Page 1


TARTALOMJEGYZÉK

A TANÉV RENDJE ......................................................................................................3 TANULMÁNYI ÜGYEK ................................................................................................4 A diákigazolvány igénylésének rendje .....................................................................4 Pénzügyi tájékoztató ...............................................................................................6 HALLGATÓI JUTTATÁSOK ÉS TÉRÍTÉSEK SZABÁLYZATA .................................10 KREDITRENDSZERŰ TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT ..............................4 KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓK .................................................................................... 186 WEBINÁRIUM ......................................................................................................... 236 HALLGATÓI SZOLGÁLTATÓ IRODA ..................................................................... 240 Tájékoztató a Szolgáltatáscsomagokról .............................................................. 240 Könyvtár .............................................................................................................. 242 Educard ............................................................................................................... 245 Edutus Polihisztor ................................................................................................ 246

2


A TANÉV RENDJE 2012/2013. tanév

I. félév Tanévnyitó ünnepségek:

2012. szeptember 3. (hétfő) Tatabánya: 10.00 óra Budapest: 14.00 óra

Szorgalmi időszak:

2012. szeptember 3 – december 15.

Orientációs hét: Regisztrációs hét:

2012. szeptember 4 – 7. (első évfolyamon, délelőtt oktatás) 2012. szeptember 3 – 7. (felsőbb évfolyamokon, teljes oktatás)

Őszi szünet:

2012. október 29 – november 3.

Vizsgaidőszak: Intézmény zárva tart: Oktatási szünet:

2012. december 17 – 21. és 2013. január 2 – 26. 2012. december 24 – 2013. január 1. 2013. január 28 – február 2. II. félév

Szorgalmi időszak: Regisztrációs hét: Záróvizsga időszak:

2013. február 4 – május 18. 2013. február 4 – 8. (minden évfolyamon teljes oktatás) 2013. január 30 – február 15.

Oktatási szünet: Tavaszi szünet:

2013. március 16. (levelező tagozaton) 2013. március 25-30.

Nemzetközi Hét:

2013. április 7 – 12.

Diplomaosztó ünnepségek: 2013. március 1. (péntek) Tatabánya: 10.00 óra Budapest: 14.00 óra Vizsgaidőszak: Záróvizsga időszak: Mesterképzés felvételi:

2013. május 21 – június 22. 2013. június 10 – 21. 2013. június 10 – 21.

Diplomaosztó ünnepségek: 2013. július 5. (péntek) Tatabánya: 10.00 óra Budapest: 14.00 óra Tatabánya, 2012. május 20. Dr. Bartók István rektor

3


TANULMÁNYI ÜGYEK A DIÁKIGAZOLVÁNY IGÉNYLÉSÉNEK RENDJE Az oktatási igazolványokról szóló 362/2011 (XII.30.) kormányrendelet alapján 2012. január 1től a diákigazolvány igénylés kizárólag elektronikus úton zajlik. Az intézményben jelenleg az igénylések elektronikus továbbítása még nem működik. Az Oktatási Hivatal felé várhatóan október hónaptól továbbítjuk a leadott igényléseket. Az elektronikus rendszer működéséig a beiratkozott/bejelentkezett hallgatóinknak igény esetén ideiglenes diákigazolványt állít ki a Tanulmányi Osztály térítésmentesen. Az ideiglenes diákigazolvány 60 napig érvényes. A 2012-ben felvételt nyert, és az előző tanévben hallgatói vagy tanulói jogviszonnyal rendelkezők diákigazolványa 2012. október 31-ig érvényes.

A diákigazolvány igénylés menete (az igénylést a hallgató most is leadhatja, csak a továbbítás fog októberben megtörténni): Amennyiben még nem igényelt állandó diákigazolványt, vagy megrongálódott, elveszett a diákigazolványa, akkor az alábbi lépések szerint adhatja le igénylését. Teendők az Okmányirodában: 1. Az ország bármely okmányirodájában fénykép készíttetésével és elektronikus aláírás leadásával indíthatja el az eljárást. (Ha a fénykép és az aláírás érvényességi idején belül a jogosult személyes vagy lakcím adatai megváltoznak, akkor új adatlap kiállítása és új igénylés leadása válik szükségessé.) Az eljárás megindításához, a személyazonosításhoz elfogadható okmányok: • személyi igazolvány • útlevél • vezetői engedély 2. Az okmányirodában egy Nemzeti Egységes Kártyarendszer adatlapot kap, melyen a nyilvántartásban szereplő adatok, eredeti fénykép és aláírás szerepel. Ezen adatlapnak része a 16 karakterből álló NEK azonosító, mely a diákigazolvány igénylés folyamatában később kap szerepet.

4


Teendők a NEPTUN rendszerben 4. A Neptun rendszerben a Hallgatói Web-en az ügyintézés/diákigazolvány igénylés menüpontban az „új felvétel” fülön szükséges az igénylés rögzítésére. 5. Az „új felvétel” fülön rögzíteni kell a NEK azonosítót a „sorszám” mezőben. 6. Adja meg az igazolvány igénylésének típusát az „igénylés típusa” legördülő listából kiválasztva: • első igénylés • adatváltozás • elveszett • új igénylés téves adatok miatt. 7. Az igénylés mentése után megtörténik az 1400 Ft-os tétel kiírása 8. A „pénzügyek” fülön, a kiírt tétel teljesítése után a befizetésről igazolást nyomtasson igazolást. 9. A befizetést követően az igényléseket –várhatóan csak október hónaptól - a Tanulmányi Osztály továbbítja az Oktatási Hivatal felé. 10. Az igénylés menete nyomon követhető a http://diakigazolvany.hu weboldalon. 11. Az elkészült diákigazolványokat lakcímre postázzák. 12. Az érvényesítés hologrammal történik, ügyfélfogadási időben a Tanulmányi Osztályon. 13. Az állandó diákigazolvány megérkezéséig az utazási kedvezmény igénybevételéhez térítésmentesen egyedi sorszámú igazolást ad ki a Tanulmányi Osztály.

5


PÉNZÜGYI TÁJÉKOZTATÓ a 2012/13. tanév 1. félévi költségtérítés befizetéséről Az Edutus Főiskolán minden befizetést (költségtérítés, kollégiumi díj, vizsgadíj, tárgyfelvételi díj, szolgáltatási díjak stb.) a NEPTUN gyűjtőszámlára utalással kell teljesítenie a hallgatónak. Az intézményi szabályzat (HJTSZ) értelmében a költségtérítést a hallgató három egyenlő részletben fizetheti meg. FŐ SZABÁLYKÉNT az első éves hallgatónak a beiratkozáskor a költségtérítés 1/3-ának befizetését kell igazolnia. Részletek

Fizetési határidő

1. részlet

az I. évfolyamosoknak a beiratkozásig, a felsőbb éveseknek augusztus 31-ig

2. részlet

október 15-ig

3. részlet

november 15-ig

Fizetendő költségtérítés mértéke a) főiskolai képzésben az alapdíj 50 %a; b) 2006/2007.-es tanévtől az alapképzésre és felsőfokú szakképzésre beiratkozott hallgatók esetén az 1-6 kreditnek megfelelő díj c) 2009/2010-es tanévtől beiratkozott hallgatók esetén a teljes költségtérítés első részlete. a) főiskolai képzésben az alapdíj 50 %a; b) 2006/2007.-es tanévtől az alapképzésben és felsőfokú szakképzésben 7-18 kreditnek megfelelő díj. c) 2009/2010-es tanévtől beiratkozott hallgatók esetén a teljes költségtérítés második részlete. a) főiskolai képzésben a kreditarányosan fizetendő díj b) 2006/2007.-es tanévtől az alapképzésben és felsőfokú szakképzésben 19 kredittől fizetendő díj c) 2009/2010-es tanévtől beiratkozott hallgatók esetén a teljes költségtérítés harmadik részlete.

6


KIVÉTELEK A FŐ SZABÁLY ALÓL (nem feltétele a beiratkozásnak a befizetés): · ha az Edutus Pegazus Program szerződött hallgatója és 100%-ban kérte a költségtérítés finanszírozását (intézményi lista áll a Tanulmányi Osztály rendelkezésére a beiratkozáskor), · ha a befizetést átutalásos számla alapján teljesítik, azaz ha cég, gazdasági társaság fizeti be a költségtérítés díját (részletes információk: http://www.edutus.hu/images/stories/%C3%81tutal%C3%A1sos%20sz%C3%A 1mla%20ig%C3%A9nyl%C3%A9se%281%29.pdf), · ha a költségtérítés kiegyenlítése a Diákhitel Központ Zrt.-vel kötött engedményezési megállapodás alapján történik, akkor engedményezési adatlapot kell benyújtani az átutalási bizonylat helyett (részletes információk: http://www.edutus.hu/neptun/3068-diakhitel). · ha a költségtérítés kiegyenlítése a Diákhitel Központ Zrt.-vel kötött DIÁKHITEL2 szerződés alapján történik, akkor a szerződést kell benyújtani az átutalási bizonylat helyett . ha az Edutus Pegazus Program szerződött hallgatója és 100%-ban kérte a költségtérítés finanszírozását (intézményi lista áll a Tanulmányi Osztály rendelkezésére a beiratkozáskor). A befizetéssel, gyűjtőszámlára történő beutalással kapcsolatos részletes információk: Az Edutus Főiskola hallgatói gyűjtőszámla száma: 10300002-40000413-49020092 Közlemény rovatba be kell írni: NK-XXXXXX (kérjük, a saját neptun kódját írja be az X-ek helyére) Beutalás http://www.edutus.hu/images/stories/Hallgat%C3%B3i%20t%C3%A9r%C3%ADt%C3%A9se k%20%C3%A9s%20d%C3%ADjak%20beutal%C3%A1sa%20hallgat%C3%B3%20%C3%A1 ltal.pdf Befizetés http://www.edutus.hu/images/stories/Hallgat%C3%B3i%20t%C3%A9r%C3%ADt%C3%A9se k%20%C3%A9s%20d%C3%ADjak%20befizet%C3%A9se%20a%20Neptun_Net%20rendsz eren%20kereszt%C3%BCl.pdf

7


KÖLTSÉGTÉRÍTÉS MÉRTÉKE a 2012/2013. tanévben felvett hallgatók esetében Képzési szint

Munkarend

Szak

Költségtérítés (zárójelben az első részlet összege)

BA

N

Gazdálkodási és menedzsment

150 000 (50 000)

BA

N

Kereskedelem és marketing

150 000 (50 000)

BA

N

Nemzetközi gazdálkodás

150 000 (50 000)

BA

N

Turizmus-Vendéglátás

195 000 (65 000)

BSc

N

Műszaki menedzser

150 000 (50 000)

BSc

N

Mechatronikai mérnök

150 000 (50 000)

BA

L

Gazdálkodás és menedzsment

130 000 (45 000)

BA

L

Kereskedelem és marketing

130 000 (45 000)

BA

L

Nemzetközi gazdálkodás

130 000 (45 000)

BA

L

Turizmus-Vendéglátás

175 000 (60 000)

MA

L

Marketing

195 000 (65 000)

BSc

L

Műszaki menedzser

130 000 (45 000)

BSc

L

Mechatronikai mérnök

130 000 (45 000)

FSZ

N

EU-s üzleti szakügyintéző

100 000 (35 000)

FSZ

N

Kereskedelmi szakmenedzser

100 000 (35 000)

8


FSZ

N

KKV-menedzser

100 000 (35 000)

FSZ

N

Nemzetközi száll. és log. szaküi.

100 000 (35 000)

FSZ

N

Reklámszervező szakmenedzser

100 000 (35 000)

FSZ

N

Vendéglátó szakmenedzser

110 000 (40 000)

FSZ

N

Idegenforgalmi szakmenedzser

110 000 (40 000)

FSZ

N

Mechatronikai mérnökassz.

100 000 (35 000)

9


HJTSZ

HALLGATÓI JUTTATÁSOK ÉS TÉRÍTÉSEK SZABÁLYZATA (HJTSZ) (A Hallgatói követelményrendszer D része)

A hallgatói kérelmek benyújtásának és elbírálásának rendje letölthető a linkre kattintva.

2012. február 22.

10


2012/2013. tanév .................................................................................................................... 3 I. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK ..........................................................................15 II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK..........................................................................16 1. § A szabályzat hatálya ..................................................................................................... 16 III. A FŐISKOLA HALLGATÓI RÉSZÉRE NYÚJTHATÓ TÁMOGATÁSOK ..............16 2. § A támogatásokra vonatkozó általános rész ................................................................ 16 3. § A hallgatói juttatásokhoz való jogosultságok feltételei .............................................. 18 4. § Tanulmányi ösztöndíj .................................................................................................... 19 11 5. § Köztársasági ösztöndíj ................................................................................................. 20 6. § Szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj ............................................................... 21 7. § Alaptámogatás .............................................................................................................. 22 8. § Rendszeres szociális ösztöndíj.................................................................................... 23 9. § Rendkívüli szociális ösztöndíj ...................................................................................... 23 10. § Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj ..................................... 24 11. § Külföldi hallgatók magyarországi tanulmányainak támogatása ............................. 24 12. § Hallgatói önkormányzat működési támogatása ....................................................... 25 13. § Kulturális tevékenység valamint sporttevékenység támogatása ............................ 26 14. § Jegyzet előállítás támogatása ................................................................................... 26 15. § Kollégiumi férőhely bérlése, felújítása ...................................................................... 26 16. § Speciális célú támogatás ........................................................................................... 26 17. § Hallgatói munkadíj ...................................................................................................... 26 18. § Szakmai gyakorlat támogatása ................................................................................. 28 19. § Más, egyszeri ösztöndíjak .......................................................................................... 28 20. § Alapítvány Diákja ........................................................................................................ 28 IV. A FŐISKOLA HALLGATÓI ÁLTAL FIZETENDŐ DÍJAK, TÉRÍTÉSEK .................29 21. § A finanszírozási formák közötti átsorolás ................................................................. 29 22. § A fizetendő díjakra, térítésekre vonatkozó általános rész ...................................... 31 23. § Költségtérítés .............................................................................................................. 32 Általános rész................................................................................................................................... 32 Képzési programok költségtérítései ........................................................................................ 33 24. § Térítési díjak ................................................................................................................ 38 25. § Kollégiumi térítési díjak .............................................................................................. 38 26. § Informatikai beléptető kártya díja .............................................................................. 39 27. § Egyéb rendelkezések ................................................................................................. 39 V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ....................................................................................40 28. § Záró rendelkezések .................................................................................................... 40 VI. MELLÉKLETEK ....................................................................................................40 1. SZ. MELLÉKLET ...................................................................................................40 Hallgatói Ösztöndíj Bizottság .............................................................................................. 40 2. sz. melléklet ............................................................................................................................. 41 Hallgatói juttatások képzési programonként ...................................................................... 41 3. sz. melléklet ............................................................................................................................. 42 A hallgatói előirányzat normatíváinak felhasználására vonatkozó törvényi előírások, és intézményi döntések ....................................................................................... 42


Köztársasági ösztöndíj ......................................................................................................... 43 5. sz. melléklet ............................................................................................................................. 44 Külföldi hallgatók magyarországi tanulmányainak támogatásai ...................................... 44 6. sz. melléklet ............................................................................................................................. 45 Az Alapítvány Diákja cím odaítélésének szabályzata ....................................................... 45 7. sz. melléklet ............................................................................................................................. 46 Teljes költségtérítés, áthallgatási díj ................................................................................... 46 8. sz. melléklet ............................................................................................................................. 50 Terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülő hallgató költségtérítés alóli mentesség iráni kérelme ...................................................................... 50 Térítési díjak .......................................................................................................................... 51 12 10. sz. melléklet ........................................................................................................................... 56 Kollégiumi térítési díjak ........................................................................................................ 56 1.§ A képzés rendszere a Főiskolán .................................................................................. 63 2.§ A szabályzat hatálya ...................................................................................................... 63 3.§ A kreditrendszerű képzés alapfogalmai ....................................................................... 64 4.§ Felvétel az intézménybe ................................................................................................ 69 5.§ Átvétel ............................................................................................................................. 69 6.§ Hallgatói jogviszony keletkezése és a beiratkozás ..................................................... 70 7. § A hallgató ....................................................................................................................... 70 8.§ Hallgatói jogviszony fennállása..................................................................................... 71 9.§ Hallgatói jogviszony szüneteltetése ............................................................................. 72 10.§ Párhuzamos hallgatói jogviszony ............................................................................... 74 11.§ Vendéghallgatói jogviszony ........................................................................................ 74 12.§ Vendéghallgatói jogviszony külföldön ........................................................................ 75 13.§ Hallgatói jogviszony megszűnése .............................................................................. 76 14.§ A leckekönyv ................................................................................................................ 76 15.§ Hallgatói tanulmányi és vizsgaügyekben eljáró testületek és személyek .............. 77 16.§ Hallgatói tájékoztatás és tanácsadás......................................................................... 77 17.§ A kreditpont és a kreditrendszer lényege .................................................................. 79 18.§. A képzési program kreditpont-mennyisége és kritériumkövetelményei ................ 79 19.§ A képzési program és a mintatanterv ........................................................................ 80 20.§ Szakirány, szakirányválasztás .................................................................................... 81 21.§ A képzési idő és a tanulmányi idő meghatározása .................................................. 81 22.§ A tanulmányi idő és a félévek jellege ......................................................................... 82 23.§ A tanév és a félévek rendje ......................................................................................... 84 24.§ A szorgalmi időszak: az operatív tanterv és az órarend .......................................... 84 25.§ A tantárgyak meghirdetése és indítása ..................................................................... 85 26.§ A tantárgyak felvétele .................................................................................................. 85 27.§ Egyéni tanulmányi rend ............................................................................................... 88 28.§ Tantárgyak elfogadtatása, kreditbeszámítás ............................................................ 88 29.§ A vizsgaidőszak és a vizsgák rendje.......................................................................... 89 30.§ Kedvezményes tanulmányi rend ................................................................................ 91 31. § Tagozatváltás .............................................................................................................. 92 32.§ Szakváltás .................................................................................................................... 93 33.§ Szakirány változtatás ................................................................................................... 93 34.§ Az ismeretek ellenőrzésének általános szabályai .................................................... 94 35.§ A félévi munka elfogadása .......................................................................................... 95 36.§ A félév zárásával kapcsolatos adminisztratív feladatok ........................................... 95


37.§ A vizsga, mint a teljesítmény értékelésének módja .................................................. 95 38.§ Sikeres és sikertelen vizsgák ismétlése .................................................................... 96 39.§ A vizsgákkal kapcsolatos adminisztratív feladatok ................................................... 97 40.§ A tanulmányi eredmény nyilvántartása ...................................................................... 98 41.§ A tanulmányi teljesítmény és a finanszírozási forma kapcsolata ............................ 98 42.§ Szakdolgozat ................................................................................................................ 99 43.§ A szakdolgozati szakszeminárium ........................................................................... 100 44.§ A szakdolgozat beadása és védése......................................................................... 101 45.§ A záróvizsga ............................................................................................................... 101 46.§ A záróvizsga követelményei és értékelése ............................................................. 102 47.§ A Záróvizsga Bizottság .............................................................................................. 104 48.§ Az oklevél.................................................................................................................... 104 13 49.§ Kitüntetéses oklevél ................................................................................................... 106 50.§ Szakdolgozat .............................................................................................................. 107 51.§ A szakmai vizsga ....................................................................................................... 107 52.§ A vizsgabizottság ....................................................................................................... 110 53.§ A szakképesítő bizonyítvány..................................................................................... 111 54.§ A főiskolai képzésben résztvevő hallgatókra vonatkozó szabályok ...................... 112 55. § A Harsányi János Főiskolán tanulmányaikat megkezdő hallgatókra vonatkozó átmeneti szabályok ............................................................................................................. 113 56. § ..................................................................................................................................... 113 KTVSZ 1. sz. melléklete..................................................................................................... 114 AZ EDUTUS FŐISKOLA KÉPZÉSI KÍNÁLATA ................................................................ 114 KTVSZ 2. sz. melléklete..................................................................................................... 116 AZ EGYES KÉPZÉSEK ALAPADATAI ................................................................................ 116 2/a melléklet.................................................................................................................................... 116 2/b melléklet.................................................................................................................................... 118 2/c melléklet .................................................................................................................................... 120 2/d melléklet.................................................................................................................................... 122 2/e melléklet.................................................................................................................................... 124 2/f melléklet ..................................................................................................................................... 126 2/g melléklet.................................................................................................................................... 128 2/h melléklet.................................................................................................................................... 130 2/i melléklet ..................................................................................................................................... 132 2/j melléklet ..................................................................................................................................... 134 2/k melléklet .................................................................................................................................... 139 2/l melléklet ..................................................................................................................................... 142 2/m melléklet .................................................................................................................................. 145 2/n melléklet.................................................................................................................................... 147 2/o melléklet.................................................................................................................................... 150 2/p melléklet.................................................................................................................................... 152 KTVSZ 3. sz. melléklete ............................................................................................................. 154 SZAKMAI GYAKORLATRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK ............................................ 154 KTVSZ 3/a. sz. melléklete GAZDASÁGI ALAPKÉPZÉS – NAPPALI TAGOZAT 154 KTVSZ 3/b. sz. melléklete GAZDASÁGI ALAPKÉPZÉS – LEVELEZŐ TAGOZAT ............................................................................................................................................................. 158 KTVSZ 3/c. sz. melléklete MŰSZAKI ALAPKÉPZÉS – NAPPALI ÉS LEVELEZŐ TAGOZAT ........................................................................................................................................ 161 KTVSZ 3/d. sz. melléklete FŐISKOLAI RENDSZERŰ KÉPZÉS – NAPPALI TAGOZAT ........................................................................................................................................ 164


KTVSZ 3/e. sz. melléklete MŰSZAKI FSZ KÉPZÉS ...................................................... 168 KTVSZ 3/f. sz. melléklete GAZDASÁGI FSZ KÉPZÉS ................................................. 171 KTVSZ 4. sz. melléklete..................................................................................................... 175 Vendéghallgatói jogviszony külföldön ................................................................................... 175 KTVSZ 5/a. sz. melléklete ................................................................................................. 181 Hagyományos – papír alapú leckekönyv alkalmazásának rendje ............................. 181 KTVSZ 5/b melléklete ........................................................................................................ 182 Az elektronikus leckekönyv alkalmazásának eljárási rendje ....................................... 182 1. Bolognai folyamat, többciklusú képzési rendszer Magyarországon.......................... 205 2. Alapszakok és szakirányok az Edutus Főiskolán ....................................................... 205 3. Az alapszakok jellemzői................................................................................................. 206 4. Az alapszakok képzési rendszere ................................................................................ 206 14 5. A képzési program követelményei ................................................................................ 208 5.1. Tantárgyi követelmények .................................................................................................. 208 5.2. Kritériumkövetelmény......................................................................................................... 209 6. Kompetencia-alapú képzés ........................................................................................... 210 7. A képzés szervezeti egységei ....................................................................................... 210 1. Gazdálkodási és menedzsment alapszak ................................................................... 212 2. Kereskedelem és marketing alapszak ......................................................................... 213 3. Nemzetközi gazdálkodás alapszak .............................................................................. 214 4. Turizmus-vendéglátás alapszak ................................................................................... 215 2. Röviden a kétciklusú képzésről ................................................................................... 229 3. A kredit-rendszer fő vonásai ........................................................................................ 230 A kreditpont ..................................................................................................................................... 230 A tanulmányi munka mennyiségének mérése .................................................................. 230 A tanulmányi munka minősítése ............................................................................................. 231 A kredit-rendszerrel kapcsolatos szabályozások ............................................................. 231 Képzési és kimeneti követelmények ................................................................................. 235 Nyelvi követelmény: ..................................................................................................................... 235 Szakirányok: ................................................................................................................................... 235 Oktatás munkarendje, képzési helyek: ................................................................................ 235 TÁJÉKOZTATÓ A WEBINÁRIUMRÓL ............................................................................ 236 A könyvtár kiemelten gyűjti az ........................................................................................... 242


Az Edutus Főiskola (továbbiakban főiskola) Szenátusa a Felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban Ftv.), valamint annak módosítása és az 51/2007. Kormányrendelet, valamint annak módosításai alapján a következőket fogadja el a Hallgatói Juttatások és Térítések Szabályzataként (HJTSZ). A HJTSZ a Hallgatói követelményrendszer D része. I. Értelmező rendelkezések E szabályzat alkalmazásában: (1) Árva: az a 25 évnél fiatalabb hallgató, akinek mindkét szülője, illetve vele egy háztartásban élt hajadon, nőtlen, elvált vagy háztartásától külön élő szülője elhunyt és nem fogadták örökbe. (2)

Félárva: az a 25 évnél fiatalabb hallgató, akinek egy szülője elhunyt és nem fogadták örökbe.

(3)

Fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult hallgató: az a hallgató, aki a. fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul, illetve aki fogyatékossága miatt rendszeresen személyi és/vagy technikai segítségnyújtásra és/vagy szolgáltatásra szorul, vagy b. munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, és ez az állapot egy éve tart vagy előreláthatólag még legalább egy évig fennáll.

(4)

Családfenntartó: az a hallgató, a. akinek legalább egy gyereke van, b. aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján ápolási díjra jogosult.

(5)

Nagycsaládos: az a hallgató, akinek a. legalább két eltartott testvére vagy három gyermeke van, vagy b. eltartóin (eltartóján) kívül legalább két vele egy háztartásban élő személyre igaz, hogy havi jövedelme nem éri el a minimálbér összegét, vagy c. legalább két kiskorú gyermeknek a gyámja.

(6)

Szociális juttatásra jogosult hallgató: az a teljes idejű felsőfokú szakképzésben, alapés mesterképzésben, illetve egységes, osztatlan képzésben, valamint doktori képzésben résztvevő hallgató, aki a. államilag támogatott képzési formában vesz részt, vagy b. tanulmányait államilag támogatott képzési formában kezdte meg és az adott szakon, szakképzésben megkezdett féléveinek száma alapján jogosult lenne államilag támogatott képzésben való részvételre.

(7)

Az 51/2007. (III. 26.) Kormányrendelet alkalmazásában – az érintett támogatási forma megszűnése miatt – a felsőoktatási törvény 147. §-ának 10. pontja szerinti rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülőnek kell tekinteni azt a személyt is, aki a. árva, vagy b. tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, vagy c. kikerült a nevelésbe vétel alól, vagy d. gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg

(8)

Hátrányos helyzetű hallgató: az a beiratkozás időpontjában 25. életévét be nem töltött hallgató (jelentkező), akit középfokú tanulmányai során családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyzővédelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi

15


támogatást folyósítottak, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, vagy állami gondozott volt (9)

Halmozottan hátrányos helyzetű hallgató: az a hátrányos helyzetű hallgató (jelentkező), akinek a tankötelessé válásának időpontjában törvényes felügyeletét ellátó szülője – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes szülői nyilatkozat szerint – legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezett, valamint az, akit tartós nevelésbe vettek

(10)

Államilag támogatott képzésben a támogatási idő: a. Főiskolai képzés és alapképzés (BA, BSc) esetén 7+2 félév, b. Mesterképzés esetén 4+2 félév, c. Felsőfokú szakképzés esetén 4+2 félév. II. Általános rendelkezések 1. § A szabályzat hatálya

(1)

A Hallgatói Juttatások és Térítések Szabályzatának hatálya kiterjed arra a magyar és az EGT országaiból származó, a Főiskolával hallgatói jogviszonyban álló személyre – függetlenül a finanszírozási formájától, a képzés helyszínétől és a képzés formájától –, aki a. Alapképzés valamely szakának hallgatója (2006/2007. tanévtől hallgatói jogviszonyt létesített hallgató), b. Felsőfokú szakképzésben vesz részt, c. Szakirányú továbbképzésben vesz részt (másoddiplomás), d. Főiskolai rendszerű képzés valamely szakán tanul (a 2006/2007. tanévet megelőzően hallgatói jogviszonyt létesített hallgató), e. Mesterképzésben vesz részt.

(2)

A főiskola határon túli tagozata a Hallgatói juttatások és térítések szabályzatát jelen szabályzat keretei között önállóan határozza meg. III. A főiskola hallgatói részére nyújtható támogatások 2. § A támogatásokra vonatkozó általános rész

(1)

A főiskola különböző képzési programjain tanuló hallgató államilag támogatott vagy költségtérítéses formában tanul.

(2)

Az államilag támogatott hallgató képzési költségeit az állami költségvetés viseli.

(3)

A költségtérítéses képzés költségeit a hallgató viseli.

(4)

Az államilag támogatott és a költségtérítéses képzésben résztvevő hallgató tanulmányai során a finanszírozás két formája között átsorolható. A Ftv. 55.§ és a Ftv. módosítását és az 51/2007. Kormányrendelet előírásait figyelembe véve a főiskolai KTVSZ rendelkezik az államilag támogatott és költségtérítéses képzés közötti átsorolás feltételeiről.

(5)

A hallgatói támogatások és juttatások forrása: a. állami normatív támogatás (hallgatói ösztöndíj támogatás, lakhatási támogatás, tankönyv- és jegyzettámogatás, sport- és kulturális támogatás, köztársasági ösztöndíj),

16


b. c. (6)

speciális célú ösztöndíj alapok, intézmény saját bevételei.

A főiskola a hallgatói juttatásokhoz rendelkezésre álló forrásokat az alábbi jogcímeken használhatja fel: Állami normatív támogatás terhére: Teljesítmény alapú ösztöndíjak a. Tanulmányi ösztöndíj b. Köztársasági ösztöndíj c. Szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj Szociális alapú ösztöndíjak d. Alaptámogatás e. Rendszeres szociális ösztöndíj f. Rendkívüli szociális ösztöndíj g. Bursa Hungarica ösztöndíj h. Külföldi hallgatók magyarországi tanulmányainak támogatása Működési költségek finanszírozása i. Hallgatói Önkormányzat működésének támogatása j. Sporttevékenység támogatása k. Kulturális tevékenység támogatása l. Jegyzet előállítás támogatása m. Kollégiumi férőhely bérlése, felújítása Speciális célú ösztöndíj alapok terhére: n. Speciális célú támogatás Intézményi forrás terhére: o. Hallgatói munkadíj p. Szakmai gyakorlat támogatása q. Más egyszeri ösztöndíjak r. Alapítvány Diákja s. Edutus kitűző Egyéb forrás terhére: t. Vállalati ösztöndíjak

(7)

A lakhatási feltételek támogatására a szociális támogatás keretében kerül sor.

