkel és lelkészségekkel (nemrég voltunk az vazás során, Illetve akkor is elmenjünk-e szavazni, ha MKK diákvezetőjével Bécsben, ahová egy pódium- nincs a porondon olyan formáció, ami megfelel az beszélgetésre hívott meg minket az ottani KHG – Kat- értékrendünknek? Az egyház hogyan és milyen móholische Hochschulgemeinde). Lelkivezetéssel, gyónta- don szólhat bele a politikába? tással foglalkozik, törődik a rábízott kollégisták minA társadalmi élet változásai egy demokráciában megdennapi életével. Emellett 18 éven át voltam felelős a követelik az állampolgárok felelős döntését, azaz, MTV-ben folyó katolikus műsorokért mint a Püspöki hogy elmenjenek és lelkiismeretük szerinti döntéssel Kar televízió-referense. Ezt felváltotta egy szaklapnak, részt vegyenek a választásokban, adják le a szavazatua magyar liturgikus folyóiratnak, a Praeconiának a kat. Tökéletes társadalmi berendezkedés nincsen, De szerkesztése, amit örömmel csinálok, hiszen a teológicivitate Dei eszményéről - amiről Szent Ágosnton írt án belül a szakterületem a liturgia. Szentszéki bíró vamajd csak odaát kapunk képet. Itt a földön minden gyok a főegyházmegyében, valamint tanszékvezető állami vezetésnek vannak erényei és hibái. A választátanár a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán. sokkor azt kell mérlegelni, melyik párt, melyik esélyes Mindez untig elég! formáció áll hozzánk a legközelebb, melyik valósít meg Hogy látod a Lelkészség jövőjét? Az MKK létszámá- több olyan értéket, amelyeket mi az Evangéliumból nak megfelelő szerinted a lelkigondozás mértéke? ismerünk. Nem szabad kijelenteni: "én egyikkel sem szimpatizálok", mert akkor a távolmaradásommal Hála Istennek, aki eljön a nyári keresztény Gólyatábormás, esélytelenebb formációt segítek előrébb jutásába (HEGY), az általában bekerül egy egyetemi csoportban. Mérlegelni kell, melyik párt, vagy pártok igyekezba, de van olyan is, aki az internetről vagy a Facebooktek az elmúlt időben az össz társadalom javára döntéon keresztül értesül rólunk (hirdetéseink a honlapunseket hozni, az emberi közjót, a jólét előrehaladását, a kon állandóan frissülnek: www.egylelk.com). A csütörszegényebbek, esélytelenebbek felzárkóztatását szoltöki MKK csoportunk állandóan gyarapszik. Ezért kelgálni, akár csak egy kis lépéssel is előre... Melyik párt lett építenünk egy nagy közösségi termet, ami a tempkifejezetten hit és egyházellenes, melyik kínál kecseglom mellett tavaszra elkészül. Ez óriási örömünk, mert tető változásokat, de nincs meg hozzá az ereje, képa hely már régóta kicsi volt számunkra. Korábban az zettsége, hihetősége, hitelessége? E kérdések mérlevolt a szándék, menjünk minden egyetemre, főiskolágelése után kell szavazni. A II. Vatikáni Zsinat határora, karra, fakultásra… Ehhez nincsen megfelelő számú zottan erre int: "erősödik a szabadság, ha az ember és képzett emberünk, de az egyetemek sem rajongaelfogadja az emberi együttélés kikerülhetetlen követnak a vallási/egyházi jelenlétért iskoláikban (kivétel a kezményeit, vállalja az összetartozás sokféle követelBME, ahol imaterem működik az R épület III. emeleményét és elkötelezi magát a közösség szolgálatátén). Viszont annak is nagy az értéke, hogy mindenféle ra..." (Gaudium et spes 31), valamint: "a világi hívekegyetemekről, főiskolákról, OKJ-s képzésekről stb. jönnek az egyház egész életében tevékeny szerep jut, nek hallgatók, akik megismerkednek egymással, így ezért nemcsak az a feladatuk, hogy keresztény szelmulti-diszciplinárissá válik a lelkészség, és nem szaklemmel hassák át a világot: ők arra is hivatva vannak, barbárok nevelkednek köreinkben… Ennek van jövője. 13


Egyetemes 86. szám

Nagyböjt – Húsvét

2018. tavasz

Megkérdeztük... hogy benn a társadalomban, és minden helyzetben Krisztus tanúi legyenek" (GS 43). Így tehát nem kétséges: az egyház tagjai részt vesznek a polisz, a város, a társadalom életében, azaz "politizálnak". Húsvéti idő, nagyböjt. Miért jó a nagyböjt? Mikor mondunk le jól? Hogyan lehet a 21. században helyesen megélni?

son minket a bűntől. Őhozzá, aki - ha megbánjuk - akkor megbocsátja a bűneinket (pl. egy jó, kimerítő, örömet adó szentgyónásban). Jézus Krisztushoz akarunk ebben az időben még közelebb kerülni a Szentírás buzgó olvasása által, a csendes imádsággal (több templomban van állandó, egész napon át tartó csendes szentségimádási alkalom); a Keresztút (via cruscis) végzésével akár közösségben, akár egyénileg (ld. Egyetemisták imakönyve több keresztúti szöveget ajánl); jótettekkel, előzékenységgel, áhítatgyakorlatokkal. Ebben az időben felkereshetünk betegeket, időseket, távoli rokonokat, ismerősöket - eljuttatva nekik a közeledő Húsvét örömét: Jézus halál felett aratott győzelmének egész világot betöltő reményét és diadalát! Nagyböjt tehát negyven nap a jóra, a tisztulásra, az evangéliumi életre!

Nagyböjt magyar elnevezésében a Húsvét előtti 40 napos időszak egyik, de nem legfőbb tulajdonsága van belefogalmazva: a böjt. Igaz: az első és az utolsó napja: Hamvazószerda és Nagypéntek szigorú böjt annak, aki egészséges és még nem idős. Nagyböjt péntekein is tartózkodunk a húsételek fogyasztásától. Ennél azonban többet is tehetünk. Böjtöltethetjük a nyelvünket, az édességre, élvezetekre éhes/szomjas testünket, fegyelmezhetjük magunkat más aszketikus Köszönöm a beszélgetést! eszközökkel... Legfontosabb azonban ebben a 40 előkészületi napban az, hogy Jézushoz kerüljünk köze- István atya fogadóórái, gyónási lehetőség: Minden lebb! Őhozzá, aki alakító tényezője az életünknek. csütörtökön az agapé alatt, illetve a vasárnapi misék Őhozzá, aki elindult a szenvedés útján, hogy megváltelőtt egy órával, továbbá megbeszélés alapján.

Közitábör Bödájkön! Sinka Domonkos (bronz)

A közitábor idén Bodajkon lesz. Garantálhatjuk, hogy ez a tábor lesz az MKK történetének egyik legjobb tábora – mondta el lapunknak Kozelka János, akit az előző közitáborban oklevéllel tüntettek ki, hiszen az volt a 10. tábora Először is üdvözlöm a kedves olvasókat! Nagy megtiszteltetésnek érzem ezt az interjút és köszönöm a felkérést! Kis túlzás, hogy oklevélben részesültem. Inkább nevezném egyfajta elismerésnek a közösség részéről, ami jóleső érzéssel töltött el. Elénekelték nekem az Áldjon meg téged az Úr-t, azután egy tábla csokival toldották meg a megemlékezést az elmúlt 10 évről. Mondj magadról pár szót! Faipari mérnökként végeztem Sopronban. A rönk-és gerendaházas építés a fő tevékenységi köröm. A diplomamunkámat a tömörfa falas építési rendszerekről írtam. Van egy németjuhász kutyám, vele sokat foglalkozom. Már gyerekkorom óta rajongok a kutyákért. A mozgás okoz számomra még örömöt. Mindenféle sportot szívesen űzök. Például futás, úszás, gyúrás, vagy valamilyen csapatsport és persze a tánc, „ép testben ép lélek”. Mióta vagy közis? Miért mentél el az első közitáborodba?

2007 szeptemberében jöttem a közibe. Emlékszem, hogy két csoport közül lehetett választani. A zöld és a lila között. Én Újpest szurkolóként a lilát akartam választani, de az akkori közivezető azt mondta, hogy menjek a zöldbe, mert ott 1-gyel kevesebb fiú van, mint lány. Nem is tudom, hogy mi motivált, amikor elmentem az első közitáboromba. Igazából nem tudtam, hogy mire számíthatok, nem tudtam, hogy milyen lesz, lesznek-e olyan emberek, akiket ismerek, jól fogom-e magamat érezni. Annyi kérdés vetődött fel, hogy elbizonytalanodtam. De a zöld csoport vezetői (Radics Laci és Kiss Gergő) annyira lelkesen buzdítottak minket: „Gyertek, mert nagyon jó, csodálatos élményekben lesz részetek, az egész nyaratokat meg fogja határozni, ez a tábor lelkileg fel fog tölteni titeket!”

Úgy beszéltek a közitáborról, mint egy cseppnyi mennyországról. Egészen magával ragadott a buzdításuk. Melyik tábor volt a kedvenced? A legjobb közitáborom? Az összes nagyon jó volt! De a balatonedericsi tábort említeném meg Palásthy Kinga idejéből. Abban a táborban minden programon részt

14


In arduis fideles Megkérdeztük.. tudtam venni. Ha egy kis magányra, pihenésre, beszélgetésre, sportolásra, elmélkedésre vágytam, az is megadatott. Annyira összhangban volt minden, mintha csak hozzám igazítottak volna mindent. Illetve a Balaton közelsége is adott volt. Abban a táborban az akkori türkiz csoport szervezte a lelki programokat és az annyira jól sikerült, hogy egy olyan lelki feltöltődésben tudtam részesülni, ami szinte leírhatatlan. Egyszóval kiválóan sikerült tábor volt. Milyen programok szoktak lenni egy közitáborban? Melyik a kedvenc programod? Nem is tudom hol kezdjem? Annyi program szokott lenni, hogy egy egész regényt lehetne írni róla. Tájfutás, kirándulás, lelki programok, sportolási lehetőségek, vetélkedő és vízi csata, előadások/ katekézisek, mise, közös ima, közös étkezések és persze a szombat esti bál. Hirtelen ennyi jut eszembe. Nincs igazán kedvenc programom. Egyszerűen mindenből amire szükségem van azt megkapom. Akár lelki, akár szellemi vagy fizikai téren. Milyen kritériumoknak kell megfelelnie egy közitábor helyszínnek? Röviden, alkalmas legyen minden olyan feltételnek, hogy megfeleljen a közitáborok feelingjének. Legyen minél nagyobb tér mozgáshoz, sporthoz, játékhoz, lelki programok levezetéséhez. Közel legyenek egymáshoz a programok helyszínei, ne kelljen kilométereket gyalogolni a közösségi termekhez, azt hagyjuk a kirándulásra. De, ami a legfontosabb, hogy minél több keresztény fiatal kapcsolódjon be a közösség életébe, hiszen ez csak velük lesz tartalmas tábor.

Miért érdemes közitáborba menni? Ezt már az előző kérdéseknél is feszegettem. Amikor a táborra gondolok, akkor egy leírhatatlan jó érzés fog el. Azt szeretem a közitáborokban, hogy semmi sem kötelező. Mindenki azon vesz részt, amin szeretne. Például, ha valakinek nincs kedve az egyik programhoz, akkor senki sem fogja kötelezni rá, nyugodtan választhat más időtöltést. Ez az egyetlen MKK-s esemény, amelyen mindig részt vettem, ebben az elmúlt 10 évben. Mindenféleképpen megéri eljönni a közitáborba. Úgy hallottuk, voltál az idei közitábor helyszínbejárásán is. Milyen tapasztalataid vannak a hellyel kapcsolatban? Szerinted érdemes menni? A közösség táborhelyei mindig nagyon jók voltak eddig, de a mostani helyszín még csalogatóbbá teszi azt. Ez egy megfelelően nagy területen fekszik. Gyönyörű, szép, fás, természetközeli helyen, ahol egy kis folyó is van. Madarak csicsergését, patak csordogálását lehet hallani a csöndben. Sportolási, kirándulási, báli, lelki, stb programokhoz adott a hely. Több, mint 200 fő befogadására alkalmas, ennek ellenére teljes kizárólagosságot kapunk. Lényegében rajtunk kívül nem lesz ott másik csoport. Nem beszélve arról, hogy az ügyintéző néni nagyon kedves. Köszönöm a beszélgetést!

