Page 1

Egelu Egargg

ilTilrrAr[5 rrf,[1


Titokatos er6k? l. kid,is

A rtu !z lggcben tnegielent&. Eg€b GyatrSy- &. Dis Magdolna:Titokze .r,6t oidon nya? avagy mag6nvSbmenya Pfl"ajelens6geh6lcinii t-yv &lgcrzotr b6vftett had6sa. Az aE&i l6a€t t szakmailagellen&izte rf- AFi Ptl rt-tudy Sarclta d-tu7tttrin d- fdLiszl6 Ba5: fra Gtttrgy CsordrsLevente,Orr M6t6 Bd!6 rrdf*: ld€sziros Katalin T:FGrfi.: grafika M6szdrosGdbor szerkeszl6s: srff6cq6

A d.w

IdszULT PATiRB6L s^vMENrEs,K6RNYEETBARAT

ISBN:9632124154 C."j/righ &- Sgely Gyiirgy, Budapest,2004 triadF Egcly KutattFejlesztd Kft. Fz r Ltuyv az Anti-Manhattan-te kert€ben k6sziilt.

N',om 6skittittte: R€dszisdena DabasiNyomdaRt. FeleL66vrzet6: M6di Iajos vez&igazgat6


TemeloWncvzfr -5 Er6sz6 I. Rdsr:ArfzTiNc- 7 Atfzrinc[u.6pibm l2 Jil€kl tdzzel- 14 Tmulhal64a tiziinc? Burkanm6dvere- It Robi.rm&lvele-21 van-ebnlosn6dsztr? 23 mesM€sek - 26 Md.es€L - 28 Er€dm€nyek

lslagt lpbol- 3l - 3l 0nhipn6zis - 32 Ag'loumozgts d kidenftoslhalis- 33 t'rrolgrsos htler - 14 Tfzs6ta 6sfon6olaj- 41 - 41 To{ibbilehelo-se8ek

AcsoDitc- 43 ll. Risz:A ruRcs,(r6r luftsasisokaz€ldvilidm - 47 AbizM - 50 szellmi teljesitm6nyek54 Amem6rh- t7 Aza$ m0lijdae- 60 - 66 .{za$modellek hiinyossigai As6.iiltagymilkitd6se66 As6.iil6€khasna- 58 ,{gyn€lkiil?- 71 - 75 Ttrsh€rlet a koponyiban - 83 Ahalil kozel€b€n SzuSgerti6-96

- tE P&4ormil ielensa{ek - 96 Telepatia Ks€del€k-103 Teleprlia 6 drrolmce - 104 Prelognicit- 108 kisCrhti Apr€k%nici6 vits8tlau- ll3 - I 14 Clairuyrnc€ ,42EsPk6pesdgek er - I 18 a szem6lyi568 Acs{d!- l2o - 121 A1evM.i6

AlisiRrsnc - 127 . lII. Rfsz: A MENDEM0NDin6L AmegM€6- D8 - 129 Fmlomproblemik a felGtele{&€k - 129 Aklr6derek 129 Azism6l€lh€to's€gprobl6miiN zntpttlh - 130 Mientuduokkewseta - l3l panjelenseekdl?

Rikt eldiordulis l3l ririlsi probl€mik- 132 tumDniktui,ts Fobl6mtk- 133 cr olszifizis- 134 firitikussinlek- 134

xaNr$& szfTRoDEArr rflsrlr,Yof,- 155 IV, Riszi Gdf,BE - 138 Asknfordivizsgtlatok (jl0deg6 l6mitntzereken ftAenldrzs5il^tok-144 AkentlAllamiE$rel€meo fi&et1\tusglJ^- 145 AL4wce Li\rcrnoreLalo.al6numbm vik!€n$lsgilatok- 146 - 147 Londoni klsodelek c.[eJ 6 r biieEeek-148

Szkeptikrsok t hajlitsr6l- 149 - 150 l$zitlCkReadingben - 1t I AHdred-rizlgrlatok,{nglldlm d lranciakulaltsieedmenjrk- 157 Ma$rorszrgjrrsCdok, ans fib6l i"sk !ik" - 163 KnaidA6ri dedmenyek-166 ,,8j26s"dolgok-169

- 175 V.R6sz:A I,BflEIBruN - 177 Leherden amare'llltikilan Lehe&den afuikiban- 180 - lEl Lehelei€n r biol6li,ihan

- 187 AbtontiLtrl€heled€ns6ge - 187 esahheteden A8y68yitis


- lt9 U. Risz:PszrcHoroNizN Apsichohn&isroddbnonete- 191 - 196 Bfv€szd€r spirillzmus * 200 Aodonfny 6sazaszlduincoltatis - 202 Avikloriinuskor6 I spirilizmus Dml€lDund6 Hom€€lele- 203 - ?08 D.D.Home-mal Crcok€s kisd.lelei Ellel6rck-213

lrblges-241 - 241 Fdnielec6gek - 242 Serceds Ak6lkfll €mebnA r pdl6n klrlrkul6feltiiltselosdtucrookes kG6tiF r6lelezefl $nA. -244 a52r.h- 247 ES'rQijlo-m6mdk

An€Esiqedm6ny€ktoSadrafs220 de Nehales&kmogar.iskorkus erei6n, n€ftiil- 224 mech.dloiei6leszit6s€k - 22t Hansjelens€gek Akleksnqin kmeMlozrra- 22t t6ry)zk€rintes Neh6z n6lkiilimozgalts- 226

D8yemberdlrd milrtD - 2i9 flm6let€k- 26? - 263 [ozmihs elk6pzel6ek 263 .Eleterd'hodellek Biol6giai fo\Emr - 265 Apszichokhahmi a lm6szetb€nl€czd Apeichokln€zis mitrrszem6l,(el6kozmi

6rinl6 nelkiil- 226 r€nielens*ek- 226 Lebeg's-227 EWibh^,sok- 221

Mwttuttxk- zza

Clehm66ek - 230 Ercdmanr( addok- 231 - 231 ,{pr,tlirg{k lebeS6e -236 Megenheld€ a ps?ichokin€zis? ta ^sztdn&6s.- 237 sz6l6kha€s-239 - 240 Reccsenes€k Itrgak'jl'usjs -zal

,l pszichokin€u is mintmegisn€rheleden - 266 IolFmat Apsrichokinais mintmeShittrozha!6 paran6re.el*el lef hal6 frikri folyrm4t- 266 - 267 lils6deiell€n6rr6s Anegoldtu,,kAn6l"\'an- 267 - 268 n m€resklvilels€se - 269 Eredm€nyek Elektroldmiai m6dszerekal \egzermefts*,- 272 Mis m6.6i elirrr$k - 276

vtr. Risz:A f,ryiTEL GnNcinaszaBiryr- 277 - 280 l06tel€hrcndelleners4ek Akuur6k€su momilidk- 282 - egymam6. Ameleorit elfogadon momrib- 282

- 284 Amegs/62& mechanizonsa - 286 ftdoniny, liGadalom€sadatgyfjtes - 285 Porb6lleltiinhpohi l€sztjnk? Tmulsigok- 291

- 293 Vm. Rfsz:Vorr,Nrxcs!HovlLBfl?(ArBr,BPoRricr6) Elekenlignes€s hullinokk l ql6 ryonkiiwlg - 294 - 303 Zjlner 6sa neg]€rlkt€rdinenzi6 Agiimbvilenma] vd6k4.solar- 307 - 309 A16r.a dinenzida koi€lkezmdnyei Nehtuyakad.i!- 314 Sponlinpsaichokinais - 3i4 a polterg€asl [$ lensrcleset- 316 lqforddtlenivlabdik- .l l7

PrRi€166€gek- Iag' fejled ndontu/-3l9 vma negold,is?319 Ml$estlu^ - 322 - 325 Fory6toltssek - 328 Agyhullrmok MithozhdI technihfejlft&€?- 329 - 330 Aleliessui'llnelriarcszles M Cletdkiniijt- 132

Fiiccu.*f,- 335 - 343 flrvarxozfuof, is {,{I'I,orr noDALoM


El6szo Mi6(? - tettemfel a kirddst magamnakszdzszoris. Mi6rt kell megmagyar6zhatatlan k6d6sekkelfoglalkomom?Nos,azertmertaz a meggy6nemv6letlenek,kell, hogy legyen z6d6svezet,hogya rendelleness6gek rijabb, hasznosabbtijrvdnyfizik6juk 6s megismer6stik6ltali4nosabb, vilagithatmeg.Ezt €s csakezt tartom az egyetlenhelyes szeriis6geket kutat6isze i6letnek, hakell a hivatalostudonlannyalszembenis. a hivatalostuSzdmomrama mr{rvil6gos,hogy a parajelens6geket dom6nyint6zm€nyeibennemfogjil kutatni, ^z eg6szint€zmdnyrendszer abban€s csak abbandrdekelt,hogy ne deriiljiin ki: ezeka jelens6gekval6banldteznek. Mintegy hisz 6ve kezdtemhozzi enneka kdnywek az ir6sdhoz6s miut6n elkdsziilt, m6g majd tiz 6vig ir6asitalfi6kbanmaradt.El6sztir az fgynevezettrendszervrltdsidej6njelenhetettmega kdnyv, im a tudom6nybana rendszervdh4smdig is varat magera.A term6szettudom6nynal ez a r6sze,ami kutatiisi teriiletem, a tudom6nyoskutati4s a miigiitte lev6 fizika pedig a term€szettudomrny mostohagyermeke: feh6r foltja. Amikor ez a kdnyv a nyolcvanasdvekbenelk6sziilt, m6g csaksejtettem- ma m6r biztosantudom-, hogyjelenlegi fizikai tud6megmagyardzhassuk. sunknemel6gahhoz,hogy a parajelens6geket jelens6gek gazdagsega A kutatis sor6nnemcsaka fizikai 6s biol6giai Iepettmeg,han€maz is, hogy a mi4sokiltal el6n eredm6nyekmennyire ismeretlenektudomdnyoskitritkb€n. El6szdr tal6lkoztam a nyilvdnoss6gkiz6r6s6na-k hat6konymddszereivela tudomenyk6reib6l. Einsteinirja egy helyiitt,hogy ,,Az eddig hawtosnak bizohlult fogalrnak id6vel ragy tekintllyre tesznekszen, s mi elfelejtjiik emberi eredetiiket,is vdhoztathatatlannaktekintj k 6ket.A tudotluinyoshala&is pdlydjdt ezutin hosszi ideig lezdrjaaz ilyen hiba." A felismertijdonsdgn6ha6vszezadokig p€ld6nemkell senkinek, ul Leonardo goly6scsapdgya,csigahajt6miive;a himl6oltes k€tezer dvesKnai m6dszere. Az 6vtizedes k€s€sek mais gyakodak:Maxwell, Einstein,Kapica,vagyMendelercdm€nyein€k elismeftsehossziid6t vdratottmagera,a ndhdny€vesk6sdspedig sajnosszinte fel semtilnik. NeumannJ6nosmfu 1953-benj avasolta, hogyk6szirsenek l6zert, de kolldgii nem6rtett6kmegajavaslatl6nyeg€t. PieneAigraintit 6vvel k6s6bbrijra megemlitette,de ezt is elfeledt6k-V6giil Schawlow€s


a rD_ s ez vezetett1960-ban indultmega kutatSs, Townesjavaslatara binl6zermegval6sitiisehoz. felismer6setanisdgaszerinla legfontosabb A tudomdnyttjrt6nel a parajelenel. Az' hogy ket mindigis hosszriid6 ut6nfogadtdkcsal s6gekkelis ez a helyzet,itnmag6bannemzdrja ki litiiket A magyariizat, a megolddsviszontnemjdhet az elmdletifizikdb6l Ma igy ldtom, hogy kiz6r6laga miiszakr6let.azaza mdmiikitkhozhai6kel a megalkotdsa P6ld6ula vitalit6sm€rd vrltozdst.De csaknagyonlassan. eredm6nye.mai kercskedelmiform6jinak kb. tiz 6vnyi L:utat6munka voltak. kis6rletek vizfotgat6si a kezdetleges el6zm6nyei alapszik, azon az elofeltev€sen elutasitdsa A hivatalostudomeny legfeljebb r€szleF megismertiink, hogy mdr mindenmegismerhetd{ k6rd6sektiszttasa van m6g hdtm.Azt gondolom.6pp a forditottja igaz: szdmosr6szk€rd6stmdr ismerilnk, de alapvetdfontos k6rd6sek De hogy mikor,az most,^z els6kiadasutan sorav& m6g vdlaszra. mintegytizendt6vvelseml6tsziktiszrdbban. ,,A udorruinynakaz a dolla, hogyszoryalmasankeresseaz igazs6' Bot, 6s ne naraljon majgdrteoban t, amebett nem indult eI. A sz6Az el' de kiinnten lezethetzsdkutcdhoz. lesfdit lehet,hop kAnJelmes, tunya8ob, olykor k6dis mocstiron6t vezet6melukiis|lny val6jttu4n az igazi bejdrat lehet az isaret Fnldjile." (R. l. Tylliard; Nature 1926.jrilius 31.) 2003.okt6ber Budakeszi, dr. EgelyCybrgy


I. nfsz

A rfzriuc


EROK? ITIOf,ZATOS

Ktiliinds szokrs teded mostandbanaz ij h6bortoka mindig fog6kony USA-ban. A Los AngelesTimes [l] Ey kezdi egyik ciU&6t:"Azttin aemeg tli\)oli gitrdgfalubeliptek a tizbe. Nema Fid?'\i-sziSeteken, ban. s nem Algdridban, IndiAban, Brazilidban' va4y ruis eezotikus emberekTuc" fdldrtszen, ahol o. t{ziinc 6si, wlhlsi itwTli. Ezekaz tucattiirtâ&#x201A;Źnetek hasonl6 son, Aizona zildtivezetArckL!k6i." Ehhez jai jelentekmeg sz6mosijsagban6s nemcsakaz EgyesiiltAllamok6s Eur6pakiiltinbiizd orsz6gaibanis A megLan, hanemKanad.dban 6rthet6'hiszenaz rt6bbi ketezer6vbiil is nem iga^fut lepâ&#x201A;Źt6sazonban maradtakfenn tiizbncr6l sz6l6 beszdmol6k.A kiizelmfltb6l is ismeriink egy - a hawai egyelemenv6Szett- Ks6rletsorozatot,melynek sor6n576 szem6lytfigyeltek meg, akik katziil csak 9 ember talpan jelentek meg ksebb 6gesisedil6sekmiuti4 mindannyianv6gigs6tdltak egy m6sf6lmâ&#x201A;Źteres6gd Par6zson[2]. Egy mrilt sz6zadivildgjdr6,bizonyosB. Thompson'igy szamolt be a lidzsi-szigeteken ldtott tiizs6t6r6l: ,'KiiriilbeliiL 10 niter hosszti tiizsz,nyegetteritenzknmgukeI6.A ceremtiniakezdetekariu6 fana' rabokat 6s na*, kih ataki, fofi6 kbvekethelyezteka tizszdntegre, ami - szintea<onnol- rendkiviil er6s h6t sugdni fehir 6sforr6 tii' meggd,tdlik. Ezuuina ftsztveedkelcgyengetika felszina, t@jd sttdl' ni kezdenekraita. Az egik kutat6 megiintexe uebkend6j4vel az el1ite lev6 izzi kijvet: a zsebkend6azonrtalel68eft.Az iinrAps4gfitin azonbana rdszwevdkhibdn setnmielvtihoztistnem taldltak Voltak akik azt dllitottdk naguknil, hogy ezt a kApessa9ket' a tiizimmunitdst, tit tud.jAkadni tltisoknak is." L3l Ezek a megfigyel6seknem elszigetelt' titken eliifordul6 esem6be hasonl6jelens6gekdla Sok utaz6szrdmolt nyek6l tud6sitanak. szefie$la a Baratonga,a Cook-szigetcsoporton Fidzsi-szigeteken, polin6ziai szigetvildga elterjedt pasztalatai alapjdn,de ez a szok6s Lan is, ahol a cerem6nidkonndhdnyeur6pai is r6szt vett A tiizseta az 1930-as mondhat6vizsgelatsorozat6ra els6,m6r tudomdnyosnak a


l rfzr,iNc 6vek v6g6n kerult sor Anglidban, melyrdl a Nature n€gy cikket is kdziilt [4a-4c]. Gyakorlott 6s amattir trizsdt6l6k kiili;nbi;26 h6m6rs6kletrlpaiizson pr6bdlt6k ki kepessdgeikettitbb alkalommal is. Az els6 esetbenegy kdriilbeliil negy m6ter hosszrjpar6zssziinyegens€fift \eEi,g egy Kuda Bux nevii bennsziilijtt andlkiil, hogy a l6ba meg6gettvolna [4a]. Egy fjabb vizsgdlatsorrn ara kerestekfeleletet, 6rintkez6s a pardzzsal milyenhiim&hogymintegyf6l mesodperces sdklet-emelkeddst okoz a talpon.Ez a ma6sektandsdgaszerint1520 'C volt [4b]. Az els6,miir kutatisi c6loka is haszndlhat6 m&6seket1937-benv6geztdk[4c]. A pardzsszdnyeg 4 mdterhosszi volt, feliilet6n 575 "C, a belsejdbenkijriilbeliil 700 "C volt a h6m6rs6klet.Eg] gyakorlon,JiizsA 6", AhmedH ssein 1,3 misodpercalatt futoft v6gig a sztinyegen, 6s nem s6riilt meg. Ezutin h6rom iink6nt jelentkezij amat6rrelegiitt ism€teltemega kis€rletet,azt 6llitva, hogy ,,immunitrset"6t tudja adni bdrkinek.Kisebbm€rt6kbenazonbanmindh6romjeientkezi meg€gefte a talp6t.Ezut6nfjabb k6t ,,iinkdntes"futott v€gig a panizsonmindenf6le segits6gn6lkiil. Ezek is megdgtekkiss6.A mdsodikkie6rletsorin Hussein2,3 mdsodpercalatthat nyfjtott l6p6sselszaladtveig egy olyan 7 m€terhosszi par6zssz<inyegen, amelynekfeliileti h<im6rs6Hete 740 'C volt, 6s belul a parizs 750 'C. E kis6rletazonbanmindk6thbin kisebb6g6si s6riilesekkeljefi. 1938-bantoviibbi Ksdrleteke keriilt sor [4d]. Hussein6s egy Edeockrcv6 ttnk€ntjelen&ezd2 m6sodpercalatt egl 800 'C-os feluleti h6m6rs6kletff pariison tutott v€gigigy, hogy 6s legfeljebbf6l m6sodpercig6n a ldbuka paldzshoz. Wfk ^lapj4n kialakrlt az az iltaldnos n6zet,hogy a tilzsdta nem triikk ugyan,de val6szinfi,hogy ^ pareazsalval6 ritvid idejii 6rinrkez6smiatt a leb nem melegedhetfel; ez jelenti a v6delmet.Ezzel a tudomdnyfelig-meddig lezA(nak tekintetteaz iigyet. Azt az ellentmonddst azonbannem tudt6k feloldani, hogy azonoskifiilm6nyek kitzittt n6hfuy embemekmeg€getta talpa,rn{soknakpedig nem. N6zziik most, hogy l6tta egy szovjetfjs6gir6 az esem6nyeket Bali szi9e6l6n az 1960-asevekben[5]t ,,A t6rcn nyhox,feur esemydalatt egypap dlh. A itLthoz sz ksigeskellikek, az illatanyagokAsafristijl1pdldik egJ atztalhin vohaL A cerem6nii riszt vevdkit kisLiny nuir iinnepi dlszbe i tdzbx. A pap a fiistiildt a lednyokfeb l6bdha, akik beszivkika b6dit6 illatot. MinA nibebb 6s mdbebbtranszbakertihek A pap legtez6ketadott nekik melyekkelk Linbs tdncbakezdtek-Fantasztikusyob a hininy is kissd ijesxd is. A Linyok csukottszanunel xincoltak, ennekellen4renozgtisukritmwa tbk4letesszinkrcnhanvolt eSyruissal.Efthetetlcnnektint az is, hog amikor a ldnyok n6tuiny


mo[z{tos ERoK? pillanrtra negpihentek,ebbbila killinleges dllapotb6l megsemlAptek tiizet |yiitoft, 6s ekktr a hinyokcsukottszemmel ki.Az egyikrAsztve\,6 a riiz kbriil fotytatuik tdncukat.Egyre sebesebben forogtalq mind kbzeIebb ds t'izelebb 6rtek a lLinsokhoz,miSnemaztAnegikiik mezitl'ib a tfizbetlpeft. A nuisikhanarosankhex4 A ldnJokpijr86 tdtu:ukkdzbe eltapostdkaz 696fit 6s a k6kuszdi6paraudt. A uinc is a zerc tet6fok' tira hdgoft,az embemekaz volt az lrzcse, mintha dlonban, hiptu5zis' ban ldtrul a k.t hiny tdncdt.Egyszercsakndluinytiizb6l kireptil6, 686 a nAz6kruhdjdt' Asaz agettszdvetsza84 megperzsehe la6kuszdi6darab betailtiittea leregdt. Hirtelen meSdlha inc. Nenl" ez nem dlom! Ez vah6sdg. A linyok mezithb tapostdkaz Agdfiizet,is s4rtetleneknlradpap kivezeftea panizsb6la kiheriilt, reme86ldnyokaLleiiltette tak A 6keteBJpadru, ahol ;sndt neSgyijtott wlanillenJiistijl6t' as e2zel ki' hozto' 6ket a tratrszbtil Amikor kijzelebbmentiinka ldnyokhoz,akkor tAttuk hogy csakgyerekek.Mind a kettd nnsolygott. ES'sneka leq' kisebbnyomdtsem taldltuk mituk" Ez a leires megk6rd6jeleziazt a magyar6zatot,hogy a $/ors 6rintkez6smiatt nem 6gettmeg a bdr. hiideig a tfzben voltak a râ&#x201A;Źsztvev6k. szenitt huzamosabb Nemcsalegzotikusszigetek1ak6ikâ&#x201A;Źpeseka tiizbensetAhi.Egy Los Angeles-iiizletember6s orvosi egyetenrej6r6 fia [6] igy szdmoltbe Brazilidbanet6lt 6lm6nydr6l:,,SanPauLibanemberektucatiait ldttah ahogya vdrbsli;pardzton sittibnk. Oreghi)lgyekretikiillel a keziikben, sz likfatal gerekiil,*el a karjukons6tdhakdt a 10 materespanioten' geren,ami a leggondosabbmAr4sekszeint tdbb mint 300 'C'os volt. Hosszi Serentik szdzai Az el6kisziiletekrufi dAlukin meqkezdddtek. izz6pania. Az inten' dlh a vajrdsen napnyugtdtu k4szen igtek el, amig zlv h'sugdnds nuir 20 mAelrdl Agefiearcunkat,igy Mufuinelbizonytaazt mondattaveIanodwnka riszvitel dolgdban.EddiSi tapasztalalunk megA8. A tiibbiekazona tiizbe, silyosan Iiink htgy bti*i, aki beleldp ban hosszi sorbanatgyalogobaka forr6 parazson Iutva, vagy kissi Iipisek*el -, Asa lljdalomnak leqkisebbjel6t sem mutat ik. MiLttAn hogy tal'in mi egyie tijbbenjijttek & a pardzstengeren,g gondoltul<" is tit tudunkmennia tfrzdnnindenfAlesdriil's nAlkiil. Odanentiink a panizsszdnyegszibre, bdtorsdSotdntbttii k ma' gunkba ds elinduhunk. Mindketten kitszer mentiink 6t a panizson anilkiil, ho|y hdsiSet,vagyfdjdalmat 'reztiink nolna! Csak e8t egl' szenkicsi AgAsin ontot taldhmk a ldbunkon.Fantasztikusvolt ez az 6ln6n!. Pntbdltuk negfejteni: hogJ tiiftlnheteft? Kon'entrdc i segit' sigdvel valahogyszigeteltiiktnagunkat?Egy biztonsligosdsv4ntt teremtettti k a pardzsonpusztdnazzal, hogy elhittiik, mindezlehetsages?Mdgis elkipzethet6az elk6pzelhetetlen' l0


ATUZTANC

Bdrni firtlnt is, aktu gondolatainkydboztattdkmega ki,ils6vahistigot, aur valami mds tirftnL nindenesetreolyan dolpSbanvettiink r4szt, ami a realitdsnil alkotott klpi.inket drdkre megvdltoztatta.Ebbdl a "tiizsZtdb6loa.t tanubukrne8,ho8) csaka magunkdllitoua hadirok l4teznek.Eldsziir azt hi i&, hogylehetetlenaforni pardzsondt" enni sAiius nAkiil de amikor legy6ztiikhitetlentigii ket, ij tdnlat n ib megsTimunkra." Ebbena besz6mol6ban 300 'C-os hdmdrsdkleten sokanteljesiteF t6k sikeresen a pr6b61. De ha ezekutin azt hinn6valaki,hogya triztengeren mindenbajn6lkiildt lehetg6zolni.nagyont6ved. A k6vetkez6beszdmol6 egy sikertelenkisdrletr6ltud6sit[7]: ,,Sri Innkin minden lv jiliusdban megiinneplikMuruSen isten iinnepa. Hinduk is buddhistdkvesznekrdszta Kataraqama+iiztdncon. Flrftak, n6k y'sgyerekek,tdbbs6giikbenhinduk. Tbbb6rds tlihc urin dltaLiban hajnali nigJ 6rakor hennek be a tflzbe. Uey tiint, hogt a fincosok naey reszeeqydltalannincs transzbatu,inklibbfliradtnak Asidegesnek ldtszottak A panizss.dnyeglegaldbb 12 miter hossztivob. Japdnban nuir riszt vettemilJen iinnepsdgen,ls mindenbaj nllkiil sikeriih dts4rihom a pardzson.Itt azonbanmdr az elsd lipis is ftijdalmas vob, is amilyengyorsancsaklehetett,pr6bdhamdtszalad i a tiizdn. Er6sfAjtuInat 4rczten,de kiilsdlegsemmisemldtszott.Mire viszszaâ&#x201A;ŹfterhszdlL omra, ldbamonmdr megjelenteka htjlyagoL Ezutdn azonnal az els6segAly-dllomdsra nenten, ahol tbbb olyan ,,tfrztdlcossal" tahilkoztam,akik hasonLjpanaszokkaljelentke.tek. Kdziiliik tdbbenmdlyenvalldsosakvohak. Klsdbb negtudtam,hogy a 63 emberb6l, aki r4sztyett a pardzstdncon,legaldbb15 lgett megkiil6nb6zd mlrtikben. Azok,akik hir soktiztdncban vettekriszt, javasoltdk nekem,hogt a tfrzbelApasel6ft ,neditdljak.A7 egyik hind.udoktor szerint,aki a ldbahat kezebe,rahiszinileg meSszegtem ralaftelrik szabdlyt,kiili;nben nem sdriibem volna meg. Furcsa m6don igaza vob: a ttiztdnc ewt hdrom nappal tojdst ettem.KAsdbbtultam meg,hogy akik a tdzbe akarnakmenni,nemehetuektojdst. Nemtudom,hogymikAhtlehet ezta kdt dolgot ijsszef egisbe homi, de annyi biaonyos,hely a tiiztdncosoktitbbsdgenemAget meg." Ezekenaz iinnepsEgeken 6ltaldbanszidval vesznekrâ&#x201A;Źsztaz emberek, m6g fejlett orszdgokbanis, mint pelddul Szing;aptir.Ruth Inge Heinze,a kalifo'r,i^] egyetemegyik kutat6jaszdmoltbe szem6lyes6lm6nyeir6l.1978.ok6ber 23-6ntitbb, mint 800 embers6tdlt6t a tiizitn a szingapririTiru Marijamman templombanmegrcndezettiinneps6gen [8]. A nagy indiai eposz,a Malabharataegyik fejezetâ&#x201A;Źbenolvashatunk 1l


ER6IS TITOI{ZATO!

Draupadihercegn6r6l,aki minden6vbenmesikf6rjevel 6lt az 6t kitziil' Hogy tisztasagetbizonyitsa,Draupadiminden6vben6gii ttizajns6tdlt et.Ezekaz ilnnepekDraupaditiiztancanakernldkdreism6tlfinek. Mdra az eredetit6n6netveszitettjelent6seg6b6l'ij taftalommaltelit{iddtt: a bizonyitjdkaz isteneknek hiv6k testi 6s lelki tiszta-s6gukat hasonl5oszlo_ Timiti napjdnreggel106rakoregytotemoszlophoz pot 6llitanak.majdegy4xl0 m6teresgddrdt6snak.Ebbelegal6bbtizA meneteta fdezerhasSbfit dobnak,arnitd6l kiiriil meggyfjtanak. Azok.akik igy dobosok. 6s kardhord6k papvezetia ttzbe,nyom6ban 6rzik,hogynemel6gmdlya hitiik, Draupaditemplomae16ttmegkormagukat.A tiiztindts€tiil6tajbbmint 800emberkdziil bdcsoltathatjdk meg kiilttnbdziim€n6kbenA r6szlvev6karcdr6lleolcsak40 6gett hogykineksikeriilhetaz 6tkel6s.A k6tked6arckifejezdsuvashattuk, ittaldbanmeg6$ek. dnelmis6giek) ek (els6sorban A m6snapiijsagokszerintegykilai 6sk6t hinduhiv6 srilyos6g6si s6riil6seketszenvedett- a templomszolgakhiztik ki 6ket a tiizbtil Nehezenellenttrizhetdhirek szerintegy embera ttizt6ncutdn egy &6_ val meghalt,de nem6g6sisebekmiatt,hanemegyesekszerintaz€rt. mertnemlett volnajogadtmennia tiiz6n. A szingapfri k6rh5zn€h6nykutat6japoligr6ffal (hazugsdgvizsgil6 hogya ttiztencos megillapftotta' g6p)vizsgdlta ezta transzjelensdget, viltozdsokmennekv6gbe. fizikailagis kimutathat6 sokszervezet6ben a papok 6nek, a dobperg€s, di6ta, az kiilitnleges Bir a t6ncotmegeldzd is set6meg biztatiisa a felfokozottizgalmidllapot6s a leki temasza, m6gsem el6gahez 6nmagaban githeta nagyfSjdalmak elvisel6s6ben, nelkiil menjenekiit a tiizttn. hoz,hogya 6sztvev6k s€rii16s EUR6P,{B,d\ A TTJzT.iNc Eur6pdbdlmaradtaklenn Marcus A legr6gebbiir6sosfeljegyzdsek szerinta tiiztencosokbiztosanbekenik TerentiusVarrc vdleked6se valamivela talpukat,ez6nnemfogta 6ket a tl.iz. Strabon,Edrdggeogpapn6inek iria le, akik6g6pardzson triztdncdt r6fus.a Diana-templom s6t6lnakan€lkiil,hogybdrmilyenbajukis lenne,6s ezt tetm€szetesen tulajdonitjdk. Didnaistenn6nek I 257-b<il,egy Kosti nevezetii6szak-trrkiaifalub6l szdrmazika kiivetkez6leiriis. ,,Vdratlanul tiiz iitdtt ki egy kis templomban.AmiS a .falu lakosai ndzt6k,hogy lassanelhamvadaz lp let, olyan hanSokat hallottak, mintha embereksinak volna. Mivel az itsszesfalusi jelen jutottak, hogya hangokatcsttka templom wlt, arra a kdvetkeztedsre adhatjdk. Biztosak vohak benne,hogy az tg6 templombtmle" ikonjai l2


ATUZTINC

yd ikonoksegttsAgdrt sirnalg segitsdgetkdrnek.TdbbenberetetAknngukat a lingokba As sikerilb nyolc ikont kimenteniiik a templonot AgAi sAiibsek nzlkiil haqytdkel. A legenia ip tarla, hogyeu6l kezdve ezeketaz embereketnetufogtaa tfiz, Aseztut6daikis irdkijlftk. " Enneka legendiinak bizonyeravanval6sagalapja, hiszenSzaloniki kdmy6k6n,mindenm6jus21-dn,az6tais hdromnapon,t tafl6 tiiztdnccaliinneplikmegezt a napotaz Anasteranides szektata&iai.Ezt a szektrtaz ortodoxegyhazkikijziisitette,6s eretneknek nyilviinitotta, szomszddaik azonbannem b6ntj6k6ket. Tagjai eltaldbanegyszerii munkiisok, de hivatalnokok is akadnakkdziittiik,s gy6gyit6erejiiembereknek taitj6kmagukat. Hossai id6n et k6sziilnekerrea tavaszihircnnapos iinnepre.Az iinnepel6ttinapotvezetd'itkh6z6ban rdltik6s monoton,szuggeszriv zene hangiairatincolnak.Ezutdnestekimenneka padzsra,aholk6zben tarlvaszentikonjaikategyszerre tiincolnaka zen6re,ezdltalmintegy megtisztitvamagukata brinitk6l, bajokt6l €s er6r gyiijteneka h6rkdznapokhoz. Az igaziel6keszilletek az tinnepsdgek el6n legaldbbegy h6nappal kezd6dnek.Ilyenkor liltalebannem esznekhist, 6s rart6zkodniuk kell a szexuaiitdst6l. Az egyh6napos eliik6szir6szakasz t6bbegyszerii ritusn6l.Ebbenaz id6szakban megbesz6lik szem6lyes konflikrusaikat,gondjaikat,igyekeznek ezekermegoldani.6s erds,6rzelmileg .,feltdltdtf'6llapotbajurnak - n6hadiih6ngnekis. A szertart6son a megh6ditandd ttiz tulajdonkeppen a gonoszszimb6lumdvd lesz.Az- gy6zelmet zal, hogy - SzentKonsranrin6s Heldnasegirs6g€vel aratnaka tiiz felett,katarzis6lm6nyhez jutnak.Hiriik szerintigy 6rik el az e9eszsegeL EMdagterm6st6s a bajok6l val6 kds6bbiv6delmer. Megdijnthetetleniil hisznekabban,hogy isteneiksegirs€g6vel k6peseklegy6znia tiizet. A szomsz6dos Bulg6ri6ban is ismena triziin,parezson s6t6liisszok6sa,de ht ezt mes6nyez6kmotivelj6k.A turisdk nyarantaaz orszdgd6li r6szdnpl4rlev66( megcsodelhatjik esr6nk6nr a bolgdrpari4zstdncosok mriv€szet6t. A par6zst6ncnak itt r€gi hagyomdnyai vannak. 1948-banp6ld nl 27 fiatal fdrfi €s n6 s€lik a pardzsoncsak az&t, hogybebizonyitsqnincsa dologbansemmircndkiviili,s nem kell hozz6isteneksegirs6ge. Kijztiliik hdrmanmeg€gert6k a talpukar, a tiibbieksdnedenek maradtak. Annak idej6na BotgdrTudomdnyos Akad6miakiizlem6nyeiben is besz6moltak intjl azesim6nyr6l. Egy bolgar {rjs6git6, SzvjatoszlavSzlavcseviEy tud6sirotr egy ilyen tiiztdncr6l6s az egyik r6szrvev6vel val6 besz6lger6s6r6l: ,,Aa estesordn megismerkedtem az egyik riszNev6vel,egyfiattl Linnyat,


6ROK? TITOKZ{TOS

Nerendvat.aki liaenk^t Aws kora 6ta vesat'szt tiiztdncban Kilenc' 6tes kordbanis megpr6bdha'de akkor sriLyosanmeq'qett nagyma' dja hdrom hitiT kenegettea talpit. tedkkal as birkatejjel Ne'ena ebkesAbe,hogJ magaa tiiztdnc meglehet6seegyszerli:eIdBSJorsan keII lepkettnia pardzson,gyors.kis ldpdsekkelAsnagpn fontos' hop a Mbujjakatfelfel' ke hailltani Amikor itt ta ottunk a bes'ilqet's' oen. idaiatt hozz,inkTodo\ egy 40 6v kiiriili enber' .felkaPtaNewndt, ds a tiizhdzvitte. 6vatosan Letetteaz ig6 pardata Ezutdna ldny s6tlilni kezd.ettaz lgi; szinen,karjait szittdtva' szemitfilig becsuhta' ig\, ahogyaz emberekaz altaidnikat kipzelik a tet6n' A zeneegyre8lorsabb AsegJrevadabblett. Szinteln is kfsirtist 6rezten.ho;y tevegyema cipdmet,6s a tiizbemenjeka tljbbi falusival epiitt. Hosszi id6 tnil|a - nekemszinte;rdknak tiifi a ritus r''qet hogymeg' li. Nevenit a tiizt6l nemmesszetaLiltam 6s megkircleztetn, nizhetem-ea tallit. Nem taldltam n omdt semmif4levitl'ken6csnek \)ctgyvastagszaruriteenek,de lSisntonokat se leltem vikony' finom talpbtirln. Megkirdeztem,hogyank1Pesetz? - Nem tudotu vdla' szilta , amint a zeneelindul, dgy irzem' ho|, a vdr elhagyjaa kibai' vdlilr Mintha dlombanlennAkAsreptil' nat. Asa tulDamArzAkedennA ndk a vdrdsfitld feLett. Milyen Slhkran csituilja ezt?- Minden este mdjust6lnovembeig.Nlha kA$zer,'lagy hdrottszoris esthk4nL So' A tes\arem' D nitrij kdzen semfil? - Mtdl fitnik? Mdt hozzriszolaam. " dllva szokotts4tdlnia tlizdh E|yetknegJszertem s4riilt 'neq [91

rfzfir JiTEKA A feljegyz6sektanis6gaszeint nemcsakparlizsonlehet ti4ncolni' vagy akrir parazsatkdzbevenni, hanemmds furcsa dolgok is miivelhe;6k a ttzzel, illetve forr6 tirgyaktal. E$/ fiatal k6mikusfantdziSjit sok-sokellentmondas' annyirafelkeltettea ttiztdnccalkapcsolatos izz6 anyagoyka'\. hogyKp6b6lta,mi mindentlehetmegcsin6lni Allit6sa szerint a kdvetkez6k sikeriiltek neki (mi senkinek sem viirbseniz.6 va' ajdnljuk. hogy kipr6b6lja\ ,,Az ujjammalmeg:fogtam iutj vasat; a nielvemet be' a v'rdsen sat; a nyelvemmelmegnfaham lelr)ganamolvadrvo$a lsemmi!sem arcakm): vijtblcn izzd vasal igy hajlttottammee,hogymertLib rdl4ptem.Vdrbsenizz6 vasonsza' Iedtam: izz6 szikldn sA6ktm; az ujjaintat belenyomtomoh'adt 6lomba, rlzbe ls vasba; kis mennJisAgiiolvadt 6lmot 'ntdttem a szdmba i|y, hogykiki;ptemazonnal(egyszerkipnibdltam, hogymilyen irzds, ha a stimban sziLtirdulmeg6s majdnemmegdgettea szdmat) Vdtii' senizz6parazsatvitte,na kezemben;vbrajsenizz6szdnparazsdttettem 1L


ATfZT.iNc

izztj v4Siiket(ez a szdmba;Ag6botokr6l leharaptamaz elszenesedett, kdnntii, ha v(tlaki el6g eyors). Az ujiaimat, a kezemetAsa Libamat gyertyatfrzberaktamaddi8, amiq be emkomoz6dtak(nem6get,nem forn5, csakmeleg).Az arcomat,a kezemet6s a ldbanat rbvid idciS a tiizben tartottam." 110) TANUTHAT6-I ATfzrINc?BuRr(NMdDszERr - b6r a p6ldatf kordntsemtekinthet6teljesnek, Az el6bbiesetekb6l hiszena megfigyeldseknekcsakegy tcircd6k6tt?.llalmazza- fogalmat arr6l,hogyhogyan6smi6rt iizik ezta furcsaszokist,mialkothatunk 6n mennekez embereka trlzbe?Erdemesazonbann€h6nyolyan befogalmaztak szemol6tis elolvasni,amelyeketijdonsiilt tiiztAncosok a megtudhatjuk, hogymilyenokok motivdlhatjdk meg,6lm6nyeikb6l tiiztiinc divatjit. A besz'nol6t Laissza Vilenszkaja.a KalifomiLiban616tljsdgir6nit ina, akit r6g6ta6rdekelez a t6m4 s elhat6rozta.hogyr6sztveszegy rdvid tiiztrnc-tanfolyamonis. A bemutat6meghiv6jaa kdvetkez6k6l tud6sitott ,Tdzsita-bemutat6Tolb Burkannol Nagf 6ru alatt mi den rlszwev6megtanulhatja,hogyankell mezitldbsitdlni a forr6 pardzson anllkiil, hogt meg4getn4a hibdt. Elmondjuk,hogy a fdlelem 6s mds negati\ihiedehnekhoq an kapcsokidtaka jekns4ghez.Az eldaais kezdetAnnag! tiizet grijtunk, s az el6addsvie4n Tolly benutatja hogyan kell a pardzsonsiuilni. Aki akar, csatlakozhahozzri,a tiizsdtateljesen dnk4nrcs."Tolly hangsdyozza,hogy brirki k6pesene, m6r n6gy€ves gyerekeketis megtanitotta sdtira. Akik csak az ei6addsrakivi4ncsiak, azok is €rt€kes6tleteketkapbamakmindennapi6letijkhijz, f6lelmeik leBy6z6s€hez. Ez a ritvid isme(etd keltettefel LarisszaVilenszkajafigyelm6t,6s elhatdrozta,hogy rdsztveszegy bemutat6n.igy gondolta. hogyez a kiildnlegessetaa trizijn tal6nmegtanulhat6. ,,4 bemutatljraPoftland kiilwirosdnak eqyik csahidi hdzdbankeriiLt sor, ahol mdr tajbbtucat emberydrakozott.Fafiak is n6k,f6leg hhz As hanninc Ar kitriliek, de ndhdny iddsebb is akalt kdzdttiik. Ttibbsdgiik ellazuh dllapotban iilt a padl6n, kdsdbb megtudtam, hogy ndr tbbben riszt vettekezena bemutaainis jtigdznak is. Kdriilbeliil 6tue en $tdlhettiink aj:szea heh)isAgben,amikor egy magas, vikony fAdi jelent me| a hallgat6sdg el6tt. Az arca ntugodt As kifejezAsklenvolt - ez volt az elsd taldlkozdsomTolly Burkannal. Kezibe rett eBJ gitdrt ls inekelni kezdett.A hall4atistig vele inekeh. En ugyannem ismertema dal szdyegALdc a zenekellemesvoh ls viddm. Amikor Tolly besftlni kezdett, hitsz6lag kbzbmb1sarca

15


TtTo{zrlosBn6K? megvrihozott.Arr6l meselL ho8! ilete legnaqyobb r4szdbeniqy gondoba,hogy nagyon rosszzeneihalldsa van, ls sosemlesz kipes jdtszani, vagy zenit szerezni De kis6bb valamiflle zeneszerszdmon megtahulta, hogy ezek a kdpessAgekkifejleszthet6k,6s ime, ezt a llab nuir 6 irt..t.Aztdn egJ ijabb dah inekelt, amelyarr6l sz6lt, hoSv mindcnkinekvan lehetdsdeea vdltoztisra.A hallSat6sdgmeeint csak wle egliitt Anekelt. Ezutdn minden risztvev6nek egt nyohtaNdnyt kellett al'iini amebbenkijelenti, hogy a bemutat6nval6 riszl,itele teueseniinkdn" Es, as a szenezdkrcm villalnak semmilyenfeleldssiSetaz esetLeges sAfiilasek'ft. Burkan arru k'n mindenkit,hogy azok is iridk ald e.t a nyomtai,dnyt,akik nemakarnakftszt vennia tiizsZtdn,csaknizel6d' ni jbxek. Ezt ugyaneE| kicsit zavanhak, de Logiku:naktartoxam Aztdn mindenkitarra kAft, hogy mutatkozzonbe, is nondja el, ni Afij(itt erre a bemutat6ra-A r4szi)evdktiibb mintfele azzalaz elhatd' rozissal jdx, hogy bebizonyitsamagdn'ak:kipes megtenni,amit elha' tdrozott.Nihdrry gyerekis eljiitt, akik szintans4tdlni akartak a tfraiin. Mdsok kdztiiknngam is azt mondtam,hogy tanulni 6sfiqlelni jbt' tem, 6s egJdltaldnnem vagyokbiztos abban, hogy riszt veszek-e4 t z,\Aribak;nAhdnyanpedig hatdrozoftankijelenteftAk,hogy 6k semmikdppennemfognak sAtdlnia t{iz6n,csakmegakarjttu ndzni. Tollj elnogyanizta, hogyegy beszilgetisselfogunk kezdeni,aztdn kihegliink az udrarra, meegtijtjuk a tiket, majd virtzadriink Asfob' tatjuk a bes.dl7etist.Aztdn ijro kimeqyiink,6s egyuxAnekeliink,majd bdrki, aki igy hatdroz,kdvetheti5t a forni paritzson.Ez az egAszeqy kicsitfelszinesnektiint nekeh"de hdt nemakanamfelnletuse itdlke.ni. vAgiil Tolbt j6 humora, kommunikdcitiskAszsageAs viddmsliga szeml6l6b6lriszwev6vl vliltoztatott. Tollt autl kezdte,hogy elasziir megkell lrtenlink a >hitszatval6sdgkdntjelentkezik" elv4t.A tuda dn szerint- mondta- oz emberi szervezet,az enber bdre nemtud eh'iselni ilten magash6mArsAkletet kd/osoddsnAkiiL s erre val6ban sok a bizontit6k, 6m ez mtgis csak Idtszat,a tapasztalatnuist is mutathctLEgy pildit mondonene: tegyiikfnl, hogy valaki nagyonfA a m4ryeskiqJ6kt6l,s elmegyegyfirddbe,aholfrgelmeatetik. viSydzaon,mert mostandbansok nirges kigydt l6ttak a kiimriken. S az illetd klsdbb tlnyleg ldt egy szdmyii nerges kigy6t a kabinjAban.MeSijed,Asszivinfarktustkap. De ani a p.1dl6nvolt, a 6l kideriil, hogy- mondjuk- egy kitt4ldarabvob csak. Mi 6be meg ezt az embert?Egy k6pzeletbelikigJ6? A valddi kijtdldarab? Vagt a filclme? ht is azzal taldlkoz xtk, hog) a hamis ldtszat vaL5sdgoskintjelenik meg,azaz nincsenigazi tartalom mdgbt16


ATOzTiNc te. A nuisikfontos szabdly,hogy er4senkell koncentnilnunk,pnibdljunk magunkraha gatni,fgyeLni bels6drzAseinket. Ekkor Tolly r egszakitottaa beszAleetast, As kimentiinkmeggyijgafli<.sb6l ta i a tiizet.A mi denki kihozoftnehdnydarab tiziJiit, amit az udvar vlgln kupacbaraktunk ls neggyijtottunk - az izealorhkissA aldbbhagrort.A kisebbti.izifAkattuonk kdziprc, a nagyobbakatkiviilre. Mirc Tolly meegyrijtottaa tiizet, addiqra estehAt6ra wb, sdta ls hideg.Egymdskezdtfogva kdriihlbuk a ttizet, ls az ,om, om" szavakat mormobuk Tolly arra kdrt, hogyfigyeljtink esymAsra,pnjbdljunk kdz6sritm st kialakitani. A tfiz ekkorfdlldnSott, eglre riLigosabb As vakinibb lcrt a sdfttsdgben.Hatalnas, hipnotikus,fdkLmeres6s vonz6 is voh egyszerre.Ugy lreztem, annyira szokatlanis filelmetes ez a pr6bdlkozds,hogy nemigenmernlk a pardasra lipni. Az ilyesmi inhibb j6giknak val6, nemh&kdznapietnbernek. Ezuttitr1)isszat4rtiink a szobtiba.Ahog' To y Asa k;bbi rAsztvev6 arcdt nAztem,s Lfutam,hog, nemcsaknekemvannakilyen lrzlseim. Tolly nyiluinval6an tudta ezt, mert taldn a.Aft, hoqyfAleh nket feloLlja - egyszeri bihtasatriikkdketmutatott be. - Nagyonfigyeljenek! - mondtaegyik-mdsikszdrakoztat6triikk ,in Zs\)eqllk 6szre, hogya hibds, vagyhazugldtszatmenhlire rdhjsdgoskintjelenik meg. A sviakoztatdsb6l hamarosanmegint komolyraforditotta a sz6t: ' ost meevizsgdljuk,hogy mi is aftlelem 6s hogyankell yele elbtinni. A fAkkn: blokko6s. Gdt, akadlily az 6let nkben.Kiil6nbiz6 m6don szdllhatunkszembeezekel az akaddtyokkal:nihdry emberig)i tesz, mintha nefi is litezninek, nent yeszr6luk iudomdst.Mlisok aa akaddlyokig el'elfutnak, majd panaszkodnak,hoBy a Bdtak miatt nem tu.dnaktovdbbhaladni.Megint ndsokfelnagyitjdk a problirndt, ls dlland6an pana$kodnak. A filelen legrdzisAnekels6 feb4tele, hog beismerjik 16tezas4t. TolLyjavaslatdra pdrokra oszlottunk,hogy negbeszdlji.ikegyntis satfelelneinket. En egyfatal ldnnyul keriibemtissze.tgy tiint, hogj mindkeftenelABgA fekzinesenbeszAlgeftink, en pr6bdhunka dolgok nADsagAiBeljutni. Mifidn Akfinkben el6s.dr bes.Akefiink eEJm6sal, ezArtklnyszeredettek,mesterkiy'ltek voltunk, a,ni aa ado kdriilmanyekkizdtt Arthet6is vob. Tolll' szerinta ndsodik sztiksigesfeltitel: virjuk a legrosszabbat. De mi a7 a legrosszabb,ami tijftAnhet velnnk?Fdjdaktn, srilyosig6sek,k6rhdz, esetleSnoradand6 s;riilisek. Mi ruis? - Csukidkbe a szeniiket! Kipzelj4k el, hogy a legrosszabbwir megtdrtlnt nagukkal! EI tudndk-e viselni? Klnlszeredetten becsuktuka szemtinkt. NJilydn egyikiinkse szercttetulna 6gisi sebekflijclalmdt dtllni, tn'gis

t7


TITOtz{fOS [R6K?

furcsa tniaon igy 6reztem, hog An a.A kibirndm. A gondolatok fonaldt Tolly a:.zal vigta el, hogt kirte. nyissuk ki a szemiinket. Mi vdrhat6 a legjobb esetben? A pesszimista fAIiS tires iiveget Mt ott, Ondk tudnak sAtuilni a pafi' ahol az optimista f4lig teli palackot. aon andlkiil, hogy negsAriihAnek! Ezutdn a te As tudat kapcsolatdr6l kezdett beszilni, a te:t dng!6' g],i i As vAdekez6kApessigir6l. Amikor valaki kls?. arra, hog) rdlipjen a forr6 paniura, akkor |alami meevdbozik a tesftben, s ett6l ki' pessi wilik arra, hogy slrtetle maradjon. Nem tudjuk, mi ez - nem aa Univerzum minden szabd' ismeriiik a tetm'szet dsszestbn'ntlt, lillnak, tuagyon efis fZlelem 6tuti najd IJJdt. Amikor a tilzzel s.emben el ajnijket. De amikor elhatrirozzdk. hogy megteszik az elsd IZ?A a ttizben, akkor a vdhozds ralahogy megtortznik a testtikben. Eppm ez4fi, ha |alaki kapes az elsd MpAsmeeEtebre, blitran Mp' jen ni a pardzsra 6s haladjon tordbb. Semmiklppen ne fusson, csak Iassan haladjon. Nagyon er6s meleget fog Arezni, de semmi nlist. Ollasmit, mintha fonlj homokon sltdlna. Ne dlljon meg senki, folytas' sdk a saktu! IstnA?lkn ehnondom, hogr tudnak jdrni a tiiziin minden' fajta baj n4tktiL De ddnteni Ondknek kell! Hogy benennek'e a for' ntsdgba, hogy lelkileg kdszen vannak-e rli. Mdr Mttum nAhdn! 6gist, hdrom kiiz liik wl'ban siltos vob. E!.f fArf annlira megAgeft,hogt ijt hitre kjrfuizba kernh. Kds4bb elmondta: - A belsd hangom azJsigta: ne menj! Hallgamom kellett volna ni, mlgse fogadtam sz6t. Ez nagyon fontos lecke volt s4imomra. EzAft mindenki fiEyelj en nagdra! Tolly Burkan egy:zerii, nAB! po tb6l lilhi tandcsot adott mindenkinek: 1. El6szdr mindenki tudatositsa magliban. hogy hol van, mire k6sziil. 2. Ddntse el, hogy menni akar-e, vag! sem. 3. Ha igent mondotL hatdrozaa eI, hogJ mikor s mikdnt cselekszik. 4. HajtsarAgre a tenet. Elma|yardzta, hoEJ e. a ten mindenkindl mds ls mrls lehet. Egyesek igy gondoljdk, hogy minden baj ndkiil s'tdlhatnak a pardzson, mert van valami er6tlr, ami a testiiket vidi. Mdsok azt gondoljdk. hoey Isten. vagy knlijnleges eftk ohalmazvik, mintha testiiketfehir.flq, bur koLnd kt;riaL.Neken nindenesetre nagyon tetszex, hogy nen valamifiIe hitet pnjbdl kdtelez6..)itenni, hanem mindent nink biz. A katzeLhdrcruirds beszAlgefts utdn B rka mindenkitdl a{ kArk, hogy legyen mezitldb, mdg azok is, akik nem akamak a tiizbe menni. Elmaglar.izra, hoe! kizen fogva, csdndben kimegyiink. Egy kbfl alkotunk a t/i. kiiri , As Anekelni kezdiink. O majd elklsziti a paraaat 6s vigigsitdl rajta. Azutlin mindenki sajdt beldtlisa szerint kdvetheti. A.ok, akik elhatdroztdk, hogy kbvetik, csak egysxerjijjenelg ne ismiteljik meg. Mindenkinek lesz eleg ideje, hog! hallgasson magdra is

18


ATUZTANC eMdnrse, hogy benegy-e a tii.be yagt setn. Hoz:iterre, hog.t ndhu nag'obb bdtorsdgkell ahhoz,hogy az embernenet nan.ljon, is bdrhogyan is dnniink, az lesz a negl2kl6 d(intls. Contlolko:ni azonban csak yAgesideig lehet. ,Biaonlos idi; uttin aatfogon fio iani: tndt csak egyperc marutlr ts btirki, aki mlg akdr, btncher a tii:be. A:titt ht!fi csak hanninc misodperc, tntitl ti..enijt mdsodperc.Utdru ntindenkAppenkioLton a tiizet." Anikor kij.;ttiink a neleg s:obdb6L eliggi keLLenetlenvolt a hideB,neA,esfii,)dntne.itlib Lipkedni.A t/l: nig minLligcr6setti..att a sdEnAgben.Amikor kdd alkatrunk u ttiz kdiit;s ltrckeltiink, Tolb gerebb'Arclq), kit-hitom t,titer hoss.i t;srin'"t kls.itett a pafti.sbdl. Ennek ninrlk& oLtlaldn mdg tii.ifadorcLbok llitgoh.tk. TolL\. 1egdlll nAhan\ LipAsrc a pafti.ssa6\eg s.AU6l. Furcstin nl,Lrgotharctit ntag vilrigitottdk a tii. ldn&iai. A.tdn elinekelt nthdn) taktust eE| Lldlb6l va3r eg\ indb6l. najtl ekirel4petta Jbrr6 pardzsJbLl. A. arca ntig tniruliq ryugodt t'olt is nosob.e6s,nintl4 eg' belsi;fdnl' rilAgitoxtt wlna tneg. Katjdt el'rctaftvo belZpett a ti.be. Nlhdtt,- Upirt tuft, is nen$okdra d frwes. vikigitri sztinyeg mdsik szlLire irt. A tlaLfo\'ratLidott. Ndhdn! ember eLturb-ta a kirt, dtsitdb a tii.dn, a.tdn |iss.ajdtt a kt;rbe. Nituiu, ndsodperc, vag'- perc nilva ij.tbb szrvevd k Meddig is taftot? Neht. neghattirozni. Elveszteten a. i.l66rzikeme| Eg,- perc narudt hdtru, jelentette ki Toll"". Most, vagy soha gondohatn.Hirtelen igy Arczten, ho$' meq tudom tenni, klpas vagyok rd! Valani furcsa tdrtlnt bennan. A flLelen hatdrczo.tsdggd, energidyti, magabiztossdqgd vdlto.ott. M ieLitt bdrmi ndst gondolhat tam rolna. bel4pten a tiizbe. Eg'dhaldn nem rob ijes.t6, s6t ellenkez6leB: wgki;nnyebbiills vob. ElSszdr egydbaldn nen lreztetn senmit lrzdketlen vob a ldbam. Majd e$, kis, elr'^elhetd meleget 6rc.ten, ani egJdltal/n nem rob fdjdalnas; val6ban ollan wb, nintha JbrnS homokon sAtuihtk. Egy njabb lipds, .tzutcin e1l n1.isik, tulrotn vagj nAgy tisszesen,As oryan egJszeii, neyetslgesen egfsaer,i vob, is mlir v6ge is voh az egAsznek.Hirtelen negeLy'gedAsAs a boldogsdg lnise drasztott el. Sikernh! TijbbA nem yoham idegen, a csoport elvliLaszt hatatlan tagja lettem.Enekebilnh nagron j6 vob agJnft.Dbbbenetesen j6 erzAs volt a. egdsz! Ndhdq' mdsodperc milya Ag pdran dtsitliltak a pardzson. Aznin Toll)- elohotta a ti.izet. Ezutdn ijra beszilSet1 csoportokra oszlottunk, hogy negvitassuk .t tijftAnteket. En eg, fntaletnberrel keriibe,n pdrbo. Most mtir nem 's 4reztem gy, hos),fiesterk'It hamis megosztaniaa lrzlseimet eg)) idegennel. TermAszetesnekt[int, mdr nem vohunk idegenek egytnis-

l9


NTOXZATOS ER6I(?

nak. Ea a hatuImas 6ln16n! sainte azonnal eqlesitefi nituket A risaf,'e' vdk kdziil csak niSten vag)' iiten nen mentek dt a tiiaiin Eqyikiik a:t mondta el, hogy neki hasznos lecke voh kimaradni a sitdh6l. nert ij miulie, tnindeniitt anavdg],ott, ho$' d tsoPortjdban az elsd 1e8.,-an. A tdbb nint neg\ven etnber ki).ljtt, akik dts!fihak a tii.art1,ki. 8!e rek vott, kilenc As i.enkit evesek. A. iiss.es rAs.rve\)6 k(iztil btnek vagJ hatnak keletke.eft kisebb h6l1'ug a talpdn, de a tiibbiek ldbdn s?mmi el*iltoa(is nem twiatkozott. Az An &lpamotu setn voLt rdgds ak vag,-4gisneka legkisehbn|ona sem: mintha csakszivacsonsAriham ,olna ls netnforr6 pard.son. A bemutatd vtgln Tolh dss.egzate a tapasztalatokat: - "A tiia csak e8\,,nod?ll voh. Ha kiPesek vobak a tii.bn sitdlni. akkot kipesek les.nek a filelnet tndskar is legfi.ni lleti)kben Sz.dmtatanoh'an hebzetle kelljclkAs. bliilk iletiik softin, anikor fahiiik ke De a.f1' Ielemekkor nrir nem blniia meg a selekvZsiiket.oEzutdn mindenki' nek egy kis stuga kdlttrit osztott ki, is megkirt henniinket, ho$) irjuk ftL oSAfiItum a tiizdnl Mintlent neg tudok tenni. anit .tkanklo Most ke.dte csek.rzon gondolladni. hog:- mi is rcrtint wle|11?vi' giil is titmentem a tii.ijn hoss.i ek;kAs.iiletek, ki)lbnleges titruilis j68a $'akorktok, \'egerarridnus.liAtu tulkiil. MAgis, hoiy sikeriilhetett e.? Bdr a td,sasLigeg; rts.e dlktnd.jan fi7.eft j68a$akorlatokat, de tnaqam so' senj6giztan. Elklpzelhet', hog| a tdbbiek egl". lletiikben mel.itldbjd* nak, ls vastags.arurAteg van a talpuko ! bhel. De nekemnitcs, ls ed' dig nlg semmifAleihki.riileti dllapothan nem whan. Hdt akkorT VAbminletn sze nt a ii.ttinc, a sita a tii.dn dt nem nlisztikus tohb6: nindenki neg ndja renni, ha his. benne.De azt nig em tldjuk hof) mifele fiz.ioldgittir.iltozds tdrtinik a testben.Abban a pillanatban. anikor uz etnber elhatdtuaaa. hog\) bemegl, a twlata szdbdlloatisdban Nalami megvdltozik, is etindul egy olyan tudat aLatti fob,amat ami arta kAsarcti,hog\ vAgiqvigle,amit elkezdett,azaz menjen n!ugodtan dt a ti?6tr. Az bi.tos, hogr agyunk tudatos s.abribo.dsa nem \egither a testuekebben.Aa eg\etlen, anit ,negtehettlk. ho$ trctn kanys.eritiink magunkm neqat^' sondolatokat As hiedelmeket, ls nent pr6bdljuk negakaAilta.ni a tudatalattiban lejdtsztjdd Jbu"amatokal A; is tehet. hog-t segitett a csapoft dnogatdsa. az, hog.r-mds is prtl' bdlkozoi ezzel \jal6s.inii, hogJ egtediil em tudndm megist ltelni. A ftgln njra beszllgettem Tollyval. Elnondta, azt szerette yolna bemutatni, hog)' bhet6:6geink, k4pessigeink sokkal nagyobbak, mint gondoljuk, mert agJunknak csak e$' kir rdszAt haszndljuk. De akik ma itt toltak, a.ok taldn Ar.ik, hogy kApessigeink, lehet'sdeeink neqengedhek te9nap mig khetetlennek hitt dolgokat. A gondolat ereje

20


ATfzT,iNc sok csoddlatos, vagy cso&ilatosnak t{ind dolgot tesa lehet6ri a haldlosatr beteg enberek is megg6gJulhatnak. Vagy egy bardtunkra Bondolunk. aztdn hittelen csiing a telefon, ds 6 jele tkezik, mert valaniLyen ntidon kapcsolatban ragjunk. valamiben n6don ninden mildennel kapcsolatban van. Mindenki ldthattd, hoq! ni tdrtint ma: legaldbb itven ember jdx el, ls nigy ra$, 6t kivitellvel nind megtetteazt, amit ered?tilegleheletlennekhitt." Az eddigiekb6l kitetszik, hogy feit6lleniil sziiks6gesa hit abban. hogy kdpesekvagyunk megcselekedniazt. amit szeretn6nk.Elkdpzelhet6, hogy a kcjz6pkorbanismert trizpr6b6k is ezen a pszich6zison alapultak.Aki hitt a sajdt igazfban 6s jrratlansdgdban,az nem 6gett meg, szembenazokkal,akik tagadnipr6b6lt5kbiln6ssdgiiket. Mds oktat6k perszemds rn6dszerekkelunilanak a triziinjdmi. 6r dekesdsszehasonlitani ezekera m6dszereket.

R0BINS M6DsZsR[ Ttibb, az el6bbihezhasonl66lm6nybesziimol6toivashatunkaz irodalomban. de ugyancsak6rdekes Larissza Vilenszkajrnak egy rndsik besz6moJ6ja:,,Ton)-Robbins nev elAgg4ismert "tliattincos" ki;rdk' ben. Amikor San Francisco egyik dbatos szdlloddjdban benatatdt tertott, akkorra mogiittem nlir tdbb nint dtven tiizsita 'lm4nye volt. Ennek ellendreirdekes vob meqisnerni az 6 m6dszerit is. Tdbb rni t szaizalrjittek el, hogy rdslt vegyenek ezen a benutat6n. A jelentkez6kben nagy wb a fes.iiltsiq. nlhdn.ran a hotel halljdnak padl6jdn neditdhak. Anint klsdbb megtudtan, ta;bbeketzavart. hogy a bemutat6t tide6ru rdg.itedk, As afil flttek, bdrki ntegtudhatja, ho$' 6k ilyen ,hil,eslgekre" jimak. A tuIgatisdg es're idegesebb is ti) rcl'netlenebb let. Ekkor megjetent u szinpadon a nqgabiztossA?ot As e ergidt :;ugdr4i. akkor 25 6ves Tony. Rdvid bemutatko.ds uttin elmagyardzta a neurolinyyisztikus ptogran (NLP) lZryeg4t E. obatl nkidszer tnonllta -, ami az emberi kommunikdci6n alapul, de figyelembe yeszi e s.dnllkjglpes programozds eredmAqJei is. Tijbbfdle mitlszert h elnesllt. Ezek kdziil nAtuinyat Aftkmes r6,iden ismertehli Az ?B\ik kl;ziiliik az igtnevezett modeLkzAs,atni a.t jelenti, hogy a sikcresentberckmdds.ereittnegtdnulhatjuk,lendsolhaluk. A sikeres tanuldshoz,legaldbbhdrom doLograkellfgyelni: L Le kell nldsolni a sikeres saemily hiedelemrendszerdt:hit hisa az illet6 ls tnit nen. 2. lz kell mdsolni a sikeres saenAb tiselketllsi midszer&: pdLldul szemmozqdsti4testmozgdsdt.3. lzmdsoljuk a sikercs szemllJ fziol6gidjtu : pAtutul ne gvdbo.tatj uk lAgzAsi rcchnikdnkat.

2l


ER6K? TITOISATOS

A krivetkezi ndtlszer. az i||ner,eaetl saubliminAlisparancsok n1dsaere, atni nenl t11tk.mint burkoh bnhip,lti.is: aniS kiejtjnk o. adott paruncsszdrakt, a tezet6kiili;nhij.6 tnodulatokkal beibIydsol' ni igyekszik d fts.trert;k tudatalattij.it a.An, ho$ a Paruncrs.avak sesits4'wl el6tj k, a it akarunL ES:- ijabb n6tl:;zer az. tin. "horgotl).As<, umi o. (li;kls. tetekb?n seeit. Es.erint, lM glakran megitmAtliink egyjelet, wg,egy kiztcntdsr' vap valanit. atnihez.mindig eg,adot nentdLisdllaPuttdtsul, ^kkor a kdt dolog a ks6bbiek sortin 6ss:ekaPcsol6dik.Anikar a kiztatttisl negistndteljiik. ugranabba a nentdlis dlhpotba jutwlk, att ,horsonr' zunk. Ie. Pllddul, ha valaki .fokozoxan lr.lken! ilLapotbotl tljbbs.i)r i;kdlbe s..oitja e ke.At, akkor az ijabb p tbdlko.dsndl a kA. aikblbe s.oritdsct viss.ajuttlttja ebbe a. rilhpotba. lE. a feltiteles reflex.) Azurtin Tont, az etnber kdpessdgeinekkiterjestAsAri;l keTlett be' sallni. Elmondta, hog'an Arhatjiik el aa grtl?r'aaettkotlSruencia tnegegeals) (illapotdt, amikor a rwlat ds a tu{latalatti iissaekaptso' l6dik. VlLenlnyen s.erint e. ug\tana.,mint dt it Tolt| Burkan kan centrdci1nakne|e:ett. Tory vastag .lesakdkattort eI pus.ta kAaae[,s e:.i.el illusztrdba a bels6 e6 koncentrdci.jjtit. Bdr d benutu6 dAI uin hit 6rakor ke.dijddt. a tii.sAtuita csak 6j fil utdn kertik sor. Hirom, e$'e kAfi 6 mlter hoss.i panizsszi;nyeget kls.iteftek el na8lon gondosan(lehet,ho$' e..fontos,de e16z6tiizsltdimb6l mdr tudtam,hogy bokriig siillyedveis lehet a pardasonjdmi). Ezutdn dobok perqd hangja nellett e. naSton hasonlitotta hag\otnd yos tii.tdnc innepslgek zenijire - Tony nib, Ulegzeteket vet As d$irdlt aa eglik parAzssfinyegen. Ezurrin asszis.tensebel a pardass:6nyeg el6rt dLl6jelentke.dk Alapotdt ellendriztik: nlben blegzik-e, szemeitJitlfeld fordlla-e Asjobb ke.e okdlbe van-e s.orftva. EI An nem tattortam annlitu fontosnak. s mig vdrckoztama sorban a patizssa6nyg e[6tt. treatem, hog)) n6 bennem a?.energia. klsa vag.tok a t zsinira, s ekkor az egyik segitd nim kialbr: ,Nincs negfelel6 dlLapotban!< Pr6bdlta neki megmag.)ardznL hog) A el mAr sokszot csiwibam, de azt mondta, i8f nen engedhel Nem akartanl rcle yitatkoani, eaA dsszesz.ltritottamaz 6kl6tnet, fdlklA ndztem, As akkor ruir mehettem.Minden toydbbi nAkiil fusA ham. A parti:s hidegnek tiint ls sintinak. 0gy .r"z'"^, no1y nem tzakadt meg a kapcsolatom a vildggal teljesen, de a m6gduem sitdl4 rdszney'k szinte vakok vobak, meft szem ket ftjAeIA forditotntk. Vad arckifeje.4seket bbdttek, as csak akkor hagytdk abba a nenetuIAsL anikor fttuk sz6ltak,hog dlljanak meg. Taldn tn4g azt se,n veudk aszre, hoB! vieigmentek a pardzson.

22


ATIJZT,{NC Az estefollahA Mjdnem mindenki litment a tiizi;n. Ilyenkor dltauban i;riilnek az emberek. A nagt ti;megben azonban nAhdn, csahidox arcot is Aszre,,ettem. Eg! kdzipkori, szomori n6t6l megkirdeztem, hogy litsitdb-e? Azt felebe, hogt nem, As ldtszott, hoqy nem akar errdl toydbb besa4hL Az egZsz bemutat6 sadmomra tilzottan iizleti szellemii vob, de semmiklppen sem akarom ahibecsilni Tonr Robbins tanidii kipesslgeit. Meg kell azonbanjegyezni, hogt' elig sokan negigetiA a talpukarnzti hctnuratoin.

Vd\-EBlzrosM6DszER? ,,Az oktattjk tag k is viatkoTnalg hogy nelyik a legiobb tiizsAtu-kchnika. Tony Robbins ToIIy Burkant6l tanuha a mtidszert, ls csak e8like dnnak a taibb tucat oktal6nak, akik a filekm As ebitiletek legy'zdsdre saolgdl6 m6dsxereket tanftjdlc Ton! Robbhs abban k ldnbbzik tdliik, hogy 6 a neurolingvisztikus programozdst (NLP) is oktatja. Az eln t kA Ar tunulstiga s.erint a.zonbana. NLP semmiflle m6tlon nen csi;kke ti a sAriAAskocuzatdL sdt az NLP-mtjdszerrel tiibb ember silyosan ,neqlgett. Egy alkalomntal Appen ta e widszeft hasz dl6 egyik gJakorlott tiasl ihj ,oh az e7yetlen szemlly a irsasti+ban, aki tnegigett. Senki ruis nem hasznAhaaz NLP-I ds senki nds nem Agettmeg. Iigy t[nik, hogy nem a n6^zer a l4nreges, hanem az, hogy az illetd bizzon benne. A nuisik kiil6nbs'g Tolly n6tlszerAvel ijss.eyetve az, hogy Robbinsndl mindig yalaki megnon.tja, hogy aTillet1 klpes-e AtmennL vagy sem. A ddntdst nem blzzdk rd. De aziletben ki 6ll majd melletttink, ho$) azt nondja: e.t megcsindlhatod! Az igaa, hog! mindenkinekjoga yan eldttnteni, ho$i rdldp-e a parLizsszdnyegre,de egJ hosszi sorban vdrakozva - ami anD,ira 4rdekes csak mint a buszra vdrni- nehezenlehet megfelelS dllapotba keriilni. Egy bfe magazinbanmegjelent cikk [ 11] sTerint T\II, olwn hitet ad tanfoltanuinak ftsztvetdiben, hogy ezutdnminden sikeriil nekik;s btukit iit percen beliil alair >magukbais bolondltfut ak.. k ijsdgiro itt tilzoft, men Toll) tdbbszdr is hangsilyozta, hogy ahhoz, hogy az ember sikeres legye4 meg kell tanulni a fflsztrdci6t*, a vissautasitdsokat, kudarcokat kzehi. kt azonban sohasemdllitotta, hogy miulig azomnli sikerre lehet saimita i. TaLin csak sviz" vagy ezer kisarlet utdn idn el a siker, de ha kitarnjan, sziv6san ktkdiink y'ne, bi.tosan bekivetkezik. ToIIy sTerint az 6 missz ia az, hogy a lehetd legrbvidebb id6 alatt e6t adjon ninAl tt;bb embemeL Asbebizonyitsa,hogy 6k maguk irdnyltjtik lletiiket." *Hottituzou ceka ndry' 6 teftkenys's rdqrehaideikak tnegSdtoldsa nia ke|Lene eL biniti â&#x201A;Źlheq.

ebAb


!R6K? nTorzaTos 6s tdbb LarisszaVitenszkajak6s6bbmagais tartottbemutat6kat alkalommalEur6p6banis fell6pett. Tapaszlalataszerint az eur6paiak sokathallottakaz indiai, vagy goriig tfzt6ncr6l,de azt nem hitt6k' hogy ere 6tlagos,h6tkijznapiemberis k6peslehet Ennekellen6re minOigso* volt az 6rdekl6d6-Tanfolyamainel6sziir videofilmet mutatotlbe a riizdnjdrdsr6l,majd t6bbszitrdts€tdltegy 4-5 m6ter A tanfolyamair6lmegielentcikkekbenku_ hosszipadzssz6nyegeniuhiztdk fel Larisszrit'de 6 mindig hangsdItinlege;k6pessdgekkel birki megtanithat6Arilyozti, hogy ez t6ved€s:errea k6pess6gre jorterek ttibbs6geazonbanjobbnak l6tta misztikusk6dbeburkolni ezeketa bemutat6kat. az eur6pair€sztvev{iktitbbs6genyitottanfogadtaezt Meglepet6s€rc vildgk6piikbe nemjelentett kiiliinijsebbnehezsdget a furcsakdpess6get, be6piteni.Larissza6ltalaban10-20f6s csoportolalaktatott bemutat6t' mert igy kiizvetlenebblehetetta hangnem,a rdsztvev6kszivesebben Nema sikerestilzs6tavolt azelf€lelmeiker' mondtdkel probl€m6ikat, saj6t cdl, haneminkdbbaz,hogy a jelentkez6kmegismerj6k s6dleges lebelnk6bb k6pess6geiket lehet6s€geiket. meg6ns6k hatiaikat 6s sz6lte6ket a tiizs6tdr5l,6s afi6l biztositottaa rdsztvev6ket'hogy egy6l_ hasenkisemmegyet a parfusonllyen kiiriil tal6nnemleszcsal6dott, lett,denema c€lja;az eur6pai m6nyekkdzdtta s€taazestecsicspontja csak a fele s€t5lt6t a par6zsonEgy alkabemutat6kona r6sztvevdhrek lommal az egyik r6sztvev6talpena dzs€ta utin k6t nappalkeletkezett 6g6sih6lyag,amikor az illet6t bar6taiarr6l $/ozt6k meg,hogy leheteta parrizson. Nem vezetettpontosstatlsztrIen6g6sndlkiildtgyalogolni kevesebbr6sztvev66geF hogy Eur6peban k6t, de az volt a benyomasa, te mega talpAt,mint az amerikaitanfolyamokon. Dr. Ro, Sato,a stanfordiorvosiegyetemtaniira,6s egy Stanfodszerint600 "C foglalkoz6klinikaigazgat6ja hozkdzeli6g6sisebekkel szenved,m6g 6g6siseriildseket felett az emberib6r m6rharmadfokd ritvid ideigtart6 kontaktusesetdnis. llyenkor a b6r teljesvastagsdkezelt,akik vdleF gdbanelszenesedik. Satodoktorolyanembereket parizsra hogy b6rdtiilte6s annyiru meg€gtek. lenill l6ptek16 forr6 t6sievolt sziiksdg. kialakultkaiVilenszkajaszerintnagyonsokatszemita csoportban hangol6d6.s. Ez figyelemrem6lt6,mert ziiss6gihangulat,az egymdsra n6hdnyfizikusszerintaz6rtiitka a trizsdtdksor6na sdriilds,merta paris nem el6gn6siirii 6s nemeleggemelegahhoz.hogy valamilyen sdriil6stokozzon.Sokanaz6rtellenzika tllzs6t6t be is tiltandk-, j6rji€knak tartj6k,ami sdlyoskitvetkezm6nyekkel mert vesz6lyes hat.Szerintijkaz6rtvan ennyirekev6s6g6sisdriilt,mertkevesenme-

24


ATUZIANC

rik elmondani, hogymeg6gett a lebuk.Ugy 6rzik,hogyaz 6g6sannak beismer6se, hogyvalamitkdptelenek megranulni. azt Tolly Bu*an szerintaz emberek kapjdka tiizs6t6t6l,anit szeretn6nek.N6h6nyembemeknincssziiksdgetiibbre, mint hogy sajdtf6lelAz sem m6t le tudja gy6zni, m6soknakviszontlecke a szer6nys6gb6l. zirhat6 ki, hogy ndhenyemberdriil, ha egy kicsit meg6ga talpa,mert alkor nemkell tudomi4stvemieegy olyan vildg6l, amit nemtud €cion6lisanmegmagyafimi.nemkell hinni az emberigondolaterejdben,ami kdpesmegv6denia sdrill6st6l.Eldforduhal azonbanolyanesetekis, amimegfelel6talprdszen, kor n6hiinybetegember6ppena reflexz6n6j6nak azaza megbetegedett szerviiknekmegfelel6r€szen6gettmeg.E$/ n6n a trizsdtaeldtt hajtottakv6grepajzsmirigy-oper6ci6l€s nem volt nagyon fijdalmassz5m6ra, helyenmeg6gefte a talpdt. amikora megfelel<i l;nyeges kiildnbs€gvan akdzdtt,hogy az emberv6letleniil,peld.iul kdzbenfl416p szalormasiitds a fon6 padzsra,vagytudatosantesziugyanezt. Ugy tiinik, hogy magaa forl6 pafizs ldtvdnyais jelent valamit, amitm6gnemeg6szen €rtiink.Eztj6l illusztrdlhaEuk egypdlddval. Egy alkalommalaz olasztelevizi6milen6istridi6jak6szitettfelv6telt Vilenszkaj6r6l. A besz€lget6s elhdz6dott,6s mire Vilenszkajaa parissz6nyeghez 6rt, addigraa 6-7 m6terhosszriparizs mdr csaknemteljesenkihrilt.H6m6rs6klete igy is legaldbb200-250'C volt a par6zss€tidn6l m6.6sekszerint,de ez a fele annak,ami a szokdsos el6fordul.86r Vilenszkajan€hiinym6sodperc alatttudottkoncennilni6s kdszen6l1tarra,hogya tiizbel6pjen,ez lett 6letelegfon6bblrizsdtdja. Noha l6batnem 6gettemeg,de a hamutrendKviil fon6nak6rezte. Annakellenere, hogymegig6fiea sze ez6knek,hogyk6tszer-hiromszorv6gigmegy a parazson, errecsakegyszervolt k6pes. Ugy l6tszik,a for6, viiriisenizz6 paftzs ldtv6nyais legal6bb olyanfontosa feik6sziil€sben, mint a rijbbit6nyez6.Lehet,hogyvala, mi olyasmitjeleza szervezetnek, hogy,,Vigydzat,vesz€ly!"Ez v6giil is aztt6masztja ald,hogyaz emberval6segos fizikai €s mentelislehet6s€geigyakranszdls6s€ges helyzetekben nyilvdnulnakmega legjobban.Vilenszkajaszerintahhoz,hogysikereslegy€na riizs6ta,el6szijr is olyanfurcsamentdlis6llapotbakell ke ilti, amikoraz embermintegy ,,egyediil"\an a tiizzel.Ilyenkorelv6szaz id66rz6k,6s a test energiiiivalahogyetalal-ulnak, 6tcsoportosulnak. Fontos,hogymindener6nkkelfigyeljiink,koncentidljunk a trizre. Utdnaegy elrugaszkodiisszerii k6sztet6st kell 6reznieaz embernek, hogy mostinduljon;ilyenkorinkibb csaka rudatalatti jerszikszerepet.L€nyegesm6g,hogynagyonkell akamia siken.Csakrigy mell6kesen, a,,hecckedv6rt"nemlehet,nemszabadnekiindulni.


EROI(? TITOISATOS

MERiSEK. M[cFrcrE#s[( igy istanulmrnyoztek eztajelens6get, M6dszeresen nagyonkevesen szoritkoznak. Egynemely mereteinkinkabbcsaka jelensdgleirSs6ra szolgdlt.Tiibbenmegfimegfigyel6sazonbanfontoseredm6nyekkel gyelt6kp€ld6ul,hogy a tr.izs6t6l6k ldbdn1ev6(pamutvagy gyapjn) is utalnak.P6izokninaksemleszsemmibaja.Errer6gi feljegyz6sek a ScotlandYard egyik vezetoie,r6sztvett egy ddulBasil Thompson, 16tijzs6tdn,6s ana figyelt fel. hogya bennszulbttek Fidzsi-szigeteki k6sziilt 6s e8y€bb6n lev6 bokapeiec,ami szeritott6ri6sp6frdnyb6l bi4ra l6nk6ntigy 69, mint a tapl6,m6gcsakmegsemperzsel6ddtt, gok olykor a r6sztvev6klibdt nyaldost6k[3]. Kis6rqe pedigazt tapasztalta.hogy bir a ldngokn6haa bok6j6ig6rtek,feh6r nadregja m6gcsakbe semkormoz6dott. lei(a, hogyaz V. E. StowelabombaytImperialBankalkalmazottja 1920-as €vekben 6szt vettegytiizs€tdn, aholegyguruirenyitottaa cerem6ni5t.Amikor a guru befejezettneknyilv6nitottaa szertartilst,Stowel egyik ismerdse m6gmindiga parizsszdnyegen volt, s mieidtl leugofiatottvolnaa parezsr6l. meg6gette a l1b6t.Ugyancsak Stowelem liti meg,hogyazona triztdncon, melyenDespatures, Mysorepiispdke isjelen volt,hSromembersflyosanmeg€gett. Mindhiirman ugyanazt a hibiitkdvettdkel, nemfigyelteka cercm6nia v6g6tjelent6jelz6sre. Erdekesesem€nyek6lsz6moltbe egy magasnngi hivatalnok, Cudgeonezredes is. ali az 1890-e.ivekbendh Uj-Zelandon. Resrr vett egy olyan iinneps€gen, guru melyena tiizs6ti{rahivla a venddgeket. Ugy €reztek,megsz6gyenijl6s volna,ha nem menndnek, ez6ft- nem kev6sizgalomutiin kdvett6ka trizsziinyegena gurut.Bdr l6ttdka ldngokat €s a par^zsat,apr6 szlirdsokonKviil semmi m6stnem 6reztek. -, Egyik t6rsukm6gissrilyosan meg€gett. O - mint kds6bbelmondra mikdntL5t feles€ge, hdtrandzett. s ezzelmegszegte a szabelyokar. [12] A gdrdg Anastenasiaszeka tagiainorvosi vizsgdlatokatv6gezteka genfi kantonk6rhrdzdnak EEc-laborat6riumrbana gdrijg hadsereg segits6g6vel[13]-N6gyszem6lyt olyanminiatiirEEG-€s EKc-beiendezdssel szereltekfel. amelyekrddi6ad6segits6g6vel lehet6vdten6k,hogy a jeleket mdsholregisztrdljdk.Az EEc-vizsgelateredmdnyeazt mutarra, hogy alacsonyfesziilts6giirera-ciklusokjelentek meg az el6k6szitof6zisban,de a diztinc ala$ normdlisnakmutatkozottez a f'zis. Ezek ^ teta-ritmusokm6sokvoltai<,mint amelyekmegfigyelhet6ka j6ga relaxiici6s gyakorlatokniil.Az EKc-leletek normiilisnak,dtlagosnakmutatkoztak.A megfigyeltszem6lyek pulzusa806s120kijzdnvdltozott. A laborat6riumi vizsgiilatok(v6r,vizelet6s elektrolitok)nemmutattakkiilijndsebbelt6#st.A r6sztvev6ksohasem vesztett€k el telje-

26


A'I!_ZT,INC

ficsak€rzelmivrltoz6konys6Bot a kdmyezetiikkel, sena kapcsolatot gyeltekmeg niluk. A pardzsb6m€rs6kle1e a sz6ldn180'C volt €s 450 "C a sz6nyegkijzep6n.Az egdszesem€nytfilmezldk.Az elemz6sb6lkivil6glott,hogyn6melyekgyorsaniitu$61taka tiiz6n,mrsok dlltak.vagylassanl6pegettek. hogyilyenkora fijdalonrkiiszobvalami Mivel az is elkdpzelhet6, elviselhetetlen egy6bkdnt megviltozik. s igy a r6sztvev6k lyenm6don ezena csoporlijdalmat is kibirnak.ez6r olyankisdrletetis v6geztek g6d6 anyagokaliniekci6ztakbe a r6szt ton. hogyendorfintermel6st vev6knek.(Az endorfinokaz agybanlermeltigen er6sf4dalomcsif szerekaz endorfinokf6jdaldrlapil6anyagok.Ezeka beinjekci6zot! csiilapit6hatdsdtgitolldk.)Ez az injekcidzissemvezelettsemmiftle meg!:il ami taldnarfautal,hogynema f6jdalomkijsz6b eredm6nyre, kell ajelensdg okdi keresDi. toziisiiban Ugyancsakezt a csoportottanulminyoztl ViLJoridManqatl^s nagyfiekvencids kisuliseksegits6g6vel !61. Nagyvoit a kiil6nbs6ga triztdncban r6szivev6k6s a nyugalmi,llapotbanlev6ktalpakdriil kiA nyugalmidllapolot alakj6ban 6s m€retdben. rajzol6d6koronakisul6s a koronakisiil€s. az aufasokkalkisebb6s k6kes tiikciz6 ielvdreleken szinii vo1t,mig a tiiztiincbarlrdszlvev6szem6lyekliebakcjriilsokkal 'zinnelrql^lodolrli. Erdeme. me&jcgyererdtelje.ebben es !cjrdser ni, hogy a Kirlian-fotogrifiaaz iller6 b6r6neknedvess6g6vel is kapcsolatban van.[171 A tiizs6tapszichol6giai vonatkoziisait eddigcsakegy nagyobbtavizsgiilta nulndny,luLiannaBlak? 1985-ben irt doktoridisszertdci6ja k6rd6sekrc kereslea vilaszt: [18].A kttvetkez6 L Kik vesznek rdszta tiizs6ta-bemutat6kon? Milyen szemdlyis€gtipusok? 2. Kik azok,akik v6giilis elszanjdk magukata riizs€t6ra? 3- Kik azok, akik €g6s n6lkiil mennek6r a par6zson?Miben kiiklijnbitznek azokt6l.akik meg6gnek? 4. Van-evalamilyenoptimdlisszintjea f6lelemnek, izgalonnak? Az erbsebb,magasabb 6rzelmi,vagy izgalmi 6llapothozzdjirul-ea sikerestlizset6hoz? 5. Mennyibenbefolydsoljadz 6nkontrolla fdlelem6rzet legy6z6s6t?Befel6fordul6ake, akik sikerrelveszikeztazakaddlyt? 6. Val6bancsiikkenti-e a felelmera riizs6ta? 7. A tiizs6tartalakitja-ea fdlelmer?S ha igen,van-eene valami jelz6s.hogy hogyan,s mivd alakul6tl A sikeiesriizs6taulin megvdltozik-e a,,befel6fordules"? 11


ER6I(? TITOKZATOS

Megv6ltozike a f6lelem, 8. Mik a sikerestllzsdtaeredmdnyei? kdpesa szem6lyhite a i€lelemmel,szem6lyes megvdltozik-e kapcsolatban? sdgeivel, vag) a kontrollal a sikerestr.izs€ta? szerintminekazeredmdnye 9. A r6sztvev6k 10. Van-e valamilyenkijlatnbs6ga kiiliinbdz6 vezet6ktanit6si m6dsze16ben €selk6pze16seiben? Blake vizsg6lataiban 98 olyan szemelyvett r6szt.akik dletiikben 6s 13olyan,akikel6z6legtdbbszdris sikeeloszdrpr6bi4ltdk a irizs6tdt, irstruktoraiTolly Burkanis resendlmentekm6rr tijzon.A bemutat6k (Veliik mir talrlkoztunk.) AnthonyRobbinsvoltak. azel6z6ekben A vizsgdlatokat btfdlek6rd6iwel v6gezteBlake.Eltisziiregy demogrdfiai,majdegy izgalmiiulapototm6r6k6rd6ivettdlletettki, aztiin egy Levenson-f6l6t [19j, majd egy szcmdlyesorientici6t m6ro pedig n6lyinterjit k6szitettmindenr€sztvev6vel. k6rd6ivet.v6giil Mir a bemutatdra 6rkez6skor sz€tosztottek a k6rd6iveket 6s kilbllet elv6t6k termdszetesen n6\'teleniil.A bemutat6v6g6nugyancsak gezt6kugyanezeket a k6rd6ivesfelmdrdseket. Robbinsbemutat6ja utrn azcjsszes r6sztvev6 olp6t lefdnyk6pezt6k 6s a helyi k6rhiz 6gdsispecialist6i megvizsg6lt6k a k6peket.A mdlyinterjfkata tljzs6aa utin mintegykdFhdromh6ttelk6szitettdk. ERlDMfNni( A r6sztvev6k dtlagdletkora 37 dv volt, a legfiatalabb 14.a legid6sebb 73 €vesvolt- 75q,-ukvoll egyednldl16, 587,-uknakvolt valamilyen felsofok[ v6gzetis6ge. 23% rendelkezett egyetemidiplom6val.valamilyen szakrnaik6pzetts6ge pedig25%-nakvolt. Akik val6ban6tmenteka llizdn. azokn6lmdg magasabbak voltak ezekaz ariinyok: 64Eofels6foki v6gzetts6gii. 30c/idiplomds6s30-.7. szakmunk6s. A k6rdijiveknyom6na k6vetkez6eredmdnyek sziilettek:52 szem6ly s6t6ltpardzson el6szitr.6 nemkisdreltemeg.30 szem6lypedig misodszor,vagy mfu riibb alkalommalment dt parlizson.Akik el6sz6rcsiniltrk, azokkdzijl 25 (647.)sikeresen vetteiz akad6lytmindenfdle6g6sinyomn6lkijl 6s 36%-uknak volt valamilyerelviiltoz6sa Ialp6n.Enn6la lanulm6nyn6l Blakekonzervarivkrit6riumokalapjdn azokatmin6sitette s6rtetlennek, akikn6iaz 6g6snek, b6relszinez6d6s, neka legkisebb nyomdtsemtal6lta.Egettnekmin6silltekazok,akiken akdra legkisebb elszinez6d6s is mutatkozotr. A k6rd6ivesvizsg6lateredm6nyeib6l kiderult.hogy jelenr6sen csdkkentaz izgalmiszintjiikazoknak,akik sikeresen vettekaz akaddlyt.Ezekn6laz emberekn€l az is kimurathat6 voit, hogyn6tt az iin-

2a


ATUZTANC

bizalmuk,ds ezutiinkevdsb€v6lt€kigy, hogy miisokbefolyiisoljdk sorsukat.A s6rtetlenek demogiifiailagsemmilyenm6donnem kiildnbdzrekaz ,.6gettekt6l", kiv6vea korukat.Mig a s€rtedenek itlagos ' 6lerkora34.5€v volt. .rz..6getrek642,2.A sdnetlenek eltalibanjob ban izguhaka trizs6tael6tt,6s ezektdbbnyircmindennapi iletijkben semtafioztaka nyugodtemberekkdz6.A lrizs6laelott a s€rtetlenek eltalaban sokkaljobbanhittekabban,hogymAsfontosszem€lyek. illelve a v6letlenbefolyiisoljika sorsukat.mint azok.akik meg6gtek. Ez azdrtirdekes.nrer(igy mdra s6tael6(tmeglehetettk0ldnb6zletni. hogykik azok,akik viirhat6an baj ndlkiilmennekdt a tiizdn. Figyelenrem6lt6.hogya s6rtetlenek 100'/.-avdlleiigy, hogya hit nekfontosszerepe vana tlizsdtAban. mig az ,,6gefieknek" csaka 30lt a vdlekedett igy.L6nyeges kiildnbs6$1ek bizonyultaz is. hogya s6{etl€ nek936l6-a igy 6rezte.hogyk6pesazonositani aztaz iillapotot,amiben biztonsagosan a tlizdn,mig ezt az .,6getteknek" sdtdlhat csakaz 577.-a erezterg]Az inrerjdknyom6na kitvetkez6 k6palakultki: A r6sztvev6k 387.a 6rzettfejdalnat,50o/.-aerze[ h6t. 627. a pedigmegfeleldm6don 6reztea l6baalatta talajt.Volt. aki an6l sz6mohbe,hogy6les6s darabospariizson l€pdelt.De 387.-ukp6ld6uligy 6rezte,hogya parizs hjdeg6s nedves.A r6sztvev6k 67qo-akellemeskdz6rzetrel 6ltemega tlizs6tailmdny6t.587.-ukegydltal:in nem6rzettfdlelmet,5470nak az volt a benyom6sa. hogyaz id6 megdllt,mig 8lc/,-ukazt6rezte,hogya tiizs€tasoriin valami iitrendez6d6s tdn6nt az energiidiban. A meginterjivoltr6sztvev6k 856/.-anak valamifdlebels6k6pealakultki a ieIensdggel kapcsolatbaD. Oten az agybanlejitsz6d6fiziol6giaivehoz6sokhat6s6nak tudtiikbe a sikert.Tizenhaszniiltak olyanfogalmakat, mlnr ,,egyrnis tipusi val6s6g".,.energiatesf'. . vagya ..energiapajzs .,tudatmtis szjnrje".Himan hipnotikuseffekusnakv6lt6ka dolgot, mig a tdbbiekkev6sb6fejlertre6riiikar, vagyezekkombindci6i! haszndltdk-Egy 16dvesfiri hasonl6modellrk6pzelrel. minr W€i1. amerikai pszichol6gus. aki szerint,,azidegrendszer cl Iudjanyelnia h6energi6t. majdatalaKtvak6pesm6stestr6szek fel6a h6relszelliranj." Mivel n k6tcsoportvezet6nek alapvet6en mis megkiizelit6se 6s miis jelenrkez6k elk6pzel6se volt a ttusdtiira felel6ss6g6r6l, valaminrazel6k6szir6sr6l. Blakestaiisztikaianalizistv6gzetr.hogykisziirjeaz eset legeshibdkat,ami abb6lad5dna,hogymdsszem6lyis6g ripusi embe, rek vettekr6szta kit szemindriumon. Az igy k6sznltstalisztikaeredm6nyeaztmutatta.hogynincsjelent6skiilcinbs6g az6g6seksziimak6ztitt.A tiizs6lautiinmindketcsoponnak j elent6sen csdkkentaz izgalmi szintje.A k6t csoporrragjaikcjzd$egyerlen kiil6nbsdg volt csakkimu ?ct


ER6(? TITOISATO$

t.Lgiaiigy v6lt6k.hogyezutdnkisebbjeIathar6:Robbinscsoponj6nak befolyisdnak, misok vilem€ny6nek, lent6s6get fognaktulajdonatani val6hil fontossdga. pedigcsdkkent a v6letlenben Burkancsoponj6niil A harmadikcsoport13 tagia- miir bizonyosgyakorlatlalrendelkez6emberek nindenf6leel6zetesel6k6sztiletn€lkiil kezdteel a keriiltekki liizs6tet.Ezekaz emberekeltalibanRobbinscsoponjdb6l csalddtagok vettik. A s.rjt6munkal6rsai, Az esem6nytvideoszalagra peri6dus. N_em volt felk6szill6si ;s bardtokn6zr6kv6gigaz esemdnyt. m6dszer:a csoporttagjaikijzottnemvolt vagybirmilyenel6kdszildsi A li r6sztvev6 kdziil l2 egette semnif6lckdzds,el6zeleskdsziilod6s. sorrn. megr talpiita bemutat6 r kdvetkez6vdlaszoksziilettek.Az els66s A kutatdstiz k6rd€s€rc 6s si' tdbbs6gemagaskEpzetts6gii a r6sztvev6k a n)dsodikk6rd6sre: anyagilag rendezett keresember.A feln#r6sszerintezekaz emberek hanem kdriilnenyekkdzcitt6lnek6s c6ljuknempusztiinp6nzkeres6s, a r6szlvevok A harmadik6s a negyedikk6rddsre: az 6nmegval6sitris. f€lt. 6s izgatott sikeriilt.Tdbbs6giik 647. a nems6riiltnleg.trizs6t6juk involt a trizs6taelott.Val6szinii.hogybizonyosm6rt6kijizgatotlsdg motikdbbsegtui.minr gdtoljaa s,kert.Ez a bizonyos..izgatotts6gi" vici6 fbntostdnyez6lehet.mivelBufkanis azt dllitja.hogynemszan6lkiil. fesziilts€g bada trizrel6pninyugodtan, fel, hogya liizsdtibansikeresen rdsztveEl6zetesen aztt6telezt6k v6 emberekval6szfiriileg beft16tbrdul6k.A felmdrds6ttidikk€rd6s6viiizontkiviliglott. hogyez csakiidagosm6r!6kre adottviilaszokb6l hogyels6sorban azoks6riiltek benigaz.Figyelemremdlt6eredm6ny, meg,akik sziimaraa vezet6k6s m6sjelent6semberekszercpenem !oll nag)onfonro\.e\ "krk nemhrrrekil velerlenekben. Ugy tirnrk. vetett hogy a sikerhezelengedhetetlen a mi4sokba bizalom.hogy magunkfelelta csoportvezet6nek. mintegyetadjukazellenorz6st Ami a hatodik.hetedik6snyolcadikk6rd6stilleti: mindenr6sztvev6 izgalmiszintjecsiikl€nta trizsdtautdn,de az izguldsraval6hajlam jelent6sm6rt6kben. stresszhelyzetek eset6negyikiikn6lsemcsdkkenr Els6 kijzelit6sben ez aztjelenten6.hogy a trizsd|ahosszitdvonnem segita fdlelemfelold6s6ban, de - mint ahogyazt mir el6zolegis lethattuk- a l6lelemmelkapcsolatos energia,az izgalomsziiksdges ahhoz,hogyl6trejdjjenek a sikerestlizs6tdhoz sziiksdges fiziol6giaiveltoziisok.Sziiks6gvanteh6tegybizonyosizgalmiszintre.Ha ez cscikkenne,akkortalrn nemicjhetne l6treaz effektus. Azok,akik megs6riiltek. a tiizs6taudn fgy 6rezt6k,hogynemv6ltozottv6lem6nyiik sajiitlehet6s6geik6l, a v6letlenekszerep6r6l vagy a fontosszemdlyek, szem6lyis6gek szereper6l dletiikben.Azok, akik

30


ATfZTiNc

Meger6stinem6gtekmeg,alaposan megviltoztattiikv6lemdnyiiket. 6s,hogyaz 6let diitt bennuka hit, hogy6k maguka kezdem6nyez6k jecsdkkenta kiils6,fontosszem€lyek titbb6-kev€sb6 szabelyozhat6i hogy a tiizs6ta lentds6gdnek szerepe.Ebb6larra kdvetkeztethetiink, adottsz6muka. er6t6sitnbizalmat A kilencedikk6rd6stillet6ena sikerestiizsdtahdromfontost€nyeldhangol6djon; z6j6temelhetjiikki: fontos,hogya csopo egymdsra szemilyis6ge;a sikerestiizs6tdt ny€gesa vezet6karizmatikuss6ga. a be,,vizualizehi"kell, el kell kdpzelni.Ezeka tdnyez6khidnyoztak viszonttdbb6-kev6sb6 megvoltak, mutat6csoportn6l. a t6bbi esetben 6sez lehet{iv6 tettea sikerestrizs€tiikat. k0hatiisa.A k6t csoportvezet{i Tizedikk6rd6s:a csoportvezet6k pr6brlta n6ugyanazt el6mi, bdr Robbins l6nbdz6megkdzelitdsben hdnyolyandolgotis fdlhaszn6lt, amit Burkantanitott.A m6dszerbeli nemldtszott.Egyetlenldnyeges elt6r6s kiiliinbs6gaz eredm6nyekben r6sztvev6szem6lyek mik€nt mulatkozottesak,az hogya kis6rletben v6lekedtek meghatdroz6 t6nyez6k6l.A sikeaz 6letiiketbefolyesol6, restiizs6taut6nRobbinscsoportjeban a kiils6,fontosemberekszerepe. Burkancsoportjdban pediga v6letlennek, mint az dletiinketbefoly6sol6fontoselemnekszerepe csiikkent. MAGYAR izAToK VAsrAc TATPB6R Ami6taismerikezt a jelens6get, az6tapr6b6ljdkmegmagyari{zni kiiI6nbiiz6,gyakan egymdsnak is ellentmond6 felt6telezdsekkel. A legr6gebbielkdpzel6s szerinta tiizs6tdban r6sztvev6emberektalpdnnagyonvastagszanrr€teg van, 6s ez v6di meg6ket a h6hatdst6l. Ez a magyarezat ak6rigazis lehetne,de a szarur6tegnek is mindenk6ppen fel kellenemelegednie, 6gnie kellene,amit mindenkorjellegzetes szagKs6r.Errdlazonban a leir6soksohanemszdmoltak be.A mostajdrnakmar mezirl6b.S6t,a ni ftsztvev6kkdziil egydbkdnt is kevesen kutat6kegy r6szehangsflyozzais, hogy a r6sztvevriktalpbdrev6kony6s hajl€konyvolt. Ezt a term6szetesnek ietsz6magyardzatot tehdtelvethetjiik, b6r a szakirodalomban ManusTrentiusVarr6t6lWernerigis Ba8chirg hivarkoznak rri. [20]tiibben 0NHrPN62N Val6ban,dnhipn6zis segits6g6vel csdkkenlhet6 a fejdalomintenziresa, sdt 6ppensdggel teljesenmeg is sziintethet6.Ez6rt leherhipn6zisalatt olykor miit6teket,akiir foghrjzdsris v6$ehajtani.A fajdalom hipnori-

31


IIIOf,ZATOSER6I9

kus elnyomasaazonbannem azt jelenti, hogy megsziintekvolna a h6 6ltal okozottfiziol6giai valtozasok.Olyan eseriil m6r beszdmoltakaz eS/korf feljegyz6sek,amikor valaki tudatosanviselt el rendKvii]i frjdaknat- peldinl Muciu^eSeaevola,akj az ellens6gesvez6r el6tt tette tiizbe a karj6t,ezzelis bizonyitvaa r6mai katondkbrtorsdgdt,6s addig tartottaott, amig a karja elâ&#x201A;Źgett.Temdszetesenilyen esetekbenelkeilhetetleneka fizikai veltoz6sok.M6rpediga tiiztdncrapontosanaz a jellemzd,hogy a sikeresrâ&#x201A;Źsztvevdkl6banem6g meg valamilyen fizi kell teh6ttal6lnunkajelens6gre. kai magyar6zatot Mozc,{s A cYoRS a gyors,thalad6sa fon6 feliileten.A ,,profi"bolAz egyiklehet6sdg gft trizdncosok val6banfutottak a pardzson,6s igy maqy^r6ztaezt a m6r idezeft kisuny is. Szerinteglorsan kell kapkodnia l6bat, s dombonjan tafiani a l6bfejet, s alkor napontaakart6bbszdris mindenf6le Ez a magya#zatelkockazatn6lkijlftszt lehetvennia bemutat6kon. 6ri a feliileteta mertk6tsdgtelen, hogyhacsakidfiszakosan fogadhat6, a maximdlis akkora h6nekkiretttiergybelsej6ben magash6m6rs6klet, r6szben Bizonyos, hogy kisebbek lesznek. egyre h6m6rs6kletcsdcsok 6s val6p6ld6rl BLt, indiai fakir, Kuda ezzel a m6dszeneldolgozott egyftsze is, hiszenrdvidpar6zsszosziniilegaz amerikaitilztdncosok De m6gilyen esetbenis sz6mithogy szinte futva mozoglak. nyegen, ki mennyiref61,6smennyiretud lelkilegfelk6sziilni. liivolsag a leliiletLl

kdldsz6vet

hamrdteg a paris h6rndGdklete l.6bra. A talpb6r h,StneryZkletZnek eloszldtaa Jeliilett'tl lefel6. Gtors no.Bdsesefttrrdvid az 4rintke.asidejâ&#x201A;Ź a bdt 6s a padzs kdzdx- a h6ninaklet nen etnelkedik Anyesesen.

32


ATfzT,iNc Az 1. 6bra egy egyszerlirajzon ezt mutatja be. Az id<iszakosan magas hdmdrs6kletii tdrgy belsejdbena hiimdrs€klet alacsonyabb, mint a kuls6maximrlis€n€k.Ez a hatdsa term6szetben is tetten6rhegondoljunk t6, csakarra,hogybdrkinyugodtan elcsippenthet ujjaival egy 696 gyefiy't. Lenyeg6benugyaneza hates€rvdnyesiila borospinc6kbenis, melyekm6lydnmindigalacsonyabb a h6m6rs6klet, mint a szabadban, akiira legnagyobb ny6rimelegben is, merta h6m€rs€kleri csricsok€ft€kefokozatosancsdkkena m€lys6gn6vekedds6vel. Ugyanez a hati4sa talajrais vonatkozik. Pdld{ulSzib€riaegyesviddkeinn6h6nym€term€lysdgben mft 6rdkk6fagyotta talaj,de a felszinenlev6 viz - ideiglenesen- ak4r20-30oC-rais felmelegedhet. Mindez azonbannem magyarr4zza azt, hogy a r€sztvev6kakfu h6t mdsodpercig is megtudnak6llni a fon6 felszinentiizs6takitzben[21]. Altal6banaz ajellemzd, hogy s6t61nak, teh6tlassanmomgnaka tiizdn. 6s az amerikai instrukorok kifejezettenarla tanitjdk a r6sztvevdket, hogyne szaladjanak.Igy tehit a gyors6s ritvid 6rinrkez6s.minr magyajelenrdsr6sz6n6l. r6zatnemiillja mega hely6ta megfigyeldsek

A LEIDINTROST-HATIS Vannakolyan fizikai effektusok,melyekval6banhatSsos vddelmet nyijthatnak az izz6 parazsellen. Az egyik ilyen leher6s6g,amir m6r r6g6taismemek,az rigynevezettLeidenfrost-effektus,melyet a 2. iibrer6lkiinnyenmeglehet6(eni. Amikor valarnilyenszil6rd, fon6 felller fdlittt nagyobbfolyad6kcsepplebeg,akkor a pdrolg6folyad6kkdr gtjzpiimaalakul ki, emiatr a folyaddkcsepplebeg, s egy ideig nem rud elpdrologni.linyeges, hogy ez a jelens6gcsakbizonyosh6m6$6klethat&okkiizittr alakul ki. A minimelis h6m6rs6klet,azazkitriilbelnl 200 .C alatt m6r nem el6s inrenzi!a piirolgas. esa cseppa feliileneesik.szitterjedrajta.dsgyorsan elperclog.Bizonyoshdm6rs6kler{tjtdtt - ez koriilbeliil 600 .C _ pedig mir az€rtnemaiakul ki ez ajelens6g,mert a nagyobbcseppsok apr6darabra esiksz6t. A jelens€gnekgeometriaihatdraiis vannak.Olyan k;s m6retalatt, amikora csepprrmdrd 6s a g6zpdmavastagsidga azonos,nem tud kialakulniez a v6d{ig6zp6ma. Ez a m6retkdriilbeltil0,t mm-rerehet6. A folyad6k(viz) s6tartalmais csiikkenti a hat6st,melt a kicsap6d6s6 segiti a feliilet nedvesit6sdt, s ha hozz66regy kis vizcsepp,akkor elter0l, felsziv6dik a s&6tegen.Parizsl6 feliiletek fdl6n azonbanmr_sa helyzet.Ilyenkor a vdd6gdzpernaaz6rtnemalakulhatki, mert a p6rus

33


[N6K? TITOISATO6

jdratai kdz6tt a giiz elt6vozik,nincsenv6d6r6teg'ami tdvol tarthafia a folyad6kot a feliilettiil. Ez a tiizs6ta szempontjdb6laz&t l6nyeges, mert a parezs6ppenilyen por6zusfeliiletn€k tekinthet6,6s a por6zus pafizsfeliiletekfelett nem alakulki a l€idenfrosFjelens6g[22] piirolgdlolyaddkcsePP

96zkiaramliis

vdd6parardleg alakulki szilirdfel(lel fofid,egyenes,

folyad€kcsepp

vdd6piirardieq porozus mentdn nemludkialakulni fel0tei eg:terieten,

meft 2. 6br.. Leidenfrosthrlt/is.A foffrt feliiletentdncola folvadekcsePP pdmre?B 'ldi az irintke.ist'L eg vikont Az egyiklea b6r s6rIetlens6g6re. lehets6ges M6g k6t magyarazat pedigh6pSrolgrs a feliilet6t, htiti a b6r az izzadds het6s6gaz,hogy j6r. elvoni4ssal

HfTEs P,4Rorc,isos lehetabban,hogya is szerepe a gyolsmozgiisnak Bir n€hiinyesetben p6lddt is (Brazilia'Bali. t5ncosoklSbanem6g meg,de l6ttunkolyan sokeig amikor a r€sztvev6kmegmagyarAzhatatlanul G6r6gorszdg), fontos,hogy mindiissze Ezekbenaz esetekben vannaka parazson. pari4zssz6nyegen mozogtaka r6szF csak300-400'C-os hijmers6kletti miatter6pszich6s dllaPotuk izgatott melt vev6k.Ez azertlehetsdSes, bizonyultahhoz'hogy hiit6snek teljesenizzadnikezdtek.s ez elegend6 viszont miir nagyonfontos esetekben meg. Ezekben az ne €gjen b6rijk pszich6s dllapotba keriiljemegfelel6 a hit, vagyisaz,hogya tdncosok j leh€tnekatt6lfiiggdnek-Az egydnekkiizijtti kiilitnbs€gekelent6sek en, hogy kr, mennyirek6pesizgalombajdnni, s efiiart izzadni Az izis elezadSsa talponperszeneml6tszik,de a hlitdsrekis mennyis68 j gyakorlatilag dszrevehetetlen gend6,a nedvessdg elenl6te

34


ATUZTANC

A b6r p6rolgdsa kdvetkeztdben fell6p6intenzivhtt6sr6g6taismert jelens6g.A szaun6kban olykor 12G140"C-rais fcilfijtika leveg6t,6s a ftilk6beniilitk tijbb percigis kibid6kezt a nagymeleget.Az ember b6re6s testeaz6rtnemmelegszikfdl ilyenkor,merta b6riinlev6 verejt6kmirigyekvercjtdketvdlasztanak ki, 6s az elprrolg6viz lehiiti a b6rfeliilelet.Az emberb6r6nekfeliilet6ncm2-enk6nt nagyjib6l k6F szdzverejtdkmirigy van,e169g€ egyenl6tlen eloszldsban: a talpon6s a teny6renaz dtlagk€Fhdromszorosa, mig a h6tonaz etlagosndl keve sebba verejtdkmigyeksz6ma. Ndzziikmegn6h6nykdzelit6szdmitdssal, hogyaz izzadiissegitsdjirhat az emberan6lkijl,hogy g6velmilyen h6m6rs6kletii pardzson valamilyenmaradand6 kfuosodds 6rn6.A maradand6. de enyhek6rosod6smir kdriilbeliil60 'C h6m6rs6kleren bekdvetkezik. Ekkor az emberb6r6benvisszafordithatatlan vdltozdsokindulnakmeg.A h6, m6rs6kletet toviibbn6velvemdr6g€sisebekkelerkeznek, 6s er6sf6i jelentkezik,a b6r megpilosodik. dalom6rzet felh6lyagzik, lehdm)ik. Ahhoz,hogy n6hrinybecst6st. szdmidstelvegezziink. a legfontosabbh6dtaddsi ijsszefiigg6seket legal6bbegy rajvidkirdr6erej6igis, mertetnikell. A pardzsfdliitt mozg6b6rfelijleralapve!6en hiiromm6 don kapja az energidt:h6sugiirzdssal. h66taditssal, 6s h{j,/ezet6ssel. Amikor a talp a panizssz6nyeg fdl6rtmozog,akkora h6sugrizds 6s a h6:ltadisa legjelent6sebb. A h6iitaddsndl a Iib a forr6 levegot6lkapja a h6energi6t, €s 6n6kdta lalp b6f6nekds a kornyezetileveg6h6m6rs6klet6nek a kiildnbs€ge, a mozgdssebess€ge 6s a |ib alxkja6s m6rere hatifuozza meg.Kiziir6lagh6vezetdssel kapjaa h6energiiit a b6rfelijlet akkor.amikor6rintkezika pariizzsal. vagya fonri hamuval.De ez az dsszes id6nekcsakt6red6ke, mertnemteljestalpfelulertel 16prii a tiiz tiincosa pardzsra. mint az elefiint.hanemiiltaldbana labfeietdomborLirnra r". mrrreg)\e..rig.irdul a l"bfclr parrz:on. rc1eg).cr) pnnl csakmeglehet6sen rdvid ideig€rintkezikI forr6 talajjal.Eppenez6rt az id6 legnagyobb r6sz6ben a h6sugdrzds 6sa h6iitadds a meghatiroz6. A h6sugiirz6s m6l16ke els6sorban a sug6rziist ]ead(i6s felvev6feliiletekkcjztihom€rs6klet-knl6nbs6gt61 fiigg.Mindenfelijlelsugijrozhot, de ennekm6ndk6ter6senbelblyrisolja a te\r h6m6rs6klete. ,A h.isugirzessal,tadottenergiaa teslekhom6rs6klerdnek negyeclik hiltvinyival a.iinyos.A homErs€kle! utiin fontost€nyez6I feliiletDin6s6ge:csi_ szoh.riikrijsfdmfeliilerek nagyonj6l visszavcrik a h6sug:iizisr. mig I mat1.durva.por6zusfeliiletekj6lelnyelik.L6nyeges. hogynema fehi let szinehatiirozza megelstisorban az elnyelthcienergia mennyisdg6t_ Egy feket€refesrett.nagyonsimdracsiszokaluminiLtmfelillet a h6su_ girzis nagyrdsz6tvjsszaveri. A term6szetben nrgtal6lhat6hosugiirzds

35


TITOKZrIOSER6K?

szempontj6b6l,.legfeket6bb"test viszont a gydnyiirij feh6r zdzmara' miatt szintetijk6letesenelnyeli a h6sugiiramelyfeliilet6nek€rdess68e "C zdst.igy n6ha0 alatt is megolvada ziznura, hanapsugiirzis6ri A parezs6shamu,valamintaz emberil6bfeliiletenemnyeli el tdkdrijlbeltil20-25qd-et a bees6h6sug6rz6snak a h6sug6rzdst, k6letesen visszaveri. Ez6rtezt egy{gy reflexi6stdnyez6vel(€) vessziikfigye_ befoly6solja az energiamennyis€get atadhat6 lembe.A h6sugdzassal 6s elis, hogymilyena k6t feliiletgeometriaiviszonya.Ha a sugtrz6 v6gtelenkiterjedesiisikk6ntfoghat6 nyel6 feliiler k6t p6rhuzamos, a helyzet, mert elnyeli a teljeskisugrirzotth<ifel, akkor egyszerLi az egyikfeli.ilet m6tHa nemtekinthetdv€gtelennek mennyis6get. -, szdgpediga talp nemtekinthet6armak akkoreztegy ligynevezett t6nyez6velvesszijkfigyelembe.Ez mutalja^zt, hogy a h6sug6rz6s visszaver6d6s 6s a tijbbsz6r6s mekkomr6szenem6ri a talpfeliiletet, el az adottv6nyel6dik h6energia hienyamiatt mennyivelkevesebb amelysugrirziissal gesfeliiletben.Igy a k€t feliiletkdzitltihdenergia, tuhat6le: ijsszefiiggessel ad6dik6t,a kdvetkez6

lwl '4"'"'l @= 6V;",a,-r;,,) €,.,,. 8,,,,,

,*t I

A .r t6nyez6egy fizikai 6lland6,az abszoltitfeketetestemisszi6s Ert6kekdriilbeltil5.1 - l0a'Wcm?. Ha az s reflexi6st6tdnyez6je. nyez6k6rt6k€tmintegy0,75-nekvessziik,akkorezt az osszefiigg6st kiszdmitdsea pariizs,ltal ksug6rzotth6energia merishasznelhatjuk kedv66rttegyukfitl, hogy730 "C a pardzsh6hoz.Az egyszerLisdg (ezkdriilbeli.il1000"K). Ez az esetfelel mega KudaBuxm6rs6klete 6s a Tolly Burkan-f6leamerikaitijzfut5sokf61elondonitrizfut6snak kiszdmolhat6, hogy segits6gdvel nak is. Ekkor a fenti ajsszeflgg€s h6m6rs6klet6t hozz6Wm'az energiarram. ha a talp mintegy30 000 "C-nak vet6legesen 40 vessziik. De ez a 30 000 w/m, csakakkorjut a talpra.ha a pardzsds a talp feliileteegymrishoz nagyonkdzelvan.Ha a lalp nemtekinthet6v6gezt telen, a par6zzsalp6rhuzamos feliiletnek,2kkor a sz6gf6nyez6 (6ft6ke ercisen cs6kkenti legfeljebbI lehet).Ekkor az elnyel6feliilet v6ges6s kjcsi a sug6rz6feliilethezk6pest,igy a vizsgaltfeliiletdltal elnyeltenergiacsakkis i6szea kisug5rzott energidnak. Jelenesetiinkben,ha aztt6telezziik fdl, hogya talp,ami 30 cm x 10 cm-esfeliilet, legfeljebb20 centim6terevan a pardzsfelszinef6lijtt, akkorenneka szogt6nyez6nek az 6rt€kekdrijlbeliil0,1 a m6rnoki6bl6zatokszerint jelenti, Ez azt hogy az el6bb kiszemolt3 Wcm2-nekcsak a 1231. 107.-a6i a talp b6rfeliilet6t. Ha a talp l0 cm-revan a padzs fdl6tt,

36


ATfzriNc 6rt6ke0,16-ran6, tehiitakkormdra teljessugftakkora szdgt6nyez6 z6s 16 szrzal6k6tnyetiel a talp feliilerc'Ha a talp kiizvetleniila par6zsfcjl6ttvan (ndhdnymillim6terre),akkor 1007,enneka t6nyezonek az 6rtdke,6s ekkor kapjuk a 3 Wcmz-es6rtdket. 6s hoveh6Stadessal Kviil jelentdsa konvenci6s A h6sugituzSson h6felvett is. Ekkor a biir 6ltal zet6sselkiizdlt energiamennyisEge szamithat6: dsszefiigg6ssel a kovetkez6 6ramsiirijs6ge

@= a(L*,, - ^")l konvekci6 *L) 6 =kTrz:t; vezetisset

-r",")lw 1 |

, 1 ,

I cm-l

t€nyez6je'd a talp 6s paidzs aholI a levegd,vagyhamuh6vezet6si a maximdlisdrt€ketadja,6lland6kdzti t6volsdg.Ez az dsszeliigg6s t6nyeziinagyonsokfizikai 6s geosult eUapoteset6n.Az d h66tadasi Fiiggatt6l,hogymilyenkdzegekkiizittt fiiggv6nye. metriaiparam6ter viq/on)ieg)miishoz ezekhdmdhekletdtbl. zajlrl le azenergiarladds. viszontmAr egy6rtelkiil6nbs6gek A h6m6rseklet tott sebessdg6t6l. miienmeghatdrozhat6k. ds geometriaiparasebessdg Albl6ban a jellemz6 h6m6rs€klel, h6dtad6si t6nyez66rt6kekb m6terekn6lazt mondhatjuk,hogy az a 10w/m''C [23].Tee]nk hozz6,hogyez akkorigaz,ha nincsp6rola furcsam6donmegveltoznak g6soshiit6sa feliileten.Ekkorazonban fdlmeazaz nehezebb a h6csere, h6csere fizikai k6fiilm€nyei,romlik htit6sa repiil6gdpeka p6rolg6sos legitenia ialpat.RendKvijlhat6sos drhaj6khiit6s6n6l. 6sa vil6grirb6lvisszat6r<i n6l.a vadeszg6pekn6l vizsg6lata Az ut6bbi6vekbenkezd6diittmege probl6mam6r€ses gyorsan cs6kkena a h6m6rs6klet aztmutatjdk,hogy A sz6mit6sok 1241. vagyunka fehogymilyenmagasan felnletfitibttannatfiiggv6nydben, Ha p6ld6ula pardzssz6liileft6l,6smilyena fritijttfeliiletgeometrieja. nyegatakjahosszi.vdkonycsik, akkorfcildttea leveg6h6m€rs6klete lehet,tal5n100'C. magassiigban el6gg6alacsony m6r30-40centim6ter 'C-os 6s?30 feliiletih6m6rHa egyk6r alak(.mintegy5-6 m dtm6r6jri akkor sekletiiparissz6nyegfttlatttm€rjtikmega leveg6h6m6rs6klet6t. nemtdbb,mint 50-60'C, hiszen a sz{inyeg kiils6sz6ldna h6m6rsdklet melegebb oldalr6ldramlika hideglevego,majd befel6fokozatosan kiizep6n6l a magasba ernelkedik. Itt a legmalesz.,6s a parizsszonyeg gasabba hdm6rsdklet, el6rhetia 400-500'C 6rt6ketis. A kijr alaki paperemen6l azonban Sltalrbannememelkedik250-300"C rdzsszdnyeg

37


TITOI(ZATOS [R6K?

1tll6a leveg6hcim6rs6klete. Ha egyr6szrvev6 nemviigara sz6nyeg kijzep6n,akkor.,csak" a 250"C-osh6m6rsdkletrel kell szi{molnia. A fenti adatokatfigyelembev6vea h66tadissal kitzirlth6mennyis6g,h6teljesitmdny 6rt6kekdriilbeliil0,2 w/cm, lesz,igy reh6tmdrki ludjuk sziimitani.hogymekkorah6aram6ri a ralpfeltileret. A gyakorlatbanazonbanazt is figyelembekell venni, hogy a feliilet nem egyenletesen vanbeteritvepar6azsal, hanema feliiletneklegfeljebba fel6t boritja.IEy aztl^ M el6bbemliretresetben, ha a talp 20 cm-re van a pariizsfeliilet ltiltitr, akkora ralpat6rint6h6reljesirm6ny mintegy 1500Wmr, a konvekci6kb6l 2000Wmr, teh6tiisszesen kiirllbe Iiil 3500w/m, Iesz(0,35Wcmr). N€zziikmegmost,hogymi az energiaiiram. amit hrit6ssegits€g6vel tudunkelszellitania talp feiiilet6r6l.A fiziol6gusokrdg6rav6geznek miir ilyen kis6rleteket. Erdekes,hogynemtudtakmaximdlisizzad6s€rt6ket megiillapitani, merrennekdirdkekiilajnleges helyzetekben vagyegyesbetegsdgekn6l nagyonmagasleher.Kiinduliisk€ntazony. Shoefeld 4s munkatdrsainak ban drdemesfelhaszndlni mdrdsi6rt6keit[25]. M6r6ssorozarukban 80-90"C-rafdlfijrittt sztrazleveg6jrj kamrdkban kelletta r6sztvev6knek 10 percetek6lteniijk.6sm€rr6ka prirolgrismiatr bekdvetkezett silyvesztesdget, mely kort6l. nemt6l egyariintfijgg.A mdr6sek eredminyek6nt a I8 6s 35 6v k6zti r6sztvev6k dltaldbanr6bbverejr€ker vdlasztorrak ki, s jobbanis biniik ezr .l magash6m6rs6kle!et. A f6ffiakndlpercenk6nr 32 g/m, verejr6k.a n6kn6l22 g/m, volt az ariny. A 36 ds 45 6v kcjzii$ikorcsoporrnril ezekaz drt€kekmdr27. illetve20 g/mr,recsdkkentek. Az ut6bbicsoport esetdben a ncikndla b6 etiilerh6m6rs€klere mrir a -10.C-or is meghaladta. mig azels6csopoftban a f6rijaknrilcsak38,2"C-raemel lederl. bdrhonrer{eklete ./ ero.i//odasmrilrt Ezekaz 6rt6kekazonbannem haszndlhataik kdzvetlenril il tiizsdta eseterben, mertma-qasabb h<jmdrs6kleten az izzad6sm6rt6keh€rszere sdreis n6he!.Ezenkiviil rudjuk.hogya ratpniil6s a k6zn6lsiriibbek az izzadsigmirigyek. igy otra kivilaszlottizzadsigmennvis€ge is leg_ alrbb kdtszerese az irlagosnak.ieryazrdnr mi esetiinkben.t ftnti df t6kekneklc.qaldbb a ndgyszeresivel szilmolhrtunk.Ha pedigezt az €rtdkelrersziikfi€s.elembc. rkkor kitfiitbcliilI e/m)secfolyad6kel_ pirolosltrtiis6val kell saimohrunk.Mivel a viz pdrolgiishclje ezena hcjnr6rsil<leten 2.,1milli6 Joule/kg.igy a hiir6sselelvihet6h6iiram mennyis6ge.{800 Wnr. azazt.jbba 3500w/m, es ielvetlh66rarnnd. A p.rrizstdlcju20 cendm6ter magassiierban halad6borfetiilerszirn6ra teh6telvilegnemjelenrprobldmiira 7j0 "C_osparrzsh6sugiirzisa ds a koriilbeliil250'C-os leve€r6. A ralprzonbanelkerilhetetleriille6r.r

38


aT0zriNc par6zsrais, es ekkcr az el6bbkisz6mitott3500Wm'_eshcfluxl$nrl venni. \okkalnagyobb eflekelkellfie'elcrnhe nl& legfeljebbcsak N6zziikmeg,mi rdrt6lrikakkor,ha a biirf-eliilet 5 millim€tertdvolsdgravau i1 pardzst6l.Ebber ^z esetbena sugi30 000 Wfin'. Az 5 millimetervastaglez6ssalitadotth6teljesilm6ny m6gtovebbi h6energiakeriil 6t a parizsr6l a vegdrdszben h6vezetessel talFa. Ennek 6rt6ke4500 w/m', ha a levegd 6s a talp kijzti h6m6r700 "C-nak vessziik.Ha tov6bbcsiikkentjiikaz seklet-kiilttnbs6get eldbbi tdvols6got5 millim€ten61I mitlim6tene.akkor 23 000 w/m'-re Enn6l kisebbr6s6n6ket dtvitt h6energianagysega. n6 a vezet6ssel ez mft teljeskonm& nenlerdemesfigyelembevenni,gyakorlatilag nem alakulki a talp €s a pataktusnaktekinthet6.Val6di 6rintkezds is lehiiti a r6zskdzt,merta talp elzarjaa levegd6tjdt,6s a nedvess6g parrzsfeliilet6t,rigyhogymindiglegalSbb1 mrn-eshamuvalkt6ltiitt na€iysdga r6svana talpfeliilet6sa pardzskdzott.Az 6tadotth6energia mrr nem tud ellensft€rm6szetesen hiit6ssel tekint€lyeslehet,amit hiszenamikora l6b a palyoznia |4b.Ene azonbannincsis szijks€8, rdzsfdldtt mozog,nemfogy el hiitesreaz ijsszesviz, maradegy kis ,,tartal6k"a bdr feliilet6n.Kiszimolhat6,hogy 20 000 w/m' a tdbbkdzvedenkontal(usnrl,6s 13ffi Wrn? az a felesleg, lethiit6s-ig6ny - amikora talp a paris ltildff van nemfordithiit6s amita szervezer egyenenergia&amok re. A talpa!melegit66s a hiltdshezsziiks6ges hogy a pardzsfitldtt eltijlt6tt id{i bogyan sfly6b6l megbecsiilhetd, ardnylika par6zson eltdlthet6id6vel(l6sd3. abra). (a 3. Abr,na bevonakezott teruegyensrily6b6l Az energiadramok let) kiszamolhatd a parizsonis a par6zsfiildtt tdlthet6id6 ar6nya.Ebhogyha 730 "C-osa par6zs.akkora s6taidej6nek b6l ^z kdvetkezik. a fda leb a pardzzsal, a t6bbitmessze legfeljebb57.-6bandrintkezhet egy liitt kell tijltenie.(Ezaz5'l.-os6rl6kigy 6rtend6,hogya talpfelulet ami darabkeia csakaz 6sszid6dt sziial6kdig6rhela par6zssz6nyegre, megoldhat6.) Ez kdtsdgtelemeg{elel6 lrbtartdssal 6sjdr6sitechnikiival Ha viszonla talp nemizkivin, de nemleheteden. niil gyorsmozgrist hogynemel6gpusztAn a gyorsmozzadmegfelel6en, akkorval6szinli. g6s6s a ritvidkontakusido, 6s ilyenkora b6rfeliiterm6rmeg6g.A p6jelent,de a gyorsmozgds. rolgdsoshiitesilyenkoris segits6get a rdvid kiv6d6s6hez. kontaktusid6 ciengedhetetlen az6g6sis6riil€sek Ndzziinkmostegy olyanesetet,amikora paris feliileti h6mdrs6klete500 'C. Ekkor a par6zsratett vasm6g mindigvdrdsizzi{sba jdn, 6s a parizsis j6l 16that6an izzik. Ilyen esetbena sugiirzessal 6t- kijadotth6aram- az adottreflexi6st6nyez6ktigyelembev6tel6vel riilbeliil 10000 w/m,. Ha reh6ta par6zsfdl6$ mintegy20 cm-revan

39


T|TOI(ZAT0S rt6f,?

a talpunk,6s a pardzssz6nyeg feliiler6nekfel6t boritjapardzs,akkor kciriilbeliil 500 w/m, a sugiirzis hdteljesirmdnye.HdAramldsb6l- megint csaka fenti adatokatfigyelembev6ve- mintegy2100w/m, sugLrztk et a l€alpra.Lithat6, hogy a h6energi6karanyaitr mdr megfordul: tiibb energiatkapunkh66raml6sb6l, mint h6sugrrzesb6l. Ebben az esetben, haism6t4800Wmr-es maxim6lishtit6sikapacitiist t6teleziink fttl, a tartal€kunkmir 27OOW/rr.t2lesz. Ha a b6rfeliilet I millimeterrevan a pariisfeliilett6l - kontaktuseset€n- a talp fel6 irdnyul6 h66ram6n6ke13 000Wlmz,Maz 1.30Wcmr. A ket mennyis6g arrnyeb6l kiszdmithat6, hogy ktiriilbeliil 500 "C h6mdrs6kletenm6r - vdgigl6pkedhetiink 307,-nyiid6t tittthetiinka pafizsfeliileten rajra. A fenti sz6mit6sokperszemeglehet6sen durv6k,de 6rz6keltetik,hogy javulnaka.,til€16s"es6lyei. a h6m€rs6klet csitkken€s6vel erdsen eqysdgnyi (Wmr) lalpfelUlebek abdotenergia atalp€saparis

| 4'

ahlphttesdnek eneruiaigdnye,

konkktustgeie amikor a parazson vanalalp y'

hiLssel elszdlliftal6 enerqiafelutet

ahlp hitdsdnek energjaigenye a pariislehtt

atalpparis lelelt t6ltdttideje

id6 3. 6bra.A talpfeliileten lev6vi. pdroledsantiaxfelvette eryiadranvtitto!/', saaziddliiqgyeny&en. A legtiibb par6zstdncndla parazsszdnyeg felen m&t h6m6rs€klet (amita h6sugdrzes €s a h6ftarnlisb6lad6d6energiadtadiis dsszeg6vel m6riink)kOriilbeliil400 'C-os,melynekelviselEse nemjelentkiildn6sebb nehizs6get,megierhel6st.Hozzl kell ?f,onbantenni, hogy rermeszetesen izzadnikell ahhoz,hogya talp ne s6riiljdnmeg.E modell - a paolgdsoshiit6stfelr6relezve - segirsdg6vet meg6nher6, hogy mi6rtnemgyulladmegaz ijltdzek amikorruhdban,esetlegzokniban folyrLa pardzstdnc. A ruhdnteresztulelpdrolgdfolladek;rmiszelesen a ruhdt is htiti, ha el6ggdkitz€l van a testhez.Azt azonbanmdr

40


ATIJZTINC

nem rnagyarlzzaez a ftodell, amikor valaki a tiizset,ban r6szt vev6 m6sik szemelynek,,immunit6st"ad! Nem tudjuk, hogy itt milyen j6tsz6dnak pszich€s Ie. hatdsok

llizsriTA fs roRRd otAJ Mt is. hogya tiz' Az el6bbi fejezetbenen itett modellmegmagyarezza sdt6ban ftszt vev6€mberekhogyantudjakelviselnia magash6m6rs€kletetardnylaghosszi ideig.Azonbanfelhivjaa figyelmetarra is, hogy az embercknem akrrmilyen kdriilm6nyekkijz6tt birj6k ki a magas h6m6rs6kletet-Akik sikeresenvesznekr6szt a tiizs6tdban,eg6sz kapnSnak, ha 500 'C-os pardzshebiztos,hogykomoly6g6sisebeket lyen, pEldriulbok4ig6ri! 60-70'C-os vizben,vagy olajbankell€nes6tdlniuk. Ennek oka, hogy a folyad6kok 6s a b6rfeliilet kiizdtt a h6a gdzok6s a b6rfeliilet kttzti dtaddsit6nyez6kdriilbeliil tiz-hdsszorosa h66tadrsit6nyezdnek,azazsokkal intenzivebba h6csere,misr€szt a pArolgisoshfitesilyen esetekbennem segit,hiszena vizben,viz alatt, vagy olajban nincs parolgis. Val6sziniilegnem vdletlen,hogy a tiizt6nc,illetve a tiizpr6binak ez a modja terjedt el, 6s nemfoft6 vizben, vagyolajbans6t6lnata dsztvev6k. adniajelenTermdszetesen, ha ez a modellk€pesis magyardzatot s€gekre,m6gnem biztos,hogy igaz is, mert eddigsenkisemm6ne meg, hogy a ftsztvev6ktalpa val6banennyireizzad-e.Bfu erre a Kirlian-fotogrdfidval kdszitett k6pek kiizvetettenutalnak, de kdzvetlenul a pdrolgdsmAt€kdt nem m6rte senki, mert ez a feladat m6r6stechnikailag rendKv0lneh6z.Addig is azonban, amignincsbizonyit€k arra,hogya fenti modellmssz,el kell fogadnunkazta hipot6zist, hogya tiizdns6t6l6kbihe a pirclgdssegitsdg6vel hiil. T0VABBI txH[Tds6c[x Tovdbbihfft6silehetdsdglenne,ha megnijvekednea b6r h6vezetesit6nyezdje.Ilyenm6donj6valt6bbhot szellithama el a v6rtuamfel6 rigy, hogy a b6r hdm6rs6kletem6g nem niivekednea kdtikus 45 'C ftj16. (Egyel6reazonbansemmisemindokoljaezt a feltev6sr,bdr val6szinti, hogy Ks6rletekkeligazolhat6lenne.) Termdszetesen tov6bbi hi'-re pot6zisek is fdlitlithat6k,ilyenp6ldaula kiildnleges ,,v€d6erdterek - ezekeazonban vonatkoz6 elk6pzel6s eddigsemmijelnemutalt. M6r sz6volt an6l,hogyhipn6zissal 6g6siseriil6sek el<izhet<ik meg. Arra azonbansemmibizonyit6knincs,hogy hipn6zishatrisaalatt s6riil6s 6sfiijdalom n6lkiil tiindnhetneaz 6ges.Ez6ft nem all megkiz6r6la-


,IITOMATOS ER6K?

gosmagyanizatk6nt az dnhipn6zis, a f6jdalomkiisziib emel6si1ehet6s6ge.Segithetugyan, ha nem drziink fdjdalmat a tiizsdtaalatt, de ez iinmag6ban nemv6dmegaz6g6sisebek,s6riil6sek ellen.Mindezazert fontos, mert n6h6ny pszichol6gusszerint kiil6nleges dllapotbanaz jut6 hdt 6talakita 6s elvezeri.Ez azonban idegrendszera szervezetbe tudomdnytalan n6zet,semmisemtdmasztja ald.Eddigitapasztalataiok valakis€riil6sn6lkiii vehessen szerintahhoz,hogya tiizt6ncban r6szt, szervezet6ben fiziol6giaivdltozdsoknak kell v6gbemennie. Er6sizzadessala magash6mers6kletkiros hat,sai kivedhet6k,az azonbanmiir a pszichol6giira tartozik, hogy eftelmezze.magy.tri,zza,milyen €rzelmit6nyez6kv6lthatj6kki eztaz er6sizzaddst. AZIMBERI TfNiTZd Az 6rzelmit6nyezijkhat6saugyanaz eg€szjelens6gben alapvet6,de egyt6ved6silehet6sdggel szi{molnikell. NemcsakEur6p6ban, hanem a vildg mdsr6szeinis haszndltdk rdgebben a tlizpr6bet,a tiizesvassal val6 pr6bat6telt, amellyelegy-egyvddlottigyekezettbizonyitaniigaz6t.Ez ajelens6gazonban nemalkalmasilyen igazsegok elbir.il6s6ra. = p6lddul Ha valaki aztellitja,hogy2 x 2 I, ez a magdt6l6rtet6d6ellitds az emberekben semmilyen6rzelmireakci6valnemjdr, ez6ftaz illet6 ttzpr6baesetdnnagyval6sziniis6ggel meg6getimagat.Ha valaki viszonter6shittel, nagy6rzelmi6t6l€ssel6llitja ugyanezt,akkor elk6pzelhet6, hogysikerrel6llja ki a tiizpr6b6t.Az emberit6nyez6,az izgalomdltal kiv6ltottizzaddsalapvet6en sztiks6ges ahhoz,hogy a trizs6tasikereslehessen. A jelensdgelk6tked6envizsgel6k[26. 27] ezt a hat6stnem ismerik,kiz6r6laga v6letlennek rulajdonitjiik,hogy valakineksikerijl-e6gdsis6ril6sn6lkiilmegfsznia trjzs6t6tMindenk6ppmegk6rd6jelezhet6, hogytijzs6tasegits€gdvel legy6zhetd-ea t6lelem.A trizs6taval6szinrileg csak azt bebizonyitharja a r€sztvev6knek. hogyldteznekpszich6s hatdsok. 6s ezekldnyegesek lehetnek.Akik a lrizs6t6t oktatj6k,egyszersemsz6lnakan6l. hogyaz izzaddssegits6g6vel tudunk6tmennia lrlz6n.talin az€nnem.mert ez meglehet6sen leha.gol6volna,6ssenkisemfizemeaz6n.hogymegranuljon izzadni.Sajniilatos azonban. hogy a tudom6nyosnak beiillilott szkeptilusok 27] nem ismerik fel pszichds a rdnyez6k sdly6r 6sel[26. vetik az azokb6lad6d6fizikaijel€ns6gek lehet6s6gdr. Ez komolyvesz6llyelj6r. hiszencsaktgy sz6rakoz6sb6l nemszabada tiizbe,a pardzsral6pni,megfelel6izgalom€s izzadeshii4nydban silyos 6gdsis6riil6sek keletkezhetnek. A szkeptikuskutat6k ezzelt6bb bajt okozhar nak,mint a lelkes,detudomanytalan ,,tiiztdnc-hiv6k".


II. nfsz

A nuncsAr6tA csoDAIG


ER6K? TITOIZATO.S

Az 6let€s a tudominyn6hdnyte ilet6nfelbukkan6viratlan6s megtiin6jelens6gek soranemaztjelenti,hogycsomagyar6zhatadannak d6kkaldllunkszemben, legfeljebbcsaka hivatalostudomdnyl6tiik6r6n kivijl esnek,a ludomenysenkifdldj6n tal6lhat6k.Mir6l is van sz6?N6zziinkn6h6nypelddt. hogya nagy6s silyos titmegekneg' Els6 hallesrafelfoghatatlan, gorrlt* magukkijriil a teret,pedigez nemcsakcsillagSszati. hanem drdekes 6s fura hatd m6r6sekkel is igazolhat6 t6ny. Kiilijnijsen fdldi ahol sokfordulhatn5nak el6 M t'gynevezett feketelyatdtrkatmy6kdn, olyaner6sa gravitdci6.hogy a f6ny semlud kilepni belSle.Galaxihogy sunkbanmindbssze a Ct8rrr X-l nevii 6gitestr6lfelt6telezhet6, gravitici6sfeketelyuk. A bizonytalans6gok ellen6rem6gismegj6solhatjuk,leirhatjukenneka furcsaobjekumnaka tulajdonsSgail. A feketelyuk elvilegtdbbfdleform6banis l6tezher.Lehetgcjmb alaki, elektromosan nem t6ltcitt,6s mozdulatlan. de m6svaridci6iis el6fordulhatnak. A legegyszeriibb. szinteklasszikusnak min6sithet6 esetaz,amikoregy kdriilbelnltiz N.Iptdmegrifeketelestvan dsszenyomvaegy kcjzelit6leg 30 km sugardgijmbbe.Ennekaz obiektumgravitdci6s nakolyaner6sa tere,hogya f6nyne l tud kiszctkni bel6le. Minden,ami az objekumhozkdzelit. belezuhanebbe a trjmegbe. (Az objektunbankdHatdsael6l sernmilyen m6donnincsmeDekv6s. ri-ilbeli-il 105gramm/cmr a srirrisdg, viz€ mig a csakI g/cm3!) Az alapvet6egyenletek egyszerlicjsszefiigg6st mutatnaka fekete lyuk sLiriisdge 6s meretek6zdtt:ahogyann6 az objektumm6rete.rigy csdkkena siiriis6ge. Eppenez6rt.ha az objektumdssztdmege nagy, akkor siiri.is6ge ak& kicsi is lehet.S6t, leheis€ges leveg6siiriisdgii anyagb6lfel€piil6feketelyuk is. Enneksugarapersze30 billi6 km lenne.ami legalSbb tizszernagyobba Naprendszeriinkn6l. A leveg6b6l i{ll6 feketelyuk sz6ldna gravitdci6sgyorsuldsmdr a fdldi 6ndk kb. sziizszorosa lenne.(Ha hidrog6nb6liillna ez a nagyobbfekere lyuk. akkora kiils6hat6r6nsokkalkisebblennea gyorsulds.)