(8)

A költségtérítéses hallgatók támogatása csak intézményi forrásból finanszírozható, kivéve a 3. § (3) bekezdésben leírtakat.

(9)

A költségtérítéses hallgatók szociális helyzetük alapján részletfizetési kedvezményben részesülhetnek a költségtérítésre vonatkozóan.

(10) A 2. sz. melléklet rendszerezi az államilag támogatott és a költségtérítéses hallgatóknak adható juttatásokat. (11) A főiskola a Ftv-ben és az ide vonatkozó kormányrendeletekben leírtakat figyelembe véve, ahol arra lehetőség volt, intézményi hatáskörben döntött a kapott normatív támogatások felhasználásáról. Ennek részletes kimutatását a 3. sz. melléklet tartalmazza. A konkrét összegek az intézményi költségvetésben kerülnek meghatározásra.

17


(12) A 3. sz. mellékletben felosztott források átcsoportosíthatók, kivéve az 51/2007. Kormányrendelet megkötéseit. Az átcsoportosításról a Hallgatói Ösztöndíj Bizottság (továbbiakban HÖB) kezdeményezésére a Gazdasági főigazgató dönt. 3. § A hallgatói juttatásokhoz való jogosultságok feltételei

(1)

A 2006. szeptember 1. után hallgatói jogviszonyt létesített hallgató – finanszírozástól függetlenül – a képesítési követelményekben megjelölt képzési idő + 2 félévig részesülhet a hallgatói juttatásokból, amelybe a szakmai gyakorlat féléve is bele számít. Alapképzés esetén ez 7+2 félév, felsőfokú szakképzésben résztvevő esetén 4+2félév, mesterképzés esetén 4+2 félév.

(2)

A 2006. szeptember 1. előtt hallgatói jogviszonyt létesített hallgató – finanszírozástól függetlenül – a képesítési követelményekben megjelölt képzési időnek megfelelő számú megkezdett félévben részesülhet a hallgatói juttatásokból, amelybe a szakmai gyakorlat féléve nem számít bele. Főiskolai rendszerű képzésben részt vevő hallgató esetén ez 7 félév, felsőfokú szakképzésben résztvevő esetén 4 félév.

(3)

2006. szeptember 1-jétől a költségtérítéses első alapképzésben részt vevő hallgatók is részesülhetnek – a hallgatói juttatás normatíva terhére – szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíjban, köztársasági ösztöndíjban és Alapítvány Diákja címben.

(4)

Szakirányú továbbképzésben tanulmányokat folytató hallgatók nem részesülnek juttatásokban, kivéve a részletfizetés kedvezményét, a speciális célú támogatásokat, és a más egyszeri ösztöndíjat.

(5)

A passzív félévet igénybe vevő hallgató támogatásban nem részesül.

(6)

Szakmai gyakorlati félévében a főiskolai képzésben részt vevő hallgató támogatásban nem részesülhet, kivéve a 10. és 18. §-ban leírtakat.

(7)

A gazdasági alapképzésben részt vevő hallgató a támogatási időn belül szakmai gyakorlati félévében is részesülhet a juttatásokból. Más felsőoktatási intézményekben államilag támogatott képzésben eltöltött félévek számát a teljes támogatási időszakba be kell számítani.

(8) (9)

Párhuzamos képzésben részt vevő hallgató egyidejűleg csak egy intézmény szabályzata alapján részesülhet szociális támogatásban és köztársasági ösztöndíjban. A hallgatónak nyilatkoznia kell, hogy elsőként mely felsőoktatási intézményben kezdte meg államilag támogatott tanulmányait. Párhuzamos képzésben részt vevő hallgató mindkét intézményben részesülhet tanulmányi ösztöndíjban. Megszűnik az államilag támogatott képzésre a jogosultsága a hallgatónak, ha ugyanabban a képzési ciklusban az egyik képzésében abszolutóriumot szerez.

18


4. § Tanulmányi ösztöndíj (1)

Tanulmányi ösztöndíj egy tanulmányi félévre adható.

(2)

Tanulmányi ösztöndíjban a főiskola államilag támogatott teljes idejű képzésben résztvevő hallgatóinak legfeljebb 50 %-a részesülhet oly módon, hogy az egyes hallgatóknak megállapított tanulmányi ösztöndíj havi összegének el kell érnie a hallgatói normatíva 5 százalékának megfelelő összeget.

(3)

A tanulmányi ösztöndíj megállapítása az alábbi képlet és táblázat alapján történik.

19 Számítás: Y = az adott félévben kiosztható összeg A = 1. kategóriába eső hallgatók (fő) B = 2. kategóriába eső hallgatók (fő) C = 3. kategóriába eső hallgatók (fő) D = 4. kategóriába eső hallgatók (fő) E = 5. kategóriába eső hallgatók (fő) F = 6. kategóriába eső hallgatók (fő) G = 7. kategóriába eső hallgatók (fő) X = egy egységnyi számított ösztöndíj / hó X = …………………Y/5………………… 6A+8B+11C+14D+18E+22F+27G

Kategóri a 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Korrigált kreditindex min. 3,50 3,76 4,01 4,26 4,51 4,76 5,01

max. 3,75 4,00 4,25 4,50 4,75 5,00 6,50

Tanulmán yi ösztöndíj Ft/hó 6X 8X 11 X 14 X 18 X 22 X 27 X

A tanulmányi ösztöndíj odaítélésének alapja a korrigált kreditindex, amelyet az alábbiak szerint kell meghatározni: Korrigált kreditindex = (teljesített kreditpont x érdemjegy)/30 x (teljesített kredit / felvett kredit)


(4)

A felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatók esetében a korrigált kreditindex számításánál az osztószám a mintatanterv szerint teljesíthető kreditpont.

(5)

A tanulmányi ösztöndíj összegét a hallgató előző aktív félévi eredménye alapján kell megállapítani.

(6)

Erasmus ösztöndíjban részesülő államilag támogatott hallgató a külföldi társintézményben töltött aktív félévekben (max 2 félév), az Erasmus ösztöndíj megkezdése előtti aktív félévben a Főiskolán elért eredménye alapján részesül tanulmányi ösztöndíjban, amennyiben megfelel a 3.§-ban megfogalmazott feltételeknek. Az azt követő aktív félévben az 1. kategóriának megfelelő tanulmányi ösztöndíjban részesül, amennyiben megfelel a 3. §-ban megfogalmazott feltételeknek.

(7)

A hallgatók a képzési idő első félévében nem részesülnek tanulmányi ösztöndíjban.

(8)

Az tanulmányi ösztöndíj átutalására tanulmányi félévenként 4 alkalommal, havonta kerül sor (első alkalommal az őszi félévben október 10-ig, a tavaszi félévben március 10-ig).

(9)

A tanulmányi ösztöndíj forrása a teljesítmény alapú ösztöndíj keret 85 %-a. 5. § Köztársasági ösztöndíj

(1)

Az oktatási miniszter a kiemelkedő tanulmányi eredményű és tudományos diákkörben, illetve szakmai területen kimagasló munkát végző nappali tagozaton alapképzésben és főiskolai rendszerű képzésben és mesterképzésben tanulmányokat folytató hallgatók részére – egy tanév időtartamára – Köztársasági ösztöndíjat adományoz.

(2)

Köztársasági ösztöndíjban az előző év október 15-i állapotát rögzítő statisztikai adatközlés szerinti államilag támogatott teljes idejű alapképzésben, illetve mesterképzésben részt vevő hallgatók 0,8 %-a részesülhet, de intézményenként legalább egy fő.

(3)

A Köztársasági ösztöndíj főiskolai eljárási rendjéről (pályázati feltételek) a 4. sz. melléklet rendelkezik.

(4)

A Köztársasági ösztöndíj összegét a mindenkori költségvetési törvény határozza meg, fedezetét Nemzeti Erőforrás Minisztérium biztosítja.

(5)

Adott tanévre elnyert Köztársasági ösztöndíj csak az adott tanévben folyósítható (szakmai gyakorlat ideje alatt is).

(6)

Ha a hallgató jogviszonya bármilyen okból megszűnik, vagy szünetel, a Köztársasági ösztöndíj számára tovább nem folyósítható.

20


6. § Szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj a.)

Szakmai, tudományos ösztöndíj

(1)

Szakmai és tudományos ösztöndíj a tantervi követelményeken túlmutató tevékenységet folytatható hallgatók részére pályázat alapján egyszeri alkalommal folyósított juttatás.

(2)

Szakmai és tudományos ösztöndíjban a szakirányú továbbképzés hallgatóit kivéve minden nappali tagozatos hallgató részesülhet.

21 (3)

Az ösztöndíjra egyénileg vagy csoportosan elkészített pályázati anyaggal lehet pályázni. A pályázat tartalmi és formai elvárásai az NEPTUN-ban olvashatók. A pályázatokat a HÖB elnökéhez kell eljuttatni.


(4)

Az ösztöndíj jogosultságának feltétele, hogy a pályázó hallgatók a megelőző félév tanulmányi követelményeit legalább 3,50 korrigált kreditindex szerinti eredménnyel teljesítette, és pályázatában konkrét, teljesíthető programot vázol fel.

(5)

Az ösztöndíjról a HÖB dönt.

b.)

Közéleti ösztöndíj

(6)

Közéleti ösztöndíjban részesíthető minden nappali tagozatos hallgató.

(7)

Az ösztöndíj kedvezményezettjeire közéleti tevékenységük alapján a főiskola hallgatói önkormányzatai, öntevékeny csoportjai és oktatói tehetnek javaslatot. A javaslatot írásban, indoklással és a javasolt összeg megjelölésével, a HÖB elnökéhez a szorgalmi időszakban havonta kell eljuttatni. A HÖB a javaslatokról a felhasználható keret függvényében a hónap 10-ig dönt, melyet ellenjegyez a gazdasági főigazgató.

(8)

E javaslatokat egy tanévben két alkalommal kell a Szenátus elé terjeszteni, az első és a második félév végén sorra kerülő ülésre. A félév során felhasználható utolsó keretösszegről a HÖB rangsorolása alapján és a félév során kiosztott ösztöndíjak ismeretében a Szenátus dönt.

(9)

A szakmai, tudományos ösztöndíj forrása a teljesítmény alapú ösztöndíjkeret 10 %-a, a közéleti ösztöndíj forrása a teljesítményalapú ösztöndíjkeret 5 %-a. 7. § Alaptámogatás

(1)

Az első alkalommal államilag támogatott teljes idejű felsőfokú szakképzésben, alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben hallgatói jogviszonyt létesítő személy az első bejelentkezése alkalmával – kérelemre – a hallgatói normatíva 50 %-ának megfelelő összegű alaptámogatásra jogosult, amennyiben a hallgató a 8. § (4)-(5) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

(2)

Az első alkalommal államilag támogatott teljes idejű mesterképzésben hallgatói jogviszonyt létesítő személy az első bejelentkezése alkalmával – kérelemre – a hallgatói normatíva 75 %-ának megfelelő összegű alaptámogatásra jogosult, amennyiben a hallgató a 10. § (2)-(3) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

(3)

Az alaptámogatás kérelem formanyomtatványa az NEPTUN-ból letölthető.

(4)

A kérelmet a HÖB elnökének kell leadni, a jogosultságot igazoló dokumentumok másolatával együtt. A kérelem leadásának határideje szeptember 30., keresztféléves képzés indítása esetén február 28.

(5)

A beadott kérelmeket a HÖB 15 napon belül elbírálja.

(6)

Az alaptámogatás kifizetésére egy összegben kerül sor.

(7)

Az alaptámogatás forrása a szociális alapú ösztöndíj keret 10 %-a.

22


8. § Rendszeres szociális ösztöndíj (1)

A szociális juttatásra jogosult hallgató rendszeres szociális ösztöndíjban részesülhet. A rendszeres szociális ösztöndíjra, az NEPTUN-ból letölthető formanyomtatvány kitöltésével lehet pályázni. A pályázatokat, a szükséges dokumentumok mellékletével együtt, a pályázati kiírásban megadott helyeken lehet leadni. A pályázat beadásának határideje szeptember 30. és február 28.

(2)

A beadott pályázatokat a HÖB 15 munkanapon belül elbírálja. Az ösztöndíj egy szemeszterre szól, folyósítása havonta történik.

(3)

A pályázat elbírálásánál figyelembe vett szempontok: a. az egy lakásban életvitelszerűen együtt lakó, ott bejelentett vagy tartózkodási hellyel rendelkezők számát és jövedelmi helyzetét, b. a képzési hely és a lakóhely közötti távolságot, az utazás időtartamát és költségét, c. amennyiben tanulmányai során a hallgató nem a Tbj. szerinti közös háztartásban él, ennek költségeit, d. a fogyatékos hallgató különleges eszközök beszerzésére és fenntartására, speciális utazási szükségleteire, valamint személyi segítő, illetve jelnyelvi tolmács igénybevételére fordított kiadások összege, e. a hallgató, vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója egészségi állapota miatt rendszeresen felmerülő egészségügyi kiadások, f. a hallgatóval közös háztartásban élő eltartottak számát, különös tekintettel a vele együtt eltartott gyermekek számára, g. az ápolásra szoruló hozzátartozó gondozásával járó költség.

(4)

A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 20 %-a, amennyiben a hallgató szociális helyzete alapján rendszeres szociális ösztöndíjra jogosult –e rendelet 9. §-ában figyelembe véve és a. fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult, vagy b. halmozottan hátrányos helyzetű, vagy c. családfenntartó, vagy d. nagycsaládos, vagy e. árva

(5)

A rendszeres szociális ösztöndíj havi összegének mértéke nem lehet alacsonyabb, mint az éves hallgatói normatíva 10 %-a, amennyiben a hallgató szociális helyzete alapján rendszeres szociális ösztöndíjra jogosult –e rendelet 9. §-ában figyelembe véve és a. hátrányos helyzetű, vagy b. gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg, vagy c. félárva

(6)

A rendszeres szociális ösztöndíj forrása a szociális alapú ösztöndíjkeret 80 %-a 9. § Rendkívüli szociális ösztöndíj

(1)

A rendkívüli szociális ösztöndíjban, a szociális támogatásra jogosult hallgató részesülhet.

(2)

A rendkívüli szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzete váratlan romlásának enyhítésére folyósított egyszeri juttatás.

23


(3)

Rendkívüli szociális ösztöndíj kérelemre adható, melynek formanyomtatványa az NEPTUN-ból letölthető. A pályázatokat a HÖB elnökéhez, az igénylés indokát alátámasztó igazolások mellékletével együtt, a tanév során folyamatosan lehet benyújtani.

(4)

A beérkezett hallgatói kérelmekről legalább havonta egyszer a HÖB dönt.

(5)

A rendkívüli szociális ösztöndíjnak a támogatott részére történő kifizetéséről, a döntést követő nyolc napon belül intézkedni kell.

(6)

A rendkívüli szociális ösztöndíj forrása a szociális alapú ösztöndíjkeret 10 %-a. 10. § Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj

(1)

A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj olyan pénzbeli szociális támogatás, mely a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer adott évi fordulójához csatlakozott települési és megyei önkormányzatok által a hallgatónak adományozott szociális ösztöndíjból és az önkormányzati ösztöndíj alapján megállapított intézményi szociális ösztöndíjból áll.

(2)

Intézményi ösztöndíjrészben részesülhetnek azok a hallgatók, akiket az állandó lakóhelyük szerinti települési önkormányzat az ösztöndíjrendszer keretében támogat és szociális juttatásra jogosultak. A hallgatók szakmai gyakorlatuk ideje alatt is részesülhetnek ebben az ösztöndíjban.

(3)

Az ösztöndíj kizárólag a pályázó szociális helyzete alapján ítélhető meg, a pályázó tanulmányi eredménye nem vehető figyelembe.

(4)

Az intézményi ösztöndíjrész havi egy főre jutó legmagasabb összegét a nemzeti erőforrás miniszter évente a tárca hivatalos lapjában közzéteszi. A hallgató rendelet szerinti jogosultságát a Bursa Hungarica ösztöndíj folyósítása előtt az Oktatásszervezési Osztály ellenőrzi.

(5)

Az ösztöndíj összegére és folyósítására az 51/2007. Korm. rend. 18.§-20.§-ban foglaltak az irányadók.

(6)

Az intézményi ösztöndíjrész forrása az erre a célra biztosított állami normatív támogatás. 11. § Külföldi hallgatók magyarországi tanulmányainak támogatása

(1)

A kétoldalú nemzetközi szerződés alapján államilag elismert felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytató nem magyar állampolgárságú hallgató részére az nemzeti erőforrás miniszter ösztöndíjat adományoz. Az adományozott ösztöndíj évente tíz vagy tizenkét hónapra szól. A miniszteri ösztöndíj havi összege megfelel más alap és mesterképzésben résztvevő hallgatók esetén a hallgatói normatíva éves összege 34 %-ának. A miniszteri ösztöndíjat a hallgatóval jogviszonyban álló felsőoktatási intézmény fizeti ki.

(2)

Az államilag támogatott alap- és mesterképzésben Magyarországon tanulmányokat folytató nem magyar állampolgárságú hallgató, akinek esetében ezt két vagy

24


többoldalú nemzetközi szerződés előírja, évi 12 hónapra jogosult kollégiumi elhelyezésre. (3)

A kedvezménytörvény hatálya alá tartozó, államilag elismert felsőoktatási intézményben államilag támogatott képzésben részt vevő hallgató részére a miniszter tíz hónapra szóló ösztöndíjat adományozhat. A miniszteri ösztöndíj havi összege megfelel a költségvetési törvényben meghatározott hallgatói normatíva 15%-ának. A hallgató az ösztöndíjat pályázat útján nyerheti el. A pályázatot a Balassi Intézet bonyolítja le.

(4)

A Magyarországon költségtérítéses képzésben résztvevő nem magyar állampolgárságú hallgató részére tanévenként a nemzeti erőforrás miniszter ösztöndíjat adományozhat. A pályázatot a miniszter írja ki, és Balassi Intézet bonyolítja le. A pályázat elbírálására a rendelkezésre álló költségvetési előirányzat és a pályázók tanulmányi teljesítménye alapján kerül sor. A pályázatokat a HÖB-höz kell benyújtani. A pályázatokat a HÖB rangsorolja és a Főiskola továbbítja a Balassi Intézethez. A miniszter dönt a pályázatról és értesíti a pályázót és a felsőoktatási intézményt is. A pályázati felhívást a Nemzeti Erőforrás Minisztérium a honlapján teszi közzé, és juttatja el minden felsőoktatási intézménybe. A pályázat benyújtási határideje nem lehet korábbi, mint a közzétételtől számított 30 nap.

(5)

Az 5. sz. melléklet tartalmazza a külföldi hallgatók magyarországi tanulmányainak támogatásait. 12. § Hallgatói önkormányzat működési támogatása

(1)

A főiskola Hallgatói Önkormányzata működését az állam normatív támogatással segíti, amelynek összege a hallgatói normatíva 1 %-a.

(2)

A támogatást a Hallgatói Önkormányzat működési költségeinek fedezetére használja fel. Az 1 %-os működési támogatást a főiskola havi bontásban utalja a HÖK számlájára.

(3)

A főiskola az öntevékeny hallgatói csoportok és szervezetek működésére illetve támogatására, valamint ezen szervezetek által a Főiskola hallgatói javára szervezett rendezvények szervezésére a hallgatói normatíva további 5 %-át biztosítja. Az 5 %-os keret elosztása pályázat útján lehetséges. A pályázati anyagot a HÖB elnökéhez kell eljuttatni. A támogatás lehet folyamatos és eseti is.

(4)

A pályázatok elbírálása a HÖB feladata.

(5)

A támogatásból az önkormányzatok és közösségek önállóan gazdálkodnak, a támogatások felhasználásáról évente beszámolási kötelezettséggel tartoznak a hallgatói közösségnek és a Szenátusnak. Az eseti támogatásban részesülők tartalmi beszámolót és pénzügyi elszámolást készítenek, melyet a HÖB ellenőriz.

25


13. § Kulturális tevékenység valamint sporttevékenység támogatása (1)

A főiskola az államilag támogatott hallgatók után biztosított tankönyv- és jegyzettámogatás, sport és kulturális normatíva keretét, az intézményi szervezett sport és kulturális tevékenységből adódó működési költségek fedezetére is fordítja.

(2)

Az ösztöndíj célja a Hallgatói Önkormányzat, illetve a hallgatói szervezetek, valamint a hallgatók által a hallgatók részére készített kulturális kiadványok, tájékoztatók stb., illetve az általuk, valamint részükre szervezett kulturális, sport és szabadidős, illetve nemzetközi tevékenység (bemutatók, kiállítások, prezentációk, előadássorozatok, konferenciák, klubok, bajnokságok, nevezési díjak, versenyek, vetélkedők, diákkapcsolatok, delegációk, stb.) támogatása.

(3)

A támogatás összegéből és az intézményi költségvetésben szereplő előirányzatból a kiemelt országos, nemzetközi sport versenyen és kulturális eseményen résztvevő hallgatók költségei is fedezhetők.

(4)

A támogatásra folyamatosan lehet pályázni. A pályázati anyagot a HÖB elnökéhez kell eljuttatni. A benyújtott pályázatokat a HÖB a beérkezést követő 8 napon belül bírálja el.

(5)

A támogatás forrása a tankönyv - és jegyzettámogatás, sport - és kulturális támogatás 20 %-a, amely kiegészülhet az intézményi költségvetésben meghatározott összeggel. 14. § Jegyzet előállítás támogatása

(1)

A tankönyv- és jegyzettámogatás, sport- és kulturális támogatás normatíva 24 %-át a főiskola jegyzet és elektronikus tananyag előállítására, vásárlására, azok hallgatókhoz való eljuttatásának segítésére, továbbá fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányait segítő eszközök beszerzésére használhatja fel.

(2)

A támogatás felhasználását a Hallgatói Önkormányzat előzetesen véleményezi, a felhasználásról a gazdasági főigazgató évente tájékoztatja a Hallgatói Önkormányzatot. 15. § Kollégiumi férőhely bérlése, felújítása

(1)

A lakhatási támogatás normatíva (max. 70 %-áig) felhasználható épületek, férőhelyek bérlésére, kollégiumi férőhelybővítésre, felújításra valamint kollégium céljára szolgáló épület vásárlására és a lakhatási feltételek javítására (eszközök, berendezési tárgyak beszerzésére) is. 16. § Speciális célú támogatás

(1)

A speciális célú támogatások („Fogyatékos hallgatók támogatása”, „Nemzeti és etnikai kisebbségi feladatok támogatása”, stb.) külön rendeletekben meghatározottak szerint adhatók. 17. § Hallgatói munkadíj

26


(1)

Hallgatói munkadíj alapjául szolgáló munkavégzésnek minősül – a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint – a hallgató által megbízási jogviszony keretében végzett oktatási-kutatási tevékenység, valamint az intézmény egyéb alapfeladatainak és szolgáltatásainak ellátásában való egyszeri vagy folyamatos közreműködés.

(2)

Havi összege nem lehet magasabb, mint a mindenkori minimálbér.

(3)

Hallgatói munkadíjra a főiskola szervezeti egységeinek vezetői tehetnek javaslatot a Gazdasági főigazgatónak, aki dönt róla. A kifizetés módja lehet egyszeri vagy folyamatos kifizetés.

27 (4)

A hallgatói munkadíj forrása a főiskola saját bevételei, melynek összege az intézményi költségvetésben kerül meghatározásra.


18. § Szakmai gyakorlat támogatása (1)

Annak a hallgatónak, aki gazdálkodó szervezetnél hat hétnél hosszabb összefüggő gyakorlaton vesz részt, hetente legalább a minimálbér havi összege 15 %-ának megfelelő hallgatói munkadíjat fizet a gazdálkodó szervezet.

(2)

A szakmai gyakorlat megszervezésére a főiskola és a gazdálkodó szervezet megállapodást köthet, mely alapján a hallgatói munkadíjat a főiskola fizeti a hallgatónak. A megállapodásban szereplő összeget – mely nem lehet magasabb, mint a mindenkori minimálbér – a cégek a főiskola számlaszámára utalják (Ftv. 48. § (2) bekezdés). Az ösztöndíjként történő kifizetés kizárólag a szakmai gyakorlat idejére történik.

(3)

Az eljárás módját a „Hallgatói szakmai gyakorlatok operatív szabályozása” tartalmazza, mely a KTVSZ kiegészítő melléklete.

(4)

A szakmai gyakorlat támogatásának forrása a gazdálkodó szervezetek által átutalt összeg. 19. § Más, egyszeri ösztöndíjak

(1)

A főiskola operatív munkájában való eseti jellegű közreműködésért minden hallgató részesülhet ösztöndíjban.

(2)

A hallgatók ilyen jellegű tevékenységének díjazására az adott szervezeti egység vezetője tesz javaslatot, és a Gazdasági főigazgató dönt.

(3)

E forrásból finanszírozható a képzési programok, szakok, szakirányok képzését erősítő, az oktatási programon kívüli rendezvények, kezdeményezések és kiadványok munkálataiban való részvétel.

(4)

Ezen ösztöndíj forrása a főiskola saját bevételei. 20. § Alapítvány Diákja

(1)

A Modern Üzleti Tudományok Főiskolája Alapítvány Alapítói Közgyűlése megalapította az Alapítvány Diákja elismerő címet, melyet az alapképzésben és a főiskolai rendszerű képzésben résztvevő hallgatók nyerhetnek el, kiemelkedő tanulmányi eredményük alapján.

(2)

A cím odaítélése a Kuratórium hatásköre, szempontrendszerét a 6. sz. melléklet tartalmazza.

(3)

Ezen ösztöndíj forrása a Főiskola saját bevételei. 20/A. § Edutus kitűző

28


(1)

A főiskola jeles diplomát (4,5 átlagtól), ill. FSZ képzésben jeles bizonyítványt szerző hallgatói tanulmányi eredményük elismeréseképpen a főiskola logóját formázó kitűzőt kapnak.

(2)

Az (1) pontban szereplő diákokon kívül a HÖK félévente további két végzős hallgatót jelölhet erre az elismerésre közösségi munkájuk alapján. A HÖK indokolással ellátott felterjesztését az oktatási rektorhelyetteshez nyújtja be az őszi félévben október 15-ig, a tavaszi félévben március 15-ig. A kitüntetést a Szenátus adományozza.

(3)

A kitűzők átadása a diploma megszerzését követő diplomaátadó ünnepségen történik.

(4)

Edutus kitűzőt a főiskola minden diplomát szerzett és FSZ képzésben végzett hallgatója vásárolhat a mindenkori bekerülési önköltségen. Az ellenértéket a főiskola pénztárába kell befizetni, ill. a kitűzők is ott vehetők át. 20/B. § Vállalati ösztöndíjak

(1)

A főiskola vállalati partnerei ösztöndíjakat alapíthatnak. Vállalati ösztöndíjat a főiskola bármely hallgatója kaphat, amennyiben megfelel a pályázatban foglalt feltételeknek.

(2)

Az ösztöndíj összegét és a pályázati feltételeket a vállalati partner és a főiskola vezetése közösen határozzák meg.

(3)

Az ösztöndíj forrása a vállalattól erre a célra kapott keret. IV. A főiskola hallgatói által fizetendő díjak, térítések 21. § A finanszírozási formák közötti átsorolás

(1)

Az államilag támogatott képzésben résztvevő hallgatónak minősül az államilag finanszírozott képzésre felvett, és: a. a 2000/2001-es, 2001/2002-es tanévben hallgatói jogviszonyt létesített személy ezen jogviszony keretében, amennyiben e jogviszony létesítése előtt még nem létesített hallgatói jogviszonyt és első alapképzésben vesz részt, és megkezdett féléveinek száma a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek számát nem haladja meg; b. a 2002/2003-as, 2003/2004-es, 2004/2005-ös, 2005/2006-os tanévben hallgatói jogviszonyt létesített személy ezen jogviszony keretében, amennyiben e jogviszony létesítése előtt még nem létesített hallgatói jogviszonyt, és első alapképzésben vesz részt, továbbá megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek kettővel megnövelt értékét, e jogviszony létesítése előtt hallgatói jogviszonyt létesített, de felvételi eljárás keretében e jogviszony megszüntetésével együtt új jogviszonyt hozott létre és első alapképzésben vesz részt, továbbá összes megkezdett féléveinek száma nem haladja meg a képesítési követelményekben előírt képzési idő féléveinek kettővel megnövelt értékét; c. bármely szakon költségtérítéses képzésből az intézmény döntése alapján, az intézménynél már meglévő államilag finanszírozott helyre átvett hallgató a kilépett hallgató képzési idejéből még hátralévő időtartamban.

29


d.

A felsőoktatási törvény 55. § (2) és (4) bekezdései szerint minősül államilag támogatott képzésben résztvevőnek a 2006/2007-es tanévtől hallgatói jogviszonyt létesített személy.

(2)

Költségtérítéses formában folytatja tanulmányait az a hallgató, aki az (1) pontban leírtaknak már nem felel meg. Államilag támogatott képzési helyre már nem pályázhat.

(3)

A KTVSZ alapján költségtérítéses formában folytatja tanulmányait az az államilag támogatott hallgató, akiről a tanév végén az Oktatásszervezési Osztály megállapítja, hogy az utolsó két olyan félévben, amelyben a hallgatói jogviszonya nem szünetelt, nem szerezte meg legalább a mintatantervben ajánlott kreditmennyiség 50 %-át.

(4)

Az átsorolási döntés során azokat a hallgatókat nem kell figyelembe venni, akik az adott felsőoktatási intézményben legfeljebb egy képzési időszakban folytattak tanulmányokat, továbbá, akik a Ftv. 55. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint betegség, szülés vagy más a hallgatónak fel nem róható ok miatt félévüket nem tudták befejezni.

(5)

Amennyiben a Ftv. 55. § (1) bekezdésében megfogalmazott mértéket (15 %) meghaladó hallgatót kellene átsorolni költségtérítéses képzési formára, a hallgatók összesített korrigált kreditindexe (a két félév számtani átlaga) alapján a legjobban teljesített hallgatókat kell az átsorolás alól mentesíteni.