Interjú a lelkiségi munkacsoport vezetőjével, Zajacz Borival imaórán imádkoztak együtt az MKK "lelkes" tagjai, Szent Imre közbenjárását kérve az ifjúságért. Advent mindhárom hetében közösen vett részt a közösség rorátékon, melyek után egy szerény agapé közben az egymással való beszélgetésre is sor került. Mire számíthatunk a következő félévben? Hogyan tudunk mi segíteni? A tavaszi félévben is szervez lelki programokat a munkacsoport, imaórák lesznek minden hónapban a közös MKK-s misék előtt. Hasonlóan az adventi időszakhoz, bár nem roráték, de nagyböjtben is lesznek reggeli misék, minden szerdán reggel 7kor az MSzT-ben! Gyertek, imádkozzunk együtt nagyböjtben is! A választások előtt pedig egy virrasztást fogunk tartani, mely Milyen programok voltak az előző félévben? Hogyan sikerül- Magyarország jövőjéért lesz felajánlva. Amennyiben van kedved tek? becsatlakozni az ötletelésbe, szervezésbe, várunk szeretettel! Előző félévben a lelkiségi munkacsoport szervezése által egy Mesélj magadról! Kecskemétről jöttem, 2 nővérem van és az NKE-re járok közigazgatás-szervező szakra második éve. Szeretem a zenét, a természetet, s a spontán sétákat. Hogyan talált meg a feladat? A lelkiségi munkacsoport vezetőségi feladata úgy talált rám, hogy az MKK-nak volt egy nagy ötletelős alkalma még nagyon az év elején az előző félévnek, ahol én is jelentkeztem a lelki programok szervezésére és később, miután a közivezetőnk megkérdezett, hogy vállalnám-e a feladatot, igent mondtam rá.

15


Egyetemes 86. szám

Megkérdeztük...

Nagyböjt – Húsvét

2018. tavasz

Fiatal. Szerzetes. Elhivatott. Vidám. Ambrus Betti (azúr)

Vajon mi visz rá egy korunkbeli fiatalt, hogy szerzetes legyen? Mi lehet vonzó ebben az életformában egy húszas évei elején járó srácnak? A szerzetesek tényleg ugyanolyan emberek, mint mi? Interjúmat a 21 éves Dániel testvérrel készítettem, aki az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban (Franka) eltöltött hat év után döntött úgy, hogy belép a ferences rendbe. Jelenleg a pasaréti ferences rendházban él, teológiai tanulmányait a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán végzi. Keresztény családból származol? Hogyan találkoztál Istennel személyesen? Édesapám nincs megkeresztelve. Gondolkodik a keresztségen, de ezt még nem akarom elkiabálni. Édesanyám katolikus. Az ő keresztanyjától, az én keresztmamámtól kaptam a hitem alapjait. Nem volt férje, gyerekei, így mi voltunk a családja és minden szeretetét ránk „pazarolta”. Személyesen Istennel viszonylag későn találkoztam. Nem voltam túl vallásos. Megvolt a magam kis világa, amibe Isten nem fért bele, legalábbis nem akartam tudomást venni Róla, hogy Ő van, hogy Ő az, akitől függök, akinek az életemet köszönhetem. Jártam vasárnap templomba, de hogy minek, azt nem tudom. Vagyis akkor még nem tudtam. Ez évről évre változott. Mikor bekerültem a Frankába, akkor sem voltam túl vallásos, de a hat év hozadéka lett az, hogy Istenhez közelebb kerültem azáltal, hogy Jézust jobban megismertem. Annyira személyesen, hogy a szívemben egy hivatás született meg, amely úgy érzem, még most is születőben van, mert még nincsen teljesen kibontakozva, de minden nap azon vagyok, hogy éljem azt, amit kaptam. Úgy éljek, ahogy Jézus szeretné, hogy az Ő követője legyek, persze ferencesként, mert ferences nevelést kaptam, innentől kezdve egyenes volt az utam, hogy ferences legyek. Ezt a gondolkodást, életformát vigyem tovább, és ebben a szellemiségben éljek azzal a kellő vidámsággal és humorral, amellyel engem is neveltek. Igazából a személyes Istennel való találkozásom tényleg hat éven keresztül folyamatos változásban volt, nem tudok olyan pillanatot mondani, hogy na, most találkoztam a Jóistennel. Ez hónapok, évek kérdése, hogy a külső hiperaktivitásom egyszer csak belülről kezdett el érni, és belül kezdtem el változni. Kívül nem változtam semmit, ugyanolyan vidám és pörgős voltam, ugyanannyira élénk, de belül mégis megváltoztam. A szemléletem, az emberekhez való hozzáállásom, a gondolataim, a szavaim, az imádságaim, a ragaszkodásaim; ezek változtak meg bennem, és ezek kötöttek jobban a Jóistenhez és az emberekhez. Mikor fordult meg először a fejedben, hogy nem biztos,

hogy a családos élet a hivatásod? Kilencediktől kezdve mozgott bennem egy kíváncsiság a ferencesség iránt. A mi osztályunkból egyedül lettem ferences, de senki nem gondolta volna, hogy az leszek. Az emberekkel való foglalkozást, hogy közöttük lehetek, hogy Istent elvihetem hozzájuk, hogy Jézust megismertethetem velük; számomra ezek jelentik a boldogság forrását. A saját stílusomban, a fiatalos „laza”, lendületes jelenléttel vinni Jézust az emberek szívébe. Ezeket feladatomnak éreztem, s egy idő után már mondtam is viccből, hogy én ferences leszek, de akkor még magam sem gondoltam komolyan. A középiskola utolsó két évében már folyamatosan járt az eszem, hogy milyen lehet ferencesként élni ebben a világban. Láttam, ahogy a többiek gondolkoznak, melyik egyetem, milyen állás, milyen fizetés kell a tökéletes és önmegvalósító élethez. Én pedig teljes nyugodtsággal, higgadtan azt mondtam: ferences szeretnék lenni. Megírtam az önéletrajzomat, a motivációs levelemet, hogy mi az a megszületett dolog, ami miatt én jelentkezem, mik azok a tapasztalatok, amelyek közelebb vittek a rendhez. Hogyan vált számodra világossá, hogy Isten szerzetességre hív, hogy ez a hivatásod? A nagy kifelé élés közepette egy belső nyugodtságra vágytam, egy olyan csendre, amelyet a kápolnában és a szentmisékben tapasztaltam meg. Esztergomban a szószék felett van egy Szent Ferenc szobor, ami kitárt karral áll és lefelé néz; olyan, mintha azt kérte volna, hogy a kezemet rakjam az ő kezébe, és hívna, hogy na… menjünk! Menjünk, együtt kövessük az Úr Jézust. Könnyen el tudtad fogadni, hogy szerzetes legyél, vagy pedig sokat küzdöttél ezzel magadban? Könnyen elfogadtam. Úgy voltam vele, hogyha van ez a hívás, hogyha a Jóisten megívott erre a nagyszerű feladatra, hogyha meglátta azt bennem, hogy én erre alkalmas vagyok, és megszólított engem egy olyan közegben, ahol az ember egy percre sem tudott figyelni a belső történéseire; akkor csináljuk! Én nagyon könnyen igent mondtam a hívásra, nem is gondolkoztam, mert úgy éreztem, ha Isten által én ilyen jó ember lettem, akkor ez valami olyan beavatkozás volt az életembe, amelyet nem szabad csak úgy hála nélkül hagyni. Az igenemet minden nap ki szeretném mondani: igen Uram, Téged szeretnélek követni, Te vagy az, aki az életemnek értelme vagy, az életemnek forrása vagy, hálával tartozom, hogy egyáltalán vagyok. Egyszer egy picit elbizonytalanodtam, amikor a tartományfőnök atya visszaírt, hogy na, akkor szeretnénk, ha jönnél.

16


In arduis fideles Megkérdeztük.. Azt gondoltam: uhh, basszus, ez most komoly? Ezt komolyan akarom? De aztán ráálltam erre az útra, és nem akarok róla letérni. Remélem, semmi és senki nem fog róla letéríteni. Szeretnék őszinte és tisztaszívű szerzetes lenni. Hogyan fogadta a családod és a barátaid, amikor elmondtad, hogy szerzetes leszel? A barátaim hamarabb tudták, mint a szüleim. Sokkal többet voltam az iskolában, lényegesen jobban ismertek, mint otthon. Van, aki elfogadta nagyon könnyen és örült neki. Volt olyan is, aki nem tudta elfogadni, hogy ferences leszek, merthogy „elcseszem az életemet”, „ennek semmi értelme”. Tipikusan látszott az, hogy ki az, akinek a karrier, a pénz, az életnek a habzsolása volt a lényeg. Nem látta azt a nagyszerű és pozitív értéket, amivel egy ferences bír: másokért élni. A nagymamám nem volt vallásos. Mindig azt szerette volna, hogy bankár legyek. Novíciátban kaptam egy levelet a szüleimtől, amiben azt írták, hogy a keresztmamám most nagyon örül a mennyben, viszont a nagymamám pedig sír, mert látja, hogy az ő látásmódja szerint az életem nem ebbe a társadalomba illő. Úgy érzem, hogy otthon sokáig nem értették, hogy nekem ez miért jó, mit élvezek ebben. A rendben a harmadik évemet töltöm, és most már azt tudják mondani: örülnek neki, hogy boldognak látnak. Számodra mi volt vonzó a szerzetességben, vagy mi tartott vissza? Inkább azzal kezdeném, hogy mi tartott vissza. Esztergomban nem csak csupa jó példát láttunk. Minden ember gyarló ember, a testvéreknek is vannak hibáik, gyöngeségeik. Néha kicsit kiábrándító volt látni, hogy egy-két testvérnek milyen nehézségei vannak a szerzetesi életében. Minden osztálykiránduláson ferences helyen aludtunk, vagy ferences helyre látogattunk el. Bárhova mentünk, mindenhol testvéri fogadtatásban volt részünk. Ez volt az egyik legvonzóbb dolog a ferencességben. A döntésem azzal is járt, hogy elszakadtam a családomtól tizennyolc éves koromban, de kaptam egy nagyobb új családot, akik ugyanúgy gondoskodnak rólam és szeretnek. Ez a szépsége, hogy egymást felkaroljuk, hogyha krízise van a hivatásában vagy az életében; hogy egymást megszólítjuk, hogy törődünk vele, megdicsérjük. Talán ez ragadott meg leginkább a közösségi életben. Próbálok én is jelen lenni, nyitott szívvel, nyitott szemmel. Úgy érzem, hogy az én szerzetességem erről szól; nyitottnak lenni az emberek felé, hogy megszólítható legyek, és én is merjek odamenni az emberekhez. Minden a kapcsolatokon alapszik. Én a Jézussal megélt kapcsolatom fényében tudok az emberek közé menni és velük lenni, hogy valamit közvetítsek nekik Istenből.

megtapasztaltam, hogy valójában mi az, hogy csendben lenni. Tud az ember nem csendben lenni, amikor nem beszél. Mert a csend valahol ott kezdődik, hogy nem gondolkodsz. Úgy is lehet csendben lenni, hogyha közben fúrnak. Mert a belső csended magad alakítod ki. Ha nem figyelsz arra, hogy fúrnak, hanem a Jóistennel vagy, lehet hogy körülötted robbantanak, de ha összeszedetten imádkozol, és valóban jelen vagy, akkor senki nem fog téged megzavarni. De onnantól kezdve, hogy elkezded járatni az eszedet, hogy még ezt kell tenned, azt kell tenned, attól kezdve már nem vagy csendben. Onnantól kezdve az agyad megy, és a csend szétoszlik. Lehet, hogy csend van a teremben vagy a kápolnában, de az igazi csend innentől kezdve megszűnik létezni. A csendnek kell időt hagyni. Muszáj megtalálni a magányt, mert különben nem szerzetesség a szerzetesség, hanem monoton élet: ide mész, oda mész, ezt csinálod, azt csinálod, ima, ima, ima... Van, hogy a csendben való jelenlét átcsap imádsággá, és ez nagyon jó érzés. Amikor csak sétálsz, és utána azt veszed észre, hogy ez imádság volt. Milyen érzés habitusban kilépni az utcára? Először szokatlan volt, mert nehéz elfogadni, hogy valakinek mi zavaró tényezők vagyunk az ő kis világában. Néha szóvá is teszik, hogy mi hülyék vagyunk. Az nem zavar, hogy nem fogadják el, de az, hogy még szóvá is teszik, vagy kiordítanak a kocsiból; na, az azért frusztrál. Mi nem úgy megyünk oda, hogy na akkor mi vagyunk a ferencesek, hanem normálisan szállunk fel a buszra, ugyanúgy ülünk le, mint egy normális ember, nem vagyunk feltűnőek. Oké, feltűnőek vagyunk, mert habitusban vagyunk, de mint emberek nem vagyunk azok. Nem megyek oda senkihez, hogy megtérítsem, nem rázom meg, hogy te Jézushoz tartozol; hanem egyszerűen normális emberként lépegetünk ebben a világban, habitusban. Van olyan is, aki megköszöni, hogy habitusban mászkálunk, mert a keresztényeket erősítjük azzal, hogy jelen vagyunk a világban, hogy Jézus követői vagyunk és ezt fel is vállaljuk. Viszont nekem is vannak olyan élethelyzeteim, amikor azt mondom, hogy most nem szeretnék konfliktusba keveredni, nem szeretném, hogy mindenki engem nézzen, ezért inkább civilben megyek. Ilyenkor a szívemben ugyanúgy megmaradok ferencesnek. A habitus ilyen szempontból nem tesz semmit. Nem a habitusom tesz szerzetessé, inkább az életem. Mi/ki a támaszod életed nehéz helyzeteiben? Nagyon kenetteljes válasz lenne, ha azt mondanám, hogy minden nehézségemmel a kápolnába megyek és koptatom a padokat, de ez azért nem így van. Én is olyan ember vagyok, hogy először inkább erőből próbálom megoldani a problémákat, de mindig rájövök, hogy Nélküle nem megy. Úgy érzem, kellenek olyan emberek is, akik házon Mit jelent számodra a csend? kívüliek, civil emberek, akikhez oda lehet menni. Elhunyt Igazából a csendet, mint olyat a Frankában kezdtem el családtagjaimhoz is szoktam imádkozni, kérve az ő közkeresni. Számomra Szécsény volt az a hely, ahol igazán benjárásukat. Keresztmamám már odaátról figyel engem, 17