I CSOD,IIG AFURCSATOL

egy Fdlmeriilheta k6rd6s,hogy mi6rt nem lehet megmenekiilni mi6rtnemtud kiszdknibel6lea finy? A vrlaszviilyen objektumb6l, eset6nis nagyonnagylehet M6g kis gyorsuldsok szonylagegyszerii. - akir kis gyorsu_ 6s mire el6riinka feketelyuk hatdr6ra a sebess6g, -, gyakorlatilag f6nysebess6get. Mi el6ri a m6r ldssalis sebess6giink vagybelsej6ben? Mi feketelyuk kiizel6ben, tttrt6nhet egyiirhaj6ssala az utazSst, de m6g sem 6lheti til ezt ami miatt semmilyen 6l6l€ny az, kis szildrdsegilirgyak is tdnkemennek? a.:nlytulansdg 5,1 escitSrgyakl6nyeg6ben Tudjuk,hogya szabadon lapotdbanvannak.Tehdt az objekum sz6l6naz iirhaj6s- bdr igyszdlmozog- nem 6rez semmikiiltindset-Amikor vdn f€nysebesseggel azonbanmegkdzelitiaz objektumkijzep6t,a gyorsulessokkalnagyobb leszaz frhaj6s leb6nil, mjnt a fejdnel(ez a kijl6nbs6gegeszennagy is fi-igga sulehet),mivel a gravit6ci6sgyorsulas€rt6kenagym6rt6kben glirt6l.Ez ^z igynevezettdr-apliD erd vat6s6qgl sz6ttdpiaz iirhaj6st. 6116 feketelyuk sz6l€n,de mer az obA nagym6retii, hidrog6nb6l jektumonbeliil m6gnem€rz6kelnd erdsenaz tirhaj6sezt az i-apdly Viszont dltaldnos, n6hdnyNap tijmegtifekete hat6st. az ,,minddssze" jelent6s, hiszennemcsakaz iirez a hat6s lyuk feliilet6rekkdzel6ben haj6st,hanemaz iirhaj6tis szdtt€pi.(Legfeljebbegy gombostiimaa seradhat6pen,de az is csakakkor,ha tengelye€ppenmer6leges jelensig meg a fekete lyu6rdekes figyelhet6 bessdg6re.) Sziimtalan kakkcjzel6ben. N€zzijnkn6hdnyp6ld6tl Ha nagyontdvoh6lk6zeledn6nk egy ilyen objeklumfel6, azt liitn5nk.hogya kiizelicsillagokfenyeneggitrbiila ,,lyuk'er6sgravit6ci6s terdben,ez6finemcsakaz eredeticsillagot,hanemannak,d€lib6b" kdp6tis letndnk(1. dbra).S6t,a feketelyuk kdmy6k€nlethaG n6nk^zt a csillagotis. amelyiknek6ppenhettalellunk,mert az erds gravil6ci6s t€rbenret?renmegfoftlulhat aleDyir6nya(2. 6bra). m6rdsekkel igazolhat6, hogya f6nysebesUgyancsak laborat6riumi s6ghezkcjzeledv6naz id6 mildsa az 6116megfigyell szen^ralelassul. jdmak az egymi{shoz emiattm6sk6nt k6pestgyorsanmozg66rek.De t6rjiinkvisszaa FdldreI N6zzi.ink koriilel6szajr az6lettelen vil6gban. Fijldi kitrnlmdnyekkbziitt val6sziniilegmindenki meglep6dne azon,ha egyed6nyaljdradntdttfblyad6ksz6plassan, kom6tosanlo-.1 k zna az edenyfalera,ds lecslrznaa miisikoldalon.Pediga foly6konyh6liumegykiilcjnleges 6llapot6banaz abszolftz6rusfok kdzel6ben- k6pesene a,.mutatvenyra". Ha azt iillitanenk,hogyugyanaza testegyszerre. egy id6ben,kdt kijliinb6z6helyenis megtaldlhat6, val6sziniileg mindenkiazt mondan6,hogyez biztosanfehetetlen. Mipedig p6ldA|]la neutronnak eleg-

45


TITOISATOS ER6I(?

g6 pontosanm6rhet6tdmegevan, m6gisamikor lassria sebess6ge, akkorakfuegymdst6l tdbbcm-relev6nyil5sonis egtsaerremehet6t. Ahogy kimozdulunka szamunkra megszokotttdmegek,nyom6sok, h6m6rsdkletek 6s m6retektartomdnydb6l, szokatlan, a mciondlisemberi elme sz6mia meglep6dolgoksor6ttapasztaljuk, holott ezeka ielens6sek a fizik6banmamfu kor6ntsem 6rtelmezhetetlenek.

"'un

ili liitiaa csillagot a megligye 6

urt

egykitikussugii-

ronbelUldrkez6 tdnysuq* mindig elnyel6dk

lyuk megligyeld tiivcsdve l. dbra.

2. 6bra,

A fekete U k karn\.e.etiben a fdnrsu|dr ritja elhajLik: , ishaL l.iti& a (sitta gt)kat, mnt ahol val6jdbatl wtnak Bi.a \os es?tekbei a fin\, teljesen neg Jbrdulhut dfekete l\uk kt.elibe .

N6zziikp6ldrulaz ut6bbiivek egyik6rdekess6g6r, az igynevezetl nagashdntrslkletii szuprave.eftst. Ha e9yndhdnycentim6teres kiilcjnleges keri4mi6b6l kdsziiltlapraer6smiignesdarabk6l resziink:nem tiinâ&#x201A;Źnik semmi.De ha ezt a kerdmialapot foly6konynilrog6nnellehijtjiik, bedllegy olyan- nem is rendkiviilalacsony- h6mersâ&#x201A;Źklet. amikora kerdmiadarab hiftelent.uprare.et6vivdlik:ekkora miignes egyszeriien fatlemelkedik.6s a kerdmialap fd16t1 kezdlebegni.Mind addigtart ez a lebeg6s, amiga mdgnesijra fel nemmelegszik. Ht a - ami szupravezet6 an),aghiil6s6r6lfolyamatosan gondoskodunk egy6bk6n! nemtLilneh6z-. akkora mignesakdr6rtizedekiglebeghet.F,za MeissnereJkkrur er6vonalak kiszoruld []. ami e miigneses sdnaka kiivetkezminyc. Azon is igencsakmeglep6dn6Dk, ha valakilerennee16nkegy da rab mijanyagot. amir6lkiderijl.hogyj6 elekrromos vezero.pedigm6r r6g6tal6teznekilyen eleknonosankaettj mion|agok.Ndhdnydve


ACSODIIG AFURCS.{T6L

azonbanmar olyan mrtanyagokatis felfedeztek l2l, anelyek fertuuigneses$lajdofisigot mutatnak,teh6telmozdulnaka mdgresPatkd terdben,s6t 6lland6megnestis lehetbel6lijkk6sziteniEz is aztmugazdagsiga olytatja,hogy mdr az 6lettelenanyagtulajdons6gainak kor fiiliilmflja az emberik6pzeletet.Bz a miianyagperszenem annyira e(isen migneses,mint ahogyazt a fenomagnesesanyagokt6lme8szokuk. Mindttsszekiiriilbeliil I Gausser6ss6gtteret tud magakii il elvesztiezta tulajdonsdg6t. kelteni.6smdr 150'C-osh6m€rs€kleten AZf Ldut[cBN FuRc&qsicoK haeltal6lkozunk, fjabb 6s mdgnagyobbcsoportjeval A furcsasdgok vessziik szemtiSyre ^z 6l6l6nyeket viligot, hagyvaaz6lettelen Mindenki tudja p6lddul,hogy a halak megfulladnaka levegSn' Vagyisl6gnemiihalmazellapotban meft nemjutnak el6goxig6nhez. nemtudjdk fiilvenni az oxig6nt,csakoldott dllapotban,azaza vizben. M6gis vannakolyan halak,melyekakir napoKgis k6pesekdletben maradnia leveg6n.Mds halfajokmozogni,jemi is k6peseka szaraz6letha ott kedvez6bb fdldijn,egyik helyr6la m|isika vSndorolnak, tizsiai kfuz6hal p6ldiiul a 10-20 cm hosszi felt6teleket talelnak.Ilyen szdmolis. IndiSban,aholgyakoria kisz6hal,hitelesmegfigyel€sek hagyjdkel a kiszdrad6fosokszorcsapatost6l nak be vonul6sukr6l: helyet,b6vebbvizufoly6t keressenek ly6medret, hogyij, kedvez6bb egyel6re (tiqukat 30-40percalattteszikmeg.)A tudomiinyszdmdra tudj6k, hogy az is megfejt€tlen titok m6g,hogya halakvajonhonnan semikorkell elindulniuk,merrekell menniuk,s milyendrz6kszervek gits6gdvelvdlasztjdkki az optimdlisiti c6lt. Hasonl6tulajdonsagLi teh6tnem egyedi€s kjsz6halakAfrik4banis 6lnek.a term6szetnek vdletlenterm6keaz dzsiaikisz6hal.[3] tulajdonsigairaakkor bukkaAz 6l6l6nyektal6n leg6rdekesebb tanulrf,{nyozznk. A hipno' idegrendszer€t nunk,ha a legfejlettebbek a fejlettebb6l6l6nyekiek. tiztilhatis(igp6lddDl6rdekestulajdonsdga A jelens6gels6 leir6saa ktiz6pkorb6lszftmazik,biir Eliin mitu16 gebbenis ismert6k. AthanasiusKircher a XVII. sz2adban[4] igy iia le pdld6ula tyik hipnotizdl6sdt; ,,ye8)link egymeSkdtd.dtttyikot is tegii* le a padhira. Eleinte tihakoznifog. de kds6bb egnyugs.ik.Ha ibten dllapottibana tlik s.em4t6lkiindulva vonalatrajzolunka patllira, akkor a Dtik megdermed.Akkor is igy maratl, ha ldbair6l eltdvoliiuk a kiitel4ket;nem tud elszaladni,mig akkor sem,ha erre biztatjuk.Val6szlnilegaz 6llat ax hisi, hogJa vonalaz 6 kdkuke." Perszeez a hatiisnemmas,mint a


TITOf,ZANDS lR6rc

hipn6zisegyik legegyszenibb form6ja.Nemcsaka tyfk hanembonyoigy azemberis. lultabbidegendszert6l6l6nyekis hipnotiz4lhat6lc, Hipnotikus6llapotban az emberekmegmefevedhetnek. Ha a ,,m6diumot" ilyenkor kdt sz6k tdmldjifta fekeEiik igy, hogy a nyaka az egyik,a bokdjaa mdsikszdkt6mldj6ratdnaszkodik,al&or ebbenaz 6llapot6ban akdra hasftais ijlhetilnk,olyanmerevekazizmai. A jelens6g,felfedezesekor- ahogyez mar lenni szokott- inkebb gyakorlat.1895csakldtvdnyoss6g volt, mint hasznos 6s hasznositott ben p6lddul egy NeukomFerenc nevii kdtfijr6mesterolyan ,,sikeresen"hipnodzeltegyn6t, hogytdbb6nemsikeriilttudatdraâ&#x201A;Źbreszteni. A v6s6rok egyik kedvenc sz6mkoztat6mutatvdnyavolt, amikor a gyanitlaniink6ntv6llalkoz6kkal csipdshagymdtetettekakik ^ztj6iziienelfogyaszto$ek, mivel hipn6zishalisdraazt hitt6k,hogy almdt esznek.Ebbenaz dllapotban n6henypohi4rvizt6l is berigtaka r6sztvev6k- a kijztins6gnagyderiiltsâ&#x201A;Źg6re. A hipn6zisis hosszriutat futott be,amigves6ril6tv6nyoss6gb6l orvosim6dszerlett. Nem mindenkihipnotiz6lhat6pelsze.A felmdr6seksze nt az emberekmintegy5%-aegy6ltal6nnem,mig kdriilbeliil ugyanennyiennagyon kiinnyen hipnotiz6lhat6k.Termdszetesen a hipn6zis sikere nagyon sok kttriilmen''tdl fiigg. Nem mindegy.hogy milyen helyzetben ki!6rfik meg a transz,a meg]r''ltozotttudatdllapotel6r6s6t.Altahban nem lehet tetsz6legesparancsotteljesittetnihipnotikusdllapotban.Az 1964-benelhunyt ydi8yesiFerenc,a magyu pszichidtriakiv6l6 tud6sap6ld6uligy ir en6l ([5) 120.a.). ,,WagnerJa re?gegyikhiresm;diutndn, eg) ortodot zsid6ftatalembereno^)ostanhallgattikeL6ttkiildnfdleMtydnyo:hipn6ziseffektusoket demonstrdh.A fiatalembers{vmikdddse,pulzusa,reflexeia :zuggeszti|parancsokszeiht vdhoztakKiildnbdzdposzthipnotikusszuggeszti6kat is sikeresenbemutatott,pdld6ul, hogy a hiprulzisutdn az alan! 4szrey4deniilkilopja egik vagy nuisik hallgattj zseb'nljdt. S6t, el6fordult az is, hogy a mddiumegy 't6tel' - aminek paplrhil aisszecsavart termAszet*ennemvolt pengeje - tulinai orckifeje.AsAsnagatartdr melleft 'agjonszirta' az el'tte dll6 medikust.Amiddnazonbanazt szuqgeniltq hogf horapjon belea szaloutdba- ami az illet6 valldsi meggy'zdddsevel AI^en ellenkezett - a midium silyos izgalmi dllapotba,nrozelisviharbakefiIt, is a parancsteljesitisire a ,ndl, hipn6zisellenire semvoh kAnyszerithet6. lachner K. egJikegyetemieldaddsdntdbb ldny hipruizistitdemonstnilta. A mddiumokona katalepszitit(tetszhaulszeri rillapot), a alg6ziAtGrziketle sA , sziymilkdd4s-AspulzusszaporuIatot, az elpiruL 6sfoko.ott iuaAis szuggeszti'itmin l kitiinden realizibdk. M 16n azonbana medikusokel6tt azt a poszthipnotikusparancsotedta, hogJ

48


A|IJ'RCS,{TOL ACSODNG

egy bizonyossz6 hallatdra lassah e8lenletesenemeljdkfel a szoknydjukat, azt nem teuesitettik, niyel ez erkbtcsifelfoedsukkal ellenites voh,j6 ehetaz illetd sz6hallanira mi Aen ilyen alkalownal elpirultak, de tardenfeliil nememebdkfel a szoklydjukat." vttlgyesi sajit $/akorlatab6llei. egy olyan esetet,amikoregy f6rfina} dt 6venkeresztiilnemtudtdkkihizni a fogit, mert,,fogonos f6bi5ja" volt, 6s tiibbsziir is sz6tnigtaa mrit6asztalt.Egy oryos-konSresszus r6sztvev6ieldtt hipn6zisbanenneka paciensnekh6rcmfog6t h(zt6k ki. A szuggeszti6k rlgy sz6ltak,hogy nem f6l, nem€rezsenunifiijdalmat, az oper6baniil, 6s a Carmenel6adisSttapsolva€lvezi.A hipnotiz6razt is szuBger6lt4hogy ne en 6kezzena tdfl6nteke 6s a foghfzdsokhely6n a v€rz6sf6jdalomerzdsn6lkiil azonnalsziinjdkmeg.Ilyen 6llapotbM azllletiinekfiijdalom- AsylnAt e ksenht1zrakki a fogait. Hasonl6anddekesjelensdgetfi$/eltek megegy 28 6vesvesebeteg n6n, akinek hipn6zishatasiiraaz egyik betegvesejej6l kezdettel miikitdni. Vdlgyesi igy ftja le a kisdrletet(124. o.): ,,A ve:emedenclkbe nair fel volt wzetvea k4t katiter, amikor sTuggenibam:'Most a jobb vesetdjdn melegsigetlrez, a jobb veseb'vebben vdlasztki vizeletet. L4osta jobb vcret(ij(in hidegelArczet meleSeta bal aldalon.igr rnosr a bal veseydlasztki tdbb vizeletet.Most melegytzzelteli fuidbaniil as kellemesk6zdnetehellett hindkat ws6jefokozottantermeli a vizeletet.' Az ercdmAnymitulenesetbenilLimgtorsan Asponrosannegifeleb a szuggesztitikulLA metil4nkAkintraydn^ injekci6knyothin a Utucs'rekbe helyezenkatutenigeken lit a kikre festddbtt vizelet kil6 pontosonigy riilt, ahogyazt szugqeniltamS6ta kiildn,s eqyiittesen, 'nost jighideget Arezmind.k&vesettTjdn'szarakraa yes4k- mie a pararcs alil fel nethouoftam 6ket- semmi nemydLtsztottakki." R6gi tapasztalat,hogy a legcsek6lyebb izgalomazonnalmegvdltoztatja egyebekkiizittt nemcsaka vizelet mennyis€get, hanemannakkdmiai itsszet6tel6t is. Alkoholist6kndl,depresszi6s szem6lyisdgii emberekn6l, magasv6myom6s,sziv-6s szr{mos egy6bbetegs6gben szenved6kn6l azorvosihipn6zisiinmagrdban is jelent6seredm6nyeket mutatfel. Sorolhatn6nk mdgtovrbb a p6lddkat,azonban egy eg6szktinyvis j elens6gek kev6slenneaihoz,hogycsup5na mr4relismen,elfogadot( kiizirtt tapasztalhat6furcsas6gokat,szokatlanhar6sokatfiilsoroljuk, nem is besz€lveazok6l, melyeknekl6tezes€t is tagadjaa hivatalos j ellemziaz tudomdny. Jobbesetben hevesvirik, de ink6bbelhallgarrs ut6bbiteriiletet.Egyiitt,egym6smellett6l a mdrmegoldolt6selmdleteklel leirt, megmagyardzotr k6rd6seksora6s azok is, melyeketm6g cspl(fenomenologikus(tapasztalati)iton isme.iink, de a megoldas m6gv6ratmag6ra. A fizikiban a l6nyeges megoldarlan kdrd6sek kdz6

49


DROI(? TITOIIZATOI

tarlozik p'ld Dl a t4ridd szerkezeftnekkerd6se,vagy a biol6gjebana vizsnofogenezis.az 6l6l'nyekalapjAt,a szdvetekspecializel6dis6t betegs6gek kiil6nbitzdfaj6gei6enfontosa daganatos 9616tudomdny. felderil6se, 6sjelent6sprobhatismechanizmusuk tdinakmegismer€se, a tudatmrikijddsenek tiszti6sais. l6maazagy6sazidegrendszer, A BIZ]TRR jecsoportjdt az egyfoklal ritkdbb6s6rdekesebb A furcsajelens6gek j6 jellemzd, hogy a elm6leti csoportjakijveti.Ezeke az a lens6gek megit6l6s6ben hevesebb a vita, modellekis hidnyoznak ejelens6gek mint az el6z6csoportndl.Els6 p€ldakdntnezzi.inkegy olyanjelenmint a csillas6get,amely6ppigy sorolhat6a kdzgazdas6gtanhoz. g6szathoz egyszerre. vagya biol6giidhoz, de leginkabbmindheronhoz A XD(. mdzadvdgefel6 ly. S. Jevonsbrit kdzgadi,sz ^zzal a kijl6nijs megellapit6ssal61ftel6, hogy a napfohtevikenysdg6s a gazdasdgi Alet e]l-rkiil'se kozdti szoros kapcsolatvan [6]. Ezt kortersai vontiik. term6szetesen k€ts6gbe 1934-benCarlos Garcia-Matues Felix Shaflner,a HarvardEgye6s 6k is dgy temkdzgazd6szai djraelvegezt€k eztaz iisszehasonlitest, v6lt6k,hogyaz egyezds nemmegalapozatlan mindket[7]. Eredetiieg ten azzala c6llalkezdt6kel a munkdt,hogymegc6folj'kJewns apfobelndledt. Meglepe\6siikeazt taliltdk, hogy ez a kapcsolattov6bbra is l6tezik, kimutathat6,s nehezenval6szinrisithet6,hogy pusztdna azti^ nehi-J:,y v€letlenmiive.A szdmit6sokat, az dsszehasonlitdsokat evvel ezel1ttBemard J. Frememan is elvegezte,6s 6 is ^zt talelta, hogyJevonsmegiillapitdsa igaz,a kdt tdnyez6kiiz6ttikapcsolat napjainkbanis hat[8]. Fremermantanulmi{ny6bana gazdas6gitevekenyseg^bezol seft az 1919 6s 1975 kbziitti Fedefttl Resene Board-inde,@thaszn'lta. az 1919el6tti 6veke pedig az amerikaiNemzetiGazdasiigiKutat6intezetadatait,a napfoltokszimenakvAltoz6s6hoz a ziirichi obszervat6rium 6rt6keitvettealapul.Az adatokatterm6szetesen sziirni 6s 6tlagolnikellett,hogy dsszevethet6ek legyenek,de a kdlcsdndssdgnagyonsz6penkimutathat6- eg6sz€n1930-ig.Ekkor a gazdas6gi vilegv6lsdgmiatt a termel€scsijkkent,majd ijra meg6l6nkUlt. A m6sodikvildghdborrikezdetekora k6t g6rbef6ziselrol6ddsa figyelhet6meg,ami a hdbonjmiatti er6s gazdasdgi aktivitiaskcjveF kezmdnye.A tanulm6nyir6saidej6n(1978-ban)m6gnemtudhatta, hogy milyen lesz a gazdasiigielet 1981-ben6s 1982-ben,de 6l6nkijldstjosolt.s er valdbanbe is kdvetkezetr

50


ATI,TCS.{T6I, ACSOD,fuG

Termdszetesen nemszabadazthinni,hogya napfoltoksz6ma6s a kdzgazdasegi indexekkdzvetlenkapcsolatban illnak egymAssal. Vildgos,hogycsaksok-sok6tt6telen keresztiilrnutatkozik megez a hat6s, 6s bizonyosanbiol6giai vonatkozdsai vannak.lsmert p6ld6ul, hogyaz emberekegy r€sze6rz6kenyen reagiilaz iddjdrdsveltozdsaira.ezeketpediga napfolttev6kenys6g befolyisolja(3. 6bra). A tudomenymarhosszabb idejeelism€ri(b6rteljesenm6gnemfogadtael), hogya frontdtvonuldsok p6lddula balesehatdsa kimutathat6 tek a hirtelenrosszulldtek, szivbetegs6gek, fejf6j6sok, sziil6sek szdmd nak alakul6siiban.Ez m6g mindig vitatott teriilet. hiszena legnyomds vagya k6myezetimrgneses t6r, esetlega paratarlalom 6s elektromos kisebbv6ltoziisai ajnmag6ban nemindokoljdkezeketa hat6sbkat, ez6rt szakemberek szerintez a fell6telez6snemmegalapozofi. A statisztikrk, a megfigyel€sek viszontegydrtelmijen ^z ellenkez6j6re utalnak. lfokszrma eqiaklivitis

a ll. viliig-

habor|] kildrdse 1860187018801890190019101S201930194019501960

3.6bfa. A ga.dastigiaktirinisZsa napfohe'lAketq'sAg kapcolata. perszetdmadhat6 Jevons6s k6vet6ikoncepci6ja mdsoldalr6lis: val6szinii,hogya tervgazd6lkod6sra 6piil6orsz6gokban ez az 6sszef0gg6snemhaszn6lhat6, s az rigynevezett vildg" igensze.,harmadik gdny orszdgaiban a gazdas5g{lland6 stagneldsa sokkal inkdbb az 6hins€9, 6s a rosszid6jerisszdmldj6ra irhat6.Az 6ienelenterm6szeF nektaldncsakk6tjelens6ge sorolhat6 ebbea kareg&i6ba. Az egyik a fiildreng6seketmegel6z6k6kesfeh6r,igynevezettfijldrcngasJ;4nyek, amelyekn6hdny6r6vala reng€sel6n vildgitjakbe a kdrny6ket. Ezeklehetneka talajb6lkipr6sel6ditrt gSzok6g6s6nek kdvetkezm€nyei, vagypiezoelektromos effekusok,de nem ziihat6 ki eddigmdgismeretlen hatSsl6tesem. A mdsikbizar term6szettjeletlsega gatmbrifuim.Mr4rnagyonr6g6ta ismerik,€s tdbb ezerpontosmeg{igyel6sr6l tudunk,de egys6gesen elfo-

51


nTot{zATos [R6f,? gadottmodellm6gnincsen.6s Ks6rletilegsemsikeriilt mdga jelens6get el6dllita.ni.Tulajdons6gaival6banfigyelernremelt6ak6s mindenszempontb6lillit ri a bizarrjelz6. (A kds6bbiekknm6g visszat6riinkene a rirhaft a biol6gianyijtja a t€mdra.)A bizarrjelens6gekleggazdagabb figyelmeskutat6nak.Mostcsakrcjvidenernlitiinkm€gn6hrnyat. kdrulbeliil0,87,-a Ismeretes, hogya r6kbanszenvedd betegeknek - eg6tekintettfizisb6l is meggy6gyulhat az utols6.mrir hal6losnak dsszestiikiiz6tt- igy, hogya betegs6g szenkiv6telesk6ri.ilm6nyek (spoat1n remisszi6).Ez az ar6ny nagyon nete nyomtalanul ebiinik csek6ly,m6gisazt mutatja,hogy a term6szetvalamilyentitokzatos ttin6folyamatokbam6donbeletud sz6lnivisszafordithalatlannak gy6gy'it.6dta, rdgi kinai az akuUgyancsak riiillik a bizarrjelz6a punktirdra is, melynekm6dszerei a hagyom6nyos nyugatiorvosldsi csakr6szben kultir6t6l teljesenidegenek,s jelenlegiismereteinkkel (fiilakumagyardzhat6k. Pelddula fiil n€hdnypontjrnakingerldsdvel punkira) v6glegesgy6gyuldstlehet el6mi pdldaula bels6szervek (vese,gyomor,idegrendszer). Mivel kozvedenkapcsolatot eset6ben nemtalrlunkp6ldrula veseds a fiil kozdtt,nagyonsokanm6gma is vonjdkenneka m6dszemek holottaz eredk6ts6gbe a jogosultsdg6t, eredm6nyess6g6t. m6nyekigazoljiika beavatkoziis ezzela Az emberitest m6sr6szeinis talelkozunka szervezetnek tobbszdrdsor.rzetapcrobstigdval: a sziv{rv6nyhdrtydn,vagy a szernfen6kenis €r#kelhettiegyesbels6szerveinkbetegsege, elv6ltozfua.A talp egyesteriileteinekingerl6sdvel(rcflexol6gia)n6h6nybetegs6geset€n j avules6rhetiiel. A bizarrjelensegek pozitivveltozdsok, ugyancsak taldnlegnagyobb r€szeazonban azagyhoz6sa tudathoz kapcsol6dik. Egyik el6z6pdlddnkban ldttukm6r,hogya vegetatividegrendszer befolydsolhat6 hipn6zis,vagydnhipn6zissegits6gdvel. Enneka hat6snakegy sz€ls6s6ges, bizarrform6jaaz rigynevezelt Ah)eebemettetis, amile - ha sok feljegyz6siinknincs is akadnakmegbizhat6 megfigyel6sek [9]. 18206s 1830kdzdttndgyszertemettetteel ma96tegy Haiddsz nevtlindiaij6gi. A lahoreimaharadzsa udvadban616angolkdvet6s az ugyanottorvosiszolgrlatotteljesit6,brass6iszl,rmaz6si Honigberger Jdnos+feljegyz6seialapjSnigy irja le az egyik,,produkci6f' gesenmeghosszabbitStoll:,,Hariddszfatalon fehtdgatta6s mestersd tatta nyelvlt, lgy visszafeli hajlina teljesenel tudta yele 4imi a Ea*Johann Ma in tlonieberyer 11794 1869)brasdi s.iileEsn sz^z onos 1630 ttjl 1834-iB, ndjd lESgadl l%g-ig lihoftban plaktiilt- 1851-benBecsbendltZket kbntvet o.lott ki indiai .lhinlendl otuoe 6t kt\ittitntneti tapas.tolatair6l (Ftiichte ous deh Morsenlande).

52


AFURCSiT6I, A{SOD.iIG

rutot. Eveken dt grakoroha a Uqads inAl hosszabb viss:atartdsdt is. Ebe ehemetdsy'rea ktivetke.d el'k.:ziileteket tetre. Hashujt6t s.edett, utdna napokon tit tis.ta tejjel tdpldlkozott. Az elte etis napjdn nlir nemvett mugtihoztdpldlAkoLhonemlenyelt e hdrom4jryi sziles is 30 ctLhosszti ,rdszons.aLagot-Ezt s.djdn lit visszahi.va alaposan kitisztitotta a g),om it, majd vdllig ,neleg iabe meriilt, anit csovdn dt a beleibe bocsdtott. Azutdn a test \'/ldsait, ornit, ftibt illatos viaszdugdkkal .dfta el, a garatot pedig a jelvlvel. Melldn keresztbe fonxt karjdt, is tetszhaLilba mer b. Vdszonbagdngydhdk, anit feje JAlett (iss.ekaitdtkk As bpecslteltlk a naharad:sa gy,Iinijivel. A testet tddtiba teftik, amit a mahamtlzsa sajdt ke..iileg kiil(inleges lakattal.drt le. A liddt e|l nig\szdgletii, befala.ott ablaki kerti Apiiletben hef,eztdk el, nelynek ajtujAt knAt lepecsitehik ls aglaggal er'sen betapas.tottlik. hogy ne iuthasson bel' sejAbeleregi). A naharadzsa sa.ldt lestdrsAgAb i;ritket helye.ett el az ipiiLet kd.el6hen, ezek kn.til fehdltva iijel-nappal nip ember tirizte a helyet.6suz udvannesternapontatiibbsaijtellen6rizteaz tirslqet. Negyven nap nnlvo felt(trtlk a zLircrkat,As a maharudzsa az anqol kd|et tdrsasdedban beLApeia s6ftt iiregbe, ahoLlrdron ldb nil.r-en dllt a lezdn sz.e krin,-. A kiuitdst a katotlasdg l6ftsekkel tidvdzatlte,a tdneg el6rct;n, is vaLamennyiennegniz.hettik a nyirkos, penlszes vdszonba gainSydkalakot. A. angol kiivet kirdslre kibontottdk a zsdkot, s a kiseretebcnlerti ono' dlaposann gvi:'gahd u j"B'!. Eru?rpv vhol san Aszkh rujta. Azutdn negke.tuidtit a. ijradles.tdsi eljAr6. A j6gi kiran(tott szotgdja meleg viz.el iintijzte a testet, 6s lassan, 6wtosan kinyij' bna a ke.it 6s a ldbdt. A maharad.sa ls a kdet dbr.s'ltlk a ldbakat ls a szolga kZtsze uiromszor .forr6 kovdsszal borogatta a koponydt, azutdn ehdvolitotta a. orrb6l ls a ftilb6l a g,apot' ls rias.dugaszokatA fogakat klsheggrel szirfeszitette, nagy er6vel kiq-itotts a s.djat, is a torokb6l kihi.ta a Nelvet. NAhdry ndsodpercig wjjal dttr.sblgette a szenhijakat, majd szAthizta. A s.emiiregb4l mo.rlulatlan, fAntrclen szemekmeredtek el6. A fejrc alLrtlmd.ou harmadik kovriszos boroqatris utdn az egAszksi Bijrcsdsen megrdntlub, az orrlyukak kitrj gultak, As a. eddig rdncos, ,sszeaszott tagak teLtebbAvdbak. A nyelvre rajat tex, amit Haridas nehezen lenyeh. Nlhlin t perc milva a szenSob6 jobban kaiiledr, '.)isszanyete termdszetetJZnyit, is a j6gi a mellette iil6 maharadzsdt6l alig hallhat6, siri hangon klrde.te: 'Hiszel mo$ mAr nekem?' Az ilesztdsi eljfuds jAI 6ra hossaat tartott. A mahoradaa ekkor tliszes ruhdba iltdztette a j6]it, $'6 8lnyakldnccal is arau' karperecekkel Akesltette: a jljgi g!6nge hangon elbeszAlgetettaz angoL kiivet-

53


ERO(? TITOI{ZITOS

tel 6s kiim))eze4vel.Ett6l fog|a nag! tiszteletbendlb mint szentem' bet. KZsdbb jra megismdteltemutaudnyit, ekkor aaonbanmdr nem " sikeiih feIi leszteni. A khtalepszia(terszhaleD eltaldbana v6letlenmrive- de amint lSttuk - tudatosan ezzela vil6gon, is el6 lehetid6zni.Bdrholtaldlkozhatunk is Eur6pdban szintre"k6tsdgteleniil a hindukfejlesztett6k. de ,,m!iv6szi gyaloanldthat6mutatv6ny merevedett ember. volt katalepszi6ba A leneyel WomgangOrigorjevicsMessing!01 irja eni6kirataiban, hogy hosszdiddn keresztiilazzalkerestea kenyer6t,hogy a berlini Pameriilt.F6l hetenteegyszerhiiromnaprakatalepsziaba noptikumban ezta mutatvdnyt. Ugyjott ri 6venkeresztiil mindenh6tenmegism6telte elkifut6fitikdnt dolgozott, egyszer ene a tulajdons6gdra, hogy amikor 6jultaz€hs6gt6l, s csakk6s6bbtalditak16majdnemteljesenmerev,kiegy orvostanhallgat6 hrilt test6re.El akani4ttemetni.A hullahrizban v6letleniil€szrevette.hogy szivhangjainagyongyeng€nugyan.de hallhat6ak.Magfioz t6ritett6k,s ezutdnindult el furcsakarrierje. A katalepszia6ltal6nostulajdons6gaz €l6vilegban.Kdztudott, kedvez6thogya medvetdli elmotalszik.vagyisaz 6lelemszerz6sre len id6szakban kataiepszidba meriil.Ha egy illlatotliimades6r, gyakmutatja,mertsokmgaIan v6dekezik rigy.hogya tetszhal6l 6llapotSt doz6a diiglbttnekv6lt 6llatotnemfogyasztjael,otthagyja. A kataleptikus Sllapothipndzisonalapszik.Miir emlitettijka tyik m6dj6t,de b6krt is sikerel hipnotiz6lhatunk, hipn6zis6nak egyszefl.i - 6r6kramozduhaa h6tdrafeketjiik 6s a has6tenyh6nmegiit6getjiik latlanndvdlik. Ugyancsakhasonl6dllapotbakeriil a hatdrafektetett aligdtor.A medve.az oroszliin.a kutyavagy a macskais 6r6kon6t mozdulatlann6 merevedik, haa szemdbe vildgitunk. vagyhipn6ziselnevezds perszeegyel6renemtajbb. Az itnhipn6zis, mint cink6z6s.Azzal,hogyelneveztiik ezt ajelens6get, m6gnem6rt v6geta munka.Val6sziniileg hosszabb id6nekkell eltelnie,mireezta jelens6get sikerulteljesenmegdrteniink. SZELLE}II TELJESITMEI.IEK Az emberekkiizitfti ki.ildnbsdgek nema k6ts6gteleniil meglev6fizikai teljesitdkdpessdgben, hanema szellemiteljesitrn6nyek kiildnbdzos€gdben rejlenek.A GuinessViliigrekordokKiinyve szerintegy indiai n6. bizonyosShakuntalaDeyi 26 mp alatt szo.oztadsszea 7.686.369;774.8'70-et 2.465.099.7 45.'799-cel espontos6rt6ketkapotrl Nemegyediil6ll6ebbena tekintetben, merta 80-as6vekbenadtakhin kinai csodagyerekek6l, akik hasonl6aritmetikaik6pess6gekkel ren-


ATURCS.{T6L ACSOD,{]G

delkeznek- de ismeriinkmagyar6s eur6paifejszdmol6mtiv6szeket is. A holland William Klein p'ld rl Wy sz'z jegyrisz6mn6gyzetgyitszrmjegydt 2 perc9 mp alattlal6ltameg.Mi okoz k6nektizenh6rom hatjaezeketa kiugrdagyiteljesitm6nyeket? sziimolnak,hanemvaEzek a fejsz5mol6knemcsakgyorsabban kell, hiszenaz emberektdbblami mis k6pess6ggel is rendelkezniiik 6s sdge6lBlebanmeg semtudjajegyezniezeketa szorz6szdmokat esetdn szorozni. Kdtjegyti sziimok egyjegyri sz6mokat tud fejben csak ez mlir nehezenmegy,6s nagyonkevdsemberk6pesarra,hogy h6fejben. mmjegyiiszSmokat szorozzon az emberi mertj6l â&#x201A;Źrz6keltetik Ezekaz elter6sek az6rtldnyegesek, kiilijnbs6geit.(Meg kell azonbanjegyezagy teljesit6kepess6genek niink. hogy azok,akik j6 fejszdmol6k.6ltal6bannemj6 matematikopony6janagysekusokl)Egy emberszellemiteljesit6k6pess6g6rtil ga,vagyalakjasemmitsemmond.Ez6rta kutat6kmiisliton indultak el e k6rd6svizsgdlatakor. H. Ellis angolir6 1904-ben 1030olyanszemdlytvizsgeltmeg,akihogy d ket az ut6kor gdniusznaktaflott. A vizsgalatazt eredm6nyezte, gyermek legaLibb kdzlpkor ak saiilet4sekorm!, Blniuszok sziilei a whak. Az ^p6'k'tlagban36, az any6k31 6vesekvoltak.Az eredm6nyekszerint25 6veskor alatt^z anySkritkiin sziiltekrendkiviilokos gyermekeket. Annyit viHogy ennekmi az oka,nehdzmegmondani. valamilyen hogy az agy m6rete szonttudunkaz 6l6vil5gfejl6dâ&#x201A;Źs6b6l, m6donkapcsolatban iill az adottfaj intelligenci6jdval. szolgdltat ar.a,hogy6ltal6ban Az 6sl6nytan elegend6 bizonyit6kot nagyobb,kiivetkeazok a fajok maradnakfdnn, melyekagym6rete A kutySk6s a macskakel6deisokkalnaz6sk6ppen intelligensebbek. gyobbakvoltak,mint ma, agyuktdmeSeazonbankisebbvolt. mint utddaike.Az is biztos,hogynemaz abszolftagytdmegszimit, mert akkor az elefintok, vagy a ceteklenn6neka legokosabbdllatok a ftilvetitettagytomeha a testsdlyra ditn.Kdzelebbjutunk^z igazs6ghoz, get vizsgdljuk.Ebbenaz esetben az ember6s a delfinm6r kiemelkemint a vizi6llatok dik az eml<is6ksordb6l.A delfin intelligensebb, pedig is kijldn hangsilyoznitdbbsdge. az ember ds ezt nem kell intelligensebb, mint az eml6sdk.(Igaz ugyan,hogy a m6heknâ&#x201A;Źla testtdme$eszamiloltidegsejtekszdmatizszeresaz embenelvagya delfinnelszemben, de a mdhtdmegenagyonpiciny,6s idegrendszere primitiv, genetikusan meglehet6sen viselked6se maghatiilozott, a tanulis lehet6s6ge, a mem6riateljesit6k6pess6ge minimdlis.) Az emberfejl6d6sdn6l is 6szrevehet6, hogy koponyat6rfogata dlland6ann6tt.Van viszontegykiv6tel.A Neander-vdlgyi 6semberko-

55


TITO[?'{To3BR6f,T

ponyat6rfogatael6rte a 2000 cmr-t is, ami l€nyegesenmeghaladjaa homo sapiensdtlagosan1500 cm'-es koponyat6rfogat{LlH]J,szezer 6sembereltiin! Atadta esztend6vel ezel6ttazonbana Neander-viilgyi hogy a 6snek.Lehets6ges, hely6ta kisebbagyt€rfogatfcr6-magnoni jelentett 6s probldmdt a sziil6sn6l, tils6gosan nagy koponyat6dogat okoztaa faj eltrlnds6t? A t6rfogat nem az egyetlenjellemz6 6rtdk, ami az agy teljesit5k6pess6g6tmeghatirozza,bizonydra sok jellegzetess6gevan m€g, egy rdszevaami hat a teljesitm€nyre.Ugy tiinik, hogy a k6pess6gek tjliikl6dik. Ismeretesp6ld6ul,hogy a lamilyenm6dongenetikailag - hangsdlyozni kell, hogyiltak6pess6ge 6ltal6ban niik matematikai azt ldban- gyeng6bb, mint a ferfiak6n 1l. Az ismdteltvizsgSlatok teljesitm6nyt mutatjdk,hogy azokkitzdtt, akik kimagasl6matematikai nyijtottak, kiiriilbeliil nyolcszor&ibb a f&li, mint a n6- Ezt -mdrnem magyar6zni. kiildnbs6gdkkel lehetcsaliidi6stdrsadalmi ervdl az ilseken Toviibb er6sirika generikaimeghatiirozotlsiig v6gzettvizsgehtok Az adatokegy r6sz6tolyan egypet€jiiikek vizsg6t^t^^dta, ay,\kkiil6n ozd csaledokban,egymdst6ltdvol n6ttek fdl. a szok6saik, s ^zonosan Meglep6volt, hogytdbbnyiremegegyeztek gondolkodtak.Amikor p6lddul Oscor Stdhr 4s Jack -yrde- akik kiia minnesoellen6reikek voltak- meg6rkeztek l6nbitz6csal6dneviik tai egyetemenmegkezdettvizsgilatra, azonosmint6jrl inget viseltek, azonosformfua nyin bajszuk 6s egyforma szemiivegiikvolt. Ekko. negyvenes6veik v6g6nj6rtak, 6s addig csak egyetlenalkalommal (hisz 6vvelezel6tt)taldlkoztak.Oscar.aki katolikuscsal6dban n6tt valamintJack,akit egy zsid6apanevehTrinifel N€metorsz6gban, dadban,hasonl6egy€niizl6sr6l rett tanribizonysdgot.Ugyanazonnevettek,vagyp6lddulrnindketten 6lvezt6k,ha felvon6bannagytiiszszent6ssel megijesztikaz utasokat,s abbanis hasonlitottak, hogy mindketten hirtelenhamgdakvoltaku2l. A vizsgdlatok zvt mutatt6k, hogy M e8y csalddbanfelnijvekv6 egypetqji ihekn'l a tulajdonsigoknaklegallbb 52qa-avolt azonos, ak\k pedig kiilijn nevelkedtek,azokr,6l49Ea.Figyelemremdh6, hogy - kdtpet6jtegy csal6dban ugyanakkora kontrollcsoportban nevelked6 ikekndl ez a korrel6ci6sokkalgyeng6bb, tehdttulajdonsdgaiknak kdriilbeliil23Eo-ayolt azonos.A statisztika azt mutatja,hogy a k6z6skdrnyezetkevdss€j6rult hozzaaz azonostulajdonsdgokhoz; eg6szl6nyiik, gondolkodAsuk milyens€g6ben a genetikaikapcsolat voh a meghaairoaj. Az agy mrikijd6s6t,teljesitm€ny6t,haszflhat6sigdt a mem6ria nagysdga6s gyorsasigais befoly6solja,s taldn az emb€rimem6riaaz

56


^ CSODIIG ATI,TCSiTIiL

6s legnehezebb kntatdsit6ma.Az ezena teriileten egyik leg6rdekesebb mindenk6ppena bizarr jelensdgek tal6lhat6furcsas,gok,6rdekess6gek hogy itt a kateg6ridjabatartomak,abbanaz drtelembenmindenesetre, talalkozunk. term6szetest6l, a megszokott6lelt6r6tulajdons6gokkal A MEM6RLA Ismeretes,hogy az embereknagyon nagy mennyis6giiinformaci6ra tudnak visszaeml6kezni.Pdld6ulaz indtai szgnt szdveget,a Mahabharafut hosszi ldeig nem inSk le, csak a papok adt6kegymesnakto_ j6val hosszabb, yii.b, meghozzA pediga Mahabharata v6ltozatlanul, mint a teljesBiblial De vannakadatainkkiilonijsennagyeml6kez6tehets6giiembereksor6r6l is. Az ^nkaftl Ali Halici p'ldiul a Konin 6666 versdttudta visszamondanihat 6ra alatt. Egy japal ferf.i.Hideaki Tomawfi, a rc hiszezer sz6mjegy6tjegyezte 'lreg. Hans von BiiIowr6l, a nerr,etzenemiivdszrdljegyezt6k fiil, hogy elegend6volt szimf6ni6t,azegy sz6m&aaddigismeretlen egyszerv€gighallgatnia v€gig.Ilyen kivdl6 zeneimem6nap estem6r hibdtlanulvez6nyelte is \olt. Erdekesmddonreridja ds tehetsigetijbb mdskarmestemek k6ptelenek szamsorokat hets6giikcsak zenemiivehekorl6toz6dott, Arturo Toscaninineksz6lt a voltak me&jegyezni.Amlkor egy pr6bi-Jl. mdsodikkiirtits, hogy a legm6lyebbhang billentyrfje eltiirt a kiirtj6n, Toscaninigondolkozott egypillanatig,majdrdv''gtat,,A ma estikon" certenez4 hang egJdhaLinnemszerepel. SzasaPollackr6l, a lengyeltalmudistii6l jegyeztekmeg, hogy ha a Talmud b6fiiely oldal6nak,bdrmelysor6nak6s szavdnaka sorszimat megadtdlq akkor meg tudta mondani, hogy mi M a sz6. Themisztokllszr6lfennmandt, hogy hiszezer ath6ninev6re6s arcdra tudunk.akik tttbbtizeml6kezett. Nagyonsokolyanel6ad6miiv6szr6l ezerversreeml6keznek. Ezekneka nagys6ga, informdci6tartalma el6rhetia 103,loebitetis! (Ezmft csakazdrtis 6rdekes, mertaz Encyctop"diq Bri!annicaEljestanalmatkiiriilbeli.il2x103infonndcr6men)nyis€grebecsiilik.) Erdemesegy kicsit dszletesebben is megismerkedni egy olyan ,4le-randtLuija esettel,ami tal6np6ldandlknl 6ll az irodalomban. oroszprofesszorhosszd6vekenet vizsgelB 5. K. SeresevsTkij ijs6gir6t, akinekgyakorlatila9 hattinala nerujritija volt u3l. Seresevszkij a milt szizadv6g6nsziiletett,a vizsgiilalokaz 1920-as6vekben kez.diidtek. Sercsevszkij sz6miraegydltalan nemjelentettprobl6miitharminc, dtven vagy hetvensz6b6lvagy szdmb6l6116sorozatmegiegyz€se.

57


EROK? TITOXZATOS

tafiottaz egyeselemekmegtanusziineteket K6!-hdrommdsodperces Mem6tudta ism€telniaz eg6szet. lesak6zdtt,6sezutenoda-vissza el akkorarra riejaannyimj6 volt, hogyhaegyszervalamiimegiegyzett, vissza.Perszeez a kimdsfll y'ytizedmitva is hibdtlanuleml6kezett v6telesmem6rianemjelentettm6steriiletenis kivel6 k6pess6gekel. szem6szerintaz ir6nyit6€s a v6grehajt6 Az o osokmeg6llapit6sa lyi'egeeivik egymd\tdl nagyon6l6nk volt a fantdzidja,emia$ el6gg6 Seresevszkijnek megbizhatatlannak bizonyult:€bren5lmod6,csapong6gondolatvil6gd embervolt. Szintemindig,mindenhonnan elkdsett,merlha 6r6jAra nemvette pillantvamegn6zte az id6t,m6gsokiiigarraeml6kezett.6s vele mert a besz6lhogy az id<i mrilik. Neh6z volt besz6lgetni, 6szre, gedsfonal6tv6getnem616kit6r6kszakitottdk meg mindenr6lesz€bejutott valami.Ennekellen6re vagy€ppenez6rt?- a nyelveketvi elsajdtitotta, az 6h€bert6saz ardmitis megtanulta. szonylagkcjnnyen A t6blrzatbarendezett szemoknel, btszdlegeselemn6lmegtudta mondani,hogymennyiaz adottelem6d€ke.Egy dtvenszimjegyb6l 6116 tdbl6zatotkdriilbeliilhdromperc alattmemoriziilt.(P6ld6ulegy 13x4 tagi szemot t^tt^l'lr'az6 rdblezat reproduk6l6sdramintegy 40 mdsodpercre volt sziiksdge, de a szamokatetl6san6s visszafel6is ugyanennyiid6 alatt tudtafelid6zni.H6napokmiltdn is eml6kezett ezekrea tiiblezatolcadgy, hogy el6tte magael6 k6pzeltea szobet, mondja,s ut6na saj6thangjat6s Lurija professzor6t, aki a szSmokal gyorsanvisszaeml6kezett m6rugyanolyan azdsszes 6fl6l(Ie. Seresevszkijvizualizdba a ledik6lt szdmsorokatvagy szavakat. Ha p6ld6ul annakidej6n fekete tdbl6rairt6k a szdmokat,akkor ezek feketeh6tt& el6ttjelentekmegnek, ha feh6rpapiron,akkorebbena formdban.Ha a tiiblenaz eredetiszemp6ldiul rosszulvolt olvashat6, akkor6 is rosszuleml6kezett re. Seresevszkijn6l a hangokmindigszin6rcetet is keltettek,n€haizis. Ezeka ,,hdtt6ringerek" segitett6ka memorizii, s6ttapint6singert l6sban.a bev6s6d6sben, 6s visszat6rtek az emldkekfelid6z€s€ndl is. A hossajszdmsorok 6s szavakmindegyikeszines,vizudlisk6petkeltett benne.A kepeketegy 6ltalaismeftutcament6nhelyezteel, igy riigzitettea szdmtibldzatok elemeitis tetsz6leges sorendben.(Ez egy€bkdnt egy rdg6taismertmemorizdlesi m6dszer,de Seresevszkij titk6lyrefejlesztette.) El6fordult.hogyvalamitnemtudottel6hivnia pontadanul, mem6ri6j6b6l, de sohanememldkezett 6s szinonim6val sem helyettesitett szavakat.Megtdrt6nt,hogy egy-egysz6ra vagy sz6mranememl6kezett. Ez csakdgy volt lehets6ges, hogyk6pzetet6ben rosszulmegvildgitotthelyekrevagyolyanh6tt6rel€ tettea sz658


ATlTCSiTliLACSOD]|IO

kontrasztos ami nemvolt megfelel6en mokal,illetvea szdvegeket, mondjuka sdrgalabdrtsrrgake t6sel6. miattrijs6gir6imunk6j6tnemtudtav€gezni,s Csapong6 kepzelete v6giil cirLuszimemo sta lett: 6rek hosszatkellett6nelmedenmonEzevisszamondania szavaksodt me&iegyeznie, datok,kifejez6sek, ismeretlen voh szamem K6pes ket rnindig hibdtlanulteljesitette. is. P6ldaul1937decembevisszamondiisiira nyelvenir6dottszdvegek els6 h&om sordt r6benLuija felolvastaDanteIsteniszinjdt€k6nak (15 a ugyano' 6v milva!) sziaveget 1952-ben olaszul,6s Seresevszkij IJan ha Bsillyal reproduk6lnitudta. teljeldpettfel 6s itt a kdvetkez6. 1936nyariinegy szanat6riumban kaptafeladatul:1. MAVANAsendftelmetlensz6tagsormemorizdl6set SZAVANA.2. NASZANAMAVA.3, SZANAMAVANA,4.VASZA.bEtli NAVANAMA. 5, NAVANAVASZAMA Stb.EZt ^Z 6(EIMEIIEN sorozatotm6g ndgy 6v mtlva is hiba n6lkiil tudta reproduk6lniiigy, 6segy 6szeresami a hi2iasszonyer6l hogykitahlt hozz6egy tcjn6netet, 16lsz6lt.Enneka tdrtdnetneka k6peaztAnolyan6l6nken6lt a mem6riei6ban,hogymir nemokozottgondota betiihalmazvisszaid6z6se. Egyik alkalommala k6vetkez6egyszertidblirzatotkaptamemoriz5l6sileladatk6nt: 1 2 3 4 2 3 4 5 3 4 5 6 '7 4 5 6 nemhaszniilta ki, nemvette€szrea szemokkbzijttle_ Seresevszkrj ezIa m6dszerrel memorizdlta 6s ugyanolyan v6 egyszeriikapcsolatot, sz6tagsorckat. Sohanemkeresetta tablrzatotis, mint az ertelmetlen Erdekesm6donSeszdm-,vagybetiisorokkdzdttlogikaikapcsolatot. resevszkijarcmem6ri6ja el6gg6rosszvolt, vdlemdnyeszerintaz6rt, alakjav6ltozik6s mertaz embedarc fiigg az emberekhangulatdt6l: Az absztrah6l6s, a l6nyeges vonasokkiemeszinilkis dsszekeveredik. jelentett gondot SeresevszkUnek, s ez meghat6l6semdrigenkomoly 1026az arcmem6ridndl. probldmdjaaz volt, hogy a megiegyzett szdmokat, I-egnagyobb sziivegekethoglrrnfelejtse el. Gyakxanmegtbfi6nt,hogy egy napon tdbbszdkellettfell6pnieugyananndl a tiibliiniel6s ilyenkorterm6sze6s annak tesennemvolt szabadvisszaeml6keznie az ekiz6el6ad6sra Eliisziirfelina egy feladataira. T6bbf€lem6dszenelis pr6b6lkozottdarabval6s6gospapirraa sz|imokat,szdmsorokat, sz6csoponokat, majd el6gettea papirt. De ez nem veft be, mert egy alkalommal Azt6negy napon ,,megl6tta"az el6getettpapirhamujdna sziimokat.

59


TITOI(ZATO,S BR6IO

vdletleniiljdtt rii a megoldrsra. Akami kell, hogy az eml6kekkitiir l6dienek,eltrinjenek. Ett6l kezdveez a szdmiirar6miszt6gond,hogy nemtud semmitelfelejteni.megsz(nt. eml6kezett, de mindigcsak Gyerekkorinaksok-sokbenyomdsdra k6pibenyomdsoka. Egyszerp6lddulelmenttagylaltotvenni.A fagylaltosn6parfdtKniilt. s amikorkimondta,hogy,,parf€".Seresevszkij Ligy6rezte,hogya n6 hangjaolyan6rdes.rideg,mint a ko vagya salak sirl6d66nakhanEia, s ez teljesenelveue6tviigydta fagylakt6l. Kitlin6envizualizih.Egyszerp6ldSulazt a talel6sk6rd6stkapta, hogyegymdsmelletiill a polconbalr6ijobbrak6t ndgyszriz oldalas kiinyv 6s az els6 kdtetels6 lapjrt6l kezdvea mdsodikk6tet utols6 Az volt a k6rd6s.hogyhdnylalapj6igegy moly iitrdgtaa kdnyveket. pot nigortit a moly. Seresevszkij azonnalmegadtaa helyesvdlaszt: .,Egr-etsem.'yizljilrsan magael6 k6pzeltea polcot.s lrtta. hogyaz els6kiitetels6lapja6s a mdsodikkdtetutols6lapjakdzcjttcsaka k6t borit6van,lapokegy6ltal6n nincsenek. Az osszesvizudlisprobl6m6t gyorsan igenkdnnyen6s megoldotta. dehaegyszcjveg eg6sz6! kelletl felfognia.s az 6r1elm6imeg6rtenie. ez mdt rendklviili ehA.stgeket okozottsz6mdra. Erds vizualit6sasegits€g€vel ujjai h6m€rs6klet6l 2 "C-kal tudta 'C-kal emelnivagy 1.5 tudtacsdkkenteni dgy,hogymagael€ k€pzel! egykdlyh6tvagyjeget.Frjdalm6ligy tudtalekiizdeni,hogyv6rdsfonalnakk6pzeltea fiijdalmat6sgondolatban elv6gta. Egy alkalommalfogadottbardtjdval. hogy egy boltbana p6nzldro'nblil rubeles helletlhis/ rubele.bol iog r rerzacdni. lg) i. rddenr. s eztigy csin6lta,hogynagyonerdsenarrakoncentriilt, hogya p6nztfuosn6hisz rubelesnek liissaa bankjegyet. N6hasajdtmag6tis meggy{igyitottaigy: elkipzeltemag6teg6szs6gesen. Ezzeia m6dszerrel miisokatis megtudottgy6gyitani.Egy alkalommalkisfia szalonn6t evett6s elrcntottaa gyomrit.Az orvosnemtudottmit kezdenia beteggel.EkkorSeresevszkij erdsenmagael6 kdpzelte, hogya szalonna felsziv6dika gyerekgyornr6b6l. s fia hamarosan meggy6gyutt. AZAGY MI,iKdDfs[ Mig a vesefunkci6javiliigos.kitriilhardrolr €s nem veszi et a mdj vagya tiid6 szerep6t 6stuiajdonsiigait, az agyeset6ben nehezebb ez a k6rd€s.M6r maga^ lokalizdci6,az egyesfunkci6kelkiiliinir6se sem kdnnyii.A mem6rianemvrlaszthat6 el dlesena tudaft6l,a tanul6st6l, az ingerekfeldolgoziisiit6l. Onmageban a mem6ria,a tanuliis,hosszli dvek6tafoglaikoztaqa a kutat6kat.

60


AITIRCSATOI, ACSODIIG

Az dllagember sz6miiraaz agy mrikddese szinteteljesenismerec len,pedigvitathatatlanul ez a legfontosabb szerviink,m6rcsakaz€rt is, mert mfkdd6sealapjiind6nthet6el valakir6lhogy 6l-e meg.Elakir 20 'C-os h6m6rs6kleF kdpzelhet6, hogya szivleill, v6gtagiaink re is lehlilhetnek. deez m6gnemjelentsziiks€gszeriien hal6lt.A haliil biztosjele az agy leilldsa,az agybantapasztalhat6 elektromos tev6is ennekmegfelel6en rcakenys€gteljesmegszLindse. Szervezetiink g6l. Ha nemjutunk tdpldl6khoz, mindent€stresznagy.idb6l azonos mdrt6kben sorvadel, a tartalekokat fdldli a sz€rvezet, de az agya legpillanatig marad. utols6 drintellen Gondolkodds kdzbenaz agybanl6nyeges veltozdsok t6rt€nnek. ezt mutatjaa megndvekedett energia-felv6tel. Sakkoz6kegy-egyparti kdzben2-3 kg-ot is lefogynak,ugyanannyit, mint azonosid6 alat! v6gzettneh€zfizikai munkaeset€n;a gondolkod6s 6ppenolyanneh€z 6senergiafal6. mirt a fizikai munka,s6ttaldnnehezebb is. - mrir A mem6riaaz 616szervezetnek egyikalapvet6tulajdons6ga (A polip p6ld6ul a fejldd6salacsonyfok6nmegjelenik. sok mindenre tud eml6kezni.)Egy informici6 beirdsa,tdroldsa6s visszahivdsa a legl€nyegesebb tulajdonsSg, amit elv6runka memdri6t6l.(Az asszoci6ci6m6regyfejlettebbfunkci6,a liirzsfejl6d6snek csakk6s6bbifokiin jelenik meg.)Hogyanis mr.lkijdika mem6ria.mi€rt lehetnek olyanhatalmas elteresek emberekkijzdtt.s milyenfizikai vagyk€miai folyamatoksordnir6dikbe.tdrol6dikazemldknyom? Jelenlegjtechnikai,tudomiinyosszintiinkhrirom,alapvet6en kiildnbitz6m6dszenismer,ezeka kAmiai,az elektromos 4s a neuronhd' ldzddelm6letek. E m6dszerek valamilyenm6donmindaz idegsejtekhez,a nearotlokhoz kapcsol6dnak. Kulcjndssejtekezek.Mig az emberi szervezet titbbi sejtjeaz 6iet folyamdntitbbsziirLijratermel6dik. az ide8sejtek nem.Alakjuk is el6gg6.jellegzeies 6s eliit a t6bbi sejt abkjet6l.Az idegsejrb6thosszi nyflv6nyok indulnakki 6s ilyen ny.ilv6nyoksz6zaikapcsol6dnak a tdbbi idegsejthez, rcndkivlil bonyolulth616zatot alkotva. Tdbbgyakorlatitapasztalat, 6szlei6s vetettefel annaksziiks€gessdg€t. hogy kdmiaifolyamatokar sejtstnka mem6ia. a tudat miigdtt. lsmeretes, hogy a rovarokLigysziiletnek.hogym6r mindenrtudnak. Eletiiksorrnalig,vagyegyaltaldn nemtanulnaksemmit.Osszes tud6suk tehdtvalamilyenkdmiaiformdbant6rolddika peresejrben. A ka, kukk is igy n6 fel, dgy megynevel6szilJeif6szkdtelhagyvaAfrikeba, hogy nincskit6l ezt megtanulnia. M6gis tudja az utat.felismeri - valamilyenm6don- nagymennyifajtarsait.A bjesban,a petesejtben s6sriinformiici6rak6roz6dik.


TITOISATOS ER6KI

Laborat6riumikis6rletekb6ltudjuk, hogy a tanuliisifolyamatok kdzbennagymennyis6gii euln, feh64ekelelkezik.Az is ismeretes, serhogy k€miaiszerekkelaz agy miikod6seer6senbefoly6solhat6, Az alkoholp6lddulegyszenem6rcg6s serkenthet6vagygetolhat6. v6ralkoholszintn6l elveszti kent6szer is. Van.aki m6rnagyonalacsony j mdsoktiir6k6pess6ge 6valnagyobb.Orvosistatisztik6k azeszm€let6t, szerintaz emberek felemeghal,haez a szintel€riaz 500mg/dl-t.M6gis el6fordult,hogyegy59 6ves,66 kg'osddnf6rfi. aki iingyilkossegi sz6nd6kkal k6t 6s f6l iiveg whiskytivott meg,€s a vdralkoholszintje I127 mg/dl-reemelkedett, 6letbenmaradt,s mindenkiilijnijsebbagykArosodds n6lkiil felgy6gyult.Vannakazonban.akik m6renneka menynyis6gnek a tized6be is belehalnak. A mem6ria€s az agymrikijd€sevel foglalkoz6m6siknagymodell csoportaz agybanlejdtsz6d6elektromosfolyamatokonalapul.Az 1920-as 6vekbenIldrd Be,'gerndmetkutat6haszniiltel6szdraz agyban lejitsz6d6folyamatoktanulminyoz6sira egy nagy6rz€kenys6gr.i fesztilts6gm6r6t. Ebb6l fejl6diittki a ma is isme( elektro-enkefoloqfi:f (EEG). Az EEc-jeleksokmindenteldrulnak.M6s 6s mds^z EBc-gttrb6k alakja,havalaki€brenvan,pihen.alszik,vagyintenzivszellemitev6kenys6get v6gez.Ftigg a vizsgdltszem6lykordt6l,regisztrdtaaz elme-6s idegbetegsdgeket. tovebbialkalmasaz epilepszia, a daganatok 6s 6relzrir6disokkimutat6si{ra. Tijbbfajtahull6mot,szabalyszeriien veltoz6 fesziilts6getis fijlfedeztek. p'ldtul az ara- is teta-hulldno,kr, de a hossziidejefoly6 kutat6sok v6giilis nemhoztakeredmdnyt ezekneka hulldmokraka keletkez6s6t 6s6rtelm6rillet6en. Ha nagyon v6kony mikroelektniAtuszdrunk ^z idegsejtbe,akkor elektromos akivitdstm6 etUnk,ez a fesziilts6g nyugalmirillapotban kb. 70 mV. Amikor 6berallapotban vagyunk,akkornagyongyorsan, egy miisodperc alattakdrsz6zszor is kisiilhetnekegymdsmiikiid6s6t stimuldlva.Ez rljabbokot ad arra.hogyaz agytev6kenys6g6t, esetleg a mem6riafizikainyomiitelektmmos formibankeressiik. Ujabblijk6stadottaz jlyen idnyf kutat6snak. hogyPenfnd, amikor agymiitdteksorin gyengeiirammal ingerelteaz agyk6regkijliinbijz6 l6szeit,akkora Ks€rletdsztvev6ibenhardrozort eml6kek,.ugrottakbe", tehetval6sziminek lftszik, hogyelekromosingerhatisdra - ha tdred6keiben is - visszaiddzhet<i egy-egyeml6knyom. Mindezek a megfig)el6sek azt sugalljdk,hogyaz agy mrikitddse elekromostejs felhaszn6ltrk v6kenys€g. A gy6gyitdsban az elekromoshardsokat, elektrokonvulzi4svagy elektrosokk-tefipian6.ven.SzlEezrevelkezeltek betegeket ezzela m6dszenel,val6jiibanazonbansenkisemtudja

62


AIIRCSATOI, ACSODNG

pontosanmegmondani, hogymilyenm6donsegitez a betegs6geken: visszafogott volt. azez irdnyf kutatisa legut6bbiid6kigmeglehetdsen tartottiri{nyzataz agysFukA harmadik6smataliin legfontosabbnak A modellekabb6lindulnakki, hogya kiiriilbeliil lirejdvalkapcsolatos. gazdagn6szintekiszdmithatallanul l0r0neuronnagyonvdltozatosan, Az idegsejtek csoportjaj nemtelje kapcsol6dni. don k6pesegymeshoz sen vdletlenszeriien kdtddnekegym6shoz.hmem moduldriskapcsola' formaels6sorbana ro,talakulnal ki kitzitttiik. Ez az elemi szervez6d6si jitsz6 jelnagy agykdregre magasabb idegmiikijddsben fontosszerepet lernz6.Az ernl6sijk agyk6rgemintegy dtezersejtb6l iill6 modulokb6l annyimodul Az emberagyk6rg€ben kori-ilb€ltlezerszer szervez6dik. kdz az idegse.jtek van.mint azeg6rvagya patkdnyagyiban.Jellegzetes fi informdci6itaddsiiraspecializiil6dottkapcsolat,a saitnpsais. Az 1940-es6vekbenvetettef6l DonaldHebb kanadaipszichol6gus,hogya szinapszisoknak szerepiikleheta tanuldsifolyamatokban. vizsgilatok igazolfdk.hogyval6ban,az inAz elekronmikroszk6pos a szinapszisok alakjamegveltozik: tenzivtanul6skdvetkezm6nyek6nt olyanbomegvastagodnak. Az agyk6regben lev6 sejlekszinapszisai gazdags6guk miatt nyolultak,hogy a be- 6s kimenetikapcsolatokat m6gnemlehetettfcjlderiteni. knyeges,hogyaz egyesidegte{ileteket dsszekdt6 kdpcsolatokban megfelel6piszabrilyos rendvan.Pdlddula szemb6ljitv6 l6t6idegek kapcsol6dnal. Az egyes lyenhaladnak 6s mindigazonosag''teriilethez nem v6letlen idegsejtek nyilvidnyaifgy n6nek,hogy a szinapszisok hanema szomszddos sejtekhezkapcsol6dnak. Ekkor elrendez6siiek, perszeaz egyesideSsejtek er6ssze ezettsdge miatta neuronokszarepe kisebb, 6s az eg6szrendszermikddese turtalikokat hoz l6te redundancik k€pz6dnek.Ez a fent emlitett szervezetts6g, azonos helyrekapcsol6dits l€nyeges tulajdonsdg, mertigy bizonyosidegrendszeris6riil€sek eset6na szinaptikus kapcsolatok helyredllnak. Az el6z6ekben m5rldttuk,hogyegypet6jilikrekmennyirehasonl6 m6donviselkednek, mennyirehasonl6a v6lem€nyiik. Ez fajlt6tleniil - gondolgenetikaialapi, de azt is tudni kell, hogyez az azonossAg koddsukban. reakci6ikban, izl6siikben- nem tijk6letes,mdg akkor sem,haegyiittnevelkednek. Ez6rtis felt6telezhetrt, hogl nemcsak determinisztikus,hanem v€letlenszerii t6nyez6kis befolydsoljdkaz idegrendszer kapcsol6d6s6l,,,huzalozdsdt". (hardverj6ben) Nemcsakaz idegrendszer fel6pit6s6ben vannakv6letlenszerii elemek,hanemmiikiid6s6ben is, amintezt az elektromos jelek,zajokvizsgdlata kimutatta.Ma a kutat6kmartudj,k, hogyez a zaj nemfiilt6tleniilkAos,lehethasznos, vagyegyenesen sziiks6ges is.


1ITOTZATOS EROIO

Erdemesmegemliteni, hogy ez a neuronhdl6zatikutadsi ir6nyzat nagym6rtdkbent6maszkodika szrmit6g6pekmiikdd6sielvdre; anal6kitzittt. S6t, gidt pr6bdlnakkeresniaz agy 6s a szSmit6g6pmriikod€se intellin6h6nylelkes kutat66s feltalil6 szerintvdrhat6a mesters6Ses genciamegsziiletdsemegalkot6ja) Sir CliveSinclair(a SirclairZX sz6mit6gepek [14] intelligenm& mesters6ges p6lddulrigy€x6keli,hogya kijzeljiiv6ben cieval miikitdd g6pekvehetik6t az emberszerep6ta term€lesben.V6ndvekszika g6pekteljesitlem6nyeazonalapszik,hogyfolyamatosan mrr az l98Gas6vekelejdna legegyszenibb m6nye6sbonyolults6ga; szem6lyi sz6mit6g6pis kit ilbeliil szAzezeralknfteszttartalm^zott (az 2000-es mindenegyeschipen.Ma mdr a szemdlyisz6mit6g6pek az els6k voltak, s a legna_ 6vek v6g€n)sztszor nagyobbak,mint gyobb szupergepekmft t6bbmilliiird alkan6szttartalmaznak,tehrt a legkisebbekn6lezerszernagyobbak. Az agy kb. 10raelemet(sejte| tinalmaz,de ebbrilcsakkb. 1010a neuron,s ezekrck egyenkdntmaximumtizezerkapcsolatukvan. Ezdrt mint a mai legnaaz agy fel6pit6selegaldbbezenzerbonyolultabb. gyobbszdmit6g6p. Ez akkoris figyelemrem6lt6,ha tudjuk,hogy a no. Migyorsas6ga milyenrchamosan sz6mit6g6pek 6s komplexitasa vel kb. ittdvenk€ntndtt egy-egynagysdgenddela sz6mit6g6pekbo(alkatr€szeik hogy n€hdny€v sz6ma),igy elk€pzelhetd, nyolults6ga mjlva szimit6g6peinkel6rik az emberi agy komplexitasft, s6t az ember alkottagepgyorsabb6s megbizhat6bblesz. strukrjr6jdnakperszea mai Egy ilyen sz6mit6gepszerkezetdnek, g6pek6t6lelt6rdnekkell lennie 6s prc$amoz6s6banis rendkiviil nagy probldmdkl6pnekmajdf6l, de ha ezeketmegoldjuk,akkora l6trehozott atulroid agy az emberi agynelj6val megbizhat6bb6s gyorsabb iesz.A 80-as€vekbensok szak6rtd,kitztiik (Lord) Sincldir is rigy v6lte, hogy 2000-reegy ilyen androidagy fel6pithet6,2020-raa prograjelent6sprcbldmdkmegoldhat6k moz6ssal kapcsolatos 6s fjabb hrisz 6v mflva ezeka g6pekmdr annyiraelteiednek,hogy legaldbbszdzszor annyi agymunkdtv€geznek,mint az embe.ekdsszesen. Vajonjogos-eSrnc/airoptimizmusa? Al6t6masztj6k-e becsl6seit, elgondolisaita t6nyek?Nos, val6szintlegnem.Ndzziikekiszijr,mi sz6lSirclail €s a ,,komputeristi4k" mellett. Bizonyoslatvrinyossikerekett6nylegel tudnak6mi a szdmit6g6pek.A saklprogramokp6lddulrohamosanfejl6dtek, eges gdpekmesodpercenk6nt akdrszdzezer 6lldstis 6rt6kelnitudnak.1982-rem5r6t olyan sakkprogram l6tezett,amely,.mester"szintentudottjitszani. Elvileg semmiakadiilyanincsannak,hogy a programfejleszr6s6vel

64


A|URCSATOL A(SODNG

ndvel6s6vel,t6bb p6rhuzamosprocesszor 6s a g6pek sebess€g6nek g6peket l€tre,amelyeka vil6gbajnomdkddtet6s6vel olyan hozzanak jiit6kban megve k. Ez kiz6r6lag id6 6s kokat is ak6r szimult6n az IBM ,,deep fejl6desk6d6se,s ez termdszetesen be is kdvetkezett: Ez 6s n6hdnymdshasonl6kompublue" g6pemegverteSzpaszkijt. vagyazt, tersikerazonban nemjelentiazt,hogya g6pekintelligensek, vettintelligenhogya szdmit6g6pi intelligencia azemberi6rtelemben cidnaka nyom5bal€phet. N6zziik meg a szimit6g6p-alkatreszek 6s az emberiagy miikdd6se egy-egyf6lvezet6 kdzdtti alapvetdkill6nbs6geket.A szamit6g6pekn6l elem miik6d6serendKviil gyors lehet, tdbb szazezeriillapotvdltozSs mig az embem6lez legfeljebbm6sodmehetv6gbemdsodpercenk6nt, percenk6ntsz6zszortdrt€nik meg.Mig a g6p sosemfirad, a neuronok hatdrozottanf6mdnak.A bemenrijeleke k6s6sselviilaszolnak,6s a fdraftseg erdsiil6s6velegyre meghizhatatlanabb lesz a miik6d6siik.Az is agyr6ltudjuk,hogynemcsak digitdlis,hanemanal6giizemm6dban milkiidik. Tov6bbi alapvet6kiildnbs€g,hogy mig a sz1mlt6gepdetermi isztikusanmi:kddlk, azaz'rqya\az a programmindig ugyanrigy fut le, addig a biol6giai agynAlez egy6ltaidnnem sziiks6gszei, s6t a v6letlenszeriis6get az EEc-gttrb6kteljesenkaotikusjelei bizonyitj6k. Fontosaz a felismer6s,hoqy az agJ nembiokAmiaialoponmitkdd6 szdmittjgApAsa szdm{ttjgipsemmestersigesagy, bdr sokszorhasznd! j6k ezt a hamisjelz6t. Alapvetd eltdr6sugyanis,hogy az emberkepes teljesenij dolgokatalkotni, felfogni, meg6rteni,mig a sz6mit6g6pene a kreativitdsrunemklpes. Egy olyan gondolatsorkiizti logikai kapcsolat, mint p6ldiul karika-ker6k-aut6-sz6guld6s-utaziis-vakiici6-pihends, az ember szdmdrateljesenmag6t6l6ltet'fi6. A szdmit6g6pazonban csakktildnlegesprcg.armyelveksegits6g6velk6p€sbizonyosasszociiici6k meg6llapit6s6ra, 6s akkoris csakkorl6tozottm6rt6kben. A szamit6g6pakir miisodpercekalatt megkeresipeld6ulaz Otell6banel6fordul6leggyakoribbszavakat,€z azonbannemjelenti azt,hogy a legcsek6lyebbm6rt6kbenis 6rti a ldnyeget.Ha majd igaz6nfejlettek lesznekaz alaldelismer66s az asszocidci6sprogramok,akkor is egy androidagy legfeljebbigy dsszegzimajd az Otell6 l€ny€g6t,hogy egy n6germegitltea feles6gdt.A szerelem,Arulds,f6ltdkenys6gelvont fogalmai alapvedenprogramozhatatlanok. A l€ar kir6lyb6l mindijssze annyit6fienemeg,hogy egy iircg kirdly bolyong.A hiisdg,a szereter,a mag6nyoss6g, a ddegs6g,a hdlrtlansega g€p szdmii{afelfoghatatlan. Ami embei, omi igazin linyeges,ax lrthetetlena gip szpnuira. N6zziik most meg, hogy a h6romfd modellcsoportmi6rt nem v,ltoftabe a hozzdfiiziitt rcm6ryeket,milyen probl€m6kmeriiltekfdl.

65


[n6K? TTTOXZATOS

HLA]\YOSSACAI AZAGIT,IODELLEX A biok6rniaimodellekegyikFobl6mdja,hogy(n6hAnybecsl6sszeegy embemekahhoz,hogy rinQ 50-100kg feh6rj6relennesziiks6ge hordozza. Mesik probl€ma, mem6ridj6t informeci6-mennyis6gdt hogyegy csakk6miaialaponmukijd5agy lassi lenne,pedigsokszor a gyorsasrgnagyonfontos.Gondoljunkcsakarra.hogy a sakkoz6k pillanatokalattrendkiviil a r6sztvev6k schnell-versenydn ligynevezett oldanakmeg.Ujabbgond,hogyegy-egytisztdn komplexfeladatokat biok6miaimodellenalapul6mem6riaerdsenlokalizaltlenne,holott nemsikeriilto mem6riahelylt megtadlni. az eddigi vizsgalatokban (Ene a kdddsrca k6sdbbiekben m6gvisszat6riink.) m6r valamiveljobbak,de meg mem6ria modellek Az elektromos mindigtdbb ldnyegesproblemiivalkiizdenek.Egyr€sztmar gyenge terek is zavarhatnrik,6tirhamek,tdrijlhetn6ka kiils6 eleklromegneses K6rd6ses, a gondolkoddsunkat mem6riit- esetlegbefolydsolhamdk elektromos mi biztositaniaz egyes hogy a hosszftdvf mem6ri6nAl ernl6knyomokstabilitisdt, hiszen az agyban dlland6 a? elektromos akivit6s.Ma az a v6lem6nytededlel legink6bb,hogyhosszft6von jel form{jrbantdrclniaz inform6ci6kat, b6r16nemlehetelektromos vid tiivonez val6szinii. modell,ami taliinegy neurokompuA harmadik,a neuronh6l6zati temek felelne meg, szint€nalapvet6gondokkalkiizd, mert egyel6re nem tudj6k,hogy egy ilyen modell hogyanv6gzi a legalapvetdbb Val6szinr.ileg egyik mofunkci6kat,amilyenp6ld6ulaz asszocirci6. fj m6dell semj6, m6gkombindci6ikse,hanemvalamialapvet6en kDlcsdt.Ehhez6rdemes don 6s mdsholkell keresniaz agymiik6d6s megismemi. n6hdnyfurcsasagot MI]KdDESE A s[RUtTAGY kdzbena Vermont dllambeli i848. szeptember14-6nvasritepit6s (USA) Cavandish-ben egy cdldpver6nid belefiir6dottPhineliusP. Gagekopony6j1ba.Artd ma a HarvardEgyetemorvosi kafinak mi_ zeumrbanliithat6.Ez a szelfaGageb^l szernealatt hatolt be 6s a feje csodevalhatirosm6dontdl6lte,m6gfefi6tetej6njiitt ki. A balesetet megvaltoztak. Kor6bbannaz6st sem kapott,de szemelyis6gtegyei 6s gyonvidim, ked6lyesembervolt, a balesetutanviszontszesz6lyes megvdltoztatta a mentalikittekeddlett: a kdriilbeltil 2 cm vastagrrid r6la, hogy r6s6t.A balesetutdnm6gtizenk€t6vig 6lt 6s feljegyezt€k annyi eszeaz6rt volt, hogy tiibb orvosi egyetemnekis el6re eladja a csontvazAt, 66


T CSOD,{IG AruRCS[T6L

De nemcsaka r6gmfltban,nehezenellendrizhetdkdriilm6nyekkit_ is. 1981-ben egy 24 zdtt tiirt6ntekilyen esetek,hanemnapjainkban 6vesamerikaifiatalember.Michael Melnick egy 6piil6f6lbenlev6 hriz leesett.Az es6skoregy betonmagassagb6l 16l,mintegyhfuomm6teres hatolt be 6s a szemeiktizijttjijtt ki. vas6rtitiittea kopony6j6t,a tark6jin Ennekellen6re n6h6nyheteskezelEsutdn- Melnick saj t l b6'],ravois megsdriilt, zott a k&h6Lzb6l. Bfu az orra 6sszet6rt,s a kdnnyvezet6ke vannal. rossz 6lmai csak annyi ernl6kezteti, hogy olykor balesetdre Thompson, Boston Ugyanabbanaz 6vbenegy 39 evesferfi, Johtt kenyszeilt. A teherautd hitelen f6kez€sre kijzel€benteheraut6jdval vasnidel6rakom6ny6b6l egy ndhenymillim6tervastag,k6tm6teres bAr fej6t. Thompson is meggy6gyult, rccsr.iszott,s atiltittte Thompson bal kezerdszbenmegb€nult. kimeneteleaz6rt6rdekes6s fontos, Az ilyen balesetekszerencs6s fi|t^t 16.Ez a rerendkiviil ldnyeges tulajdons69trrra mert az agy egy dundancia,vagyi,segy r6sz s6riil€sem€g nem biztos, hogy az egesz agymLikcid6s6t megb6nita.Azok a fontosinfom6ci6k,mint p6lddul, hogy hol lakunk, vagy mit szabadmegennijnk,nem puszt6negy helyen t6iol6dnak agyunkban,hanemnagyon sok, elk6pzelhetd,hogy vagy s6riil6se akdrezer helyenis, igy egy-egyidegsejtpusztuldsa, nem jelent kiilitniisebb prcbl6m6t: az agyban tiirolt szezett vagy tiritkltitt informdci6akkor is megmarad. Tudjuk, hogy az 6l6vil6gbana redundancia(a taftal6k) rendKvtil fontos,alapvet6elv. A fa nempusztulel, ha n6h6nylevel6tlerdgidk a hemy6kvagyndhenyriigyemegfagy.Az emberitestszerveiis reel6gahhoz,hogy dunddnsak. Egy vesdnknek kdriilbeliilegynegyede a virelet-kiviilasrtdsr megbizhat6an €l\egerze. s igar ez a mdjrai!. A hosszib6lcsatomdnak egyriivid r6szeis k6peselv6gezniazem6szt€sfunkci6jdt.A t6j6koz6d6shoz egyikszemiinkis el6g,s f€l tiidtivel is sokan6lnek. A redundancidtillet6en az agy megint csak hil6nleges helyzetben van.Egyesv6lem6nyekszerintolyannagyfokf a redundanciap6lddula k6regben,hogy a kdregnag/sdgaszAzszoryagy ezerszeris nagyobb annil, ami tal6nsziiks6ges.Ez azonbanegy ijabb nagyon€rdekesk6rd6stvet fel, ami kapcsol6dikC. Sinclair el6z6ekbenismertetettfejteget6seihez.Ha ugyanisagyunkolyannagytanaldkokkalrendelkezik,melyek s6iil6s eset6nis biztositjekmiikddes6t,akkor egys€gszema, ,,alkatr6szsziima" mlir r€g6taa mai szupersz6mit6gdpek6hez hasonl6! Er,'tizedevannakmdr olyan szemit6gdpek,melyek sok ezerp6rhuzamosankapcsoltszimol6egysdggel. processzorral rcndelkeznek, s t6k€letesenalkalmazhat6kndhdny neh6z szdmatiistechnikai feladat


ER6K? TITOI{ZAIOS

emberiinteiliSenciakifejgyors elv6gzds6rc, azonbanmestersdges egy m6his intelligenEbbijl a szempontb6l alkalmatlanok. leszt6sdre mertk€pesbizonyosasszoci6ci6ksebb,mint egy szuperszdmit6g6p, kezdiidne, ha ldtezneolyanszemit6gdp, tal6n ott ra. Az intelligencia amelyik egyik nyelvr6l a misikra hibdtlanul rvdnaszdvegeketfordi tani.De ilyen g6p€s ilyen progxamnincs,6s elvilegseml6tezhetltt lassis6gaaz elvi m6rete,vagya pmcesszor nema mem6riakapacit6s pftbesz6d forditds6a legprimitivebb egyszeriien mdr akadely,hanem hoz is Artunikell a szl)'reget.Nem feleltethetiinkmegegy sz6t mechaaz embea nyelvtan,a mondatokszerkeszt6se nikusanegymdsiknak, rek szdm6rarendkiviilegyszei. de a gdpekszem6rafelfoghatatlan feladata hibdtlanforditds. A g€p mindentov6bbin6lkiil megtal6ljaegy bonyolultegyenletse_ tanul6prcgramok rendszergydketfgynevezettminimumkeresdsi gi1s6g6vel. Kajriilbeliilez az a hat6r,ameddigelmehetegy g6p.A g6pek csakaz 6sszead6st 6s kivondst,az ,,6s",,,vagy"6s ,,egyenl6s6g" tcjbbetaddig,amig miiveletetismerik.Enn6lsemmivelsemtudhatnak niikiidnek.Ez jelenli az alapvet66s minda jelenlegifi.ikai eb,eken probl6mdt^z rigynevezett neurokomputerckn6l, meigkikeriilheteden alapu16 modellekndl. tehdta nagyneuronhil6zaton semtudjdkmegmagyaAz eddigismertmodellek€s kombinaci6ik rdzni,€rtelmezniirzt.hogyhogyanlehetkeativ az emberi,vagyak6r az dllati elme is egyesesetekben. Senkisem hiszi. hogy a hdrom alapvet6agymodellb6rmelyikeis ijnmag6banigy tdkeletesithet6, Bizonyos,ho8y a hiiromfohogyaz 6sszesprobldmamegold6djon. tehrt a biak'miai,az elektromos 6s a neurctuhdl6zati molyamatnak, jelens6gek sorStis mag6ba dellnekvalamilyenegyesiteu6s rij fizikai foglal6alakjdtkell majdhaszndlni. De ajelek szerintezekegyiittvdve semtudnakelvilegolyanmodelltalkotni,amelyikelvonatkoztat6sra, asszociici6ra, keativitdsrak6pes.Ezekpedigndlkiildzhetetlenek ahhoz.hogyval6di,igaziintelligenci6r6l besz6ljiink. A sERUtEs[( IbSZNA Mdr l6ttuk,hogya balesetek, mttdtek6s betegs6gek utdnikdrosodesoktovebbilehet6s6get adnaka kiilijnbijz6agyte iletekfunkci6inak vizsg6latdra, szerepiikfelismeGs6re; kiildnijsena mem6ria6s igy a gondolkodds mechanizmus6nak felde.it6s6hez vihetnekk6zelebb. 1960-banegy 22 dves ameikai katonamaradand6agys6riil6st szerzett, emiattaz6tak6ptelenbizonyosrij informaci6kat befogadni. N. balesetef$/ tiirtdnt, hogy a hata miigittt egyik katonatiirsaegyje68


acsoDilo arLTcs,{T61, t€k t&rel jatszott; N. hiftelen megfordult6s szintebelefordulta kis tdr hegy6be.A szir6s az orrdn keresztiil 6tte 6s a homloklemezenkevizsg6lat egy kompulertomogr6fiai reszttilaz agyebahatolt.1979-ben Ez N. meg Sllapitott roncsoldst kismeret'ii h ts6 reszgn ^ talamuszbal j5n. a baleset Bft eg6sz6let6rekihat6,sflyos k6vetkezmdnyekkel inforel6tttiirt6ntekej6l eml6kszikvisszama is, az tj esem6nyek' sikeriil' 6r6n nagy neh6zs6gek rendKviil csak mrici6knemorizdlSsa s6t tiibbnyire lehetetlenszemAra. Emiattnem emlekszika baleset6ta elmilt idiiszaklegfontosabb tel6s az6iaelteltsajrt 6let6resem.Egy telefoncstfgds esem€nyeire. elfelejti,hogyel6tte6ppen jesenkizdkkentihdtkdznapi munkdjdb6t, kimozditja,azzal lev6kenys6g6b6l mit csinAlt.BArmi,ami megszokott Egy filmet nemtud v6gign€zni j6r, hogykdptelenehhezvisszataldlni miatt teljesenelfelejti' hirdet6sek magszaKt6 a tdv6ben,mert a filmet hogymit latottazel6tt. azonbank6pesvolt Bizonyos6letbeveg6anfontosinformdci6kat boltba'ds megtanulni,p6ldeulma m6r el tud mennia legkitzelebbi jut k6ra kiizeli el hogy hogyan megjegyezte, tanul6sdriin n6gy6ves nincsenek miatt Mem6riazavarai vizsg6lj6k. hiizba,aholrendszeresen csaka balesetel6tti barerai.hiszensenkirenemtud visszaeml€kezhi. tal6lkoz6kasohaA megbeszelt arcokmamdtakmegemlekezet€ben vi_ ^zokat. Intelligencia-hdnyadosa semmegyel, mertmindigelfelejti Gy6_ lEnyegesenszontmagas(124),6saz €veksorin semcsdkkent Igy az gyul6siesdlyeminimdlis,hiszena roncsoldsv6g6rv6nyes. f6z6s megoldhatatlanok p6lddul a mint miivelelek, olyanh6tkdznapi 6s alapanyagokat elt6vesztia sziiks6ges szemiira.mivel sorozatosan a sorrendet osszekeveri [17]. ut6n^z eset 6n€ egy m6sikf6fivel, akinekszivmlit6te Hasonl6 beteg ugyanv€relldtds. Ez a pangott a agyibanrdvid ideig r€szlegesen f6rfi. megismert olyan probl6m6kkalkiiszkijddtt, min( az el6z6ekben so_ 5? 6veskordbanhaltmeg,s a postmortem(haldlut6ni)vizsg6latok a i?oelpusztultak agyf6ltek6jdb€n mindk6t csak ki, hogy fin deriilt 6pmamdt cell6i,deagyinakt6bbir6szeteljesen talnpar.,,piramis" R. v. is, mint az el6zijp6ciens,kdpesvolt a r6gebbiesem6nyeke Az arcokat.fontos tcjrt6nelmi, nagyonpontosanvisszaeml6kezni. tudtaid6zni,de csaka miit€t fel tv-sorozatokat csal6diesem6nyeket, ij tdrt6nemegtanulni semmilyen el6tti iddkb6l;md(nemvolt kdpes hogyrutint ig6nyl6 azonban, tet,6brit, adatot,inform6ci6t.L6nyeges is mLiveletsorokat bonyolult mdg fogtsokat, miveleteket,bizonyos kda tanulis nem fgy, mint ^z el6z6pdciens,azonban elsajdtitott, ! iss/a mareg)6llalannememlekezeLl rirlmenleire

69


TITOI(ZAIOS ER6K?

Ez mutatottarra, hogy a hipokampuszfontos szerepetjdtszik a tanuliisban,a kiiriilmdnyekvisszahivdsdban, azaza deklarativtanulas(a tanulassorin sztiksdges informdci6tuamlds) 6tvitel6ben.Ezt az ism€telr Ks6rleti vizsg6latokis al6timasztottdk.Az el6z6ekbenl6tott hdrom p6lden6l,amikor a vasnid erharolra koponyen,csak^z agyk6rgerroncsolta,a hipokampuszr, vagy 62amigdaletnem.Az agyk6regroncsoksiga viszontszem6lyis6gvdltozdst eredm6nyezett. s ez arramutat,hogy azagykerega szem6lyis€g szempontjeb6l alapvetienfontosteriilet. Az eml6kezdsselkapcsolatosidegp6ty6kkisdrletl vrzsgllatet- az agykutatdsbanszokisos 6s elterjedt m6dszerrel- az ilynevezett irt^os, vagy Mz is Ks6rlerekkelv6gzik. amikor egy-egy agyredleter miit€ti riton,vagy elektromosm6dszerekkel elroncsolnak. A patkiinyokon v6gzettirtesoskiserlerekn€lp6ld6ulaz egyik legfontosabbtapasztalat az volt, hogya mem6ria6s ^z asszoci6ci6 nemlokaliz6lhat6 egyetlenegyte{iletre, p6ld6ula vdgtagokmozgatdsim,hanemaz agyk6reg eg6szen nagyteriilerdtfoglaljael. Az embemelis ez a helyzet. Az el6bb emlitett balesetekis erre a felismer6srevezettek,6s n6h6nyrcncsoldsos miit€tibeavatkozes ugyancsak. Embercken az els6roncsoldsos, 6tviig6sos kis6ietetAntonioCaetano de Abren Freire Moriz portugdlidegseb6szv6gezte.Moniz els6 opefici6j6ra1935-benkedilr sor, amit k6r 6v alan hisz homloklebeny-etvagdsos miit€t ktivetett.A fehdrillom6nybanv6gze$mersz6sekn6lh€t betegnelteljesenmegszlinrek a kor6bbideFesszi6s, paranoi6stiinetek,de a tiibbi betegdllapotasemrcsszabbodott. Moniznak tulajdonithat6 az agyi nagyf6lrek6k sebdszer€nek megalapitsa. Ez a m6dszerhumdnusszempontb6l meglehetdsen ellentmonddsos, merta szem6lyis€gjegyek j& egyiitr. (Munk6ss6g66rt megv6lrozratasdval Moniz 1949-ben,'746yesko ban Nobel-dijatkapott.) Eljiir6satiimegess6 vdlt, 1951-remrirtizennyolcezer amerikai6llampolgdrcnhajronakv6greilyen mrit6ret,f6leg deptesszi6s,er6szakos,skizofrdnids, alkoholistabetegeken. Ezeketaz igynevezettlobot6mia-mrit6tek c6ljaa deviansbetegekszem6lyis€gjegyeinek megvdltoztatiisa volt. 'llaher Freemanegymagahitomezer-iitsz6zilyen agymli€tet v6g_ zett. Volt olyan napja,hogy huszoniitndbetegenhajtotta v6greezt a miit6tet,sdt ndhagyermekeken is, mert meg volt gy6z6dvearr6l, hogy ez a m$tet a t6rsadalmibeilleszkeddsizavarokkalkiizd6 embereken (skizofrdni6sokon,homoszexudlisokon stb.) j6 f6nyi v6ltoz6stercd_ rl],enyez.Az 1980-as€velae azonbankideriilt, hogy nem mindig ha_ tisos ez az eljdr{s, k6vetkezm6nyeit neh6zmegi6solni,nemlehetpon_ losanmegmondani. hogyhaszndra lesz+a betegneLurg}..rn. A ki_ 70


AcsoDirc AfuncsiT6r kdt6(elmii volt Az igaz' hogy egyes s6rletekeredm6nyemindenesetre de a szem6lyis6&jegyek. megvdltoztatha6k 5tvdgesdval agyteriiletek hogykin6lmilyenl€sza v6geredm6ny nemlehetmegj6solni, soriin- melyeketf6leg majmokagyAnv6A Ks€rletivizsg6latok leginkdbbaz emberiagyhoz- azde_ geznek,mivelezekhasonlitanak ' ri.iltki, hogya tengericsik6hozhasonl6hipokampsz es ^ mandrl hozhasonl6ami7dala szerepemeghat5roz6.Az 5llatkis6rletekpersze az embere-Mig az emberihjpokampusz nemmindigalkalmazhat6k s&d6se utdn pelddulb6rmilyen6rz6knyomb6lbejbv5 inform'ci6 lett. az 6llatKs6rle_ vagyleheteden nehdzkes, rdgzit6se,megtanulSsa nemve_ roncsoldsa tekn6lmdsvolt a helyzet:puszt6na hipokampusz eqliitt es az arniSdal't a hipokampuszt zetettilyen silyos tiinetekhez, hogy arla mutat' hogya tiinetsormegjelenjenEz kellettelroncsolni, - az emberiagybanaz egyesagyterijletek - az dllatokkalellent€tben veszikit egym:isfunkci6jdt. nehezebben azonbannemcsakakkor €szleltek,amikor a Mem6riakdrosoddst hanema kdztiagybetegs€ge, mdr emlitettk6t agyteriiletkSrcsodott, vagy pusztufiisa is hozz1j6nla tanuldsifoiyamatokgyengiil6s6hez' p6ldeul, akik Korzakov-szindr6miiAzok az alkoholistik le6116sihoz. a tanul6sra. kdptelen€k banszenvednek, Az dllatKs6rletekugyancsakegy6ftelmiienigazoltdk,hogy legalabb 6saz amigdaleb6l k6tfajtatanulesikitr l6teik,hiszena hipokampuszb6l Az egyik mem6riais kddeldl futnak be ^z inform6ci6ka kiiztiagyba ktir a kiil6nbijz6 6rz6kszervekitjdn bedlkezdinformdci6kmegorz6s€t, elsaj6mig a mdsikbizonyosk6szs6gek teszilehet6v€, memorizeles6t jut kdztiagyba, a az informrci6 titas6r.Azaz, mds-m6sidegrdlydkon majd onnanaz agyk6rcgbe,hogyhavalamit ldtds,hallds,vagy tapint6s itj6n tanulunkmeg,6smegintmdspetydn.ha varmi vagyimi tanuugyanisazinger-6sv6laszkapcsolatot elsaj6titdsdndl lunk.A k6szs6gek kell sokszorer6siteni,igy szerziinkismereteket.A fenti szab6lyokal6l vannakeg6szenbizarr kv6telek, s ezekmutatjik igaz6n,hogy milyen messzirevagyunkaz agymiikiid6smegismer6s6tdl ACYNEI,KiJt? N6h6ny€ve egy konferencidnkisebbvihart kavartJohn lnrber gyer' azta provokativciftet adta:,,Sziiks6g aki el6adesinak mekgy6gyesz, van-eaz agyra?"[19]. (amelyk6pes^z a$/dagasegits6gdvel lrrber a komputertomogr6fia 6rdekesvizsgdlaF fiiltak6pezni) eloszdset az agyszdvet natok hely6!, (hidrokefelia) A munka kapcsolatban sorozatotv€gzetta vizfejiis6ggel

7l


TITOTZATOI BR6f,?

sor6ntali4ltegy nagyonj6 matematikaikdpessegekkel meg6tdottdid(lQ) 126-osvolt, norm6lisan kot, akinekintelligenciahdnyadosa viselkedett,pedigenneka fiinak l6nyeg6benaLigvolt agya.A fiatalember odosa €szrevette, hogy a fii feje a szok6sosndl kicsit nagyobb,€s megk6rteLo$ert, hogy pusztiin az 6rdekess€gkedv66rtn€zzemeg, nincs-ehidrokef6li6ja. A vizsgdlatkideritette,hogyaz agybanlev6 kanfa 6s a koponya kdzittt4,5 cm-esagysziivet-vaslagsAg helyettcsakkijriilbeliil I mm vastagsagri agysziivetvan - a gyermekkopony6jal6nyeg€ben csak gerincfolyaddkkal volt tele. Ez a kiildniis megdtlapitds az oNosok sziim6ram6gsemvolt teljesenmeglep6,hiszensok hasonl6esetetjegyeztekmft fcil a szakirodalomban. De Lo6er vizsgdlatat az kuldnbiiztettemega tijbbit6l,hogynemcsak(jn6neteket,megfigyel€seket mes6ltel, hanemmddszeres kutatdsba kezdett,6s ezekeredm6nyeit iisszegyiijtbtte,rendsz€rezte. A hifuokelilia ftg6ta rsmerrjelensdg.Miitdnel - korai szakaszban - viszonylagsikeresen gy6gyithat6is. Hatalmasirodalmavan,csak az ut6bbihdsz6vbenmintegytizezercikk, tanulmdnyj€lent mege t6m6ban. A hidrckef6liaakkoralakuiki, ha a gerincfolyad6k eraml6sa,cirkuldci6jaa koponyatiregben valamilyenm6donlezdr6dik,akad6lyokbantkiizik,s a keletkez6er6snyomis hat6s6ra a gyermekek puhakopony6jamegn6.6s igy az erederi6rreksokszorosfua emelkedik az agykamrdban lev6 folyad€kmennyisdge is. Ez olyan er6sen eltorzithatjaaz agy szerkezet6t 6s sz6veteit,hogy egydltali4n nem meglep6,ha a hidrokef6lidban szenvedd betegektitbbsdge intelleku6lisan6s fizikailagis k6rosodik.Ez az e]l|apot szerencs6re ma miir mrit€tifton el6gmegbizhar6an gy6gyithar61251.N6haazonbanmagr4t6lis megdllajelens6g,s nemsziiksdgszerli, hogya beregeksflyos kdrosod6st szenvedjenek 1231. Lorber a shaffieldi gyermekk6rh6zban v6geztevizsgdlatait,ahol a vilig egyiklegnagyobb ilyen oszulyafoglalkozika nyitongerincii6s hi&okefi4lids gyermekekkel. A komputertomogrdfia bevezer6se 6ra, tdbbmint hatsziizhidrokefdlids betegervizsg6lrmeg,n6gykateg6ridbasorolva6ketAz els6 csoportbaazok az agykarnrekiartoztak,melyekalig voltak nagyobbala szokiisosniil. A m6sodikbaazok,melybena gerincfolyad€k az agtr&fogatst'|Oqo-fu tiiltitfte ki. A harmadikcsoponbanaz agykam_ r6k 7G907d-6trcjlt6neki a gerincvel6ifolyaddk.A legsrllyosabb eserek_ ttenez M erlek95% fdl6 n6. Ebbea csoponbaaz 6sszesbetegnekcsak kdriilbeliil 10%-akerijlt nag/ r6sziik srilyoszavarckkalkiizdiitt, 6m a betegekfel6nekIQ-jaebbena csoponbanis 100-ni{lnagyobbvolt.

12


AFURCS,iTfu ACSODIIC

M6r a komputenomogrdfiafelfedez6se6s elteljeddseeltitt is 6szrevett6kezt ajelens6get[20, 21]. Lawrencevizsgtlataiis azt mutattiik, hogyaz egdszen silyos hidrokefdlids b€legekkdzdttis vanmagasinp6ciens.Az eg6szs6ges telligenciahranyadosi 6s a betegcsoportinteljelent6seneltdnegymesr6l, ligenciahdnyados-eloszlasa 6sj6l ldthat6 volt a hidrokefilirs betegekdtlagosni{lalacsonyabb intelligenciahdnyadosa. Az eredm€nyekben az a legdrdekesebb, hogyegydltaldn van olyanhidrokefdli6s beteg,akinekaz IQ-ja akrr sokkalmagasabb lehet,mint a nom6lis agydemberck6! (4. 6bra) hidrokeliilias 22 pactenseK s26ma 20 t8

12 l0 I 6 4 2

silyoskarosodds

normalh intelli0encia

azegaszs€ges emberckinlelligenciahiinya' dos-eloszhsa

inielligencia' nanyao0s

10 20 30 40 50 60 70 80 90100 10 20 30 40 4. 5,bra.Hidrokeitl|ts 6s normdlenberekintelligerciahdnladosdnak eloszldsa.Va nak olyan inteUigens betegekis, akiknekkoporydjdbancsak igenkevesaervel6'an. young 6s t;lsainak vrzsgalatail22l is meger6sirikezt a renyr: a hidrokefSlia az eserekcsaknem fel6ndljelentiisprobl6mikkal,6nelmi jiir, de a beregekmesikfele nor6s mozgdskoordiniici6s zavarokkal miilisnak mondhat6,tehat lQ-juk 80 felett van, €s ezek kdzittt is akadnal nagyonj6 6rtelmi k6pessdgekkelmeg6ldotremberek.Ezek 6s az el6z6vizsgelatok is aztmutatjdk,hogynincsszoroskapcsolat a kulijnbitziidefekusokkitzcitt,tehiitazok,akik silyos mozgdskoordindldsiproblem6kkal kiizdenek,magasinrelligenciahAnyadost is et6rhetnek,ugyanakkoraz alacsonyIQ-s peciensmozgasaesedegreljesennorm6lisis lehet. A komputertomogr6f-felv6telek 6rtelmez6se nem kdnnyri,de az - ftja Lo$er -, hogy kis mennyisdgii, elmondhat6 erijsendeform6lt t1


ERof,? nT0r\ZITOS

diik is lehetnormdlisan6lni. Az emlilettmatematikus agyszdvettet l'5 ami ^z 6ltal6nos gmmmra becsiilt6k, agyit kiiriilbeliil50 6s 150 kilogrammostdmegnekcsakegy kis henyadaEnneknagyr€szeaz tartozik,metyaz agyr6gebbi'm6lyebb igynevez€ttfeh6r6llom6nyba asszociiszerint 6ppena memoriz6lishoz. r6sze.Ezek szerkezet€nek sziirkeallom6ny szijks6ges ci6hoz, a fejleltebbagytevdkenys6ghez n^gys'ganinimdlis. rend_ is r6mutatarra,hogyaz agyk6regben Ez a furcsaeredmeny 6rdekes is van. Ez k6t szempontb6l kiviil nagym6rt6kilredundancia elkdpzel6egyr6sztazt mutatja,hogya ,,computeristak" 6s l6nyeges: vagyg6phib6sak,hiszena mai szuperszdmit6gdpek. sei alapvet6en fokot, amellyelez a h6l6zatokm6rr6g6tael6rt6kazt a bonyolults6gi €s ez a n€h5nysejt k6pes sejtrendelkezik, n6h6nydarabmegmaradt mint az emberiagy; m6sugyanolyanintellektu6listeljesitm6nyre, r6sztarrais felhivjaa figyelmet,hogyaz agy m kdd6s6ta szokasos modellel,ezzela marad6k k6miai,elekromosvagy neuronhdl6zati k6pzelhetjiik el, hiszenaz ndh6nymilli6 neumnnalrendkiviilnehezen 6piil. a feh6tj6knagyt6meg6re 6ppena neuronoknagyszemdla, Amikor a hidrokefdliafiatal korbanielentkezik6s lassanzajlik le, el6ggyakrank6peselviselakkoraz agyezeketa silyos vdltozesokat teh6t vagy€ppenteljesendsszeomlana, ni an6lkijl.hogy kSrosodna szerkezet. Lehet,hogytanemrigy viselkedik,mint egy mechanikus l5n az agyk6regn6gsemolyanfontos?Lehet,hogy az agy r6gebbi, 6si teriileteiis k6pesekfunkci6itdtvenni?Ha azonbanez ig^z,akkor az drfelmeriila k6rd6s.hogymi€rtnemfejl6ditttki az ellatvilegban foka? telmesintelligencia sokkalmagasabb levois furcsakijvetkeztet6sek A hidrokefSliamiis szempontb6l n6s6raad alkalmat.Lo6er tiibb mint 6tvenolyanesetettal6lt,ahol fejl6ddttkijelent6smertdkbena belegcsakaz egyik agyfdltekeben tudisunk szerint- az ellenkez6testoldalon s€g.llyenkor eddigi hogy beldvetkeznie. Erdekes. kellenemozBd.zavarnal,, bdnuld.nak csakaz esetekkis r6sz€ben bizonyultez igaznak a baj 6ltal6banaz azonosoldalonalakult ki. Ebb6l levonhatjukazt a k6vetkeztet6st, elve nagyoningatagalapokon hogy a kontralaterdlisszabdlyoz6s nyugszik. az a jelent6s6ge, hogy megmutaEa: rem6nyLorber munkdjdnak is 6rdemes mlit6ttelpr6b6lkozni, mertm6g telennekliitsz6esetekben az agyszovetnagy, kezdeti torzul6sai sorin is rem6nykedhetiinka a teljesgy6gyul6sban. Fontosk6vetbetegagy regenerrl6d6s6ban, keztet6s, hogyaz agyolyankiiriilm6nyekkiizitttis j6l miikitdik,amikor ezt rdgebbenlehetetlennekgondoltuk.

14


AruncsiT6l acsoDilc Mennyi az a minim6lisagysz6vet, ami m& elegend6egy szem€ Val6szinrileg lyis6ghez? csakn6hrnygramm,sokkalkevesebb. mint jelensdgcsoport, eddigfeltdteleztiik. Ezt egy m6sikbizarr a t6bbszem6lyris6g is igazolnil6tszik. T.&sBfRrET AKoToNYABN Az 6sszen6ttegypet6jriikek6l, az i9ynevezett sz imi ikrekr6l Dr. Eke Kdroly kdnyv€ben[25] egy Erdekesesetetismenel A k6t orosz l6nyMdsa6s D:isakdzctstdrzsdn616szii4miikerpdr.(K€t fejhezegy tijrzs tartozik.) Sziilet€siik6ta egy Moszkva kajzel6benl6v6 kutat6intdzetben6lnek.Ber egypetdjiiikek, de a mentalitasuk alapvetden hilonbijzikegymdst6l. Mdsaextravertelt, dnmutogat6, a kiilvildgnak 616tipus; Desaennekaz ellenkez6je, cs6ndetszeret6,nyugalomra viigy6ember.Elt66 szem6lyis6giik miattgyakorikdztiika n€zetelt€r6s.Mig MSsas6t6lniszeretne, Desainkdbbmaradniakar6s olvasna. Egymesbeleegyez6se n6lkiilpedigsemmitsemtudnakcsin6lni,mert az egyik fej az egyik lebat,a mesika rnasikatif.inyiEa. A szi6mi ikrekn6l term6szetesen normdlisnakfogadjuk el, hogy a k6t fejhez kdt szem6lyis6gtartozik. A term6szetazonban- ha nem is tril gyakan - I6trehozolyan eseteket,amikoregyetlenkoponyanbeliil tdbbszem6lyis6g 6l egym6smellett,vagyink6bbegym6stveltva.Ez a meglehet6sen bizan jelensegaz tigy^e,tezettttibbszem,IliisA I (m]dltiple personality).Valamilyenstresszhatdsiiraradikalisanmegvdltozhategy ember szemelyis6ge 6s ilyenkor nemcsakk6t, hanemegyszerrer6bb, teljesenkiiliinb6z6 szem6lyis6gis lakozhatugyanabbana koponyeban, agyban.V€gletesesetbenaz is el6fodulhat, hogy az egyesszem6lyis6gek nem is tudnak a titbbi l6tez6sdr6l.Mdsok a szem6lyisdgiegyeik, szok6saik,betegs6geik€s nem eml€keznekarra, hogy mit tettek, hot j6rtak, mit mondtak^z egyik Alapotban6smit a mdsikban. A tudomiinyszdmerataldn az a leg6rdekesebb, hogy a tijbbszem6lyiis€ghatiisitua 6lespszicholdgiai €sfiziol6giaihilitnbs6gek is fell6phetnek.Mindegyikszem6lyis6gnek ktl6n neve6s koravan,sritarckifejez6siik6s mozg6sukis elr6r6egym6st6l.Alral6banktildnbitz6a k6zirdsuk,n€hahajuk,szemiikszine€s betegs6geik is; mfv6szihajlam vagynyelvtudes mutatkozikaz egyikszem6lyis6gben, mig a t6bbibennyomasincs. P€ld5ulegy Timmy nevfipeciensnek 6lhlebansemmibajasincs, ha narancsl6tiszik, de ha 6tvelt egy m6sikszem€lyis6$e,akkor b6r6n allergi6skiiit6sekjelennekmegakkoris, ha a narancsl6r m6gTirnnyk6nt itta, de az em6szt6stm6r egy nrisik szem€lyis6gk6nt v€gzi.

75


[R6f,? nToxzaTos 6vekv6eset6taz 1970-es talenlegismertebb A tttbbszem6lyi.isdg az Ohirji Alla jegyeztik 1977 ciszdn Eglesiilt Allamokban. gdn fel az mi Egyetemhallgat6ikttziilegym5sr.ttdnhi{rcmalkalommalraboltel fiatalldnyokategyf6rfi. a ldnyokategytdvolihelyenmeger6szakolta, majd kidobta6ket a kocsijdb6l.A nyomoz6ssorena v6letlenegy A hosszibizonyiliisie\6r6s William Milligannevii fâ&#x201A;Źrfihozvezetett. van: a vizsgdlatok soiin kideriilt.hogya f6rfinektiibb szem6lyisâ&#x201A;ŹBe iillapitottakmegniilal Emiatt kiilcjnbdz6 sz-em61yis6get huszonharom akit tdbbhogy6 az els6olyanbLindz6, Milligan6az a k6tesdics6s6g, mentettmegatt6l, hogyelitdlj6k.Tettdtmegfsztaazszem6lyiisdge kezelisre utakdl.. /al, hogycsakp\zichidtriai kdziil a leg6rdekesebN6zziikmostmeg Milligan szem6lyis6gei beket: 1. Willian StanleyMiUiSan (26 6ves)Az eredeti (beteg)szem6lyisdg,180cm magas,190font stlyi, k6k szenti,barnahajd. bril ak6rzelemmentes. 2. Arthur (22 6ves),az angol.Racion6lis, centussal besz6l.Fizikit 6s k6mi6tunul. orvosikdnyveketol_ ka_ vas.Foly6konyan ir 6s olvasarabulis. Er6senkonzervativ! ateista.Ritvidl6t6, pitalist6nak6rzi mag6t, meggy6z6d6ses visel. szemiiveget (23 e\es\ Jugoszl6vnak mondjamag6t. 3. RagenVadascorinich nyel_ besz6li.SzerbhorvSl az angolt6rezhet6szliivakcentussal karateven ir, besz6l6s olvas. Fegyver-6s l6szerszak6rt6. bajnok. Rendkiviili fizikai ercie van ebben ^z rillapotban. Kommunista6s ateista.A .,csal5dv6delme"a feladala,ebben az iillapotban sdlya210fonl, a hajafekete.Szinvak. 4. Alru, (18 eves),a bijndz6.Elveziaz 6tetet,dobol,k6peketfest, cigarettdzik.Nagyonj6 viszonybanvan Milli?an anyjeval. nemvdhozik,de ebbenaz illapotbancsak165font Magass{ga jobbkezes. a stlya.Egyediilebbenaz Sllapotiiban (3 5. Christine 6vet. vid6mangolkisl6ny.Kicsit tud imi 6s olvasni.Szerctk6pesk6nyveket kiszinezni,pjllang6kat â&#x201A;Źs vir6golat raj,/olni. Keka szeme e\ s/dlehaja!an. 6. Christopher(13 6ves),Christinetestv6re.Brit akcentussal bejetszik. sz6l.Engedelmes, n6haf6l. Harmonikan Haja sz6k6sbama,mint Christine-6. '7. Adalana(19 6ves),f6l6nk,egyediilrll6,befeldfordul6,leszbikus lrny. Verseketir, szeretf6znt. Ebbenaz 6llapot6banfekete a hala. L Philipp (20 6ves),New York-i bet6r6,erdsbrooklynikiejt6ssel,durvenbeszdl.Hajabama.gdnd6r.szemedi6bama. 76


A|UXCSATOL ACSODA]G

Apr6 kis stikliketcsinal.O tervezteel 9. Kevin(20 eves),biin6zii.

10. 11.

t2. 13. t4.

15.

kirabl6s6t.Szeretimi. Tild szemii,sz6az egyik gy6gyszertrir ke haji. Allandoan April{ lq evesi.brbmldny. Boslonr kiejtessel beszdl. az foglalkoztatja, hogy megdli Milligan r ostohapjeL. szeret varmi 6s a hiiztartisbansegiteni.Haja fekete,szemebarna. Samuel(18 6ves),ortodoxzsid6.Egyediilez az dllapotahisz Istenben. Szobrokat farag f6b6l. Fekete gdndiir haja van 6s szak6lla. a szemebama, (2O Lee 6ves),vid6m,okos.Sok-soktrdfevalnevettetimegismer6seit.Nem drdekli ^z 6let 6s tett€inekkdvetkezm6nye. Szemebama,hajasotetbama. Jason(13 6ves).Hiszt6rieskitdesei vannak.Ebbenaz Alapotrbanszokafesziilts6geit levezetni. Szeme, hajabama. Martin (19 6ves\.a Nevr'York-i divat szerint6lt6zik,szeret felvdgni.N6ha hazudik.Mindentmeg akar szerezniandlkill, hogyvalamitis tenne6rte.Szemesziirke,hajasz6ke. A tantu (26 €ves).Az dsszeseddigi huszonhiromaltereg6 melyeka pszichi6triai kezel6sulin egy szem6,,gyrijtem6nye", lyis6gbeolvadEkijssze.Mindenttud, amit az eddigiekmegtajo humoravan.Azr mondja:..f|, nullak.Ertelmes. drzdken). vasyok Billy egy darabbdn." A titbbieket (gy hivja, hogy ,,ar anllroidok,akikerln csindltam".A tan6rmajdnemmindenre visszaeml6kszik. Osszeolvad6sa, szem6lyisdge tette lehet6v6, hogymegismerj6k Billy 6bbi szemdlyis6g6t rs.

Az els6ilyen esetet1815-ben ismenette ArldrewEndicou,a West Point-ikatonaifdiskolamatematikaprofesszora. aki tdrtdnetesen szem6lyesen isme( egyMary Reynoldsneviifiatall6nyt,aki 186vesko ra utin furcsaszemdlyis€gjegyeivel vontamagdraa figyelmet.EI6jsm6tl6d6, szcirrchamaivohak.Az egyik s(lyos rohamuten dt-hat (Ez azeftis figyelemrem6lt6,mert hdtremegvakult6s megstiketiilt. ideiglenesen blokkol6dtakazokaz egy€bk€nt dpcsatorn6k, melyekaz jeleket. 6rz6kszervekb6l 6rkez6 informr4cirikat fdldolgozzdk. A blokkoldsnakez a m6djanehezen 6telmezher6neuro-biokdmiai, elekromos,vagyneuronhdl6zati modelleksegits€g6vel.) Miut6nMary Reynoldsvisszanyene l6risdt6s halldsiit,elaludt,6s 18-206rdsalviisutdnigy kelt fdl, hogyigysz6lvin nemen dkezetr semmire.Biir hamarosanmegismerkedena kijmyezet6vel€s n6hiny h6tenbeliil rijra megtanultirni, olvasni€s sz6molni,ezeka k6pess6gei csaknagyonhalviinyanernl6keztettek r6gi 6njere- sokkalgyeng€bbek

71


TITOM{IOSER6(T

voltak, viszont sokkal viddmabb,6l6nkebb,t6rsasdgkedvel6bb l€tt. Majdnemitt h€tigiartottez a peri6dusa, majdismdtegy igenhosszri alvi-skdvetkezett,6s djra a r6gi 6nj6ben6bredtfel, egyiiltal6nnememl6kezveafra,hogy mi t6rt6ntvele az elmrjlt id6szakban.Ezut6nn6hdny 6venkereszttildlt igy, hogya k6t 6llapotmeglehet6sen rcndszerteleniil vdltakozott.A m6sodikszem6lyis6ge egyre szildrdabb,gazdagabb€s 6rtelmesebb lett, v€giil 36 6veskor6ra6lland6sult. RobertGrearestorteneti6ftekint€sdben[26] olyan esetis szerepel, ahol egy Schitrgelnevii n6metf6rfinak k€t mark6nsanelktildnithet6 6llapotavolt. Az egyikbennormi{lis,j6akaratiemberkdnt 6lt, s nem eml€kezettm6sik, btnijz6 hajlamf dnj6re,a biinijz6 szem6lyis6g ^zonban egyar6nt eml6kezettmindk6t 6let6re. (Az agymodellek6l gondolkodvav6laszolnikell arra a k6rd6sre,hogy a. eeyik szemAlyisig mi6rt tud hozzdflrni az agyban mindeniitt egyenletesenelosztott informdci6hoz,a m{sik szem€lyis€gpedig mi6ft nem?) Az orvosiszakirodalomban tdbbsz6zhasonl6esetgyiilt meriiszsze,6s val6szinii,hogyennelldnyegesen tiibb fordultel6, csakazok nem keriiltek az orvosokliit6kdr€be,igy nem ismertettekfoly6iratokban. Termdszetesen kor6bbanazt a lehetds6getis sz6mitasbavett€k, hogyezeka megfigyel6sek t6vesdiagn6zison alapulnak.Korunkban azonbanm6r elfogadottaz a v6lem6ny,hogy a jelens6gl6tezd,val6srigos,hiszenj6zanesszelsenkisemvallata az elhpottalegyiittjfu6 fizikai fijdalmakat, lelki zirzavart, semmisem indokolja e rendkjviil terhesallapot,,megj6tszdsdt". Misr6sztaz ilyen esetekkiilijnbdz6orszdgokban 6s id6ben,egym6st6lfiiggetleniiljelentekmeg. Sokszor fgy diagnosztizSltdk 6ket,hogya leir6 orvosnem is hallottm6shasonl6esetrdl. A legtdbbszitr,,csak"k6t szem6lyis€galakulki a betegekben, azonban tttbbszemdlyis6giibetegeketis nem egyszerdokumentdltak.P6lddul Ckistine Beauchampnak hdromalapvet6szemelyis6ge volt, Emily Fichemekitt, egySybilleneviipdciensnek tizenhat,ChrisSizemore (Eva) pedig huszonk€tktilitnbdz6 szem€lyis6greesett sz6t. Az els6 ,.sz6tes6sek"gyermektorbanfordulnak el6, eltalabann€gy-hat€ves kor kitrijl, de a k6s6bbieksor6nmdg tovebbi sz€tes6sek kdverkezheF nek be. Az egyesszem6lyis6gek tdbbsztiris atalakulhatnak egymdsba.Olyanpecienstis leirtak,akin6lharminciitsziir rijrt6nrmega szem6lyis6gatalakulds. Nagyonelt&6 IQ-valis megfigyeltek titbbszem6lyis6giipdcienseker, p6lddulaz el6bbemlirettSybilletizenhatkulitnbijzd 6nj6nekmeglehet6sen magas,170-esIQ-ja volt, ugyanakkor egy amerikaindgerfdrfi mind az itt szem6lyis6genek intelligenciahdnyadosa igencsak alacsonynak bizonyult. 78


ACSOD,iIC AFURCSATdL

p6lddt-Rosenbaum 6s N€zziinkmostn6h6nykonk6t esedeirest, Weaweregy kett6sszemdlyis6gii n6. SarahK. sorsiitkdvettehartaldltik az mincnyolc€venkeresztiil[27]. Fiatalkoriiban(1941-ben) utciintamolyogva, s miut6nnememlekezett semmire,k6rh6zbasz6ln6ha litottdk.A kezel6ssordnvett6k6sze,hogy szemdlyis6gjegyei vdlik. de k6teljesenmegvdltoznak, hirtelenrendkiviil agresszivv6 s6bbezek€ a peri6dusokaegy6ltaldnnem eml6kszik.Ezekbenaz agressziv, rombol6peri6dusokban a Maudnevetadt6kneki az orvosok,hogymegkuldnbttztess6k egym6st6l a k6telt6r6szem6lyis6get. Maud a megv6ltozott ego vid6man,sz€les,nagJivii mozdulatokkalji4rt,mig Sarah- az eredeti6n - visszafogottan, szabrlyosan. Amig Sarah,lland6andepresszi6s volt, Maud vid6m6s oldott,b6r deprcsszi6ra, Az 6ngyilsdt ijngyilkossd$ahajlamosszemelyisdg. jelentett kossdg6s a hal6lsemmitse Maudsz6mdraSaraleg6sznap a szobdjdban volt 6s senkivelnembesz6ltmig Maudszeretett beszdlgetni 6s j6rk6lni a k6rhdzban. K6t p6r kiildnbdz6papucsukvolt 6s ^zokat sosemkevert€kiissze. Sarah nem haszn6ltkozmetikumokat,nem dohSnyzott,mig Maud nagyoner6sensminkeltemagrt, 6s sokatdohinyzott.Saralr IQ-ja 128 voh. mig Maud€csak43. Sarah6rz6kszeei normilisan miikiidtek,deMaudnakp6ldiul a b6r6rz6kel6se nagyongyengevolt. Maud nem6rtetfea fdjdalomfogalm6t,nemvolt lelkiismerete, nem tudtaa j6t a rosszt6lmegkiil6nbdztetni. Mindkdt szem6lyis6get nagyonkdnnyenlehetetthipnotiz6lni.Maudazonbannem6rz6kelteaz id6t, ez6rt6t nemtudtdkvisszavinnihipn6zissoriinaz id6ben,merr egyszeriien nem6rtette,hogymitjelent a milt, az idrj mril6sa.Maud sosemaludt,azt semtudta,mi az alvds.Csakfekiidt az 'gyban 6s ilyenkorvrltozott visszaSarahdllaporiba.A k6rhdzikezel€ssor6n Sarah 6llapotaromlott 6s nemsokdraegy harmadikszem6lyis€g megjelen6s6t 6szlelt€kaz o osok.Ez a peri6dusazonbanftivid ideig tartott.A k6rhizi kezel6sutdnkiengedt€k €s a Iiiny sikenelilleszkedettbe djb6l az 6letbe.A Sarahnevr.iszemdlyis6g6ben srabiliz6l6dott,bir n6henyalkalommal.igener6sstresszhelyzetben az 6tbille, n€shat6r6rakerllt. Az egyik,tal6nlegalaposabban tanulmAnyozotr esetr6ltd)ri8 €s tdrsaiszimoltakb€ [28].Egy huszonh6t 6vesn6gerfiatalember, bizonyosJonasszem€lyis6ge kdziil az egyikbena becstiletessdg domin6h, a miisikbana szerelmes, a harmadikban a harcos,a negyedikben a b€k6ltet6. Jonasakkor keriilt el6szdr k6rhaba, amikor er6s fejfdjdsr6l 6sen dkezetkiesesek6l panaszkodott. Mivel nernrdghagytael a feles6ge,fgy gondolt6k,hogy ez a sfiesszokoztaaz arm6zi6t. (Ndheny

79


mof,zATostf,of,l

h6ttel koribban kdsseltdmadtameg feles6g6t,aki elmenekiilt tdle a kislenyukkal egyiltt.) probldmdi.1964-ben, Jonasnak m6rkor6bbanis voltakmagatartdsi amikorkatonakent N6metonzigbanszolgdlt,megtudta,hogyegyj6 bar6tj6tmegiilt6k Viemamban.Ez annyira megrezE,hogy gdni^lajj le6ntdtt6s meggydjtott egy szem6tdombot. Egy 6v milva Vietnamba kiildt6k,s egy iitkitzetsordnaz dlland6goly6z6por, az 6gdbokok, a fdldrezuhan6embercklatvenyaolyanm6rt6kben soklolta,hogydrjijngenikezdett,dsszevissza tudtiikt6rsaimegtiizelt6scsaknehezen fdkezni.EzuUnelbocsdtottdL a hadseregb6l. K6s6bba karecsonyitinnepekalkalmdvala biitttnben 6bredtlijl, alol meglept6sdreazzal v{dol6k, hogy verekedâ&#x201A;Źsbe keveredett.Nâ&#x201A;Źhdny6vvel k6s6bba rend6rs6gaz&t fogta el, mert egy f6rfit a foly6ba v6gakartfojtani. A csirejebanmir meglev<ikiiltinbiizd szem6lyis6gek legesenakkor esteksz6t,amikor Jonasmegsejtette,hogy fj bar6tn6je hiitlen hozz6.Jonasteljesenbeszamithatatlan allapotbakeriilt, 6rjdngdtt,tdn, alzott. Val6szinlileg akkoresettszetv6glegesen a szemelyis6ge.Az6taszemdlyis6gei kiildn 6letet6lnek,6sJonasnemtud r6luk. A klinikai pszichol6giai vizsgdlatoksor6na kijvetkez6szem6lyis6giegyeketlehetettmeg6llapitani: "/or,4.r:az els6dlegesszem6lyis6g,mindenf6lekezel6sellen6reazt dllitja,hogynemtud a t6bbi szem6lyisdgr6l 6s azokviseltdolgair6l. Mag6tf6l6nk,visszahrjzrid6, 6rz6keny,udvaias,passziv6s konvenciondlisemberk6nt ismeri.Ijedtnek6s n6hazavannaklatszik.Neh6z valamibenis vdlaszrabimi, titbbnyireeltaliinossdgokkal, kiizhelyekkel vdlaszol,drzelmilegis meglehetiisen sekelyes. Sa mt. tal6na legokosabb, 6s 6 ismerilegiobbanJonast,a kdzponti szem6lyisdg6t. A tijbbi szemâ&#x201A;Źlyis6ggel elient6tben 6 egyszene is tud l6tezniJonasszal, de 6t is vehetiteljesena szercp6t. Mi6taJonas tiibb szem6lyis6$eesettsz6t,az6tanapjebantiibbsziir is megjelenik ez az 6lla.pota,s6t, amig Jonasegy h6tig biifi6nben volt, tetesen atvetteaz ininyit6st.Akkor szokottmegjelenni, amikorJonasdsszeiitkozdsbekeriil a tdrvdnnyel, 6s segitsegre van sziiksdge. Ebbenaz dllapodbanteljesenintellekudlisnal,mcion6lisnak irja le magdt.Az a dolga,hogy ttirv6nyeseszkdziikkelkeveredjenki a probldmdkb6l. Semmilyendrzelmijegyetnemmutat,6s mindenprobl6mrrtiszra6rveldssel,logikival kivdn megoldani.Val6szinijlegl6rezdse annakaz esetneka k6vetkezm6nye, amikorJonashat6vesen szemtanrija volr annak,hogy anyja veszeked6s kiizben megszlfutaf6rj6t, Jolrasmostohaapjdt.Emiatta mostohaapa k6rhizba,anyjabiirtijnbekerult.Az eljelent s6 alkalommal,amikora sziileihazat6rtek, JonasSammyk6nt 80


A|URCSIT6I, ACSODIG

meg 6s higgadtankiokatta tjket, mondviin,hogy felelittleniil €s ostobdnviselkedtek, merta gyermekek el6ttverekedtek. King-Youngiez a szen6lyis6g csakk6zvetettm6dontud a tiibbirdl, €s Jonasr6lis csakkeveset.Jonassz6tes6se 6ta minddssze tal6n tizszerjelent meg.A szerepetakkor veszidt Jonast6l,ha szexu6lis kapcsolatba l6p. Ugy irja le mag6t,hogy szeretiaz 6lvezeteket 6s imedjdka n6k.A vildggalharm6nidban 616ember,aki nemszereti,ha valaki nemet mond neki. A besz6lget6sek sorenilyen 6llaporban gyalxanmosolyog,6s bizonyosmelegs6g€s vonzalom6radbeliile, amelyeta n6k jelenl6tecsakfokoz.King-Youngszerintez a szem6lyis6gvones akkorbukkantfel benne,amikorJonashat-vagyh€t6ves volt. EkkoribanJonastanyja linyruhekbanj6ratta, s ez nagyonmegzavafia 5t. Ez fokoz6dott,mikor az iskol6bannem tudta megktldnbdztetni a k€peken,hogy melyik a fii 6s melyik a ldny. Eklor ldpett el6 King-Young, 6s Jonastaz6tais segiti szexuilis Ugyekben. Usofa Abdullah: ebhena szemelyis6gben is csakkdzvetettm6don ismeriJonast.A sz6tesds 6ta csak n6h6nyszor, ndhAny6r,ra jelent meg.Az a feladata, hogymegvddje Jonast.Ha Jonasfizikai veszdlybe keriil, akkor azonnalatvesziaz iriinyitiisr, de azonnaleltiinik, amint a vesz6lyelmflik. Usoffahideg,ingerl6keny, kem6ny.Mindenfajtafenyegetdsreagresszivanreagdl, fizikailag er6s, fdjdalmat nem 6rez. Eldsziirkilenc-vagytiz6veskordbanjelentmeg,amikoraz iskol6b6l hazafeldmenetfeh6r fidk egy csoponja a j6t6k kedv66rtmeg aka.ta vemi. Jonasnagyonmegijedt,att6l f61r,hogy agyonverik.Ekkor etvesztetteeszm6let6t, de megjelentUsoff4 aki olyan kegyetleniil6s elszentan harcolt,hogya feh6rfifk kijziil csaknem megiilrn6h6nyat. A vizsgelabksor6nhipn6zissegits6gevel lehetetta szem6lyis6geketegymiisba6tv{ltani. Az EEG-Bitrb6kkdzr ldthar6elr6r6seken6s a szem6lyis€gjegyek elr€r6sein tril rijbbfdlefiziol6giaikiiliinbs6get is t^l6ltak. \agyis a kiildnbihd szemllyisigekhezeb6rdf.iol/jgiai je gek A pszichol6gusok v6lemdnye iltaldbanmegegyezik abban,hogya tdbbszemdlyiisdget az tinhipn6zissz6ls6s6ges eser6nek kell rekintenj. Akkor alakulki, ha valakisajdrszem6lyis€ge el6l menekul.Ezt a folyamatotel6gj6ftiikitzi ^z EugeneBliss6ltalv6gzetrkutat6s[29]. Bliss eg6szenvdletleniilkeriilt a vizsg6latsorozatba. 1978-bana k6rhdzf6n6v6regyanit fogon,hogyegyikbeoszrottja rirokbankdbit6szerrelinjekci6zzamagdt.A fdn6v6rbehivatta a szobi|Abaezt a n6vefi 6s megk6rte,hogy hizza fitl a ruh6r a karj6n, mert meg akarja ndzni.vannak-emjta sairesnyomok. Ekkor a n6v& szembetiin6 v6lbzAsonmentat.Arckifejez6se. han&ia,viselked6se egyar6ntmegv6l-

81


EROI(? TITOX?r{IOS

tozott.6sazt ellitotta.hogynevenem Luis, hanemJane.A fdn6v€r Blisst,hogyvizsgiiljamega n6v6rt ekkork6rtemega pszichol6gus m6gtoEz a v€letlenkeltertefdl Blissfigyelm6t,s a k6s6bbiekben n6k voltak.A vizs hasonl6eselettal6lt- mindannyian vdbbitizenn6gy mindigolyarkorkajg6latoksordnkideriilt.hogya szem6tyisdghasadds tolerdlelviselhetetlen, valamilyen vetkezett be.amikora n6k €let6ben ritk6bban esemdny tdrt6ni.(A statisztikikszerintf6rfiakkdzdtt hatatlan Csaka p6ldakedv66rtn€zzijnkndh6nyeserel; fordulel6ez ajelens6g.) koriibansilyos traumit okopiiciensnek n6gy6ves nevii Egy Sally tizencim6nviz alenyomla.Osszesen zott,anikor anyjafegyelmez6s ebb6lkett6f6rfi volt Az fejlesztett ki mag6ban, nyolcszem6lyisdget kdvett6k ijt. hat h6t, kilenc,tiijabb tdr6sek els6szem6lyis6gtdr6st tizenhat 6veskoreban. tizenn6gy ds zenegy,tizenk6t.tizenh6rom, n6gy6ves korbanfordultel6 az ugyancsak A Sueneviip6ciensn6l amikorhinelenharagfapjanagyonmegverte els6szem6lyis6gtitres, 6ppenaz6rtalakultki, hogy fdlviditsa6I Kiivetkez6szemdlyis6ge harminckijldnbijz6szem6lyisigebomlott Blissszeint Snecjsszesen sz6t,ebboldt f6rfi volt. Az tij szemdlyrDebbytn6gy6veskor6banegy f6rfi molesztdlta. probl6mdit jutott kezelkisl6ny szexu6lis feladat. hogy a az a s6gnek je- A k6s6bbieksor6nDebbym6gtizenhatszem6lyis6gre esettsz6t, ebb6legyvolt f6fi. ugyancsak dt6veskorA kiivetkez6kisliinyszem6lyis6gsz6tes6se vdltotta ki. Uj szehalala testvdrdnek ban kezd6d6tt,s val6szfniileg lett- Egy f6rfi 6s mdlyisdgefiv6re helyettt6rsa,baritja.v6delmez6je esettsz6tijt n6i szem6lyis6ge sziilet6s6tdl fogva belegvolt a l6ba. A Linda nevri p6ciensnek m€ghogy kivegy€k a mandul6j6t, Amikor egyszerk6rhdzbavitt6k, levr4gidk a l6bet.Az tlj szem€ijedt,mertatt6lf6lt,hogya k6rhdzban ha sirt. lyis6gneksimiakellett6rte,mertmindigmegvert6k. eddigiekben a rossz folytarhatndnk. Az A p6lddksorerhosszasan jellemvon6s van: bdndsm6d6s az ijedts€gmellett m6g egy kdziis mindegyikldnytmeger6szakoltdk. fesziilts6geket, sokldratdsokat Vannaktehiit,akik a probl6m6kat. dgy v6dikki, hogyamikortd$ra vansziiks6giik kisgyermekkorukban - mintegyvar6zsiit6sre - ,,etalakulnak". Ezt a valtoz6stazonbantu6s datkies6s Ks6ri.A kellemetlen 6lm6nyekigy biztosanelfelejt6dnek p6ciens mir nem diih6s kapcsol6dnak. Sa tijbbd a m6sikszem6lyhez Ez anyjdra,nem gyflbli €s nem eml6kszika szdmyiib6n6sm6dra. miir az aitereg6feladata,nemaz 6v6.Ez az alapvet6motivilci6a 10v6bbiszem6lyisdgek keletkez€sdndl.

82


AFURCSATOI, A CSOD,{IC

A szem6lyis6gek n6henyesetbenminddsszeegyszerjelennek meg,majd6szrevehetetlen. litensdllapotbakeriilnek,de a tudatalattibanis illand6anbefolyiisolhatj6k a szem6lycselekv€s6t. Olyanesetis el6fordult,amikoraz ij szemdlyisdB egytel.jes6vredtvetteaz irdnyi t6st,6serreaz6nrea pdciensegydltaldn nememl6kez€tt. Bliss szerint.ha t6bb minl k6t szem6lyis6g vanjelen egy emberben,akkor valamif6lehierarchia€s szervezetts6g is kialakulkiiztijk. ami kihatana.hogymelyikszem6lyis6g mikorjelenj6kmeg6s mikor pihenjen.A sz6thasadt szemElyis6gek dsszess€g6ben sokkaltdbb betegs€ggelkiizdenek,mint az azonoskoni. de norm6tis,egeszsdges ember€k.Szdmoskiilijnbdz6pszich6sbetegsdget €szlelteka vizsgrilalok soran,mig az eg6szs6gesekb6l kialakitottkontroll-csoportban j elentkezlek. ezeka tiinetekcsakminimdlis6rt6kben Az agy mrikdddse szempontj6b6l ezekaz esetekazdn is 6rdekesek, mert az egy6nis6gkialakuldsdnak eg6szenLij m6dj6tmutatj6k meg.Felhivjaa figyelmetana is. hogyegyadottegy'nis6gmagahatdrozzameq,hogyaz agybanmilyenmem6riar6szek tartoznakhozz6. A tovribbitudom6nyos kutatdsoksz6miiraolyanfontoskdrd€seket is vizsgdlnikell, hogymi6rt lehetaz egyikeg6nakmagasIQ-ja, mig a m6siknakalacsony? Vajonmi korletozzailyenkoraz egy6nis6get, hijetsz6dnak szenezeka folyamatokugyanazon az agyonbeliil le. De egyel6rea k6miai,elektromos6s neuronhel6zati modelleknemtudnal erekrea kdrd6sekre lrelegirdviilaszladni.