(6)

Az átsorolási döntést képzési telephelyenként és képzési területenként felsőfokú szakképzésben szakképzésenként kell meghozni.

(7)

Az államilag támogatott, illetve költségtérítéses képzési forma közötti átsorolásról a Tanulmányi Bizottság javaslata alapján a Gazdasági főigazgató és az Oktatási rektorhelyettes dönt a tanév végén a képzési időszak lezárását követően, legkésőbb a következő képzési időszak kezdete előtt 30 nappal. A döntésről a képzési időszak kezdete előtt legkésőbb 20 nappal a hallgatókat – határozatban – tájékoztatni kell, ismertetve vele a jogorvoslati lehetőségeket.

(8)

Megürült államilag támogatott hallgatói létszámkeretre az vehető át, aki a. az utolsó két bejelentkezett félévében megszerezte az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiségnek legalább az 50 %-át és az összesített korrigált kreditindexe alapján létrehozott hallgatói rangsor elején levő hallgató, továbbá akinek b. az összesített korrigált kreditindexe magasabb, mint az államilag támogatott hallgatók összesített korrigált kreditindex-jegyzékén a rangsor alsó ötödénél elhelyezkedő hallgató éves kreditindexe.

(9)

Nem vehető át államilag támogatott képzési formára az a költségtérítéses hallgató, akinek a korábban igénybe vett államilag támogatott féléveinek száma kettővel – fogyatékossággal élő hallgató esetén néggyel – meghaladja az adott szak képzési idejét.

(10) Az át nem sorolt hallgatók ugyanabban a képzési (finanszírozási) formában folytatják tanulmányaikat a következő tanévben, mint az azt megelőzőben. (11)

A felszabadult államilag támogatott helyre a NEPTUN-ból letölthető formanyomtatvány elektronikus kitöltésével és elküldésével lehet pályázni. A pályázat beadásának határideje július 15.

30


22. § A fizetendő díjakra, térítésekre vonatkozó általános rész (1)

A hallgatók által fizetendő díjak: a. Költségtérítés b. Térítési díjak c. Kollégiumi térítési díjak d. Informatikai beléptető kártya díja

(2)

Minden hallgatói befizetést a NEPTUN gyűjtőszámlára utalással kell teljesítenie a hallgatónak (a rektori utasítás alapján). Kivételt képez ez alól: ha a befizetést átutalásos számla alapján teljesítik ha a költségtérítés kiegyenlítése a Diákhitel Központ Zrt.-vel kötött engedményezési megállapodás alapján történik.

(3)

Részletfizetésre valamennyi költségtérítéses képzésben résztvevő hallgató jogosult kizárólag a költségtérítésére vonatkozóan.

(4)

A költségtérítés megfizetése 3 részletben történik. Részletek

1. részlet

(5)

Fizetési határidő Őszi félévekben: az I. évfolyamosoknak a beiratkozásig, a felsőbb éveseknek augusztus 31-ig. Tavaszi félévekben: február 15-ig.

2. részlet

Őszi félévekben: október 15-ig. Tavaszi félévekben: március 15-ig.

3. részlet

Őszi félévekben: november 15-ig. Tavaszi félévekben: április 15-ig.

Fizetendő költségtérítés a) főiskolai képzésben az alapdíj 50 %-a; b) 2006/2007.-es tanévtől az alapképzésre és felsőfokú szakképzésre beiratkozott hallgatók esetén az 1-6 kreditnek megfelelő díj c) 2009/2010-es tanévtől beiratkozott hallgatók esetén a teljes költségtérítés első részlete. a) főiskolai képzésben az alapdíj 50 %-a; b) 2006/2007.-es tanévtől az alapképzésben és felsőfokú szakképzésben 7-18 kreditnek megfelelő díj. c) 2009/2010-es tanévtől beiratkozott hallgatók esetén a teljes költségtérítés második részlete. a) főiskolai képzésben a kreditarányosan fizetendő díj b) 2006/2007.-es tanévtől az alapképzésben és felsőfokú szakképzésben 19 kredittől fizetendő díj c) 2009/2010-es tanévtől beiratkozott hallgatók esetén a teljes költségtérítés harmadik részlete.

A költségtérítés késedelmes, határidőn túli befizetése esetén az eljárás rendje az alábbi: A határidőt követő 5. munkanapon az Oktatásszervezési Osztály a hallgató félévét passziválja, a felvett tárgyakat törli, ha az ezt követő 10 naptári napon belül a hallgató teljesíti fizetési kötelezettségét, akkor a 9. mellékletben meghatározott díj befizetése ellenében az Oktatásszervezési Osztály a hallgató félévét újra aktiválja. Ezt követően a félév aktiválására nincs lehetőség. A második és harmadik részlet befizetésének elmulasztása esetén a határidőt követő 5. munkanapon megszűnik a hallgató NEPTUN-hoz való hozzáférése, ha az ezt követő 10 naptári napon belül a hallgató eleget tesz fizetési kötelezettségének, akkor a 9.

31


mellékletben meghatározott díj befizetése ellenében az NEPTUN-hoz való hozzáférése visszaáll. Ezt követően a hozzáférés visszaállítására nincs lehetőség. (6)

Amennyiben a költségtérítés összegének megfizetése számla ellenében történik, a hallgatónak nincs részletfizetési lehetősége. A befizetési határidő a számlán feltüntetett időpont.

(7)

A Diákhitel Központ Zrt.-vel kötött engedményezési részletfizetési lehetősége nincs a hallgatónak.

megállapodás

esetén

23. § Költségtérítés Általános rész (1)

A költségtérítéses hallgatók által fizetendő költségtérítés az alábbi szolgáltatásokat tartalmazza: a.

b. c. d. e. f.

a képzési programban meghatározott oktatási és tanulmányi követelmények teljesítéséhez, a bizonyítvány, az oklevél megszerzéséhez szükséges előadások, szemináriumok, konzultációk, gyakorlati foglalkozások legfeljebb két alkalommal történő felvétele, a beszámolók, vizsgák és a sikertelen beszámolók, illetve vizsgák egy alkalommal történő megismétlése, a záróvizsga letétele a hallgatói jogviszony fennállása alatt, a kollégiumi, szakkollégiumi foglalkozások, a felsőoktatási intézmény létesítményeinek, eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatásokhoz kapcsolódóan, a tanulmányi és az életpálya-tanácsadás, a képzéssel kapcsolatos valamennyi okirat első alkalommal történő kiadása, a felsőoktatási intézmény által szervezett kötelező záróünnepségen, más ünnepségen vagy megemlékezésen való részvétel.

(2)

A költségtérítés összegét minden évben a Fenntartó határozza meg képzési programonként, szakok és tagozatok szerint. A 7. sz. melléklet táblázatai tartalmazzák az egy félévre vonatkozó teljes költségtérítés összegét.

(3)

Az intézmény köteles az első évfolyamon meghirdetett költségtérítéses képzési programjainak térítési összegeit a felvételi tájékoztatóban közzétenni.

(4)

A tanulmányok további éveiben a költségtérítés összege legfeljebb az előző tanévben megállapított költségtérítésnek a KSH által az előző évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árindexszel növelt összege lehet.

(5)

A költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatók által fizetendő költségtérítés vállalásáról, illetve változtatásának lehetséges mértékéről a hallgató és a főiskola szerződésben állapodik meg, mely megállapodást a hallgató a beiratkozás feltételeként írja alá. Az intézmény a szerződést 5 évig köteles megőrizni.

(6)

A főiskolai képzésben részt vevő hallgatók szakmai gyakorlatuk félévében is fizetnek

32


költségtérítést, amennyiben kreditértékű tárgyat vettek fel (2000 Ft/kredit). A gazdasági alapképzésben részt vevő költségtérítéses hallgatók szakmai gyakorlati félévükben a 30 kreditnek megfelelő teljes költségtérítést fizetik (7. sz. melléklet).

(7)

Tagozatot váltó hallgató az átvétel félévében az új képzési formájában az adott tagozatnak, képzési típusnak, évfolyamnak megfelelő költségtérítést fizet.

(8)

Vissza kell fizetni a befizetett költségtérítés összegét, ha a hallgató a szorgalmi időszak megkezdését követő 1 hónapon belül írásban bejelenti, hogy megszünteti, vagy szünetelteti a hallgatói jogviszonyát. Ha ezután jelzi a hallgató az ilyen irányú kérését, a főiskola nem köteles visszafizetni a költségtérítés összegét. Kivételt képez az az eset, ha a hallgatónak fel nem róható ok miatt történik a hallgatói jogviszony megszüntetése vagy szüneteltetése.

Az a költségtérítéses képzésben részt vevő hallgató, aki 2006. december 31-e előtt létesített hallgatói jogviszonyt, és az adott félév (szorgalmi időszak) első napján terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesült, és már valamely előző aktív félévében is részesült a kedvezményben az adott szakon, szakképzésben folytatott tanulmányok idején költségtérítés fizetése alól felmentésben részesül. A kedvezmény igénybevételére a 8. sz. mellékletben található formanyomtatványt kell kitölteni és benyújtani az adott félévben március 31-ig, illetve október 31-ig. (10) Az államilag támogatott hallgató ingyenesen veheti igénybe az (1) bekezdésben felsorolt szolgáltatásokat. (9)

(11) Áthallgatási díjat fizetnek a más intézmény költségtérítéses hallgatói, akik tantárgya(ka)t vesznek fel a Főiskolán. Más intézmény állami finanszírozott hallgatóitól áthallgatási díj nem szedhető. Az áthallgatási díj összegét a 7. sz. melléklet tartalmazza.

(1)

Képzési programok költségtérítései Az alapképzésre,mesterképzésre és felsőfokú szakképzésre felvételt nyert hallgatók a. A fix sávos költségtérítés összege a 2006/2007. tanévben felvett hallgatók esetén

33


Fizetendő költségtérítés (Ft)

Fizetendő költségtérítés

volt MÜTF-ös hallgatók számára

Felvett

számára

kreditek száma

(Ft) volt HJF-es hallgatók

Felsőfokú

Nemzetközi

Minden egyéb

szakképzés

gazdálkodási

képzési program

szak nappali

(kivéve

tagozat

szakirányú

Minden képzési program

34

továbbképzés) 1-6

40 000

70 000

60 000

50 000

7 - 18

80 000

140 000

120 000

100 000

19 -

125 000

208 000

177 000

150 000

b.

A fix sávos költségtérítés összege a 2007/2008. tanévben felvett hallgatók esetén Fizetendő költségtérítés (Ft)

Felvett kreditek száma

Fizetendő költségtérítés

volt MÜTF-ös hallgatók számára Felsőfokú szakképzés

számára

Alapképzés Budapest Nappali

(Ft) volt HJF-es hallgatók

Minden más

Minden képzési program

képzési program

1- 6

40 000,-

70 000,-

60 000,-

55 000

7 – 18

80 000,-

140 000,-

120 000,-

110 000

19 -

125 000,-

208 000,-

170 000,-

160 000


c.

A fix sávos költségtérítés összege a 2008/2009. tanévben felvett hallgatók

esetén

Fizetendő költségtérítés (Ft) Felvett kreditek száma

Fizetendő költségtérítés

volt MÜTF-ös hallgatók számára Felsőfokú szakképzés

számára

Alapképzés Budapest Nappali

(Ft) volt HJF-es hallgatók

Minden más

Minden képzési program

képzési program

1- 6

40 000,-

65 000,-

60 000,-

55 000

7 – 18

80 000,-

130 000,-

120 000,-

110 000

19 -

125 000,-

198 000,-

177 000,-

160 000

A 2009/2010. tanévtől felvett hallgatók teljes költségtérítést fizetnek minden aktív félévben a felvett kreditektől függetlenül a 7. sz. melléklet szerint. e. A 2009/2010. tanévtől felvett hallgatók a képzési követelményekben meghatározott képzési időn túli aktív félévekben 15 felvett kreditig az adott félévre megállapított teljes költségtérítés 50%-át, a 16. felvett kredittől a költségtérítés 100%-át fizetik. Ezen felül az érintett hallgatók kötelesek megfizetni a harmadik tárgyfelvétel(ek)hez kapcsolódó díjat is (ld. 9. sz. melléklet), amennyiben a felvett tárgyaik között ilyen előfordul. f. Államilag támogatott hallgatók a diploma megszerzéséhez szükséges krediteken felül + 10% kreditet vehetnek fel költségtérítés megfizetése nélkül. Az e fölött felvett kreditek után a 2006/2007., 2007/2008. és 2008/2009. tanévekben felvett hallgatók 6 000 Ft/kredit, a 2009/2010. tanévtől felvett hallgatók pedig1 000 Ft/kredit költségtérítést fizetnek. d.

35


Képzés

Gazdasági

Diploma

+ 10% kredit

Költségtérítés

megszerzéséhez

köteles

szükséges kredit

kreditpont határ

180 + 30

18

199

210

21

232

Mesterképzés

120

12

133

Felsőfokú

120

12

133

alapképzés Műszaki alapképzés

szakképzés

A kreditmennyiség meghatározásába a felvett tárgyak kreditjei számítanak függetlenül azok teljesítésétől. A kredittúllépés miatt fizetendő költségtérítést a túllépés félévében kell megfizetni (október 15. és március 15.). Késedelmes fizetés estén az eljárás megegyezik a 22. § (5) bekezdésében leírtakkal. g.

h. i.

(2)

Harmadszori tárgyfelvétel esetén az adott tárgy kreditpontjait a költségtérítés számításánál nem vesszük figyelembe, mivel ezért a hallgató a 9. sz. mellékletben szereplő térítési díjat már megfizette. Az akkreditált kredit pontokat a költségtérítés és a kredit túllépés számításánál nem kell figyelembe venni. A főiskolai képzésről alapképzésre átvételt nyert hallgatókra az átvétel félévétől az alapképzéshez kapcsolódó kredit határok és költségtérítés vonatkozik.

Főiskolai rendszerű képzésben tanulmányokat folytató hallgatók a. A 2002/2003. tanévtől hallgatói jogviszonyt létesített hallgatók esetén a költségtérítés összege kreditarányos költségtérítésből és a szaknak, tagozatnak, képzési helynek megfelelő alapdíjból áll. A teljes költségtérítés összege a nappali tagozatos hallgatók esetén 30 kreditpontnak, míg az esti és levelező tagozatos hallgatók esetében 26 kreditpontnak megfelelő kreditarányos költségtérítést tartalmaz (2000,- Ft/kreditpont). Az alapdíj összege a 7 sz. melléklet d.) pontjában meghatározott költségtérítés és a 30 illetve 26 kreditpontnak megfelelő

36


b.

c.

d.

e.

f.

g.

kreditarányos költségtérítés különbözete. Az előző pontban leírtak a 2002/2003. tanévtől hallgatói jogviszonyt létesített hallgatókra vonatkoznak. A tanulmányaikat ezt megelőzően kezdőkre a korábbi szabályozás érvényes (4000,- Ft/kredit, 30 kredit a teljes költségtérítésben). A főiskola államilag finanszírozott keretére 2001/2002. tanévet megelőzően hallgatói jogviszonyt létesített hallgatók tanulmányaik befejezéséig költségtérítést fizetnek. A költségtérítés összege kreditarányos költségtérítésből (4000,Ft/kreditpont) és alapdíjból áll. A teljes költségtérítés összege: 145 000,- Ft/félév, amely 30 kreditpontnak megfelelő kreditarányos költségtérítést tartalmaz, plusz 25000,- Ft alapdíjat. Amennyiben a hallgató utolsó aktív félévében felvett kreditjeinek száma nem haladja meg a 6 kreditpontot, akkor az általa fizetendő díj: 25 000,- Ft alapdíj + kreditarányos költségtérítés (2000,- Ft/kredit vagy 4000,- Ft/kredit a tanulmányok kezdetétől függően). Ez a kedvezményes alapdíj tanulmányai során csak egy alkalommal (végelszámolásnál) illeti meg a hallgatót.

Az oklevél megszerzéséhez szükséges 210 krediten felül az államilag finanszírozott hallgatók legfeljebb 21 kreditet vehetnek fel költségtérítés nélkül. A 232. kreditponttól a költségtérítés: 6000,- Ft/kreditpont. A kreditmennyiség meghatározásába a felvett tárgyak kreditjei számítanak függetlenül azok teljesítéstől. A kredittúllépés miatt fizetendő költségtérítést a túllépés félévében kell megfizetni. Késedelmes fizetés esetén az eljárás megegyezik a 28. § (5) bekezdésében leírtakkal. Harmadszori tárgyfelvétel esetén az adott tárgy kreditpontjait a költségtérítés számításánál nem vesszük figyelembe, mivel ezért a hallgató a 9. sz. mellékletben szereplő térítési díjat már megfizette. Az akkreditált kredit pontokat a költségtérítés és a kredit túllépés számításánál nem kell figyelembe venni.

(3)

Szakirányú továbbképzésen tanulmányokat folytató hallgatók a. A szakirányú továbbképzésen tanulmányokat folytató hallgató, amennyiben aktív félévet kezd meg, teljes költségtérítést fizet. A teljes költségtérítés összege a 7. sz. mellékletben olvasható

(4)

16. félévet meghaladóan tanulmányokat folytató hallgatók által fizetendő költségtérítés a. A 16. félévet meghaladóan a hallgató maximum további négy félévre jelentkezhet be. b. Aktív félév esetén a fizetendő költségtérítés összege alapdíjból és kreditarányos költségtérítésből (6000,- Ft/kredit) áll. Az alapdíj összege a félévek számával arányosan növekszik az alábbi táblázat alapján.

37


c. Félév száma

d.

Alapdíj (Ft)

17

100 000

18

110 000

19

120 000

20

130 000

Amennyiben a hallgató passzív félévre jelentkezik be és a félév során szigorlatot tesz, akkor a 9. sz. mellékletben szereplő térítési díjat kell megfizetnie függetlenül attól, hogy hányadik szigorlatról van szó. 24. § Térítési díjak

(1)

(2)

A hallgató térítési díj fizetésére kötelezhető, ha: a. A tantervben magyar nyelven meghatározott, de idegen nyelven is meghirdetett tárgyat a hallgató választása alapján – nem magyar nyelven tanul. b. A felsőoktatási intézmény eszközeivel a hallgató részére előállított sokszorosított segédleteket vesz igénybe. c. A felsőoktatási intézmény létesítményeit (könyvtár, számítástechnikai, sport, szabadidős és kollégiumi létesítmények), eszközeit az ingyenes szolgáltatásokon kívüli körben veszi igénybe. A fentieken túl a hallgató térítési díjat fizet a 9. sz. mellékletben felsoroltak alapján.

(3)

Amennyiben a hallgatónak lejárt határidejű pénzügyi tartozása van nem jelentkezhet vizsgára. Utóvizsgadíj köteles vizsga esetén a hallgató köteles kiírni és teljesíteni az utóvizsgadíjat (utóvizsgadíj pénzügyi teljesítése a vizsgára jelentkezés feltétele).

(4)

Új félévre történő bejelentkezés feltétele, hogy a hallgatónak nem lehet lejárt határidejű tartozása. 25. § Kollégiumi térítési díjak

(1)

A hallgatók a kollégiumi férőhely igénybevétele esetén kollégium díjat, kauciót és az alapszolgáltatásokon felüli szolgáltatások esetleges igénybevétele esetén egyéb térítési díjat fizetnek.

(2)

A kollégiumi díjat a kollégiumi alapszolgáltatásért és elhelyezésért kell fizetni.

(3)

A kollégiumi térítési díjak összegét tanévenként a Fenntartó állapítja meg, a Szenátus által előterjesztett javaslat szerint, a (4) - (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a tanév kezdetét megelőző május 30-ig.

(4)

A kollégiumi díj a kollégiumok komfortfokozatához igazodik. A kollégiumok komfortfokozatba sorolását és a kollégiumi térítési díjakat a szabályzat 10. sz. melléklete tartalmazza.

38


(5)

A költségtérítéses képzésben résztvevő, valamint a külföldi hallgatók által fizetendő kollégiumi térítési díjak az államilag finanszírozott hallgatók által fizetett díjaktól eltérőek.

(6)

A kaució az év közben a hallgató által előidézett káresemények fedezetére szolgál. A kaució összege a kollégiumból való kiköltözéskor részben vagy teljes összegében visszafizetésre kerül. A kaució teljes összegét abban az esetben kapják vissza a hallgatók, ha a kollégiumi tartózkodásuk alatt károkozás nem történt. Ellenkező esetben a károkozás mértékének megfelelő levonás után történik a kifizetés. 26. § Informatikai beléptető kártya díja

(1)

A megfelelő biztonság érdekében a főiskola számítógéptermei a tatabányai tagozaton csak elektronikus beléptető kártya segítségével látogathatók.

(2)

A kártya kiállítása a kaució befizetése ellenében történik, melynek összege 5 000,- Ft.

(3)

A kártya elvesztése, megsemmisülése, sérülése következtében új kártya kiállítása pótlásnak számít, amelynek díját a 9. sz. melléklet tartalmazza. A kaució befizetését követő 3 hónapon belül az át nem vett kártyákat megsemmisítjük. Emiatt kiállított új kártya előállítása is pótlásnak számít.

(4)

A kaució összege a hallgató tanulmányainak visszaszolgáltatása után visszafizetésre kerül.

(5)

A kártya elvesztése, megsemmisítése, illetve egyéb sérülése esetén a kaució nem jár vissza.

befejezésekor,

a

kártya

27. § Egyéb rendelkezések (1)

A befizetési határidőt követő első vizsgaidőszakra nem jelentkezhet be az a hallgató, akinek bármilyen tanulmányokhoz kapcsolódó térítési díj kötelezettsége van.

(2)

A hallgatók által fizetendő 24. § és 25. §-ban meghatározott díjak késedelmes befizetése esetén az eljárás az alábbi: a befizetési határidő lejártát követő 5. munkanapon e-mail értesítés, amennyiben tartozását továbbra sem egyenlíti ki a hallgató nem jelentkezhet be a következő félévre. Méltányossági vizsgakérelmet a hallgató addig nem adhat be, illetve addig vizsgára nem bocsátható, amíg esedékes tartozásait ki nem egyenlítette.

(3)

Amennyiben a hallgató hibájából nem teljesíthető a kifizetés (számlaszám, TAJ szám, adóazonosító hiánya) a várakozó kifizetéseket egy tanév elteltével töröljük.

39


V. Záró rendelkezések 28. § Záró rendelkezések (1)

A hallgatói juttatásokkal és térítésekkel kapcsolatos elsőfokú döntés ellen a Gazdasági főigazgatóhoz lehet fordulni a Hallgatói kérelmek benyújtásának és elbírálásának, valamint a jogorvoslat rendjében leírtak alapján.

(2)

A Szabályzatot a hallgatók és az oktatók részére fenntartott közlés helyén nyomtatottan a hirdetőtáblán, elektronikusan az NEPTUN-ban közzé kell tenni.

40 (3)

Jelen szabályzatot a Szenátus 2012. február 22-i ülése megtárgyalta és módosította. A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szabályzatot a 3/2012 (febr. 22.) számú határozatával elfogadta, mely azonnal hatályba lép.

(4)

A szabályzat mellékleteit a Szenátus évente felülvizsgálja. VI. Mellékletek 1. sz. melléklet Hallgatói Ösztöndíj Bizottság

A Hallgatói Ösztöndíj Bizottság (HÖB) 8 főből áll. Összetétele: A Bizottság elnöke: Bernschütz Mária tanár. Tagjai: - 1 fő a Gazdasági Osztály képviseletében, - 1 fő a Neptun Csoport képviseletében, - 1 fő tanár, - 4 hallgató a HÖK jelölése alapján. A HÖB működését az általa kidolgozott, és a Szenátus által jóváhagyott ügyrendje határozza meg.


2. sz. melléklet Hallgatói juttatások képzési programonként

Juttatás megnevezése

Alapképzés és Mesterképzés Áll.fin. Költségté nappali r. nappali Levelező

Felsőfokú szakképzés Szakirányú Költségté továbbképzé s Áll.fin. nappali r. nappali

Tanulmányi ösztöndíj

X

Köztársasági ösztöndíj

X

X

Szakmai, tud. és közéleti ösztöndíj

X

X

Alaptámogatás

X

Rendszeres szociális támogatás

X

X*

X

Rendkívüli szociális támogatás

X

X*

Bursa Hungarica ösztöndíj Külföldi hallg. magyarországi tan. tám.

X

X*

X

X

X

Speciális célú támogatás

X

X

X

Hallgatói munkadíj

X

X

Szakmai gyakorlat támogatása

X

X

Más egyszeri ösztöndíjak

X

Alapítvány Diákja cím

X

Részletfizetés * Csak a szociális támogatásra jogosult hallgatók.

Főiskolai képzés Áll.fin. Költségté nappali r. nappali Lev./esti

X

X

X

X

X

X

X

X*

X

X*

X

X*

X

X*

X

X*

X

X*

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X


3. sz. melléklet A hallgatói előirányzat normatíváinak felhasználására vonatkozó törvényi előírások, és intézményi döntések

1. A Ftv. 129. § határozza meg a hallgatói juttatások fedezetére nyújtott állami normatív támogatások típusait. 2. A normatív támogatás felhasználásának jogcímeit, a támogatás formáját, rendszerességét, a jogosult hallgatók körét a 51/2007. Korm. rend. 7. § és 10. § tartalmazza. 3. A normatív támogatások egyes típusainak felhasználására vonatkozó korlátok az 51/2007. Korm. rend. 8-9. §-ban szerepelnek. 4. A főiskola a tényleges felhasználásról – ahol erre lehetőség volt – saját hatáskörben döntött az alábbiak szerint. Hallgatói normatíva Felhasználás jogcíme

Felhasználás mértéke

Teljesítmény alapú ösztöndíjkeret

64%

Szociális alapú ösztöndíjkeret

30%

Hallgatói Önkormányzat működési tám. Összesen:

6% 100%

Tankönyv-és jegyzettámogatás, sport- és kulturális támogatás Felhasználás jogcíme Szociális alapú ösztöndíj keret Új jegyzet, elektronikus tananyag előállítása Sporttevékenység támogatása Kulturális tevékenység támogatása Összesen:

Felhasználhatóság mértéke Normatíva 56%-a Normatíva 24%-a Normatíva 10%-a Normatíva 10%-a 100 %

Lakhatási támogatás normatíva Felhasználás jogcíme Kollégiumi férőhely-bővítés, korszerűsítés (HÖK-kel egyeztetve) Szociális alapú ösztöndíj keret Összesen:

Felhasználás mértéke főiskolai döntés alapján Lakhatási normatíva70%-a Lakhatási normatíva30%-a 100 %


4. sz. melléklet Köztársasági ösztöndíj A Köztársasági ösztöndíj pályázat útján nyerhető el. A pályázat benyújtásának feltételei: 1.

magyar állampolgárság,

2.

két aktív félév a főiskola nappali tagozatán főiskolai rendszerű képzésben vagy alapképzésben,

3.

legalább 55 kreditpont teljesítése,

4.

a hallgató korrigált kreditindexe a megelőző oktatási évben (mindkét félévben) min. 4,51,

5.

az érintett oktatási időszakban elégtelen értékelést nem kapott.

Valamennyi feltételnek egyidejűleg teljesülnie kell!

Rangsorolási szempontok: -

a megelőző oktatási évben elért tanulmányi átlageredményei (két tizedes pontossággal számítva), a nyelvvizsgák száma és szintje, tudományos diákköri tevékenység, szakirányú tevékenység.

A köztársasági ösztöndíj egy tanév időtartamára, 10 hónapon át adható. Havi összegét a mindenkori költségvetési törvény határozza meg. A pályázatot az Oktatásszervezési Osztály vezetőjének kell benyújtani. A pályázat benyújtásának határidejét a főiskolán szokásos módon hirdetményben kell közzétenni. A HÖB által ragsorolt pályázatok alapján az alapképzésben, illetve mesterképzésben részt vevő hallgatókra elkülönítetten a szenátus minden év augusztus 1-jéig tesz javaslatot a nemzeti erőforrás miniszternek a köztársasági ösztöndíj adományozására.

43


5. sz. melléklet Külföldi hallgatók magyarországi tanulmányainak támogatásai


6. sz. melléklet

Az Alapítvány Diákja cím odaítélésének szabályzata

A Modern Üzleti Tudományok Főiskolája Alapítvány Kuratóriuma Alapítvány Diákja címet adományoz annak az Edutus Főiskolán tanuló hallgatónak, aki a) az alapképzésben nappali, levelező és esti tagozaton legalább 30 kreditet teljesített, b) a főiskolai rendszerű képzésben az adott félévben nappali tagozaton legalább 30, az esti és levelező tagozatokon legalább 26 kreditet teljesített, c) rendelkezik legalább egy középfokú „C” típusú nyelvvizsgával, d) csak jeles érdemjegyei vannak (gyakorlati jegy, kollokvium, szigorlat), e) tanulmányi eredményét vizsga ismétlése nélkül érte el, kivéve, ha egy sikeres érdemjegyet javít jelesre. A cím pályázat alapján nyerhető el, amennyiben a pályázó valamennyi feltételnek egyidejűleg megfelel.

A cím elnyerése esetén a hallgató egyszeri 100 000,-Ft ösztöndíjban részesül. Pályázati űrlap az NEPTUN-ból letölthető. A pályázatot az Oktatásszervezési Osztályra az adott félév vizsgaidőszakának utolsó napjáig kell benyújtani.