Egyetemes 86. szám

Nagyböjt – Húsvét

2018. tavasz

Velünk történt s bízom benne, hogy ő is meg van elégedve azzal a Dániel testvérrel, akit ő még nem tudott, hogy Dániel testvér lesz, sőt azt sem tudta, hogy mi lesz. Írt nekem egy levelet még kilencedikben, hogy mekkora tróger vagyok, változtassak az életemen, mert egyszerűen így nem lehet velem élni. Egy mély lelkiismeret-vizsgálatra van szükségem ahhoz, hogy az emberek szeressenek, hogy az életem, az értékeim helyreálljanak. Azt is leírta, hogy miben változzak, milyennek képzel el. Elolvastam. Nem gyűrtem össze, de beraktam a fiókba, nem törődtem vele. Aztán előkerült ez a levél és azt vettem észre, hogy ilyenné váltam. Évek kellettek hozzá, és tudatlanul, de megváltoztam. Olyan emberré, amilyenné ő akart. Mi az isteni beavatko-

zás, ha nem ez? Mi a hobbid, van-e olyan, amiről nem feltétlenül egy szerzetes jut eszébe az embernek? Mondjuk a vitorlázás; szerintem arról nem egy ferences jut eszébe az embernek. Szeretek biciklizni illetve egyedül sétálni a természetben. Szeretek olyan dolgokat csinálni, amikhez kimozdulhatok a házból. Azért, mert szerzetes vagyok, nem muszáj mindig bent maradnom, hanem néha ráülök a bicómra és elmegyek egy kicsit kiszellőztetni a fejemet. A lelki életem jobban ki tud bontakozni, ha a testemet lefárasztom. Az ember test és lélek egysége: ebben a tudatban sportolok.

Az elsö MKK-s hángversenyröl Nagy Ákos (Bronz)

Nem okoz nehézséget felidézni november 24-ét, az első MKK Hangverseny napját, pedig már jó egy hete februárt írunk. Tisztán emlékszem, hogy a kezdés előtti pillanatokban találtam ki és írtam le kézzel magamnak a konferálásra váró szöveget, és most sincs ez másképp: a leadási határidő rohamos közeledtével, sőt már azon túlnyúlva áll össze a fejemben a beszámolóm. De ez csupán egy lényegtelen egybeesés. Ami viszont nem véletlen, hogy ez az este egy különleges közösségtapasztalatként marad meg számomra. Csütörtökönként a köziken megtöltjük a LÖK sorait, olykor a nyitóima vagy a katekézis alatt ismerős arcú ismeretlenek mellé ülünk le, talán néhány új emberrel szót váltunk az agapén, de nem is sejtjük mi is lakik a legtöbbünkben valójában. Lehet, hogy helyesebb lenne múlt időt és egyes számot használnom, nehogy megsértsek bárkit is: nem is sejtettem. Aztán jött a hangverseny, és sok archoz bennem most már művészi teljesítmények párosulnak. Nem tudok mit tenni, ha erre az estére gondolok, Pál apostol szavai villannak belém. „A kegyelmi adományok sokfélék, de a Lélek ugyanaz.” (1Kor 12, 4) Az MKK ereje azt hiszem, éppen abban a sokszínűségben rejlik, aminek hű lenyomata volt a közös zenélés, és még ennél is erősebben abban, hogy van Valaki, Aki összetart bennünket, és Aki miatt újra és újra összegyű-

lünk akár egy ilyen kötetlen estére. Jó belegondolni, hányféle műfaj került előadásra, hány csoport tagjai és milyen formációkban léptek a képzeletbeli színpadra, és hoztak valódi zenei élményt azok számára, akik eljöttek meghallgatni azt. Megfért egymás mellett a klasszikus zene és a funk, a népének és a spirituális dallamvilág, a szólóprodukció és a kórusmű, a testvér-előadás és vezetők duettje, a legfiatalabb csoportok jelenléte és a legrégebbi MKK-sok műsorszámai. Ezen az estén valahogy minden klappolt, minden működött és a helyén volt. Egyre inkább hiszem, hogy Isten titokzatos módon van jelen a közösségben, és Ő képes minden létező eszközt, kezdeményezést megragadni, hogy nekünk jó legyen. Talán november 24-én egy új hagyomány született.

18


In arduis fideles Velünk történt

MKK Christmás, ávágy Kreátívködás MKK mödrá Kovács Detti (tejszín), Ambrus Betti (azúr)

Az Adventi időszak kezdetével mindenki lázas készülődésbe fog, hogy minél jobban felkészüljön az egyik legszebb ünnepre, Krisztus születésére. A legtöbb embernek sajnos ez az ünnep az ajándékozásról szól, pedig nem kellene, hogy így legyen. Mi keresztények az ünnep igazi értékére próbáljuk helyezni a hangsúlyt, arra, ami igazán fontos és az ünnep valódi lényege, arra, hogy Krisztus eljött közénk, emberré lett, hasonló hozzánk, hogy megválthasson bennünket. A legszebb ajándékot adta nekünk, aminél nincs drágább, nincs értékesebb, Önmagát! Épp ezért, mivel tudjuk, hogy ennél nincs nagyobb ajándék, néhányan a közösségből elhatároztuk, egy délutánt arra szánunk, hogy saját kézzel készítünk ajándékot szeretteinknek. Olyat, aminek eszmei értéke van és azért nagy kincs, mert szeretettel készült. Erre a célra elkértük az MSZT alagsorát és összeültünk Bettivel, hogy megbeszéljük az ötleteinket. Az ötletelést lelkes bevásárlás és mintakészítés követte. Készítettünk Facebook eseményt, ahová igyekeztünk minél több társunkat meghívni, lelkesen hirdettük a csütörtöki közik után, mire is készülünk

és a véghajrában kikerült a honlapra is, mint MKK-s esemény. Először kicsit féltünk, hogy kevesen leszünk, mivel aznap este volt az Imperfectum áhítat is, de szerencsére a végére szép számmal összegyűltünk és egymásnak adtuk a jobbál-jobb ötleteket. Készültek karácsonyi mécsestartók üvegből, mind más és más mintával, egyedi készítésű karácsonyfadíszek filcből, és rengeteg karácsonyi üdvözlőlap. Mindenki szabadon kiélhette kreativitását és megvalósíthatta elképzeléseit, mi pedig próbáltunk mindenkit a megfelelő eszközökhöz hozzájuttatni és lelkesíteni az alkotásban. Mindehhez pedig csodálatos hangulat párosult, egy csipetnyi mézeskalács és vaníliaillattal fűszerezve. Rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk Tőletek az estével kapcsolatban, amiért őszintén hálásak vagyunk! Köszönjük, hogy eljöttetek és ígérjük, amennyiben a jövőben is nyílik rá alkalom és lesz rá igény, mi ott leszünk és boldogan megvalósítjuk az álmokat, ha tehetjük! Nélkületek nem ment volna! Köszönjük!

Látögátás á becsi Egyetemi Lelkeszsegen Palásthy Isti (bronz)

István atyát az a megtiszteltetés érte, hogy a bécsi egyetemi lelkészség (Katholische Hochschulgemeinde, Wien) meghívta őt az év eleji pódiumbeszélgetésére, amelyet január 7-én tartottak. Engem pedig az a megtiszteltetés ért, hogy István atya elvitt magával. Nagyon érdekes volt bepillantani egy hasonló közösség életébe, szembesülni az ő problémáikkal és erőt meríteni egymás példáiból. Megérkezésünk után Pater Martin (P. Martin Mayerhofer) a lelkészség vezetője vezetett minket körbe a KHG impozáns épületében. Ez a többszintes épület helyet ad a kö-

zösségi tereknek, irodáknak, kollégiumoknak, kápolnának, gyóntatószobáknak, sőt még egy kávézónak is. Ez a bécsi KHG szíve, Bécs szívében: az első kerületben, a városháza tőszomszédságában. És jó volt látni, ahogyan az épület még egy ilyen hétvégén is élettel teli: fiatalok jöttek mentek, készültek elő az estére, avagy csak éppen a dolgukat tették. Pater Martin meglepetése volt, hogy az ebédre meghívta a kollégiumban lakó pár magyart is, akik ott Bécsben tanulnak.

19


Egyetemes 86. szám

Nagyböjt – Húsvét

2018. tavasz

Velünk történt

A pódiumbeszélgetés témája az egyetemi lelkészségek jelene és jövője volt: az, hogy mi az amire hangsúlyt kell fektetni, mi az amivel a fiataloknak még többet adhatunk és hogyan lehet hosszú távú hatásokat elérni egy ilyen gyorsan változó közegben?

Nagyon érdekfeszítő és építő beszélgetések zajlottak arról, hogy hogyan lehet a hitet mélyíteni a fiatalokban? Hogyan lehet az, hogy nálunk Budapesten „nincs pénz”, és mégis ennyi a fiatal? Mit jelent az oktatók számára az, ha egy ilyen közösséghez A beszélgetés résztvevői mind egytől egyig rendkí- tartozhatnak? Milyen missziós feladataink vannak? vül kompetensek és inspirálóak voltak. István atya Hova kell tenni a hangsúlyt? mellett ott volt Dr. Sabine Andergassen, az elméleti Érdekes volt megtapasztalni azt, hogy milyen nehézfizika professzornője a németországi Tübingenből, ségekkel küzd egy kb. 90 fős közösség három lelkiaki az egyetemi lelkészségek szerepkörére és hatá- pásztorral, és mik a mi nehézségeink. Jó volt látni a saira a másik oldalról tudott rámutatni, az oktatók kezdeményezéseiket, amelyekből ötletet és inspirászemszögéből. Michael Weinold, a bécsi műszaki ciót gyűjthettem, ők pedig hálásak voltak azokért a egyetemen tanul fizikát, és egy szakmai mentortapasztalatainkért, amiket egy 150-200 fős közösprogam kidolgozásán dolgozik a közösségen belül. ségben gyűjtöttünk. Egy tartalmas, építő délután Stefan Reichelt aki mesterfokú menedzsmenttanulvolt, amiért sokáig hálás leszek még, hogy ott lemányokat folytat (MBA), miközben a FOCUS Philanthropy Austria missziós közösség egyik meg- hettem! határozó tagja.