(oZErEBEN AHAr-fu N6hdny6vvel ezel6ttmeglehet6sen nagy feltrin6stkehettekazok a besziimol6k, melyeketa klinikaihaldlb6lvisszat6rt emberektapasztalataib6l,visszaeml6kezdseib6l, benyom6saib6l ailitottak6ssze.Ennek a j€lens6gnek, a haliilkitzelitapasztalatoknak a megismer6se, a vita v€gigkaivet6se tdbbszempontb6l is hasznos 6s 6rdekes. A kezderi6rdektelensdget viharosvit6k kiivett6k,majd a kurar6khiggadrabb, lejutoftak. csillapodott iilliisponrra Az els6 kutat6,aki a hal6lkbzeli6lm€nyek,benyomdsok cisszegyrijtds€telkezdte,val6szinllegA. Heim,s\6jci alpinisravolr [30].A geol6gusHeim hegym6sziskiizbenlezuhantegy szikldr6l6s aktori 6lmdnyeik6sztett6k arra,hogy utdnandzzen, mdsokhasonl6helyzeG ben 6t6lt6k-eazokataz 6lm€nyeker, melyeket<i.Tiibb mint harminc ilyen eseretgyiijr6fiessze.A besz6lget6sekb6l kideri|t, hogyaz emberekzuhaniiskajzbenugyanfgy6rezr6ka hal6lkdzels6g6r, megszabadultakf6lelmeikt6l,gondolaraik jelentekmeg6s szokarlanut 6lesen

83


nTo(zAlosrR6lV szokatlanulgyorsankovett6kegymest.Eletiik szintelepergettel6ttiik Heim pusztin iisszegyiijtdtteezeketaz 6lm6nyeket,de meg nem vont le bel6llk semmifdlekdvetkeztetdst. Munkdja nyom6n O. Ptister [3ll n6met pszichol6gusaz elsd vjldghdborfban gyrijtdti hasonl6 6lm6nyekkel. beszdmol6kkalegyiilt ezeketa benyomdsokata stresszhat6s6naktulajdonitotta,6s igy gondolta, hogy a haliiltudatelnyomes6raszolgilnak. A modern vizsg6latokat val6szinrilcg R. G. Drusch 6s D. R. Kornfeld kezdre rr.eg 1321, akik szivinlarktusosbetegekkelbesz6lgettek.Kiiziiluk htman keriiltek olyan iiliapotba. mel)'et nem tudtak a szokisos kiiriilm6nyekkel azonositani.mintha Fdlddn. s6t 6letenkiviili 6lmdnyeikle$ek volna. Do6sonl33l hrjszolyan betegetk6rdezettmeg, akiket klinikai haldl dltapotilb6lhoztak visszaszivinfarktusutdn. de kiiziiliik csnk egy em(fdlddntdinak, miisviligbelinek) neveT-l6kezettlranszcendentdlisnak het66lmdnyeke.Ro.ren[34] a k6rddstmdsoldalr6l kajzelitve,h6t olyan emben talel!. akik a San Francisc6-idbiil hidjdr6l ugrottaka tengerbe, de lil6lt6k az es6st.Mind a hetenigy ireztdk az ugr6salau. minthavamenn6nekkeresztiil,megmagyar6zhatadalamil)'enlelki rijjdsziilet€sen nul nagy cs6nd 6s nyugalom vette 6ket kajriil. Kijldnleges€lm6nyeik voltak.de egyikiik sen eml6kezeltarra,hogy 6letelepergettvolna el6t_ te- Rosen v6lem6nyeszerint ezek a til6lok egydltaldnnem akarial(a haliilDakellen6llni6s ez€n nem pergettle el6ttiik az 6letiik. Rq, ond ll4ood)-kiiny\e [35]. ami a sz€leEkkoribanjelent nmeB sebbolvas6kdzonsdg el6tt is ismertebbetette a kdrd6st.Moody ezeket az 6lm6nyeketa kdvetkezdk€ppenfoglalia iissze: ,,4 haldokhiskora. enber elar a fiiikai neeri.k6dtatds tetdJbkiru, hallja, hag! o^'osa negdllapitja a haltil bedllt(it. El6s?.drvalami kell?me en.ait ke.d el hallani, yalani er6s csenglst, vagr.inrmigAsL 6s igy irzi. hogy nagy sebesslggelhalad dt egy hasszi, sd6t alagiton. Ezutdnhirtelen azt ves.i As.re, hog) lizikai testib6l kitlp, de mig testdnek kdzvetlen kbzeLlben marad. Nl:i, hogv igyeke.nek fe Ltdmas:rani, ds kirzben 6 naga erdsen negrendi.ilt dllapotban |an. Eg id6 niltdn a.onban ke..di ne7.\.okni e.t a. j, furcsa dllapotot, felismeri, ho$ mle min dig|a teste, de e.. naglon is mds tertnAszetll As m^ er4kkel rendelkezik,mint az a test,amehet elhagJox. Hamarosan mds dolgok kezd6dnek.Megpillantja mdr rdgen meghab szeretteit. banitait. najd megjelcnik el6tte eg szeretetet,tnelegstget druszt6 szellem, e$ fAnyalak. Ez a tiineniny szavak nllkiil felsz6Iitja arra, hogt adjon szdmot 4letdrdl, ls seelti is ebben a..aL hogj mintegt visszajdtsszaeLAte Akftnek f6bb mozzanataiL EgJ biaonyos pontruil nintha wlani$en hatdrhoz, wgy soronp6hoz 6rkezne,amely

u


AFI,RGSiTOL AcsODfuO

jelzi. ht igy lp nyilvdnaJbldi 6let is a tilvildg kdzdnivdlaszt6vonalat .i, hogt risszakell t6mie afdui 6ktbe, haldLitak idejemlg nemarke.ett el. Ennil a ponhAl eltendll,nert iddig nir megbanitko.ottj?lenlegi dllapotdval As nen klvdn viss.atirni a Fdldrc. Lelkit eli;nti az or(in\ a saere@Asa b4kesslgm&ximdlisfoka. Mindeaekellena-ewla' haglanisnllt eqyesiila lelkeafzikai tesftvl,ls risszatir-" Moody kdnyvemeglehet6sen nagyvihan kavart.Sokanfgy 6rtelmezt6k,mint a halilon tili 6lerbizonyit6kdt. Moodyazonbanpontovolt annak,hogykdnyve.beszimol{ii,esetleirdsai sanrudatiiban nem tudomdnyosigdnnyelkdsziiltek.Semmik6ppen nem iillilotta, hogy kdnyvebizonyitaa hal,ilutrini6le1l6t6l.nemvillalkozouolyankonzekvencirklevon6s6ra. melyeketnemtudottmegbizhat6an bizonyitani. Hangsflyoztaazonban, hogya k6rd6sorvosi,filoz6fiaiszempontb6l egyarintfigyelmetdrdemel. Moody szerintnemcsakaz orvosszdmfta6rdekesegy ilyen vizsgilat (hilzenaz odosnakegyardntkell foglalkozniaa haldokl6f6lel segftenie kell a betegnek), meivel€s renfnyeivelis, 6sterm€szetesen pszichol6gusnak pszichiiiternek de a ds is, hiszenaz 6rzelmiprobl6van szukmak kezel6sekor megbizha!6 tapasztalalokra, m6dszerekre s6giik.Tudniukkell. hogymilyen az embergondolkodesa.6s azt is. hogyvajoni6tezher e a testt6lelszakitott tudat.Ha ennekldt6velnem a gy6gyszerekhez. az elektromos sz6mol,akkor a pszichoterdpia mrjt6tekiezfordul.De ha a tudatsasokker6pithoz.az agyseb6szeti jdtosm6donl6tezika tett6lfiiggetleniilis, akkora tudalzavarok keze \enni. le.eretelje.en ij modszerelel Lelligenybe Moody tanulmdnyautdn megsokszoroz6dtak a haldlk6zeli6lpro 6s kontm m€nnyelfoglalkoz6vizsgilatok.Eg6szensz6ls6s6ges ndzetekis elhangzottak. Burch [37] peld4ulmdr 1968-banv6gzettegy vizsgdlatsorozatot, aiol arravolt kvdncsi.hogya klinikaihaldldllapotautdnmilyeneml6 kei vannakaz infarktusb6lfel6pijltbetegeknek. A legtdbbbetegazl mondta,hogyaz infarhuskezdetekor kellemes6rz6sevolt.minthab6k€salvdskezd6dne. Nemf6ltek6s nemvoltakizgatottak. Teljesen6ntudatlanok voltak,egydltalinnemrudt6k,hogymi tatn6nik k6riiliittik. S. Vaisrub1971-ben reflektr:ih el're a cikkre. V6lem6nye szeJ38l rint mdr 1968-ban ki kellettvolnaderiilnie,hogyaz ilyen leir6soktil Vaisrubep6smegjegyz€sei szdpekahhoz,hogyigirzaklegyenekszerint fin!6ziadLisabb leiriisralett volnaszlksdg.(Mirmint hogy hihet6bb legyenaz 6llitds. a besz6mol6),,Es vat6ban,jdttek kdny|ek. cikkek. televizitjs riportok stb. Eaek AlmAryan,-agamind egy kaptaflira hizhaai: a lilek elvdlasaa testt6l; a nib.fontos eseminyeine k felidA-

85


[ROK? TITOI(ZATOS

.Ase; dtlnladds eg) sbtit dagiton; bdritokkal is s.entekkelval6 tb Idtkoztis 6s a ,.4ki6 fAny negjelenlse. E. d kdp nem istneretlen azaknak, akik ldrtdk a tilfilASr6l kisziilt hoLltvoodi filtneket AniLkiil, hog,-o tanik s:.avahiheti;slgltk6tslebevonndnk,neg kell kirtkiiele.' ni ntintlen egyeskisi etet, ha e..eketa meslket tudoman\"osbi.on|i' ftkklnt pr.jbAnAnk alkalnla:ni a t lvildSi lit bi.otl:-itdsdnt. I (P4|dtiul Az enberi bes:rinol6k tiltaltinos nesbl.hatatLatsli1dn benirotnti' uf6, yti, Loch Ness-is.drn\') o. ijruAles.tett betegekadott nen fbltdtnatljs. sai nen kapcsol6dnak a haldlho.. A. ijmtles.tis jogilag n?tn rattak halottok. setn sen biol6giailag, E.ek a betegek nd' k niikii.l4kiPes B(ir s.iviik egr-kAt pen:re negdllhatott. dc ugr rallt. Semni tennAs.efiiltttti ,tircs abban. hog)-tilotnsz.erivizi6ik voL tak. anit a tudatuk vissz.atAt a narrnrilis ,niikddisbe. Bdr Lelketlen dololnak lLits.ik ep dlom leromboldsa,hogy milli6kat meglbss:unk eg.r rijuk vir6 jobb viltig renAwAiiL de ha meghagynltnk ciket ebben a hiben anelynek ellentmonda., hogr mdsok,akiket iraAles.tet tek, sokkal si;titebb, rosszabb4ltnln'-ekkeLtArrckrissza a. ugyatlt' A kritikus hangnem,amelynek Vaisrub csak egyik kdpviseldje. nem alaptalan.A tudomdnyosirodalomban a r6szletesesetleirdsok szdma nem til sok. Az 1970es 6vek vâ&#x201A;Źgdig csak mintegy tizen6l ilyen esetleir6svolt ismert. a tdbbi besziimol6inkebb csak 6n6lelrajz jellegii volt. orvosi leleteknem edsitettek meg. Kijldn probl6m6tjelentenekazok a 6nyez6k. amelyekbefolydsolhatj6k ezeket a beszdmol6kat6s elt6r6 eredmdnyekrevezethetnek. Nem vizsg6lt6k mindig kell6en. hogy milyen halSssalvan az eredm6nyekrep6ldiul az djra6lesztettbetegekkulturiilis. tdrsadalmi.etnikai. vall6si hdttere.Az, hogy azonosdoigokatjegyezmeg egy-egybeazt mutatja, hogy a jel6gs6gazonosm6don teg, nem sziiks6gszefuen jdtsz6dik le, hanern elk6pzelhet6,hogy egy lilsdSosan lelkes adatgyiijt6 akaratlanulbefolydsolja az embereket.M6s esetbenviszont egy szkeptikus adatgyiijt6 ngy befoly6solhaljaa pdcienseket,hogy azok megta(jek maguknakbenyomiisaikatHa k6rd6iveketosztanaksz6r azonosk6nerembenfekv6 betegeknek, akkor esetlegegyeztetett,torz informici6kat adhatnaka megk6rdezettek.A r6szletesorvosi diagn6zis6s dllapodeir6saz6rtfbntos.mert abb6l ismerhetjiikmeg a folyamatotesetlegbefoly6sol6param6terekel. P6ldiiul,ha szivinfarkus soriinazonos6llapotbanlev6 belegekimak le hasonl66lm6nyeket.akkor fontos lenne tudni a szivle6lldsiperi6dus De hosszit,merl elk6pzelhet6,hogy ez is befoly6soljaaz esem6nyeket. m6g azonosleellrsi id6tartamesel6nis fontos ienneludni, hogy milyen

86


A fURCS,{T6L A CSOD,iIG

az adott betegeknek p6lddulaz emi6kez6rehetsdge. Ilyen apr6l6kos. r€szletes gyiijt6s6t leirdsazonban soklelritbbadar ig6nyli.min! amitaz dtlagosorvosiklinikajjelent6sekben meglehettalaini. Az 6let esemdnyeinek visszaperger6se p6lddulaz eddigpublik6lr tanulmiinyokban knl6nbdz6gyakorisdggal fordul el6. Heim ranulmdny6ban[30] ez szintemindenegyesesetbenel6fordultzuhanas kozben. Nr]€J ds Klerl tanulm6nydban csak447. a J39l a r6sztvevdknek irt le ilyen 6lm6nyt,azok,akik hal6losveszedelemben forograk.De azokniil.akik nemhitt6k,hogy megfognakhalni,csak l27o-nrlzajloff le ez az esem6ny. A mdremlitettRosenranulmr4ny6ban 1341,ahol a hidr6l lezuhan6cingyilkosokat vizsgiiltik,egyetlenegy alkalommal semzajlottle ez a visszaperget6s. talenmertnemhirtelen6s nemv6ratlanultdrt6ntazes€s. jellegzetessdg, M6sik visszat6r6 hogya hal6lkitzeldben n6hiinyan a mrtuelhuny.bar6tokkal, ismer6sdkkel Elk6pzelhet6, .,tal6lkoznak". hogya halilf6lelemcsijkkent6sdt szolg6ljaa szdmukra kedvesszem6lyekkelval6 talalkozds megiddzdse. Tudunkazonbanolyanesetek6l is, amikoraz illet6 olyanszem6lyekkel .,tal6lkozott", akiknekhalald16lakkorm6gnemtudott[40]. Mindenesefea beszemol6k 6s a ktiriiliittiikkeletkezett vita rdirdnyitottaa figyelmetafia, hogysoklcl tdbbr6szletre, adarravan sziiks6g,6sfontoslennea szakemberek 6lm6nyeinek megismer6se is. Erre egyv€letlenadoltlehetosdget. ime, azezzelkapcsolatos vita. ErnstRodin1411,Eya,korl6 orvosegyrdntgenvizsgiilat sordnmegtudta,hogytiidej€benegy olyanfoltot fedeztekfel, ami a r<intgenorvos v6lem6nye szerintakiir Sttefeles is lehet.Rodin,mivel a diagn6zisbannemkdtelkedett, k6t lehet6s6g k6ziil viilasztharon: vagykidej6indulatri,s akkormeggydgyul, riil, hogya daganat vagypedig6l€te kitvetkez6ndhdnyh6napjiiban lassLikinhaldlv6r 16.Azzal fekiidt a miit6asztalra, hogy amennyiben a folt 6tt€teles r6knakbizonyul,ink6bbaz oper6l6asztalonszeretne maradni. A kiivetkez6,amirevisszaeml6kezett, valamifantasztikus boldogsegerz6s volt, s az a tudat,bogy 6tt6telesrekbanmeghalt,mostmdr szabad, mostm6rmindengycjnydrii, s azdletnekvdge.Tudta.hogyez nema hal6lkiizels€ge, hanemmagaa haldl.Eml6kezett, hogyfeles6ge ott illt k6rhdzi igya mellen.Egyerlendolgor rudotrmondani: ,,Hagyjatokmeghalni!"BAr kori{bbanriibbszcjris mritiirtdksporttal kapcsolatos s6riil6sei miatt6sez6rtaz altatrsnemvolt szokatlansz6mdra,de ez a benyomiissemmivel6sszenem hasonlithat6 €lm6ny maradteg6sz6let6ben, negyedszezad ut6nis €l6nkeneml6kezett 16.

87


TITOIZ TOS[R6K?

6lve- olyan Rodinszerintez az 6lmdny- orvositerminoi6gi6vai illizi6nak miniisithetti,ami ellendrizhetetlen 6rz6ki csal6d6snak, szubjektiv val6sdgottiikiiz. Elvileg tal6n lehetdseglenne EEG-giiraz egyesfriisokat, hogy6lomszemegkiiliinbdztetni b6ksegitsdg6vel i 6llapot,vagy az €berviselked6snekmegfelel6dllaPotellt-e el6. A haldllal kapcsolatos6lmdnyekmindenbizonnyalmegv6ltozotrtudatallapotokban zajlana],le. A hdl6ltiibbnlirenemgyorsan,nemegy pillanat alattjetsz6dikte, haneminkdbbfolyamat.Rodin szerintmindhalil eset6n- milyen esem€nyeksom vezeta egy, hogy - term6szetes mindig az agyoxig6nhi6nya. haldlhoz,a v6gs6kdziis mechanizmus A haldiosoxig6nhi6nyndlaz agybanlev6 neuronok,kiilttnbiiz6 hedegenerel6dnak. Ezalattaz oxig6nhi6nyos lyekeneltA6 sebess6ggel p6lddul a hipokampuszszakaszalatt ^z aqy neh'ny r€sz€ mint epileptikusaktivitdstmutat.Ezt azonbannem vehetjiik6szrea test 6s a szok6sos fejb6rEEG-velsemlehel rendezetlen izommozgrisdn, kellenebehelyezni, mi Az elekr6drkat a hipokampuszba kimutatni. jelek vel ezekaz elektromos nemterjednektov6bb.Ha ilyen ellapotk6sziil6ken m6gnehAnynapig61,akkora k€ban a betegl6legeztetd s6bbi boncolesndlkideriil, hogy az agy szerkezeteaddigram6r szetfolyamata. esett,6smegkezd6ddtr azdnem6szt6s elAz embercsak ut6lagk6pesfelfogni, hogy azt megel6z6en kdzvetleniilnem 6ljiik 6t. vesztetteeszm6letdt. Az eszm6letveszt€st val6banhalhaEz paradoxon,hiszensaj6tszubjektivdrz6keinkben nem6ljiik 6t, nem6rezziika teljes tatlanokvagyunk,merttudatosan tudatveszt6st. koraiszakaszaban kellemes6rz6sl6p fel, amiter6 Az oxig6nhi6ny kitikai 6r6k csiikken6se k6vetiugyan6shatalomtudatakis6r.Ezt a rigy,mint az rdlmokndl. igy a betega hamis6rzeteket is objektivigaza hallucinrici6k, ilhjzi6k sigk6nt6rzi.Az oxig6nhiinyel6rehaladtival folytat6dnak 6s er6sddnek mindaddig,amigbekiivetkezik a teljes6ntudatveszt€s. B616bertudatdllapotban tudjuk,hogymilyenez a folyamat, az oxig6nhi6nyban elvesztjiikrealitds6rz6ktinket 6s teljesigazsdgkdntfogadjukel az 6t61t6lm6nyeket. Ez feloldhatatlan dilemma. Rodinszerint,ha a v6gs6pszich6ziskellemes,akkora beteg,aki tudja, hogy haldoklik,val6szinUleg ilgy fogadjaezt az dlm€nysort, jdrna.Ha pedigkellemetlen minthaaz 6gben,a mennyben €s fdjdalmas,akkornyilvenval6an pokolk6nt€nelmezi.Semmilyenm6dszerrel nemtudjukel6remeghatdrozni. hogyagyunk6letiinkutols6pilianataibanaz 6gi szf6rdkba, vagy a bibliai feneketlenm6lys6gekbe taszit minket.Azt azonbantudjuk- p6lddulaz epilepszids betegekro-, hogy a rohamalattet6lt6lm6nyekerds€n hamainakvizsgdlat6b6l 88


A FTJRCSAIOL ACSODIIG

fiiggnek a betegel66let6tdl,el6zetesf6lelmeit6l, remdnyeitdl.A haldokl6 sajdtbirajak6nt,ugy6szek6nt,v6ddjekent€s tanfjak6nt 6li 6t az esem6nyeket. Onmagamondja ki az utols6 ft6letet magara.Mivel az egydnnem lesz teljes m6rt€kbena magaura, ez6rtaz utols6 it6let kimeneteleteljesenmegj6solhatatlan. Rodin cikk6t iit olyan orvos kommentdlta,akik magukis kutatnak a temeban.R. Moo6' vel€menye[42] szerint a leirt, ismetetett esem6nysor gyakan el6fordul, ktiliindsen azokndl a betegekn6l,akik szivinfarkuson esnekdt. Hangsdlyozza,hogy ebbena munkdban16nyegesm6dszertaniprobl6ma,hogy Rodin f6leg azokkala betegekkel besz6lgetett, akik val6bandt€ltekilyen 6lm6nyt,6s igy nem tudja megbecstilni,hogy ez az infarkusos betegekh6ny sz6zal6ketteszi ki. m6sorvosok V6lem6nyeszerintlejfeUebb 57, Iehet,ami megegy€zik v€lem6ny6vel.De az ijabb kutatAsok,melyeketMichael Sabom6s KennethRingve9zetta connecticutiegyetemen,azt mutatjiik,hogy ez az 6rt€kmeghaladhatja a oqa-otis. Fre.l Schoonrakar szivspecialista szerintpedig a betegektdbb mint 60Ea-a6li 6t e^ az ek(rcnyt.Ezt tizenkilenc 6vesgyakorlat6ra alapozta,mely alatt tdbb mint k€tezerirtsziizolyan beteggelbesz6lgetett. akik tril6lt€k az infarkust. Moody osztja Rodin k6tked6s6tabban, hogy ezt az 6lmenysort gyahan rigy ellitjdk be, mint a tilvil6gi 6let tudomdnyosbizonyitdkdt. V6lem6nyeszerintbdrki, aki azr 6llitia, hogy a haldlkdzeli6lmdnyek tudomrnyosanbizonyitj6ka dlvildgi 6let t6t6t,az nincstiszt6banazzal, (Megjegyzi, hogymit jelenta bizonyit6kvagybizonyitas. hogyorvosi tanulmdnyaim€gkezd6se el6tt, a filoz6fia 6s a logika professzoruvolt.) Moody szerinta k6rd6sfontossdga orvosiszempontb6l abbanrejlik, hogyaz 6lm6nysor mindenbizonnyala sziv6s a tiid6 fjradleszt6s6nekkdvetkezm6nye, 6s az etrdrdst egyretdbbszdrhaszn6lj6k. Tdbb betegelmondta,hogy miut6n6lm6nyeiketelmeselt6korvosailoak, - kiazokegyszeriien 6riiltnekb€lyegezt€k, vagy- ami mdgrosszabb nevettdk6ket. V6lemenyeszerintazok a beregek,akik dt6lrekezeker az dlmdnyeket,nem az6nmondtakel. minrhaorvosaikatijfajta vall6sosmozgalornnak akarniikmegnyemi-A betegekcsakazt szeretn6k, hogyelhiggy6ka veliik t6rt6nteket, s hogyezeknemkiv6teles6lm6nyek,el6fordulhatnak m6soklatis a haldlkitzeldben. Moody n6zeteszerintRodin iill6spontjaabbanknlitnbijzikaz 1ltalamegismenvelem6nyekt6l, hogyteljesenvisszaurasirja az iit6lr6lmdnyektranszcendens m^gyar4aateL Ez 'fthetii, ha valaki neurofiziol6giai,neurok6miai 6spszichol5giai magyardzaror keresaz 6lm6nyekre. De ugyancsak tiszteli6sbecsiiliazokv6lem6ny€t is, akik szerinta

89


EROK? IITOI(ZATO.S

Fontosnak tartjanegjegyezni, hal6lnemjelenti a tudatmegsziin€sdt. keszeinszszob6kban. nem elsol6titett hogya hal6lk6zeli6lm6nyekrc jelenl6t€ben. riil sor, hanemtdbbnyiremodernmrit6kben,orvosok Moodf ily str'mmi,zzacikk6t: ,,'gy gondolom.tlrto.unk alal bete' geinknek.hoTj segitiinknekikazonaz inon,ami egyslgesiti6ket,ls megZfletiveltikiletiikneke.t a lelkilegfontosesenAryJAL" Rodincikk€tM B. Sabotn1431,az atlantaiEmoryEgyetemiK6rMoody munkdjakeltettefeLSabom6rh6z orvosais kommentdlta. volt eredm6nyei!jllet6en.Herom 6s f61 de szkeplikus dekl6d€s6t, kik6rdezteazokata 6ven5t kutatottebbena t6mdban.m6dszercsen j6nak. Szimbavettea demogrdfiai akik a haliil kctzel6ben betegeket, dl16orvosileleteklelegyiitt. a rendelkez€sre adalokat 6s szociol6giai ami az eszm€lea olyan inform6ci6t, minden Igyekezettdsszegyrijteni Cikke megirSsaig107 vesztdsutSni 6lm6nyekkelvolt kapcsolatos. V6lem6ny€t erreaz anyagmalasikeriiltbeszdlgetnie. ilyen beaeggel pozta.melyb6lkcinyvetis irt [44]. Sabombetegeim6stipusi krizist6ltek6t. mint Rodindi.A fizikai vohak.Sabomszerinta hal6lkdzel6bendltaldbanm6r dntudatlanok jelent6senkiiiitnbdzika toxikuspszichalalkdzeli61m6ny6ltaleban h6zist6l.Sok betegugyanispontosanlefrtafizikai test6t6s kdmyezet6t,minthatiibb m6terrelebegettvolna sajettestefdl6lt (out of - testenKviili 61mdny). bodyexperience ,,Amikortisszehasonlltottuk a testenkiviili ilmlnyben leirt esemlnyeket6s a val6di hellzetet,JiSye' taldhunL Olyan nirglakat AsesemAnyeket lemremllnl hasonhisrigokat irtak le nlha, amilyeneketdjult d apotbannen lithattak Az ijruAleszt4sfd.isait is nlha pontosan leiftak egy ttivolabbi n6.6pontb6l. Elmondhatjuk,hogy ezeka testenktuiili 4bnAnyekj6l tnegkdaelitikaz objektiv wl4sdgot, ami egydbaldnnemigaz a toxikuspszichtizistorz " fantdziaklpeire. esetetis r€szletesen ismertet. Sabom[44] tdbb ilyen Lijra€lesztdsi A betegekmegfigyelt6k, hogyintrav6nas tiit szfmaka karjukba,majd az djradlesztds kdzbener6senlenyomj6ka mellkasukat, mikiizben6k feluldl szemlilik a jelenetet.Pontosanleirt6k,hogy milyen alaki, m6retii6s szintioxig6nmaszkot tettekr6juk,milyenmriszereket tohak bekocsin,s hogytestiikemilyenelektr6ddkat raktakfel. Sabommindenesetben ellendriztea leirtakat,s azokmegfeleltek a val6segnak. viszomhuszon6tolyanbeteget Egy ellen6rz6Ks6rletben k6rdezettmegaz djndlesztdsr6l, akik hasonl6betegs6geken €stekdt, de nemvolt testenkiviili €lmdnyiik.Erre az ellen6rz€sre az6rtkeriilt sor,hogykideriiljiin,vajona k6rhdzikezel6s6sesetlegfilm6lmdnyek hat6sAra kitaldlhatj&-ea betegek,mi is tiin6nikveliik az rijndleszt6s

90


AFURCSiTIiL ACSODiIC

alatt.A huszondtkontrollbetegb6lhuszonhiirom viillalkozotta k6pzeletbeliLijra6leszt6s leirdsrra,ktiztiliikhiszan l6nyegeshibdkatk6vettekel a besz6mol6ban. Sabomszerintez is arravall, hogya helyes leir6stad6,,,testiikbb6l kil6p6"betegekval6banl5tt6kis azt,ami(elmondtak.nemcsupdnfantezidltak. A ,,testijkb6l kil6pett"betegeknemmindigmaradnakabbana he lyis€gben,aholijra€leszt6siik zajlott.Tiibbenigy irt6k le benyomdsaikat,hogynagyonmesszir6l, m6terr6ln6zt6ka testiiket. dtven-szdz Ndhdnyan az djra6leszt6s, az dntudatlan id6szakalattnemmagukat6s az o osokat,.n62t6k".hanemliBabb kdmyezetiiket. Az egyik beteg p6lddulleirta,hogy bdrhovaellathatort,m6g leziirt helyisdgekbe is. Lid$aa parkoi6t,a mosoddban a siirg6s-forg6st 6s a nagykazi4nokat. majdmegn6zte a biifdtegy emelettelfeljebb.(N6hdnyh6naprnilva, amikorfelgy6gyult,megn6zte a blf6t, s az pontosan olyanvolt. ahogy azta test6b6lkil6oveldtta.) Erdekes6s taiin fontosis, hogy n€hilnybetegn6la felgy6gyul6s ut6nt6bbszcjr is el6fordulta testb6lval{i ,.kil6p6s"6rz6se,6lm€nye. Egy fiatal n6, akit aut6ijtiitt el. a baleselndl 6lte6t a testenkiviilis6g 6z6s6t, l6tta a kocsi ala$ heverolees€ttcip6j6t,majd azt, hogy a ment6sdkrerakjaktest6ta horddgyra. Agyr6zk6ddssal 6s egy v6rdmlennyelkezelt6k,de n6h6nyh6t alattfelgy6gyult.Ezutenviszontbdrmikor megtudtaa..kil6p6st"ismdtelni. ElTeel6szdrakkor kertilt sor, amikoregy alkalommalk6s6este otthonfurcsazajokathallott.Testdb6lkiemelkedve ellen6rizteaz iiszszesajt6t€s ablakot.Ezt k6s6bb,egym6siklak6sban is gyaloanmegtette,aholnagyonmagasakvoltakaz ablakok.Ezt az dllapototteljesen6beren.nappalis el6 tudtaiddzni az utc6nhaladt,mig a teste otthonvolt. A kdnyvek- amiketelolvasort- okkuk magyardzatokat adtak,pediga testb6lkil6p6sszerinteegy teljesenrermdszetes, h6F k6znapidolog-Ezt a ,,szok6sdt" csakakkorhagytaabba,mikor gyermeketv6 . mert att6l f6lt, hogy esedegnem tud valamiok miatt a test€be visszat6mi. Egy harminch&om6vesfdrfi. aki a viernamih6boajbansrjlyosan megsebesijlt, a csatat6ren 6ke 6t el6szdrezt az 6lm6nyt.K6s6bbm6g hriomszorfordult el6, mindenesetbenolyankor,amikornapokonAr aligaiudt.Els6alkalommal a kdzeliikben levdf6irra ..mentki". kiiver, te az ott halad6aut6kat.Mdsodikesetbena szomszdd lakesba..ment 6f', harmadszor lakdsrdn beliil maradt.Mint elmondta. nema fei6nkereszLll.hanemat egdszrestebol hnelenlepel k. . tigyis tdn vi."za. Vannak,akik i8y gondoljek,hogyezeketaz6lm6nyeker a betegek nem teljesiintudatlansdgban €ltdk meg.Ez azonban nem val6szinli,

91


mot.zATos m0{? mivel p6ldeula k6rhiti kez€l6solyanfinom r6szleteitis leirtik, me(sziv6stiid6)rijra6leszt6s lyeketkiizvetlentila kardiopulmon6ris el6tt bizonyos.Toalkalmaztakakkor,amikor a betegeszm€letveszt6se tartalv6bb6ezeka testenKviili 6lm6nyekolyanapr6ldkos leir6sokat maznak,amelyekegyrltalinnemhaso litanakaz elaltatot!.vagyf€lig 6ntudatlan szemdlyek k6sdbbivisszaeml6kez€seihez. N€h5nyhahlkdzeli€lm6nypedigmnsr6gi5k.dimenzi6kl6t6reutalMoodyegyikbesz6lget6partnerc a kdvetkez6 szavakkal mondjael ezta furcsa6rz6st:.Narnolyankc;nnyd elnondaniezta ben omrjst,mivela ribq. ani isneriilk, tuiromdinenzitjs.Anikor on voham,dllantLjan d. jdfi a Jejemben,hogt matematikairAnmindig a.t nondtdk. hogy csak hdrotn dimen j van, 6s in ternis.etesen efogadtarn e:t. Mosl tig\' gondolon, hog! ftyedtek.AhoyuZn eljutattsm,az agynAsik vildg. Anit fuAken, azt olyan saa\iakkll kellenernegmutatnom, anel,"ek hdrotn dimen.i6na[apulnak.Klptelen vagyokateljesl4ndnyt teirni." Ezeketa megfigyel6seket Sabomszerintobjekrivmddonnem lehel igazolni.Figyelemrem6lt6viszont,hogya ktil6nbijz6p6ciensekn€l meglep6konzisztencia mutatkozort. Amikor az esereker leir6 betegekt6rsadalmi szoci,ilishdfter6tvizsgiiltiik.nem taidltakkiilcjn6sebbsz6rdsta korra.iskoldzottsr:igra. munkiira,vall6sra.lak6teriiletre n6zve,6saz 6ln4ny nemfiiggdttaz esemdny el6idd26ok6t6l,hely6' ,r'iaz 6ira6leszt6s t6l. jd6tarram6l( m6dszerdt6l sem. A leiriisokkonziszrenciijanem egyezettRodin magyariizatiival. miszerinta prciensekel66ietehatirozn6meg az 6lm6nyminos6g6t. Sabomv6lem€nyeszerintJ43l nem helyti'l6 Rodin magyardzata az oxig6nhidnn)'al kapcsolatban sem.mert az iijul6s.a tlrdatkies6s nem dokumentilhat6 megbizhat6an a jelenlegitudom6nyos m6dszerekkel. igy az a hit, hogya hal6hreljesrudatkies6s el6zimeg,csup6nelm€ieri lehet6s6g 6snemIudomdnyos igazsdg. Objekiv, tudom6nyos kuratesnem mutaftaki, hogy a haldokl6s utols6fAzisaa feljestudatkies6s. S6t,tdbb olyanember.aki a halil k6zel6b6ljittt vissza.rdszletesen leirra.hogy mi rcirr6nrvele 6jul:isa ut6n6s az ijradlesztdsi kjs€rlerel6tr. Sabomv6lemdnye megviiltozoff a hal6lkitzeli6lm6nyekr6l kurar?isai k6zben.A Moodygyiijrem6nyeben ismerretelr 6lm6nyeker elejnre fenntart6ssal fogadta.as csakfokozalosan. tcjbb6vi kutat6-,gyrjji6munka,sokszoros sziirds6sellen6rz6s urin fogadtael ajelens6gl6t6t. Ezeka besz6mol6k szerinteana vxllanak.hogy mdgiscsak elk6pze! het6az agy6sa tudatelkiildniil6se, dualizmusa. Arra a k6rd6sre, hogya hal6lutienis meqmarad6 l6tekl6rezik-e, nemtud mristviilaszolni.csakamit AlbertEinstein:,,Bdrki.aki u tuot


A|L'RCSATOL ACSODNG

domdnnyal elnAly hen fogLalkozik, neggy6z6dlvt arnil, hagy az Untuer.umt.jniryeiben eEj fels6bblendii ly'\, ltte mutatko.ik meg, qkinekhatab a mellettelti)rpiil a mi ha&Imunk." RodjncikkehezN. Schnoper[451.a baltimore-iriikkulrtdsiprog' ram klinikai pszichi6triai szekci6jdnak vezet6jeis hozzrisz6lt. Schnaper Llgyiteltemeg,hogyaz dsszeshaldlkdzeli6lmdnyanekdotikus 6s az is maradmindaddig,amig a tudom6ny.a lechnikaoiyan szinke produk6lni-A haldl6inemfej16dik,hogyk€pesleszegzaktadatokat iapot6t mai tudisunkkal lehetetlenmegfelel6enelk6pzelni.ez6rt val olyanrir keletkezik.melyetazemberekbaboniikkal, fant6ziiikkal. ldsos6s k6lt6i keici6kkal tdltenekmeg. Ez6r1mindenkinekigaza van;sema haliil utdni6letbenhfv6k.semaz azt ellenz6knemhib6zhatnak.Az eg6szk6rd6s- v6lem6nye szednt- hasonlitaz abortDsz vagyaz eutan6zia k6d6sdhez. Mindkett6n6la \,6lem6nyek ink6bbhiaen.mint tudesonalapulnak. Schnaper szerinta vall6soskutatdkn6hatdrl6neleket mondanak el an6l. hogy egy egy szem6lykil6p a test6b6l,6stestefdldtt lehelive l6tjaaz ijra6leszt6s szakaszait. Taliiltakazonbanolyanesetet.amikor a p6ciensszint6nazt 6llitofta,hogy mindentldtot!,6s nagyonhrilds voll az 69yamellertell6 orvosnak,aki azonbanaz rijra6leszt6s ideje alatt6ppenkilencemelettellejjebbvolt az6piiletben. Schnaper 6stdrsaiis v6gezrek egy felm6rdst, Hatvannyolc mrltdten 6tesettbetegetkdrdeztekki. Kdziiliik negyvenhi4rom semmiresem eml€kezett:nyolc kezdetbenamndzirs\,olt. de kes6bbmdr vissza valamire;Iizenheten emldkezett mindenneh6zs6g ndlkiil tudtakemldkeketvisszahivni.Az ut6bbicsoportniilhdromf6leeml6kk6pjelenr meg:bdrt6n,bez6ns6g 6s hal6l6lmdnye.Hason16 dlmdnyeket mes6lr el tdbbmint szi olyanpeciens,akiketinfarktusutdntijra6leszteuek. Schnaperkifejti, hogy szerinteaz rjsszeslestenkivtili 6lm6ny megmagyardzhatd megvdltozotttudatdllaporokkal. MegByez6ddse, hogyaz id6sek,a f6radtak6sa valldsosak vdrj6k,hogyJdzuskarjaiba mehessenek. A tijbbi emberf6l a haldlval6sdg6t6l €s az aztmegel6z6 haldoHest6l. az ismeretlent6l 6s a pusztuldst6l. Ez ellendgy v6dekez nek. hogy hangoztatjAk a hal6l ur6ni€ier vai6sdg6r, s hogy a haljl nemmas,mint a l6t egymr4sik formrjabaval6dtmenet. Ian Stevenson a vitginiaiegyetemkutat6jais elmondtaa v€lem6 ny€tRodincjklGr6l[46]. Sze.intea hal6lk6zeli6lm€nynem pontos kifejezis,mert rz eserekjelent6srdsz6bensemmilyen6lm6nynem jelenikmeg.Ezekaz emberekgyaloanfgy hiszik,hogybepillanthattak a meghal6s folyamar6ba, 6s en6l megszijnra halelt6lval6 f6lelmiik-Az orvosokalaptalannak rafijitkezt az tlSspontot.Rdmutatnak,

93


TITOUATO.S ER6K?

meg a halelt,ezdrt hogy aki nem halt meg, az nem tapasztalhatta 6s nemvisz 6lm6nyegy 616szem6lybenyomdsa, mindentapasztal6s. ahhoz.hogymi vana halalut6n. kcjzelebb val6banbefoly6solja egyeten^zzal,hogyazoxig6nhi6ny Stevenson az agyhogy ilyen esetekben Megjegyziazonban. az agy mrik<ld6s6t. 6s g6tolt;mig a hal6lkijzelj5lm6nytleirok6ltaliimrikdd6skorlatozott tisztdkds rendKviil ban azt mondjak.hogy szellemilegkifejezetten rdsztvettek.a p6ciazok,akik a ment6sben 6berekvoltak.Ugyanakkor nemsokdra halott lesz. ensthalottnakhitt6k.vagy ligy v6ltâ&#x201A;Źk.hogy hasznemellenzi^zt.hogya toxikus,mdrgezettjelz6t EzdrtStevenson jelz6t mindenk6ppen hibii!de a pszichotikus n6ljiikerreaz 6llapotra, egy orvoseset6thozzafdl, aknek gyermekkoriinaktanja.P6ldakâ&#x201A;Źnt voltak(delirium).Fizikai6lkdpzelg6sei banegymagasli alkalmeval lapot6nak ron iisiivaltudatidllapotais hirtelenmagviltozott.Fdliilr6l szelleme kitisztult6sa defekve,gondolatai, litta itnmagdtaz 6gy6ban mutatj6k, hogymdg Ezek ^z 6lm6nyek azt liriumosdllapotmegszilnt. teljesmeg6rtdsdt6l. messze vagyunkazagy6sa tudatkapcsolatenak Stevensen egyet6rtazzal,hogya haldlkozeli6lm6nnyelkapcsolaeredmdnyeket. Szerinte tos6rdekl6d6s mindeddignemhozottjelent6s eset. is van D6hdny olyan. kell6en dokumentSlt azonbanmdr most itjrn nem iton, azM 6rz6kszervek amelyb6lkideriil,hogya szok6sos juthattakinform6ci6ka beteghez. Ismertetis egy ilyen esetet[46]. mit6tenesettiit, s a mrit6tutdnnemsokkalk6mdba Egyn6 epeh6lyag 6jra6leszesett.Az orvosklinikaihalaltellapitottmeg,s megpr6b6lta teni.Az esetaz 6tvenes6vekbentajndnt,amjkorm6gnemvoltakmodem ijra6leszt6sim6dszerek, igy az orvosfcilemeltea pdciensfels6 rdzk6d6tes16t, majd visszal6keaz rigyra.hogyezekt6laz ut6sekt61, sokt6lmagiihozt6rjen. Amint a pdcienskinyitottaszemeit,azt mondtaaz orvosnakr,,A:r gondohdk,hogy elveszttettek, ugje? " A nb ponlosanvisszaemldkezett, hogy amikor 6ntudatlannakgondoltiik.li4tta,hogy a nov6r 6s az orvos Arra is ernlekezett, mit csindlvelâ&#x201A;Ź,mdghozz6 a szobaabiakeb6l. hogy kin6zettaz ablakon,s az ablakalattldtoftegy kardcsonyfdt 6s n6hiiny kinn szdrad6leped6t,egy kisfirit, aki egy kisldnnyaljebzott. A gyerekekterm6szetesen mdr elmentek.mirc a n6v6rellendrizteaz elmondottakat, de a kaiicsonyfa6s a szhrad6 leped6km6gott voltak. A pdciens voh az ablak61, egyamessze 6sa n6v6mekki kelletthajolnia az ablakonahhoz,hogy ugyanaztl6ssa.amit a pdcienselmondottneki. A betegetaz 6jszakakdzep6nhozt6t siirg5smiit6tre,6gydtegy pillanat Ia semhagytael. Semmilyenszokv6nyos magyarizattal nem lehetett megindokolni,hogyanlethattaa karecsonyf6t 6sa szrrad6lepeddket.

94


A fURCSTiT6L A CSOD.IIG

sem mondhatjuk,hogy ezekaz Stevenson szerintsemmik6ppen a hal6lutiini 6lel bizonyit6kai.de azt semlehet6llitani, esetleirdsok nemlatbb,mint toxikuspszich6zis. hogyez az esem6nysor 6s egyetempszichol6gus6nak KemethRingnek[411.a connecticuti tijbb mint sziz p6ciensdlm6nyeilsikeriiltajsszegy(jtenie csoportj6nak hogysemmilyen okotnemtaliil ilr.|a,hogyezekaz Ringhangsdlyozza, V6lem6nye szerintnemzerhat6 6lm6nyek a hal6lutfni 6letetigazolniik. m6gegymil ki. hogya tudara fizikai halelutin is l6tezik.eztazonban bizo hal6lkijzeli6lmdnysem fogja meggy6z6en 'i6 j6l dokument6lt 6lm6nyek hogy a hal6lkijzeli esetek azt mutatjdk. nyitani.A konkr6t el6.Egyel6rem€gnemtud eset6nfordulhatnak nemcsakoxig6nhidny puszt6nneurol6giai rnomagyardzhatd-e hatjuk,hogyez a jelens6gsor megcsup6na toxikus hogyitt semel6gedhetiink dellekkel.Val6szinri, jelens6gek hfz6dnakmeg. pszich6zissal, adolgokmitgiittmdlyebb kapcsolatos kutadsaz6tais folyik, nagyonsokcikk 6s A k6rd6ssel kijnyv jelent meg. Erdemesezekb6lkiemelnip6lddulCrelson k6t cik}dt [48, 49]. Greysona killdnbiiz6hal6lkdzeli6lm6nyekkelkapszem6lyvdlaszaialapkdzdl,melyethetvenn6gy csolatosstatisztik6t jin Allitouakijssze(l6sda t6bl6zatot). Egyik cikk6ben[49] a hal6lkdprobl6m6kal elemzi,6sfdlveti fiiz6d<ipszichol6giai zeli6lm6nyekhez tanulmdnyoziisa segithetaz hogy az esem6nysor annaklehet6sdg6t, ismegel626s6ben ijngyilkoss6g0k Gabbard6s titsai [50] azi vizsgdlt6k,hogy a t€stenkivtili 6lm6ny a haldl kdzei6ben.Ez az 6lm6nyaz mennyirejellenz6 6s meghatdroz6 dt6ldk szerintugyanisnemcsakilyen Isitikus helyzetekbenfordul el6. hanema h6tkiinapi 6letbenis, amint ernlitettkdnyv6benene m6r Sabomis ufalt.A cikk tanisdgaszerintmindenembem6lnagyj6b6lazonos olyankiil6n6sjeNincsenek m6donzajlikle a testtdlval6,slszakad6s". gyek,amelyekcsal(a halelkdzel6benfordulhatnrinak el6, akkorazonban sokkalintenzivebbekaz 6lm6nyek.A 333 eseteiemzdseut6narraa kojutottak,hogya hal6lkijz€1i6lm6nynemazonosegyszeruen vetkeztetdsre is. a testenKviili 6lm6nnyel,vannakkijziis €seltdr6jellegzetess6gek K6ts6gtelen,hogy a jelenlegi agymodelleknekszinte6th6ghatatlan A testb6lval6 kil6p6s,vagy Fobl6m6tjelentaz el6bbi6lm6nycsoport. illeszlhet6 be a szokSsos k6tdbb t6dimenzi6s vil6g 6lm6nye nem egl kev6sb6 ^z Ez a k6rd6sazonbanm5r miai 6selektromosagymodellekbe. orvostudomrny,mint ink6bbalapvet6ena fizika trrgykijr6betaitozik. valamilyenm6dona testiinkb6l,vagytestiinkelhaKil€phetiink-e gyisandlkiiljutunkvalamik6ppen ezekhez a fdldi vilegunkban ismeretamellyel kaplen informdci6khoz?Ez egy lijabb nagy k6rddscsoport, csolatosgondolatokat,Ksdrleteketa kiivetkez6fejezetbenismenetjiik.

95


nTo[zdr0oER6f,? TAbl.6zat (haLilkdzeti 'ImAnyek f6bbjeUew'i GrcysonI18l kutatdsaisze nt) El6fordulta Nemjel-lem- Nemfordult beleg6lm6- 26, nembizo' el6 a beteg €lm€trYei tyos a beteg nyei kdzt (%-banJ kdzt(%-ba) OrbN)

B€kess6g 6rz6se Boldogsdg€rzet Az id6 megSllt,elvesztettetanalndt, mfl6s6t A l€t rijfajta. szokadan,nemfitldi

11 65 64

Testenkivnli €ln6ny Misztikus,flemldldi ldnyek megjelenese 6l6nkgondolatok Szokadanul Szokatlanuler6sf6ny 6l6nk6rz€sek M6s,szokatlanul test6rz€kelds Furcsa,szokatlan Alagfhzeriiensdt6tszakasz 6rzese A haldlbekiivetkez€s6nek val6teljeselszaA kbmyeze(61 kad6s Meghaltszem6lyek,Jelk6vel" val6taldlkozes Visszatekint6saz elmflt 6lere gyorsgondolkodrs Szokatlanul A jitv6 kdpeivelval6 taldlkozrs Elszemoltat6saz elrnflt 6let dolgalval 6rz6kel6sek Az 6rzekszervek, tompek tompa.hom6lyos A gondolkodds

52 48

30 5

31

l8 l8 8

l5 l9 8

8 20 28

l8 18 4'7 30 40 58

32 2'7 25

ll

62 4l

26

t2

62

z1

3 19 '|

62 '71

18

70

l9 l6 t2 3 0

88

5

95

SZUGGISZTI6 Egy lengyel fii, llolf MesrinStizenegy6veskordbanelsziikdtt sziileit6l 6s ftilsz6llt a legels6vonatra,ami tdrtenetesen Berlinbetartott jegye. bebijt egy iil6salii, 6s a f6[10].Mivel nemvolt se p6nze,se radtsdgt6lazonnalelaludt.Amikor a kalauzk6rtea jegy6t.Messing nemtudottmdstadni,csakegy darabijs6gpapirt.RendKviiler6sen koncentr6lt,s pr6b6ltaszugger6lnia kalauzt,hogy fogadjael a papirmajdkilyukasztotta darabkitjegyk6nt-A kalauzegy ideign6zegette, 96


ACSODIIG ATIJNCSiT6L

hogy mi6rt fekszikaz iil6s neki. Ezut6nmegkerdezte, 6s visszaadta jegye. pillanat, amikorMessingmegbiEz volt az a alatt,hiszenvan e kiildn6stulajdonseg6r6l. zonyosodofi megj6solta 1937-ben, amikormdr ismertembervolt, nyilvdnosan ki a fej6\6rdijat tfzdtt firitka ezeft ke$z,zezer Hitler hal6l6t.Hitler Messing Lengyelorszagba, bevonultak re, 6samikora n6metcsapatok ellen kitr6z6st adott ki. Messing ekkor egy va$di pincdbenbujkelt. egyndmettisztfelrejtekhely6rdl, Egyik este,amikorkimer€szkedett Messing renddr6rsre. a legkiizelebbi ismerte.I-eiitdtte, majd bevitte bizrosvolt benne,hogyha nemtal6l ki valamit.akkorkiv6gzik.Minden erej6t 6s tehets6g6tdsszeszedvearra koncentrdlt,hogy az 6riik jttijenekbe a cellijdba.Amint az dsszesrendortbecsalogafta, Lltja vdlt,6selttnt az utcasdt6tj6ben. szabadd6 menekiilt,6s on ttiltdtte Messinga n6metekel6l a Szovjetuni6ba ismertt6tettek az eg6szSzovjetuni6ban hdtralev66veit.Hamarosan vezet6vel is tal6lkozott fels6 kdpessdgei. Tdbb magasrangi emberrel. - tdbbekkiizittt Sztelinnalis. T6bbszdris bizonyitaniakellettszuSgeszti6sk6pessigdt.Egyik alkalommalp6ldiul az volt a feladata, menjenbe az allamibankba,6s sziizezer hogytdbbemberkis6ret6ben egy rubeltvegyenfdl a p6nzerb6l.Messingaz id6sdd6p6nztdrosnak iskoldsffizetb6lkit6pett iires lapol nyijtott 6t, mikdzbenkinyitotta b6riindj6t,hogy a p6nztmajd abbahelyezzeel. A pdnzt6rcskiadtaa tettea p6nzt,majdsiets6gn6lkiil sz6zezer rubelt,Messingb6r6ndj6be tdvozott, Messingezdttalis ugyanaztcsindlta,mint annakidej6n,tizenegy udn a tandkaldinekaz esetAz esemdnyek 6veskordbana kalauzzal. jegyziikdnyvet, a bankba,hogy majdMessingvisszament 16lk6szijlt kezdteel6szedni visszaadja a p6nzt.B6rdndjdb6l a Ksdrletv€geztdvel elijbb16,majd az iirespapirlapra A p6nzt6ros a bankjegykdtegeket. tarn6zett,amit egy szdgreszirt fel, aholaz dtv6telielismerv6nyeket (Infarktusi4b6l szerentotta.Ezutdna sziv€hezkapotl€s dsszeesett. csdrehamarosan fel6piilt.) Messingkapottegyolyanfeladaroti.. hogyeg) magasrangi s7ekil€p6sienged6lyn6lktl jussonki. Hrromm6ly dolgoz6szobdjdb6l szorosgytirtin kellett dtjumiafgy, hogy az 6rs6geteldrefigyelmeztetMessinget. Ennekellendre6t tudotthaladnia tdk,hogyki neengedj6k a szuggeszti6val, ami_ nagyjdb6lugyanazzal tdbbszdrds ellen6rz6sen, vel a n6metrend6rdktilis megszabadult. csakritkin hasonl6k6pess6gii emberekterm6szetesen Messinghez fordulnakel6, 6s a hipn6zisatlagoseseteibenilyen m6rt6kiiszugEeszti6t nemlehetel6iddzni.

97


EN6I(? TITOI{ZATOS

PARNONMAT JELENSEGIK tarto.6(bizarr) hat(iloke8yIfuAsselnegArft' Mig aael6z6csoportba sii;k el6ttjtirnak, ls remilhet1, hoSj a nemtil td|oli jijrdben azakis az efugadotL meSoldot As isme jelensAgekkiizA keriilnek, a p?Janornll jelensi gekretaldn azt lehetnemondani,hoq, klt llplssel j6r' nak ismereteinkel6tt. Err6l a j elensigcsopotruil setntudunkteljes 6s kineit,6 k'pet athi, de legallibb a legismertebbhattisokatjele s6Se' ket negkisi retjiik fdtvtizolni. TermAszetesenezeki s dltaldban kapcsolatban vannaka biollgidtal, konkritan az agymiikddlssel' jelens6gekre az a jellemz6'hogy instabilak,nem A paranorm5l tartoz6effektutarthat6kfdnnhossaiideig.Mig az el6z6kateg6riilba ugyanannel vagya tdbbszem6lyLls€g sok,mint p6lddula hidrokefalia, parajelensiSek a a szem6lyn6fhosszabbid6n dt megfigyelhet6k' talen legisparajelensdgeknek A dll ftvid ideis rAsze csak nagy fenn. MaprekoSnici6 es a clairvoyance. me ebb csoportjaa lelzPltia, a gondotaldn pontosmegfelel6je' gyarulnincsmindegyikjelens6gnek iiket' magyarithatniink 6s tisztdnlftesnak el6rejelz6snek latdtvitelnek, (ESP) nevezni is szokt6k percepci6nak" egyijttesen,,extraszenzori6lis kisdrleti jelens6gvizsgilhat6laborat6riumi e csopo(okat.Mindh6rom viszonylag egyszeriien kitriilm6nyekkiizdtt is, €s ndhdnyemberen mdsik,kev€sbdismertcsoportA paranotmrljelens6gek el6id6zhet6. jelens6geket tartozik az 1iynelezetttelekiniide tartalmaz, ia fizikai zis,vagypszichokinlzis(teryymozga6s\,a .f,iimhailitds"6s I teleporE hat6sokfizik6j6tm6g tdci6 (tlrgy^k eltiindsevagy megielen6se) teszlnkegy dtfog6 v6g€n majd Kserletet kdnyv de a nemismerjiik, szemben emlitett ESP-jelens6gekkel k6pkialaKt6sfia.Az el6z6ekben je tafioz6 lens€geket. kdnnyebbm6mi,detektdlniazebbea csoportba TELEPiTIA jelens6ggel, a telepdti6val paranorm6l Kezdjiiktalena legismertebb van. Sokf6le kultllraismeri mfltja hosszri Ennekajelensdgcsoportnak (Kr.e. V. sz ) is megemlititiirt6r€g6ta.H6rodotosz 6smeglehet6sen nelernr6lszdl6munkdjiban.hogy a hiresKr6zus,Lydia kir6lya v6gezteel az els6f6lig-meddigel6reme$ervezettKs6rleteta telep6tiSperszenema Kr6zussz6nd€ket kapcsolatban. val6sclairvoyance-szal vezette:a perzs6kellenk6sziilth6borizni iriinti €rdekl6d€s term6szet bizhat meg, Arra volt kiv6ncsi.hogy melyik j6sda v6l€m6ny6ben !dge hajlod laserlelet ezdflegynemmindennapi p6ld6ulDelphoiba, Kijveteitelkuldtea kor legismeebbj6sdiiihoz, s6t Trophoniusba, Branchid6ba, Abae-be,Dodoniba,Amphiarausba, 98


AFURCSIT6L ACSODiIO

szdzadiknapj6n elindulesuk m€ga libiai Ammonbais. A kdveteknek kellettvdlasztkapniuk:Mit csinelmostKrdzus, a kttvetkez6 k6rd6sre 6s egy bALydia kirelya?Kr6zusa megadottnaponegy tekn6sb6k6t finyt apr6 daraboloavdgottfel, majd az eg6szetegy bronzfed6vellef6zni kezdte.A feljegyz6sekszerintmindtakartnagy bronzed6nyben itsszek6t helyesvdlaszdrkezett.Ebb6lcsaka delphoij6sdahexameterekbenmegadottvelaszamaradtmeg,melyneknyersforditdsaa kdvetkezli ,,Ismerema tenger minden hofiokszeml4 a tenger minden cseppjit. Hallom a nArut, megirtem a siiketet.Eqy pdncAlostekn's szagfuArzem,amint bronzedinybenegliitt f6 a btininy hisdval. Bronz alaponnyugszanak6sbronaal vatnak letakana. Kftizust amnyiraiimulatbaejtettea valaszpontossrga,hogy hatalmasmennyis6griaj5nd6kotkiilddtt a delphoij6sdiinak,az Apoll6-szent6lyhez.(A leirAsokszerint hiircmezerdllatot 6ldozottfel, 6s a mdglydra eztist6t,aranykelyheket6s biborpaldstokatis rakatott.Miutin a mdglyael6gett,az eziistdt6s az aranyatfjra t6gl6kbaijntiitt€k. Sziztizenhdtnagy t6gla gyrilt fgy iissze,melynektet46rc egy tiz talentum srjlyi aranyoroszlint6llitotta.k.Ezenkivijl m6g tttbb arany- 6s eziistaj6sdinak elisme#sejel6ul.) is adomenyozott ed6nyt6s aranyszobrot az effektusok eltaliban dtkdn vagy Hetkoznapi€letiink sorenezek Amikor valamilyenm6donfell6pnek egy6ltal6nnemtapasztalhat6k. ezeka hatdsok,akkor gyakan az 6let neh6zperceihez,stresszhelyzekapcsol6dnak. vesz6lyhelyzetekhez tekhez, srilyos betegsegekhez, p6lddt, kapcsolaF melyeket ismert emberekkel N6zziinkn€h6nyolyan jegyeztek ftjl. ban Inmonoszorr6l jegyeztele Sztolin akaddmikusa kdvetkez6tijrt6visszafel6haj6zottOrosznetet.Amikor LomonoszovN6metorsz6gb6l orszdgba,egyszerazt iilmodta, hogy apja hajdtdr6stszenvedett.Az erkezveels6 dolga volt, dlom nem hagytanyugodni,6s P6tervArra Megtudtat6le,hogyapja hogyb6tyj6t6lapjasorsafeliil 6rdekl6djdn. kimenthaldszni.Az6ta szokdsa szerint- a j6g els6felenged6sekor n6$/ h6naptelt el, 6s sem6, semmdsnemt€rt visszaa legenysdgbiil, val6sziniilegodavesztek.Lomonoszovnem tudott odautazni,igy sz6l6 lev6l kft6ret6ben, bdtyj6tkiildte Holmogoribaa haldszoknak (iket, j6gszigere, kutassanakdt melyben k6fie hogy menjenekel a ill6entemess6k el. 6shamegtalelj6k apjaholttest€t, mindenszegletet, Az emberek teljesitettek k6r6sdt,€s a megjelitlt szigeten val6ban megtaldltdk VaszilijLomonoszov holttest6t. Egy mdsik ismertesetHans Berqeftel [51],az EEG felfedezdj6vel t6rt6nt,aki tizenkilenc6veskoriban liizAk6nt egy hadgyako at alkalm6val haldlosvesz6lybekenilt, lova egy keskenyhegyi iton megbot-

99


TtTOf,?,rtTOS BR6(?

lott. Bergeraz dgyikerekekald kerijlt. de az utols6pjllanatbansikeriilt megillitani a lovakat.Az esetreggeltdrt6nt.6s est€remer meg6rkezett apja t6virata.aki rosszatsejtve6rdekl6d6tthogyl6tefel6l. Ez volt az egyetlenalkalorn,amikor r6viratbandrdekl6ditttfia fel6l. Berger apja l6nya k6r6s€rekijldte a tdviratot,mert Bergern6v6reigy 6rezte,hogy valami baj tdr6nt testv&€\el. Ez az 6lm6ny sarkalltak6s{ibbBerge( feltdmi. megarra,hogy megp6b6lja az agy elekromos tev6kenys6g6t vezette az EEc-k6sziil6k megalkotSsrihoz. ismemi.s ez N6zziink most egy magyar €setet Juszt Leszl6 is Zeley L6szl6 kiinyv6b6l [52], (200.oldal): ,,Ne,nhitten a. riqlnere.ett paraps.ichol6giai jelensAgek Iltezdsdben mintladdig, arnig kiiriilbe liil ndsfe I ive, td|ol a ha.dttjL naghaLt a Jiatn. Azon a napon kinn kapdlgattanl a hdty4gi hd. keftjlben, s ng, d'l ktiriil, anikor feLesl'enesedtem,ralami furcsa zig.ist ha1ottam. A szenem el6tt karikik uerdhak, a feien iszonyian flijni ke.de[, s els.A ihen. Akkor ]nintha ldgy hulldnok titteattak valna, s ,nellettemott ringott az egyetlenJian, akit ndr hil Aw nem ldttam. Fell forduban, szrjltam volna ho<zd,dc ldttam, hog| sa'tpadt.beeseft az arca. Hirtelen a fArjetn let;ntdtt ?gi pohdr hideg |izzel, ezirt fdLes.tniLtem.Mdsnap tudtam tneg a merrjen tdirutdb6l, hogt" a fiam fiirdis kdzben tizbe fulludt. Go,ldoljanak kilan, anit akarnak, de in, aki ndr tiibh nint kAt ivti!.ede. porltown hus.onkdl ive tantok fizikdt is ntenatiklit, na sem tudok efolijtt napirendrc tdrni. s toldn e. i$,les. egAs.a sirig." Mig az emberekddnt6 tdbbs6g6n6lcsak kizishelyzetbenfigyelhe t6 meg a gondolat?itvitelvalamilyen formdja, n6hdny embemdl ez a k6pess6gmeglehet6sen fejlett 6s tudatosanifinyithat6. Ilyen k6pess6 gekkel rendelkezetta m6r emlitett Wolf Messing is. (Messingtizenhat 6ves kordbanmir rendszeresen fellipett 6s ebb6l a k6pessdg6b6l 6lt.) Egyik turn6ja alkalmeval.amikor Bdcsbenjdrt. meghivla mag6hoz Sigmund Freud, akindl 6ppen Albert Einsrein vend6geskedett. Freudgondolatbanazt az utasitist adtaMessingnek.hogy menjenoda a toalettasztalhoz.vegyen ki az egyik fi6kb6l egy csipeszt6s azzal hdzzonki h6rom sz6latEinstein ba.juszdb6l. Messinga feladatotvdg rehajtotta mald bocs6natotk6rt Einsteint6l. Egy indiai turn6 alkalm6val Messing Gandhival is taldlkozott. Candhi - ugyancsakgondolatban- azt az egyszeriifeladatotadtaneki, hogy vegyen fcjl az asztah6legy furulyiit 6s adja oda valakinek. Messing szimira term6szetesen nem okozott gondot az egyszeriifel adat. Felldpdseinhercntekellett hasonl6dolgokat produkalnia.Egyszer azt a feladatotkapta. hogy a hallgat6sig kdziil vdlasszonki egy embert,akinek a zsebdbenegy 01166s egy szivacsvolt, s a szivacsb6l

100


ACSODIIG AFURCS,(T6L

egy kutyAtkellett volna kivagnia.Messingmegtal6ltaaz embert'a de a kivigdsranemvillalkozottaz oll6t mega szivacsot, zseb6ben ink6bblerajzolta.A ra.iznem volt nagyondlethii,de Messingazt mondta,hogy,,ezegykutya". kjviil 6fietmjfbgyatdkosokndl embereken A kiildnlegesk6pess6gti (6skisgyermekeken is). yds.ir?t [54] emlit fordulel6 ez a k6pess6g 6ves f6rfin - aki negyvenh6t egy ilyen esetet.Egy 6rtelmifogyat€kos gy€rmek hdnapoq tizennlolc minlegy sem!olt dnelmesebb. koraban - tdbbszair A f6rfi csaksz6tagolva' figyelt6kmega gondolat6tvitelt tudottbesz6lni,ennekellenerehosszrikifeje_ minim6lissz6k6szlettel sz6tagolrsn6lkiil olyankor. mondott ki hangosan, szavakat zdseket, gonmegfogalmaz6dott fej€ben amikora kistet6benlev6 emberek PirizsPelddul,amikortestvdrekis6ret6ben dolatotdltcitteszavakba. egy furgont, megpillantottak hirtelen s6t6lt, ban egy kis utc6csk6ban elolvastaezt a LafayetteGal€riafelirattal.Amikor a fiv6remagdban f6rfi azonnalsz6pentagoltankimondfeliratot,az 6nelmifogyat6kos soha'6s ta, hogy LafayetteGal6ria,pedigegyik sz6t sem hasznalta olvasnisemtudott. ritkenfordulnakel6 ilyen esetek's haigen' Az ,,6tlagemberekndl" Sok ilyen esetetismetet kapcsol6dnakdltalibanvesz6lyhelyzethez ki kett6t. vdlasztottunk ezek kdziil az irodalom[53], 6s k6rh6zi kemegbetegedet!, Egy tengeralattjdr6fiatal matr6za fetengeralattj6r6 6lmotldtott.Almebana egyik6jszakdj6n zel6s€nek d6lzet6nrekedt.A haj6 gyorsanmeriilnikezdett'6s hi6badiiriinbblt. tftsai nemhalto$ek.Aj6gtibldk kiizijtt kiizd6ttaz 6let66rt'de 6rezte, remeiszva dbredtfei, teljestest€ben hogy megfullad.Verejt6kben visszatert gett.Ndhlny nap mrilvafelgy6gyult6s a tengeralattj6r6val tudtameg,hogyletom6saidej€nlegiobb Bait6rsait6l a iimaszpontra. egy gyorslemerubaiitja vizbefulladt,6pp rigy,ahogymegdlmodta: fed6lzeten. l€sn€lnemvett6k6szre,hogykint maradta nyaralt,a gyerekeketa rokonoka bizEgy hilzaspdra tengerpa."ton 6s a maman6ztea huuemokj6t6kit. Eknapoztak A tengerparton riikkor hirtelen lelki szemeiel6tt egy kis patakjelent meg,ahol a fiai fiirttdtek.Az egyikiikfuldokolnikezdett6s al6meriiltEbbena pillanata t6rt,^zonnalt6viratoztak bana mamarosszullett. Miut6nmagdhoz nemton6nt-evalamibaj.A nagyn6ni gyerekekefeliigyel6rokonnak, semmibajuk.j6 az 6tv6gyuk' 6ket,hogya gyerekeknek megnyugtatta ne agg6djanak.Azonbanaz edesanydtez nem nyugtattameg 6s azonnal hazautaztat.Kideriilt, hogy a fid tdnyleg elmeriilt a foly6ban,de egy felndtt 6szrevette,6skimentettea fuldokl6 gyemeket Err6l persze a nagyndninemtudoll selnJnit.igy a tiviratban nememlitettemeg l0l


nTo[zATos ERdn? Vajon a pusztav€letlennelnem magyariezhat6k-e az el6bbi esetek?Lomonoszovnak p6ldrul vdletleniilis esz6bejuthatotr^z apja, amikoraz ajdgszigeten6ppenhaj6tiir6stszenvedetr 6s meghalt.HiszenLomonoszovtudhatta,hogy 6desapjaaz adottid6szakbanhal6sznimegy,s a kdmy€ken- riibb mdsleher6sdg kitz6 - ott volr a j€gszigetis. Az ilyen tiirt6netekm6gis elgondolkodrat6ak. Eppen ezertt Ar a m6lt sz6zd v6gdnelkezd6dtek a telep6tia-kis6rletek, de ezeketcsak a harmincasdvekbentudtik olyan szintenmtivelni, hogymdr a matematikai statisztikam6dszereivel a val6szinris€geket rs pontosanszdmolhattdkG. B. Rhihe amerikai pszichol6gusvegzettezaEla cdllal el6sztjr nagysz6mfkis6rletet.Az 6 Ks€rleteit tdk6letesitettet G. ,Soal.ansol matemalikus Zener-krirrydiar [55. 561.A kr's6rleleknilugyneve,/etr hasznSltak,olyan k6rtyacsomagot,melyben dtfdle 6brit tafialmaz6 lap volt. Ki kellettraldlnia ,,vev6"-nek, hogya gondolatot "ad6"el6tt 6ppenmilyen kaftyavan. Soalkis6rletsorozatdban k6t olyan esetis el6fordult,amikoregy huszondtlapb6ldll6 kinyacsomagmindegyik lapjdteltal6ltak,€s n6gyszerfordulrel6, hogy huszonn€gy laportal6ltakel. Ennekval6sziniis6ge t:5'5. A kutat6kegyftsze igy v6lte,hogyaz eredmdny tilsegosansz6p, s mivel a statisztikaim6dszerekben nincshiba,az eredm6nyek rnagyariizata csakisa csal6slehet[57].Errea meggy6z6d6sre nemcsaka parajelensdgek ellenz6ijutonak,hanema kutat6iis, hiszena tapasztalatok egy€fielmiienazt mutattiik,hogy a hosszli,unalmaskis€rlete_ ket nemlehetsikercsen megism6telni. A k6s6bbigondosvizsg6latok_ b6l kivilaglott,hogySoalval6bancsalt,n6h6nyeserben kozmetikAza a statisztikai eredm6nyeket. NemcsakZner-k6nydk felhaszndl6s6val tiin6ntekilyen kis6rle_ tek, hanempelddulszineskrirtydkkalis. A M/az Rrzl pszichol6gusdl_ tal elv6gzettkjsdrlerekbenegy Stepaneknevri f6rfinal szinekerkellett kitahlnia.Mivel Stepanek 6rz6kenyvolt a szineke,igy Rizl a kdvet_ kez6Ksdrletetre ezt€meg:egy 6tjegyii szdmotkettessz6rffendsz€rrc (1 €s 0-k sorozatdra)ifi e\ 6s az I 6s 0 szdmjegyeknekm6s_mids szint (feh6ret6s ziildet) felelterettmeg.Mivel Stepanekterm6szetesen nemdolgozotthibitlanul,egy-egysz6m(0 vagy l) 6rvitel6hez titbb_ szdris.megism6relte a kis6rletet. Igy mindigegy_egykis6rletdtlag6t haszndltafdl, 6s ha ml4rlegalabb6\qa talllat mutatkozottaz ee;ik sriirnndl,eklor azr fogadrael. igy vigiit is nyotc honaposkisiitti munkaurdna digitalizilt tttjegyriszim dsszesjegydrdrvitldk,tehAt egy iitjegyri szim gondolari iton val6 biztos tovdbbitdsjhoz ilven nagymennyisegrikjs6rlete volr sziiks6g. 102


AcsoD,ilc A[uRcsiT6L jelentettaz a kisdrletikoncepci6'amelyetaz fj megkijzelit6st Internationul-ban l97o-es6vekbendolgoztakkr a SlanfordResearch kitzijttvizsgiltdk koriilm6nyek term6szetes hogy A m6dszerl6nyege. hAtter6lis jelens6g pszichol6giai 6s fizikai a az ESP{. Megpr6bdlt6k jelensdg ir6el6iillit6stua fdlderiteni,mertaz eddiSikisdrletekcsaka nyultak.Szemoskis6rletetv6geztek'kiiliinb6z6helyeken6s dltaleban sikeresen [58-62]. volt: a k0vetkez6 menete Egykis6rlet

- a .,vev{i - egy lez6rtq7ob6b'niil a kis€rletvezeAz egyikr6sztvev6 tijj€vel egyiitt.Ugyanakkoregy mesikcsoportelindul,hogv megtaliljaa az egviktagjaaz fgvnevezettad6 A c€lenneka csoportnak c6ltrirgyar: hasonl6t6rgykijziil ki sok-soklehets6ges vdlasztjAk tdrgyalv6ledenszeriien c6lt6rgyvolttezArlbori!6kokban' GyakantitbbmintszSzilyentehets6ges Egy elciremegbesz€ltidSponrban dhahbannegyed6rdnkent a ,.vev6t" j6r az most ,3d6" mit let tbls;Litj6k: rajzolja le, hosy v6len6nyeszerimhol aki szint6nnetrltudj4 hogv me is. A kts€rletvezet6, 6smondjael benyornnsait lyik c€ltdrgyatv6laszrottek.kerd6seketreszftjl' hogv a ,'vev6" dltal leirt c€l Mvel sema ,.vev6",sema kis6rletvetdrgF6l pontosabbkepetkaPhassanak ezena kis€rleldgynevezett ,dup)avak' zrd nemtudja,hogymi is a c6ltdJgy. kis6rlet.Miudn az ,.ad6"csoportvisszat€ra kis6rletvezet{,hbza 'vev6f' elviarr6l.megfelel6volt-e a leirdsa' szik a c6ltergyhoz.hogy meggy6ztjdhessen lenvegesszern_ A cdltdrgyakalgyakranv6ltoztatl6k.A kis6rletsorozat 6tz0tt a leztrt borit6kokban pontja,hogytijbb hasonl6cEltrrgyattartalmazott stb Ezzel cs6nakhtzakat templomokat' drgylista.igy p€ldeulszitk6kutakat, ki azta hib6t,hogyha a ,,vev6"tegnapm6r€rz6keltegv szitkijknszitbijlt6k az a lesor'Igy megmaradt kutat.akkorene a kijve&ezijnapne keriilhessen ut6ntdbbsz6ris hasonl6tdrgyarkell6rz6kelnieMeghogyegyrnds he!ds6g. val6szinils€g€t a siker.vagvsikerlelens6g m6dszerekkel Lleltj rnatematikai kizarrsais. ez6rtlehetitv6v6lta vedenszeriisdg is ki lehetenszdmirani. n6hdnvfizikai probl6kapcsolatos L6nyegesvones,hogy a jelens6ggel mdrais vdlasztkaphattaka kutat6k.Puthof 6s tusai [61] olvan kisdrietsorozatorv6gezteka Stdnlord Researchlntemational rridi6fizikai laborat6rikik€pzeltkett6sr6zfah Faraday umdban,ahol a ,.vev6"egy kiiliinlegesen a 15 kHz 6s I gigaHz a csiUapittsa kalirkdbaniilt, n€lynek 120decibeles j6 eredmenveket kitzti r5di6hulunoka. Ebbenaz esetbenis ugyanolvan a kis6rleteketn6lkiilv6g€ztek mint amikorFaraday-kalitka kaDtak,

KSIRTETEK fiziElviteg tiibbfajta lehet6sdgvan arra, hogy az ESP-jelens€geket, Ilyen lehetdsdStdbbekkdzdtt a kiildnleges kejukat megmagyardzzuk. (300-1000km) hulldrnhosszri rddi6hulldmokkalval6 informdci6csere'

101


TITO(ZATOS ER6K?

de a tdbb t6rdimenzi6smodellek,a tdrid6 srrukirekon alapul6elm6letekis elvileglehet6v6 teszikazESP-jelens6geker. A kutat6k a kis6rleteksor6nellen6rizni tudt6k a hosszi hulldmjelle alapozotthipotdzist.Az extrdm hossaj hosszi elektronuiqneses elekromdgneses hull6mokonalapul6ESP-modellmellelt sz6lnaannak meg6n6se, hogya jelek er6ss6ge nemn6gyzetesen cs6kkena t6volsdg fiiggv6ny6ben, 6s igy a fdldi ionoszf6ra minregy hulSmvezerd szer€pelhetne. Emiattnagyonnagytiivols6gokaszinregyengiiles ndlkijleljuthamdnat a hulldmok, valami a szokdsosFaraday-kalitkdksem tudnak hatdsosan{myekol0j.iM ilyen jeleket. Mivel a nagyonhosszri ridi6hullemokat nem lehetFamday-kalirk6val imy6kolni,ez6rtolyan Ks6rletsorozatotv6geztek,ahol tengeralattjdr6ban iilt a ,.vev6" 6s a Ksdrletvezetd.A viz ugyanisnagyonerdsengydngiti a hossai hull6mokat is: 6ppenez okozgondota rengeralattjir6kkommunikdcidjdban. A kis€rletsorozatra 1977jriliusdbankerijlr sor. A rengeralattjiir6 jr{rmrivolt (a kanadaihtemationalHydegy kism6retLi, iitszem6lyes rodynamics CompanygySrtm6nya). A Ks6rletbenaz ,,ad6"6s a ,,vev6" kbriilbeliil800 km-revolr egym6sr6l; a rengeralarjer6 a kis€rle, tek atattdltaldban100m6teresmdlys6gben rarr6zkodott. Az els6kisdrletrejilius 16'enkertilrsor 170m6teresm6lys6gben. A kivdlasztott tftgy egy magas,mag6nyosti gyfa volt a kalifomiai portollavdlgyben.A fa miigiirta ralajmercdeken lejtett.A ,,vev6,'els6szavai a kitvetkez6kvoltaki .,t8) nagyonmaga' Iombostdrgy. Egy nagyon nagyfa, ami majgdttszabadtdr wn. IJgy drzem,mintha valami szikln, vagyszakadakbnne mdgajtte.'' A m^odik c6lt6rgyegy arxhdzbelsejevolt bels6r6rbenegy kis ra_ vacskdval,vfdgokkal. A ,,vev6"a kdvetkezdketmondta:,Japos k6paA_ ldzar.folalc egy kis tavacska,vbrijseskdbdl keszhttsA(in!, nagy ajt.jlc kirbe lehetsetuni ezta virr hzlyet."M\n&z megfelelta val6s6gnak. Eg6szennagyrdvolsegokais sikeresek volraka kis6rletekaklor is, amikora c6lr6rgyegyfdldfelszinalatr50 m6terretaldlhar6barlans toh. Az Ohio6llambeli barlan8ot a..vev6 NewYori,ban a kcjverkel zb szav^l&alftt^le: ,Valani f6ld alatti barlang, ragy bdqta, mAlyen feky6jdratok, siitlt, hideg,nedves."

TErEPiTrr\ 6scr,uRvoyNcf A jelensdgfizikija szempontjdb6l l6nyeges, hogy milyen finom/el, bontikdpessd6gelraxlelkeznek a kis6rlet r6sztvev6i,vagyis egyalta_ I6n mi az a legkisebbm€rettit6rgy, amit ilyen m6don azonositanilehet. A kis6rlerc6lr5rgyaiv6 olyan apr6 tdrgyakatv6lasztotrak, ame104


Arr,Rcs.i16l, acsoDtuc Ebben lyek elf6fteka szokdsos 36 mm-esfilmek f6nyv6d6doboz6ba. 6s a a laborat6riumban kis6rletsorozatban a Ks6rletvezet6 a ,,vev6" maradt, mig egy masik szem6ly elment egy meghatSrozotthelyre. ahol az igynevezett viledenszAn generdtor segits6gevelkivdlasztott egy lezi{rtfilmdobozt, 6s a bennelev6 tfuggyal ismeretlenhelyre vitte - a labont6riumt6ln6hanyszdzmdtert6vols6$a. Ebben a kis6rletsorozatbanarra is kivAncsiakvoltak, hogy vajon 6ppenez6rtsem sziiks6ges-e ,,ad6"jelenl6tea tdrgy azonositesiihoz, nemtudta,hogymi van a dobozban az .,ad6",sema Ks6rletvezet6 vak volt. Term6szetesen azt sem tudez is igynevezettdupla kiserlet hogymilyentirgyak vannaka dobozkdkban. tak a kis6rletr€sztvev6i, (Ezt egy t6liik tetesenfiiggetlencsoportellitotta6ssze.)A ,,vev6" ott mindiisszeannyittudott,hogyki az a szem6ly,akinekzseb6ben lapul a doboz. s benneaz ismeretlentiigy. A Ks6rlet ugyanfgy zajazaza ,,vev6"lenjzolta6s lott le, mint az eddigismertetett esetekben, elmondta,amit ,,liitoft", a Ks6rletvezetitpedig k6rd6sekettett fdl a homdlyosabb r6szletekdl.N6mi ido eltelteutdna filmdoboztbehoztdk a laborat&iumba,6s a Ksdrletbenresztvev6kszemehttdra fdlnyitottek €s azonositottiika tartalmdt. Nem mindenKs6rlet volt sikeres,de a teljes kis€rletsorozatot(10 tirgy) dsszess€g6ben m6gissikeresnek lehetettmin6siteni.Alljon itt p6ldak€nt azels6dt c€lt6rgy6s a v6laszok. 1. Egt spulni cAr a es a cimdba szirt vakonyt/i. Vdlasz:hatArozottan valami v6kony6s hosszri.Tilfeje van az egyik vdg€n€s eziistszinii. A rujzonegy spulniszerii6s egytiiszeril alakzatle$zik. 2. Eeyfiilcsavarodott falevil. !61asz: csigaszerf alatzat farokkal. A rajzis ilyen alakotdhdzol. 3. Bdrb6l kAszb dv csatjdrc ha:onlinj kulcstarnj. V6,lasz:igy tijnik, minthaovlenne. 4. Honok a flmdobozban. Y6lasz: mint egy miniatft torony, csip(Az aluminium k6zett,fodrozottalja van 6s vil6gosbdzsszinii. filmtart6dobozval6jeban csipk6stetejiinekl6tszik.) 5. Szi,rke6sfehir szinii na&inoll szira. V6lasz: mint egy pingvin - sziirke,fekete6s feh€r.Hegyes,vagy kiss€lekereKtett,nyitott, vagyhegyesaz alj6n. A Ksdrletsomzatfontos eredm6nyrevezetetta jelens6gfizikai 6s pszichol6giai okair6l.Puthoff6s trrsai [61] ezt a kiivetkez6kben foglaltAkiissze. - Cdlnirgy-felismeris:a kildrletek alanyaik6pesekfdlismemi 6s leimi a c6ltrrgyakat, ha a helyszinenegy veliik egyiitt dolgoz6

105


TITOXZATOS EROIO

-

-

-

-

-

-

-

..ad6"van.K6rd€sviszont.hogymi sziiks6ges a c6hiirgyfelismer6s6hez? Elegend6-e pdld6ulegy nevet,t6rkdper, kdpermegadni. vagyegyszeriien csakkoordinritdkar? Vajonfdi rudnak-eismemi sziimul('aismeretlen szem6lyeket, vagypusztenn6v 6s m6sadatok segits6g6vel szemdlyeket vagyr6rgyakar? (Elvilega cdltdrgy akdr a ,,vevii" szem6lyeis leher.Igy p6tddulaz eliizi\ reszbenjsmertetetthal6lkiizeli6lm6nyekndl elk6pzelhet6, hogy ugyanilyen hatrs segitsdg€vel sajdrmagdtldia a kizisen iires6beteg.) A tdrgyakjellegzetessdgeinek feltsmeftse: a Ks6rlerekbena tiirgyak alakj6t.formejer.szin6r,anyager jobban leirteka kjs6rlet alanyai.minr mtikijd6sijker, vagyneviiket,b6r ndhaaz ut6bbiakat is pontosan meghat6mztdk. Bettivagyir6sfelismerdse sokkal gyeng6bben ment. K6rd€ses,hogy ez a k6pess6gtov6bb fejleszthet6-e, mennyiretudnakm6lyanalizistadnia trirgyak6l? A jelek terjedAsiideje: a megfigyelt rftgyaknel bejijv6 inform6ci6k gyakranazonnal,a val6sid6benmegjelennek. Nem volt k6s6siid6,igy a terjed6s pontossebess6ge k6rd6ses maradt. Tholi folyamatok iddbeli felismerAse,/eir.ird: gyakan sikeriilt tSvolihelyekenrijrt6n6esemdnyek ratgzit€se a kis6rlereksor6n. Az inform6ciddtvitei sebess6ge ilyenkormaximum1/10bit volt mesodpercenk6nr. A gyorsanviilroz6,mil6kony vagy6lland6an ismdtl6d6c6kr{rgyak felismer6se neh6z.Nemtiszr6zottazonban ^2,hogymennyirelehetjavitania Ieirdspontoss6get. Tirbeli felbont6klpessy'g:az eredm6nyekszerint a legalebbegy millim6teresriirgyakfdlismerher6ek, de nem elk6pzelhetetlen. hogyeztm6grov6bbleherjavirani. Ttuolsdgikorldtok,hatdrok:az eddigieredm6nyekenem volr hatiissal a tevols6g. M6gr6bbezerkiiometeres ravol,,ad6-vev6" sagesetensem. A hatlis drry)AkoLisara Faraday-kalitkavagy a tengervizsemiirny6kolta6rz6kelhet6en az effektust.Nem tudjuk azonban,hogy migneses6my6kol6s hatdssal van-ea folyamatra? Enlkel6si jelleg.etessAqek:a vizui'lis^n megfigyelher6r€szlereken tdl a kisdrletialanyokn6hahangokat, szagokat, eiektromdg_ nesesmez6ketirtak le, melyeketgyaban azonositani lehetetta c6ltdrgyakndl. Ismeretlenazonbanm6g az ilyen tipusri megfi_ gyel6sekponrossdga 6smegbizhat6siga. Az tittitcli folyamatokatrcnt/j t6nyez6k:ha a kisdrleri alany rud_ Ja,hogymilyentrrgyakjiihehek sz6ba.a sikereskis6rletesdlve csdkken.A,, unalmas.sokszorismerlcidri c6hdrgyakrs rontjdka folyamatsikeGt,megbizhar6sdger. K6rd6ses viszonr,hogy; kijr_

106


A CSODIIG A FUNCSATOL

-

-

-

-

-

-

-

-

id6sugerziisok, nyezetmilyenfizikai t€nyez6i(elekromSgneses jdr6sstb.)rontjekaz dtvitelifolyamatot? Az dn eli folyamatotja|it6 EnJezdk: jarult az 6tvitel sikere 6s ha a kis6rletialanyt6rdekeltea feladat,ha sziiks6g min6s€ge, valamik6ppen srilyavolt. A volt az informdci6ra, ha a feladatnak pontosabb 6tvitelt. visszajelz6s segiti a k6rd6sei, a kisdrletvezetri A ktilsii kiirnyezeti t6nyez6kbefolyasaitt semtisztdzottm€g. Pontoss.ig6s fiegbizhat6stig:{ltalinos tapasztalatszerinta Ks€reti alanyokkijri.ilbeliil az esetekk€tharmadr6szdbenel6g pontos vagyhelytelen viszonttfls6gosandl(al6nos leiriist,a maraddkban vdlasztadtak. Pdrhuaamossdg,rcdundanciahasetdlata a jeUzaj Mnyadosja' t'ittisdra: ha tdbb szer16lyveszrdszt egy KsAIe6en €s egym6st6l fiiggetleniil v6gzik el ugyanazta feladatot,akkor a prirhuzamoss6gsegitsdg6vela zavar6ftszek kisziirhet6k6s egy egys6gek6palahrlhatki. sebb,pontosabb Ajelens4g erdssige. a kjs6rletekettiibb helyen,t6bb szem6llyel, tttbb id6pontbanv€geztiik.Ezek alapjdn6llithatjuk, hogy a jelennagyonmark{ns. s6gegyesesetekben Az ilyen ilAtuldkApesslgek eloszLisaa popuMc iban, a i6 alanyok eltededtek,b6r ermeglehet6sen kivdlasztdsa:ezeka k6pess€gek rdl nem mindenkinekvan tudomasa.Olyan dnk6ntjelentkezdkkel taldlkoztunk,akik ilyen k6pess6getel6z6leg fel sem t6teleztek magulo6l,m€gissikercsekvoltak. Azt semtudjuk hogy a term6szetestehetsdgek^z emberekmilyen ktir6benfordulnakel6, s azt sem,hogy milyen m6dszerekkellehetlegjobbankivdlasztanitiket. Annak sem vagyunkbirtok6ban,hogy milyen orvosi, vagy fiziol6giai param6terek alapjdnleheta velasztdstel6segiteni. javittisdnak lehet6slge: at6bb6vesperi6dusalatt a A kApessAgek pontosmegbizhat6siga, kis6rletir6sztvev6k teljesit6k€pess6ge, sdgandvekszik.K6rd6sesviszont,hogy a ndhaszintetdk6letes eredm6nyek 6lland6sulhatnak-e? A kislrletek sordn iszlelhetdJizikai jelensAgek:a Ks6rletekn€l jeleketlehetett€szlelnimagnetom6terel. Azt kisebbzavarckat, azonban, hogyezekajelensdgek mennyirestabilak,hogymilyen tipusd energi6kjellernzik, s er6sithet6ek-evalamilyen m6don nemtudjuk. Az ebl4leti alapok kArdise: a jelens'g f6bb jellegzetess6gei mai jelens€tudesunkkalm6g nem maglafiizh^t6k. Nem ismerjtk a get el6id6z6 informici6iitviteli mechanizmust(vagy mechanizmusokat),nem tudjuk, hogy elel(romagneses,kvantummechani-

t07


flTorzaTostR6[?

K6rd6s,hogyajelens6gek kai,vagyt€ridoeffektusokokozzdk-e. vagy megdrthet6k-e, ajelenlegifizikai tud6sunkextrapolaliseval effekusokrejt6znekmdgcjttiik. pedigrij, mdgismeretlen Ezek a Ks€rleti eredm6nyekmindesetreazt mutatt6k,hogy a gontdrt6nik. elektromdgneses sug6rzrssal nemhosszrihulldmi dolatdtvitel valamintnem mivel igenkismdretritdrgyakfelismedseis lehets6ges, Ez m6r arrajs ftlrinyitia a az ,.ad6"szemdlye. is mindigsziiks6ges viilaszthat6 el 6lesenegymrist6l figyelmet,hogynemsztiks6gszertien A f6mdobozos a clairvoyance, vagya prekognici6. a Bondolat6lvitel, az eredkis6rletekndlugyanismindhdromjelens€gmagyardzhatja (tisztrnldtds) a lez6rt dobozban segits€gevel m6nyt,men clairvoyance levii tdrgyr6l is lehetett informii€i6t szerezni.de az sem zrrhai6 ki. hogy egyfajtaprekognicl6tdrtent.azaza Ks6rletialanyel6retudta, hogymi leszmajda dobozban. - mrr kdztiijssz€fiiggdst Ezt a hatdst- a telepStia €s a prekognici6 kis6rletekn6l[56] akadtak r6gebbenmegfigyeltdk.A Zener-k6rtyds a kis6rletercdm€nyteolyan sorozatok,amikor gondolatritvitelk6nt csak a v€ledenszerilen vdrhat6eredm6nytadta. lennekmutatkozott, prekognici6ra n6zvea_kisdrletekrendkiviilmeglep6eredm6azonban j6rtak: foraz es6ly 1:10"'lett volna,hogy v6letlenszeflien nyekkel duljonel6 ez azeredm6ny. N6zziikmostmeg,hogyanjelenik meg a prekognici6.6s milyen j elens6ge. nemh6tk6znapi kis6rleteket v€geztek ene a k€tsegteleniil PRgKoGNicIo Hossziid6net szintesenkisemk6telkedett abban.s6tterm6szetesnek jdvrir<iljelz6stkaphatunk. ak6ra madatartottik,hogyaz ismeretlen rak repiil6siirSnyib6l,akft a csillagokmozgiisAb6l, az 'ldozai ell6.tok csontj6b6lvagy bel6b<il. esetleg6lmainkb6l,k6v6zaccb6l. net6n kiirtyavet6sb6l. Amilyen kdnnyii voh a leetap ember6nekelhinni, hogymindezlehetsdges, ugyanolyan nehdzez a technikaiciviliz6ci6ban616embernek. Az Apoll6nakszenteltDelphoir6la k6s6bbikorokb6lszermaz6 tupadl6j6b6l d6sit6sok aztirtdk,hogyj6sdapapn<ije a szent6ly kiszivirg6 (Ezta feltiiresok m6rgesgdzokb6dulatiiban adtamegoridkulumait. nem erdsitettdk meg,semmilyen vulkanilusvagyegy6bkipdrolgdsnak nem akadtaknyom6ra.)A j6sdaa Pamasszus oldaldban csaknem ezer6vig 6llt, 6llam- 6s mag6niigyekben egyar6ntlehetettk6mi a segitsdg€t,de mindenh6napban csakegynapon,t6lenpedigz&vavolt aj6sda. 108


AruNCSATOL ACSOONO

A legfontosabb iigyeketigyekeztekeldretenni,mert a nap folyaj6sntik egyrekev€sb6tudtakkonrnindjobbanfrdradtak, m5naz id6s centrilni.Azt, hogy a kijel6lt naponk6pes-ea jdv6beldtni a j6sn6. igy ditntijtt6kel, hogy egy barinyra vizet ajntdttek,s j6 el6jelnek Ez vett6k,haaz ellatremegnikezdett- aj6slatokekkorbeteljesedtek. j6snap kimanemmindigtdrt6ntmeg,ez6rtel6fordult,hogyegy-egy j6slat meigfennmaradt, munk6janyomenszdmos radt.A tort6n6szek arr6l.hogyanis zajlottle magaaj6v6beldt6s. kevesettudunkazonban jegyzettfel, akinek bardtja,Nikandrosz Plutarkhos. Egy esellt volt a szent6lyfdpapja,amikorez a furcsaesem6nytijn6nt.Kiilf6ldi A kdvetek6rkeztek,hogy a j6sd5t6l6llamiigyek6l6rdekl6djenek. szertartas elejdnvizet cjntdtteka bifuinyra,de a bardnymozdulatlan eldjelmiattaj6slist nemlefi volnaszabada2maradt.E kedvez6tlen volnaa kdvetekkedv6benjdrni, napmegtartani, 6m a papokszerettek ez6rtijra 6sijra hidegvizet6ntijtteka bilrrnyra,varva.hogya remeg6sselmegadjaa kedvez6jelet.Vdgiil is addigatntdzt6k, mig val6sziniilegmera hidegt6lv6greremegnikezdett. leszdllta fijld alatti rosszked6lydllapotban A j6sn6 meglehet6sen 6rtheor6kulumkamr6jiiba.J6slathelyettazonbancsaknyomaszt6. j6sn6 kiiiltdssalaz ajt6 majda rettenetes tetlenhangokhallatszottak, hogygonoszszellem fel6 veteltemagdt.amib6larrakdvetkeztettek, szSlltameg.Az esetutenmdg mag6hozt€rt. de n6h6nynap mflva az6rtjegyeztefel az esetet,hogy 6rzdkeltesse. meghalt.Plutarkhosz hogy az annakmegvizsgil6sa, mennyirefontosaz 6menbetartdsa, adottnapmegfelel6-e a jiivenddlesre. A kdztudatban a delphoij6sd6nalcsakegyj6slataismert,amikor A mdigismert kapcsolalban k€rtvelem6nyt. Kr<izus a perzsah6borrival v5lasztH€rodotoszdritKtette fink: ,,Ha Kr6.us Litkela Halis. .tblytjn, akl,ar e$ nagybirodalomJo| dsszeomlai." Mint ismeretes.a pezsdk Kr6zusbiodalmadsszeomKiiroszvezet6sdvel megvendk a lydiaiakat, kitzdtt a kidly is meghalt. lott,6smindm6igismeretlen kcjriilmdnyek ezItaliin lehetettel6retudA politikaihelyzetalaposismeretdben is, amelyeketbiztosannemlehetett ni, de voltakolyanjdvenddlesek kik6vetkeztetni. jegyeztefcjl a delphoij6sda egy mdsikjitvenddlisdt: Plutarkhosz (a m6sodikpun heboni amikorr6maiaklegy6zikmajd a fttniciaiakat v6g6n),a tengerb6l tiiz, mennyd6rg6s ds vizar kis6ret6ben- egy szikla, egyaddigismeretlen szigetemelkedikki. Val6ban.a m6sodikpun h6bordut6n n€hiiny6vvel, amikor a r6maiaklegydzt6kKarth6g6t (Kr. e. 202),Th€m6sTher6ziakdz6tt- iiildreng6s6stiizek kis6ret6ben (Kr. e. 197-ben)- egy fj vulkanikusszigetemelkedettki a tengerb6l.E

109


TITOI(ZATGS [NOX?

term6szetikatasztr6fdnak az el6rejelz€s€tmer nem lehetpuszdn a szerencsdnek tulajdonilani,M azonbanigaz,hogy m6sjrivend6l6sekn6l lehetettszerepea politikai 6sgazdasdgihelyzetismeret6nek. j6slatnak.pr6fdcidnak,preMi szdmitvajon ig^zi, beteljesedett vagymegfontoltszimit6son kogrici6nak,s mi bitlcs€lettapasztalaton nyugv6elijreldtdsnak, vagymi tula.jdonithat6 a vak szesz6lynek, szerencs6nek? Pr6fdtavolt-e(az i{abb) GeorgeFox, aki 1661-ben megj6solta az 1665-6snagylondonitlizv6szt,s az utdnakdvetkez6pestisjarv6nyt? Vagy csakl6ttaa szilksik6torokfah6zait,a gondatlanul szanasz6t lobogdtiizekef6sa szervezett tiizoltdshi6ny6tt Vagy v6teszvolFeaz az ember,aki 1817-ben megj6solta Alexander Puskinsors6t:hires6s gazdagemberlesz;k6tszerkiildik szrmiizet6sbe; harminch€t 6veskorabanegymagas,sz6kefdrfi bajt hoz16. Es val6ban,hrisz6v milva, 1837-b€n, harmincb6t €veskor6banegdsz gyeszolta Oroszorszig Puskint,amikoregy magas,sz6kelovastiszt megdltep6rbajban. A kijz6pkoregyikhires,,eldrel6t6ja" volt Nostradamus. aki 1555ben Lyonban vetettepapirraj 6slatait.Fttlddn, vizen 6s levegdbenfoly6 hdbonjk6lfestetth6tbozongat6 k6pet.A repul6g6pekrdl, melyek lijlijndsenerdekeltdk. ezt in^: ..Gipck.todrijan?B) m?sz?maqasan a lei)ee6benAs t zet okdd az lgbdl a vdrcsokra As a katondkra." Megnevezte Bulgeriakiri yat,a sz6kehajf Ferdin6ndot. El6reli4ttaa tiirijk birodalom6sszeoml6sdt, Magyarorszig,Morvaorsz6g 6s Lengyelorsz6g fiiggetlens6g6t, Romdniakialakuliis6t 6s megnagyobbodSs6t,Jugoszldvia sziilet6s6t. Ugyanakkorhom6lyos€s beteljesiiletlen jijvendijl6sek sorais maradtutena. A jiivendttldseknagyr6szehdbonikhoz,fdldrcngdsekhez, katasztr6f6kltozkapcsol6dik. Vajonj6slatnaktekinthetd-e, hogy a Titanic elsiillyedds6tolyan sokanmegiftek, meg6rezt6kel6re?Morgan Robertson 1898-banegy reg€nytirt A Titdn elstillyedAssa cirirnel, tizenn€gy 6wel az el6tt, hogy a val6di 6cednj6r6haj6elk6sziiltvolna.A kiiverke26dbwzat aregenybeli6s az igazi haj6adatait,jellernz6itmutatja. Az 6sszehasonlitds els6pillanatratal6nmeggy6z6nek ldtszik,de kordntsembiztos,hogy val6banvalami titokzatosmeg6rz6s, j6slat vilt be.Hiszenmilyennevetis adhattakvolnaabbana korbanegytit6ni m6rctiihaj6nak?Termeszetes, hogymdreteiis hasonl6akvoltak az rrd l€p,,eleliben.mint a kon(uukdriik tervezriasztalain. ig1 mrir jellege. egyalEbnnemolyanmeggy6z6 a reg6nyj 6slids Vannakazonbanolyan esetek,amikor a szerencseszercpekicsiny, esetlegteljesenelhanyagolhat6. CharlesDickensp€ldiiulegyszeregy 110


AruRcs,il6t,{csoDiic aki vdrbss6latviselt,6sigy mufialal hiilgyrdli4lmodott. ismeretlen Iatkozottbe: ,,MissNapierva$'ok." N6hdny6ra gyilva k6t fialal n6 l6togattameg.Az egyiknekvbrdssdljavolt 6s Miss Napierkentk6az imt. szdntotte A Titdn(Robertson regeny€ben)

A Titanic

6prilis dprilis 2207 3000 20 24 sz6ma Ment6cs6nakok j6ghegynek tjtkijzijtt ntkdzijtt j6ghegynek Az elsiillyed€s oka 20 csom6 dtk6zben A haj6sebess6ge 882leb 800l{b A haj6hossza 66 000 tonna ?5 000tonna Vizkiszoritds 3 3 Haj6csavarok szama vateA haj6r6lkialakult elsijllyesztheteden elsnllyeszthetetlen m6ny A nagy€mbervesz€s6gek kev6smentiics6nak kev6sment6cs6nak A haj6 [tj,inak h6napja

Sir Oliver Lodgejegyezt€fel annakaz angolpapnakaz eset6t.aki azt elmodta,hogy egy nagyvihar alkalmdvalaz ebedldbebejiittegy a lev6 tet6nosszetdrte gijmbvillrm,majdmiutdnkiszdllt,a szemben volt, m6gisSlmahat6siraarrak&te a k6m6nyt.B5r gyajnydrtinapsi.it6s feles6g6t,hogyhamarabbeb6deljenek.Nemsokeravihar tijn ki, egy tiimajd ledbntitttea k6m6nyta repiilt be az eb6dl6be. zesgcjmbvilldm szomszedhdz6naktetej€r61.Minden 6gy tiirtdnt, ahogyanmegrlmodta esetek,amikoraz el6rejelz6s Kdts6gtelenllvannakmeghbkkent6 jegyezt6kfijl, hogy pontosn6wc6sid6resz6l.Egy oroszszerzetesrdl j6slataimiatthdszdvetkellettbdrtijnbentdltenie.Pontosan megi6sol6s Moszkvafelgyijta II. Katalin6sL Pdl haldet,a franciat6mad6st a Szpaszojefimezkijbeb6rt6noztette tdsdt.L Mikl6s mindenesetre ahol l84l-ben meghalt. monostorba, is, aki a n6ci Hasonl6so$rajulott Messingkoll6giija,Hanussen j6slata pontosanbeviilt.De elvezet6sbizalmasalett, miutdntiibb kell6k6ppenmunkaad6i kdvetteazt a hibet,hogynem kozmetikezta 6g€s€taza Reichstag megi6solta kiv6ns6ga szerinta jiiv6l Readdsul vdlt a ndci zal egyiitt,hogyki fogjafelgyfjtani,ez6rtk6nyelmetlenn6 vezet6ksz6mera 6segyerdtibenlel6tt6k.Wolf Messingis az6rtkeriilt Hitler haldl6t,ha a niici vez6rkeletih6diti4sra bajba,mert megj6solta 111


nToxzalos!n6f,? indul.(Egy6ltaldn nembiztos,hogyez prekognici6, sokkalinkdbbj6zan logika 6s a ttirt6nelemn6mi ismerete.) Humorosesetekis megt6rt6nnek n6ha.Z "/.Dass[63] tijbb olyan esetetleir, ami szdzadunkban tiirtent az indiai maharadzs6k udva j6saival.Radzsasztdn maharadzs6ja, Shri SewaiYei Singhpdldeulnagyon kivdncsivolt, hogy bevdlasztj6k-e a maharadzsdk tan6cs6ba, j6vend6mond6jdt ez€t Bombayleghiresebb hivattael, aki nagynehezenugyan,de elvdllaltaa felk€rdst.A hiresjiivendrimond6 megis jelent a megbesz6lt id6ben,6m f6nyesfogaddshelyetta maharadzsa bdrtijnev6na.N6gyh6napmilva rendelteszineel€ a maharadzsa, 6s jdvend6mond6ban, kijelentette, hogynembizik olyan aki m6ga saj6t sorsiitsemkdpesel6rel6tni. Kapurthalamaharadzs6j6nak udva j6sa is hasonl6sorsrajutott. ?r6n6r6ktis fif vildgra jttttdt jijvendijlte a maharadzs6nak, Paramjir Singh-nekhdromldnyamegsziilet6se uthn.A sziildsidejdrefenyes iinnepsegeket szeweztek, a szomsz6dos 6llamokcisszes maharadzsejdt meghivtak.K6tmilli6 nipi6t kiilt6ttek az el6k6sziilereke6s a nagyszabasf dizij6t6ha,a kdzn6pnek sziintadakoz6sra, mire elj6tt a pillanat. magasztos ?4.mde megintldny sztiletett.Az udvarij6s kilenc 6v biiniinnelfizetett,j 6slariedrt". A prekognici6drdekesvizsgSlat6tv6gezteel \lilliam Cor. ame1ikai matematikus az iitvenes6vek kitzep6n1641.Arra volt kivencsi, hogy az emberekval6banmeg6rezhetik-e a vesz6lyt.Ezt a k6rd€sr dgy vizsgelta,hogJ tijbb vonatbalesetet elemzettabb6la szempontb6l, hogya szerelv6nyekben ^z utasokszamaazonos,tttbbvagykevesebbvolt-e a szokdsosnel. A vizsg6latsor6nkiderijlt,hogy a baleseteknapjin mindigkevesebb utasutazoft,mint dltaldban. Cox dszszehasonlitotta az utasoksziimeta balesetel6tt kdt hdttel,hdromh6ttel, majd megn€ztea balesetel6tti h€t napbanis. Ezt mindig alra az 6llom6smvonatkoztatva vizsgelta, melynekkiimy6k6na balesettin6nt. A statisztikaieredm6nyek elemz€seazt mutatta,hogy annakval6sziniis6ge, hogyez v6letlenlegyen,kisebb,mint l7o! Hasonl6vizsgdlatotv6geztekel a walesi,aberfanikatasztr6fdval kapcsolatosan. Aberfan biny6szfaiubana r6gi medd6h6ny6egy nagy es6zdsalkalmevalmegcsriszott 6s eltemetteaz iskoldta bennelev6 gyermekekkelegyiitt. A ment6simunk6larokbanr6sztvev6 orvos k6rdeseirea sztil6kelmondtdk, hogyritbbgyereknapokkalezel6ttfurcsa dolgokatbesz6lt.Az egyiknagyfekete,cslisz6s, vizestdmegetldtott 6jszak6nkdnt.Volt, aki hatdrozottankijelentene sziileinek, hogy 6 nemsokera meghal.Egy harmadikpedigigy fogalmazon, hogymost m6rmegb6k6lt, csakaztszerctn6, ha a bar6tn6i6vel, Annie-valtemet-

n2


AGODIIG AP[RCS,(T6L

nemtulajdonitotn6k egy sirba.A sziil6kperszesemmijelentijs6get tak ennek,a szok6sosfanriziSl6snakgondolt6k.(Az ut6lagosvizsgril6dtsok sondnperszetorzulhatnak^z informrci6k 6s ilyenkor nagyon neh6zhiteleskdvetkeztet6stlevonni.) Erdekes,hogy a 2001.szePtemj6val kevesebbember ber I l-ei terro(dmaddsidej6n is a szok6sosn6l volt a World Trade Centerben,6s az akkor elt6ritett ndgy repiil6jrraton is kevesebbenutaztak.

uzscirATA xis6RrEn APREfiocNictO A telepdtian6l hasmdlt, az eliibb mrr ismertetett m6dszer a pre_ kognici6 vizsgelagrais alkalmas Erre egy6bk6ntteljesenv€letlenul, Kserletez6skitzbenjitttek 16 a hosszanbemutatottstanfordi csoport munkattusai.Ezt t6liik ftggetleniil mds helyen, p€ld6ul a chicagoi egyetemen v6gzettvizsgrlatokis meger6sitett6k [62]. Targ egy kis6rletetbemulatvaleirja [65], hogy a Ks6rlet alanya,a ad,,vev6",Pat Pnce nyugddasdetekiv - aki telepiiria-kisdrletekben munk6ja sor6n hogy elmondta, dolgozott dig is rendKviil hatdsosan gyaloanhaszndltaaz intuici6it 6s ezektijbbnyire b€ is vdltak. Ebbena kisdrletbenPuthoff volt az ,,ad6".Elkis6rte 6t a laborat6riumigazgat6ja is, BonnarCox, mert a sajdtszem6velakartalimi a kisdrletet. Cox sajet magaakana kiv6lasztania kijelitlt c6lt. m€gpedigrigy' hogy Puthoff Ks€ret6benelindult aut6val€s mindig arra ment.ame[e haladtak,ha piroslrmpa, a legkisebbvolt a forgalom.Folyamatosan 6ket, akkor minkenyszeritette kocsisor lassitdsra vagy egy sorcmp6, egykisebbforgalmimell6kutc6ba. dig bvebbhajtottak Cox6k hdrom 6rakor hagytrdkel a labont6riumot. H6rom 6ra dt perckor Targ a laborat6riumbanmagnetofonramondta a l6nyeges adatokat6s azr, hogy f6l n6gykor elkezd6dik a Ks6rlet. Ekkor Pat az Price,a,,vev6"jelezte,miir mosttudja,hogyhovdfog meg6rkezni ,,ad6"csopon.Eszerint:,,Kishaj6kvannaka cdl ki;rnyikdn,ninelyik motoros,tle rannak vitorltisok is- E1.e?y kis ijbdlben van, egy kittlli vag, japdn paSodaszeriiApiilet is ltitszih jelleSzetesa stilusa. A ria " kiimyAkAnerdsen,sszetdredezettSrdnitkdvekvan ak Hdrom 6ra tiz perckorbefejezt6ka sziivegfelv6tel6t.Az ,,ad6" kicsoport(Cox6k)fdl n6gykor6rt ki a szinhelyreA vdletlenszeden kis 6s voh, ahol City kikiit6je a Redwood vdlasztotthely tdrtdnetesen 6llt a stanfor6s vitorldsokhorgonyoztakltt kdzepesmotorcs6nakok di egyetemevez6sktubjdnakkdzpontja,melynekdttermekeletiessti€piitet.M6g a parti grenitkijvekis jellegzetesen lusri,pagodaszeril hozz{tarto4ak ^ 16tv6nyhoz.

113


TITOKZATO' EIIof,?

el6rel6tdsa. Pat Price szemdranem volt szokatlanaz esem6nyek politikai esem6nyek Titbbsz6rel6fordult,hogy ponlosanmegj6solta id6pontj6t,mint pdlddulaz l9l3-as arab-izraeli,fgynevezettJom Kippur-hdboaj napjdt,vagya b6csiOPBc-konferencia ellente ezett teroristat6maddst. A L:utat6k m6sszemdlyekn6l is taldltakhasonl6k€pess6geket, s ez arra irNpirdlta6ket. hogy megpr6b6ljanakv6letlenszeriienlezajl6 folyamatokat is el6rejelezni.Igy viilasztottidk a kis6rlettiirgyrulpelddul az eziist 6rfolyamdnakmozg5s6t.Az aranyfufolyamaSltalfbanszoropolitikaiesem€nyekhez sankdtddikgazdasegi, 6s mozg6sa rdvidt6von j6l megj6solhat6meglehet6sen Az eziist6rfolyamaviszontsokl(alink6bbfugga pillanamyikereslelkinelatt5l 6saziizletispekul6ci6t6l. K€tf6lem6dszerthaszn6ltak a kis6rleteksol6n.Az egyik esetben egy felh6karcol6ba vitt6k a kis6rletiszem6lyt6s mindig az aznapi eziist6rfolyamakmegfelel6szintensz6lltakki. Ha p6ld6ulaz drfolyamnagyonmagasvolt, akkoraz dpiilettetejdn,ha alacsony, aklor az als6szintekvalamelyikdn, €s ha nagyj6b6lkdzepesvolt, akkorvalaholkdzepen.A kisdrletiszem6lynek nehenynaprakellettel6rejeleznieaz eziistdr6t. A miisik m6dszerbonyolultabb. de jobb volt, ez az igyrevezett asszocidci6s m6dszer.A vizsgSlatot n6gytdrgy felismer6sre alapoztdk. Mindegyikt6rgyhozhozzerendeltek egy bizonyosjelent6st:kdt jelentdrgy az jrfolyam emelked6s6t, k6t t6rgypediga csiikken6s6t tette.Ezekenbeliil az egyiktigy a lassf,kis v6ltoz6st, a m6sikpedig a nagym6rt6kiimozgdstjelentette.A Ks6rletiszemdlyfeladataaz volt, hogyel6reirja le reszletesen ezt a n6gytdrgyat6s mondjameg, hogy6 melyiketkapjamega n€gyk6ziil. Az eredm6nyvi4ralozi4son feliil sikerillt:tiz kis6rletb6lkilencesetben megtudtamondani,hogy milyenirdnyban6smennyireviltozik azeziist,rfolyama.

CLAIRvoYANcI A tapasztalat azt mutatja,hogynemlehetmindigtisztlan elkiiliiniteni a gondolat6tvitelt a prekognici6t6l. A gondola!6tvitel eset6ben az informici6csere 6ltal6ban k6temberkdziirtrdrt6nik,mig a prekognici6ndlnemfelt6tleniilaz emberekkdziitt.s nemazonosid6ben. Az el6z6ekben mer ismertetett filmdobozoskis6rletsorozat igy is drtelmezhetij,hogy prekognici6rijrt6nr, de rigy is, hogy clairvoyance, azaztiszt6nlet6s. Nemkdnnyriimegvonnia hatdrokat. A legjobbantaldn dgy lehetnemeghatarozni ezt a jelens€gelhogyitt az informdci6r nem egy embert6l,hanemegy tiirg).r61szerezziik.A jelens6gfizikai, ll4


ACSODIG ATURCS.(Ti,L

ugyantgyhi6nyzik'mint az el6z6 azonban magyardzata pszichol6giai k6t hatasesetâ&#x201A;Źben. tdrzsekpapjaiel6tt nemismeretlena sdmdnok, A ndprajzkutat6k 6letiik mindennapi mely (clairvoyance)' a tisztSnlaes oak k6piss6ge, jelezt6k pdldeul a vaddllatok r6szevolt. Egyestdrzsekpapjaiel6re bfv6helyijket.A sikeresvardzsl6kat'sim6megmondt6k mozg6s6t, taflo$ek nokatnagytiszteletben Egy ddl-afiikai feh6r vadlsz,A. l"ane [66] irt le p6ld6ulegy esetet, amikor mind a h5romESP-hat6segyszerrejelent meg Lang elef6ntra vad6szottbennsziil6ttvadeszaival.Megalapodtak'hogy meghat6rozott iddbenegy falubantaldlkoznak-6 pontosanmeg6rkezett,de vadiiszai kdziil senkisemjelent meg.A helyi lakoss6Sdltal nagyraEnott bennsziildn ,.doktoi -hoz fordult. A varizsl6 azt mondta'hogy megnyrtlaa t6volsSgftj6t 6s v6gigutazikrajta Ezutenmegk6rdezte'hogy a vad6szokh;yan vannak6smi a neviik.Majd nyolc kis tiizet gytjtott, mindegyik vadisznakegyet-egyet,ezekttenrendkjviil biidijs gydkereket6getett el, majdvalamilyengy6gyszenvett be' 6stazpercreftanszbaesett az els6riiz hamvait' elgereblydzte Amikor a r6viiletb6lvisszat6fi, leirtaa vaddszkiilsejdt Ez az emberelpontoss6Sgal 6s meglehet6s a 162A m6sodikvaddsz'mondta, azudnmegajlte a puskdjat, vesztette n6gyelefdntotl6tt le, leirta az agyarakalakjat6s m6ret6tis A harmadii vad6sztmegolteegy elefdnt'de a pusk6jdtmajd idehozzrikSorban elmondtaa tijbbi vaddszruhdzatdt'alakj6t,6s azr is' hogy mit l6thogym6glegaldbbh6romh6napignemtudnakjonni' tek, hozzAt6ve, 6s nem a megbeszâ&#x201A;Źlt,hanemeg6szenm6s 6ton 6rkeznekide A ,dokbizonyultakS mefi a vadiipontosnak tor" j6slataimindenrdszletben kdrzetbenvoltaka j6sl6shelykllometeres szokmintegyharomszdz szindt6l,bizonyos,hogy semmiinformdci6tnemkaphatotttoliik is hasonl6â&#x201A;Źlegyetempszichietere a capetowni B. Iaubscher1671, egyszera p6nztdrcejftbecsomam6nyr6lsz6molbe. Kiserletk6ppen golt; vastagbarnapapirba6seltemettea fttldbe' majd egy laposbarna 6s egy nagy sziirkekiivet rakott fdl6 Ezut6nkocsibaiilt 6s egy tembu 6r;beli varrzsl6hozment,sz6zkilom6terreaz dsashely6t6l A titrzs transzutan bizonyosSolomonBaba,egyttnccalel6id6zett variizsl6ja, pontosanleir(a a p6nztdrcaalakjdt,hely6t' a paPi.t, amibea tud6s be;somagolta,valaminta fed6kitvekszindt6s nagys6g6tSolomonBaba miridigmegtudtamondani,hol vannakaz elk6borolthizidllatolq egytdvoliitr6l6s mikor'Az ilyen 6s aztis, hogyvalakimeg6rkezik-e anekdotikusesetekeg6szsorit j egyezt6kfet n6prajzkutat6k' A m6r emlitett filmdobozos Ks6 eten kiviil m's labomt6riumi Itt mostcsakk6t l6tez6s6t. is ig^zolteka clairvoyance megfigyel6sek

115


TITOXZ{TOS BR6K?

m6r6stemlitiink,mindegyikben egy bizonyoslngo Swannnevi fest6m0v6szvett r6szt.A harmincasiveibenjdr6 tehetsdges miiv6sznek rendkiviilnagyfantrziaja,k6pzel6ereje volt. K6peitkiiliinijs,csapon96 alakok6s gazdagszinekjellemezt6k.Swannazt a feladaiotkapta, hogyviiltoztassa mega stanfordiegyetemegyik6piilet6ben fel5llitott magnetom6ter mrikiidâ&#x201A;Źs6t.Ez m6r csaknempszichokindzis (tirg)mozgat6s), hiszena kisdrletegy rendszermiikitd6sdnek befolyesol6slilairdnyul.

S.6br.. A nngneton4terelrcndezese. Az 6tzeki6fejet tijbbszirdsviddr4te| Swann-nak megmutattdk a t6bbszdrcis v6delemmel ell6tottk6szi.ilâ&#x201A;Źket(5-6bra).Egybetonfalmttgotrkiildnleges, magaspermeabilitdsi fâ&#x201A;Źmkiipeny vette k6riil a magnetom6tert,6s a f6mkcipenyenbeliil is rendkiviilalacsonyh6m6rs6kleten nagy szupravezer6 anyagb6lk6sziiltdobozban helyezkedett (Az ereel magaa miigneses 6rz6k6l6fej. deti Ks6rletekc6lja egy6bk6ntaz volt, hogy a term6szetben esetleg el6fordul6kvarkokatdetektdlj6k.) Az 6piiletbendr. Habbard fogadtaIngo Swannt6s a kis6rlerer vezet6H. Puthoffot[68]. Swannnagyonmeglepiidiin,arnikortej6116


^ CSOD,{IG A 8I,TGT.(T6L

koztattdk,hogy mit vinak t6le. K6s6bbelmondta,hogy tal6nez a sokk segitettneki abban,hogy sikeresenteljesitsea feladatot Egy a mag_ dravala l6togat6sel6tt v6ltakoz6mrgnesesteretl6tesitettek jelet Mdr l6tni lehetett egy k6sziil6ken a kalibrdci6s netomdterben; mutatkozott. egy 6r5ja ment a m€res,de semmilyenzavar nem Swanner6senkoncentrdlt6s alig dt mdsodpercmdlva a m6gneses frekvencidjamintegyfel perciga dupldjftaemelket6r rezg6s6nek dett (A pont,lisd 6. 6ha).

me' 6. 6bra.IngoSttannnentdlishartssaltnepdltoztattaa maqnetotn4ter Ez megleptea k6sztil6ketkezel6 dr. Habbardot,aki el6szijr fgy 6sjagondolta, hogytal6nvalamimliszakizavart6(6nt a k6sziil6kben, stamigneses teret pr6beija meg a vdltakoz6 hogy vasoltaSwann-nak, a 5 mdsodPercre mlilvaSwannkdrillbeli-il biliz6lni.Ndhrnym6sodperc t€r 6fi6k6tmintegy ,,befagasztotta"(B), de azutdnk€ptelen megneses volt ezt tovdbbtartani,s az oszcilldl6a norm6lis6n6ke t6rt vissza(C). A meglepettkutat6kegyszeien nem hittek a szemiiknek,mivel el v6dddthatolhatadan taftottdk,hogy a tdbbszbrdsen k6pzelhetetlennek burkon6t bdrmit is meglehessenvdltoztatni-Swannazt mondta,hogy egydbk6ntnem lethat6r6szeit,€s nagyj6b6l ,,megn6zte"a berendez6s h€lyzet€tis k6szUltlapocskdk Ie is rajzolta,m€g az aranyotvdzetb6l rigy, hogy semezek6l, sema tdbbi reszletdl nem rij6koztaftdkel6zebesz6lt,a D 6s E pontotesen.Mikozbena k6sziil6kbels6rdszleteirdl t6r kontovabbizavarokfordultakel6 a miigneses oszcill6ci6jeban. Ekkor arrak€(6k. hogy mostne gondoljona k6sziil6ke, 6s teljesen mrist6m6r6lkezdtekel besz6lni.Ez alatt az idd alaft ttibb percenkejelet reszttl semmikiilonds nem tijrt6nt. a kjelz6 k6szul6ka szokSsos sz6, akkor az F helyen terel6ddtta adta.Mikor ijra a magnetom6tene jelet kaprik. Ezutdnabbakellett hagyni a Klithat6 nagyftekvencids s6rletez6st,men Swann kifdradt. A k6sziil6kezt kitvet6en m6g egy 6r6ig muk6d6tt,detov6bbizavariisnakmdr semmijel6t nemmutatta.

l17


nToxzaTos !R6I(? 6s a gonAz el6bbiKs6rletb6lis az deriilki, hogya clairvoyance fizikai, m6rhet6 dolatolvas65, 6s a Fekognici6is cisszekapcsol6dhat perturbici6kkal, zavaroklal. A k€s6bbieksofin H. Puthoffmdgtiibb hasonl6,egyszeniKs6rPuthoff meghivottn6h6ny letet v6gzettSwannkijzremfik6dds6vel. v6rta,6s olyan embert.akikt6l a Ksdrletektovdbbifinanszirozds6t Ezeketlemegk6rte 6ket,hogyhozzanak magukkalapr6bbtArgyakat. zdrtdobozbatett6k.Swannaztkaptafeladatul.hogyirja le, mik vannaka dobozokban. Az egyikesetbonp6lddulaztirta, hogyvalamif6le dolgotl6t, ami 616s mozog.A c6lt6rgy kicsi, bama6s falev6lszerti egymolylepkevolt. M6g hosszasan lehetnesorolnia p€ldiikat,de itt abbahagyjuk a tovdbbi esetekismertet€s6t azz l, hogy az 6rdekl6d6olvas6kvassy Zoltan kdnyv6ben[69] GszletesleirasokattaldlhatnakEsP-kis6rletek6l, ezekki6rt€kel6s6r6l, az ESP-jelens€gek 6rtelmezdsekor felmeriil6 fi zikaiprobl6mdkr6l. A kitikusok egy r6szeazt veti fiil, hogyjelenlegifizikai viligk6ptinkkelszdgesellent6tbendll nemcsaka gondolatdtvitel, hanema prekognici6 is, mert l6te a t6rr6l, de fdleg az id6rdl alkotott fogalmainkattagadja.A clairvoyance kiserletekpedigaz6rt€nhetetlenek, jelz6stad6,az ismertakkora dvolbanlev6,lezartsdt6tdobozokb6l me informdci6scsatomikonkiviili mechanizmusokat kellenefelt6jelenlegi telezni.Ezeketazonbana fizikai 6s biol6giaiismereteink szintj6nnemtudjukelk6pzelni. Ez mind igaz, de ndz'pont k6rd6se,hogy hogyan gondolkodunk tov6bb.A kutat6kegy resP 6gy erzi, hoqy azertnem szabad,vagy nem6rdemesfoglalkozniezeklel ajelens6gekkel, mertnem illeszF het6kbelejelenlegiismereteinkbe, azokkalellentdtesek. A kutat6k kisebbr6szeviszontfgy gondolkodik,hogyezeka Ksdrletekpontosan azt mutatj6k,hogy valami sokkal eltal6nosabb itsszefiiggdsrendszerl6tezhett6r 6s id6 kdz6tt,mint amit eddig feltfttunk, igy teh6tismereteinkcsak gazdagodhatnak ezekneka jelens6geknek a tanulm6nyozds6val.

Az ESP-KEPESSfGEK EsAsz[Mfrfisfc Erdemesn6h6nysz6t sz6lniarr6l, hogy milyen tipusi emberekn6l jelens6gek. fordulnakel6 gyakabbanaz el6bb emlitettparanorm6l A tapasztalatazt mutatja,hogy a human€rdekl6d6sii,nyitotr, oldott, viddm,igynevezett,,mriiv6szlelkeK'taftoznal ebbecsoportba.Ahol ^z illet6 gondolkod6sa analitikus,viselked6se z6rk6zott,visszafogotr, tl8


ACSODJIG AFURCSII6L

nemldpnekfdl ezekaje,,kutat6"tipusri,csakritken,vagyegy6ltaldn lens6gek. Ma m€gnemtudjuk,hogyez mi6rtvanigy N6hdnyfelt6terejlik a magyakiilijnbijzdviselked6s6ben lez6sszerintaz agyf6ltek6k fizat l'7O1. jelens6geket hi(elen trag6diek,6rzelmifelindul6s, A paranormel f6jdalomis kivdlthatjdk,ake.csala hipn6zis Az els6 ene ir6nyul6 vizsgdlatokatFaradaytanitvitrlya,William FletcherBarret vegezte 1870nyar6negy kollegiijameghivtaBanetetirorszdgiotthoneba. Az angol fizikus ott ldtott el6szdrmegbizhat6telepetia-bemutat5t' mutattakbe.P6lddul,ha Barretvalamitmegizlelt,a amit gyerekekkel gy€rekek6rezt6k,hogyaz cukorvagys6,vagyha Barretgyertyalenga kez6t,akkora gyerekekfdlkidl(ottakfdjba nyfjtotta 6s meg€gette dalmukban. kideriil az is, hogya hipn6zis6s az ESPA tovdbbikis6rletekb6l jelens6gekkdziitt kapcsolatvan. A brit 6s a sv6dlakossrigkijr6ben sokanhiszneka pafelm6r6sszerintmeglep6en vdgzettreprezentativ jelens6gekben. mnorm6l jele sdgekel'for(luLisaa brit lakoselSkdrdbens aielensiA paranormdl gekbenvaLihh s.n.aLlkban: ndk

ESP

13 70

61 '70

63

56

'79 10 69

16-34€! 35 64 €v 1'1 77 59

15 '72 '12

65 6! felerr

69 80 55

A paranonndljelensigek el.jJodul1saa srdd lakosstiSkdftben, a jelens6' gekbenval6 hit szdzalZlaiban: n6k

Talrn Nem

25 8

29

49

28

28

33 l0

l8 5

16 34 dv

15-64€!

65 e! lelet!

l6 26 z7

3t 25 8

2'7 25 6

l19


TITO&IATO$ BROII?

Az EgyesiiltAllamokbanv6gzettfelm6rdseredm6nyeszerinta lakossrg537o-a6lt mer 6t effajta6lmâ&#x201A;Źnyt,6s hisz az ilyen jelens6gekben. Ezen a mintdn belnl az egyetemi v6gzettsdgiiekn6lez az ar6ny6870,a k6z6piskol vegzettekn{52qa,es az iltalinos iskolSt legzetteknA 26qo.

A CSODA liit6ki!A csodafogalma alapvet6enKviil esik a term6szettudom6ny jer6n, hiszena term6szettudom6ny a mrdrismen, vagy megismerhetd lensdgekkelfoglalkozik. A csoddk viszont oly dtkdn fordulnak el6, hogy megismeresiikegyakorlatilagnincs rem6ny,ezdn sokanl6tiikben is k6telkednek,s ez a ketely nem is alaptalan.A kutatds6rtelme 6ppenaz, hogy ismeretlenjelens6gekokit, mechanizmus6tfiiltS4uk. N6h6nyjelens6g,mint peldaula hipn6zis,mrr dtkeriilta ,,csoda"kateg6ri6b6la ,,paranormel",a ,,bizarr", k6s6bbpedig az inlenzivenL:utatottjelensegek csoportjdba. Nem lehetetlen, hogy valamikormegjelens6geket is. 6rtjiika macsodenak tartott A legisme(ebbcsoddktalen a hirtelengy6gyuldssal kapcsolatos jelens6get esetek.Egy rdvid,tdbb6-kev6sb6 dokumentdlt ismertetiink - mindenkommentiirnâ&#x201A;Źlkiil. DeanKraft amerikaifiatalember[71] tizen6veskor6banvette6sze. hogyfejfdj6st6s kisebbbetegs6geket tud gy6gyitani,valamintapr6tirgyak mozgatds6nis k6pesakaraterejesegits6g6vel. K6s6bba labomt6riumi vizsgalabkhitelt 6rden 6enbizonyitottiika tirgymozgatast.El6szcira kalifomiai LawrenceLivermoreLabomt{iriumbanv6geztekvele Biol6giai Ks6rleteket,ahol az volt a feladata,hogy pusztitsael a kuta6sbangyakan haszneltHe-Laneni raksejt-teny6szetet. A Ks6rleteketk6t azonosHe-La tenydszettelv6gezt6lqa kontrollteny6szetenellen6riztdkaz eredm6nyeket. Az els<ipr6b6lkoz6ssikertelenmaradt.A kovetkez6pr6belkoz6snal a kontrollmintan530 elpusztultsejtettaleltak,a befolyesoltmindn pedig 1200-at.Mivel a kisâ&#x201A;Źrletetvezettibiol6gusk6telkedett az eredm6ny hiteless6g6ben, 6jra megism6telt6k, s ism6tazonoseredm6nyt kaptak. Ezt a kisdrletet1977.jtlius 14.6s 16.k6ziitta texasiSanAntoni6ban is elv6gezt6k.lijra He-La sejtteny6szetethaszneltak.A Ks6rlet sorenhisz percenkeresztiilkellettvalamilyenmddonmegakadi4lyozni a r6ksejteknitveked6sdt. vagyelpusztitani azokat.K6d6lekontrollt haszniiltak: egy m6sikszem6lynek kelleita teny6szeteket ugyanolyan m6donkezelni;6s volt egy k6mcsdnyikezeletlenHe-La kultira is. Hat Ks6rletetv6geztek,ebb6l sikeresvolt az els6,a negyedik6s a

t20


anmcs,iTriL AcsoDiIG hatodik, a tttbbi nem. A mdsik Ksdrleti szem6lyegyik esetb€nsem tudta befolydsolni a rakkulfiifit, a kontrollminta sem v6ltozott egyik Ksdrletbensem. Ezekkel a Ksdrletekkel azonbantitbb gond is volt. P6ld6ul soha s mindv6gigismeretlen maradta nemism6telt6k megmesszem6llyel, pontos mechanizmusa 6s Kraftnak a sejtkultidaganatosbetegs6gek rdra gyakorolt hat6sa.K€t ismercdendolog kitlcsdnhateseb6lpedig nemtudunkkdvetkezteteseket levonni, ez6rt^z ilyen tipusri Ks€rletek nemvezetneksoka.

ArEuT,{cro N6zziink most egy teljesenmrs tipusrj jelens6get,a levit6ci6t, vagy lebeg6st.Szdmosesetleirasmaradtrdnk egykorf kiinyvekb6l, melyek an6l sz6lnak,hogy az emberek- 6ltal6banvallisos r6viiletukben- a leveg6beemelkedtek€s n6h6nym6sodpercig vagy percig szintea srilytalansdgdllapotdbanlebegtek.Maga a lebegdsjelensdgea fizikdban nem ismerctlen- l6sd a Meisner-effektust-, ott azonban,ha az nincstiszt66sszesr€szletetnemis ismerji.ik tdk6letesen, alapvet6en zatlan k6rdes,tudjuk, hogy m6gnesesterek okozz{k az apr6 nAg es lebegdsdtszupravezet6anyagfiildtt. Az emberek azorrbalr- az egykord leirdsok szerint - viszonylag nagy magass6gokba, a ftjldfelszintdl olykor tiibb m6terest6volsidgokki. ra is felemelkedtek. A sokleirdsb6lnehenyesetetvahsztottunk (1515-1582), spanyolft6n6, karmelitaap6cagyerSzentTer6z mekkodban srjlyosbetegs6geken esettiit. Rendszeresen bitjtdlt, rendlfviil aszkerikus 6leretih. lrrsaibanrisrleresenismefletiraviilereir, es hogyamikorelds/itremelledeflfel a fcildrol.mennyiremegrjed.Allit6lag sokan,t6bb almalommall6tt6k 6t lebegri, de megtiltotta rendtdrsainak,hogy beszdljeneke.r6l a jelens6grdl[72]. Kopertin6iSzentJ6zsef (1603-1663) talrn a legismertebb olyan jegyeztek szem€ly,akir6l lebeg6st ftil. Tijbb mint hetvenkiilijnbdz6 feljegyz6smaradtr6la csaka kopertin6iiemplomban6s kdmy6k6n megfigyelttart6slebeg6seir61, de m6sv6rosokban is lattik ,,repiilni", p6ldeulNdpolyban,R6meban, Assisiben6s Osm6ban. J5zsefetgyermekkori{ban meglehet6sen visszamarudottnak tekintett6k. Mdr nyolc, 6ves koriiban megfigyelt6k,hogy n€ha eksztrizisbaesefi. N6melykor az iskoli{banis el6fordult,hogynyitott szlijal, mozdulatlanul iilt, s a szemeifennakadtak, iskolatrrsai ezert,,t6totr szdji"-naknevezr6k. 1620-bana kapucinusokbefogadtdkmint laikust,de nem sok haszndtvett6k. Gyakan esett eksztiiisba, s ilyenkof eltdfie a keze

t2l


TITOI(ZATOS ER6K?

t6ny6rokat. Az eksztilzis6ltal6iigy6bees6t6rgyakat, ev6eszkbziiket, vagy a szentek ban akkor kdvetkezettbe, ha J6zusszenved€seir6l, 6let6r6lhallott.6s slinibbenfordult el6 mindeza nagyh6t,nagycsii tortijk 6s nagyp6ntek idej6n.Egy-egyilyen dllapothat-h6t6rdn6t is ekartott.Konyhai szolgdlatraosztottdkbe, tiizifdt hordott,v6gott, mindenf6le fizikai munkdtvdgzett,de mivelitt semludtdkhaszn6lni, elbocsdtottdk. J6zsefk€s6bbist6ll6fif lett a La Grotellai ferences kolostorban. papp6szentelt6k. papndvend6k lett 6s 1628-ban Mindig 1625-ben is aszketikus mrirmindenkintril€letet6lt.deezutdnaszketizmusdban tet1.Napontaostoroztamagdt6s dt 6venat csakszrritottgyijmiilcsdt tartottnegyvennapos bcjjtdt, 6s fiivet evett.Minden6vbenhiiromszor de amikornem biijtdlt, akkoris csakcsijt6rt6kdn6s vas6mapevett. Gyaloanesettelragadtatott,eksztatikus5llapotba,ami annyirazavarta tftsait, hogynemvehetettr6sztveliik egyiittaz islentiszteleten, vagy a kdzds6tkez6seken. Az els6fennmaradt feljegyz6s J6zseflebeg€seir6l az 1630-as €vek elej6r6lval6.EszerintKopertin6ban egy6jf6li misesorin a p6sztorok viddmfuulyajft6keraolyanelragadtatdsba esett,hogyfelemelkedve elrepiilta hivek feje felett, 6t az egdsztemplomonaz oltdr fel€, €s hosszfpercekiglebegetta gyerty6kfiiliitt. A csod6taz eg€szgyiilekezetl6tta,a papok,szeretesek,n6v6rek,a falusiak,s meger6sitettek a jelen lev6piispitkdkis. J6zseftdbbszitr, m6salkalmakkor, igy biborosok,hercegek, orvosok,s6t magaa piipael6tt is ftilemelkedett a magasba.Bgyeskorabelifeljegyz€sek an6l is hirt adnak,hogynemcsak felemelkedett a leveg6be.hanem,,nagyt6vols6goloa" 6s ,,nagymagassdgokban" repiilt.A ,,nagy"m6rtek6r6lnem maradtakfennhitelt 6rdeml6adatok. A feljegyz6sek szerintelegend6volt valamilyenvid6mvagy kellemesdolog enlit6seahhoz,hogy ebbea kiiliintis6llapotbahozza. Egyszeraz egyik szerzetesdrsamegjegyezte.hogy milyen gyitnydni az id6, mire J6zsefelragadtatott kidltdssala levegdbeemelkedett, s egy fa tetej6rereptilt,ahonnancsakldftiivaltudottlejdnni.Negyven6veskordra mdr szinteaz eg6szakkori kereszt€nyvildg tudott errtil a kepessdgdriil, sokanvoltakre Kvdncsiak. 1645-ben a pdpaiudvarbadelegaltspanyolkiivet- ritonR6mrbacsakazdrtmentel Assisibe,hogyszem6lyesen is megismerkedhessen vele.A nagykdvetmegkdrdezte, hogytalrlkozna-ea feles6g6vel. J6zsef, aki kicsit f6l6nk volt, beleegyezetta kdvet k6r6s6be.,,Engedelmeskednifogok - rdlaszoba-, de nemtudom,hogt Wpesleszek-ebeszllni rele." Amlnt abbaa k6poln6ba 6rt, ahola kijvet feles€gev6n

122


acsoDilc AnncsiTdr, a leveg6be ra, ftilpillantottSziizMrdriaoltAr6ra6s elragadtatasSban dtreptilvea jelenlev<ikfeje fitl6tt. N6hrny m6sodpercig emelkedett, oda. ahonnanfelSzrizMrfuiak6peet6tt lebegett,majd visszaszellt eldjulta letvdnyt6t. A nagykdvetfeles6ge emelkedett. bels6,zii( t6rbenvolt k€pes a templomokban, SzentJ6zsefnemcsak is hirt adtakerr6l a is. hotest6nsok fbtemelk€dni, hanema szabadban csod6latostulajdonsdgdr6l.Tiibb alkalommalis eldfordult, hogy m6s a nra leveg6be, ezertfeljelentett6k megfogva emelkedett szem6lyeket polyi inkvizici6ndl, hogy vagycsal,vagyaz drddggelcimbor6l.86rtijnbe keriilt, s csakhrromhetestiizetesvizsg6latut6n engedt6kszaba_ don, miut6n nem tal5ltak semmi kvetnival6t sem gondolataibansem viselked6s6ben. Miutdn az inkvizici6 elengedte,mis6t mondott N6polyban,s vallat6jaszemelatteraemelkedetta magasba,az oltdr fcil6. feljegyz6sek szerint(Szepiisszegyrijt6tt Az Acta Sanctorumban tember,V. kdtet) egy alkalommalKope(in6bank6lv6riakeresztet akartaka hely6retenni, de a neh€zkeresztetnem birt6k beledllitani a gijdijrbe.J6zsefektor odarepiilt,megemeltea neh€zkeresztet,s a godiirbehelyezte. Egy mrsik alkalommala kopertin6iSzentKl6Ia templombanaz 6nekalattehaga&atesba esett,s egyikrendtrrsatetdlelve,veleegyiitt a templomot.Hasonl6tdrtent a magasba 6s kdrberepulte emelkedett egyh6zfdn6k6tdlelte6t, Assisibenis, akkorpdterLustost,a ferences azdallamokhatesira. s velerepiiltk6rbea templomban Az inkvizici6 mar emlitett1638-asvizsg6lataut6n,R6mdbanis vizsgdlatotinditonakellene,de J6zsefolyanegyszerii6s termdszetes feleleteketadott a hozze intezett k6rd6seke, hogy bir6i elengedt6k. Az inkvizici6 m6gisrigy int6zkedett,hogyaz assisikapucinuskolostorban szigonj6rizet alatt tartsdkJ6zsefet.Az eksztdzisokennekellen€re 6sa ndpcs6dtiletek is tov6bbfolytat6dtak. nap-naput6nism6tl6dtek p6lddula protest6ns herceg 1651-ben J6nosFrigyesbraunschweigi is elliitogatott Assisibe,6s - 6llit6lag J6zsef l|itv|inyenakhatdsiiravisszat€t a katolikDsegyhriba. X. Incepepaa tovdbbicsoportosulisok pietraelkeriil6s6re 1653.jflius22-6ntikokban,szintelopva,a f6lrees6 rossai,onnanp€diga fossombroneikapucinuskolostorbavitette J6zsefet. Ince pdpaut6da,VIL Sdndorazonban,meggyilziidvearr6l, hogy nem kell botrdnyt6ltartania,1657-benvisszaadatta 6t rendlirsainak,a mhodtdknak,akik az osm6ikolostorukbanadtakotthontsz6mdra. J6zsef 6lete hetialev6 rdsz€t ebben a kolostorbanttiltiitte, ahol rendtersain,a piispiikiin 6s ennekhelyettesenKviil j6formen senkivel sem6rintkezett,6letrajzir6i szerintegyetlenvilagi drdme a madarakkal 6s virdgokkalval6 titr6d6svolt. A feljegyzdsek szerintmajdnem

t23


TITOKZATOo !R6I{?

mint a fiildiin.De igazivrigya,c6ljamindig annyiiddt tdltdttlebegve, koriiban. volt 6s nem a lebeg6s.Hatvan6ves az ima 6s elragadtatds hosszr.i, lizas betegs6g utl{nhaltmeg1663-ban. a szentt6avatdsipert. Halalautdnrendtirsaiazonnalmeginditottak 6s kdriiltekintdse miatt a Ez azonbanaz egyhdzszokott6vatoss68a v6rtn6lsokkal tov6bbhiz6dott. rigyhogyaz iinnep6lyesboldogg, avatesmcsakkilencven6v milva 1753-ban.a szentt6nyilv6nitdsra pedig1767-ben keriiltsor. hanemm6s vallesiak,s6t Term6szetesen nemcsakkercsztdnyek, emelkedniAz Dtols6feljegyz6s areistdk is k6pesekvoltaka leveg6be az 1980-as 6vekeiej6r6lmaradtrink. A tiit6net egy kinai katonii6l Fudzsian tartomdnyban a dokumentumfilm-stisz6lt,akirdl 1981-ben filmetforgattak. A katonaa N6piFelszabadit6 Hadsedi6 munkatdrsai reg egyik l6gv6delmialakulatan6l teljesitettszolg6latot. Mutatvdnya n€h6nyiires 8yuf6sskatuly6t abb6l6llt, hogy egy pingpongasztalm uldnigy mentvdgigezeken helyezett 6sndmiel6k6szit6s, bemelegit6s a gyufiisskatulydkon, hogyazoknemrdrtek6ssze,m6gcsaknem is repedtek meg.Szintesrjlytalanul l6pegetett s tor6kenydobozokon. A katonanyolcdveskor6bankezdettnagyapjrt6lharcmiiv6szetet 6s chi-gongot(j6gdhozhasonl616g26gyakorlat)tanulni.A firi gyor' sanhaladtekjrea tudom6nyokban. de sajnostizenhirom6veskord ban nagyapjameghalt,€s nem volt senkimiis, aki tanithattavolna. Igy nemtudtamesterfokon elsaj6titaninagyapjamiivdszet6t, aki - a falu illitdsa szerint- lebegniis tudott.A katondr6lcikk 6s f6nyk€p jelentmega hadsereg napilapjdban, de ezt nemkiivettdktudomdnyos m&6sek,kutatds.dokumentdlt eredm6nyek. Mindegyik eset kiizdsjellernz6jea r6sztvev6kaszketikus€letm6dja volt. Hasoni6aszk6zistfigyeltek meg azokndla hindu 6s buddhista papokn6l,akik6l ugyancsak feljegyeztdk, hogylebegnek. jelenseget Ezt a mai ismereteink szintj6nnemtudjuk megmagyar6zni.Nem tudjuk,milyenerd emelifitl ^z emberitestet.nemval6szinli, hogy €lektrosztatikus vagy mdgneses hat6slenne.Stabilan elektrcsztatikus hatiisnememelhettesteta magasba, annakmindenjithet valamilyen k6ppenhamarle kelleneesnie.Elvileg sz6mirisba furcsagravit6ci6s hat6sis, de ez semt6bbpusztataldtgatrsndl. Megfigyel6sek,Ks6rletekhij6n,kiz6r6lagellen6rizhetetlen leir6sokahagyatkozva nemjutunk el6bbrc.Nemtehetiinkm6st,mint hogyezeket ^z esem6nyeketb6rtiibbszdr6stdbbenl6tt5k- m6giscsak a.,csoda' kateg6ridjebantartjuk szdmon. A csodaa sz6 igazi 6nelm6benperszenem nagyonism6telhet6. Ilyenklasszikus esetp6ldeula fatimaicsoda,amit- a leir6sokszerint

r24


ATI]RCSAIOL ACSODIIG

- Ponugelidban, 1917.m6jusl3-6n figyeltekmegel6sz6r.A kis falucsk6ban egy helyb6lilakos,Lucia Dos Santos6s k6t unokatestvdre el6ttegyfeh€rruh6sn6jelenlmeg,6sez ajelensdgmindenh6napban megism€tl6diitr ok6beriBegyretijbbemberszemeldtr6ra. Egyttntetiien igy irtek le, hogyel6szdrvakit6villan6skeletkezert, majdcs6kkennikezdetta napf6nye6s melege.Ekkormegielenregy vildgit6g6mb,egy fa tetejdhez lebegett,mik6zbenhalk.aig6 hangot hallatott.N6hafeh€rkddszeriiktjpeny,aurajelent mega f6ny kiiriil. K6t alkalommal,llit6lag ,,angyalhajszerri" anyagotis taleltaka fdlddn.Bft nagyonsokanlrttak ezeketajelens6geket. de csakLucia6s jelent kdt unokatestv6re €szlelteazta n6i alakot.aki a gctmbk6zep6n meg.Amikor a giimbelrepillt.robbandsszerii hangothallottak. Okt6ber13-en- a leirasokszednt- hetvenezres tdmeggyijlt 6szsze,hogyldss{ka csodi4tA jelensdgfelfiin6seutdnaz eg6sznapszakad6es6hirtelenel6llt.A felh6kszdtvdltak, 6s az emberekegy vaki t6anf6nyl6.gydngyszeru pillantouak korongot meg,amelya tengelye kcjriil forogva szinesf€nysugarakat bocsiitottki magab6lminden ir5nyba.Amikor a forgdsmegsziint, a gdmblassan, mint egyhull6falev6l,kdzelednikezdetta fdld fel6.Ek:kbra tdmeg megijedve. hogy tal6na Nap zuhanle - f€lelm6ben t6r&e esett.Ezutin a korongfjra felemelkedett 6s elrdvozotta Nap irdnyeba.Azt is fijljegyeztdk. hogy azembereknedvesruhezaa6saz es66,ztatta f6ld hirlelenf6lsz&adt. jelens6ggel Ismertterm6szeti nemleherettazonositani a megfigyel6seket,blir a leiriistdbbr6szletehasonlita gdmbvillamtulajdons6gaihoz.Ennekellentmondviszontru, hogy a f6nygdmbmindigugyanazona naponJetentmeg, A csod6tterm6szelesen nemlehetlaborat6riumi kiiriilm6nyekktjjelens6geket. zittt reproduki4lni, mint p6lddula paranormdl Miutiin szisztematikusan nem kutathatdk, ez6rtsokanegy6(elmiienelutasitjek l6riiker. Valamikora villidrn,a vulkiinok6s szinteaz dsszesgeofizikaijeIens6ga csod6kkdz6tartozoft,mira ezeketmifumind ismerjiik. A biojelens6geket l6gia mivel j6val dsszeretrebb vizsgel, nem halad olyangyorsan,mint a fizika vagya geofizika,ez6.tezekajelensdgek lassabban keriilnekbe a megismert6s feltdrtjelens6gek csoportjitba. jeAz, hogyegy-egyjelenseg,effekus mikor keriil a megismerher6 lens6gek kiiz6,atr6lfiigg, hogymilyeninlenzitassal kutatj6kaz adorr teriiletet,6s hogya kutatisieredm€nyeket mennyirerudjukismercteinkbebeilleszteni. ma8y"rdzni esdnelmezni. Az eddigip€ld6kb6l€s esetekb6l is kir€rszik.hogym6ga legegyszeriibbk6rd6sek is megvi4laszolatlanok. 6s sorrabukkannak fel olyan

125


!t6X! TTTOI{ZATOS

jelensdgek, amelyeknem itleszthet6ka mai tud6sunkSltalmegmagyarAzhat6modellek rendszer6be.Az agymodellekkapcsdnl6ttuk' hogy strukunilt agy n6lkiil lehetetlentanulni Ugyanakkor bebizo- m6ga n6h6ny esetekben nyosodottaz is, hogy- egyeshidrokefSli6s P6ld6ksora millim6tervastaghdnyais lehet6vâ&#x201A;Źteszia gondolkod6st. s t6bb szem6lyis6g' igazolja,hogyegyetlenagyonbeliil is ,,lakozhat" hogy informdci6kat van arra, ',zArjon m6dja az egyikszem6lyis6gnek el6elbetegs6gek el" a mesikelijl, mi tdbb,m6sszem6tyis6giegyek, ftasera is kdpes. Az agymiikiid6smai tudisunkon alapul6modellez6senem ad maByardzatotaz informeci6_6s akaratdtvitelre,a clairvoyance-m,a Prestresszsem,amelyeka haldlkdzeli kognici&a,s azoka ajelens6geke ellnakel6. helyzetekben Mindezek a megoldatlanprobl6m6ka kutatrs szdm6raazt sugallj6k, hogy tovebb kell keresniazokata ma m6g ismeretlenhatdsokat' melyektudomdnyosanmegalapozott6ftelmezâ&#x201A;Źsekiel6git6 vdlasztadhat a fenti k6rd6seke.

126


III. nfsz A MENDEMONDAKTOT

nrisnru.nuc


TITO|{ZAT0S Bt6rl

azt bizonygatja,hogy egyszerre Ha valaki iiszintemeggyiiz6ddssel ^zt elviszikaz 6s Sydneyben, t6pte6t egy h6z kapujetBudapesten dpol6k.Ugyanezaz esem€nya mikofizikdban a legh6tkiiznapibb, kiserletekkelaldtdmasztottt€ny. minden tedilet6nhlelkozunk szokatlan A termdszettudom6ny jelensegetrkel. A szokatlan,a bizarr s egy(ttal ritka jelensdgekelmegismer6se a leglasstibbfolyamata term6szettudofogadtat6sa, ebbea csoportba mdnyban,s a k6nyvbentdrgyaltparajelens6gek j6l ha l€tezik egy bevdlt,haszn6ltartoznak.Egyszerffa dolgunk, hat6 tudomdnyosm6dszer,mellyel b6rmilyenk6rd6sret6bb-kevemindeniitt sebbmunkauttn biztosvelasztkapunk.Ilyen egys6ges, felhaszndlhat6 elj6r6sma mdr l6tezik.A szimmetriafogalmaaz, mely felfiizi, egymeshozkapcsoljaajelensegeksordt,s igy rendeitfog6 k6k6petkapunk.A szimmetriasegits€g6vel zett,egys€ges pet igyeksziinkadni a kiinyv v6g6na lein jelens68ek6l.A tetm€r6g6tamegvannaka j6l bevdltm6dszerei,puszszetvizsgdlatdnak tin ezeketkellenebetartani.