7. sz. melléklet Teljes költségtérítés, áthallgatási díj Teljes költségtérítés képzési programok szerint Megjegyzés: a táblázatok fejlécében -

MÜTF – korábban a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája hallgatója volt. HJF – korábban a Harsányi János Főiskola hallgatója volt.

a) Költségtérítés az alapképzésben (BA): 2006/2007. tanévben felvettek esetén: MÜTF nappali Szakok megnevezése Kereskedelem és marketing

177 000

HJF MÜTF nappali levelező (Ft/félév) 177 000

Gazdálkodási és menedzsment

177 000

150 000

Nemzetközi gazdálkodás

208 000

Turizmus-vendéglátás

177 000

HJF levelező

150 000

208 000 150 000

150 000

HJF levelező

160 000

2007/2008. tanévben felvettek esetén:

Kereskedelem és marketing

177 000

HJF MÜTF nappali levelező (Ft/félév) 177 000

Gazdálkodási és menedzsment

177 000

160 000

Nemzetközi gazdálkodás

208 000

Szakok megnevezése

MÜTF nappali

Turizmus-vendéglátás

177 000 160 000

2008/2009. tanévben felvettek esetén: MÜTF nappali HJF Szakok (Ft/félév) nappali megnevezése Tatabánya Budapest (Ft/félév) Kereskedelem és marketing Gazdálkodási és menedzsment Nemzetközi gazdálkodás Turizmus-vendéglátás

177 000

177 000

198 000

177 000

198 000

177 000

198 000

160 000

160 000

160 000

MÜTF levelező HJF (Ft/félév) levelező Tatabánya Budapest (Ft/félév) 177 000

177 000

177 000

177 000

177 000

177 000

160 000

160 000


2009/2010. tanévben felvettek esetén: Szakok megnevezése Kereskedelem és marketing Gazdálkodási és menedzsment Nemzetközi gazdálkodás Turizmusvendéglátás

MÜTF nappali HJF (Ft/félév) nappali Tatabánya Budapest (Ft/félév) 187 000

208 000

187 000

208 000

187 000

208 000

180 000

MÜTF levelező HJF (Ft/félév) levelező Tatabány Budapest (Ft/félév) a 187 000 187 000 187 000

187 000

187 000

187 000

190 000

180 000

180 000

2010/2011. tanévben felvettek esetén:

Szakok megnevezése Kereskedelem és marketing Gazdálkodási és menedzsment Nemzetközi gazdálkodás Műszaki menedzser Turizmusvendéglátás

MÜTF nappali (Ft/félév) Tatabánya Budapest 198 000

198 000

146 000

146 000

198 000

198 000

135 000

135 000

HJF nappali (Ft/félév)

180 000

MÜTF levelező (Ft/félév) Tatabánya Budapest 177 000

177 000

125 000

125 000

135 000

135 000

190 000

HJF levelező (Ft/félév)

180 000

180 000

2011/2012. tanévben felvettek esetén: Szakok megnevezése Kereskedelem és marketing Gazdálkodási és menedzsment Nemzetközi gazdálkodás Műszaki menedzser Turizmusvendéglátás

MÜTF Nappali (Ft/félév) Tatabánya Budapest 140 000

140 000

140 000

140 000

140 000 140 000

HJF nappali (Ft/félév)

MÜTF levelező (Ft/félév) Tatabánya Budapest 120 000

120 000

120 000

120 000

140 000

120 000

120 000

140 000

120 000

120 000

195 000

205 000

HJS levelező (Ft/félév)

195 000

195 000


b) Mesterszak (MA): 2010/2011. tanévben felvettek esetén: Megnevezése Marketing

Nappali (Ft/félév) Tatabánya Budapest 240 000 240 000

Levelező (Ft/félév) Tatabánya Budapest 240 000 240 000

2011/2012. tanévben felvettek esetén: Megnevezése Marketing

Nappali (Ft/félév) Tatabánya Budapest 180 000 180 000

Levelező (Ft/félév) Tatabánya Budapest 180 000 180 000

c) Költségtérítés a felsőfokú szakképzésben: 2009/2010. tanévben felvettek esetén: Szakok megnevezése Európai Uniós üzleti szakügyintéző Nemzetközi szállítmányozási és logisztika szakügyintéző Energetikai mérnökasszisztens Logisztikai műszaki menedzserasszisztens Mechatronikai mérnökasszisztens Gazdasági idegen nyelvű menedzser Kereskedelmi szakmenedzser Kis- és középvállalkozási menedzser Adóigazgatási szakügyintéző Európai Uniós üzleti szakügyintéző Idegenforgalmi szakmenedzser Költségvetési gazdálkodási szakügyintéző Pénzügyi szakügyintéző Számviteli szakügyintéző

MÜTF nappali (Ft/félév) 125 000 125 000

HJF nappali (Ft/félév)

125 000 125 000 125 000 125 000 125 000 125 000 100 000 100 000 100 000 100 000 100 000 100 000

2010/2011. tanévben felvettek esetén: Szakok megnevezése Európai Uniós üzleti szakügyintéző (TB / BP) Nemzetközi szállítmányozási és logisztika szakügyintéző (TB / BP) Energetikai mérnökasszisztens Logisztikai műszaki menedzserasszisztens Mechatronikai mérnökasszisztens Kereskedelmi szakmenedzser (TB / BP) Idegenforgalmi szakmenedzser

MÜTF nappali (Ft/félév) 104 000 104 000

HJF nappali (Ft/félév 100 000

104 000 104 000 104 000 104 000 100 000

2011/2012. tanévben felvettek esetén: Szakok megnevezése

MÜTF nappali (Ft/félév)

HJF nappali (Ft/félév


Európai Uniós üzleti szakügyintéző (TB / BP) Nemzetközi szállítmányozási és logisztika szakügyintéző (TB / BP) Energetikai mérnökasszisztens Logisztikai műszaki menedzserasszisztens Mechatronikai mérnökasszisztens Kereskedelmi szakmenedzser (TB / BP) Idegenforgalmi szakmenedzser

95 000 95 000

115 000

95 000 95 000 95 000 95 000 115 000

d) Költségtérítés a szakirányú továbbképzésben: Szakok megnevezése

Ft/félév

Online marketing

210 000

Piackutatás gyakorlata

180 000

Üzletfejlesztési menedzser

210 000

CRM menedzser

210 000

Határon átnyúló fejlesztési szakreferens

190 000

Modern üzleti szakújságíró

210 000

e) Költségtérítés a főiskolai rendszerű képzésben: MÜTF nappali Szakok megnevezése Kereskedelmi Gazdálkodási Idegenforgalmi

Nappali

MÜTF levelező/Esti

HJF levelező/Esti

150 000

140 000 140 000

(Ft/félév) Tatabánya 230 000 210 000

Budapest 250 000 230 000

f) Áthallgatási díj 10 000,- Ft alapdíj + 6 000,- Ft / kreditpont

HJF 130 000 130 000


8. sz. melléklet Terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülő hallgató költségtérítés alóli mentesség iráni kérelme

Név: NEPTUN-kód: Szak (gazdálkodási, kereskedelmi stb.): Képzési forma (nappali, levelező, esti): Képzési szint (főiskolai, bologna, szakirányú továbbképzés): Milyen juttatásban részesül (TGYÁS, GYNT, GYED, GYES):

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek. Tatabánya, 20…, ………………….. hó ……. nap …………………………………………… Aláírás A nyomtatványt a Hallgatói Információs Szolgáltató Irodában (HISZI) kell leadni tavaszi félév esetén március 31-ig, őszi félév esetén október 31-ig. A nyomtatvány mellé be kell nyújtani a fent nevezett kedvezmény (TGYÁS, GYNT, GYED, GYES) igazolását, valamint a gyerek születési anyakönyvi kivonat másolatát. Az igazoláson szerepelnie kell, hogy a hallgató a szorgalmi időszak első napján részesült ebben a kedvezményben!


9. sz. melléklet Térítési díjak I. Tanulmányokkal kapcsolatos térítési díjak Bármilyen kötelezettség teljesítésére előírt határidő elmulasztása (beiratkozás, bejelentkezés, leckekönyv leadás, tantárgyfelvétel, szakdolgozat leadása, stb.)

5 500,- Ft

Fizetési kötelezettség teljesítésére előírt határidő elmulasztása

5 500,- Ft

Ugyanabból a tárgyból harmadik és további tárgyfelvétel államilag támogatott hallgatók esetén

6 000,- Ft/kredit

Ugyanabból a tárgyból harmadik és további tárgyfelvétel a 2009/2010. tanévet megelőzően felvett költségtérítéses hallgatók esetén

6 000,- Ft/kredit

Ugyanabból a tárgyból harmadik és további tárgyfelvétel a 2009/2010. tanévben és azt követően felvett költségtérítéses hallgatók esetén

1 000,- Ft/kredit

Ugyanabból a tárgyból harmadik és további vizsga (függetlenül attól hányadik tárgyfelvételről van szó)

4 000,- Ft

Ugyanabból a tárgyból harmadik és további szigorlat (függetlenül attól hányadik tárgyfelvételről van szó)

10 000,- Ft

Záróvizsga ismétlés (részenként)

15 000,- Ft

Méltányossági vizsga

20 000,- Ft

Beadott szakdolgozat felülvizsgálata (1 éven túl)

10 000,- Ft

Hallgatói jogviszony megszűnése utáni záróvizsga

25 000,- Ft

Szakdolgozati szakszeminárium ismételt felvétele hallgatói jogviszony ideje alatt a) 2001. évben vagy ezt megelőzően jogviszonyt létesített főiskolai rendszerű képzésben részt vevő hallgató

60 000,- Ft/félév

b) 2002. évben vagy ezt követően jogviszonyt létesített főiskolai rendszerű képzésben részt vevő hallgató

30 000,- Ft/félév

c) BA, BsC, MA képzésben vagy szakirányú továbbképzésben jogviszonyt létesített hallgató

30 000,- Ft/félév

Szakdolgozati szakszeminárium felvétele és újra felvétele hallgatói jogviszony megszűnése után (BA, BsC, MA, szakirányú továbbképzés) 30 000,- Ft/félév A költségtérítés késedelmes befizetésével kapcsolatos díjak: Passzív félév visszaállítása aktívra

10 000,- Ft

NEPTUN hozzáférés visszaállítása: - egy részlet késedelmes fizetése esetén - együttesen két részlet késedelmes fizetése estén

10 000,- Ft 20 000,- Ft

Idegenforgalmi szakmenedzser OKJ vizsgadíjak a 2010/2011. tanévben: első vizsga a képzés befejezésekor: díjmentes


szakmai vizsga díja a hallgatói jogviszony megszűnése után: modulonként változó összeg:  2356-06 modul:  2357-06 modul:  2358-06 modul:  2359-06 modul:  2655-06 modul:  2656-06 modul:  2657-06 modul:  2658-06 modul: 52.500 Ft mindösszesen, ha teljesen ismételnie kellett

12 000,- Ft alapdíj + 2 500,- Ft 6 500,- Ft 6 500,- Ft 5 000,- Ft 2 500,- Ft 1 500,- Ft 8 500,- Ft 7 500,- Ft

Idegenforgalmi szakmenedzser OKJ vizsgadíjak a 2011/2012. tanévben első vizsga a képzés befejezésekor: díjmentes szakmai vizsga díja a hallgatói jogviszony megszűnése után 13 000,- Ft alapdíj + modulonként változó összeg:  2356-06 modul: 2 500,- Ft  2357-06 modul: 8 000,- Ft  2358-06 modul: 8 000,- Ft  2359-06 modul: 5 000,- Ft  2655-06 modul: 2 500,- Ft  2656-06 modul: 1 500,- Ft  2657-06 modul: 10 500,- Ft  2658-06 modul: 9 500,- Ft 60.500 Ft mindösszesen, ha teljesen ismételnie kell Kereskedelmi szakmenedzser OKJ vizsgadíjak a 2011/2012. tanévben első vizsga a képzés befejezésekor: díjmentes szakmai vizsga díja a hallgatói jogviszony megszűnése után 14 000,- Ft alapdíj + modulonként változó összeg:  0001-06 modul: 4 000,- Ft  2655-06 modul: 2 500,- Ft  2656-06 modul: 1 500,- Ft  2657-06 modul: 10 500,- Ft  2658-06 modul: 9 500,- Ft  2659-06 modul: 5 500,- Ft  2660-06 modul: 5 500,- Ft  2662-06 modul: 5 000,- Ft 58.000 Ft mindösszesen, ha teljesen ismételnie kell


Európai uniós üzleti szakügyintéző OKJ vizsgadíjak a 2011/2012. tanévben első vizsga a képzés befejezésekor: díjmentes szakmai vizsga díja a hallgatói jogviszony megszűnése után 14 000,- Ft alapdíj + modulonként változó összeg:  0001-06 modul: 4 000,- Ft  2655-06 modul: 2 500,- Ft  2656-06 modul: 1 500,- Ft  2657-06 modul: 10 500,- Ft  2658-06 modul: 9 500,- Ft  2659-06 modul: 5 500,- Ft  2660-06 modul: 5 500,- Ft  2661-06 modul: 9 000,- Ft 62.000 Ft mindösszesen, ha teljesen ismételnie kell Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző OKJ vizsgadíjak a 2011/2012. tanévben első vizsga a képzés befejezésekor: díjmentes szakmai vizsga díja a hallgatói jogviszony megszűnése után 14 000,- Ft alapdíj + modulonként változó összeg:  0001-06 modul: 4 000,- Ft  2655-06 modul: 2 500,- Ft  2656-06 modul: 1 500,- Ft  2657-06 modul: 10 500,- Ft  2658-06 modul: 9 500,- Ft  2659-06 modul: 5 500,- Ft  2660-06 modul: 5 500,- Ft  2665-06 modul: 9 000,- Ft 62.000 Ft mindösszesen, ha teljesen ismételnie kell Mechatronikai mérnökasszisztens OKJ vizsgadíjak a 2011/2012. tanévben első vizsga a képzés befejezésekor: díjmentes szakmai vizsga díja a hallgatói jogviszony megszűnése után 15 600,- Ft alapdíj + modulonként változó összeg:  1180-06 modul: 9 500,- Ft  1181-06 modul 8 200,- Ft  1190-06 modul 5 400,- Ft  1193-06 modul 6 700,- Ft  1203-06 modul 9 000,- Ft 54.400 Ft mindösszesen, ha teljesen ismételnie kell


Energetikai mérnökasszisztens OKJ vizsgadíjak a 2011/2012. tanévben első vizsga a képzés befejezésekor: díjmentes szakmai vizsga díja a hallgatói jogviszony megszűnése után 15 300,- Ft alapdíj + modulonként változó összeg:  1180-06 modul: 9 500,- Ft  1181-06 modul: 8 200,- Ft  2251-06 modul: 2 600,- Ft  2252-06 modul: 2 600,- Ft  2253-06 modul: 5 100,- Ft 43.300 Ft mindösszesen, ha teljesen ismételnie kell Logisztikai műszaki menedzserasszisztens OKJ vizsgadíjak a 2011/2012. tanévben első vizsga a képzés befejezésekor: díjmentes szakmai vizsga díja a hallgatói jogviszony megszűnése után 14 900,- Ft alapdíj + modulonként változó összeg:  0061-06 modul: 3 900,- Ft  0062-06 modul 1 300,- Ft  0067-06 modul 1 300,- Ft  0117-06 modul 2 600,- Ft  0118-06 modul 2 600,- Ft  0119-06 modul 2 600,- Ft  0391-06 modul 2 600,- Ft  2651-06 modul 8 000,- Ft  2652-06 modul 3 900,- Ft 43.700 Ft mindösszesen, ha teljesen ismételnie kell II. Képesítési követelményekhez, ill. a tantervben foglalt tantervi követelmények teljesítéséhez nem kapcsolódó térítési díjak: Kedvezményes tanulmányi rend iránti kérelem

500,- Ft/kérelem

Egyéni tanrend iránti kérelem

500,- Ft/tantárgy

Tárgyfelvétel Oktatásszervezési Osztály által

500,- Ft/tantárgy

Tárgyfelvétel és csere iránti kérelem Oktatásszervezési Osztály felé

5 500,- Ft/kérelem

(tárgyfelvételi időszak után) Tárgyfelvétel az Oktatásszervezési Osztály által

500,- Ft/tantárgy

Szak/tagozat/szakirányváltási kérelem

500,- Ft/kérelem

Testnevelés tantárgy mintatervtől eltérő félévben teljesítése

500,- Ft/kérelem

Kreditbeszámítási kérelem (kivéve Erasmus beszámítás)

500,- Ft/tantárgy

Vendéghallgatói jogviszony belföldön (Edutusos hallgató (áthallgatási kérelme)

1 000,- Ft/kérelem

Belföldi vendéghallgató fogadása az Edutuson

1 000,- Ft/kérelem

Szakmai gyakorlattal kapcsolatos kérelem

1 000,- Ft/kérelem

Szakdolgozat téma megváltoztatása

1 000,- Ft/kérelem

Konzulens változtatási kérelem

1 000,- Ft/kérelem

Határozatok elleni fellebbezés

1 000,- Ft/kérelem

Méltányossági kérelem

2 000,- Ft/kérelem


Bejelentkezési időszak lezárását követően aktív/passzív státusz módosítás5 000,Ft/kérvény Átvételi kérelem elbírálása

10 000,- Ft/kérelem

Diákigazolvány ismételt igénylése

2 750,- Ft

Ugyanazon diákigazolvány ismételt érvényesítése (nyilatkozat)

2 750,- Ft

Ideiglenes diákigazolvány Oklevél másodlat

360,- Ft 10 000,- Ft

Leckekönyv másodlat lezárt félévenként (papír alapú és elektronikus leckekönyv esetén is)

1 000,- Ft

Leckekönyv hitelesített másolat lezárt félévenként (papír alapú és elektronikus leckekönyv esetén is)

500,- Ft

Elektronikus leckekönyvről félévente kivonat kiállítása második és minden további alkalommal

1 000,- Ft

2006-tól végzettek oklevél melléklet 1 magyar, 1 angol nyelvű ingyenes, a másodlat

3 000,- Ft

Kiadott egynyelvű oklevélről hivatalos angol nyelvű igazolás

5 000,- Ft

Tantárgyi tematika (hitelesített) NEPTUN-kód pótlás Második szakirány államvizsgadíja (főiskolai képzésű hallgató)

500,- Ft/tantárgy 1 000,- Ft 10 000,- Ft

Igazolások másodszori és minden további kiadása

2 000,- Ft

Informatikai beléptető kártya pótlása

6 000,- Ft

Diplomamelléklet magyar + angol (2003-2006. között végzetteknek) Tantárgyak kreditértékének kiszámítása 2003. előtt végzetteknek leckekönyvi kivonat készítése magyar + angol

20 000,- Ft 500,- Ft/tantárgy 30 000,- Ft

Oklevélmelléklet hitelesített másolat

3 000,- Ft

Oklevél hitelesített másolat

1 000,- Ft

Még nem végzetteknek kreditigazolás magyar + angol

5 000,- Ft


10. sz. melléklet Kollégiumi térítési díjak A kollégiumok komfortfokozat szerinti kategóriái A kollégiumi kategóriába sorolás elsősorban az egy hallgatóra jutó lakóterület és az épület vizesblokkal való ellátottságát veszi figyelembe Tatabánya - Stúdium tér II. komfortfokozat Márton Áron Kollégium - Budapest II. komfortfokozat Kollégiumi térítési díjak (2011/20012. tanévben) Tatabánya - Stúdium téri kollégium Államilag finanszírozott képzésben résztvevő hallgatók díja: Költségtérítéses képzésben résztvevők és külföldi hallgatók díja:

13 500,- Ft/fő/hó 18 000,- Ft/fő/hó

A Stúdium téri kollégiumban minden szobában van Internet elérési lehetőség, amely nem tartozik az alapszolgáltatások körébe, így igénybevétel esetén térítési díj kérhető érte, melynek összege 1000,- Ft/szoba/hó. Kaució:

8 000,- Ft/fő/félév mindkét kollégiumban

Napi igénybevétel esetén: saját hallgató: külső vendég:

1 500,- Ft/fő/éjszaka 3 000,- Ft/fő/éjszaka

A kollégiumi felvétel pontozási rendszere: Felsőbb éves A./ Tanulmányi teljesítmény, szakmai munka: (T) 40 pont B./ Szociális helyzet:(S) 50 pont C./ Közösségi munka: (K) 10 pont Felvételi pontszám: T+S+K Budapest – Márton Áron Kollégium Államilag finanszírozott és költségtérítéses hallgatók díja: - Kétágyas elhelyezés esetén 22 500,- Ft - Háromágyas elhelyezés esetén 19 500,- Ft

Leendő első éves 50 pont 50 pont -


KREDITRENDSZERŰ TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT (KTVSZ) A Hallgatói követelményrendszer C része

2012. március 21.


TARTALOMJEGYZÉK

T A R T A L O M J E G Y Z É K .............................................................................................. 3 E L Ő S Z Ó............................................................................................................................ 6 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK........................................................................................ 8 1.§ A képzés rendszere a Főiskolán.................................................................................... 8 2.§ A szabályzat hatálya ..................................................................................................... 8 3.§ A kreditrendszerű képzés alapfogalmai ......................................................................... 9 4.§ Felvétel az intézménybe ............................................................................................. 14 5.§ Átvétel ......................................................................................................................... 15 6.§ Hallgatói jogviszony keletkezése és a beiratkozás ...................................................... 15 7. § A hallgató ................................................................................................................... 16 8.§ Hallgatói jogviszony fennállása.................................................................................... 17 9.§ Hallgatói jogviszony szüneteltetése ............................................................................. 18 10.§ Párhuzamos hallgatói jogviszony .............................................................................. 18 11.§ Vendéghallgatói jogviszony ....................................................................................... 19 12.§ Vendéghallgatói jogviszony külföldön ........................................................................ 20 13.§ Hallgatói jogviszony megszűnése .............................................................................. 21 14.§ A leckekönyv ............................................................................................................. 22 15.§ Hallgatói tanulmányi és vizsgaügyekben eljáró testületek és személyek ................... 22 16.§ Hallgatói tájékoztatás és tanácsadás......................................................................... 22 II. KREDITRENDSZERŰ KÉPZÉS ....................................................................................... 24 17.§ A kreditpont és a kreditrendszer lényege ................................................................... 24 18.§ A képzési program kreditpont-mennyisége és kritériumkövetelményei ...................... 24 19.§ A képzési program és a mintatanterv ........................................................................ 25 20.§ Szakirány, szakirányválasztás ................................................................................... 26 21.§ A képzési idő és a tanulmányi idő meghatározása .................................................... 26 22.§ A tanulmányi idő és a félévek jellege ......................................................................... 26 III. A TANULMÁNYI REND ................................................................................................... 29 23.§ A tanév és a félévek rendje ....................................................................................... 29 24.§ A szorgalmi időszak: az operatív tanterv és az órarend ............................................. 29 25.§ A tantárgyak meghirdetése és indítása ...................................................................... 30 26.§ A tantárgyak felvétele ................................................................................................ 30 27.§ Egyéni tanulmányi rend ............................................................................................. 32 28.§ Tantárgyak elfogadtatása, kreditbeszámítás ............................................................. 33 29.§ A vizsgaidőszak és a vizsgák rendje ......................................................................... 34 30.§ Kedvezményes tanulmányi rend ................................................................................ 36 31.§ Tagozatváltás ............................................................................................................ 37 32.§ Szakváltás................................................................................................................. 37 33.§ Szakirány változtatás ................................................................................................ 37 IV. A HALLGATÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSE .................................................. 38 34.§ Az ismeretek ellenőrzésének általános szabályai ...................................................... 38 35.§ A félévi munka elfogadása ........................................................................................ 39 36.§ A félév zárásával kapcsolatos adminisztratív feladatok ............................................. 39 37.§ A vizsga, mint a teljesítmény értékelésének módja .................................................... 39 38.§ Sikeres és sikertelen vizsgák ismétlése ..................................................................... 40 39.§ A vizsgákkal kapcsolatos adminisztratív feladatok..................................................... 41 40.§ A tanulmányi eredmény nyilvántartása ...................................................................... 42 41.§ A tanulmányi teljesítmény és a finanszírozási forma kapcsolata ................................ 42


V. SZAKDOLGOZATRA, ZÁRÓVIZSGÁRA ÉS AZ OKLEVÉLRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK .............................................................................................................. 44 42.§ Szakdolgozat............................................................................................................. 44 43.§ A szakdolgozati szakszeminárium ............................................................................. 45 44.§ A szakdolgozat beadása és védése .......................................................................... 45 45.§ A záróvizsga.............................................................................................................. 46 46.§ A záróvizsga követelményei és értékelése ................................................................ 47 47.§ A Záróvizsga Bizottság .............................................................................................. 49 48.§ Az oklevél.................................................................................................................. 50 49.§ Kitüntetéses oklevél .................................................................................................. 51 VI. A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSBEN A ZÁRÓDOLGOZATRA, SZAKMAI VIZSGÁRA ÉS A KÉPESÍTŐ BIZONYÍTVÁNYRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK ............................ 52 50.§ Szakdolgozat............................................................................................................. 52 51.§ A szakmai vizsga....................................................................................................... 53 52.§ A vizsgabizottság ...................................................................................................... 55 53.§ A szakképesítő bizonyítvány ..................................................................................... 56 VII. ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK ..................................................................................... 57 54.§ A főiskolai képzésben résztvevő hallgatókra vonatkozó szabályok ............................ 57 55. § A Harsányi János Főiskolán tanulmányaikat megkezdő hallgatókra vonatkozó átmeneti szabályok ........................................................................................................... 58 VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ............................................................................................ 58 56. § .................................................................................................................................. 58 M E L L É K L E T E K .......................................................................................................... 59 KTVSZ 1. sz. melléklete 59 Az edutus Főiskola képzési kínálata .............................................................................. 59 KTVSZ 2. sz. melléklete .................................................................................................... 61 Az egyes képzéseK alapadatai ..................................................................................... 61 2/a melléklet ................................................................................................................... 61 2/b melléklet ................................................................................................................... 63 2/c melléklet ................................................................................................................... 65 2/d melléklet ................................................................................................................... 67 2/e melléklet................................................................................................................... 69 2/f melléklet.................................................................................................................... 71 2/g melléklet ................................................................................................................... 73 2/h melléklet ................................................................................................................... 75 2/i melléklet .................................................................................................................... 77 2/j melléklet .................................................................................................................... 79 2/k melléklet ................................................................................................................... 83 2/l melléklet .................................................................................................................... 85 2/m melléklet .................................................................................................................. 88 2/n melléklet ................................................................................................................... 90 2/o melléklet ................................................................................................................... 93 2/p melléklet ................................................................................................................... 95 KTVSZ 3. sz. melléklete ................................................................................................. 97 SZAKMAI GYAKORLATRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK............................................... 97 KTVSZ 3/a. sz. melléklete GAZDASÁGI ALAPKÉPZÉS – nappali tagozat .............................................................. 97 KTVSZ 3/b. sz. melléklete Gazdasági alapképzés – LEVELEZŐ tagozat .............................................................. 100


KTVSZ 3/c. sz. melléklete műszaki alapképzés – nappali és LEVELEZŐ tagozat ................................................. 103 KTVSZ 3/d. sz. melléklete Főiskolai rendszerű képzés – nappali tagozat .............................................................. 106 KTVSZ 3/e. sz. melléklete műszaki fsz képzés ...................................................................................................... 109 KTVSZ 3/f. sz. melléklete Gazdasági fsz képzés .................................................................................................. 111 KTVSZ 4. sz. melléklete .................................................................................................. 114 Vendéghallgatói jogviszony külföldön ........................................................................... 114 KTVSZ 5/a. sz. melléklete ............................................................................................... 120 Hagyományos – papír alapú leckekönyv alkalmazásának rendje ................................. 120 KTVSZ 5/b melléklete...................................................................................................... 121 Az elektronikus leckekönyv alkalmazásának eljárási rendje ......................................... 121


ELŐSZÓ

Az EDUTUS Főiskola a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. Törvény (továbbiakban Ftv.) és ennek végrehajtását szabályozó kormányrendeletek, a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V.21.) SZMM rendelet, a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény és a kapcsolódó hatályos rendeletek alapján, valamint a felsőoktatási intézmények autonómiájából adódó lehetőségekkel élve az alábbi Kreditrendszerű tanulmányi és vizsgaszabályzatot (továbbiakban: KTVSZ) alkotja. Az Ftv. 21.§ (1) bekezdése kimondja, hogy a felsőoktatási intézmény meghatározza az egységes szervezeti és működési szabályzatát, melynek része a hallgatói követelményrendszer (továbbiakban: HKR) is. Az Ftv. 21.§ (4) bekezdése felsorolja, hogy különösen melyek azok a területek, amelyeket a hallgatói követelményrendszerben szabályozni kell. A felsorolással összhangban az intézmény hallgatói követelményrendszerének (HKR) részei a következők: A/ A felvételi eljárás rendje B/ Hallgatói kérelmek benyújtásának és elbírálásának, valamint a jogorvoslat rendje C/ Kreditrendszerű tanulmányi és vizsgaszabályzat (KTVSZ) D/ Hallgatói juttatások és térítések szabályzata (HJTSZ) E/ Hallgatói fegyelmi és kártérítési ügyek elbírálásának rendje F/ A kollégiumi jelentkezések elbírálásának rendje G/ Hallgatói balesetek megelőzésével kapcsolatos eljárás. A HKR részét képezhetik még más szabályzatok is. A főiskolai HKR megalkotói és a döntéshozók – tiszteletben tartva az Ftv-t – a C pontban megnevezett KTVSZ-re vonatkozóan az alábbi szempontokat érvényesítették: 

Az oktatás színvonalát nem a szabályok, hanem az oktatás tartalma és módszerei határozzák meg.

A szabályozás a hallgatókat rendszeres tanulásra és a követelmények folyamatos teljesítésére ösztönzi, és kiszámíthatóvá teszi az oktatásszervezéssel kapcsolatos döntéseket.

A szabályozás egységes, a Főiskola minden olyan hallgatójára vonatkozik, aki kreditrendszerben szervezett és iskolai rendszerű képzési programban vesz részt. A képzési programok különbözősége miatti eltéréseket a vonatkozó szabály egyes alpontjai határozzák meg.

A jelen KTVSZ vonatkozik azokra a hallgatókra is, akik tanulmányaikat 2006 szeptembere előtt kezdték meg, de a korábbi szabályzatból átemeli azokat a pontokat, melyek e hallgatói csoportra kedvezőbbek, mint a jelen szabályzat. (Ftv.: Értelmező rendelkezések 147.§ (5) felmenő rendszer).

A szabályozás elvi alapjai és főiskolai szempontjai biztosítják annak stabilitását, így a változtatások a konkrét mértékekre vonatkozhatnak.

A szabályozás – a kreditrendszer elveivel összhangban – tekintettel van a hallgatók egyéni tanulmányi fejlődési lehetőségeire.


A szabályozás lehetővé teszi az alaptantárgyak keresztféléves meghirdetését, valamint a más tagozaton és képzési helyen történő tantárgyfelvételt az adott kapacitás mértékéig. Ezáltal elősegíti, hogy a hallgató tanulmányi követelményeit folyamatosan teljesíthesse a Főiskola képzési rendszerében akkor is, ha az eltér a mintatantervtől.