A bizálöm zárándökútjá á Földön Tóth Kinga (azúr)

A taizéi találkozók ’zarándokútjának’ idei állomása a

megismerni a helyieket, a nemzetek fiataljait, akikkel a

gyönyörű svájci- német- francia hármashatár, Bázel volt. A

közös reggeli imádságok, csoportbeszélgetések, megosztá-

Taizéi Közösség találkozói

sok vittek közelebb egy-

december vége és január

máshoz és a Jóistenhez.

elseje

kerülnek

A déli imaórának - ami a

megrendezésre, az idei

reggeli imádsághoz ha-

volt a 40. alkalom. Nagy

sonlóan - taizéi énekek-

ajándéknak

tekintem,

kel, rövid elmélkedések-

hogy ebben az évben is

kel zajlik - Bázel belvá-

lehetőségem nyílt az útra.

rosának templomai ad-

Igyekeztem időt-alkalmat

tak helyet, melyek ilyen-

adni a lelki felkészülésre

kor csordultig megteltek

is, ehhez hozzásegített a

földön ülő, éneklő fiata-

csoportunknak szervezett

lokkal.

hazai előtalálkozó. Az idei

15-20

között

Délutánonként izgalmas

eseményen körülbelül 20 ezer európai fiatal vett részt,

workshop közül lehetett választani, de volt idő a városné-

hazánkból pedig hatszázan indultak a találkozóra. Megér-

zésre, „turistáskodásra” is. Bázel nagyon rendezett és tisz-

kezésünk után a helyi egyházmegyék fogadtak minket,

ta, egyes övezetek teljesen autómentesek, így nagyjából

melyek a délelőtti programok lebonyolítását vállalták.

mindenki biciklivel közlekedik. Érdekes látvány volt a föld

Ezekben a 100-150 fős ’kiscsoportokban’ lehet leginkább

alatti, több ezer férőhelyes, hatalmas bicikli parkoló! Azt 20


In arduis fideles Velünk történt hiszem mindannyiunk számára a legszebb élményt az esti

töltött el, amikor szilveszter estéjén olasz, lengyel, német

imaórák jelentették. Nagyon megható volt belépni a 10

barátaink maguktól kezdték el az ördög útját táncolni,

ezer fős, teli csarnokba, ahol minden nemzet egy nyelven

dúdolva hozzá a dallamát. Az élményekkel teli, tartalmas

énekelte: „Atme in uns, Heiliger Geist!”. Ami igazán szép-

hét után nehéz hazaindulni, maga a zarándokút azonban

pé és meghitté tette, hogy ugyanennyi ember teljes

nemcsak évenkénti találkozókból áll: az évközi regionális

csendben is tudott lenni. Valahogy azt érezhettük: Egyek

találkozók és események mellett, minden pénteken este 7

vagyunk. Az imák végén a lefektetett Jézus-ikon előtt ke-

órakor csatlakozhatunk taizéi imaórához, a Mária utcai

reszthódolathoz járultunk. Számomra ez még inkább

jezsuitáknál. Feladatunk a Bázelben megélt Közösség él-

szemlélteti: Ő az, aki összetart minket. Élmény volt TGV-

ményét és erejét itthon is, a mindennapjainkban is élővé

vel utazni (jegy nélkül), parkolókban vacsorázni, és emlé-

teremteni.

kezetesek maradnak az emberi találkozások is! Büszkeség

Jö (völt) nekúnk itt lenni! Ambrus Betti (azúr) Az idei évben a budapesti Egyetemi Lelkészség adott otthont a Kárpát-medencei Egyetemi Lelkészségek Találkozójának. A szervezésben és a lebonyolításban az MKK egy része nagy

kezünkbe, hanem a megbocsátás kérdéskörének egy érdekes, elgondolkodtató aspektusát ragadta meg.

Mondandóját természeti képekkel is színesítette; az embereket öt típusba sorolta, mindegyik típushoz egy madárt társítva. A megbocsátás folyamatának hat pontját az emmauszi tanítványok útjával szemléltette. Az előadást kiscsoportos beszélgetés követte, ahol mindenki megoszthatta gondolatait, tapasztalatait, azokat a dolgokat, amelyeket magával visz. A mi kiscsoportunkban a beszélgetés végén egy pár perces csendben megfogalmazhattuk magunkban, mi érintett, mit viszünk haza, mit kérünk, majd egy rövid imában Isten elé vittük ezeket a szándékokat. Délben egy közös Úrangyala lelkesedéssel és erőbedobással vett részt. Nem csak azért volt imádsággal kértük Szűz Mária közbenjárását a köztünk lévő hasznos ez a hétvége, mert nyithattunk mások felé, hanem egységért. azért is, mert erősíthettük a közösségünkön belüli egységet, összetartást, együttműködést. Ebéd, és az ehető tányérok tényén való csodálkozás és megröAz ország több részéről, sőt a határon túlról is érkeztek fiatalok, lelkészeikkel együtt. Ez látszott a lepedőre rajzolt Nagymagyarország térképen is. Első este mindenkinek rá kellett nyomnia a festékbe mártott ujját arra a pontra, ahonnan jött. A köszöntések és elmélkedések után egy elmélyülős, dicsőítős imaest következett. Szombaton egy rövid reggeli imával kezdtünk, melyben megfogalmazhattuk, mit várunk a hétvégétől, milyen elvárásokkal érkeztünk. A főelőadást Süveges Gergő, ismert kommunikációs szakember tartotta, a téma a megbocsátás volt.

Nagyon jó volt hallgatni, mert nem csak egy száraz tényanyagot adott a 21


Egyetemes 86. szám

Nagyböjt – Húsvét

2018. tavasz

Velünk történt

volt a szerep. Bálunknak a Patrona Hungarie Gimnázium adott otthont. A különböző stílusú társastáncok mellett a közösségi táncok is fontos szerepet kaptak az este során. A bál vége felé „tombolósabb” zenékre táncolhatott a KELET népe. Vasárnap egy fergeteges táncos flashmobon vehettünk

könyödés után az összegyűlt fiatalok különböző fakultatív programok közül választhattak. Mindenki megtalálhatta a számára legmegfelelőbb elfoglaltságot. Akik egy kis csendre vágytak, részt vehettek egy imán a templomban. Akik inkább a pörgést preferálták, azoknak lehetőségük volt sportra, illetve kirándulásra (már amennyire ez az időjárás függvényében megvalósulhatott). A kíváncsi emberek kiállításra mentek, a kreatívabbak kézművesre. Külön említést érdemel az egyik legújabb fakultáció, a liturgikus tánc. Ezen a műhelyen a fiatalok betekintést nyerhettek abba, milyen nem csak a hangunkkal, hanem a testünkkel is dicsérni Istent. Szombat este, az elmúlt évekhez hasonlóan a táncé, a lazításé

részt. Kivételesen az időjárás is nekünk kedvezett. Az egész Kelet folyamán, így a záró szentmisén is az MKK zenekara szolgált. Jó dolog volt megtapasztalni a köztünk lévő egységet a misén is. Ebéd után szép lassan mindenki hazaindult, remélhetőleg a mottóval a szívében: jó (volt) nekünk itt lenni.

Világszerte több, mint negyven millióan követik napról napra Ferenc pápa Twitter üzeneteit @Pontifex megjelöléssel, köztük legnagyobb arányban a 25-35 év közötti fiatalok vannak. Több mint negyven millióan olvashatták a szentatya 2017. augusztus 12-ei üzenetét is, amely különösképpen is szólt ehhez a korosztályhoz: „Kedves fiatalok, ti vagytok az Egyház reménysége. Milyen jövőről álmodtok? Vegyetek részt a #sinodo18-ban!” De mi is ez a szinódus? Ez a görög eredetű szó azt jelenti: együtt haladni az úton. A szinódus egy nagy találkozás, amelyen a pápa meghívására a világ minden tájáról érkező püspökök és szakértők vesznek részt, hogy együtt gondolkodjanak egy előre meghatározott témáról, amely téma idén októberben „A fiatalok, a hit, és a hivatástisztázás” lesz. 2017 januárjában mutatták be a következő rendes szinódus első munkaanyagát, előkészítő dokumentumát, azóta több fórumot is tartottak Rómában, ahol a fiatalokkal foglalkozó, az ő problémáikat ismerő szakemberek találkoztak. Azóta is intenzíven folyik az előkészület a világ sok országából érkező püspökök tanácskozásnak előkészítésére, ahol a magyar „színeket” Palánki Ferenc, a Püspöki Kar Ifjúsági Bizottságának az elnöke képviseli majd. Az előkészületekről a http://szia.katolikus.hu/ honlapon lehet olvasni magyarul, ezen kívül sok hasznos információval szolgál a szinódus hivatalos honlapja is: www.synod2018.va Ferenc pápa szeretné meghallani a fiatalok hangját, ő maga mondta, hogy „Ez a szinódus a fiataloké! A tiétek!”, ezért indult el az a honlap, ahol nagy világnyelveken lehetett egy kérdőívet kitölteni. Ez a kérdőív magyarul is elérhető és kitölthető volt január 15-éig és Palánki püspök atya röviden már összegezte is a magyar honlapon keresztül befutott válaszokat. Beszélt arról, hogy a szinódus szóhasználatában a fiatalok csoportja alatt a tizenhat és huszonkilenc év közöttieket értik, amely egy nagyon sokszínű és komplex csoport. A válaszokból feltáruló kép szerint a fiatalkor a „nagy kérdések, s egyben a nagy válaszok” ideje is, amikor a fiatalok igénylik a személyes kísérést és keresik a tanúságtevő és hiteles személyeket. A püspök atya szerint fontos tudatosítani, hogy „amikor hivatástisztázásról beszélünk, akkor nemcsak a papi és szerzetesi, hanem a házasságra és minden egyéb élethivatásra gondolunk”, hiszen „minden keresztény meghívott”, hogy másokat megszólító módon éljen. Fedezzük fel mi is ezt az isteni hívást az életünkben, és ne tartsuk meg magunknak a Jézusban való élet örömét, mert az Úr mindenkit az örömre teremtett! Víg Rita testvér — Magyar Kurír

22


In arduis fideles Nekünk tetszett

Böjti lemöndásöm — de högy döntsem el?

777blog — Wikihow

Katolikusként sokan böjtölnek a húsvét előtti 40 napban. Egyértelmű, hogy Jézussal ellentétben mi nem mehetünk ki a sivatagba ennyi időre étel és ital nélkül, viszont lemondhatunk a kedvenc ételünkről vagy tevékenységünkről, hogy modernizálva éljük meg a böjtöt.

hogy mégis csak tudsz élni valami nélkül, pedig azt hitted, hogy nem! 4. Fontold meg, hogy felhagysz egy rossz szokásoddal! Eleged van, hogy állandóan a körmöd rágod? Legyen az a böjtre a cél, hogy leszokj!

Akkor a Lélek a pusztába vitte Jézust, hogy az ördög megkísértse. Negyven nap és negyven éjjel böjtölt, végül megéhezett. Odalépett hozzá a kísértő, és így szólt: „Ha Isten Fia vagy, mondd, hogy ezek a kövek változzanak kenyérré.” Azt felelte: „Meg van írva: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden tanítással is, amely az Isten szájából származik.”

5. …vagy egy függőségeddel! Cigi, alkohol, drogok… ezek mind ártanak az egészségednek, a testednek. Ha ez lesz a böjti (és személyes) célod, hogy kiűzd az életedből ezeket a függőségeket (nem csak a böjtre, hanem folyamatosan!), Istent és magadat is megjutalmazod, és érezni fogod, hogy milyen jó Már említettük, hogy ha Jézus is böjtölt, akkor ne- tartós eredményt elérni. künk hogyne kéne?! Következzen hát néhány jóta- 6. Ha kiválasztottad, miről mondasz le, válaszold nács, hogy mi alapján döntsd el, hogy miről mondasz le, mit adsz fel a következő pár hétben a húsvé- meg ezeket a kérdéseket is: – Ez tényleg valami, amit szeretek? – Tényleg élvezem ezt enni/csinálni? ti készület jegyében? – Fontos ez nekem igazán? – Tényleg azt gondolom, 1. Határozd el! A böjt alapja az áldozat, így a leg- hogy ez kihívás lesz a böjtre? – Értékelni fogom, több katolikus lemond kedvenc ételeiről vagy vala- amikor húsvétkor újra ehetem/csinálhatom ezt? – mi hobbyról, időtöltésről amit szeret. Azonban Azért adom fel, mert muszáj (vagy valaki késztet rá), dönthetsz úgy is, hogy teszel valamit! Például el- vagy mert akarom? – Tényleg áldozat, amit hozok? mondasz egy extra ima minden nap, vagy heti két- Ha mindenre igennel válaszoltál, akkor megtaláltad szer mész misére, vagy olvasol a Szentírásból. Valaki a tökéletes böjti felajánlást! pont ezt látja könnyebbnek, valaki nehezebbnek gondolja. Akár feladsz valamit, akár teszel valamit – 7. Tarts ki! Tegyük fel, hogy lemondtál a kedvenc nasidról, csokidról, és már egy hét eltelt. Ritkán a Te döntésed, úgyhogy csak bölcsen! 2. Mérlegelj! Ha feladni fogsz valamit, döntsd el, bírsz ki ennyi időt a kis édességeid nélkül, és nem mi fontos neked! Ha olyanról mondasz le, amit nem vagy biztos benne, hogy most menni fog húsvétig. szeretsz, az egyáltalán nem áldozat. Például ha még Ne add fel! Jézus semmit nem evett 40 napig, és sosem ettél mogyoróvajas kekszet, akkor ne fogadd nekünk csak egy picit kell feláldoznunk az elfoglalt meg, hogy a böjtben sem fogsz. életünkből. Húsvét reggelén meg fogod köszönni 3. Válaszd ki a kedvenced! Ülj le, és gondolkozz el: magadnak, és ami ennél is fontosabb: Isten is meg Mi a kedvenc ételem? Italom? Nasim? Desszertem? fogja köszönni neked! Tevékenységem? Ezek a dolgok igazán fontosak, tehát nehéz lenne nélkülük 40 napig, de ne felejtsd: nagyon szuper lesz húsvét reggelén úgy felkelni,

„Isten nem a kitüntetéseidet, az okleveleidet és a diplomáidat, hanem a sebeidet fogja nézni.” (Elbert Hubbard)

23


Egyetemes 86. szám

Mások írták

Nagyböjt – Húsvét

2018. tavasz

Hát lehetöseg, högy gyáköröld á kedvesseget Magyar Kurír - Aleteia

Nap mint nap belefutunk hírekbe, amelyek arról számolnak be, hogy egy fiatalember elvitt vacsorázni egy hajléktalant, valaki más meg több ezer forintos borravalót adott egy lerongyolódott pincérnek. Mégis, sokunk számára valahogy nem jelentenek inspirációt ezek a történetek, nem változunk meg a hatásukra. Kedvesnek lenni nem könnyű...

kutatások viszont azt mutatják, hogy a kiabálás, üvöltözés semmilyen formájában sem ártalmatlan – sem a hétköznapi veszekedés, sem a sértegetés, sem a megalázás. Kárt okoz, és később viselkedésproblémákat. Úgyhogy vegyél egy mély levegőt, számolj ötig (tízig), és beszélj nyugodtan és szeretettel.