A MEGFIGYELES lejdtsz6d6folyamatokmegfigyel6se a term6szettuA term6szetben m6dszerei k6z6tartozik- elm6letiritonaltal6domdnylegfontosabb kiiliin6sonfontos bankev6sk6rd6sditnthet6el. A parajelens6geknel pontos elemzdse 6s egyeztetese, a baj ttibbnyireaka megfigyel6sek kor kezd6dik,ha a megfigyelteredm6nynem illeszkedikel6zetes elk€pzel6seinkbe. A kuhtesbanelkitvethet6legnagyobbhiba a eredm6nyeksztinyegal6 siipr€se.Csak llirszrt, ,,nemkivdnatos" vagycsoporthogya tudomdnygy6zelmesen haladel6re,szem6lyes A tudomdnyt6rt6net 6ppen 6rdekeknembefolyiisoljSk eredm6nyeit. el6gp6ldetismerene. Ostobasdg 6s presztizsokok miattjelens6gek sordtseprikma is a sz6nyegal6. 128


AMINDIMONDAf,IOL A IISEIIXNG

FANroMpRoBrf M,4K f s rErfi TETEZf sEK Vizsgdl6d6sunk els<il6p€seannakeld6nt6se, hogyegy adottjelens6g Iche$eges-e.A kiil6nbz6 tudom6n)'teriiletekerr6l mdsk6ntgondolkodnak.A k6mikus szdmdrap6ld6ulelvileg lehetetlenaz aranycsindlds, a fikiban ez m6r lehetsdges,m6g ha dr6ga is. Peldiul ,,fantomFoblemanak" bizonyult az dter szilrrdseganakk6rd€se,vagy az elektrom6gnesest6r modellez6sefogaskerekek€s tengelyeksegits6g6v€1. M@cPlanck szeint lll fantomprobl€maaz agy 6s a tudat kett6ss€ge, Sir JohnEccles,a neyesagykutat6szimdraviszontegydltal6nnem az lnJl6l. Rupeft Sheldrakebiol6gus szerint [2] minden tftgynak, 616l6nynekvan egy ,,alaklneziije",ami fe16pit6s6t, al^kjat negj^tilrozz , koll6g6i azonbanezt tagadjAk. Ezekbenaz esetekben mindige$/ jelens€gr6lalkotottel6zeteselklpzel4sek,hiPDt' sek Utkttznek.Annqk a lehetdsdge, hogy a Fijld taldn gdmbitlyil,n6hdnyvdllalkoz6kedvii haj6starraijsztiik6lt,ho$/ felfede26ftra induljanakkelet6snyugatfe16- s ez megvdltoztatta a vil6got. Az a feltetelez6sp€ldiiul, hogy az agy olyan, mint a sz6mit6g6p, r€8iri a mestersdges intelligenciakutatSsSt,de gdtolja peld{rl ^ telepdtiavizsgeladt.Baj, ha a felt6telez6st 6fi6k6ndlkomolyabban veszsztik, val6sdgk6ntfogadjuk el, 6s nem szdmolunka hipoizisnek elIentmond6megfigyeldsekkzl. A KiSERIETEX Egy angol kutat6,B. Wilsofl szf'int [3] a tudomdnya ierm6szetegyegy r6szenekmegfigyel6s€vel, s a Ks6rletekkelkezd<idik.A megfigyel6sek alapjrn fel6llitott hipot6zisekkie6rleti vizsgdlaratehdr a term€szettudomany leggyakabbanhaszndltm6dszere- m€g akkor is, ha ez az ft nem bizonyul mindigjdrhat6nak.Perszea tudomrny kiiliinbdz6 tedileteinnem alkalmazhat6kazonoskis6rleti m6dszerek.Mig p6ld6ul a mechanikAban 6s az elektrodinamikdban a Ks6rleti €redm6nyekj6 r6sztazonoskiiriilm6nyekkiiziitt azonoseredm6nyekevezetnek,a 16szecskefizik6ban, az drv€nyes6rarnl6sn6lez miir csaker6smegszoritiisokkaligaz.Min6l bonyoluttabbugyanisegy rendszer,anndlnehezebb 6jra eljuttatniabbaa kezddAllapotba.ahomana kis6rletindulr.

AzIsMfTrrHET6sf c pRoBrf MiI Ideidlisesetbenegy hipot6zisegyszeriien,mag6t6l6(er6ddenigazolhat6 vagyc6folhat6Ks6rletek*el.P6ld6ulegy elejretrr6rgymindig a Fdld kitz€ppontjafel6 mozog,gyorsuliisam6rhet6,igy a gravitdci6valkap-

t29


ER6X? ITTOI{2ATOS

csolatoshipot6ziseketviszonylagkdnnyenlehet ellen1i.zfi Galilei kdifuamvezetd egyszeriieszkdziikkelis k6pesvolt re K6t pdrhuzamos ha azonosir6nybanfolyik az dram,ds zitt mindig vonz6sttapasztalunk, eset6nmindiSazonos vezet6khosszak t6vols6gok, adott6mmer6ss6gek, az ercdm6ny.A Ks6rletek megnyugtat6anazonosercdm6nytadnak att61fuggetlenul,hogyki, mikor 6shdnyszorv6gziel a m€r6st. nemilyen egy_ azonban eset6ben A kitnyvbenleif parajelens€gek bonyolult nagyon ugyanis mdg6tt szeriia helyzet.A parajelens6gek csak r6sziik biol6giaifolydmatokrejlenek Az els6 gond'hogy egy fordul el6, s ezgketnemlehetkis6rleti szdlsisdgesstresszhelyzetekben A kiivetkez6probl6ma,hogy e kd ilm6nyekkiizdtt megism6telni. jelens6gekkiatakul6safii Ega kbmtezett6l i s. Haste(I,Bohm 6s trrsai [5] megfiSyelt6k'hogy a parajelens6gek at egdsz magatattasa. nagyonfontosa kisirlervezerok \ irsgafatieeeeeniif 6s a a megfigyel6knek vezet6inek' A Ks6rlet csoportatmoszf6r6ja. a stressz A f€lelem, kis6rletalanyainakis nyugodtnakkell lenniiik csiikkentik vagy meghiisitjak a Ks€rleteksiker6t Gondoljunkakitua kimagasl6sport- vagy mtiv6sziteljesitmdnyeke: alapvet6enfontos a az tigyre val6 ,rd6[6s" Ha ezt valami figyelemdsszpontositdsa, me}zav.fja 6s ezt nagyon kiinnyii megzavami-, akkor a kis6rlet lesz. sikertelen val6sziniileg bels6feharclekis befolyesotak.A r6sztkimeneteldt A Ks6rletek keativitasa,a f6lelem' az izgalom, vevtik intelligenciahanyadosa, mind olyant6nyez6k,amelyeknehezen6s pontatlanulmdrhetdk,de a Ks6rletkimenetel6t. nagybanbefolydsolj5k Csak mostanibankezdjuk dfieni, hogy mi€rt ilyen neh6za Ks€rNemr6gentudunkarr6l,hogyfgynevezetttraoletekreprodukelisa. - ilyen tikusfobamatokjitsz6dhatnakle bonyolultrcndszerekben kaotikusfolyamatp6ld6ulaz drv6nyl6mozg6s,az iddjdrasis -' 6s az Ma hosszit6vonnemlehetkisz6mitani. ilyenfolyamatokkimenetel6t miir tudjuk,hogyaz agybanis jelent6sa kaotikusfolyamatokhatesa. s ez nem k6ros, hanemalapvet6enfontos dolog €letiinkben.Az agy 6s kaotikus folyamiikiid€s6bena meghatdrozott,determinisztik_us matokegyiitt, egymdstkieg6szitvevesznekr6szt AZADAPTACIO Tovdbbiakadalyaa kutatdsnak,hogytiibbsziir isrGtelveugyanazta Ks€rletet,az ercdm€nyekis tdbbnyirev6ltoznak.Egy p6ldrval 6lve: ha viccetmes6liinkvalakinek,az els6alkalommalnevet,m6sodszorhallva mdr csakmosolyog,a hamadik esetbenkiizitmbdsenhallgatja,de a ti-

130


AMENDIMONDAXTOL ATISIRIITIG

zedikism6tl6sutin uglanatt6la vicct6l mrr diihdslesz.Ez j6l p'ldfuzza a Ks€rletekism6telhet6s6g6nek neh6zs6gdt, s ezt a panjelens6gekm6' r6s6n6l6pp(g/ figyelembekell venni,mint m6rteriiletekvizsgdlatakor. MIERT TT,DUNI rc\EsETApARAJELENSfc[mdr? A tftsadaiom nehezenviseli el a kiilijnctiket. Ha valakivel gyakan el6fordulnakmegmagyarezhatatlan, vagy annakv6lt j€lens6gek,olyanok, mint p€ld6ul a telep6tia,a prekognicid,vagy a k6s6bbiekbenismertetend6pszichokindzis,az j6 esetbenkiildncnek sz6mit,rosszabb esetbenbolondnakn6zik. A kiiziiss€g- trfusadalmi€rctts6g€t(ilfiiggdenr kemdnyen,vagy kev6sb6kem6nyen,de mindenk6ppenbiinteti az elt6r6 viselked6st.A kitz6pkorbanigy tartottak, ilyen tulajdonsdgai az ,drddg cimbordinak"vagy a pr6f6tdknakvannak.Ennek megfelel6en m6glydrakiildt6k vagy szentt6avattdk,szercncs6sesetbenbiirtdnbe zfttdk ezeketa kiil6ncttket. Ma, ha ^z lt6letnek nincsenekis ilyen kiivetkezmdnyei,de rdgalmaz6s,rosszindulat,s6t f6lelem veszi kdriil azokat.akiknekbdfmi kdzlik van a parajelens6geklez. Eppen ez6rt az emberckink6bb hallgatnak,s a nagykitztinsdgnekeltal6ban nincs mddja,hogy tudom6stszerezzenegy-egyparanormdlesem6ny16l,mert akikkel ez megtiirt6ntinkabb hallgatnakr6la.

RITXA ErdroRDur,ls E jelens6gekdtk6n 6s csakkev6sembemdlfordulnakel6 folyamatosan.Val6szinlileg a tudat - az agy biztons6gosm,iikijd6se6rdek6ben- ezeketa funkci6katcsakkiv6telesesetben,,engedi"haszn6lni. Ha ez a BAtlt^ hi{nyzlk, akkor baj van a norm6lis agymiikiiddssel, az ityenemberpdlddulsokszorbeleldlm6sokgondolataibal Ogy irzi, hogy a jiiv6b6l €s a mdltb6l 6lland6aninformdci6katkap. Ez megzavarjaa gondolkod6set. N€h6zmeghat6rozni, hogy kin6l, mikor, milyen kiiriilm6nyek kiiziitt old6dik ez a g6tl6s.Annyit tudunk, hogy termEszeteskitriilmdnyek kiiz6tt 6ltal6bancsak kdzishelyzetben.A telepdtiindlazonbanaz is sziiks6ges, hogy a ,,vev6"igynevezett,,k6szenl6ti 6llapotban"Iegyen,teh6tne koncentr6ljontrilsSgosanvalamirc,mert ebbena helyzetben nemk6pesaz informdci6t dtvenni.Ha 6ppenaz alvdshat6r6n,pihent,nyugodt,izgalommentes dllapotbanvagyunk,akkor l6trejijhet az informi4ci6atvitel.Ezt dokumentAltmegfigyeldsek soraegyertelmfenaldtdmasztja. Eletiinknek csak egy ritvid peri6dus6ban,a csecsem6korban van sziiks6gerre a kiiliinds kommunik6ci6ra,amikor a kisgyermekm€g nem tud beszelnikiimyezet6vel.Ma m6r azt is tudjuk, hogy terhess€g

131


lRof,? TrloxzaTos a hipn6zisraA gyeralatt6s sziil6sutin az any6kis hajlamosabbak ki kell niinie ebb6l a szakaszb6l,hiszen meknekk6s6bbterm6szetesen tovdbbifejl6d6s6tmer khrosanbefolyAsoln6e k6pess6gtov6bb6l6se FIZIMIPROBI,HVI,AK ,A1 el6zbekb6lnyilviinval6. hogy ii fizikai elvek megismer6se pmbl6mdjdtmegoldhassuk ahhoz,hogy a parajelensdSek sziiks6ges Glakorlatilat rendszer6be jelenlegi tudesunk 6s beilleszthessiik ho|! eg biol6Sitibanfelismert sziik' azonbankercsztilvihetetlen, \ipsz?risA!?t,ldna\szerisiSet atvigJ nk a fziAaba a Jizikai I'u' ,oiat,o. t)t ugyaniro(rlorviny nemliltJa.vi\zont anndler6qebbek az iratlan tdrv6nyek. a fizika fel6l i'r^rJl.laAz ismeretek,informdci6k hagyom6nyosan ^ k a biottjgiafeld es nemforditva. M& tdbb alkalommalkindlkozott alapj6nn6hdnyij fizikai efij biol6giaieredm6nyek volnalehetijs6g de ezta fizika edlis mdgsosemhaszndbaki' fektusmegismer6s6re. de a jelens66jszakairepul6s6t' P61d6dr6;6tafigyeljiik a deneverek masfton meg_ getcsakazuten6rtettiikme8,miut5naz ultrahangokat volna' jelens6gh6l kikiivetkeztethettiik kiindulva ismertiik.Holott a hangtartohallhat6 nem hogy l6tezniekell az â&#x201A;Źmbed fiil sz6mdra MAsp6lda:a polip mdnynakis, melyetaz dllatokfelhasznalhatnak elv6nalapul.Ezen^z elvenalapul az impulzusmegmaradrs mozg6sa jijttek ra az imis. De nem a polip mozg6sab6l a rak6t6kmrikitd6se a rak6tAtsemennekalapjiinfejlesztdrv6ny6re,6s pulzusmegmaradis tamozgdsenak vagya pisztrdngok iettdkki. A rovarokrepiil6s6nek van az bal hogy a fizikusoknak' volna megmutathatta nulm6nyoz6sa tal6lbevdlt csod6latebs De az 6ltlvilagban impulzusmegmaradassal. trrsadalmat a fizikus nem 6rdeklik mdnyok alapvetdaz 6let kiildnbitz6megnyilvinul5saiAz elektromosseg Szemos kutat6sa: nel,m6gsemez alapj6nindultel az elekrodinamika anyagvan az â&#x201A;Źl6vildgban(p6kidl6,kitin' cellul6z), kivrl6 szerkezeti is el66llitani,kutatdsuk^zonbancsak amit j6 lennemesters6gesen nernregkezdddotlel. kivelaszt6diselv6t,ezt a tem6szetes Antkot Darwin megalkotta dlesentimadta korrnak kivel6 fizikusa, Inrd Thompson.Datwin el' m6leteugyanistdbb milli6 6vesfejl6d6stkiv6nt' Thompsonszerint pediglehetetlenvolt, hogyilyen hossaiid6n 6t siissdna Nap,hiszen semmilyen energiafordsnemk6peserre.Csakj6valk6s6bb,az atomfeloldani;a utantudtdkezt az ellentmondest magkutatds eredmdnyei gondolatokat. Hi,ba ^ darwini kor fizik6jdnak szintje azonbarkiztirta

t32


AIISdSIBTIC A MENDIMONDII(TOL

Kndlt bhet a biol6gia egy 6rdekeslehettjs6get,fel sem meriilt a kor nemrejt6ik-evalami lennemegvizsgdlni, hogy6rdemes fizikusaiban, egdszenfj elv a Nap miikdd6semiigittt.

IK PR0BLEIt K0MMUNIKicr6s Az nembesz6lhetiink termdszettudomdnyr6l Tudjuk,hogyegys6ges igyszint6n, befogad6k6pess6ge v6ges,agy6nak embermunkabir6sa ez6rtegy kutat6csak kis terilletetk6pesmegismemiigy sziiletett komprcmisszumk6nt- a tudomSnyteriileteinek meg - sziiks6gszerLi Addigperszenincsis baj,amigezekkdzittta felosztdsa. mesters6ges jede a term6szeti zdkken6mentes, te iletekkdzdtta kommunikiici6 tudomiist. nemvesznek felosztasr6l err6la mesters€ges lens6gek nagyjdb6l fel lehet akkor r6szecsk6kt6l, az elemi Ha elindulunk molekuldkat atomokat, €piteni a kiiltinbijz6 r6szeket,atommaSokat, azzal, De m6ritt tal6lkozunk a biok6midig. eg6szen 6sigy eljuthatunk kutaEdk,m6sfoly6im_ hogyaz egyesszinteketmiis-m6sm6dszerrel nem beszdlgeta molepdldriul f6mfizikus egy ftnak r6la, de tokban A biokdmia 6s a sz6vetfoglalkoz6kutat6val kulaspektroszk6pieval mdrnemhaszndlhat6k van.A fizika m6dszerei tankdzdttis szakaddk lenne pdlddul remdnytelen leirdsdra. Teljesen a sejtek miikiid6s€nek nembeleimi, pusztin fizikai m6dszerekkel egy egysejtiil6ny 6let€t l6temutatja,mennyirehidsz6lvearr6l,hogy6ppena parajelens6gek nyosmai fizikai tud5sunk.lipp ez6rta mai tank6nyvfizikahasznelis A szajs emiatta leirasera meg6rt€s6re, hatatlanaz 6letfolyamatok vetek. szervekleir6sat,ml.ikitd6sdttergyal6 anat6mia€s az idegendszermrikijd6sdtvizsgdl6pszichol6giakitziitt semfolytonosaz ,tmenet. a tudatmia gondolkodds, Az anat6miaiismereteknemel6gs6gesek leir6s6hoz. kiid6s6nek beliil is neh6za kommunik6ci6 Nehamdregy tudomenyteriileten foglalkoz6kutat6nem P6lddula rovarok6let€vel,rendszerez6s6vel tal6l kdziis nyelveta molekulfuisgenetikdvalfoglalkoz6kutat6val, pediglehet,hogy mindkettena muslicdtvizsg6ljdk,csakkiildnbiiz6 szempontok szerint. a tdvoli szaknyelvehaszndlhat6, Mindaddig.amiga matematika j6l meg6ftetik alapvet6gondegym6ssal teriiletekmiiv€l6iviszonylag jaikat,azonlil viszontmindena rem6nyfelen v6sz. keoszba kapcsol6dik a csillaAz elemir6szecskdk fizikija nagyonszorosan vizsgdlnak. A pszichol6gus p€digmas-m6s g6szathoz, nagys6grendet 6s a biokdmikusazonbancsakn6h6nyponton6rintkezikegym6ssal,€s mes-m6sfogalorffendszerthaszndlnaka k6rd6sekmegkdzelit6s€hez

r33


nToxz TosrR6f,? A kommunihici1hidnyaalapretdEonda tudomAnyban. Meg eheziti a feladatot,ha eS/ k6rddstitbb tudomdnyteriilethatiiiin van. A parajelens€gek tanulmrnyozesa sajnostipikusanilyen ,,senkif6ldje" teriilet,holott6ppitt lenneindokolta pszichol6gi6t6l a fizikdigsok-sok reszterilet dsszefogottkutarjmunkdjdru.Amig azonbanaz egys6ges nyelvezetkialakitiisais nehezs6geket nemnaokoz,addighaladesra gyon sz6mithatunk. Mind a pszichol6gusok, mind a fizikusokszivevett szaktertiletiiktin. sebbenmaradneka sajat,szorosabban

cnxuszr rizrs Minden tudomdnya magaidej6bena gyakorlatb6lindult ki tdved6sek6l, babon6kt6l Ismeretes, semmentesen. hogypdld6ulaz elektrosztatikahosszfideigcsakmutatvienyok szintj6nvolt haszn6latos. V6s6rokban,cirkuszokban,vagy 6ppen elegdnsszalonokbanmutattek be, hogy a statikusanfeltiiltiitt emberhajaaz 6gnekdll, ruhdjamozogni kezd, vagy szik6k ugranakki b€l6le. A milooszk6p kezdetleges form6it is ismen6kmir az 1600-as6vek elej6n, de akkor m6g felnagyitott bolhrkat mutogattakvele a v6s6rokban,a tudom6nycsak k6s6bbfedeztefel a magaszimrra. Mentdlis jelens6gekenalapul6 produkci6k egdszsordvalm6g ma is gyakorlatilagcsal a cirkuszbanvagy a variet6kbental6lkozhatunk. A gyanitlan vdsiiroz6k hipnotiz6lrsa sz6rakoztat6mutatvdny volt m6g a kiizelmjltban is. Seresevszkija magafurcsa,korl6tlan mem6ddjdval v6giil is mutatvenyoskdntfejeztebe pdlyafut6s6t,6s Messing sz6mdrais a katalepszia,a szuggeszti66s a telepatiabemutat6sajelentettea megelhetest. (RII-]KJS SZINfix Minden tudorrinyteriiletenmeg kell haladnia kordbbi hitiL:us rud.isszint€t.Izotardo da Virci r.efi volt butrbb, mint a ker6kpdr-gydros Wight tcstvlrek,de 'regiil is 6k alkott6kmegaz e1s6ropiil6gepet,s nem a reneszinszmiivdsz6stud6s.Erthetdez,hiszenlfonardo kor6banm6g a repiildsminimdlistechnikaifelt6teleisemvoltak meg.N6hriny6vszdzadnakkellett eltelnie,amig az els<ikezdetleges sikl6 repiil6g6pekegydltalannegepithet6ekvoltay\ es Oflo Ulienthal olyal szerkezetianyagokat,technol6gidthaszn6lhatottfel, ami konardo kordbanm6g nem l6tezett.Vagy: a gyakorlatbanj6l haszndlhat6gdzturbin6hozszilksdg volt a termodinamikem, az 6rarnl6stan elm6letiismereteile€sj6 szerkezeti anyagokais. M6g sokfig folltathatnink a hasonl6pelddksordt.

r34


N. nfsz

GtinnnKANAtrAK, KRISTATYOK SZfTROBBANT


mo[zaTo6m6f,t

A hetvenes6vek kijzepenegy fiatal, magyarszitmazisi izraeli l6rfi nevej6rta be a vilagot - Uri celle€, a ,,kanelhajlito€".Uri vArosr6l varosrajfuva. szinpadokonvagy kamerfk el6tt mutattabe kiiliinleges kdpessdg6t;turcsaadottsrgaita nyugari sajr6hosszi cikkekbenm€ltatta. Mlisorai sokkal kdzelebb6llrak a sz6rakozrar6iparhoz, minr a tudomrnyhoz,a telep6ti6n6s az fgynevezettf6miajlitdson alapultak. El6g voft gyeng6nmegsimogatniaegy kanalat v^gy vi1l6t, h'luiny mdsodpercmiba a legkeminyebbacdl is meggdrbiih.Olykot nleg M is el6fordult,hogya kisebbt6rgyakszabdlyosan sz6trobbantak a kez6ben. Ezsk nem f6mb6l k6sztiltek, hanem dltaldban mtianyagb6l vagy miis, nem f6mesanyagb6l.M6g kiilttnttsebbvolt, hogy Uri rntsomi ut6n sz6z6val,ezr6velkaptaktelefonhivasokata televizi6- 6s redi6tftsas6goka ddbbentn6z6kdl, akik arr6l sz6molrakbe, hogy nekik is sikeriilta,,vardzslatot" megism€telni Uri Geller produkci6iel6tt meglep6dveelltak a kurat6k.Amit ezeken a bemutat6konI6tni lehetett,az val6ban kimeritette a ..hihetetlen", a ,,fantasztikus"fogalmr{t.Erint6sre- vagy ak6xan4lkiit is - z kem6nyanyagokteljesenelvesztett6k (gy lehetettforszilifuds6gukat, m6lni a tergyakat,mint a gyurm6t.A hiretlenkeddket,akik Urit azonnal csal6nakbdlyegeztdk,kezdetbenmegzavarta,hogy tdbb sz6zmes emberis k6pesa f6mek meghajlitas6ra,ha nem is olyan m6rr6kben, mint Uri Geller.K6s6bbaztdnmindenkitcsaLinakkililtottak ki,6s ezzel leziirtnaktekintett6kaz iigyet. Uri iin6lerrajz6ban lefrja,hogymik€ntjelent megez a furcsatuIajdonsdga. N6gy6vesen egy vdroskaparkjfbanj6tszott,amikoregyszer csak egy kis f6nyl6 gitmb kiizelitett zizegve a homloka fel6. Amikor hozzr6rt,egy erdsiit6stdrzett6s etijult. (A jelens6gval6_ sziniilegegy gi;mbyilwmlehetetr.)6rdk milva t6rt csakmasiihoz. Nems€rirllmeg.de lesteben olyanv6llozdsmenrvdgbe.amiro-ia kisebb-nagyobb f€mtfgyak - kanalak,6ramurat6k- meshaioltaka kezdben.El6szdrcsakbariirairszdrakozratra, kd5bbbtdbb isioldban

136


I{XISIALYOX G6[![ IINAI,Af,,SZE'ITOBBIITT

is fell€pett, majd kiiliinbdz6 sz&akoz6helyekenkamatoztattakiil6nlegesk€pessegeit. 6vekkijzep6t6tv6lt isment6.F6legNyugaFEur6p6ban Az 1970-es 6s az EgyesiiltAllamokbanl6pettfel, hiv6k €s gyrildlkddijk kereszttuz6ben- kiiliinds k6pess6geviharosindulatokatv6ltott ki az emberekb6l. Nagyon sokanmegpr6biltek bebizonyitani,hogy kiilijnleges k6pess6gepusztdnszemf€nyveszt6s. Uri Celler m6r 169nem 6l rcflekorf6nyben, hosszi 6vek 6ta benyatarsasdgokfoglalkoztatjdk.Tiibbnyire az a dolga, hogy feliiljtin egy repiiltig6pre,6s sivatagok,dzsungelekfiiltttt elhaladvamegmondja, hogy hol van arany, ol^i, viz vagy valamilyen,a meglendel6t6rdeklii isviny. S miuten gazdagemberkent€1,feltehetd,hogy eredm6m6r nemv6llal,de az eltala nyesendolgozik.Nyilvinos fell€peseket kivtltott vita a mai napigtart. egymdst6lftigA r6gi korok kov6csaiJapdnban6s Damaszlarszban getlenill vett6k€szre,hogy a sokszori6tkovdcsoldsa gyengemin6s€gii iintdttvasatrendKviil feljavitja, szil6rd,hajl6konyac6lpengek6szithet6 bel6le- a magakor6bana damaszkusziPengevelkdsziiltfegyvereklegy6zhetetlens€ge legendiisvolt. Perszeaz alab kovacsohak fogalmuk semvolt a kist6lyhibrl eloszlds6r6l,az iitvdz6 anyagokfontoss,gft6l, a de a gyako at r6vezette6ket a megolddsra.A kovecsoktapasztalatat rn6mitkdk,technol6gusok,k6s6bba fizilosok lds6rletei,elm6letimunkdssdgafejlesztettetovrbb, s mdram6r nagyj6b6lisme{iik a kiiliinbbzd szilftd 6s nem szil6d anyagoktulajdonsdgait.Ezek ismeret6benegy 6sopvezet6kdpess6ge de eleL.tromos anyagnaknemcsaka szil6rds6ga, tikai, mSgneses tulajdonsrgaiis levezethet6k technikai fejl6d€s tovebbi 6llom6sainis voltak m6g vtuatlan A meglepet6sek.Kezdetbenp6ld6ul a vasriti kocsik tengelyei bizonyos haszndlatiid6 utdn hinelen, mindenel6zm6nyndlkiil vtuatlanuleltiirhogy egy-egydarabramilli6szorhasson tek. Ehhezaz sziiks6ges, nyom6-6s hiz6el(i, s ez v6giil is az anyag,,kifi4radis6"-hozvezessen. Cstikkenhetaz anyagszilrrds6gaakkor is, ha 6les bemetsz6sekvannal rajta. P61d6ulemiatt az els6 brit gydrtmdnyf lttkhajl4sosrepiiItjIg'pek (az 1940-es6vek v6ge fel6) nagy magassigbanegyik pillaHossaiideigsemmiokotnemtaldltak natr6la mesika felrobbantak. a kataszr6f6ka, mignemkiderult, hogy a szdgletesablakoksark6b6l - a fesziiltsdgtiibblethatdstra- kis reped6sekindultakel, s ez vezetett a katasztdf6hoz.(A g€pekenez6rtlekereKtettekaz ablaksz€lek.)Uri azonbanilyen okok nemjdhetGeller6s mes,,f6miajlit6k"esetdben tek sz6ba,hiszenaz altaluk hasznrlt kanalakonsema fdraddsostiir€shatrsdnak nem volt semminyoma.Azt sem nek,sema bemetsz6sek

t37


1!TOI(Z{TOS ER6I(?

mondhattasenki.hogy Uri 6s t6rsaicsaka puhafdmeketr6szesitik hajlitottak6lomtbrgyakat. el6nyben,merta legritkabbesetben Uri Geller szem6lyekdriil rendKviil €les vita alakult ki. A kutat6k ellenszenv€t6 magais k6ts6gkiviilkivi\ta ^zzal,hogy a hosszrivizsg6nem 6rdekeltdkkomolyana l6ddsokingeriilttdtett6k, s term6szetesen szilSrdtestfizika, vagy a biok6miaelm6letikerdesei.Nyiltan hangoztatta. hogynemsz6gyellp6nztk6mi az6rt,amit tud, mint ahogyegy opera6nekesvagyegy heg€diivirtu6zsemingyenl6p fel. A kutat6kellenszenv6t csakndvelte,hogy (legat6bbis€l€t6nekegy iivid id6szakeban)azt dllitotta,hoByaz energieitaz UFO-kb6lkapja.Tril sok,a tudom6nysz6dolgot mijvelt; nemcsaka telepdtiiimdra maig megrnagyar6zhatadan (tiszrdnbtir) volt otthon,hanema pszichokiban,s a clairvoyance-ban nezisbenis, azazkisebb-naSJobb tuirgyakatt dott mozgatni,,akaratereje " segitslglvel, vagyelektronikusberendezeseket,,bolonditoft meg." jelensdgek p€rszem6r kor6bbanis el6fordultal. Egy Mindezek a 1662-esfeljegyz€sp6lddulan6l tud6sit,hogy CeorgeWaltonportsmomeghajlottaka uthi h6zSban(USA) egy bizonyosemberkdmyezet6ben vastagkulcsok 6s az ajt6zdrat f6ffidjai. N6hdnyesetm6g elsz6rtan felbukkan az ircdalomban,de ink6bb csak kuri6zun*6nt. A hires pszichol6gusr6l,Carl Yungr6l p61d6ulfeljegyezt6k.ho$/ fiatal kor6ban egy fdmk6s n6gy darabrarobbant sz6t mellette; ezek az esetek azonbantdl ritkdk, til elszigeteltekvoltak alhoz, hogy brirki is odafigyelt volna.A tudom6ny,a fizika kiizbenterm6szetesen haladtaz megismerds6ben, de biztonsdggal 6llithatjuk, anyagtulajdonsrgainak hoEyaz ismerthatdsokkallehetetlenolyan m4rtikfr ldgyulist okozniaz anyagon,hogy a szildrdsdgah6mArsikletvdbozds nalk l a tdredekZre esse rksaa. l9az llyan, hogy er6selekromos, vagy m6gn€ses t6rben vagydsszehiz6dnaka mdgneses az anyagokkiss6megnyLilnak, t6r 6s a kristdlyokir6ny6t6lfijgg6en,de ez annyiragyenge6skicsiha6s.hogy Uri Cellerk6pess6geire semmikeppen nemadmagyarrzatot. A Geller kiiriili €les vita sok klrtat6figyelmdtfelkeltette.N6hdnyuk,hanemis sz6leskdrii,de legalebbdokumenteh vizsg6latba kezdett [1]. Erdemes n6h6nyvizsg6latianyagba betekinteni.

AsT,AN[oRDr uzsc,{rAToK A vizsg6latoksoraa telepetia-Kserletekkelkezdijddtt a StanfordResearchInstitute-ban.Uri Gellert egy kett6s fahl, vifiisr6zb6l k6sziilt Faraday-kalitklbaiiltett€k, 6s egy t6le 54 mdtenelev6 sziimir6g€pterembenaz egyik terminrlra kiil6nbdz6 6h6kat rajzoltak a programoz6k. Az dbrekata kis6rletvezetdknem ismert6k,a szAmit6g6p€s szak138


XXI'IALYOf, GOREIX.{NALII!SZETROBEAM

nem voltakGellerrel,nemtud6rt6kpedigsemmilyenkapcsolatban vak Ks6rlet_ t6k, hogy mi6rt 6s mire kell az ihasor. (Ezt kdtszeresen nek nevezziik.)A h6romkJs6rletb6lkettdn6lfigyelt6k me8,hogy Geller valamilyeninform6ci6tiit tudottvenni(1. 6bra),1:30milli6hoza val6sziniis6geannak, hogy az eredm6nyv€letlen, vagy Udnak szeKkapcsolatos teUesitenclairvoyance-szal rcncs6jevolt! Sikeresen a dobozt lezdrtdk, tettek, is. Ac6ldobozba dob6kockdt s6rletekben majd megrSztak.Cellemek meg kellett mondania,hogy a kocka melyik lapja van feliil. A Ks6rletettiz alkalommalv6gezt6kel, ebb6l k€t alkalommal€rezteigy, hogy a feladatot nem tudja tetesiteni, tehet nemmondottsemmit,nyolc esetbenviszontpontosanvrlaszolt. A v6ebbenaz esetbenl:l milli6hoz.A kock6tgondosan letlenlehet6s6ge ellen6riztdk azazsok szdzkis6rleti dobdssodn mindegyikoldal azonos val6szimis6ggelkeriilt feliilre [2]. b.

'i:iii

,ePl^es

YK Ez a k4pjelent neg a temindl kdpem)6jtn.

ft b

D

<--€

#n

a/\ ;rf\J

Ed a kepetcsaka sdp netuiftja tdrolta, a k6pemy6n nemjelentneg.

Ez a kepnegjelent ugyan a kipem)6n, de oban kis intenzitdN,al,hog, Athatatlan maradL

L Abr3,A StanlordResearchhstitute-ban Ui Gelleffel vdgzenkkpitit-k 6tletekercdminJei.Uri Ce et esy olyan heuis6sbeniilt nalybe nidilthuMntok nemhatoltakbe.A kitirlet c4ldryyait egyszinidgep seeitseeivelmjzolaik ki.

r39


ITOf,ZATOSIROKI

Az Ui Gellertt6mad6lcitikusok m€lyenhallgatnaker6l a Ks6rletsorozatr6l, mert mdgsenkisemtudtamegmagyariizni azoksikerdt.A sajt6ban6s a szakemberek kdr6bena legvadabbelkdpzel€sek sorafogalmaz6dott meg. Volt, aki (gy vdlte,hogy Uri fog6ba miniatiir ad6-vev6t6pitettekbe, 6s a stanfordikutat6kkdziil valaki rejtett milooionba suttogtabele a j6 v6laszokat.Ugy gondoltdk, hogy a vev6k6sziil6ket kdzvetleniilGellerfogidegeihezkapcsoltiik 6s igy tudottkommunik6lni.Ennekaz enyh6nsz6lvais fantasztikus feltevdsnektcjbbhibdja is van. A kertdsfali Faraday-kalitka mer dnmag6ban is lehetetlenn6 teszia rddi6zest,arr6l nem is beszdlve, hogy a kis6rletvezet6k semtudtdka megfelel6v6laszt,miutdnnem tart6zkodhattak a sz6mit6g6pteremben. 6s az ac6ldobozba sem ldF hattakbele.Ennekellendrea New York-i ColumbiaMedicalcenterbenJohnKey Lind fogorvosellen6rizteUri Gellerfogait,term6rdntgentis ig6nybev6ve.A vizsg6latsordntaldltugyann6szetesgn h6ny apr6bblyukat, de meg6llapitotta. hogy mindaddigfogorvos nem nyflt Uri fogaihoz,kitvetkez6sk6ppen egyedenegy tdm6ssem volt benniik.Ez volt a szercncse. mert ha dr. Lind akArcsal egyetlen t6m6stis taleltvolna,sohasenkinemmossale Urir6l ezta.,fogba be6pitettad6-vev6"elm€letet. Egy mrsik telepdtia-kisdrletsorozatban Ud Geller egyik feladata az volt. hogytelepatikus iton tal6Uaki egyhuszonn6gy sz6l6szemb6l 6116szdl6fti( rajzdt.Gellerazt mondta,igy 6rzi, hogy a k€pb6lviz jdn ki, majd biborsziniikitr6k6l, foltok{il besz6lt.Nemsokdra kije lentette.mostmifubiztosbenne,hogy a k6p egy sz6l6fiirtdt6brdzol. Az iiltalarajzoltk6penis huszonndgy sz6l6szem ldthat6(2. dbra)[3]. Egy miisikkis6rletben volt az a feladata.hogypr6b6ljonhatniegy (magneses magnetom6terre t€rer6ss6gm6r6)A m6r6berendezds ma, xim6lisdrzekenys6ge 0,3 Gaussvolt. A f61dmiignest6rer6ss6g6nek indukcidja kb.0.1 Causcra-aar lb 2xl0"Tesla).A krserlelsordn Gellernem6rt hozz6a berendez€shez. A magnetom€ter szond6jdval k6rbej6rt6ka kez6t,€s kiz6t6k, hogy tenyer€ben lennevalamilyen m6gneses t6rgy.A kisdrleteksoninGellemeknem okozottktil6n6sebbneh€zs6get, hogyvdltakoz6m6gneses tereketkeltsena k6zfejekiiriil- Olyannyirahatotta m6r6re,hogya k6sziil6kmutat6jamajdnem a maximumig,0,30caussiglendiiltki rijbb alkalommalis. A m5gnesesmezdkiiinya 6s Geller kez6nekesetleges mozgrsakdzott nem volt semmilyendsszefiigg€s. A kutat6kszerintmozdulatlan k6zzelis tudottv6ltoz6irenyi €serdss6gij mrgneses terekerel6dllirani. N6hiiny egyszeriif6mhajlit6si kis6rletetis v6gezrek.Egy viiriisrdz 6segy sigar€z gyiinit k6szitettekaz intdzetben,melyekenmamdand6 140


IGISIALYOK G.'R[8xTMI,Af, , SZETI0BSATT

alakviltozdstmintegy75 kp-oser6vellehetettcsakel6id6zni.Geller deform6lnitudta ezeketa gyiiriiket. enyhesimogatdssal

$q),, r\6--\ol q

;.ffi w

o\v4t a

vehsz1

cdl vrlasz

v{lasz2

cdl

i-st*

,1 2".,.

n

-.-*97 - -' 3ll"6"*4 16

valasz

cdl

vdlasz

erednAnye. 2. abrz.Eg s*ercskfsArletsorczat Ndzziik mostmeg,hogy mit iillit egy ndvtelenszerzii,aki ttibb6-kePamfletjenekcime:A pszichas v6sb6ismerteUri Celler tev6kenys6gâ&#x201A;Źt. ez azonban besz6l6 Sze okenturiahFullerneveszerepel. vallomdsai. Uri" lehetne a fordita-sa. n6v,a ,,fuller"jelent6se a,,Bolond ,.bolond" 6sa sajt6jasemvolt rossz: A kis brosirStso!.feld tedesztett6k, ,,A pszichls vallotuisai cimi pamJlet Uri Geller dolgainak r'sz(NewYorkTimes) Ietesleirdsdttartalmazza." ,,A pamflet gyes szatirrr,ami lelepleai Geller egyszeri triikkjeit, technihiit."(NewTimesMagazin) ,,Ez a ridd kis k6nyvecskeleirja, hogy [Geller] hogJan bolondirja neg az embereket,hogJanhiteti el \)eliik,hogykiili;nlegesadottsdgai vannak.Val6jdbanenneka szatlrdnakaz a cilja, hogy leleplez" ae Uri Geller triikkjeit. (JosephHanlon, Nev, Scientist)JosephHanlon egy rigynevezett leleplez6cikket irt Uri Gellen6l 6s an6l a stanfordivizsgalatsorozaF 16l,amit a lapkonkurense, a Naturekdzdlt.

r4r


moxz Tos!R6I(? ,,A pamflet mindeddigGeller m'idszereineklegpontosabblzinistit " tarlalmazz.L (MIT TechnoloqyReview) Ime, nâ&#x201A;Źhrinyr6szlet a pamfletb6lr ,,Csak kevis btvy'szkeres sok panzt igazi tuigidval. Az emberekaaonban- kiiltindsena ndk 6s az hogy egjetemisik annlira beleestekMnapsdg a parapszichol6gidba, mig egyolyan 6cskab&visa mint te is,j6l tegdlheL ha ,pszichAsnzko nevezziikazokata szettinteti fel lnagdt. (\4agyarulparafenom6nnek fordulnakel6 - a szErz.6.) Ezirt ne mâ&#x201A;Źlyeket,akik kitriil parajelensdgek csiruiukizainiiges triikkaiket!kEyAI patufenohdn!Ez a legjobbit egy olta csahi s4ihuira, mint te vagy. Tehetslgtelen,defiatal, jtiklp,fr is szerisvagy- ielhog, Bazdag6s hires lehetsz,s az dsszespipi utdnad t{nhet Sehfut najd. Sohasecsiruilj semmit,a.ni igazi bi;vlszkedAsnek mi l<drrya,megselyemnadug! VAgjdrtatlan kapet! Haszruilj egyszerfrnuidszereket!Mon4d heg a hallgat6sdg&k, hogt akkor ragy erds,ha hisznekbenned.Igy ha a showmegbukik,akkor az csakis az 6 hibdjuk Vonj be mindenki a dologba!Monddnekik azt,hogycsodtiksohasemtairtlnnek,ha egyediilvagy!Monddax, hogy szi.i!,sAged van a tdnoqa itukre! Mindenkiazt Bondoljamajd mag6r6l, hogJ6 k kApesibtesnikre,kiiliinijsena nik. Monddazt nekik,hogt a tc energiddtaltik szdrmazik!Nagy el6nyi;dvan a kdzdnseqe:nuigusokkal szemben.Ha 6k belebulcmkegy triik*jiikbe, akkor 1)aglegbuktak Ha nekednemsikeriil egytriikkd4 akkor a hiv6k mdgjobban hisuek benned.Az a hallgat4slie,anvllik azt hiszi, hogy igazi dolgokatcsiwilsz. nemtdrddik vele, hogy milyen egyszeriia tli.ikkiid, vagy hogy meddig tan, atnig csiru1lod.A biiv6szeknek tngy triikkijket keII csiruilniuk is gyorsanfu emberekurutkoztah hafAl percndltovdbbtaft egy elefdnt ebiintetAse. Egt bfrvAv emberekeuei el6tt pildliul egy n6t tud a lerekbegtetni, najd ehifietni. A nAzdkefte csaka |dllul.at yonoBdben 'Hog! ls ezt Mrdik: a fenibe csirulha?'De te csakbeszilj rryuSatlik godtan!Hisl percedis t'an arra, hoSyegykulcsotneghajlits, 6s ugyatazok az embereknagukonkivtil lesznek! BeszAIj szerlnyen As vkelkedj caendesen!Mindig szerAnynek hatsz,ha azt mondod,hogy a7 er6d valahonnankiviibdl jain. Mint a gltigyitlik, akik azt fltohdjdk, ho$t Isten ereje E!6gyit. CsinAUngy, mintha meqlepnAnek sajdt triikkjeid! Legdl ndhanegijedve! HanSod IcgyenSszinte!NZq2a7 emberekszemibe,amikor hantdzolnekik! Ha pedig valaki mjtakap, akkor nyugodtannevezalhazugnak!Moh.ld az ijsdginiknak, hop ha a kitelked6k nemhiszik,amit csinilsz, az az 6 bajuh sajndlod6ket!" MAr ennyibdl is ldtszik, hogy a szerziinem egyszeriienostobaâ&#x201A;Źs elvakult, hanemnagyjtb6l ismeri a kttrUlm6nyeket- csak a lenyeget nem.De n6zziiktovAbb.)

r42


sziTRoBBANT |(fl srillol( ciiRBE riANAun, ,,Haszndljki mindenalkalmat! Ha olyan szobdbanvagy,ahol ip' pen kile a bi.tositdh vagyvalatni mdszavar keletke.ikaz elektronos berendezlsekben, csiruilj ngy, mintha te oko.tad wlna! Ha aut'ban wg' 6s bediiglik a motor, klrj eln4zA$az okozott llibdlrt! Ha ee! fdnykdpez'glp elromlik, sajndlkozvavdLlald magadra az okdt! Ha bdrmi bdrmirel t'ftmik, monddazt, hog! te tetted!Niha perszerdse' githetsz ha nemfodul el6 senmi. EB! tucat m6djdt ismeredannak, hoElan lehet lerohasztania relefont,va|y eg! ktjla-autotnatdt,ha 6p' petulehet'sAgednyilik rd. " (Itt ijra csakcdlozgata szerz6.Nem csin6l sohasemmitnembizonyit!) determ6szetesen m6st,mint gyanisitgat, ,Ha eg ellensigedmeehal,ne monddsoha,hoSl a te 'efid< 6be meg!A rend6r6khiilyik, mig akdr eI is hinnlk. Csakippen hintsd et, hogy mindig e. tijrtakik, s ez megijeszttiged! Zavarja a tudatodnt, hogy milyen nag! hatalmad ran. Menj a gazdag n6khtiz akik neg' qriilnek a. ESP-Aft (extraszenzoridlispercepci6)! Szi)esentejelnek ezArt az iigtArt. Kiiliindsen, ha kAp|keldje JiataL j.jkApii As szetis. Egy csom6pAnztfelmarhatszezekt6la libtikt6l, mig a ftgrendeletiik' nekedvalomi Minden hineres j6, amig ben is csurranharcseppenhet azt a jdpofa kApedetkinyomtatjdk.MinAl bbben tdmadnak,anndljob' az a hiibteLeon Jarof ban szeretnekmajtl hlveid.A Timeszerkesztdje, szivessAget tex neked,amikor csal6nak ewzett. Hdt nem hozott ez n"kc.l a.onnal neghivat haron tu-show-ra.Atlandoankarari na' Bad kdriil vittit! Ez mindig a fekzinen tart. E t napon ndg wlami producerJilmet csitudlr6lad. Ha abbahaqyoda cso&ik ni ,eMsALtunyergelhetsz a gt6gtitdsra. Ez a,, ahol nagypdnzeketkerethetsz! A gy6gyitdsnakvan igazi jdv6je. De vigydu! Legaldbbegy vagy kit igazi gtrigJitdsru azift sziikslgedvan ahhoz hoe, az iizlet beinduljon! Mo$ mAgne csiruild,mertfotal vagy,jdkipli ls szexis.Superfuller vd8) (â&#x201A;Ź(sd: szuperbolondr.AhogyI )in Coreyis nondja: "Az, aki aldbecsi)liaz amerikaiakAftelmi kZpessdgAL soseneg) tdnkre.<" Az eddigi dltal6nosgyanisitgat6s6s s6rteget6sutdn most n6zziik meg,hogya parnfletszerz6jeszerintmikdntid6ziel6Uri ajelensdgeket? ,,Kanahk is villak gnrbitlse: ezaz egyiklegjobbtriikkdd.Eg) tucat m6^zered ran kgambb. El'szdr is e rbgtb 26 6hzeredetmondodel. Ezt akkor haszn6lod,ha nincsalkaltad el6z6legebkAszitenis kmalad4. KAtazo os karuiat kirsz. Egymdsrateszed6ket,igy nindenki ltuja, hogyegyfotmdk.Mondd azt, hogy kAtkaruil kell az iisszehasonlltds miatt! Add oda wlakinek az ellendrzdsrehaszndbkanalat! Mivel nem euel akarsztriikkdzni, se ki semfi$)el oda, hogy kicsit meghajlitod, mikiizbe odaadodwlakinek. Euel nuir kisz is a dolog. Ezutdnadd oda a hajlltandli kanalat egy n6nek,hog! fogja meg! Simoqasdrheg


TTIOIZATOS IR6If

grdngddenujjaidda Klrdezd meg,hogy6rez-eealamit!A legtaibbnd igtorogya azt mondja, hogy igen. Csiruild ezt tnig naluiny perciS! Ezutdnhasonlittd ajsszea kdt kanalat! Persze,hogy azonnalMtszikaz ehAfts!Mintienkiazt hiszj,hog, a hajlftan&i karuilgdrbilt lnz]. Azt hiszik,hogyezzela benutat6nakvdge,igt senkisemfqyel ftged.Anikor aztdna ru^ik kanalatfogod, hajlitsd neq az e ehkez6iftinyba Asnjbtil aAdoda annaka n6neh aki az el6bb tartotta. Ezekutdn szentiilhiszik, hogya kauil kdtszerolyanj6l hajloft meq." A szerztiitt ^z olcs6 hateskeltâ&#x201A;Źsokdn a n6ket veftec6lba.Azt ellitja r6luk, hogy ostob6k,6s nem tudnak k6t kanalatmegkiildnbiiztetni nemveszik6szre,ha kicser6likazokat.A pamfletszerz6je egymdst6l, ezzelmft el is 6rulla,hogyfogalmasincs,hogyanzajlikegy vizsg6lat labomt6riumi kdriilm6nyekk6zittt.N6zziiktovdbbl azt mondodaz embereknelchogy a karuil k& vagyhirom ,,Mindig hdtenkeresatiilmagtit6l is tortibb fog gi;rbiilni. Perszeez nem igaz. De az emberekannyira akarjdk hinni, hogy nihdny tap milva, amikor niniznek a kanilra, ftnjleg azt hiszik,hogytovdbbgdrbiib." A val6sdgbansohasenkisemdllitotta, hogy a f6mt6rgyakk6t h6tig giirbiilnek,az alakvdltoz6s idejemaximum15'20perc,6s ezalattval6ban szembetrin6v6ltoz6sokatlehet megfiSyelni,amire kdnnyii emlâ&#x201A;Źkezni. Laborat6dumim6r6seksordnpedig szdzadmillim6teres ponrosseggal lehetm6mia tovibbi alakviiltoz6sokat. ,,Ha tv-miisorbanhajlitod a karwlakat, kidlts fel hangosan,hogy ,Nezz4h mAgmindig hajlik!<. A televizilj el6tt i)Mk eztnemWdk, de ng, gondoljdk,hogt nemmerszibet mondani,ha nem igaz, hkze a helyszineniil6k mindentLihak. Ezt a triikkdt mindenfZletdrsasdgban el lehet s tni. Mindeniitt \)an egy ravidldt6 n6, aki a<t visttja, hogy hajlik a katuiL A triikkhdz a kanalat addig kell hajtoqatni,amiS me8rcpedezik,es i8y lrzed, mindjlirt ehiirik. Ezt m.fi szrimtalanszorcsintiltad, Aspontosan tudod, hogy mikor kell abbahapnod. A kandl ugyan 6pnekLitszik, de a fdm mdr olyan Blenge, hogy a legkisebb nyorruishatt^dru is meEgdrbiil." A pamflet ir6ja nagy ivben kerilli a laborat6riumim6rdsieredm6nyeket. Ha az emlitett hajlitgatdssalegy femtidgyat .,megpuhirunk", akkora sok-sokapr6repedâ&#x201A;Źs a tiirdsutiinisj6l letszik,de ilyen tdl6stipussala Ks6rleteknel nemtal6lkoztak. KTitdNtEcES TEMOIVOZETIIGN v6czETIlIzsc,lLAToK Titbb kutat6int6zetbenis vizsgeltakaz Uri Celler 6lral el6id6zenkiiliinle8es hatiisokar. EldonByrd.az Egyesijh Allamolegyikhadirent44


GORAE ruMl.AI( SZETROB&{NT N STII,YON

ger€szetikutat6int6zet6ben [4] azt vizsgilta,hogyUri Gellermilyen hat6sttud kifejtenia nitinol nevLikiildnlegesfdmdtvdzetre. A nitinol kitriilbelill 407onikkelt es 6oqolj,tint tart^lftraz.Ez a f6mdtvitzetakkor m6gviszonylagdjdonsdgvolt, ,,eml6kezd fdm"-nekis nevezt6k. Az ebb6la tdmb6lk6sziiltt6rgynakerdekestulajdons6ga van:ha eredeti alakjukatmegvdltoztatjak, s ut6naforr6 vizbe helyezik,a f6mtdrgy visszanyerikorebbi alakj6t. Ezt az otvozetetaz€rt fejlesztettek ki. merta mesters6ges holdakantenneifelldveskor,,osszegy6r6dtek", azonbanha az antennaebb6la fdmb6lk6sziil,akkora piilydra6llitds uten k6nnyenvisszanyeri eredetialakja!.Ma mar kereskedelmi forgalombanis kaphat6,de a vizsgdlatidej€nm6gcsaklaborat6riumokban haszn6lt6k. Az els6Ksdrletsorin Gellernekegynagyobbdarabnitinolb6lk6sziiitf6mdarabot adtak,5m ezensemmilyenv6ltoz6stnemtudottel6iddzni.Ut6naegy v6konyabbdr6tot kapott:rdvid simogates ut6n a dr6tonegy szab6lyos f6lkdr alaki pfpocskakeletkezett. Ezutenforr6 vizbe tett6k a dr6tot, ^zt vi4rva,hogy ijra kiegyenesedj6k,de ehelyetr 90'-osszdgbenmeghajlott.EzLtetezternegaz is, hogyalakj6rakkor semnyenevissza,amikorfon6 lrng idl6 tartott6k.A k6sribbiek sor5n rdntgenneldtviligitottak,hogy megvizsgdltdk az anyaglcistSlyszerkezet6t,dej€lent6selv6ltozdsr nemtaliiltak.Mindiisszea hajliteskajrnydk6nlettekkissdnagyobbak a nitinol-kisriilyok. A kisdrletvezet6, Byrd,megpr6bdlta ekjid6znia njrinolonugyan^zt gitrbit6st.de foB6k6s Bunsen-€96 n6lkiil,puszrakezzelez leheterlen volt.Higany-klorid segits6gdvel is pr6biilkozot,arraszimirva,hogyez azer6senkonod6l6anyagmegtudjapuhirania dr6tot.A nitinolazonbanelleniill6nak mutatkozott. Nemcsakhigany-kloriddal, de mesanyagoklGl semsikeriilt megpuhirania minrrkar.Egy dwet k6s6bbm6sfizikusok tdrsasdgdban Byrd megism6teltea nitinol dr6tos kjs6rletet. Ujra f6l millim6terdtmdrdridr6rorhaszn6tr. Gellerenyhesimogariissal fjra meghajlitottaaz egy6bk€ntmerevd.6tot. Ezen is - akiircsakaz el6z6kisdrletsor6n kis 6tmdr6j6.f6lk6r alaki dudorokkeletkezrek. A k€s6bbikdsztallogrrfiai vizsgiilatok ezdrBls€mmutatrakki semmif€lejelent6s elvelbzest, csakigyminregy€vvelazel6rt. A I$N,Tri],tAMIIGYETIMEN WGZETT \,lZsciIAT A kentiAllami Egyetemfizika ransz6k6n wilberr Franklinransz6kvezet6egyetemitan6rvizsgiiltaUri Gellerfemhajlitisair.Geller n€gy targyatkapott:k6t rozsdamenres ac6lb6lkdsziilrkanalat,egy plarinagyiiriit6segyrozsdamentes ac€ltiit.A kanalakat annyirapuh6v6tette,


EN6f,? TITOISATOS

is a ptatinagyrirtin gyengehajlitis uteneltajrtek; hogyn6h6ny,eg€szen tordskeletkezet!a v6konyac€lti pedigfgy t6rt el, hogyGellerm?8 azonnalelvitteka semirintettel5l. A tltgyakatmindenegyesesetben volt arra,hogymeglehetds€ge sem kisdrletutiin,6s Gellernektiibb6 naelektronmikoszk6ppal 6rintse{iket.A feliileteketkds6bbp6szt5z6 olyanjellegiitttr6sttaAz ac6lfeliiteteken gyit6sban is megvizsg6ltdk. tiir6sjellemz6je A ldltak,ami 6ltal6bana korr6zi6s,vagyfdraddsos kijzelitette kezlt a Syijri\nrcg, csak platinagyiiriit Geller nem fogta hdz.Az aceh:ljmikoszk6posfelv6teleinsemmilyenhajlitdsnyomat egyik A platinagyilrii sz6trepedt. semlehetettfiillelni,a tti egyszeriien voltak' nyomok tcf6sre eml6keztetd ttirdsifeliiletdnfgynevezettrideg -195'C-on el6fordul6tdr6s azaza foly6konynitmg6nh6m6rs€kletdn, jellegzetess€gei Ndhdnysziadmillim6lerrelod6bb,a m6lStszottak. sik tdrdsifeliiletfelszineolyanvolt, mint amit a platinaolvad6spontja (kb. 1773"C)kdriil mutat. hogysemhideget,sem A cikk ir6ja,wilben Franklinmegjegyezte, melegetnem lehetettdrezniGeller kez6nekkdzel6benA vizsgrilat nemtudtakideriteni.hogya trirgyakmilyenm6dontdmekel. pusztrn riivid ideigl6thaA kanalakeset6ben szoritkozott. ajelens6gleiidsrdra t6 volt, hogyGellerujjai aiattteljesenmegpuhulaz anyag6s kcinnyen elhajlithat6 a kan6l,de a kds6bbivizsg6latsoriinv6gze$kem6nys€gm6dsekn6lenneknemtaldteknyom6t,m6ga t6r6sk6zvetlenkdmyezet6ben sem. WGZ[N\IZSCATATOK A LAWREI\CE LIIIRMORIL\BORATdTUMEN v6gzettn6RonaldHawke,a LawrenceLivermoreLaborat6riumban hogy hiiny vizsg6latotUri Gellenel[6]. Azt pr6b6ttamegvizsgalni, jeleket letdrdljiin, megk6pes-eGeller arra, hogy mrgneskdrtydkaift v6ltoztasson, A vizsgdlat idej6n, az l97Ges 6vekbenm6g gyakan haszndltak Ezeket a k6ny6kat 265 magneskirty6katkis zsebszdmol6g6pekhez. Oerstedt6rer6ss6giimdgnesestenel szoktdk feliilimi, de mft 150 jea kiirtyeka ftt mdgneses Oerstedesmegnest6r is megvdltoztathatja tefnek indukci6jakb. 0,2 Gauss- azaza t6rleket.(A Fiild ndgneses - 6sa szok6sos mrgnespatk6k csicsain6la mdgneer6ss6g 0,2Oersted sest€r indukci6jakb. 1000 6s20 000 Gausskdzdttszokottvdltozni.) Az els6 kisdrletbenGellemekegy lez6rt,lepecsdtelt iivegdobozvolna ez a kis6rlet nemsikebanlev6kidrty6tkellett befolyesolnia, de Gellermegfoghatta ujjaivala riilt. A mesodik6sharmadikkis6rletben k6rty6kat.A szdmit6gepmindkdt esetbenkimutatta,hogy a rajtuk le146


GORBIIqNIIAK, $ZETROEBAI\T [RISTA],YO(

v6 inform6ciriolvashatatlan, azaz Geller megvdltoztatta a k6rtydk mignesesszerkezet6t. A negyedikkiirtyiit nem simogatha$a meg, csaktarthattaa kez6benEbbenaz esetben semjdtt l6tresemmimaradand6v6ltozds.Hawke megvizsgdlta a k6t, megvdltoztato{kertyi4t Ligy,hogyfinom vasreszel6ket sz6nr6juk.Ez kimjzoltaa felm6gnesezettr6szeket. A felv6teleken viliigosanIiitszott,hogyGellerkitdrdlte az el6zetesen felvittjeleket,6s teljesenszabelytalan alakrjm6gnesesmez6kethozottl6tre. Mindezekreneh6zmagyardzatot laldlni.Lehet.hogy celler valamilyenm6donmdgneses terettud ldtrehozni, vagyk6pesmegvdltoztatniaz anyagszerkezet€t, a kisrdlyokelrendez6set. A vizsgdlatok az ut6bbiran€mibizonyit6kotis szolgiltafiak.TermikushaI6s,azazh6hatdskizdrhat6,merta kdnyekat450 "C-osh6m6rs6kletre kellettvolna heviteniaihoz, hogy a benniiklev6 felmegnesezett r6szekelveszits6kmiignesess€giiket, de a mijanyaglap, amibea m6gneses r6teg be volt zerva,mrr 100'C-on megpuhul,eltorzul.De enneksemvolt semmilyenl6that6nyoma.Kisfesziilts6gii elektromos t6r nemtudjaa jeleket megvdltoztatni, midgneses kis aramer6ss6g hatiisiiraa mrianyagb6lkdsziiltk6rtydnsemmjlyen elvAltoziis nemjcjnl6tre.Ha perszenagyelekromosfesziilts6gkeletkezikvalahogy,ami k6pesszikrdkatis el6id€zni,akkoraz igy keletkez6mdgneses t6r esetleg6tirhatja a kdnyiikonlev6 midgneses informrici6kat. Azonbanfeny- 6s hangjelens6gnek is kellenea szikdt Ksdmi,ilyesmitazonbanegydltal6nnem6rz6kelt6k-

L0ND0NI IdSERTETEK JohnTaylor, a King's Collegematematika-6s fizikaprofesszora is elvdgzettn6henyvizsgdlatot,hogy Uri celler (6s m6sok)kdpess6geiremagyar6zatot tal6ljon[7]. celler egyik feladataaz voh, hogy Iezdrtmiianyagdobozbahelyezettkist6lyokon idezzeneli: vSltoz6sokat.A ziirt miianyagdobozoklitium-, fluorid- 6s niitrium-klorid kJistiilyokat tartalmaztak. Taylorleir6saszerintliz m6sodperc alatta kistdlyok darabokapattantaksz6tigy, hogy Gellernem6rinrhetre meg azokat.Gelleregy kis aluminiumkorongot is meghajlitotta leziirt miianyagdobozban.Ebb€na kisdrletbenTaylor sajdtkez6ta miianyagdobozfiil6 helyezteigy, hogy celler m€gcsakv€lerleniil semf€rhetetta dobozhoz.Taylor vizsgdlataisemvezettekel a megolddshoz- hipotdziseisorracs6ddtmondtak.A sorozatoskitik6k, tdmadisokana k€nyszeriten6k Taylorr,hogy abbahagyja a vizsgSlatokat,6s visszavonja iisszesaddigidllit5s6t.

t47


IITOIZATOSIROI(?

ABIiEszIK GErrERis Term6szetesen a Celiert kdri.ilvev6nagy hirver6snemcsaka kutat6k, is felkeltette.Tobben6llihanema hivatisosbiivdszek6rdekl6d6s6t de sohaegyetlenbiiv6sz tott6k,hogyezt6k is bdrmikormegcsin6lj6k, Geller6llit6lagos semtudtaazonoskdriilmdnyekkdzdttmegism6telni ,,mutatvinyait". ArthurZorka,atlantaibiivdsz€s okkultjelens6gekespecializ6l6dott illuzionistaegy televiv6sfelv6telalkalmdvaltal6lkozottCellerrel. A felvetelalattugyankiizelrdllrthatoftmindent.de a k6riilm6ez€rta briv6szarrak6rteUrit, nyekm6gsemvoltakj6l elleniidzhet6k, beneki k6pess€geit. Anhur Zorkaegyekiz6leg hogykiildn is mutassa pengdjii,mrianyagnyelrivillrt vitt mag6megvizsgdlt, kovdcsoltac6l val,€s ezt adtaodaGellernek,hogyhajlitsameg.A felv6telutdnegy kiildn szob6ban biiv€szekkdr6benkert-iltsor a pr6bfta.Gellerba!kez6bevettea miianyagnyehivill6t, ujjai kcjriilfogtak, s n6hanypillanat milva a miianyagny6l apr6dambol(Iarobbantsz6t(3. 6bra).Celler egymAsiktesztsor6negy kulcsothajlitottmeg.A bfueszLitta, hogy pedigGeiler m6r tiibb percenkeresztiilfolyamatosan hajlik a L-ulcs, rdsenlevetter6la a kez6t.

a-

--j-'-

,,'

A

&

qF

3.6br^.A |illa nlantae nfeleszAlrobbant Ce et kexAben. A rilat Afthul Zo*a, eqyhi"atdsosbiiv6t. ho.ta, aki - ttircaivalegfiitt - tanija wlt az A biivdszekGellermozdulataiban nem6szlelteksemmit,ami csal6sraengedettvolnakdvetkeztetni. Zorkaezutdnegy ^zonosvill6val otthonellen6rzdkis€rleteketv€gzelt.Megpr6b6ltamindk6tkez6vel meghajlitania villiit, de nemj6 sikerrel.A peng6tcsak igy tudta foglalatdb6lkivenni,hogy a villa nyel6tsatuba26 a 6s kalapdccsal megiit(itte.Ezekutiin Zorkair6sbaadtav6lem6ny6t, hogy Cellemek nincsenek,,triikkjei". 148


CORAT XA,\LAI.IIX, SZXTROBBANT I$IST&YOK

lâ&#x201A;Źo Leslie den biiv6sz hasonl6mddon vdlekedettCellerr6l, miuten alkalma volt kdpessdgeitkijzelebbr6l megvizsg6lni.Egy olyan nikkelezettbiztonsdgizAr kulcsit adu et neki, amit el6z6leg lakk6teggel vont be. Geller ujjainak hadsdra n6hi4nymesodpercmilva a lakk6teg felrepedezett,majd a nikkelr6tegfelkunkorodotta kulcson. A d6n biivdsz sem l6tott semmilyengyanlis mozdulatot,6s semmi racion6lisoko! sem tal6it. amivel ajelens6getmegmagyardzhatta volna.

SzxrPTrKUsox A HAJLiTisR6L A m6r iddzettparn{letn6tel6n szerzojea mindig mindenbenk6telkâ&#x201A;Źd6k v6lem6ny6tfogalmaztameg, amikor magyaiiatot keresettafia, hogy mik6nt lehet kulcsot meghajlitani: ,,A legrdgyobb nyilvdnosstigot euel a triikkel khet kivivni. A kuhsok szenilyes dolgok, az emberek ivekig megtaftjdk, hogy banitaiknak mutogasxik. Az aut6kulcsok.n kdnnyebb neghajlitani, mi t a hkiskulcsokat, gyengdbb anyagb6l kds.iilnek, ezirt egy asztul vagy egt s16kLdbaalatt is meghajllthut6k. EgJ darabig elterelem a nizdk Jib-elmA' n;el6t a val6di hajlitdsra sor ker lne. Minden aft6l JiiBE, hog't mifile kulcsot adtak, tuinyan figyelnek, men4tire lehet dtverni 6ket, milyetu a riusitds is hasonl'k. Ine, egy lehet6:69: kdrek egl kulc:ot As negnl.en, hol hajlithati me1 a legknnnrebben. Megnondo'n a tulajdonasnalr hag) negpibdlon neg hajliuni, de ne legyen csal6dott, ha nem sikernl. Naha me$' a dolog, niha nem. (Ez arra az esetrej6, ha tilsigosan kdzelr4l nlz ds nem si, Leriihrc a triikk.) UB\ kell i l.ni, hog a tulajdonos tartsa a kul.s eglik ri]it, tnig a nuisikatln simagatan tiibb perLi!. Pers.e nen kjr tinik senuni.Ilyenkor ig, csiruilok,t intha ctult;do| "utik, b.)csdnator l:lrek is Jhlrereszema kulcsot, nondvdn. hogt kns6bb jra negptjbtiloul. LIa a e.6k nedeledkezteka. e86s.r6l ls nir ftgen vatttni w^ru fgyelnek akkor kell a kulc.\ot valahog), meghajlitanl E.t rettent6 gyorsan kell csindlni. de ezutdn ndr minden ren.lben |an. Mittdn meghajlitottam a kulcsat, mdg vtirok. Ot vag! tia pek milya egysaer csakfelkapotn, mondvtin, hoBJ 'na, pftibtiljuk neg mAgegJ,s.e'.<.A. ujjanat iqr tafton, ho|y lefedje a kulcs Jel6t, de a truisik r4s. egyenes legJen. Ez tdn izgatottan ig! teszek. mintha ne|jd nc az ,er6., ls ine, sikeri.ih a kts4rle.! KArdbb aLnr eg halom biblidr.t is megeski.is.nek, hogy ldttdk, atnikor a keTembenmeghajlott a kutcs. Nlhriny nap nilw pediq tui aat mondjtik, hogr^atnint kezenbe yettem, ndhti4, nisodperc nilya eghajlott. Aa el6zetespnjbAlkoadsokat mdr meg sent enlitik. A. esetekfellben pedig a.t dllitjdk, hogy tegattibb htirotn tnitene voltam a kulcst6l, mikb.ben az deformdl6dott. '

t49


TtTot(z{TosERot(?

..fizikejtc. Csak igy gondoljaa pamfletszerz6iea kulcshajlitds egyetlen er6miiv6sznek egyetlen bri\'6sznek, ezzel a m6dszerel hogy pedigazl a nyilv6n kiilcjndsen semsikeriihutdnoznia hajlitiisokat. val6viltozilst,amikora hajlesa szemiinkel6ttmegyv6gbe. RLADINGBEN KIJZ^TEK ReadingUri CellertLondonkdzel6ben. l9E? nyarin megldlogattam kdnyvemen dolgoztam. gijmbvilliinmal firglalkozd Akkoriban a ben. fel. mert az â&#x201A;Źletâ&#x201A;Źrolsz6l6kijnyvdbenmegemli s Uril az6rtkerestem

4.6br^. Liri Gellu katk:ilhajlinisdnak ihd J'mo..anata.Ha a jel.ett ttltjdon itd'trbahajlitand. nyonninka kanalat,a: erda.eLlenke.6 tette. hogy nâ&#x201A;Źgy6veskoriban egy f6nylo, zizegcigiimb regiilt a homlokdhoz. Ar:ra gyanakodlam.hogy a jelensdg gitmbvill6m volt. Uri meger6siletteezt 6s apr6bbr6szletekkelkieg6szitettea k6nyvben leirl dlmdnydt. Azten felajenlotta, hogy meghajlit egy kanalat. Tudtam, hogy kdpesilyesmire. ezdrt azt mondtam,hogy nem sziiksdges;nem voltam errc felk6szijlve.nem is vittem sajSt t6rgya(. Uri legyintett, mosolygott 6s felkapott egy kiskanaLat,odahoztaa medencdjesz6ldhez.Fiird6nadrdgbanvolt. 6ppentszni k6sziilt. A 4. dbriin bemutatott m6don a jobb kez6be fogta a kanalat. 6s a bal keze mutat6ujjdval

150


GOSBE I{ANAI"IIISZETIOEE^NT I$ISTAI,YOK

gy€ng€den elkezdted6rzsitlnia kanelnyak6t.Tal6nhtiszmdsodperc m(lva tithat6angitrbiilnikezdetta kandlnyeleaz 6br6nldthat6irdnyban.Ekkor ideadtanekema kanalat,beugrotta medenc6be, s lethat6an nem6rdekehetovrbb az ijgy. (A kanalatgyengdden, mindenfizikai erdfeszit6s n€lkijl simogatta. merta kiirmealatta hfs nemfeh6redett el. K6s6bba vacsoriinal l6ttam,hogyamikora k6sthasznelta, akkora kdrmeelszinez6dittt, ahogybirki mdsnakis.) Ui kdnyelmesen temp6zotta medenc€ben, 6n pedigzsebretettem a kanalat.Mintegynegyed6riin iit zavafialanulbesz6lgettiink, senki semvolt a kdzelben.Az6rt motoszkiiltbennema kiv6ncsisdg, s a kanalatkdt-hi4lom percenk6nt el6vettem6s megn6zrem. Folyamatosan bviibb gijrbiilt.Az alakv6ltozes legfeljebbnegyed6ra milva meg6llt, 6sa kanelebbenaz alakbanaz6tais otlhon,a szekrdnyemben ell. Egy fizikuskoll6gdmatmegk6rtem, hogyvizsgdljamegaz anyagdr. Meg6llapitotta,hogykdzijns6ges eziistdtv6zetb6l k€sziilta szokdsos enyheszennyez6d6sekkel, ijtvajz6anyagokkal. Tudom,hogyez a bemutat6nemtudomdnyos kis6rlet,de meggy6z6d6sem, hogy ezt a hat6sttrUkkelnemlehetel6id6zni.A metallogr6fi6bannemismeretes olyanhates,ami ityenjelenr6sm6rt6k0,lassi j 6ma- htihates alakvlltoz6ssal n€lkiil. A ItusrED-uzscAtAToK ANGLT,{BAN JohnHasted, a BirkbeckCollege szil6rdtest fizikaprcfesszora laborat6riumi kdriilmdnyekkdziift vizsgilta Gellen 6s miisokaris. Tdbb tucat jurotr [8]. Hasalannyalis kis6rletezeft 6s szrdmos drdekes eredm6nyre ted kiirultekint6en6s sziv6sanfogott a vizsgilatokhoz.Uri csakritk6n - 6segyrltal6na kutar6kkalritkin e\t sz6ha , ez6ft 6llt rendelkezds6re Hastedinl(ebbtizen6vesfiatalokatkeresettKs€rleteihez.Ok nem tudtak olyan lftvenyos eredm€nyeketproduk6lni,mint Urj, de sokkal kitart6bbak,lelkesebbekvoltak. Hast€dis kulcsokkal Ks6rletezettel6szitr, de legink6bb csak a26fi, mert Ks€rleti alanyai ezeketszokdk meg. K6s6bbfokozatosant6rt ,t olyan mint6k hasznilatera,melyeka kutatdsbanhasznosabbnak bizonyultak.tdbb inform6ci6tadtak.Miutiin - mestersdgesen - ezta hatdstnemlehetettel66llitani, laborat6riumban a konzervativkutat6knemfogadtdkel a kutatdseredmEnyeit, mert igaz ugyan,hogyHasted6s,,csapata' m6rhet66s l6that6eredm6nyeket produkelt,de ezeka hatasoknema megszokortm6donjdftek l6tre. Hastedmer a munka kezder€t6ifogva a felszin alatt valami m6jelens6get lyebb,6lhlenosabb kereseft. Az 6sszegyi.ijrdtt adarokb6l vildgoss6v6lt. hogy ez a hat{s nemcsaka fimeken jelenik meg,hanema

151


TITOKZ.{TOS ER6I9

nemfAmes any&gokonis, pALLi I, a nenrfimesbiskilyokon. (Perszea .ideg kistAlyokon a hat6snem folyamatosnyril6s,plasztikusalakv6ljelentmeg,hanemridegtitr6sk6nt. bzas formdjdban Bdr nehenyeset p6ld6ul porcelann6l ben, a tapasztaltak k6pl€keny alakveltoz6st is, tudjuk azonban,hogy a f6mekencsak aklor okozhatunkmaradand6alakv6ltoz6st,ha mechanikaifesziiltseggelmeghaladunkegy bizonyosdltaliibanigen magas- kijszitbszintet.Ha trill6pjuk ezt ^z rigynevezett rugalmass6gihatijn, akkor a f6miink mdg egy darabigk6pldkenym6don nyilik, de a nernf6mes lcisdlyok, anyagokeltalaban szinteazonnal eltdmek- ezekaz anyagoka legritkdbbeserbenplasztikusal. A nyfjthat6sdgm6rt6kemindenf6mn6lm6s.A tisztaaluminiumnelez pdldiiuf137o,al6gyftm6l23Vo6s a lSgyac6lndl17Vo. Ezekaz 6rt6kekm6r ttnmagukban is alkalmasak aira, hogy elddntsiik,vajon az alakviltoztatespusztak6zzel t6rt€nt-e,vagy pedig eddig ismeretlen m6don.Mert haolyanl6gyac€lraakadunk,amelyeredetim6rct6nel slEa-kallett hosszabb, akkortudnunkkell, hogyerfe a szokesos m6donnemkerUlhetett sor. Hastedaz alals(valtoziis m6r€sdr€igen6rz6keny,dgynevezettnlildsmArd bAlyegeketr^g sztott a kis6rleti tdrgyaka, mert val6szinii volt, hogy a mechanikaifesziiltsegnemlri el eztaael6gmagasrugalmass6Ei hatlirt. A nytlAsm&t b6lyegnagyonegyszerrieszkijz.L6nyeg€ben nem m6s,mint egy vdkonyf6mf6lia, vagy dr6t, melyet a Ks6rled tiirgyunkrafagasztunk.Ha a t6rgy megnyjlik, akkor ez a v6konyf6lia is veleegyiittnyilik, s igy elektromos ellenelliisa v6ltozni,nrini fog. Ez nagyonpontosan m6rhetdAz esetleges h6mdrs€klet-v6ltoz6s hat6sais ismeretes, igy a m€r6sihibdkel6gj6l kikiiszijbdlhet6ek. Hastedteh6tnemkizft6lagvizualismegfigyel6seke alapozta m6r€seit.hanemfelhaszniltaa nyfldsm€r6b6lyegekkel kapotteredm6nyeketis. Az els6kis€rletekut6nrovAbbfinomitottam6dszer6t azzal, hogyezeketa kis nyfldsm6rdbdlyegeket 6ltalebana fdmtergyakbel, sej6behelyezte,hogy megv6dje6ket az elekrosztatikus zavarokt6l. M6sikigenjelent6s6vinr€zked€se volt. hogyo HsArbi alanyoknem Arhetteka tdryJakhoz,csakkisebb-nagyobb tiivolsdgb6lhathatrak a tifgyakra.Ez a megszoritds nemjelentettgondot,men a tizendvesek kdziil tdbben I m6tertdvols6gr6lis rudr6ka rirgyakat,,hajlitani". Akadtakkcjztiik(p6ldeulAndrewG. 6s StephenNorth),akik 1,J r!1ter tdvolsd|rljlis kepesekvollakvdltoz6sr el6id6znia nydldsm6r6 b6lyegen.Egy NicholasWilliams nevii firi pedigm6g 3 m6rerr6l,s6t egy alkalom'r,alI 0 my'terr6lis! Min€l v6konyabb 6s keskenyebb a pr6badarab, egyado$er6 anndl nagyobbmegnyflist hozhatl€rrerajra,vagyisann6ier6sebbek a je-

t52


ciiRB[xnNAL{q sziTn088NTrGrsriryoK eset6n-. a kiils6 lek. Ekkor azonbana m6r6sihibdk6s - k6zbevdtel - 6s a jiirnak. Ez rigycsiikkenthetd a legtobban er6kis m6dsi ,,zajja]" -, k6telked6kszdmdrais meggy6z6bb ha vastag,meghajlithatatlan pr6badarabokat haszn6lunk.Tovdbbi 6vint6zked6sekis segitettekabban,hogy a m6Esi hibekata val6dijelek6l megkiiliinb6ztethessek. is, amiketnemkdtdttek Fehagasztoftak olyannydl6sm6r6 b6lyegeket f6m pr6badarabhoz, 6sezeknekajel6t is m6rt€k.Ha ilyenkorpeld6ul kiils6 elekromeresihiba indukdlnajelet a nyfldsm€r6b6lyegeken Azok a m6mos,,zaj"miatt.^U*orM minAkAtb'lyegenmegjelenne. r6sek 6rv6nyesekteh6t,ahol a nyril6si jel kizdnilag a pnibalarabra raigzitettnyillismArd bibteqenjelenik meB.

mjd le6 exiistkatalatGellermegsimoqatta. 5. 6b.^.A szee6tuLajdondban tuue,s az on vettefeLa kepenAthat6 a tunalata rzen6 nadnigjazsebAbe lormdjtit.(A knrknt6teg, gijnbvilLin hajlitoxameg.) A m6r6sekszerint a paranormdl jelek dbaldban rc;vid idejfrek. csakelv€tvetapasztaltak szintemindigrdvidebbek egymiisodpercn6l. jelet - ritk6nfordultel6, hogyrdvid impulzusokb6l tdbbmasodperces jelsorozat10 m6sodpercn6l 5116 tovebbtariottvolna.Ez viszontelegend6volt ahhoz,hogy 6lland6alakv6ltoz6st hozzonl6tre.A jelek a rugalmas nagysAgdb6l ara is kovetkeztethetiink, hogya feszijlts€g tartomenyonbeliil marad,vagy pedig sz6molnunkkell maradand6 alakvaltozissal. A pr6badarab nyom6-vagy hiz6feszillts6g6nek ir6igy nlaLis ilmerjiil.miveltudjuk.hoeyhov; rdgziljiik.rbelyeger. felrajzolhatjuk azt ^z er6elosz' liibb nyilasm€rdb€lyegsegits6gEvel l6st,ami a Ks6rletsordna pr6badarabra hat.A nyLildsm6r6 b6lyegtevizsgelatanak. hatmegbizhat6 mdr6eszkttze a..f6rnhajlitds" Titbb pr6badarabon v6gzettKs6rletbebizonyitotta, hogy a jelek szinlconbandrkeznek,azazeglszerre agrobb tlrrls:an beliil l6p fel ez a hates;egyszeffetdbb pr6badarabonis el6 lehet idlzni a para

r53


TIIOIZATOS [R6ru

normdl alakvdLoztist.Ez azt mutatta.hogy valamilyenkUI6 legesteret keLtenek neguk koriil a kislrlet rlsznevdi. A m6r6eszkdzdkkel azt is kideritett€k,hogya hatdsmelyiktestr6szr6l 6rkezik,de ez miis6s mdslett a kiilijnb6z6alanyokn6l. Volt, akineka keze,volt akineka homlokavagya mellkasagener6lta ezta mez6t.Mivel a pr6badarabokat a kisErletialanyoknem6rinthett6k meg,azt is vizsgdltdk, hogya kiildnbatz6 v6d6erny6kol6sok hogyanhatottaka folyamatraA Ks6rletek sorin bebizonyoso doll, hogy ha teuesenlezlir dobozokbahelJ)ej6ral Itengibb, j6val kisebba hatds,de a akkor zik W'hadarabokat, megkimutathat6. Ha azonbana ,,le6my6kol6s" csakr6szleges, akkor a batesnem gyengiiljelentdsen.Heromf€lerdszleges drny6koldssal kjs6rleteztekr eldbb vdrdsr€z,aztiiniiveged6ny, majd egy ldgy ac6ledenyaljdba.kdriilbeliil25 centim6ter m6lys6gbe teu6ka pr6badarabot.Mindhifuom esetben ^zt tapasztaltak, hogya hatiislegfetebbcsak n6hdnymiisodpercet k€sik,de nagys6ga kdriilbelijl^zonosazzal,mint amikornemhaszndltak dmydkoldst. Hastedmegpr6bdlta hogya hatdsintenzit6sa fligg-e ,,felt6rk6pezni", (A klasszikus a t6vols6gt6l. fizik6banaz eleklromos 6sm6gneses terek intenzit6s6n6l kimutathat6, hogya pontszerii. elellromostitlt6sn6lp6ldiul a t6r er6ss6ge a t6volsdgn6gyzet6vel forditottanardnyos.) A m6, r€si eredm6nyek egy€ elmrien^zt mutattak,hogy nem ilyen tipusli l€p fel, hanema k/sirleti alaqt wlamigen ,,t6rer6ss6g-megoszles" m6don klpes ,$5kuszdlni" ezt a hatdst egy neh til tdvoli, sziik tdrrlszre. Ez azt jelenti. hogy ez a t6rer6ss6ga kis€rleti alany test6nek kdzvetlenkdmyezet6ben gyeng6bb lehet,minr az adotrt6rgykitmydk6n.A m6r€sieredm6nyek vizsgdlat6b6l kiderijlr,hogya trrgyakon,a helykiimy6k6nez a t6rerdss6g-eloszlds ,.f6kusz6lt" a causs-gdrb€hez (harangg6rb6hez) hasonl6m6don dsszponrosirhat6. A hat6smaximumaa haranggiirbe csdcsdn6l van6smindk6toldalonegyregyengiil Az alakviltozismindiga kiiz6ppontkiirny6k6ntaiiilhar6.Ez az eredmdnyaz6rtis figyelernremelt6,merta klasszikus, ismertterekkelez ahat{s nemval6sithatlimeg. Az dsszegyiilteredmdnyeksegitsdg6velarra az alapvet6kdrddsre is sikeriiltmegbizhat6 vdlasztkapni,hogyvatamif6leparanorm6l erd hajtitja-e mega t6rgyakat,vagy pedig a t6rgyakfizikai tulajdonsdgaiban iiin rcfie olyan veltoz6s,melyneksegits€g6vel minregymegliigyulnak.(Ezt a hatastigy 6nelmezhern6nk, hogya rugalmass5gi hatiir csiikken,6s ekkora testmdr a j6val alacsonyabb mechanikai fesziills6gn6l is elvesztirugalmastulajdonsrgait, 6s elasztikuss6, k6pl6kenny6vdlik.) Az eredm6nyek egydrrelmiien azr mutaftak,hogy az ut6bbiv'lasz felel meg a val6sd$ak.Ha ugyanisigazi mechanikai


[f, IST.O,YOI( Gi'R8EI({NAI,II(.SZ'TROBBANI

akkornehezenmagyaer6k lettekvolnafelel6sekaz alakvdltoz6s6rt. az eftket kiegyensibozni lehet ezeket rtuhatn6nkmeg.hogyhogyan el. A t6rgyane mozduljanak m6rt€kben rigy,hogya t6rgyakjelent6s igy a a nytliism6r6b6lyegvezet6keire, kat ugyanisfelfiiggesztett6k jdft. Elmozdulds. tdbbszdris 6szis elmozduldssal legkisebb er6hatds semokozsemmikeppen leltek,ezek^zonbannemvoltakjelent6sek, tor6seket. alakvdltoz6sokat. hattiika szembetrln6 El6szdris ezta feltdtelez6st. is al6t6masztottik M6s megfigyelesek -, hogyp6lde dgy megl6gyultak, a t&gyak igaz,csakr6vid id6re Ez a hat6s m6ga kdrdmlenyomatais megldtszott. d6ula pdnz6rm6n p6lddulazt is. hogy mi6rt 6ppena kanalaknyaka megmagyardzza feaz anyagban belscimechanikai gdrbtilrneg.A kandlgyiirtesakor magas hoszi.iltsdg keletkezik.Ezt onnanis tudjDk,hogy ha olyan akkorez a bels6 aholmeglSgyulnak, m€$€kletrehevitjiika kanalakat, Ugyaneztiirt€nika pa fesziilts6g kiegyenlitodik, s a f6mdeform6l6dik. ahola gy6rt6sso_ soiin is: azokona helyeken, ranormdl.,f€mhajlit6s" eltorrAn mechanikai fesziiltseggytilik dssze,a testekelmozdulnak, hat6rrendKviilim6doncsiikken.Az ilyen zulnat,men a rugalmassiigi de 6lland6kem6nyed6st veltozisokaztdnkismdrt6kii, anyagszerkezeti vagyldgyulSst okozhatnak az anyagban. is 6szlelt a kiserleteksordn. Hastedmdgnesesrendelleness4geket (99,999obJ moegy nagytisztas6gd Egyik alkalommalUri GeLlemek (A nagyon molibd6n kist6lynak libddn-kistalyrkellettbefoly6solnia. 6rz6kenys6ge.) Uri nem6rinalacsonya m6gneses szuszceptibilitdsa, tette a kistelyL a kezemindvdgigfelette volt. Rdaddsulaz egyik kis6iletvezet6sajetkez6ta minta 6s Geller kezekiiz6 tette.Azt tapasztaltiik, hogy a molibd6nmint6n eldbb egy kis hajlat keletkezett,majd pedig mignesessivdb. Ar]a azonbannem kaptakvdlaszt,hogy mi okozhatta Hastedazt is dszrevette. a mdgneses tulajdons6gok hirtelenveltoz6sdt. paranormril a hajlit6s kdrm6don meghajlitott femt6rgyaknak hogy a p6lusoka p6lusaikeletkeznek. Ilyen mdgneses ny6k6nrij mdgneses puszt6nkdzzelval6 hajlitdssor6nnemkehhet6ek. Szokatlanelekto os lla/.irol is fell6ptek. Hastedezeketel6sz6r akkor tapasztalta,amikor Gellemekegy Geiger-Miiller-szdmldl6t kellettmiikdd6sbe hoznia.Ha az ioniz6l6radioakivsugdrzds mintegy rovldrezetjaaz &zekel6fejet,akkora miiszerjelez-El6szarUrit ellen6rizt6k,hogy nincs-ea ruh6zadbanvagy a test6nvalamilyenradioakiv fon6s,de ilyet nemtaldltak.Ezt kdvet6ena mllszenhitelesitett6k.majd Geller hosszriideig koncentrilt.Tdbbsziiris sikeriilt nagykisiil6seket l6fehoznia,amit a mr.lszer egydrtelmiien regisztr6lt - ndh,ny esetbena milszerkijelzdjea v6gs66rt6khatironis tilsza-

t55


TITOXZITOc [RdK?

ladt. A Ksdrletek ely r'szenel a Geiger-Miiller-szdmliil6valegyiirr bekapcsoltakegy miignesest6rer6ss6gm6r6t is - ez a miiszer is akkor jelzett, amikor a sugifuz6sm6r6. Id€zziik fel a Geller leleplez6s6tc6lz6 pamfletneka fenti Ks€rletre vonatkoz6passzusdt:,,Mdr r4gfua rcneatem.hogy benutatom er6m hatAsrit a Geiser-sugtindsmirire. 1974-ben lLtndonban dssaej'tt a dolog. Ndtuiny nagt irdwl 6sfi.ikussal ktl1tkoztam. E darab ralltoaktiy anyagot erdsitetten a cip6m ondra. Amikor aa asztalruil tiltiink. d mir6csdyet a kezenben tarw.r iql csindham, mintha roppant m6don erdlkitdnlk, hanqosan lAlegeatem,iaaadtam.Abban a pillanatban, amikor azt nondtam, hogy most yalaminek tijnlnnie ketl, cip6n orrAt az asatal alat egAsaenmagasra emebem, kdzvetleniil a m4r6csd ald. A mArd neginlLtlt. Arthur Koestler teljesen odavoh. Ha 6t a ma gam oldal1ra tudom dllitani, akkor nyert i.igyem van. Azt hiszik. hog,.l aJizikusoknak van ann,ttiesziik, hoSy dtkutassanak? U$'an! Ez esziikbe semjutatt- Most mdr persze sosem tudjdk meg, hog,\ mi ti)fiAd. Le het, hog leqkd.elebb mdr nem [es. alktlnnm arra, hogy megcsinriljam e.t u rriikkt;t, de nem baj. Mintlig egy l'pAssel q biiyAs.ek el6tt kell jdrni. EgJs.er tal6n nj vatldst akpitok. Ha eg da?adt tizentt 6yes indiai Jin 6s egy gazdag koreai iizletember mescsindlhatja, en miirt ne reherndn? A legnagyobb csoda persxe az" ha eg| hottatfehdtnasatultk. Ea nig kihiyds, .le dolgozom rajta. A pamfler ir6ja nem rudta, vagy iirsiklotrafeleft,hogy Hasteda Ks6rletel6tt alaposanmegvizsg6ltaGellerr.ellen6rizte,hogy nem taldl, e a test6n radioaktiv anyagot. A jelzett m6don rem lehetne meg, sz6lal(atniegyiiit a Geiger-szimlil6r is a magnetom6ter!:a kicsiny. elreitett radioaktiv anyagoknem induk6lnakmrgnesesteret. A n6vtelen szerz6ezzel is csak azt bizonyitja, hogy teljesent6j€kozatlana szakszerijm6r6sek,vizsgelatokvildgrban. A kfs6rletvezel6karla is Knosan iigyeltek,hogy sztatikuselekrcmosjelens6gekne ckozhassanak m6r6sihibekat.T6bbsz6ris 6szrevet t€k ugyanis,hogy a vizsgillatokalatr n6hanyelekronikus mdr6eszkdz 6s videokameraegy darabighibiisanmtikddittr,maid minden 6tmenet nelkiil rendbejdtt. Ebb6l azr a kiivetkezter6stvont6k le. hogy dlanibem ruidon - ideiglenesen - a ttillak elektromos vezet1kdpesslge is meg'.dltozhat, aminek oka az antagok szerkezetinek me?vdhoziisdban keresend6.Mindez, valamint a r6gebbi.hasonl6esetleiresoksora arra k6sztetteHastedet,hogy megvizsgiilja ezel<nekaz eleklromos rendelleness6geknek keletkezesikdriilm6nyeir.Egy egyszerlim6rdeszk6zt szerkesztett, amellyel az elektromost61t6smegjelen6s6t. vagy a tdltds csitkken6s6tleheren6rz6kelni.Ezekbena kisdrletekbena m6r6-


l$lsrillof, cdruE&NAr,|Iisz[TRoBB,NT nem drhetetthozz6a Ksdrleti szem€ly,mert csak fejheztermdszetesen szoligy lehetettminimalizdlni a mdrdsihib6kat.A tovibbi biztons6got g6lta,hogyezt az 6rzekel6fejet el6bbegy vezet6Ekerccsel vettdkkorhalisokt6l.Ha a levebe,amitgondosan szigetehek azelektrosztatikus g6benmdgisjelen volt valamilyenelekromostdlt6s.akkoraz ebb6l keletkez6m,gnesesteret ez a tekercs6rz6kehe.Ilyenkor az 6tzdkel6 fejenmegjelent t6lt6stegyszeriien m6r6sihibanaklehete(betudni.Sziilettek^zonbanolyan m6r6sieredmdnyek is, amikortdlt6smozgdsnak volt, a tdlt6s m€gis megjelent vagy eltrintaz6rz6kel6 fejen. nyomasem k6s6bbm6gvisszat6rlink. Ene azrijabbhatesra Osszefoglalva tehiitazt mondhatjuk,hogy a kis6rletialanyokdltal kivdltott hat6soknem kiz6r6laga f6mek szil6rdsegv6ltoziis6ra 6s a mdgneses iukorlatoz6dtak, mertaz elekFomosvezetokdpessdg lajdons6gok is megvdltoztak. De m€genn6lis fontosabb,hogyHas ted vizsgelaraiviligosanrdmutattakana, hogynem vaiamifdl€kiil(ahogyeddighittdk),hanemaz anyag s6 er6 okozzaa v6ltozdsokat ideiglene'Itig;uld:adll a lurcsohatdsolmogoll.ipy \egiil i. kristdffizikai okokatkell keresnie mdgiift,hogJ, anyagszerke.eti, nilrt is 'aittozhatmeq ideiglenesen olyan jelentds mdrtdkbenaz ani)agokszihirdsdga. szerintaz dsszesvdltozdsaz anyagszerkezet6Hastedvdlemdnye nek veltozrsefavezethet{ivissza.H{1negwibozikakdr a kristdl'os, akir az amorf anlag s.erkezete,e. m;ndenkAppen szikirtlsdgi, elekrronos, h.iyezedsi As mdgnesestulajdonitiguinak iltoztisdvaLjdl egyi,iu.H^stedszerinla ldgyul6sdgy keletkezik,hogy- ma m6gismeretlenm6don iiresed€sek. ricshibdkkeletkeznek az anyagban. Ez a ttmek esetdben azzaljir,hogyklptlkenrekkiviilnak.Amint visszaalakulazeredeljstruktdra(krlstiilyforma). az anyagnagyiiib6lvissza(Ugyanigya tcjbbitulajdons6g Dyerieredetiszilerdsrgrit. is vilbzik. tehiit egyszerrem6rhet6a szil6rdsegi, elektromosvezet6k6pess6gi. m6gneses stb.rendelleness6gek sorais.)

A FRANCL{ KUTATASI ER[DME]\\TX Uri Gellerp6lddjanyomdnsokankipr6b6h6k.hogy vajonkepeseke arm. amireGeller.Egy fiatal franciaf€rfi. bizonyosJeanPierreGi rad. gy6gyszertirielad66samat6rbijv6szis r6j6ttana,hogyhasonl6 hatasokat k6pesel6iddzni.El6szdrcsakisrner6seit, baretaitsz6rakoz latta.k€s6bbmesokis felfigyeltek16.igy keriill kapcsolatba a Pechiney Uginef6mfizikailaborat6riummai. Ebbena labofat6riumban fejlesztetdkki a Concordcreptjl6g6pen haszndltf6mtttvdzeteket [9]. ts7


BR6K! TITOI{ZATOS

v6gz6C. Crussard6s J. Bollvaistmi{s Az ellen6m6vizsgiilatokat b6lyegekkel vSlasztott. mint Hasted.Nem nyriliism6rci megkiizelit6st a veltozrisokat, hapr6badarabok segits6gEvel regisztrdlt6k 6s v6kony Mivel tudt6k,hogy hajlithat6pr6badarabokkal. nemnagy6s nehezen v6geztekEnnek Girardamatdrbiiv6sz,egyel6zetesKs6rletsorozatot tdbb fiancia6s kiilfitldi bemutattiik filmanyagdt,m6r6sieredm6nycit tovdbbszigoritottdk a maesi, megfigyel6si Segits6giikkel bliv6sznek. Ez6rta kes6bbieksordn,ha a legkisebbgyanis mozzam6dszereket. tekintett6k. natotis 6szlelt6k,akkor az eg6szm6r6st6rv6nytelennek Sziizdtvenm6ftst v6geztekGilard-ral,amib6lmindosszehiszat te6sabszolitszigorrinak. kintettekteljesenhib6tlannak hosszri. 6s 8-17millim6ter6tm€M6r6seiksordn25-35centimdter Ezek6ltal6bankajnnyiialuminium-otvor6iri f6m rudakathaszn6ltak. zetekvoltak,de felhaszn6ltak 162-6s alacsonysz6ntaftalmfacdl-6s (Az mindigkisz6molt6k is. els6 mdr6sekn6l magn6zium-otvdzeteket sziiks6ges er6t.) meghajlit6s6hoz ds megm6rt6kaz adottmintadarab k6peskifejteniilyen mdEgyember6ltal6ban 20-38Nm nyomat6kot volt retii testeken;Girardmaxim6lisan 28 Nm-esforgat6nyomat€kot kdpesel6mi,de eztis csakl6that6edfeszit6ssel. Az els6publikeltmdr€ssorenGirard-nakegy 25 centim6terhosk6sziiltrudat saj, 8 millim6teri4tmdr6jiidiraluminium-iitvijzetb6l pr6badarabnak kellettmeghajlitania. Enneka a kritikushajlitisi forgat6nyomat6ka 15 Nm volt, amit mer lehetetlenliithat6er6feszites n6lkiilteljesiteni. fgy vdgezt€k el a m6r6st,hogyaz el6zeesellen6rz6sutdn a f6m rudat tdnik el6tt eg, bzdrt iircgcsdbehelyezdk.6.saz eg6szkis6rletetfilmezt6k.(Magamis l6ttamezt a filmet,ami minden objektivmegfigyel6tmeggyiizarr6l.hogynem csal6ssal k6sziiiteka kis6rletek.)Girard az eredei fefi r\\dat nemArinthettemeg, csaka lezirt iivegcsdvettarthattaa kez6ben.Koncentrdlas uten,amikorigy 6rezte,hogy vafamit sikerilt el6rnie.a mig ,ni dig lcatirt csd)et visz-' szaadta az egyikkjs6rletvezet6nek. A csdvettanik eldttnyitott6kfel. s azttal6ltrk,hogya nid meghajlott:a k6zep6n6l az egyenest6l mintegy2 millim6terelt6rtel! jert. Egy 30 cm hossz6; Egy m6sikm€r6sis kiiliintiseredm6nnyel 17 mm dtm6r6jii,2Earezetnfi^ln 26 aluminium-iitvitzetb6l k6szllt rudathaszn6ltak. melyetmegfelel6jelz6sekkelldttakel, hogyne lehessenkicser6lni.Ezutanodaadtak egy 140kil6s,rendkiviilerdsembemek,hogy hajlitsameg.A f6fi legnagyobb erdfeszit6se ellen6re semtudottcsakegynagyonkicsielhajl6st,legfeljebb0,6 millimeteres deformrci6tl6trehozni. Ezut6nmegieliilt6kazta sikot,ami menr6nez a deform6ci6l6trejiltt. OdaadtAka rudat Girard-nak is, aki feltiirte 158


ctiRB[[,{NAI-{{"szfTR0E&{NT fi&s'rAr,yol(

ingujj5t(semmilyengyrifli,vagymiisfemtftgynemvolt a kez6n),6s hogyegyikv6is meggdrbitette aztolyk6ppen, egymiisut6nn6gyszer gdtjobb kezdbevette6s bal kez6velenyh6nsimogatta. ddrzsdlte.lgy k6tszerhajlottmega njd, majdnjb6l k6tsze.rigy,hogybal kezelegvolt a rrd felett.A krs6rletvezet6k feljebbcjtcentim6ter magassdgban filmkamera 1.m6teffeiiltek t6le mindk6toldaldn,6s az esemdnyeket leis riigzitette.Mindenegyeselhajl5sutenaz egyik kis6rletvezet<i mig a m6sik Girard-ra firajzoltaa meghajlottnid kontrjrjiit,alakjdt, gyelt. A legnagyobb lehajl6sokatszabadszemmelis nagyszeflien alatt k6riilbelul10-20m6sodperc hete$l6tni. Egy-egyalakvdltoz6s minden egyesesetbenmegkbvetkezettbe. A rfd h6m€rs€kletet felmelegeddst vagylehrildst. m6rt6k,egyesetben semtaldltakjelent6s Girarda m€r6ssorin a kezdetben bejelirltdeformici6ssikhozk6pest n6lkiil. 34'-oselt6r6sthozottl6tremindenfizikai er<ifeszit6s a vizsgelatok megdllapitott6k. hogya mintadarab A laborat6riumi jelent6s m€rl6kben meghajlisok hely6n mintegy 21qo-kal teh6,r lett kemdnyebb, mint a rid k6t v6g6n6l.Ellen6rz6sk6ppen egy azonos Ehhez75 Nm-es mintadarabot is meghajlitottak hasonl6m6rt6kben. annakaz er6nek, forgat6nyomatdk kellett, ami legalebbkdtszerese fgy vdgezamit a 140kg-osemberkifejtett.Az ellen6rz6kis6rleteket t6k, hogy egymdst6l20 cm-remegt6masztottiik a rudat6s a k6t timaszt6kkiizdtt1500N-oser6velmegnyomtak. Egy djabbKs6rletsorozatbaiGirald-nakacilrudakat kellett meghajlitania. A kutat6int6zetben olyan kiildnleges(savdl6, nem feromdgneses)ausztenitesac6lt ielftottak el6, amely kereskedelmiforgalomban nemkaphat6.(Az ausztenitaz ac6legyik allapota"amibena vasatomoka kist6lyr6csfeliilet6nhelyezkednek el.) C6ljuk az volt, hogyaz ausztenit nartenzitt4,/a166tdakrl6sdttanulmdnyozzrk.(A martenzitolyan iitv6zet, amibena vasatomoka kistelyok kdzepenis elhelyezkedhemek, ds ez mA ferromdgneses.) A mintadarabok dtmAEe 7 mm, hossais6gapedig 88 mm volt. A pr6badarabokat 1050'C-on leveg6nkem€nyitett6k 6s egy6r6ras6fiird6behelyezt6k.A miir bizonyosannemmegneses szerkezet{ ac6lrudatatbejelttlt6k6s m6g egyszerellen6rizt6kmagneses tulajdonsdgaikat. Girardaz els6flidon semmilyenveltoz6stnem tudottldtrehozni. A md5odikar miir megtudla h,jlitani. nohda rudaleldneeB) rjvegcs6behelyezt6k 6s aztleziirtek.A kis6rletsorozat hiiromKs€rletvezejelenl6t6ben t6 €s n6gytanr.i zajlott,6sezt a m6rdstis filmre vett6k. Amikor Girardvisszaadta az iivegcsbvet, s kivettekbel6leaz ac6lrujelent6s dat, elhajl6sletszotta nid egyik v6g6n6l,s mindk6tv6g6n e6se nuignesessA vrilt A harmadik ac'lru.datnem sikeriilt Girardt5q


moxzaTostR6Ig nak meghajlitania,de a nid v6geiugyanrigy,r.iSnesesekkivlihak, mlnt az el6z6 kis6rletben.K6s6bbmegpr6bilt6klaborat6riumikdriilmenyek ktizdtt mestersâ&#x201A;Źgesen is el6id6zniea a m6gneses rendelleness6get. de nemtaldbak olyan eljdrasl, amivel a nem m6gneses ac6lt mdgnesessd lehetettvolna ,talakitani. Ezek a megfigyeldsekis arra utalnak,hogy Gimrd valamik6ppendtalakitottaa kistdlyok szerkezetdt. Egy djabbkis6rletsorozatban negyv6konydi.aluminiumlemez kem6nys6g6tndveltemegGirard rigy. hogy csaka E\terAbe helleztdka lemezk6ket,6s igy is, hogy a lefiezek egy iiregcsdbenvohak lezdna. A feladatotmind a n6gy esetbensikeresenv6grchajtotta.A lemezkem6nysegemindketoldalonlegaldbb20-307d-kalmegnijvekedett. A kem6nys6g-niiveked6s legeriisebben a lemezk6kk6zep6nmutatkozott, a szdleingyeng6bben hatott.Ezt a vizsg6latot m6slabomt6riumokban is elv6geztdk hasonl6ercdm6nnyel. A fels6rdtegeltdvolitdsa utdn elekronmikoszk6palattj6l te$zoft,hogyjelent6senmegvaltozott a helydn a kistdlyhibdk szdma, eloszldsa 6s m6rete. ,,felkem6nyed6sek" Ez okoztaa kem6nys6g megndveked6sdt, de ugyanilyen hibakm6stipusi eloszlesa a mintadarabok is el6id6zheti. Ugyanez ,,megpuhul6s6t" titrt6ntp6ldrul akkor, amikorkristelyok,vagy mtianyagokaz er6s bels6feszults6g hadsirasz6trobbantak. A kontrollm6r6seksoiin azt tapasztaltek,hogy azonosanyag{ lemezkâ&#x201A;Źket(gy tudnakcsak,,felkem6nyiteni". hogybamindk6toldalra meghajlitjdk 6ket.m6ghozzd nagyonkicsi,legfeljebb 50 rnrn-essugani kdrben.Ezt viszont mint ahogyerr6l videofelv6telekis taniskodnak - Gimrd semmiszin alattnemtehettemega Ksdrleteksonin.Mes m6donfgy tudtakel6mihelyi,.felkem6nyeddst", hogyegy300MPanyorneskifejtâ&#x201A;Źs6realkalmas6ri6spr6salatt dsszenyomteka pr6balemezt. Ekkor vismnt a lemezjelentdsenelv6konyodoB. nyen nagysigLierd egy nyitott teny6rbenfekv<i,vagy iivegcs6ben lev6 lemezresenunik6ppensem hathat,ezzelteh6tnem magyariihat6 a megfigyeltjelens6g-A kutat6kviszontegy6rtelmrienmegellapitott6k,hogy a ,,felkem6nyed6s"mindenesetben l6trejdttGirardkijzel6ben, 6s njncsolyanismertfizikaiok amivelez magyardzhat6 lenne-Girardnemhozottl6tre olyandtalakuldsokat az anyagkistdlyszerkezetdben, amit a tudomr{ny ne ismeme.Azt azonbanajelenlegi ismeretekkel nemlehetmegmagtardznLhog) hogyatlAsmib,enmridonhoataldtra ezeketa vdhazdsokatAzt semtudjuk.hogyantudtaaz anyagrugalmass6gi hat6retideiglenesencscikkenteni. Ezeke a hat6soloasema szilirdtestfizikai ismeretek, semaz esetfeges triikkcjkhasznrilata nemadnakmaqyardzato| A cikk v6g6na szerz6kana kdrik az olvas6kat,hogy sz6ljanak hozz6,pr6beljanakmeg valamilyen6sszeriimagyarazatot taldlni a 160


ctif,BE[INAr"ax. sz[TRoBBd\"r l$tsrllYol( A cikket a FranciaAkademiaegyik megfigyeltrendelleness6geke. tagjenak,J. J. TrillaFnaka tanfsitvrnyazerja,aki tijbb Ksdrletben hogy ezeketa Ks6rleteketszigoriana vett r6szt.Trillat m€ger6siti, tudondny szab6lyaiszerintvdgeztekel, 6s minden6vid6zkeddst megtettek,nehogyvalaki bdrmilyentdikkel becsapjaa kutat6kat. vilrg sokjelensdget€lutasitaz€rt,mert Trillat szerinta tudom6nyos nem6rti, vagy6ppeninaciondlisnak tartja.Tijbb kutat6,aki r6sztvett a Girard-ral folytatott Ks€rletekben,nem is tudott mit kezdenia ldtott ezekugyanisa fizikusokat €s ellen6rzdttKs6rletekeredmdnyeivel; helyzetbe hozt6k.A franciametallo$iifimeglehet6sen k6nyelmetlen ai foly6iratbankiizdlt cikk I9l - teljesen6nhet6okokb6l- visszhang n6lkiil maradt.Csakdszbenaz6rt,mertkevesen olvass6ka melallogr6Jiaifoly6iratokat,inkibb az6rt,melt nemtaldltakkivetnival6ta Ksdrleti eredmenyekben, ugyan kkor elfogadniis nehaza leirtakar N€hiiny6v milva C. Crussard 6sC. Jollanl[10] ijabb cikketkitzijlt a Girard-ralfolytatott kis6rletekdl Ezekbena kis6rletekbenugyanolyan Altrldban ket\ agyhan)dld5miro bdllegelet hasznalal. mrntHasred. rcm b€lyegetmgasztottakegy-egymintadarabra.Az ellen6rz6kis6rletek azt mutattalqhogy az epoxigyantdvalfalragasztott6s lakkal bevont nyfl6sm6r6b6lyegekrendkiviilj6l tapadtaka mint6hoz6s semmif€le iit6getdsre,riiogalisra nem adtaknyilask6nt vagy deform6ci6k6ntdrp6ldriul2.5millim6ter telmezhet6 m6rhet6jeleket. Az egyikkjs6rletben falvastagsegd aluminiumcsdvet kellert meghajlitanidgy, hogy egy h66rzekel6videokamer6val(termovizi6skamela)m6rt€ka pr6badamb faliileti h6rn6rs6kletdt. Girard a kamerael6tt dgy gttrbitettemeg a cs6 kiizep!6 rdsz6t,hogy k6t v€gdtcsakkdnnyed6ntanotta.A kameranem dszlelt sernrnif6lemeleged6sl-a h6mers6kletv6ltozrsa nem haladta mega 0,5'C-ot,a berendezds adottpillanatbeli 6rzdkenys6g6t. Egy ellen6rz6kis6rlet sodn az egyik kutat6 ugyanazta pr6batestetmegpr6b6ltaGirard-hoz hasonl6an tartva,de er6kilEt€ssel meghajlitani. A kameraazofilai 2 oc-n6lnagyobbmeleged6st mutatott. Tiibb olyan Ks6rletetvdgeztek,ahol 350x15x3millim6teresaluminiDmlemezeket kellettCirard-nakmeghajlitania. Olyanesetis el6fordult,hogy,,S"alakrjragdrbiilta pr6batest. Az egyikkis6rletalatta nydldsm6r6 b6lyegekellen6lldsdt mdr6 elektronikusberendez€s hirtelenblokkolt.rdvid zavarkeletkezett. de riividesenmindenbeavat kozis n€lkiil ij.a tovdbbmiik6ddtt.Ez mdskdriilm6nyekkdzcjttnem fordult el6, val6sziniilegelektromosrendelleness6g tdrt6nt.Ez irz anom6liamindigakkorjelentmeg,amikora /egerrisebbehajl6sokat mdrt6k.Az eredm6nyekbdlaz deriilt ki, hogy a Girard test6b6lsz6rmaz6impulzusok kdriilb€liilI masodperc iddtartamdak voltak,6s n6ha

161


ER6I(? TITOI{ZdTOS

(Haspercenk6nt. tdbb is kcjvetteegymiist,tdbbnyirerapszodikusan. ismertetett kis6rleteindl azonosjellegri 6smin6segri tedaz el6z6ekben eredm6nyeket kapott.) Ann6l a m6r6sn6l, ahol Girardegyik kez6vel6rinthettea pr6bam6ga regiszF testet,a mesikkallegfeljebbcsakfijlijtte k6rajzhetett. rel6 berendezEst is egy m6sikhelyis6gben helyeztek el. Igy a kutat6k v6lasztkaphattakarra a k6rd6sre, hogy van-evalamihatdsaGirarddeformdci6j6b6l az deriilt nak a regisz!r616 berendezâ&#x201A;Źsre. A pr6batest kt,hogy a haniscsaka pr6batestrekonce trdl6don. A kutat6kkul6nis v'geztekazert,roS) kideriiljdn,lehet-e bdz6ellen6rz6m6r6seket valamif6letriikkelbefolydsolni az elektronikiit. Ez6rta m6r6berendegenez6s kdzvetlenkdzelâ&#x201A;Źbeegy 45kw teljesitm6nyri szikrapdlyiis r6torthelyeztek, 6s a mEr6berendezEsiiket 20 cm re tett6ka genenitor kapcsol6jrt6l.A rendkiviilnagy6r8000v-talmiikitd6higanyg6zits z6kenys6gli oszcilloszk6pon kis. rdvid rezgdseket okoztaka kapcsolrskor keletkez6szikr6k,de a kisdrletekn6l haszndltregisztr6l6mrigyakorlatilag szereken semminemvolt megfiSyelhet6. eredm6nyeinek hasonl6s6ga azl Hastedds a franciakutat6csoport mutatja.hogyaz eredninyekreprodukdlhat6k mdshelyszinen, ntis antagokkalis mds alannral. Mindk6t csoportesetdbenalakviiltoziist,m6gneses 6s elektromosrcndelleness6geket lehetettmegfigyel ni. A v6ltoz6sok nagyrdsze a mintiikrugalmassdgi hat6r6nak cscjkkendse,azazpuhul6isa, az elektrcmosanom6liastb. gyorsaneltlint. insrabilvolt. Ezekmagyardzz6k, hogymi6n neh6zelfogadniezta jelens6gcsoportot. Csakkevdsemberndl. csakrijvid ideigds igenritk6n pedig nemtudjuk. I6p fel er6teljesen ez a jelensdg.meetnag,"ardzni A magyarizaikeres6sdt megneheziti. hogy h6rom kiildndll6tudo m6nyterijlel, a szildrdtest fizika.a biol6gia6s a pszichol6gia hdtiir6n. a tudonriny.,senkifcjldjin"Ial6lhat6ez ajelensdgcsopo . Az mdrazeddigieredm6nyekbcjl is kiviliglort. hogyvalamil6nye ges.de cdzl,si.tneretlenszerke.eti|dha.As jdn l6ne az anyagban. Az anyagszerkezetdnek megviiltoziisa kdvetkeztâ&#x201A;Źben az elektromos. m:igneses 6s szdrdsigitulajdons:lgok is megviltoznAk e tulajdoDs:1gok megv,iltozesa, valamialapvet6.kitzdsoknakmrircsaka kdvet kezm6nye. A kanalakt6l6s a gdrbiilt kulcsokt6lmir eltdvolodotta kuIalds.Ajelens6ghitelesmegfigyel6se. dokrmentdltm6r6seis megtort6nt.de a k6rddjelekszSma mint mindenij teriileten tovabb szaporodik. Az eredm6nyek azt mutatjdk,hogya vdltoz6sokvalahol a. a\,ag elekttunburkdban mennekv6gbe.lehiitmindenm6r6sim6dszer hasznosa jelens6gkutat6siiban, ami egyeltalilnalkalmasezek vizsgdlatdra. A gyakorlatban azonbanegy mintdn v6gzet!egyf4ta

162


xRlsr,{,Yox c0R8[I({NALA( sziTRoE$NT vizsgdlatsok esetbenkiz6rja a tdbbit. K€vdsolyan m€r€sieljdr6s Ez jelentds sokf6lem6r6selvdgezhet6akad,ahol egy pr6badarabon gyakorlatineh€zs6g. de miisgondokis vannak.Lathattuk,hogygyors vdltozrsokais sorkeriilt- riivid id6remegpuhulta f6m 6s ideiglenes ; a f6mfizika6s szillrdsdgtanm€r6sim6dszereiviszont6ltaldban lassiak6shossajid6t igdnyelnek. tanulm6nyoziiszerkezet6nek Iljabb m6dszerlennea pr6batestek v6kony rdntgensuahol egy kisztallogrefia. sim a rdntgensugams viszonta poliEhheza vizsgiilathoz g6rral6tvilegitj6ka pr6batestet. kist6lyos anyagokat(a f6meket)el6bb6sszekell tdmi. €s ez rendkiviil lassi. Tdbb 6rdig ellarthat,amig ^z ercdmenymegsziiletik neh6zkesek, lassliak,csakolyanvizsgelati Mivel ezeka m6dszerek a m6rdseke,melyekgyorsanelv6gezhet6ek m6dszerekalkalmasak Ilyen lenne p€lddul az elektromosvezedkApessAgZrAse.E azon' ban csak elekromosanvezet6 anyagokndltudn6nkmegcsindlni. m6r6se Nem fdmesanyagrikistdly, vagy iiveg vezet6k6pess€g€nek De f6mesanyaszinterem6nytelen. kis fesziilts6gek alkalmazrsdval goknelis rendkivtilnagygondotjelent,hogynemlenneszabada kfTovAbbigond,hogyaz a pr6badarabokat. s6rleteksordnmeg€rinteni drintkezdsifeliileteknekrendkiviil tiszt6knakkell lenniiik a m6r6si mihib6kelkeriil6sev€gett.Mdsik m6dszera zechanikaifesznhsAg haszrlse, nyrilSsm6r6 b6lyegekalkalmaziisa mint ldttuk,ezt fel is nelt6ka kutatdsban. Az anyagokn/ignesestulajdonsdgaitukvtzs56latais 6rdekesinformaci6tadhat,men mindenanyagnakvannakaz adottanyagaegyedileg jellemz6 m6gnesestulajdonsdgai,melyek az anyagmin<is€g6nek, h6m6n€k1et6nek fiiggvdnyei,6s- ismereteinkszerint- nemveltoztathat6k a parajelems6gek soiin meg. Mivel ilyen ndgnesesrendelleness6gek t6bbsz6ris eliifordultak,ez6ftc€lszeriinekl6tszottezekvizsgdlatais. F,$ot VASXARIKA* MAcyRoRsz{ctnzscirAT0( AvAcy N6henymiigneses rendellenessdg mer6s6t Magyarorszdgon is elv6geztiik [11].Ezt az tettelehetdvd, hogyRobefiPavlita,csehm6mdknegyven €vesmunkrval olyan elj&6st fejlesztettki, amelyneksegits6gdvel az anyagokmagneses tulajdonsegait biol6giaiiton, ment6lisaktivitci6val befoly6solnitudja. Az eljdrdseredm6nyek6nt az ,,aktivdlt" anyagok jelent6senmegviiltozik,s ez a veltoziismdr6sekkel mignesezhet6sdge egy6nelm6enkimutathat6.(Az akivdlds sz6t haszniljuk az eljeresra, b6rajelens6gnek a radioaktivitashoz semmikdze.) *E fejezet tdrsszendjeVAnes!Gibor.

163


TITO&,fOS [R6K?

a Ks6rleti A m€r6seketig)Trevezettvibreci6smagnetom6terekkel' vem6rd€szkdz6kkel pontos6smegbizhat6 hasznelt, fizikabangyakran utan a seztiik. A tdbb mint szdzm6r€s6s tiibbfEleanyagkipr6b6l6sa azt' hogy miirmint dllit6sait. igazolt6kPavlita kserletekegy6rtelmilen magneses koncenidkis segitsdgdvelk6pesmegvdltoztatnjaz anyagok dldp\erdfonrosris/e ar akivdla<nal A ko;cenrrald' lul.ridonsdsdil ha lsJrdl vnh e" nem tudoll 6s5/_ hog) rbhb.zdri! raoa\zlahuk, bizopontositani,a]*or az akivalisi kis6rleteksorra sikertelennek kis.ac6lb6lvagyr6zb6lk6sziiltk6sziildkeket nvultak.Az aktivdl6shoz kdzben' koncentr6lds a t iszndlt.ezeketkellett mintdvalmeg€rinteni elem' el€kfomos alkatr€sz. nemvolt mozg6 Ezekbena k€sziil6kekben (6 voltak rudak tlahi kis uagy-ignes: egy darabb6lk6szillt'furcsa hogy vettilkazta lehet6s6get' a"onnalsz5mitdsba ,ibia).Tei-6szetesen mintdkfeliilet6t,6s ez6rtta m6rend6 a szennyezik ezekaz eszkijzcjk nemigdTollalPdla pdsrlalhalo a \dhoza'Ezl a feltiteleze\lmeresel anya8al aki\dlasdut.ln'a biTmuldiomrgneie. i6ul birru' mrnr.il, ler la'7itjaI a mrnldkdl/ohbc'ntawnotr'ta mi'gne' mogneses rnhomog;n kaptunkegyszinEn elott Hasonl6eredm6nyeket sest6r.;int aktivdles ! is Ugyanakkor vizsgilat6ndl kristaly.a litium-tantalSt diamdgneses egyfeno*.-fgnesesanyagokata miignes ugyanabbana szond5ban'

I I

(

6. ^bra, Akivnldsho:. hlls.ttih ,J.ottddk . A l\'ukakba heL\e.ex tnintadarabok nngneses trlajdoKl.lltigain,hn \ mdsodPerc alatt jelentdse negvi[to.tak

164


[f, IsTAlYo[ conal fiNllrtf, . szETRolSlNT

m6s utini akivelAsok ut6n is - jobban vonzotla' mint el6tte. Ez az eredm6nytehet semmikdppsem magyarihat6 feliileti szennyezo'd6ssel. A feromiignesesanyagokkalv6gzettkis6rletekezentilmen6en is tueloszlatt6kezt a gyanit, mert az akiv6l6si eredmdnyek,a mdgneses fiigg6en. m6dszer6t6l a koncentr6lds lajdonsdgokerdsen viiltoztak (Ugyananndlaz anyagndl- 6s k6sziildkndl- az eredeti6ft6kn6lksebb egyarAntlehetetttapasztalni) 6snagyobbmdgnesezhet6sd8et k6z6svondsavolt' hogya mint6k6ltaMindegyikm6r6sieredm6ny ldbanndh6nynap mulva teljesenvisszanyert6keredetitulajdons6gaiideiSA leghosszabb bizonyultak. lehdtinstabilnak kar.A vdltoziisok n6henyh6ti8 a f6b6l k6sziilt mintrik tartottiik meg m6gnesezettsdgijolyaner6svolt az akiv6lesutdn,hogyegy ket. Ez a mdgnesezetts6g patk6mdgnes is.j6llrthat6anvonzottaa mintAkat azaza "f6b6lvaskatiibb6.(lgaz,a v6lbzesnema fdt altalrn nem is olyanlehetetlen rika' j6tt kot6 kBmiaielemekben l6tre.hanemvalaholmrshol.) A mignes€zetts6gv6ltoz6s6nakm6r6seaz6rt 6rdekes6s l6nyeges' (semer6sm6gnessel, semk6mieddigismerthat6ssal mertsernmilyen el6id6zni a v6ltozi{sokat nagy 6s instabil nem lehet ilyen ai szerekkel) a minkiilcinbcjz6anyagokban.A m6r6seksordnPavlitanem6rinthette trk akiv6lt r6sz6t,6s azt semtudhatta.hogy milyen anyagokatkap majd.A m6#sekmintrit mindigmi adtuk,s ezeketmindenesetben hasznrkunkleggyakrubmegieldltiik.Egy6bk6ntis olyan anyagokat nem kaphat6k,mint p6lddul forgalomban ban.amelyekkereskedelmi praze6dium, aluminium-vas dtv6zetstb.A m€kiilijnleges famiivegek. mi az akivdl6 szerkezetek a k6rd6s. hogy sordn nyitva maradl resek el6iddz6s6ben. Mrr ^z eddigiesetleirisok szercpea rendeileness6gek vSlnaka er6senmeEtresezettd sor6nis kideriilt,hogya..fdmhajlitrsndl" pedigsenunilyen ldrgyak(mintp6lddulGirard6s Hastedmdr6sein€l), hogymegfelel5anyagj6s foreszkdztnemhaszn6ltak. Elk6pzelhet6. megbizm6ji t6rgyaker6sitikezta hat6st.Sajnosa k€rd6stisztezdsfta, nemkaptunklehet6s6get. hat6eredmdnyt ad6m6resek elv6gz6s6re mindeneserekiderill, hogy az anyagszerkezete Az eddigiekbcil folyamatsegits6e€vel felhaszndlt mdgnem ismert,de a term6szetben m6tt6.hogya jelensdgitt is instabilnak megvdltoztathat6. Figyelemre bizonyult.ak6rcsakaz eddigi, mashol v6gzettmdrdsekeset6ben. (Ezekn6la m6€sekn6lterm6szetesen fel semmeriilhetett nyril6sm6rd j6val kisebbek voltak a b6lyeb6lyegekalkalmaz6sa, rnivela mintek gekn6l.Ezenkiviilgyakanhaszndltunk nemf6mesanyagokat, aholrugatmasnyilds 6ltalebarnemlehets6ges, miutdnezekaz anyagokridegek.)Erdekeslett volnam6gmegm6mi,hogyv6ltozik-ea f6mesanyagok elektromosellen6ll6saaz akiviil6s soriin,de erre a driga m6r6sre to)


TITOXA{TOS ER6K?

nemvolt lehet6s€gfnk. Sajnos,eddigm6gnemv€gezt6k el egyhelyen az dsszesitt tiirgyalt param6term6r6s6t,mert ez sok pdnzt,fiirads6got 6sj6l felszerelt laborat6riumot ig6nyelne, s olyannyitonsrigot €s a tudomi4nyteriiletek kdzti egyiittmiikitd6st,amireeddignemvolt p€lda. E m6riseknekis ^z a tands'Ea, hogy iBtabil. id4vel ehiind rcndelleness€ggel dllunkszemben, melynekokai valaiol az anyagszerkezetdnek ideiglenesmegv6ltoz6s6ban keresend6k. Elk6pzelher6, hogy ilyen veltoziashdtkiiznapi6letiinkben,ktimyezerijnkrirgyaibangyakan v6gbemegy.Ezek azonbanannyirakis valtozrisok- kiiliindsena para6s a diamdgneses anyagokn6l-, hogycsakeldre,.kiszemelt"mintiikon, s igenalaposmA6seklelmutathat6k ki. Ez6rtajelens6galral6nos elismer6sesemtdrt6ntmegmind a mai napig.Mig a kulcsok6s a kanalak elhajl6s6t kdnnyii6szrevenni szabad szemmelis, drz6kszerveink egy6ltalan nem 6szlelik az elektromos,mrgneses6s egy€banyagszerkezeti tulajdonsdgokviiltoz6sdt.Ez nagybannehezitia lntat6st. Elvileg elkdpzelhet6,hogyezeka kis vdltozasokm6rher6k,legaldbbisaz elellromos vezetdk€pess6g megvdltozasa miatt. EIre szdmoskis€.letis tiirt6nt. Val6szinii, hogy az elektromosberendez6sek zaj6nakvidltozdsais ilyen okokravezethet6 vissza.A princetoniegyetemen v6gzettmdr€sekn6l [12] viszontaz a legnagyobbgond,hogy az eredmenyekprekognici6k6nt is 6nelmezhetijk, a v6ltoz4soka nem annyiranyilvdnval6,mint pdlddulaz anyagdeform6ci6jdn6l,vagy mrdgneses tulajdonsdgaimegviiltozrsinel. knyeges az ilyen anom6liekdetekdlrsdndl,ho$/ megfeIel6 l6gkdralal'uton ki a laborat6riumban. A helyzetvalamik€ppenahhoz hasonlit,mint amikor a sportol6nakcsdcsteljesitm6nyt kell nydjtania.Szimit a hazaipelya,a kdzdns6g baretsrgos vagyellens€ges viselked6se. Mindezteljesenszokatlan 6sidegena fizikaban. KiNAr MERrsr ERIDMEN\EK Kindbanm6r ftg6ta haszn6ljdka gy6gyit6sban az dgynevezett csikung m6dszert,ami legink6bba ,,k6zr6t6reles" gy6gyir6snak felel j6gdhozhasonl6gyakorlatokat meg. A gy6gyit6nakrelax6ci6s kell v6geznie,s csak ezutankezdhetgy6gyit6munkiej6hoz. Ez a hat6s azonosparajelens6gekeliiidEz€serck6pes,minr amir6l eddig irtunk. Vannak.akik akupunkt[r6val kombin6lvahaszneljdk; egy-egypontba beszirvaa trit, az orvosmegpr6b6lja energiatdbblet6t az adottpontba Juttatni,vagy6ppenonnanenergi6t,.elvenni".A tudomiinyos €s az ismeretterjeszt6 sajt6ban m6reddigis t6bbezercikkjelentmeger.6l a m6dszerr6l,de ezekcsak esetleir6sok 6s statisztikdkvoltak, egyik semalapultbiofilikaielemlesen.

t66


$]STTILYOK CdRBIKANAI]II(.SZITNOEBANT

A pekingiCsing-HuaEgyetem6s a Kinai TudominyosAkad6mia laborat6riumikdrulmenyek 1986december6ben egy kutat6csoponja egyszemutatkozik_e hogymegdllapitsa. kcjzdttvegzettvizag6liitokat, rii reakci6keset6nis a csi-kungm6dszermdrhet6hatrsail4l Am6min_ hogya csikung nemcsaka laborat6riumi r6sekbebizonyitottak, hanem segitsdgdvel t6k szerkezet6nek ielent6sStalaki!6sftak6pes. s<jta DNS-neka a seiteknek. az embei testnedveinek, m6dosithat6 tartomrinyi Csun-Kingviia Szecsuan A csi-kung hatest szerkezete is! csi-kung mesteint6zet egyik kinai orvosi ros6ban,ev6hagyom6nyos rc, Yie Xing kdpesseg€i ,,gener6lt6k". (fiziol6gi6s)vizesoldatspek0.97os6tartalmri Az els6kjsdrletben valamilyenvdltozrisEzt a benne trumaitvizsgiltdk,hogy l6trejiin-e v6gezt6kei A kezelt vizsgSlatot egy l6zeresRaman-spekrometenel 6talakult.Ezl mdrdsselrigy lehetettmegdllapitani, minta szerkezete frekvenciahelyetth6rom hogya 246 ll/cml-es normdlisabszorpci6s jelent meg.233Ll/cml-n6legy tj kis csrics6rii elnyel€sifrekvencia 227 [1/cml t6kjelentmeg,6sa 246 [l/cm]-esmaximumeth€lyez6dbtt volt ez az 6trendez6ddsviz eset6nis megfigyelhet6 re. Term6szetes Azt js 6szleltdk,hogy nem maradt6lland6ez a viiltoz6s.hanemaz id6k folyamdnaz fj maximumok€rt6kecsdkkent.majdvisszaalakull gluk6z-oldat esel6n(melynorm6lkci5070-os Egy mdsikkis6rletben ad) a m6dosultoszcil Raman spekrumot rillm6nyekkijzdit komplex logramban eltiinta 700 []/cml nek megfelel6cstics Zsirsav6s DPPC nevLivegyiiletm6dosul6siitis megvizsg6lt6k pdsztdz6diffefenciil kalorim€lerrelcsi-kunghatiisdraA kisdflet hogy a zsirsavi8y nyefi gdrbdjea csi_kuDg ercdmdnye az! mLrlaua, elkiildnijlt m6dosult:a ,14"C-osh6m6rsdkleten hatrisutin jelentciscn A DPPC-mint.r megkett6zoddtt. csics egy 52'C-hoztartoz6csLiccsal kit'iil a a 41'C hoz tartoz6elocsricson a csi-kLrng hatdsdra eseleben jelentekenyen A be m6dosult. a spektrum 46-48"Cos intervallumban rendez6sek stabilitds6!a m6r6seksordndlland6anellen6rizt€k6s a vol!ak. megfigyeldsek reprodukiilhat6ak (RNS)is dezoxiibonukLe Egy djabbm6r6ssorin ribonukleinsav insav(DNS) ibolyiintili sug:irz6sirbszorpcitijritfigyelt6kmeg csrhogy kunghatrisira.A mir6sekel6tt20 percenkeresztiilelleD6rizt6k, sdvban,llana 220-340nanomdteres a mint6kibolyiintfli spektrLrma d6 maradt.Miut6na mintdt 10-15percenkercsztiilcsi-kunghatiis,i_ 6s aztfigyelt6kmeg.hogy naktett6kki. djrafelvettdka spektrumokat cstics6nakinlenzitesa levo abszorpcids a DNS 257 nanom6tern6l Tiz 6rin keresztiil a spektrumut6lagos 0,529re viiltozott. 0,516-161 figyelt6kmeg.Az RNS esel6nis hasonl6viltozdsttam6dosul6sdt


TITOISATOS BROK?

pasztaltak, mint a DNS-ndl.A kinai kuatdk v6lem6nye szerinta 275 nanom6temdl megjelen6elnyel6stolyan szinvonaiveltozdssal lehet kapcsolatba hozni,amelyeta hidlog6n-kdrdseknek a kett6sspirrlban v6gbemen6 v6ltozdsa id6zel6. Nemcsakfolyad6kokban, hanemgiiokban is megfigyeltek v6ltozrsokat.Egy karff6t hidrog6n-,nitrogdn-6s sz6n-monoxidkever6kkel tiiltiittek meg, mindegyiketazonost6fogatarSnyban,30 atm nyomes mellett.(A laborat6dumban 13-16'Cktjzti h6m€rs6kleter rartottak.) Yie Xing mestera mintAtn6gykis6rletben 10-15percenkeresztiilcsikunghat6snak tetteki. Az els6sike elenvolt, a kiivetkez6hirom viszontsikeres.A mint6katelemezve kideriilt,hogya sz6n-monoxidb6l szdn€s sz6n-dioxid keletkezett. Ez abb6lis kivildglott,hogymetanol is megjelenta kever6kben. Normdlisesetbenehheza reakci6hozlegal6bb100"Ckttriili h6m€rsdklet 6s megfelel6katalizdtorsztiks6ges. Egy ellen6rz6karnrdban igazolti4k, hogya szokisosm6donnem keletkeziksz6n-dioxid. A csi-L1rng hat6s6ra helyettesit6ses k€miaireakci6t is sikeriiltkimutatni:a hexan(C6IIra)br6mmalrcjrt6n6 reakci6j6r. Olyan hexan-oldatot k6szitettek, m€lybenl0 ml hexaniozegy-k6t cseppfolydkonybr6motadtak.igy kever€sutiin s6t6tpirosoldatot nyenek.Ez a vegyiiletp€lddulibolyintfli sugrrziishat6s6ra elszinrelenedhet. Ilyenkora kdvetkez6 realci6.megyv6gbe: CrHr+ Bru+ CeHr:Br + HBr A br6mozotthexan-oldatot mindeniboly6ntrilisugrrzest6l6."tek 6skett6sfali zirt t6rbehelyezt6k. Yie Xing l0 percenet aktiviilracsikungsegits6gdvel ezt a mintrt. Amint felnyitott6ka zrrt teret,6szrevettek,hogya folyad6kszinemegvahozott. Egyik kis6rterben a kdmcs6 l6rfogatdnak k6tharmada vesztetteel csaka szin6t,mikdzbena marad6kegyharmad meg6rzdttegy enyhedmyalator.Egy mSsikkis6rletalkalftival a k6mcs6ben lev6 oldat szineteljesenelhalvdnyodott, majd 30 perc mflva elszintelenedett.A kettdsfali zirt tlrben 6fziitt kontrollmintdk ezzelszembenegy heig negdiztak a sziniiket minden mtidosuldsnilkiil. Ezeket a Ks6rleteket 6jszaka v6gezt6k, hogya zavar6kiils6sugriz6sok hatesita minimrlisracsdkkenrs6k. A kinai kutat6k6lralelv€gzettKsdrletsorczar r6bbszemponrb6l is 6rdekes.Egyr6sztrijra azt mutatja,hogy a kiiltjnbiiz6anyagokban megtirt tirben is rc$ej6hetideiglenes szerkezet-etalakulds. A biol6giailagindukdltrcndellenessdg hat6sa nemkorl6roz6dik kizer6lagszi, lfid testeke, hanemlrdlnazdllapott6lfii4getlen, is szenesawagban is latrejbhet.Erdemeslenne ez6rt megvizsgdlni,hogy a Fiiliip-szigeteken6s Brazilidbanpraktizdl6gy6gyit6emberekvajonel6 rudjdk-e 158


SZITROBBANT MISTILYOI GiiRBT XiNAI,AX,

id6zni az eddig leift hatiisokat.Ezek az emberekfilmfelvdtelek 6s szerintujjukkal dtszakitj6ka betegb6rdt,k€zfeszemtanikelbesz6l6se A b6r jiik eltiinik a betegtest6ben,s igy emelik ki pdldeuldaganatokat. az eddigiekb6lmdr fel6s a szdveteketmenetiszildrdsegcs6kken€se b6r ezeketiz eseteketmindig csak orvosokvizsg6lt6k, tdtelezhet6, kerllt sor.E m6r6sekn6lez6rtszilftdtestfizikaim6rdsekesohasem 6ll6slfoglalniebbenaz iigyben. kiil pedignemlehetmegbizhat6an A viz szerkezt,tv lf.zlsat m6r tijbb eur6pai6s amerikailabomt6d_ K_ ez nemtekinthet6ig^zendjnak.Sz6rv6nyos umbanis tapasztalt6k, ndvekedepeld;ul baherium_tenyealelek eddigis t6rtdntek. serletek 6s gdtldsiira; nz enzimekaktivitisrnakfokozesara s6nekserkent6s6re voltakolyanszempont6s meggdtlisrra.Ezeka kis6rleteksikeresek tudtakkimutatnibiol6giaiakivSlrs hatisira. b6l, hogy vdltozdsokat k6sziilt (A csod6r6lsz6l6fejezetben pedigr6kossejtekelpusztitdsdr6l Mindez azonbanm6g egyiiltalin nem eld8, m6r6sekszerepeltek.) kdpetkapjunka jelens6gr6l.A egyseges hogy ellentmondAsmentes, tilsdgosanbonyolultakahhoz,hogy ezekenke_ biol6giairendszerek kulcsgiirbit€s A kandlhajlitSs, resztiil6rtsiikmega folyamatl6nyeg€t. Igen rehdrkorantsemiinc6ld sz6rakozis,nem pusztal6tvdnyossiig. a biofontos fizikai folyamatokrejlenek mdgdtte,s ezekme86rt6s6re l6gi6banis sz ks6gvan. gy6gyitdst"nemcsaka Biblidb6l isAz igynevezett,,ke46rev6ses kulldr6j6ban csaknem mindenjelent6sebb merjiik,hanemazemberis6g is hasm6lrdk.Modem korunkbanalkalmaz6saer6skorletokbaiitkdzik. Egyrdsztcsak kevdsember kdpesilyen hatdskifejt6sdre,miisr6szta - n6hasikeriil.ndhanem. hat6s,,megieler6se" is rendkiviilbizonytalan Az is teljesenismeretlen,hogy milyen reakci6kathoz l6tre- Bizonytajavit-e a betegellapotanaz ilyen lan, hogy mindenesetbent6nylegesen val6 alkalmaz6sa kezel€s, vagyinkdbbront.Ez6n a hat6sgy6gyitiisra n6hak6ts6ges€s orvosi szempontb6laz eredm6nynem mindig garantAL A hat6smegismerdse, kutatisaazonban6rdekes,6sfontoslehet.