A szabályozás szerkezete és megfogalmazása elősegíti, hogy a hallgatók tisztában legyenek hallgatói jogviszonyukból fakadó jogaik és kötelességeik rendszerével (tájékozódás felelőssége).

A hallgatók tájékoztatása magába foglalja a HKR összes részét (A-G részek), amelyben kitüntetett szerepe van a KTVSZ-nek.


I. Általános rendelkezések

1.§ A képzés rendszere a Főiskolán (1) A Főiskola az Alapító Okiratban meghatározottan, állami elismerés alapján jogosult különböző képzési programokat szervezni, a felsőoktatás többciklusú képzési rendszerében alapképzést (Bacheleor of Arts - BA, Bacheleor of Science - BSc), és mesterképzést (Master of Arts – MA) folytatni. Felsőfokú szakképzést (FSZ) és szakirányú továbbképzést szervezhet, és kötelessége a főiskolai rendszerű képzésben (több ciklusú képzés bevezetése előtt) indított szakjain a képzést biztosítani. A Főiskola iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben is részt vehet. (2) A Főiskola képzési programjai a KTVSZ elfogadásakor a következők: a. Alapképzés (BA) a gazdaságtudományok képzési területen, b. Alapképzés (BSc) a műszaki tudományok képzési területen, c. Mesterképzés (MA) a gazdaságtudományok képzési területen, d. Felsőfokú szakképzés (FSZ), e. Szakirányú továbbképzés, f. Főiskolai rendszerű képzés (a korábbi, a többciklusú képzést megelőző program). (3) A (2) pontban felsorolt képzési területek konkrét képzéseit a KTVSZ 1. sz. melléklete tartalmazza. (4) A Főiskola által folytatott határon túli képzéseken is a (2) pontban felsorolt képzési programok indíthatók. 2.§ A szabályzat hatálya (1) Jelen KTVSZ hatálya kiterjed a Főiskolán tanulmányokat folytató minden hallgatóra, aki kreditrendszerű oktatásszervezés keretében iskolarendszerű képzésben vesz részt. A KTVSZ hatálya kiterjed a vendéghallgatókra is. (2) A KTVSZ hatálya kiterjed a Főiskola valamennyi oktatójára, kutatójára és a tanulmányi és vizsgaügyekben eljáró dolgozójára. A KTVSZ alkalmazása szempontjából oktatónak minősül a Főiskolával munkaviszonyban álló oktatón kívül az egyéb jogviszony keretében oktatást vagy vizsgáztatást végző személy is. (3) Jelen szabályzat hatálya kiterjed Főiskola székhelyén lévő (tatabányai) és székhelyen kívüli (budapesti) szervezeti egységeire, az oktatási feladatokban közreműködő oktatókra, kutatókra, és más főiskolai alkalmazottakra, továbbá az intézmény szakmai irányításával működő határon túli képzési helyek felsőoktatási tevékenységére. Amennyiben utóbbiak tevékenysége a képzési programok különbözőségéből fakadóan a HKR-től eltér, az eltéréseket külön mellékletben kell szabályozni.


3.§ A kreditrendszerű képzés alapfogalmai aktív félév: a beiratkozást követő olyan félév, amelyben a hallgató legalább egy, kreditértékkel bíró tantárgyat felvesz. Aktív a féléve annak a külföldön tanulmányokat folytató hallgatónak is, aki az adott félévre bejelentkezett. beiratkozás: az, aki a felsőoktatási intézménybe felvételt vagy átvételt nyert, a Főiskolával – a felvételi döntés évében – hallgatói jogviszonyt létesíthet. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre. A hallgatói jogviszony fennállása alatt újabb beiratkozásra nincs szükség. Ha a hallgató nem tesz eleget beiratkozási kötelezettségének, tanulmányait csak újabb sikeres felvételt követően kezdheti meg. A felvételi határozat érvényét veszti a félév első tanítási napját követő 30. nap leteltével. bejelentkezés: a beiratkozást követően a hallgató minden félévben köteles a Főiskolának bejelenteni, hogy az adott félévben tanulmányait folytatja (aktív félév), vagy a tanulmányait szünetelteti (passzív félév). A hallgatónak bejelentkezési kötelezettségének a bejelentkezési időszakban a Neptun tanulmányi rendszeren keresztül kell eleget tennie. belső párhuzamos képzés: a Főiskola hallgatója hallgatói jogviszonya fennállása mellett ezzel egy időben a Főiskolán belül egyidejűleg több szakképzettség, szakképesítés megszerzésére készül fel. ECTS: európai kreditátviteli rendszer, mely megkönnyíti az ECTS alapelveit vállaló intézmények hallgatói számára az európai felsőoktatási intézmények közötti nagyobb hallgatói mozgásszabadságot. egyéni hallgatói tanulmányi munkaidő: a hallgatói tanulmányi munka azon része, melyet a hallgató átlagosan a tanórán (kontaktórán) kívül önállóan végez a tananyag elsajátítása és a követelmények teljesítése érdekében (beleértve a vizsgaidőszakban a tanulásra fordított időt). Az egyéni hallgatói tanulmányi munkaóra az egyéni hallgatói munkára fordított idő órákban. egyéni tanrend: mintatanterv változás miatt a tanórával már meghirdetésre nem kerülő tantárgy tanulmányi és vizsgakötelezettségét a hallgató kérelemre, egyéni tanrend keretében teljesítheti. Az egyéni tanrendben felvett tantárgyhoz nem tartozik kontaktóra, a vizsgára felkészülést az oktató egyéni konzultáció biztosításával segíti. Az egyéni tanrendben felvett tantárgyakra a vizsgakurzusra vonatkozó szabályok vonatkoznak. egyéni tanulmányi rend: a kreditrendszer lényegéből következik, hogy az intézményi tanulmányi és vizsgaszabályzat, valamint a tantervi előírások lehetőséget adnak a hallgatónak arra, hogy egyénileg tervezze meg tanulmányait, és így minden tanulmányi időszakra - a szabályzatokban és tantervekben meghatározott feltételek mellett válasszon a felajánlott tanulmányi lehetőségek közül; e tekintetben minden hallgató egyéni tanulmányi rend szerint végzi tanulmányait. előadás: olyan oktatási forma, ahol a meghirdetett tantárgy egészét vagy annak egy részét a tárgyat felvett összes hallgató hallgatja. előtanulmányi rend: egy tantárgy ismeretanyagának megértéséhez szükséges, a másik tantárgyban, tantárgycsoportban szereplő ismeretanyag, és/vagy kritériumkövetelmény igazolt teljesítése. A hallgató tantárgyat csak az előfeltételek teljesítése után vehet fel. Párhuzamos tárgyfelvételre – vagyis az adott tárgy és az előfeltétel tárgy azonos félévben történő felvételére – nincs lehetőség. félév: öt hónapból álló oktatásszervezési időszak.


ismételő javító vizsga: a hallgató által tett sikertelen vizsga második, vagy további alkalommal történő megismétlése függetlenül a tantárgyfelvétel számától. javító vizsga: a hallgató által tett sikertelen vizsga első alkalommal történő megismétlése. kedvezményes tanulmányi rend: a hallgató kérelmére indokolt esetben a hallgató felmentést kaphat az előadásokon, szemináriumokon/gyakorlati foglalkozásokon/labor- és tanüzemi gyakorlaton való részvétel alól, továbbá a követelményeket – a tantárgyi programban előírtaktól – eltérő időpontban teljesítheti. keresztféléves tantárgy meghirdetése: az adott tantárgy mintatantervtől eltérő félévben történő meghirdetése tanórák tartásával és/vagy vizsgakurzusként. képzési ág: a képzési terület azon szakjainak összessége, amelyeknek a képzési tartalma a képzés kezdeti szakaszában azonos. képzési és kimeneti követelmények: azoknak az ismereteknek, jártasságoknak, készségeknek, képességeknek (kompetencia) összessége, amelyek megszerzése esetén az adott szakon a végzettségi szintet és szakképzettséget igazoló oklevél kiadható. képzési idő: az előírt kreditek, a végzettségi szint, szakképzettség, szakképesítés megszerzéséhez szükséges, jogszabályban meghatározott idő. képzési időszak: a képzési idő tagolása szorgalmi időszakra és a hozzá tartozó vizsgaidőszakra. képzési program: az intézmény komplex képzési dokumentuma, amely a) az alap- és mesterszak, valamint a szakirányú továbbképzési szak részletes képzési és tanulmányi követelményeit, b) felsőfokú szakképzésben a szakképzési programot, továbbá tartalmazza, a képzés részletes szabályaival, így különösen a tantervvel, illetve az oktatási programmal és a tantárgyi programokkal, valamint az értékelési és ellenőrzési módszerekkel, eljárásokkal és szabályokkal együtt. képzési terület: azoknak a szakoknak és képzési ágaknak kormányrendeletben meghatározott összessége, amelyek hasonló vagy részben megegyező képzési tartalommal rendelkeznek. konzultáció: az oktató által a hallgató részére biztosított, a hallgató tanulmányaival kapcsolatos személyes megbeszélés lehetősége. korrigált kreditindex: az adott félévi ösztöndíjak megállapítása az előző félévi korrigált kreditindex alapján történik. Korrigált kreditindex = kreditindex x (teljesített kredit / vállalt kredit) kötelező tárgy: olyan tárgy, melynek teljesítése az oklevél megszerzésének feltétele. kreditakkumuláció: kreditek gyűjtése a tanulmányok végzése során; minden egyes tanulmányi időszakban a megszerzett kreditek hozzáadódnak a korábban megszerzett kreditekhez mindaddig, amíg a hallgató az összes, az oklevél megszerzéséhez előírt számú kreditet el nem éri. kreditindex: a tanulmányi munka mennyiségi és minőségi értékelésére szolgál az adott félévre vonatkozó kreditindex.


Alapképzésben, mesterképzésben, valamint a főiskolai képzés nappali tagozatán tanuló hallgatók esetében: Kreditindex = ∑ (teljesített kreditpont x érdemjegy) / 30 Főiskolai esti és levelező képzésben részt vevő hallgatók esetében az osztószám 26. Felsőfokú szakképzésben és szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgatók esetében az osztószám a mintatanterv szerint teljesíthető kreditpont. kreditkiosztás (allokáció): a tantervben szereplő tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez átlagosan szükséges összes hallgatói tanulmányi munkához kreditek hozzárendelése. kreditpont: egy kreditpont átlagosan 30 hallgatói munkaóra teljesítését feltételezi, ami magában foglalja a foglalkozásokon (előadás, szeminárium, gyakorlat, laborgyakorlat, tanüzemi gyakorlat) való részvételt és a hallgató otthoni, egyéni tanulással töltött munkaidejét is kredittarifa: mennyiségi kapcsolat az adott tanulmányi feladathoz rendelt kreditek és a feladat teljesítése érdekében elvárható (vagy megbecsült) összes hallgatói tanulmányi munkaóra között; a magyar országos kredittarifa szerint 1 kredit 30 hallgatói tanulmányi munkaórának felel meg. kritériumkövetelmény: a mintatantervben előírt, és az oklevél megszerzéséhez szükséges olyan teljesítmény, mellyel kreditpont nem szerezhető. laborgyakorlat/tanüzemi gyakorlat: olyan speciális oktatási forma, ahol a hallgatók kis létszámú csoportokban, az adott képzéshez kapcsolódó ismereteket aktív módon, általában külső helyszínen, az oktató, gyakorlati szakember felügyelete mellett sajátítják el a tantárgyat. levelező képzés munkarendje: olyan oktatásszervezési rend, mely szerint – az érintett hallgatókkal kötött eltérő megállapodás hiányában – a hallgatók tanóráira tömbösítve, legfeljebb kettő hetenként munkanapokon, vagy a heti pihenőnapon kerül sor. maximális tanulmányi idő: a Főiskola által meghatározott, az adott képzési program teljesítésére fordítható maximális tanulmányi idő, melynek mértékét a Szabályzat 2. sz. melléklete tartalmazza. mintatanterv félévekre bontva mutatja meg a tantárgyi és képzési követelmények teljesítését átlagos hallgatói ráfordítást feltételezve, a mintatanterv szerint haladva a hallgató a képzési program követelményeit a meghatározott képzési idő alatt fejezi be. nappali képzés munkarendje: olyan oktatásszervezési rend, mely szerint – az érintett hallgatókkal kötött eltérő megállapodás hiányában – a hallgatók tanóráira heti öt napból álló tanítási hét keretében a munkanapokon kerül sor. Ettől a Főiskola hallgatói önkormányzatának egyetértésével el lehet térni. operatív tanterv: szorgalmi időszak tervezésének és az oktatás megszervezésének alapja, azaz az adott félévben a meghirdetésre kerülő tantárgyak listája és az órarend készítésének alapja. összes hallgatói tanulmányi munkaidő: átlagos (tehetségű, felkészültségű, átlagosan elvárható teljesítménnyel tanuló) hallgató számára a tanulmányi munka sikeres elvégzéséhez (átlagos körülmények között) szükséges idő órákban kifejezve, vagyis a tanóra (kontaktóra) és az egyéni hallgatói tanulmányi munkaóra együtt. passzív félév: olyan félév, amelyben a hallgató tanulmányait szünetelteti. Passzív félévben kreditértékű követelményt nem teljesíthet (szigorlatra jelentkezhet, szakdolgozati


szakszemináriumot felveheti). Passzív félévben a hallgató juttatásokra nem jogosult (pl. ösztöndíj, támogatások, diákigazolvány stb.). párhuzamos képzés: a Főiskola hallgatója hallgatói jogviszonya fennállása mellett ezzel egy időben másik felsőoktatási intézményben is tanulhat másik oklevél vagy bizonyítvány megszerzése céljából. részidős képzés: a részidős képzés időtartama – kivéve a szakirányú továbbképzést – a teljes idejű képzés tanóráinak (300 óra/félév) legalább harminc, legfeljebb ötven százaléka lehet. A szakirányú továbbképzés időtartama a teljes idejű képzés tanóráinak legalább húsz, legfeljebb ötven százaléka lehet. A részidős képzés az esti vagy levelező képzés munkarendje szerint szervezett képzés. részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzésre az vehető fel, aki az alap-, illetve mesterképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett, valamint teljesítette a felsőoktatási intézmény által a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott és az intézmény honlapján közzétett feltételeket. A hallgatói jogviszony – külön felvételi eljárás nélkül – beiratkozással keletkezik. sikeres vizsga javítása: eredményes gyakorlati jegy/vizsgajegy javítására a hallgatónak félévenként egy tantárgyból, egy alkalommal van lehetősége. Sikeres szigorlat javítására a tanulmányi idő alatt legfeljebb egyszer van lehetőség. Az újabb eredmény elégtelentől eltérő mértéke végleges. Sikeres záróvizsgát nem lehet javítani. súlyozott tanulmányi átlag: a tanulmányok minőségét a kreditpontok súlyozott átlaga mutatja. Súlyozott átlag = ∑ (teljesített kreditpont x érdemjegy) /∑ teljesített kreditpont szak: valamely szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzési tartalom (ismeretek, jártasságok, készségek) egységes rendszerét tartalmazó képzés. szakirány: a szakképzettség részeként megszerezhető, speciális szaktudást biztosító képzés. szakképzettség: alapfokozattal vagy mesterfokozattal egyidejűleg megszerezhető, a szak és a szakirány tartalmával meghatározott, a szakma gyakorlására felkészítő szaktudás oklevélben történő elismerése. szakmai gyakorlat: alapképzésben és felsőfokú szakképzésben, külső gyakorlóhelyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő szakmai gyakorlat. szeminárium/gyakorlat: olyan oktatási forma, ahol a hallgatók kis létszámú csoportokban, aktív módon, az oktatóval történő intenzív kommunikáció lehetőségét kihasználva sajátítják el a tantárgyat, vagy annak egy részét (egyes tantárgyaknál az előadás és a szeminárium kiegészítik egymást). székhelyen kívüli képzés: a Főiskola működési helyén (székhely, telephely) kívül részben vagy egészben folyó felsőoktatási képzés szigorlat: olyan számonkérési forma, amely során a képzési cél szempontjából alapvető tantárgyak átfogó, komplex ismeretét kérik számon. tanév: tíz hónapból álló oktatásszervezési időszak.


tanóra: a tananyag elsajátításához és a szorgalmi időszakon belül a hallgatói teljesítmény ellenőrzéséhez oktatói közreműködést igénylő idő. A tanóra típusai: előadás, szeminárium, gyakorlat, laborgyakorlat, tanüzemi gyakorlat, konzultáció. Az órarendi foglalkozások egysége 80 perc (két tanóra). tanulmányi idő: a hallgató által az adott képzési program követelményeinek teljesítésére fordított, a Főiskola Szabályzatában meghatározott maximális tanulmányi időmennyiségen belüli időtartam. tanulmányi követelmény: a tantervben egyes tantárgyak elvégzését eredményező előírt tanulmányi feladatok összessége. támogatási idő: egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is. A fogyatékossággal élő hallgató támogatási ideje négy félévvel megnövelhető. A támogatási időbe be kell számítani a megkezdett államilag támogatott félévet is, kivéve, ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet. Az államilag támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal a megkötéssel, hogy azonos képzési ciklusban államilag támogatott képzésben kizárólag az Ftv- 56. § (3) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén folytathatók tanulmányok. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a felsőfokú szakképzés tekintetében is. Ha a hallgató kimerítette a rendelkezésére álló támogatási időt, csak költségtérítéses képzési formában folytathat tanulmányokat a felsőoktatásban. Az adott képzéshez rendelkezésre álló támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje. Ha a hallgató a támogatási idő alatt nem tudja befejezni tanulmányait, azt költségtérítéses képzési formában folytathatja. A támogatási idő, illetve a költségtérítéses képzéshez rendelkezésre álló idő számításakor egy félévként kell nyilvántartani, ha a hallgató – az elsőként megkezdett képzésének legkésőbb harmadik félévében létesített további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyára tekintettel – a) egyidejűleg több felsőoktatási intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban, illetve ha b) ugyanabban a felsőoktatási intézményben egyidejűleg több szakképzettség, szakképesítés megszerzésére készül fel. teljes idejű képzés: félévenként legalább háromszáz tanórából álló képzés. A teljes idejű képzést a nappali képzés munkarendje szerint kell megszervezni. tudományterületek: a bölcsészettudományok, a hittudomány, az agrártudományok, a műszaki tudományok, az orvostudományok, a társadalomtudományok, a természettudományok és a művészetek, amelyek tudományágakra tagozódnak. választható tárgy: a tárgyak egy listán felsorolt csoportjából kell (kötelezően választható), illetve lehet (szabadon választható) az adott tárgyat kiválasztani. A szabadon válaszható tárgykörből megszerzendő kreditmennyiség a kötelezően választható tárgykörből történő választással is – részben vagy egészben – teljesíthető, de fordítva ez nem lehetséges. vendéghallgató: a vendéghallgatói jogviszony keretében a hallgató a tanulmányaihoz kapcsolódó résztanulmányokat folytat. Vendéghallgatói jogviszony akkor létesíthető, ha ahhoz az a felsőoktatási intézmény, amellyel a hallgató hallgatói jogviszonyban áll, hozzájárul. A hozzájárulást a felsőoktatási intézmény akkor tagadhatja meg, ha a vendéghallgatói jogviszony keretében szerzett krediteket nem tudja beszámítani a hallgató tanulmányaiba.


végbizonyítvány (abszolutórium): a tantervben előírt vizsgák eredményes letételét és – a nyelvvizsga letételének és szakdolgozat (diplomamunka) elkészítésének kivételével – más tanulmányi követelmények teljesítését, illetve a szakdolgozathoz (diplomamunkához) rendelt kreditpontok kivételével a képzési és kimeneti követelményekben előírt kreditpontok megszerzését igazolja, amely minősítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelménynek mindenben eleget tett. vizsga: az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének – értékeléssel egybekötött – ellenőrzési formája, amely lehet vizsgajegy, gyakorlati jegy, szigorlat. vizsgakurzus: adott tantárgy másodszori, vagy harmadszori felvétele kontaktóra nélkül a vizsgateljesítés céljából. Vizsgakurzusként tárgyat csak az a hallgató vehet fel, aki legalább egyszer már felvette az adott tantárgyat, a tárgy tanulmányi kötelezettségének eleget tett (aláírást szerzett), de nem teljesítette a tárgy vizsgakövetelményeit. 4.§ Felvétel az intézménybe (1) A Főiskola hallgatója – állampolgárságra való tekintet nélkül – az lehet, aki a különböző képzési programok felvételi követelményeinek és feltételeinek eleget tesz, és az Ftv., valamint a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásáról szóló 237/2006. (XI.27.) kormányrendelet szabályai szerint hallgatói jogviszonyt létesít. (2) A felvétellel kapcsolatos követelményeket és feltételeket a Hallgatói követelményrendszer részét képező külön szabályzat, „A felvételi eljárás rendje” határozza meg. 5.§ Átvétel (1) Más felsőoktatási intézményből az a hallgató vehető át, aki ott érvényes hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, és tanulmányait azonos képzési területen folytatta. Egyéb esetben az intézmény képzési programjaira csak felvételi eljárás keretében kerülhet be hallgató. (2) Az átvételi kérelem beadási határideje az őszi szemeszter esetében szeptember 1., a tavaszi félévre január 31., melyet a „Hallgatói kérelmek benyújtásának és elbírálásának, valamint a jogorvoslat rendje” szerint kell beadni. (3) A hallgatónak az átvételi kérelemhez csatolnia kell a leckekönyv hiteles másolatát, egy érvényes hallgatói jogviszony igazolást, valamint a teljesített tantárgyak tantárgyi programját. (4) Az átvételről rendelkező határozatban rendelkezni kell arról, hogy az átvett hallgató mely szakon, szakirányon, milyen évfolyamon és tagozaton kezdheti meg, illetve folytathatja a tanulmányait. Továbbá a határozatnak tartalmaznia kell a Kreditátviteli Bizottság döntését a hallgató által korábban megszerzett kreditpontok elfogadásáról. (5) A hallgató leckekönyvébe az elbocsátó felsőoktatási intézmény bejegyzi a hallgatói jogviszony megszűnésének időpontját és a leckekönyvet hivatalos úton átteszi a fogadó intézménybe, ahol az Oktatásszervezési Osztály a hallgatói jogviszony létrejöttére vonatkozó adatokat a leckekönyvbe bevezeti.


(6) Ha az átvett hallgató elektronikus leckekönyvvel rendelkezik, és/vagy olyan évfolyamra kerül, amely a Főiskolán elektronikus leckekönyvet használ, akkor elektronikus leckekönyve lesz, más esetben a meglévő papír alapú leckekönyvét kell folytatni. (7) Ha a papír alapú leckekönyv betelik, a hallgató részére újabb leckekönyvet kell kiadni úgy, hogy azt az eredeti leckekönyvhöz szétválaszthatatlanul hozzá kell fűzni, és a leckekönyvekben a hozzájuk rögzített leckekönyv sorszámát fel kell tüntetni.

6.§ Hallgatói jogviszony keletkezése és a beiratkozás (1) Az a személy, aki a Főiskola különböző képzési programjaira felvételt, vagy más felsőoktatási intézményből átvételt nyert, a Főiskolával hallgatói jogviszonyt létesíthet. (2) A hallgatói jogviszony a beiratkozás napjával, illetve az átvételi határozat dátumával jön létre. (3) A hallgatói jogviszony fennállása alatt újabb beiratkozásra nincs szükség. (4) A beiratkozás idejét az Oktatásszervezési Osztály, illetve a Felnőttképzési Intézet határozza meg, melyről a hallgatót értesíti. Az átvétel rendjét KTVSZ 5. §-a és a HKRben a „Hallgatói kérelmek benyújtásának és elbírálásának, valamint a jogorvoslat rendje” határozza meg. (5) Ha a hallgató nem tesz eleget beiratkozási kötelezettségének, tanulmányait csak újabb sikeres felvételt követően kezdheti meg. (6) A beiratkozást objektív okok (betegség, baleset) miatt elmulasztó hallgató a Tanulmányi Bizottsághoz kérelemmel fordulhat hallgatói jogviszonya létesítése érdekében. A felvételi határozat érvényét veszti a félév első tanítási napját követő 30. nap leteltével. (7) A hallgatói jogviszonyból eredő jogokat és kötelességeket a hallgató annak keletkezésétől gyakorolhatja.

7. § A hallgató (1) A hallgató a hallgatói jogviszony keletkezésétől annak megszűnéséig gyakorolhatja jogait és teljesítheti kötelezettségeit. Aktív és passzív félév alatt különböző jogok illetik meg a hallgatót. (2) A hallgató egyéni jogait és kötelességeit az Ftv. általában és széleskörűen meghatározza, mely partnerként kötelezi mind a hallgatót, mind a Főiskolát a jogok gyakorlására és a kötelességek teljesítésére. (3) A hallgatói jogok gyakorlásának intézményi szabályozását és a kötelességek teljesítését a HKR részét képező szabályzatok tartalmazzák. A KTVSZ a tanulmányok folytatásához közvetlenül kapcsolódó jogokra és kötelességekre terjed ki. (4) A Főiskolán a hallgatók finanszírozás szempontjából két formában: államilag támogatott és költségtérítéses keretben tanulhatnak. A képzés költségeit az Ftv. 53.§ (1) bekezdése szerint az első esetben – amennyiben az Ftv. másképp nem rendelkezik- az állami költségvetés, a második esetben a hallgató viseli.


(5) Államilag támogatott képzési helyekre az alapképzés és az FSZ képzés nappali tagozatára, valamint a mesterképzés nappali és levelező tagozatára nyerhetnek felvételt a hallgatók, az állam által biztosított létszám mértékéig. a. Az államilag támogatott hallgató állampolgársági kritériumait az Ftv. 39.§ (1) a-d. pontjai határozzák meg. b. A Főiskola az államilag támogatott hallgatók esetében az oklevél megszerzéséhez nem támaszthat olyan követelményt, melyért a hallgatónak fizetnie kell, kivéve, ha az Ftv. módosítása és kormányrendelet erről másként nem rendelkezik. A fizetendő díjakat a HJTSZ mellékletei tartalmazzák, konkretizálva az adott tanulmányi évre. c. Az államilag támogatott hallgatónak a képzésért fizetnie kell, ha a tanulmányai során a felvett tárgyak kreditpontjainak összege elérte az állam által maximálisan finanszírozott kreditmennyiséget (KTVSZ 18.§ (4)). A térítés mértékét a HJTSZ szabályozza. d. Az államilag támogatott hallgató e kedvező finanszírozású státuszát elveszíti, ha nem teljesíti az e hallgatói körre vonatkozó tanulmányi kötelezettségeket (KTVSZ 41.§). e. Az állami támogatás elvesztése után a hallgató költségtérítéses formában folytathatja tanulmányait, amennyiben a KTVSZ egyéb szabályai azt nem akadályozzák. f. Az államilag támogatott hallgató elveszíti e kedvező finanszírozású státuszát akkor is, ha olyan tagozatra jelentkezik át, ahol nem folyik államilag támogatott képzés. Újabb tagozatváltással automatikusan nem nyeri vissza az állami támogatást tanulmányai folytatásához. g. Ha a d. és f. pont miatt államilag finanszírozott hely szabaddá válik, akkor a Főiskola kérelem útján a nappali tagozatos költségtérítéses hallgatókat e kedvező finanszírozású képzésbe sorolhatja át a rendelkezésére álló – képzési programokhoz rendelt – államilag finanszírozott keret mértékéig. h. Az átsorolási kérelmet a Tanulmányi Bizottság bírálja el a kérelem beadását megelőző két félév tanulmányi átlaga alapján. Azonos tanulmányi eredmények előfordulása esetén az alábbi szempontokat is figyelembe veszi a Tanulmányi Bizottság: ha. Képzési programon kívüli tanulmányi teljesítmény: TDK, szakkollégium, szakmai verseny, stb. hb. Hallgatói közéleti tevékenység. i. Átvételi kérelemmel a hallgató nem válhat államilag támogatott hallgatóvá, de a Főiskolán eltöltött két félév után a g. pont szerint joga van pályázni. (6) Költségtérítéses keretben minden képzési programban tanulhatnak hallgatók az engedélyezett és meghirdetett létszám határáig, állampolgárságra való tekintet nélkül a KTVSZ szabályai alapján. (7) A költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatók által fizetendő költségtérítés vállalásáról, illetve változtatásának lehetséges mértékéről, a költségtérítésekért járó szolgáltatásokról, illetve a befizetett költségtérítés visszafizetésének feltételeiről a hallgató és a Főiskola szerződésben állapodik meg, mely megállapodást a hallgató a beiratkozás feltételeként kell, hogy aláírjon. Az intézmény a szerződést 5 évig köteles megőrizni. 8.§ Hallgatói jogviszony fennállása (1) A hallgatói jogviszony fennáll annak keletkezésétől megszűnéséig minden képzési programon és formában. (2) A hallgatói jogviszony fennállása alatt újabb beiratkozásra nincs szükség, de a hallgatónak minden félév kezdetén bejelentkezési kötelezettsége van, ami kiterjed a. adott félévben a tanulmányok folytatásának megerősítésére (aktív félév),


b. adott félévben a tanulmányok szüneteltetésének bejelentésére (passzív félév). (3) A hallgatónak bejelentkezési kötelezettségét a Neptunon keresztül az Oktatásszervezési Osztály, illetve a Felnőttképzési Intézet által megadott időpontig teljesítenie kell, melyről a hallgató legalább egy héttel a bejelentkezési időszak kezdete előtt informálódhat a Neptun hirdetőjéről, az Oktatásszervezési Osztály hirdetőjéről, és e-mailben is értesítést kap. (4) Aktív az a félév, amelynek során a hallgató tanulmányainak folytatására bejelentkezett, és kreditértékű tárgyat vett fel. (5) A hallgató bejelentkezését a képzési időszak megkezdését követő egy hónapon belül visszavonhatja. Amennyiben a hallgató ezen időpontig nem kéri tanulmányainak szünetelését (passzív félévként történő nyilvántartását), az adott félév aktív félévnek minősül akkor is, ha a hallgató nem vesz részt a foglalkozáson, és nem tesz eleget egyetlen tanterv tanulmányi követelményeinek sem. (6) Aktív félév visszamenőleges – a szorgalmi időszak megkezdését követő egy hónapon túli – passzív félévvé minősítése csak a hallgató önhibáján kívüli esemény (pl., baleset, szülés, tartós betegség stb.) vagy más váratlan ok miatt kérhető. A kérelemről a Tanulmányi Bizottság dönt. (7) Ha a hallgató bejelentkezési kötelezettségnek határidőben nem tett eleget, úgy a Főiskola írásbeli értesítése alapján a megadott határidőig – igazgatási eljárási díj megfizetése mellett - pótolhatja a bejelentkezést. (8) Ha a hallgató bejelentkezési kötelezettségének a Főiskola írásbeli értesítése után megadott határidőig sem tesz eleget, akkor az Oktatásszervezési Osztály, illetve a Felnőttképzési Intézet a hallgató félévét passzívnak tekinti (amennyiben van még lehetősége a hallgatónak passzív félévre), és a bejelentkezés elmulasztása miatt igazgatási eljárási díj megfizetésére kötelezi a hallgatót. (9) Ha a hallgató bejelentkezési kötelezettségét két egymást követő félévben elmulasztotta, és az ezután következő, harmadik félévben sem tesz ennek eleget, akkor hallgatói jogviszonyát a Főiskola megszüntetheti, melyről határozatban értesíti a hallgatót. 9.§ Hallgatói jogviszony szüneteltetése (1) A képzés során a hallgatónak lehetősége van tanulmányait és ezáltal jogviszonyát szüneteltetni, azaz passzív félévet igénybe venni. (2) A hallgatói jogviszony szüneteltetésének konkrét szabályai képzési programonként különbözőek: a. alapés mesterképzésben, felsőfokú szakképzésben és szakirányú továbbképzésben a hallgatói jogviszony folytatólagosan legfeljebb 2 féléven keresztül szüneteltethető, b. főiskolai rendszerű képzésben a hallgatói jogviszony folytatólagosan legfeljebb 4 féléven keresztül szüneteltethető a tanulmányi idő alatt. (3) A hallgatói jogviszony szüneteltetése minden képzési programban megismételhető a rendelkezésre álló tanulmányi idő maximumán belül.

többször

(4) A hallgatói jogviszony szüneteltetésére először az első aktív félév után van lehetőség.