3. Tölts kevesebb időt a telefonoddal, és többet a csaMint általában az életben, minél többet gyakorlunk vala- ládoddal! mit, annál jobban megy. Általában azt feltételezzük, Az időd az egyik legértékesebb dolog, amit másoknak hogy kedvesebbek vagyunk azokhoz, akiket szeretünk és adhatsz – különösen a gyerekeidnek. Zárd be a Faceboomindennap látunk, azonban a rengeteg hétköznapi súr- kot, és ne akarj látni minden friss hírt azon nyomban. Ha lódás kérdésessé teszi ezt. Ezért 2018-ra akár azt is ki- jelen vagy valaki számára, azzal mutatod, hogy szereted tűzhetjük célul, hogy jól begyakoroljuk a kedvességet – őt. saját otthonunkban. Utána talán a nagyvilágban is hasz4. Keresd a lehetőséget az apró szívességekre! nosítani tudjuk majd, amit megtanultunk. A szívességek, segítségek révén tudod kedvességre taní1. Legyél udvariasabb! tani a gyerekeidet. Nem kell feltétlen nagy dolgokra, A hétköznapokban sokszor úgy érezzük, mintha kivesző- szervezett akciókra gondolni, elég, ha segítesz egy öreg ben lenne az udvariasság, holott a viselkedésünk, a mo- néninek a boltban, vagy átadod a helyed. dorunk fontos eszköz ahhoz, hogy közvetíteni tudjuk az 5. Szokj le az őrjöngésről vezetés közben! alázatot és a kedvességet. A kedvességnek nehéz dolga van az utakon. Mégis: állj Használd a „kérem/kérlek”, „köszönöm”, „szívesen” sza- le a vezetés közbeni dührohamokkal, főleg ha a gyerekevakat, amikor csak alkalom adódik rá – amikor a férjed id is a kocsiban vannak. Legközelebb, amikor érzed, odanyújtja a távirányítót, amikor megkéred a gyereke- hogy elveszted a kontrollt, próbálj megértő, résztvevő det, mossa meg a fogát, vagy hogy szedje össze a játéka- lenni, és magyarázd el a gyerekeknek, milyen fontos, it. A cél az, hogy ezek a szavak, kifejezések a gyerekeid hogy feltételezzük, hogy a másik sofőr jót akart, vagy „verbális DNS-ének” részévé váljanak, és számodra is hogy oka volt annak, amit csinált. Lehet, hogy siet a gyeautomatikusak legyenek. Igen, még a mogorva pénztá- rekéért a bölcsibe, vagy rosszul lett egy családtagja. Sose ros is megérdemli, hogy „szép napot” vagy „minden jót” tudhatjuk, mi áll a háttérben, de igaziból nem is számít: kívánj neki – még ha úgy is érzed, hogy nem tett semmit akkor is légy kedves, amikor a másik nem az. ezért. 6. Meséljétek el este a napi kedvességeket! 2. Kiabálj kicsit kevesebbet! Esténként, a közös vacsoránál kérd meg a családod Ha gyerekeid vannak, ez nehéz feladat, tudjuk. Még a tagjait, hogy meséljenek el a napjukból egy esetet, amitürelmesebb fajta szülőknél is elszakad a cérna időnkor kedvesek voltak. Ez lehet egy egészen kicsi dolog is; ként. Stresszes az élet, elkésünk innen-onnan, összekuha pedig valaki nem tud ilyet felidézni, nem baj: másnap tyulódik a napirend, rosszul sikerülnek a dolgozatok, üres a hűtő – különösen a többgyerekes családoknál. A majd annál jobban igyekszik kedves lenni!

Ha baj van, sose embert kérdezz, mindig csak Istent, az ember esetleg téved, Isten soha, legfeljebb saját érdekedben késik a válasszal. (Szabó Magda)

24


In arduis fideles Nekünk tetszett

Egy csángö szent — Antál Veröniká vertánú radiovaticana.va

Ferenc pápa elismerte Antal Veronika vértanúságát. 1935. december 7-én született a Botfalva (Botesti) községhez tartózó Nisiporeştiben (Észak-Moldvában). Szülei, György és Éva egyszerű, de istenfélő földműves emberek voltak, akiket Isten négy gyerekkel áldott meg, akik közül Veronika az első. Másnap, december 8-án, Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatásának ünnepén a kor szokásának eleget téve Halasfalva (Háláucesti) római katolikus templomában megkeresztelik és a Veronika nevet kapta, édesapja fiatalon elhunyt húgára emlékezve. A kis Veronika alig kezd beszélni, édesanyja, de főleg nagymamája Zarafina a kislányt, korának megfelelő imádságokra tanítja. Rokonai és ismerősei vallomása szerint Veronika kemény alkatú, kedves, intelligens és tisztelettudó. Szívesen játszik a szomszéd gyerekekkel, de amikor a harangokat hallja, a nagymamával és a játszótársakkal a templomba siet. Hét éves volt, amikor beíratták az iskolába, ahol olvasni és írni tanult. Később kedvenc tantárgyai a történelem, a földrajz, de az irodalom titkait is kutatja. Semmi különleges jelet nem lehet még észrevenni a kis Veronikán, kivéve az Eucharisztia, Jézus, és a Szűzanya iránti végtelen szeretetet és tiszteletet. Az első négy osztály elvégzése után már tevékenykedik a családi életben, segítve a szüleinek a házkörüli munka elvégzésében, adottsága szerint. Elsajátítja édesanyjától a fonálkészítést és a ruhahímzést. Kiveszi részét a mezei munkából a többi családtaggal együtt. Tizenhat évesen felvételét kéri a templom énekkarába és a Szent Maximilián Mária Kolbe atya által létrehozott Szűz Mária Lovagjai (Militia Immaculatae) közé. Veronika, már bizonyos felnőttkort elérve komolyan gondolkozik a jövőjét tervezgetve. Istennek akarja szentelni életét. Felvételét kéri a faluban működő Assisi Szent Ferenc Missziós Nővéreinek Kongregációjába. Felvételt nem nyer, mert a szerzetesnővéreket elviszik, mint minden szerzetest és a rendházaikat bezáratja a kommunista diktatúra. Veronika szívében egyetlen vágy égett, melyért mindent megtett: Istennek szolgálni. Nem szűnt meg imádkozni azért, hogy a jó Isten mutassa meg neki, mily módon szolgálhatja Őt. Hivatását szem előtt tartva, lelkiatyja

tanácsára felvételét kérte Szent Ferenc Harmadrendjébe (Világi Harmad Rend, terciáriusok) és tisztasági magánfogadalmat tett. Ahhoz, hogy a lelki élettel előbbre haladjon és minél jobban átadhassa magát Istennek, a szülői ház mellé kis cellát építtet, melyben a lelkiélet uralkodik. Minden nap részt vesz a szentmisén. Mivel a faluban nincs állandó pap, mert a község a halasfalvi plébániához tartozik, Veronika nyolc kilométer távolságot tesz meg „falusfeleivel”, vagyis a falubeliekkel, hetente többször is, hogy a szentmisén részt vehessen. A szentáldozás ad erőt neki az élet küzdelmeiben és a lelkiéletben történő előrehaladásban. Gyakran beszél barátnőinek a lelki életről, a szentségekről, mindent megtéve e célja érdekében. A szentmisén való részvételén kívül mindig gondja van arra, hogy az Oltáriszentség Jézusa ne maradjon magára a templomban. Gyakran vesz részt szentségimádáson, a rózsafüzér közös imádkozásán, még ha a legközelebbi templomba is kell elmennie. Tudja, hogy az Egyháznak nagy szüksége van az imára. Az Isten iránti szeretetet és az imát konkrétan megéli, és felebaráti szeretetre váltja. Mindenkinek megbocsájt, a betegeket és az elmagányosodott időseket gyakran látogatja, a gyerekeket imádkozni tanítja és dédelgeti. Telnek az évek, és hite egyre jobban erősödik, mert nem sokára eljön az idő, amikor a krisztusi hűséget vérével pecsételi meg. Augusztus huszonharmadikán este Halasfalvára megy ifjú barátnőivel, mert másnap a bérmálás ünnepe lesz. Másnap tehát részt vesz a szentmisén, amelyen Petru Plesca püspök szolgáltatja ki a bérmálás szentségét. Egy barátnője elmondása szerint Veronika szomorú volt a szentmisén, mintha előérzete lett volna a bekövetkező dolgokról. A szentmise után rendszeresen segített a sekrestyei munka elvégzésében, ami ilyen nagy ünnep alkalmával adódik. Az egyik halasfalvi barátnője meghívta ebédre és ő elfogadta a meghívást. A „falusfelei” hazafele indultak, Veronika pedig elbeszélget még a vendéglátó családdal, de megígéri barátnőinek, hogy nemsokára utoléri őket az úton. Az idő eljárt már, amikor Veronika elbúcsúzott vendéglátóitól és hazafelé indult. Útközben a rózsafüzért

25


Egyetemes 86. szám

Nagyböjt – Húsvét

2018. tavasz

Mások írták hangosan imádkozta és szaporán lépdelt az úton Isten oltalmát kérve. Útközben egy ifjúval találkozik, akinek Mocanu Pavel volt a neve. A fiatalember szemérmetlen dolgokról beszél és testi szerelmi kapcsolatot ajánlott a lánynak. Veronika visszautasítja az ajánlatot a tisztasági fogadalomra hivatkozva. A vágytól fűtött ifjú a kukoricamezőre hurcolja Veronikát az úgynevezett „Vangheaua” kútja mellé, és erőszakot akart elkövetni rajta. Veronika teljes erejéből ellenállt az ifjúnak. Amikor az ifjú látta sikertelenségét, elővett egy kést és negyvenkét szúrással kioltotta Veronika életét. Másnap hajnalban a mezei munkára siető falusfelei találtak rá testére. Arccal a föld felé borulva, jobb kezében a rózsafüzérrel találták rá, egyetlen „fegyverével”, amit használhatott. A gyilkosban volt annyi becsület, hogy kukorica kóréból keresztet font és azt tette Veronika testére. Ilyen mártírhalál lett osztályrésze Veronikának, aki a Boldogságos Szűz ünnepén született (másnap, Szeplőtelen Fogantatás napján keresztelték meg) és az ima volt a fegyvere a tisztaság megvédésére. A rendőrség megérkezése után Veronika testét a szülői házba szállították, ahol az egyik vizsgáló orvos kijelenti: „Boldog az az asszony, aki világra hozott, mert tisztaságban jöttél a világra és szűzen is távozol a világból”. E kijelentés azt bizonyítja, hogy a gyilkosa nem érte el erőszakos célját. Veronika halálának híre hamar elterjedt nemcsak a szülőfalujában, hanem a környékén is. 1958. augusztus 27-én temették el szülőfalujában. A temetésre a környékbeli falvakból is eljött mindenki, aki csak ismerte és hallott róla. Mindenki, aki ismerte Veronikát és életét, ma szentként tiszteli őt. Halála után ismerősei Veronika hősies haláláról beszéltek, mondván: „Szentül élt és szentként halt meg”. Halála óta sokan látogatják a sírját, jönnek oda gazdagok és szegények, ifjak és öregek, és kérik a közbenjárását minden szükségben. Sokan megtapasztalják Isten segítségét, melyet szolgálója, Veronika által oszt a híveknek. Veronika életszentségének híre egyre jobban terjedt úgy a faluban, mint az egész környéken is. Csodás

halálának és tisztaságának hírére 1980-ban P. Demeter Antal atya, a közeli falu plébánosa, a rokonoktól és a falusfelektől a kihallgatás révén sok adatot összegyűjtött. Ezen adatok között vallomást tettek azok a személyek is, akik Veronika közbenjárására meggyógyultak, vagy csodás segítségét megtapasztalták. Az Úr 2003. évében a hívek és a szentté avatási posztulátor, P. Patrascu Damián kérelmére a jászvárosi megyésfőpásztor, Petru Gherghel püspök megengedte, hogy a hivatalos vizsgálat révén – megismerve Veronika erényes és példaadó életét, testi -lelki tisztaságát – kérjék Isten szolgája, Veronika közbenjárását minden ügyükben. 2003. november 25-én a nisiporeşti „Szűz Mária Mennybevétele” templomban több ezer hívő, valamint számos pap jelenlétében a boldoggá-avatási per hivatalosan megkezdődött. Azóta is az Egyház által kinevezett törvényes személyek, megbízatásuk jegyében több tanút meghallgattak, köztük a megtért gyilkost is. A kihallgatások november 11-én fejeződtek be és az iratokat átadták a Szenttéavatási Kongregációnak, az ügy további folytatására. Így most minden jóakaratú keresztény kérheti közbenjárását bizalommal mindaddig, amíg a mindenható mennyei Atya megengedi, hogy Isten szolgálóját, Veronikát szentként tisztelje az Egyház.