'Riz6s"Dor.coK A hdtkitznapi €letbenkicsi az es€lyeannak,hogyaz emlitettrendellenessdgeket 6szleljiik.F6mtargyainkon nincseneknyfJ6sm6rci bdlyegek 6s kicsiny,ideiglenesmegvdltoz6sukat, rdvidiildsiiker, eserleges kism6rt6kiipuhuldsukat, alakveltoz6sukat 6szresemvessziik.Ugyanez a gond a kicsi, csak kiiliinlegesm6r6berendez6sek segits6g6vel kimutathat6magneses rendelleness6gek eset6nis. Gyakorlatilag egy -, ahol a h6tkciznapi teriiletmarad- az elekfomosanom6li6k6 6le-

169


TITOKZATOS [ROI(?

ftink sor6nis megmutatkozhatnak ezeka jelens6g€k. Mivel itt dltaliiban el6g(ijvid ideig Iartd hal6sokkalszimolhaiunk,bizonyos,hogy csakaz elekronikus.integralt6ramkdriiket lartalmaz6 eszkdzijkmegjelen6se6ta van m6dunka k6rd6ssel tudomdnyos ig6nnyelfoglalkoz vide6kban,sztere6berendez6sekben, s6t ni. A hr4zisz6mit6B6peken. jelentekmeg,me h6ztart6si robotokban is olyanintegrrlt6ramk6rdk lyek kis 6ramer6ssdgekkel, fesziilts6gekkel miiki;dnek,6sj6val 6rz6kenyebbek mindenvelbz6sra.Ha ilyen eszkdzbkkijmy6k6njelentkezik valamilyenvezet6si rendelleness6g, vagyelektromos tcilt6shirtelen 6szleljiik. Iiyenkor fordul megjelen6se 6s eltiin6se,akkorezeketmiir j6 pdlddula Hi-Fi-k6szijl€e16.hogy a halldsi emberek6szreveszik kek hangidnaktorzul6s6t.Sz6ls6s6ges eseaekben ezeka k6sziil6kek hosszabb-rijvidebb id6re,de legaldbbn6hdnypercremegel is romlanak.Ezekaz esetektbbbnyirekapcsolatba hozhat6kvalamilelk za' vanal,fesziilts6ggel. Az els6 kuIat6,aki az ilyen elektromosrendelleness6geket megprdb6ltacjsszegyrijteni, MichaelShallis.az oxfordi egyetemasztrofizikusavolt Jl5l. Shallismintegyhatvanolyanesetetgyrijtdttcissze. aholegy-egyszem€lykdriil elektromos zavarokatdszleliek.Azatud juk, hogynagyszikiik keletkezhetnek rajtunk.ha a leveg6rendKvtil szitraz6s mfanyagruhdt viseliink.Ez az elektrosztatikus fehaih6d6s kiivetkezm€nye. Az elektromos rendelieness6gek azonbannemelekl rosztatikus feltcjlt6dds kdvetkezm6nyei: ilyenkoraz illet6 teslekdriil js iilland6anszikr6kkeletkeznek. nyugodthelyzet€ben Egy ilyen eset hire 1988-banbejdrtaa magyarsajt6tis. PaulineShaw-r61, egy,{6 6vesmanchesteri n6r6l.h6romgyermek6desanyjir6lvassz6.Pauline apja halrlnt kdvet6ensilyos idegdsszeomliisr kzrpott.Nem sokkal ezutdnJelentkeztek mjta irz elektromoskisiil6sek.Ilyenkorrettenetes fejfiijdsvett rajia er6t. ntajd kdrnyezetdben sorramentektdnkreaz elektronikus kisziil6kek.Az elektromos hatisokmindigfejgdrcskis6jelentekmeg.Eddig l8 keny6rpirit6l.l0 mos6g6per, ret6ben 12r6v6 k6sziil6ket 6s ridi6t. 3 vide6l6slegrlibb 250 villanykdrr6r teff rdnkre puszliisazzal,hogyhozzijuk€rt. Egy misik no (csakkeresztneve ismeft:Norm6nak hivjik) eset6ben a hatdsm6grosszabb volt annyiban, hogynemcsak tdnlaetette azelektromosk6sziil6keket, hanema niijkajddk€sziil6kek melleft6r magi4r is er6srosszull6t fogtael. Tdbbesetben elektfoDosgdpekk6myezet6ben annyirarosszullett,hogy6llvanem.csakt€rdenkiszvatudorta szob6 b6l kimenekulni. Alig l6legzett, sziveki khagyo$.cyakan el6fordulr. hogy a villanykdndknem gyulladtakmeg,amikorfelkapcsolra 6ker. Ha viszontm6sokis voltaka szobiiban. akkorsemmibaian€mvolt.

r70


IGISTAI,YOI( XINAI'UqSZBTROB&{NI OORBE

m[ivan,de azokegyszeresohasem Hdl6szobdj6ban negyvillanykdrte tdbbszdr is ellendriznem 69. A szerel6k kddnek.legaldbbegy kdziiliik desemmilyen hib6tnemtalAltak. r6ka villanyvezet6ket, nagymennyiangolasszonyon i4lland6an Egy Sheilakeresztnevri s6grielektromostdlt6sjelenik meg.Emiatt pdldSulnem meri meg 6rintenia kutyajdt,mert hahozzd6r,a lqrty6telektromosiit6s6ri. Sheila szikdk ugrilnak,amikora villanykapcsol6hoz ujjair6l5 centimeteres nyil,6s a hajais gyakan 6gnek6ll az er6sstatikustiilt6smiatt.HdHa kbzelvannak rom fia kttziitaz egyikitrdkdlteezt a tulajdonsdg6t. egymdshoz, akkornagyszik6k u$6lnakat kiztuk. Amikor a salfordi megvizsg6lt6k, laborat6riumeban egyetemvillamoskari tanszdk6nek Sheilakdnnyed6ntudoft olyan szikdkat el66llitani,melyektizszer el6dllithattak. nagyobbakvoltak,mint amit a kutat6kmeste$6gesen A mdr6k6sziil€kek mutat6jitegy-egyszik6val a v6gs6pontig ,,ugis fejfiijdssaljdregyiittaz elektromostdlrasztotta"ki. Sheilaesetdben testejobb oldal6ban erdsf6jdalmat€rez.Sohasem tds-kdpz6d6s, majd amennyire visel mriianyagb6l ruhrkat,6s olyangyakan zuhanyozik, csaklehet,hogya b6remin6lnedvesebb legyen.Hosszi ideigdr6tokat tekert l6baira- igy fajldeltemagel Centdfug6t,vasal6t6s vide6k6sziil6kekettett tdnke. A helyi boltban mrir csak rigy adnakel neki elekromosg6pet,ha megig6ri,hogy nem 6l ganncirlis jogaival. Amikor egy izbenpdlddula villany6rdtporolta,az hirtelenblokkolt, meg6llt.A helyi elekromostdrsasdg szerel6isemmilyenhib6t nem tal6ltaksem az 6ra szerkezet6ben, Sheil6nak sem a huzaloz6sban. mindeniittgondotokoznakaz elektromos k6sziil6kek. A helyi 6lelmiszer-6ruh6zban 6s szimos boltban megk6rt€k.hogy ne menjen a hiitijpultok kdzel6be,mert azok ilyenkor tdbbnyireelromlanak,s a bankbansemmeherkdzelc pinzt#os szimrtdgepihez. Egy mdsiknd €szevette,hogy az utcai higrq)gdz.Mmpik gyakran elakaa.ak, afiikor elrr,egyalattuk.Ez tdbbszdregymdsutdnmegtiirt6nt. Azt is tapasztalnia kellett,hogyelektromosir6g6pe6s a hivatalimiisol& gepelrornlikvagyideiglenesen le6ll,hamegKs6rli,ho$/ hasmdlja6ket. Taldlkozhatunkilyen rendellenessegekkel k6rhriakban is. Ez a jelens6gugyanisdltalabanpszich6sprobl6m6kkiivetkezm6nye.Az egyik pAcienspEldeula rdntgeng€pet tetteideiglenesen miikdd6skeprelennd az egyik angolk6rh6zbaqegy mdsikesetbenpediga vizsgdl6szobaelektromosberendez€sei rornlottakel. Nagyonsok szem6lyelmondtaShallisnak,hogy6rzi az elehromoss6got. megtudjamondani,hogymikor 6s hol folyik r4rama falban, a vezet6kekben. A k6rhdzatban,mivel az EKG 6s EEG-g6pekben viszonylagkis fesziilts6gvan,ezeka berendezesekn€ha,ideiglenesenmeghib6sodnak. Ezek ajelens6geknemfj ke-

171


BR6f,? TITOXI,I|TO$

lettek 6s biztos,hogynemcsakAnglidbanfodulnak el6, legfeljebbm6sutt ezeketaz eseteketnemvizsg6ltdk.A masodikvildgh6bonjbana btit l6gierd haj6z6 szemdlyzetegyakan jelentelt€,hogy a bombdz6kona elekFomos legfbsziiltebbpillanatokbanvalamifurcsa€s felderitheteden hibasorozatkeletkezik.Ezeket!€f6san,,grernlineknek",azazmegtal6l_ hatatlankis man6knaknevezt6k.Val6szimlsithet6,hogy a repiil6gepek jelent6s idegi megterhel6se, a hal6l kiizels€geneknem leg6nys6g6nek az elektromos hjbasorczatot. vdlthatta ki ezl mindennapifesziilts6ge jelens6get, ok n€lkiil 6ri6si amjkorl6tsz6lag ilyen A legegyszeriibb egy-egyemb€rb6l.m6I rdgebbenis 6szszikek ugranakki sorozatosan kd_ 1838-ban az AmedcanJoumalof Science revett6k€s lejegyezt6k. sziiaAk uF6ltak ki nri ujiaib6l 4-5 cm-es z6lt egy esetet.melybenegy pedig a 1952-ben hat h6ten keresztiil,n6ha 15 mdsodpercenk6nt. nagy szikr6k cardiffi Brian Williamsujjaib6lpatlantakki hasonl6an Ezek r'igy,hogyn6ham6gegy-egyvillanykitrteis felvillanta kez6ben. jelens6gek az elek term6szetesen zavarjak a. sz{nft6gepeket6s a is. a miikdd6siiket olykormegb6nithatjdk tronikusberendez6seket. taEzekkela furcsa,elektromoszavarokkalm6sform6banugyancsak valakinek vagy a fq6n k6kes szinii, Amiko. a test6n, ujjain ldlkozhatunk. Elmotii#nek" is hivnak meg amit,.Szent halv6nyf6ny,,.aura'jelenik -, ez az a nagyfesziilts€gii. kis 6ramrielektromoskisiil6s,ami n6melykor egy-egyer6a szabadban, viharel6ttis l6that6.Ez a halvdnysugdrzds Bizonyriranem sebb6rzelmivihar kdzbenaz emberekenis megielenhet. v6letlen,hogy az ezekbena bajokba.nszenved6emberekk6ztl tdbben kaptaktelepStiiivalmagyarihat6 m6doninform6ci6tvalamelyismer6_ ezeksz6l6leirdsokis gyakanmegtaliilhat6k siik6l, 6sa prekognici6r6l kiviil azonban A furcsatijfl6netekdsszegyiijt6sdn benazesetleir6sokban. alig tdrt6ntvalamiezena t6ren.A gondosKs6detek6l m6gmesszevagyunk,bir lechnikailag, A szdlesebb kijni ez nemlennemegoldhatatlan. a hihetedennek ttin6megfivizsgilatokat sokkalinkebba szokatlansdg, gyeldsek gdtoljdk. semmint technikai akaddlyok. A legnaeyobb k6rd6stal6naz.hogymi6ncrdkriol6giaiforyamatok a ,.kandlgdrbul6sek", az sorSnfordulnakel6 a t6rgyakalatveltozesai, elekfomostbltdsmegjelen6se. az elekronikusk6szijl6kekmrikdd6si zavaraistb.,s mi6nnemtal6lkozhatunk ezekkelmiisfizikaifolyamatok halisak6nt?A term6szettudom6ny egyik nagy eredm6nye 6ppenaz. hogykimutatta: nincsolyanfizikaivagyk6miaitblyamat.amelyetcsak az€16szervezetek k6pesek ezeknek el6iillitani.Mi6rt lenneez miisk€pp a hat6soknak az eset6ben? Mi6rt 6ppenitt fordulnael6 jlyen l6nyeges elt6r6s? Kijnnyebben 6fthet6.s egyszeriibben tanulmdnyozhat6 lehetne az eg6szk6rd6skiir, ha talalhatn6nk olyanriilal jelens6get, ami ugya-

t72


I(IIST1LYOf, GOIBEX,{N[AI( SZBTROBBAI{T

Van-e produk4lja. De vajonvan-eilyenjelens6g? nezeketa hat6sokat azdlettelen 6s^z 616vildgkiiz6tt? ilyenkapcsolat igen. A v6laszegydnelmri:

A KAPCSOTAT jelens6g,amelyeteddigmegnem Tal6naz utols66lettelenterm6szeti kjs6rletilegel6rllitani:a giimb6s laborat6riLrmban sikeriiltmeg6rteni gytijttltek6ssze. a kdzelmriltig kevds esetieiriist vill6m.Ejelensegr6l A fejl6ddsazonbanaz ut6bbi6vekbenfelgyorsult.A kutat6kkdzittt jdtt l€tre,s ez el6segitheti a g6mbvilldm egyijttmiikitd€s nemzetkdzi Szezadunk elsdfel6b6lmiir fennmaradlak furcsasdgainak meg6rtes6t. hogynemtanLisilhatjl{k. olyanmegfigyel6sek. amelyekegydrtelmiien k6pesekfdmtergyakat csakUri GellervagyGirard€s mdgndhdnyan m6gsokkaldrasztikumeghajlitani. hanemez ajelensdgis. R6adesul (Szemelv6ny Ime: Henri Brandn6metkutat6 sabban,er6leljesebben. egt'kevls es6zas elkalmlival(villim' esetleidsaib6l):,,Crenoble-ban kis nem bh) kaszer is negjelent e$'e$'Jbhdr gnnbvilldn egl tuiz' tet6 lev6ftiggdlegesvasnid tetejdn.A rid nemaz esetnin| alat, ha' nemutdnalassan.lAthatdnArftkbenne+hajlott." MagyarorszAgon is megfigyeltek hasonl6eseteket: ,,1937ben egf nydri ipor aLkalrruivata nyitott ablakondt e8\ labda nagJsdgi tii.gatnbjott be ,is a n\)itottdjt6n dt egyszempillantdsallt ekiint.A s.i.ile imnel vendAgsdebe|ottunk egycsaLddniLJ6l eml4ks.ema kiiretke.6 rewlkir,iili jelenslgre: az ajt6 melletiJalotr vob lg\ faLi6ra.tnel!-etklt, ldnconJiigg6 6lonsil' tnozeatott.HAt 6tukor intlulrunkhazafell, amikar As.revetttik,hogydll-az 6ru. Akkor dllhak t 'neg, amikar a gijnbvithin eLvonubnellette, tnert hdromnegredkettdt mututott.Ha.iga.dlink oddtnenLhoqyfelhkza a.6rdt a sril\- segitsigival. NdsJ megle' peErii kre igy megnyih a snf; a kezdben,mint egy ktgy6uborka.Az acilb6l kds..iih,ap16Idncs.enekhdLdlLtil.inc s.intin. A \1ncs.eneks.ine eredetilegbamAsvolt. d ti;trAnkk uninp€dig sziirklsre wihozott." gylij A Szovjetuni6ban is t6rt6ntilyen eset.melyJ. P. Sztahanov gijmbvillem tem6ny6ben egy kerti csaphoz szerepel.Egy kism6retri rcplih.Miu!ir1a gdmbvilldrnsz6tdurran!, a csapfiiggoleges vascsove fokozatosan lehajlott.Tudnunkkell. hogy a vascs6sajit silya alatt akkorsemhajlik le. ha feh6rizzrisig hevitik.Ezekbenaz eserekben az anyagideiglenesen elvesztette sziliirdsdgiit igy, hogysaj6tsrjlyaalatt megtudottg6rbiilni.A grenoblei esetben emlirettvasrfdis, akitcsak a kerti csapvagyaz 6rasflyrugalmassdgi halriraannyiralecsdkkent. hogy mindegyikefak6rk6zzelis lehetettvolnaformelni.Magyaror-


ER6f,? TITOMATOS

szdgonutolj6n 1988nyarSnfigyeltekmeghasonl6esetelEkkoregy budafokicsalidih6ztet6te#benlev6 lak6szberepiiltbe egy hossz(' a vide6t'a konyk6sgdmbvillim6s- ttjbbekkdzdtt- ,.6tpfogramozta egys6rgaelrbppenve h6banlev6mikrohullamisiit6elektronikdi6t,6s lakkozott karkdt6 egy A r€z deformdlta. 162karkiittt felett. azt teljesen nem nyoma vagy h6hads volt,de azonsemmif6les6riil6s deszkalapon (LAsda Iv/5-ijs f6nykepet.) lStszott. Tiibbenemlitett6k,ha g6mbvilldmhaladtel egy-egylakiismellett, akkor a f€lvezetdkettartalmaz66r5k elromlottak, a vide6k integrAlt tirolt prcgramozrsiinform6ci6kelvesztek'6s a k6szu_ erarnkiireiben l6kekideiglenesen,,megb6nultak". Enyingenjegyeztdkfel az aldbbiesetet:1986.jrinius 20-dnegy gijmbvilldmrepiiltel egy lakis mellett,s a televizi6azonnalhaszn6lv6lt,mind a kdp,mind a hangeltiint A szerel6h6romnap hatatlann6 miikitddtt. mrilvajiitt ki, de akkonaa k6sziil6kmir fjra tttk6letesen g<imbvillam kiirnyezetdben a mutatja, hogy A kapcsolatot^z a t6ny is is mindigcsak ivid ideigtarfizikai rendellenessdgek tapasztalhat6 leir egy esetet.Egy ortanak.Leonovszovjetszerziigyiijtem6ny6ben falusihdzban€lt ,t egy rendkiviilhevesvihart.Szem_ vostanhallgat6 tandjavolt, amikoregy kis gijmbvill6mkiugrotta brjboskemenc6b6l' kiraktasekdrbelibegettaz asztalktj il, ahovi az o ostanhallgat6 b6szetieszkdzeit,majd kirepiilt az udvarra,6s egy f6nel felrobbant A kiimydken mindenki er6ssercegdsthallott a robban6suten A me_ dikus megjegyezte,hogy femeszkiizeier6senfelmiignesez6dtek,de napr6l napm csdkkent.(Ugyanezzela halissal taez a mdgnesess6g is.) akivdlasokn6l l6lkoztunkp6ld6ula Pavlita-fdle hol lenneerdemeskesejtjiik, hogy A gitmbvilldrnmalkapcsolatban okiit, s tudjuk, hogy l6tezikegy tal6n resnia biol6giaircndellenessdgek viselkedik.A giimbvillemr6l amely hasonl6an fizikai folyamat, egyszeii tudunk,ho$/ egyik pillanatr6la ftisika jelenik annyitmir mindenesetre elekfomost6lt6stad le. Gondazonban,hogy meg,6s nagymennyis6gLi egyediil a giimbvill6m az a term6szetije1ens6g,amit nem tudunk ma m6gsemelm6letileg,semkis€rletilegmodellezni.Hiebat&t6ntek nagy er6feszitdsek a jelens6gkis€rletiel6illit^&a, 6s tdbb mint szii elm6leti - tcjbbekkdzdtt a Nomodell is sziiletefta jelens6gmegmagyarii6stua js beldiias Pjof Kapic# is - mind ez ideignem sikeriilt tudomiinyosan ellogadhat6v5laszttahlni a jelens6gre.kgfeljebb csal rem6nykedhetijabb, pontosabbds rendszerezve tiink abban,hogy a megfigyeldseket jobb min6s6giimegfigyel6seket gyiijtve eldbb-ut6bbmegdrtjiika jelens€gokit, lefolySs6t6selveit.Egyjelent6sl6pesselkijzelebbjuthatn6nka jelensdgek paranormdl megidi\dheri5. bioltigrai

t14


V.nrsz

A lnHntnnrx


TITOMATOS [R6K?

,,Szerintem lehetetlen kAsziteni istnert an agok, gApek ls er6k fel haszndldsdval eb- olyan, a gyakorlatban ts hasznilhatri glpet, amellyelaz emberhosszi ttivols(igokrarepiilheta levee6lgen dt. (SimonNewconb, 1892) ,,A miititek sordn lehetetlen kikiiszdbi;Ini a fdjdalmat. Nem is ardemes ebben az irlinlban kutatni. A kds ls a fdjdalotu kAt oDan s.6, ameb a sebAszetbenfiinddri:;kre osszekapcsol6dik.Mee kell szoknunk

(AVrcdVelpeau,1839) ,,A seb4szkisszdmdranemleszneknindig njabb Asijabb egh6ditand6 teriiletek, az emberi testuek mindig les.nek ohan ris.ei, amelyek- legaldbbisa sebdszkise stimdra drijk titkok naradnak. Mh csaknentevrtiik ezeketa vAgs6hatdrokat.A ne kas,a has tdjAka Asaz agl a bijlcs seblszklse el6l driikre zdna maratl" (SirJohnErichsen,1873) ,,Aa ij eetszeriifegyel. a ti.feg!,,erek riszont ntglon boqlolultak, e.lrt sokfAlemtjdon elromolhatnak.A neh4ztizfegyterek kiflirasztjdka menetel; katondt.Anig ee! ijds. kSaldbb h. c4lzox ldvAst adhat le egy perc alatt. a muskAtdscsak kdtpercenklnt tud l6ni (SirJohnSmuthezredes,1591) egyet." rdlemZnlemszerint le,,EgJ haj6 bombhal val'5 elstilLJesztdse (F. D. Roosewb,a Flottatil<irhelyettese, hetetlen." 1922) ,,Prof. Godard,aki a rakdtrlkfejleszt'je a Clarck Eg)ietetntanrzakln is a munkdjdtfelligyel1 Smithsonianlntizet egydltaldnnemismerik a hatds-ellenhatdstdrvlny&. Tudniukkellene,hoql ib)enesetbe a vdkuumranemhathat er6. Mindtisszecsaka. elemi kd.ApiskalaiJi(NewYorkTines,1920.janudr) zikatud^t kelknebep6n'Iniuk." (A NewYorkTimescikkir6javal6sziniileg aztgondolta, hogya rak6tdk, melyeket mdr dvszrizadok6ta haszndltak,ugyanolyanelven mijkijdnek, mint a cs6nak.)001701 lto


AIIHBfi1'LEN

,,Dr. Lee Forest ma aztjelentette ki, hogy az embersohasemirheti el a Holdat,fiiggetleniil att6l, hogy mi\en tudomdnJoseredm6nyeksziilemeka jitv6ben." (New York Tines, I957. februdr 25.) (Dr. Foreslraldhafel azer6sitctcsdvet, 6smegi6solta, hogyezzela talehet majd l€trelalmdnnyalndhdny€venbeliil rddi6dsszekijtrct6st 6sAnerikakitzitlt.) hozniEur6pa gyakan lehethallania sz6t:leA parajelensdgekkel kapcsolatban arnak eld6nt6se egyrltal6nnemegyhetetlen.De hogymi lehetetlen, szed. Az emberekdltaldbank6t forr6srat6maszkodnak:a laborat6riumelyeketsokszorpuszt6n mi Ksdrleteke6s a tud6sokkijelent6seire, nemmindig tekint6lyiikmiattfogadnakel. A tekint6ly6sa tapasztalat az elvi megvezetazonoseredm6nyre. Maradjunkmosta nehezebb, fontoldsokon nyugv6dton. p6lddulhat egyenesszakaszb6l n6gy hiromszoget Lehets6ges-e egyszarMj, az urikornis?Bizdsszedllitani? L6tezhetett-e a mondabeli jelens6geke adottvalatosantudjuk-e,hogya titokzatos6s rejt6lyes mikori v6laszokmindig igazakmaradnak?

LEHETBTI,EN AMATEMATIK4BAN A Kr.e.VII szizadban €h Ptithagoraszt m6lytisztelet6vezte.El6gvolt, ha tanitv6nyaiktiziil valaki azzal6rvelt,hogy ezt a Mestermondta,s a vita mdris v6get 6rt. Piithagorasznevdh€zfilz6dik annalibizonyitdsa, vahogy p6lddul a .,2 nem irhat6 fel k6t egdszszdmh6nyadosak6nt, gyis inaciondlis szdm.Az irraciondlisszrimokl6t6t a giiriig goem6terck a ptithagoreusok titokk€n!6rizt6k,meft att6l taftottak,hogyhaldtejdma. ijsszeornlana z6sukkidertil, ^z tirsadalmi meg6zk6dtatasokkal a Rendbevetettbizalom.A legendaszerinta piithagoraszi iskolaegyik tanitvrnya,Hippaszosz, elrrultaa titkot,ez6nhaj6tor6st szenvedeft 6s meghalt.KonArsajszerintezvolt azistenekhosszfja[]1. pontosankell megfogalmaznunk A matematik6ban feladatainkal. N€zziikp6ld6ula k6vetkez6t:van hat azonoshosszrisrigli egyenes (mondjuk szakaszunk hatgyufaszdl) 6sebb6lnegyegyenl6oldalf h6romszdget kell kimknunk.Altalibandgyfogunka feladatmegolddsiihoz,hogy kirakjukmagunkel6 az asztalraa gyufaszdlakat 6s rakosgatnikezdjiik6ke1.lgy azonbannemjutunk eredm6nyre. De ha nem az asztallapon, teh6t k6t dimenzi6ban,hanemhirom dimenzi6ban pr6b6lkozunk, akkora megolddsm6risk6szen,ll: egy gila. Ha a feladatmegfogalmazesakor megadjukazt is, hogy h6ny dimenzi6ban keil gondolkodni,akkorm6rism€git6lhetjiik, hogya megolddslehe-

t77


TITOMATOS ER6K?

Hasonl6p6ld6ula..hiiromhdz"probl6mais tetlen.vagylehetsdges-e. Tegyiikfel. hogy van e8ymiismellefi hdromlak6h6z.Ezekhezdgy hogyazokegym6st kell elvezetnia villany-,a gdz-6s a rizvezet6ket. is a feladaleLvilegis, gyakorlatilag K6t dimenzi6ban ne keresztezzdk. gondot nem okozhat azonban ez hiron dimenzi6ban megoldhatatlan. a katrndgyszdgesi€ a matematikeban Kdzismerip6ldaa lehetetlenre gdr6gdrdmairo(Kr.e.400)kinevetieazokat.akik se.Arisztophan€sz, keresztiilsziimos Ennekellendre€vsz6zadokon en6l gondolkoztak. kiszePdlddul ,r segitsdg6vel kis6rlettjn6nt a felndatmegoldrsiira. mitjuk a kdr keriilet6t,azt n€ggyelelosztjuk6s mindjdrtmegkapjuk. hogymilyenhosszisiigia n6gyzetoldala-Ezekaz 6rvekij elemeket m6rhet6 a kbr fizikai tirgykdntkezelheto, hoznaka gondolatmenetbe: kev6ssd 6rdekelgairdgmatematikusokat azonban A klasszik'us alakzat. Egzaktmddonakanekbizonyitani kdrte a gyakorlatimegk6zelitds. Ez ^z elvi zd 6s vonalz6segits6gdvel. hogya kdr n6gysz6gesithet6. A bizonyitestcsak 1882ben v6probldmaazonbanmegoldhatatlan. amikorkrjelentette. Lindemann n6metmatematikus, Bezteel FerdiDand szim szdm.azaznemellithat6el6 k6tterm6szetes hogya 7rirraciondlis ahogya 2 sem.Ez ponlottetta vitavdg€fe. h6nyadosak6ni, t6teieitTal6n tobb v61aszvan, mint Mi6rt igazaka matemarika Philip Davis [2] egy csoezena kdrd6sen. ah6nyanelgondolkoztak kona valdtgyiljtcjttiisszeezekb6la vSiaszokb6l: ,,Aztnondjik, hogy Isten adomdnt-a. Iqaa. mert az emberi a matematikaazdrt igaa.nert ddlrsziileilAnye. Igaa,netTsemmifids. csaklisztalogika,6sami logi' kus,anrukigaznakkell lennie.Igaz,nert bi.onlithat6.IBaz,nert gJ k4s.nLaz axi6ntiks.dveftnyeiblLnint ahogt"s.dvetles.a fonalb6l. Igaz, mert sztp Askoherens.Igaz, mert lnsznos. mert igt dllitottuk fttl, ho$, ctzigazi vilde t(inlnleit adja rissza. Igaz, rnert azt akatjuk, lb1t i4az leglen. is ha ellentnonddsttatdlunk, akkor a natematikusok dssz.efognak is igl- rcnde.ik dt a. egAszet,hog' ne le$'en tdbbd nyugszik.Igda, kivAtel.Igaa. nerr minden tudis k t.iis megeglezAsen niert a. intuitiv, tapasztalhat6tuddspontoskifejezAse. Iga., ne sztinos Ji.iggetlendolog igazoljapontossaLgA, MtezAsA.' L6,tharJlk.hogy is mennyif€lemagyaa legelvontabb, a legegzakabb tudomdnydgnel rdzatl6tezikarra,hogymj6rtigaz. A maternatika fejl6d6se sorentobbszordllt el6 olyankrizis,amit a .,2 i6t6velkapcsolatban ndhinymondatban megernlitettiink. Ezeknek. hoztrk.mea krizisehreka megoldiisai olyanhasznoseredm6nyeket lyeka tudomdny 6saz6letmindenterulet6n alapvet6 fontossdgriv6 vdltak.Piithagorasz felfedez6se idejdna r 2 dilemm6jakomolygyakorlati gondokatokozott.A babiloniaka magukm6djenmdrj6val Piithago178


ALEIIETETLEN

megoldaezta feladatot megpr6b6lt6k raszel6ttis (kb.IG.e.1700-ban) ni. A mfltbeli gondolkod6kprobl6mdigyakan vezetteka mai tudomiiny 6s fizikusismeri Mindenmatematikus stabilitds6hoz. kitedeszt6s6hez, van A legisrcndszere h6rcmalapvet6 p6ldeul,hogya geometridnak geometria, aholegyhiromszijgbels6szd' perszeazeuklideszi mertebb geinekdsszege180'. Ezenkiviil azonbanm6gk6t mdsik.nemeukliami Bolyai 6s Lobacsevszkij deszigeometrial6tezik a hiperbolikus, nev6hezfiiz6dik (itt a bels6sziigekdsszegekisebb.mint 180'): 6s (i a bels6szdgekdsszege BemhardRiemannelliptikusgeometri6ja hogya xD(. sz.elej6n nagyobb, mint 180'.)Ma mdrneh6zmeS6rteni, egy m6sfajta,nem euklideszigeomi6rt viszolyogtaka matematikusok hogya nagyel6dtjktekint6lye6ppriSyveszelyben metridt6l.K6ts6gtelen, forgott, ahogya matematikiinak,mint a vili8 leiraseraalkalmasm6dszemeka I6teis. A tud6sokakkorigy gondoltSk,hogyaz euklideszigeometriiinkiviil mindenmiisfajtageometriacsaklehetetlenspekuleci6Ma m6rtudjuk,hogyez a kontlikusaz axi6mdk6s a gyakorlatk6 zdtt meriih fei; a hagyom6nyosgeometia a h6tkoznapigyakorlalon6s a hirespfihuzamosajtiidikaxi6mdja, tapasztalatokon alapult.Euklidesz piirhuzamosan csakisegy siegiaxi6ma(adottponlonet egy egyenessel Euklidesz vitrra adoft okot. r6gebben is sok m6sikegyeneshrizhat6) utitna k6s6bbigenereci6ksonap6b6lt6k kâ&#x201A;Źtsegbevonnieztaz axi6mdt, Ezeka kis6rletekazonban az euklide6s bebizonyitanihel),telens6g6t. szi geometrianbeliil - sikenelenekmaradtak-S ha valami hosszi id{in keresztiilnemsikeriil.akkorigy v6ljiik, hogyazegybenlehetedenis. a az olyan 6s a Riemann-geomet A Bolyai-Lobacsevszkij-f6le a metszet6s a p6rhuzamossrig, alapvet6fogalmakat, mint az egyez6s, helyezeft,6ltaldnosabban definiilt. Bolyai6k6ta a rij megvilegit6sba matematikusok szdmosolyanelvi modellttal6ltak,aholnemel6githe (6 ki ez az 5. axidma.A Bolyai-Lobacsevszkij-f6le geohiperbolikus metriabanegy egyenessel nemcsakegy egyeneslehet prdrhuzamos elliptikusgeoadottpontondt, hanemttjbb m6sik,a Riemann-fdle metriiibanviszontegyetlenpiihuzamosegyenessincs.Most akkor melyik geometriaaz igaz,a helyes?Senkisemtud velaszolniere a geometri6k k6rd6sre. ugyanolyan logikusak 6segy6rA nemeuklideszi mondani, hogy az egyikle|elmriek,minl ^z euklideszi. Nem lehetazt hetsâ&#x201A;Źges. hogymi az igaza masikpedignem,nemtudjukeldcinteni, sig. Pusztdna hasznossdg, az egyszedis6g 6s a hagyom6ny a meghatdroz6akFiildi m6relekben talSnaz euklideszia legegyszeriibb. ez6n t6rid6Idvols6gaiez a leggyakrabban hasznalatos. Az intergalaktikus a haszndlhanel azonban- igy tiinik - hogy a Riemann-geometda (6bb.arrakellettalaDozni D6ld6ulaz 6ltal6nos relativitdselm6let6t. I7C)


nTo[2,{106[R6x?

LTHETETLEN AFIZIK{BN Viirtts Felh6t,a szi6 indiiinokf6nitk6tb6ketdrgyalesra hivtrikWasjdniusrban. hin$onba,1870 Az 6ne kiilddtt haj6raazonbana fdndk nemvolt hajland6felszdllni.Vijrijs Felh{ij6l tudta,hogya vasb6lk6szijlttirgyak nem maradnak a viz felszindn,ez6rtjoggal tarto$att6l, hogya feh6rembertaidlmdnya elsijllyed.Az ogalaszii indiinok f6ndkeazonbannemvoll tisztdban Arkhim6desz tdrv6ny6vel, nemtudv6lte,hogy ta mi az atlagoss{riis6g,mi a hidrosztatika. Lehetetiennek vashaj6isszona vizen[3]. Azt is tudjuka gyakorlatb6l, hogya hajunlor6lfogvanem tudjuk magunkatfelemelni.Tudjuk,hogy 100'C-os szi^z leveg6ben kibirunkn6hdnypercet,de 100'C-osfor.6 vizbenn€h6nymdsodperc alatt is slilyoss6riil6seket szenvedhetiink. A tapasztalat sok mindenremeglanitottminket.Mig a matematika egyesteriileteina szabi4lyokat mi magunkiillitjukfel - 6snemsziiksdges, hogya szabiilyoknak a gyakorlathozb6rmilycnk-tlzelegyen-, a fizikdban6s a technol6gidban m6sa gdpeket, helyzet. K6sz(tijnk berendez6seket, denemmi illitjuk fel a sza- 6snema logik6b6l- sokattanultunk.A rebdlyokat. A gyakorlatb6t lativitdselmdletb6l p6ldduimegtudjuk, hogya f6nyn€lnagyobbsebess6getnem lehetel6mi.cser6beviszontkiderijl,hogy a f6ldi id6hdz mdnena fdnysebess6g kijzel6ben mozg6j6rmiiveken azid6lelassul. Az emberekm6rdvezredekkel ezel6t is kdszitettek egyszerribb eszkdzitket,tisztabanvoltakaz er6.a munka,az rft fogalmdval, a sir16, ponoselk6pzel€-<ek d6sr6lis meglehet6sen alakultakki, dsnagyonsokakban- dvszezadokon kereszttjl- 6lt a rem6ny,hogyegyszermajd tudunkolyangdpelis szerkeszteni, amj magit6lmozog.energi6lad le, azazfeltaldljukir drdkmozg6t. perszevana term6szetben. Ordkmozgd Ha mikroszk6palat!n€ziinkegy tintacseppet, piciny koromr6szek el, land6mozgiisdt figyelhetjiikmeg.Ha egyrealacsonyabb hom6rs6kletre hiitjiik a rendszen.a mozg6sakkor is megmorad. csakegyrekisebb m6rt6k1i lesz.Anyag6smozg,is egynrdst6l elvdlaszthatatlan. A tudomrnytijrtenet tandsdga szerinta fizikiibanis 6lland6anb6viilnek.mdlyiilnekismereteink. Eddigm:ir rttbbszcjr el6fordult.hogy olyasmitfedezlekfel. amit koriibbanleheletlennek gondoltak.Pdldiul ilyen volt hossziideig e pdrhuzarnosan halad6f6nysugirelciellitdsa. Akkor azonbanm€gnemismert6ka l6zert.Hossziideigrigy letszotl. hogy a fizikai tatrv6nyek nagyrdszdrszimmetriardrv€nykdnr ir.harjuk fel, azezazt 6llitjuk, hogy bizonyostulajdonsrgokar leheterlen egy- ahogypdld6ulegyikelekrronrnemtudjuk mdst6lmegkiiliinb6zretni megkiilonb6zletni a mdsik6l. Van m6gegy ldnyeges, de kev6s6ismert kutat6sitertlete a fizik6nak:a t€dd6 szerkezete. A v6ss6sz6t 180


AI,EH[T!T[[N

^zt mutatj6k[4], hogy m6gnemmondtdkki, de a stabilitesvizsgAlatok vagymaeasabb lehetetlen az anyagstabill6te hdromn6lalacsonyabb l6rben,az anyaga hrrom dimenzidnKviili vildgban dimenzi6szdmri hiiromdimenzi6ba. dsszeomlik. ..visszaomlik" ABIOLOGIAB,AN L[HETETLEN mdretill€lazafitldben616.mikroszkopikus A ny6lkagomba-am6bik oszt6dik,fajtestnyek.Mindegyikiik6n6ll6ant6pl6lkozik,ndvekszik, Azonbanegyv€reir6lkell6 tdvols6gottaftva6li sajdtdndll661et6t. az l6thalallan 6s hallhatatlan szercsakaz emberszim6ra iel hafdsiira helyek" megindulnak bizonyos,,gyiilekezdsi am6b6kezrei,sziizezrei gdmbsugaraitkdvetve6mekel a.,tdfel6,s egy csaknemszabdlyos H6rom6ra alat!a pardnyokirdatlantdmege meggyriles" szinhely6re. alakzatliszerle_ egy magasabb rendriilllattii,valamilyencsigaszeni miir sza z6dik.Ez a kiilijndsl6ny n6h6nymillim6teresteslhosszeval badszemmelis l6that6,a f6ny6s a melcgirdny6baldrekszik,s nyrl kiis nyomothagyvamagaut6n,6rdkon,t miiszkil ide-oda.Egyszer s nEhiiny6ra alatt egy kdriilbeliil egy csaka ,.csiga"feldgaskodik, ' karcsi sz6l,t (1. 6bra).A ,,ndv6ny centim6ternyi alakul ,.ndv6nny€" rdn egy sp&5valt6ltdatkis gdmblebeg.A tomyocskamellettelhalad6 f6rgeka testiiketapad6sp6r6katmagukkalviszik.igy gondoskodmelyekb6la ..diaszp6ra'fiizisbandl nak a csirdk szdthordrisrr6l, fejlddnekki, s tira kezd6dhet mindene16116l. am6baegyedek (melyet1935viselked6sdt it lei iurcsa A ny6ikagomba-am6bak ben fedeztekfel) a biol6gusokzdme ele;lte annyifamisztikusnak veler6szletesebben. Ezt a k6ts6gkjtartotta,hogynemis foglalkoztak s6t vijl l6tez6jelensdgeta .,ludominyonKvijli" r€gi6kbasziimiizt6k. valamifdle,,amrjbaistennek" lulajvok olyankulat6is. aki egyenesen donitottszerepe!, minthogya rejtdlyesfolyamatranemtaliilt semmif6le 6sszeriimagyardzatot. Kds6bbbizonyosr6szletekef6n! deriilt. jelensdg lonatkozisban mdgma is homillyos.Megfide az egdsz sok gyelt6kp€lddul.hogy a tcjmeggyLil6sre cjz0nl6rm6bdkmindegyike A gombaszerii ,,tudja",ho_eyhol a helye r kialakul6szervezetben. p6ld6ul eg6szen mrs kiilalasziriban elbelyezked6 sejlek ..ndv6ny" kot vesznek fdl, mint a idbbiek.Vajoncsaka v6ledenddntiel. hogya millidDyiegyforNinaktrin6am6bebdlmelyikleszszdrsejt. 6s melyik vagya talprb^?Egyiiltaldnnem keriil a nagyobbszervezet fejreszebe. ez a helyzet.Ha a csigaszerii l6ny fejr6sz6b<il kimetsziinkegy darabo!, fest6kkelmegjeldljiik,majd a csigafarkdbaiiltetjiik be. a meelmagukata csigafd tcjfestettam6b6kazonnalelindulnak, iitverekszik 181


TITOI{.L{TOS ER6K?

6s visszavdndorolnak a csrjcsra. Az elhemeg6talkot6am6basejteken j6l lyezked€smik6ntj6tteh6tnem a v6letlen,hanem meghatdrozott ddntikel [5]. bels6tiirvdnyszeriis6gek

1. ahra.A kiilan-kiila,nno.g6 amdbdkeLindulmkegytnds felZ, e$ Eonba akkulki bel1uik ti, hosynindesyik amdba,,tudja", hola helye. A rnatematikiban a szabelyokat a termdszetb6l is elleshetjuk. de magunkis alkothatunkijakat, 6ppenez6r{a matematlkaa sa6szoros ArElm4bennemterm4szettudomdny . A fizikebancsaka term6szetmegfigyel6sdnalapulnaka tdrv6nyek,s ezekviligosak,kdzdnhet6ek. Az 6ltalunkszivesen tanulmdnyozott fizikai rendszerek6lelmondhatjuk, hogyegyszeriiek, s ezekb6lkiindulvajuthatunkel bonyolultabb rendszerekviselked6s6nek meg€ft6s6hez is. A biol6gi6ban mrs a helyzet. Az el6bbbemutatott eByszerii l6nyekviselked6se furcsa,6rthetetlennek jelens6g. jellerM6je, tiin6 A biol6giairendszerek alapvet6 hogya fizikai leftdsszdmdra a legegyszeriibb 6l6l6nyekis rendKvdldsszetettek, bonyolultak, ezdrtneh6zaz alapvet6tdrv6nyszeriis6gek felismer6se, s val6szinlilegnemis ismetiik mindet.A kutat6biol6gusszerepema m6g inkdbba megfigyel6sre. a leir6sra6sa Ks6rletez6sre szoritkozik.nagyon ritkdn lehetvalamitcsakelm6letiiton sikeresen megj6solni. Fel kell lennunka k6rd6st:egyeltaldnvan-elehetetlen a biol6giaban? A biol6gusokritk6nhasznrljdka ,,lehetetlen" sz6t.Ha azzala sokfurcsiis6ggal, 6rdekess6ggel tal6lkozunk, amivelez a tudomiinynap mint nap szolgdl,akkoraz a benyomiisunk, hogya biol6gi6ban taliinnincsis Iehetetlen. Fontosmegismemi pdldSulMichaelJ. Katz v6lem6nyet [6]. Szerinteaz 6let Mert annyia Eazdag,mert egy l€nyegespontbankiildnb6zikaz 6lertelendolgok6l: az 6letbennemcsakegyed-,hanem tcjrzsfejl6d6s is van.Az elland6fejl6d6s6svdltozris egy-egy6l6l€nyb6l vAtozatot tcjbbezer hozhatl6tre.Ha van valami,ami illand6 a biol6gieban,akkoraza gazdagv6ltozatossiig, amiazelm6letibiol6gust dllard6anarraa megjegyzdsre k€szteti. hogy..errenemis gondoltam volna". A biol6giairendszerek 6ltaldbansoklal bonyolultabbal, mint ami mesfelel6miikdd6siikhitzsziiks6geslenne.P6ld6ula DNS fd szerepe, hogyfeh6rj6ket 6llitsonel6.mdgisaz emb€risejtekben a DNS 997.-a egydltaldn nemk6dol,nemdllit el6 semmilyen feh6rj6t.Ha elv5g,uk^z

r82


ILEHETETI,IN

ujjunkat.v6riinkmegalvad6s ezzelmeggatolja a rov6bbiv€rzdst.Eblegalebb tizenhiom kiilitnbdz6feh6rj6nek kell l6nc bena folyamatban reakci6szeriien r6sztvenni.Ez azonbannem mindendl6l6nyreietaz. p6ld6ula delfinekEgyesfeh6rj6khi6nyozhatnak ebb6la l6ncoiatb6t. n6l6sa biilniikniileggyelkevesebb szemevanenneka liincnak.Pdldiik nemtorv6nyekszab6sokasiiga mutarja,hogya biol6giaifolyamalokat lyozzik,hanemesetlegere, alakulnakigy. A corpuscallosum(azemaxon-csoportja, 6sszekdti) beriagylegnagyobb amelyaz agyf6ltek6ket olyanfurcsam6donmrikddik,hogya tudomdnysokrignemis drtette l;t6nekc6lj6t.Hossz[vizsgdlatok sor6nderiiltcsakki. hogymi a felilye rostjai.holottezekaz ddata.Tizezeremberb6ldtneknincsenek emberekis k€pesek a normdlisgondolkodiisra. Ezeka Ksdrletek fedt6k fel, hogymindenembemek k6tagyavan,egyjobb oldali6segy baloldali,s ezekolyanszorosan kapcsol6dnak hogynormdlis6legymiishoz, Iapotban nemlehet€szrevenni a kdtagyfdlteke funkci6b€likiildnbsdgdt. A term6szetazt hozl6tre,amit akar6sigy, abogyalcrja Feladatunk. hogya lehet6Iegpontosabban A miiszakivagyfizileifjuka mikddds€t. gondolkod6sm6d kai Ks6rletekn6lmegszokott a biol6gi6bannemmindig gyakranvannakels6 lerisra sziikvezeteredm6nyre. A szervezetekben s6gtelennek lalsz6,,alkatr6szek". mint p€ldduia bajlcsess€gfog. a kiirajm p6ldiul 6sigy tovdbb.A term6szetben a C-vitaminta legtttbbntjvdny6s 6llatel6 tudja61litani, csakaz ember,a majom,a tengerimalac, a gyiimdlcsdenev6r, n6hdnyhal 6s rovafajtanem-Val6szinii,hogye fajok 6seibenvalamikoregy v6letlenfolyam6nolyanhibakeletkezett,ami mi att a szervezet nemvolt k€pestdbb6C-vilaminel6illitdsi4ra.Ugyanannak a feladatnaka megoldis6raa tem6szetsokfajtalehe!6s6get Kndl. A polip 6s az emberszemeeJs6pillant6sranagyonhasonl6,ebb6lgondolhaanenkazt is, hogy mtkdd6siik is az.Am ez nemigy van:a polip szem6ben a l€ncsdken6thalad6f6ny azonnala fotoreceptorokaesik, mig az emberiszembena fdnynektiibb rdtegsejtenkell kercsztiilhaladnia a fotoreceptorokig,amelyektdrt€netesenrossz dnybamutatnak azaz a szenfen6k,,hdtulj6n"vannak-A csonlokszerkezete m€szkdh6zhasonl6 szerkezet. Elvilegfel6piilherett volnaa csontsziliciumb6l vagyaluminiumb6l,esetlegvasb6lis. hiszenmindhdrcm elemb6s6gesen ralalhat6 a Fajldctn.Vajon mi€rt 6ppenkalciumb6l6pijlt fdl? Val6sziniilegmegint csakvala$i v6letlenk6vetkezm6ny€k6ppen, s nemazen.mel1m6smegold.{slehetetlen[7]. Amikor az 6let az 6stengerek m6ly€nkifejl6ditn,akkor a kalciumbe€pit6se meglehet6sen k6zenfekvdeljrirdslehetett,6s miuldnaz6l6lenyekkijcitteka sziirazftildre, megtartoniikezta,,szokisukat". jdtszik,elMig a termEszetben a v6letlennagyonfontosszerepet k6pzelhet6. hogyegyszermajdaz emberolyan6l6l6nyeker dllit el6 -

183


IITOKZT0SEnOr?

laborat6riumikiiriilm6nyek kiizdtt -. melyeketaddig m6g a temeszet sem ismert. Ez perszercndKviil neh€zfolyamat. Egy fiisziil nagyon Am mai tudrsurkkal6s egyszerii6s gyakan el6fordul6szervezet. vagyunkmesters6gesen m6gisk6ptelenek technikaifelszerel6siinkkel Vajonaz alkot6alkotjSk! amelyek azokb6l az elemekb6l, elo6llitani Az 6let puszE el6dllithatunk-e 6l6l6nyeket? dsszerakdsdval elemek Ma a biol6gusok nemlennemds.csakkdmiaifolyamatokdsszess6ge? Uj 616szervezeteket nem is igen foglalkoznak. ezzela probldmdval mindig a nuir meglevd616szewezetekb6lhoznakl6tre. Pelddula kis tamjos g6t6k fargk kezdem6nyehelydre embriondlisdllapotbanlev6 szemetiiltetnek, ami a k6s6bbieksordnb€6piil a szervezetbe,ndvekedni kezd, igy a feln6tt g6t€knekh6rom szemiik lesz. A laborat6rim6r fszkelnak olyan gdtek, melyeknekelijl ketumi akvrdriumokban nemfordulel6. t6, hdtulpedigegy szemiikvan.llyen a term€szetben a meglev6 is beiiltettekmdr szimykezdem6nyeket Csiikeembri6ba mell6,6s igy ak5rn6gyszimydcsirk6kis ,,e16sziimykezdem6nyek dssze6llithat6k".De megtdrt6ntmir az is, hogy, laborat6riumban kevertdkaz ember6s az eg6rsejtjeit, 6s az ij egyedlaborat6riumikijbizonyult.Vagy az emberiinzulin riilm€nyekk6zittt 6letk6pesnek g€nj6tbakt6riumba helyezve,abb6lolyanut6dokathoztakl6tle,meAmi a term6szetben lyek k6pesekvoltakemberiinzulinel66llit6siira. €16egyedlehet.Mi lehetetlenaklehetetlen, az a laborat6riumokban vdlem6nye szerinta ,iol6gi6banmindenle' a Katz kor biol6gi6ban? hetsAges,ami a fizikliban meg ran engedve.Ez€rt nem lehet p6ld6ul f6nyndlsebesebben szdl16madarakatm€g csak elk6pzelnisem,de igen. mindenmd\|,amra fi,,ikxnbetiillehetsiges: ds a lehetetlen menyN6zziinkegy p6ld6tana, hogya lehets6ges Az 1920-as 6vekbenWillinyirekdzelvanegymashoz a biol6gidban. 6rdekes Ks6rletet amMcDougal,a HarvardEgyetemegyikfiziol6gusa, patkanyok a mennyi patkrnyokkal. Arra volt kiviincsi, hogy v6gzett ido alatttanulek meg,hogyegy vizi labidntusb6legy megvildgitaF lan kij6ratonkeresztijlisszanakki. A labirin snakvolt ugyanegy megvil6gitottkijdratais, de ott az dllatokelektromosiit6stkaptak.A nem is tilsdgosanmeglep6eredm6nyaz volt. hogya patk6nyokkiigyorsabban vetkez6gener6ci6ja 6s k6nnyebben tanultamegezt a felha csakazokata patkenyokat adatot.Ez a hatasakkoris 6rv€nyesiilt. a leglassabban teny€sztett6k tov6bb.melyekegy adottgenerici6ban getanultak.A 2. 6briinl6that6eredm6nyek szerinta huszonkettedik nerdci6miil tizszerolyangyorsantanultamegezt a feladatot,mint a legels6.A kis€rletetmegism6telt6k egymast6lfiiggetleniilSk6cidban is, 6s azt tal6ltdk, hogy az ottaniels6gener6ci6 mlir es Ausztriiliiban 184


ALIIIBfiTL8N

majdaemolyan gyorsansikeresvolt, mint McDougalutols6generSazonnal,els6 pr6b6msikeriilta labici6ja! S6t, n6hdnypatk4nynak rintusb6l kijutni a jelzett ponton. Jel€nlegitud6sunkkalez az eredm6ny nem magyar6zhat6,n€hdnykutat6 a tanuldsij tipusak€nt6rtelmezi.Ha ez altalinosanigaz lennep€ld6ulaz embere is, akkor sokkalgyorsabbantanulnink nyelveket,vagymatematike!mint a mingenereci6k. Ez pedignemigy van. ket megel6z6 Hasonl6p6lda az fgygy6- A hibiiksAmanak nevezetthomeopetids etagaalanules sodn gyit6s. Ez a m6dszer mdr 200 r€g6tahaszndlatos a vil6g egyes r€szein, p6ldiul In160 di6ban,mis r6szeinviszont kifej ezettentilrotr. A m6d120 szer alapelve az, hogy a 80 sztiks€gesgy6gyszemenynyis6gnekcsakegy kis tii40 rcd6k€t, szinte fizikailag €saevehetetlend6zisiit ad1 5 9 1 3 1 7 2 1 j6k a betegnek. Ennekellen6re a gy6gyul6ssokszor 2. abrc. A patlainyoktanultsi idejtnek teljes€s vegleges.Nenrr6- Cenenici.tnki nti viltodsa. gibenegy biol6guskutat6csoport labomt6riumbanv6gzelt Ks6rletei sordnafia az eredm6nyre jutott,hogyrendkivulkicsihat6anyag haszndlata eset6nis vanm6rhevoltl Vagyisbat6t6 k6miaireakci6.Pediga higitdsardnya1:10r:0-on anyagotm6r egy6ltal6n nemtatalmazottaz old6szer.(A tisztaold6szert6lmindiissze annyikiil6nbiiztette meg,hogya hat6anyagot er6sendsszeraztrk^z old6szerrel,s ezt higitotlik tov6bb.) Bizonyos biol6giai hat6sokataz6( meglehet6spontoss6ggaltup6ld6ulmam6rj6l tudjukvizsgalni.hogya szdmunloa dunkelemezni, ismert tipusf 6let milyen fizikai, k€miai param€terckkdztift l6tezhet. viz6benis vannakbak6riumok, A Holt-tengerigenmagass6tartalmLi melyekkibirj6kezt az 6letszdmrmrcndkiviilellensigeskdzeget.Kiilitnlegesbakt6riumokl6teznekfolT6 - 100 'C ftj16ui - fonisok viz€ben,s6t szaporod6sra is k6pesek. M6s bak6riumokpediga jegestengerekviz6ben€lnek,ndhaj€gbefagyottanis. Ilyentipusrialkalmazkod6sraperszecsakbaki6riDmok, mikoblik kdpesek, a magasabb sziniti 6l6l6nyekmrrj6val sziikebbtartom6nyokban tudnakcsak6lni.A baktdriumokalkalmazkodasi k6pess6ge meglep6ensokszimi-A s6svizi bak€dumok p6ld6ula fehdrj6ketnem a sejt betsejdben, hanema sejt-

185


NTOIIZITOSER6IC

hirtyenKvul rdrolj6k,hiszenazoka s6svizbennemold6dnakfiil. Ha 6desvizbetessziik.akkorszinteazonnalfelolezeketa baktdriumokat d6dnak,azazmegfulladnak.Bolyg6nkonM 6ler vizbenoldon vegyijszabdlylhogyaz letekben zajlik.Kimondhatjuk-e tehdtaztaz eltalenos lehets6ges? Ezt elvi alapokon nemtudjukbi6letcsakvizjelenl6t6ben teljesenismereden kajriilzonyitani,mertmdsbolyg6kon szi4munkra szerint m6nyekkcjzdtt- m6stipLrsf6letis kialakulhatott. Mai ludiesunk hogy az 6let rcndkivijlsziik h6m6rs6klet-, nyoazt kell mondanunk, miis-dsk6miaianyag-tafiomdnyon kivll lehetetlen [8]. vagyisaz Ugy tudjuk. hogy a biol6girbanaz id6 megfordit6sa, A brit egyedekfiataloddsa nemlehetsdges. De erreis van ellenp€lda! partokkitzeldben egy kis 6llatka. a tengeri milli6szdmra 6l a tengerben squirt(magyarnevenincs).Ez a l€nyeg6sz,,feln(itt"6let6tszikldratapadvatijlti el. Fiatalabbkoriibanazonban moaz ebihalhozhasonl6an gerinchirjavan. (A gerinchiretmenetaz alacsozog,6s kezdetleges nyabbrendii gerinctelenek6s a gerincesekkdzdtt.) Ez az illatka eEy kiildnleges fagocit6ttermel,melynekaz a feladata,hogy6lee egy k6s6bbiszakaszdban ezt az egyszenigerinchirtelnyelje,s igy gerinctelenn6v6ljon. Amikor ez leje$z6dik,akkor tapada lengerisquirt a szik liihoz,6s tov6bbi6let6ben a tenge izetszihdgetve 6l tov6bb.Ha kedvez6tlenterm6szeti k6rUlm6nyek kdz6kerul.akkordjraebihalhozlesz hasonl6.mintegyvisszafql6dik,,,megfiatalodik". Ha fjra megfelel6 6letkdriilmdnyek indul I9l. Ennekaz alakulnakki, ijra ntiveked6snek 6llatnakvanegyediila teljes6llatvil6gban olyanb6re,ami cellul6zbdl Az 6tlatkal6gz6szee tal6na Fdldtnk6n616dsszes rillatkij.,k6sziilt". ziil a legfurcs6bb.legdrdekesebb, mert nemcsakvcjr6s,hanemzdld, narancs6s sdrgav6rtesteiis vannak.€s az a f6m, amit az oxig6nmegkdt6s6rehasznal,nem az eltalenosan elterj€dtvas vagyrez, hanernaz egyik legritk6bbelem,a vanidium.Az €l6vil6gbana puhatestriek 6s -megkiia rovarckeltalebanrezethaszn6lnak a l6gz6sn6loxigdnfelvev6, t6 molekuldikban. A gerincesek kdziitt viszonta vasaz altaliinos.A tengeri squirtaz egyetlen6llat, amelyvaniidiumothaszndlfel. (Ami egyebkent olyanritka hogy csak tdmegspektrom6terrel lehetkimutatnia tengervizben.) Vajonmi azokaannakhogyegySllatvanddiummal kitti megaz oxig6nt6s nemvassalvagyrdzzel?Vajonmi az oka annak, hogyegy dllatb6#bencellul6zvan?S mi6n lehers6ges, hogyegyillat visszafeld rudfejlddni.es fel rudjaoldanilajargerrnchrirjiir? EsmennJ i a val6sziniis6ge annak,hogymindezcsake8y,llatkatulajdonsega? Ezeka furcsakivdtelekmdgiscsakannakbizonyitdkai, hogyaz ismerttdw6nysze.ris6gekb6l nem tudunklevezetnimindent,nemtudjuk, hogyaz 6letaz adottfizikai pamm6ter-taitomenyon beliil milyen 186


AI-[HETETLIN

td 6nyszâ&#x201A;Źriis6gek szerintmiik6dhet.A fizikdban6s a matematikiiban j6val kdnnyebba dolgunk- a biol6giaazonbanmiis.A baktdriumok vizsg6la.a aztsejteti,hogybizonyosmolekuliik,feh6rjdkm6r l6teztek sem..terveza sejtekkialakuldsa el6ttis. Ugy tiinik. hogya feh6rj6ket tal6nott alakultakki, 6s t6k", pusztin,,k6zn6lvoltaK'az 6stengerben, A term6felhaszndha ezeketa l6tez6molekuliikat. az 6letegyszeriien m6mdk tervez. dgy miikddik. mint ahogy a nem szeteskiv6laszt6dAs FrancisJacobhiresszavaivalelve:,,A termlszetalkotmdwai,kAszit' mZnyeiinlaibb egy barkticsol6munkdira eml4ke.tetnek,mintsemcil' tudatosn4rndki tuvAkents4grc."UOI TEHETETTENSECE A BIZOI"YiT,{S kiiziil 1z orvostudomenyt!lsmeN6zziik most a temdszettudomdnyok 6t 6vvel rctesp6ld6ulaz a ndzet,hogynapi l0 g C-vitamindtlagosan 6s legal6bb257,-kalcsitkkentia daniivelhetiaz 6letvArhat6hossz6t, ganatosmegbeteged6s esdly6t.A gondaz,hogym6gha igazis ez az bebizonyitani. hiszenszakszei vizs6llitds,akkoris szintelehetetlen gSlatragyakorlatilag nincsm6d.Ha p6ld6ulk6t 100-100f6s csoportot v6lasztan6nk ki a vizsgelatsz6mira,melyekhasonl6konjak.azonos a doh6nyzesi Sllapotuk,megegyeznek nemr.iek, azonosaz eg6szs6gi k6zbtr6lnek, azonosszociSlis k6riilm6nyek szok6saik, a foglalkoz6suk, rigy.hoByaz egyiktiz 6vigkellenekdvetnia csoportot akkorlegatdbb nek C-vitamintadunk,a mdsiknakpedigazonoskiilsejiiplacebotabis a rdk verhat6gyakorisSglefidkat.M6g ha a C-vitamincs6kkenten6 6E ezt nehezlenne ebb6l a kis6rletb6lbizonyitani. Ha a C-vitamint fordulnael6,ez h6t,vagynyolcdkos megbeteged6s szed6csopofiban bekdvetkez6 eseF nemkiil6nMznea konffollcsoportnal statisztikailag leg tiz rikos megbetegedâ&#x201A;Źst6l. Ha a C-vitamin val6ban257o-kalcsdkhogy szem6t, akkoris el6fordulhatna, kentene a r6kosmegbeteged6sek t0 12 r6kosmegbâ&#x201A;Źteged6s alakulnaki a C-vitamintszed6csoponban, vSltoz6sokmiatt el6fordulhatenegyszerrienaz6rt,merta v6letlenszerri lennesziiks6g,hogy nyi. kgal6bb 1000fds csopo(okvizsgiilat6ra ingadoz6sok hat6siit.Ha a megbizhat6an kizrrhassuka v6letlenszerri a C-vitamin. akkor ez a ldtszdmsem r6k es6ly6tcsak57,-kalcs6kkenti lenneelegendri. m6gnagyobbcsopoffalennesziikseg. A cYocYiT,S 6sALEHETETIEN A XX. szdzadigy6gyit6sim6dszereket miir igy is lekinthetjiik,mint A Bibliacsoddima miir a lehetetlen dlland66s rendszeres lesv6z6s6t.

187


rRdl(? nTo[zATos gy6gyithat6k, a lepszok6sos tel5pi6k:a vakok6s a si.iketek csaknem vissza lehet hozni az emresokis. 6s olykor m6ga biztoshalelb6lis q bereket.Lehetellennem dszrevenniezeketaz csodikat.N6h6ny s soratizedelteaz emberisdget, 6vtizeddelezel6ttfert6z6betegs6gek gy6gyszer gyilkos m6r antibiotia k6r ellen. Ma nemvolt semmilyen mondhat6gy6gyuldsokat kumok sz6lesskalSiaszintecsoddlatosnak v6geznek el, kdzlekeddsi balesetek Lewdnyosnriiteteket eredm6nyez. viszoper6lnak iildozataitmentikmegaz 6letnek,levego$vegtagokat N6mtikiid6k€pesek maradnak. szadgy,hoSyazokmajdnemteljesen halSloskimeneteliibeaegs6g hdny6\'tizeddel ez€l6tta szivritmuszavar a mellvolt. Ma mi4regy kis nukletuiselemmelmfikdd6k6szul6ket gond vesea is. Az els6 helyezve tcibbE-kev6sb6 megoldbat6 ez kasba fogadtdk, 6tiilk€sek hirdtmdgorvosikijrijkbenis n€mifennta(assal tal6n ma pedig m6r rutinmijt€tnektekintjiik.A lehetetlenlegy6zese A sziv, voltaa mesters6ges sziwel kapcsolatbanlegletvdnyosabb dtlagosanhetvenk6tszer hetven k6ppenszivattyf,amelypercenkent megmilliliter v6rt nyom ki magiib6l-Sok okbdl tiint lehetetlennek, val6sithatatlannak a mesters6ges szivel6illit:isa.A v6r ugyanis6ltald6s ott csom6katalkot.Azok a m6dbankivdlikaz idegenfelszineken. v6romlenyeket okozhatnak a amelyekkel ezt meggdtolhatniik. szerek. m6jban6s az agyban.Pusztdncsak a v6rt pump6lniegy ilyen szi vattyrivalnem el6gs6ges. a sziv szivattyiziisiritmusdtis utinozni - diasztol6s gyors peri6dus ut6negyalacsonyabb kell.Egy nyomesi peri6dusnak kel! kitvetkezni(amikoralacsonyabb a nyomiis).kiil6ngyakranalakulbena m6j dsa vesemegbetegszik. Idegenfelszineken nak ki fentjz6sek,6s ha egyszerkialakultak.akkor lehetetlenmegsziintetnia fert6zitttfelijlelelt6voiitdsa n6lkul.Norm6liskcjriilm6nyek k6zcjttis baktdriumok milli6i keriilneka vdraramba, ljm ezeketgyorsanelnyelika feh6rvdrsejtek. Ezeka feh€rv6rsejtek azonban nemtudnak mesfelel6en mlikitdni.ha a baktiriumoka miiszivfelszin€ntapadnakmeg.Es terrn6szetesen a miiszivneksemmilyenkdrtilm6nyek kdzdtt sem szabadelromlania.De mondhatjuk-emeggyoz6d6ssel ezekutin. hogy a feladatotmegoldanilehetetlen.6s senkise fbglalgondolkodras kozzonvele?Ez a idegenkell legyena tudomrinyt6l. h; szena haladds erk6lcsiszabdlyait s6r1en6. Osszefoglal6sul iesziirhetjiikazt az iiltaliinostanulsdgot. hogy a biol6giabana lehetsdges 6s a lehetetlenkijzijtaelvr megfontoliisb6l nagyonneh6zkiildnbs6get tenni.A t6nyiegesval6siigotnem tdrv6nyekb6l.hanemmagdbdla val6sigmegfigyel6s6bctt ismerhetjiik meg - ez a gondolatota parajelensdgek megit6ldsdnek szempontj6b6l is €rdemes megfontolni. 188


VI.nfsz

PszrcHorunnzr


BROrs TtTOt(?rtTO$

Marco Polo, a kd#pkor nagy utaz6ja irja emldkirataiban:,,A ffag1 kin hatalmaspalofijdban ,akran lakomd.ik nJob kdntdk nags dllvdnyra helJezettasztaldndl.Serlegeia csamokkijzepen,egy n!^ik nagj asztalonvannak,legaldbb tizl4pAsnyittivolsdgba , tek borraL tejjel 6sffrszeresitalokkal, melyeketa Kin igen kedvel.Ha a Na$' Kin inni klwin, a vanizsl6k blhijl4 hatalmukerejivel elmozditjdka serlegeketaz asztalftil a alkal, hogy e$) ujjal is hozzijuk AmAnek,As iallal tel|e a csdszlirel6 vanizsoljdlc Err6l ninden jelenlefi taruis' kodhatik,is a nipes lakomdkongyakrantizc.er emberis ldtia, hoSy1r Nagyfulnnak ez igen kedvArcvan. ' Mmco Polo sok mindentillitott a tavoli Kathaj6l 6s a mongolok6l,amit kortirsaik6tkedvefogadtak. amita k5Nemcsoda,hiszenolyasmikr6ltu,mint p6ld6ula papirpdnz, bocs6tottki, aztrn milli6s nok jegybankjam6r alCrornagyt6telekben l€tsz6mdsereSelsdl6s egy feketeszinii kdrdl, amit ha meggyijtanak, Marco Polo, finoman nagyonhosszriideig €9. Konrirsaiszem6ben a haldlos dgy6nis ana pr6bAsz6lva,nagyotmond6 embervolt, mdg tdk ribimi, hogyvonjavisszaellitasait.A nagyut^26utols6mondat6t el anrnk,amitLittam." valakifeljegyezte: ,,A/elit semondtam Niccolo6sMatteoPolo NemcsakMarcoPolo,hanemnagybatyjai, var6zslatr6l. Amikor a NagyKSntmegis megeml€keznek a serleges pr6beltdkr6venni,hogy felvegyea kereszt6ny hitet, igy vdlaszolt.' hogy keres.t4nJ legyek? NAzzArck, ennekaz orszdg,,Mi6rt akarjlttok, nak a keresztlnyeioly tudatlanok,semni fiiliitt nincs hatalmuk.De ldtjdtok, hogy a bdlvdnyimA&jkmindentmeetehetnek,ami akarnak, hiszenamikor asztalomndliildk, a teremkiizepA k6 kupdktele borral kezeimhezszdllnakenilkiil, hogy b6rki hoaijuk 6ne." Ill Ezt a jelens6get. amit n6h6ny€vtizedepszichokin6zis ndvenismernek,m6r Marco Polo el6tt is megemlitett6k szdmosgifdg, r6mai.zsid6feljegyz6sben. jelensdge politjA NagyK6n udvardban a t6{gymozgat6s kai k€rddssd vdltr a Ken a$61tettefiigg6v€,hogyfelveszi-ea kereszpapoktudnake ilyet miivelni. t6ny vall6st,hogy vajon a kereszt6ny

r90


psacuo[INEzts Mindenesetre MarcoPol6nakegyeltahnnemtetszettez a ,,vardzslat", eml6kezett mega Ken papjair6l,a baksik€s kifejezettellenszenvvel ha 16l.Bizonydranem sz6lt volnaitleir6s6banezekr6laz esetekr6l, maganem tapasztalja. s ha nem zavarjaannyira6t a hiv6 kereszt6nyt , hogyaz iiltalalenezettva zsl6k valamiolyattudnak,amit a kult[r6papoknem.MarcoPolo dllit6saitegy csoddlatos kereszt6ny 16l, a miira m6r eltiint vrrosok6l stein Aur6l r6g6szetifeltdrasaiis azonbanmind a mai napiSnincski_ igazoldk.A,,repiil6 serlegeloe" A telep6tiamellettez az ajelens6g,ami a legnael6git6magyar6zat. gyobbvitdkat,viharokatkavartaaz elmilt 6vszizadoksor6n. Rdg Iettnt mar a Nagy K6n bircdalma,elporladtaka var6zsl6k vdgdnaz AmenlaiEg)esiih Alcsonrjai i.. amikor1848m6rciusanak JohnD. Fox csalddj6lamokban, Hyderville-ben, New York 6llamban, ban hiliinOsdolgok t6n6ntek.Egyik nap mindenel6zmdnyn6lkiil puffan6 megmozdultaz asztal,mozognikezdteka szekek,recseg6sek, sokhallatszottak^z eg6szh6zban.Mindezrendkiviil kiiliindsnek.kis6rtetiesnektiint. Napokon,heteken6t fol)'tat6dtaka jelens€gek.A ttrgyakkal,,besz6lgetni" is lehetett:,,igen"eset6negy,,,nem"eset6nkdt koppan6svolt a viilasz.Nem telt bele sok id6, s mriris elterjedta hir, lehettrrsalogni. hogy a Fox csalSdban elhaltszem€lyek szellemeivel vilasz kor6ntsem volt meglep6.1848Ismervea kor tudom6nye!ez a j6r1. bana tudomiinym€gigencsakgyerekcip6ben Az elektromossiigot mrir felfedezt€k,de m6g a legjobb esetbenis csak n6hfuy ezerember ismeneaz elekromosfolyamatoktulajdonsiigait; az elektronok6l,az pedigm6gfogalma alapelveirdl anyagfel€pit6s6rdl,az elektrodinamika Nemcsoda,hogyezena szintenaz asztal semlehetetta kortud6sainak. mozgrisfta,a kopogdsokaazr hitt6k, Ksdrtetekokozzak6s ez lett az egyeden hiherdmagyarazdt a koremberesramdra. A PSZrcHoKNEzrs RduDTdRTfN[TE A pszichokin6zisr6l az els6irdsosnyomokata r6maiid6kb6ltaldljuk. int6zeu Tertullianus(kb. 155- kb.222) kereszt6ny ir6 pogiinyokhoz besz6d6benmondta:,,Mdgusahoknem szellemeketAt elhalt lelkeket id4znek-efdl a. dmJlkvilAqb(tl, hosy pokoli bdjaikkal mindenfile cstibltdsnaktegjenek ki titeket? Es a szeltemekminiezt igy Aik eI, hogy asztalokatmoqattak, as ebbdl pr6fA ilnak nektek." Ammianus Marcellius(kb.325- kb. 391)r6rnait6rt6n6sz is megemliti,hogypojijvend6monddsra. g6nyoking6t haszn6lnak Az inga mozg6s6b6l 6s ir6ny6b6lkiivetkeztetnekana, hogy milyen esem6nyekvdrhat6ka jdv6ben.A kdvetkez6tud6sit6sa pszichokin6zisrfil a mer emlitett

r9l


TITOI(ZATOS EROII?

Marco Pol6ttjl sz{rfizjjk. Eur6prbancsak az rijkorban sz6lnaka jeDelitzsch ftja Bibliai pszichol4gia cimii munkdj6ban,hogy bk,nse,gr6l, a XVII. szizadban: az asztait6ncoltadst a zsid6khaszn6lt6k ,,Azasz' talok felugnilnak akkor is, ha szizsztimra teszneksillokat rdjuk." nevezik6s megb6Egy 1614-benpublikrlt kiinyvbenvardzsldsnak EgyZebineviizsid6bdlcsel6viszont lyegzikezeketa cselekedeteket. mondv6n,hogyez nem v€delm6be vesziezt a gyakorlatot, 1615-ben fehetmdgia,sokkalinkdbblsten akarata,hiszen:,,az asztolmellett szenthimnuszokatAsdalokat dnekliink,Asnemlehetaz i;rdajgmunki' sa ott,aholIstenreemlakeznek". taldlkozott. A tudom6ny6s a pszichokn6ziscsaka mdlt sz6zadban Az els6 foljegyzett eset 1856 februi4ddbantdrt6nt Franciaorszegban6veskor6bai Egy falusi kisldny,bizonyosAngeliqueCoxin tiznnhi4rom furcsaviselked6sdvelhi\ta fel magdrasziilei 6s a szomsz6dokfigyelm6t. Jelenl6t6bena tirgyak mozognikezdtek.szintetdncoltaka b[torok. Hezimunkatemiattnemtudottv6gezni,s amikor6desanyjaeS/ t6l k6peslesz,a babszemek babottett e16,hogytaldnannakmegrucol6sdra 6s a kiilijnbdz6 konyhaieszkijz6k,t6lcdk,kanalakmind elrdpiiltekel6le. Nem talAltaksemmielfogadhat6magyariatot a t6rgyakszokatlan viselkei6s6re.ez€ftelhi{6k a helyi papot,mivel att6l tartottak,hogy a ideje a boszorkdnyiildiiz€sek kisl6nytaz drdiig szelltameg.Szerencsdre m5r lej6rt, igy a pap fgy gondolta,hogy az esetink6bbaz orvosoka tartozik.lgy k€riilt a kisliny P6izsba,Arag6hoz.az elelffomoss6gegyik Aragomeggy6z6ddtt iuitrdjdhez(a gitmbvillemok els6vizsg6l6j6hoz). a kisl6ny kiildnijs k€pss6g6rdl. majd egy vizsgdl6bizottsdgothivott hiz6dnak-e dssze,mely azt kutatta,hogy elektromoslulajdonsegok megaz Angeliquekdriil kialakultjelensdg6kmitgijtt, azonbanezt a m6r6seknemigazoltdk. Aragotovdbbrais azt vallotta,hogyvalamieg€srenrendkiviilitdflenika ki:,ldnykitrirl.Jeg)zeteiben igy ir e1;l: ..UsJ litszik, hogy ez nem elektromosstig,mlgis a kisldny testlhez Ane, olyan elektromosiiEst kapunk,mint ami a ltideni palack kisiilAsAndl drezheti.A jelensdg etn is ruignesesslg,fiivel a nuignestiine mo.' dul el, azonbana nuignespatkiiszaki pdlusa rcndklt'iil eds hatlissal vana kisldnyra: renegni kezdtdle, Assokkosdllapotbakeriil. Ez biztosatrnetnpsaichislratds,mert akkor it rosszullesz,ha titokban,hdtulr6l kdaelitiirrkhoa4ia mtignesselValamiij er6 van ifi, ami a: emberitet mdszetis a r;laigeddigismeretlendolgai el6u nyithatjameg(1kapul,,at, ol.taner6 e;, anir6l eddignemis dlmodtunk ' A jelens6gtdrt6netea mriremlitettFox csal6dMargareta6s Kate nevri tizenkdt6s tizenn6gy6ves gyermekeiveikezd6diitt.Egy c. Hamnond nevi\ pap igy irt en6l 1850.febru6r224r': ,,MintegJfZI tu192


PSACfiO[INtZlS

cat iriember kdziil engemis kivdlasztottak,hogy vegyekrdszta vizsgilntban. Este nyolc 6rakor neggyijtottuhk eg gyertJdtis eg nagy as.tal tekjAre hebeztiiL En az asztal egrk oldaldn bery a hiryok ar' a 6s a legkisebbtestvZrt6le jobbra" a kit nt6vArbalro, mig a relem szembenlevd oldal iires nmradt.Hanarosanhangokathallottunk. Ezekmind hangosabbak lexek,szintea szobamindenrlszlbdl remegis is dbndiil4shallatszott.Ehhezfoghat6 hangokatsoha nem hallattam azel6ft.Kisvdftai)a az asztalhozzlimlizelebb esi; vAgebhol a ldltyok iiltck) felcnelkedett. Pr6hiltam naey er6vel visszanyomni,tu ennek ellendremintegyhat ldb nagassdgraemelkedett,ls a legalacsonyabb helyzedbenis legahfubnA8! Lfu t/ugassdgravob. Biztos vagJokabban, hogy semmilyenkiitlllel sem lehetett volna igt megemelni." Hammondm6gmegemliti,hogy ligy irezte, minthahidegk6z 6rintette volnameg,6svalamimeghfztaegyikhajtincs6t is, denemldtottsenkit. rendszert, A n6v€rekhamarosan kital6ltakegy kommunik6ci6s amelynekaz volt a l6nyege,hogy elhiztak uijukat az i4b6c€betrii el6tt,s amelyikbetiin6lkoppandst hallottak,aztlejegyezt€k. Ugy v6lt6k,hogyigy 6rtelmesiizeneteket kapnaka ,,tilvil6gr6l".(Ezt a m6dszen1851-ben, Philadelphidban mi{r 6ltal6nosan haszn6lt6k.) Az akkoli beszdmol6k megemlitik,hogyaz asztalok6s kisebbdrgyakan6lkiil is mozognak,hogy hozzdjuk6rn6nek,s6t ha egy vagy k6t szemdlyr6il az asztalra, N6h6nyesetben az m6gakkoris felemelkedikpedigrigy megniiaz asztalsflya, hogynernhogyfelemelni,de megmozditanisemlehet.Minthaoda ienneragasztva Haa pad16hoz... marosan azonban aztis dszrevett€k, hogya ,,trilvilrgr6l"j6tt iizenetek nemtflsdgosanmegbizhatdakMa mifunehdzmegit6lni,hogyezekbena koraiszeiinszokban mennyivolt a csal6s.6smennyia val6dijel€ns6g.Mindeneseue m& ebbena korai szakaszban erdsenmegoszlottaka vdlem6nyek: a legtiibbemberigy v6lte,hogyaz asztalokat ds (ahogy tirgyakatkis6rtetekmozgatjek eztajelensdgel6id6z6idllitoF tdk), vagy pedigcsaldkmiive az e5esz.Az a kev6studom6nyosan k6pzettember,aki valahais rdsztvettilyenbemutat6kon, idegieredej tt elektromos fluidumokavagyelekfiomos 6s migneseselens€gekre gyanakodott- ^zonban6k voltak kisebbs6gben. Az egyh,z 6ltal6.ban arraaz dlldsponlra helyezkedett, hogya Siitiinkezevana dologban. Az asztaltdncoltat6s 6rilletehamarcsan dtteiedtEur6p6rais. 1853banegykorabeliijsdg igy tud6siton:."42eg€szvtuosban, mindenhiibanezzelfoglalatoskodnaka poroszkiriil''t6l kezdve aki dragaszantdlfa asztal6ttencoltaEa-, az iparosok szer6ny szob6j6ig,ahol az ebddl6asztallalis ugyaneztpr6bdlgatj6k."A n6met tanomenyokurin B€cskitvetkezett.A b6csiszalonokban n6hasokkotkaDtaka szeAnszok

193


ER6f,? TTTOXZ{TOS

a h6l az erdsfdrfiakrcmegven6ztdka tencol6asztalokat' r€sztvevoi, az asztahengyek eldjultat.1853dprilisdraPftizsbais meg6rkezett hajlamri f6rfiak 6s a filozofikus coltat6sdivaia, hogy felgyrijtsa,,a gyeng6dhdlgyek fanttuiijer". Pdrizs utan Belgiumot 6s Hollandidt. is eldrteez aj6rv6ny.Ekmajdn6h6nyh6talattaj6zanangolnemzetet 6s Mrs. Robensaz Egyesiilt Mrs. Hayden a szigetorszdgba kor 6rkezett I 853 a j elens6get. is bemutassa Allamokb6l.hogya nagykdzdnsdgnek adtafel Mrs hirdet6st eprilisl6-5na TheTimescin apjiina kdvetkezd 6selhDnytbadtok6l szdrmaz6 Robens:,,Spfitisztamegnyilvdnut6sok a komoly6s felvil6goftadesa.melyekannyiradrvendetesek iizenetek visszautasi szdm6m..." A The Timesa k6s6bbiekben sult szemelyek azonbanaddigram5t 6ri6_ totta az ilyesfajtahirdet€sekmegielenletds6t, si volt az 6dekl6d6sajelens6gir6nt.Nagyiizletlett a ,,ttilvil6gi"iizeHasonl6m6dszerthaszniltak,mint a francia netekv6tele6s 6tadesa. kisldnyokn6h6ny6vvelazeldtt,vagyisa m€diumokaz 6b6c€betriire iladott koppanSsos ,,v6laszokat"olvaslik 6ssze.Az asztaltrncoltates hdlgyakan hivtSk meg a v6lt, talinosan elterjedtt6rsasiigiszokissS gyek6surakegym6st d6lut6nite6ra6sasztalt6ncoltat6sra. egy nyilvdnoskis€rletetis tar1853jinius6ban,Manchesterben tottak.Azt szerett6kvolna ellen6rizni,hogy elektromosjelens6gek miatt mozognak-e az asztalok.BizonyosBmid dr aztjavasolta,hogy r6zdr6ttalkapcsoljanakiisszetdbb asztakazeft, hogy a fluidum majd dtmenjenegyik asztalr6la mesikra.Het asztaltkdtijttek igy n6gyhijlgy vett r6szt,akik el6z6legm6r sikere6ssze.A kis6rletben nemt6ncolAm a r6zdr6tososszekiittet6s senmozgattakasztalokat. tattamegmind a h6t asztalt.A The Times 1853.jnnius 13-i sz6mdhogyezekszerintnem ban kozolteis ezt a kisdrletet.megjegyezve. jelens6g miigijtt. Ezek hiz6dik meg az asztalt6ncoltatds elektromos elterjedtek, hogytijbb tud6sis fela sze6nszok mdrolyanmdrt6kben l6pettellene.Faradd) is vizsgdlatsorozatba kezdett.Eredm6nyeir6l Faradayegy via The Times 1853.jinius 30-i sz6matdj6koztatott. szonylagegyszer(k6sziil6kelszerkesztett: az asztallapjdrael6bb dorzspapirt,majd err€ t6bb r6tegbenpapirlapokathelyezett.Ezek kijz6 viasz6s terpentinkever€k€tcsiipiiglette.hogyazokegym6son elcsiszhassanak. A lapok helyzet€tme&jelcilte ceruzrval,hogy az esetleges elmozdulisldthat6legyen.Ezeketa kisebblapokatazutdn egy nagyobblappalfedtebe-Mindenesetben, ha egyiiltal6nsikeriilt -, a kis lavalamifyenmozgesteldrni- azazaz asztalfelemelkedett pok elcsrjsztak egym6son. Faradaya ha6st iintudatlanizommozgds'_ ra vezettevissza,nem sz6moltazonbanazokkalaz esetekkel,amikor az asztaldgy emelkedettmeg,hogyegy6ltal6nnem6rtekhozzi. t94


PSZt(Hot{tMzts Kis6rleteiutdnFaradayv€glegesnek v€heeredm6nyeit, 6s a k6s6bvahoztatni. biek sor6nsemvolt hajland6v€lem6ny€n NemcsakFaraday,hanemszdmospap is fell6pettaz asztaltiincola S6tenmilve tatdsszokesa ellen.Szerintuka jelensdgegydrtelmrien pdld|iul1853.jdnius l6-6n feles6g6vel volt.N. S. Gotfrei tiszteletes asztaltiincoltatdsi Ks6rleft gyiilt dssze. €s n6h6nyiskolamesterrel hogyordiigi edk Miutdnaz aszlalsehogyan semakarta.,bevallani", Az egyikiskolamestert megir6nyitj6k,Goftfreicselhezfolyamodott. k€ne,hogyhozzonbe egyBibli6t,€samikorjeltad,tegyeaz asztalra. Majd az asztaltgyorsmozgdsba hozta,6sjelt adott.Amint a tanit6a Biblidtaz asztalra tette,az .,vdletleniil" azonnalmeg6llt.A fsztvevdk Gottfrei tiszteletesdr pedig sz6lni sem tudtak a megddbben6st6l, Asa azonnalmegirtatapasztalataitAz asztabdncobatds eeviasgd.ldsa Sdtdnm,ii,tlnekkdvetkezmdnyekint val6 taldhatlsd cimti ktinyv6ben, amit m6gabbanaz 6vbenki is adatofi.Mes pamfletekisjelentekmeg mint az drdiig hasonl6tartalommal,minl peldiul Az asztabdncobatds, modernmi )e. Ebbenleirj6keg] szeiinszeredm6ny6t, ahol az asztal hogyegy elhaldlozott f6rfi szellememozgaLla: ,,beismerte", ,,EgJbupokolb6l kott ly'leknek,akit az 6diig a kiildiitt, az wlt a feladata, hogyaz. dsszeEyiiltemberekkiirdt megtdvessze majd dolga vAeeztivel visszaftrjena pokolba."Gotdreihezhasonl6an mesegyhiii szem6lyek is vdgeztek kis6rleteket. E. cibson,Bath vrroskaanglik6npapja pelddul.Az aszaLtdncohat6nak,mint a Sdtdnmivtnek leleplezdsecimt kijnyv6benirja, hogy az as^al bevallottaneki, hogy a Sdt6nkdzpontja R6m6banvan. (Az ,llitds inkibb az anglik6negyhiz 6s R6ma rosszviszonyia utalt, mint a val6sdgra.)Hasonl6pamJleteksoratartalmaz szinte sz&61sz6m azonosbesz6mol6kat.Nem vdledenteh6t, hogy a csalrsok,az ijzleti vdllalkozdsok, 6s az ilyen pamJletek felbosszantott6k a kutat6kat, 6s €dekl6d6sijkelfordulta jelens6gl6lFaraday Ks6rletei p€dig val6szin6magyaiiatot l6tszottakadni, igy ^z asztaltdncoltat6s tiimegessz6rakoz6sa, divatjalassan-lassan,,kimfl t". A kis6rletekazonbanfolytat6dtak.Tal6n a legfontosabbakat Svdjcban vdgezteCountAgenorde Gaspari lS53-ban,Valleyresv6rosban.Gasparinolyan k6sziil6ketszerkesztett, melybenaz asztaltegy k€tkariiemel6(egym6rleg)egyikkaiSra fiiggesztettek fel, igy a felemel6s€hez szuks6ges er6t m6rni lehetelt.Kis6rleteitismerriseivel. bdriitaivalvdgeztej6megviligitesmellet!,s titbbesetbenjelent6s er6ket tudottkimutatni.Fontos,hogya hatAsaktor is me&jelenr, amikor senkisem6n az asztalhoz. Ezt rigyellen6rizte. hogyaz aszraltliszttel sz6rtabe, igy senki sem 6rhetetthozz6nyom n6lklil. Casparina pszichol6giai feltdtelek6lis gyiijtdttinformdci6kat. Szednteaz asz195


Ttrof,zrosERo(? talt6ncoltatdssikertelen,ha valaki idegesvagy fesziilt, szerintek6nyhagy n€lkiil kell viselkedni.Azt is 6szrevette, nyedEn€s szenved6ly megsziinika jelenvann6h6nyolyanszem6ly,akineka jelenl6t6ben segt ,,Va nak (a betegekenki|iil) olvanok, akiknek kdmrezeftben megd ajelensAg,a fluidun nemcirkuldl tljbbe,j6 akarutuk,ajelen' rannak, AmiSaz asztalkdnryezeftben sAgbe|etetthitiikmit sesadmlt. az asztal mozg.isagJe ge, lebeqise rajvidideiS tart. Kiildndsenaz a el. Ha kime nek fele ,bdnul meg" az asztalnak,ahol 6k helyezkednek a szobdbdl,az asztal mozgdsaazonnalfeler6sddik, As rendktunliie' " lenslgek kdvetkemekb€. Gasparineg6szenslilyos tiirgyakkal is Kp6lddulneh6zkijs6rletezett: 1853.november9-6ntartottszeenszi4n mkott az asztalm.(A teherhozzeve&ilegesen veket6s homokzsdkoka! 165 fontot nyomott.) ,,Hosszi bizonytalankoddst,tt'inaz asztal tdbb' szljris a levegdbeemelkedett- hdrom liba wlt a n484sban,csake8! marudta fljlditn. De azutdnob'an erA)el,olJan lendiilettel eftelkedeft meg, ami meglepettbenniinket.Nemsoura azonbana fel- is lefell ftgzett gyors, intenziv mo.gds harfudra kettitiirt az asztal kdzepAn Iev6 rastag tart6 rid, Asa s IJok az asztalr6l a kislrletez.6kkrizdzu' hantak.azoknem kis rAmtiletdre." vagypapok,hanema kor Nemcsakkutat6k,kirdlyok,kdzmiivesek yicrol j 6t6kokban. a kis€rletekben, irodalmiraiis r6sztvettekezekben Hugo - sz{mi)zet6seidej6n - Angliaban ismerkedettmeg az asztal1853 sz6mosalkalommalvett rdsztilyen sze6nszokon tencoltatdssal, nem mozdult 6s 1855kdzdtt.El6szdrhitetlenvolt, 6s jelenl6t6ben ezt,hogy a megaz asztal.A kor ismenm€diumairigy magyariiztek nemoiyanok,mint a b6rkocsisok lovai,amiketakkorlehet szellemek meginditani, amikorakarjuk a szellemekakkorjdnnek,amikor6k s csatlakozott az asztalmellett akaflak. Amikor Hugo felengedett, jelens6g iil6khijz,az eg€sz felgyorsult6s iizenetekis 6rkeztek.El6pdldeulDante,Platon6s Mohamedszellemeiszdrhiresemberekkel, vel t6rsalogtak. de azutdnolyankdpzeletb€li l6nyekkelis, mint B6ldm galambjai, vagyNo6 a sireml6kek6myair6lnem is besz6lszarnara, Charles ve.Victor Hugomaganem6rintetteaz asztalt,csaktestv6re, Hugo kitrijl alakultakki iiltaldbanezeka jelens€gek. Hugo tovibbi rdszv6tel6t a sze6nszokon bar,tja,JulesAllix hirtelenbetegs6ge, 6riilete szaKtottam€9. Az 1860-as 6veke a jelensdget m6rmindenkia kis6tetek.szellev6lte.s a helyzethosszfid6nkeresztiilnem mekmegnyilv6nul5s6nak valtozottl6nyegesen. Miel6tttovdbbmenn6nk, Kiaiakulta spiritizmus. n6zziikmeg rdviden,hogy mi is a spiritizmus,hogyandefinidljrka (A meghatftozdst tdbb,ezspiritizmusfogalm6tmaguka spiritisztek? 196


PSACHOIJEAS

zel a t6makdrrelfoglalkoz6kiinyvb6l dllitottuk ossze.\,,4 spiritizhus a foltamatos alet tudomdnya,frIokiJidja es volldsa, melyetazokra a bizonyitott kommunikdci6kra,kapcsolatteremtlsekrealapozuL meIyekbena mddiumoka tilviLigon il6 szellenekkelteremtenekkapcrolatot. - A spiritixmus tudamdny,mivel az AIetsaellehi ouaLihak negnyilvtinuldsait vizsgdlja,elemziis osztdlyozza.- A spiritizmusfrloz6fia, nivel az Abt Lithanj As hithatatlan odaldtak tiinAnlei tanulruinyozzaAsmegfigyelAseken alapul. A spiritizmusvallds, nivel negpr6bdua negineni a temdszetfrzikai, mentalisAskki finAnJeit, nelyek lsten titnZnyei." A. spiritizmus k6t alapv6t6t6nyt dllit: a szem6lyis6g megmaraddsit a hal6lutdnis. 6s az elhalrlozott6s az 616 szem6lyekkdzti kapcsolatteremt6s lehet6s€96t.Tanit6saisze nt a ha16lcsal a lelki, szellemitestbenval6rijj6sziilet6s. A spiritizmust hivei az igynevezettszeinszokongyakorolj6k.A sze6nszok c6lja, hogy mentiilisvagyfizikaijelensegek dtj6nojlvil6gi l€nyekkelteremtsenek kapcsolatot. Ahhoz,hogyez a kapcsolatteremt6s sikereslegyen,egy is jelen kell lennie,a tobbiekneknem kell kiiltinleges ,,m€diurnnak" k6pessdgekkel rcndelkezniiik. A kialakultszokdsok szerinta r6sztvejelenseg v6k sz6manem haladhatja mega haGnyolcfdt. A erdsebb, ha tiibb m6diumis r6sztveszegy-egyszeenszon;j6, ha azonosszembanvannakjelenf€rfiak6sn6k,s t6bbs6giik nemtrilsdgosan id6s;fiatal r€sztvev6k eset€nkedvez6bb v6rhar6k. eredmdnyek A spiritiszt6k szerintk6teserkdlcsiiszemdlyeket nemszabada r6sztvevdk ki;zdengedni.Ajelens€geksokkalgyeng€bbek, habetegekvagyolyanemberck vesznek ftszt, akik valamimiattizgulnak.idegesek, a tdlzottizgalom 6s fiiradtsiigrontjaa j€lens6gek erej6t.A m6diumnem vehetbe semmilyen stimul6l6szert.A szkepticizmus nem,deaz ellensdges 6sa gyanakv6magatarti4s meggiitolhatjaa sze6nszsike6t. A szednszokon a kezekettobbnyiredsszekapcsoljdk, igy jijn l6trea kapcsolat. A spiritisztadsszejiivetelek 6ltal6banbesz6lget6ssel vagy 6n€kl€ssel kezd6dnek,mondv6n, hogyezj obb,,vibreci6C' teremt. Mddiumoktucatjaijelentekmegaz 1860-as 6vekben,rijra 6s ijra r6ir6nyitvaa figyelmetejelensdgre. A kor tal6nleghiresebb m6diuma DanielDunglatHomevolt. 1871-ben velev6gezteWiIIiamCrookesa mindmiiigral6nlegtiibbvitiit kiv51t6kisdrletsorozarot. A sziadfordul6 kdmydk6aEusapia PalLadino6s StanyslavaTomc.tk voltak ^z ismertebb,,fizikai m6diumok".(Tomczykp6ld6ulkisebbtiirgyakar tudottlebegtetni.) Kisebb-nagyobb megszakirdsokkal fjabb 6s lijabb kiserletsorozatokakeriilt sor. llyen volt p6ld6stldr. Crawford kis6r, letsorozata a Coliqhercsaldddalhorsz6gban19146s 1920kiiziitt. 19236s 1928 kdzdtt Harry Pice v6.gzettkiserletsorozarokar egy hr-

t97


TITOKZATOS ER6K?

ziasszonnyal, bizonyosSts/1dC-vel.A spiritizmus6s a hozzdtartoz6 vall6si mozgalommii ekkorra m# elszigetel6dittt asztaltdncoltatis m6gaz 1930-as volt tudomlnyhoz, de ajelenseg vilt, nemsokkdze a dvekkijzep6nis divatbanvolt. (El€gp6ldeulThomasMann: A Va' ,'dzrl"g] cimil kitnyv6rcutalni.)

6ssPrRrrrzMUS B6/fszET viszonybandlltak A briv6szek 6s a spiritisztakmindig is ellens6ges hogy a jelens6gek triikA briv€szek titbbs6ge aztdllitotta, egymdssai. kedv66rtmegemlitiinkn€kdkbn alapulnak.Puszdnaz 6rdekessdg jelens6gdt biiv6szekvizsg6lt6k. hdnyesetet,amikora pszichokin6zis 1853-ban New YorkbanJ. H. Anderson.a kor ismertbtivdszevonz5 ajiinlatottett:birmelyik,.elszeg€nyedett m6dium"ezerdoll6rtkap,ha k6zitns6gel6tt bemutatjatudomrny6t.A Fox n6v6rekelfogadtdka kihiv6st6s Edmundsbir6 €s dr. Graykis6ret6ben megjelentek a szinmahrzban,ahola brlv6szfell6pett.Andersonazonbanmeggondolta gdt 6s a hallgat6sdg v6giil is nemengedte, fijttykoncetjeKs6ret€ben hogya Fox n6v6rekszinpadra ldpjenek.M6g tdbbtucathasonl6kihiv6st6rt6ntaz6vtizedeksor6,n, deaz jgazs'gaz,hogysema biiv€szek, sema spiritisztiknem tudt6khitelt 6rdeml6enbizonyitania maguk igazit, egyik f6l sem volt elfogulatlan, el6itdleteiket nem tudtiiklevelk67ni. eserben is. Jdl lalszikez a kdvelkez6 1922+enaThe ScientifcAmericancim;i foly6irat elhatdrozta,hogy jelensdgekter6n.K6tezer-6tsz6z vizsgdlatotindit a paranormSl dollftos dijat tiiztek ki, amennyibenvalaki hitelt 6rdernl6bemutat6ttart. 1924. jelentkezni.Ottagdbizotts6got december31-ig lehetetta vizsg6latra neveztek ki, melynektagjaia kiivetkez6k voltak:WilliarnMcDougall, a HarvardEgyetempszichol6giaprofesszora; dr. Daniel Frost Comstock,a Massachussets Instituteof Technologytan&a; dr. Walter Fraklin Prince,az AmericanSocietyfor PsychicResearch kutat6ja;HerewardCarrington.a paranorm6ljelens6gekismerth)tat6ja 6sHoutlini, a mijvesz",a kor legismertebb, magyarszirmazdsizsid6bti.,szabadul6 v6sze.A bizoftsegdtkSraMalcolm Brd, ^ Sc[etuirtcAmerican szerkeszt6helyettese lett. A m6diumoktdbbs€gealkalmatlannak 6s elfogultnaktaldlta (Kds6bbl6tnifogjuk,hogymi6rt.)He.man a bizottsdgot. jelentkeztek. azonban de mindegyik6lkidernlqhogyvagycsal,vagy produkiil.A ScientificAmericank6s6bbmegdntudatlan mozg6sokat emelteajutalmat.de senkinemjelentkezett. Ekkora bizottsdg tirk6ra,javaso,ta, Bird azt hogya kor legismertebb mddiumiir. a bostoniMargeryt, dr. Crandonfeles6g6tk6rj6k fel egy vizsg6latsorozarra. Ezr a 198


PSACHOIONIZIS

vizsgdlatot Bostonban fotytaudkle 1924.6prilis12-6t61 kezdve.A bijelensdgek zotts6gel6tt egyreer6sebbparanorm6l mutatkoztak meg, amitm6rdeszkdzcikkel is ki lehetettmutatni.Houdiniazonban. aki rnindig is triikknektartottaa parajelens€geket, csalirnal a m6r6sek ellen6re min6sitette a ldtotmkat. Att6l f6lt, ha m6gisbebizonyosodik e jelens6gek val6di voln, az dfianaszavahihet6seg6nek, ez6fi 5t akartavenni a bizotts6g vezet6s€t. Tdbb bizotts6gi tagotis azzalvidolt, hogysegiteneka triikkdkl€trehozasiiban. Eztugyannemtudtabizonyitani, de vedjait pamfletekben 6s bemutat6i EkkorOrsoreniilland6anterjesztette. sonD. Munn,a ScientificAmericankiad6jakiizbelepett 6sfelsz6litofta Houdinit,hogy bizonyitsa6llit6sait,s vegyenrdszta Ksdrletekben. (Houdiniugyaniscsakk6t kisdrletben vett r6szt,mig a titbbiektdbb mint ittvenben.)Eklorra viszonta bizotts6gk6t ta&jam6r kivalt a csoportb6l:Carringtonnak az volt a v6lem6nye, ho8yajelens6gl6tezik,6s nincsmit tovidbb bizonyitani, MbDougallegy6belfoglaltsdgaira hivatkozvat6vozotta csoponb6l. igy csakComstock, Houdini6sPrincemaradt a vizsgiil6bizottsiigban. Houdiniekkore8y olyanfaketrecet 6pittetett, ami szerintelehetetlenn6teszia csalrst,de aztkdvetelte,hogyteljessijt6ts6gben tiirt6njenek a bemutat6k,6s nem engedte,hogya ketreceta bizotts6gtdbbi tagja megvizsgiilja. Ugy tiinik, hogy Houdini kdszakarva teremtett ilyen ellen6rizhetetlen kiirillmdnyeket. A teljessbt€ts6gben ugyanis a szednsz elkezd6se ut6nndhiinyperccel- egycsattandst lehetetthallani 6s a kefiectetejefelnyilt. Houdiniazonna]kijelentette, hogy a ketrecben Ul6kkiiziil brrki kinyithattaa v6llSval.A sdt6tben azonban nemlehetetttudni,hogyvajona bentiil6 Margery,vagyHoudininyitottafdl, mivelsenkinemlathatottsemmit.Margeryk6rte.hogyvizsgdljdkmega berendez€shez tartoz6cseng6dobozdt.A villanycseng6 kapcsol6ikitzt egy ceruzav6g6r6lval6 radirdarabkSt tal6ltak,ami gyakorfatilaglehetedennetette, hogy l6trejdjjdn az 'rrntkez's. azaz sikeresIeSyena Ksdrlet.A kiivetkez6szednszon ajelens6gek megjelendsekcjmy6k6nHoudini benyrilt a ketrecbe.ezzel nggak^d1lyozya a megfigyeldsek tov6bbi folytatesdt.Margeryektor azzal yidolta Houdinit,hogy egy iisszehajthat6 collstokotrejtettel a l6bai alatr. amit val6banmegis talehak.Ekkora bizotts6gfelsz6litotta Houdinir, hogyjdruljonhozz6ketrec6nek megvizsgaliis6hoz. Houdinieztelurasitotta,ijsszecsomagolta ketrec6t6selutazottA bizottsegritkin vett r6szt a bemutat6konreljes l6rszdmban6s a megfigyeldseket, m€r6seketnem tervezr6kmeg eldre.A bizottsig tagjainak v6lemdnyeis elesenel6n egymdst6l-Carringtonszerint a jelensegekbizonyitottanval6diakvoltak, Houdini szerintaz eg6szcsal6s

199


TITO|iZ{IOSER6&

tartottaaz volt, s ezt 6 is bizonyitottnakv6lte.Comstock,,6rdekesnek" hince €s McDougall szerint eredm6nyeket, de m6gnemelegend6nek, is ,,m6gtovdbbi megfigyeldseklettek volna sziiks€gesek"A vizsgalat rchet pusztdnazt mutatta meg, hogy megtervezettkis6rletek n€lkiil megalapozottercdmdnysem varhat6.Es ha valaki fanatikuseliiit6lea teklel viseltetika t6mairdnt(mint peld6ulHoudini),akkornemcsak is. hanem a vizsg6l6 csaldssal, m€diumokvddolhat6k

ATr,Dord{,\y 6sAzAszrArT,{Nc0rTAT,(s 1870.jilius6ban Sir WiUiam Crookes(1832-1919)elhatirozta, kiderimegpr6bi4lja hogy a tudomdnyeszkdzeivel6s m6dszereivel nem akftki, k6 11. Ctookes hogy mi az igazsdg a spiritizmus teni, kis6rletifizihanema mflt szdzadegyik legjobb,legtehets€gesebb kusa volt. Mi4r 31 6ves kordbanakaddmikrssdvdlasztottak6s j6 n6h6nytudomdnyos6s egy6bkitiintet6stkapott,titbbek kiizdtt a a Kir6lyi Arany6rmetis. T6bb alkalommalvolt a becsijletrendet. TudomenyosAkaddmia,a Kdmiai Tdrsas6g6s a Villamosm6rniik 6s Egyesiiletelnijke.O fedeztefel a talliumot.egy sug6rzdsm6r6t M6rt6kad6tu' vizsgaltaa g6zok vezet6k6pessdg6t. ercdm6nyesen dominyoskdrbk v€lem6nyeszetintr,,SenkinemkdtelkedikCrookes 6spdrtatlansdqdban. Ha olyan ember,mint William kdpessigeiben Crookesfoglalkozika jelensdegel- aki semmitsen foead el, miebe -, akkor hamarcsanmegtudiuk,hogJmit l6tt nembizonyosodik kell ebbdlelhiryri." crookes igy gondolta.hogy kor6naktudomdnyoseszkdzeivel egyszers mindenkorralez6,rhatjaezt a vll6t. kideritheti az igazsegot, pedig^z eg6szk5rd6svizsgdlat6nak tdrt6nete csakektor kezd6ditttel igaz6n.6rdemesfelid6zniCrookesgondolatait[2), fielyeketa Quarterl! Joumal of Science-benteft kiizz6 kis6rleteinek megkezd€se el6tt ,,NAhdnyhittel ezel6ttbejelentetten,hogyvizsgdlntotinditok az igynevezettspiitizmus iigyiben. IJgy gondolon, hogy a ru&isokfeIadata meq izsgdlni ezt a jelcnsdqet.Ki kell kider lnie annak, hogy igaz-e, esetlegbecsiiletesemberekftyedAsArdlva -e sz6, ragJ ha csalnak,azt le kell leplezniink.Mig nem tudom, hogy ndhtinyjelensAg,mint pillliul a tdryyak tnozgatd.sa, vaSy a szikrakisiillshezhasont6 hangok keletkezAse,hogyan fordulhatnak el6 olyan kdriilmAnyekki;zdtt,mehek a jelenlegi i:mereteinkkelnemmagyaniThat6k. Szituirdmeggy6z6disem,hogy kdriilteki tden kell a vizsgrilatotfolttatni. Jele leg a leghalvdnyabbhipotizist sem tudom megengednia jebnsAggel kepcsolatosan,de eddig mAgsemmitneh ldttam, ami a 200


PSZICHOXINEZ' S

spiritizmus ehAledt ieazoha volne. Nem hiszem,hog, mdr mindent ishertink a fizilaiban. Eeykolligdm szawival AIve:nemebg az i8a' zsrighoz,ha valami cso&ilatos, a termAszettajnAnyeivelis konzisztensnekkell lennie,ds eztlegjobbana kisarletek&intik el. a dnyekrdl najd ismer" Az eIsSkijvetelmdny,hogymegqy6a6djiink jiik mega jelenslg keletkezisdnek fehiteleit, aautdntondnyeit.A pok' bssdSAs.t riszletek ismeretealap|etd kbvetelminy.Csaka megfelel' klsirleti kbriilm4nJ'ekkbzbtt ktn4ft megligyel4shasznosa k tat6 szdnuira. 'gy al6lon hogya spiritisztabizonyitikaktiibbsdgeix hibazil( IeEg olya tdrgban, ahol talin legtdbba triikk 6sa szemfenJvesztas - eddigi tapasztaLttaim szeri t elZghedsAge,a csahiseLlenilApAsek telennekbiaonyuhak,mert abbtil indultak ki, hogy ezeksArtendka szednszokresznev6it.KevdsoLyanirott megfigyel4stobastam eddig,ami ezt a jelensiget klsdrleti kiiriilmlnyek kbzajttvizsgdbavolna 6s kevAs tudotruinyosan kApzettszemily vet rAst a negfigyeltsekben,igy nen biztos,hoey a tapasztaltak'rtakeLse megbizhatrjis szak:zerli.Egyetlenj6 klsdrletsorozatotlittam, amit Counttu Gaspuin v4gzett,de 6 bdr elismertea jelens4geklAtezisAt- arra a kdvetkeakftsrejutott, hog kd)etkeun4nye|Az dltuezeknemtermAszetfdldtti linJ csekkedeteinek doruinyosspiritiszta igy gondolja, hog.t mindenttud, nemfoglalkoz' tatjdk neheze elvAgezhetd kis4rhrck hosszadalnasm4rAseknem tijA tudomdny rcktzik az dLtab hasztuihfogabak egy4nehiistuAsAre. jdv6be n4pszeriisit6ikevesettehernekaz istneretlen rohan6kbefolydsolisdra; a tudomdnyigazi munkisainakezirt nagyonvigylkniuk kell, hogyne engedjeirckhoui nemArdket a tudoruin! kdzebbe. A spiriiszta azt dllitja, hogy50 vagy100fontos testekemelkednek a lereg6beanAknL hogy bdrnvly dLtalunkismert erd tegitette volna. A tu&is k4mikusazonbanhoudszokott olyan pontos A eg hasanalanihoz,ami a bizaszemezredrdszAt is kipes pontosanlem4rni.Ezirt joqa yan azt kAmi, hogy az az er6. amn dLlihllag egy inteIigens liny vezlrel, 6s dhala nehdztestekehelkednekfel a mennyezetig,a frnoman kiegyenslyozott mlrleSet is pr6bdlja heBmozgatnikislrleti kijriilhAnfek kdzajtt.A spinisztdk azt dllitjdk, hogy kopogi hangokkeIetkezneka szobakiildnbtizd r4szeiben,amikor lait yagy tatbbszemdlJ csdndesenaz osztalkiiri.il l. A kutarj azonbanszeretuAeztldtni a fono-autognlf membrdnjdnis.A spiritiszta azt mondja,ho6!^ez az embefi)Idtti er6 szobdkatls hdzakatrdzk6dtatmeq AssAfilAseketokoz. A kutanj csak azt kari. hogy egy ingit hozzonmolgdsba,amikor ax egy ivegdoboTban,sTildrd talajon nyugszilaA spiitiszta azt dllitja, hogy nehlz bitorok noaoghatnak- mindenehberi segitslg nllkiil az egyik szobdb6la ru1sikba.A tudds embereiazonbanolyan eslkd20t


TITOI{ZATOS ENdX?

zbketkAs.itettek,ami a kis ttirolsdgokatis milliti riszre os:.tja,6s n4ri, igy joguk van kitelkedni az ilyen megfrBJel4seki9az!tuan, ha uqyanazaa e/6 kAplelenezenaz esakdzdnegyetlenfokot is eLmoaditaviniqok, Slimdlcsdk, ni. A spiritis.ta aat dllitja, hoSJharmatcseppes kisebbAl'linyek ,,bejdnnek"a szobdbaaz ablakiitegen,s6t a szildrd Eglofalon kereszt l is. A kutatujtermiszetesener kAri, hogy egf picinJ tdmegjelenjen heg a kiegyensilyozoxmirleg egik serpeny4jlben, amikor a. leatirt dobozbanvan. A spiritiszta azt dllitja. hogy ez m6don. az er6 ttibbe.erfont (Nm)nu kdtfejt ki tejesenismeretlen nem kaelkedve azt A tudomdnyembereiaz enerqiameemaruAisban kdrik, hogy ez az er6, ez a hatds a laborat6riumbnnis jelenjen meg, aholmeglelel6 kd lnenyekkdzottmirh?16. Az, hogya t4na furcsafrziol6siai kiiriihAarekkel jdr, bizonyos,6s az is, hogy bizoqtos Zrtetembenspiritudlknak nevezhet6,mert a|yunkkal, i/ziks.enei kkel felfoShat'. Jelenlegazok a jelenslgek, amiket hittam, rendkiviil meglepdek,de a gondolkodtlsjelensdgeis az, ami szintin lelki jelensi*, AstuAis .nkmAgnemirtette me8,m4gsemcdfoja senkia gondolkoddsl&it." Ezekkela gondolatokkalkezdetthozzdCrookesa m&szercsvizsgdlatokioz. Korunkbanmegmosolyogtat6 az a tudom6nybavete$ hatdrtalan 6s fenitaitis n6lktili bizalom,amivel feladat6naknekil6tott.Mindmesere Crookeskori{nakkivil6 Ksdrletez6jevolt 6s a feladatota kor j6l oldottameg. 6sdsszess6g6ben lehetds6geihez k6pestlelkiismeretesen A UmORIANUS XoRESASPIRITIZMUS Nemv6letleniilke ilt sor arra,hogya kor egyiklegkivdl6bbkutatEa vizsg6ljameg ezeketa jelens6gekâ&#x201A;Źt. Abban az id6benegyre-mesra fittyet hiiny6spiritisztat6$as6gok, alaloltaknemcsaka tudom6nyra hanema jelensdgvizsgilat6raspecializdl6dott tdrsasdgok is. Az egyik ilyenti4rsaseg volt, melyc6lultiizteki a londoniDialektikusTdrsas6g a mciondlisvit6tmindenolyank6rd6sben, melyetm6sholmegtiltanak, valliisi,tiirsadalmi kiil6nijsenmetafizikai, 6spolitikait6m6kban. 1869ben,teh6tCrookesvizsgdlata el6ttegy6wel, ez a tSrsas6g egy 31 f6s jelens6gek (f6rfiakb616s n6kb6ldll6)csoponotbizottmega spiritiszta vizsg6latival. A csoporta kor ismeft kutat6ib6l 6s nevesembereib6l dllt, meghivtdkAlfied RusselWallace-t, aki Darwi tal egyitt vett rdsztaz evofici6 elmelet6nekkidolgoz6sdban, fromas Hen4, Hu.xleyt, a biol6gust6s mdsokat.KdziiliikcsakWallacefogadtael a felkA6st. Huxley ^zt velaszolta, hogy nem 6rdeklijobbana jelens6g,mint .,a legkcizelebbiviiroskaiiregasszonyainak fecseg6se". 202


PSZICTIOKNiZIS

A bizottsegsok olyan sz6beli€s ir6sbelimegfigyel6stgyiijtdtt 6ssze,melyeka spi tizmuskiil6nb6z6jelensegeitirtdk le. Hat cso port vizsgdltaajelens6geket, M egyikezekk6ziil a D. D. Homekij il sorenmdgb6kialakulteffektusokat dndkelte,melyekdl a k6s6bbiek ven leszsz6.Az els6csoportiit fdb6l 6llt. Kdziiliik n6gyvdlteigy a vizsg6latel6tt, hogy a jelens€gcsal6s,vagy 6nk6ntelenk6zmozgas Ez6rtelhatdrozt6k, hogy nem hivnak m6diumokat6s a eredm6nye. elengedheietlen szednszokat, azazKs6rletekelnem a szei{nszokhoz A szobdt val6banj6l hanemviligosbantartj6kmeg. m6don,sdtdtben, kitdn6enldthat6volt. 18?0.decemkivildgitottdk,^z asztalmozgdsa h6ttal ber 28-dnp6ld6ulLigyv6geztdka Ks€rletet,hogyaz asztalnak mindv€gig mintegy r6guggoltak, az asztalt6l forditottdka szdkiiket, Keziikettark6jukavagyh6tuk20-25centim6ter tavolsdgamaradva. ra tett6k, hogy m6g v6letleniil se 6rinthessdkaz as^alt. Az asztal mozdultmeg.Volt olyanpillailyen kdriilm6nyekkijz(jttis n6gyszer Ezutanm6gt6volabbnhiztSk nat,hogyegym6terreis felemelkedett! a sz6keket, tiibb 6s er6sebbizz6katgyjjtottakmeg,hogyjobbanl5sMindannyianmegvizssanak.Az asztalszint6nmeg-megmozdult. giltdk az asztalt,hogy nincs-ebennevalamilyeng6pezet,de mivel je1871-ben semmitnemtaliltak,l6tez6nekisme €kel a jelenseget. v6gs6jelent€se, melybenb6r nagyon lentmega DialektikusTarsaseg elismert6k ajelens6g l6t6t. 6vatosan fogalmaztak, de D,{,v[LDUNcL{s HoM[ 6t ETE A kor nagyonsok mddiDmot,,termeltki". Legtdbbjiikfinomabb vagy durv6bb rriikkdker hasznilt, de mindenk6ppencsal6 volt. Akadtak azonbanolyanokis, akik val6banrendelkeztekbizonyos - szem6lyiikkiiriil a mai napigis tan a vita. A ,.m6kdpessdgekkel diumokat"k€t csoportraszoktdkosztani:egyikr6sziikcsakiizeneteket, informeci6katkap a ,,tilvilrg16l" 6s azokattovdbbitja,m6sokat igynevezettfizikai m6diumnaktekintett€k.Mig az el6bbi csoport-, a m6n5l nincsmit m6rni igy a tudomenynak sincssok szerepe sodikesetbenanndltiibb. A kor. s talenmindenid6k leghiresebb fizikai ..m6diumt'D. D. Home volt. 1833-bansziiletett,Sk6ciiiban. Nyolc testvdrevolt. Hamarelvesztette sziileit,6segyrokonaneveltefel, Mrs. Mc'Neil Cook az EgyesiiltAllamokban,New York 6llamban.Mdr gyermekkordban kitiintj6 mem6ri6jdval, dej6valgyeng6bb fizikumi volt a titbbiekndl, sokatbetegeskedett. Tizendveskor6bankezd6dteka .,bajok":mindenf€lekoppanr4sok, reccsen6sek, hal,atszottak kdriildtte. durrandsok 203


TITOI(TTOSEN6{?

Nevel6sziilei kiil6nbiiz6 felekezetii papokat k6rtek fel 6rdtigiiz6sre, mert szdmuka k6lsdglelenvolt, hogy ezekâ&#x201A;Źta jelens6geketcsakis az cirdcjgmiivelheti. Az drddgiiz6sazonbannem jdrt sikenel, a jelens6g folytat6dott, ezâ&#x201A;Źrt !{ome-ot nevel6sziilei egyszeriien az utc6ra.tettâ&#x201A;Źk. Ezut6n a fiatalemberabb6l 6lt, hogy szeenszokonvett r6szt m6diumk6nt 6s meghiv6i tdmogattrkanyagilag.Az USA-ban tdbb ismert ember is r6szt vetl bemutat6in,kdlt6k, egyetemitan6rok, a Legfels6bb Bir6s6g tagiai. akik Home k6pess6geitliitven, s dzr is, hogy a tudomiiny nem tudja ezeket a jelens6geketmegmagyar6zni,spiritisztiik lettek.Titbb egymdst6lfiiggetleDleir6sszerintHome tdbbszdris a levegdbeemelkedett6s lebegett,bdr err6l f6nyk6pfelv6telnem k6sziilt. Amjkor Home hangszerekkdzel6benvolt, azok magukt6l megsz6laltak, id6nkdnt kiil6nbiiz6 dallamokat,jiitszoual<". Home szeretettvolna orvosi tanulmrnyokat folytatni, de tijd6baja meggiitoltaebben. Azl taniicsohiikneki, hogy utazzon a kedvez6bb klimaji Europaba. rgy drkezettAnglraha1855-ben. Erdemesegy Ucsit elid6zni az egyik angol lord visszaen 6kezdsein6l.aki tiibb sz6z oldatasnapl6jdbanjegyeztele tapasztalatait. Brr ezek puszt6nmegfigyeldsekds nem mdrdsekvoltak, m6gis egy 6tlagos .,szednsz"lefoly6srt megismerhetjiikbel6lijk. DunravenIord fi6nak. Iord Adare-rck eml6kez6seib6l:,,Egt-e* szed.nsz alkalmd,,sl Home 6s a r'sztrev6k egt asztal kairl tilnek ertis finyben, j6 megviLigitdsndl. (Home, kortdrsaiyal ellen6tben, csak ebdNe mutatta be sbtltbetl kApessigei.) A: 1869.ndrtius 4-i s:.ednsz k;nl Dunravenhdrdbanzailott le. A yendigek eg'olyan asztal mellett iiltek, anit teritii borltott ls bizon'ps eszkdzijket - plUA tung6hannonikAt tartottek a kd.elben, hogJha a >sxellenek< megjelennek, legjen min jLitszani. Mdr legaldbb egy ls negfed 6rdja iltink csendben, de nlg semmi sen tor6nt. Home ir tbbbszdris mondta, hogy'nag.nn er6s hatdst iraek magan kdrtil, .furcsa,hogy semtni nem tijfllnik'. Ekkor a,r javasoban, hog'wlanebikiink hag'ja et a szobdt, hAtua kdziiliink valakivel baj van. Blackhurn ls in kirnent nk. Home b megjegJezte: 'nlhdny nrisodperc nniva kide l, hogJ az i;ndkjelenl4teyolt-e azakaddb,',De sem,ni nen tdrtint. Aatdn azt mondta: Charliet ds Lawlesst arra kirem. hoqt nost 6k menjenekki As kiildjik lissur a tiibbieket'.lawless sa|aD arcml tdw.ot, de a7 Qai alig csukidoff be utdna, anikor hideBsaeletlehetettlreani. Az asztal remegnikeadeftAsbhb csatantjs, dunands hallatszott. Blackbum ir .felesige nemsokAra ri?j irezJe, log valaki meeArintette a ruhdj!tu As yalami yili7osan ldthat'an rd gi&ftttott a. asztaLeritd dlan az asztal szlle menftn ngy, hogJ tdbb inch agassdgra emebe a teit6t, mintha csak egy kla haladt volna 204


PSZICHOI{IN'ZIS

vlgig alatta. Home ir is iszrevette ezt a mozgdst.EuMn a.zasztal luiromszoregynuisuttih felernelkedetta leveg'be, kaiiilbel l 18 inch vagt Mt hib h&gassdgba(minegy 60 centimater). AzutdnHome ir egyik kez'vel az asztal al6 tette a tang6harmonikdt, mdsikkezeaz asztaloh4)ugodott. Nensokiro elASen5sen6s kiiliinbsen megsz6laha harmonika.Ezutdn aliS hallhat6an isszhangsryri hangokhallatszottak.Ekkor a tang6harmonildtBlackhumfelesige fel6 nynjtottdlgde nemadtdka kezdbe.kt kdfteh, hogysztilaljon mega harmonikaanllkiil, hogy Home ir hozzddme.Erre az asztalra tettea hamonikdt i$r, hoq! yizszintesen fekiidt mjta, kissA hyiba annakszdlln, de nemhajbtt le, hanemminthalebegenvolm. A csbrulbe j6l hallhatdan, de ieen halkan ha Bokot adott ki. Eome kizben tiibbsziirit tapsob,hogymutasa, nzmir hozzi a harmoniMhoz.A hanBok elhabalgnmjd ismit megsz6labak.Nihdryt hang nagyontorznak tfrnt. Erre azt mondta: 'yagJ a jdtik hamis. vagy a hamonika nincs rendesenfc;lhangolva'. Ezutdn nemsolLiraer6s hangokat hallottunk egy hosszi ir6asztalfel6l, ami tdbb libra wlt tSlii k. Littuk, hogy mozogAselindul aa asztalunkfe6 De nemsokdramegdlb,najd a mi asztalunkkezdetta hdsik irdnyba mozogni.Hallotuk, hogy az egyik, majd a ndsik li6k is kinyilik a t6l nk tdvolabb lev6 oldalon. is hallottuk, hog, a be he lev6 papirok .iirijgnek. Ezuninnemsoura abba" haeytuka szednszot. HomeAngliiiba6rkezese utdnhevessajt6vitabontakozott ki. Kdt ismertnemesember ugyanis,akik r6sztverteka szernszain. igenelismerdennyilatkozottl6la. Ez m6gnem lett volna baj, de Home ezt megirtaegy amerikaibardtjdnak, aki a leveletpublikdltaegy ottani rijs6gban. Ennekhirdreaz egyikrdsztvev6,Sir DavidBrewster,nyil, v6nosankijelentette,hogy 6 bizony egyiltaldnnem hisz a spiritizmusban6s szerintetriikk ^z eg6sz-Igen6m,csakiogyel6te tdbbember halloftamag6nbeszdlget6sek soriinSir Davidotelismer6en nyilatkoznia l6tottalo6l.Nos,ezeka v6leked6sek is eljuto$aka sajt6hoz, s ez lett a botdny igazi magja,hiszenigy Brewsrerr€ljesendiszkrediteltamag6t.Ez ^z esetcsakaz6rt6rdemelfigyelmet.mefttiinet€ndkri. Home-mal€s mdsoklalis tiibbsztirel6fordult,hogyegyesr6sztvev6k mag6nemberk6nt elismert€kazt. amit ldttal, de na$, nlily.jnosstig el6tt mdr nemmeftAkwillalri. Hasonl6helyzetben lehetetta kor is(nelt ft6ja, Williah Thackra) is, aki l6tta Home szeiinszait,de sohasembesz6ltr6luk a nyilvinossage16ft.Helyetadortviszonregy cikknek az dltala szerkesztettlapban,mely a kitvetkez6szavak]<al kezd6, d6tt: ,,Iaittam, amit 6n nem hinnlk el Ondkneh ha ilyet dllitaninak, ezdrtnemhiszem,hogy Ondkhinnifognak neketn." 205


MOKL{TOSERO(?

utazott,az angolTrolloppe-hiizaspiir Home 18556sz6nFirenzdbe helyb€liismetttdvdlt.A babonds Neveott is hamarosan meghivdsira. kiszents6geh aki az eg)h6z ek azonbanszellemid€z6nektartottdk, €s a halottakat fdld alattierdknekazdfi.hogykiszabaditsa szolgeltatja f6lelemmelmaezzela babonas Val6szinuleg a gonoszsz€llemeket. meg6lni. gyar6zhat6, hogy 1855.december5-6n estemegpr6bdltdk valakr haromszor feldje t6rrel Hazafel6tartott, amikor egy sdt6tutc6n milt. Nem sokkalk6s6bbLanducci,a szirt. l:lete csaka vdletlenen hogyaz emfi gyelmeztette. beliigyminisztere toscanainagyhercegsdg gyilkoss6gi kivannak r6la. Tal6n a bereknagyonrosszv6lem6nnyel furcsak6pess6_ miatt,Homeegy€we elvesztette s6rletsokkol6hat6sa hogy szerzetes geit.Ekkor felvettea katolikusvalldst6s elhatdrozla, x. Piuspdpanagy6rdmmelfogadta,Homeazontesz.Elhatiirozesit utazott,aholponsz6nd6kal 6sPdrizsba megviltoztatta banhamarcsan A hir eljutott a fiancia tosanegy 6v mrilva fjra visszatdrtekk6pess€gei. Homeelet6slll. Nap6leonmeghivtaa Tuileri6kba. cs6sz6ri udvarhoz szkeptilll. Napdleon meglehet6sen szerint rajza,visszaeml6kez6sei megvizsg6lt mindent,6s nagyon €szletesseggel kus volt. A legapr6bb a jelensdgek gondosan ijgyeltarra,hogysemmifdletrtikk ne lehessen mitgdtt. Am a sze6nszoksordnszinte az e5eszszobarezgett,neh€z A harmafel vagyteljesena padl6hoztapadtak. asztalokemelkedtek jelensdgek, szerint s6i a feljegyz6sek is folytat6dtaka dik szednszon m€g6s leirtaazt a sz6t,hogy,,Nap6leon", egy ceruzafelemelkedett (Ez fenn, ij6s azonban nem maradt k6zir6sdv^1. az hozz6L Nap6leon Terigyhogy a tijrtenetnem tekinthet6m6snak,mint pletykSnak.) m6szetesen voltak,akik nemn6zt6kj6szemmelezeketa szeiinszokat, hogya sajt6ban p6ldeulazttandcsolta az uralkod6nak, Momy hercege a7t vdlaszollat .Onnel A csdsTdr hardroljael migat a spiritizmustdl. igaza van. de tegyiik hozzri,hog, nagy kiilbnbsig valamiben hinni vagJbizonl{tani azt. En biztosragyokabban.amit littam." Home-otFontainebleau-ha hivattek,aiol a bajorkir6ly is szeretett Home-nak ebbenaz id6benrendki volnameggy6z6dni k6pessdgeirdl. jelens€geivoltal, olyannyira.hogy az Unio Klub, ^z vul ldtvdnyos helyedtvenezer ftankotajanlottegyetarisztokdciakedvelttal6lkozesi (Home Olaszonz6gban Home-ot len bemutat66rt. ezt visszautasitotta.) 6s a hollandkibemutattek a nepolyikir6lynak,majda n6metcs6szdr meglapasztalni a MeslerKildnleges k6pess6g6t. relyn66hajtotta rokondtvettefeHome 1858-ban megn6siilt, egyorosznagyherceg Ies6giil.A P6tervrrotttartotteskiiv6a kor nagyt6nadalmiesem6nye volt. Homeegyikesktiv6it^nija, AlcxanderDur?arval6sziniileg tdbb fantasztikus tdrt6net6t melybenszellemek kdltdznekbe tdrgyakba 206


PSACHOIIJNXZIS

nyom6nii1a.A vilitgbanmindeniitt. tapasztaltak a Home szednszain keringtekHomefurcsak6peshajmereszt6 tdrt€netek aholmegfordult, macska eredet6r6l. Az egyikvdltozatszerintmindigrengeteg s€geinek hogy bdrmikor igy felt6lt6daitt, vettekcjriil.igy testeelektromosan egy szik6kattudottel66llitani.P6rizsban reccsen€seket, roppandsokat, titokban kialatt idomitottmajonu6lv6ltektudni,,,akit"a szeenszok ereszt,s a majomemeiia bitorokat,s fogja megaz ember€kruheit. is, hogykloroformmal elkiibitja,vagy De l6brakaptakolyantiirt6netek is besz6lve. hogy r6sztv€v6ket, ar6l m5r nem a ,,megmagnetiz6lja" r6szlvev6irdl. titkos iigyniikeivelgyiljt inform6ci6kata szeAnszok val6disagir6l, tiibEgyret6bbengy6z6dtek megHomek6pess6geinek bekkdziittdr. Asbumer,az umlkod6egyikorvosais. Ez6rtAsburnert nyilvdnosan megtdmadta. N6hiny 6wel dr. JohnEliotsonakad6mikus Home6sdr. JohnEliotson k6s6bbazonban, amikorDieppevdros6ban taldlkozottegy bemutat6n, Eliolsona legszigoribbkiiriilm€nyekkdgyijz6dhetett arr6l, hogy nincscsaldsa dologban.Miutdn ztitt meg k6rt Asbumertdl6s kijevisszat6n Londonba, nyilv6nosan bocsdnatot 6 semk€telkedik ldbb6. lentette, hogyajelens6gl6tez6s6ben h6zass6g utrin 1862-ben meghalt.Nem Home felesdgen6gy 6vi sokkalk6s6bbmegielentHomeels66letrajzikdnyve.Ujra a figyelem kdz6ppontjdba keriilt, s ijra fellSngoltaka vi6k is. Az egyik rijs6g mindenesetremegjegyezre:,,Figyele be kell venniinkazr afurcsasdgot, hogyHone urat eddigma| sosemkaptdknjta csallison.'Felolvas6korutattartotraz Ame kai EgyesiiltAllamokban,majd visszamiattegy gazdag t6n Londonba.Id6kdzbentov6bbmml6 eg€szs6ge felajiinlotta, hogy fiakdnt adopt6lja. 6zvegy.bizonyosLyon asszony h.Lnevdhezhozztadjaaz dv6tis. Homebeieegyezett, 6s nevdtHome Lyonra vdltoztatta.Az 6z\egy ezert hatvanezer fontot utalt Home nagyobb6sszeget hagyott16.(K6s6bb sz6ml6j&a, €s v6grendelet€ben azonbanv6grendelet6t visszavonta, 6s peresdton visszakdvetelte a p6nztis, azt 6llitva,hogy az6rtcselekedett igy, mertezt az iizenetet kaptaelhunytf6rj6t6l.) 18676s 1869-igvolt lord Dunraven6s fia, lord Adarevend€ge. En6l a k€tdvesperi6dusr6lkeletkezettnapl6szerUen megirt megfigyelds-gyrijtem6nye. 1869-ben kezd6ddua DialektikusT6rsas6g mdr emlitettvizsgrilatsorozata. A legk6tked6bb tagokb6legy kul6nbizottsegalakult,hogymegvizsgdlja Homek6pess6geit. N6gyalkalommal hlelkoztak,de Homeegyresrjlyosbod6 betegs6ge miatt a jelens6gek mindcjssze ndhdnyreccsen6$e, csattani4$a 6sasztalmozgisra korletoz6dtak.l87l mejus6bankezd6d6ttmeg Sir William Cmokes-szal val6 egyi.ittmrikiid6se. 1873-banegy Lij kdnyvet adottki A spilitizmus 207


TITOIZATOS EROK?

fdnyei ds dmtai cimmel. RendKviil elmarasztal6anitt a csal6 m6diumok6l 6s biralta a sotdtbentartott sze6nszokgyakorlat6t.Ez azonnal kivdltotta mds,,m6diumok" tiltaloz6s6t,kordnak minddssze egyetlenm6diumdval,Kate Fox-szalvolt j6 viszonyban.Reszben roml6 egeszs6giiillapota,r€szbenm6sodikfeles6g6nekhat6sfta, Homelassank6nt dsszesbardtj6t6leltdvolodott, 6s idej6neknagy16sz€taz eur6paikontinensen rdltdtte.A fianciasajt6ban1876-ban elgyengiilti terjedthaldldnak hire.Egyre eg6szs6gi 6llapotban ugyan,de m6gtiz 6vig6lt. 1886.jdnius21-€nhalt meg,a pririzsiSaintGermain temet6ben nyugszik.Lord Adare,akiheztiibb6vesismerets6g fiizte(s aki napl6jdban Homebemutat6ir6l r6szletesen irt) a kdvetkezijk6ppen jellemeilet ,,Erdsen Arzelmi bedllitottsden, s rendkivi hin enber wk. De taLin erre a tiwtdtts4gre lolt sz[ikAge ahhoz,hog) az dllandtjan megijul' kritil<dnak6s giryol6ddsnak elletuilljoh. Glaktun wbak depresszitjslohamaL Uelanakkor egrszerfr.kedves,humoros, szeretetremlh6 ember voh. Bemutatdiirt nem fogadott el plnzt, de nembriit neki. Nem mindig tudta biszke rolt furcsa kdpessAgAre, szabdlJoznia hatdsL ds ez gtakran kd yelfietle iil 6rintette." Lord Adarc szednt: ,,Ezek a jelensAgekbdrmikol el6fordulhattak ndla, blirmeu 6ys.akban,mindenfdlekiiriilr Antek kitziin, er6s apfArynil mestersAges vi69{tdsndl wgf fAlim)tdkban.A szousos bemutattikon, de mindenflleszednsznllk l is, szokikban,a wbadban, magdnhdzakban. hotelekben,otthon Askiiriilddn, t szinte mindi? uglanaa. A jeIenslg l6te szdmomrateuesenbizonyitott. Ugyanazoka fizikai jelensAgekismdtl6dnekmeg,melyekmintha a.t akarruik bizonyitanLhogy mds erdk is Mteznek,mint amit mi ismeriink,s ezekaz eleuelentdrg)akn is tudnakhatnL ' CROOKIS KSERTITEI D, D, HOME-MAr CrookesKs6rleteitig6ret6nek megfeleloen elv6gezte 6s nyilvenoss6gra is hozta[3]. Az els6 megfigyel6s-sorozatban alapvet6en k6t kis6rletetv6gzettAz els6ben,ami inkdbbcsakbemutat6volt, aztp.6belta ki, hogyval6bank6pes-e Homea tang6harmonikrib6l hangokatkipr6selni andlkiil,hogy hozzii6mea billentyrikhiiz.Crookesel<izetesen legalebbf6l tucatalkalommalkiilonbiiziibemutat6kon megn6zte, hogy hogyanid€ziel6 Homeezt ajelens6get. EzekutiinmeBhivra sajethiizdba.aholellendrzbttkdriilminyekkcjzaifl i5mdlellikmega bemuldt6t. Crookesolyanv€d6hdl6r k6szitett,amelylehetedenn6 tette,hogy Home hozzS6rjen a tang6harmonika billentyriihez(1. dbra).Ez egy kosiirhozhasonl6szerkezet volt, ami k6t fakarikdb6l6llt. Ezekkiiziil 208


PSZICHOKNEAS

a fels6I l5b l0 inch 6tm6r6jrivolt, az als62l6b 6tm6rdjii.l2 keskeny ldc ldrcttre 6ketds.ze.mrndegyrlI lxb l0 rnchho\szdigy egy dob alakrivdzatalkottak,amelyalul 6s feltil nyitott voh. A vdz kitr6 kb. 50 m6terhosszriszigeteltrdzdr6tottekertek24 menetben. mindegyik vezet6kt61. kb. 2,5 centimâ&#x201A;Źterdvolsegravolt a szomszedos Ezeketa ,lezhoz, j6 vizszintestekercseket ezu6n er6senhozzekiitiiztEk a igy hel6keletkezett, amelymintegy5 centim6ter sz6les6s 2,5 centimeter magaslyukakb6l6llt. Az igy elk6szitettszerkezetet 6ppenaz eb6dl6 asztalald lehetetttolni, de olyankdzel volt az asztallapjrihoz,hogy egy kezet6ppencsakbe lehetettnyijtani,6s l6bbalsemmikdpp sem lehetetta ..ketrecbe" behatolni.A miisik szobiibankdt akkumuldtor volt, a dr6tokatezeioekcitbzt6k-A kis6rlethezCrookesegy rij harmoniket vilsdrolt,melyetHome m6g sosemldtott.(Meg kell jegyezni, hogy a kor tang6harmonik6in csakegyik oldalonvoltak billentyrik, idtszanicsakazonaz oldalonlehetett.)

l.6ht^. D. D. Hone e|'"ik kt.e eW hos\.be.t'efia kostir ahkn fticsha, de a hamnnika iB\ is megsatill t.

A kjsâ&#x201A;Źrteteket Crookes-on kiviil m6gn6gy emberldtta tanlik6nt: Cox, ismertlondoniiigyv6d.dr. Huggjnsakad6mikus, Crookeslabo*nsa. valamintCrookesfivdre.A megfigyel6s sorenHomeaz asztal 209


[R6I(? T|TOIII|{TOS

iilt. Az asztalalatt volt a m6r emlimellett egy alacsonykarossz6kben tett ketrec.Home l6bai a ketrecmellett voltak. CrookesHome bll ol_ daldntilI. egy miisik megfigyel6a jobb oldal6n,a tijbbiek pedig h6lul' 1616s eltilrol figyelt6k. Home a harmoniketa 2- 5brin ldthat6 m6don hiivelyk- 6s k6zeps6ujja kdz6 vette. Hamarosanczt lehetett megfigyelni, hogy a harmonika iurcsdn mozogni kezd. Kisvirtatva hangokat adott ki. majd ezutdn kiildnbdzci dallamokat,iatszott. Ezalatt benezetraz aszt^l al4 ds jelentette.hogy a harCrookes asszisztense monika kinyrjlik 6s ijsszehriz6dik,valaminl azt is. hogy Home keze telj€senmerev.A megfigyel6kfgy 6rt6keh6k,hogy a kjs6rlet sikeres. mefi semmi m6don nem lehel a hangszerenhangokatel6id€zni an6lkiil. hogy billentyiiit ne nyornndkle. A kisdrlet m6g furcsdbbrasikeredett.mint az ..egyszerri"szednszokeseteben,mert Home nemsokdra elve(e a harmonikdnnyugv5 kez6t is. teljesenkivette a kerecbdl 6s megfograa mellette ijl6 szem6lykez€t. A harmonikaennek ellen6re toviibbjdlszott an€lkijl, hogy valaki is meS6rintettevolna.

vannak. 2.6bra. A hanno ika6sa rdcs.A bilkn^nka hanlotikh aLnL

Crookesezutiinbekapcsolta az lt2.mor^ harmonikit koriilvevo azonaz oldal6n,ahol nem ..hdl6n".6sHome megfogtaa hangszert voltak billentyiik.A harmonikaazonnalhangokatadou ki 6s megmozdult.Azt azonbannemtudt6kelddnteni,hogyez az elektromos 210


PSACHOI{INIZIS

vagy valamimes6.EzutenHomeelengedte a harmo6ramhat6sa-e. 6s kollEgdi ekkor nikdt,s kez6ta mellettei1l6kez6retette.Crookes mindannyianliift6k, hogy a harmonikalebega ketrecben.Ezrt6'n Homevisszatette kez6ta ketrccbe€s ijra megfogtaa harmonikafels6,billentyiin6lkiilir6sz6t.Ekkoregynagyonsz6pdallamhallatszott a harmonikiib6l. Crookesv6gigtapogatta Homekarj6t,a kiinydk€t.a izma sem mozkezefej6t, s6r a harmonikitis. Home egyetlen€gy gott. Ldbaitis dlland6anfigyelt€kCrookeskollegeirazoksem mozogtak.Ez a Ksdrlet a fizlka sz5fi6ra netx,tilzottan hasznos.de 6rde targy,igy neh€zmegmonkes.A harmonikameglehet6sen dsszetett dani, hogy milyen hat6sokokozhattSka lebeg6set, milyen hatisok nyitottrk €s zdrtdka billentyriket.Crookesfigyelm6tk6s6bba t6rgyak,,sflyAnak"megvrltozris6t el6id€26kis6rletekeforditotta. Crookesijabb kis6rleie6ppenegyszeis6gemiatt volt l6nyeges. vastag Egy 90 centim6ter hossaj,24 centimdter sz6les,3,5centim6ter mahag6ni deszk6ttett egy asztalszdl€reLigy,hogya mesikv6g6tegy dllvdnyonnyugv6rug6ser6m6r6re ftiggesztett€ fel. Az erdm6r6minden lefel6ir6nyul66r6t m6rnitudott,is mutattaa maximdliskimozduldsdrtdket.A deszkamindk6tv6g6reegy-egy2,5 cendmdtervastag, 4 centim6terhosszi deszketer6sitettek.(Ezt a deszkadarabot Crookesmdrtbbb mint tiz 6ve hasznAlta 6uv6nyk6nr kiilijnbctz6eszvolt kdzdkhdz,s nem dtfrfuvasehol.)Homefeladataazt voh, hogyaz asztalmeflettiilve viiltoztassa meg a deszkadarab ,.s][ly6t",azazM erdm6iiinhozzonl6trevalamilyenlathat6elmozdulest. Homeaz aszlal mell€iilt 6sujjai v6gdtkdnnyed€n a deszkaszdl6rehelyezte(3. 6bra). Ujj6nakt5vols6gdt a deszkav6g6t6lCrookesceruzivalbejeldlte. Ez az elrendez6s voltak€ppen egy36 inch hossajk6tkanjemel6volt, a veg€t6l1,5inchre(kb.4 centim6ter) volt a forgdspontja. Home ujjainak hegyet a tart6liib fijlijtt puhdna mahag6nideszka v6gdrehelyezte(3. ebra),mig Crookes6s Hugginsaz er6m€r6tn€zte, a tiibbi tani pedigHome-otfigyelte.A Ks6rletmegkezd6se ut6nnem sokkal6szrevett6k, hogya deszkalefel6elmozdult,majdn6h5nymrisodpercmrilvaijra felemelkedett. Ez a hatistdbbalkalommalmegism6tl6dijtt:a deszkavegelassanfel 6s le mozgott.Ezut6nHomeegy kis csengeftyrit 6s egy papirgyuf6sdobozt helyezetta deszkav6gdre, majd kez6tk6nnyed6nezeke tette.Tovdbbrais iil6 helyzetben maradt.Az el6zetesen megfigyeltlassi oszcilleci6sokkaler6sebblett. Hugginsaztolvastale, hogyaz er6m6r6mintegy6,5 fontotmutatott, ^zazk6riilbelijl3,5fonlnyi (15 N) er6tdbbleret. Crookesszimdraez a kis6rletsokkalmegdcjbbent6bb volt, mint az e1626a harmonik6val, mert v6lem6nye szerintsemmik6ppen nemie2ll


EN6K? TITOISATOS

hetettezt a viszonylagnagy er6tdbbletetismert m6don el6id6zni.Ezt a kis6rletettdbb alkalommalmegism6telte.S6t, egy alkalornmala ki' s6rletekel6t! elmentHome lakiisdra,hogy Home az 6jelenlâ&#x201A;Źt6beniilt6zziin fel. igy gy6z6dijtt meg alr6l, hogy semmifalemechanikuseszkiizt, dr6toa,madzagotnem rejtett dltdz6ke al6. Crookesa tdbb tucat sikeresenelv6gzettkis6rlet ut6n mene csak kijelenteni.hogy l6tezik egy ..pszichikuser6". de hangsdlyozta,hogy korai lenne blirmifdle hik6t pot6zistmegfogalmaznia jelensdgtermdszet6tillet6en. Szi4m?ira s6gtelenvolt, hogy valamilyenpszicholdgiai6s fiziol6giai dllapothoz kapcsol6dikez a jelens6g. De a Ks6rletezodolga mindosszeannyi, hogy megfelel6enmegbizhat6kdriilm6nyek kcjziitt ellen6rizzea jelens6gl6t6t 6s an6l besz6moljon.Cikke v68dn (gy ir L2l: ,,|L,-enfur' csa is ismeretlenjelensAgekkbzeLlbe elisneren, hogy nehi. a ld' tottakat gJ leimi, hog! azne tinjiin s.en dci6snak.A ri.sqAhbkat a kutat' ak el'it'kt As lrzelmek ndlktil kelL vtgeTie. A rcnantikus As babofi.iselklpzebseketet kell wtni, csak i raelemnentesenfoghatunk nunkdho:. Ohannd kell vdl unk. nit eg! na6es.kii.. Ha eg\'s.era kutat6 neg*-6z.it16tt arftjL, hoEJ est ij iga?.sdgfev w:etd riton jdr, akkor vlgig kelt mennie e.en uz iton, fiiggetleniil dtt6l, ho$ a feltd " ru16tiDek lehe*Agesnek,vagy lehetetlennektiinnek-e.

t

t"

r L

3.6hr^. D. D. Home eg)'ik ke.e eg\ kis cseng6n,mdsik ke.e la.dn .$ Jdsdobo.on wlt, anrikor a k4tkat eneLt lefel4 mo.dult el.

2t2

Byu


PSZICHOI{INXZIS

ILLENERVEK Mint vdrhat6volt, az Akadâ&#x201A;Źmiatagiai nemn6zt6kjd szemmelCrookes 1871.junius l5-6niresban munk6j6t. Crookes. kise eteinekeredm6ny6t nyijtotta be ^z Akad6miak6t titkiranak, prof. Sharpeynek 6s StokesHome-mal6s nak.Egyittal meghivta6ket a hizdba,hogytal6lkozzanak nezzekmeg a Ks6rleteket.Sharpeyudvariasanelhdritottaa meghiv6st. nemkivdnt foglalkoznia dologgal,Stokesazt vdlaszol(a,hogy val6szi nLileghiba van a m6rdberendez6s elrendez6s6ben: ,,A cikkiben emlien ftnyek elsd ldtdsra kdtsAgtelentil nagyonIurcsdk. De e.eketneg khet magyani:ni.Ha Lcndonbahjdna lesziddm,nugldtogatomonhoruiban, de senkivelnemkivdnoktaldlkozni.EgletlencAlomcsalc,hogynegviugdljan a nir1kdsz likekat,deaz effektusokat nem." Crookeserreaztvdlaszolta. hogyegyteljesentj elvenalapul6m6r6st dolgozottki, 6s olyan kdsziil6ketk6szitett,ami rendkiviilkicsi tartom,hog! â&#x201A;Ź16m6rdsere is alkalmas. ,,Tordbbrais kiitelessdgemnek a. elsd irdsos ielentist az AkadAnidnakkiildjem, as fi alom a teljes felel6sslget az abban leirtukart." ctookes 6]la megism6teheStokesnak a meghivdst:,,Homeir saerdaAsplntek estenyolc 6rakor 6rkezik houdm. Oriilnlk, ha e(l,ar megldtogntna.Ha azonbancsaka mlrdberendezisrekivdncsi,rendelkez4s'redllok, amikor 6hajtja." | ,

I \

4. ibr8.. Stokesvd.lata a csenedn Asa fihafi ?td irtuviniL Elkdryel4ses.e' rint a csengq,,c po knfiIJoroe, a 'al6sAgb@a.onbana ,,d" pont knriiL.