(5) Hallgatói kérelemre szünetel a hallgatói jogviszony akkor is, ha a hallgató a kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, tartós betegség, vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni.


10.§ Párhuzamos hallgatói jogviszony (1) A Főiskola hallgatója hallgatói jogviszonya fennállása mellett ezzel egy időben másik felsőoktatási intézményben is tanulhat ún. párhuzamos képzésben, másik oklevél vagy bizonyítvány megszerzése céljából. Párhuzamos hallgatói jogviszonyt a hallgató akkor létesíthet, ha a felvételi követelményeknek a másik intézményben is megfelelt. (2) A párhuzamos képzésben részt vevő hallgató maga felel tanulmányi rendjének kialakításáért és a vállalt követelmények teljesítéséért. (3) Felvételi eredményei alapján a hallgató államilag finanszírozott képzésben vehet részt több intézményben is, azonban csak abban a felsőoktatási intézményben részesülhet hallgatói juttatásokban, amellyel elsőként létesített államilag támogatott hallgatói jogviszonyt. (4) A Főiskola külön kérelem nélkül engedélyezi a párhuzamos képzésben való részvételt, de ezt a hallgatónak az Oktatásszervezési Osztályra be kell jelentenie. (5) A párhuzamos képzésre felvett hallgatónál azt a képzést kell az első alapképzésnek tekinteni, amelyen korábban nyert felvételt, függetlenül attól, mikor kezdi meg tanulmányait. (6) A párhuzamos képzésben résztvevő hallgatónak mindkét felsőoktatási intézményben külön leckekönyve van. (7) Belső párhuzamos képzésnek tekinthető, ha a hallgató a Főiskolán egyidejűleg több szakképzettség, illetve szakképesítés megszerzésére készül fel. 11.§ Vendéghallgatói jogviszony (1) A Főiskola hallgatója az intézményben fennálló hallgatói jogviszonya alatt vendéghallgatói jogviszony keretében képzési programjához kapcsolódóan résztanulmányokat folytathat (áthallgathat) másik felsőoktatási intézményben. (2) Résztanulmányok alatt értendő egy vagy több tárgy felvétele és teljesítése a fogadó intézményben, belföldön és külföldön. (3) Vendéghallgatói jogviszony keretében a képzési programhoz rendelt kreditpontok legfeljebb 40%-a számítható be teljesítésként. Ennek módját a Hallgatói kérelmek benyújtásának és elbírálásának, valamint a jogorvoslat rendje tartalmazza. (4) A vendéghallgatói jogviszony létesítéséhez a Főiskola hozzájárulása szükséges. Ennek megkezdése előtt a hallgatónak ki kell kérnie a Kreditátviteli Bizottság véleményét az áthallgatással szerzett kreditpontok elismertetéséről, melynek módját a Hallgatói kérelmek benyújtásának és elbírálásának, valamint a jogorvoslat rendje tartalmazza. (5) Az áthallgatást a Főiskola akkor nem támogatja, ha a vendéghallgatói jogviszony keretében szerzett krediteket nem tudja beszámítani a hallgató tanulmányaiba.


(6) Más felsőoktatási intézmény hallgatója képzési programjaink bármely tantárgyát az Oktatásszervezési Osztály vezetőjének, vagy a Felnőttképzési Intézet vezetőjének írásbeli engedélyével veheti fel. (7) Áthallgatás esetén a vendéghallgató csak költségtérítéses képzésben vehet részt, és tantárgyanként az érvényes Hallgatói juttatások és térítések szabályzatában meghatározott díjat kötelesek fizetni. Az órákon való részvétel a díjfizetés teljesítése után kezdődhet. (8) A Főiskola vendéghallgató fogadását akkor tagadhatja meg, ha nincs képzési kapacitása. 12.§ Vendéghallgatói jogviszony külföldön (1) Hallgatói jogviszony esetén képzési programjával összefüggő, külföldi tanulmányokat folytató hallgató teljesítményei (tárgyai, jegyei) a kreditátvitel szabályai szerint beszámíthatók. (2) A hallgató pályázhat a Főiskola által meghirdetett külföldi részképzésre és gyakorlatra a meghirdetett feltételek szerint. A külföldi tanulmányok beszámítása a kreditátvitel szabályai szerint, a gyakorlat elfogadása annak általános szabályai szerint történik. (3) A Főiskola Hallgatói pályázatokat elbíráló bizottsága dönt a külföldi társintézményekben tanuló, illetve gyakorlaton lévő hallgatók kiküldéséről pályázat útján. Az a hallgató pályázhat, aki a. legalább 60 kreditpontot megszerzett, ha mesterképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy szakirányú továbbképzésben vesz részt; vagy b. legalább 90 kreditpontot megszerzett, ha alapképzésben vagy főiskolai rendszerű képzési programban vesz részt. (4) A pályázat elbírálásának fő pontjai: a. tanulmányi átlag, b. nyelvismeret, c. kötelező tanulmányokon kívül végzett szakmai munka: TDK, szakkollégium, szakmai verseny, d. a Főiskola érdekében végzett közéleti tevékenység, e. egyéb, a képzési programmal kapcsolatos egyedi feltételek. (5) A Főiskola által meghirdetett Erasmus ösztöndíjra a magyarországi tagozatainkon tanuló különböző képzési programban részt vevő hallgató jelentkezhet a pályázat kiírása szerint. (6) Erasmus ösztöndíjjal tanuló hallgató tárgyait be kell számítani a kreditátvitel szabályai szerint: a. kötelező tárgyként b. kötelezően választható tárgyként, vagy c. szabadon választható tárgyként. (7) Erasmus ösztöndíjban részesülő hallgató legalább 3 hónapos tanulmányi idő mellett gyakorlaton is részt vehet a képzési programjához kapcsolódó területen. (8) A Főiskola külföldi társintézményében tanuló hallgató a részképzés félévére a Főiskolára is bejelentkezik, a küldő intézménnyel is hallgatói jogviszonyban áll. A Főiskolán tárgyakat vehet fel, melyeket kérelem beadásával kedvezményes tanulmányi rendben teljesíthet.


(9) Erasmus ösztöndíjban részesülő hallgatót a Főiskolán megilletik azok a juttatások, melyek a hallgatót az aktív félévben megilletik. (10) A hallgatónak költségtérítési kötelezettsége a Főiskolán felvett tárgyakért és a Hallgatói juttatások és térítések szabályzatában meghatározott szolgáltatásokért van. A hallgatónak a fogadó intézményben felvett tantárgyakért nem keletkezik fizetési kötelezettsége még beszámítás esetén sem. (11) A külföldi vendéghallgatói jogviszony részletes szabályozása a 4. sz. mellékletben található. 13.§ Hallgatói jogviszony megszűnése (1) Megszűnik a hallgató jogviszonya a különböző képzési programok követelményeinek teljesítésével a képzési időszakot követő első záróvizsga-időszak/szakvizsga (FSZ képzésben) utolsó napján. (2) Megszűnik a hallgató jogviszonya a különböző képzési programokhoz rendelt maximális tanulmányi idő letelte után (2. sz. melléklet) (3) Megszűnik a hallgató jogviszonya az oktatásszervezési okokból tantárgy-felvételi lehetőség és vizsgakötelezettség lehetőségeinek kimerítése után, mely szerint a. A tanulmányi idő alatt minden egyes tantárgy háromszor vehető fel. b. A tanulmányi idő alatt minden egyes tárgyból hat vizsga lehetősége van a hallgatónak. c. A tanulmányi idő alatt minden egyes szigorlatból hat vizsgalehetősége van a hallgatónak. (4) Átvételkor az átvétel napjával szűnik meg annak a hallgatónak a jogviszonya, akit másik felsőoktatási intézmény átvett. (5) Megszűnik a hallgató jogviszonya a hallgató írásbeli kérelmére a főiskolai határozat napjával. (6) Megszűnik a hallgató jogviszonya a hallgatói jogviszonyhoz kapcsolódó bejelentkezési kötelezettség elmulasztása miatt a főiskolai határozat napjával. (7) Megszűnik a hallgató jogviszonya a rektori határozat a határozat jogerőre emelkedése napján, ha a hallgató jogviszonya fizetési hátralék miatt szűnik meg. (8) A hallgatói jogviszony megszűnéséről szóló határozatban fel kell szólítani a hallgatót a Főiskolával szemben fennálló tartozásai (pl.: költségtérítés, igazgatási eljárási díj, kollégiumi díj, könyvtári tartozás stb.) megfizetésére. (9) Oktatásszervezési okokból elbocsátott hallgató, vagy hallgatói jogviszonyát megszüntető hallgató, amennyiben új felvételi eljárással felvételt nyer, korábbi tanulmányainak beszámítását kérheti a Főiskolán. 14.§ A leckekönyv


(1) A leckekönyv a tanulmányok és a végbizonyítvány (abszolutórium) igazolására szolgáló közokirat, amely tartalmazza a tanulmányi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos adatokat. (2) A Főiskolán alkalmazott leckekönyv lehet: a. Papír alapú leckekönyv: Nyomdai úton előállított, lapjaiban sorszámozott, szétválaszthatatlanul összefűzött formanyomtatvány. b. Elektronikus leckekönyv: A Neptun tanulmányi rendszerben megtalálható, onnan kinyomtatott, hitelesített és szétválaszthatatlanul összefűzött okirat. (3) A 2010/2011-es tanévtől beiratkozó hallgatók számára a (2) b. pontban megjelölt formátumú elektronikus leckekönyv kerül bevezetésre. (4) A papír alapú leckekönyvre vonatkozó szabályokat e szabályzat 5/a, míg az elektronikus leckekönyvre vonatkozó részletes eljárási rendet e szabályzat 5/b. sz. melléklete tartalmazza.

15.§ Hallgatói tanulmányi és vizsgaügyekben eljáró testületek és személyek (1) Tanulmányi és vizsgaügynek minősül a hallgató tanulmányaival, hallgatói jogviszonyával, a szakok mintatantervével, operatív tantervével és a hallgató egyéni tantervével kapcsolatos valamennyi ügy. (2) A hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiben eljáró bizottságok és személyek köre az alábbi: a. Tanulmányi Bizottság b. Kreditátviteli Bizottság c. A „Hallgatói kérelmek benyújtásának és elbírálásának, valamint a jogorvoslat rendje” szerint meghatározott további bizottságok és személyek. (3) A Bizottságok eljárási rendjüket ügyrendjükben határozzák meg.

16.§ Hallgatói tájékoztatás és tanácsadás (2) A hallgató joga, hogy a rá vonatkozó információkat és szabályokat megismerhesse, és tanulmányai sikeres megvalósításához tanácsadásban részesüljön. (3) A hallgatói tájékoztatás rendszerének kialakítása a Főiskola kötelessége, a szabályok és információk megismerése pedig a hallgatóé. (4) A tájékoztatás rendszere magában foglalja a kommunikáció különböző eszközeit – írott, elektronikus és szóbeli –, formáit és szintjeit. (5) A Főiskola biztosítja, hogy az intézménnyel hallgatói jogviszonyt létesítő hallgató írásban és szóban tanulmányai megkezdésekor megismerhesse az intézménnyel és a képzéssel, valamint a hallgatóra vonatkozó szabályozással kapcsolatos dokumentumokat, különös tekintettel a KTVSZ-re. (6) A HKR részét képező dokumentumok a Neptun tanulmányi rendszerben folyamatosan elérhetők.


(7) A kreditrendszerű képzés nagy szabadságot biztosít a hallgatónak tanulmányai tervezéséhez és elvégzéséhez, de nagy felelősséggel is jár, melyhez tanácsadást vehet igénybe. (8) A hallgató tanulmányainak megtervezéséhez, órarendjének kialakításához a személyes tájékoztatást és tanácsadást különböző szinteken igénybe veheti a képzés egész időtartama alatt. a. A hallgató a kijelölt fogadóórák ideje alatt fordulhat a Hallgatói Információs és Szolgáltató Iroda (HISZI) és az Oktatásszervezési Osztály munkatársaihoz. b. A tantárgyfelvételi időszakban az Oktatásszervezési Osztály és a HISZI koncentrált hallgatói tanácsadást tart, melyet a félév kezdéséhez kapcsolódó tanulmányi kérelmek beadása előtt az érintett hallgatónak igénybe kell vennie. A hallgatói tanácsadás az oktatási időszak alatt a megadott ügyfélfogadási rend szerint rendelkezésre áll. (9) A képzés jelentős mérföldköveit a Főiskola szóbeli tájékoztatón is ismerteti a hallgatókkal az alábbi esetekben: a. tanulmányok megkezdése (orientációs hét), b. szakirányok képzési programjai, c. Nemzetközi Hét programjai és nemzetközi ösztöndíj lehetőségek, d. szakmai gyakorlattal kapcsolatos eljárás és követelmények, e. szakdolgozat írásával kapcsolatos eljárás és követelmények. (10) A HÖK kezdeményezésére a hallgatóságot széles körben érintő kérdésekben a szóbeli tájékoztatást az oktatási rektorhelyettes biztosítja.

tanulmányi

(11) A hallgató szakmai fejlődését biztosító különböző – a képzési programon felüli – lehetőségekről az érintett területek vezetői adnak tájékoztatást, úgymint: a. tudományos diákköri tevékenység, b. szakkollégiumi tevékenység, c. hazai és külföldi szakmai versenyek, d. pályázati felhívások, más lehetőségek. (12) A hallgatót karrierje sikeres megalapozásához is megilleti a tanácsadás, melyet a Főiskola az alábbi szolgáltatásokkal biztosít: a. Karrierközpont szolgáltatásai, b. képzési programban szereplő szabadon választható tréningek részei, c. HÖK és más hallgatói szervezet által kezdeményezett programok. (13) A hallgató tanulmányait segítő életviteli kérdésekben is megilleti tanácsadás, melyet a Főiskola biztosít. A Karrierközpont szervezésében tanácsadási szolgáltatást működtet. Tanácsadó a Főiskola főállású, vezető és/vagy pedagógiai végzettségű oktatója lehet.


II. Kreditrendszerű képzés

17.§ A kreditpont és a kreditrendszer lényege (1) A kreditpont a képzési programban meghatározott tanulmányi kötelezettségek hallgató általi teljesítésének munkaórában kifejezhető mérőszáma (mennyiségi mutató). (2) Egy kreditpont átlagosan 30 hallgatói tanulmányi munkaóra teljesítését feltételezi. A kreditben mért teljesítésbe beleértendő az a feltételezett hallgatói munkamennyiség, melyet a hallgató az előadások látogatásával, a szemináriumi, gyakorlati munka teljesítésével és az otthoni egyéni tanulással, feladatmegoldással stb. tölt. (3) A kreditrendszerű képzés lényege, hogy a képzési program tanulmányi teljesítése meghatározott kreditmennyiséghez kötött. A képzési program minden egyes tárgyának meghatározott kreditértéke van. (4) A tárgyhoz rendelt kreditértéken túlmenően a követelmények sikeres teljesítését érdemjegy (gyakorlati jegy, vizsgajegy) fejezi ki (az ismeretek elsajátításának minőségi mutatója). (5) A kreditrendszer lényege, hogy elősegítse a hallgatók befektetett munkájának és a követelmények sikeres teljesítésének elismerését a hazai és külföldi tanulmányok folytatása során. Ennek európai megvalósulását az „Európai Kreditátviteli Rendszer – European Credit Transfer System: ECTS” biztosítja. (6) A kreditrendszerű képzés főiskolai megvalósítását a kredit alapelveire épített képzési program, a félévek és tantárgyi programok biztosítják, melynek informatikai hátterét a Neptun tanulmányi rendszer szolgáltatja. 18.§. A képzési program kreditpont-mennyisége és kritériumkövetelményei (1) A Főiskola különböző képzési programjainak teljesítéséhez meghatározott kreditpontmennyiség és kritérium követelmények teljesítése kapcsolódik. (2) Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditpontok mennyiségét szakonként a 2. sz. melléklet tartalmazza (3) A hallgató egy félévben legfeljebb 39 kreditpont értékű tantárgyat, a főiskolai rendszerű és a mesterképzésben a szakdolgozat/diplomamunka készítésének félévében (15 kreditpont jóváírással) legfeljebb 24 kreditpont értékű tárgyat vehet fel. Ha a hallgató a főiskolán több képzésben is részt vesz párhuzamosan, akkor az egy félévben felvehető maximális kreditmennyiség 60 kreditpont, de az egy képzéshez tartozó felvett kreditek száma ekkor sem haladhatja meg a 39 kreditpontot. (4) A oklevél megszerzéséhez szükséges krediten felül az államilag támogatott hallgató legfeljebb 10%-kal több kreditet vehet fel költségtérítés nélkül, függetlenül a felvett tárgyak teljesítésétől. Ha a hallgató finanszírozási státusza átsorolás miatt megváltozott, a kreditmennyiségeket az állami finanszírozás félévei szerint arányosítva kell figyelembe venni. Az államilag támogatott képzésben költségtérítés nélkül felvehető maximális kreditek száma: (+10%)


a. Gazdasági alapképzésben: 180 krediten felül 18 kreditet, azaz összesen 198 kreditpontot. b. Műszaki alapképzésben: 210 krediten felül 21 kreditet, azaz összesen 231 kreditpontot. c. FSZ képzésben: 120 krediten felül 12 kreditet, azaz összesen 132 kreditpontot. d. Főiskolai rendszerű képzésben: 210 krediten felül 21 kreditet, azaz összesen 231 kreditpontot. e. Mesterképzésben: 120 krediten felül 12 kreditet, azaz összesen 132 kreditpontot. (5) A képzési program kritériumkövetelményt is tartalmazhat. A kritériumkövetelmény az oklevél megszerzésének feltétele, teljesítése a hallgató további tanulmányi haladásához kell, de azzal kreditpont nem szerezhető. Kritériumkövetelményeket szakonként a 2. sz. melléklet tartalmazza. 19.§ A képzési program és a mintatanterv (1) A Főiskolán az oktatás alapja a képzési program, melynek gyakorlati megvalósítását a mintatanterv szolgálja. (2) A mintatanterv félévekre bontva mutatja meg a tantárgyi és képzési követelmények teljesítését átlagos hallgatói ráfordítást feltételezve. (3) Átlagos hallgatói teljesítményt feltételezve 30 (+/-3) kreditpont a mintatanterv félévente teljesítendő kreditmennyisége. A mintatanterv szerint haladva a hallgató a képzési program követelményeit a meghatározott képzési idő alatt fejezi be. (4) A hallgató a beiratkozáskor megkapja képzési programjának mintatantervét, melytől tanulmányai során egyéni haladása szerint eltérhet. (5) A mintatanterv tárgyaihoz tantárgyfelvételi és teljesítési követelmények kapcsolódnak. a. Kötelező tárgy: olyan tárgy, melynek teljesítése az oklevél megszerzésének feltétele. b. Választható tárgy: a tárgyak egy listán felsorolt csoportjából kell (kötelezően választható), illetve lehet (szabadon választható) az adott tárgyat kiválasztani. A szabadon válaszható tárgykörből megszerzendő kreditmennyiség a kötelezően választható tárgykörből történő választással is – részben vagy egészben – teljesíthető, de fordítva ez nem lehetséges. c. Kritérium követelmény: olyan kreditpont nélküli teljesítés, mely az oklevél megszerzésének feltétele. (6) Felsőfokú szakképzésben a hallgató kizárólag a mintatanterv szerinti kötelező tárgyakat veheti fel, a mintatanterv választható tárgyat nem tartalmaz.


20.§ Szakirány, szakirányválasztás (1) A szakirány az adott szak elágazó tartalmi követelményei egyikének speciális kibővítése. (2) Alapképzésben a hallgató a mintatervben meghatározott és az intézmény által az adott tanévben meghirdetett szakirányok közül választhat. (3) A hallgatót a meghirdetésre kerülő szakirányok tartalmáról, a jelentkezés módjáról, határidejéről a szakirány indítási félévét megelőző félév szorgalmi időszakában a szakirány-felelősök tájékoztatják. (4) A szakirányválasztás a szakirány indítási félévét megelőző félév szorgalmi időszakában a Neptun hallgatói információs rendszerben történik. 21.§ A képzési idő és a tanulmányi idő meghatározása (1) A képzési programok teljesítéséhez a kredit-mennyiségen felül meghatározott képzési idő is tartozik. Egy átlagos felkészültségű és átlagos teljesítményt nyújtó hallgató munkájával a képzési idő alatt a képzési program követelményei teljesíthetők. (2) A képzési idő fogalmától különbözik a tanulmányi idő fogalma, mely a képzési program követelményeinek teljesítésére fordítható, a Főiskola által meghatározható maximális időmennyiség. (3) A hallgató egyéni tanulmányi ideje a képzési időnél lehet több is és kevesebb is, de nem haladhatja meg a képzési program teljesítésére fordítható maximális tanulmányi időt. (4) A képzési idő és a tanulmányi idő különbségét meghatározza: a. a hallgató korábban megszerzett kreditjeinek beszámítása (kredit-átvitel), illetve b. a hallgató egyéni tanulmányi előrehaladása. (5) A képzési idő és a tanulmányi idő alapegysége a félév, FSZ képzés esetén tanulmányi év. (6) A Főiskola különböző képzési programjainak képzési idejét és maximális tanulmányi idejét szakonként a 2. sz. melléklet tartalmazza. (7) A képzési időhöz és a tanulmányi időhöz a hallgatói jogviszonnyal összefüggően különböző jogosultságok kapcsolódnak.


22.§ A tanulmányi idő és a félévek jellege (1) A félév a hallgató tanulmányi tevékenységének jellegétől függően lehet aktív és passzív félév, valamint gyakorlati félév. (2) Aktív félév: ezen időszakra a hallgató legalább egy kreditértékkel rendelkező tárgyat felvesz. a. A képzés első féléve minden hallgató esetében aktív félév, mely a beiratkozással jön létre. b. A további aktív félévekben a hallgató bejelentkezik tanulmányai folytatására. (3) Passzív félév: ezen időszak alatt a hallgató kreditértékkel rendelkező tárgyat nem vesz fel, kreditjóváírást semmilyen teljesítésért nem kaphat (nemzetközi hét, szakmai tanulmányút, stb.). A hallgatói jogviszony ebben a félévben szünetel, a hallgató a félévre nem jelentkezik be, de jogviszonya szüneteltetését a Neptun tanulmányi rendszeren keresztül bejelenti (a bejelentkezés menüpontban hallgatói státuszát passzívra állítja be). a. Hallgatói jogviszony szüneteltetésére csak az első félév teljesítése után van lehetőség. b. Hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetése maximum két félév lehet, kivéve a főiskolai rendszerű képzési programban résztvevő hallgatókat (KTVSZ 8.§. (2) b.). c. A hallgató több alkalommal is élhet a hallgatói jogviszony szüneteltetésének jogával a Főiskola által meghatározott maximális tanulmányi idő alatt. d. A hallgatói jogviszony szüneteltetésének további esetei az Ftv. 50.§ szerint meghatározottak. (4) Gyakorlati félév alatt a hallgató a képzési programban meghatározott gyakorlati követelményeket teljesíti, melynek részletes szabályait a KTVSZ 3. sz. melléklete tartalmazza. A gyakorlat időtartama képzési programok szerint különböző: a. Gazdasági alapképzés nappali tagozatán: a 30 kreditpont értékű szakmai gyakorlatot a mintatanterv szerint, a tantervi követelmények teljesítését követően a 7. félévben ajánlott teljesíteni. A szakmai gyakorlat minimum 15 hét (600 óra), melyet egy vagy két vállalatnál vagy intézménynél gazdasági tevékenység végzésével kell eltölteni. A szakmai gyakorlati félév aktív félévnek számít, a hallgatói juttatásokról a HJTSZ rendelkezik. A szakmai gyakorlati félév költségtérítéses félév, melynek mértéke a HJTSZ-ben kerül meghatározásra. b. Gazdasági alapképzés levelező tagozatán: a 30 kreditpontot érő szakmai gyakorlat minimális időtartama 15 hét (600 óra). Amennyiben a hallgató munkaviszonyban áll, és munkája kapcsolódik a gazdasági, üzleti élet gyakorlatához, munkáltatójától igazolást kérhet, amit a Karrierközpontnak kell benyújtania. Az igazolásnak tükröznie kell, hogy a hallgató milyen tevékenységet végzett a szakmai gyakorlatként beszámítható időszak alatt. Amennyiben az igazolás nem kerül elfogadásra, akkor a levelező tagozatos hallgatónak a nappali tagozatos hallgatókra vonatkozó szabályok szerint kell a 15 hetes szakmai gyakorlatát teljesítenie. c. Műszaki alapképzés nappali és levelező tagozatán: Szakmailag releváns intézménynél, vállalatnál eltöltött négy hét szakmai gyakorlat ajánlottan a hatodik félévet követő nyáron, majd további két hét gyakorlat az utolsó félévben, ami segíti a szakdolgozat megírását. A szakmai gyakorlat kritériumkövetelmény. d. FSZ képzésben: az SZVK írja elő a szakmai gyakorlat szabályait. A gyakorlatot a szakképzéshez kapcsolódó munkakörben, vállalatnál, szervezetnél, az első tanulmányi év befejezését követően, nyáron, egybefüggően kell teljesíteni. A szakmai gyakorlat kritériumkövetelmény. e. Főiskolai rendszerű képzés nappali tagozatán: a szakmai gyakorlat minimális időtartama 3-5 hónap, amit a hallgató megszakítás nélkül, saját országában vagy külföldön gazdasági szervezetnél köteles tölteni. Mintatanterv szerint a szakmai gyakorlat ajánlott féléve a 7. félév. A szakmai gyakorlatot a hallgatónak legkésőbb a


szakmai gyakorlatot követő szemeszter megkezdéséig be kell fejezni. A szakmai gyakorlat kritériumkövetelmény. A gyakorlati félévben adható hallgatói juttatásokról a HJTSZ rendelkezik. f. Főiskolai rendszerű képzés levelező tagozaton nem tartalmaz szakmai gyakorlati követelményt. g. A szakirányú továbbképzés nem tartalmaz szakmai gyakorlati követelményt. h. A mesterképzés nem tartalmaz szakmai gyakorlati követelményt. (5) A szakmai gyakorlat megkezdésének előfeltétele: a. Gazdasági alapképzésben a C és D modulból legalább 60 kreditpont és a szakhoz tartozó szakmai szigorlat teljesítése. b. Műszaki alapképzésben legalább 130 kreditpont teljesítése. c. FSZ képzésben a szakmai gyakorlat megkezdésének feltétele az első tanulmányi év sikeres teljesítése. d. Főiskolai rendszerű képzésben a választott szakirány kínálatából legalább 18 kreditpont és a szakhoz előírt szigorlatok közül két szigorlat követelményeinek teljesítése. (6) Gyakorlati félév folyamán a hallgató az alábbi követelményeket teljesítheti párhuzamosan: a. Főiskolai képzésben: teljesítheti a szakdolgozat megírásával kapcsolatos követelményeket, kritérium követelményeket, hacsak annak teljesítési kötelezettsége időben nem előzi meg a gyakorlatot, kreditértékkel rendelkező tárgyat nem vehet fel. Ez alól kivételt képez a záróvizsga felkészítő kurzus. b. Alapképzésben: teljesítheti a szakdolgozat megírásával kapcsolatos követelményeket, szakdolgozati szemináriumra jelentkezhet, kreditértékkel rendelkező tárgyat első alkalommal nem vehet fel, azonban vizsgakurzus keretében ismételt tantárgyfelvétellel vizsgakötelezettségének eleget tehet. (7) Ha a hallgató Aktív/Szakmai gyakorlatos félévre bejelentkezik, de azt nem igazolja le, akkor a. Főiskolai képzésben: utólagosan Aktív/Aktív félévre vagy Passzív/Bejelentkezett félévre kerül attól függően, hogy van-e kreditpontos tárgya a hallgatónak az adott félévben. b. Alapképzésben: az Aktív/Szakmai gyakorlati félév nem teljesített lesz, és azt meg kell ismételnie. (8) Minden hallgató csak egy Aktív/Szakmai gyakorlatos félévet teljesíthet.