Mennyei Atyánk, mindenható Istenünk, dicsérünk téged és hálát adunk neked, mert szolgálódnak Antal Veronikának megadtad az Erősség Lelkét, amellyel megőrizte tisztaságát, s azt saját vérével pecsételte meg, és példaadó keresztény életet élt. Nagy örömmel ajánlotta fel életét Isten szolgálatára, a tisztaság és az ima által arra törekedett, hogy ki ne aludjon szívében a tisztaság fénye. Könyörögve kérünk, tedd méltóvá szolgálódat, Veronikát, hogy szentjeid között tisztelhessük, és példaképe legyen ifjainknak a tiszta élet megőrzésében és az igazi öröm megtalálásában. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.

„Akkor vagy igazán szabad, ha azt, amit vállaltál, meg tudod tenni, és a kudarcok, sérelmek után sem a gyűlölet, a harag uralkodik a szívedben, hanem az újrakezdés lelkülete, a szeretet és a jóság.” (Böjte Csaba)

26


In arduis fideles Nekünk tetszett

A legöszintebb vállömás, ámit egy páptöl hállász Bill Peckman — Ford.: Tamási Dorottya

Én a lelkipásztorod vagyok…

Természetesen lehetek kedves, barátságos, jóságos Nem azért vagyok, hogy a haverod legyek, hanem és irgalmas. Lehetek merész, bátor és erős. hogy a pásztorod. Tudom, hogy azzal, hogy a munkámat végzem, naNem azért vagyok, hogy a melletted lévő bárszéken gyon megharagíthatlak. De nem félhetek annyira üljek, hanem hogy a közted és a sátán között álljak. ettől, hogy romboló erők karmai közt hagyjalak. Jobban kell szeretnem téged, mint saját magamat. Nem azért vagyok, hogy kegyes közhelyekkel áraszszalak el, hanem hogy megnyugvást és igazságot A szentség felé kell, hogy vezesselek, nem a népszerűség felé. kínáljak számodra. Nem azért vagyok, hogy hallgassak és minden fölött Szükséged van az őszinteségemre és a jószívűsészemet hunyjak, hanem hogy szeretettel kijavítsalak gemre. és irányt mutassak.

Bíznod kell abban, hogy a legjobbat és legszentebNem azért vagyok, hogy „hétköznapi ember” le- bet akarom neked. gyek, hanem vezető és pásztor. Mindez nem könnyű. A plébánián végzett munkám Nem azért vagyok, hogy megmondjam, légy kedves, nagyon hasonlít az apa szerepére a családban. Az a dolgom, hogy én legyek a kerítés a nyáj és az arra hanem azért, hogy arra biztassalak, légy szent. leselkedő veszély között. Ott a helyem, ahová KriszNem azért vagyok, hogy alacsonyra tegyem a lécet, tus is helyezte magát. hogy kedvelj engem, hanem azért, hogy magasra Imádkozom, hogy jól végezzem ezt a munkát… Hogy tegyem a lécet és segítsek neked elérni a célt. oda vezessem a nyájat, ahová Krisztus szeretné. Nem azért vagyok, hogy menő, laza, vagy divatos legyek, ahogy a világ diktálja, hanem hogy állhata- A mennybe akarok jutni. És azt akarom, hogy te is tos, felelősségteljes és erős legyek a világgal szem- oda juss. ben. Tudom, hogy az odavezető út keskeny és kanyargós. Nem azért vagyok, hogy szórakoztassalak, hanem Imádkozom, hogy legyen elég erőm és kitartáhogy az örökkévalóság felé mutassak. som ahhoz, hogy mindig megtegyem a következő

Nem én vagyok a Messiás… A Messiás felé vezetlek. lépést.

„Az ember azzá válik, amit tesz. A tetteink visszahatnak ránk. A jótettek, az erények egyre jobbá tesznek bennünket, a rossz tettek, a bűnök lehúznak, beszennyeznek bennünket. Tetteink beépülnek a személyiségünkbe. Nem tudunk úgy jók lenni, hogy ezáltal jóvá ne váljunk. Nem tudunk úgy törekedni az igazságra, hogy ne váljunk egyre inkább igaz emberré. Nem tudunk úgy hazudozni, hogy ne váljunk előbb-utóbb hazuggá. Tetteink meghatároznak minket.” (Böjte Csaba)

27


Egyetemes 86. szám

Mások írták

Nagyböjt – Húsvét

2018. tavasz

Pölitizálhát-e áz egyház? Vágvölgyi Gergely — 777blog.hu

A tömör válasz: igen. Sőt, kell is politizálnia. Azonban útonútfélen arra próbálok rámutatni (a 777 felületén sem először), hogy a politika fogalmát jól kell értelmeznünk. A keresztény tanítás szerint a politika nem más, mint a közjó előmozdításának eszköze, a közjó pedig az egész ember és minden ember jólétét tartja szem előtt. A politika tehát: szolgálat. A társadalom szolgálatával, a közjó előmozdításával pedig természetesen aktívan és cselekvően kell foglalkoznia az egyháznak. (A könyvtárnyi politikadefinícióból ide emelem még másik kedvencemet, az antik görög megfogalmazást, amely szerint a politika a jó kormányzás művészete. Ez erősítheti bennünk azt a benyomást, hogy szükségünk van a politikára, arra ne csak a “szenny” szinonimájaként gondoljunk.)

pozottságú, míg a kereszténység nem eszme- hanem hitrendszer, a kettő között pedig jelentős különbség van. A pártpolitikai csaták olykor piszkos eszközei még a jószándékkal közel lépő egyházat is beszennyezhetik, ezért érdemes egészséges távolságot tartani. Akkor az egyház tagjainak nem is lehet véleménye? Dehogynem! Híveknek és papoknak egyaránt. Kell is, hogy – megfelelő, alapos tájékozottság birtokában – véleményt formáljunk. A választásokon, népszavazásokon való részvételünk is kötelesség, a társadalom, nemzet iránti felelősségünk ugyanis kiterjed a voksolásokra is. Az egyéni véleményünket pedig nem kell véka alá rejtenünk. De látnunk kell azt is: amikor egy pap a szószékről, vagy ambótól mondja el pártpolitikai véleményét, azt óhatatlanul az egyház véleményével azonosítják és az elmondottakat hamar leválasztják a megfogalmazó személyéről. Ezért a papoknak, lelkészeknek különösen is körültekintően kell eljárniuk. A feladatuk az, hogy rámutassanak:

Ugyanakkor a politikafogalom a köznyelvben szűkebb értelemben jelenik meg: itt már a pártpolitikai csatározások (hovatovább az Orbán vs. Gyurcsány kérdése) az értelmezési keret, a szó a legtöbb ember számára sajnos csak a mindennapok pártos küzdelmeit és szóváltásait takarja. Így tehát önmaa keresztényeknek lelkiismereti kötelességük az urnákhoz jágától adódik a következő kérdés: rulni és ott megalapozott döntéssel hozzájárulni közös jövőnk Belefolyhat-e a pártpolitikába az egyház? formálásához. Ahogy rá kell mutatni arra is, hogy olyan jelölteItt értünk veszélyesebb terepre, a pártpolitikai szerepvállalás- ket, szervezeteket érdemes támogatni, akik/amelyek programtól ugyanis határozottan tartózkodnia kell az intézményes egy- ja összeegyeztethető a keresztény moralitással és társadalmi háznak (ami nem jelenti azt, hogy a keresztény embernek is tanítással – azokét, akik keresztény programot hirdetnek és tartózkodnia kéne). Az egyház küldetése a társadalom egészé- vallanak. hez, minden emberhez szól. A krisztusi értékek megjelenítése De hiba, ha konkrét nevet mondanak. Saját pártpolitikai megkötelesség a társadalmi vitákban, az értékek védelmében és a győződésüket a szentmise/istentisztelet keretében kifejteni közéletben, azonban nincs a glóbuszon olyan párt, amely az nem helyes dolog. Ott annak van helye, hogy bemutassuk, az egyházi küldetésnek száz százalékban megfelelne. Azaz: ügyek egyes társadalmi problémákra milyen válaszokat kínál az egymentén kell politizálni. Cseppet sem szabad hátrálni például az ház társadalmi tanítása. Hogy szépen érvelve kifejtsük, mik életvédelem terén, vagy a házasság intézménye körüli viták- azok az értékek, amelyek képviseletét elvárjuk választott vezeban. Támogatólag kell fellépni a demográfiai válságot, a család tőinktől, a döntéshozóktól. válságát megoldani kívánó kezdeményezések mellett A közéleti szerepvállalásra pápák egész sora bátorítja a keresz(legyenek azon kormányzati lépések, vagy NGO-k kezdemétény embereket, VI. Pál pedig úgy beszél róla, mint amely a nyezései), de az egyház nem azonosulhat egyetlen párttal, szeretet egyik legmagasabb rendű formája lehet. Az egyház és vagy kormányzattal sem. A ma támogatott pártról az egyháziak részéről tehát mulasztás, következésképp bűn (kormányról, jelöltről) holnap kiderülhet az évszázad korrupcivolna, ha nem vállalná fel a közéleti-társadalmi vitákban a keós botránya, a jóhiszeműség vissza is üthet a pártot/kormányt/ resztény álláspont világos és tiszta képviseletét – de az egyetejelöltet korábban teljes mellszélességgel támogató egyházra. A mes küldetés igénye miatt hiba az is, ha nem látjuk ennek vilápártok küldetése pedig – bár szeretik ezt gondolni – az egygos határvonalait. házzal szemben nem egyetemes, elég csak a szó etimológiai hátterét (“rész”) vizsgálni. Bár a XXI. században divatos az ideA szerző politológus ológiák végéről töprengeni, a politika mégis ideológiai megala-

„A szabad egyház szabad társadalomban, a gyakorlatilag teljes politikai szabadság viszonyai között nem vonulhat vissza a szakralitás szféráiba, de politikai hatalmat sem gyakorolhat, mint ahogy nem válhat politikai és társadalmi érdekek eszközévé sem, hanem az a feladata, hogy a társadalom intő lelkiismerete legyen.” Nyíri Tamás filozófus, teológus

28


In arduis fideles

Az ököstelefön feltálálöjá elnezest ker

Nekünk tetszett

Magyar Kurír — Aleteia

Rocco Leonard Martino feltaláló, üzletember, író – emellett hívő katolikus, akit II. János Pál pápa ütött a Szent György-lovagrend lovagjává 1991-ben. Kanadában nőtt fel, a Torontói Egyetemen tanult matematikát és üzleti tudományokat, majd űrtudományból doktorált. Jelenleg az Egyesült Államokban él. Számos egyetemen adott elő, köztük a pápai Gregoriánumon is. Széles körű jótékonysági tevékenységet folytat, a Katolikus Egyház karitatív tevékenységét bőkezűen támogatja. Több katolikus intézmény, alapítvány és bizottság vezetőségi tagja.

kodni, mire megtaláltuk a választ. Ma pedig a Google elvégzi az egész munkát helyettünk. Úgyhogy a Google jó kondiban van, mi magunk viszont hozzánövünk a kanapéhoz.

A feltaláló elnézést kér, hogy találmánya tönkretette a beszélgetéseket. Gyakran látunk párokat vagy fiatalok egész csoportjait, akik sms-t írnak egymásnak, ahelyett hogy beszélgetnének – fogalmaz Rocco Leonard Martino. – Vannak párok, akik a nappaliban ülve üzeneteket váltanak, ahelyett hogy megbeszélnék egymással közös dolgaikat. Ezért különösen, „térden állva” esedezik bocsánatunkért a feltaláló.

„A második reneszánsz korát éljük – hívja föl rá a figyelmet a szerző –, és nem lehet megállítani.”