[N6X? TITOISATOS

5. ebra. A kitkani enel6rcha t erdkIt ini yuk. v;szontegy le Stokessohanemn6ztemegCrookesberendez€s€t, kapcsolatban. Stokesvelemdnye v6lbenleirtakifog5saita m6r6sekkel amikorkedeszk6ra, szerintHomeolyaner6velhathatotta mahag6ni ze a harangon volt, hogya mdsikv6g6nlefel6ir6nyul6er6 k6pz6dhede szSmit6st nem tett. Egy 6bllit is rajzolt (4. iibra)elk6pzel6sa6l. elfogult volt Cromell€kelthozzd.Itt mtu l6thatjuk,hogy Stokes a kis6rlettelszembenis, 6s nem kivrnt 6rokesszal, s term6szetesen szak6n6dembenfoglalkozniaz iiggyel.Stokesa folyad6kmechanika je volt, ez6rta mechanikdhoz is 6rteniekellett.Stokespedigjelent6s szemites elegend6 ennekbizonyiiiisAra hibetkdvetettel, egyegyszefl.i (5. ibia). Stokesrigy gondolta,hogya mahag6nideszkaa c pontkdhogycsaka d pontkdriil riil fordulel. Egyszenien belethat6 azonban, fordulhatel. Ezzelazerrjkarjasokkalkisebblesz.Ha felirjukaz adotl geometri6val a D pontrahat6er6knyomatdk6t, a kdvetkezd egyenlethezjutunk: Frxlr+F,xl2-Frxl\=0 az F, a sfrl6Fr a csengettylire hat6er6 fiigg6leges6sszetevdje, kiszdmithaddsier6,6s Fr-b6legy sfrl6d6sit6nyez6velegyszeriien t6. Ez a statikussirl6disi tdnyez6fa 6s f6m esetdnkdriilbeliil 0,6. A m6rt6rt6keket6s geometriaiadatokatbehelyettesitve az egyenlet az Fr etlagoser6remintegy1600N{ ad,ezekszerintHome-nakujjhegydvelkttrijlbeliil160kilopondoslefel€hat6er6tkellettvolnakifejtenie.A dinarn6m€teren rcgisztrilt maximiilis,6 fontos er6hoz 260 kilopondoser6 tafiozottvolna.A val6s6gban m6g enn€lis nagyobber6velkellettvolnanyomnia,hiszenez csakaz er6 filgg6le (A harmonikds geskomponense. kisdrletetStokessz6rasemm6ltatta.) L6that6,hogy semmik6ppen sem lehetetta jelens6getembei er6velel6idezni.Crookeskiiliin is hangsilyozta,hogy Home rend-

zr4


PSZICHOI{INEZIS

kiviil gyeng6den. csakaz ujja hegyâ&#x201A;Źthelyeztea csenei6re. miis;kkepedig papirb6l gyufisdobozra. z6t a k6sziilt ami nyilvdnosszerop pantvolnailyen er6 alatt. A korabelisajt6banis sorrajelentekmegkifog6sok.tiltakozisok. 6s indoklSsok n6lktili min6sitdsek. N6h6nyatiddzijnkkcjzijlijk:,,Hone r iigrescsaL6, aki mintlnydjunkat ris:edeu.' ,,Crookesir ugyanen\i energiAral\:i.sqdlhanAaz indiai bli\)As.ek tiikkjeit is.' ,,E. a:. egis:. dolog tnkdgosan abszurdahho:, hog'- konolyan wgyi,ik." ezlrt nen lehexiges.' Ez ut6bbihozCrookesa kdvelke ,,LehetetLen, 26 megjegyzdst fiizte: ,sohasemmondtam.hogylehetsiges. csakazt dllitotn,hogyigaz." llyen 6s ehhezhasonl6megjegyz6sek sorajelent mega sajt6ban. Crookesnyilatkozataiban elmondta.hogyegydltal6n nemlepi megez az ellenkez6s. Mdr csak^z6rtsem,mertaz ellenz6k nemlSthatt6k, amit ci.nem6szlelheu6k a kisdrletfolyam6ntijrr6nte, kel.Tudja,hogytz dsszesnagyfelfedez6st ilyentudomdnytaian megjegyz6sekKs6rik. ,Anikor a.t nondjAk,hogyamit leirok,nen naakkor a kitked6 a. eBAs.ftma$anizhatrj a termlszet tininfeiel, kdrt kdr<l4jelezimeg olyatl m6don,amelt-a tudomdnf bdmel! teriiletdrealkalma:hat6. tehdt ezena. alapon bdrmit dllithatnak. Ha egy ij negftg'ells eLIe afuen wn a3al, ani mi tertnts.eti tiinlnlnek nevezink,az nemaztjelenti, hotu"a megfigyel4s hanis, hanen csak azt, hog'mig nem isner k tneea termisaett(trftnleit, mgj nem pontosanismertikmegdler " Crookesezut6nkor6nakismerrfizikus6ttdezl ,,Sir Willian Tho pson lillitotta eey beszidlben,hogya tudomdnynak becsiiletbeLikaitelessige,hog, f4klen nllktil ny'zzen szembeni den probldtwfial amit neglblel'en tanulmA!-ozhat." Majd k6scibb: eg'etlencAlom,hogy ,,Nenl/slrletezemhipotizisekkel, bizonyost'nJekr6l meggy6z6djem, eg.retlencilon a. iqa.sdg KAkL ke.lni szabad,tle elhallgatni nen. Mondjdk ki a legkemAnvbbkritikdval, milyen hibdkat taldlnak a kisirleti elrendezdsemben ds javajobb, soljanak biztosabbklsdrLeteket. De ne mondjdkelhanarkorlot tan hazugnakirzdkszeneinket csak aairt, mert eddigi ismereteink vag! eldiftleteink ellen tannskodnak.Kritikusaimnakpedig azt uilaszolon, prdbdljdk ki a kisA etuket5k is. Vizsgdljtikneg a jeLensiget tiirelemnel, ahogyanln csintihan. Es, ha valatnilyen csaList,vagy tivedist taldl ak, hoz4ik nJilvdnossAgftt.6s mondjdk meg, hogtan bftAnL De haa 6n,-eketugyanolyannaktaLiljdk, miv An,akkor e.t is valljdk befdlelen nllkiil, amint Thompsonmondta, hiszene..a tudondnyba ttriikajsbecsi.iletbelik6telessi8."


,IITOf,Z{TOS 8R6K?

ER[DMfN\TK volt Crookesrijabbkisdrletsorozatba kezdett,amelym6gtdk6letesebb mivel az el6z6n6l[4]. A harmonikiis kis6rtettel miir nemfoglalkozott. a rug6serdmdr6sKsdrletdtviott ijabbat nemtudottmeg6llapitani, szonttov6bbfejlesztefte. K6t ldnyegesm6dositdsthajtott v€gre:az ' lehet6s6get er6t automatikusan m6(e. igy a .,hipnotizdlds elevekik6pestmAsiknagy vdltoztatiisaz volt. hogy zina. A kordbbiakhoz hanemegy iiveged6nyben leHomenemdrhet€tthozzea deszkdhoz, v6 vizen Lisz6rdz felgdmbdnkereszttil,,6rintkezhetett" csak a viz(6. 6bra). szintesdeszkdval

6. abfa. A kAtkar enel6 €lrcnde.lse.A ti..eL rcli edin,- a fotlt.isNnt felett hel\,e.kedike1,Hone a. edin\he tneriilS ratg. e ft.flryonbd ltntutrc. 216


PSACHOI{INEZIS

Az ij eszkijzzf,.lre1zettels6Ks6rletndl- miutdna m6l6eszkdabe6llitott6k - Home bejdtt a szobeba€s Crookesarrak6rte,hogy a vizbe meriil6 16zf6lgiimbre helyezzeujjait. Home jobb kez6nekujjhegy6t tette a f6lgiimbre, miisik kezet€s ldbait a szemtandkfogtrik. Amikor meg6reztea ha6st a kez6ben,Cruokesmeginditotlaazr M 6raszerkezetet,ami a bekormozottiiveglapothizta az eromt kijelz6jeel6tt Az emel6 szinte azonnalsiillyedni kezdett lassanaz enim6r6n6l,6s mintegy 10 m6sodperciglelm is maradt,majd tovdbb siillyedt, v6giil Ezutdntijra lesiillyedt,majdhirvisszaemelkedett normdliselhpot6ba. maradtebtelenmegemelkedett egy kicsit.Legal,bb17 m6sodp€.cig a kiindul6si6llaPotba. azut6nujra visszaemelkedett ben a helyzetben, Ekkorra Home teljesenkimedilt. Az er6merdregisztr6tumaa 7. 6hdn l6tszik.azemeldv6s6nhat6maximeliser6kciriilbelill10N.

r'een ln eft a. iddfrigqv'ry'ben,e$,percaldn. 7.6brt A ketkanienEI,5 hogya hatdsa vizenker€sztiilis jelenl Miut6nbebizonyosodott, kiv6ncsi, hogyvajonteveg6nkereszttlis mukezik,Crookesarralett tatkozik-e.Home kez€taz ^sztalonn p vel jelzett pontbahelyezte.Az egyik tanrifogta Home kez6tis a l6b6tis. Crookesa kis6rletideje az alatt auand6anfigyelte6ket. Amikor Home sz6lt,meginditottak a szokesos m66raszerkezetet, az emel6lesiillyedt6s megemelkedett - legalibbegy percenkeresztiil don,de itt nem6llt visszaa 0 dllidsba hatottrii ez az er6.A 8. ibriib6l ldtszik,hogya hatdsebbena kisdrleF ben erdsebbvolt, mint az el6zriben.Egy ijabb KsdrletbenCrookes ana k6rteHome-ot,hogy egy6ltal6nne 6rinlseaz asztallsem,ezdrt HomeminteBy30 centim6terre 6lit a szerkezett6l Kez6t6s l6b6tez[ttal is fogdk a tanik. Ilyenkdriilm6nyekkdzdttkeletkezert a 9/a ebrin l6that6eredm6ny. Egy rijabbKs6rletsorin, amikorHomekiildndsen j6 form6banvolt, a m€r6k6sziil6k6lhirom leb (t m6te!)tdvolsiigra helyezkedett el, kez6t,l6bdta szok6sos m6donflgyelt6k.Az 6raszer217


TITOI(Z{TOS [R6K?

jelezveaz er6 jekezetbeinditdsa utiin az emelogyorsanlestillyedt, mozgristv6gezte,de nememellenl6t6t,6s a szok6sos rendszeftelen ked€t visszaa 0 helyzetbecsaknemegy percig(9/b 6bra).Ilyen Ks6rleteksorabizonyitotta, hogynemsziiks6ges kdzvetlen6rintkezds a m6r6berendez6ssel. iHA /m;.^.rnqr.\

30

40

50

60

Er6 (NelLton)

8.6bDfa.A Brartkonaz 4,6fiieqvzq,aben mirt er,5tdbrdzolja.Hone-nakekkor najdnemdqand6enStsikeriiltproduhilnia. Crookesazonbanbelitta.hogyegyetlenegy emberremdgsemalapozhatjaaz egeszUis'rletsorczatot,hiszensokkalfontosabbannakkideritdse,hogy 6ltaldnostulajdons6gr6l van-esz6. vagy csat Home kiildnlegesegy6nik6pessdgeirdl. Uj kisirlet6nekels6 alanyaegy nd volt, aki mtu tiibbsziirtanijel6tadtahasonl6k6pess6geinek, bfuj6val jelentkezkisebbm6rt6kben, mint Home.N6lacsakroril impuLLtsok tek, mig Home eset6ben szintefolyamatosvolt ez a hatiis.Crookes egyijabb Ks6rletsorozatban kipr6bidlta Home-malis ezt a k€sziil€ket igy, hogyHome25 centim6tereEnottaa kez6ta k6sziil6k€Izdkel6jdt6l. A mutat6azonnalnagykit6r6seket jelzett.Crookesigy dsszegeztekis6rleteinekeredmelyet ,,Ezekmi\den kAtsieetkizdnian hegerSsitikaz el6z6kisirletsorozat eredminyeit,azazegJ ismeretlenerd MtA' amelyaz emberiszeneaetbenfejl6dikki, 6s amineksegtts4ga)el a tdrgyaksilya megndvelhetdandlkiil, hogf rtzikai kapcsolatotalakltaruinkki a ntr6berendezissel.Blir Home esetubenenneka hatdsnak az erdssdgerendkirili m6danviltozik nemcsakh4tr6l hitre, hanem 6rdr6l 6rdra is -, nlhdny esetbenez az erd frlikon dt nemmutathattj ki, azuin hinelen nagy intenzittissal ijra megjelenik.Ea a hatds Homelil akdr egynlterre is klpes er6t kifejteni, de a leger1sebbakkor, amikor a mdrdeszkbzkbzel van hozzti.Szildrd megg6z6dAsem, hogy az eneryia nemjelenhet meg mdsfajta eneryia elfogyasztdsa, csijkkenAsendlk l. Hosszi ideje keresten annak bizonyiftkdt, hogy milyen tipusi energiq vagy erdhatdsez. Most azonbanHome ir ki2t8


ruacHotcNBa$ sdrletei ldna igy gondotom,nijiittem, hogJ nib6l fejL6dik ki ez a pszichAser6. Mivel tijbbs.itr hittarn, hogy Home a kisAtkEk utdn teljes itugi ls testi.kimernbsAgben,szitue aiuhan fekszik a padl6tt, abban,hogy ez a pszichiserd az y'leterejib6l, nem ketelkedhetem .letenergidjribtilfejt6dih alakul dt. A.irt adtamenneka. ii e6nek a ,,ptzich'ser6" nevet,mert bizonyospsaichikai fehaelekesetinjele' nik heg, Asszerettemrolna elkeriilni olynn kdretkeztetiseket,misae' rint ez a jelensdga kisdrletekds a egismerAslehet6siSeintil van. De miutdn bebizontosodott,hog! ez a teiilet a tisanin tudoninyos kwafis lehetds4Sein beliil van, kaphategy tudomdnyosnevet,6s nem jobb elnewzA$lehetnetaldlni.Ennekazerdneka hkzem,hogyennil nem sziiksigetaz ismertfrzikai hatdsokjelenlate. me$ielenlshez Pszichis er6vel val6szinileg minden ember rendelkexik,bdr kitsiSteleniil kevls olyan van kljztiink, akinil eakimutathat6.Az elmih Ar' ben olyan csaLidokkaltaldlkoztam, ahol dt ra|, hat csalddtag is re dklriil nagy ,,e6vel" blrt. E.eft igy vilen. hogy mdsokis repro' dukdlhatjdk ezeketaz eredmAnyeket egfelel6 &zAkery tn4rdeszkdzdkkel,ami o grammoktdftrdszeitis kApesmAmL" 't0

20

30

40

id6 (mdsodperc) 50 60

Erd{NeMon) ^) Eone ttt'olsdqa kb. 30 cm.

id6 (m6sodperc) 50 60

Er6 (NeMon) b) Homekb. I n-re dllt a berennezdst'l,is iqenj6 ,,fonruiban" volt. 9.6bra, M64 en' az i&qfugeftnyAben- akkor,anikor Hone kexenen Atin-

2r9


TITO!{ZATOS En6|(?

A MfRisrEREDM6NYEX roc^)TnT,$^ szembeni Egy tal6l6mondis szerintmindenij dolog bevezet6sevel ar6nyos-Ez a torv6nymar Croellen6ll6saz ijdons6gn6gyzet6vel okeskordbanis €rvdnyesvolt. Mdsodikdolgozatamdgnagyobbvihart kavarl,mjnt az els6.Tal6nnem v6ietlen,hogycik*6nekelej6n felfedezdj6t id6zir,,Katellenfttestdbori.t Gdlyrr?t.az elektromoss6g rdm tdtnadt,nighozzd eglszerre:a tutl,isokl ls a tudatlanokA.MindPedigntdon, hogy k t fuibotkinevet,a hAUk incohatjjdnak neveznek. " a termls.et eg\ik legfontosabbereja fedeztemfel. 6smindezta The Az Akaddmianemfogadtael Crookesdolgozatdt cikk6b6ltudtameg: Spectator cimrihetilapjilius 22-eiszerkeszt6s6gi ..AzAkaddmia(a RoyaiSociety)mindignyitott6s fog6konyi terrn6szetmegismeretlen er6il,hat6saitbizonyit6dolgozatok ir6nt.amenynyibenezekmegfelel6mennyis6gii6s minrjs6giitudomanyos bizonyit6kothoznakfel, de Crookes[r iillitas6nak val6szinijtlensdgdt 6s a precizitrsteljeshidnydtn6zve,dolBozatanem 6rdemli tudom6nyos meg az Akad6miafigyelmdt."Crookestiltakozolta cikk ellen €s helyreigazitrist k€rt.A folydirategy hEttelkes6bb,187l.jnlius 29-dn a kdvetkez5v6lasztadta:,.Cikkiinknem pusztasz6besz6den alapul. Ugyanazokal a szavakat hasznihuk,melyeketa bizoltsrgegyiktitk6ra, prof. Stokesfogalmazott megnekiink,aki a dolgozatokelfogad6s6r6ldcjnt."Crookesnemdfiette,hogymi6rt egy hetilapotvdlasztott az Akad€miaa ddnt6skdzl6s6rcds mi6rt nem szem6lyesen neki cimezt6ka vdlaszt.Amikor 6rdekl6ddttStokesnAl ddnt6semi€rtj6r6l,a kiivetkez6vrlasztkapla:,.Dolgozatit10 6rakorkaplammeg.6s negyed1l-kor m6rvelaszolnom is kellett.A dolgozat!4rgyiit- igy it6lem tudomdnyos szellemen vizsgdltdkmeg.Nem letomugyanazokat a gondokat.mint az els6kiserletsorozatban. Ugyanakkor egyediil nem hozhatokdiint6st,a bizottsegtdbbi tagjdnakegyetdrt6s6re is sziiks€gvan.Nem l6tomsok 6rtelm61, hogy a mi szekci6nkban bocs6ssuk viteraezta tem6t,mertnapirendiink rendKviilzsdfolt.De ha n6hilnyszem6ly6rdekl6dika t6mairdnt6s hajland6kivizsgiilni,akkor nem liitom akadiilyiitannak.hogyosszehivjunk egy bizortsagot. Magamazonban nemkivdnokr6sztvenniebbena munk6ban, mivel a spiritisztdk til sokrriikkj616lhallortammer. G. G. Stokes1871. auq.7." Crookesvdlaszcikkdben megtegyzi,nagyonsajniilja,hogy egy olyanismefidsnevesfizikus,mint Stokes15percalarrd6ntiel, hogy egydolgozatban leirrjelens6g fizikaiiaglehets6ges e. Negyed6ra m6g arra sem lehetettelegendci, hogy a hosszi dolgozatotelolvass6kl 220


PSZICHOI{IMZIS

Mindenesetre ijriil annak,hogyStokeslegaldbbmagiinv6lemdny6ben 6s a tuirja. hogy a munkijateljesenn6lkiildzia bizonyit6kot nemazt kij€lentette. precizitdst, elotl domanyos mint ahogyazta nyilv6noss6g ^zonbant6bbenvrltozatlanLrl Crookesn6zeteit.Ksdrletjeredmenyeit az Akaddmiaegyikiildsdnmegbirdltdk.Allen Thompsonprofesszor jegyezte.hogyez iiggyelkapcsoiatosan semmif6levizsgilatnemdrvagy vizsg6latneve(.A cambridge-i demli meg a tanulminyozas. v6lekedett: Chxllisprofesszor kiss6m6sk6pp ,,Oh'ansoksor dsolyan hogJ be kell isnler ebben a timdban. kapunk ne&ligJel4st syakran jelensdg l'4ta, vagt az emberi taniwLlomisok whisatqta al' niink a " Crookesnem6(ette.hogyThompsonmi mdbankell kaelkedntina. €rt birdlja olyan hevesenmag6ta vizsgalatt€ny6t6s mi61fannyira nem l6teznek. Crookesszellnt: biztosabban,hogl ezeka jelens6gek ,,Bdmilyen jelenstg megiftleml. hogy ugyanoLyan feltdtelekkel, atomokaL rag! a vizsgdljuk meg, ni t a fehArcle.ett fenntamisokkal professzor v6lem6nye: valani bizato,nok LAtiL" Huxley ,,Ha Jbrg.j akkor aa, hoqr oz iissaestu' tos a moderntudondnl haladdsrlban, kivAve- a domdnlosproblAmtu- a,iszta natem tikaiproblZnuikat molekuldrisfizika m6dszereive I pr6bdljik ne goldani, aza..vonaLisok, taszittisok. o.gdsokis az aq,ag vAgsi;rls.ecskli koortliruih nozgdsdnak segirciglvel. Es mlgis ezek d vA7sii raszecsk1k,, olekullik. vagyatomoka kipzelets.iildttei6s u$)anoUanpusztefehAtule.Asek, mint a spiritis.tdk szellemei." Crookesjoggaldrczte.hogymindk€tfelt6lelezes s6n6.az atomok 6s molekuldkl6t6nekbizonyit6sa 6ppdgyvizsBalatot €rdemel,mint a pszichds 6s Huxleytis kierd l6r6nekbizoryitdsa.EzdrtThompsont tiz'ltat ,,Nemvetj6 fiqlt a modemtudo dntra. ha a spektrcszk6pia elmih 4vtizedbelicredninyei utdn a vizsgdlatokatpusztdnazlrt fejeznZnkbe, meft nemtudjuk,ho8j,niryenfurcsasdeok atjlanakle." Crookescikkdtaz Akaddmiavisszautasftolta egy k6d6sbizotlsrigv6lemenyealapjAn.A bizottsAg egyik taglaSrckesvolt. aki ekkorm:i-f (s akinekv6lemdny6t h(sz dve nem kutatott,csakadminisztri4lt m6r ismeriiik).a mdsiktagjapedigCharlesWheatstone, aki ugyancsak r€gen nem v6gzettkutat6munkdt. Crookes-hozirt level6benkifeiti. hogy a m6n er6hatdspusztiinannakkbvetkezm€nye, hogy Home a vizbemeritettekez6a:a vizszintmegemelkedett, emiattkeletkezett az er6hat6s. Level6ben eztigy foglaljaitsszei,,1( irletiben a vi.esedAnJ semmikAppen sen seEitaz On dhal elkipzeh pszichdser6 lae<dslnek bizoqitdsdban, is nen bizonyitja,hogy a hatdsnemeqtszeriien ech(tnikus.Bdr egJ ol|an s.en4bL aki nen ismeri a hidrosztatikattirviNei. ki;nnyenaftayezetheti,hogj me(hanikai,ryomris az adottkd221


TITO(ZATOS ER6K?

riilmlnJek kiiztttt nem llphet fel. Nem lrtem, hogt milyen szerepet szdnta viznek,anikor at edi,ryt kd?etleniil a forS^pont flill tette? lgy iinik neken, hogy mindenanal6girital elleftAben eg' emel6kar j tin akkor is, ha egyer6 aforgdspontjdra hat. mozedsbe 1872.mdrcius11. ' Charleswheatstone Tisztelettel: Stokesteh6regyr€sztkifejtette,hogy a spiritisztdkmind csal6k, misr6sztfelvaolt egy elk6pzeez6rtnemveszr6szta vizsg6latban, Wheatstone professzor l6st,amihezviszontnemv6gzettsz6mit6sokat. jeles mechanika elemitdrpedig hogy a tud6s a v6lem6nye eldrulja, v6nyeitsem ismeri,vagy inkebbhajland6feladni azokat,mintsem az ijs;lgok is hogyvalamimdstel kelljenismernie.A tdmadAsokb6l kivettdkftsziiket.A QuarterlyReviewcimli foly6irat 1871.ok6beri egy hosszrjcikkben6lesentdmadtaCrookesszavahihet6_ sz6mdban, sdg6t6s eredm6nyeit.ine: ,,olyan vi.sltilatba vdgott bele, ls ollan eredminyeketktj.lilt, t elyekr6l mdr a rizsglilat megkezdiseel6ft megvoba kialakuh ftlemAnle. Aalrt kdtelezteel nagdt a spiritizmus " nak,men hidn'zika megfeleldtudondnyoskdpietulge. A tov6bbinemismeria loakbankifog6soltdk m6g,hogynemtud kis€rletezni, nem gika td 6nyeit.ez€rta megfigyel6sekb6l levontkdvetkeztet6sei amevisszalapoznunk Crookes mondataihoz, el. Erdemes fogadhat6k irt: mindenellit6snakaz ellenkez6je lyeketa vizsg6latelkezddsekor meghamisitotta Crcokesdsszes6llit6siit. igaz.Az ljsiLgegyszeriien riadtak vissza, azt 6llitva,hogya tukis szem6lyesked€st6l sem Egy j6ratlan s hogykorr4bbi 6s tudatlanaz eg6szt6makdrben, d6steljesen 6rdemeigyengeldbakon6llnak,6s az Akad6miais csakhosszrjhaboz6sutenvrlasztottatagjaikdz6. Hosszanfolytathatnankm6g a soft, hogy ki. mikor 6s rni6tt kitiel6s szem6ly6t. Cdljukatmindenesetre zilta Crookeseredm6nyeit miatt 18?4-ben teljesenbet6maddsok 6rt6k,merta tud6sa sorozatos a tov6bbiakban a vizsgdlat6t, 6ser6feszitdseit fejeztea parajelens6gek V6lem€ny€t azonbannem v6ltozk6mi6nak€s a fizikAnakszentelte. pritattameg. 1898-banegy beszddeben ezt mondta:,,Tudomdnyos lyafittdsomlegismertebbperitjdusa roh az, a,nelyeta pszichAstuLtj' megismerdsdnek szentehem. Harminc Ar milt el atjta, hoq! <lonsdgok is eftettemegyeddigismeretlener,i lltezdsinSl.Nincs eredmAnJeimet okomarra, hotu-bdrmit is vitszavonjak.Vilemdnyemet fenntartom." Erdekesazoknaka kutat6kraka v6leked6se. akik CrookesutdntapAded igy itt: ,Amig ldlkoztakajelensdggel. Egy franciaprofesszor EusapiaPalladinot nemLittan Millin6ban, addig harirozottan biztos " 'f6bb voltamabban,hogy Crookesvalahi szdrntii tdredAsdldozata.


PSZICHOXINSZIS

meskortdrsais igy jen, s amigmaguknemtaldlkoztakajelens6ggel, addigszentiilmegvoltakgy6z6dnemkezdtekhozz6a vizsgdlaliihoz. vdledenek Vajonszerencs6tlen ve arr6l,hogyajelens6gnemI6tezhet. el miatt utasitottik rosszindulata vagystokes6s wheatstone sorozata deriiltki a spiritizmusCrookesmunkAjit?AddigramdrannyicsalSs hogy az emberekhite megingolta val6dijeiens6sal kapcsolatban, bizaffak annyiraszokatlanok, gekbenis. M6sr6szta val6dijelens6gek nem By6z6dtjtimegr6luk t6bbszdr, voltak,hogy aki saj6tszem6vel 6s hiheelfogadhatatlannak az egdszj elens6gkiir annakterm6szetesen l6tszott. tedennek 6s a furcsa A XX. szrizadv6g6n,amikoraz atomszerkezetdnek kutat6saegyardnt metafizikiinak szAmitott,abrendelleness6geknek megrefejletlenkorbanCrookesnak meglehet6sen bana technikailag mdnyesem lehetettarra,hogy munkijival el6bbrcl6phet.Ha nem Stokes6s wheatstone,akkorbizonyeramdsokutasitjiikvisszamunkdjdt.M6r magaaz a t6ny.hogya jelens6getHome6s mds,,m6diumok",iiltaldbantransz,azaziinhipn6zisillapotdbanid6ztâ&#x201A;Źkel6, a tumin6siilt,hiszena hipn6ziskijdomdnyszimdraelfogadhatatlannak riil akkormegrendkiviilhevesvitdkdiltak. (A hipn6zistmdgma sem m6 en6s m6gmasemtudjuk,hogymi is alkalmaz zdklehet6s6geihez val6jdban.) szâ&#x201A;Źls6Crookesesetetipikusp6ldejaannak,hogya szemben6116 egymdst.A spiritisztrkszes6gesellent6tekmennyirefeler6sithetik hanemtilvil6gi lâ&#x201A;Źrint ezeka jelens6geknemfizikai term6szetiiek, nyekhadsera6rt6nnek.Ez a n6zet,valaminta nyilv6nval6csal6sok sorozataa tud6sokalelriasztottaa spiritiszt6kt6l,6s azonnalaz elhelyezkedtek. Az igazsdgazonbanaz,hogyl6telenkez66116spontra 6s beilleszzik ilyen hat6s,csakmegkellenetaldlnia magyardzatat teni vildgkdpiinkbe. mert igy azt A spiritiszt6knak kap6rajdtt a tud6sokelutasitiisa, 6s a tud6sokk6pmondhatt6k, hogyl5m itt vannakezekajelensdgek ene a felalelenekveltikmegbirk6zni, tehdta tudomrnyalkalmatlan datla.A konzervativtud6sokpediga csal6spiritisztdknak ,d iltek", 6s sietvekjelentett6k,hogyl6m, csal6saz egesz,nemis erdemesaz az igazijelent6uggyelkomolyanfoglalkozni.Crookesmunkejdnak s6geabbanvar, hogyel6dei6vatos,gyakan hibdsm6r6seib6l a tapasztalatokat levonvamin6s6gilegel6bbrcl6pett.Figyelermem6lt6 az M 'sztevAeb, hoqy ^ hat6smindenkin6lkimutathat6lennemegfelelilen finom m6f6eszk6z6k alkalmazrsaesetdn.Nem rajta mrilott, hogyerrenem nyflt lehet6s6ge. Crookes1874-benabbaiagytaa jede utoljdram6g 6sszefoglalta lens6ggelkapcsolatos vizsgelatokat, 223


BR6rc TITOf,Z{TOS

egy cikkbena n6gy6v sor6nszerzetttapasztalatait [5]. Ezek kijznl jelensdgeket kib6vitsoroljukfel, n€hdnyesetben mostcsaka fizikai mesid6benmegfiSyeltjeleDsegektel. ve meshelyeken, ESITEN, MozcATfoA X0NTAKIUS NEHizTESTEK D[ MICHANIXN [R6FESZiT6SEKNELKiJI jelens6gbemumint a leggyakoribb Crookesaz ,,asztaltencoltat6ssal" fgy id6zikel6, hogya htdsAvalkezdiirisdt.Ezt a mozgiist6ltal6ban 6s az asztallapjiirahelyerdsztvev6i kdrbeiilnek egy asztalt, bemutat6 ut6nvalaholmegmozdulaz asztal. zik a kezilket.N6mi koncentrdlds (Erre mondtaFaraday,hogy dntudatlanizommozg6skdvetkezm6rezgEssel keznye.)Crookesszerinta jelensdg6ltaldbanvibr6ldssal, Cikk6dddik,majdegyikoldalonaz asztalfelemelkedika levegdbe. ben kev6sfigyelmet szenteltenneka mozgdsformdnat,igy 6rtdkelte, hogy perd6nt6fizikai bizonyit6kkdntcsak az foghat6 ftil, ha 6rint€s is tesz, kieg6szit6st n6lkiil mozognata tdrgyak.crookesegyl6nyeges misze nt ezeka mozgidsok eltalebanegy kiiliinleges,hidegl€geramami n6haolyaner6s,mint a sz6l,palat meg,elen6sdvel kezdddnek, tdbbfokpirlapokatis felkap.Tdbbszdrel6fordult,hogya szobdban kal cs6kkenta h6mdrs6klet.Erre a mer emlitet Lord Adare is utalt, aki k6t 6venkeresztiiltdbb mint sz6zbemutat6nvett rdsztHome_mal, €s szintemindenegyes€setbentapasztaltaa hideg dramlatmegielen6se, ,,A szedns.kezdetekormindnydjanazt ireztiik, hoqt hAeB kvegd fiij el kezeinkfelett. Az asztal vibnilni kezdett,majd kiildnbijzd i inyokbanmegemelkedetl" M6shol igy irt: ,,A jelensigek a padLj 6s a sz4kekszokdsosrezgasavel,vibnillisdwl kezd6dtek,qtdn hideg kgdramlatfijt el az asztalra tett kezeinkfelett. Az asztalekkormegmozduh. K')etttik a szobasarkdig,ahol megdllt. ugyanigyrijgzitenen6hrny6vvelezel6ttegy Ezeketa jelens6geket ijsdgir6. aki New York Sllambanegy fiatal tanit6 bemutat6j6nvett reszt [6]: ,,Percekighidee szAnljdsho.hawnllSlnistink voh, ami kezeinkfdldtt halarltel. E t koppandsokis tadZsekzaja k6)ette." Ezeka viszonyokkdzdttszulettek, s6tf6nymegfigyel€sek is j6 megvildgitrisi is tttbb fjs6gir6 sz€me l6tk6pezt6k is ajelens6get. A m6sodikesetben jelentrra ugyanezmegdftefi. ,,Ugyanigy,mint el6bb,Jordan (aki a sdgetel4iddzte)fel$,iirte ingujjtit, ls kezit kdnqtedAnaz asztalrahellezte. A m6ik kAtriporter szintanrdtettekezAtaz asztalru,mig alotlis Jonian ninden nozdulatit .fdnyklpezte.Kit perc milva reccsenlsek hallatsz.onak.Ob'an hangjukvob, minthafa hasodnaszAt.Hideg szAl keletkezett.pedig iuadt a tenyeninL Aztlin Jordan oldatdn nihdny 224


PSACHONNfAS

centihAterrefelemelkedeftaz asztal, njd issaa4uhant." Ugyancsak hogy a ,,mddium" megfigyel6sben, kiizds az 6sszesasztalt6ncoltalisos oldaldnemelkedikfel el6sz6raz asztala pad16r6l.Ha az aszlalfiozEt' sa puszldnmechanikainyom6sraj6nne l6tre, akkor a ,,m6dium"olda_ lin siillyedniekellene,hiszendntudatlanullenyomjakez6velaz asztalt De emek az ellenkez6jetitrtdnik. Az illet6 a kez6tfinomanaz asztalon hagyja,s a kezdetivibrelesutdnott emelkedikmeg^z asztal. IIANCJEL[NS[CEI( nevezettjelens6gsokkal Crcokesv6lemdnyeszerinta koppaniisnak dsszetettebb,mint ahogy azt ell3lebanv6lik. Olyan hangokatlehet hallani,mint amikor egy satubaziirt tii tetej6tmegpdck6lik,vagy amikoregy indukci6stekercsmrikijdik.A levegdbdlkisebbdetondcikoppandshoz hasonl6hangokhallat6s 6les,fdmszerri 6k, dunanrisok hangr6ltud6sitanak, olyansisterg€sszeri szanak.Egyesfeljegyz6sek fejlesztenek.Ezek a hangokmajdmint amikor d6rzselektromossdgot jelentkeztek, Homeeset6ben a hangokcsaknemmindenmddiDmndl hangnemmindenfajdja hallhat6volt.Ctookesszerinta legnagyobb jelens6getKate Fox produkSlta, tudta el6s nemcsaksze6nszokon iddzni.Elegend6volt, hogy kez6trdtegyevalamire,m6riscsattan6hogytdbb hallatszottak. n6melykorolyanhangosan, sok,durrandsok szobdvaltivolabb is hallani lehetett.Nem is kellett mindig k€zzei 6rinteniea t,rgyakat, a hangok minden ininyb6l jitttek, a szobafaliiis. 16l,a padl6r6lvagya mennyezetr6l semlehetezt a jelens6get Crookesv€lem6nye szerintsemmik€pp 6rz6ki csal6ddssalmagyarezni,vagy triikknek tekinteni. Minden Iehetsegesm6don vizsg6lta ezek keletkez€s€t,de tudomrnyosanelfogadhat6magyar6zatotnemtal6lt A TESTEK SIIYNAKMIOV,4TTOZiS{ Crookesemlitettcikkdbencsak azt a nyilvAnval6t6nyt jelenti ki, hogy az a sdlyer6,ami azel6tta tergyrahatott,megvaltozotl Ez azon' bannemjelentiazt,hogya tdrgytdmegevrltozottvolnamegvalamilyen m6don.Lord Adaremegfigyel6sei azonbankiiidnds6s nehezen jelens6gr6l magyardzhat6 is tud6sitanak:,,Aa asXal egtm^ utdn tdbbsziiris megemelkedett, ls gyakranolyan szdgben,hogy a tetejln levd vdzdnaka szolaisoskiiriilmanyekkiizdtt minlenkippen le kellett volna csisznia, de nemcsrkzox Ie, sdtferyeb mozduhel a fedAn, lejt6sendlhi asztalon!"


EROK? TITOf,ZATOS

NflKilr-r MozcAT.As,\ NEHEZ T,4RcyAfi rRrNTEs hogyneh6ztArgyak- aszalkalommalmegfigyelte, Crookesszi4mos ha senkisem6rt talok,sz6kek,zongoriik,6gyak akkoris mozogtak, hozzdjuk.Cikk6benleir egy esetel,amikoraz a sz6k,amin iilt, moTdbbekszemel6tt6ra zogni,forognikezdett.s l6bamegemelkedett. lassan, egy mdsiksz6kegy tdvoli sarok6l ,,maget6l"odajittlaz aszcs(szottoda,aholi.iltek,majd talhoz.Egy alkalommalegy karosszdk masf6lm6temyirecstszottvissza.Hdrom Crookessz6beliutasit6s6ra egy asztalment6t a szobiin.Ezeke ajeegym6stkijvet6alkalommal hogypuszt,negyszerel6fordul66rz6ki lens6gekenemmondhatjuk, csal6d6sr6l lett volnasz6. 6s a t6nyekr6gzit€a megfigyel6st Crookesels6rendiifeladat6nak keresni. s6ttartotta,s nemis pr6b6ltajelensdgekemagyariizatot TARGYAK M0zcATIsA fRIN"rEs Nftxtit KISEBB N€hiinyesetbenmegfigyeltdkkisebbtiirgyakmozgrsdtis. Crookes t6rt6nt,j6 f6nymegfigyel6se saj6tlakdseban megemliti,hogycisszes viszonyokkdzt, igy tri.ik]aiktjl.melyekkis t6rgyaknalk6nnyebben elk6pzelhet6ek lenn6nek,sz6 semlehetett.Egy esetbenp6lddulftdrmonika lebelett dt a saobdn,6s kijzbenhangokatadott. EEy mes al kalommala fiiggdnyttketh(zta el valamilyenlithatatlaner6. Meglebegettel a szobatdvoli sarkSba, titrtdntaz is, hogyegy zsebkend6 s n6h6nyhangot vagyegytAvolabblev{izongoramag6t6lmegsz6lalt, hallatott.Olyanesetis el{iforduh.hogy egy kdrtyalebegettv6gig a megemelkedett az asztalon, vagyegy korall szob6n,egy vizeskancs6 fel". M6s alkalommalCrookesazt nyakl6ncegyik v€ge,,tgaskodott figyeltemeg,hogyegy legyez6mozdultmeg,vagyegy neh6z,fdldhdzrcjgzitett, iiveggelfedett6raingdja. FTNTET[i,{sEcEK F6nyjelens6geket viszonylagritkdbbanlehetettmegfigyelni.Crookes mindigmegfelel6el6vigyiiatosseggal kdsziilta kis6rleteke,s mindig ellen6riztea kiiriilm6nyeket, nehogyberki is csalhasson. Olyan f6-. nyeketletott irta melyeketmesters6gesen nemlehetkelteni.Egyszeregypulykatoj6s naBysdgd f6nyl6testzajtalanullebegetta szob6hogynem lehetettel6mi,majdlassanleereszkeban olyanmagasan, dett a padl6ra,aholmintegytiz percigldthat6volt. aztdneltiint.Lord Adare is besz6molthasonl6megfigyel€seir6l. Eglik esetbenHome ruhdjakezdettel vilegitani,egy miisik alkalommalpedigasztalmoz226


PSZICHONNDZIS

gateskdzben egy papirlap. Az asztzllapm|ir csaknemfiiggdlegesen 6llt, de a papirm6gmindignem mozdult6s vil6gitolt.El6fordultaz is, hogyHomekezevagyfeje kezdettel vil6git^ni.,,Oryanvolt,mint' ha aura lennekijriilajtte.Home ekkor a leveedbeemelkedett,is mind' hattisavob." meB.D4bbenetes kit kezlnklkesf4nyekjelentek

L[BEc1.s Home-ott6bbenis ldttiikleveg6beemelkedni.Az egyik alkalommal hdromszemtanriel6tt emelkedettfel, kilebegettaz ablakon.6s egy (A helyis6g a helyis€gbe. ugyanabba mesikablakondt visszalebegett azzal, a mesodikemeletenvolt, igy a jelensdgnem magyardzhat6 a lebeg€seket azonkimiszottvolna.)Ezeket hogyHomeegyszerrien ban m6r6sek,szakszenivizsgdlatoknem k6vett€k,igy csakn6h6ny megfi8yel6sr6l tudunkbesz6molni. egyszeni, nemellendrz6tt jegyezte kdvetkez6k6ppen lebegds6t Crookes a Home levfteci6jet, k6nyelmesen vizszintes helyzetben, fel l8?2. 6prilis2l-6n: ,,Majdnem hdtrad6lveiilt egy sz6ken.Ektor megk6rtewalter Crookesasszonyt, hogy vegye el al6la a sz6ket,mert az miir nem tafija. Ezut6nl6ttuk, 'iil' a leveg6ben." D. D. Homelevia testhelyzetben hogyugyanabban tdci6it, lebeg€seitkordnaksok nevesemberetatfsitotta. Lord Lindsay a kdvetkez6tanfvallomdsttette a DialektikusTdrsas6gel6tt: ,,Egy alamint a Itjld felkalomrnalldttamHome-ottiik€letesmegvildgi!6sban, megjelebegefla levegdben.Erdemes szinit6l 17 inch magassiigban gyezni,hogy ugyaneztdn6nt a mrir emlitett Kopeftin6i SzentJ6zseffel is. Az esetetFmncescoPier Paoli orvosjegyeztefel, aki a betegJ6zsefet kezeltehal6lael6tt: ,J6zsefa sz6k6beniilt, l6baa t6rdemennyugoforr6 vassaltdrtdn6dgetdsselpr6bdltammeggy6gyidott. A betegs€get keriilt. Egytani, de J6zsefelvesztetteeszm€let6t,azaztranszellapotba szer csak drcztem,hogy ugyanabbana helyzetbenmaradvaszek6r6l felemelkedett.Megpr6bdltamlenyomnia ldbrt, de nem sikeriilt. Talin negyed6r6igmaradtfgy, mig csak Silvesfio, az osin6i kolostor eldlji^ztdnr6parancsolt J6rEa odanemj6tt.Egydarabign6zteajelens6get, figyelmeztette, hogy t6rjen zsefte: az engedelmesseg kitteless€g€re visszar6viilet6b6l. J6zsefezulinmagdhoz t€ft 6svisszaiilta hely6re." EGYEB HAT.AsOfi Szdmosegy6bhat6stis megfigyeltekD. D. Home kdmyezet6ben. Lord Adare: ,,A mdsodik bemutat6ntdrtlnt, hogy szlken vibhilni kezdett,6s a kezeme furcsa, bizsergd,rdti ArzA$areztema kdnyd227


TITOITTOSER6K?

kaimig,Asa ldbamon is, nintha csak elektromosdram rdznd. Mivel tudtam, hogy ez az irzls szintetnindig a mozqtist,pilddul az asztal felemelkedlslt el6zi me\, azt hittem, mosten|em emela lereq'be. ls akaratomonkiviil idegeslettem.Amituf4lni kezdtem,a szdkemrezgise me4dllt, s aznap este mdr semmi mds nem tdrtant." Ugyancsak Lord Adarejegyezteftil, hogy 1868.november3-6n,a 29. sze6nszon mindenl6that6ok n€lkiil hirtelen Homezseb6ben egykis uvegmeddl dalabokat6rt,ahogya f6mhajlit6knal szokottel6fordulni.Ez az apr6 jelens6gek dsszeftiggnek egymegfigyel6sis mutatja,hogy ezek a vissza. mdssal, 6s mindenbizonnyalk6zdsokoka vezethet6k l,lAcYARizaTox Crookesdsszegyiijtdtt n6h6nyolyan6rvet,amivelezek€ta jelens€geket,ftalabann gyatAzniszoktdk.Az els6 6s leggyakoribbn€zet az, hogy az dsszesjelensig triikk6k,csalSsoksorozata.iigyesmeckdvetkezm6nye. A m€diumokcsahanikaieszkozitkhasznrlatdnak lik, azokpedig,akik a jelens6geker ndzik,bolondok.Crookeselismerte, hogy ndheny6gynevezett,,m6dium"val6bancsal6 6s kihaszn6ljaa spiritizmusdivatj6t,melyetperszeaz igazi mddiumok teaemtettek meg.Csaklogynagykillijnbs6gvan a csal6k6s a hivatdsosbiiv6szektriikkjei 6s az igazi jelens6gekktjz6tt. A briv6sz m;ndiga sajSIeszk6zeiveldolgozik,rejtettsegit6trrsailehetnek,6s mindigmegszokott t6rfel€n,a szinpadonmutatjabe trukkjeit.Home azonbanmindigCrookesIak6sdban mutattabe tud6siit,ahola hetyszint nem tudta manipuliilni.Nem az 6 ismer6seivoltakjelen, hanem Crookesbar6tai6s koll6gdi,6s mindenalkalommalel6tte €s utdnais 6lland6anellen6rizt€k,a leg6rdekesebb 6s leghatesosabb jelens6gek pillanataiban figyelt6k. is kezil, l6b6tlogtdk 6s Sohasem j avasolta, tiltakozortellene,ha Crookesa kis6rletolyanm6dosit6s6t triikkttketkizerta,s6tn6haHomehivtafdl ilyen leami az esetleges het6s€gekre a figyelmet-A mdsik lehet6s6g:a sze6nszr6szt\,ev6i mind 6rz6kicsal6dds6ldozatai,6s a jelens6geka val6s6gban meg jelens6gek sem tdri6nlek.A harmadiklehet6s6g:a tudatos,vagy (Ez a k6t elk6pzel6s nemtudatosizommozgisokkitvetkezm6nyei. is alapvet6en eldgtelena jelensigekddnt6tdbbs6g6nek magyar6zatSra, ezdrtCrookesnemis foglalkozottveliik.) Crookesezutdnrdvid6nmegvizsgrlta a lehet6s6geket: 1. A megfijelensdgeket jelenlea m6dium szelleme dnmagdban, vagy miis Byelt jelens6gek gonosz v6 szellem6vel egyiitt id6zi el6. 2. A szellemek, vagyitrddgitkmLivei,s c€ljuka kereszt6ny valliisal6iis6sa" 6s az em228


PSACHOXINIZIS

3. Masfajta€l6l6nyekokozzik a jelens6bereklelk6nekmegront6sa. 6s geket,akik ugyan a Fdldiin 6lnek, de szimunlca l6thatatlanok jolenl6tiiket ki Lyagtalanok, bizonyos kdflilm6nyek kitziitl azonban tudj6k mutatni. Ezeket a l6nyeket neh6ly 6\sz6ztda koboldoknak' elhunytszestb.nevezt6k.4A megfigyeltjelens6geket tiindereknek erd pszichds 5. A m6lyekszellemeiid6zikel6: ez a spiritisztate6ria. okozzaajelensdgeler. Crookesszerintva€rya ,,m€dium",vagyaz emberekegycsoportja binokosa,amellyelezeka jelensdgek vagyk6pess6g olyaner6hatds, Hogy emberekmik6nt hozhatj6k 6s megfigyelhetitk. ldtrehozhat6k I6heezt a hatesl azt mostm6gnemtudhatjukAz bizonyos'hogya van' amivelaz m6dium,vagya csopotlolyanerejtihatdsbirtokAban er6"iitlagembernem rendelkezik.Ezt nevezteCrookes,,pszich6s nek.Ez M elnerezesazt a felismer6stfedi, hogy n6henyembertest€b6l ma m6gismeretlenkiiriilm6nyekkiizittt olyaner6 l6phetki' ami ak6rnagyobbt6vols6gra n6lkiiltirgyakatmozgathat izommiikddtet6s van a tudattal,mivel a tuis. Crookesszerintez az er6 kapcsolatban dat,vagyl6lek irSnyitjaaz emberisze ezetet.Enneka pszich6ser6nek a fizikai mibenl6t6tazonbanCrookesnem hataroztameg' nem levonni dsszegyiijtiittmegfigyeldseib{il' or6bdlt kdvetkezt€tdseket er6 kiizti hogya spiritizmus6s a pszich6s azonban, tanotta Fontosnak a hatast ezt vdlem6nye szerint A spiritiszt6k me&jeldlje. kiilijnbs6get \emmi bizoerre szerrnt lell'eirdn)ilja.mrgCrookes elhallszemellek crookes elvilegeld6nthet6 nyitdknincs.A vita viszontkis6rletekkel Research for Psychic Society megalaKtand6 hogy az akkor rem€lle, egyik f6 feladatalesz a kdrd€smegvSlaszolasa tev6kenys6g6nek Nemigy t6rt6nt. az6rtnemd6h el, merta hivatalos- 6s ,.hivatalA vita els6sorban - tudomeny,s a spiritiszt6kegyadntmegakaddlyozb6l" szkeptikus mert ez egyikf6lv6gezbessenek' kis6rleteket t5k, hogy megbizhat6 kutat6knakaz6rl'm€rt esetleg A szkeptikus nek semdltt 6rdek€ben. a spildteznek. volna.h,rg)ilyenjelen.egetmegiscsrk kiderdlheren fizikai magyarazal fonlos a ritiszdk szdmdrapedigazdrtnem volt mertakkora tilvilSgj l6nyekemdl nemlennesemmisziiks6g D- D. Home6s Crookeskis6rleteimdghaldlukut6nis sokembert 6rdeme\olt az M eszfeCrookestaldnlegnagyobb foBlalkoztattak. ezzela k€pess6ggel' rendelkezik mindenki v6tele,hogygyakorlatilag Ezt igazoltaaz id6 €s a gyakorlat,mertD. D csakelter6m6rt6kben. ezeketa hatSsokat' Home 6ta sziimosm6semberenis megfigyelt6k n6h6ny6vtizedHogy a legutols6kis6rletetemlitsiik,Csehorsziigban vegeztek. hasonl6m6ressorozatot delezeldftegyCrookes6hoz 229


TTTOI(ZTTOS ER6K?

CsEH MERTSEX Az 1980-as 6vekelej6nmegism6relr6k Crookesm6r6ssorozardr a prdgai K€miai Technol6giaFriiskolapszichoenergerikai laborat6rium6, ban [7]. Ivan Dolejsi6s munkat6rsai a m6r6seksoriinugyanaztaz alapelvetkiivettik. mint Crookes.A feladatism€raz volt. hogy e-sy vizszintes rildoner6hariist kellettkelreni.Dolejsi6s t6$ai mdrdsemilr fqlettebbvolt, mint Crookes6,mert itt szintemegforditottdk a Crookes-fdleelrendez6st: a dinamomdter mozgorr.a vizszintes nid pedig rdgzitvevolt. Dolejsielrendez6s6ben a njd egy !6glalapkeresztmetszetrikis csatominmentvdgig:egy rendkjviilfinom,6rz6kenym6r leg segits6g6vel kellett a t6glalapkeresztmetszetri elemrehat6 er6t m6rni (10. 6bra).A m6r6testet gondosanleszigeteltdk a kiimyezeti hat6sokt6l. A kisdrletalanyacsaka vizszinresrid v6g6hez6rhetert hozzd.Annyibanis folytattdkCrookesgyakorlatft,hogya m6r6ssorozatotneme8y kiv6telesk6pess6gri egy€nrealapoztdk, hanemdrlagos 6rz€kenys6gii (A m€r€sben emberekre. iisszeson 124embervettr6szt, ebb6l59 n6, 65 f6rfi. A legfiaralabb rdsztvev620 6vesvolt, a legid6 sebb65.de a r6sztvevdk z6me35 6s45 €v kcjztifeln6nekb6l,lk.) A kis6rletiszem6lyek feladataaz volr, hogy6rints6kmega beren, dez6sb6lkielld ,,energiavezet6' rid v6gdr.6s pr6bdlj6k,.ment6lis" energi6jukat riivezetniigy, hogya finom m6rlegelmozduljon. Ez az energiavezet6 ki.ildnbijz<5 anyagokb6l kdsziilt,kipr6biltakrijbbekkdztiti r6zb6l.ac6lb6l.feb6l.iivegb6l,sdrgardzbcil 6s textitidb6lkEszntt

!. ^brc. Egycrch egfeteneneg ige ir.ike,D, nArLe|gelmelisnZtelik 230


PSZICHOI{INBZIs

anyagokatis az6rt,hogy megn6zzik.van-evalamijelentdsdgeaz j6l vagy rosszulvezeti-ea anyagelekromosvezet6k6pess6g€nek, a kis6rletiszeEnn6laz elrcndez6sndl h6t,pala-vagydiamSgn€ses-e. keresztmeta t6glalap hlizta a vezet6elemet, vagy m6lyhidbanyomta I8y sz6mos tudott hatni. ezzelsemmim6donnem szetlimdr6elemre m6r6sihibdtki lehetettkiisziibiilni. ADAT0K ERIDMfNryIK, (407o)a m6rlegmegsemmozdult:A tdbbiNegyvendtrdsztvev6n6l azonosir6nybat6rt ki 6s mindigkisebb pedig mindig a matat6 ekn6l srilytmutatott,tehetminthacs6kkentvolnaa t6glalapkeresztmetszetii szem6ly6rt el 0 €s 2 mg kijzti er6hatdmege.Negyvenegy m6r6elem tizenketten4 6s 6 mg kiizcjtti; kdziitti; t6st. Tizenkilencen2 €s 4 mg 6ten6 6s 3 mg kiiziitti hat6sttudtakel6rni.Egy ember6rt el 8 6s 10 mg kijzdttihat6st;egy pedig12 mg hat6st-NemtaliiltakkiilijnbsEget mindegy, val6szinlileg a kiildnb6z6vezet6anyagokfelhaszndl6s6ban: eredA Ks6rlet k6szUlt milyen anyagb6l rfd hogyaz energiavezet6 megismehogyCrooke!eredm6nyei mdnyeiegyd etmtlenigazoltSk, j6val gyengdbben. de m6rhet6 persze az telhet6k, .,6tlagemberckn6l" eredm6nyt? ellent6tes mi6rt kaptak m6don.A k€rd6scsakaz. hogy ugyanisminthamindig nehezebblett volna a Crookesm6r6seiben kdnnyebb. mahag6ni deszka,itt pedigmindenesetben ArRoTiRcYA(tEBEcEsl 1907-t6la alembergiegyetempszichol6giatan6ra JulianOchorowicz, a paranoregyik igazgat6ja, pdrizsiInstituteGeneralPsychologique taldlkozottel6sz6rilyenjeismertkutat6ja1893-ban Indljelens€gek lens6gekkelaz olaszElsapia Palladino \izsg'latakor' Ezek a tapaszs keresnikezdtea hasonl6k6pestalatokkeltett€kfel kivencsisdg6t, TomczykA sdgekkelrendelkezoembereket. lengyelSztanyiszlava paranormdl k6pess6geket. sziiks6ges ban talaltameg a kis6rletekhez €veibenj616 hosszrlid{inkeresztiilvizsgdltaa harmincas A professzor igy gonSztanyiszlava n6 kcjrijtkialaknltpamnotm6ljelens6geket. v6gziel nevezett kis Stasidnak akit dolta,hogyegy kis .,szellem" NemcsakOchorowicz, helyetteaz Ochorowicziiltaladottfeladatokat. hanemkodnak m6skutat6iis vizsgdltdkTomczykot l909-ben.Pdizsban Flournay prcfesszorszimos esetbenmeggy6z6diittezekneka jelens6geknek Amikor azonbanegy ijtfds bizottseg a val6diseg6r6l. k6pess€geit, a kis6rleteknemsikeriiltekl9l0-ben viszont vizsgiilta.a


moxztTosBR6I(? egy vars6ifizikai laborat6riumban egy mdsikkutat6csopoft el6tr hasonl6kiiriilm6nyekkdziittmegtudtaism€relnikis tergyaklebegtetds6t6sezekidlf€nyk€pfelv6telek is k6sziilrek. Az el<iz6ekben olvashattunk olyanmegfigyeldsek6l, hogyHome kiimyezet€ben egy tang6harmonika lebegv6giga leveg6ben, s a harmonikahangokatbocs6tki. Term6szetesen ez a megfigyel6s a j6zan realitdsokhoz szokottembersz6mriat6bb mint sokkol6.Tatdndppen ez6nkevdsftszletetjegyeztekle a megfigyel6k.Ochorowriczkisdrletei ilyen szempontb6l rtibbr6szletteiszolg6lnak, biir az 6 munkdja j6, nem olyan mint Crookes€.(Ldrszik,hogy keveser6rtetta fizikdhoz.)Kisdrleteiinkiibbcsakdtletek,nemel6re6rgondolr, celrudatos fizikai kis6rletek.Jeilemz6p6ldaerre,hogyegy iivegdobozban lev6 leng66ming6takaftSzranyiszlav6val megdllittatni. Ez bdr ndhSny esetben sikeriilt- vajmi kevesetmondona jelens6gfizik6jft6l. Nem le, hogy meklora volt az inga hossza,ttimege.mi volt az Jegyezte anyaga,mennyivolt a lengdsideje, milyenti{volsdgban ,llt Tomczyk, tehit ldnyeges adatokhianyoznak. Hasonl6anrcsszuitervezettKs6rleteketv6gzettegyjdt6k6r6val.Itt a m€diumazt a feladatorkapta,hogyforgassakdrbeegyjdt6k6ranagymutatE6t.Ez a kisdrletsemvitr kiizelebba jelens6gfizikdj6nakmegismer6s6hez. Az elvi egyszerris6g dstisztas6g, amiCrookesKs6rleteib€n megfigyelhel6,Ochorowiczndlszirte teljesenhiinyzik. Eppenez6rrin mostcsak a lebegtet6sikis6rleteitvesszijkszemijgyre,m€rI azok egyszeriiek, 6salkalmasakbizonyoskdvetkeaetdsek levondsia. A kisdrletekalat fgysz6lv6nv6letleniilderiiltki, hogySzranyiszlava k6pesapr6drgyak lebegtet6s6re. Egy alkalommala professzor kez6benlev6je€k6ra mutat6jdtkellettelforditania.Ez sikeriilr.Ekkor fogalmaz6dott meg Ochorowiczban az ittlet, hogy ha Tomczyk vizszintessikban el tudta forgatni az 6ramutar6r,vajon fiigg6leges sikbantud-erli hatni,azazfel tudja-eemelnia mutat6t.Ochorowicz tovdbbrais a tenyer6ben tartvaa I0 centimdterhosszli6ramutat6t. Tomczyk arra k6fte, hogy ne 6rjen a mutat6hoz,me.t ekkor megza\ari^ az ,fuam" folydsdt, majd mindk6t tenyer€t az 6ramutat6fiil6 ny.ijtotta. Mintegy 40 centimdtervolt a tlevolsaga keze6s az 6ramutat6kijzittt.Kis id6 mdlvavalamifurcsa6rz6sfogtael Ochorowiczor, majda mutatdsz6plassanfelemelkedett a renyedb6l,6s lebegnikezdettTomczykkezealatr.Tomczykijedt6benfelkidltott,s ekkora mutat6 leesett.Ezut6nrijra megpr6b6lt6ka kis€rleter,s ezittal k6.iilbeliil egy mdter rnagasbatudta a mutat6t emelni. A harmadik kis6rlem6l m6gaz dlamutat6rezgdmozgiisais lelhat6volt. A jelens6gre persze nemtudtal tudom6nyosmagyar6zatotadni. Tomczykannyit mondott,


PSZtCHOI0N6ZIS

hogy ,,kis Stasia",az 6 segitfe ,,kis kezekkelragadja megi: emelifel az apni tArgyakat". (Ez a magyariat jellernz6 a kor gondolkodiisiira. Enn6legyszeriibb, kdzenfekvijbb elkdpzel6st nem lehetettvolna kigondolni,s ez megis feleltmindk€tt6jnknek.) Tomczyk keze minden egyes Ks6rlet urin nagyon hideg volt, 6s erdsenizzadta tenyere.A kis6rletmegkezd6sekor m6r nemvolt szabad a fels6 testdt meg6rinteni,mert az megb6nitja,,az &^r\t fuarr,l6s5t". EzAt a lebegtetend6 tArgyatsemvolt szabadmeg€ nteni kdzvetleniila Iebeg6sel6tt. Tomczyk tapasztalataiszerint,ha ilyenkor valaki megdrintettevagymeglogtaatfugyat,aUkorez az ,,6ram"elment,6s hosszi ideig kellett vdmi, hogyrijra dsszegyLiljdn benn€is 6s a tdrgybanis. A lebegtet6stsz6mosapr6 tdiggyal pr6b6lt6kki nagyjdb6lazonos kifiilmdnyek kdz6tt,^zazOchorowiczkez6bentartottaa tiiryyat, Tomczyk pedigmindk6tkez6tidl6 helyezte6s igy emeltemeg.F6mb6l,feb6l, nvegb6l,b&b61,papirb6lk6szijlt t6rgyakatnagyjdb6lazonosm6don €s azonoskdnnyeds6ggel tudott felemelni.Az anyagimin6s6g6s sfly kiilitndsk6ppennem befolyisolta a jelensdget,viszont azt vett6k 6szre,hogy a tergyakalakja igen.Feltiint Ochorowicznalqhogy a gdrbiilt t6rgyakategyszeriibbenleheiettfelemelni a laposakniil.Ez azonbannemvolt mindigigaz,met p6ld6ulegylaposnikkel6ritnemsikedilt megemelnie,mig egy hossaik6s, nagy papirdobozfed6t igen kijnnyen.(Az igaz,hogycsakaz egyik v6gdndl.)Egyik alkalommal, amint Tomczykegy kis kdnyvszeriinaptd( emelt fel, Ochorowiczhatdrozottantgy l6tt4 minthaegy nemtil v6kony,feketefonal nyjlt volna egyik kezdt6la m6sikig, mint egy igazi cdma.Azonnal arra k€ne Tomczykot, hogy ne mozduljon,de ekkona m6r lefelE€reszkedetta naptdr,6sa,,c6ma"nyomtalanul felsziv6dott a leveg6ben. Ochorowicz m6I hallott an6l, hogy t6rgyakmozgaHsakorfel-feltiint egy-egy,.c6rna" a mddiumokkezekdriil, ezekazonbangyorsan6s nyomtalanulelenydszteka levegdben.Nem minden Ks6rletn6l, csak elvetve jelent meg, 6s akkor sem kezdett6lfogva, halem a lebeg6s'megkezd6sekor alakultki dsnema t6rgy 6sa k6z,hanema k6t k6zkdzdtt. Ochorowiczrnindenegyeskis€rletetj6 megvildgites mellettv6gzett, s a t6rgyakatis 6 magavdlasztottaki. Egy-egyti4rgymindig a saj6t tenyerdben volt vagy6 tetteaz asztalra. 6sut6natehettecsakTomczyk a kezdta tdrgyfitl6. Sztanyiszlava kezeiiltaldbannemmozgott. Ha mozgott,akkor sem lehetettsemmilyendsszefiiggdst taldlni a tdrgy 6s a k€z mozgdsakiiz6tt. Ennekellen6rcOchorcwicztermdszetesengyanakv6maradt.Ismdteltkis6rleteksor6t v6gezteel, de a c6rna nem litszott t6bb€.Tomczyk kezeteljesenmozdulatlanmaradtakkor is, amikora tdrgyakemelkedtek, s akkoris, amikorlesiillyedtek.

233


TITOMATOS EROX?

A tfugyakn6hajobbra-balrais mozogtak.vagy6ppenforoglakmozdulatlankeze alalt. ochorowiczmegpr6bdltak6zzel megfogniaz kdt kezemind sz6jjelebb ekkor vjszontSztanyiszlava .,6terfonalat", nyilt, s er6staszitestlehetett6rezni.A..c6ma" egyrevdkonyabblett. majdteljeseneltftnt6sa tdrgyis ]ezuhant. v6gzettolyanellen6rz6kis6rletetis, melybensztaA professzor nyiszlavaazt kaptafeladatul,hogypt6b6ljafelemelniOchorowiczujhogy6rezze.mi tdrtdnikilyenkor.ochoroi5t. esetlegmegmozgatni, wicz a kdvetkez6szubjektiv6rz6sek6l szefiol be: ,,HatdrozofthideS 6rzise, mintha egj ftkony dr6t, rag)- cAma Ari tenl meg uijainat. AhogyanTomczykegyrejobban tdvolitofta kezit az ujjamt6l, a ,cir' nn" jelenldte is egyresr-engibblett, maid teliesenehint." A kiser]€t teh6t vezetett.A megfigyel6sekb6l 2vonoseredm6nyre megism€d6se kelermindig hideg6rzet el6tt hogy a mozgiis megkezd€se az deriilt ki, kezett,majd valamif6le erd hatiisdt6szleltdk.Ochorowicznem tudta megfogalmazni,hogy ez mi: vajon igazi 6rz6s,vagy ,,6ter"keletkezett. esetlega m6diumtest6nekatomjaib6lsugetzofiki valami?A m6dium igy magyarita,hogya,.bennedsszegy,t 6ramkil6pujjaib6l". yen6szsibbad6st 6rez,s bizsergest hidegdramlatot kor arcamegmelegszik, az ujjaiban.Az 6ram ujjai v€gdb6lfotyik 6s igy irta le, hogy az nem Nemegyetlenegynyil6son,hanemsz6moskis lyukon ke,,rezg<idram". valami, mintha g62 lenne' resztiil 6n ik ki ez a megmagyarazhatatlan 6ppencsaksipol6hangnemkdveti.Ha k6t kezetelhlizzaegym6st6l' Rendkivijl f6akkorez az 6ramegyregyeng6bbiesz.majd megszakad. q:atl kitzeliti egym6sH^ az rast6 ezt az itramolsokiig fenntartani. hoz,alkor tijbb ilyen ,,6td c6ma" keletkezik,igy nagyobbt6rgyakatis meg tud tartani. Ha viszont vdratlanul valami idegentirgy keriil az eramritj6ba,akkorez az ftamlest megdllitja,6sf6jdalmatokozneki kdzitttis kipr6belta.hogyTomczyk Ochorowiczmis kdriilm6nyek keAz egyikkis6rletben milyenhat6sttud l6trehozni^z 6ramutat6n. kdz6tt lemutat6 a k6t keze r'igy, hogy a z6t a divenyrakelletttennie majd.,ugendozott"Tomczyk gyen.A mutat6el6bbcsak.,mdszott". k6t kez€kdzdttjobbr6l balra,rnajdbalr6ljobbramozgattailyen m5 is megmozdon a mutat6tan6lkiil,hogykezea legkisebbm6rt6kben megjen6lkiil utalrsszertien, r6szletezds dult volna.Ochorowiczn6ha a lakis villanykozbengyakan megsz6lalt gyezte,hogyajelens6gek ene vonatkoz6an nemkeltettefel 6rdekl6d6s6t, csengdje. Ez azonban a kdvetkez6jellegzetessegek n€m v6gzettkis6rleteket.Osszegezve 1. Enyheriizk6kis6rletein6l: fordultakel6 Tomczykt6rgylebegtet6si nevez; amit az 6ramkialakul6s6nak d6s,a m6diumenyheborzongesa, 6rz6saz ujjak hegy6n;3. Hidegszell6i4 Hidegvercj2. R6z6sszerri

2a4


PSZICHOI0NIZIS

t6kmegjelen6se a tenyereken; 5. Fdjdalom(decsakakkor,haaz ,,6ramot" valakivagyvalamimegszakitja). Ochorowicz kor6bbijegyzeteialapjeniisszevetette ezeketa tapasz talataitaz 1894-benEusapiaPalladinoval v6gzetthasonl6Ks6rletei vel. EusapiaPalladinoeset6ben a kdvetkez6jellegzetess6geket lehetettmegfigyelni:L Palladinoel6sziira h6tin 6rzeftenyheborzong6st, ami k6sitbbdtterjedta kez6re6s ujjairais. melyekszintemegb6nultak; 2. Kellemetlen, r6z6sszeni 6rz€saz ujjaiban;3. Kezeikdzijtthidegsz€l frjviesat 6rezte;4. Kezeikellemetleniil sziirazzivrltak;5. A jelens6gek jelentkezett mindk6tkezdben. kezdetekor 6lesf6jdalomdrzet Erdekes,hogymig Tomczykk6ptelenvolt elektroszk6pot kisiitni, EusapiaPalladinoezt tdbbszdr,tdbbszemtaniel6ttis megtette. Tdbbekk6zbtt MadameCulie is r6szt vett ezekena bemutat6kon.Erdekl6dds6tkiiltiniisen a hideg szdl mibenl6tekeltette fel. Kis6rleteketis teflezettarra,hogyanlehetneennekm6rt6k6t6s ok6rfeldedteni.Crojobban okesis beiftaKs6rletinapl6j6ba,hogy a sz6ltulajdonsagait ismemi, vajon eredetli-e, de v6giil 6 sem v6gmegkellene elektromos zettiiyenkis6rleteket. kezdett,hogykideritseenOchorowiczm6gegy Ks6rletsorozatba nek a bizonyos,,6terzsin6mak" az eredet6t,s megfejtseszerepdtaz eg6szjelens6gben. Vajon lef6nykdpezhet6k-e 6s biztonsdggal megiem6dlennek-ea lebeg6sek 6s tagymozg6sok e ndlkiil is? Hr4romf€le m6ga lehet6s6g6t szertgondoltki arra,hogyesetleges zsin6rtrijkknek is biztosankiz6rja: 1. Olyan tdrgyakatkell a kis6rlethezhasznilni, sem lehetzsin6rokatvagy amelyeklebegtet6se soriinsemmik6ppen ahogyan hajszelakat ig6nybevennit2. Ugy kell mozgatnia t6rgyakat, azokatzsin6roksegits6g6vel semmik€ppen semlehetne;3. Fotogri{fia segits6g6vel ellen6riznikell a ldtottakat. val6sitottameg.Az egyikAz 1 pontota kdvetkez6Ks6rletekkel ben €96 gyufasziilatemeltetetta leveg6be.Ennek l6ngoi6 v6geszinte oszclll6ci6(rezgbmozg6s)n6lkiil, fiigg6legesen.egyenesvonali mozgissal emelkedettfelfel6;a mdsik Ksdrletbena j6t6k6ramutat6jit sikban.hogykezekdzbentelTomczykigy mozgattamegvizszintes jesenmozdulatlan maradt. kdszitette a kis6rletek6l:1. Egy A kijvetkez6f6nyk6pfelvdtelekel (gy, tenger6szeti irdnytiitlebegtetett hogya m6diumujjait sz6tnyitotta. ujjai 6skezemozdulatlan volt. Az ir6nytlimagaf6nyes.teljesensima feliiletii volt, semmilyenc€rniilnem lehetetlrikotni, mert az lecsriszottvolnar6la.2. Egy hengeres. nagymdretii, simafeliiletriiiveged6nytlebegtetett hasonl6m6don.Ez6ttala kezeaz ed6nyalattvolt. Ebbenaz esetben semsegithetett v6konyc6rna.hiszena t6rgyitt fel-

235


moKz TosER6(? leegy uvegbiraalatthe.metikusan 3. Megforgatott fel6 emelkedett. sem 6rt hozzi. tafl6 asztalhoz csak az irrnytiit zArtirrnyttit. Keze m6g 4. Egy falra fiiggesztetth6m6rdt,barom6tefi6s egy p*atartalom-mer6t igy mozgatottmeg,hogy a miiszerekazonnalkilendiiltek,mikor az asztalmhelyezve kezea kdzeliikbe6rt.5. Az el6bbiiiveghengert hogy az kezet6ltAvolodnikezdett.Keze fgy tudta megmozgatni, elinekdzbenmegsemmozdult.6. K6t asztalonfekv6 gyuf6sdoboz maradt. dult egymdsfel€.Tomczykkezekdzbenmozduladan dr6t,huzalvagyc&na nemse81tsemmilyen A fenti Ksdrletekben 6szreOchorowiczmAsikl€nyeges el6id6z6s€ben. heteua jelens6gek amikor er6shideg csak akkor keletkezett, v6tele,hogy ,,6terc6ma" volt 6rezhet6.Amikor ezt a hidegetnem lebetett6rz6kelni,akkor a c6maszedjelens€gsem volt l6thatd.A Ks6tletekrdlk6szultk6pek egy r6sz6tkdzdlteis [8]. (Az €redetinegativok6lelvesztek ) NemNapTomczyktudottkisebbtdrgyakatlebegtetni. csakSztanyiszlava gyujainkbanis 6l n6h6nyember,aki kisebbttugyak(pingponglabda' kepes. fasdoboz)lebegtet6sdre zIS? RTHET6-E APsztcHoKNf MEGE l6tsz6megfiVajon van-evalamirendezdelv az ellentmonddsosnak Vajon azonosjelens6getid6ztek-€el6 a Nagy gyel6sektitmeg6ben? K6n vardzsl6i6sD. D. Home.illetvea fiatal.tanulatlansztanyiszlava Tomczyk?Vajonel6bbretudunk-el6pniezena teriiletena termeszetelevenemilleszthevagyezeka jelens6gek tudomdnymddszereivel, alkotottk6piinkbe,ahogyazt a spiritiszt6k6s a t6k be a term€szetr6l ellitjik? tud6sokegybehang26an konzervativ igen A vrlasz- a szerz6vdlem€nyeszeint - mindkdtk€rddsre: j elens6gek ism6telten el6fordul6 vannak a mdrhet6 6s Egyszeriielvek mijgdtt,b6rhol,b6rmikor,b6rki szemeldttiirafordDltakis el6. K6F a je_ nem tudjuk megmagyardzni s6gtelen, hogy mai ismereteinkkel lens6geket, de kdt apr6naktrin6. vat6jdbanldnyegesfelt6telez6ssel El6szcjr is azt kell felt6telezni,hogy kiilijnbdz6t6rgyak, m5r igen. tulajdons6gaikat. megvdltoztathatjak szerkezeti anyagokideiglenesen hogya Ismeretes, vezet€si tulajdonsdgaikatl tijbbekktiz6ttelektromos elt6r vezet6k6pess6Se nagym6rtdkben anyagok elekromos kijldnbc;26 vezeti is. Az eziistpdldiul l0'rszorjobban m6gszobah6m6rsdkleten az elektromosfuamot,mint a legjobbelektromosszigetel6.Ha a szupravezet6 anyagokatvizsgiljuk. az elt6rdsm6rt€kedmsztikusan gyakorlatilag a nulldvalegyenn6, hiszenezekelektromos ellendlldsa szerkealatt.Az anyagokvezet6k6pess6g6t 16egyknszitbh6mers6klet 216


PSZTCH0tUNtAS

zetilkbefolydsolja, ami pediBmegvdltoztathat6, mikdnta,,kanelhajli tiis" trrgyaldsdnilmdr ldttuk.Nem l6gb6lkapottteh6ta felt6telez6s, minden kisdrletibizonyit€kok vannakalra,hogya k6tjelensdgcsoport 6ll egymdssal. bizonnyalszoroskapcsolatban Ha a tftgyak elekromosvezet6k6pess€ge csiikken,akkora pszicvisszavezethet6k hokin6zisegyszeriibb, eddigleirt esetei a mArj6l ismertelel(romoshat6soka,melyekaz ill6 vagylassarmozg6elekirjdk le. Kdts6$elen,hogy ez a jelens6g romostolt€sekviselkedds6t tdrgyainaz ,tlagemberkdmyezet€ben olyangyenge,hogy szok6sos kon €szresemvessziik.Mindenesetre valamilyenok miatt az 6letjeszinte6szrelens6gek is hasznositjikezt a hatiist,de szabdlyozottan, vehetetleniil. A ,,rn6diumokn6l" ez az egyensrilyvalamilyenokb6l hatdsra, mint felborulegyfajtadnhipn6zis,megviltozotttudatdllapot p6ld6ulHome-n61, vagykiils6 eredetiihipn6ziseset6n,mint p6ld6ul hogyaz emberektestdben tbl Tomczykn6l. A kcjvetkez6 felt6telez6s, jdn (elkiilijniilds) p6ld6ul pozitiv, l6tre, a test fels6 r6sze tdsszeparidci6 als6r6szenegativlesz,vagya tdrzs6s a v6gtagokktizdtttapasztalhat6. A jelens€gegy6bk6nt kis m6rt€kben mindenembem6l6s minden is [9]. Ugyan€l6l6nyn6lmegfigyelhet6 teljesennorm6lisellapotban csakldttunkmierp6ldiitarra,hogyez a hatdspszich6szavarokeset€n olyannyirafelfokoz6dhat, ho8y a kisiildsekhatesara elektromosberendezdsek is tonkremehetnek. A MODILL

AzlszrArMozc,isA Kezdjiikazzalaz esettel,amikora kis6rletialanynem dr a tdrgyhoz, p6ldeulasztalhoz, hanemiil vagyill mellette.Ebbenaz esetben a vegragok6l elindul6tdltdsekeloszldsa a ll/a 6braszerintalakul.A tdlt6sekilyenkortem6szetesen mozoghatnak az egy€bk6nt elekromosan ekkora kis6rszigetel6tergyakonkeresztiilis. Ezekvezetcjkdpess6ge letekszerintvalaholn f6lvezet6kkdmy€k€nlesz.tehdtnemviselkednekigy, mjnt a f6mestestek. A tdltdseklassanterjednek. minrhadiffdzi6valmozogndnak. A tolt6seka m€diuml6bdt6la padl6nkeresztiilazasztallibrhoz 6mek.abol az 6rammintegy..ziir6dik".Irsz valaholaz asztallibonegy semleges (Az ellent6tes tdltdsiir€z6na,ahola tdltesmintegyrekombindl6dik. egyesiilnek.) Az asztalliiba minszecsk6ksemleges k6pz6dm6nny6 daddignememelkedikmeg,amiga padl66s az asztall6b kdztier6 egy minimdiis€rtdketel nem6r.Ezt a minim6lis6rr6ketel6 e el6bbkiss€.


TITOISATOSEROX?

majdegyrejobban megemelkedik az asztal.m6ghozzii a m6diumfel6li (l (A mindigez a tapasztalat oldalon l,t dbra). kiil6nbdz6leiri{sokban hogyebbena f6zisban szercpel.) Ha a m6diumsz6kenul, elk6pzelheto. a mddiummegemelkedik, de a tijtl6seloszl6s alakj6t6lfijgg6enaz is hogypuszti4n azelektrosztatikus vonzeshatdsdfa ..megn6" el6fordulhat, a silya. Itt mdrlitszik.hogya kis6rletek eredm6nye mindiga t6ll6sek gyorsasSg6t6l eloszldsdt6l. mozgrisuk 6s mennyisâ&#x201A;Źgdt6l fiigg. A gyatehatamikorasztalokat, sz6keket hasz korlatban megfigyehesetekn6l, niltak.kiildnbiiz6tdlt6seloszl{sok. emialtkildnbdzoerdeloszl6sok alavolnaa Ks6rletekhez. hakulhattakki. Ha nem aszhlokathaszn6ltak

A tijltasekndr mo.o8 nak,de a kiaLakuLi e$k ,niq nen tudj.ik tnesemelniaz dsatalt.

A kisirLetiszenaDfet4li oldalon a ldb is padt6 kitd tti tas.it<teni n iat a. as.talmegemelkedik.

+ + + + A hdts6AbndLis Lejtir sxddika jele sls, ls hoss.libbritridebb idcig tattd instabil lehegls alakulki.

ll.6bra.

238

l'

f i -

A. as..taLmo.gtisti ak hdrcn s.akas.a.


PSZICHOXINEZIS

aka mermyezetr6l zsin6rokkal felfijggesztett asztallapot. nemp6ldrdul 6s mesk6nt mozgottvolna,hiszenm6st6lt6seloszlesok kor az asztallap alakultakvolnaki. Megintmiislennea helyemia$miiser6eloszldsok zet,ha nemhirom- vagyndgyl6bi,hanemcsakegyldbi asztalthasznelninak. Ekkor az asztal szinte azonnalforgesbajdnne, mert olyan ahola padl6€s az asztalliib k6ztitaszidskisebb.El irinyba mozogna, kisebblegyen.(N6hdnyesetkellenefordulniaahhoz,hogya taszit6erij asztalokndl is 6rz6kelhet6, ha az asztal benez a hiirom-vagyn6gyl6bri nagytdvolsdgra egym6st6l. Ez az a tiel6gkijnnyri,6s labainincsenek pikns,,ttncol6"mozg6s,amittiibbenmegfigyeltek. Az asztalilyenkor nemcsak fdl-leuglil, hanemforogis.) jol modellezhet6 egy kc;nnytf6mf6Az eg6szjelens6gegydbkdnl g6p ttilt6smegoszt6 li6b6lk6sziiltasztalmodell 6segyelekrosztatikus pontosan mozgesa ebben a modellKs6rletben segits6g€vel. Az asztal Az elekromostdlmegegyezik a szeanszokon leirt tapasztalatokkal. 6s lassi mozg6sakdvetkezmdnyek6ppen olyan tesekfelhalmoz6ddsa t6rgyak.Elvileg erdhat6sok keletkeznek, ami miatt elmozdulhatnak az erdhabsokatel6id6z6 mindenesetbenpontosankiszdmolhatndnk ti,lt6sek,dramok6rtek6t.Ahhoz p6ldeul,hogy egy asztall6bamegmagassiigba, mer emelkedjen 50 N (kb. 5 kp) er6 hatisdrafdlmdteres Pontszer(t6lt6sekesetdn viszonylagkis mennyis€gii tiilt6selegend6. 6mm 40 m6sodper€en keresztiilfoly6, egymilliomodamperer6ssdgli mdrel6glenneehhez. perszea helyzetnemilyen egyszerLi. Egyr6s4a tdlA val6segban fizikai tulajdonsrgait6sekkcjriilkialakul6er6kfiiggnekaz anyagok t6l is. Ezeketazonbanilyen kiiltinlegesesetekenem ismediik,igy pontosszimitdsokma megnem v6gezhet6k. A tdlt€s6kmozgesiinak, felhalmoz6ddsdnak azonbansz6moskis6r6 jelens6gevan, s ezek Brr a rendremegis tal6lhat6ka pszichokindzist leir6 besz6mol6kban. figyelemkitz6ppontjdban mindigis az 6r6hatesok dlltak,a mareddig is emlitetthidegsz6l.a hang-6s f6nyjelens6gek mind-mindvisszavevessziik zethet6ka tiiltdsekmozgdsdra. Mo$ ezeket sona.

szE[fsrEHriLEs Ha a tdlt€seka leveg6nkeresztiilfesztilts6gkiilijnbs6g hat6s6ra mozognak,akkorkialakulaz rigynevezett elekromossz6l110-131. Ez a (teh61a hatiisaddig6rz6kelhet6, amiga leveg6ben tdlt6sekmozognak pszichokindzis elejdnalakulki). Az elektromos sz6ljelens6ge r6g6ta is csak ismert,de a fizikdnakperif6ri6listeriilete,a fizikakdnyvekben n6hdnysorolvasbat6 r6la.A gyakorlati6letbenfdlega szersz6mgdp-

239


TITOIZATO$ IROI(?

hritdsrc. Amikor a tdltdsekmozg6iparbanhaszniljiikezt ajelenseget sa miattelektromosszelkeletkezik,akkorm6stipusdhilt6sihatdsok kitzben ilyen hiiis felldpnek(p6lddula Peltier-effekus). Esztergi4l6s "C-nel is forr6bbesztergakdsekn6l 2-300"Ct6ssegits6g€vel az 1000 levii titlkal alacsonyabb h6mdrs6klet €rhetdel [12]. Ha a leveg6ben t6sek a feszijlts6gkiilitnbs6gek hatdsdraelmozdulnak,az a leveg6 mozgis?ival6s iehril6s6veljrr. Ezt 6ltal6baninegfigyelt6k a m6diumokn6l,€s szamospdidatidttunkrd mind Homq mind pedigTomis. A fesziilts6gkiiliinbs6g hat6s6ra megindul6szelseczyk eset6ben bessd8e rdbbmdter/misodperc is Iehet 4l. azonban csakaz ut6bbin6h6ny6vtizedben haszEzeketa hat6sokat ndlj6kfel. Amikor a parajelens6geke el6szdrfelfigyeltek,m6gnem voltak 6ltal6nosan m6r€sek.el' ismenekaz erre vonatkoz6r6szletes r6szt m6leti magyadzatok€s k6ts6gtelen, hogy akik a szednszokon vettek,ezeketa sziimuloanem til fontos elekromos hatiisokategyaltaldn nem ismeft6k,ezdrt misztikus, ok*ult (rejtett) hatasnakv6ltdk. Val6szinri,hogy a szeenszokon a hlit6ha6smiatt a kcjmyeziileveg6 p6ld6ul a levetitbbfokkalis lehiilt.Ha 20 'C-os szobai6m6rs6kletrdl "C-ra 14-15 csdkkent,a]&or mdr megindulta p6ra96 h6m&sdklete jelecsap6d6s 6s ez vagyfeh6res,vagyfeketesziniip6raformdj6ban lentmeg,att6lfiigg6en,hogya f6nyhonnanesikbe,s hogyanver6dik vissza.Lehets6ges, hogyOchorowiczezt l6ttaTomczykujjai kdzdtt, ez az a vastagfekete,vagy n6hafehdr szil, ami elindult, mikor Tomujjait. Iltenkor az &am €n€kenyilvinval6ancsdkczyk szetnyitotta a hdt6hates is cs6kken,igy a p6ralecsap6d6s abbamarad. ken,emiatt

REccsENEsIK vagy A tdlt6sekmozgdsa a kiilijnboz6trrgyakon,p6ldiul a padl5ban, is 6szrevehet6. Ha egy a bitorckban tcjbbmas hatdssegits6g6vel lifugybanelektromostijlt6s jelenik meg, akkor a tdlt6sektaszitjdk jer- (Ajelensdget egymrst.s ez az anyagban mechanikai fesziilts6ggel nemcsakelekromos.hanemmidgneses erdk is el6id€zhetik- ez a Felt6telezhet6, hogy a recseg6sek, roppan6sok Maxwell-fesziilts6g.) vissza.Az anyagban kialakul6bels6 egyr6szeilyen okolaavezethet6 mecbanikai fesziilts6gek 6rt6keeg6szen nagylehet,ha a titltdsstiis6g esetekben akdrdarabokais szakadhat, magas.Az anyagsz6ls6s6ges Arra is letkiiliintisenha nemtil nagyaz eredetiszakit6szildrds6ga. 6llapotban az anyagokrugalmassegi tunkmdrp6ld6t.hogyktildnleges A k6t hat6segyijttarravezethet, haleracsdkken,az anyagmegldgyul. hogya t6rgyakszinteszab6lyszeriien felrobbannak. 240


PSZICHOXINEAS

Harry Pice 1923-ban vizsgiltaa S/elldCrdnrlialrkdrijl kialakultjeEgyik alkalens€geket, tdbbekk6zdtt a szokdsosasztalmozgatest. utrn az asztal lommala mdrismerctes lehiil6sijelens6gmegfigyeldse majda StellaCranshaw nozgdsbaj6tt(1923.dprilis5-i megfigyel6s), a fcjldtdl, fel6li oldaldnmegemelkedett, s6rk6stjbbtetjesenelszakadt az hallatszott, majdegycsananissal s lebegnikezdett.Ekkorrccseg6s vdgiil a teteje asztaltetejek6tfel6hasadt,s lebajszinteleszakadtak, gyufaszilnyidaraboloa robbantsz6t. teljest6rfogat6ban

T.4RcYnx Mozc,lsA mdr kialakulrajta a tdlt6seloszliis. Amikor az asztalmegemelkedik, Az asztalkdmydk€nl€v6 ttugyakis mozgisbajdnnekatt6lfiigg6en, hogy milyen t6lt6suk v an.H^ peld tl az asztalkdzepdn,vagy a m€diumt6lt6vollev6 vdgenp6ldiiulegy vdzavan,akkoraz a t6lt6smegjelensdge mindig osztasmialta m6diumfel€mozog.A tdlt6smegoszrds jer egyiitt.(A jelens6gleiri4sa a kisdrletifizikakiinyvekben vonz6ssal foglalkoz6dsszeskdnyvbenmegtal6lbat6.) €s az elektrosztatikival viza nem lefel6 csiszik- ahogyer6selekromost6r eset6n Ilyenkora -, vindnk hanemelindul a ferde asztalonfelfel6.(Ilyen esetetl6tHome-malkaDcsolatban.) hattunkftir Lord Adareleiresdban LEBEG6s Ha a m6diumnagyoner6stitltdsiiramotgedeszt,alkor el6bbaz asztalh6tmeg,majdlebegesbe mehetdt az eg6szasztal.Az els6 s6liba emelkedhet ldbfelemelked6sekor m6t csaka h6ts6lrbon keresztiilz6r6dhataz..6ramkitf', 6s a 11/ctbiin l6that6helyzetalakuiki. Ekkor a hdts6l6bon6t 26ez is megszakadna. r6dnaez az iramkdr,de az asztalfelemelkedds6v€l FENYJELE\is[cEK meghalad, akkorf€nyegykiiszdbdrt6ke! Ha az elekfomosl6rer6ss6g jeleDs6gek Ez lehetpokeletkeznek: ez az fgynevcze[koronakisiilis. zitiv 6s negativis a polaril6st6l fiigg6en,emiattk6kesvagyr6zsaszin, fej6n6l, esetleglil6s f6nyekgyilnak fdl p6ldtuLa m6diumkez6n€1, pontosan ldbain6l, sz6lein6l igy. ahogyan etvagya lirgyak,asztalok A koronakisiil6s l6trehoze16l a sze6nszok megJigyel6i tud6sitanak. hangtalan 6s kis 6ramkell. A.jelensigiiltatdban siihoznagyfesziiltsdg (A ez ajelens6g6l6s nemkis6rier6selektromostites. term6szetben taldbanzivatarel6ttvagyutenfigyelhet6mega felh6k6s a fdld kdzti nagyfesziiltsdgktlctnbsdg hat6s&a.) 241


ER6I(? TITOI{ZATOI

SERCEGES eset6nj6l meghalad6sa Bizonyoselektromosfesziilts€gkiildnbs6g vagyegy egy nagyobbki hallhat6az apr6szikakjsiileseksorozata, hallhat6csattanaszeinsz-szobdkban Ez is okozhatja a siildshangia. nElkiil lehetnem6rni Elvilegmindentovibbi sokat.hangielens6geke!. fesziilts6gkij keletkez6elektrosztatikus a szeinszokalatl a szobdban ldnbs6get, de a sz6banforg6 Ks6rletekidej6nm6gnem volt megfe Ma semmiakad6lyasemlenneenneka lel6 hodozhat6mer6mtiszer. tereketlehetne Nemcsakviszonylager6selektrosztatikus m6r6snek. -. hanema a hegyescsricsok6s 6lekkdnnydk6n kimdrni- kiilcjnijsen lereketis. Ehhezazonbanmar miatti gyengemegneses t6ltdsmozg6s 6s driga berendezesek sziiks6gesek. nagyon6rzikeny befolydsol idej6na szobdkban kialakul6tdlt6seloszl6s A sze6nsz hiress6.Az ochorowicz ez tettea m6diumokat hat6:tulajdonk6ppen sz€t6rgylebe$et€si megfigyel6sekn6l professzor 6ltal cjsszegyiijtitlt azonpenlitszottazelektrosztatikus megosztes hadsa.Stabillebeg€s ban igy nem6rhet6el. Az erohatismindiginstabillesz,ugyanismi n€l kijzelebbkerijl az ujjakhoza tirgy, ann6lnagyobbleszaz ercjha-

12. Abra. A kitka ie tl6n i' a fddlan kialokuloJelteeLe.e tnlks.lot.las Crcakeskisd etdnit. 242


PSACfioKmZIS

tes,igy vagyleesik,vagyaz ujjhoztapad.Ez6rtfordultel6 rendszeresen, hogy oszcill6ltak,rezegteka lebegtefetttiirgyak.Egyszeriibb egy-egyapr6 volnaSztanyiszlava kezehez csakfelemelkedett esetben utdnrijb6llehullottvolna..,Ugyest6rgy.majda t6lt6skiegyenlit6d6s s6ge"abbanrejlett,hogypillanatl6lpillanatraveltoztatnitudtaennek id6rc stabilizdlni a m6rt6kdt,ds hosszabb-riividebb a fesziitts6gnek tudta az egy-egy t6rgy kijriil kialakul6 fesziilts6gkiiltinbseget.Nem van itt sz6.hanemegy olyanhatdsrdl, elektrosztatik6r6l kdzdns€ges is, de elektmindentdrgy,ha kismdrt6kben amelynekk6vetkeztdben romosanvezet6v6v1lik. EzErLlehet a46.\ iivegtftgyakat, €96 szivart jelens6ge (A lebegtet6s egy6bk6nt nem is lebegtetni. vagygyufasz6lat vede csak segits6g6vel a technikdban. Szabdlyoz6kiirdk ismeretlen zet6 tigyalndl - l6trehozhat6.Az eg6szk6rd6sa mignesesvasutak Ma m6r homlokerdbe. kidolgozesa miatt keriilt a mriszakifejleszt6s levagy elektrosztatikus technikailagmegoldottk6rd6sa mdgneses begtet6s, esetlega kett6kombin6ci6ja-) m6rt6k6nek. kiterjedds6tereknagys6g6nak, Az elekromagneses igazi milhatdsok 6rhet6k el. Ennek diibbenetes nek szabelyoz6sSval ezt a k€pess6v6szevolt D. D. Home,aki olyantiikdltre fejlesztette is, s kdzbenjdtszoft g6t,hogyk6pesvolt lebegtetni a tang6harmonik6t ig6nyelte, rajta.Ez rendkiviilbonyolultterekegyiittesszab6lyozds6t bdr kets6gkiviilbizan.Pdldrula harmode ajelens€gnemlehetetlen, hogyegy-egybillentyiikdmy6k€re nik6t igy lehetnemegsz6laltatni, - Iegaldbbis egyid<ire tcjlt6stjuttatunk, s a taszit6hat6skitvetkeztEben - a billentyiimegmozdul. hamishangok Nemcsoda,hogyndhiinyszor mint ahogyen6l Crookesbesz6molt. is hallatszottak,

13.6bt^, A felt4tele.et bbeseloszus Dolejsi klsA etsorozattiruil.Ha a ru' dat a merdkst al&i riszabehelyezik,akkot negwiboxik a. er,i irdtrya

243


BROI(? TITOIIZATO$

6s kis€rletben 6ltalebanbonyolultalakri16rAz dsszesbemutat6n gyakathasznriltak, az elv egyszeriis6ge. Az aszaholnem6rv6nyesiilt ti{rgynak libaival. a semmi eseire sem tekinthet6 egyszerij alaki tal ez6rtnemkdnnyiia tdlt6smozg6l6bakatijsszekot6 keresztlaceivel, viszontCrookeskis6rsiinakfigyelemmelkisdr6se. J6valegyszeriibb (12- iibra).A mahag6nideszkdnds a padl6nkilet6nekane)mezdse mindigvonzAsieredm6nyezett. Emiattgondolta alaku'6tdlt6seloszlds ami 16Crookes.hogy megn6a deszkasilya. A csehkis6rletekn6l, m6dosit6sa, a vezet6elem a tdglanyeg6ben Crookeselrendez6s6rek testals6r6sz6nhaladtrt. igy ismdtvonzis keletlap keresztmetszetri (l3. 6bra). kezettk6ztiika t6lt6smegoszt6s hatiisera A KfTIGRI] ET{[L6N fs AP,\DL6N K],'u,{O[d r]\Et rELTIrIrLZI fTldLTL5LIoJzt.{s CRooxf s Kl5ERl.El drtelmeztdk hibiisan.Ha ez a vezet6rid Ezt 6k anti8ravitdci6nak pontosan a !6glalapkereszlmetszetii elemk6zep6nhaladtvolnadt. akelkor bizony6ranemtudlakvolnaerdt kim6rni,men szimmetrikus oszl6salakuhvolnaki. Ha pediga fels6r6sz6nhaladtvolna6t- akkor Crookesm6r6seivelmegegyez6eredm6nytkaptakvolna. (Egyszevizszintesen elnibb lett volnaa tdglalapkeresztmelszetri m6rdelemet - a vonz6er6takkoris helyezni.€s igy kipr6belniezt az elrendezdst kim6rhett€k volna.De a rendelkez6siikre dll6 m6rlegerrenemvolt aljutottak t6veskdvetkeztet6sekre.) kalmas,ez6rt A kdt hat6stkor6ntsemegyszerriegyidejrllegl6trehozni.El6szdr val6szinr.ileg egyfajtamrgneses reretkell megterem azta kiil6nleges, mepiltozik az anyagszerkezet 6s teni,amelynekkovetkezmdnyekdnt is. Misodsorbanpedig emiattaz elektromosvezrt6situlajdonsagok elekromostdlt6stkell fejleszteni, melyekmozg6sa mir letrehozza az eddiglein esetekben el6fordul6hang-.er6-,fdny-stb.hatiisokat. Ez r modellsokjelens6g magyariat6raalkalmasnak litszik,denem .iz 6sszesre. A parajelens6gek kcjzcjtt olyanokis vannaksz6psz6mmal, amikerezzelaz egyszerrj elektrosztatikus modellelnemlehetmagya p€ld6ul r6zni. Ilyen a levit6ci6.Az elektrosztatikus modell viszont szdmosmegfigyeltjelens6gmeg6rt€s6re alkalmas. De mindenesetb6l az derUlki, hogya jelensdgldtrehoziisilhoz sziiks6gvan egyfajtakiiIdnleges!6r.e.ahol az anyagokszerkezetitulajdonsegai megvdltoznak. Ez a felismer€shosszriideig nem sziileteitmeg. holott szinle mindenkrtal6 taldlkozottvele.de egyikijk sem tulajdonitottennek jeientos6get. kijlijncjsebb Mdr Crookesis felismerhette volnaaz elekF romoss6g 6s a pszichokin6zis kdzdttikapcsolatot. hiszena harmoni-


PSZICHOI0NfZS

hogy amikordramotengedetta ketkes kis6rletsor6nmegje8yezte, gyorsan mozognikezdett.Ochorowicz recbe.a harmonikahinelen6s az utaltri, hogyTomczyktijbb esetbenis megsz6laltatta ugyancsak nohaa cseng6gombjaa lakisonkivijl voh. Az 6 elekromoscseng6!, is nagyonj616rzdkelteljk az elektroszlati kis6rleleimlisszempontb6l Ochorowiczar.onban nemismerte ka, a tdlt€smegoszl6s tontossdgi{t. el6ggdeztajelenseget, igy nemvefte€szrea kapcsolatot. j6l 6rz6kelhetoek az elekrosztalika ime. n€h[ny kis6rlet,melyekben jellegzetessdgei. Tomczyk eloszor egy hosszti Ochorowicz leirja,hogy az ,briin fel6ramutat6t enelt fel ( l4la dbra).Ekkora lolldsmegoszliis l6!re.Ha a kezeken r6ltozika tcjltdsmennyis6tijntete(m6donjdhetett ge,akkoraz 6ramutat6 mozg6stis v6gezhet. Ezeka hoszoldalir6nyLl szrikdsttugyakkijlcin6senalkalmasak!r'ra, hogy feliileti.ikdnl6trejcjjjdn Kicsi t6rgyakkal a tdlt6smegosztis. igy ezekkonnyenlebegtethet6kmeglenni,pedig ugyaneztmdrjr5valnehezebb, vagyszinteleheteden p€ldaul goly6t egy kis lebegtelni.Az azokkdnnyebbek. Neh€zlenne hanem tdrgyakatnemcsakfiiggoleges. 6ramutat6t6s mds hosszdk6s p€lddula l4lb ibis lehetlebegletni. ferdevagyvizszinres helyzerben renbemutatott tdlt6seloszlds szerinr.A l4lc 6brdnliitszik.hogymilyen p6ldlulegyszivarvagyceruzalebegtetds6hez. tblt6seloszliis sziiks6ges (Az dbr6kaz eredetifelv6telekalapjAnkdsziiltek.) Hasonl6elvekalap jdn lebegtetett (14ld irdnytrit ibra) 6s mri8nespatk6t. Tomczyk - a tailtdselkiiA t6rgyakmindigigy rilltakb€, hogya poldriz6ci6 l6niil6s maximiilislehessen. nert az er6 is ekkorhathatmaximdlisana tdrgyra.A dobozfed6leseten(14/ei{bra)Tomczyknakkezdetjotl benneh6zs6gei voltak.mertaz els6pr6b6lkozrisok ulennehezen l6tre rcilt€smegosztds: kez6ttil kctzeltettea fed6lhez-Rdj6tt.hogy sikerijlneka Ms6rleiek. egym6st6ltivol tartottkezekkelkitnnyebben a 14lf rbra szerintmrr tdlt6smegoszlisl hozoltl6re. s igy vfzszintes dliapotban is k6pesvolt felemelnia tftgyakat.(Dombonitirgyakona j6val egyszerijbbl6trehozni.ez6rt ezeket kezdetitdlt6smegoszldsr kdnnyebba magasba cmeini-) jelens6gnempusztdn Tem6szelesen az eB6sz elekrosztatika, merta kezek kitz-dtttijlt6skiegyenlibdds,tdlt6siiranJiisjdn l€tre. Ez voh az SajnosOchorowicz nem vizsgi4lta ennekr€szleteit, biil vi..6terzsin6r" szonylagegyszerij,ramm6r5vel kimdrhette volna,hogyfolyik-edram Tomczykkezeikitzo$.Sajnosa jelens6gnek ez a riszemindmdigtelje6s lelderiteilen. senismeretlen Ugyanezzel a m6dszerrei nemcsak feliif r5l lehetlebegtetni tdrgyakat, hanemalulr6lis.Ekkornemvonz6er6,hanemtaszit6er6keletkezik a kezek6sa tfugykdz6[ s eztvalamivelnehezebb stabilizelni. Tdbbngyess6g kell hozze,merta tiigy kdnnyebben 245


EROI(? TITOX.ZAIOS

ez a ki' kicsiszhatoldalra(14/giibra).Annyibanviszontmeggy6z6bb c6mavalval6 felfiiggeszt6sre. sirlel, hogyilyenkornemgyanakodhatunk

."'

i',

-l-

1-+

i' :t;g l4lal eg, kb. l0 c'n hosszn 6nmulat6lebegkise Jitgg6leges hely.eIben

I

| i

\,. \.'-

t

.'A ./

l4lb, egt kb. I0 c,x hoss.ti 6rutnutat,j lebe8tet6se vizs.inteshelJ.etban

r -', t,t"* \'-QJ+'?

ilr

!'.

{4,* \ii' are+

*e l|ld\ i rdnJtfi IebeI teti se

UUc, cetu<n, szivtr lebe8etdse i. s.ittes wg ahhoz kbzeli helyzetben

!.. .

t

i

,/' t

{}. */4 ir\..

'l

+ + +

l4le) laposttitg!-akat eh4. lehegtetniebbenahelJzetben, ert a toltisnegotzttis, apolariztici6kisninikfr.

t",

{*

llr:\ \"

+

!:,.. ---

l4ln ebbena helyzetbena tbttisnegotztdsmAn4kenagrobb, a lapos tlir$ kbn tebben megenelhet6,legaldbba.eeik'Z8indt.

l4la.-9. 6br5k A feltdtelezexelektrcnos tttlti:,neqoszttisTonc.yk ke.e 6s a lebegtetett tdrglak kbriil. 246


PSZICHOI{INEZIS

! ''r

$1

,a.g

r4/g) a bbegtetis eg\ nehe.ebb.instobil"t6.ljd.ilxnkor( l(begt?teutdrylon a.o@s el6j?lii tdltus vo|. tnitu a k?.ekben

nagyonhosszLi ideignemvett6kdszreaz anyagok A kiserletezdk Nemcsak fizikai tulajdonsiigainak megv6lloziisiit. Crookes6sochoro wicz hagytaki ezt a lehet6s6get. hanemaz utenukk6vetkez6kutat6k a tanulminyozisitcsakaz hosszdsorais. Ennekaz dsszefiigg6snek szer€nyke1970-es dvekbenkezdt6k.6s akkoris csakmeglehetosen rerekkajzcjtt. Az els6kiserbreketColin BrookerSrdrl m6rndkv6gezte.6s 6 is csakaz elektfomoselleniilldsmegvdhozisdl m6ite asztaltdncoltadsk6zbenI I4, l5]. EcYR[PULdMER\dK AszTArA BrcokesStnith,aki repijl6gep-elektronik6k tervez6s6vel foglalkozott, olyan asztaltk6szitett,ahol laprug6ksegils€g6vel mdrni lehetettaz asztallSbaira6s tetej6rehat6fiigg6leges ir6nyrier6t,s6t,m6mi lehetett kiildn az asztalkdzdppontjdnak magassdgSt lebeg6sek idej6n,s egyrendkiviilfontosijdons5gotis bevezetett: mdrdssel 6szrelehetett venni.ha valakiaz asztallapjaal6nyik 6s az! megemehe. Az aszral als6 6s oldals6lapj6rav6konyf6mcsikotfeszitefiki. s ezeketegy aran*drbekapcsolta.Ha senkinem6rt az asztalhoz, akkor I milli6 Ohmellendlldsa volt az ,ramkdrnek.Ha viszontvalakiakir egy ujj p€lddulaz asztalals6lapi6t,azzalzefta az heggyelis megdrinlefte jelezte, eramk6rt.s ez azonnal hogyaz asztallapjenakmegemelked6 jelens6gkdvetkezm6nye. se.az er6hat6s nemparanormdl BrookesSmithcsoportjaaz 1970-es 6vekkdzep6n tiibb szdzkis6rletetvdgzett.Ezeknyomdnvil6goss?i v?ilt,hogyajelens6gel6id6z6s6hez nincs sziiks€gsem m6diunra,sem kisdrteteke.Az is kideriilt. hogy ezeka k6pess6gek bermelyikdtlagemberben megvannak. csak megkell teremtenia megfelelci pszichol6giai kdriilmdnyeket, fel kell oldanibizonyosg6tl6sokat, el6ir6leteker. 6s akkorm6rcsaktijrelem6s gyakorldsk6rd6se a jelensegel6id6z6se: az asztallebegtet6se. A cso, 247


[R6K? TITOXZATOS

ponot mindig teljesenh6tkdznapiemberekalkoftdk.akjknek sohasem volt ktilonrisebbl:fanormil 6im6nyiik 6s gyakorlatukazel6tt.Lltaleban n6hdnynaposgyakorlis utSnmer sikene vezetteka kis6rletek BrookesSmith csoporljinak eredmdnyeidz6t figyelemre m6l16ak, mert a kis6rleteketiillagemberekkelvâ&#x201A;Źgezte.Abban viszont munkdia visszal6p6svolt. hogy megmaradtakaz asztallincoltatesdnil. T6bb felemel!e. telszdr is sikeriilt az asztalt30-40 centimdtermagassdgba jes lebeg6stet6rni. De ez mindig csak gyakorlott c\oporttal sikerijlt Sz6mossikertelenkislrletet is rdgzitettek.N6ha 20 25 kis6rlet sem sikernh egym6sutdn. Ez tdbbnyireakkor kdvetkezettbe. amikor egyegy ij tagicjtt a csoportba,6s m6g nem szoktik meg egymiist.Az asz sohasemtervezettm6don. ha tal als6 lapjdrakifeszitettelektr6dah516 mutattaki az!, hogy az asztalmozg6skapcsonem inindig esetlegesen hirtelen megviihoz6szival. latban van az elektronxx vezet6k6pess6g jeleket melyeketnem lehetett tipusLi kaptak, Sikeresmdrdsekn6lolyan azz l eloidezni;hogy valaki az elektr6dekkdz6 teszi a kez6t-Ezuliin m6r ezt ajelens6getkezdtâ&#x201A;Źkm6rni. Viligoss6 viilt a kapcsolat:az asztalmozBrisiiltaliiban azzal j6r egyijtl, hogy ^z asztallap aliSn levo 6ramki;r n6ha miDtegyz6r6dik, a k.jr eleklromosellendllesacsiikken. s az 6ram kezd dtfolyni rajta (15. nbra). A kis6rleteketsejnos nem folytatt6kteljes m6lys6gigebbenaz iriinyban.BrookesSmilh megel6gedett azzal, hogy tdbbszdr,ism6tehenmegmertea jelens6Set.Nem

q"-..,, .".

13.6bru. A ,.tton )itu tiihAs.u.otlos?U;jeliiles.,ntintd pddli ls e:.itt ,no.dulaz as.taLLdbak aLt;i(rag\felurrik a. as:talra). 248


PSaCflOf,INIZIS

jitfi ri, hogy a jelens6gkulcsotadhataz asztalmegemelked6s6nek. Puszt6narragondolt,hogyvalamikdziis meg6rt€s€hez. mozg6sdnak 6s az 6ramkdr6kel_ oka vezethet6visszaaz asztalmegemelked6se Nemis mdrlemdsuttaz ellenill6scs6kken6csiikken6se. lendllesiinak jutott s6t,csakaz asztalals6lapj6n.pedig6t€kelhet6bberedm6nyhe? volt, jelens6get padl6n sz6nyeg padl6n Mivel a a mdri. volna,ha a jelens6g a eszdbesemjutott,hogyott lennea leg€rdekesebb is megfigyeltek BrookesSmithtudot arr6l, hogy mesesetekben aszmlk6zemelyben egy leir egy kis6rletet, Cikk6ben hasonl6t. n5l infiavdrds hogy az asztalt p6r6l kellettelmozditaniegy t6rgyatigy, akkor sugarakvett6kk6rtil. Ha valaki benyflt ezekbea sugarakba, 6s er6sviligilest kapcsolt valamelyikdramkdrazonnalmegszakadt, idej6ntdbbsziiris el6fordult,hogyez az 6rambe. A megfigyeldsek kdr bekapcsolta a vil6git6st,pedigsenkisemtartottaa kez€taz aszhogyvalamelyikidramszembestiliink, lalon.Itt is azzalajelens6ggel hogyaz fuamkijrtritlecsdkkent, az ellen6ll6s annyira kdri elemben ,/ll git{st. \tidre zirta, s ezzel bekapcsohaa Ez megegyeztkazzataz csenesettel,amikorOchorowiczKsdrleteisodn a lakiiselektromos De Brownis [6] leir olyanesetet,amikol gdjetijbbszitris megsz6lalt. csfcsdna zajokatrdgzitomagnetofon egyasztaltdncohatasi ,,sze6nsz" a lalrs villanycsengoje. hiftelen leallresmegszolall (pszichokin6hatds6s a t6rgymozgatds Hogy az elekfiosztatikus megfiid6zztink fel ndhdny ldthat6 legyen, vil6gosan zis) kapcsolata aki tal6na legtdbbm€r€stregezte gyelestCrawfordgyrijtem6ny6b6l, €vekben. ezena t6renaz 1910-es Ctu\wromAszTAlAl vizsgiil6ikciziilJulian CfttwfordkisErletialanyai A pszichokindzis nern €rtek hozzesohasemzu asztalhoz€s mindig volt valamilyen megvil6gitds,ez€n CrawforderedmdnyeikiildnitsenhNznosak6s fontosak. Tijbb sziz kis6rletetv€gze$a Golighercsrlddtagjaival.mehdromkdnyvbenhoztanyil\rdnoss6Fa lyekeredm6ny6t u7-191. szi|irdsegGrawford,aki 191l-benv6dtemegdoktori6n6kez€sdt 1915-ben tal6lkozotta GolighercsalAdtanb6la glasgow-iegyetemen, Ett6l kezdveintenzivenvizsgrkaaz 6lt^1ukkivdltott dal Belfastban. jelens6gekef. GoliBherikhossaj€vekenkeresztiilCrawfordrendelkeszerint z6s6re6lltak.A csalfdm6ly6nvalldsosvolt.e€yesfeljegyz6sek is. Crawfordazonban nemvolt spiritiszta, minl hitteka spiritizmusbim gdp6szm6rndk,6lland6an mdrt.A m6rdsekben tbleerdket6ser66tvitelt veu. is r€szr P€lddulSir s6gemellertrijbb kiils6,fiiggerlenszemranrj 249


TITOX?,IIOS EROI{?

william Barett akaddmikus6s whately Smith orvosjeienl6t6benzajlott le egy kis6rlet lgls-ben. amit Barrett igy in le: ,,Dr. Crawford a belfasti Queen Uniyersit), BApAsznirniiki kardnak tanira hlnapok 6ta vixsgdLegyfrgltelenre miltd egy belfasti mulkdscsalddban tdiind ps.ichAs jelenslEet. A mddium a cnkLl legidtisebb ldnv. a tizenhit 6vesKathleen.Dr Cnwfoftf Zs a csakid s.iwtsaglb{;l 1915kanicaonydn onos koll4gdmtnaLriszJ vett nk a kisirletek e$, ris.ib.n a nidiwn csalddjdndl. Dr. Cra\rfor.l eglidejiileg mAri a. as.talra hat6 erdl ls a nldiunra hati er6kna$,sdgdt ls irdnydt is. Heten iihek egf kis aszral kdri.iL.A risztvevtjk fogtdk eb-tnds kezit, de az aszta[t nem ArinkxAk. Mi a kdrdn klviil iihiink. Nihdnt dal eldnekllse uttin jt; nesvildg/tdsban keriib sor a kislrlenz. Eg," trombira d t a. as.tal alatt. A tigLnap alaki. ndgyldhn asztalt ftridebb ol(lalain rful Jbgta 6ssze.Hatnarosan kopogdsok, durrenrisok hal[ats.ottak: hd rom koppanLisrob a. ,,igen", kett6 a ,,kltsiges" 6s egy voh a ,,nent . A koppandsok ndha az asztalJel6l ji;ftek, nAha a kijftin kiyiilrdl hallats.ottak. Hirtelen eg) nagyn erds koppatuist hallotumk. Ekkor dr. Stnith azt klrte, hag)' ez Ag hangosabb legyen. Erre egy ljri4si p(trdhtitisre emlakeatetdhatalmas dunan(ir k(iretkezett, ami negrdzta aa eglsz szobdt. (A kisArLetekutdn negndztiik a rAs.tvefik ldbdt. Minde 8lik kajnpapucs voh, egy kiEtelt1l ehekin^,e, aki ktinnyii cipSt viseh, de mdg e?2.e1 sem tudott yolna ekkora hangot el6idAani.)Az aslal dlatt ler6 trombia nozogni kezdex,s dr. Snith AsJbl4n kdaeledex.Dr. Crav,fonl megengedteug)Ja , hogy nte{ogjuk, de akdrhogy is pr6bdltuk el kapni, mindig kicsh.oft keznnk ki;. 1.A trombita ngyt.6lvtitl fog6cskdt jdts.ott veliink. A mldium egylbkint az asztll ,ndsik oldulhj iib, ls o ris.tvevdk mind feltartottdk dss.ekulcsob ke.iiket. E.utdn a. asztal 40-50 centim4tem,\irc felemelkedett a padl6r6l, Asj6 darubig lebegve maradt. Megen4edtAk el6bb neken. aztht dr. Smith-nek, hogy bemenjiink a k(i kd.ipAre 6 pnibdLjuk tenyotnni az as.tah. E. eglik nknek sem sikeiib, btir teljes ei;r'eL pr6bdltuk. A. tdn fti ltem az asztalra, de a. csak himbdl6d.ott vlen, majd ledobott. Anikor kinentiink a kdrb6l, az asztal hirtelen felfordub nb-, hogy mind a ny'gt kiba az 6gnek rnere.t. Ekkor megint benentiink a kdrbe, is meepftbdhuk al asTral lapjdt felenelni a padl6ftiL de minl ha csak odaszdgeatlk volna, klptelenek voLtunk me7mozditani. Amikor risszament nk o helyiinkre, az asatal ism4t lebegni kezdex, tnajd visszafodub. A kisrrletek sordn a rdsztvevdk dlland6an nagasba tartottdk dsszekulcsob kezilket, i$,ho$, egr-ikiik sem yoh k6.Netlen kapcsolatban a. as.tallal. ElLenke.6leg! Olyan messze voltuk t6le, hog,\)sAkihi tudtunk a. as.tal As k6.iitt k. " 250


PSZICHOI{INBZIS

hogy mi is kdnnyenmegdrthet6, A statikDsmodellsegits€g6vel ki 6s terjedt padldn atakult a El6szdr sordn. tdrt6nta megfigyet6sek az is trombitdl' el6rte a mindjobbanegynegativtdltdsliz6na.Amikor azok negativtdlt6siilett, a k6t megfigyel6fgyszint6n.Ez6n amikor meg akafiakfogni ezt a mozg6,feltitltdttf6mt6rgyat,az elekromos mindigelszaladtel6liik Miutdnaz elektromos iaszitdskcivetkezt6ben ez megel6n ds meghaladtegy bizonyoskiiszdbszintet' t6rer6ss6g le emelteaz asztalt,ami ^ztAnlebegnikezdettAmikor megpr6biiltdk a tajrdrt tevols6g csokken6s6vel mefi a nem sike.rel, nyomni.az azdrt szit6er6rendkiviiler6sennii: mindaddig,amiBa padl6nds a labakon sok a tajlt6s.szintelehetetlenlenyornniaz asztalt.Ezutenaz asztal 6s a pozitivt6lt6srifels6lap az6fitapadla negativtdlt6sti megfordult, tdlt6sekerdsvonzer6thoztakl6tre.Miupadl6hoz.mertaz ellent6tes 6s az asztallapja(ami a padl6n tdn ezeka toltdsekkiegyenlitddtek egymdst6s visszadlltaz eloz6dlla volt) negativlett, rijra taszitottdk a Golighercsapot. Dr. WhatleySmithm6gliibbszdris megl6togatta Crawfordsziegyiitt6s r6sztvett a kisdrletekbeD. lidot Crawforddal hal6idig. vegzett1920-ban bekijverkezett mosm6r6st6s megfigyel6st ludjuk Ismerlelni c.al tdreddkel Irl mosrmerd.ernek ar:ravolt kiviincsi,vaion v6ltozik-ea r6sztvev6k Els6 m6rdsein6l szem6lym6rlegre sdlya.mikijzbenaz asztalmozog?A resztvev6ket vette 6szre, hogyKalhlestily6t is. Azt megm6rte az asztal ultette,€s v6ltozaF sdlya azonban en Golighersdlyav6ltozik.a titbbirdsztvev6 mir csakKathleenslilydtm€rte€s lan marad.Ez6rta kds<ibbiekben el6tl Kathteensdlyandve_ azt lalalta,hogy az asztalmegmozdulasa (Ez hogyKathleentdmege nem aztjelenti, kednikezd. termdszetesen csakazt,hogyvalamilyener6 hatott16.)A m€r€seksom€gveltozott, rdn azt az eredm€nytkapta,hogy Kathleensilya valamiveljobban Crawfordazonbannem v6gez|e asztalok€. megn6,mint a lebegtetett el a kontrollm&dseket, teh6tazt,hogyKathleenegyediil,asztaln6lkiil nemigais tudja-evdltoztatnisaj6tsilydt, ez6rtezekaz eredmenyei hogymi6rt kiive&ezett z6nhaszn6lhat6k. A 16.6br6b6l6rz6kelhet6, tolt6smegoszt6s kdvetkezt6ben dip6luskeletbe a sflyntiveked6s. A kezettKathleentestdn,s a vonz6er6tesl6tmintegylehizta,ami silym6r6seiszerintez a ndvekenitveked6sben nyilvdnultmeg.Cravr'ford teh6tnincskiizvetlenosszed6smindignagyobbvolt, mint az asztald. fiigg€s az asztalra6s a Kathleenrehat6 edk kdzijtt. A tdlt€seloszles alakja,m6rt6kehatdrozza mega kialakul6erdket. Kathleenvizszintes sikbanis tudtamozgatnia lebeg6aszlaltrigy, vagydvolodottt6le.Ilyenkormindign6tt a silya. hoByaz kdzeledett Az asztalnemmandt mindigvizszintes sikban,6steljeslebeg6sek ese251


TITOX?,r\TOS [R6ff

t6n6ltaleban oszcilldlt.Min6l magasabban lebegetlsz asztal.mozg6sa anndlszabilytalanabbd v6lt.Crawfordmdriseisoriina legnagyobb lebegdsimagassdg minlegy120centim6ter volr. A lebeg6sek ihaliiban egy-k6t.de legfeljebbndgypercigta(ottak.KdzbenCrawfordel tudta v6gezniero-6s siilym6r6seit. N6h?inyalkalommalazr is megfigyelte. hogyaz asztallapjanemmaradegyhelyben. hanemlassan, kdrkcjratsen mozog.Crawfordm6dszeres kurardsba kezdeti.hogy megraldljaaz asztalmozgrisiinak oklt. Eszrevette, hogyha a nâ&#x201A;Źdium6saz aszhlkd26dll. akkormintegyzdrja^z ..iramkon".a jelens6gmegszrinik. s ^z asztalhamarosaD visszaesik a fdldre.Crawforddlland6arvizs4llIaaz asztalfeliilet6t,de semmiemlir6srem6h6tnemtalilh.B6rki b6rmikor feliilhetett az aszralra. kez6velbiirmikormegfogharta, kttls6.6rz6kszervi riaonnemtalrk a lebegisre semmif6ie 6sszeni magyaniarot. Minden alkalommal ellen6rizte a padl66saz asztallibai kdztirdszt,de semort, sema padl6ds az asztallap kcjzcttt nemtaliiltsemmil.Ezutinegyhoszsal iivegriddalte$eugyanezr. deeajttalis eredm6ny n6lkiil.

+

+

16. 6brz. Kialak Lharal|an ta)ltiselos.ltis. ahal d tnirtegeuLev; s.e,n6t,liba L.its.dldI ntegni;. A statikusmodellb6l az kcjvetkezik.hogy k6zzel vagy iivegniddal nem is lehet semmitsem ta|ilDi, hiszenviszonylagkis elektromostdr erossdg6s kiizepesrdltâ&#x201A;Źssrirrisdg mer elegend6ahhoz-hogy el6g nagy mechanikaier6k 6bredjenek.Ez az eleknomostirer6ss6gviszonr sem k6zzel,sem iivegriddal nem 6rz6kelhet6.Crarvfordnem vizsgdliavi-


PSzICHOKINEZIS

nagysrginakhatisit-R6szontaz asztali6bak talp6t,azokfeliilet6nek. jcjhetett volna,hoSyha megnatveli a talpfel0let6t. akkorj6valkdnnyebben6rhetel lebegist.mig a v6kony,tLiszeriien hegyesldbakkalsokhal nebezebb lebeg6st el6mi.Ez azonban elkeriiltea figyelmâ&#x201A;Źt. Hosszaskis6rletez6s u!6nCrawfordfgy vdlte.hogya jelensdg6rt valamifdlemechanikaier6 a feleltis.Mintha vahmi liilhatatlanrid a tiirgyakat.,.U" csiives nyilna ki Kathleentes!6b6t6s az mozgatn,'L (17. v6gig manom6tenâ&#x201A;Źl dbra)lapoga.ta az asztalals6 lapj6l,hiitha hogy az magasabb l6gnyomrist ral6l, hiszenmindig azt tapasztalta. aszralrugalmasan lenyomhat6. s ut6naminthavalarnil6gptmak6p zodneaz asztalIapjaalatr,azonnalvisszalrgrik. De a ldgryomrismdri si kis6rletb6lkideriilt,hogy ilyesmir6lsz6sincsen.Ezut6naz asztalt egy mErlegrehelyezle(18. 6bra),6sarrakdrteKathleent,hogyazon lebeglesse az aszlah.Ez nemsikeriilt.Csakannlit tudtakel6rni.hogy az asztalk6t iiba megemelkedett. A m6rlegcsakaz xsztalsily,nak jelezre.pedigazakci6-reakci6 ndveked6s6r kdtelez6egyensdlya miatt jele/nie nemlefl voln"s/rbld \ulln^\eledesr

t7. 6br^. Crcwfot.lep ,,U' csowtnynnsm4ftwLkercste, rajoahate ,ryo'n.isa. as.tallapaUAru. Crawfordkis6rletezett serpeny6srug6s m6rleggelis. A ntozg6 asztalali te!! mirleg, ami legfeljebb28 font (mintegyt4 kg) rndr6sere volt alkalmas. azeredetileg 5 kiiogrammos kis aszlalkdt.,nembirta e1",a vdgsci6n6kigjelzetr.A 19.iibrilnl6rhard.hogyaz iiyenkorkor


TITOKZ{TOS EIIOK?

miatt nyomddhatolt le a m6rleg.T6bb K kialaku16 tcjkdsnrcgosztr4s s6rletis igazolta.hogy Kathleene16gj6l tudtairanyil,rnia ,,kisiir6si a tdltdseket. azazk6pesvolt kis helyekreis koncentralni csatorndt", Egy alkalommalpdld6ulCrawforda padl(irahelyezettegy ir6g€pet. 6s bizonyosid6 6s n6migyakorlaiu(6nKalhleenmilr tcjbbm€tertrvolsiigb6lis le tudtanyomnia g6pbillentyiiit.

+

.7

j 1

{ +

I iI

$ q

18. 6bra. A. as.ta! ket ltibon lebeq a mirleqen. A tniri l| e i niry- ban befol\'!is o lha tj d k

a iLtisek bdrmi

Egynagyonfontoskisdrletet is elv6geztetett Crawford.Kathleennek egy elekroszk6ponkellett elektromoskisiil6stkeltenie(20. dbra). Crawforda szobaegyiksarkdban felt6lt6tteazelektroszk6pot, melynek oldalaif6mb6l.el<j-6s hiitlapjaiivegb6lvolt. hogyaz aranylemezek 6l lisrt ldtnilehessen. a tetej6reelektromos szigetel6t tett.Crarvforda ki s€rletek kezdet6n 6szrevette, hogynemtudjaa szokrsos m6donteljesen feltdlteniaz elektroszk6pot. csakmintegyk6fharmad r6sz6ig, de ennek jelenl6feljegyz6sei tanisigaszerint- nem!ulajdonitott kiildndsebb s6get.Elobbaz asztalald helyezteez elekroszk6pot. de semmilyen v6ltoz6st nem6szlek.Ezutiina padl6ratette,de ort semtapasztalt semmi1.EkkorkellettKathleennek a fehiihcjttelektroszk6pot.,kisiitnie". Ez megtort€nt. ugyanigy,mint amikorMadameCuriekis6rlerezett Eusapia Palladinoval. Craw.ford feljegyz6sei szerinta kisiil€skdzbenolyan hangotlehetetthallani,minthadcjrzspapirral csiszolndnak valamit. 2i4


PIZIGHOKII{'ZIS

I

Erct

nArLee akkortn tathattug'obber6t,tninl 19,abru,.A. as.talaU h.L\'?.?tt a felexelevdas.tal:nb?rcje,ha a nftrLesl6bakdtiiL|itrcsenjelentdst(ilfts snriisls. Crawfordmegrllapitotta.hog) az igy ..kisutdtt"elektroszk6pot Val6szinrileg az6rt, nemtudjaijra feltdlteni,akdrhogyis pr6b6lkozik. az elekEomos merr kisiil6skdzbenilthaladhatott az elektroszk6pon csakakkorlehetsâ&#x201A;Źges, haaz anyag ..kisijl6sicsatoma",ami egy6bkdnt vezetokepessd8e megno. i91 -z eCeny elektfomos arona kornleken fal6nakszigetel6r6sze 6s az iivegis tcjbbdkev6sb6elektromosan vezet6v6v6lt, s az elektroszk6paranylemezei mintegy Faradaykalitkdbakeruhek.Ez6rtnemtudtaCrawfordfeltdlteniaz elektroszk6pot.N6hdnypercv6rakozdsi id6 utiin azonbansikenelj5n: a miihogytijbbsz6ris megismâ&#x201A;Źtelte szerfeltdlt6dtitt.Ez annyin meglepte, mindiga fentiercdm6nyt kapta.(A tdrgyakelektronos a kis6rletet,6s vezet6k6pess6g6nek megvdltozesdt Crawfordezittal semveue6szre-) SajnosCrawfordnem elemeztekdriiltekint6ena kis6rletekeredm6


TITOIiZATOS ER6IV

nemsaj6tszakteriilet6n nyeit.s nemis gondoltana,hogya megoldiist rudak €s l6v6n me,gpr6b61t belijl kellenekefesnie.G6p6szm6miik gondolkodni. Ugy kdpzelte,hogy mechanikusan emel6ksegitsdg6vel finom,fonilszeriianyagb6l6l16rid a kjs6rleteksor6negy ldthatatlan, nvflik ki Kathleentest6b6l. rezkorong

szigeteldlap

aranylemezek

20. tbrz. A. elekhos.ktjpfeliph.se. A ki rletck sonin ideigle,rcse felfth

Elk6pzel6seszerint Kathleen ezt ki fudta nyfjtani tcjbb m€ter tiivolsi$a. nreg ludta hajlitani.€s ez a,.nid" egyariintk6pesvolt hriz6vdlaminrcsdvr;sra. UB) velte.hog) ,r rud e. nlnmderokifejre.ere. hangokat,s hogy elektromosan csapkodisa okozza a csattan6sszerLi vezetis ez6rl tudja .,kisijtni" az elekroszk6pot.Egyre furcs6bbtulajdonsAgokkalkelletl,.njdjet" felruhdznia.mert legaliibbheromralenne szrjks€gahhoz. hogy az asztall nagyjiib6l !,izszintesenlehessenlebegtetni.Crawford megpr6biiltaezt a hipotdzis€taldtimasztani.is a Lds6bbieksordn m6r csak olyan kis6rleteke!v6gze{. melyek e ,.nid" ldt6t voltak hivatva igazolni. A hideg fuvallarol Crawlbrd is 6rezteszinteminden alkalommala kis6rletekelej6n.de nem tdrdddttvele, mivel igy gondolta.hogy csak ez a bizonyosrnd k6sziilt valami hideg, kellemetlenanyagb6l.Kath leena kis6rlelekels6 6v6ben.ajelens€gekidej6nmerevgcjrcsben ijlt. ez iuonban kes6bbold<jdon.6nek16ssegirs6g6velkerillr egyfajraitnhip256


PS CITOI{JN'AS

ki.ils6zavarebb6laz dllapotba. amhavalamilyen n6zisos, szuggeszti6s jelensdgek is abbamamdtak. Crawford 6llapotb6lkizdkkentette,atkor a nilsdgosanhamarelkdteleztemag6ta rid feltdtelezdsemellett. Ez s[_ a hitt6rbe lyoshibdnakbizonyult,men mindenmdsegy6belk6pzel€st szoritott,6s szintekz6r6lag csai(a mechanikaihifualokakoncentralt. Sokatfoglalkoztattaaz a k6rd6s,hogy vajon hogyanjiin ki Katbleen csakLigy,hogy test6b6la ,Jid". Ezt nem tudtamdsk€ppelkapzelni, ruhiztafel a .,rudat".Lethatatlannak eg6szen furcsatulajdonsdgokkal tbbb retegtextiliankellett €s rugalmasnak kellettlennie,ugyanakkor Ugy gondolta,hogyelemi szdlakb6l mindengondn6lkiit ethaladniaCrawford 6ll, mint a c6ma,melyneksz6laiiitf6meka ruhaszdv6sdn. gondolt tulajdonsegainak megAllapitesaKs6rletet ki a egyijabb ,,rid" pr6bdltamegm6mi.F6mb6lk6sztiltdr6thil6t ra - kercszrmetszet6t 2,5centimdhrjztakKathleen6s^z asztalkdze.(A dr6thiil6ricsosztSsa A kis€rletsoteresvolt, magassdga 80, hosszapedig180centim6ter.) v6gzett, rdn az asztalegyszersemlebegett,minddsszeapr6mozg6sokat de a drdth6l6 nagyonerdsenmozgott.K6s6bbegy zsiikszitvetb6lk€sziilt, a dr6thil6val rnajdnemazonos m6retli textilidt fesziteftek ki Kathleen6s az asztalkdze.Az asztali|rl mozdulatlanmaradt,de egy ami szintekt6pte a keziikb6la zs6kerijslefel6hat6erd keletkezett, hizestv6sznat. A padl6kijmy6k6n6rezt6ka leger6sebb ad a jelens6$e. modell egyszer( magyarizatol Az el€ktrosztatikus (21. A dr6th6l6vagya rextiliarbvidreziirjaaz ,ramkcirt dbra),emiatt igy az nemfiozdulhatel. A t6ltdseltdft6smArnemjut ^z asztalhoz, oszl5salakiamiau vonz6er6keletkezik,6s ez lefeld hizza a h6l6t vagy a v6sznat.Amikor Cnwford zsekviiszonba csavartaKathleent. akkcrijb6l mozgottaz asztal,de nemolyanerdsen,mint addig.Ebvontale, hogya ,.nid" b6l Crawfordmegintcsakazta kbvetkeztet6st rfdd6 Kathleentestekdzel6benm6gelemi sz6lakb6l6ll. vastagabb hogy ezek kdnyv6ben azt vizsgdlta, csakk6s6bbiill dssze.Utols6 [19] fesa dak honnanindulnakel 6s mete mennek.Karmazsinvdrds t6kporthintett Kathleeniest6re6s feh6memiijdre. Az ^sztal l6b ra zsivolt, hogyvalam! ut6n6szrevehet6 ros kormotkentek.A jelens6gek megviiltozott. Ezek16lecsatomiikalakuhakki a fest6kelrendezese mozo$aka tttlt6sek. Cmwfordazonban bena ..kisi.it6si csatom6kban" rigy6rtelmezte, hogyinnenindulnakel a,,rudak"elemisziilai.Az asztalldbakals6r6sz6ndl6s az asztalmiispontjainis taldltilyen csatornrikat,de nemegyenlet€s eloszliisban, hanemcsakegy-egyhetyen. kaMunkijdt azonbannem tudtafolytami.Viratlanulagyv6rzdst port,6s 1920.jtlius 30-i4n6ngyilkoslett.A feljegyz6sek szerintmeg. m6rgeztemag6t.Kisdrleteit&. FournierD'Albe kiv6ntaellen6rizni.


ER6K? TTTOK?,rITO$

alkataldlkozottGolighercs. iddal. deegyetlenegy Hisz alkalommal minl Crawford.ez6dCrawlommalsem6rt el olyaneredm6nyeket. Mis foniisokazonban iudni v€lik. fbrd m6r6sitcsal6snak min<isitette. A,j6" csaledb6lszdrhogyDAlbe len6ztea munkdsGoligher6ket. vi keriiit kdzelhozzrijuk,mindigidegenkent maz6D'Albe sohasem l6gk6rbiztosannemhaszselkedett. s az emiattkialakultfesz6lyezett ndlta kis6rleteksiker6nek.

;: i J . r

21.6bft. FeLtitele.erttoLtiselos.Lisa.sdkrtis.on karal. A. eni nnjd'kn ki tlpte Cra\rfotd ke.i blil u Nis.nat. Cfuwlord hrrrelerhalrla,DAlbe srkerrelen ^rrerlereia kririkusnk szilmira egyszerii helyzetet teremt€ttek. V€lemdnyijk szerint Crawford r6jittt valamif6le csal6sra,6s ez6rt lett ongyilkos. A dolog azonbanm6gsemilyen egyszeni.Crawfbrd feles6geugyanis m6g sokiig foglalkozotta m6r6sekkel.s amikor 6 volt ielen, a kis6rletekto vibbra is eredm6nyesekvoluk. Kathleennela k6s6bbieksoriln v€ge' zek m€g tdbb. de nem rendszeres6s dtgondoltkis6rletet- s val6szinLileg6ppenez6rl - sz6mottev6eredm6nyndlkiil. A feljegyz6sekszerint a hires m6dium m6g 6lt az 1960-as6vekben.de tdbb6 mdr nem vett r6szt ilyen kis6rletekben.Crawford kis6rleteikdzvetveugyan,de meger6sitett6kazokat az eredm6nyeket,melyeket mintegy f6l 6vszizaddalei6bb Crookes,vagy k6s6bbOchorowicz6rt el. 258


PSZICHOKINIZIS

MfrriN EcYEMB[Ror.Td Az utols6,ldtvrnyoshat6sokataz t930-as6vekbenfigyelt6k meg StellaCranshaw-n|l[20]. Mrr volt sz6r6la,6 volt az.aki gyufasz6lsz6C'egyasztaltAkircsakHome-nil,nrla nyi daraboka,,robbantott jelensdgeket 6s kdk szinii akusztikus is megfigyeltekcsattan6sokat, hafdnyeketa targyakcsicsain,6lein- mindenbizonnyalelektromos azonkutat6munka et tart6 Az 6vtizedeken tis kcivetkezm6nyek6nt. zftult. Az egym6st6lfijggedeniildolgoz6klta_ baneredm6nyteleniil vdltozdsillt be. tiint fel. hogyaz anyagszerkezetben t6knaksohasem volna,hiszenaz 6 zseis 6szrevehett6k Pedigeztm6rHomeeset6ben mis hasonl6ese€s val6sziniil€g egy uvegmeddl, b€bensz6trobbant 6vekt6lkezdvea sokkum6nyis tort€nta kis6rletekalatt.Az 1930-as A paajelens6gkutatesat. darc,a folytonoskitika miattabbahagytek prekogni a a telepetieval, foglalkoz6kutat6kinkdbb rajelensdgekkel foglalkoztak.Az 1930-as ci5val 6s a haldl utani 6let tehet6s6g6vel csakegyetlenformebanhallunk, 6vekt6lkezdvea pszichokin6zisrdl kapcsdn-I B. befoly6soldsa megpediga dob6kockakmozg6s6nak tdbb ezerkis6rletetv6gzettolyan alaR/rize,amerikaipszichol6gus nyokkal,akik azt 6llitott6k,hogy befolydsolnitudjek a dobdsokat. tovdbbfolyhogynemis €rdemes Rhinea kis6rletekut6nkijelentette, val6ezek az emberek tatnia kutatdsokat, annyiranyilvdnval6,hogy igy, befolyesolni ban k6peseka kock6valval6 dob6sokeredm6nyeit hogyel6remegadjuk, h6nyasszamforduljonel6 t6bbszdr.Azonbana semmif6lem6lyebbfizikai inform6ci6tnem lehet kockadobdl6sb6l jutott. Az 6vtizedeken keresztijlkutatottt6mazsakutcaba szerezni. marcsakkiziir6lagspiritiszAz 1940-es dvekbena pszichokin6zis Anglieta szednszokon, vagy bir6sdgihirekbenszerepelt.1944-ben p6ld6ut nevii h6napi biirtdnre it6ltek egy Helen Duncan ban, kilenc pe#Az ijsegok a szdzad hcjlgyetsze6nszokon elk6vete$csal6s6n. merta n6t az 1735-ben hozottboszork6nynekneveztdk az esemdnyt, tifvdnyek alapj5nit€ltekel. Az 1950-as6vekv6gefel6 kezdettijra meg6l6nkijlniaz 6rdekliid6s ezena teriileten.m6ghozz6 el6gg6szo6rkeztek.Nt,ina katlanm6don.Az els6 hiradAsoka Szovjetuni6b6l Kulagindnjl(egy leningrddihdziasszonyr6l) k6sziiltprofi 6s amat6r filmek eljutottak szimosnyugatiolszdgba,igy JeanPielreGirardhoz is. akit Kulaginafilmjei inspirdltakana. hogykipr6bdljaa t6rgymozgat6st. majdk6s6bbUri Gellernyomrna f6mhajlitist. Az 1927-ben sziiletettNlina Saerqejeva Kulaginlt LeningrSdostromakoregy szil6nkmegsebesitette a hal6nt6ken. Az 1950-as6v6kben vette6szrekiiiiindsk6pessdgeit. El6sziirazt,hogyk6pesa sdt€tbenis megkiil6nbdztetni bizonyosszineket,majdk6s6bbaztis, hogy


TITOISATOS ER6K?

aF6bbtdrgyakat tud mozgatnianelkiil,hogyhozz6juknydlna.A vele kapcsolatosirodalmat,publikeci6katStanley Kjippner. amerikai pszichol6gus 6s a filmek tanrisiga foglaltabssze[21]. A szemtanlik szerintKulaginakisebb-nagyobb, kiil6nbiiz6anyagb6lkdszijlttergyakat tudott vizszintesen mozgatnia leveg6ben.Tdbbek kdzdtt aranyb6i.iluminiumb6l.r6zb6l.ac6lb6l.bronzb6l.eztistb6l,iivegb6l, mrianyagb6l. kedmi6b6l,porcel6nb6l, fiib6l, papirb6l,szervesanyagokb6lk6sziilttargyakat, tigyakat soks{jtm6gvizetis. A hosszdkds kdnnyebben mozgatta meg, minl a rdvideket. P6lddul egy fekv6 kal hengertkdnnyebbvolt csrjsztatnia, mint guritania.(A leiriisokszerint a g6mbszenitirgyak nem gurukaka k6myezet6ben, hanemcsfszkeltak.)A legnagyobb tdrgy.ami megmozdulta kdzel6ben, egy 38 dkg-osiivegvtuavolt. A puba anyagb6lk€sziilttiigyak nenl viiltoztatt6kmeg aiakjukatmozgriskdzben.Sajnosa leirdsokb6lkimaradt,hogymilyenanyagb6lk€sziihekezeka puhatiirgyak.Egyolyan eseteris megemlitenek, pr6biiltmozgami,6s az amikortintacseppet er6senmegryflt. mintegyk6t centim6terhosszri,v6konyalakotvett fel. N6h6nymegfigyel6s szerirlttelsz6ieges irinyba tudtamozgatnia s6svizbenlebegdtojdstis. Amikor Kulaginael6szdrfelfedezteezt a k€pessdg6t, a tSrgyakcsak t6volodtakt6le. Mozgdsukatlegfeljebb egy mdtertSvols6giB tudtabefolydsolni. A k6s6bbieksori{nM onban rnrr rnagafei6 is tudot!vonzanikijliinbcjz6anyagi tdrgyakat.M€B jobbansikernlta t6rgymozgatds, ha a tdrgyakfdl6 helyezhette ujjait vagytenyer6t.T6bb alkalommalfdljegyezt6k, hogy a tergyakforognak.de nemleheitudni,hogymilyentiirgyak,milyenirdnyban.hdny fbrdulatottettek-Ezekaz informici6kel6gpontatlanok 6sfeliiletesek. Egy ijabb kis6rletsorozatban so!6tpapirbacsomagoltfilnmegativra aprdtrrgyathelyeztek, s azt kellettmegmozgatnia. A film el6hiviisakor felfedezt6k,hogy n6hdnyhelyenexponiil6dottds apr6 ugrisok nyom6nvdgigkiivethet6volt a vonal,amelyena kis t6rgymozgott. Laborat6riumim6r6seket a leningrediFinommechanikai 6s Oprikai Kutat6intdzetb€n az 1970-es €vekvdg6t6lkezdveegy kilencragi kutat6csoport vdgzettKulagindval.Meger6sitett6k mindazt.amir6i m6r az el6z6ekben is szdeseu.A kutat6kme&jegyezr6k, hogy a ki, fejtetthat6snemlehetelektfosztatikus, mertlezdrt,fdldeltf6mdobozban lev6 t1rgyakatis megmozgatott. Ha er6selektrom6gnesl tettek Kulaginakitzel6be, sohasem rudtaazta hatdstel6iddzni.mint arnikor tudtan6lkiil - bekapcsol!6k a mrgnesr.Hall cell6st6rerom€r6 segit sdg6velis m6 €k, hogygener6le mrgneses impulzusokat? 2.? x 10-? Tesla mdgneses indukci6tmdrtekndla, amit csak nehrny szizad.,, vagytizedm6sodpercig tudottfenntartaniOsszehasonlitdsul: a fitldi 260


PSZICHOI{INiZIS

mintegy2 x l0'Tesla, 6s ^z emberiszervezett6r er6ssege mrigneses fllitanak ben keletkez6.dramokkttrijlbelijl 10'" Teslat6rerdss6get t6rer6ss6(!) m6gneses el6. Kulaginaenn6ltdbb milli6szor nagyobb mtikdd6seazonbana mifuismert get produk6lt.A m6r6berendez€sek okokmiattmegk6rddjelezhet6. Kuazt vizsg6lt6k,hogykeletkezik-e Egy djabbm€rEssorozatban A kez6legy drz€kenymikofon el6 ultrahang? laginak6myezetdben kelletttartania,6s sikeriiltigeniivid ideig.Iegfeljebbn6h5nyezredtart6 impulzusokatmdrni.Egy m6sik szovjetcsoport mdsodpercig jelens6geket figyelt meg,amelyeketmdr Ochorowicz6s ugyanolyrn Tomczyk kapcsdnl6ttunk. $4 P Zlokarov pszichol69rs es 6rsai a egy b6nyaipariszakfoly6iiatban 1980-banirt6k le tapasztalataikat a aspektusai k6vetkez6cimen. Az lrzikeb obiektam bioe ergetikai tdrgy is az Arz,kells kiiziitt. Elvira Sercsak- a kis6rletGsztvevojetdrgyakattetteka padl6raEzekegyikvdgiikn6l is hossz{kes eset6ben amikorSevcsukfoldjiik helyeztea kez€t(ugyanfgy' megemelkedtek, mint Tomczyk). A t6rgy oszcill6ciiija 6ppfgy nem fiiSSiitt a kezek Sevcsuknemcsakf€mes'hamint Tomczykeset6ben. mozgat5s6t6l, drgyakat is tudottlebegtetniA lebeg6 nem elekromosanszigetel6 hosszffavonalz6,f6m kiit6tfi' tirgyakkiizdttel6fordult40 centim6ter a kisdrlerendkiviilmegviselt6k s6tart6.Az asszonyt kis iiveged6ny, piis kellett egy h6napot utdn olykor sikeres lebegtetEs tek. Egy-egy a kisdrleteket hennie,miredjrarendbejd$6sfolytathattik Borisa.Emnlajev, afiisik alanymir sikeresebbvoit. Hat vagy akfr (Az er6fesziis kepesvolt a tdrgylebegtet6s€re harmincmasodpercig f6nyk€p N6heny Sevcsukot.) megviselt6k, aliircsak t6sek6t is nagyon gyufesdobozt leb€gtevagy is k€sziili,p6ldSulamikorpingponglabdrt (Az eredetinegatimsszmin6s6gfiek. meglehet6sen tett,ezekazonban A h6romalany kitziil csak Kulagina vokat nem lehetettmegszerezni.) jobbSraa rezfdul6tdmadiisok miatt. neveismertt6bb€-kev6sb6, ldtlakaz EglesijttAllamokA Kulagin;rdlke\7iillfilmeltcjbben banis, aholegyFelicidPdris?nevriepol6n6elhadrozta,hogyugyanegy 6vig tarl6 Csaknem csakmegkisdrliaz apr6tdrgyakmozgat6s6t. az iranyttit,mint kemdnygyakorliisutiin6 is ugyanfgymegmozgatta hogy az egyik esetben,amikoraz Kulagina,azzala knliinbsdggel, (Grairdnytiit legaidbb15"os szogbenelteritette.a kis6rletvezet6k hogyaz irinytij nemreahamWatkins6sAnitaWalkins)6szrevett6k, gdl vastirgyaka6s megtesresem,megmarad egy bizonyospozici6hogyaz ir6nytl.imegszorult ana gyanakodtak, ban.A kis€rletvezet6k egy m6terreelt6volodtakaz de miut6n mar majdnem a tengelyen, mar iranytrivelFelici6t6l,a tli vissza6lltaz €szakiirdnyba,6s ezuti4n 261


TITOI(ZATOS EN6K?

k6spenge 6s a m6gneshatiisdrais megmozdult. Ezut6nvisszatett6k el6bbi hely6re,ahol ism6telt6fi l51kal az ercdetiirenyt6l6s nem mozdultel a vaspenge hadsiirasem.T6bbszdrmegism€telve ezt a ki jutottak. s6rletet. mindigazonoseredm6nyre Az igazi, szerzeci6tperszeaz 1970-es6vek kijzep6n Uri Geller megjelen6se okozta.Gellerut6nszrzdvaljelentekmegazoka szem6lyek,akik kisebb-nagyobb mdftdkben tudtakt6rgyakatmozgatni,vagy kanalatgifbiteni.Tudomdnyos igdnyrivizsgiilatok is k6szi.iltek. A bemi €s mijncheniegyetemek fizikusaiis r€sztveltekezekbena kis6rletekben.Megdllapitottak, hogyegy bizonyosSilvioMaleI nevii grafikus k6pesara. hogya f6nhajlitdson tLiln6h6nydramkdrielemelekromos ellen6ll6s6t is megvdltoztassa. De 6k semtulajdonitottak €nnekkiil6n6sebbjelent6s6get, nemkapcsolt6k dsszeezta hatista r6gebbipszichokinezisleir6sokkal, me8fiSyel€sekkel [22]. Az1 gondolnink,hogy a sokegym6st6lfiiggetlenmegfigyel6sb6l egys6ges k6p 6llt dssze,6s a gyakorlatban kutat6kmegfelel6, is vizsgdlha6elm6letet6llitottakfel. Sajnosnemez tdfi6nt. A jelens6gekokainakmagyar6zatirakeletkezett elmdletek dltalibankddcisek, a t€rmeszettudomdnybai nemhaszndlhat6k.Mindenesetre 6rdemes kitzi.iliikn6h6nyat rdvidenfelsorolni.