III. A tanulmányi rend

23.§ A tanév és a félévek rendje (1) A Főiskola a különböző képzési programokat tanévekre és azon belül félévekre bontva tervezi és szervezi meg. A tanév 2 félévből áll. (2) A képzési időszak szervezésének alapegysége a félév (szemeszter). A félév 15 hét szorgalmi és 5 hét vizsgaidőszakból áll, melynek része lehet a záróvizsga is. (3) A félév oktatásának kezdete képzési programonként eltérő lehet. (4) A tanév főbb tanulmányi és oktatáshoz kapcsolódó eseményei a tanév rendjéhez igazodnak, melynek konkrét dátumait a Szenátus jóváhagyását követően a főtitkár teszi közzé a következő tanév egészére vonatkozóan május végéig. (5) A képzési programokra felvett új hallgatók számára a Főiskola orientációs programokat szervez, melynek célja, hogy a hallgatók megismerjék az intézményt és a Hallgatói követelményrendszert. (6) Alapképzés, FSZ, és főiskolai rendszerű képzés további szemesztereiben a félév első hete regisztrációs hét, melynek célja a tárgyfelvétel véglegesítése és a felmentési kérelmek benyújtása. Ezen a héten teljes oktatás is van, előadásokkal és szemináriumokkal. 24.§ A szorgalmi időszak: az operatív tanterv és az órarend (1) Szorgalmi időszakban a hallgató tanórákon vesz részt, és teljesíti a tantárgyi programban meghatározott követelményeket. (2) A tanóra a tananyag elsajátításához és a szorgalmi időszakon belül a hallgatói teljesítmény ellenőrzéséhez oktatói közreműködést igénylő idő. A tanóra típusai: előadás, szeminárium, gyakorlat, laborgyakorlat, tanüzemi gyakorlat, konzultáció. Az órarendi foglalkozások egysége 80 perc (két tanóra). (3) A szorgalmi időszak tervezésének és az oktatás megszervezésének alapja az operatív tanterv. Az operatív tanterv a meghirdetésre kerülő tantárgyak listája és az órarend készítésének alapja. (4) Az operatív tantervet az Oktatásszervezési Osztály készíti el a mintatanterv és a keresztfélévre vonatkozó meghirdetendő tantárgyak szempontjai szerint (KTVSZ 25.§ (1)). (5) Az alapképzésben, az FSZ és a főiskolai rendszerű képzésben az operatív tantervet a Tanszékek előzetes áttekintése után a Szenátus hagyja jóvá. Az elfogadott operatív tantervet az Oktatásszervezési Osztály, illetve a Felnőttképzési Intézet a hallgatók számára legkésőbb a tárgyfelvétel indítása előtt négy héttel a Neptun tanulmányi rendszerben közzé teszi.


(6) Az Oktatásszervezési Osztály az operatív tanterv alapján a Tanszékekkel együttműködve készíti el az adott félévre vonatkozó órarendet. (7) A szakirányú továbbképzésben az adott félévre meghirdetett tantárgyak listáját és órarendjét a Felnőttképzési Intézet állítja össze. (8) A hallgató az egyéni órarendjét az operatív tanterv és a mintatanterv figyelembevételével tervezi meg. (9) Alapképzésben az első aktív félévre beiratkozó hallgatók órarendjét Oktatásszervezési Osztály határozza meg, kivéve a testnevelés és nyelvi órákat.

az

(10) A hallgató órarendjének megtervezéséhez igénybe veheti a hallgatói tanácsadást (KTVSZ 16.§ (7)). 25.§ A tantárgyak meghirdetése és indítása (1) A félévre meghirdetésre kerülő tárgyak: a. Alapképzésben, FSZ képzésben és főiskolai rendszerű képzésben: aa. a mintatanterv adott félévre vonatkozó tárgyai, ab. az első két félév kötelező tárgyai ún. keresztféléves meghirdetéssel. b. Mesterképzésben és szakirányú továbbképzésben a mintatanterv tárgyai. (2) A mintatanterv kötelező tárgyait a képzési programban tervezett félévben a Főiskolának a hallgatói létszámtól függetlenül indítania kell. (3) Keresztfélévben vizsgakövetelménnyel záruló tárgyat vizsgakurzusként is lehet indítani. Vizsgakurzusként tárgyat csak az a hallgató vehet fel, aki legalább egyszer már felvette az adott tantárgyat, a tárgy tanulmányi kötelezettségének eleget tett (aláírást szerzett), de nem teljesítette a tárgy vizsgakövetelményeit. (4) A kötelezően választható, a szabadon választható és a keresztfélévben meghirdetett tárgyak indításáról, valamint minden meghirdetett tárgy esetén a hozzájuk tartozó kurzusok indításáról az oktatási rektorhelyettes által vezetett Tantárgyindító Értekezlet dönt, figyelembe véve a tárgyakra és kurzusokra jelentkező hallgatók létszámát és a Tanszékek javaslatait. (5) A kötelezően választható és a szabadon választható és a keresztfélévben meghirdetett tárgyak indításáról, valamint minden meghirdetett tárgy esetén a hozzájuk tartozó kurzusok indításáról az oktatási rektorhelyettes által vezetett Tanévnyitó Értekezlet dönt, figyelembe véve a tárgyakra és a kurzusokra jelentkező hallgatók létszámát és a Tanszékek javaslatait. 26.§ A tantárgyak felvétele (1) Az egyes tantárgyak óráinak részletes látogatási kötelezettségét a tárgyat jegyző tanszék határozza meg és teszi közzé a Neptun tanulmányi rendszerben, valamint a tárgy oktatója erről tájékoztatást ad a tantárgyból tartott első órarendi foglalkozáson. (2) A hallgató a tantárgyakat a Neptun tanulmányi rendszeren keresztül veheti fel. A tantárgyak felvételére a hallgatónak a tanév rendjében meghatározott időszak áll rendelkezésére, mely legalább egy, és legfeljebb két hét. A szorgalmi időszak első két hetében térítési díj ellenében felvehető újabb tárgy, ezután a határidő jogvesztő.


(3) A hallgató joga, hogy válasszon a meghirdetett előadások, gyakorlatok, szemináriumok és más foglalkozások, az oktatók és a témavezetők között a meghirdetett kapacitás mértékéig. (4) Tanulmányai során a hallgató tantárgyat csak az előfeltételek teljesítése után vehet fel. Párhuzamos tárgyfelvételre – vagyis az adott tárgy és az előfeltétel tárgy azonos félévben történő felvételére – nincs lehetőség. (5) Felsőfokú szakképzés esetében a tantárgyakhoz nem kapcsolódik előfeltételi tárgy teljesítésének kötelezettsége. (6) Egy adott időpontra a hallgató általában csak egy tárgyat vehet fel a meghirdetett tárgyak közül, óraütközés nem lehetséges. (Időbeli részleges átfedés sem megengedett!) Kivételt jelent: a. azon tárgyak köre, amelyekre a jelentkezés eltér a hagyományos ütemezéstől, és amelyeket blokkosított formában tartanak meg (pl.: Nemzetközi Hét, szakmai tréningek), b. a nappali tagozatos képzésben az órarendi ütközés kizárólag az előadásnak előadással, illetve előadásnak szemináriummal történő ütközése megengedett, szeminárium szemináriummal nem ütközhet. c. a levelező tagozatos képzés, ahol az órarendi ütközés megengedett, a hallgató döntheti el, hogy adott időben mely tantárgy óráján vesz részt. (7) Mindazon hátrányok, amelyek a foglalkozások látogatásának elmulasztásából erednek, a hallgatót terhelik. Órarendi ütközés esetén - amennyiben valamelyik tárgy teljesítése sikertelen - a hallgató nem hivatkozhat arra, hogy óraütközés miatt nem tudott részt venni az oktatásban. (8) A tantárgyfelvétel a regisztrációs hetet megelőző héten lezárul. A szakirányú továbbképzések esetében a tárgyfelvétel a beiratkozást követő két héten belül lezárul. (9) A tantárgyfelvétel zárása után hallgató tárgyat önállóan már nem vehet fel és nem adhat le. (10) A nem induló tárgyakról/szemináriumi csoportokról az érintett hallgatók értesítést kapnak. E hallgatói körnek a regisztrációs hét végéig lehetősége van a Neptun tanulmányi rendszeren keresztül a felkínált tárgyakra/szemináriumi csoportokba jelentkezni a létszámkorlátok mértékéig. A törölt kurzusok helyett felvett tárgyakért térítési díjat nem kell fizetni. (11) Méltányolható okból, kérelemre a szorgalmi időszak második hetének végéig a hallgató igazgatási-szolgáltatási díj megfizetésével vehet fel tantárgyat az Oktatásszervezési Osztályon. (12) A Főiskola lehetővé teszi, hogy tantárgyi megfelelőség esetén az intézmény különböző képzési programjai keretében indított tárgyakat más programok és tagozatok hallgatói is felvehessék. Jelentkezésnél azok a hallgatók élveznek előnyt, amely programon és tagozaton azt a tárgyat meghirdették. Más tagozatról a hallgató csak a fennmaradó létszám mértékéig jelentkezhet a tárgyra akkor, ha saját tagozatán a tárgy nem indul. Az ilyen módon felvehető tárgyak száma félévente legfeljebb kettő, amelyek között nem szerepelhet gyakorlati jeggyel záródó, ill. szeminarizáló tárgy. (13) Ha a szakot/szakirányt váltó hallgató saját képzésén belül a haladásához szükséges tantárgyat óraütközés nélkül nem tudja felvenni, a szak/szakirány váltást követő egy éven belül kérelmet adhat be a Neptun tanulmányi rendszeren keresztül a tantárgy más tagozaton történő felvételére.


(14) Tantárgyfelvétel a fenti rendtől eltérően is meghirdethető. A tárgy felvétele és teljesítése a meghirdetett feltételek és követelmények szerint történik az alábbi esetekben: a. Nemzetközi Hét programja, b. tréningek, c. idegen nyelvű szakmai tárgyak. (15) Ha egy felvett tárgy követelményeit a hallgató nem teljesíti, akkor annak kreditpontjait nem szerzi meg az adott félévben, a tárgyat azonban újra felveheti. A nem teljesített tárgyat a hallgató még két alkalommal veheti fel a tanulmányai során. (16) A hallgató a tárgyfelvételi időszak lezárása után köteles a Neptun tanulmányi rendszerben nyilvántartott kurzusainak listáját ellenőrizni és a rögzített állapotot jóváhagyni. (17) Ha a hallgató igazolni tudja, hogy a nyilvántartás valamely adata nem felel meg a valóságnak (vagy hiányzik valamely adat), a hallgató a tárgyfelvétel lezárulását követő 5 munkanapon belül panasszal élhet az Oktatásszervezési Osztályon. E határidő eltelte után jogorvoslatnak helye nincs.


27.§ Egyéni tanulmányi rend (1) Az intézményi tanulmányi és vizsgaszabályzat, valamint a tantervi előírások lehetőséget adnak a hallgatónak arra, hogy egyénileg tervezze meg tanulmányait, és így minden tanulmányi időszakra - a szabályzatokban és tantervekben meghatározott feltételek mellett - válasszon a felajánlott tanulmányi lehetőségek közül. Amennyiben a hallgató tanulmányai során eltér a mintatantervtől, úgy tanulmányait egyéni tanulmányi rend szerint folytatja. (2) Az egyéni tanulmányi rend szerint történő tanulmányok végzése során is meg kell tartani a Szabályzat rendelkezéseit. (3) A hallgató az oklevél megszerzéséhez előírt krediteket a mintatantervben szereplő képzési időnél rövidebb, illetve hosszabb idő alatt is megszerezheti.

28.§ Tantárgyak elfogadtatása, kreditbeszámítás (1) Más intézményben vagy képzési programon teljesített tárgy adott képzési programba (szak) való beszámítását és a tantárgyhoz tartozó kreditpont megállapítását jelenti, ami kiterjed a kérelmező hallgató jelen képzési programjában szereplő tárgyak helyettesíthetőségére és különbözőségének meghatározására. (2) A teljesített tárgyak elfogadását a hallgató kezdeményezi a Kreditátviteli Bizottság által előírt feltételek és határidő figyelembevételével. A tárgyak elfogadásáról és a kreditpont megállapításáról (akkreditált kredit) a Kreditátviteli Bizottság dönt a tantárgyfelelős véleményének kikérése után. (3) A Főiskola elismeri és beszámítja a kérelmező hallgató kreditponttal teljesített eredményét, ha azt a hallgató felsőoktatási intézményben szerezte függetlenül attól, hogy azt milyen felsőfokú képzési programban teljesítette. Az intézmény elfogadja azokat a tantárgyakat is a feltételek teljesülése esetén, amelyeket a hallgató olyan középfokú oktatási intézményben szerzett, mely felsőfokú szakképzésre szerződést kötött felsőoktatási intézménnyel. (4) A Főiskolával szerződött középfokú oktatási intézményben tanult FSZ programról a szerződés szerinti tantárgyak automatikusan elfogadásra kerülnek az intézményben BA szakon történő továbbtanulás esetén. Ebben az esetben is kérvényezni kell a Kreditátviteli Bizottságnál a tantárgyak beszámítását. (5) A kérelmezett tárgyak elfogadása vagy helyettesítő tárgyként, vagy szabadon válaszható tárgyként kerülhet beszámításra. (6) Ha a hallgató saját képzési programjában helyettesítő tárgyként kérelmezi egy korábban teljesített tárgy elfogadását, az elfogadás alapja a teljesítendő és a teljesített tárgy programjának összehasonlítása, melyeknek legalább 75%-ban meg kell egyezniük. A tantárgy elfogadása esetén a hallgató számára azt a kreditpontot írják jóvá, mely a teljesítendő képzési programban meghatározott. A tantárgy elfogadása esetén a hozott érdemjegy nem kerül be a hallgató tanulmányi átlagába. (7) Ha a hallgató saját képzési programjában helyettesítő tárgyként kérelmezi egy másik felsőoktatási intézményben teljesítendő tárgy elfogadását (vendéghallgató), az elfogadás


alapja a képzési program kötelező tárgyának és a teljesítendő tárgynak az összehasonlítása, melyeknek legalább 75%-ban meg kell egyezniük. A tantárgy elfogadása esetén a hallgató számára azt a kreditpontot írják jóvá, mely a hallgató jelen képzési programjában meghatározott. A tantárgy elfogadása esetén a hozott érdemjegy bekerül a hallgató tanulmányi átlagába azzal az eredménnyel, amit teljesít. Az intézmények értékelési rendszerének eltérése esetén a főiskolai értékelési skálát figyelembe véve kell a szerzett érdemjegyet meghatározni. (8) Szabadon választható tárgy elfogadásakor a képzési program egészét kell alapul venni. (9) Kreditpont jóváírható a képzési programhoz kapcsolódó szakmai teljesítmények (pl. TDKeredmény, szakkollégiumi munka, szakmai verseny, Nemzetközi Hét, stb.) akkreditált kreditként történő beszámításával is. Az így szerzett kreditpont a szabadon választható tárgyak keretében írható jóvá. (10) Az akkreditált kreditként beszámított kreditpontok a teljesített kreditek számát növelik, a felhasznált kreditek számát viszont nem, így ezek miatt kredit-túllépés – és így a hallgató számára térítési kötelezettség – nem keletkezhet.

29.§ A vizsgaidőszak és a vizsgák rendje (1) A vizsgaidőszak a félévi tanulmányok értékelésének koncentrált időszaka, a vizsgák letételére szolgál. (2) Vizsgákat vizsgaidőszakon kívül is lehet szervezni az alábbi esetekben: a. szigorlatok, b. záróvizsga, c. levelező tagozatos hallgatók számára a tárgyak zárásaként, d. a félév általános rendjétől eltérő tárgyfelvétel zárásaként (pl.: Nemzetközi Hét, idegen nyelvű tárgyak, tréning) e. egyéni tanrend engedélyezése esetén. (3) A Főiskola a vizsgák megszervezésekor köteles biztosítani, hogy minden érintett hallgató az egyes vizsgákra a létszámkorlát erejéig jelentkezni tudjon, és vizsgát tehessen. (4) Az vizsgaidőpontokat a Tanszékek hirdetik meg a Neptun tanulmányi rendszerben. Az előzetes vizsganaptár elektronikus formában való közzétételét követően a Hallgatói Önkormányzat a hozzá beérkezett hallgatói észrevételek alapján változtatási javaslattal élhet. (5) A vizsganapok számát – a vizsgázók és a vizsgáztatók létszámához viszonyítva arányosan – úgy kell megállapítani, hogy a férőhelyek száma a lehetséges jelentkezők másfélszeresét elérje. (6) A vizsgával záruló tantárgyaknál a Tanszékek a vizsgaidőszak alatt képzési helyenként és tantárgyanként legalább heti egy vizsgaidőpontot kötelesek felajánlani. Levelező tagozatos hallgatók számára a megadott vizsgaidőpontok közül minimum egy szombati napot, az esti tagozatos hallgatók részére legalább egy, az esti oktatási időszakhoz igazodó időpontot biztosítani kell. A szóbeli vizsgákon szükséges az intézmény szaktanárának jelenléte. (7) Írásbeli vizsgáknál a tantárgyat felvett hallgatói létszám legfeljebb 10%-a adható meg minimumlétszámként. Szóbeli vizsga esetén a résztvevők számát az illetékes Tanszék


határozza meg. Bizottság előtt tett szóbeli vizsga minimumlétszáma 10 fő. E létszám alatt a Tanszékvezető jóváhagyásával szervezhető vizsga. (8) A vizsgán résztvevők maximális létszámát a kapacitások alapján a Tanszékek határozzák meg. (9) A hallgató a vizsgát a vizsgaidőszakban köteles teljesíteni, kivéve e paragrafus (2) bekezdését. A hallgató a kiírt, illetve választott vizsgaidőpontban köteles a vizsgán megjelenni, és vizsgát tenni. (10) A hallgató vizsgára, szigorlatra csak akkor bocsátható, ha az adott tantárgyból előzetesen a félévi követelményeket teljesítette. (11) A vizsgajelentkezés módosítását a hallgató legkésőbb a vizsga kezdési időpontját megelőző második munkanap reggel 9 óráig teheti meg a Neptun tanulmányi rendszerben. (12) Szigorlat esetén feljelentkezni a vizsga kezdési időpontját megelőző második munkanap reggel 9 óráig, lejelentkezni szóbeli szigorlat esetén a vizsgát megelőző negyedik munkanap reggel 9 óráig, írásbeli szigorlat esetén a vizsgát megelőző második munkanap reggel 9 óráig lehet. (13) A vizsgán csak az a hallgató vehet részt, akinek a neve a lezárt vizsgalapon szerepel. (14) A vizsgáról való igazolatlan távolmaradás esetén a vizsgalapra „Nem jelent meg” bejegyzést kell írni, s a hallgató vizsgalehetőségeinek száma eggyel csökken. Ha a gyakorlati jegy javításánál a hallgató igazolás nélkül „Nem jelent meg”, elveszti javítási a lehetőséget. (15) Az a hallgató, aki neki fel nem róható és igazolt okból (pl.: betegség, kórházi kezelés, szülés, stb.) nem tudta magát a vizsganévsorból törölni, vagy nem tudott a vizsgán megjelenni, a vizsgát a vizsgaidőszakon belül megismételheti. Távolmaradását orvosi igazolással, vagy más hitelt érdemlő módon a vizsganapot követő három munkanapon belül személyesen, faxon, stb. kell igazolnia. Az igazolást az illetékes tanszéki vagy felnőttképzési előadónak kell átadni vagy megküldeni, melyet a vizsgáztató oktató vagy a tanszékvezető fogadhat el. Elfogadás esetén a vizsgalapra az „Igazoltan nem jelent meg” bejegyzést kell írni, és a hallgató vizsgalehetőségeinek száma nem csökken. (16) A hallgató minden vizsgájára köteles a személyi azonosítására alkalmas fényképes okiratát magával hozni és bemutatni. Ennek hiányában a hallgató az adott vizsgáról kizárható. A hallgató szóbeli vizsgán és szóbeli szigorlaton csak az eredményközlő lappal vehet részt. (17) A hallgató a tanulmányok teljes ideje alatt tantárgyanként és szigorlatonként összesen hat vizsgalehetőséggel élhet. a. Egy vizsgaidőszak alatt maximum 3 vizsgát tehet a hallgató, ha a lehetséges hat alkalomból még hárommal rendelkezik. b. Az első vizsgáért és az azt követő javító vizsgáért a hallgató térítést nem fizet. A további ismétlő vizsgákért (ami összesen négy lehet) a hallgatónak a „Hallgatói juttatások és térítések szabályzatában” meghatározott díjat kell fizetnie. c. A gyakorlati jegy is vizsgajegynek számít, amelyet – ha a tantárgyi program lehetővé teszi - az adott félévben egyszer lehet javítani. Sikertelen gyakorlati jegy első javításért a hallgató térítést nem fizet. Tárgy újrafelvétel esetén már a félévi gyakorlati jegy is javítóvizsgának számít!


(18) A vizsgákkal, mint az értékelés módjával kapcsolatos szabályozás részletes ismertetését e szabályzat IV. rész 34-41. §-ai tartalmazzák. 30.§ Kedvezményes tanulmányi rend (1) A hallgató kérésére a Tanulmányi Bizottság kedvezményes tanulmányi rendet engedélyezhet, melyet a Neptun tanulmányi rendszerben is nyilván kell tartani. Kedvezményes tanulmányi rendet munkahelyi elfoglaltságra hivatkozva csak szakmai gyakorlatot követően, az utolsó félévben kérhet a hallgató. (2) Kedvezményes tanulmányi rendet kérhet a hallgató a. kiemelkedő tanulmányi eredmény, b. versenysportolói tevékenység, c. külföldi ösztöndíj elnyerése, d. folyamatos súlyos betegség, e. egyéb méltányolható ok alapján. (3) Kedvezményes tanulmányi rend keretében az alábbi lehetőségek adhatók: a. felmentés az előadásokon, szemináriumokon való részvétel alól, b. a követelmények – a tantárgyi programban előírtaktól – eltérő teljesítése, melyet a tárgy előadója határoz meg. (4) A kedvezményes tanulmányi rendről szóló kérelemben fel kell tüntetni a hallgató tanulmányainak tervezett ütemezését, és a kért kedvezményeket. (5) A kedvezményes tanulmányi rendben tanuló hallgató tevékenységét az adott tárgyat oktató tanár felügyeli, akinek előzetes támogatását a kérelemhez mellékelni kell. (6) A kérelmet alátámasztó ok megszűnése esetén az engedélyt a Tanulmányi Bizottság visszavonja. (7) A kedvezményes tanulmányi rend a (2) bekezdésben foglalt esetekben egy félévre érvényesíthető, de a kedvezményre jogosító körülmény hosszabb fennállása esetén többször is meghosszabbítható. (8) A hallgató „egyéni tanrend”-re vonatkozó kérelmet adhat be a Neptun rendszerben a „Hallgatói kérelmek benyújtásának és elbírálásának, valamint a jogorvoslat rendje” által meghatározott időszakban. Egyéni tanrendben olyan tantárgy felvétele kérhető, mely mintatanterv változás miatt már az új mintatanterv szerint nem kerül meghirdetésre, de a hallgató mintatantervében még szerepel. (9) Az egyéni tanrendben felvett tantárgyhoz nem tartozik kontaktóra, a vizsgára való felkészülést a tantárgy oktatója segíti. (10) Az egyéni tanrendben felvett tantárgyakra a vizsgakurzusra vonatkozó szabályok vonatkoznak.


31. § Tagozatváltás (1) Tagozatváltási kérelmet a hallgató a Neptun tanulmányi rendszeren keresztül nyújthat be a „Hallgatói kérelmek benyújtásának és elbírálásának, valamint a jogorvoslat rendje”-ben meghatározott időszakban, melyet a Tanulmányi Bizottság bírál el. (2) Engedélyezett tagozatváltása esetén a hallgató teljesített tantárgyai az új tagozaton beszámításra kerülnek. Egy tantárgy korábbi teljesítése, a tantárgy felvétel száma és az elégtelen értékelés is megőrződik. .


32.§ Szakváltás (1) Szakváltásra csak egy adott képzési területen belül van lehetőség. (2) Szakváltási kérelmet a hallgató a Neptun tanulmányi rendszeren keresztül nyújthat be a „Hallgatói kérelmek benyújtásának és elbírálásának, valamint a jogorvoslat rendje”-ben meghatározott időszakban. A hallgatónak a szakváltást indokolnia kell. (3) A hallgató egy képzési szinten csak egyszer válthat szakot. Szakváltási kérelmet a hallgató minden szemeszterben leadhat az adott félévre történő beiratkozási/bejelentkezési időszakban. (4) Engedélyezett szakváltása esetén a hallgató által teljesített, és az új szak mintatantervében is szereplő tantárgyai az új szakon beszámításra kerülnek. Egy tantárgy korábbi teljesítése, a tantárgy felvétel száma és az elégtelen értékelés is megőrződik. (5) A szakváltásból eredő hátrányokat a hallgatónak vállalnia kell (kredit veszteség, hosszabb tanulmányi idő) .

33.§ Szakirány változtatás (1) Adott szakon a szakirányváltásra a szakirány felvételét követő második félév végéig van lehetőség. (2) Szakirányváltás iránti kérelmet a hallgató a Neptun tanulmányi rendszeren keresztül nyújthat be a„Hallgatói kérelmek benyújtásának és elbírálásának, valamint a jogorvoslat rendje”-ben meghatározott időszakban. (3) A hallgató egy képzési szinten csak egyszer válthat szakirányt.


IV. A hallgatók teljesítményének értékelése

34.§ Az ismeretek ellenőrzésének általános szabályai (1) A képzési célhoz igazodó, egymásra épített ellenőrzési formákat a tanterv, ezek tartalmi követelményeit a tantárgyi program határozza meg. (2) A hallgató teljesítményét a Főiskola a szorgalmi és a vizsgaidőszakban értékeli. (3) A hallgató teljesítményének értékelése történhet: a. a szorgalmi időszakban a tanórán tett írásbeli vagy szóbeli (prezentáció) beszámolóval, írásbeli (zárthelyi) dolgozattal, illetve otthoni munkával készített különböző típusú feladat értékelésével; b. a vizsgaidőszakban tett vizsgával, amely valamely tantárgy – általában egy félévet átfogó – anyagának számonkérése. Ennek keretében arról kell meggyőződni, hogy a hallgató milyen szinten sajátította el a tananyagot, illetve hogy képes lesz-e az erre épülő további tananyag elsajátítására; c. szigorlattal, ha a képzési cél szempontjából alapvető tantárgyak átfogó, komplex ismerete, és az összefüggések felismerése szükséges. (4) Az ismeretek értékelésének fokozatai a következők. a. Ötfokozatú skálán: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) minősítés. Ha az értékelés %-os formában meghatározott, akkor 90%-tól jeles (5), 80 – 89% jó (4), 70 – 79% közepes (3), 60 – 69% elégséges (2), 59% és annál kisebb teljesítmény elégtelen (1). b. Háromfokozatú skálán: jól megfelelt (5), megfelelt (3), nem felelt meg (1) minősítés. c. Kétfokozatú skálán: teljesítette, nem teljesítette. (5) A félév teljesítményének értékelésére szolgálhat: a. gyakorlati jegy: a szorgalmi időszak alatti teljesítmény értékelésének formája. aa. folyamatos számonkérésen alapuló érdemjegy vizsgaidőszakon belüli javítási lehetőség nélkül – elégtelen osztályzat esetén a tárgyat meg kell ismételni. ab. folyamatos számonkérésen alapuló érdemjegy vizsgaidőszakon belüli javító vizsga lehetőséggel, – vizsgaidőszakban az elégtelen osztályzat ismétlő vizsgával javítható. b. vizsgajegy szerezhető: (írásbeli, szóbeli vagy a kettő kombinációja) ba. csak a vizsgán mutatott teljesítmény alapján; bb. a félévközi ellenőrzések és a vizsgán mutatott teljesítmény együttes figyelembe vételével. Ez utóbbi esetben az érdemjegy megállapítása legalább 50%-ban a vizsgán és legfeljebb 50%-ban a szorgalmi időszak alatti értékelés alapján történik. c. megajánlással is megszerezhető minősítés a meghirdetett feltételek szerint, és a tantárgyi program követelményeit meghaladó teljesítmény értékelésével, TDK-n, szakmai versenyen elért helyezés elismerésével. A megajánlott értékelést a hallgató nem köteles elfogadni, kérheti a vizsgára bocsátását.


35.§ A félévi munka elfogadása (1) Az egyes tantárgyak teljesítésének követelményeit (az aláírás megszerzésének a feltételeit) a tantárgyi programok tartalmazzák. (2) A félév végi aláírás megszerzésének a feltétele lehet többek között az előadásokon és a szemináriumokon való részvétel. (3) Az előadások esetében a jelenlét ellenőrzésének módját és a félév elfogadását a tantárgyi program tartalmazza. (4) A szemináriumok esetén a jelenlét ellenőrzését foglalkozásonként el kell végezni. A hiányzás a képzési program maximum 20%-a lehet. (5) A szemináriumok esetében a féléves aláírás megtagadását és a tárgy nem teljesítését jelenti, ha a hallgató hiányzása meghaladja a képzési program 20%-át. (6) A labor/tanüzemi gyakorlaton a részvétel kötelező, hiányzás esetén az elmaradt gyakorlatot pótolni kell. Ennek elmulasztása a félév végi aláírás megtagadását eredményezi. (7) A gyakorlati jegy megszerzésének végső határideje: a. nappali tagozaton: a szorgalmi időszak vége, b. levelező tagozaton: a tantárgyi programban meghatározottak szerint vagy a szorgalmi időszak vége, vagy a vizsgaidőszak első hetének vége.