Azt is sajnálja, hogy a gyerekeink már nem hozzánk fordulnak kérdéseikkel, hanem a Google-höz – ez valóban veszteség.

Negyedszer pedig sűrűn elnézést kér, hogy a mutatóujjunk – a gyerekeinké és a sajátunk is – csontszerkezete átalakul, annak érdekében, hogy jobban tudjuk Rocco Leonard Martino számtalan informatikai újítása használni vele az érintőképernyőt. között szerepel a CyberFone – az első okostelefon. Ötödször: mélyen sajnálja, hogy a jobb karunk – balAz Aleteia nemzetközi katolikus portálon nemrég kezeseknek persze a bal – megnyúlik, hogy jobban tudmegjelent írásában elnézést kér találmányáért, illetve a junk szelfit készíteni, illetve hogy a szelfizéshez felöltött kíváncsiságáért, amely ide vezetett. Úgy fogalmaz, az ő mesterkélt vigyor rögzül az arcunkon. kíváncsisága tette okostelefon-függővé gyerekeinket, Rocco Leonard Martino elnézést kér mindezekért, és akik már nem tudnak a telefonjuk nélkül élni, nem tudnak nélküle egy családi étkezést végigülni. Szerencsére „megnyugtatóan” közli: ennél cifrább dolgok is jönnek. tanáraik elég okosak hozzá, hogy kitiltsák a telefont az A következő tíz évben drámai változásoknak lehetünk osztálytermekből – talán a templomokban is ezt kéne tanúi. Az Egyesült Államokban minden otthonban lesz tenni. Mindenesetre a szerző eltiltaná a telefonokat az robot; akár az elnökválasztáson is indíthatunk robotot – ebédlőasztal közeléből is – csak egy a gond, hogy ő ma- Új-Zélandon már folynak a kísérletek politikus robot, ga, és nyilván a felnőttek többsége szintén ott tartja evés virtuális politikus létrehozására. közben a tányérja mellett, és gyakran megszakítjuk az A műholdak száma megszaporodik a következő pár étkezést egy-egy sürgős sms, halaszthatatlan e-mail mi- évben, úgyhogy tényleg mindenki elérhető lesz. „El tudatt. Vagyis nemcsak a gyerekeinknek kell megtiltani, ják képzelni, akkor mennyiszer szakad meg a családi hogy telefonnal a kezükben üljenek az asztalhoz – ha- ebéd, amikor a világ minden tájáról özönlenek majd az nem saját magunknak is. üzenetek? Családi ebéd? Az mi?”

Azoknak pedig, akik nem hajlandóak neki megbocsátani az okostelefonért és a számtalan egyéb felfedezésért, azt javasolja, lépjenek be a régi időkhöz visszatérést propagáló szervezetbe, melyet most fog elindítani: „»Csigaposta« (hagyományos posta) és füstjelek, gyalogos közlekedés és ló vontatta kis kocsik – bónusz trágya Bocsánatunkat kéri azért is, hogy tönkretette a virágágyások számára. A tagság egyetlen feltétele, gyerekeink egészségét, és talán a miénket is, hisz nem hogy le kell mondani a mobiltelefonról. Készen állsz a sokkal ezelőtt, ha például valami információra volt szük- belépésre?” ségünk, el kellett mennünk a könyvtárba, és órákig kuta-

„Ahová a tudomány nem ér el, ott van Isten.” (Szerelmünk lapjai c. film)

29


Egyetemes 86. szám

Nagyböjt – Húsvét

2018. tavasz

Kultúr Ezt a rovatot immár sok éve hűségesen egy nyugdíjas mérnök készíti, aki miután teljesen a családjának él, belekezdett főzni. Járt külföldön többször is, többek között a konyhák hazájában, Olaszországban, ahol sok minden „ragadt rá”... Hálásan köszönjük, hogy mindig időre megküldi az aktuális – az évszaknak és az egyetemista konyhának is megfelelő – recepteket! A receptek igazodnak az egyházi évhez: böjtös és húsvéti fogások közül választhatunk. Gomba leves sajtos galuskával Egy fazékban diónyi kacsazsíron megdinsztelünk egy fej apróra vágott vöröshagymát. A tűzről félrehúzva meghintjük egy kávéskanálnyi pirospaprikával, jól összekeverjük és visszatesszük nagy lángra. A fazékba belezúdítunk 40 dkg cikkekre vágott csiperkegombát és saját levében kevergetve pároljuk kb. 7 percig. Megsózzuk, meghintjük kevés őrölt fekete borssal és egy csokor apróra vágott petrezselyemmel fűszerezzük. Felöntjük másfél liter húslevessel (ennek hiányában ugyanennyi vizet öntünk a fazékba, majd forrás után két kocka erőleves kockát dobunk a lébe) és kis lángon 30 percig rotyogtatjuk. Közben elkészítjük a levesbetétet. Egy kis keverőtálban szárazon összevegyítünk 15 dkg lisztet, 5 dkg reszelt füstölt sajtot, kevés sót, majd beledolgozunk két tojást. A keveréket a forrásban lévő levesbe szaggatjuk teáskanállal. Pár percig összeforraljuk és tálaljuk. Báránytokány Háromnegyed kilogramm csont nélküli báránycombot megmosunk, és kisujjnyi csíkokra vágunk. Egy lábasban három evőkanálnyi olívaolajon megpárolunk egy fej apróra vágott vöröshagymát. Ráöntjük a húst és közepes tűzön, kevergetve, fehéredésig sütjük. Megsózzuk, fűszerezzük egy kávéskanál őrölt feketeborssal, két gerezd zúzott fokhagymával és egy csapott evőkanálnyi majoránnával. A lábasra ráhelyezzük a fedőt és kis lángon kb. két óra alatt puhára pároljuk. Az elfövő levet folyamatosan pótoljuk. Amikor a hús már puha, zsírjára sütjük. Hozzákeverünk egy kis konzervdoboz paradicsompürét és meghintjük egy evőkanál liszttel. Folyamatosan kevergetve egy-két percig pirítjuk, majd hozzáöntünk két deci száraz fehérbort. Néhány percig forraljuk, ezalatt a leve besűrűsödik, és az alkohol elillan. Köretként krumplipüré illik hozzá a legjobban. Jó főzőcskét! Jézussal az úton

Jézus szíve, szereteted kegyelmével gazdagíts, átölelve a kereszted kísértésem csillapítsd. Jézus teste, kereszten vár gondolatom megtisztítsd, tied legyek egészen már jóságodban üdvözíts. Jézus vére, áradj bennem az oltárhoz felsegíts, áldozatom bemutatom kezemet tartsd, erősíts. Jézus lelke, vigyázz reám simítsd meg homlokom, tövisből van a koronám karjaidban megnyugszom. Bacsa Dávid

Zakar András Conscientia

Harcom (O. A. M. D. G.) Tetteim feloldódnak tetteimben, Uram, te az irányt megmutatod nekem, Mint az ég, mely cseppet cseppre hullat; De rám bízod, hogy utam hogyan tegyem. Tettekkel alakulok a bensőmben, Szűk ösvényen, vagy tágas földön, Magamnak teremtem a démonaimat. Szürke járdán, vagy köves úton, Az eszményeket elérni akartam, A testem egyszer eljut hozzád, S véres lett tőle a kezem. S könnyező szemed meglátván, Lelkiismeretem mossa a szívem, Tudnám, hogy hordom a piszkot, Önfegyelmem gyümölcsöt terem. Mely a sáros úton rám rakódott. A lelkemért számot adok, Sokakért számot adtam, Sokakkal kibékültem, Sokakat elfogadtam. Kérve-kérlek téged Uram: Békíts ki önmagaddal; Láthassam arcodat Uram, S békíts ki önmagammal. Bacsa Dávid

30

Nincs nagyobb ellenségem annál, Mint magamnak magam kínál, Legyőzni önmagam a harcom, Mert Isten ujja simítja arcom. S amikhez Isten ujjai érnek, Tagjai lesznek az egy egésznek, Kik dicsőségedet áldani jönnek, S szent szívedben elrejtőznek. Bacsa Dávid


In arduis fideles oldalak Apokrif

A LEGSZEBB MŰVÉSZET

/haikuk/ A legszebb művészet tudod mi, Derült szívvel megöregedni. Pihenni, hol tenni vágyol, Szó nélkül tűrni, ha van, ki vádol.

hajléktalanul egy gyönyörű országért születtél közénk néma kőpadok Názáretből jött egy ács itt ült szombaton -

Nem lenni bús, reménye vesztett, Csendben viselni el a keresztet, Irigység nélkül nézni végig Mások erős, tevékeny éltit.

bíbor pipacsok között lépdelt csendesen míg a hegyhez ért -

Kezed letenni ölbe S hagyni, hogy gondod más viselje. Ahol segíteni tudtál régen, Bevallani nyugodtan, szépen, Hogy erre most már nincs erőd. Nem vagy olyan, mint azelőtt.

megperzselt vásznon csak egy test lenyomata jelzi hiányát -

S járni amellett szép vidáman, Istentől rád szabott igában. De ezt a békét honnan vesszük? Onnan, ha ezt erősen hisszük, Hogy teher, amit vinni kell, Az égi honra készít fel.

gyertyaláng lobban - Nézz a bal latorra is irgalmazz, Uram! Botos Ferenc

Ez csak a végső simítás A régi szíven, semmi más. Ez old fel minden köteléket, Ha a világ még fogna téged.

Felismerés Az Úr nem szűnik meg tanítani, Ezért kell sok harcot vívni, Idősen is, míg csendesen a szív az Úrban megpihen és kész vagy az Ő kezéből venni, hogy minden Ő S te sem vagy semmi. S akkor lelked kegyelmes atyja A legszebb munkát is megadja.

Te ott fent vagy Én meg csak itt lenn Te minden vagy Én csak itt egy porszem Te mindent tudsz Én csak azt, amit nem Te minden vagy Nélküled én semmi Te mindent adsz Csak oda kell menni Te engem kérsz Át tudom-e adni?

Kezed imára kulcsolod ez mindennél dicsőbb dolog. Áldást kérsz szeretteidre Körülötted nagyra és kicsinyre. S ha majd munkád betellett, S a végső óra elközelgett, Engedsz az égi szent hívásnak, Enyém vagy, jöjj, el nem bocsájtlak.

Sinka Domonkos

Sík Sándor

31


Egyetemes 86. szám

Nagyböjt – Húsvét

Kultúr

LACKFI JÁNOS: ZSOLTÁROS Dicsérlek, Uram, amiért nekem adtad kedvesemet, lelkem helyett lelkemet, okos kertészemet, növekedésem ösztönzőjét, burjánzásom visszanyesőjét, akiben megtalálhatom mindazt, amire érdemes volt sóvárognom. Add, hogy fájdalmat neki ne okozzak, hogy fájdalmában osztozni képes legyek, s ha osztozni nem is tudok, ha terheit átvenni gyenge is vagyok, legalább mellette álljak, ott legyek, jelen legyek, vele legyek, jelenlétében legyek, jelenlétembe vonjam őt, átéljem és az enyémbe olvasszam életét. Add, hogy rá ne telepedjek rettentő önzésemben, ki ne pusztítsam, mint kertben feledett lavór az alatta elsatnyult füvet, hagyjam lélegzethez jutni, ne csörtessek érzéketlenül előre, ne csapódjanak arcába a kezemből kiszabaduló tüskés indák, hanem észrevétlenül elhajlítsam útjából az ágakat, elgördítsem az akadályokat, hogy ne ejtsek rajta véletlenül sem sebet, hogy ne őrizgessek semmi véletlenül ejtett sebet, hogy ne essek a meddő versengés vétkébe, hogy ne akarjak mindig okosabb lenni, hogy szabadon engedjem, mint egy madarat, és szabadnak várjam vissza, mint egy madarat.

32

2018. tavasz


In arduis fideles oldalak

Mohay Piroska A büszke fa A fa erős ágai már minden fejszecsapásnál megremegtek. Vastag kérgén nagy seb tátongott, érezte, ahogy a kemény vas belevágott élettől lüktető törzsébe. A fejsze diadalmasan csillogva repült a reggeli fényben és lesújtott. Az örökké rátarti fa most végre engedett, s döbbenve terült el a földön. Megfosztották nagyszerű lombkoronájától, amelyre olyan büszke volt, és sudár törzsét simára gyalulták, hogy mindene sajgott.