EtMrTET[x A pszichokindzis ajelensdgek sz6leskdr6tfogjaeL Olyanjelens6gek ezek,melyeknekl6tsz6lagnemsok kijziik van egymrshoz.Az anyagok szerkezetvdltoz6sa, amit dltal6ban f6miailitdsnak neveznek b6r nemcsak f6mekn6lfordulel6 -, ugyanrigy ebbea kareg6ri6ba rarrozik. mint az asztalok,vagykisebb-nagyobb !fugyakmozgat6sa. Az elnevez€sis innenered,hiszenvalamif6lepszich6s hatdssziikseges ahhoz, hogy ezek a tiirgyakmegmozduljanak. A ,,f6mhajlitasndl" azonban nem szijks6gszerii, hogy mozgesis Ks6dea jelens6get, s6t m6g az sem,hogypszich6shatiiskijvetkezm€nyek6nt ldpjenfel, hiszenez a ha6s a g6mbvilldmndl is megfigyelhetri. Mr4rlegalabbegy 6vsziizada megpr6bdlt6k a jelensdget fluidum",vagy,,ektoplazma" ,,pszich6s srb. hat6s6nak tulajdonitani, de a homiilyoselnevez6sen tljl nemjutottak. Crookesp6ld6ulmegsempr6bdltkis6rlereihez elm6leteker fabik6lni. Sokiig 6vakodtaka kurardkatt6l,hogyvalamelyikelk6pzel6s mellerr elk6telezz6k magukat.Crawfordvolt az els6.aki hatiirozottkoncepci6valdllt el6.A ,,pszich6s rdd" elk6pzel6se azonban nemv6lrbe. Csakaz 1970-es 6vekt6lkezdvefoglalkoztakkomolyabban az ef m€letih6ttdrfelderit6s6vel. Mivel az eg6szr6mak6naz igynevezerr parapszichol6gia t6rgykdr6be szokr6ksorolni 6s ez f<jlesa pszic262


PSZICHOI{JNfAS

hol6gusok kutatiisiteriilete -, ez6n 6rthel6' hogy els6sorban6k pr6tudomdnyteriileliik biiltdk meg a jelensdget€rtelmezni,term6szetesen m6dszereivel. saj6toseszkdzeivel,

ErKfpzEsEfi KozulKis nemirhat6le fizikaifogalmainkkal' E ndzeteksze nt a pszichokin6zis ismeretlenelvek alapjenmrikiidnek.Jo,, A jelensdgekalapvet6en Beloff, az Edinboro\rgh-iEgyetempszichol6grsaszerint [23] a fizika olyana priori fdltevdseke6pi.il,melyeknekaz a l6nyege,hogya vF erdkdnalapulnakBeloff szem6lytelen |igban lezajl6kdlcs6nhatdsok helytelen.Szerintebizonyosesealapvel66n szerintez a felt6telez€s - a gondolatvagy a tudatunknem ismeriink tekben melyeketm6g a fizikai rendszereket ban megfogalmazottsz6nd6kmegv6ltoztathatja a gondolatokegy bizonyosformdja6lt testet. Ezekbena hat6sokban A fizikai param€terek,mint pdlddul az er6, ^z enerEia,az impulzus enetgia"kifejehelytelen6s a ,,pszich6s alapvet6en stb.felhasznildsa mivelsze_ kiziirjaa Ks6rletez6st' rossz.Ez azelk6pzel6s zdsis teljesen A n6zetegyelsemmilyenm&het6param6ter' rintenem haszndlhat6 felvetette a IL szazadban mer Kr'u filoz6fia tal6nnemfj, a buddhista ezt a gondolatot,s N4Sarjr.rnaindiai filoz6fus ki is dolgozta.A buddV6lem6nevezikezt a filoz6fiaielk6pzel6st. hist6kmadhijamik6nak egy objekiv el. amikor hibdt kiivemek alapvetd az emberek nyiik szerint ftiggetlen. teljesen ami saj6t tudatuki6l t6telezikfel, val6s6gl6tezds6t kojelens6gemagyar6zhat6 Llgy,mint term6szetes A pszichokin€zis . Ez az elkepzelds vetkezm6nyea tudat 6s a vileg kitlcsonhatiisdnak tenn6 term€szettudomdnyt dltal6ban a a fiziket 6s azonbannemcsak is E szemegfigyel6seit eddigi hanema pszichokin6zis feleslegessd, a s nem l6tezn6nek rint ugyanisb6rhol.b6rkinet.b6rni el6fordulhat, jellegzetessdgek. jellernzd.6ltal6nosithat6 Mdr_ termeszeftudom6nyra hogya jelensdgerdfesziis megfigyelhet6. pediga pszichokin6zisn6l t6s, faradsdgdr5njelenik meg.Misreszta hat6ssok embem6lalig. elpedignekikis vannakgondolataik, nemEszlelherd, vagyegyiiltal6n term6' tehit nemcsak a elm6letet" Az ilyen k6pzel6seik. ,,kozmol6giai al6, hanemellentismenjelens6geinem temasztj6k szettudomanyok is. megfigyel6seivel illnak a pszichokin6zis mond6sban

,,EL[TER6"-MoDEttEK megsztiletett az a gondolat.hogy a pszicho_ Mir a szdzadforduldn igynevezett,.6leterd"nyila r6g6tafelt6telezett kindzisjelensdg6ben 263


ITIOXZATOS BNOI(?

vi4nufmeg. Ez szab{lyozza,miikitdteri sejtj€ink €ler€t. Ndha vir6lis erdnekis nevezik,de sohasem fogalmazt6k megpontosan, hogy mit is takarez a fogalom.A k6znitevdses gy6gyi!6snalfgy gondolt6k, hogyazerdmintegy,,kifolyik'a gy6gyit6b61, etmegya beregbe. J. B. Rhine [24] az 1940-es6vekbendjra felveteneezt a gondolator. Az anyag6s tudatk6zti kapcsolat, hid, dsszekdtret6s kdzeg6tlrtta ebben a vitiilis er6ben.A tudatds test kapcsolat6t fgy k6pzelteel. hogyaz f gynevezett ment6lisenergiaszab6lyoznA az rdegtevdkenysdg energi6j5,t,az yiszont az ;zrfuokatszab6lyozza,az izmok pedig a tlirgyakat mozgaidk.Rhineszerintez a legfels6bb tipusdenergiaolykorkilip a testb6l,6s magais kdzvedeniilkapcsolatba kerijl a rigyakkal, befoly6solvnazokmozgiis6t. A pszichokin€zisben szerinteval6sdgos, kis6rletilegis m6rhet6erri,vagyenergiajelenik meg.A ment6lisenergia ez6ntesztelhet6 hipor6zis,Rhineazonbannem defini6ltaterm6szet6t,m6rt6kegys6gat, m6r6senek m6djdt. Nagyjdb6lharonl6elvekety^llott John C. Ecclesnevesneurofiziol6Bus,aki az 1950-es dvekben az el6bbihez hasonl6elk6pzel€seker rerr kitzze[25].Ecclesaz6tais kitarrv6lem6nye mellen,s 1977-ben kiadon kitnyvdnek(The Self and Its Brain)el6szavdban azt irja, hogyhisz a tem6szetfdldlliben. Ecclestf6legaz agy€s a tudatkapcsolata 6rdekelte.az hogya gondolatb6l hogyanlesztett.milyenoksegikapcsolat van tudatunk€s agyunkkdzdn.Mig Rhinedgy v6lte,hogyrudarunkvalamif6le nem fizikai (azaz fizlkai ismererekkelleirharatlan)kajlcs6nhatrsok sor6b6l6ll, Eccleselvetiez!.Szerinteaz agybanlejdrsz6d6 esem€nyekobjekliv fizikai tdrt6n6sek,6s a gondolkodds,az akaratvalamjlyenm6dontetten6rhetdaz agyneuronjainak mrlkddds€ben. A tudat 6s az agykdz6ttikapcsolatot a pszichokin6zisben kimutathat6 hat6sok okozz6k. Ebben az esetbenaz 6l6l6nyeknekaz 6let fenntartdNehoz sziiksdges mindigfellelhet6energi6j6r6l van sz6.Ez a hatdsnemcsak az embem6l, hanemmind€n6l6l6nyn6l valamil!,en formdban 6s menynyis6gben megtaliilhat6. E n6zethivei azt valljik, ha ez az energiakikeriil az agyb6i, akkor a tudat m0kitdds6ben zavarokelhak be. Arra mrir l6ttunk p6ld6t, hogy bizonyosrudatzavarckmindig et6fordulnak prekognici6kdzben,6s arra is, hogy prekognici6har6sr legegyszerribbenhipn6zissal lehetel<idllitani, de mindeznemviszkcjzelebb a mesoldd\hoz.merle,/a megfogalmaTd\ mdgmindigrdl.dgosan ;ltaldnos;s ellen6rizhetetlen, nemdefini6ljaajelens6gfizik6jdr,s dtl€€kersemad a m6r6seke. Nemvdaszolarra,hogyvajona pszichokin6zis kiziir6lag gondolkodasifolyamarnaljelenik-e meg, vagy mds formdbana biol6giSban6s fiziol6gi6banis sziiks6gvan 16,esetlegcsaka term6szetkdlcsdnhatdsait ir6nyitja,befolyisolja valamilyenm6don. 264


PSZICHOI0NIAS

BlotdotAlFoIYAMAT MiutAnj6 n6hrnyesetbenfelfigyeltekarra,hogy a pszichokin6zis erdss6geftlgg a l6gds erdsseg6t6l, a pulzusszemt6l, tdbbenma is rigy v6lik, hogyajelens6gnormAlis biol6giaifolyamat,s nincskapcsolata a tudattal. John Eisenbud[26] v6lem6nyeszeint ezt a k6ts6gteleniilkiil6ncjs jelensdg€t ugyanolyan tdrv6nyek befoly6soljeL rnintaz osszes szok6sos biol6giaifolyamatot,az 6letetvagya hal6lt.OMr nem az agy 6s a tudar (Sajnos. m(kdd6s6ben kellkeresni, hanemaz€l6l6ny€k sejtjeib€n. ez az elkdpzel6s semtdbbegy iidein6l.nehezentesztelhet6 hipot6zis.)A mSsik probl6ma,hogy nemcsal az €l<j,hanemaz 6lettelenfolyamatokndlis megjelennek ugyanezek a hat6sok.peld6ula giimbvilldmeseteben. A PSZICHoKNEZIS T,'INT ATTRMfSZETBEN tfTEZdsz[ff5T26ER6 J. Rush[27] velem€nye szerinta pszichokin6zis nagyonsokhasonl6siigotmutat a kvantumfizikafolyamataivai.Szerintea prekognici6 csakbefolyisolbizonyoshelyzeteket akkor.ha egy-egyfolyamatnak tdbbt€leeredmdnye is lehet.Fdlega v6letlenszert folyamatokn6l - igaz ez. Az elk6pzel6sszerinttehdt a pdldiul kockadobSldsnll pszichokin€zis oem valamienergetikaijellegii kdlcscjnhat6s, hanem az ismertfizikai energiakatszabdlyoz6 mentdliskapcsolat. Ez a v6lem6rytdbbpontonis vitathat6,mivel nemmondjameg,mi a term6 szeteenneka kdlcsdnhatiasnak, s milyenm6donbefolyisoljaa fizikai energi6ka.. Csal a hatiisr6lsz6l,an6lkulazonban. hogydefini6ln6fizikai term€szet6t,ez6rt kis6rlereketsem lehet v6gezni ilazolls'ra. Hasonl6elkdpzel6sekel dolgozotrki Evan.HarisWalker [28], aki a kvantumtechnika fogalmaival6nelmeztea pszichokindzist. Azt 6llftotta.hogya tudata m6gelddntetlen folyamatok,az .,illaporvekor" iisszeoml6s6t irdnyitja,s igy befoly6solja a folyamarokat. Hasonl6elkdpzeldsek sziiletrekarr6lis, hogymi6rrh6l le a tevegd nagyerejrlpszichokin6zis megfigyel6sekor. Egyeselk6pzelesek sze, rint a levegrilehril6se szabaditotta fel az energi6t,ami mozgatnitudta a t6,rgyakat.Ez a n6zetazonbanmegintcsak vitathat6.mert egy tdrgy lebegtet6s6hez nem kell kiilttnitsebbenergia,a hideg szdljelenl6te mdgis dlland6anerczhet6Te66t ez az elk6pzel6ssem alkalmasana, hogya jelens6gmeg6n6s6hez kdzelebbvigyen.

A?sztcHoKNfzrs MINT szEMfryrEtEN t(ozMrKus [NERcrA Tal6nez a legr6gebbi elkdpzel6s a jelens6gekmalyar1.J' ttua.parucelsus,Messmer6s Reichenbach ilyennekgondoltaaz egeszkoz265


TI1O(ZATOS SR6K?

mosztithat6.mindeniittjelen lev6 energi6t,melyetegyesembereka A hangzatoselk6pzel6st tiibbiekndljobban tudnak hasznositani. kisdrletibizonyit6knem temasztja azonbansemmilyenmegfigyel6s, tdrekedtekarra,hogyvaal6. (Nemis besz6lvear6l, hogy sohasem lamikdppen definidljdk6s Ksdrletteligazoljdk6llitdsaikat.) TOLYA}I{I MINT MEGISMERHETITLEN A PSZICHOKNEZIS filoz6fusok-, hogyez a jelensdgvagy Tdbbenfelvetett6k 6ltal6ban jelens6gcsoportalapvet6enmegismerhetetlenannak ellen6rc, hogy szemosmegfigyel6sigazoljal€t't. S. E. Braude. amerikaifiloz6fus vd de alapvet6en ugyancsoportosithat6k, lem6nyeszerinta jelens€gek meg.Nemaz a fbntos.hogyhogyan,milyenform6ban nemismerhetdk jelenikmega pszichokindzis, hanemaz,hogymi6rt.Am ez a gondolat Braude magaj6l ismeri a jelensdSeket, sem vezeta megoldeshoz. kiinyv6t a kdvetkez6szavaklGlkezdi: ,,Egtre in6bb evgedetlenva' gJok a k tat6i tdrmdalomtnal Anlikor a parapszichol'gia bi.otltttl' kait kezdtemviztldlni, mdgazt hittem,hogya. intelligenciaerdsfegtver a rosszelleni harcban,6s tud6s ko\Agdin (kiilijndsena flo..jliA' az igazsdgfelfedezdsi' elkbtelezettek ban as a tem4szettudonuinyban) re. Azt gondoham,a kutat6kdriilni fognak, ha megtudjdk,ho$' t4.)edtek,feltlve, hogJ ez a felismerls kihelebb viszi 6ket ciljaikhox. Most mir tudom, hogy mennlire ah) voham! Mi6ta a parapszichol6giai adatokat tanulrui8ozom, sokkal t(ibb intellektuilis gldrctsdggal As gondoltam. csaLlssaltaldlkoaarn,mint amit ralaha is lehetsdgesnek jelentZkenJ is iigJessAgket laittam, hogy ki,AI6 kutatujk k'pessAgeiket " arra hasadljdt" hogyelkeriiu4ka isztessAges vizsgdlatokat. [29) P\RAMETERTK]GL A PsZIcHOKINEZIS MINT ]4FcI1ATANOZH,\TO LEiRHAT6 FIZIKAI F0LYA}',{T E kdnyvszerz6je ^zonban amelleltt6r ldndzs6t. hogyez ajelensigszabdlyosfizikai folyamat,meg6(het66s modellezhet6, Ks€rletiritonellen6rizhet6.A legtdbbparapszichol6gidval foglalkoz6pszichol6gus m€lyenellenzieztaz elk6pzel6st, 6k rigy v6lik,hogymindenalapvet6en a pszichol6gi6hoz tartozik,hiszena vilagot6rzdkszeeinken,gondolkodSsunkon keresztiil6rtji-ikmeg,teh6tels6rendii^z emberi6negondolkod6s lem, meg6rt6se. A fizikusokezzelszemben a lehet6legegyszerijbb elemialapokb6lkiindulvadpitkeznek, 6s egyrcbonyolul tabbfolyamatokat pr6b6lnak Ieimia kis6rletek. kiilijnbitz6elm€letek 6s a matematikasegitsdgdvel. Bdr mindk6t megk6zelit6segyszerijsitesek266


PSZICItOt0NXZIS

jelens6ge 6s kis6rletileg is elhezvezet,a pszichokin€zis meg6nhet6, eselen6rizhet6Mir v6zojtukaz eddigiekben, hogya legegyszeriibb tekben(a tdrgymozgatdsokndl) milyeneffekusokl6pnekfel, hogyan lehermegmagyardzni a t6€yakmozg6s6t, a f€ny-6shangjelens6geket.

KisiRrETr ErrENriRZis vAr\ A MICOLD,{S ..K],ZNfr." 6rint6sn6lkiil,j6 megvil6git6sAzt mer lattuk,hogya tirgymozgatds ndl is el6id6zhet6. Ldtrehozhatja egy egy emberis, azaznincssziikkell6keire. s6gcsoportra, 6saz asztaltdncoltates egy€bkiils6dleges gytiznek meg,hogyez a jeCrookesis, 6s a csehm6r6sekis an'61 lensdgj6val gyakodbb,mint gondoltukvolna,de eltaldbangyeng6n. jelenikmeg.A tapasztalatok szerinta hatdsel6id6alig dzdkelhetden 6s zes'heznemi 6nszuggeszti6ra sziiks6gvan, eros koncentrildsra nyugodtkd ilm6nyeke.A hatSstiibbnyireimpulzusszeril, csakrdvid id6tartamoloa l€p fel, fiatalabbkorbannagyobbval6sziniisdggel figyelhet6meg,mint id6sebbkorban.A jelens6gakkor alakul ki, ha jelleegyszenek6t kiildnbitz6hatesjelentkezik.Az egyik mdgneses gii, amelyaz anyagszerkezeti vdltoz6sokat id6zi el6 (p6ld6ulerdsen megndvelia testekelektmmosvezet6k6pess6g6t). Ez a hat6saz em(Erretcjbbpeld6tis beri testt6ln6hdnycentim6terre mdr me&jelenik. lettunkKulagindnel,vagy Tomczykndl,de Home-n6lis.) A hatSst nemgdtoljateljesena lezant6r, de er6ss6g6t csdkkenti(aiogy a ferrom6gneses anyagok6my6kolj6ka m6Bneses teret). A mdsik hat6selektromos6ramjellegii. Sz€ls6s6ges esetekben olyan nagy mert€klilehet,hogy erds bels6fesziiltsegeket okoz az (Maxwell-fesziilts6g). anyagban Emiatttdrgyakrobbannak sz6t,l6nyjelens6gek alakulnakki, elektrosztatikus hiites6selektromos sz€lhads jelenik meg,hangeffektusok keletkeznek, de l6gl6nyegesebb ismertet(iele. hogyaz elekfiosztatikus hatdsokmiattvonz6vagytaszit6enik l6pnekfel. Ezt az iamot viszontIeziinterekbenemtudjukbevezetni. A pszichokindzis, azaza ket hat6segyiittesfell6pdsemechanikai jdr, er6 me&jelen6s6vel ami m6rhet6.Atlagosesetekben csakkis er6k 6brednek. Ugyanigy,mint a h6l6gballonnel. aholkicsi az er6 srlriisejelenge.6ppenez6nnagyt€rfogatkell ahhoz,hogyl6thar6erdhatas jen meg(azaza ballona levegdbe emelkedj6k). Ez dz er6hates azonban a h6tkijznapidletbencsakegy kiiszdbszintfeleft6szlelhet6. Az asztaltancoltatiiskor p6ld6ulennekaz er6nekle kell gy6znieaz asztal 267


[R6I(? TITOKZAIOS

(vagyha kisebbt6rgyakmozognaksik felijleteken,akkora srilyerej6t sfrl6ddsier6t)ahhoz,hogya mozg6slethal6]egyen.Ezdrtolyanm€rdstkell tervezni,aholez a mozgdskis er6ndlis megindul. a kdvetela k6vetkez6k A m6r6sn6l, a jelens6gdemonstrSldsdnal kell ism6telhet6 m6don sok embem61, mdny€ink.Az eredm6nyeknek ritgmindig megjelennie, bir aztnemv6rhatjukel, hogymindenkindl, zithet6 legyen, hiszen a megfelel66nszuggeszti6,az eqeszsegi6ll^' pot, a gyakorl6shiiinya,vagya f6lelemnem mindig€s mindenkin6l egy6rtelmffen Az eredm6nynek teszilehet6v6ajelens6gkialakuldset. kell lennie.Ismemiinkkell a m6r6stzavar6t6nyez6k kimutathat6nak jelleg6t,mdrt6k6t,6rt6k€t.A hatesnakdokumentiilhat6nak 6s szemi(E7-€( a nem haszndlhat6k kell lennie. kitvethet6nek tdssalnyomon pedig 6ltaA asztalnak v6gzettkis€detek.) ,.t6ncol6" dob6kock6kkal tijbb embervcszrdszta ldbantilsigosanbonyolulta geometriaja,6s igy neh6zkimutatniaz egy-egyember6ltal gedesztett kis6rletben, kell 6s megbizhat6nak er6ket.A m6r6snekolcs6nal,egyszeriinek (j, iennie.Blv6rhat6,hogyolyan eddignemismerthatiistdemonstrdljunk. melyeteddigmdgnempr6beltakki. de a mdr megfigyelteredfelleihet6elveke 6pit. van6saz azokban m6nyekkel6sszhangban

AMfRls KuTErEzfsE ha a m6#s sordnhaszneltdrgy folyaddk,a kis bels<isrirl6C6lszeru, nagyeld6smiatt. mert igy kis erdk eset6nis k6nnyen6szrev€het6 vdlasztani. mozdul6skeletkezik.C€lszeriitovdbb6forg6 mozgast hatesaidsszegz6dhet men az egymdsur6ni gyengeerdimpulzusok nek.s a tfgy nemtiivolodikel a kis6rletialanyujjaitdl.mint p€iddul Kulaginakis6rleteinel.Miutdn alapvet6enegy elektromos6s egy jellegLihatds.6lvan sz6,hasznos, ha ezekegym6ssal val6 m6gneses haszn6ljuk ki a m6r6ssor6n.A kis6rletifizikdbanismerkapcsolar6t jik az fgynevezeitLorentz-er6t. amikor^z egymdsra merdleges elektromos6s m:igneses t6rbenegy elektromosan tdltijtt r6szecske a k6t r6rremer6legesen mozdulel, a re6 hatder6 pedigaz elektrcmos6s m5gneses t€r ir6ryiiramerdleges Iesz.(L6nyeg6ben az dsszesvillanymotorbanezt az elvethaszneljik.A legels6,,motort" m6r Faradayis ismertea mill sz6zadharmincas 6veiben.)Ha felt6telezziik, hogy a keziinkkatrijlegyelekromos6s egy mdgneses t6r is kialakul.aktor - olyanmechanikai jiin l6tre. ha ezekegymSsra merdlegesek er6hatds amelya folyad6kotmozgdsba hozhatja. Ha a folyad6kotegyhengerbe tesszijk,a Lorentz-er6 kdrbe-ktjrbe hajtjaa folyad6kot, igy viszonylag egyszeriim6donmutathaduk be ajelens6gl€tezds6t. 268


PSZICHOI{IN'ZIS

viz fiil€ t6vekezijnket, Ezekszerintp6ldiul a Petri-cs6sz6be helyezett jiin, ha iobb6s bal keztinkujjai a viz koncentrdl6s utdn forgdsba egymSsra mer6l6gesek. A 2Aa, b, c 6b:|6nldthat6m6donez kdnnyen el6rhet6.De nemkezdel forognia viz, ha a 22ldibra szerintialakban tartjukaz ujjainkat.A jelensdgsikeresbemutat6s6nak egyik feltdlele az, hogy ujjainkatmereventartvadsszeszoritsuk, 6s kdzbener6sen koncentrdliunk. A m€r€ssor6na keziinknem ddnthelisem a Petrisem a benne1ev6folyad€kot.A csdszefelett n6hdnycenticsesz6t, m6terrekell tanania keziinket.Egy Petri-csesz€t vagyahhozhasonl6 alakdtilat csaknemsziniiltigkell megtdltenivizzel,majdennekfelszin6rek6t kis darabaluminiumf6li6t kell helyezni.Ez egyiittmozog a vizzel6s mutatja,hogya viz milyenidnyban halad,mekkoraa felszinena sebess€ge. Hosszabb-rdvidebb koncenr6ci6utdna 22la,b. c iibriinbemutatott kdztartdsok segits6g6vel. ha valakinemfdradt, em ideges,a jelens6gl6trejiin. ERIDM6NTK 304 kbz6piskol6i vtgezteel eztaz egyszenivizforgat6si kis6rletet, elIen6rziittkdriilm6nyek kitzattt[30]. Keziik6s a vizettartalmaz6 Petrics6sze egy iivegdoboz alattvolt. igy kiils6l6g6ramlat nembefblyesolhaltaa folyad€kmozgdsit.Az ercdm6nyt filmen 6s f6nyk6peken drajkitettiikmeEi. A m6r6scken mindigjelenvok egykis6rletvezet6 is. Olyatesetegyszersemfordultel6.hogyazonnalmegmozdult volna a folyad6k.Egy-k6tpercetmindigv6mikellettana,hogyazdsszponlosildssikeriiljdn.6sa mozgiiselinduljon.Ha a kis6rletnem sikenilt, ijabb r€sztvev6vel folyral6dott a munka.SikeresKsdrleteset6nlegfeljebbegy k6t percigtMott a mozgds, ul6namegdllt.kifAradtak a r6szr, vev6k.A 304esetb6l mindcjssze egyszer fbrdultel<i.hogyegyr6sztvev6 hdrompercigtudtaforgatnia vizet.deroviibb6 sembirla:elfrradt.Az a m6r6sszimitotteredm6nyesnek. melybena fblyad6kmaxirnrlisszdgsebess6ge el€ftevagymeghaladta a 15foupercet.(Ez az6rtdkugydnis mintegykdtszerakkora,mintamitm6rcsihibaokozhat.) A m6r6sekben heromkijlitnb6z6kdz6piskola di6klai veuekr6szr Az elsocsoponba93 humdntagozatos gimnazisra kerilh,tdbbs6giik ldny volt. A diiikoknaklegaldbbegyharmada sikefesen vetteaz aka ddlyt 6s kcjziilijktdbbneksikerijh360"-osfordularoris el€rnie,azaz Eljesenkdrbeforditottdk a cs6sz6ben a vizer.A kijz6piskoliisok mdsodikcsoportjrba97 maremarika-fizika ragozalos diiik ranozott,rijbbs6giikfi6. Mind6sszeh6rm6juknak sikeriilra vizermegforgarni. Kdziiliik is kett6liiny volt.6s readisulcseppersemszereftEk a matema

269


TnoKa{TosERot(?

tatikit 6s a fizikdt.A harmadikcsoportba114 6tlagoskdzâ&#x201A;Źpiskolai a feladatot. sikeresen nul6keriilt.K6ziiluk23 anteUesitett6k

+viF' "

)

\

b) E.ekber a. esetekbentiltaldban az 6ranutat6 jdttud'al ne?epe.(; Dlozgtisifttry alakuL ki. Ha o kezek eheidez4sAl neEtforditjuk,tnesliotduta rizforyasi iftinya k.

c) A leqeqJszetiibbke?tartds.

d) lben k..tatuissal csakaLis, w{

22- ^hr^. Ki.taftisok

270

d t i.faryx

sntil.

eg\dLtuLAt1 nert Leheta ri-


FSZICHOI{IN6ZIS

N6h6nyl6nyegestanulsdglevonhat6a 304 esetb6l.Befolyrsolja az eredm6nyeker az td6jfues.hidegbenvagyes6sid6bena m€r€sek volt, hogyaminteldlltaz rendrcsikert€lenek lettek,de megfigyelhet6 es66s kisiitotta nap,az eredm6nyek azo naljavulni kezdtek.A csdnd is l€nyegesnek bizonyult.Tdbbszdrel6fordultugyanis.hogy a kdrvagya f6nyk6pez6g€p kattany6kenelhalad6aut6zaja,ajt6csap6d6s, nasamegzavarta a Ks6rletialanyt.Fontosaz is, hogy a r6sztvev6k bizzanakabban,hogy k6peseka jelens6getel6iddzni.Ez kiiliinijsen j6l 6rzdkelhetda humiin6s a re6l tagozatosdidkok eredm6nyein. A hu6sfizikai m6ntagozatosak nemsokattdr6dtekajelens6gmatematikai Fobl€m6ival, 6rdekelte6ket a feladat6s biztak abban,hogy meg tudj6k csin6lni.A matematikai-fizika r€sztvev6k viszontarr6l tagozatos faggattaka Ks6rletvezetdt,hogy mi a jelens6gmagyariizata,tiibben nem is hittek benne,azt mondtdk,hogy l€hetettena jelens6getel6voltak. idezni.A nemtagozatos kdz6piskoldsok eredmdnyei dtlagosak Figyelerffem6lt6esem6ny volt, amikoregy bar6titdrsas6g egyikdi6kj6naksikertilta Ks6rlet,6s lelkesed6se dtmgadtbar6taim,s tobben (360'-os 6rtek nagyonj6 fordulat)eredm6nyt el. tanul6krijraelv€gezt6k a m6Az els6csoportban miir eredm6nyes r6stegyrendkiviilhidegfebruiirinapon,amikora kiils6h6m6rs6klet 'C volt. 20 alatt Ekkor senkineknemsikeriilt a m€r6s,nohaa szobdban kellemesmelegvolt. Mindenkia hidegre,firadtsegra,kimeriilts6gre panaszkodott. Nem lehetett6les kijl6nbsdgettenni a nemekkdzdtt hogy ki mennyireatart, menysem.Csakazjavitott az eredm6nyeken, nyiretudottdsszpontosilani. A folyad6kforg6sdnakir6nya dltaldbanmegegyezett az 6ramutat6 jirasaval, de senki sem akadta r6sztvev6kk6ziitt, aki tetsz€s szerintiir6nybatudtavolnaforgatnia vizet.(A tanul6kdbnt6tijbbs6geEletebenel6szdrpr6bdltaki ezt a kis6rtetet,6s egyikiik sem hallottr6gebben en6l-)A felk6szit6s egyszeriivolt. Minddsszearr6l 6rtesiiltek,hogyegy biofizikaikisdrletetkell elv6gezniiik, 6s er6sen dsszpontositaniuk kell. Senkineknem mondtdkmegel6re,hogy ki, mire ijsszpontositson. Csakannyi segits6get kaptak,hogy pr6bdljdk elk6pzelni.hogyegy magasfalat kell dtugranjuk.Itt is el6sziirdsszpontositanikell. majd nekiszaladni, 6s a dijnt6 pillanatbanelrugasz kodni.Ez az a pillanat,ahola forgdsnak megkell indulnia.A tanul6k gondolt, tdbbs6gearra amireakart.Voh olyan is kdztiik, aki sikeresenteljesitettea feladatot,nohaeg6szid6 alatt ana iisszpontositott, hogy ne induljonmega mozges.Akik csakimmel-immalvettek r€szta kis6rletben, s nem is koncentrdltak rendesena feladatra. azokn6lnemsikeriilta m6r6s.

z7l


ITTOTZATOS EROK?

Bfu az aluminiurnf6liesm6dszerrendkiviil olcs66segyszer( szimos kerd6srenem kaptunk vilaszt. Nem alkalmasa folyad€ka hat6 er6k eioszldsiinakmeghaterozdazaza folyad6ksebess€g ,,feltdrk6pez6s6re", kmutatis6rasem siira,s az elektromosellen6ll6sirendellenessdgek vfczEfi MERESEX MdDvER[tffEL ILIKTROK'MIAI hogy a folyad€kmindenegyes Sajnostechnikailagmegoldhatatlan, pedig igy a folyad6k mozg6sdt kiilijnbdztetni, meg tudjuk cseppj6t a mechanikai 6s megismerhetn€nk lel lehemet€rk6pezni, nagyszeriien hogy a folyadekbizonyos is. Az viszontmegoldhat6. erdkeloszldsdt r€szeitmegfessiik,s igy azok mozgds6tfigyelemmelKs€rjiik Ha vafolyad6kk6nt' aklor lamilyenk6miaiindikdtorvizesoldatdihaszn6ljuk j6 Egy meghatiozhat6 a folyad6kban kdzelit6ssel a sebess€geloszlds t6szleteia [30]-as kidolgoztak, 6vekben ilyenm6dszenmar^z 1950-es jegyzetbentalelhat6k.Alapelveaz, hogy ha nagyonv6konyplatina' dr6tot meritiink az indik6torfolyaddkba,aklor a dr6tbav€zetettiram a savassd a folyad6kk6miaidsszet6tel6t, dr6t kdmy€k€nmegvdltoztatja vagyligossdteszi.Ez a vdltozesviszontaz indikdtorszin€tvdltoztatja s k6a timolk6kindik6torsrrgasszinii,ha sernleges, meg.Esetiinkben Ha csak platinadr6t kdzel6benkdzvetlen csapad6kol ad a kes-sziirk6s adjukezt az iramimpulzustede a rdvid id€ig,ndhanymdsodpercig dr6tra,akkor vikony fest6kburokfogja kifiilvenni a dr6tot.Ha a folyaegyiittelmozdul, a folyaddkkal akkoreza fest6kszdl d€kmozgesbajon, Ha k6t.egymSsra leszakad a dr6tr6l6s kirajzoljaa folyad6kmozg6set. mer6leges5tm6r6ben,kijlijnbijz6 magassdgahelyezziikei a platinaA folyad6tokat.akkoraz eg6szfolyad6kmozgesaj6lmegfigyelhet6. elekromos d6kon6tbocsdtottdramimpulzus6rtek6tm6rve a folyad6k veibzdsais megm6rhet6. ellenrllrsdnak Ezzel a m6dszerrelis t6bb mint hiromsziz m6r6stvdgeztunk, mint az el6z6. egyszeriibb nagyj6b6lugyanolyantapasztalatokkal, r6szletesebben rajzol6dottki. Az m6r6sn6l, csakitt a s€bessdgeloszlds eredmdnyek egy r6sz6tfilmen rdgzitettiik,kisebbr6sz€tfekete-fehdr (23. iibra).Fontosinformaci6katad a sebess6geloszl6s. fdnyk6peken alakulki akkor,ha a folyad6kbelmen egdszen mdssebess6gmez6 sejdbenis hater6,6s megintmds,ha csaka folyad6kfelszindn.A fovagyennekegyrdsz6n lyadikrahat6er6 dltal6ban a teljest6rfogaton, a folyad6kfeliilet6rehat. oszlikmeg,6snemkizr4r6lag ncisikeri.iltmegm€mia folyaddkelekromosvezet6k6pess6g6nek testeken mdreddigis veked6s6t is. azta rendelleness€ger, amit szili6rd A ndveked6s 6rt6kea legiobbeselbenkijriiltdbbszdrtapasztahunk.


PSZICHOIONEZIS

beliil 10-157ovolt. Ez aztjelenti, hogy a fest66ramimpulzus 6rt6ke 10-157o-kal n6tt megaz6rt,mertcsdkkenta folyaddkelleniillesa. Ez az ellendlles-csdkkenes azonbanazokona helyekensokkalerdsebb volt, ahola mozgdsmegindult,mig azokona helyeken.ahol a folyadek nemjcjtt mozgdsba, €rt6kej6val alacsonyabb maradt.Ez a hatiis sokkalpontosabban is m6rhet6lehetne,ha kiildn dranri(itrijkelenne kapcsolva az tisszesfestdelekr6da.De a kis6rletekbetiltisamiatterre a k6s6bbiek sorin m6rnemad6dotttehet6s€q.

23. ibr^- E$ kist ctsoro.ate?rikkepe,a ikora vi.enlebeedi'liAkmo.s.isdr6t 90 ndso.lpercen dt folratnatosan k,s.nLrckfeh,iteLek.A Niat'org.is niax a ftlitik kApehoss.n,eb os6da c:tik.

ELTENdRZd rds[RrET[( Term6szetesen felmeriilhet a k6rd6s, hogynemmdresi hibaokozta-e a folyad6kforg6s6t, vagynemvalamilyenrermikus,elekromos.esetleg m6s hat6smvezethet6-e visszaa megfigyeltjelens€g?A legval6sziniibb mdr€sihiba a termikushiba,azaza k6z meleg€b6l ad6d6l€giiramlathatdsa.Ezra feltev6strcjbbok miatris elverheljiik. Az iradofi h6 mennyis6ge, s az emiattkeletkez6..sz6lmozgiis" elscisorban a k6zds ieveg6kdzti h6m6rs6kler,kiiibnbs6gb6l 6s a k6?ieliiler6nek na$-sii86t6l fiigg.(R6szleteket l6sda [30]-ban.) A m6r6sek sordnnemral6ltunk


EN6K? TITOISATOS

kdzdttla a k6zmerete6sazeredmeny a kdzh6m6rs6klete, dsszefiigg6sl lenyok mintegy330-osteny6rh6m€rs6kletti kisebbkezii,alacsonyabb, tenye6s melegebb a nagyobb mint produkdltak, isjobb eredm6nyeket nem kapcsolatot fl.ifi6k. Ebbenaz a figyelemem6lt6,hogysemmilyen 6sa forgdsmen6kekdzdtt tal6ltunka teny6rhomdrs6klete megfigyelhet6 k6s6bbtdrfogat6ban majd feiszindn, A folyaddk mert m6dszerrel' termikus el6 nemidezhet6k forgisok6sdrv6nytdsek A h6m6rs6klet alatt. d €nyesdramlisnemalakulhatki az iivegdoboz Aluminium-6s162 vizsgdltuk kis6rletek sor6val ellen6rz6 befoly6siit vizzeltdltdttiik fon6 s ezeket k6sziiltek lemezb6lk6z alakridobozok 'C-os lebegd felszin6n eset6na folyad6k feliileti h6m6rsdklet fel. 45 max 4 fok/percvolt.40'C-os markerckszdgsebessege sebess6gielz6 v6_ eset6npedigcsak2 fok/perc.Ha a dobozokon feliiletih6m6rs6klet pSrolgott ugyan[gy, viz a keresztijl volt, melyen szonb6lk6sziiltr6teg 4 fok/perc, a folyad6ksebess6ge akkorsememelkedett mint a k6zn61. €n6ketm6rtiink'ha a kezekethelyetfiit€. Enn6lvalamivelmagasabb 'C-ot-isel6n a nem tesit6dohozokh6m€rseklete volt azonosHa 15 akkor sem haladtameg a 6 a szdgsebess6g h6m6rsdklet-kiiliinbs6g, fok/perc6n6ket(6sekkoris csakperiodikusmozges,6s nem6lland6 meste$dgesen Ez volt az ellendrz6kis6rleteknel forg6skeletkezet0. mint mivettiik, k6tszeres6t Ez6rt ennek 6rt6k. el6dllithat6maximdlis szogsebesl5 foUperces 6rtdket;feldtlitottuka nimelisanteliesitend6 felt6tei6t min6sitettvizforgatds s6getmint a sikeresnek rezg€se okozhogya k6zmozgdsa, A kisdrleteksordnmegn6ztiik, segits6gdvel puszt6n a k6z rczg€se hat-eforg6st.Azt taleluk, hogy forg6snem idezhet6el6, csak abbanaz esetben,ha a kdz l6that6' tesz.V6geztiinkolyan ellen6rz6 nagym€fi6kilkaszdl6mozdulatokat amibefon6 gumikesztyiivel helyettesitettilk, ahol a kezet m6#st is, (A elektrok€miai vizettiiltdttiink. 24la6h6n lrthat6ez az elrendez6s dsszekapcsolva. fest6sim6dszenel ter€az is, hogya fdld gyengegeomagleses Elvilegelk6pzelhetd jon a hat6sdra forg6sba effektus benl6trejdv6magnetohidrodinamikai v6geztiink,s ahol felt6szdmitesokat folyad6k.Ennekellen6rz6s6re teleztiik,hogya k6t k€z a folyad6kba6rhet,olyaner6segyenituamot 6s b6nul6stokozhatott 5t, ami mrir silyos sdriil6seket bocsdtottunk mind6szvolna.Ebbenaz esetbenis a folyad6kmaxim6lissebess6ge percenk6nt, is nyuez6rtez a megfontolSs szen6h6nytizedmillim6ter godtankizdrhat6.A m€r€seksorin azonbanaz ujjak nem 6rhettek igy ez tovdbbi nem6rinthett6k, sema folyaddkba, sema Petri-cs6szdt nemtaleltunkolyanhibaforr6st, kizdr6indokotjelent.A gyakorlatban a mrr 6sj elleg( eredm€nyeket megfigyeltnagysrigtl ami a m6r6sekn6l 274


PSZICHOKINTZIS

ismert hatdsokkalmagyardzhattavolna. Igy azt a felt6telez6stfogad pszichokinâ&#x201A;Źzisokozta. tuk el, hogy a folyad6kmozgAst

z) A I i. tdtfogat.inak nagfobb r[s.!b?fi no.gon.

b) A t iz csaka. ujjak ktiri)l bnen ett. 24.6br^, KAteLektroklmiai elwn alapul6sik?rcskisirlet ercdntn\e: a i. tnLis-n.i s nd dan no zgou.


tRO& TTTOXZATOS

tr4,1s MERr4sr ErJ,lRAso( is hanemsziltud testeksegits6g6vei Nemcsakfolyad6kmozgAssal, h^tesa.RobertPavlita (aki a fefi\kimutathar6a pszichokinezis mtu sz6ltunk)k6t ilyen k6sziil6ket foglalkoz6 fejezetben hajlitdssal is kifejlesztett.Az els6t biomotomaknevezteel. Itt egy kfppalist te_ forog, amikorkez€ta motork6peny6hez alaki aluminiumlemez szi. A k6z ilyenkor mozdulatlan.A hlppaldstmaximalisfordulategy mintegy15 fordulai.Egy m6sikk€sziil6kn€1, sz6mapercenkdnt jitn rakott csaforgdsba.ha a tdmbbe acdltdmbrehelyezetti nytff varokatmegfelel6m6don,koncentdlismellettforgatjuk.Ha a tdmb akkorhiiibais forgatjuka nincsfeltdltveigynevezettbioene.gidval. t6rt6nik,ha a m6r nem mozdul el. Ugyanez csavarokat, az irinytii a csafelt6ltdttgener6tortl8oLkal elforditjuk.Ebkor ugyanazokat varokatugyanrjgyelforgatvaaz ifinytii alig t6r ki. Altalrbanegy k; egy oldalra pihent,j6 kondici6ban lev6embem6laz ir,inytt kileng6se az embern6lfaradtSllapotel6rhetia 30-35'-otis, mig ugyanenn6l ban a kitdr6slegfeljebb5-10' lesz.A k6sziil6ketfiigg6legestengelye kdriil 180'-kal megforgatvaez is minddssze1-2'-ra csdkken. r6szletesebb lefuas6s m€r6ssorozat Mivel ezeh6l a berendez6sekr6l nemtudunkki;zijlni,de mindmegnemk6sziilt,tovdbbir6szleteket k6t kesziil€kmeglehet<isen egyszerri6s nem tafialmazsem miigneseket.semelektromosalkatr6szeket.

216


YII.nfsz

A xrvfrm cYENGiTT A szA&irYT

XX=?

il XY=Q

o o

t)) a

a

a

)

o

XX=Q XY=?


EROI{? TITOXZZITOS

ar6l. hogy mi hatiirozza Minden korbanvolt valamif6leelk6pzel6s targyermeknem6t.Indidbana csillagokbefolydsdt mega sziiletend6 volt a bevess6ge a gcjrdgok szerinta f6rfiakszexu6lis roltdkddnt6nek. l€nyeges, a kinaiakhite az istenekdont6s6ti6tla ebbena k€rd6sben. 6sa gevdlem6nye 19596taaz volt, hogyaz embern€l A genetikusok jelenl€te gerincteleneka ddnt6.mig a rincesekn6l az Y-komosz6ma n6l az X-komosz6m66. Az emberiembri6nelaz X- 6s Y-kromosz6 firik fejl6dnek,mig az Xx-komosz6miljI petesejmdji petesejtekb6l tekb6ll6nyoklesznek.Emiattgondollek,hogyvalaholaz Y-kromog€ f€rfi nemijellegetmeghataroz6 sz6mdban.kell lennia miisodlagos neknek.Am 1981-6enDafid PaSegenetikus6s munkatiirsaiolyan f6fiakra tal6ltak,akiknekXX- (eh6t n6i), 6s olyan n6ket.akiknek XY (azazf6rfi) komosz6m6ivoltak.igy az eddigbiztosnakv6lt el viszontter_ Ezeka f6rfiak€s n6k eg6szs€gesek. k6pzel6s osszeomlott. emberndlfordul el6 mdketlenekvoltak. Talzinmindenhriszezredik a kutat6ilyen rendellenessdg, s ez a kev6ssz;imi kiv6telr6vezetheti gyermeknem€nekkialakukat arra.hogymi az igaziok a szijletend6 mint amit edldsakor.Kdnnyenlehet,hogy valamim6sa megoldds, dis hirtiink. melyeknem illenek Erdemes-e odafigyelniazokma jelens6gekre, Erdemes-e a kiv6telekkel bej6l bevdlt.haszn5lhat6 fogalmainkba? foglalkoznia tudom6nyban. kijldnosenakkor, ha ritken fordulnak gyakorlatSban a kiv6teleke!. el6?A kutatiis sajnossokszorkirekesztjiik A ters igy pr6b6lunkiiltal6nos6rv6nyriszabiilyokat megfogalrnazni. miszettutlomdq,banminAl 6bb a kiyitel, anndl g:-engibba szabdly. Iij dolog sziiA tudominytiirt6net tapasztalatai szerintsok l6nyeges, letetta kiv6teles, a,,rendellenes" vizsg6lat6nel. A kiv6telekmeg6rt6se lehet6v€ tesziaziiltal6nosabb osszefiigg6sek felismer6s6t [2]. A parajelens6gek tipikusanmagukonviselika ,,kiv6telek"dsszes saj6tossdgdt. A kiv6rclektanulm6nyozdsdnak mdr eddigis sokatkajsz6nhetett a tudomeny, s igy a gyakorlatis. J6l ismertp€ldaerrea g6218


Axlvtfil GYENGiTI ASZAB,IJ,YI

vagya radioaktivitiis. zok vonalasszinkepe, A mflt sziizadv6gefel6 j6l mdrnagyj6b6lkialakultegy el6g haszndlhat6 fizikai vildgkdp,de kapottkis6rleti abbanem illettek belep6ldeula giizoksugiirzi4sier6l Azt javasolta, eredm6nyek. Platuck1900-ban taliilt rii a megoldiisra. kvantuhogy tekints6kigy, hogy az energiacsak apr6 adagokban, V6lem6ny6tdltal6mokbansugdrz6dhat ki, nem pedig folytonosan. nos megnem6rt6s6s 6vekigtart6hosszlicsdndfogadta.Nem illeft belea kor termdszetrdl alkotottfelfogd.iba. megfeketiti Becquerelis hi6bavelle6szre,hogyaz ur6n-szurok€rc a fot6lemezt. Mdg hossziid6nekkelletteltelnie.afiig ^ Curiehdzasp.ir"sok munkiival,rengetegneh6zs6ggel megtaliltaa radioaktivitds is Lenad es Crookes felfedezhett6kvolna a rdntgensugirJelensegeL ziist,men mindketten6szrevett6k, hogy a fot6lemezmegfeketedik a vrkuumcscjvek kdrny€k6n.Azonbanmindkettena lemez hibdjrira (a gyanakodtak, s nemij fizikai jelens6ge.A lemezmegfeketed6se kivdtel)nem keltettefel kell6k6ppen 6rdeld6d6siiket a felfedez6s Rdntgenremaradt. jelens6g6nek A mdioaktivitds feltfudsaezutiin'ijabb6s ijabb felfedez€sekevezeretr. Rutherfoftla radioaktivitiissegits6g6vel l9l lbenfedeztefel az atommagl6tez6s6i. Ezt az eredmenytI9l I mejus6ban tette kcjzz6.Aki arra gondol,hogy ez a bej€lent6sbombak€nt robbanta fizika vildg6ban. ^z t6ved!Rutherfordkortdrsaisok6ignem vettektudomdstaz atommagl6tez6s€nek vildgoskjs6rletibizonyit6k6r6l.Hozzeszoktak ahhoz.hogy az atomokbelsej6revonatkoz6elgondoliisokat ne fizikdnak,haneminkiibb metafizik6nak tekints6k. Magiit6l 6rtet6dd€nelzirk6ztak mindene reriiletrevonarkozdkijelent6s elfogaddsa el6l, mely 6vsztiadokonkeresztiila filoz6fusok6s a sarlat6nok teriiletevolt. (M6gmeglep6bb, hogymaganakRutherfordnak is j6 n€hdny6v kellett, amig r66bredtfelfedez6setudom6nytiirr6netifontossiig6ra. ) Ha ij dologsziiletik,az dltalebannemegykiinnyen 6rthet6.FreemanD)tson[3] ily ir en6l: ,,Amikora fiziktibafuralami szokatlanldt napyibgot, az bizonyosanbekje.etbn As.ayarba ejt6 alakban ielenik, neg. A felfedez6maga is csakfdlig itti. mindenkimds szdmdra pedig rcjllry lesz.EgJetlenebniletneksincsreminye a sikerre,amely nemldtszik6riibnek az els6pillantdsra." Ismeretesp61ddu1,hogy az elektrodinamikamegteremt6je, James Maxwell hosszf ideig iiladozott azo\, hogy az elektrodinamikdt visszavezesse a mechanikdra,koriinak alapvet6 tudomrnydra. Mindenf6le fogaskerekek,szijritt6telek,tengelyek segitsdg6vel pr6bAlta modellezni az elekrrodinamiker. Legahbb

279


TTTOXZATOS !ROI(?

a harminc6vnekkelletteltelnie,amig a fizikusokmeS6rtett6k l6nyegdt.(Ezuti4ninkdbb azt \rolt nehdz Maxwell-egyenletek a mecmi6fi nem6rtett6keddi8,s 1ni6rtvolt sziiksdS megdrteni, hanikaimodellre.) a ki\,6telesnek tlin6 L6nyegest6nyez6,hogyaz ij. az 6rthetetlen, nemmindigadottaka felt6telek.Val6szinrileg dolgokmeg6rtes6hez is ez a helyzet.Ma mig aflzikdban 6s val6szi' a parajelens6gekkel sen Aniinkel arra a pontra,ahonna,r niilega fizikai matematikdban a kdrdiskarrel kapcsolatosijssaesgond eSoldhat6. A kvantummerNei'ro, el6tt is l6teztek.de mechani kajelens6geiterm6szetesen felt6telei,hanema probldmamegl6t6nek nemcsakmeg6rI6s6nek vriratottmagrira.Ujra csakaztkell felismer6se is m€gdvszdzadokai mondani,hogy min6l bonyolultabbegy rendszer,annil nehezebb meg6rtenimrik6d€s6t, meglaldlniaz ir6nyit6elveket.^"emv6letlen. fejl6ddttki. is csakhosszi hogyeloszdra merevfestekmechanik6ja Csakk6sobbsikeid6velezutSndnetdikmega folyad6kmechanik6L alapegyenlet6t. megoldani rijlt felirni az drvdnyl6lblyad6kmozgds pedig m6g ma sem tudjuk 6ltaliinosesetben.brr az ut6bbi6vtizedekbennagy ldp€sektijrt6ntek-Nem v6ieden.hogy eddig szinte j6val bonyolultabb jelenr6gei csakfizikdr6l volt sz6. A rerm6szet r<il,s a biol6giacsoddir6lnem sz6lrunkebbena r6szben.Kijldn fejezeter6demelnea tudomdnyban felismertkiv6telek6s furcsasigok felfedez6s6nek megvizsgilisa.A biol6gi6banmindm6iginki{bbaz dltaliinosszabdlyokmeg6rtds€6rt folyik a kiizdelem.

KrdTELEn, RENDEr.LrNrsstclx Rendellenessigeken, anomdli6kon 6ltal6bana negszokott6lelt6riije'ens€geket 6ftjnk.Ez a neghalirrozAs azonban meglehet6sen f6lrevezet6, mertmageban tbglaljaaz abnormSlis fogalmdtis. Az anomdliinak, a kiv€telnekiegal6bbhdrom6nelmez6se van [4]. El6szcjris azokata kivdteleketsoroljuk ide, melyek el6forduldsabiztos.mindig m6rhet6ek6s bizonyitottak.A biol6gidbanilyen p6ldduiaz az rllatka, melynekv6r6bennemvasvagyr€z van,hanemvanddium. A geofizik6banilyen anomdlia,hogyegyeshelyekena mdgneses tdrer6ss6g a helyi vasfelhalmoz6des mialt sokszorosa a szokasosnak. A kivdtelaz. amita tudomriny m6gnemmagyardzotr meg.Perszeitt is kiildnbs6geket kell tenniaz anom6lia 6saz ismercden p6ld6kdziitt.A biol6gusok ul r6szletesen le tudjdkimi egyeg6r..miik6d6s€t": hoglanmozog,16legzik,hogyanem€szt-Azr azonbanm6gsemtudjdk,hogyanalakitja ki magdtegyetlenpetesejtb6l. cyalsan mondjuk,hogy a meeJermi280


ASZ,IBiLYI AXIvfTU,GYSNCiTI

k6-dolva kenyitettpetesejtkomosz6mdia DNS lineiirissonendjdben jbvendd elfelnorr egled relje. lerrd.dt t"flalmazz.rk. Altalano.ar a peteterjedtn6zet,hogyhamegvizsgilhatn6nk egymegtermdkenyitett sejtmolekuljrisstrukirdj6t,akkorabbdlleirhatnSnk a ]eend6felndti ', egyedet.A genetikaiiizenet,az ..6pit6kdvek a nagyfeh6rjemoieku l6k k6zti rel5ci6k,az cjrcikl6d6s logikejamind-mindt6rbenegydimenzi6snakbizonyult.Mindenegyszerlivolt. Az embri6fejl6d6sesor6n nemmaradtdbb6pusztdnlineftis.egydimenzi6s. A biizisokazonb2n nak a gdnekben lev6 egydimenzi6s sonendjevalalogymeghat6rozza az el66llitrsdt. amelyeknagyon azoknaka k6tdimenzi6s sejtr6tegeknek ponlosanillnak 6sszeazoknaka miir hiiromdimenzi6s szdveteknek 6s amelyekmegadjikegy-egyszervalakji{t. szerveknek a l6trehoz6sira, tulajdons6git6s viselked6s6t. De hogy ez mik6ppentdrt6nik.m6g az emberikdz mindigrejt6ly.A biol6gusokhi6baismerikr6szletesen molekul6risanat6midjdt, halvdnyfogalmuk-sincsanril. hogy az organizmushogyanutasitjaonmag6ta k6z fel6pitds6re, milyen ,,nyelven" sz6l,amikormegtervez egy ujjat.milyenelj6riistalkalmaz,amikor megninltuegy k6rmdt.Nemtudj6k,hogyhiny g6nveszrdszteb ben6s hogyanmukddnek ezeka g6nek15l.M6gsemtekinljiikanomd lienakezta r6szteriiletet az6(. mertitt semmitsemismeriinkp6lddula hipn6zist,a Joggaltekinthetjiikviszontanom6lii4nak tobbszem€lyris€get, vagy a haliilkdzeli6lmdnyeket. Anomdlidnak te kinthet6kazoka jelens6gek is, melyekellentmondanak eddigitapasztalatainkrak.Leggyakabbanmigis azt nevezzilkanomdlidnak. amikor nem ismerjiika jelens6gmagyariizat6t. Paranonneluak nevezziik azokata termdszetes eredetiijeiens6geket, melyekm€gmagyarezaffa v6mak.A kifejez6smegalkot6ihangsilyozzik.hogyezeka jelens6gek a maguklertilet6nabeniici6nak, kiv6telnekszrmitanak, de nema term6szettudom6nyon kivtiliek. A paranormiljelens6gekkritikusai azonban,llanddanbsszekeverik tal6nszdnd6kosan is - a paranor(Holott az elt6r6snagyonfontos,merra milt a rerm6szetfcildttivel. paranormdl kifejez6skizida a term6szetfdldttit. egyjelens6gnemtartozhatmindk€tkateg6ri6ba.) A paranormdlkifejez6srtijbb r6szteriiletre bonthatiuk.Beszdlhejelens€gekfizikljrir6l, k6mirijdr6l,vagyparanortiink a paranormdl mdl biol6giaijelensegekr6l. A gyakorlatban azonban,ha valamilyen anom6li6valtaldlkozunk,ritkiin tudjuk eldre,hogy mely rerijlerhez tanozikmajd. A paranormdl^zaza nolmdlisontili kfejez6stnem szabad6sszekeverni azokkalaz anomAli6klal,amelyekpusztdnrirka esemdnyek, s nelyeknekismerjiika magyarrza!6t. Az ilyen hat5so, kal.esemenleker dlraliban abnorm;lisnak ne!e7rii".' ig) peldaul eg)

281


TITO(ZATOS ERdK?

k€t 6s fdl m6teresemberabnormiilis,de nem paranormiil,az olyan embertviszont,aki kopoltyivallelegezne 6s megfulladna a leveg6n. k6ls6gteleniilparanorm6lnak nevezndnk.)L6nyegesmegjegyezni, hogy egy esem6ny, egy hatds6nmagrbannem tekinthet6anom6li6nak,minddssze aztmondhatjuk el, hogyeddigm€gnemsikeriiltmeggyakan tcjbbf6leelfelel6 magyartuatot tallilni rd. A tudomdnyban m6letpr6b6ljaleimi ugyanazta folyamatot.6sezekigengyakan ellentmondanak egym6snak, igy pdlddula prekognici6l6te komoly probl6maa fizikusszdmfta,de 6rdektelen a geol6gusnak. Nem min' den kutat66n6kelegyesem6nyt. egy hatdstazonosm6donrendkiviip6lddula tdrzsfejl6d6s linek.A biol6gusok tanulmdnyoz6sa soriinarra jutottak. a kdvetkeztet6sre hogyFdldunkdnaz €let igenhosszd,t6bb millirrd 6ves.A fizikusokekkorezt m6gk€tsegbe vont6k.mertnem tudtdkmegmagyariizni a Nap ilyenhosszi€letkoriit.

A KUTAT6T EsAzt\o}r.{r ( A legtdbbemberszem6ra az anomrilidkcsakSondotoko-aak.melyeket le&iobbmegciifolnivagyelfelejteni.Vannak.aki a rejtdlytlfi6k benne,s 6rijlnekannak,ha egyjelensegmegmagyar6zhatatlan; nem akaddksemmegmagyariizni, semcdfolniaz anom6lidkl6t6tis6t mindl tttbbetfel akamakfedni ezekb6l.C6ljuk inkebba miszrikusrkeresni a megmagyariizhatatlanban, mint tudomrnyosan €fielmezhetij vdlaszokatadni. A legeg6szs6gesebb nezet az, afiely az anomSlidt nemcsakkihivdsnak.hanemlehet6s6gnek fogia fel. Az anomdliek,a rcndelleness€gek a tudomdnyban mindigfontosforrdsaivoltakaz elm6led veltozi4soknak, s ugyan6vatosankell 6ket elfogadnunk,de megismer6siikt6l nemszabadelz6'rk6zni. A tudomdnyos kuta!6sszemeran6lkiilttzhetetlennek kell tartanunk az anom6li6kat. _ EcYIVTA A MTTI0RIT MARELIOGADOTT fu\ollfuL{ A parajelens6gekliel kapcsolaros megfigyel6sek ddnt6 riibbs€g6r6l nem kutat6ktud6sitanak, hanem,ltalaban- az olykor tdlz6,olykor pontatlan- laikusok.Ezert aztdn5lland6gyanf fogadjaezeketaz esetleir6sokat. Nagyonsoka pirhuzamaz egykorimeteorvita 6s a parajelens€gek kdrijli eszmecsere kdziitt.Az6n 6rdemes a meteoritok16t€nekelfogadds6t r6szletesebben megvizsgdlni, mert ma mrirsemm! lyen vit6t nem kavar,szem6lyes drzelmeketnem s6rt.Tanulsdgaia mai napig 6rv6nyesek. (A nevezetes tijn6netmivitdt Ron Westrum dolgoztafel [6, 7].)

282


ASL{AiIIT ANVTTIL CTTNG'TI

hogymikorratehetoa meteorit-iigy meghat6rozni, Nehdzpontosan virej^akkezdei€.JamesPr.rr8la.a brit RoyalSocietylagja,k6s6bbelnem mrr kiielentette, hogy:,,A. agbil kdrekmdrPedis ncjke.1759-ben ' y volt, a meteori egy6ni v6lemdny ez ink6bbcsak eshetnek. al6J,,ban 1772-re!ehet6.amikora FranciaTutagadiisa tok l6t6nekint6zm6nyes is elutasitofta az6gb6lesokcjvekl6l€t Akad6mia hivatalosan domiinyos amatcir ndmetfizikus. amikor egy f€lig A vitaijrakezd6ddtt1974-ben, jeientetett mega meleoritokl6t€nekbizonyi Crlddni,egy kis kajnyvet Sieniibanis lehullort t6kaival.Mdg abbanaz 6vbenOlaszorszrgtlan, egy meteorit,melynekhirre bejiira a viligot. A hivatalosreagdlds is. elutasit6volt.Chladnit6smdsokat mindk6(esemdnyre egy6neimrien tudominyazonaz alaa hivatalos akikhitteka meteoritokl6tez6s6ben. vagya felteol6griival. ponbirdlta,hogyelk6pzel6seik vagya hivatalos Ro\. egymel77l benI B. a€ vil6gosodes rillnakszembeneszm6ivel Akad6mi6nak. melyben morandumot kijldo$ a FranciaTudomilnyos in le. Le Roy fgy 6rezte.hogy: egy rendkiviilimeteor-megfigyeldst ,,Abbana sokdologban,atnna.fi..ikafeldlel. e$' semoban tontos,egy sen lrdenLi ne] annlirc a Ji|jeLmiinket.ifi a meteorok."Az elso nemvoh tiszgondazonban idobenegydltalen az volt.hogya kdrddses lii7olrr meteorok di u .rereorrtukI'"pcsolala. ii a melyeknagyf6nyer6velvildgitvaszilguldanak A meteorokat. ismerval6sdgosnak levegcln, sokanLittdk.l6tukbennemk6telkedtek. csal6dist6k el. de a meleorilokatmi4rnem.Egyszeien drzdkszervi aa AB hiszen:,,kd|eknemeshetnek k6nrvagycsal6snak 6rtelmezt6k, gond. hogya meteoritokl6t€nek ,d1". Alapvet6maradtviszontaz a magyardzatdt sem elismer6se n6lkiil a mr{relismenmeteo{elens6g a kulehetettmegadni.A meteorokk6rd6seakkormiir foglalkoztatta tar6kat.EdmundHaller pene\rlegy cikk6benkifejtette,hogy ezek ezt az 6llit6s6t,mert szildrdtestek.de 6t dvvel k6s6bbvisszavonla ngy v6lte,hogy6ghet6gdzokgyulladnakmegvalahogya leveg6ben. Le Roy t6bbf6lehipot6zislis emlitett,de egyiketsemfogadtael vdglegesnek. Ugy trinik.hogynemismenea leesokijvekr6lsz6l6esetleir6sokat,6 magapedig ilyen feltev6stnem mert megkockeztatni. Egyel6retehdta tudomdnyldt6k6r6ben nem jelent meg semmifdle olyann6zet,ami kijzelebbvihetettvolnaa re.jt6lymegoldisdhoz. Pedig ez a hipot€zisekkormdrl6tezeu. 1772-ben a FranciaTudomdnyos Akad€miaelv6gezte herommeteoritk6miaivizsg6latAt, melyeketmiir 1769-ben bekiildtekkiildnbiiz6 helyek6l. A vizsgdl6bizotts6g tagjai- koztiika hireskmlsier is - azt dilitottdk,hogy,,n. iga.i Ji?.ikusok az ilten kijrek llte.lslt min dig is kA$tggelfogadjlik", s nemldtnaksemmiokot ana,hogya k€-

283


nToxzAloslxdf,? n6zetiiket.Miis indokkai miai analiziseredm6nyemegv6ltoztassa al6illit6sukat.A hivatalosv6lem6nycsak azonbannemtdmasztottek akkor kezdettmegv6ltozni,amikot Howard, angol k6mikus6s Bo rndr,,a forradalomel6l menekiillfranciakutat6t6bb meteoritotmegvizsgelvameglep6hasonl6s6got vett 6szrek6miai6sszet€teliikben. pdld6ulf€mesnikkeltta(almaztak,amelya fitldi 6rA vasmeteoritok cekbenigy nemszokottel6fordulni.i803-banDe Drie mdr a kitvet_ mAglekikez6ketmondtaa FranciaAkad6miatag,aiel6tt: ,,NemrA8 jdtl /illittisAft, kcivek esnek hogytisuinyi csiq,Iti mosoly volna a.Aft az az dgb6l a fdldre. De tdbb kutat6 munlkiidnakeredminyekippen,a ki;vekkAmiai iiss.etiteldnek|iz.sgdlatanyomdnarra a katt)etkeztedsre jutunk, hogy rendkiviili hasonl6sdgvan ki;.tiik " Azon a napon,am! felolvasta, nagymennyis6gii meteorithulloti a P6kor ezt a sz0veg6t L'Aigle-re.Az akad€rizst6lalig 70 kilom6temyirelev6 kisvdrosra, Biot alapos6s miaJeanBaptisteBiot-t kiildteaz esetkivizsgdl6sdra. j6 munketv6gzett.Jelentiseut6nl€nyeg6ben megszilnta meteoritok l6t6t6lval6idegenked6s. A tulccYdz6sMECH,{,\rZMUSA Az ideg6lettanb6l vetthasonlattal aztmondhatjuk, hogyegyimpulzus jut csakakkor tovebbegy idegsejtb6i, ha ugyanahhoz az idegsejthez mdshonnan, riivid idtjn beliil, egy mesikimpulzusis 6rkezik.A szinapszis(idegsejtek csatlakoz6si helye)aztin iisszegzia jeleket6s ennek megfelel6en tovdbbitja6ket.Valamihasonl6jdtsz6dikle a tudomdnyban. de a bir6sdgokn6l. vagya hi$zerz6sben is. hiszmindenhol felhaszniiljdk 6s fontosnaktartjdk,hogymin61tdbb fuggetlenfonesb6l 6rkezzenazonosan6rtdkelhet6inform6ci6.Ha egy anomSliamegfigyel€s6re mindcissze egyetlenp6ldavan, akkor azt k6tked6ssel fogadj6k6s elutasitjrk.Ha ^zonbana megfigyeldsek sokszoroz6dnak, akkor felkelthetika figyelmet.A meteorit-vit6tis a jelens6gnagy sz6miel6forduldsa zrrta le. 1790-ben St tz abb6,a b6csiszdsziiripalotaterm€szettudominyi mdzeumiinak kurdtoradsszegyiijtdtt ndh6nymeteodrot6s meteoritmegfigyel6st. Egyikbariitj5t6lkapottegydarabotabb6la mereorirb6l, amely Eichstadtraesett.Hasonl6 dsvdnyleires6ttartalmaztavon Bom. ismertdsvdnytud6s kdnyveis. Ez a k6resetStiitzdtegy harmadika eml6keztette, amely a mai Jugoszldviaterijlet6nforduh el6 1751-ben: taibbtandeskiialatt6llirotta,hogyegy neh6zkd esenle az 6gb6legy lrizgitmbkis€ret6ben. Az esetetA$am puspdkekivizsg6ltatta,6s elkiildtea k6veta cs6sziriterm€szettudom6nyi mljzeumnak

284


AXIViTXI, GYBNGiN ASZAB,{LYI

az eskii alatti esetleir^sal egyiitt, i8y ezt Stiitz is li4thatta.Az agrami meteoritmajdnemteljesenvasb6lvolt. Ez pedigStijtzeml6kezet6ben aki egy hegy feliddztePeterSimonPailas,oroszkutat6felfedez6s6i, az estek hasonl6seelgondotkodtatta tetejentaldltmeteoritot.Stiitzdt ga6s ez6rtirta megr6vid fetjegyz6s6t. vezettekChiadnitis a meteoritokl€t6nek Hasonl6meggondolisok C. C GtjttingenbenmeglatoBatta Chladni 1792-ben elfogaddsdra. kdzbensz6bakeriilteka meteoLichtenberyfizikust 6s besz6lget6s rok. Chladniarrak€rtefizikuskoll6gdj6t,hogy mondjonel mindent, mi az oka a jelenseg_ nemtudtamegmondani, amit tud. Lichtenberg esets szarmazhatnak hogy Fitldijn Kviili testek, nek,denemz6rtaki, adatokegyez6s6nek leg rnescsillagokb6l.chladni az dssz€gytijtijtt 6s a meteorokkozdtti arr6l,hogya meteoritok hatdsara meggy6z6dtitt kapcsolat nemlehetvdledenmiive. Ez az 6sszegz6 hatdsperszemdsholis el6fordulr.SirJosephBanks a brit RoyalSocietyelnitkeegy londonikidllit6sonvdietleniilmegliitott egyolyankdvet,ami allit6laga felh6kb6lesettle YorkshiremelBanks6szrevette. hogy mennyirehasonlitez a k6 ahlett 1795-ben. amelyetaz 1794-essienaimeteoritb6lkapott.Enhoz a darabkdhoz, gydjtenikezdteazesetleirAsokat. nekhatdsdra talajra Chladnikdnyve.dllitisaiaz6rthullhattakk6s6bbtermekeny a sok-sokelutasit6s ut5n,menmisholis gytilnikezdteka pozitivbizop6lddulszemosk6 zuhantle a d6l-franciaorsziigi nyit6kok.1790-ben lAtek ezt az esem6nyl; Lagrangekdzs6gre.Legal6bbhdromszdzan professzorhoz :is, aki eleintenaamelynekhire eljntotl Saint A,rund gyonj6l sz6rakozott hogy de a#rt megk6nea tanLikat, a beszdmol6n, l€gnagyobbmeglepet6s€re irSsbanis foglalj6ktisszetapasztalataikat. a polgftmesterirdsosbesadmol6jdt az egyik varosieldljdr6a kcjvek barit Ks6ret6ben hoztael. SaintAmandelkiildtea dokumentumokat jinak, a fizikus Bertholonnak. Bertholonaddigsemmitnemtudona meteorirok6l,de ismenea hivatalos6lldspontot, s azonnalv6loBatot! s6fi6sekkel vontak6ts6gbe azesemdny l6t6taz 6ltalaszerkesztett tudomdnyosfoly6iratban. Ezut6nhossajcscjndkdvetkezett. Tizenegy6vvel k6s6bbkeriiftSaintAmandkezebe Howardcikkea meteoritokk6miai analizis6r6l.Osszehasonlitotta azokkala kiivekkel,amit neki kiildtek.Az azonoss6g meglep6volt. A kiivetkez6ket itat ,,Btir ez aa eglsz dolog nen gy6znteg,mindenesetrc ligtelemre mllt6, hob- a ktitinbbzd orsz,iSokblilszdrmaz6ktivek- nelJekr6l azt dllitjdk, az 6gb6l estek mennyirehasonl6ak.igy a1a vilemlnyemalakuh ki, hogynem szabatl lehetetlenneknyilvdnitani ezeketaz esteket,annak ellenlre, hogyafizika s.empontjdbdlkA$Agklvl abszurdnakmondhar6k.

28i


TITOXZATOS ER6K?

EsADATcniJTf s TlDor4iMT,fu.sADArOM jeiensdget, is csaknaa meteorithull6si Mint mindenritka term6szeti gyonkevis ember'iittads azoksemtud6sokvoltak.Az adalokmeg hogya kivtil az is hdtr6ltatta a jelens6gelfogadiisiit, bizhatatlansdgiin hogy honmagyardzatot adni ana, tud6soknemtudtaktudomdnyos nanj.jnnekezeka kdvek.Vulk6nokds viharokegyardntsz6bakeriiltek.s6tn6h6nyan aztgondoltdk,hogya k6veka leveg6b6l..keletkez nek".Chladnin6zet6ta kozmikuseredetr6l- amintezt mdrldttuk a tud6soknem lartott6kelkdpzelhet6nek. Biot eml6kirataib6l kideriilt. hogya kor fizikusaiannyiranemhittekaz eg6szben. hogyegyijkkjjelentette,akkorse vdltoztatnri hx egy k6 a sajit mega v61em6ny6t, kijzv6lem6ny v6giilis akior fogadtael a ldbiihozesne-A ludomiinyos t6nyeket,amikorLaplace6sBiot kijelenlettehogyezeka meleoritok - ez mdr a val6sziniileg a holdb€livulkdnitevekenysdg eredmdnyei tud6soksziimdra elfogadhat6nak l6tszott. Az adatoktisztasiga,megbizhat6s6ga, 6rt6kemindig kdnyes6s fontostima a termdszettudomiinyban. N6hiny6vep'ldiul M. PoLiqi ^ztjavasolta,hogy:,,AaolyatlnArAsierednlq'eker,mehekanotnili dkat. rendellenessAeeket mutatnak,ritjuk ki a vi.sgdl6dLis kdfth6L litel ol\an tdvedlsekkeriilhetneka tudomdnws6s d k6.tudatba, nelJeketnehl. ellen6rizni.Ezirt egyszenibb tudamdstsem|enni 16lrl. " Ha a hivatdsos kutat6kkijr6benilyenszigori a m€rce.akkormit sz6ljunka tudom{nyookivijli, nemellen6rzdttforr6sokb6lszdrmaz6 adatokmegbizhat6segiir6l? Vajon mi6ft fektessijnkenergiiiraz ilyen megfigyel6sek ellen6rz6sdbe, amikoroly sok megoldatlan probl6ma vanm6ga tudomdny teriilet6n? Kdvetkezzen mostr6videnegyolyanrendkiviilbizarr€sfitka anomelia,amit ugyanigyr6g6taismernek,mint a meteoritokat, de szerencsdre ritk6bbanfordulel6, 6m sajnostiibb mint hdrborzongat6: a 6g€s".Az6rt v6lasztjukezt a p6ldit, men mint cseppben ,,spontiin a tenger.ebbenfellelhet6a meteoritoklGlvagy a parajelens6gekkel gondokszrmosvon5sa. kapcsolatos

PoRB6r. Hff0Nr!poRR i rmzilNro A Neue Scientistcimri foly6irat 1986.miijus 15-i sziniban John lleimcr rend6rfeliigyel6 rdszleresen beszdmolr egy 1980-banrajrr6nt kiilitncishaldlesetrdlAz 6ldozategy fdrfi volt, akinekhamuvi 6gett holttest6tszobdj6ban talaltiikmeg,de turcsam6donliibai t6rdr6ltefel6 €penmaradtaka hamukupac mellerr,s6t m6ga zokni6s a nadragszirals6r6szesempdrkijl6ditttmeg,s neml6tszottak 6g6snyomok 286


AIgviT[L 6$NGiTIASZA8TT'T

a kdzelbenlevo t6rgyakonsem.Vajon hogyanvelhatotthamuviiaz 'C emberilestnagyrdsze?Ehhezrendkiviilmagas,mintegy1600 fesziiks6ges, s ha ekkoravolt a meleg,mi6rt nem letti h6m6rs6klet a gyulladtmeg a kitzeli dgyonlev6 dgynemii?A rend6rfeliigyel6 hogy megemlitette. orvosszak6rt6nek helyszinre 6rkezettigazsegiigyi egyde iillnak szemben. spondn 6g6ssel az igynevezett val6sziniileg hiszen mendemonda' szeruenkinevett6k.Pediga dolog korSntsem maradtfenn 6vb6lldbb szdzirott megfigyel6s csakaz ut6bbiketszSz is. m6ga szdpirodalomban a 32.fejezet€ben aBleakHousecimii rcgdny€nek Cha es Dickens gonosz megmagyaKrook l6tjdk,hogya t6rtdnetszerepl6idbbbenten rdzhatatlanm6don hamuvd€get[ saj6t szobejiban,s csak n€hAny pemaradlbeldle.A szobaber€ndez6s6n csontdarab megpitrkdl6dijtt dig tapad6s,undorit6,siirgrisfolyad6kcsorgottalii. A sztirnyiil6tazegyikszerepl6:,,Ifivd e.t a haAh bdrhob". vrnyt igy kommentdlja ahogt akarod,eaa Eonosztestbelseidbenkeletkezik,s \em mds,mint " spo dn Agls. IIy m6doncsakezokozhaldlt... volt. ez a r6szenem a fantrziasziilem€nye Dickenstdrt6net6nek megirtBleakHouseugyanismindenbizonnyalCorAz 1852-53-ban gr6fnd esetdtdolgoztafel, aki 1731.dprilis4-6n,Verona neliaBandy kdziitthaltmeg.Mint az esetkivizskiiliinitsk6rulm6nyek kiizel6ben vonult, gdl6i lei{dk, a 62 6vesg6fn6 vacsoraut6n h6l6szobdj6ba majd aludni k6besz6lgetett, hosszasabban ahol a szolgSl6ldnnyal szllt. Reggel,amikora szobaliinyvisszadn,hogyim6j6t felkeltse,riaszt6k6p foSadta.A korabelifjsdgok igy irtrik le ahelyszint '4 hd L,fiilke padl6ja vastag,ragaddsnedressaggelvob borit a. Azablakon undorit6 szaqi, sdrgdsfolladAk npadt meg.A let)e86benhanu sxdllt Az dgy slnetlen wlL a takaftjtfelAsmegiilta szobaberendezisdn. haiottdk. Ez arra matatott,hogy a 8r6In6 mZgle semfekiidt. Az ligJ t6l taLin mdsfAlmAtemyireegy kupac hamu volt, mellb6l kAt irintet' Ien l,ib nlilt ki. Epenmaradt afej is hdrom ujj is. A test tdbbi rAsze ugyanolyan sirgiis nemvohmdl mint hamu--." A korabelitud6sitds folyad6k6ladhift, mint amitDickensmegirt,vagyamita m6riddzett pontosanmegfois 123 6wel k6s<ibb JohnHelmerrend6rfeliigyel6 galmazott.Vajon vdletlenlennea k6t esetegyezdse? Aligha, hiszen tdbbhasonl6esem6nyt figyeltekmegs gyiijtitttek6ssze. el6tt. l'725Csaknem130 €vvel Dickensmtiv6nekme&jelendse Reimsbenfordult el6 hasonl6eset.JeanMillet ben a franciaorszSgi kocsmirosfeles6gehamuv, 6gett n6henyl6p6snyirea kandall6t6l igy, hogy annaktilze nem6rhette.A n6 feje 6penmaradt.de tdbbi restr6sze hamuv6v6lt. S6rtetlenijlhevertmellettea pad!6negy f6b6l

287


6ROI(? TITOI{Z{TOS

esettki a kea trag6diapillanatdban k6szijltp[derdoboz,feltehet6en lart6zkodottegyfiaidej6n6ppena vend6gkiben z6b6l. Az esemeny (Az esetetaz megvizsgiilta a mamdvdnyoka| tal orvos,aki gondosan persze letart6ztattdk a kocsA hat6segok orvosleir6sdb6lismerjiik.) A fiatalorvosazonmiirost,mondvdn.hogy6 6lte megaz asszonyt. ttizhalal ban meggy(izte a bir6sdgotarr6l, hagyez nem kdzitns€ges '. A kocsmdrost fel volt, hanem."Ir/e,lbtrredse a rAszeges feleslgcn is mentett6k. 1722.jinius 3-6nhasonl6 Mintegy50 6v milva CaenvdrosSban, Mademoiesetjrtsz6dottle egy id6sebb(dllitdiagisz6kos)hcjlggyel, vontdk csakhamar maguka a tud6selleThaursszal. Ezeka tdri6netek sok figyelmdt6s kitikdjit, szinteegy id6bena meteoritokkijriili vitival. A hfes n6metk6fi\ik\rs,Justusrotr Liebigkem6nytimad6sokal int6zetta spontin6g6sldt6tvall6kellen.Vdlemdnye szerint^z eg6sz fakad6vakhil,hiszensemmilyen bizonyit6ksincs csaktflbuzg6siigb6l jelens6g jdrat, mellett.hiszena tanrika tudomiinyos megfigyel6sben teljesenmegbizhatatlanok. lan. ostobaszemdlyek. kajvetkez6skdppen megjegyzi, hogya sz6k Az egyikesetkapcs6n Liebigszarkasztikusan perszeaz€rtnem6gettmeg,mertaz nemivott 6s igy nernkdvetettel bijnl.Titbbig,rzsAgijgyi orvosszak€rtd m6gn6hdny6vels dgynyilatko zott- mintp6ldrulJ. L Cdrper., egyorvosszak6rt6i k6zik6nyvszerzdje -. hagy ,,spontln lgts ndrg:dig nincs,ls sohasenfordult el6" . A tiibb szA dsszegyijjidtt rerdkiviil sokhasonl6esetben azonban srigtaldlha!6.Mindenval6szindsigszerinta jelens6goka a g6mbvill6m. amit t6bb k6rijlm6nyis meger6sit.Egyr6sztaz esetekddnt6 tdbbs€ge a ny6rih6napokban fbrduheltj, amikor6kalibangyakoribb a gijmbvill6m megjelen6seM6sr6szra gdmbvillemk€p€s nagy mennyis6gii energi6trendkiviilgyorsanleadni.s tal6nez a legfontojelenik meg.Tdbb esetis sabb- mindenekjzm€nyndlkiil.,,spontdn" ismereles. amikora gdmbvillamp6ldiul a ftild alau.egy fa gy6kerei kozdttjelent meg.6s a fa megiivegesedett tdmbbdolvadtdssze.(Hasonl6magyarorsz6gi esetkett6is van.) l98l ben Habarovszkban figyelt6kmega fizikusok.hogyaz 6gbrilleereszked6 gdrnbvilldmegytizedmiisodperc alattelpirologtatort egy nagyobbt6csdt.az alattalev6 ralajtpedigmintegymrisf6lm6remyir6szen.30 cenrim6ter melysdgbeniivegsalakke vdltoztatta. Hasonl6esereksorabizonyirja,hogy a gijmbvilldrnnagymennyisdgri energittadhatle igenrdvid id6 alarr, dlesenelhatrjrolt, kis t6rfogatonbelijl. Ez a jellegzetess6g a sponriin 6g6sekn6l is megfigyethet6. Sziimosesetrriltudunk,amikora g6mbvjlldm viztrrol6kbasz6lltbe.6s nagymennyis6gri vizetpiirologtarorr el. Ez is mutatja.hogyhatalmas energialeaddsdra k6pes. 288


A I{IITTIL CIBNGITIASZABIIYI

A gttmbvilldmperszeritkajelens€g6s nagyonkevesentudnak16la. igy egydltal6nnemcsoda,hogya spont6n6g€st6s a gdmbvilldm jelens6g€t hosszdideignemkapcsoltdk dssze.El6szdrcsak1969-ben fogalmaztameg k6t angol tud6s,Max:,eellCadees DelphineDavis -, bogya spontdn6g6sokatal6n a giimbvilperszenagyon6vatosan lim lehet. A Ihe Tamingof the Thu aerboL cimij kdnyviikben tdbb olyan esetetis leirtak, ami ezt t{masztja alaL.Ismenetik p6ldeul egy aki az USA-ban,Massachusetts dllamban1890. orvosmegfigyel€s6t, m6jus12-6n6ppenegy erd6nhaladtkeresztiillovaskocsij6val,amikor szajmyiil6tv6nytftult szemeel6.Egy n6 haldoklottegytiszt6son. vdllaindl6s ttirzsemindketoldaldnl6ngolva6gett.A szerencs6tlen pillanatokalattmeghalt.Semaz orvos,s€ma tdbbi tani nem tudta, tipikusjemi lehetetta trizoka.Az eseta g6mbvillim-megfigyel6sek gyertmutatja. A gajmbvilldm 6s a spondn6gdselijfoduit p6ld6ulaut6banis. Egy 40 6vesftanciaf6rfi 1971.jinius 17-6n,Aubevdrosbanszdnnd6gett volt, hogyaz lezanaut6jiiban. A kocsibanotyanmagash6m6rs6klet aut6ablakiivege megolvadt,amiheztdbb mint 1000C"-ravolt sziik- nems6riiltek s6g.A kocsimdsr6szeiviszont- motor,csomagtart6 megjelent6sebben. Gijmbvilldmra utal az is, hogyaz dg6snem lassd 6s fokozatos,hanemmindendtmenetn6lkiil. hirtelenjelenik meg,s az igaszinteazonnalihal6ltokoz.A spontdn6g6sekdrt€keldsekor abban, zsi{giigyiorvosszak6n6k 6s a szemtanikmindigmegegyeznek hogymenekiil€sre utal6nyomokategyetlenalkalommalsemlehetett felfedezni. N6h6nyesetben €saevett€ka kiizelbenlev6g6mbvill6mot. V. Savageanglikiinpapfeles6g6t is egy gdmbvilldm6getteel. Amikor Savageodaszaladt hozzid, m6gkeringettkiiriilijtleegytiizlabda.A tanik feljegyz6se szerinta fel€s6gruh6imeg€gtek, amindszde a sz6nyeg, szeesett, sdrtetlen mamdt.A tiizgoly6semmim6stnem6getettmega szobiiban, csakaz asszonyt. 27-6ndjjel az angliai Szintdnspont6n 6gdstatrtdnt1938.augusztus Chelmsfordban. Egy b6lteremb6l l6pettki fiatalokegycsoportja. amikor egyikuk,bizonyosPhillis Newcombesikoltoznikezdett.Ruhaj6b6l ldngoktdnek el6, s a gyorstijzoltdsellen€ren€hiiny6ra milva gdmbvillim okozra,mint meghalt.A haldlta n6 testdben keletkezett a tdbbiesetben is. Term6szetesen ellatoka€pprigyveszdlyes ajelens6g.Egy magyar gdmbvill6nndhdnytimegfigyel6s szerinta deriilt6gb6lleereszked6 zed miisodpercalatt n€gyiikijt dgetettsz6nn6.Az iikriik egy sz6ndsszekercthiztak. de sema szdnanak. sema szekdmek nemesettsem-

289


TITOIIZATOS EN6K?

meg.A gdmbvill6m6ltal okomi baja,csaka szek6fiidszenesedett a korlrtozotts6riil6s. zottspontdn 6g6sjellernz6je a giimbvillamnemaz emberektestdben Az eseteknagyr6sz6ben titjukbaesnek,ilyenkora testkijls6 ftaz emberek csak keletkezik, sze s6 il meg. Egy orosz hegymdsz6csoportjutott ilyen sorsra. tSboroztak amikor 6ppen mintegy n6gyezerm€ter magass6gban (Fdklya,1987).Reggel,amikor m6g mindenkialudt, egy narancs nagysdgri6s szinii gitmbvill6mlibegettbe a s6torba.K6t embert csontighatol6s6 il€seketokozott,szintecamegdlt,a harmadiknak fatokbant6pte ki az alpinistahisdt. Gyakranfigyelik meg, hogy embercketfalhoz nyom, vagy fejuket lenyomja.Mindez annaka hogy a jelen!6gb6lnagy mennyis6giielektromos kiivetkezm6nye, tdltds6ramlikki. Ennektaszit6hatiisak6peskit6pni hilsdarabokat. kdveketmesszircdobni, vagy akdr falakat ledijnteni.A sPontin hogy emberekkeltdrtdnt.Pedigj6val 6g6st az tette misztikussS, csak annaknem tulajgyakabbanfordul el6 6lettelentdrgyakban, donitanakakkorajelent6s6get. V6giil n6zzijnkegy olyan esetet,ahol a k6t jelensegkapcsolata j6l l6tszik. 1951.jflius 1-j6nFlo d6ban,altol gyakoti a gitmbvilMary Reeser60 6vesnyugdijastholtantal6ltek. ldmokmegjelen€se, Egyik reggela post6sarrafigyelt fel, hogy az ajt6 nyitva 6ll. de az A szobibanvastagongoid6s h6lgy nemjelentkezika csenget€sre. volt kupac hamu a nyitott vitrin el6tt.A hemolygotta fiist, €s egy t6nkrement,a miianyag lyis6gbenaz 6sszeselektromosberendezds Az elektmmos6ra megSlh, kapcsol6k6s a vezet6kekmegolvadtak. val6sziniilegakkor,amikor a biztosit6kis ki6gett.rcggel4 6ra 20 ledgds6perckor.A hiilgy haldldnak6s az elekhomosberendezdsek nek oka a giimbvilldmb6lki6raml6nagy mennyis€giielektromos tdl16svolt. keresNincsokunktehdtarra,hogytilvilrgi hatalmakbiintet6s6t siik a jelens6gben. Nagy val6sziniis6ggel az esetekt6bbs6geerre a jelens6grevezethet6viszfurcsa,mdig is kev6ss€ismenterm€szeti felszabadu16 nagy mennyis6gri sza.A gdmbvill6mmegjelendsekor viltoztathatja energian6h6nymdsodpercalatt hamuva az emberi testet,€s mindenfdletdrgyat,ami Litjibanvan.Az emberitestb6lfelszabadul6, elpiirolg6restnedvek csap6dnak le a hidegebbablakon.a bdtorokon. Mivel a gijmbvilli4m- €sigy a spont6n€g6sis - rendkivillritka, nincs ktilitnitsebboL'unka f€lelernre,hiszenegy lehull6 t€gla sokkal gyakmbbarl okozhats6rijl6seket.A gdmbvillem 6s a spont6n6g6segyiitt olyanritka, hogynemegyszenl€szrevennia kett6kdzti 6sszefligg6st.

290


AKIV'TEL GITN0iTI AszA!,iL\'T

T.ANLISAGOK kdvetkeztetdst. Az eddigiekb6llevonhatunk n6h6nyiiltal6nosithat6 - Erdemestiizetesenmegvizsg6lnia leirilsokat,ha az egym6st6lfiigvondsok getlenbeszamol6kban mozzanatok, fordulnakel6. azonos - Ha nemtudjuk megmagyanizni, a tudominyaddigik6p6bebeillesztenia megfigyel6seket, az mdgnemindokarra,hogyelutasitsuk.mint neml€tez6t. megismeftsdben a kutat6k T6ved6sazthinniink,hogya term6szet mindigtudjrdk,hogymilyenirdnyba6rdemeshaladni,6s t6ved6s 6s hasznosa az,hogy,.kiviilr6l"nemjithet itmutat6s.Sziiks6g€s 6s bizalom.Littuk, ,,kiviil6ll6k"6s a tudomrnykdzitttikapcsolat de megkellett hogyaz emberektudtaka meteoritokl6tez6s6r6l, gy6znia tud6sokatarr6l,hogyazokval6banaz ,,6gb61" esnekle, mertcsaka kutat6knakvanm6djukajelens6gtudominyos6rteljelensdgek A paranorm6l eg6szsoranemoldhat6meg mezes€re. megfigyelEsei n6lktil. a,.Kviilall6k"segitsege, - A kutatdsitabu, a nevets6gess6 t6tel hosszritrivon kiros a tudoAz anom6lirikpublikrilisinakmegtilt6sanem m6nyoshalad6sra. fjra 6srijrafelbukkannak. oldjamega gondokat;ajelens€gek - Berki. b6rmikortapasztalhat olyanjelenseget,ami a tudomeny adottszintjdnnemmagyardzhat6, vagyveletlennek trinik.Lehet6s6getkell adniarra,hogyezekaz inform6ci6kosszegyliljenek, 6s a kutat6kvizsgdl6dhassanak. WignerJen6,a magyarszermazdsiNobel-dijaskDtat6hasonl6an v6lekedett,amikorazt ina: lehets€ges, hogy a tudatm6dositjaa fizika ismerttdrv6nyeit.A r6gi megfigyel6sek ifta , melyeketa modernkis6rleti m6dszereketmegel6z6id6kben gyiijtdttek,nem vittek kiizelebba megold6shoz, nem de szerintea sikertelenseg v6gleges. Hiszenmindenjelens6gval6sziniitlen mindaddig,amig16 nemjdvunkaz okdra.

29r


VIII.nfsz

Vorr,xnvcs!HovAIBTT? - A rnltponrAcl6


TITOI{ZATOS EN6|(?

Kin6ban,az 1980-as 6vekelej6nfiatal kutat6kegy csoponja6rdekes kis€rletsorozatba kezdetta pekingitan6rkdpz6 f6iskoliin.A f6legfizi, kusokb6ldll6 csoportolyan gyerekeketgyrijriin dssze,akiknek paranorm6lk6pess6geik voltak: kisebbtirgyakarrudrakegyik helyr6la m6sika etvinnifgy, hogykdzbena rergyelriint.Ajelens€gerv€lerleniil fedeztekfel: a firik zseb6b6l egyszeriien elriinreka tdrgyak,amiket pdr perccel azel6tt raktak oda. A kutat6csoporrezt a k6pess6get pr6bdltamegismemi6s dokumentrlniI1l. A kinai kutat6krapasztaIatai szerint a vizsgiilt t6rgyak ndha perceke elaiintek,azt6n megjelentek djra, de hogy kdzbenmi tdrt6nt, azt senki sem tudta. V6lem6nyiik szerintaz anyagilyenkor valamif6lekiiliinleges dllapotbakeriil. de hogy mi ez az 6llapor,azt nemtudtdkmegellapitani. M6r6seiket, megfigyeldseiketviszontel6gr6szleresenleirtek. Nincs kdts6giinkafel6l, hogy ez a jelens6gis a pszichokin€zis egyik v6ltozata.A hat6sakkoris ldtrejijher,ha egy lezidrrszobdban, z6rt dobozbanvan a t6rgy, mert a t6rgyal a ,,falon keresztiil" is iit tudnakhatolni.Ez ajelens6ga teleport6ci6. Hdrom kiilijnbdz6 tipusri kis6rletethajtortakv6gre.Az els6 ki!6rletsorozatbanminiattr ridi6ad6t kellett egyik helyrdl a masika eljuttatni, ktizbenaz ad6 mozgdsdtpr6b61t5kfigyelemmel kis6mi. Ezuriin filnmegativot mozgattak,majd 6rdk 6s kisebb tdrgyak,6l6l6nyekkdvetkeztek.

ELEKIRoMIGNDSES HULL{Monfi r vAr,6i\yoMKdwTEs Az els6 kisedetsorozatban, amit 1980decemberet6l 1981md.rcius6is vd8eztek.15mdreslhajtonakvdgre.Ezekbena kisdrlerialanynakegj kis r6di6ad6r kelleft,,eltiinternie" a zseb6b6t, vagyegy lez6( fadobozb6l. A r5di6ad6dltal kibocsdrotrhulldmokarkiizbenfolyamatosanhidrom vevdvelis vettdk,igy elvilegmindiglehetdsdg nyilt arra,hogyaz ad6 hely6t meghat6rozzdk, figyetemmelkis6i6k. A 15 kis6rletbdt13

294


HOViI,[TT?_ ATELIPORTACIO VOLT,NINCS!

vagya dobozbatett A kis6rletialanyokzseb6be bizonyultsikeresnekszinte jelent szobdban' a m6sik meg, n6ha helyen 6s mds ad5 eltrint haszkis r6di6ad6t tipusi Hat killdnbdz6 egyikpillanatr6la mdsiloa. modulSa dolgoztak, n6ltak,melyek4,6 6s 155MHz vev6frekvenci6n 500-1000Hz kdzii$ veltozottMind amplitid6-' ci6s frekvenciejuk az ad6knrl A benniikfoly6 felhasznaltak mind frekvenciamoduleci6t fefelhasznelt I mA. a maxim5lis volt,6ltal6ban iiramnagyonalacsony radi6ad6srjlya18,5g volt, a sztlts6gkb.4,5 V-ot 6n el. A legkisebb moznemvolt egyetlenegy g. ad6kban pedig 39,5 A kis legnehezebb6 kondenellenrillds' p6ld6ul v6ltoztathat6 elektromos g6 alkatrdszsem, zdtorvagy kapcsol6,igy a k6sziit6kmegbizhat6bbvolt. Az dramellet6 al adohoz.' eg1 rugalmas.er<is kis elemekelis hozz;forrasztolrilk nyomtatottdramkdr6nvoh az 6sszesalkatrdsz.(Terjedelmiokokb6l itt nemtudjuk az dsszeskapcsoldsimjzot 6sr6szletesleir6stismertetni;erie az I I j-es irodalombanmegjeliilt cikkbenvannakadatok.) A Knai hrtat6k icy irldk le pelddula 12 sz6rnriKsdrl€tet'ami 1981 jinius 12-6nestetjn6nt a pekingitanfuk6pzdf6iskola,Nagy Ug6s El6Az alanyegy tizen6vesfirj' bizonyos re" 6piilet6ben,a 120-asszobdban. Wu volt, 6s a Ksdrletbenm6gk6t kutat6vett rdszt A Ks6rletelej6naz ad6n forrasztottikaz elemet,ezutanaz folyamatosjelet sugarzott-Ezt a el ig). hog)egy rwiwu /tebdbelelleLaz7al.ho$ lijnresse Les/iildket sik helyenjelenjenmeg.Este8 6ra 3l perckorkezd6ddtta kis6rlet Ekkor Wu jobb oldali zsebebenvolt az ad6.6s 35 decibelesjelet vettekaz Az ad6stabil155MHz-esjeletsugdrzott. ellen6rz6k6sziil6keken. utdnWu igy €rezte,hogy a Nyolc perccela Ks6rlelmegkezdese radi6ad6mir eltfnt. A kutat6kval6bannemtaldltdkmega zsebdben. 6z6keltek,hogy^z ad6jeldnekamplitrid6ja, Az etlendrz6rddi6vev6k er6ss6ge vdltoznikezd,6s a frekvenciais instabill6velt. 8 6ra 39 perc 6s 8 6ra 45 perc k6zdtt Wu azt mondta.iigy 6rzi, hogy a ridi6ad6 a van,a tork6b6lelindultfelfeldaz agyairiny6ba.Amikor ngy resrdben 6rezte,hogyaz agydbanvan,akkorer6senf6jt a feje 6srosszul€rezte magdt.Ekkor a vev6k azt ij}zitett'k, hogy a jel ercje nem veltozik, is teljesenehlivagyrdbbtiz mdsodpercre de n6hatiibb milsodpercre, a 155MHz vdltozott, de nagyjdb6l Az ad6 kb. I MHz erteket nik. iele perc perc Wu arr6l sz6molt 6s 9 6ra 9 kdz6tt kdriil maradt.8 6ra 45, az agydt",s bdrjobban be, hogy6rz6sesz€rintaz ad6m6r ,,elhagyta a jelet, 6reztemag6t,torka mdg mindig frijt. A veviik elvesztett6k semmilnemlehetettfogni 90 6s 200 MHz kdzijtt. A 169 6ra 11perc6s9 6ra 12perckijzdtt elmilt Wu fAjdalom6rzete. de a jele rijra megjelent,bdr di6ad6bvibbra semvolt a zseb€ben, regisztrdltak, 6s a jel tjra elm6gmindiger6samplitdd6-fluktu6ci6t

295


TITOIA{IO$!ROI(?

egykicsitelcsdszott, tiint n6hrnyalkalommal. Az ad6fiekvencidja de nagyj6b6lm6gmindig 155MHz kitrill sugrirzott.96ra 12perckora jel srabilizdl6dott. de gyeng6bblett, 16 decibelenvettdk,stabilizdl6is. dott a liekvencia 9 6ra 13 perckorWu azt mondta,hogy 6rz6se van.Az egyikkutat6megis taliilta szerintaz ad6egym6sikszobdban a szomsz6d helyis6gben egy felmos6rcngy alatt.A kis6rleteksordna jel elt6n6s6nek legriividebbperi6dusa1-2 m6sodperc, a leghosszabb perc volt. 24 A kinai kutat6kigy 6rtekelt6kajelek hianyet,hogyekkor a ddi6ad6,,neml6tezett",kiil6nleges dllapotban volt. A f6miajlitdssal6s a pszichokin6zissel foglalkoz6fejezetben l6tvezet6k€pess€ge tuk, hogy az anyagokelekromos nagymdrt6kben m€gntjvekedhet, m6g a szigetel6anyagoknal is, tehdta kis redi6ad6 r6vidrez6r6dhatott 6sp6lddulez6rtnemadottjelet.Azt semlehetkizdrni.hogya vev6k6sztil6kekben ugyancsak ideiglenes vezet6sirendelleness6gek ldptekfel, instabilleveltak,k6ptelenek voltaka megfelel6 jel v6tel6re.Ezt kontrollad6val nem ellen6riztek,igy nem tudhatjukbiztosan. hogyez a lelldteleTis helytillo-e.Eppenerdn azl semtudni,hogyval6j6banmikortiint el az ad6a fiLizseb6bdl, 6s mijelent pillanatban korjelentmegrijra,men nembiztos,hogyabbana mega szomszdd szob6ban, amikorajel ijra foghat6vivAlt. A kis rddi6ad6ta kis6rletel6tt 6s ut6n is taibbszdr ellen6rizt€k, semmibajanemvolt. Mivel mechanikai kapcsol6k, 6 ntkezdsek nem vohak benne,ezdrt megbizhat6anmiikijd6tt. Titbb kis6rlet urin s€m viltoztattaamplitfd6jrt,sem a jel er6ss6g6r. A kinai kurar6knem littak okot arr4 hogy6ppenabbanaz adottperi6dusbanrcmlott volna el a k6szijl€krik. Ez ^zonban- minr mrr Uttuk - helytelenfeltev6s. (Nem ismertdkaz el6z6fejezetekben felsorollerre vonatkozdm6r6seket,mert azoknemjutottakel Kineba.)Ezt a gondotleszemitva a m€dseketprecizentervezt6k 6s v68ezt6k. Szamosellen6rz6kisdrletet hajtottakv6ge a"6rt, hogy a rendszermegbizhar6mrikdd6s6rtilmeggy6z6djenek. Kipr6bdhik.hogy egy-egyelem rtibb mint negyven percesiizemid6nkeresztijlmindenfdlevdltozisndlkiil tudtamrlk6dtetni a k6sziil6ket,sem a jel amplitfd6j6ban,sem frekvencidj6ban nemjiitt l6re veltoz6s. i5 Ks6rletbenvett rdszrWu 6s egy Quijangnevii fiaralember. Minddsszek6t esetbenvolr sikertelena kis€rlet. Az egyik esetben Qijangnaknem sikeriilt elriinrerniezseb6b6la iddi6ad6t,a mdsik pedigWunak.Ezekndla sikertelen esetben kis6rleteknel is hatdrozotr flukudci6t mutattaka jelek, de nemtiintekel teljesen.Hirom esetben,amikora redi6ad6eltiintugyan,de ajel nemsziintmeg,az ad6t nagyongyorsanmegtal6lt6k egy mdsikhelyen.Ebb6larrakdvetkez-

296


VOLI.NINCS! flOY,(I,XTI?-ATELBPOTTiCIO

kdzcjttrovid id6 telhetettel. Egy tettek,hogyaz elt6n6s6s megielenes p6lddul1 percmrilva,egy m6sikbanpedig61 percmtlva kis6rletben taldltdkmegiv ad6trijra.Val6j6banazonbannemIehettudni, hogy 6llapotban". A kis6rletekn€l az ad6mennyiid6t tiiltdtt a ,,kijliinieges jeienttis jel, vagy m6rt6kben eltalabantdbbszif is teljeseneltrint a csdkkentaz er6ss6ge. az elemeksokkalgyorMegfigyelt6k,hogymindenegyesesetben sabbankimeriiltek,mint az ellen6rz6m€r6sekalatt.Ez mindenbizonnyala vezet6sianomdliamiatti rijvidziirlatravezethet6vissza. Volt, amikor13percalattcsokkenta fesziilts6g 6 V-r614 V-ra,bfu az ellen6rz6m6r6seksor6n40 perc alaft sem esettjelent6sena fesziilts6g,egyszerpedig88 percalattcsiikkenta fesziilts6g4,5 V-r6l 0,2 V-ra. Az ellen6rz6mdGsektanis6gaszerintnorm6liskciriilm6a feszlltsdg 4.5 V-rol2.1 V-ra.Alnyekkozdrrdr draalarrcsdkken tal6nos volt az a tapaszt^l^t,hogy az rij helyre ,,megdrkezett"ad6 h6m6rs6klete megemelkedett. ez6rtliekvencidjamegv6ltozott, magasabblett. Az utols6Ks6rletbenmiir nem egyszeriien zsebb6l,hanemegy iivegfal mdg6 tett zArt fadobozb6l tiinteftek el egy ad6t. A filmfelv6telenl6tni lehet,hogyaz ad6megemelkedik, majdathatola doboz fal6n,6seltrinik.A doboziiresenmaradt.K6s6bb(egym6sikkis6rletsorozatban) hasonl6m6donment dt egy td.gy a szobafal6n.Titbb olyankis6rlet€tis v6grehajtottak, ahola Ks6rletialanyoknak egy 6F latszatlananyagbacsomagoltfilmnegativotkellett egyik helyrdl a m6sikaeljuttatniuk.Btu a kis6rleteksikeresek voltak- teheta negativok eltrintekaz egyikhelyr6l6smegielentek a mdsikon-, az etires sordnnem exponrl6dtak.Ez utiin arra voltak Kviincsiak, hogy az alanyokK tudnak-eapr6bbt6rgyakat,,emelni"egy lezarttdrb6t,peld6ul a filmnegativkis doboz6b{il. Minden esetbena dobozonkis lyukat fri(ak, de a lyuknAlnagyobbtdrgyakathelyeztekel benniik.Az els6 kis€rletnelp6ldeulegy 1,5millim6terdtm6rdjrilyuk volt a filmdoboz tetej6n,s egyoiyananyacsavan kellelta dobozb6leluvolitani,melynekbels65tm€r6jehdrommillim6tervolt. A Ks6rletetsikeresen v6g(A kis lyuka az6ftvolt sziikseg, rehajtottdk. men igy kdnnyebbvolt a feladatotvdgrehajtani, kisebberiifeszit6sr ig6nyelr.R6szleges 6rny6kol6sesetenjobberedm6nyek 6rhetdkel.) EzutAnnehezebbfeladatkdvetkezett:ugyanilyendobozbaegy gyufasz.llat,egy trit 6s egy hirom millim6terescsavarthelyezrek,mindegyiket kiil6nlegesjelz6sselellirva, majd leragasztottiika dobozt,6s iut is jelzdssellittiik el, nehogyb6rki csalhasson. A Ks6rlereredm6nyek6nt a csavareltr[nta dobozb6l,tdbb6nemis ral6lt6kmeg,a gyufaszil


IROIC TITOXZATOS

m6r a 6s a tii is. (Bzzelaz effektussal (t6rajtten) visz-ont bennemaradt pszichokin6zisn6l taldlkoztunk.Ndmelykoreg€szennagy Mrgyakp6ldrul asztal- tiirtek apr6 daraboka a bels6fesztilts€gmiatt ) A csavarokeltiin6se6s a redi6ad6skisdrleteknyomdna kutat6km& sejtett6k, t€r hogy a jelens6gokiit, a rejtdlyesmozgistnem a h6romdimenzi6s ebbe az de nem kutattak kell keresni, beliil nyfjtotta lehet6sEgeken kvarc6s mechaEzutdn hanemlovdbbfolytattdkkiserleteikel. irdnyba, nikus 6iikat kellett ,,itvinniiik" a kisirleti alanyoknak.A sikereskis6rleteksor6na mechanikus6r6knemmutattakk6s6st,a kvarc6rik viszont Ez nemteljesenbizonyit6erejiiKs6rlet, n€hdnypercesk6s6stjeleztek. meft ha csak a mechaniLus6riik szerkezetevett volna ftszt a kis6rletben (azaznem lettek volna tokba zdrva),elkdpzelhet6.hogy anyapk volna.6sakkor azokis k6snek. felmdsnesez6dott Et6tanyettet is Ks6rleteztek.N6gy muslicatz6rtakegy iivegedenybe.Az 6tvitelekkor is sikedilt,a muslicdkmindenbaj n6lktil megisztdka Ks6rletet. be, bizonyosodott A t6bbtucatkiserletutin, mikormdrsomzatban a kinai mdsutt, hogy kisebbt6rgyakeltiinhetnek6s megjelenhetnek jutottak,hogyl6tezhetvalamilyenkiil_ kutat6kana a kovetkeztet6sre s6 vil6& amir6lnincstudomdsunk. nemij. M6r ftgebbenis, A jelens€g- mint sejthet6- eBy6ltal6n hogy egyik helyen tijbb alkalommalleirtak olyan megfigyel6seket. Az els6viszonyeltrintegy tiirgy,majdegy mrsik helyenmegjelent. sztiletett megfigyel6s egy ameriktjriilmdnyek kitzdtt lag elleniirz6tt aki leirta,ho9y leztut szdrmazik. kai k6mikust6l,Ildre professzort6l tiint el. Crookesk6t alkaiivegcs6b6lily m6donk€t kis plarinagoly6 nevezhet6jelens6grdl.Az els6 lommal tud6sitotttelepofteci6nak megieesetben, Mrs. Foxnelfigyeltemeg,hogya kis6rletiszobeban lent egy kis k€zicseng6, mikdzbenCrookesMrs. Fox mindk6tkez€t fogta.A kisdrletetekkorsiit6tbenrartouik.Crookesaztjegyeztefdl, hogy hallotta. amint a cseng6megjelenika szobiiban6s cjt percenkeresztijlmozog6ssze-vissza. Miutdnvildgossdg lett, a cseng6tmeglaT6ved6sr6l sz6s€mlehetett. mertCrookeseni6kezett liilta ir6asztal6n. hagytaegy kdnyvitnndhiiny 16,hogy a cseng6ta kitnyvterszobeban perccela kis6rletmegkezd6se el6tt. Miutdn megtaldltaa cseng6t,a kdnyvtirszobibasietett6s l6tta,hogyonnanval6baneltiint. A miisik megfigyelesD. D. Home-malkapcsolatos. A Crookes csal6dkir6ndulniment,6segycsokorvadvidgothozotthaza,amit az inasegy vAzAba tett. A Ks6rletalkalmdval- amitj6 vildgitdsmellett v6geztek aztvett6k€szre,hogya 30-40centimdter hosszi6gynevezettKnai fii hirtelenvildgitanikezdett,majdkiemelkedett a tdbbivi298


YOLT.NINCIIHOYILETT?- ATELIPORIiCIO

rigkdzijl, azt6naz ^sztal lapjafel6 kdzeledettHome6s a vdzakozdtti 6rt, nem6llt meg,hanem6thardszen6s amikoraz asztalfelszin6hez rajta. Mindnydjanlat6k, hogyteljesenkeresztiilment ladtaz asztalonEgy6bkentis az fekildtaz asztalon. k6zbenHomekezemozdulatlanul a hely, ahola ndv6nyeltiint,mintegyf6l m6tenevolt a kez6t6l.Az asztalk6t fele kdzijttvolt ugyanegy nagyonv6konyr6s,de val6szinttlen, hogy a virag ezena legfeljebb kdt millim6ter etmdr6jii rdsen voltak,ha itt haladtvolnakeresztiil.mert bimb6ij6val vastagabbak a vir6got.de semmihaladtvolnadt, megsdriiltvolna.Megvizsg6lt6k f6lenyomdst,s6 il6stnemtaliltakrajta. munklt ezena tercnazonbannemCrookes,ha_ A legielent6sebb nem kortiirsa, a ndmetcsillagesz,Joiann Carl Friedrich killner vegezte.Nev6hezfilzridik az 1. ebrenlethat6triikkiis optikai hatSsfelfedez€se is.

A kApenngj Atjuk, L Abra, llnerJedezte Jel e.t a. optikaicsahjd'ist. a votutlak iveltek lennaEk mintha ryiAu.amos kutatesival. a parajelens6gek Ztllner vdletlenijlkeriiltkapcsolatba Kdt bar6tja meghivtaLipcsebeHenry Sladeismert amerikai,,m6diumot". Zillner ismerteCrookes6s Wallacemunkdit,megfigyel6seit, de annyiralefoglalt6ksajdtcsillag6szati kutatilsai,hogy nem kivdnt ezzela t€mdvalfoglalkozni.De amikorbarataimeghivt6kaz els6bemeghivtaSlademutat6ra,Zillner m6giselment.A ldtottakhatdsdra et lakdsfta.A j6 vil6gitSsikifiilm6nyekkiizijtt v6gzettkis6rletekn6l jelens6geit tapasztalel6szdra pszichokin6zis r6szbenmerismertetett tdk, diirren€seket, reccsendseket, britorokmozg6s6t. Az. egyik ilyen alkalommalegy Sladeh6tamijgijtt lev6 dgy, melyetf6b6l k6sziilt spanyolfaltakart el, hirtelen megindult a fal mitgtl ds titbb mint f6l m6tert6vols6gacsrjszott el. Sladetaldnm6sf€lm6tenedllt az 6gyt6l. Nemsokira,egy djabbkiserletsordnhatalmascsattaniisthallottak6s a masszivspanyolfalk6t rdszreeseftsz6tigy, hogydarabjaiis szerterepiiltek.Zjllner ajelens6gekdltuottkdnyv6ben[2] kd ilbeliil5000 kilopondrabecsi.ili aztaz er6t,ami szdtt6pte a spanyolfalat.

299


lf,lif,? T|TOI(ZATOS

Ennek^z esetnek6s mdgsok m6siknalis tanija volt Fechneres Wilhelmweber professzot,a gdttingaiegyetemrdl(az ut6bbinakelekrromoskutaldsaita mar napigis szdmontartjiik).Ujabbtanu voh a Scheibner is, aki irSsban lipcsei egyetem matematika-professzora, tdbbsziiris megerdsitettea megfigyel6sekel is megfigyeltekSladekdmyezeTitbb nagyerejiipszichokin6zist mozgaseLami legalrbbhrt€ben,mint p6lddulegy kis k6zicsengd t6vols6gra romm6teres ,,szaiadtel" tdltik a padl6n,egy kis n6vjegykirtyatart6 asztalis mozognikezdetligy, hogy a mellette lev6 sz6ket nagyzajjalfellijke. MindezekSladehdtamdgdttvoltak.Ugyanekkor ami televolt neh6z lev6 kiinyvespolc, a kitriilbeliilazonostevolsdgra Eltiintegyh6mdr6cs6alaki papirkdnyvekkel, h;nelenmegmozdult. ami Sladekez6benvolt. Mindeniittkedobozais arr6la palat6bler6t, rest6k,de seholnem tal6ltdk.Ndhiinyperc mflva egy koppan6ssal Ekko! tal6lkozottZ;llner el6azonbanfjra megjelenta pa!at6bl6n. jelens€g6vel. el6ttis megSladeWeberprofesszor sz& a telepoftdci6 volt, majd40eliiszdr mozdulatlan az ism6ielte^z irdnyttielt6rit6s6t: 60'-os szdgbent6rt ki Sladeujjaindl,s hossajideiger6senmozgott. azt a harmonikaKs6rletet, amit D. D. Home Ezutdnmegismdtelte 6 is megtudtaszdlaltatnia harmonikdtigy, rendszeresen bemutatott; hogya billentyrika harmonikamrsik oldaldnvoltak,aholsenkisem 6rt hozzd.weber 6s Zillner Kviincsivolt, hogySladefel tud-emdgmegneseznivastifugyakat. Egy kdtdtritadtakneki,amir6lel6zetesen palat6bl6a kdt6ttit hogy nem volt felmdgnesezve. Slade ellapitottdk, jrAratette 6s n6h6nyperc milva felmiignesezte igy, hogy csak az egyikv6gelett mdgneses, de az olyaner6sen,hogykisebbvasdarabokat magdhozdntott 6s az ir6nytiit nagymdn6kbenelt6ritette-Iinyeg€bensemmiszokatlan nincsbenne,de tal6nez az els6leir6saannak, m6donanyagszerkezeti vdltozeshozhat6l6tre. hagyparanormdl Slade1877-ben€s 1879-bentdbbszdrvisszatdrtLipcsdbe,hogy Zdllner6s tdrsaikis6rleteiben r6sztvegyen.Az egyik ilyen alkalommellettl6nyeges6s mal, 1879.mejus8-6n,nagyonj6 megvil6gitds fontoskis6rletetv6geztekel. K6t darab44 cdntimdterhosszi,5-10 millim6tersz6lesb6rb6lk6sziilthurkotkellettiisszekapcsolnia. Zilljelensdgeknek nertmindigis 6rdekelte ezekneka furcsa a fiiikai hitpr6bdlttervezni,melyekvalamilyenkulterc,ez6rtolyanKs6rleteket csotadnakajelens6gfizikejiinakmegismer6s€hez. Mivel k€tziin b6rhurokdsszekapcsol6sa hdromt6rdimenzi6ban leheteden, 6s a feladatot Sladem6gissikeresen megoldotta, Zjllner igy it6ltemeg,hogy sejt6seigaz:t6bbmint hdromt6rdimenzi6l6tezik6s a vizsgdltjelens6gek ezzel az egy vagy tttbb plusz tdrdimenzi6valkapcsolatosak.

300


VOLT,NINCSI flOVi LSTT?. ATELIPORTiCI6

Zillner besziimoltarr6l,hogy a Ks6rletfolyamdnmindighidegszdl fiij uijai kijzittt, ugyanis v€gig kez€bentartotta Slademindk6t kez6t, mindenmozgdstazonnal&z6kelt. A m6jus 5-ei kis6rletn6l,melyen Otto ron Hofrnan is r6szt vett, egy kisebb kiinyv tiint el 6szrevetbniita palatrbl66l, majd ndh6ny pefcmilva a mennyezet feliil zuhantvissza.A mdjus6-6n 11 &a 15 pedigZillner a kdvetkez6kdppen perckortdrt6ntkiildndsesemdnyeket mindig, ezittal is eg! nagt kdftyaasztalmelll hem irta le. ,,Mint Slade-del.Mellettiink egy mdsik kis, kiir alaki, birsalnnfdbtil kasziib kdrtyaasztalvolt, 77 cenimAternagas, 46 centinitur AtuArdj[ 6s 4,5 kiloSrammsily . Miuflin negfogtan Sladekezit Aselkezdtiika kisirleteket,a kis kbr alaki asztallassi rezSisbe,remeSisbekezdett,amit mindkettenhauirozottaniszleltiink. A remegdsefisddiitt. Aa asztaleld6b, 6s becsiszotta nagyobbMrtyaasztal aLi ngy, hogl tuirom ldba kifel6,feldm fordult. Sem6 , semSladenem tudta" hogy mi leszezutdn. Eg, pelc is elmilt an6lkil, hogy bdrmi tarfint volna. ShAe tuitrufor&)lt, hog, egJ ceruzdt vegyenel6, s mire visszaforduh,a nagy asztalalatt nuir semmisemvob.A kis asztaleltiint. A szobdbannuisutt sem taldltuk, holott egt fdl perccel azel6tt mie mind a kettenldxuk. tjru leiilttink a hirtyaasztal neII6. Sladekbzvetlennlme in iilt. Ol vagyhat percet vdnunk lgy cserulben, felfokozotthangulatban.Slade egyszercsak azt mondta,hogyfinyt ldt a leveg6ben.Bdr in ezittal sefi ldttam semmiL magis uglanoda n4zten, ahova Slade a fejA1.,el mutetotLEgaszidd aldtt keziinkaz asztalonnlugodot' ujjmk hegJe egyrulshozin. Az asztalalatt miurin egyruismellettiiLiink ldbdm ArihtetteSladejobb ldbdt. Sladetijbbszdris megklrdezte,hogyltitome a fdnyeket,de mindig nemmelvdlaszoltam.A.tdn, atnikor Sladea plafonfel6 nazett,hirtelen 4szrevettem, hogy a. eddig llithatatlan asztal tallin ndsf4l miter magossdeba, egyik pilltnntnil a nulsikra ftegjelent a szobdban6s - Idbaivalfelfeld zuhana kdrtJaasztalirdnydba.Onklntelen l is tuitrakaptukfejiinket, ho$, elkeiiljiik az iitkijzlst, migis Slade-etjobbn5l, engernpedig balnll in egy olyan iitds, hogt a fejen m4geEy6rAvalaz esetunin is erSsenflijt." Zillner igy 6rt6keltea Ks6rleteket, hogyazokigazolj6kmdgegy t6rdimenzi6l6tdt,s hogyhipot6zis6t €llen6rizze. ri.jabbkis€rlerek tervezds6be fogott.Egy keresked6t6l k6t tengerikagyl6rvds6rolr.A nagyobb43 millim6ter6tm6(ijii volt, mig a kisebb32 millim6rer,igy a nagyobballe lehetetttakamia kisebber. A kagyl6katZillner nyitort fel6vellefeldforditvaaz asztalkdzepdre helyezte, s 6lland6an figyelte 6ket.A Ks6rletmegkezddse utdnkb. egyperccela kisebbikkagyl6az asztalalii, Sladepalatdblajiira esett.Amikor Zijllner felvettea kagl-

101


TtTot(z{Tos [Rol(?

l6t, majdnemeldobta,olyanfon6 volt. Azonnal6tadtaegyikbarilti6hogya kagyl6nagyonmeleg.Emlâ&#x201A;Źkezziink a nak.aki meger6sitette, kinai kutat6krildi6skis6rleteire! Ot! is rnnak a t6rgynakemelkedett amelyikteleport6ci6ban vettr6szt. mega homerseklete,

2. ibr^- Zt nel szobtijAtnkkipe, ebirben a nagys.ogletes leirryaasztaL nellettea kis,k alaki asztalka. Egy fjabb kis6rletben, m6jLrs 9-6nesteh6t6rakor,a lemen6napf6ny6benSladeb6lhurokaxfriziittfel k6t kiilijnbitz6,tdbbminl l0 centim6ter5tm6r6j[fakarikrt,majda b6l k6tv6g6tcjsszecsom6zta, 6sszokdsaszerintpecs6tviasszal ledntvesaj6tpecs6tj6vel leziirta.Hamarosan 6gdk6n szagrtlehetettdrezniaz asztalal6l.Nemsokirakoppan6hangokathallottaka kis kdr alaki asztalfel6l.Olyanhangokvoltakezek, amikor fa iit6dik finak. Ezuti{nnemsokifua ^zt veu6k6szre,hogy a n6hiny perccelazel<itt m6ga hurkon16g6k6tf6b6lk6sztiltgyririiteljesen drintetlen6llapotban a kis asztalldbdrakerijlt.A b6lrek6t lazacsom6 fon6dott6sa huroks6rteden maradt.(A kis asztala r6hurkol6dott faka rikrkkala 3. ,br6n1dthat6. A rajzegyf6nyk6pr6l k6szijlt.)A b6l ugyan mdgnemszaladtel, deegykis fehâ&#x201A;Źresfoltottaldltakra.ita.Ugyanilyen feheffolrnrtehererr eloidelnr. hderosen felmelegrieuek. Zollnera hasonl6eseteksor6tlitva ana a kiivetkeztet6sre iutott, hogyvalamilyenmdgneses indukci6sjelens6g,vagyiirv6nyiramhevithettefdl a tdrgyakat. Val6szinri,hogynemjert messzeaz igazsSg t6l. melt mdrl6thattuk,hogya tiirgyaktulajdons6gai. struktfr:ijamegveltozik,szigetel6k elektromos vezet6v6 v6lhatnak, er6sm6gneses re+Zijlltrct d.A hds.ndlta a. dllati beL?t, nert .t nem kbn]/o,ii eh,dgnL sent .s.reretktliil (iss.eragasatani, tni]nteE\ k itildarabot.

302


IIOYALETT?- ATILEPORTACIO VOLT.NINCSI

akfuf6b6lk6sziilt igy azdrv6nydram-veszlesdg rek is kelerkezhetnek. ha ebbenI kiilbnlegesm6gne is el6id6zheti. tdrgyakfelmeleged6s6t sestdrbenmozograk, TiRDtMENZ|0 Z0TLNER risANEGITDrK talenel6sziir elvi lehet6s6g6t vagymagasabb terdimenzi6k A negyedik, angolfiloz6fusvetettefdl. A matematiL.usok HenryMore (1614-1687) bebizonyitotvolt a t6ft\a.Aug st M(tbius182?-ben sz6mrrais 6rdekes ta, hogymindenhrromdimenzi6strrgyat 6t lehetforditanitiikitrkdp6v6, t6rbennegforditjuk.(Egy6rap6ldiiulvisszafel6j6rhan6gydimenzi6s

3. 6bra. A faktnkik elrinneka bexitl hutokhjL6sa kisasral I'ibdnjelentekneg.

303


TITOIZATOS IR6r?

nz e )tin.) Gusta,Fechr?erl84&ban 6ftekez6stirt a lipcseiegyetemen Miifi nigJdimenai4sa tlrz cimmel.De a filoz6fia szdmerais hasznosnak tr.int a k6rd6s,vajon mi6ft csak h6rom drz6kelhet6t6rdirnenzi6 van? Slade-delkapcsolatbanZtllner el6tt m5r von Hellenbachfelvemivel tette a legal6bbmdg egy t6rdimenzi6l6t6nek sziiks6gess6g6t, tdbb alfalommalis l6tott olyan kis6rletek€t,amikor egy kdnyv nyomcsillir 6g6ikdztilesettle. Ez minden talanulehiint,majda mennyezeti esetbendgy ism6tl6diitt,hogy Sladekezeaz asztalalatt volt, mikdzben a ktinyvmindigfeliilrdl esettle. Slademozdulatlanul iilt, nemcsaka kezdt,hanema l6b6t is figyeltek, de az semmozgott.Von Hellenbach ezertjutott arra a kdvetkeztetdsre, hogy hdrom terdimenzi6banez az esemdny nemj6tsz6dhatle: legaldbbmegegy {jabb l6rdimenzi6kell aihoz,hogyegyt6rgyeltiinj6n,6smdshol6jramegielenhessen. Z6llner sz6m6ra rendkivtilmeglep6ekvoltaka kisdrletitapasztalatok,6s nekilStott,hogy mindentiisszegyiijtscin, amit a t6r struktir6jdval,fel€pit6s6velkapcsolatosan a tudomanyaddig mdr megishivatkozott.aki mert. Zdllner Riemannra,a nevesmatematikusra egy geometrit6l sz6l6 munkdjdbana kdvetkez6ketirta: ,,Ha eB! olyan jelensas fordul et6, ani fogalmainkba belefir 6s vdrhat6an megtdfiAnik,akkor a gyakorlat meger6siti bi.almunkat az elmdletben. Ha azonban yalami ydratlan, val6szinitlcn vagy ehnileteink szerintlehetetlentiirtdnik,akkoraz afeladatunk.hog eztazelmdletet megvdltoztassuk.Az elmAbtek rentlszerdnekjavitdsa a vairutlan megftgyelAseket is magdbafogadja. A termaszetr6lkialakitott fogal' maink ezzela m6dszerreleEyretatk4letesebbek Iesznek,isnereteink egyremilyebbre hatolnak." IlyengondolatokadtakZillnemek bdtorit6sta negyediktdrdimenzi6 l6t6nekelfogad6sehoz. El6szcjrazt yizsgtrltameg, hogy lehet-e csom6tkaitnilez6rthuroka hriromt€rdimenzi6ban MiutSnezt a k6rddstk6t, h6rom6s n6S/ t6rdimenzidban megvizsg6lta, ara a kdvetjutott, keztetdsrc hogyezt a feladatotcsakn6gyt6rdim€nzi6ban lehet megoldani.Igy amikorSladeilyen huroka csomdtk6t, val6sziniileg n6gyt€rdimenzi6s hatiistalkalmaz.Ezt az elk6pzelesr Gauss,kibni.. Euler6.sVandennotude munkdssdgira alapozta. A heromt6rdimenzi6 l6teaz ember6rz6kszerveivel €z6ke1tt6ny,de ha olyanjelens6get ra, pasztalunk,amely csak n6gy dimenzi6banmagyar6zhat6, akkor a rnegfigyelds pusztat6nyeelegend6ahhoz,hogy ezt a feltev6stelfogadjuk. Kijnyv6ben l2l Tiillner Kantot ldezi, aki igy ir: ,,Ha lehe$A ges njabb drditnen ili a t4rben,okkor nagyon yal6s.inli, hogy Isten ralahol mdr egalkotta,mivel az 6 mwkdja mindensxlpsdgetds vdl, to.atosstigottartaltnaa,ani egydltalin elklpzelhet6."

304


YOLT.NINCS! HOVA LETI?- ATELIPORTACIO

Zillner kiiliinbiiz6 Ks6rleteivel dllard6an ana tdrekedett, hogy egy ijabb t6rdimenzi6l6tezes€t igazolja.Egy alkalommalk6r alakl papirdobozbaegy f6mp6nztrakott, majd a dobozt leragasztotta.Egy m6sik,n6gyzetes alaprajzfpapirdobozba ket kisebbf6mp6nzthelyezen,s ezt a doboztis lez6,rt^$gszt6szlagg l.1878. m6jus5-6nd6ludn n6gy 6.a.korvon Hoffmanjelenlet€benkeriilt sor arra a Ksdrletre, ahol Slade-nekaz asztalk'zgp€re helyezettlez6,rtpapirdobozokb6l kelletteltevolitania az 6rm6ker. Sladeegyikkez6taz asztalratette, mesikat a palatrblrval az ^sztal ale. Slade meredtenn€zett a szoba egyiksa*6ba.Aztdnhalkanaztmondta,hogyegydtdst6saz 1876-os 6vszemothtja. Senkinem6rtette,hogy ez mi lehet. Ezudn nemsok4ra halloftdk,hogyegy kem6nytirgy a palatdbldra esik- a trbla vdltojobb zatlanulSlade kez6benvolt az asztalalatt.Amikor a palatdbldt kihizta az asztalal6l,egydtmerkesp6nz6rme volt rajta,melyet1876ban vertek.A szbgletesdobozbanlev6 k6t p6nzdrm€tnem tudta elt6volitani,de azt megmondta, hogy az egyik tizpfenniges 6s 1876-ban k€sziilt,a mdsik k6tpfenniges 6s 1875-benvert6k.Slade'nekteh6t clairvoyance k6pessdgei voltak.(Zjllner v6lemdnye szerintez is csak a negyedik t6rdimenzi6segits6gdvellerczheL)Tjillr.er idezi Andrew JacksonDavis, amerikai,,clairvoyant"szavait,aki hipnotikusSllapotban a kdvetkez6ketmondta: ,,,4 ldttjteren mind jobban b6v h. PontosanLittum eg, hdzfalait. El4szbrnagyonsdit yob, de hamarosan kivihigosodottds mindendtllitsz6 leu. Iittan, hogy mi van a faIAkonbeliil, ldttam a szobdbanaz embereket.s a bitorokat. A szomszidos fuizakbais behittam." Zillner kis6 eti 6s elrn€letilehetds6gei term6szetesen nem l6phett6k tril koratudomenyos kereieit.Hi6bais folytatouvolnaszil6rdtesr-fizikai megfigyel6seket, a fizika m6gnem tartottott, hogyezekercdm6ny6b6lbrrmilyenhaszn6lhat6 kcjvetkeztet6st vonjonle. Zillner tapasztalatai, Ks6rleteiutanelkdtelezte magdtaz tijabbt6rdimenzi6lehet6s6ge mellett,ezzelviszontkoll€gdiharagj6tvontamag6ra. Ztllner meskis6rletiszem6lyeklelis v€gzenKsdrleteket. Ezek6l 6jabbkiinyvetatart imi, de 1882-ben,48 6veskoi4banhirrelenroszszullett 6smeghalt.Zjllner elm€let€r6l igy irt egyikkollegeja.Scria, parclli, Camtlle Flammarionnak:,,Ez a leg4rdekesebb,leSzseni6lisabbdolog, amit elkdpzelhetiink.Te1ridja s.eint a midiumi jelensAgek elvesztenAk mitztik s titokzatossdgkat, ds a kbzijnsdges fizika 6s teri)letdhez tartoznd ak. SzerzdjijkG%IiIeils Newton melJiaioli|ia Ezeka mondatokkulcsoradhatnakahhoz,hogy megdftiik a k6s6bbtijrt6nteket.E kijelenr6sek miaft a spiritiszdk6s a rud6sokis

305


DR6{? TITO('ZATOS

Ehhezm6gaz is hozzdjdrult. zijllner feltev6s6t. merevenelutasitottek jelensdgeit egy vizsgil6bizottsigcsal6snak hogySlademunkdssdgdt, (melyet Henry nyilvdnitotta.Az dgynevezertScheybert-bizottsrig alapitott) megvizsgdlta gazdag philadelphiai spiritiszta Scheybert. egy Sladesohasem csalisnakmin6sitette. Slade{.6s eg6sztev6kenys6gdt mindenkitol Iv6snakadtafej6t6s szegenyen, heverteki ezta csapdst. Fullerton,abielhagyatottan haltmeg.Ziillnerhaldlautin, 1886-ban 6s egyut6lagos,,vizsgr4zottsdgegyiktagtaelutazottN6metorszegba, lat'-tal Zdllnerdl aztallitotta,hogy6riilt 6s vak volt. A bizoftag velem6nyemaradtfdnn, hiszenkijnnyebbvolt elhinni valakir6l,hogy elfogadni. 6riilt,mint az el6bbleirt eredm6nyeket azonban n6havanlehet6s6g A term6szettudomiinyban ,,perLljrafelv6telre".Ochorowiczgyakranemliti. hogya TomczykkalvEgzettki. tdrgyak.A kdvetkes6rleteksordntbbbsz6.is eltiintek.megielentek z6ket itja: ,,Vdratlanul tijbb tdr$' jelent neq a fdldszinti s.obdba a fdlon keresztiil: eg! maroknyi htj esett az asztalra; egyfdm pecsdt nyorui keriilt a zsebembe;egy darub kokszugrott fel4nk a l<il1'htit6l tiibb 'nint hdrotn miter tdvolsdgnil; a nagJflli6ra a falon kinyib 6s meg.ilh; eg, elektrcmoscseng' dr6tjai nlzkjdni kezdtukAsa csen86 megszjlah stb. Az okok Asa febitelek lrdckeltek. Ke|esebbielensa get, de riszletesebbenszerctuAkmegfigJelnLArra kdrtemezlrt Tom" cztkot, hog),folytassaaz dltalamjavasoh ktslrleteket. Ochorowicznak, Tomczykegy izben megpdb6ltaelmagyar6zni tigyak. Szerinteezek hogymi6rtmelegekaz ily m6donmeg€rkezett et igy, hogy egymiisonhatolnak6t, vagy v6konyr€sekencsLisznak giizok. Zjllner Ks6rle majd ijra kit6gulnak, mint a ijsszehiiz6dnak. Buttonts,6saz 1930-as evekbenegy teit ismerteaz amerikaiWiLIiam megism€telbostonim€diummal.bizonyosMargeryvelmegpr6b6lta olyan Ksdrleteket is sikenel v6gzett el, ami Slade-nek tetni.Margery nem sikeriilt,p6lddula k6t f6b6l kdsziiltgyiirii 6sszekapcsolesat. A gyiiri\ket Sir Oliver ltdgc k6szitetteAngliSban,az egyiket feny6f6lef6nyk6peztette b6l, a mdsikattikfeb6l.Miutdna gyiiriikelkdszijltek, gyridket €s elktildteBostonba. Az egyikkis&letsor6na sikeriiltiisz(iivegdobozban szekapcsolni mutogattdka ldtogat6knak). Titbb hasonl6gyiiriit is dsszekapcsoltak, s ekcjzbenkiiliinf6lefurcsasdgokat figyeltekmeg.El6fordult,hogya gyririiketminthamegriigtrkvolna, nagyobbdarabokhidnyoztakbel6liik;m6s alkalommalpedig szinte fridszporr6omlottak.vagy reped6sek keletkeztekrajtDk.€s el6bbut6bbszdtestek. Az ijabb kisdrletekn6l Hasted(akinekkutat6sair6l mdrbeszSmoltunk a ,,f6mlajlitdssal" kapcsolatos fejezetben) azokkala fiatalokkal

306


VOLT.NINCS! HOI'ALETT?- ATII,XPORTACIO

v6gzettmegfigyelâ&#x201A;Źseket, akik ugyancsak kdpesekvoltak a fdmhajlit6sra.Az egyik 13 6vesfiival tttbbszdrel6fordult.hogy kdzvetlen kijmyezel6ben apr6bbldrgyaktiintek el 6s jelentek meg hirtelen. Ez6rt Hasledegy ragaszt6szalaggal dsszeer6sirctt miianyagtojiisba haromdarabf6rnloistelythelyezett, â&#x201A;Źsarrak6flea firit. hogypr6brilja meg onnankijuttatnia kristiilyokat.N6h6nyperc mrilva rniir hiiiba riiztiika tojdst,abb6lsemmilyen hangsemhaliatszot!. Amikor felnyitottik, azrvett6k6szre.hogya k6t kistily eltLint.a harmadikott maradt egy eddigseholnem volt egyfontosbankjegyt6rsas6giiban. Ez meg,hogyriiogatitskdzbencsdrdgjdna kristnlyut6bbiakadiilyozta Hastedis dszrevette, hogyaz djra megielendtiirgyakkiss6melegek, ktiriilbeliil45 "C-osak.Ugyanazttapasztalla, mint az el6z6 Ks6rletekbenm6rm6sokis. Mig a pszichokin6zisre sokan,a telepo(eci6racsaknagyonkevesenk6pesek. Ilyenkormindigfelmerijlaz a gyanli.hogyazeg6sznem miis,mint iigyestriikk,csaliis.Biir mindenegyeseddigismertetett teleport6ci6s Ks6rletsorozat ajelensdgl6temellettsz6l.m6gisfelmeriil a k6rd6s,hogyvajoncsak6l6l6nyektudjdk-eezt a jelens6get el6ellijelens6gis k6pesteleportrtani?6gy trinik,hogy6lettelenterm6szeli ci6t el6id6zni,s ez ism6ta gajmbvill6m. A c6MB\,rLL,{r.{MAr vAr6roPcsol{T Egy teleportdci6val foglalkoz6magyarmegfigyel6s-gyijjtem6nyben titbb eset is szerepel,amikor giimbvill6m vdgez teleportdci6t: aa As.6diit 10. szdmi dp letben,egy ker,,1953-banBudapesten, tes,fdldszinti lakdsbanlaktunk. En nJdri afiatar utrjn, anikor na$,mamAmrnal Ashieomtnala szobdbanohJastw*,a nyitottablakon dt si )it6 hangSalbevig6dotta helyirAgbeeC!"gdmbyilldmts a Jbl nentAn taldn ndsfdl mlter nagassdgbankdfie foryott. NAhd.nj pillanat nilya kiesettbel4leegy taldn 10-15cetuim4tur(tmAfijii, sina, de nemteljesengbmbalakd,szurokfekete k6.A kd a konnektor mellettesettle. A |illanyyezetakel6gett,nem\)obdram a lakdsbatu. A kdvethossziideigt;riztiik." Egy mdsik,hasonl6eset ,Taldnfll 6ft,1jamib el a nydri zrlpor, ragyogriansiitiitt a nap. Ti.Aws lehettem,az iskoldb6l mentemhaza. Hirtelen velem szetnbenaz &rcom magassdgdbanmegpillantotanl eg feliilr6l jd.)6, tenkzlabda nagysdgi, vildgospiros gaitnbttt.EIAB lassaneresakedett le a derekamig-A hdtamniigdtt megkeriih,majd a tdlen jobbra lev6 drokba guruh. Az drok aljdn egyssriien eb nt, nem is sistergett.Abban a pillanatban legaldbb hiironvdddtnyi vi7

307


nTo[zr1oslR6I(? zidub nim. Szerintemaz Agb6I,de nagyidb6lazona kbrdn beliil, ahol kdfuejirt ez a gljmb. Nem es'1esex,mert hfuhol sehol se wlt riz. Ezutdnodajijttek houdm az asszottyok,akik ldtttik az esetet KArdez' tAk,hogynemtdrt4nt-ebajom,6smeqtiirdbek." egy munkisszdll6vdlyogfaldt Egy-masikalkalommal,1955-ben, fijrta ki a gatmbvifl6m,fiajd az ablakl,trhoz leb€gett, 6s eltiintette 6g6si,vagys6rul6sinyomotnemtaldltak fgy, hogysemmilyen Egy i987-esp6ldaregy lakdsbana giimbvill6mkifijrta a falat' n6Abbana szobaban a vezetdkeket. elolvasztotta majdfelrobbanva hdnyperccelezel6ttaz asztalonhagyottfoly6iratok6s papirokpillanatokalatteltrlntek.Az asztalonsemmif6le6g6sivagys6riil6sinyom nemmaradt.hamutsemtaleltak. 1988-baregy salg6taidnilatdsbanis val6sziniileghasonl6eset jdtsz6dottle. Zivatar idejdn a lefijggiinyiizdttkonyhib6l hinelen Noha A helyisdgtelelett apr6iivegszilankokkal. hallatszott. csattan6s a konyhdbansem az ablak,sem mdsmilyeniivegtirgynem tdrt el, mdgis legal4bbf6l kilogramm apr6 iiveF6rmeldk boitotta a mosoel6ttill6 gar6t6sa padl6tis. A lakSsaz emeletenvolt, a konyhaablak fa ndhSnydg6na levelekteljesenels6rgultak. gyiijteEz a n6hdnyesetaz€rtkeriilt be a magyarmegfigyeldsek hogyajelens6gnemh6rom,hanem m6ny€be,mertval6szinLisithetd, legalebbn6gyt€rdimenzi6nalapszik[3,4]. A fenti ndhdnyeselkiibiSokkalmeggy6z6bb l6nleges,nem gyakori,de elgondolkodtat6. zonyit6k a teleportdci6mellett, hogy tiibb ezer esetbenfigyelt6k idiiben,vagyIez6rtt€rbenkeletmeg,hogya gitmbviu6mnapf6nyes kezik hinelen.mindenf6leel6zm6ny,l6that6ok n6lkiil. A rombol6hogy jelent6s.akdr tiibb milli6 joule sokb6l az is kiszAmolhat6, energi6tadhat le. A falakb6l kirobbantott6s elolvasztottdr6tok pedig az, hogy tobb coulombnagys6grendttdlt€smennyis€g6b6l kinek kell a giimbvillemb6lkijitnnie.Ezekb6la megfigyet6sekb6l nem irhat6 le, mert derul, hogy a jelens€ghd.omtdrdimenzi6ban tdrv6nyeknem teljesiiln€nek. Legalibb egy akkor a megmaraddsi viszontezek a litsz6lagosellenF djabbt6rdimenzi6bevezetds6vel meg6rthet6 monddsokfeloldhat6ak, 6s az eg€szjelens6gegyszerrien v6letlen, ideig az megfigyel6Nem hogy hosszri iisszegyfijt6tt {41. sekellen6resok olyankutat6akadt,aki szerintajelens6gnemis l€tezik, hiszenidls6gosanbizarr 6s szokaflantulajdons6gaivannak ugyanigy, mint az eddig tdrgyalt parajelens6geknek. Ldthatjuk, hogynemv6letleni.il iitktjziittakad6lyokba 26llner 6s Crcokesmunkreja.Abban az id6benszintesemmitnem tudott mondania tudomdnya tdr 6sid6 k6rd6seir6l. De mit tudunkma?