Egy elgyötört emberhez vitték, aki a vállára vette. A fa megborzongott: a vértől piros lett a felszíne. Tapasztalatból sejtette, hogy a bőrből kiserkenő nedv nyomán fájdalom támad az ember testében is. De mégis a férfi közelében jobban érezte magát. Ő olyan tökéletes volt. Tudta, hogy őt is szereti, mint mindenkit. Pedig akik körülötte voltak, mind durván bántak vele. A fa is teljesen ránehezedett és tehetetlen volt. A férfi háta megvonaglott a súlya alatt. Nem értette, minek cipeli őt, ha most leroskadt miatta a földre. Azt sem értette, miért nem segít senki vinni őt. Megsajnálta ezt a szelíd embert, és életében először elkezdett törődni valakivel. A férfi újra elesett s kezével a földre támaszkodva zihált. A gerenda melléhuppant az útra, és végre egy pillantást vethetett a verejtékben fürdő, csukott szemű arcra egy pár hajtincs között. Mikor harmadszor esett el, a férfi elterült a földön és halkan felnyögött, mert a súlyos fa a porba nyomta. Bántó kezek kapkodtak felé. „Bárcsak meglenne még a koronám, most ráboríthatnám és megóvná őt.” sóhajtott szomorúan a legyalult fatörzs. Felértek a hegyre és megörült, mert a földre tették. Most azonban őrá nyomódott egy embernyi súly. Mire feleszmélt hangos csattogások közepett hozzászögezték a jó embert. Nem törődött szétrepedő rostjaival, a fájdalommal, csak a férfi kétségbeesett kiáltását hallgatta. Ő tudott hangokat adni, nem volt néma, mint a fák, mégsem volt haszna. A többi ember meg sem hallotta jajszavát. Mintha belelátott volna a fa érzéseibe, az ember kimerülten, de megnyugtatóan ráhajtotta fejét a gerendára. Felemelték őket, ott álltak kitárt karral – a jó ember, mintha át akarná ölelni a világot. A nap már lemenőben volt, és most először két jóakaratú ember közeledett hozzájuk. A fa érezte, amint két kis kéz átölelte, és egy rémült, tágranyílt szemű nő tekintett fel a haldoklóra. A keresztfa hallotta, hogy az suttog valamit, de hogy mit, azt nem értette. Az emberek viszont megértették. Az ifjú is, ott a kereszt alatt, feszülten figyelt és kezét imára kulcsolta. A jó ember felhördült, hangja elveszett egy mennydörgésben. Lényének utolsó fellobbanó kis fénye, amit a fa még éppen érzékelt, kialudt. Teste elernyedt, lehúzta saját súlya, de a fa szálegyenesen állt az esőben. „Talán még segíthetek valamit” – és tartotta erősen. Amint rájött, hogy késő, némán sírni kezdett. A róla lecsurgó esőcseppek lettek a könnyei. Elvitték a férfit, s ő egyedül maradt. Eltelt egy nap. Azután hajnalban fényesség támadt, és a napsugaras égen a keresztfa felfedezte a mindennél kedvesebb arcot. Boldog volt, mert tudta, elvégezte hatalmas feladatát: ő tartotta karján a világ megváltóját.

33


Egyetemes 86. szám

Kultúr

Nagyböjt – Húsvét

2018. tavasz

Nágyböjti lemöndásáink Ötletek nagyböjtre

"Az adventi és nagyböjti időszak egy kicsit olyan számomra a böjt szempontjából, mint mikor meg szeretnék ajándékozni valakit, és töröm a fejem, vajon mit is adjak neki. Valami kreatívat, kifejezőt... aztán az alkalom előtti napon már teljes a kétségbeesés... valami persze csak lesz belőle, és az illető nagyon örül is neki, de bennem marad egyfajta szégyenérzet, hogy hol van az ajándék attól, amit igazán szerettem volna. Hát nem tudom, hogy ebből ez alkalommal mi lesz, de most legalább az ötletnek örülök, csak a megvalósítás a kérdés! Arra gondoltam, hogy a nagyböjti vállalásomat a Mt 4. fejezete (Jézus megkísértése) alapján építem fel. Az elő harmadában szigorú ételböjtöt tartok, a második harmadában arra törekszem, hogy az igényeimtől, elvárásaimtól elszakadjak, és odafigyeljek a mindennapi istentapasztalatokra, a hálára, míg a harmadik felében "nem akarom bekebelezni a világot", azaz lemondok az internetezésről, filmezésről, hírekről stb. Egész nagyböjt alatt törekszem elmélkedni is ezen a szentírási részen." (1)

„Tavaly inkább több apró dologról mondtam le. Idén valami olyanról szeretnék, ami még jobban segít közelebb vinni Istenhez, amivel úgy tudok készülni a húsvétra, hogy cselekedeteim minél jobban Istent szolgálják. Arra gondoltam, hogy hetente 2 szer böjtölni fogok. Egyik nap csak vizet, citromot, pici mézet, esetleges egy kis üres teát fogyasztok, egy másik napon pedig csak kenyeret egy leheletnyi margarinnal és vizet. Fontos, hogy böjtölésem teljes mértékben Isten nevében történjen, megteljen tartalommal.” (2) „Múlt évben semmiről sem mondtam le nagyböjtben, de több időt szántam az imaéletemre. Ebben az évben is többet fogok imádkozni, és felhagyok a Facebookkal.” (3) „Természetesen ilyenkor nem eszem húst az adott napokon, de úgy gondolom, hogy nem a hústilalom a lényeg, hanem a lemondás gyakorlása. Ebben az időszakban megpróbálunk tudatosabban odafigyelni arra, hogy a mulandó dolgokkal kicsit kevesebbet, az örök dolgokkal kicsit többet foglalkozzunk. Szerintem nem vagyok egyedül, ha azt mondom, hogy bizony a húsról könnyebb lemondani, mint mondjuk a szabadidőmről, a kikapcsolódásról, sorozatokról vagy egyszerűen csak egy finom édességről.” (4) „Sosem csináltam ilyet, de hallottam emberekről, akik lemondtak a szundi gombról felkeléskor. Azt mondták nehezebb volt, mint gondolták, de sokat tanultak közben a fegyelemről.” (5) „Adjatok hálát mindig mindenért”- ez a szentírási mondatot választottam nagyböjtöm mottójául, vagyis nem én választottam, hanem az Úr küldte számomra ezt az igét. Sokszor fülön csípem magamat, hogy elkezdek jajgatni, panaszkodni, pedig igazából nincs nagy megpróbáltatás az életemben. Szeretném a nagyböjti időben tudatosan élni a mindigmindenért való hálaadás lelkületét. A nagyböjti jófeltételemnek szánom azt is, hogy a megkezdett dolgokat, ügyeket feladatokat, olvasnivalókat ne csak elkezdjem, hanem fejezzem is be. (6) „A tervem az, hogy minden nap legalább egy embert megdicsérjek, mivel mindenkiben van valami értékes, s mert véleményem szerint sokszor nem hangsúlyozzuk eléggé ezeket, hanem inkább a negatív dolgokat vesszük észre. Szeretnék több időt szánni a Jóistennel való beszélgetésre. Kevesebb időt fogok tölteni internetes felületeken.” (7) „Én többek között a telefonos értesítésekről mondok le nagyböjtben. Messenger... Facebook... Viber... Folyamatosan csak jönnek és jönnek az értesítések, a telefonom villog, és ha nincs lenémítva, még pittyeg is... Azonnal odanyúlok, mert biztos valami szörnyen fontos dolog történt. Azonban már néhányszor megtapasztaltam, hogyha offolok minden értesítést, sokkal kevesebb alkalommal jut eszembe az, hogy a telefonomat bámuljam.” (8) Nem beszélek vissza szüleimnek. A vitában ne enyém legyen az utolsó szó. (9) Lemondanék a kávéról, szerdán es pénteken pedig csak 3-szor étkeznék, es hideg vízben fürödnék. (10) Szeretném az imaéletemet felfrissíteni, illetve a buszon való telefonozásról és a fölösleges hírolvasásról lemondani. Illetve minden héten elmenni egy keresztútra. (11)

34


In arduis fideles oldalak

Viccek

Nevetni jó!

- Miért tagadta meg Péter apostol háromszor Jézust? - Mert meggyógyította az anyósát!! ("Simon Péter anyósa lázasan feküdt, és azonnal szóltak felőle Jézusnak, aki odamenve megfogta a kezét, és talpra állította, úgyhogy az asszonyt elhagyta a láz, és szolgált nekik.”) Két pap beszélget. - Te, szerinted engedik majd nekünk a családalapítást? - Azt nem tudom, de a gyerekeinknek már biztosan.

Jezús szúletese tötö megfejtesei Az előző Egyetemes (85. szám) végén található Jézus születése totó megfejtései: 1. (2) Mt 1, 1-17 Mátéban 3x14=42, Lk 3, 23-38, Lukács csak később ad családfát, nem azzal kezd 2. (2) Máténál vannak feleségek, Máté leszármazottakat, Lukács felmenőket ad meg (vége „Ez Ádámé, ez az Istené”) 3. (X) Júda nem az elsőszülött, Lea 4. gyereke, de a másik három elveszíti az elsőbbségét, mert Ruben Bilhával hált (apja mellékfelesége, Ráhel szolgálója) (Ter 35, 22); Simeon és Lévi lemészárolják egy város lakosságát (Ter 34, 1-31) 4. (2) 5. (X) 6. (X) 7. (X) 8. (1) Máté: Józsefnek 2x, hogy ne bocsássa el Máriát illetve, hogy meneküljön Betlehemből; Lukács: Zakariásnak hírül adja János születését, Angyali Üdvözlet, Pásztoroknak angyalok 9. (2) 10. (X) (Mt 2, 11) 11. (X) (Mt 2, 18) 12. (2) (Lk 1, 46) 13. (2) (Lk 2, 35) +1 (2)

Köszönjük a két játékosunknak: Eckert Mártinak és Mócsy Miklósnak, hogy játszottak és beküldték megfejtésüket, jutalmuk egy-egy túrórudi, amit a köziken átvehetnek Sinka Domitól! 35


Egyetemes 86. szám

Nagyböjt – Húsvét

2018. tavasz

Hirdetesek A hír értéke hírérték

Nagyböjt minden szerdáján reggel 7 órakor MKK-s misét tartunk a Magyar Szentek Templomában. Utána szerény agapéval várunk mindenkit! Március 22-én az MKK virrasztást szervez a közelgő választásért, az ország vezetőiért. Szeretettel várunk mindenkit! Március 29-én, Nagycsütörtökön az ünnepélyes utolsó vacsorai szentmisét lábmosással 18 órakor kezdjük, utána agapé, majd pedig virrasztás 22 óráig. Az idei Egyetemi Pasztorációs Konferenciát az egyetemi lelkészek Budapesten tartják április 5-6-án. Hivatalos rá minden magyar lelkészség vezetője (a görög katolikusok is)! Április 8-án, Fehérvasárnap tartjuk az idei felnőtt keresztelést.

Az újságban különféle ötleteket és gondolatokat olvashattok arról, hogy közösségünk tagjai miről mondanak le a nagyböjt folyamán. Azonban akad n (n<3) darab gondolat, melyet nem MKK-hoz köthető emberek fogalmaztak meg. A játék abból áll, hogy lapzártáig (2018. április 15.) az egyetemes.ujsag@gmail.com-ra el kell küldeni azon idézetek sorszámát, melyek nem MKK -soktól származnak. Érdemes játszani, mert a játékosok között ezúttal is túrórudit (illetve érzékenység esetén

egyéb édességet) sorsolunk ki!

IMPRESSZUM Felelős kiadó: Dr. Pákozdi István egyetemi lelkész. Szerkesztők, tördelők: Sinka Domonkos, Tempfli Noémi, Ambrus Betti és Kassai Dániel. Nyomdai munka: Koncz Viktor, Másoló Futár Kft. 1095 Bp. Soroksári út 48. www.masolofutar.hu Köszönjük a 777blog.hu, Ambrus Betti, Bill Peckman, Botos Ferenc, Böjte Csaba, Egri László, Kovács Bernadett, Kozelka János, Lackfi János, Magyar Kurír, Nagy Ákos, Palásthy István, Pákozdi István, Sinka Domonkos, Sivadó Patrícia, Szabó Magdus, Tóth Kinga, Vatikáni Rádió, Vágvölgyi Gergely, Víg Rita, Zajacz Bori és Zakar András írásait! Szeretettel várjuk írásaitokat, valamint azokat az írásokat, amiket ti ajánlotok! A következő szám lapzártája április 15-én lesz. E-mail címünk: egyetemes.ujsag@gmail.com. A címlapkép és a 3. oldalon szereplő kép a görög katolikus ikonokból való. A Lelkészség címe: 1117 Budapest, Magyar Tudósok krt. 1. Tel.: +36 1 203-1734. egylelkbp@gmail.com, www.egylelk.com Honlapunkon a korábbi Egyetemes újságok számai is megtalálhatóak.

Mélyen átélt nagyböjtöt és örömteli húsvéti ünnepeket kívánunk! 36

Egyetemes 86.szám  

A Budapesti Egyetemi és Főiskolai Lelkészség negyedévente megjelenő lapja

Egyetemes 86.szám  

A Budapesti Egyetemi és Főiskolai Lelkészség negyedévente megjelenő lapja

Advertisement