308


VOLT,NINCSI IIOYALBTTI. ATELEPO(IACIO

ATfR,ADTMENZTO fs KdwrrffzM6N\TI van6smi6rtcsakhii.mattapaszAz a kdrd6s, hogyhdnyt€rdimenzi6 k6rddsea tudotalunk,ha nemis kdzponti,de sokakatfoglalkoztat6 m'nynak. Henri Poincarl. a hires matematikusA tudomd y irtike es VdBt6gondolatokcimij kdnyveibenbehat6anfoglalkozik e trrggyal. A fiil ivjfataival kapcsolatban, melyekh6romegymesramer6leges p6ldai igy ir ,,DeCyonszerinta htuon ffAlkdr siloaemldkeztetnek, alakn) egyensntyoz'janrydr egJetlenfelndata a., hogJrbenniinketa tir hdromdimenzi4svohdrafgtelmeatessen.A japdn egereknekcsupdn kit ilyenfiiljdtutuk van; vahjszinii,hogy ezekaz dllatkdk csak a ftr kAtdimenzi6jdtirzAkelik. Ezt iqenf rcsa ruidon adjdk tudtunkra: kijrbedllmk, s mindegyikik az el6tte dll6 egir farka al6 nyomja az gyorsanforogni kezdenek.Megfigyeltik orhit, 6s ie! elheb,ezketlve a.t is, hog! ezekaz dLl.ttoknemkdpe:ekkiverg&lni eg felhajtott peremfitdlcdb'l." A probl6mafizikai oldafival P. EhrenJbstn6'I,etsziimazasrikutatd foglalkozottel6szdraz 1910-es6vekvdgdn[5, 6]. (A k6rd6srdlmagyar nyelven [7] ad bdvebbtdjdkoztat6st.)Erdekl6d€sekiiz6ppontj6ban az a k6rd6s6llt. hogymi6n hiromdimenzi6s a lethat6vilegegyevagytiibbtem,6s milyentulajdonsegai lenn€nekaz enn6lkevesebb, dimenzi6jdvildgnak,s milyen lenneott a fizika?O vette6szreel6terekhezmeghat6rozott fizikai szdr,hogy bizonyosdimenzj6sz6mrj tulajdonsrgoktartoznak,tehdtugyanazon elemi reszecsk€k mrskdnt viselkedneka k6F, herom-,vagy a ndgydimenzi6s t€rben.Az els6 k6rdds,amit r6szletesen megvizsgdlt, a gravitdci6ser6 6s a bolyg6mozgdsvolt. Stabilit6sivizsgelataival hogyglavitdcibebizonyitotta, 6s t6rbenstabilmozgescsakh6romt€rdimenzi6ban l€tezhet.Enn6l kevesebb vagytitbbt€rdimenzi6 esetdnmindenk€ppen instabilp6lydk jijnnek l6tle. Bz az6rt6rdekesszdmunka,mert a telepon6ci6is azt bizonyitotta. hogya tdrgyakhosszabb-$videbb id6 utdnvisszaternek a hdromdimenzi6s t6rbe.Val6szinilleg ez a stabili6siok is magyar6zza,hogya targyaknemmaradhatnak ,,kinn"a pluszdimenzi6ban. A mesikI6nyeges kdrd6s,amit megvizsgiilt, hogy l6tezheFe stabil m6don anyag(atomok6s moiekulik) a hiiromdimenzi6st6ren kiviil? V6laszaeziittalis egy6rtelmiien elutasit6:atomok,molekul6kneml€tezhetnek semegy-.k6t-,semn6gy-,dF stb.dimenzi6s r6rben. Az ilyen anyagugyanisminden€setben;ffraril lenne.Ha egy anyagvalamilyen m6donttjbb, mint hfuomt6rdimenzi6sfomdjiv6 alakrl at, akkor ezt a tulajdonsSg6t nem 6rizhetimeg sokiig, viszonylagriivid,idon beliil yisszake ftmie eredetiiillapotaba.A gyakorlatbanpontosanezzela. tulajdonseggal taliilkoztunktdbbsz6ris. Az ily m6donmegviiltozott

309


TITOXZ{TOS ER6(?

visszaszerzi azeredeti.vagyahhozkdzeliszil6rds6gi. anyaghamarcsan migneses stb.tulajdons6gait. elekromosvezet6k6pess6gi, vdlaszt,hogy milyen is lenne persze nem arra ketesell Ehrenfest hiszenene m6g n6gy t6rdimenzi6ban, n6melyanyagtulajdonsaga ma semtudnasenkivelaszolni.Rdszbenaz6rt.men a feladatelm6legalSbbn6gy t6rdimenzi6ban) leri megoldasa(kvantumtechnika j gondokat nagy elentene mdg egyszeriieseteke,tdkdletes rendkiviil 6sr6cshibdkszennyez6d6sekkel krist6lyokrais, hiszena val6sdgos. kal teli anyagndlelm6letitudesunknemhogyn6gy-,de az ismerth6esetekeis elâ&#x201A;Źgtelenma m6g, s az eddig ijsszegyiilt romdimenzi6s gyakorlatitapasztalatok nem elegend6ekahhoz,hogy az elm6leti kutat6sthatdkorryan segitsdk.Ehrenfestmunkija viszontaz6rtjem6r akkor is lent5s,mert megmutatra, hogy az agyagtulajdons6gai megvdltoznak, ha az atomokelektronjailet6meka h6romdimenzi6s p5Jydk6l,6s n6gy-,att-stb. dimenzi6spdlyaral6pnekit. Kdvetkez6sk6ppen nincssziiks6gana, hogy p6ld5ula kist6lyrecsD6gyt6rm5r az elekronpiily6k dimenzi6slegyen,a furcsa,ij tulajdonsdgok megviltozds6val megtelennek. L6tjuk tehdt,hogy anyagivil6gunk nemvelettenijlh6romt6rdimenzi6s. 6s haez valamilyenokb6l megvrlrozik, csakr6vid ideig tarthat.Ez jelentj az alapvet6elvi gondot hiszenp6ld6ulegy ,,megpuhitott" f6mlargyat a kisdrletez6s sz6mera, ideigvizsgalni. nemlehettetsz6leges Ehrenfestazt is kutatta,hogy vajon milyen lenneharomndltdbb hogy az a dimenzioban az elekoomos.r hdgn.s.. Ier. EsTrevetre. rcndkiviil egyszei â&#x201A;Źset,ami h6romt6rdimenzi6ban el651l(vagyis mind a m6gneses, mind az elektromostâ&#x201A;Źrnekhiirom komponense furcsa(6s van),nem igaza tdbbi tdrdimenzi6ra. Sziimunkaegdszen hogy p6lddulndgy t6rdimenzi6eset6naz elekftonem szeml6letes), van,de a mAgneses mosternekugyann6gykomponense t6mekm6r jelent6s6get hat,â&#x201A;Źsnemtudjuk,hogymilyenfizikai 6rtelmet, kell ennek tulajdonitani. Ez6rtm5r a legegyszerribb esetben is jelent6sakad6lyokbaiitkdziinka hdromdimenzi6s t6r elhagy6sakor, ha a tiibb dimenzi6ban 6rvenyes fizik6tkeressiik. Ehrenfestvizsg6ltaa hullamterjed6st is tetsz6leges tdrdimenzi6sz,m eset6n.Felhivtaa figyelmetarra,hogy csakegy 6s hdromdimenzi6banterjedneka hullamoktorzitasmentesen, miis tdrdimenzi6kbanmindenkeppen torzulnak.Negyt6rdimenzi6ban a hullemterjeddstperszeh6romdimenzi6s akad6llyal,p6lddullez6rtf6mdobozzal nemlehetmegakadilyozni, de az ily m6donterjed6hulldmmindenk6ppentorzultlesz-(Nem lehetetlen, hogy ezzela p6ldivai talelkozunka telep6tirinSl, aholaz dtadottvagy,tvett informdci6valamilyen 310


HOV,{I,TTTI- ATEI,IPORTIKI6 VOLT,NINCST

m6donszintemindigeltorzul,de ldthartukazt is, hogy leziirtterek nemjelentenekakaddlyta teied6sitj6ban.)Egy ijabb erdekeslehet6s6getis felvet a hAromndltdbb t6rdimenzi6l6te:6s ez az id6vel kapcsolatos. Az ijabb t6rdimenzi6k az id6revonatkoz6fogalmainkat is kildgitj6k.Ez arrafigyelmeztet, hogyaz inform6ci6k.elekrom6gnesesrezg6sek mds,szdmunklama m6gismeretlen m6donis terjedhetnek,teh6ta prekognici6s kis6rletekmdgiilt val6sfizikai tartalom jelenhetmqg. (Sajnosezeka k6rd6sekmatematikan6lkiil nem t6rgyalhat6kszakszeriien. Ennek a k€rd6skdmek tdbb vonatkoz6sa is szerepel a [7]-ben.) Ehresfest felvet6seiannyiraijszeriiekvoltak,hogy kortiirsainem is nagyonvettekr6la tudomAst. Ehrenfest; ahogya Nobel-dijasorcsz trd6s,Pjotr Kapia ilja, kivdl6kutat6volt, pontos6srcndKvijl loiti kus 6szj6r6sf.Mindig 6szrevette a legkisebbhib6t vagy ellentmond6s..Kritik6jaolyantendkeny volt, hogyEinstein6s Bohr is ellrrazott hozz6.Bizony6rakdtikus szeml6lete vezettelli, hogy rqegk6r(csak)a t6r?Sajnos,mindezekellen6re dezze,mi6ft hdromdimenzi6s a magateljess€g6ben 6 semismertefel a probl6marendkiviilifontosjelent6s6g6t sdgdt.Munk6jdnak csakmostan6ban kezdikfelismemi. Az 1920-asdvekbenEhrenfestmunkdidt6lftiggetleniiligen 16nyegesfizikai felfedez6sre keriilt sor ugyancsakN6metorszdgban, amelyekkora fizika legfontosabb miihely6neksz6mitott.Egy fiatal kDtar6,TheodorKaluz46szrevette, hogy ha njabbtdrdimenzi6tvezetiinkbe, akkor a gravit6ci66s az elektmm6gnesess6g egy tenzoregyenletrendszerbe m6donkezelh€t6{81.El.,gyffhat6",s egys6ges kdpzel6seit, cikk6i elkiildteAlbert Einsteinnekis, aki eleintenem lelkesedett az dtlet6rt,n6hdny6v milva azonbanm6r magais 6rdekesnek6s figyelemrem6lt6naktafiotta.Az ijabb tdrdimenzi6kbevezet6s6t kes6bbegy m6sikn6metfizikus, OscdrK/eia rovdbbfejlesztetterigy. hogy a kvantummechanika 6s a relativitiiselmdlet egyesit6s6t is lehet6v6tegye.Sz6muloaazonbanaz volt a legnagyobbgond,hogyha van rijabbt€rdimenzi6, akkoraz rni6ftnemlatszik?Ugy trinik, hogy nem ismert6kvagynem isme 6k fel Ehrenfest munk6jat6s a stabilit6sl6nyegdt.Ehrenfestsze nt ugyanisaz anyagcsakh6romtdrdimenzi6ban stabil.Ebbenaz esetbenfel sem meriilhet,hogy ldtnunkkellenea tdbbi t6rdimenzi6r!Mivel semmilyen anyagsincsbenne,igy nincsmit l6tni. Ez a tdkdletesnek tiin6 stabilit6smegmagyar6zza azr is, hogy midrr l6rjukh6romt€rdimenzi6snaka vil6got.A Kaluza-6s Klein,modellekazonbanrcndkivill kis gdrbiilts€gii,ijabb tdrdimenzi6fogalmdrvezerikbe annakmagyardzatSra, hogymi6rtnem€rz6kelher6 a rdbbit6rdimenzi6.

3ll


IITOf,ZrTO!ER6r?

probl6miikkal kellettrnegMivel jelent6sgyakorlati6s szdmitSsi is 6vtizedekeelfelejtettea fikiizdeni,Kaluza6s Klein elkdpzel6seit zika. Az 1960-as6vekt6l kezdveazonbanez a t6ma is reneszinszdt 6li, 6jabb 6s rijabb modellek sziiletnek,melyek lehettiv6tenn6k mir hanemaz az6tafelfedenemcsaka gravitdci66s elektromSgnesess6g, egyesit6s6t is. Ma mdr sz6mosolyanmozett fjabb kdlcsijnhat6sok dell van, ami dt, hat vagy ak& tdbb minl hfsz t6rdimenzi6l6tdvel szimol Browne modellj6benp6ldriul n6gy tdrdimenzi6elegend6az egyesit6shez[9]; HaSston6s Cox modellj6benviszont mer 6t terdi- mig termeszetesen a kutat6ktijbbs6geazt6llitja, menzi6sziiks6ges hogy csakhdrom.t6rdimenzi6l€teziku 1l. Azok a dszecskefizikufejlesztik,t6bb mint szuperhdr elmdleteket sok, akik az dgynevezett hat r6rdimenzi6 1616r r6telezikfel [12], ezekazonbanmind nagygdr€169g6 bulettl,kicsiny sugarf t6rdimenzi6k,melyek szeml6letesen nehezenmagyariizhat6kmeg. Mindenesetreaz mir kideriilt. hogy a l6t6nekelismenemidegenaz rijabbt6rdimenzi6k fizikdt6legy6ltalan r6se,mint ahogyTangrerlini irja 1131,,,semmisem tibja a fzibiban " ijabb ftrdimenzi6kUtAt. Ha pedig t6nyleg ldteznekrijabb t6rdimenzi6k,akkor val6ban azaz,,egJt66sa gravit6ci6s kiilcsdnhads, egyesithet6 azelektromos is a mdgneses16l fakad ugyanigy.mint pilddul az elekromoss6g lehetnemegdnenipelm,irsok-kal kiinnyebben sdg.Ebbenaz eserben jelens6g6t, ami eddigkizir6lag a ,,csoda" ddul a levitdci6(lebeg6s) tartozott.Egy olyanvitigban,ami titbbmint h6romt6rkareg6riejdba ez ajelens6gis norm6lissd szelidiil. dimenzi6s, elm6letifizikusokasztal6nsztiletett, Az dsszeseddigielk6pzel6s k€rd6svan ellen6rizhetd, igy szamosmegoldatlan kiserlettelnehezen m6g.Egy kdzvetettKs6rletibizonyitdk^zonbanndhdny6vem6rvan, fontoss6gira hivja fel a figyelmet.A kiizelmilts ez a dimenzi6szdm k€t t6rdimenzi6ban megfiban ugyanissike ilt elektronokmozg6set gyelni. Meghiikkent6tulajdonsegokabukkantak(kvant6lt Hallk6rd6s.hogy az effekus),ezdrtma mdr nem kizar6lagakad6mikus anyagmik6ntviselkedikm6s t6rdimenzi6-sz6m eset6n.(N6gy tdrdimenzi6sanyagotKsdrletifton ma mdgnemtudunkel6Sllitani,val6szinlileghozz6segithetne ehheza gdmbvili6malaposmegismer6se is.) Ma csakarra van lehet6s6g, hogy k6t t6rdimenzi6ban tanulmiinyozzukaz elektrcnokmozgesat, vagyisazt,hogymikdntmozognak sikbanvagygiirbiih feliilet menten.J. Haug igy ir eII6l I14l ,Mi tijrtdnik, ha valaki egy tdrgy dimen.i6sztiruivaljdtszik? Ez nencsaknatenntikusokatirdekl' ezoterikuskirdes, hanen nagyon.fontosprobllma, amit aaelmih nAhd ! lrben a szildrdtestJizikusok sora tiasgdlt,

3r2


VOI,T,MNCSIHOYILBTT?- ATBLEPORTICII'

elsdsorbanazArLmen whiszinileg teljeten ij fizikai folyanatokhoz vezethet."A,ketdimenzi6selektrongiz mozgds6nakm6r6seer6sm6gnesesmez6beneredm€nyeztea kvantum Hall-effekttust, ami6n von Klitzing 1985-benNobeliijat kapott. Most Zeng 6s tdrsai ij, de €hhat6stfedeztekfdl, a magnetotranszport-egyutthat6k hez kapcsol6d6 v6ltoz6s6nak anom6liijdt.A tdrdimenzi6kl6nyeges,meghatrroz6 jelentkezik,hanema nemcsakaz eg6szszemi dimenzi6kndl szerepe tiirt sz6mf dimenzi6knakis van dftelmiik. Ezt Ntunann JAbs isfiet te fel eliiszdr.Egyik tanitv5'nya,a k^nci^ B. Mandelbrot- sokktJdarc hogya tdrt dimenzi utdn- tudtacsakbebizonyitani, 6s visszautasit6s jelent6s6giiek a geomet.i6ban,a fizikeban, a 6k, a frakrlok altaldnos a kaotikus k6mieban6s a biol6girbanis, 6s szorosankapcsol6dnak jelens6gekhez. hogy titbb bebizonyosodn6k, Ha a parajelens6gek6l mint hirom t6rdimenzi6banjdtsz6dnakle, egyszeriiendefini61hat6k legalabbndgyt6rdimenzi6s elektronh6jlenn6nek. Ha mestersdgesen jdl rendelkez6 anyagot tudndnk el66llitani. - ett6l m6g rendkiviil 6s lehet6sdgiink messzevagyunk-, akkora fejldd6sfelgyorsulhatna, jelens6gcsoportok tanulmanyozesdianyilnaijabb, m6ggazdagabb elk6pzelhet6 v6ltozesok6l, tdrdimenzi6ban A hr.omnil magasabb miir sz6ltunk,hiszenez tenn€lehet6v6p6ldiul az ij tulajdons5gok6l jdr, akkora pszichokiHa a jelensdgtijltesv6ndorlessal a f6mhajlitest. ndzist,ha pedig az elektrom6gneses t6r hatds&aegy tdrgy elmozdula mespluszt6rdimenzi6 is el6dllithatn6nk iiiny6b4 alkor teleportdci6t ters6gesen, A t6rid6 struktriraanom6li6i,a tiibbdimenzi6shat6soknemcsakaz Ha ilyenjelenis el6fordulnak. €16,hanemaz dlettelenterm6szetben id6zni, akkor az €16 sze ezeteknek s€geketaz 616szervezet e16tud miikiid6silkhiizEbbenaz ezeketaz elveketis fel kell hasznelniuk p€lddula telepdtia,vagy a prekognici6mtu egydltaliinnem esetben, kdrendkiviilidolog,hanemaz €letteljdr6, rermdszetes 6s lehets6ges j6vetkezm6ny. Ez viszontaztis jelenti,hogyaz 6let,a gondolkodds val iltalSnosabb t6rv6nyeken alapul.mint amit ma isme ink. Hosszli n6h5ny t6vontal6naz is lehetsdges, hogyaz agy6s a tudatkett6ssdge, l6tsz6lagos ellentmondisa az (j effekusokme8ismerdse ut6nfdloldhat6lesz.Knlitnits,hogyndhdnygramnmyiagyvei6velvalakineknagyonj6 matematikai k6pessdge lehet,mig m6sok-nak tiik6lelesen {ejfeladatmegolddlett aggyalis probl6metokozegyegyszerti sz:4mtani sa.Elk6pzelhetd, hogy a tudatifolyamatoknemcsakaz agyvel6ben, hanemaz agy kdrtili tobbdimenzj6st€rbenelekromagnesesvagy ahhoz hasonl6,dttalunkm6gegyelEl6nnem6rtettfolyamatokeredm6(p€ld6ulakaratatvitel, nyek6nrzajlanakle. Jelenlegitapasztalaiaink

313


TIIOI(ZATOS BR6K!

telep6tia.clairvoyance)nagyonsok helyenmegk6rd<ijelezik, hogy gondolkodiis csakkoponyaiiregen beliil zajlanakle a magasabb rendli ezeketa folyamatokat, nyofolyamatai.Lehet,hogyhamegismerji.ik mira jutunk a megold6snak. Ma m6gnem tudjuk.hogy mi t6rt6nik testiinkkelegyiitt,vagypehalalunkutiin a tudatunkkal. Eleny6szik-e dig levdlikvalamir6la,amit..l6lek'hek neveznek, s ez megmarad a testhaldlautenis? Magaa k€rd6sis koraia term6szettudomdnyban, sziimosakadiely tornyosulmegvalaszolasuk el6. NEa{\"rAX,$,{rY Elv6rhat6-ema a pszichol6gusokt6l vagy a biol6gusokt6l, hogy isjaprn pdld6ul meddk az elektmsztatikus hiltdst,amir6l csak szersz6mg6pipari foly6iratokban, vagy ndmetdisszetdci6kban tal6lhat6 publikdci6,vagypelddulismerik-eaz ausztenites 6s martenzites ac6l cjtvijzetek tulajdonsdgait, ami a f6mhajlitds mdgdttrejl6 anyagszerkezeti v6ltoz6sokamutat16?Ezekn6lkiil sajnosnemsok rem6nyvan ana. hogy a parajelens6gek fizikai oldaliitmeg6rts6k. Elvdrhat6-ea jelensdgdt, fizikusok6l. hogy ismerj6kp6lddula t6bbszem6lyrisdg vagyaz iinszugeszti6t, esetlega hipn6zist?Sajnosa tudomdnymostani, mesters6ges felosztdsa miatt nem.Pusztanaz lenneelv6rhat6, hogymiel6ttvalakia parajelens6gek tgy€benit6letethoz,tdj6koz6djon, ismerjemega megfigyel6seket, hasonlitsa ijssze,elemezze 6ker, s ..n€zzen be" mdstudom6nyteriileteke is. A parajelensdgek megismer6senemcsaka miattnehdz,merta hozzejuktartoz6fizikai isme reteinkm6gnem elegend6ek, hammaz is nagygondotjelent, hogy tudnak-ea kutat6kegymesnyelv6nbeszilni?A parajelens€geket szokatlansdguk miattm6gakkoris rendkiviilnehezen fogadn6bea tudominyoskiiz6let,ha mindenk6rd6stisztdz6dna. (condoljukcsakmeg, ugyan melyik foly6irat kdzijlne p6ld6ul egy olyan megfigyel6sr, amelyan6l sz6l,hogykdvek,,esnekbe" egy hiizba,amelyiknekajtaja, ablakazdrvavan?) psztcHotffEzts - AP0LTIRGHST spoNTAN Fdlegfiatal korban6s fesziilthelyzetben el6fordul,hogyaz eddigismertetettparajelensdgek szokatlanh€vess6ggel. szinteegyszerre l6pnek fel. Kiildnbdz6drgyak repedneksz€t,f6mekhajtanakmeg,kisebb-nagyobb t6rgyakmozognikezdenek,mrdsokelttinnek,megielennekanelkiil,hogy a? a szem6lyakam6,aki kitrul el6fordulnak. Ezeketajelens6geket nevezziikn6metsz6valpoltergeistnek. (A sz6-

3r4


flOV,{LETI?- ATELTPORTICIO VOLT,MNCST

nak magyarmegfelel6jenincs.A n6meteredetitsz6 szerint,,zajos szlidval tal6lunkilyen Az irodalomban szellem"nek fordithatndnk.) hogynem nagyon eseteket. de ezekannyirakevess€dokument6ltak, foglalkozottveliik komolyansenki.N6zziinkmost n6hdnynem ttil 169ip6ld6t. egy kis braziliai faluban,Jabuticabelben, 1965 december6ben. SaoPaul6tdl220 m6rfdidnyiretdrt€nt:egyh6zbana leveg6b6l letA hriziakel6szdr sz6laga semmib6l- t6gl6khullottaka szob6kban. senkit nem kaptak veltik. de soha hogy valaki tr€f6t iiz azt hittdk, jelens6gsorozat elle zdrt ajt6k, ablakok napokondt tartott, rajta.A n6reis. A m6lyenvall6soscsal6dezut6na helyi pap6rtkiildcjtt,aki lak6 fogorvos, imedkozott,de ez semsegitett.Ekkora szomsz6dban jdratos felajdnlotta, volt a parapszichol6girban, J. Volpe rir, aki hogya csaldd1i 6vesl6nyet,Maria JoseFerreir6tbefogadjaa h6zaezekajelenhogyjelenl6temiattkeletkeznek ba,mivel felt6telezte, Volpe fogorvoslan6heny nappal leny meg6rkezese ut6n s6gek.A jelenetek, jdtsz6dtak Maria a koramikor a kis le hasonld kis6ban nydkenvolt. Rendkiviilivolt a,,kdes6",volpe-6k312 k6darab,,bees6s6t"szamoltdkmeg, melyekkiizijtt a legnagyobb3,7 kilogrammos volt. De nemcsakkdvek,hanema tojesokis repkednikezdtek, a Volpe csalddaz egyetlen6p semmaradta lakisban.Egy vas6maP menteb6dre.Az 6tkez6salattegyk6 ereszkedett egyikszomszedhoz 6s m6g a leveg6benk6t rdszreesettszdt A venle a mennyezetr6l. osszeillik,s m/ighogya kdt k6dambtiikdletesen d6gek6szrevett6k, nesesenvonazdkegytrulst.A kdvel kdzdl kdzre adtiik, mindenki lii!l^, tapaszteltaezt az 6rdekesm6gneseshat6st,ami azonbanSyor_ teljesenmegszrint. sangydngiilt6s hamarosan Maria k6riil tovdbbfolytat6dtaka jelensdgek.Megtdrt6nt,hogy iiveglapjat eb6dkijzbena t6ny6rbaesteka kiivek.Volpeir6asztali4nak gyiim6lcsijk pottyantak ^z,,69b61", de el6egy k6. N6ha is 6sszetdrte egy volna leszaKtani fordult olyanis, hogyelt0ntek.Maria szerelett gyiimdtcsijt,de nem 6rte el, ez6n Volpe feles6g€tk€rte mag,hogy vegyele neki.Amint azonbanaz asszonykinytjtottaa kezet,a gyiimiilcsegyszeriien eltiint,semmiv€vdlt.Egy naponazt6n,,elszabadult a pokol",6s majdnemharomh6tenkeresztiilteny6rok,iivegek6s ne6snemKmdlt6ka csaledtagoa leveg6ben, hdzvidgvdziikrepkedtek kat sem.Maria test6nis tdbb iit6snyomkeletkezetta repulii t6rgyakSz6kekrcpiiltek,6s elmozdultegy t6l. A bitorok is megmozdultak. elindulta falt6l, 6s a ldny kdzel6benSllt nagyigy is, egy grizpaiack meg.M6skor k6t tanf szemel'tteft rcpilt 6t ^z el6szobenegy iivegNdhatilk 6s mdsheed6nya konyhdb6l6segy tiikdr a hdl6szobdb6l.

3r5


TITOXZATOS 8R6&

gyes trrgyak szfr6dtak a kislany ka{dba vagy l6b6ba.Ez akkor is megtdrt6nt,ha aludt, vagyzokni 6s cip6 volt rajta. Amikor a sairasok miatt bekdtdzt6ka lrbdt, a k6t€segyszertenlehullottr6la an6lkiil, hogya csom6tkikiitcjtt6kvolna1966-mircius 14-6nMariaruh6jamindenok ndlkiilkigyulladt.Az iskol6baneb6delt,amikora ruhaekjbb fiistitlni,azt6n6gni kezdett. Meg aznapd6lut6nkigyulladta Volpe csaliidh6l6szob6ja is. (Val6sziniilegmegiavulta tergyakvezet6k€pess6ge, 6s a v6ltoz6elektromdgneses terekifv6nydramokatkeltettek,amelyekfelmelegith€ttek gyalorlatilagbermit.El6fordul,hogyezeketaz eseteket is a spontiin €g6sekkdz6soroljdk,pedigitt szem6lyis6riil€sek. 6g€sisebeknem keletkeznek.) A helyzeta k6s6bbieksor6nsemjawlt 6s mindenbizonnyalemiatta kisldny6letetragikusanv6gz6dittt.1970-ben,13 6veskor6ban,amikorvisszament csaltdj6hoz, egynapholtantaldltik. Mindenjel szerintmegsld-rgezte magd| EGY LENGYEL Es[T 1985.okt6ber24-6negy lengyelorsziigi kisvaosban,Miszkowbana kdvetkez6esem6nyektdrt6nrek:A Kudrijsz csalddotthondbana festm€nyek egym6sut6n leesteka falr6l, a fiildre zuhantegy vizzel teli kancs6az asztalr6l;az egyik szob6ban valamikir6prea hely6r6l a mennyezetiliirnpetcsavaroklalegyiitt.A kiivetkez6napona becsukotthritiiszekr6nyb6l egyszeriien ,,kiugrottak"a rejesiivegek 6s a konzervek,s nagydurrandssal az el6szobafaldloz csap6dtak. Kudrijsz6k6s a szomsz6dok hrit6szek6nyeib6l ezutdntiibbszbris roiisok rdpilhek ki,6s a padl6hoz,falhoz csap6dtak.(A csal6degy ndgyemeletes lak6telepi€piilerharmadikemelet6nlakotr.).Mindenhov6elmentek.akikt6lcsaksegits€get lehetettrem€lni:a tandcst5la paponiit a rend6rs€gig. A kezdetihitetlensdg hamareloszlott,men a jelens6gsorolyan gyakranmegism6tl6ddrt, hogy mindenkii6thana. Szimosldtogatdsutin a rend6rdkjegyz6kiinyvelverrekfdl, melyet ..a tettesism€retlen"formul6valz6rtak.A helyi f6mipari vdllalat 1985.december24-6na csal6doregy horelbekitltozrert€,hogy Uvoll6tijkbena szakemberek megfejrhessdk a rirokzatosjelensdgek ok6t.A lakdsbantovdbbfolytar6dlaka kiilijndsjelens6gek.Lekv6rosivegek6s tojdsok,jelenrekmeg"a szomsz6d lakdsokban, fdtega Kuddjsz6kalatt vagy fdlitrt 1ak6kn6l,de Ku&ijsz6k otrhon6ban is feltiinteka szomsz€dok ijvegei.Ez akkor is megtdrt€nt, ha a szomsz6doknem voltakotthon.Amat6r6s hivatesoskutat6k,a v6rositandcsember€i6s 6jsdgir6krolongtak,hogy magukis szemtandile, 316


VOLT,NIIICSIHOYILETI?- ATELEPORIACIO

jelensigekneL. glenekezekneka meSmd8yardzhararlan Altaldban senkinemtevozottcsal6dottan, n6hdny6ra alattmindigtdrt6ntvala' mi. Megielentegy dnmagdtijrddgtiz6neknevez6szem6lyis. Aligvalahonnan egy hagymarcpiih fel6, hogy elkezdtea cerem6niiijet, majdegy tiveg.Egy kutat6csopon videokamedvalh6romesetbenis rdgzitette,amintkiilitnbiiz6t6rgyakatrepiilteka kamaralet6ter6ben. A besz6mol6 szerz6je, Jah A. Szr anslq,1986februdrjrit6laugusztiibb 6r6t tusigt6bbszdris megliitogalla a csaledot,s mindenesetben ttilt6tt a lak6sb6n.Sz6mosalkalommalsaj6tmagais l6ttaa t6rgyak telepo rici6jit - ezek6l f6nykdpeketis mozg6si!6s megielen€s6t, k6szitett. Ingek,pul6verek, Ajelens6gekazonban a hotelbenis folytat6dtak. zak6kszakadtak szdt,viratlanulismeretlen szemilvegek, cip6k ,,bukhelyein,akir a kantakfel" a szomszddban, s a lakdsl6glehetetlenebb Wc-kagyi{ibanis. Itt is repkedtek a tojdsok.s egy alkalommaim6ga is a csalrdot. kury6t eltal6ltiik.Ezutdnegy mdsiklaldsbakitltdztett€k A kitlt6z6sutin n6hrnynapignemt6rtdntsemmi.N6h6nynapmilva azonbanrijra kezd6dteka jelensdgek.Hatalmasddriendsekhallatszottak,a padl6megemelkedett, a britorokcsfszk6lnikezdtek.Ezt a laki4stis le kellelt zimi. Visszat€ftekr6gi lakisukba. Egy fjabb kutat6csoponaztjavasolta, hogyp6b6ljanakmegeitiid€znipszichokin€zist,teleport6ci6t 6s f6rnhajlitSst. Kideriilt,hogya heromgyerekkdznl az egyiknek6s a mam6nakvan ilyen k6pess6ge. Sz6mosk6st€s jiigitrbitettekel. Az ellen6rizhetetlen mis f6mtArgyat rombol6soklal 16jelens6gek zzonnalmegszrintek. K6t h6tmrllvaa csalSdegyszeriien megunaa 6s abbahagyta a Ks6rleteket. N6henynappalezutiinrijra ugrdlni kezdteku iivegek.Nem volt mit tenni,ism6tkeziikbevett6ka f6mdarabkdkat, hogya rcmbol6jelens6geket le6llitsiik. KIFORDULT TINISZLABD,I( Dr. Llall Watson,angol anfiopol6gusmeghdkkent6 leveletkapott 1975-ben egy velenceif6rfit61,aki aztdllitotta,hogyiit6veskislanya, Claudiaid6nk6ntteniszlabddkat fordit ki 6gy, hogy a levegdnem megyki a labddb6l,..puszt6n" annyitdrtdnik,hogya szrjrdsr6szekepedigkiviilre.WatsonVelenc6be riil beliilre,a csupasz utazott.hogy sajdtszem6velgyiiz6dj6kmega leirtak6l. ClaudiateljesmegvilAgitSsban, mindenf6leh6kuszp6kusz n6lkiil forditotraki a labd6tWatson e16t!.Gyijng6denmegsimogatta, minthacsakegy kis elhtka lenne, azt6negy pukkan6shallatszott,minthadug6t hfzn6nakkj egy palackb6l. s a labdaott ,llt a kisliinv bal tenver6n- kiforditva. Watson

3t1


TITOI(ZATOS 8R6K?

tddult felv6gtaa labdetegy k6ssel.A leveg6sziszegve hitetlenkedve ki a lyukon,6s beiiil ott volt az el6bbmdgKviil l6tottbolyhostextila ,,labdafordiborit6s.Claudiaaznapestemdgegyszermegism6lelte pattog a leveg6vel telt kiforditott Watson ijra l5thatta, hogyan t6st",s labda,6s semmilyenlyuk nincsa felii,etdn.Hrrom 6v mflva watson a csal6dol.Ekkonaa kisldnymdr ,.beilleszkedeta' fjra megletogaua A labda,vagyb6rmilyen26fthd6s t6bb6nemcsin6lt,,butasdgokat". elvilegis kivihetetlen feliilet kiforditdsa term6szetesen romdimenzi6s vihirom tErdimenzi6ban. Legaldbbm6g egy t6rdimenzi6eset6ben feliiletdpptgy kifordithat6,mint p6lszontegy z6rt h6rorndimenzi6s deula kabetujja. titrt6ntek1988 augusztusdban Ugyanilyenpoltergeist-jelens6gek nevelt6kegyer_ is egy csaledban. ahola nagysziil6k Magyarorsz6gon apjaszivinlen, 14 6vesunok6jukat.(A firi sztileikor6nmeghaltak, 6desanyjSt aut6iitiitteel.) Ebbena csalidbanis repiilteka farktusban, nagymdretr.i t6rgyak,s bdtorckmozogtaka tanfk €s a rend6$6gszefel, a vasal6felkeriilta konyme lrtt6n. Liszteszacsk6kemelkedtek ha6ptilettetE6restb. fdlegfiatalok.12-1?6v kitziittiek A statisztika szerintajelens6gek kdr6benfordulnakel6 talenaz6rt,mert ekkor vannaka gyerekeka Ieggyorsabb niivdsben. Fiatal6s egyittaltestivagylelki prcbl6mdval kilzd6 ember kijzel6benez6rt el6fordulhatnakilyen esetek,de nem biztos,hogyfelfigyeliinkre. Ha leesikegy k€p a fal6l, vagyeltiinik j elensdgeke. egyspulnic6ma,senkisemgondoltitokzatos Ut6lagvi szont6ltal6ban nemleheteld6nteni,hogylazavolFeaz a sz6g,vagy feled6kenysdgiink-e azoka.hogynemtaldljuka c6mdt. jelent6s6ge(azazparajelens6gek A poltergeistismeretdnek akaratt6l fiiggetlen616id6z6se) talen az elektromoshati{sokeset6ben a legfontosabb. Mir tdbb olyanesetetl6ttunk,ahol p6nzt6rg6pek, hiit6g6pek,video-6s mdselektro ikus kdsziil6kekromlottakel. Tijbb olyan eset ismeretes,amikor minden bizonnyalilyen okok miatt mentektdnke adatbankok vagy 6ppen m6gneses tiirol6 lemezeken, programok futtatdsalatt lev6 Az ,dlltak fejre" a szamit6gdpekben. ilyen esetekgyakorisdga 6s vesz€lyess€ge n6het,s amignem ismerjiik ezeketa jelens6geket, v6dekeznisemtudunkellenijk.A parajelens6gekma m6g nem kutathat6k,,,tiltott tertlef' ez a tudom6ny szdmdra.K6vetkez6sk6ppen nincsenek, mert nem lehetnekijabb 6s rijabb tudom6nyosan megalapozott, ellen6rziittvizsgdlatieredm6nyek.Amig okkult,titokzatos,megfejthetetlen er6ketvagynyilv6njelens6gekben, val6 csalesokat liitnak a addigaz igazi megismerds toviibbrais vdratmagdra.

318


VOLT,NINCS! HOV.iLETT?. ATELIPORTiCIO

- vagyfejletlentudominy? Parajelens6gek Vtu\-E MEGotD,ls? felmerijla gyanf: ha amit olVdgigolvasva a kdnyvetmindenkiben vastunk.mind igaz,akkormi6rt nem foglalkoznakezekkela k6rd6sekkeia kutat6k?Mert lehet,hogymindeznemmindenkit6rdekel,de legal6bbtizeddterha m6r a fizikusok,biol6gusok,pszichol6gusok j6rhattak volna,nemkel miir r€g a v6g6re dekelndkezeka kdrd6sek, De l€nebizonytalankodnunk, tiin6dniinka leirtak igazsdgtartalmin. nem ilyen egyszerLi. ez a r6szj€lensdgek sordnak Egy dsszetettjelens6gmeg6n6s6hez meg6n6se szijks6ges. Ahhozp6ld6ul,hogya hdborg6tengerenme8meg€rtsiik, mir nagyon figyelt6rv6nyl6,kavarg6hull6mokmozgiisi{t kiiliindsena folyad6kmechanik6r6l. sokatkell tudni a mechanik6r6l, meg6rt6s6t nem a heboig6tengertanulmiinyo_ De az alapjelensdgek Sajnosa ziisdvalkell kezdeni,hanemegyszerrimodellKs6rletekkel. csak az e|yszeri.ibbt6la bonyolultig lehet ha term6szettudom6nyban bonyolult Ez a helyzeta rem6nyreleniil ladni, fotditvarcm€nytelen. parajelens6gekket is. Nem a biol6gidb6lkiindulvafogiuk 6s tudjuk hanema legegyszeriibb mozmajd meg6rteniezeketa jelensdgeket, gesokat,vdltozdsokatkell t6keletesenismerni a fizikdbanahhoz. meg6nds6re, feltdrk6pez6s6re. hogyeslb'iinkleqyena parajelens6gek jelens6gen tdljutottunk,s mindenr6szletet6rHa az dsszesegyszerri jelens6gek tiink kiildn-kUldn,akkor lehetmajd kezdeniaz dsszetett vizsgalatdt, 6rhetminket, de m6gekkor is sziimosKnos meglepetds jelensdgek,,iisszehriasitds5n6l". p€ldrula nemlineAris tehat elengedheteden a A paranorm6ljelens6gekmegert6s6hez jelens6gek megismer6se, alaposmeg6rt6se. A k6rddstteh6tij normdl m6donkell fitltenni:Mindentismertinka fizikdban?Maradtakm€g feh6rfoltok?Ha igenhol 6s melyekezek?Ezeke a k€rddsekeadanparajelens6gek6l d6 vdlaszaz,ami miattegy5ltaldn besz6lhetiink. A (szervezett, kanonizdit,ortodox)tudom6nyk6pvisel6i ,,hivatalos" ugyanisa feh6rfoltok kapcsdnazt v5laszoljdk, hogybtu vannakm6g nyitott k6rd6seka fizikeban,de azokcsaka rdszecskefizikdban 6s a kozmol6gi6ban, azaza nagyonkicsi 6s nagyonnagym6retektartomdnyiibankeresend6k. Kiizte mdr legal6bbnyolcvan6ve minden rcndbenvan, mi6ta a kvantumfizikakialakult.Ami tehiit a norm6l m6retek6s id6tartamok tartomdnydba esik,ott m6r mindenismert.s ami megsemmagyarezhat6, az nincsis. Ha pedig6gy l6tszik,hogy valamivan,akkoraz csakcsal6s,h^zugsrigvagyt6ved6slehet.E szerint a politikabanr6g6tahaszn6lt m6dszerszerint,ha valakirosszhirt

319


TITOIZ\TOStR6f,?

hoz, akkor ez6rt a himttk a felel6s, teh6t azt kell eln€mitani- s erre tdbbfdlegyakorlati lehet6s6gis ad6dik.Ezenaz egyszenibbenjrrhat6 ezen6t keriiliinkki az iskoldb6l, szdleskapunigensokanetmennek, az egyetemr6l,s ezena kdnnyenjarhat6 sz6leskapun 5t jutunk be a tagsdghoz is. kutat6intezetekbe ds azakad6miai j6rhat6, keskenyebbit, egy De l€tezik egy mesik. nehezebben sziikebbkapu, s erre a kapuraaz van irva, hogy itt lehet bejutni a hi6nyz6 szimmet dk, a hi6nyz6 effekusok teriilet6re.S ez a te ilet mint a meg6rthetd- j6val gazdagabb6s hatalmasabb, b6r nehezebben vil6g.Sajnoscsakezena sziikkapun6t tdg kapun6t megkaizelithet6 juthatunk olyan teruletelce,amelyeketfeltdrva megismerhetjuka tudat, az 6let alapvetdfolyamatait,de egy sor teljesenfj elven miikdd6 g€petis k6szithetunk. meg6rt6se m& csak Igy n6zvea parajelens6gek haba toltin, kis jutaloma f6mdozes€rt. Hogyanjuthatunkbe e sziik kapu lezart ajtaj6n?Honnanszerezhetiinkehhezkulcsot?A sziik bej6rat bezrirtkapuj6nakkulcs6raegyetlensz6van irva: szimmetria.Az 6tlagemberazt gondolja,hogy mitr j6l ismeri enneka sz6naka jelent6s6t,gazdags6g6t, sok6tris€g6t. Pedigkordntsem.Ennek a sz6nak nagyonsokat6rtott a koptat6s,a feliiletesn6pszeriisit6irodalom6s az iskolaifelfogds,miszerinta szimmetria azonosa tiik6rszimmetridval. Perszeez is beletaiozik,ez is nagyonfontos,dej6valtdbbetrejt ez a mindenarc6nakmeg€n6se, megismer6se sok fogalom.A szimmetria vezet Mori riszletesen nem memegoldarlan kirdds fekdr^dhoz el. hetiink bele a fogalomtftgyal{saba, de a Tiboft taldlmdnyokes a Borotvailen cim$ kdnyveimben r6szletesenirtam a szimmetri6khoz kapcsol6d6 fizik6r61.Most csak a parajelens6gekhez szorosankapk6rd6sekkel foglalkozhatunk, dm v6laszolni kell egy csol6d6 el6tte egyszeriik6rd6sre:Ha csafra szimmetri6kfelter6saa kdrdds,akkor mi6n nemtett€k ezt megeddig? Az 6let teriilet6nmindeniitt, igy a politikiban, a haJcteren,a Eazdasdgban is vannakiitkdzetek,megnyert6s elvesztett csatdk,s n6z6pont kerd6se, hogymit lekintiinkvesztettvagynyertcsat6nak. A tudomdnytd(6netis b6ven szolgelmegnyert6s vesztettcsat6kkal. Ut6bbialo6lalig-alighallani,a nyilvi4noss6g sziim6racsakgy6zelmi jelent€sekk6sziilnek,de mer azokis egyreritkdbbal.Pediga tudomdnyint6zm€nyein beliili igener6shatalmicsoportosul6sok kitnnyen kiirtanakegy tuca!e.etneknek gondolatot, nyilv6nitott s ezeknektiibb6alig vanes6lyiikvisszat6r6sre,,,peflijrafelv6telre". Most csaka letagadottelhallgatottszimmetriekkal fogunkteh6t taldlkozni,mindegyiknek megvana magaszomori,emberit6ft6nete, kisebb-nagyobb ut6naj6r6ssal meglehettudni,kik 6s midrtinottekki

320


YOLT,NII{CSIHOVA L[TT?- ATILIPORIACIO

6ket a tudomrny int6zm6ny6b6l- de nem a te.m6szetb6l.Ez a mi nagy szerencsdnk. lla 6rak az miki;dhetne,amit a tankdnyvbenmegaz 6let, de ebfrnnea fur, az aq)ag ls taldlunk, azonnal megsz;iinne taldn az id6 is.

AZIIFEKflJSO( Az elekrodinamik6b6l tudjuk,hogynemcsakaz all6 6lt6snekvante(elekEomos tdr), hanem a mozg6t6lt6snekis (megneses tdr). A re viszont^zt tanuljuk,hogyaz 6116 tiimegkdriil l6tezik mecharikdban gyengegravit6ci6st6r, de a mozg6testekkdriil nincs kimutathat6 gravitdci6seffektus. Ez a v€lem6nyval6sziniilega 20-as€veke datahlhat6,amikor az llyen ir{nyi Ksdrletek sikerteleniil v6gzildtek. Nyilv6naz6rt,men Slland6sz6gsebess€gii forgesn6lvizsgeltakaz effektust6s nemgyorsul6mozgdsn6l. Ingdkmozgdsend. azazgyorsul6 j6l jelenseg, mozgdsn6lel6g kimutathat6 mint ahogyezt nernrdg SarkadiDezsdrrfldrdselb6l l6thattuk.(R6szleteka Berezet4sa tdrtechnol'gidba 3. kittet6ben tal6lhat6k.) Ezekb6l a m€r6sekb<ill6tszik, gyorsul6lassul6 hogy6lland6an tijmegkdriil a statikusgravitdci6hoz jelent6s jellegii erdterekalakulnakki, 6s graviteci6s kdpestnagyon nemcsakvonz6.hanemtaJzlrderd is kialakul.Ez a dinamikushat6s n€haa statikusgravit6ci6s vonz6er6nek az ijtvenszeresdt is eldrheti. Nemkizftt tehdt,hogyKopertinoiSzentJ6zsefvagyD. D. Homelea levit6ci6tilyen dinamikusantigravidci6s beg6seit, effekus okozta. Ehhez,,pusztdn"annyi sziiks6ges, hogy az eg€sztestbenaz 6sszes elekhonvagyion egyszerre mozogjon(koherens m6don),p6lddulforogjon.Ezt a koherenciat neh6zel6mi,de nemlehetetlen. Mivel ene kev6semberk6pes,ezertm6gcsakhomalyoselk6pzeliseink vannak. A dinamikus$avit6ci6shatrsoklehetneka felei6sekaz orvostudomanydltalsokaigletagadon, majdlekicsinyellt,k6s6bbnagynehezen elfogadottid6j6rrisifronthat6soknak is. A frontok eg6szsdgugyi hatiisai nem kitthet6ek egyszeiien nyomes- vagy peratartalomvdltozdshoz. mi tdbb.semmik6ziik ezekhez. R6addsul a kellemetlen jelertkeznek, hatdsok mer akkor amikor az id6jdres-vdltozesmeg egy-k6tnapi ,jdr6fdldre"van, 6s semmilyenismerthat6smechaniz, musrl,mdrhet6,ma ismeft pamm6terheznem kdthet6.A nedvesfelh6kkel megterhelt,s a sz6raz,6rv6nyesenkavarg6frontoknakvis?ont mds-m6s a dinamikusgavit6ci6shatfuuk.Enneka ma orvosmeteorol6giainaknevezetthatisnakkomolygyakorlatijelent<is6ge van:roszszabbulgl6gyulnak a sebek,titbb az infarkus, idegesebbek, firadtabbak az emberek,titbb a baleset.

32r


BR6X! TITOISATI}S

A dinamikus$avitdci6 szer€nyeszk6z6kkelmerhet6.Az omsz csillemlemez-koMiskin fiintegy szdz€ve p6kh6l6rafelfiiggesztett a telehold6s a kitzelrongokkalm6rteki pl. a napkelte6snapnyugta, meriiltez az feled6sbe g6 id6jft6sifrontokhatiis6t. Aztin 6vtizedekre s a kutafel tjra ajelens€get, Ldszl6 fedezte majd Bolonyi eredm6ny, vitte tovebb. tdsokatSarkadiDezs6 Nem kizirt, hogyegyszera t6voli jdv6ben leszegy ,.gravobio16gia" nevi tudomanyterijlet,ahol az asztrol6gidbantapasztaltjelensdgeket szil6rdfizikai 6sbiol6giai alapoka iiltetik. Ehhezazonbanmai tudasunk nem beszelvea gyengegravit4ci6shatdsok a gravitdci66l 6deskev6s, biol6giai, fiziol6giai kijvetkezmdnyeirdl.Am az dletbensz6mosolyan Sienge hatdsmutatkozik,aminekerds biol6giai kitvetkezmdnyeivansugdrkev6sb6.(P6lddulaz elektromSgneses nak, mig erdshatAsoknak jelens6gdvel v6gig gavit6ci6 is kellene A z6s hatdsaa sejtosa6d6sra.) j6mi ezt az utat.FontoslenneSarkadiDezs6dinamikusgavit6ci6s K6s tiibbszttrmegismdtelni,megkutatni,ho$/ s6rleteitm6gpontosabban lrssuk,hogyanlehetezt a di\nannktstasztt6Sravittici4shatdstel6mi. alkalmazdsa a vizerekhatdsinak m6siklehets€ges A gravobiol6gia tanulm6nyozdsa. Tudjuk, hogy dramjSftavezet6kkdriil drvenyes egycsoben6raml6folyad6k m6gneses t€r alakulki. Ehhezhasonl6an, vagy vizer kijriil is felt6telezheti.inkdrv€nyesgravitdci6steret. Vizpedigigentorz g&vom6gneses mez6kalakulerckkeresztez6d6s6n6l Maaz dletfolyamatokat. hatnakki, melyekjelent6senbefolydsoljak jelent6seklehet(gradienseik) guk a mez6kgyengdk,de vAltozasaik elmondOsszess6gdben nek, €lettanihat6suksem elhanyagolhat6. j6val vez6rl6s6ben, befolyesoldsdban hatuk, hogy az 6letfolyamatok veszr6szt,mint amit a tankdnytdbb mez66s er6t6r(energiatipus) vekbenmegtalSlunk.

tr{.{cNES.{RAM Az elektrodinamikiban r6g6takeresika mdgneses tiiltest€s a nyomdn kialakul6mSgnes6ramot. Maxwellelektrodinamikai egyenleteiben ott van a helye,6sr6g6tatudjik az elmdleti€s Ksdrletifizikusok,hogy illenelennieaz elekromost6lt6shezhasonl6truigneses tdhlsneki,s, de ezt mindeddignemtal6ltdk.Pusztinaz6rtnem,meft rosszhelyen kerest6k,a term6szet ugyanisval6szimileg k6tfdlem6dszertis taldlt mdgnesiramel66llit6stua. Mindkettda szimmetriakkal kapcsolatos. Vegyilka prajelens6gekn6l val6sziniileg legdomin6nsabbat. Az elekrodinamika kdnyveketlapozgatva azt l6tjuk,hogya titlt6sek6lland6&amlrs6t,valamintharmonikusmozg6sdt, oszcillici6jiit

322


HOYA L[TT?- ATEI,IPO(IACIO YOI,T,NINCS!

szokdk vizs86lni,fdleglineftis tulajdons6grj dielektrikumokban, kd- legaldbbis az 6liivil6gban egy6lzegekben. A term6szet azonban tal6nnemilyen.Sejtjeinkkijzegeugyaner6senviz-es, de €melletter6is. A sejtsennem linedristulajdons6gokat is mutat€s vesztesdges hirty6banlezaj16elektromos folyamatokazonbanmindenneknevez harmonikusfolyamatnak nem. het6k,csaksz6penv6hoz6szinuszos, Ink6bb gyors kisiil6sek sorozatdttalaljuk, s ezt b6rki ldtja, aki m6r EEG- vagy EKc-diagamot megn6zett.Ezek az 6ltaldnosesetek azonbananalitikussz6mitesokkal, 6s igy az elm6letielektrodinamik6val foglalkoz6ksz6mfiamegoldhatatlanok. Ilyen esetekben nem jutni, 6s val6sziniileg lehetsz6panalitikusszdmitdsieredm6nyekhez 6ppenez€rt a kutat6k a feladatotegyszeriientrjl neh€znektal6lt6k, 6s nem foglalkoztak vele. Ez azonbannem jelenti azt, hogy ezek a folyamatok a tem€szetbenne lenn6nekfontosak. A sz6mit6gepekelterjed6s6vela numerikusmddszerekis me&jelentek,s ezzel lehet6v6 vdlt az ilyenneh6zfeladatokmegolddsa is. Ezt a feladatotelvegeztetijbbek kdztitt a washingtonikatolikus egyetem elektrodinamika professzora, Henning F. Harmuth is. (Kijnyv6nek cime: Oscillatiotrs in Insst Medium. Academic Press 1985.)Meglepet6s6re azttal6lta,hogyilyen Sitaldnos esetekben teljesen megoldhatatlanok az elektrodinamika egyenletei,a megolddsok divergencidkatadnak,azaznulla vagy v6gtelenlesz a szdmit6sercdhogyha bevezetm€nye,amifizikai k€ptelens€g. Eszrevette azonban, jiik ebbena kiizegbena genereltmagnesrramot,akkor 6rtelmesmegolddshozjutunk. Ebbiil ^zt a logikus kdvetkeztet6stvonhatjukle, hogy a nem lineriris kitzegeknek amivelaz 6letfolyamatokban tal6lkoaz a gerjeszt6se, zunk, mdgnesaramot ad. Sajnosnem irta le, hogy kis6rletileghogyan puszt6n lehetezt megval6sitani, de nem tiinik nagyonbonyolultnak, azt kell tenni,amit az 6ledolyamatokban l6tunk pdlddula citoplazmdra elekfomosjelsorozatotkell adnDnk,s akkor megjelenheta mdgnes6ram.Mivel ez a folyamat minden 6l6l6nybenlezaJlrk,ez'rt viirhat6,hogy mindenemberbenl6trejdna m6gnes6ram. A miignesdramegyikerdekes tulajdonsdga, hogyamikorfolyik, akkorkdriildtte elektromosdrv6nyt6rk6pztldik,6s azt vdrndnk,hogy ebbeaz elektromosdrv6nyterbe helyezettdielekrikumforg6sbaj6jjdn. Pontosan ez az a jelens6g,amivela vitalitiismdr6vagy a vizforgat6ssor6ntal6lkozhatunk, 6s KulaginatargymozgatAsa is ilyen. Hogyanjelenikmegaz 616szervezetben a miignes|imm? Van-evalamilyenl6that6,m6rhet6,tapasztalhat6 formrja?Igen,val6sziniisiF het6,hogy ez a magnesArami.tjirja az 6l6l6nyeket,de az 6tlagosn6lis

323


IITOXZATOS EROr(?

merididnokment€n.A meridi6nagyobbintenzids[az akupunLtfrds j6l k&iilhatrrolhat6kelektrohfz6dnak, feliiletdn 6s alatta nok a bdr alapjin. A merididnokment6nhalad6,s dinamikaisajdtossegaik miatt joggal virhategyespontokbana testbiilkil6p6 magresdram elt6rjeneka szdvetekeleldnenk,hogyezekena helyekenmark6nsan ellenp6ld6ulohmikus€s nagyfiekvenci6s rodinamikaitulajdonsdgai, A mdr€sekval6banezt mutatjdk,az akuiillesuk(impedanci6juk). n6hadrasztikusan lecsokken punkfrds pontokban 6s a meridi6noknal gondban mert vannak ilyenkor. Az orvosok mindig a b6rellen6llds. jelen tud6sunkalapjdnnem 6rthetiiez a j6l reprodukiilhat6, minden embem6lm6r6sekkelkimutathar6jelens6g.(Allatokn6l,s6t nitv6nyekn6lis j6l m6rhet6.)Helyesengondoit6kteh6ta kinaiak,hogy a meridianokment6nvalamilyenenergiakering,de enneka fizikejit nem tudt6k- nem is nagyonakafiek- megfejteni.Azt viszontsok igazolja.hogyezt a testbenkering6en€rgia.dra_ sziiz6v tapaszlalata gy6gyithat6. Nem vdletlen.hogyp6ldimot befolydsolva a szervezet vagy miit6ti hegekakad6lyozhatjdk az ul rosszhelyrerakott6kszerek, tdvonbetegs€gek€t energiadrammdgnes6ramUtj6t.s ez hosszabb (k6zid6zhetel6.Ideiglenesen m6gnes6ramot ,,kdlcsijn"is kaphatunk gy6gyit6s), ha ^z ,tad6 rit6teles,energetikai deez csakakkorhatiisos, potencival6banmagasabb az energiaszinEemdgneses szem6lynek - j6l iilja , mint a p6ciensnek. Ez viszont p6ldeula vitalit6sm6r6vel m&het6.Az ide6lispersze^z lenne.ha a t6m6tdvez6sokszoros tiltes megbizhat6an, mestermegszrinne, 6s nanotechnol6gia segits6g6vel tudndnkel6ellitaniezt az energidt.Balesetek, miit6tek,hoszs6gesen pdldiiuiv€rt kaphatnaa beteg,hanem szi betegs6gek sor6nnemcsak, mignesdram formej6ban 6ltet6energiiitis. Igaz.ennekkezdetleges formri m5r ma is l6teznek,p6ld6ulpulj6 hatasukvan,s sziimosfiij2616mdgreses testeknek kirnutathat6an dalmasizomgdrcs, idegespanaszcsdkkenthet6 ilyen m6don.A tranziensmrgnesest6r viszontcsakstimul6lja,javirja a betegszervezet sajdtrendszer6t, gy6gyi6s de nemhelyettesitheti azt.Az energetikai irodalmdban sz6mosesetmutatja,hogy ilyen kezel6shatdsftagyorsabb,pl. a v6g6si6s6g6sisebekgy6gyul6sa, de p€ld5ula n6v6nyekis gyonabbanndvekednek. (Az 6dekl6d6kszemdradr. TarackdziIsrv6n6sdr. Domj6nL6szl6kiinyveitjavaslome t6miiban.) - amihezHarmouthelvi segits6get A miigneseram kutatdsa adottjelent6sm6donsegithetn6 az eg6szs6giigyet, s igy az dlerkiiriilm6nyekjavitds6t.A tudomdnymai v6gzeres szdttagoltsdga miatt azonbanegy villamosm6mijk, egy elm6letifizikus6segy orvosalighatud egyiittdolgozni,mertnembesz6lnek azonosnyelvet.Az 6l6vil6gban

324


VOI,T.MNCS!HOV.(LBTT?- ATELIPORIICI6

mint a mai technikdban. folyamatokis gazdagabbak, az 6ramvezet6si perszef6lvezetiik domindl, a f€mesdramvezet6s Mai technik6nkban Az 616vieset6nvagyelekrolitokbmmdsf6levezet6sis me&jelenik. lfgban p6ld6ul tdlt6smozg6sn.lknli polarizdci4s dramok is nteqJelenhetnek, decsakid6bengyorsanveltoz6folyamatokn6l.

FoRc6TOTTTSE( Egy m6siklehetijsdgis van ana. hogy a tergyakn6llethat6forgat6 hogya testekforg6saegy Tudjuka mechanikab6l, mez6tmeg6rtsiik. testektranszliici nemcsak a tomegpontok, 6s alapvet6mozgisforma, is fontos,Adekes6s a gyakorlathanemforg6 mozg6sa 6s mozg6sa, nemvolt olyankdnnyiimeg6rtenia forTerm6szetesen ban hasznos. Ne)t,rr?p6lddulcsaka tijmegpontforgds6t6r96 mozgassajets6gait, tette meg, a sikbantbndn6 kiterjedt test forgds6t,mozgisit csak mintegyszdz6v mrjlvaa s!6JciLeonhartEulel irta le. Az elekrodimerta mai tankdnyvielektronamikdbrnmdglassfbbez ^ v1ltoz6:s, jelz6 forgest tagokataz egyenletekben. dinamikdbannem taldl nk az vagya sz6ggyo$ul6st a szogsebess6get Magyardnhi6bakeresn6nk ezekkelnem talalkozunk.Csak az egyenleteiben, eleldrodinamika a vonalment6nmozg6t6lt6sdramaszerepel. 6116 tijlt6s6s az egyenes a forg6 t6lt6s elysze(ienkimaradt.Enneka hidnyz6szimmetri6nak bevezet6se esetdntalilhatjukmeg, hatesdtcsakegyfjabb egyenletsor a Bevezetlsa tirtechnoLjgidracimii k6nyv 2. ktienneklevezet6sdt tet6benolvashatjSk. mindenkifijlkapjaa fej6t,hogymiir hogynelenn6Term6szetesen aholdramfolyik, nekforg6titlt6sek,hiszenmindenegyestekercsben, rendkia tdltds€kforograk.Igen6m,csakiogya fdltdseka dr6tokban seegy-k6t tizedmillim6teres mdsodpercenkdnt viil lassanmozognak, l6nyeg6ad,ami Ez olyankis szdgsebess6get bess6ggel diffund6lnak. legaliibbis f6mesvezet6keset€n.Egyediila vrbenelhanyagolhat6. 6rhet6el jet6rbentdrt6n6tdlt6smozgesniil kuumban6s mdgneses itt vSrhatnank tehet,hogya forg6 t6ltdshatdsai lenr6sszdgsebess6g. spin t6mek megjelenjenek. Ekkor egy ij mez<j- amit ideiglenesen vdrhat6.Mig az elekromos6s mdgneneveziinkmost- megjelen6se hat6taszit6 sesmez6centr6lisjellegii,azaza t6lt6sekkdztiegyenesen vagy vonz6erd, a forg6 titlt6smez6je,a spin t6r verhat6anforgat6 er6t,nyomat6kothoz l6tre.Azt pedigrudjuka biol6gidb6l6s a k6midb6l,hogy a szervesanyagok6dekesm6donszinternindigcsavart molekulSkb6l, spirelisformAban6pillnekftjl. Ttibb szerz6is (pl.: Lakhtakia)fiilveti, hogy a jelenlegiklasszikusfizikdbannincsel€g

325


TITOXZITOS DR6I(?

elekrom6gneses elland6Nemcsak^z elektromos t6r relativpermeabilitdsa,valaminta magneses t6r ennekanal6giijSnnyugv6milgneses permeabililisafontos,hanema forgar6k6pessdg, a kiralit6sis. Tudjuk, hogyp6td6ula term€szetes cukoroldataelforgarjaa f6ny polariz6ci6ssikj6t.6ppenkiralit6samiatt.De azr is rudjuk,hogyaz 6tdt6nyekben6rdekesm6doncsal egy fdle kirulirisri(forgar6k6pess6grl) szervesanyagl6tezik,mig ha lombikban,meste$6gesen dllitunkel6, p6ldrul cukot, aklor a molekuliikegyik fele jobb sodr6sf,m6sr€sziikpedigbal sodresd lesz.A termdszet azonban valamilyenok miatt arr6lgondoskodott, hogya spiralismolekulekcsak,jobbosak"legyenek. A term6szetben a molekDiek- mint k6ztudott- rendKvi.ilkis m€retriek, 6s ha ezekenmozoguk tdltdsek,legyenek^zokelektronok vagyionok,azokigennagysziigsebess6ggel fognakmozogni.Ez6rta 6s nem a halad6mozgrisijelforgdsillleg domindlaz 6l6vil6gban, leg.Es ez6rtkis 6ramokat, de igennagyszdgsebess6geket taldlunkaz 6l6vil6gban,ami azt jelenti, hogy inkribb a spin tir ls mdgnesdram jellemzi az dlet elektrodinamiktijdt,ellent6rbenaz elettelenvil6ggal, aholaz 6ltalunkmegszokott elektromosg6pekelekrodinamikdjrtaz 6ram6s magneses terejellemzi. Van-ebizonyit6karra,hogy kis sugani,nagyszdgsebess6gti t6lt€smozgrs val6banilyen megnes6ramot, magneses hatasokat gener6l? Termdszetesen van,ez is a tudomenyegyikelfelejtett,elnyomottteilete. M€g az 1920-as6vekbenFelit Ehrenhaf oszrr6kkutar6fedeztefitl, hogyigenpicinyvascseppeke tapad6r6lt6sekeser6nelektromos6s miigneses furcsas6gok figyelhet6kmeg.A legerdekesebb az volt, hogy homogdnm6gnesest€rbe helyezveezeketa kis forgd vascseppeket, 6szaki6s d6li p6lusokk6pz6dtek. L€nyeg6ben m6gneses monop6lusokat lehetettigy k6pezni,s k6ts6grelen, hogya vascseppekenforg6elektromos riilt6sek(f6nybesugirzds uten)mdgneses monop6luskdntviselkedrek. Tdbbmint sziizcikketpublikilr Ekenhafta t6m6ban,6s utdnaaz l980,as 6vekbenaz orcszMihajlov m6r korszeibb kijriilm6nyekkiiziitr megismdrelre 6s ijra bebizonyitofta az effekus l6tez6s6t. Azt is tudjuk,hogy szem€lyes presztizsokokonbu, kott meg ez a Ks6rletsorozat: az elm6letifizikusokfgy gondolt5k, hogya Nobel-d4as Dirac altalviirl m6gneses monop6lus 6rr6ketkel, lett volnakis€rletilegtaldlni,de enn6lj6valkisebb€rr6keker mutaton a kisdrlet.Mivel a term6szet mdstmutatott,mint amit vdrtak,egysze_ rriennegligeltdk eztajelens6gsorozatot. Mind a magnesdram, mind a spint6r sz6mosparajelens6g meg€rtesdhezels6rendiisegits6get ad, de els6sorbana f6miailit6s 6s a tlilglmozgarisegye.effekru\ai\dlnak dnher6ve.nz elmileti fdmfi-

326


VOLT.NINCSI BOVAL[TT?- AIELBPORTACIO

zikai kutatisok mutatjiik,hogy ha ndgnesesmonop6lusok'azaz keriilneegy f€m ricsaiba,akkoraz azonnalinstabilitds_ mdgnesdram monop6lusels6 hatdsaaz lenne,hogy ok soretokoznd.A magneses egdszenfurcsak6nuszos.klip alakj pdlyfuakiildeneaz elektromos Azt l6ttiilt6seket,6s emiatta ferffdcsokatp6ldrul meggyengiten6. pdlyiija drasztivalencia elektronok kiils6 hogy a keringd n6nktehit, a is, 6s emiatt emiatta i6meskdtesstabilitasa kusanmegvdltozna, 6s a fdmhajlitesndl. ezt tapasztaljuk Pontosan f6mekmegpuhuln6nak. ez ^z effektus,a nemf6mesanyagokmig a femricsn6lj6lbel6that6 nincsmege/ J eleklron. koszdld nel.alol nincsez a kijlsb,szabadon 6szreezl is vessziik nem hatds.Eppenez6na nemf6mesanyagokn6l a bizonyosf6n ajlitdsieffektust,ez6rtp6ld6ulporceldntm6g senki Ezekdltalibanridegentdrnek,szintesz€tnemldthatottmegpuhitva. hatiisera a bels6fesziiltsdg robbannak kapcsanbeAz Olvas6bizony6raeml6kszikaz asztaltencoltat6s mutatottegyszeriimodellre.Itt ezt a bizonyoselektromos,,fluidu6s m6ris 6rthet6,hogy behelyettesiteni, mot" kell m6gnesdrammal r€sztvev6emberekb6l e mi. mikor.mi€n tdrt6nik.A szeenszokon l6p ki, ami viszontmdsk6nt'm6s modellszerint- tehatmrgneseram a szokasoselektromos6ram. A dramlik, mint szab6lyokszerint sz6mdranincs olyan nagy elt€r6svezet66s szigetel6 m6gnesdram kiizdtt. rigy tiinik, hogy mindenanyagonnem nagymdrt€kbenvdlszembenkifejlett,,migneses tozva,de 6thalad.A mdgn€srrammal arinyos,azzalhozhat6kapsiirtisegdvel inkdbb az anyag ellen6tlds" 6s migneseslucsolatba.lgaz, hogy az anyagokkistelyszerkezete mert a fdmhajis valamilyenm6rt€kbenkdzrcjdtszanak. lajdonsdgai litdsndlp6ldrul kiinnyebbenhajlanakmeg a vasb6l6s ac6lb6lk6' sziilt tdrgyak,mint a 162vagyaluminiumtdrgyak.Az anyagszerkemert az anyagokelekt zeti viiltozdsokj6l ldthat6kf6mhajlit6sn6l, ilyenkor,j6l littuk ezt is megveltoznak romosvezetdsitulajdons6gai kis6rletekn6l is. Sajnos,mikor ezekela nagyszaaz elektroszk6pos kis6rleteketv€geztek, asztaltdncoltatSsos brsf tiirgymozgat5sos, jdrt m6g gyerekcip6ben az elektromos6ram m6r6se6s a mdr6si ilyen tipusi effek_ rijgzit6se,de a gyanriegy6rtelmtien eredm6nyek tusokraterel6dik. j-glensdgek megA parajelens6gek, kiizelebbr6la rirgymozgatdsos tehdtels6sorban a forg6t6ltdsek6s a nemlineiis kdzegben drtds€hez gerjeszt6sek ezek meg€rtdse lennesziiks6ges, tdrt6n6anharmonikus fi zikdb6l. a jelenlegitankajnyvekb6l a klasszikus azonbanhienyoznak De tovabbikomolvhiinvok is vannak.


TI1O(ZATOS ER6f,'

ACYHULLAMOK A klasszikusmechanikeb6l tudjuk,hogyegy szildrdtestbenhdromf€te hulldmotis lehet kelteni.Ha egy rudat vesziink,pdlddulegy sint, akkor kelthetiinkbennetranszverz,lis,azaz har6nthulldmot: hosszantivagy longitudindlis:valamintcsavanisi,azaztorzi6shulldmokatis. Ezeketlehet kildn-kiiltin vagy egyszereis kelteni.A szimmetriaszeml€letazt mondja,hogy nemcsaka mechanikdban, de az elektrodinamik6ban is sziiksdges hdromf6lehulldm megielen€se,6m az elektrodinamikai tankiinyvek(6s mai technol6gidnk) minddsszeegyfajtaelektrcmAgneses hull6mr6l,a hanszverzdlisr6l tud. Igaz,ennekvan polarizdlt6s csavaflan,azazcirkuldrisanpolariz{lt verzi6jais, de ez att6l m6g transzverziilis hulldm marad.A gyakorlatban azonbankitnnyiielk6pzelni,hogyanlehetnehosszanti. azazlongitudindlis elektrom6gneses hullrmokatkelteni,vagycsavardsi, azaztorzi6shulliimokatpusztdna mechanikdban ismertanal6gidk,szimmetridkalapjdn. Longitudin6lishullimot rigy kelthetiinka mechanikeban, hogy egyszeriien hirtelenmegvalbztatjukaz adottszil6rdtestnyom6s6llapot6t,pdlddulreutiink.Az elekhodinamik6ban ennekmegfelel6en igy kell longitudindlis elektromos hull6morkelreni,hogyhirtelennagyon nagy elekromostererdss€g-v6ltozast hozunkl6tre.Ez milli6szor megtiirt6nikaz 6l6l6nyekben, merrjelent6st6rer6ss6g-viltoz6s dll be a sejtmembr6nokban az elekfiomostev6kenys6g sor6n.A technik6banugyannem ismertez a hullemkelt6si elji4ras, de ez nemjelenti azt, hogy ne lehetne i€trehozni. Az 1890-es'vekben Nikokj fesla megval6sitottaezt a m6dszert6s igen nagy t6volsdgmtudott jelekettov6bbitani. Szabadalmai ma is megvannak, nyilvdnosak, de a technikaezta lehet6s6get is (ezta szimmetrii{t is) kihagyta. A forogvagyorsul6test€knemcsak tnnszverz6lis, hanemcsaval6si, torzids elektromdgneses hulhmokat is kisugd.ozhatnak,perszea technikrb6lez is hienyzikma.A forg6tdlt6sselkapcsolatos rudatlans6gunkitt is megbosszulja magdt,ezt a leher6sdget is mindeddigki_ hagytuk.Blir oroszkatonaikutatdsijelent€sekszerintsziilettekilyen k6sziil6kekf6leg bioldgiaialkalmaz6sra,,pszicho fegyverk6nt",6s kiiliinleges radark6nr most 6llirottdk rendszerbeezeket a g6peket. (Terwajzok nem illnak rendelkez6semre.)Az 6t6l6nyekben6s az emberekbenazonbanfanziens m6donforognaka ttilt6sek. Ezek a tranziens,forg6 tcjltesekkibocsdthatnakcsavar6sivasv tor/ids elektromdgneses hulldmokar is. melyeknek termirzeresen tiites.n mdslipusrlhulldmdthalol;si rulajdonsdgaik lesznek.minr a szoirisos tanszveEieliselekromdgneseshull6moknak.igy azr6nelk€pzelhetd.

328


YOI,T.MNCSIIIOVALTTI?- ATELEPORTICIO

iil6 emberkibocsdtolyan tozi6s jeleket, hogy egy tengeralattjdr6ban melyeketegy m6sikembera sz6razftilditn,j6val messzebb{ijl tud fogni. Ekkor a szokesosredi6hull6moknem vihet6k6t, de a torzi6shulldmok igen, ez6rt nem szabada telep6tial6t6t visszautasitani. A term6szet,az evolfci6 sokkaljobb innovdtor,mint az ember,6s fantasztikus lehet6s6geketKndl a kimaradt, kifelejtett szimmetriakmegismer€se. Az emberitudatmeg6fi6s6vel nemigenfogunkel6r6bbjutni, amig ezeket az effektusokatalaposanmeg nem ismerjiik,6s bele nem epitjiik gondolkod6sunkba, tudomrnyos modelljeinkbe.Naivids leme ma a biol6girt rigy mrivelni,mint t6bb sziz 6vvelezel6tt,amikornemismerA kemia,a szervesk€mia,a tdk rn6ga kdmidtvagyaz elektromossagot. biok€mia,a molekuldrisk6mian6lkiil nem6thet6 a genetika,6s p6ld6ul az 6riikl6d€s,a sejtoszt6d6smechanizmusa sem.A naivitdsndlnagyobbostobasdglennep€lddulkdmian6lkiil pr6b6lkoznia biol6gia,az €let folyamatainakmegertds6vel, €s ugyanigyrcm6nytelenlennepeld6ul a szerves temia n€lkijlszdmos elenanilollamalmegenese. Es r€./legesfizikai ismeretekbirtokdbanugyanilyenrcmen''telenaz 6let n6h6ny folyamatdnakfelt5rdsa.Naivit6s ^zt gondolni, hogy kezdetleges 6s erdsenbehatrrolt tudrsanyaggalrcm€nyiinkvan a fdldi 6let legbonyolultabbfolyamataitmeg6rteni.Abban tal6na parajelens6gek eskiidt ellens€geiis egyet6rtenek, hogy az emberitudat m€g6n€s6hez a term6szet ,.bevetett"minden lehets6geseffektust, ezert fttltedeniil sziiksdg van az drszerr6sztudomdny segitsdgdre. Ha azonbanezekf6l l6bonellnak atl@r nincsrem6nytinkajelensdgekmeg€rt6s6re. Miir latszott az eddigiekb6lis, hogy p6lddul a vizfejiis6g vagy a titbbszemdlyiisdg 6ppenel6ggdellentmond ajelenlegitudati6s agymodelleknek,s ez r6mutat rma, hogy jelenlegi kemiai 6s elektrok€miai modelljeinknevetsdgesen egyszeriiek6s ez€rtrem6nytelenpr6b6lkozni a legbonyolultabbjelens'g, a tudat leiJesav^1, 'rtelmezes€vel.L6tszik hogy tuddsunk6deskev6s,nemhogyaz emberi tudaq de a legegyszeriibb 6l6l6nyek,p6lddula rcvarok pdmitiv idegrendszeftnekleir6sara is. M6g ett6l is rendKviil messzevagyunk.Az 6le!,a ludomdnyminden te ilet6nfolyamatosanfizetjiik a tudom6nyoselnyomds6rdt. MITHozHAT ATICHNTKA FEJLdDESE? Ma m6gcsaka mikom6retekvilegebanmutarj6kEhrenhaft6sMihajlov Ksirletsorozatai ezeketa habsokat.Azt azonban,amit a sejtek belsej6bena biol6gusok litnak, a m6miik<ik,a technol6gusokm6g nem tudjdk ut6nozni.De van rii rem6ny,hogy a ma m6g gyerekcipijbenjft6 nanotechnol6giasegits6gdvelkiildn-kiiliin megvizsgiilharjuk

329


ER6K? TITOISATOS

(30 6v mtlva) in vitro m6don.azaznem majdezeketaz effeklusokat leegyszeisit€tt a bonyolult 6letfolyamatok,hanemlecsupaszitott, tekercset majd olyan migneses r6szek6nt.Lehetne 6letfolyamatok l0-20 162(szolenoidot) 6piteni,amibena dr6tminddssze atomonk6nt nagyszdgseatomvastagsagi6s igen kis etm6rojii,tehiitbelsej6ben fomgnakaz elektronokugyanfgy,mjnt a spifilis alaki bess6ggel (A DNS-r6l,llitjdk n6h6nyan, hogy616alakszervesmolek-ulekban. Ha pedigmajd (jabb 30 6vszupmvezet6.) ban szobah6m6rs6kleten ut6nezt a v6konyspir6ltis fel tudjukcsavami, nyi technikaifejltid6s (a lesz1ehet6s6g. akkorrijabbmez6 torzi6s)Ks6rletimegismer6sdre teljesfegyvert6riibelea term€szet De m6gekkor sempillanthatunk (nemoszt6dds kdzben)a feba. mert a DNs-bennorm6ldllapotban mefi a komosz6mitkban, h6rjeldncn6gyesspirdlbanvan felcs€v6lve m6g molekula. De ezzel ez a bonyolult kis helyen is tiirolhat6 igy feltiirSset. mindignemfejeztiikbe a lehet6s6gek

A TEI,JES SZIMMETRIA\TSZTIiS elvanegyv6gs6hat6ra,amikor^z dsszes A szimetriacsdkkenteseknek Ebben az esetben eltijntetjiik, megsemmisitjiik. k6pzelhet6 szimmetridt egeszendrasztikus6s 6rdekesij effekusok jelennekmeg.Nem marad ijnmagukmegsemaz impulzus,sem^z energia,melyektechnikailag is ldtrejdbannagyonfontosalqde azttalSljuk,hogyt6rid6torzulSsok hetnekilyenkor.A kijzvetetttapasztalatazt mutatja.hogy ilyen mozgesokndljelent6seneltorzul a t€ridd szerkezet,azazmozgunkaz id6ben p6ld6ula prekognici6val, azaz talelkozhatunk is. Ejelens6gek kapcsien jelen Ma tud6sunk azon alapeldre tudSs6val, megsejt€s6vel. a dolgok tehtt euklideszi. A mrszik,hogya r6rid6l6nyegdben ,,sik"szerkezetii. pontaz,hogya fenysebess6ge vakuumban azonos6s 6lsik sarkalatos hulliimokat land6mindenegyespontban.Ha nemcsaktranszverzSlis is, melyeksebess6ge tijbb is kekelt az agy,hanemtorzi6shull6mokat f6nysebess6g, akkoregyszeriben vesebbis lehet,mint a transzverzdlis vi4likeza vildgkdpiink. Rdaddsul. haa t6rid6is torzulhat, bizonytalannii hogy az iddbenel6reakkormegnyiljkaz az eddiEbezArtlehet6s€9, h6traIehetugrani.A teleportaci6 is mutatja,hogyaiapvet6probl6m6k vannaka tdrid6vel,azazak6regy lezeft l6r.6szb6lel lehetjuttatni egy tdryyategy m6siklezdrtt6rr6szbe.Ez tem6szetesenkizdrt, ha csakhigondolkodunk. romt6rdimenzi6ban jelens6gemutatja, R6szbena gijmbvill6m,ftszbena teleportdci6 hogya mi h6romdimenzi6s teriinkbdlki lehet.dobni",fel lehetemelni t6rgyakata negyedikt6dimenzi6 fel6, azaz^ hipert'r fel6. M^ ^z

330


IOLT.NINCSI HOVALETT?- ATBLIPORTACIO

elmdletifizika iilliispontja szerintl6teznek ugyantoviibbit6rdimenzi6k, de azoknakgijrbiilteknek kell lenniiik6s a gdrbiiletolyankis 6tmerojti, ami kizerjaa teieportdci6t. I;teznek tiz- 6s huszonegy dimenzi6s modellekis. ezekazonbaninkdbbcsakmatematikai bravrirnak tekinthet<ik,semmif6lekisdrletetnem lehettervezniezenelmdlelekbizonyitasiravagycefolatiira.A gdrnbvillam6ltalprodukdlttelepoft6ci6s jelens6gek, valaminta parajelens€gek, a poltergeistn6l megfigyeltteleportdci6kmutatj6kaz 6rdekl6d6ksz6m6ra, hogy t6ved6sazt gont6rdimenzi6nkvan. dolni, hogy mindiisszehiirom malcoszkopikus t6rdimenzi6nak kell lennie,amely Legalabbm6gegy makoszkopikus mer6leges a mi hdromdimenzi6s vildgunka,6s csakazdrtnemletjuk, mert anyagi vil6gunk csak herom dimeui6ban stabil, ugyanrigy, fiil ahogya kertyaviris csakkit dimenzi6ban stabil,btu ideiglenesen lehetepitenihftom dimenzi6ban is. Ahhoz tehdt,hogy sikenel irjuk le a tudat,az idegrendszer mLijelenttisen kiid6s6t, tlil kell l6pniinkmai, igencsaksziike szabottfizikai vildgk6punkdn. Sziiksdglennea dinamikDsgravitdci6,a forg6 tijlt6sek,a titbbf6le elektromagneses hullem, valamint a teljesen szimmetriavesztett, toEult t6rid6 figyelembev6tel6re.Ez ^ totztJlt 1€tid6,azaz a teljes szimmetriaveszt6s esete(amikor nem marad meg az energia€s az impulzus)ijabb furcsasiigmeg6rt6s€re ad lefdljegyeztek eseteket, amikor het6s6get. Miert6bb €vsz6zada olyan meditativdllapotbanemberekhosszi id6n keresztillnem vesznek magukloz6lelmet.S6t a ldlegzetiiket is visszafojtj6k, az €letfunkciilyen pdlddulaz €lve eltemettet6s 6llapota. 6k nagyonlelassulnak: Tudunkolyanestekr6lis (mostandban t6bb ezeris el6fordul),hogy egyesemberek6veken6t nemesznek.Ez a mozgalomp6r 6vvelez is tdbb szdz el6tt indult el Ausztr6li6b6l, s ma m6rMagyarorszagon igynevezettpr6naevoember61,akik egy intenzivmeditativ6t6llisi peri6dusut6nnem vesznekmagukhoztiibb66telt, 6s m6gis6lnek, dolgoznak.Ilyenkora legels6ellen6rviinkaz, hogy a munkav6gz€st valahol,valamibiilellensiilyoznikell, tehdtaz energiamegmarades elveelevekiz6rjaa ,.nemev€s"lehet<is6g6t. L6ttukazonban,hogya tudat6s egy6ltaldnaz 6let annyirabonyolult,tijbb r6tegrifolyamatokb6l ell, 6s egy6ltal6nnem szilks6ges, hogymindenszintenmegmaradjonaz energia.Erdemes6s tanulsegos lenneezeketaz 616p6ldSkattanulm6nyozni, megfigyelniezekneka nem ev6 embereknek az 6let€t.N6h6nyankaizulukmdr eljutottakarra a szintre,hogy folvad6kotsemvesznekmaeukhoz.

331


ffO(zATOS ER6K?

Ar.Kivr,4JA AzELET Ldthat6,hogy az 6let6s kiil6n0sena tudatifolyamatokzavarbaejt6haszndljrkfdl. Ponen gazdag6s 6rdekesftszfolyamatoksokasdgdt jelen gondolkod6sunk sora mutatja,hogy tosan a parajelens6gek me86rt6s6nemalkalmasaz 6let6s kiildndsena tudatfolyamatainak min6siilheF hez,es ez€n a kutatdsokcsaks6t6tbentapogat6zesnak azazklaszkapcs6na makroszkopikus, nek.Eddig a parajelens6gek parajelen van legalSbb egy furcsa szikusfizikft6l besz6ltiink.Am s6g,amelyaz atommagokigencsakkis m6rctiitartomdnyiravonaF kozik.Luis Kerran.ftanciabiok6mikusvette€szre,hogyegyes616elemeketszintetizilj'k. ha ebb6lhildnyekaz 6letiikhiizsztiks6ges eny mu(atkozik.Kiilitndsennyilvenval6ez az embern6l,p6ld6ula de egyszeriikis6rlenrtrium 6s k6lium kijzti elemek6talaKtds6n6l, p€lddul tekbenmegfigyelt€k, hogyha mjndenldpanyagotm€gadnak tyrikoknak,csak a kalciumhi6nyzik,akkor ezt az elemeta tyrjkok valahogyaneliidllitjdk,szintetiz6ljlikmaguknak.Ez az6rtrendkiviil szokatlan,mert mai tudrsunksze nt ugyanlehetelemeketmestersdgesenetalakitani,de a folyamat energiaszijks6glete csak nagy gyo$it6kban6s reakorokban6llithat5el6, sokmilli6elektronvoltos szinF energiaszinteken. A k6miaifolyamatokn6h6nyelekt.onvoltos j6n mai tud6sunkszerintez rem6nytelen.Kewan 6s n6hdnyjap6n kutat6kis6rletitapasztalatai sze nt azonbanmdr a bakt6riumokds am6bik szintj6nis megrdrt6nik ez a folyamat,teh6tnemkell tudatos folyamatnaklennie. Ndh6ny6ve ijra failbukkantegy hailgyMagyarorsziigon, akinek higanyjittt el6, hogy^z amalb6rdb6l,haj6b6loly nagymennyis6gii gr4rnk6pz6d6s miatt a kezdbentartottaranytargyak elszinez6dtek, ef tjnek. A tiirt6nelemsor6ntiibb ilyen eselfdlbukkant,nem is tudtak veliik mit kezdeni,annyirabizan volt ajelensdg.Ezeknek2a emberekneka sze ezetenagymennyis6gben termeltea m6rgez6higanyt, 6s m6gsemhaltakmegneh€zf€m-mdrgezesben, ahogyaz owostudomrny mai iellSsa szerintviirhat6lenne.Olyanesetekdlis lehetettolvasni. hogy valakiben162termel6dtitt,tiiszeni,v6konykristdlyok formdj6ban bukkantel6 a b6rea161. Ezekkelaz anom6li6kkal a hivatalostudomidny n€mfoglalkozik,ez6rtneh6zj6l dokumentdlhat6 leiri4sokabukkanni.A k6t ut6bbi megfigyel6sazt sejteti.hogy az atommagfizik6jdvalis gond van: irz atommagnem fgy 6piil fitl, ahogyazt a tankdnyvekben leift modellekb6lmegtudhatjuk. Ldtezik - a magyarSindelyLiszl6 €s fia azonban egyolyanatommag-modell SindelyDenielmunk6ja-, ami egyszerij6s logikus,a szimmetri6kon alapul,s ez mer lehet6v6teszi,hogy az atommagban l6trejdv6kis

332


voLT.NINCS! flOV[ L!]t? - ATETEPO(IiC|6

meg a energiaszintekel ig6nyl6viiltoz6sokalapjiinmagyariihassuk biol6gi6ban azim6ntfelsoroltmegfigyel6seket. hogy az agy mrjkaid6s6t Mindezekb6larra kell kbvetkeztetntnk, puszt6n vagy elektrok6miai modellekkel.hanem irhatjukIe fizikai nemegy tdbb t6rdimenzi6s, tiibbf6lemez6fizikiin nyugvds:oldlldt kdlctdnhanisait modellre vansziiks€giink. Ebb6laz kdvetfebitelezd kiterjeszkezik,bogylehets6ges egy tcjbbt6rdimenzi6s, dntenntart6, tett elektromdgneses mezd.ami a tudatfolyamatai€rt felel6s.Innen m6r csakegy kis l€pds,hogyelfogadjuke stabiltudatimezrtt(n6h6nym pszimez6neknevezik)dn6ll6,a testh€znem.,ragaszkodd" 6lep6lddk melyeket a modem tet 6l6nek.Ene a testelhagyiisos 6lm6nyek, pszichol6gia az. a leghatfuozottabban cdfol.A mai l€lekanalapl6zise klasszikus fizihogynincsa testt6lelszakithat6 l6lek.A kiterjesztett kdb6lkiindulvaez a t6teler6senmegk€rd6jelezhet6Amit eddigleinunk,^zoka Iegegyszeriibb k€rd6sek. Tal6negyszer, egyjobb ko$an, amikor mifunem leszdlos a term6szetmindenriszlerlt alaposarl megvizsgdlni, egyszeriievidencia leszaz ezekrcadottv6lasz.Addig aZonban m6gnagyutat kell meglenni. A tdrtenelemben, a politik6ban ldttunkvez6reket, akiktajnkrelettdk sokernber6letdt,h6boniba,gazdas6gi katasztr6fiiba A turodortakorszegokat, birodalmakat. domanybitn ez fbrditvaszokottlenni: sok-sokByengevagy kajzepes k6pess6gii, tehets6gtelen kutat6kijnnyed6n tdnkretehetiegyolyankutat6munkdjdt,aki a t6bbiekn6l messzebbre lit- Siirgetotrirsadalmi k€rd6s.hogyaz ritlagember is belrssona tudomiinykutissziimcig€, 6s ne hagljd.hngyez azelnyoma: a leljespusaitasig lollrarodjek. Eppeldg jel jelen int6 mutatjaa kdmyezetiinkben, gondolkod6smddunk. hogy jelen6letm6dunk nemfolytathat6m6rtovdbb.Biztos,hogynema parajelensegek fogj6ka v6ltoz6stmeghozni.kikdnyszeriteni. de nemkizdn,hogya panjelensdgek ir6ntnyitott,gondolkod6 embereknek fon tosszereDiik lesza vdltozdsok mesindul6sakor.

333


Fticcnlfr


TITOf,Z{IOS[R6Kt

Ho6yN KfpzEtHET6ELANEGYEDIK TERntMENzt6? A negyedik, dtcjdik 6s magasabbtdrdimenzi6k szerDl6ltet6s6tlegc6lszenibb a ftir ismet fogalmakb6l kiindulva kezdeni. N6zziik meg. hogy egy kocka, vagy egy t6glatest fogalma hogyan 6ltal6nosithat6 a maga-

sabbdimenzi6kban.Induljunk ki egy pontb6l, melynekdimenzi6szema, azazkiteded6senulla. Bi{Imely 6nybanA tdvolsagraelindulva egy szakasztkapunk.Ha erre a szakasaamerdlegesB l6vols6graeltoljuk ezt a szakaszt,alkor egy tâ&#x201A;Źglalapotkapunk.Ha erre a t6glalapn merdlegesen C hosszonindulunktovdbb,akkor a t6glalapb6legy t6glatestlesz.El6rkeztiinka negyedikt6rdimenzi6hoz. Most az a teend6, hogy az eddigi ir6nyoka mer<ilegesen D tdvolsaga eltoljuk a (rajzon vastagonkihrizott) t6glatestet,igy mA egy ndgydimenzi6st6glatestet kapunk(1. 6bra).Az Shin lev6alakzatot sokaigkell n6zni,hogymeg-

B

t2)

(3t

L ebr^a.Neb- firdinenzi4s ftglatest k.pe. Minden sarokpontbannZgr e?yntitra mer6leges61fut atssze.

336


rilccntx drczziik a form6j6t, men a val6s6gban,tdrgyk6ntnem tal6lkozhatunk vele, pedig minden tulajdonsdgit ismerjtik. (Tetsz6legesdimenzi6k - hossz,feliilet 6s tdrfogat- az egy-, eset6nis.) Pe$ze az elnevez6sek k6t- 6s a h6rcmdimenzi6salakzatoka alkotott ismert fogalmak. A negydimenzi6s,,t6rfogatra"mifunincs szavunk,a gyalodat nem tette megalkotdsSt. sziiksegessd Ma mA kiszdmithat6,hogy tetsz<ileges dimenzi6banheny sarokpontjaleszegy t6glatestnek,h6ay6le, s hr{nyfelszin,vagyt6.fogathatdrolja. A sarokpontokszim{t a P^=2' cisszefiigg6s adja meg. Egydimenzi6sobjekum (szakasz)esetdnP,= 2' = 2 , azv az dsszefii9ges k6t sarokpontotad, ami nyilvrnval6 is. T6glalap esel'n p, =22=4, ez az dsszefiigg€sn6gy pontot eredm6nyez,tdglateshel az eredm6ny nyolc, a ndgydimenzi6skockenalpedig 2", azaz tizenhat sarokpont lesz.Az aleksz^m^L az E,=2 E^r+ P,-\ dsszefiigg6s hat6rozza meg. Szakaszeset6nnyilv6n csakegy 6l van. azazmagaa szakasz.Ha egy teglalapotn6znnkk€t dimenzidban,akkor az ijsszeftgg6sndgy6let ad, h6romdimenzi6steglatestetfigyelembev€veaz 6lek sz6matizenkett6, n6gydinenzi6steglatestndlpedigharminckett6. Az ilyen testekethatiiroldfelszinekszSm'tM F,=2 F, |+E. 1 iisszefiigg6s adjameg.Egydimenzi6s szakaszra ez nulla"hiszeneztfelsziA egyallalennem hat6rolja. K€tdimenzi6ssiklapn6l az eredm6ny egy.Kocka eset6naz dssz€fugges hat; a kock6tval6banhat lap boritja. a n6gydimenzi6stdglatestetpedig 24 teglalaphat6rolja.Kisz6mithat6 az objekumokathat6rol6altereksz6fi ls: K,=ztt. Egydimenzi6s szakaszraaz ijsszefigg€sszerintk€t darab0 dimenzi6sobjekum, azaz pont hat6roljaa szakaszt.K6t dimenzi6bann6gy egydimenzi6sobjektum, azazszakaszhat6roljaa tdglalapot.Hdromdimenzi6banhat darab kdtdime i6s sik hatiirolja a teglatestet.N6gy dimenzi6bannyolc h6romdimenzi6st6glatesthatiirolja a n6gydimenzi6st6glatesret.Tersz6legesdimenzi6kigfolytathatnanka peldSl(ar. Az olvas6magais elkdpzelheti.hogy hogyan6lral6nosirhar6 hason16m6dona kdr 6s a giimb. Ezt az€rtnem mutarjDkbe, merr a gdmb6r m5r hi{romt6rdimenzi6bansem tudjuk lerajzolni, b6r ez lenn€ a legkctnnyebben iiltal6nosithat6fogalom.Ugyanilyenegyszeriiformulekkal tetsz6leges terdimenzi6ra6ltal6nosithat6 a h6romsziig,vagya gila is. Nezzik .,l:'osta forqaiis dltal6nosit6s6r. Egy dimenzi6banegy szakaszegy pontjakijriil nem&telmezhet6a forgatSsfogalma,paranormdl lenne.Ki kell l€pniinka szakaszb6l. K6r dimenzi6ban,azazsikbanm6r felfoghat6a forgatis, de mindig csakegy pont k6rtil. A tengelykitdili foryes a k6t dimenzi6ban€16megfigyel6 sz5rniranem 6(elmezhet6, paranormrilesemdnynek sz6mitana.HAromt6rdimenzi6eset6nazonban

331


T|TOI2ATOS tf,Of,?

a testekcsak tengely kiiriil forgathat6k,pont kdriil nem. A h6rcmdiparanormiil menzi6stesteksik kifiili forgadsaviszontelk6pzelhetetlen effekus a hdromt€dimenzi6ban616megfigyel6sz6m6ra. Ndgyt6rdimenzi6banm6r 6rtelmezhetda sik kiiriili forgatds,a n€gy t6rdimenzi6stesrekugyaniscsak sik kijriil forgathat6k.Altaldnosithatjuk tehdtazt az dsszeftigg6st, hogy egy ,, dimenzi6stest mindign-2 dimenzi6sobjekum ktjriil forgathat6el. Igy tehet€gy 6t t6rdimenzi6s t6glatestpelddul csak v6gtelenkiterjed6siih6rcmdimenzi6st6r kitriil foryathat6el. Ez mft nehezentudjuk elk6pzelni,6rz6kszerveinktapasztalatainknem segitenek.Matematikailag^zonbanez nem jelent probl6mSt,mertegyszeriien6ltaldnosithat6 a forgatis probl6m6ja. N6zztik most, hogy geometriai6rtelembenmi is a teleportlici'', es a negyedikt€rdimenhogyanvezerteZillnert ejelens€gmegfigyel6se A Ua 6bren16that6,hogy egy egyenes zi6 l6t6nek felt6telez6sehez. szakaszbalezirt pont nem keriilhet ki onnan,ha csak egy t€rdimenzi6banmozoghat.K6t dimenzi6n6lazonbanez nem akad6ly.(Ez a k6tdimenzi6steleportici6 csak az egy dimenzi6ban616megfigyel6 szdmfua paranormdlesem6ny.)

c) 2. 6bra. A telepoftlici6 elvekeLhdrcn 6s nAgj td inenzi' esettn: a) leirl szakAszb6l eeypont a ndsadik dinenzi6 segitsZ+lvelkivihet'; b) le. ir1 hutokiil egykedimenzrjsobj?ktun a harmadikdinen.i6n .it kienelhet'; c) leaift herynAqb6legy luirondinen js t6tgr a negedik dine't rjn dt kienelhet6'agr oda betehet'.

338


IUGOILIK

p6ldiul tdglalapbanlev6 K6t dimenzi6banlez6rt objektumban, pont nemkeriilhetki onnan,csakakkor,ha egy harmadikdimenzi6 616megfigyel6sz6miirateljefel6 indulunkel. A hirom dimenzi6ban leztt, k6tdimenzi6s obj€ktumb6l hogykiemelhetiink senterm6szetes, (Ez a k6t dimenpontotvagyszakaszt, vagyodabe is helyezhetiink. esem6ny.) zi6ban€16rnegfigyel6 szdmftaparanormel 616megfigyel6nek egy lez6rth6romdimenA hirom dimenzi6ban p€ld6ulteglatestb6l, lehetetlen kiemelni,vagyoda zi6sobjektumb6l, Negyedikt6rdimenzi6esetdnazonbanez sembehelyezni t6rgyakat. milyen probf6m6tnem jelent (ldsd 2lc 6bra).Az ilyen jelens6gek megfigyel6se 6s elemzdse vezetteZ6llnet 6s el6deitarraa gondolatkell legal6bb m6gegytdrdimenzi6nak. ra, hogyl6teznie ffiLETrlzEsE csoMOK A 3. 6bndna csom6k€s hurkokkapcsolatatvizsgdljuk.A 3/a dbrdnkdt dimenzi6banegy zit hurok6s egy simazsin6rldtszik.A csom6fogalK6t dimenzi6eset6nlegfeljebbS alakma alapvet6enheromdimenzi6s. zatot lehet l6trehozni,csom6tnem. Fontosviszont,hogy a k6t dimen6sk6t ,,szabad"v6g keletkezik,haa zsi' zi6banlez6rthurokmegszakad, n6rt a hamadik dimenzi6fel€ rnegemeljiik(l6sd3/b dha). A 3/c 6br6n l6tszik,hogy h6romdimenzi6banmar l6trehozhatjuka csom6t,hiszena zsin6ralatt6sfcjlijtt is 6t tudjuk br.ijtatniaz egyik szabadv€get-Az is l6tszih hogy lezaft hukon heromdimenzi6bansem lehet l6trehoznicsom6t, hiszennincsena zsin6makszabadv6ge.A 3/d db'rib6lviszontkia lez6( hurkot a negyedikdimenzi6fel6, deriil, hogy ha megemelndnk jeliilve) a lez6rtakkor k6t szabadveg keletkezne(az 6brdnszaggatottal nak tiin6 hurkon,6s ilyenkor m6r k6t zdrt hurok is egyesithet6,vagy csom6kdthetd16.Ugyanigyel is tiintethetda zdn hurolcakdtdttcsom6. N6gy terdimenzi6eset6negy vegtelenk6tdimenzi6sgdrbiilt siloa lehet t6ne. csom6tk6tni, 6t t€rdimenzi6eset6npediga hiiromdimenzi6s ( Ec\ESiTf MfRtrvMRrKfu sE K6t t6dimenzi6 esetdna ka k6kat nem lehet egymdson6tfiizni (16sd4. ebra).Ez csakakkoroldhat6meg,ha az egyiketkiemetuk a (4/aebra).Ha k6t h6k€t t6rdimenzi6b6l, majdijra visszahelyezziik romdimenzi6s kiirgyliriinkvan,akkor az egyesitesegyik lehets6ges n6dja, ha p6ld6ul a feketekarikdt kiforditjuk a h6romdimenzi6s sikb6l- ekkorcsakk6t metszete l6tszik(4/b 6bra).A karik6ttetsz6legesenmozgathatjuk dgy, hogy az egyik szabadv6geta htuomdi-

339


TITOf,ZATO6 ER6f,?

Aslkban mozogva azen huokba nernlehet bejutli.

6) Zin 6snyitott zsin6rk6t dime z iban. Egtikrc sen lehet csomtitkdtni.

A hlrkot, hamelegiljilkahamadik dimenzid 1e16, akkor a belsejdbe lehel iuiri.

b) A zin hurokb4lny on lesz haa hu*at negeneljiik a hamadik dine z i fe16,Iit s?nbadfig keletkezik. megemelve a negyedik tel6 dirnenzid

vdgre szabad lell|jzdtl kaika

l rszabad t veg c) Hdrcmdi enzi6szsirui.atruir lehetcson6tkdlni.Zitt hurckra ne,nkljthet,S csorui,nert nincs szabad fis.

d) A ztit, hdrondinenzrjshutkota negtedikdinenzitj feli negenrcbe katnJton v4gkeletkezihigl hurkol lehetni katui,6s nilfrd gyfrri b ea 3-5,br^-Csomd knftsezin hurokraZsegyenes zsint m. menzi6banlev6 karikabelsejdbetegyiik.Majd ijra visszaforgatjuk a hftom dimenzi6ba(4/d 6bra),s ezzell6trej<1n a kapcsol6dds. M6sik, ,,egyszeriibb" lehet6s6g, ha p6ldrul a feketekarikdtteljesenkiemeljiika ndgydimenzi6s t6rbe6s fgy helyezziikvissza,hogyutdna 6sszekapcsol6djanak. A CLAIRVOYANCE ERTELMEZESE Az 5/a 6braAz'kelteti, hogyZ6llnermilyen anal6giaalapjdn6rtelmeztea claiwoyancejelens6g6t. A ketdimenzi6s t6rben,lezaft,,dobozban"levd objektumnem ldthat6a kiils6 szem16l6 sz6mdra.Ha viszontaz 5/b 6h6n l6that6m6donegy ,,h&omdimenzi6s megfiEye16"nez fi a sikra, al4ior sz6m6ranincseneklez6rtterek.Meg kell azonbanjegyezni,hogy a clairvoyanceval6szinlilegnem igy

34)


TUCGSLEK

aJ Kat dinenz iban csakngy egJe' sithetbka kariktk, ha az egyiketki' emeljiik,esa hann lik dinenzi6n keres.tiil a nuisik knzaheDezziik.

b) Hdrcndinenzitjs gyfrr;ika. el4bbi n.ibzefiez hasonlian a ne' jn Bydik dimenz kercsztiilenel|e is dsszekapcsolhnttjk.

.) wey nqy hogva. eSrik kariktl ,,kifotditjuk", s ekkot csakket kdl 'rap ellipszisnaftd a htircmdimenzjs ftfien, s ezeketmozgatjuk

dl s viss.aJo.gaflaa 8liiriik i)ss.ekapcsoL6dnak.

4. 6bre.

miikddik, hiszena kis6rleteksorfn eg6szenkis t6rgyakatis meg Ezek a tetgyakpedig tudtaktaletni 30-40kilom6terest6vols6gb61. ekkora t6vots6gb6lolyan kicsik, hogy erre az el6bbi magyarazat logikusnaktiiBdr Z6llner elk6pzel6se nyilvdnnem alkalmazhat6. ajelens6g magyardzata val6szinti, hogy mes nik, m6gis A fenti riivid pâ&#x201A;Źlddksegitenekabban,hogy a n6gyt6rdimenzi6s kialakuljonvalamilyenfogalmunk.Meg kell euklideszigeometri6r6l kell kiterazonbanjegyeznilnk,hogy legalebbndgyt6rdimenzi6ban jeszteni,iiltalSnositani 6s a2 kvantummechanik6t az elektrodinamikdt, a teleportici6t hogy megdrthessiik ahhoz, ismert kiilcsiinhatdsokat vagy a f6mhajlitist.Ehheza tiibb t&dimenzi6seuklideszigeometa meg6n6secsakaz els6 6s legkiinnyebbl6p6s.A val6sig enn6lbonyolultabb,hiszenaz 61ettere:gdrbiiltt6r.

34r


TITOISAIOIER6f,?

a) K6t dimewi6ban le')6negfrseld nemlit be a ,,daboz" belsejAbe.

b) A htircn dinenzi6banlefi negfrByel6belA a ,,dobozba"

342


Hryerrozisoli ESAIANIOTTIRODATOM

I. lll [2] [3] [4/a] [4/b] [4/c] [4/d] l5l 16l [7] l8l [9] ll0l tl ll ll2l ll3l tl4l t15l ll6l

llTl

Krier,B. A. Fire walkrng;TheCuriousHotfootintoa New Fad Los AngelesTimes,11.Apr. 1984. Kenn,C. W.: Fire walkingftom theInside.FranklinThomas,Los Angetes,1949. SouthSeaYeams.Edinburghet London,1894. B. Thompson: Nature,Vol. 136,pp 468,1935Nature,Vol. 136.pp 521.1935. Nature.Vol. 139,pp 660,1937. Nature.Vol. 142,pp 67, 1938. td. Naukai Religija.N'8, 1969. IgorCuberman:0Ia horizonton RichardGuniher,DanielCunther:Los AngelesTimes.May 19. 1983. Vol. 2, N"1. J. Mccl€non:Fire-walkingin Sri Lanka.PsiResearch. 1983. AsiaToday.BerkeHeinze,R. L : TranceandHealingis Southeasi ley:Independent Scholars ofAsia Today,1984. TyechnikaMalagyozsi,1971,L S. Slavcsevr ThePsychological Coe.M. R.: Fire-walkingandRelatedBehaviours. Record.Vol. 7, N"2, pp l0l-l10, Apr 1957. Griftin.N.: TheCharisnaticKid. Life, Vol. 8, N'3, pp 4l-48, March. 1985. Thurston:H.: ThePhysicalPhenomena ofMysticism.Bu.nsoales. London,1952Xenakis.C.,Larbig.W., Tsarouchas, E.:Zur Psyhophysiologie des Feuerlaufers. Arch.Psychiatr. Nervenk.Vol.223: 1977. A. Beaumanoir. C. xenakjs:HeilenicArmedForcesMedicalReview, Vo]. 13.N'2, 1979. pp 310B. J. Leikind.w. J. Mccarlhy:Firewalking, Expe.ienta44. 3 1 5 .1 9 8 8 . Manganas, V., Zachariades, N.: CoronaDischarge Phorography asa Meansof EarlyAssessment is Psychiaty.Proceedings of World Con$esson M€dicalPhysics, Hamburg.1982. Vol. 194.pp 26,1-170. O. Penek,H. Kyler.D. Faust:Science, 19i6.

jrl


IITOf,ZIIO$ [R6K?

[8]

ll9l

[20] [21] [22]

[23] t24l

[25] [26]

l27l

ofFearl JulianneBlake:AttributionofPowerandtheTransformation An EmpiricaiStudyofFire-walkng.Ph.D. Dissenacion in Clinical Psychology, 1985. H. Levenson: Distinctions WithintheConceptofLocusoflntemal Extemal Conirol: Developmentof a New Scale,Pcoceedingsof the 80' AnnaualConvention of theAmericanPsychological Association, pp 26t-262,t912. Fa;rlie,P.:TheConquest ofPain.Collins,London,pp 232,19?8. Doherty.J.: Hot Feat:Fire-walkers tuoundtheworld. Science Digest,Vol. 66,pp 67,Aug. 1982. J. Walker:Dropsof WaterDanceon aHot Skilletandthe Experimental walks on Hor Coals.ScientificAmerjcan.pp 126,Aug. t97'7. alapja.Tankitnyvki A. Mihejevr A h6eladAsgyakorlatisz6mitdsdnak ad6,Budapest, 1966.datedReport. Irwin w. GazdarTheTemperature Distributionin a HorizontalLayer ofLiquid Heatedftom Below,Ph.D. dissertation. Renssealer Politechnic Inst..Troy,NewYork,N'70. 2618,Apr. 1969. YehudaShoenfeldet. al.: Age and sexdifferencesin responseto shortexposureto exEemedry heat.Joumatof Applied Physiology, Vol.44,pp 1-4,1987. B. Leikind,Vr'.Mccarthy:An Investisation ofFiie-walking.The Sceptical Inquirer,Vol. 10.pp 23-34,1985.Science, Vol 237..pp 1987. 598,601, M. DennettFire-walking: Realityor Illusion?A coollook at the BurkanMethod.The Sceptical lnquirer,Vo!. 100,pp 36-40,1985.

II. A megneses t6r kiszorula f€mb6l,amikoraz szupJll Meissner-effektus: ravezet6v6valik (az effektusfellep6seLijfajtaszimmetri5teredm6' nyez).A mdgneses indukci6eltiin6se fontosrdszeaz effektusnak. Tovdbbirdszletek: KunMendelssohn: Az abszolitz6rusfok. Condolat,Budapest, 1982. Nature,Vol. 326.pp 370,1987. t2l A. A. Ovcsinnyikov: Terrn€szet vil6ga,118. [3] L6nyiGyijrgy:Az evolici6ki!6:6vdganyain. El.f.,457.old..1987.Nov. Kircher:Physjologia" 1674. [4] Athanasius 1963. [5] Dr. Vijlgy€siFerenc:Az orvosihipn6zis.Medicina,Budapesr, 16l JevonsW- S.:,,TheSoiarPeriodandthePriceofCom" invesrigarions in CunencyandFinance. MacMillanandCo.London,I 884. C. andF.I. Schaffner: SolarandEconomic [7] Garcia-Mata. Relationships,a PrelirninaryRepon.QuanerlyJoumalof Economics, Vol.49, Nov. 1934.

344


flMTI{OZ"i5Of,iS .{iNLOTr IRODA|OM

anUndated I SolarandEconomicReiationships, [8] B. J. Frenerman Report.Zetetjcscholar,vol. l. N"i, pp 23-26,1978. (india,230-old.)-Gondolat,Budapest. [9] Benedekktv6n:Mandrag6ra 1979. t10l wolfsangCrisorjevicsMessingrOSzib6.Naukai Religija,N"7. pp 67-74,N"8, pp 34-39,1965. u tl C. B. Kolata:Math andSex:Are GirisBom $ith LessAbiliry? D€c.1980. Science, Vol.2l0,pp 1234-1235, Science. Vol. 237.pp 598ll2l C. Holden:TheCeneticsofPersonality. 601.r987. (Kis kiinyva nagyenl6kezetll3l Lunja,A. R-:Vdlogarotttanulm6nyok 16lclmiifejezet)-GondolarBudapest, 1975. why and when of artificalintelligence. Sir Clive Sinciair:The ll4l pp 676-679,Editedby Du Roulay of ArtificialIntelligence, Advances et a1.,ElsevierSciencePublishen,Nonh Holland,1987. 1983ll5l SrevenRose:A udatosagy.Condolat.Budapest, et Kegan t16l K. R. Popper.J. C. Eccles:The selfandits Brain.Roudedge Paul,London,New York, l9?7. Studyofchronic, 7l P-I. Kaushallet a1.:A Psychological CircumscribedAmnesia.The Journalof NdrvousandMent. Disease, Vol. 169;N"5,pp 383-389,1981. Thanks for rheMemory.Science. Vol. 238,pp 1651-1652, 1987. tl8l pp Brain Realty Necessary? Science, Vol. 210, R. tlwin: Is Your ll9l t232-t234.t980. Neuroiogical andInlelleclualSequelae of [20] K- M. Laurence: ArchivesofNeurology.Vol. 20.pp 7l-81. 1969. Hydrocephalus. TheLance!. [21] K. M. Lauence:Th€NaturalHistoryofHydrocephalus. pp I152-1154. 1959. oflntelligenceandCerebral [22] H- F. Younget. al.:TheRelationship Mantle in TreatedInfandle Hydrocephalus(I. Q. Potentialin Hydrocephalic Chiidren).Pediarics,Vol.52, pp 38-44,1973. J. Jansen : A Retrosp€ctive Analysis21 to 35 YearsAfter Binh of [23] Hydrocephalic Patients Bom from 1946ro 1955.An overall description of the materialandthecritenaused.ActaNeurolog. Scand., Vol. 71,pp 436447, 1985. and [24] F. A. ManningeraL: Catetershun$for fetalhydronephrosis hydrocephalus. NewEnglandJoum. or Medicire,Vol. 3i5. N'5, pp 336-340,1986. [25] Dr. EkeK6roly:Utazisaz agyki,rtil(439.old.),Medicina.Budapest, r981. - 165yearsaiterMary Reynolds. MultiplePersonality t26l G. B. Creaves: TheJournalof NervousandMentalDisease, Vol. 168,N'10, pp 577695.1980. G. M. Veaver:Dissociated State- Statusof a case [27] M. Rosenbaum, Vol. 168, after38 years.TheJoumalofNervousandMertal Disease, N"10,pp 597-603,1980.

345


NTOI{ZITO$ER6(?

t28l A. Ludwiget al.;TbeobjectiveStudyofa MultiplePersonalitv. Vol. 26,Pp298-310,1972. ArchivesGenetalPsychiatry, Vol. tuchivesGeneralPsychiatry. Multiple Personalities. E. L. Bliss: l29l 1980. 3?.pp 1388-139?. [30] A. Helm:NotizenrjberdenTod durchAbsturzJahbuchdes Alpclub.\'lol. 2'7. pp 32'7337, 1982. Schweizerischen bei hiichster undSchockphantasion t31l O. Pfister:Schockdenken Vol 16.pp430-455,1930 Todesgefahr. Internat.Z. Psychoanal., [32] R, G. Drusch,D. R. Komfeld;Thesurvivorsofcardiaticarrest: A psychiairicstudy.JoumalofAmeican MedicalAssoc-,Vol- 20i; pp 291-296,1967. adjustment ofpadentssurvi l33l M. Dobsonet.al.:Attitudesandlong-term l9'l l. BridshMedicalJoumal.Vol. 3, pp 2O7-212, vingcardiacarrestt34l D. Rosen:Suicidesurvivors:A fbllow-uPstudyofpersonswho Oakland {iom rheGoldeDCarcandSanFrancisco survivedjumping BayBridges.weslJoum.Med.,vol.122,pp 289 294,1975 [35] R. A- Moody:Life Afi€r Life. BantamBooks.TorontoNewYork' London,Nov. 1976. mds?I lT old ' MediciLrszl6.ZeleyLdszl6:A hal6leg6szen Juszt t36l na,1981. l37l G. E. Burchet. al.:WhatDeathis Like.Amdican Hea.r.J , Voi. 76, pp 438-440.1968. on Afterlife.ArchivesInternalMedicine' t38l S. vaisrub:Afterthoughts pp 19?7. Vol- 137. 150.,Febin thefaceoflife threatening [39] R. Noyes.R. Kletti: Depersonalization Vol. 39,PP19-27,1976 Psychiatry, A Descriplion. danger: Avon Books,New A! the Hour of Death E. Haraldssoni K. Osis, [40] York, 1977. A Personal t4ll E. A. Rodin:TheRealityof DeathExperiences: Vol 168, Perspec.ive. TheJoumalofNervousandMentalDisease. N'sr pp 259-263,1980. on ,,TheRealityofDeathExperiencesr l42l R. A. MoodyrCommentary A personalPerspeciive"by Emst Rodin-Id6zettmii 264'265. old on,,TheRealityof DeathExperiences" Commentary i43l M. B. Saborn: . old. by ErnstRodin. Id6zettmn 266-26'7 A MedicalInvestigation Recollections ofDeath. I44l M. B. Sahom: garperer Row,New York, 1982. to thepaperentitled:,.TbeRealiry Germane [45] N. SchnaperComments by EmstRodin.ld€zenmii 268-270old ol DeathExperiences" on ,,TheRealityof DeathExperiences: Comments [46] l. Stevenson: Persp€ctive." Idezerrmij 271-272.ald. A personal on ,,TheRealityofDeathExperi€nc€si [47] K. RingiCornrnentary ' by EmstRodin.Id6zetlmii 2'732'74.old. Perspective A personal Scale.Construction, TheNearDeathExperi€nce t48l B. Greyson: ReliabilityandValidity.TheJournalofNervousandMentalDisease. 1983. Vol. l7l. N'6. pp 369-375,

346


HryATIOA$OIES.II,INLOTIIRODTTOM

TheJo[rPsychodynamics ofNearDeatbExperience. [49] B- Creyson:The Vol. 171.N'6. pp 376'381.1983. nalofNervousandMentalDisease, OccurOnly et. al.:Do,,NearDeathExperiences' [50] G. O. Gabbard Vol. 169 NearDeath?TheJoumalofNervousandMentalDisease, N"6, pp 3?4-377,1981. UniversityPress, Mechanics of theMind.Cambridge 15I I C. Blakemore: Cambridge, London,1977. Liszl6rA nyugtalan6nelem.Medicjna.1982. l52l JusztL{szl6,TEley u za? Naukai Religija.1966.m6rc. Telepatiajapro [53] Naukai Religija,s9 61. L. Vasili€v: Neobijcsajnije Szo!"adenyija. [s4] old.,i965.jnl. Routledge et Kegan ofParapsychology. [55] H. L. Edge:Foundations Paul,Boston,LondonandHenley,1986. Research: A TutorialReviewanda [56] R. HymaniParapsychological of IEEE,Vol. 74,N"6, pp 823-850. CriticalAppraisal. Proceedings 1986. science,Vol.123,pp9-II, andtbeSupematural. [57] G. R. Price:Science 1956. of [58] R. Targ,H. E. Puthoff:InfornationTransf€runderConditions SensoryShjeldjng. Natue, vol- 252:N"5476,pp 602'607,1974. [59] H. E. Puthofl R. Targ: A PerceptualChannelfor Information HistoricalPerspective and TransferOverKilorneterDistancesi Proce€dings of IEEE,Vol. 64, N'3, pp 329-354, RecentResearch. t9'76. RemoteViewingExpenment D. HurtrA Confirmatory [60] A. Hastings, in a Gro'.rpSifting.Proceedings ofIEEE, Vol: 64,pp 1544-1545, 1976.Oct. ImpliH. E. Puthoff,R. Targ,E. C. May:ExperinentalPsiR€search: [61] cationsfor Physics.l45th NationsMeetingof theAmerican Texas,Jan.3for theAdvancement ofScience,Housron, Association 8, t979. ParadoxofPsychicPh€nomenarAn [62] R. C. Janh:ThePersistenl Proceedings of IEEE,Vol. 70,N'2, pp 136Engineering Perspective. r?0,1982. Bonbay,1969. Allied Publishers, [63] D. J. Dass:Maharaja. Research, of the American Soci€ty for Psychical E. W. Cox, Joumal [64] Vol.50.N'1.2, 1956. Books,New York. [65] R. Targ,K. Harary:TheMind Race.Ballantine 1984. Green,Lont66l A. Lang:TheMakjngofa Religion,2.kiad.Longmans don,1900. SexCustomsandPsychopathologyrA StudyofSourh [67] B. Laubscher: AfricanPaganNadves.McBride,NewYork, 1938. Cape,London,1977. [68] R. Targ,H. PuthoffrMind Reach.Jonathan parapszicholdgia tudomdnyos irAnyzata. Akaddmiai A [69] VassyZoh.6n: Kiad6,Budapest. 1989.

3+/


TITOISATO6 ER6IV

[70] H6monJdzsef:Nemtudjaajobb k6z.rnitcsin6la bal...,Kozmosz 1985. Kijnyvek,Budapest, D. Kraft: Portrait of a PsychhicHealer,C. P. Putnam's Sons,New 17I I York.1981. PengujnBooks,London,1957. I72l J. M. Cohen:Thelife ofst. Theresa. Wormell: The DelphicOracle.Vol. I Basil H. W. Parke, D. E. W. I73l Blackwell,Oxford.1956.

III. lll l2l l3l l4l l5l

Max Planck: PhantomProblemsin Science.in ScientificAuto biographyandOther Papers.PhylosophicalLibrary, 1949. RupertSheldrake: A New ScienceofLife. Paladin.London.1983. Mccraw-Hill, J B. Wilson: An introducdonto scienlificr€search, t95'7. F. Capra:TheTaoofPhysics.Sharnbhala, Berkeley,I9?5. J. B. Hastedet. al..Nalure,Vol. 274,pp 470-473,1975.

IV. HoughtonMimin Company,Boston, [1] C. Panati:Th€CellerPapers. t9'76. of [2] H. Puthofi R. Targ:InfornationTransferUnderConditions Sensory Shielding. Nature . l9'74. , v ol. 252,pp 602'607 t3l H. PuthoffiR. Targ:TheRecord:EightDayswith Uri Geller.Cikk az ll l-ben. [4] E. B]rd: Uri G€ller'sInfiu€nceon theMetalAlloy Nitinol.Naval SurfaceLaboratory Center.Cikk az (1]-ben. W. M. Franklin: Fracture SurfacePhysicsIndicatingTeleneural [5] lnteraction. Cikk az [1]-ben. ErasureCikk az l-ben. Pat@.n 16l R. S. Hawke:Magnetic [7] J. C. Taylor:AnalysingtheCellerEffect.Cikk az [l]'ben. Routledge €t KeganPaul.London, [8] J. Hasted:TbeMeralBenders. 1981. J. Bouvaist:Eludede quelques ddformations et [9] C. Crussard, trarlsformations deMdtaux.Memoireset EtudesScientifiques Revue Melallurgi€. Vol. 75.pp I 17-130.Feb.1978. G. JollantrRecherches surlesddformations anormales uol C. Crussard, de Mdtaux.Memojreset EludesScientifiques R€vuedeNietallorgie. pp 8l-91,Feb.1984. Investigation ofBiologically llll G. Egely,G. V6rtesy:Experimental jelent€s,198?-18/X. InducedMagneticAnomalies. KFKI kutatdsi

348


iS {i\ao}T rnODrmM HIYATIOa4SOK ol ll2l R. C. Jahn,B. J. DunneiOn theQuantumMechanics Ph€nomena. Consciousness, with Applicationto Anomalous 1916. Foundation ofPhysics. Vol. 16.N'8, pp 721-7.11. [13] J. Hasted6stsai: Nature,Vol. 254,pp 470'.1?1.l9?5. et de modificalions chimiques u4l Lo Zou Yin 6slsai:Observations srructurales de certainsLiquidessoumisi leilecl Qi Gong.Acta Biophysica Sinica,Vol. 3, N"l, pp 93-91,1987. lI5l M. Shallis:Th€ElectricShockBook.SouvenirP.ess.London.1988.

v. tdrfbgalomfejltid6seGondolal.Budanl LinczosKom6l:A geometriai pest,1976. [2] P. J. DavisrNoway.TheNatureofthe Impossiblew H. Freeman, New York, 1987. [3] B. Maddow:ASundayBetweenWars.TheCourseofAmericanLife liom 1865to 191?.W. NorlonerCompany, NewYork. 1979. a t€r?Forditotta: l,endvaiEnd [4] G. J. Gorelik:Mi6n hdromdimenzi6s re. Gondolat,Budapest, i987. Vj]dga.144.6vt 5. a tenger.Term6szet [5] GnrdigP6ter:Mint cseppben sznrn. 207-211. old..i983. Tanulm6ny a I2l[6] M. J. Katz:Are ThereBiologicalImpossibilitiesl Journey.VantageBooks,New York. t7l L. Eisel€y:TheImmense [8] M. Yarmolinsky:On Imposs'blein Biology.Tanulmtnya [2l-ben. [9] J. L. Davies: On theNatureofMan. MartinSeckerandWarburgLi mited,London.1960. 1986. 6sa r6nyleges vai6sdg. Eur6p4Budapest, Il0l F. Jacob:A lehelsEges

vI. Gondolat, Budapest, 1963. l1l MarcoPoloutazesai. [2] w. Crookes:spiritualismViewedby theLight ofModernSciencc. VoI. 7, pp 816.Jul. i 870. QuarterlyJoumrlof Science, W. Crookes:Experimenral Invesligarion ofaNew Force:Quarterl] [3] l. JULl87l. Journal of Science, on PsychicForce.Quarrerly t4l W. Crookes:SomeFurlherExperiments Joumalof Science, l. Oct.1871. Call€dSpirilual l5l w. Crookes:Nolesof anInquiryinto tbePhenomena (duringtheyears187073).QuarterlyJoumalofscience,Jan.1874. [6] M. H. Brown:P. K. A Reponon thePowerofPsychokinesis. Steinbrooks. New York, 1976.

349


EROf,? TITOISATOS

Mentalni.Energie.Kutatasjje [7] L Doiejsi:K NekterymVlosnostem lent6s.HradecKraloveiEgyetem,1982.szept. TheAnnalsof : A New MediumisticPhenomenon. [8] J. Ochorowicz Psychical Science, Vol- 8, N"51,pp 333-399,Jul.-Sept.1909. jelz6setvitel Foraz6lltvildgban. Elektromtgneses [9] A. Sz.Preszman: l9??. ditotta:N6dorCsaba.MiiszakKiad6,Budapest. in theMachiningProcesses ll0l K. Kishi.H. Eda:PracticalDevelopment Cooling.International Joumalof by theUseof theElectrosmtic MachineTool DesignandResearch, Vol. 16,N'1, pp 23-32,1976. CoolingPhenomena. ll ll K. Kishi,H. Eda,Y. wakushima:Electrostatic (iapAnul), Vol. 42, Engineering Jonmalof Japanese SocietyPrecision N'4, pp 286-291.1976. KeepCuttingTool Cool.DesignNews. I I 2] L- Soderholn:Electrostatics Vol.28.N"12,pp 57-58,1973. Cooling.AmericanSocietyof t13l H. Velkoff,F. Kulacki:Electrostatic Mechanical Engineers Papern. 77-DE36, 1?pages,9-12.May. 1917. undBerechnung desElektrischen Wjndes.Doklt4l J. Hilpe(: Messung tori disszerteci6. Univ.Karlsruhe.1974. PKPhenomena. JoRecorded Experimental t15l C. B. Smith:Data-Tape Vol.47, pp 69-90,1973. umalof theSocietyfor Psychical Research, Phenomena. Joumal ElecaicalConduciance l16l C. B. Smitb:Paranormal Vol.48, pp ?3-87,1975. of theSocietyfor Psychical Research, J. M. watkings, [17] w. J- Crawford:TheRealityofPsychicPhenomena. London,1917. in PsychicalScience. J. M. watkings, llSl W. J. Crawford:Experiments London,1919. J. M. watkings,London,1920. [19] w. J: Crawford:PsychicStructur€s. R. JTylliardNature. 31. Jul. 1926. [20] AnchorPress,NewYork, 1980. t21l S. Krippner:HumanPossibilities. Experimente mit dem l22l H. Bender.R. Vandrey:Psychokinetische Bemer GraphikerSilvio. Zeits.fiir Parapsychol.und Grenzgebiet€der vol. 18,pp 217-241, 1976. Psychol. Proceedings [23] J. Beloft On Tryingto MakeSenseof theParanormal. of theSocietyfor PsychicResearch, Vol.56, pp 173-197,1976. williamMorrow,NewYork,1947. t24l J. B. Rhine:TheReachoftheMind. BasjsofMind. Clarendon t25l J. C. Eccles:TheNeurophysiological Press.Oxford.1953. TheMind MatterInterference. JoumalofAmerican 126l J. Eisenbud: Societyfor PsychicResearch, Vol. 69,pp I l5-126,1975. Tanulmdny a [27] J. Rush:PhysicalAspectsofPSI Phenomena. Parapsychology:Its Relations to Physics. BiologyandPsychiatry c. kiitetben.Szerkesztette: G. Schmeidler. Scarccrow Press.1976. ofPanphysical andParapsychological t28l E. H. Walker:Foundations Phenomena. Tanulmdny a Quantum Physics andParapsychology c. kcjnyvben. sz€rk€sztelte: L. OEri.Parapsyc. New York, 1975. Society,

350


ES.UAI{LOTT IRODALOM HryATI(OZ{SOI(

rnd thePhilo' l29l S-E. Braude:TheLimitsoflnfluence.Psychokinesis London. et Kegan Paul, New York. ofScience. Routledge sophy 1986. olBiologicallyInduced' Investigation t30l G. Egely:Experimental Anomalies. KFKI kutalrsijelent6s19869.1/K. EnergyTransport

VII. RegionofHumrn Y t l l DavidPageet al: TheSexDetermining

a FingerProtein.Cell 24.Dec. I 987 €s Chromosome Encodes pp 239, 21-23, 1988. Science. Vol. m€gismer€s szerepe a tudom6nyos P., D6nes T.: A kiv6telek t2) Gell6ri XVL kdTanulmrnyok Pszichol6giai ben€sa krealivitdskutalasban. Kiad6. Budapes! 1985. tet.Akad€miai t 1 l F. Dyson:Az ij sziilet6se a fizikdban.Forditona:CybrgyiG6za.Fi' old:1959. zikaiSzemle,209-214. andAnomaliesin on Skepticism t4l M. Truzzi:ZeteticRuminations science.Z.ef€lic Scholar,N" 12, 13.pp'7 21. 198'7. val6sig.Eur6paKiad6, 6sa t6nyleges I5l FrancoisJacob:A lehets6ges 1986. Budapest, The aboulAnomalies: andSocialIntelligence t6l R- WestrumiScience pp 461-493. CaseofMeteorites.SocialStudiesofScience,Vol. 8, 19'18. 0 l R. westrum:Soc;alInlelligenceAboutHiddenEvenis-lts SigandSocialPolicy Knowledge: nificancefor ScientificResearch Diff sion.Utilization.Vol. 3, N'3, pp 381400, 1982. Creation, t8l wignerJen6:Szimmeriek6sreflexi6k.Fordilotla:CybrgyiC6za1972. Gondolat,Budapest, Vdlogalotttanulmdnyok,

VUI. of Objects on lhe Transt-er t l l Lin Shunuangel. al.: Sone Experiments

Peribrmedby UnusualAbilities of the HumanBod\ Zirirn Zazhi (Nature Vol.4,N"9.pp 652661.l9E1 Jou.nal). W. H. Harflson.London.l88l Physics. I2l F. Zirllner:Transcendenml Esely Gy.: A titokzatosgdmblillrm. Mriszlli Kiadi Budapejl. 1988. Egely Cy.: Kulcs a negyedikdimenzi6banlHdn;r k]]d6. Budapesr. vl 1988. _ Academ).Vol :0. pF l( xI. M Prac.Amsterdam P. Ehrenfesri t6l P. Ehrenfest:WelcheRoUespieltdie Dreidimen\ronrII.iIJ3i Rrune\ der Physik?AnnalenPhlslk. \ rl 6i Pp-!lin den Grundgesetzen 446, t920.

lt1


TITO|(ZAT0S [R6f,?

l7l G. J. Gorelik : Mi6rt hdromdimenzi6sa t6r? Fordito(a: l-endvai End1987. re, Gondolat,Budapest, wiss-pp 966,Beriin,1921. AK. D. T. Kaluza. Preuss. [8] Unified Field Theory:The Source I9l P. F. Bfowne:Five-dimensional ' Function.Foundations ofPhysics.VoL5. N"3;pp 387'398,1915 Theoryof Relativityin a Six0l W. E. Hagston,I. D. Cox:An Extended Vol. 15,N'7, pp 7?3 ofPhysics, Manifold. Foundations dimensionai 805.1985. is Foui DimensionalGeneralRelativity tl ll W. Z. Chao:Space-Time Vol. 17,N"l2tpp l2l7-1222. andGravitation, Nature,Vol 332. pP tl2l R. Walgate:where Now with Superstings? 592-593.1986. Field in ,,n" Dimensionsand the t13l F. R. Tangherlini:Schwarzschild Dinensionalityof SpaceProblem.Il NouvoCjmento,Vol 27. N'3. pp 636-650,1963. leavesits mark.Nature,Vol. 318,p 409' l14l R. J. Haug:Dimensionality

r985.

352


Egyh6naTiiztinc egy giirijghegyifaluban.vallasiiinnepr6szekdnt. pos biijt el6ztemegaz iinnepet.

Kalifomiai tiiztenc, lelkigyakorlat r6szek6nt.Itt m6g nem sziikseges az el6zetesb6jt.


Tuziinc Kaliforni6ban. Jdl ldrszika vil6git6pariizs. ami kb. 500 600 'C jelenr. homEIsâ&#x201A;Źkletet

il! is mdg lilrgil a par:izs, de a szâ&#x201A;Źl6nmilr ercisenhiil. A t.rlp izzadi{saideiglene senelegend6h[jt6st tud biztositani.


l). D. Homeezta harmonikdtlebegte(e.mikozbennl6gd,llhmokalis jelszott.andlkiilhogyvalakiis hozziicrtvolna.

A harmonika a szerz6kezeben.


D. D. Home,a XD<.szdzad angolsz6rmazisri leghiresebb, parafenom6nja. Nagyonsokanldtt6k kis6rletett, fenomen6lis t6rgymozgatdsi dokumentdlt6k. s ezeketmegbizhat6an

Egy.a val6sig alapj6nrajzoltk6p egyszdklebegds616l.A XIX. sziizad elej6na Francia Akad6miaegyik kis6rletilaborat6rium6ban1846 februiirjdbanArago 6smunkatiirsai el6ttAnqelique Cotlintitbbszcir is bemutatta kiil(inlegesk6pess6g6t

i

i


NyinaKulagina 6sf6rje-Kulagrna volt a Szovjetuni6 le$dbbetvizsg6lt e, parafenomâ&#x201A;Źnj szdmoskutat6intâ&#x201A;Źzet vizsgalta Szinte k6pess6geit. mindenmiiszert megludottzavami.

NyinaKulaginaid6sebbkor6ban,az elsoinfarktusut6n Egy-egyKs6rletn6ln6ha1-2 200 kil6t is fogyoti.Pulzusa Rendkiviil fblâ&#x201A;Ź emelkedett. egy-egy kimerit6vok sz6mara EgyKserletkdzben bemutat6. haltbele kapottszivinfarktusba


lr KathlenGoliqher kise.leteit ,,Asztaltrncoltatesi' sokanmegfigyelt6k, igen latvi1nyosak voltak.

S. Tomczykegy kis6rletk6zben,6ppenegy oli6t iebegtet.Mellette Ochorowitz,aki figyeli a t6rgylebegtetdst.


kis6rA vizforgat6sos letekkezdetiszakasza,amikorcsak egysztanioldarabka mutattaa viz forg6sdt.Az iiveg' dobozmellettldtszik a filmkameral6ba. melyrajgzitette a jelensdgid6belilefolydsdt.

Egy sikeresvizfotgat6siKsdrlel a folyad6kbankifesziiett v6konyplatinadr6tokment6na viz bamaszinii lesz. Az ujjak kiimyâ&#x201A;Źk6nj6l latszikegyhelyiitrv6ny6rarnle5.


Egy ellen6rz6 m6r6s a vizforgat6sosmdr6sekn6l.Oldait l6tszanaka meleg vizzel tijltijtt gumikesztyiik-A lapos csdsz6benlev6 folyad6k nem mozog, nem forog a h6 hatiisiia. A fest6k,mely jelezn6 a folyad6k mozgas6t,lassanegyenletesen diffunddl minden oldalm.

Ks6rlet.A viz tetejâ&#x201A;Źnlev6 sztanioldarabEgy sikertelenvizforgatdsi k6kmozdulatlanok. Az expozici6s id6 egyperc.


I

Egy sikeresKs6rlet.J6l latszika sztanioldarabkiikforg6sa.Az expoegyperc. zici6sid<5

-t

"tFt

l

Egy sikeresvizforgatasi Ks6rlet.J6l ldtszika k6p als6fel6negy helyi orveny,


Uri Geller kan6lhailitds kdzben.Ezerszdrnra ismdtelteezeketa demonstrdci6kat. a szerz5fâ&#x201A;Źl tucatalkalommalldtta.


A t6rcittkandl2000szeresen nagyirorrrdr6sifeliilere-Olyan, minthaanyagfdrad6s okozta volnaa tdr6st,

*

Egykan6l,melyetRony Marcusetgy t6rt el hogy nem6rt hozzda nyakdhoz, csakaz aljiitfogta.A kandl fejefokozatosan hajlottle. majda nyakdn6leltdrt, annyiraligy volt.A kan6l a szerz6t6l sz6mazott.

A szerz6jelenl6tdben meghajlitottacil 6s eziistkanalak.Az alakvdltoz6slassantiiftdnt, kb. 10-20 percenkeresztiil.az asztalon,k'z 6rint6sen6lkiil.


foglalt,mikEgymtigyant6ba roszk6posvizsg6latrâ&#x201A;Źs26rc felcsiszoltminta.A k6tkb. 50x10x2mm-esmintaa Paksi Atomer6miitartelyainakanyagdb6lk6sztilt.Az eredetileg laposmintdkata szerzojelen16t6ben RonyMarcushajlitoita meg,enyhesimogat6ssal, kb. fdl percalatt.

A minta kinagyitva, egy â&#x201A;Źrintetlenr6szen.

Nagyobbnagyitisban,l6t szik egy b6neddlenyomata az ^c6lban.

Egy mdsikb6ned<ilenyomat^z el6z6mellett. Szabad szemmelneml6tszik a mint6n,kb. egytizedmillimâ&#x201A;Źtermdlyensiillyedt a b6rredd a megpuhultminf6ba.


$,r ,

t \

l

l

h1 \

RobertPavlitaaz iiltalakidolgozot!eljeressal egy fadarabotmdgresessdtesz.

s miikdmelyeketa szerz6k6szittetett, N6henyPavlitaf6legenerdtor, dik-Tdm6rac6lb6lk6sziiltek.ac6l6ssrigar6zf6lgitmbijkkel.


A Pavlita fâ&#x201A;Źle egyik mdgnesez6k6sziil6k

CleveBackster. O vete 6szre,hogya ndv6nyekelektrcmosingereket adnakegyesemberekkomyezetdben. vagypl. akkor.amikor696lenggalkiizelitiinkfel6.jijk.


Egyfalev6lrcil k6sTiihKirliin kâ&#x201A;Źp.Az rura-mezoidl lirlr.u6.de hasonl6 pl. k6palakulki nldFresek k6riilis.

Kirlinn fttogrifi d\ k6szrjl6k.A gip nagyfesziiltsdgli.na$liekvenciis elektromoslerel haszniiiaz aurakimurerftira. Ez az eljir:is alkalmasa 'spin mez6 kimLrlatat;isaira. dc technikallagm6g mindig nenl ttjk;leles.


kâ&#x201A;Źsziilt szeAnszon" ..spiritiszta melyek turcsaagyaglenyomarok, lezdrtdobozban kdsziiltek.

Az asztaltSncoltat6si hull6motelindit6 amerikaiFox n6v6rek egyt6rsukkal.

Egely György - Titokzatos Erők  
Egely György - Titokzatos Erők  

ilTilrrAr[5 rrf,[1 Egelu Egargg A d.w s^vMENrEs,K6RNYEETBARATPATiRB6LIdszULT N',om 6skittittte: R€dszisdena DabasiNyomdaRt. FeleL66vrzet6: M...

Advertisement