36.§ A félév zárásával kapcsolatos adminisztratív feladatok (1) A tantárgy oktatója a Neptun tanulmányi rendszerben tett bejegyzéssel igazolja, hogy az adott szorgalmi időszakban a hallgató az aláírás feltételéül szolgáló tanulmányi kötelezettségeknek eleget tett. (2) Ha a hallgató a félévi követelményt nem teljesítette, a tantárgy oktatója az aláírást megtagadja, és ezt a szorgalmi időszak utolsó napjáig, illetve a levelező tagozatos képzés esetén a vizsgaidőszak első hetének végéig a Neptun tanulmányi rendszerben rögzíti. (3) A gyakorlati jegyet a tantárgy előadója, vagy a gyakorlatot vezető oktató köteles a Neptun tanulmányi rendszerbe bejegyezni. A tárgy oktatójának akadályoztatása esetén a bejegyzésre a tantárgy felelőse, a tanszékvezető, az általa megbízott oktató, vagy a Felnőttképzési Intézet vezetője jogosult. 37.§ A vizsga, mint a teljesítmény értékelésének módja (1) A vizsgákat a Főiskola hivatalos helyiségében (ide értve a Főiskola által biztosított tanüzemi helyiségeket is) kell lefolytatni. A vizsga történhet: a. szóban, b. írásban,


c. a szóbeli és az írásbeli számonkérés együttes alkalmazásával, d. manuális munka gyakorlati feladatainak elvégzésével (pl.: ételkészítés, felszolgálás stb.). (2) A vizsgáztatást a tantárgy előadója, a tanszékvezető, illetve a Felnőttképzési Intézet vezetője által megbízott oktatók végzik. (3) A szóbeli vizsgák – ideértve a záróvizsgát is – nyilvánosak. A vizsgázó számára lehetővé kell tenni a felelete előtti rövid felkészülést. (4) A vizsgák zavartalanságáért, nyugodt légköréért a vizsgáztató és a vizsgabizottság elnöke felelős. (5) Szorgalmi időszakban a tanszékvezető engedélyt adhat szigorlat tartására. Az engedélyezett időpont a z adott szorgalmi időszakot követő vizsgaidőszakhoz tartozik. (6) Szigorlat passzív félévben is tehető. (7) Minden szóbeli szigorlatot bizottság előtt kell lefolytatni. Az írásbeli szigorlati dolgozatokat a szigorlati elnök ellenőrzi. A bizottság elnökét és tagjait a tanszékvezető jelöli ki. 38.§ Sikeres és sikertelen vizsgák ismétlése (1) A Főiskolának biztosítania kell, hogy az adott képzési időszakban a hallgató a sikertelen vizsgát megismételhesse (a továbbiakban: javítóvizsga), illetve a sikertelen javítóvizsgát is megismételhesse (a továbbiakban: ismétlő javítóvizsga). (2) Elégtelen gyakorlati jegy – amennyiben a tantárgyi program szerint javító vizsgával javítható gyakorlati jegyről van szó – egy vizsgaidőszak során egyszer javítható. Az elégtelen gyakorlati jegyet nappali tagozatos hallgató a vizsgaidőszak első két hetében, a levelező tagozatos hallgató pedig a vizsgaidőszak során javíthatja. (3) A tantárgyi program szerint javító vizsgával nem javítható elégtelen gyakorlati jegy kizárólag újabb tantárgyfelvétel során javítható. (4) Egy vizsgaidőszakban tantárgyanként, illetve szigorlatonként maximum 3 alkalommal vizsgázhat a hallgató, ha a lehetséges hat alkalomból erre még maradt lehetősége. A hallgató vizsgalehetőségeinek száma akkor is csökken, ha a vizsgára, illetve szigorlatra bejelentkezett, de azon igazolatlanul nem jelent meg. (5) Eredményes gyakorlati jegy/vizsgajegy javítására a hallgatónak félévenként egy tantárgyból, egy alkalommal van lehetősége. Az újabb eredmény elégtelentől eltérő mértéke végleges. (6) Ha az újabb gyakorlati jegy elégtelen, akkor a hallgatónak újra fel kell vennie a tárgyat. (7) Ha az újabb vizsgajegy elégtelen, akkor a hallgatónak javítóvizsgát kell tennie az elégtelen eredmény javításának szabályai szerint, de az adott tantárgyból az összes vizsga száma ekkor is legfeljebb három lehet az adott félév során. (8) Az eredményes gyakorlati jegy/vizsgajegy Oktatásszervezési Osztályon kell bejelenteni.

javítására

irányuló

kérelmet

az


(9) A fentiek mellett eredményes szigorlat a tanulmányi idő alatt szigorlatonként legfeljebb egyszer javítható. (10) A szigorlat megkezdése után a szigorlathoz tartozó tantárgyak érdemjegyei már nem javíthatók. Szigorlat megkezdése jelen esetben azt jelenti, hogy a hallgató az adott szigorlatból már szerzett valamilyen érdemjegyet. (11)

A sikertelen nyelvi szintfelmérő félévenként egyszer ismételhető. 39.§ A vizsgákkal kapcsolatos adminisztratív feladatok

(1) A gyakorlati jegy/vizsgajegy bejegyzésére és félévi követelmények teljesítésének igazolására (aláírás megszerzése/megtagadása) a tantárgy tanrendben feltüntetett előadója, a vizsgáztató oktató, a vizsgabizottság elnöke, vagy a tanszékvezető jogosult. (2) A papír alapú leckekönyvvel rendelkező hallgató leckekönyvébe a félévi eredmények bejegyzését az Oktatásszervezési Osztály végzi. (3) A hallgató minden szóbeli vizsgára köteles magával vinni a Neptun tanulmányi rendszerből kinyomtatott eredményközlő lapot. Az oktató az eredményközlő lapra, valamint az oktató által a Neptun tanulmányi rendszerből kinyomtatott vizsgalapra is rögzíti a jegyet és aláírásával hitelesíti azt. A hallgató a vizsgalap aláírásával ismeri el az osztályzatot és az eredményközlő lap átvételét. (4) Az oktató az írásbeli dolgozatokat köteles öt munkanapon belül kijavítani, és az eredményt a Neptun tanulmányi rendszeren keresztül a hallgató tudomására hozni. A szóbeli vizsgák esetén az eredmény közlése a vizsga napján történik. Az oktató vagy a tanszék által kijelölt személy szóbeli vizsga esetén köteles az eredményeket két munkanapon belül, írásbeli vizsgát követően legkésőbb az 5. munkanapon a Neptun tanulmányi rendszerben található vizsgalapon is rögzíteni. (5) A vizsgalapokat szóbeli vizsga esetén legkésőbb a vizsga befejezését követő munkanapon, írásbeli vizsga esetén az eredményhirdetést követő munkanapon a tanszéki, illetve a felnőttképzési előadónak át kell adni. (6) A kijavított és értékelt beszámolókat, dolgozatokat, teszteket, zárthelyiket, valamint ezek megoldási kulcsát – a vizsganaptárban előre meghirdetett időpontban – a hallgató megtekintheti. Az oktató köteles a javítás során elkövetett hibák esetén az érdemjegyet felülvizsgálni, és az esetleges változást a Neptun tanulmányi rendszerben is rögzíteni. (7) A hallgató a vizsgaidőszak lezárását követően köteles a Neptun tanulmányi rendszerben nyilvántartott érdemjegyeit, eredményeit ellenőrizni, és azok helyessége esetén a rögzített állapotot elfogadni. (8) Ha a kifogásolt érdemjegy és a vizsgalapon szereplő érdemjegy között eltérés mutatkozik, úgy a vizsgalapon szereplő érdemjegyet kell érvényesnek elfogadni. (9) Amennyiben a hallgató igazolni tudja, hogy a nyilvántartás valamely adata nem felel meg a valóságnak (vagy hiányzik adat), a hallgató a vizsgaidőszak lezárását követő 14 napon belül panasszal élhet az oktatónál. E határidő letelte után jogorvoslatnak helye nincs.


40.§ A tanulmányi eredmény nyilvántartása (1) A hallgatók tanulmányokban való előrehaladásának mérése és nyilvántartása a főiskolai kreditrendszerben történik. (2) A hallgató tanulmányi munkájának mennyiségét az adott félévben, illetve a tanulmányok kezdetétől megszerzett kreditpontok száma mutatja. (3) A tanulmányok minőségét a kreditpontok súlyozott átlaga mutatja. A súlyozott átlagba valamennyi teljesített tantárgy végleges eredménye beszámít, beleértve a külföldön, vagy belföldön más felsőoktatási intézményben tanult és elismert tantárgyak osztályzatait is. Súlyozott átlag = ∑ (teljesített kreditpont x érdemjegy) / ∑ teljesített kreditpont (4) A tanulmányi munka mennyiségi és minőségi értékelésére szolgál az adott félévre vonatkozó kreditindex. Alapképzésben, mesterképzésben, valamint a főiskolai képzés nappali tagozatán tanuló hallgatók esetében: Kreditindex = ∑ (teljesített kreditpont x érdemjegy) / 30 Főiskolai levelező képzésben részt vevő hallgatók esetében az osztószám 26. Felsőfokú szakképzésben és szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgatók esetében az osztószám a mintatanterv szerint teljesíthető kreditpont. (5) Az adott félévi ösztöndíjak megállapítása az előző félévi korrigált kreditindex alapján történik. Korrigált kreditindex = kreditindex x (teljesített kredit / vállalt kredit) (6) Az Oktatásszervezési Osztály minden félév végén – a vizsgaidőszakot követően – bejegyzi a leckekönyvbe a súlyozott tanulmányi átlagot, a félév során teljesített kreditpontok számát, és a korrigált kreditindexet. (7) Papíralapú leckekönyv esetén a vizsgaidőszakot követően a félévi teljesítéseket a rektor, vagy az általa kijelölt személy a leckekönyvet aláírásával érvényesíti. 41.§ A tanulmányi teljesítmény és a finanszírozási forma kapcsolata (1) Az államilag támogatott hallgató juttatásai: a. Gazdasági és műszaki alapképzésben: 7+2 félév, b. FSZ képzésben: 4+2 félév, c. Főiskolai rendszerű képzésben: 7 félév, d. Mesterképzésben: 4+2 félév. (2) Megszűnik az állami támogatása annak a hallgatónak, aki két aktív félév végére nem szerzi meg a mintatanterv szerinti kreditpontok 50%-át, kivéve a főiskolai rendszerű képzésben tanuló hallgatót. (3) A hallgató az állami támogatás megszűnése után költségtérítéses formában folytathatja tanulmányait, helyére pályázat útján átsorolással költségtérítéses hallgató kerül (KTVSZ 3. § (7)).


V. Szakdolgozatra, záróvizsgára és az oklevélre vonatkozó rendelkezések

42.§ Szakdolgozat (1) Az alapképzésben, mesterképzésben, szakirányú továbbképzésben és főiskolai rendszerű képzésben résztvevő hallgatónak az oklevél megszerzéséhez szakdolgozatot kell készítenie. Mesterképzésben a szakdolgozatnak megfelelő elnevezés a diplomamunka, míg a felsőfokú szakképzésben záródolgozatot készít a hallgató (továbbiakban: szakdolgozat). (2) A szakdolgozat témáját a tanszékek által az adott szak számára meghirdetett témák közül szabadon választhatja a hallgató. (3) A Főiskola „Útmutatóban” ismerteti a követelményeket és eljárási szabályokat.

szakdolgozat

készítésével

kapcsolatos

(4) A hallgatónak a meghirdetett határidők szerint jelentkeznie kell szakdolgozati témára és konzulenshez. A jelentkezést a hallgató a témaválasztást követő félév tárgyfelvételi időszakában a szakdolgozati kurzus felvételével véglegesíti. (5) A szakdolgozat megírásához rendelt követelmények: a. kritériumkövetelmény: gazdasági alapképzés esetén b. kreditpontot érő követelmény: műszaki alapképzés, szakirányú továbbképzés, főiskolai rendszerű képzés és mesterképzés esetén. (6) A szakdolgozat megírásához rendelt követelményt a védésre javasolt dolgozattal lehet teljesíteni (szakdolgozati szakszeminárium tantárgy teljesítése). (7) Amennyiben a belső konzulens a szakdolgozat teljesítését igazoló aláírást megtagadja, a hallgatónak egy újabb félév során a Szakdolgozati szakszeminárium tantárgyat újra fel kell vennie. (8) A gazdasági alapképzésben részt vevő hallgató az ismételt Szakdolgozati szakszeminárium felvételéért a HJTSZ-ben meghatározott költségtérítést köteles megfizetni. (9) A műszaki alapképzésben a szakdolgozat teljesítésének tényét a belső konzulens aláírásával igazolja és a hallgató teljesítményét ötfokozatú skálán értékeli, ezáltal a szakdolgozat eredménye beszámít az adott félév átlagába és a szakdolgozat teljesítéséhez kreditérték is kapcsolódik. A szakdolgozat belső minősítése (szakdolgozat írására adott osztályzat) eltérhet a szakdolgozatnak a záróvizsgán a vizsgabizottság által megállapított osztályzattól, amit a diploma értékelésénél kell figyelembe venni. Amennyiben a belső konzulens a szakdolgozat teljesítését igazoló aláírást megtagadja, a hallgatónak a következő félév során a szakdolgozat tantárgyat újra fel kell vennie. (10) A szakdolgozatot a beadási határidőn túl maximum 5 munkanappal később lehet leadni térítési díj ellenében, egyébként az adott vizsgaidőszakban a hallgató nem tehet záróvizsgát.


43.§ A szakdolgozati szakszeminárium (1) A szakdolgozati szakszemináriumra/szakdolgozatra való jelentkezés feltétele az első alkalommal: a. gazdasági alapképzésben: a C és D modul kreditpontjaiból legalább 60 pont megszerzése és a szakmai szigorlat teljesítése, b. műszaki alapképzésben: legalább 170 kreditpont megszerzése, c. szakirányú továbbképzésben: a képzési követelményeknek megfelelően, d. főiskolai rendszerű képzésben: két kötelező szigorlat és a szakirány tárgyaiból legalább 18 kreditpont teljesítése, e. mesterképzésben: legalább 80 kreditpont megszerzése. f. FSZ képzésben nincs kritérium-feltétel e kurzus felvételéhez. (2) Szakdolgozati szakszemináriumra/szakdolgozatra a gyakorlati idő alatt is lehet jelentkezni. (3) Szakdolgozati szakszemináriumra/szakdolgozatra a hallgatónak jogviszonya megszűnését követően is van lehetősége. A jelentkezés módja ugyanaz, mint hallgatói jogviszonyban. (4) A hallgató munkáját a szakdolgozat elkészítése során konzulens segíti, aki a Főiskola főállású tanára, oktatója, vagy oktatási, gyakorlati és kutatási tapasztalatokkal rendelkező vendégoktatója. (5) A hallgatónak a konzultációs lehetőséget legalább 3 alkalommal igénybe kell vennie: a. a munka kezdetekor, b. a dolgozat írása során, c. a kézirat bekötése előtt, a beadást megelőzően legalább két héttel korábban. (6) A szakdolgozati szakszeminárium/szakdolgozat teljesítését, a hallgatók munkájának fejlődését, illetve a védésre bocsátást a konzulens a Neptun tanulmányi rendszerben: a. gazdasági alapképzés esetén aláírással igazolja (nem teljesítés esetén az aláírást megtagadja), b. műszaki alapképzés, szakirányú továbbképzés, főiskolai rendszerű képzés és mesterképzés esetén ötfokozatú skálán értékeli). c. FSZ képzés esetében aláírással igazolja (nem teljesítés esetén az aláírást megtagadja).


44.§ A szakdolgozat beadása és védése (1) A szakdolgozatot/diplomamunkát/záródolgozatot az Útmutatóban meghatározott formai követelményeknek megfelelően 1 bekötött, 1 fűzött példányban, továbbá elektronikus formában az Útmutatóban meghatározott dokumentumokkal együtt kell beadni a meghirdetett határidőre az illetékes Tanszékre, illetve Könyvtárba. A szakirányú továbbképzésben résztvevő hallgató szakdolgozatát papír alapon a Felnőttképzési Intézetbe nyújtja be. A szakdolgozat benyújtásának tényét a Tanszék/Felnőttképzési Intézet által készített lista alapján az Oktatásszervezési Osztály adminisztrálja a Neptun tanulmányi rendszerben („Szakdolgozat” – leadta/nem adta le bejegyzés rögzítésével). (2) A szakdolgozat bírálatát két opponens, a belső és a külső bíráló végzi. A belső bíráló a hallgató konzulense, illetve gyakorlatvezetője. Külső bírálóra a konzulens tesz javaslatot, a tanszékvezető, illetve a Felnőttképzési Intézet vezetője hagyja jóvá, és a rektor kéri fel levélben. (3) Felsőfokú szakképzés esetében a záródolgozat bírálatát csak egy belső opponens végzi (kivéve a Vendéglátó szakmenedzser képzésen, ahol egy belső és egy külső opponens működik közre a záródolgozat bírálatában). (4) A Tanszék és a Felnőttképzési Intézet eljuttatja a bírálóknak a szakdolgozatot/diplomamunkát és a bírálati szempontokat, valamint gondoskodik arról, hogy a hallgatók védés előtt nyolc nappal megismerjék a bírálók értékelését. (5) A szakdolgozat végleges értékeléséről a Záróvizsga Bizottság dönt. (6) Ha a szakdolgozat a belső és külső bíráló (opponens) értékelése szerint is elégtelen, akkor a hallgató záróvizsgára nem bocsátható. Ha a dolgozat értékelésének csak az egyik bírálata elégtelen, vagy három osztályzatbeli különbség van a bírálók értékelése között, akkor a tanszékvezetőnek / a Felnőttképzési Intézet vezetőjének fel kell kérnie egy harmadik bírálót, aki lehet külső vagy belső szakember. (7) Két bíráló elégtelen értékelésekor a hallgató átdolgozott szakdolgozatát a következő záróvizsga-időszakban nyújthatja be. (8) Bizonyított plágium esetén a (6) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni. (9) A hallgatónak a beadott és két bíráló által elfogadásra javasolt dolgozatát a beadás határidejét követő záróvizsga időszak végéhez viszonyítva 2 éven belül záróvizsgán meg kell védenie. Ha a védésre egy évnél később kerül sor, a hallgató belső konzulensével/gyakorlatvezetőjével igazoltatja, hogy dolgozata változatlan formában nem vesztette el aktualitását. (10) Amennyiben a dolgozat átdolgozása indokolt, azt újra kell bíráltatni. (11) Ha a hallgató a fenti időtartamon belül szervezett záróvizsgán/szakmai vizsgán nem védi meg dolgozatát, akkor újra kell szakdolgozat-konzultációra jelentkeznie, és dolgozatát újra kell írnia. 45.§ A záróvizsga (1) A hallgató tanulmányait az alapképzésben, mesterképzésben, a szakirányú továbbképzésben, a főiskolai rendszerű képzésben és a felsőfokú szakképzésben záróvizsgával fejezi be.


(2) A záróvizsga teljesítése több részből tevődik össze: a. a szakdolgozat védéséből és b. a szakmai ismeretekkel kapcsolatos komplex szóbeli vizsgából. c. a felsőfokú szakképzések OKJ szakmai vizsgáinak esetében a vonatkozó Szakmai és Vizsga-követelmények (SZVK) szerinti vizsgarészeket teljesítése szükséges, amelyek között meghatározott (szakképesítésenként eltérő számú) írásbeli, gyakorlati, szóbeli és interaktív típusú vizsgatevékenységek találhatók. (3) A záróvizsgára bocsátás feltétele alapképzésben, mesterképzésben, szakirányú továbbképzésben és főiskolai rendszerű képzésben a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése és a bírálók által védésre javasolt szakdolgozat benyújtása. Felsőfokú szakképzés esetében az SZVK előírásait kell figyelembe venni. (4) Végbizonyítványt az a hallgató kaphat, aki: a. gazdasági alapképzésben: a tantervi követelményben előírt 180 kreditpontot megszerezte, és a 30 kreditpontot érő szakmai gyakorlatot teljesítette; b. műszaki alapképzésben: a tantervi követelményekben előírt 195 kreditpontot megszerezte, és az előírt szakmai gyakorlatot teljesítette; c. szakirányú továbbképzésben: tantervi követelményeit teljesítette; d. főiskolai rendszerű képzésben: a tantervi követelményekben előírt 195 kreditpontot megszerezte, és nappali tagozaton az előírt szakmai gyakorlatot teljesítette; e. mesterképzésben: a tantervi követelményekben előírt 105 kreditpontot megszerezte. f. felsőfokú szakképzésben az SZVK-ban előírt 120 kreditpontot megszerezte. (5) A záróvizsga letehető: a. hallgatói jogviszony keretében a végbizonyítvány megszerzését követő vizsgaidőszakban; b. hallgatói jogviszony megszűnése után az érvényes képesítési követelmények szerint határidő nélkül bármelyik vizsgaidőszakban. A végbizonyítvány megszerzését követő 7 éven túl a rektor a záróvizsga letétele előtt speciális vizsgakövetelményt írhat elő. (6) A hallgató köteles bejelenteni záróvizsgára jelentkezési szándékát: a. júniusi záróvizsga esetén február 15-ig, b. februári záróvizsga esetén szeptember 15-ig. c. felsőfokú szakképzések esetében: c1. május-júniusi vizsgaidőszak esetében február 15-ig c2. októberi-novemberi vizsgaidőszak esetén augusztus 31-ig c3. februári-márciusi vizsgaidőszak esetén: a vizsgaidőszakot megelőző év december hónap 15. napjáig. 46.§ A záróvizsga követelményei és értékelése (1) A záróvizsga követelményeit a Záróvizsga Bizottság előtt kell teljesítenie a hallgatónak, amikor: a. Prezentáció formájában megvédi szakdolgozatát, mely a dolgozat ismertetéséből, a feltett kérdésekre adott válaszokból és a hallgató szakmai álláspontjának kifejtéséből áll. b. Szóban összefoglalja a záróvizsga tételei közül az egyik szakmai kérdést és válaszol a Záróvizsga Bizottság kérdéseire (komplex szóbeli vizsga). (2) Gazdasági alapképzésben, főiskolai rendszerű képzésben és mesterképzésben a záróvizsgán a hallgató ötfokozatú értékelés szerint három részjegyet szerez az alábbiak szerint:


a. a megírt szakdolgozat végleges értékelése, b. a szakdolgozat szóbeli védésének értékelése, c. a komplex szóbeli vizsga értékelése. (3) Műszaki alapképzésben a záróvizsgán a hallgató ötfokozatú értékelés szerint három részjegyet szerez az alábbiak szerint: a. a hallgató eddigi tanulmányi eredményeinek kreditponttal súlyozott számtani átlaga, b. a komplex szóbeli vizsga értékelése, c. a záróvizsgán a szakdolgozatra megállapított érdemjegy, amelyet a Záróvizsga Bizottság a két bíráló értékelése és a szakdolgozat szóbeli védése alapján állapít meg. (4) A záróvizsga végső eredménye a (2) és (3) bekezdés szerint meghatározott három részjegy egyszerű számtani átlaga. Amennyiben az átlagérték nem kerek érdemjegy, akkor a kerekítés szabályai szerint kell eljárni. (5) A záróvizsga szóbeli részeinek követelményeit egy vizsga keretében kell teljesíteni, kivéve, ha a jelöltnek valamelyik részből javító vizsgát kell tennie. (6) A záróvizsga sikertelen, ha annak bármelyik részét a Záróvizsga Bizottság elégtelennek értékeli. (7) A sikertelen záróvizsga – részben és egészében – két éven belül, mindösszesen kétszer ismételhető. (8) Sikertelen záróvizsga esetén a jelöltnek a vizsga azon részét kell megismételnie, melyet a Záróvizsga Bizottság elégtelennek minősít. (9) A Záróvizsga-bizottság elnöke a sikertelen záróvizsgát jegyzőkönyvben rögzíti. (10) Ismételt záróvizsga a sikertelen vizsga után legkorábban a következő záróvizsga időszakban tehető. (11) Sikeres záróvizsga nem ismételhető. (12) Záróvizsga letételére egy naptári évben legalább egyszer van lehetőség. (13) Záróvizsgán az vehet részt, aki: a. szakdolgozatát és annak mellékleteit az előírt formában és határidőre leadta, b. tartozásait a Főiskolával szemben rendezte. (14) A záróvizsga nyilvános. (15) A záróvizsga megszervezése az Oktatásszervezési Osztály, illetve a Felnőttképzési Intézet feladata. (16) Felsőfokú szakképzés esetében a szakmai vizsga lebonyolításáról, annak speciális vonatkozásairól az adott szakképesítésnek megfelelő SZVK rendelkezik, amely letölthető a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapjáról (www.nive.hu). (17) A Főiskolán az FSZ képzésre vonatkozó további szabályozás: a. A szakmai vizsga első alkalommal a képzés lezárásának évében, a 4. félév utáni OKJ-vizsgaidőszakban szervezhető. Állami finanszírozott képzés esetében ezen a vizsgán a részvétel díjmentes.


b. Amennyiben egy modul részeredménye 50% vagy az alatti, akkor a hallgató a Főiskola által meghirdetett következő OKJ-vizsgaidőszakban pótló/javító vizsgát tehet. c. Sikertelen OKJ szakmai vizsga esetén a jelöltnek a vizsga azon részét kell megismételnie, melyet a Záróvizsga Bizottság 50% vagy az alatti teljesítményűnek minősített. Ha a hallgató a szakmai vizsgán igazolható ok nélkül nem jelent meg, vagy azt megszakította, továbbá akit szabálytalanság miatt a vizsgabizottság a szakmai vizsga folytatásától eltiltott, akkor a hallgatónak a vizsgát teljes egészében meg kell ismételnie. d. A sikertelen szakmai vizsga, a pótlóvizsga és a javítóvizsga a szakmai és vizsgakövetelmény megváltozásáig, de legalább a szakmai vizsgát követő egy évig a képzés megkezdésekor érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető. e. Amennyiben a hallgató nem kezdi meg az OKJ szakmai vizsgáját a 4. félév sikeres lezárását követő OKJ-vizsgaidőszakban, akkor a hallgatói jogviszony megszűnése utáni időszakban vizsgadíj fizetésére kötelezhető a HTJSZ szerint. f. Sikeres OKJ szakmai vizsga nem ismételhető. g. Sikeres OKJ vizsga esetén a hallgató Europass bizonyítvány-kiegészítő kiállítását kérelmezheti. 47.§ A Záróvizsga Bizottság (1) A Záróvizsga Bizottság elnökből és legalább még két tagból áll. (2) A Záróvizsga Bizottság egy tagjának legalább főiskolai docensnek kell lennie. (3) A Záróvizsga Bizottság elnöke külső szakember, aki nem áll munkavállalói jogviszonyban a Főiskolával. (4) A Záróvizsga Bizottság elnökének személyére javaslatot a szak- és szakirány felelősök, valamint a Felnőttképzési Intézet vezetője tesz, majd őt a rektor kéri fel. (5) A Záróvizsga Bizottság a hallgató felkészültségét zárt ülésen értékeli. Vita esetén szavazással állapítja meg a záróvizsga érdemjegyét. (6) A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyben részletezni kell a vizsga három részjegyét és a záróvizsga érdemjegyét. (7) A Záróvizsga részeredményeit és az oklevél minősítését a hallgató elektronikus vagy papíralapú leckekönyvébe is be kell írni. (8) Felsőfokú szakképzés esetében a vizsgabizottságban tagjai: a vizsgaelnök, a Kamarai képviselője, a Főiskola képviselője, a javító, a kérdező és a felügyelő tanár, továbbá a jegyzőkönyvvezető. A bizottság tagjainak személyére a felsőfokú szakképzés vezetője tesz javaslatot. A szakmai vizsgán közreműködőket a Rektor kéri fel. (9) A szakmai vizsga sajátos iratai: törzslap, osztályozóív, szakképesítés megszerzését igazoló bizonyítvány, szakmai vizsgaösszesítő adatlap, jegyzőkönyvek. 48.§ Az oklevél (1) Felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga, továbbá a képesítési követelményeknek megfelelő nyelvvizsga megszerzése.


(2) Az oklevelet a záróvizsga sikeres letételétől vagy a nyelvvizsgát igazoló okirat bemutatásától (a kettő közül a későbbi időponttól) számított 30 napon belül kell kiállítani és kiadni annak, aki sikeres záróvizsgát tett. (3) Amennyiben a képesítési követelmények általános nyelvvizsgát írnak elő, a követelmény teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók, akik tanulmányaiknak első évfolyamon történő megkezdésének évében legalább 40. életévüket betöltik. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2015/2016. tanévben tesznek záróvizsgát. (4) A (3) bekezdésben leírtakat kell alkalmazni 2012. szeptember 1. napját követően azokra a hallgatókra is, akik 2006. szeptember 1-je előtt kezdték meg tanulmányaikat főiskolai képzésben, szakirányú továbbképzésben és megkezdett tanulmányaik során a szak képesítési követelményeiben meghatározott képzési idő alatt betöltik a 40. életévüket, valamint azokra, akik a Hallgatói Követelményrendszerben foglaltak szerint engedélyt kaptak a nyelvvizsga követelményeinek záróvizsga időszakot követő teljesítésére, és ezen időpontig betöltik 40. életévüket, és ez alapján kérik diplomájuk kiadását. (5) Az oklevél, illetve a bizonyítvány megszerzéséhez előírt általános nyelvvizsgakövetelmény teljesítése alól 2012. szeptember 1-jétől mentesülnek azok a hallgatók is, akik a sikeres záróvizsga napjától számított három éven belül nem mutatták be az általános nyelvvizsgát igazoló okiratot, és az oklevél, illetve a bizonyítvány megszerzéséhez előírt általános nyelvvizsga-követelmény teljesítése helyett az Edutus Főiskola által szervezett külön nyelvi vizsgát tesznek. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2012/2013. tanévben tesznek záróvizsgát. (6) Ha az oklevél kiadására azért nincs lehetőség, mert a hallgató a nyelvvizsga bizonyítványt nem tudta bemutatni, a Főiskola igazolást állít ki. Az igazolás végzettséget és szakképzettséget nem igazol, de tanúsítja a záróvizsga eredményes letételét. (7) Az alapképzésben és a mesterképzésben szerzett oklevél mellé ki kell adni az Európai Bizottság és az Európa Tanács által meghatározott oklevélmellékletet magyar és angol nyelven. (8) Az oklevél a Magyar Köztársaság címerével ellátott kétnyelvű (magyar-angol) közokirat, amely tanúsítja a tanulmányok sikeres elvégzését és a követelmények teljesítését. (9) Az oklevél minősítésének meghatározásához képzési programonként különböző teljesítmények kerülnek beszámításra a képzés sajátosságainak megfelelően. a. Gazdasági alapképzésben az alábbi teljesítmények súlyozott számtani átlaga: aa. egy szakmai szigorlat, melynek súlya 20%, ab. szakdolgozat két bírálatának értékelése 20-20%-os súllyal, ac. szakdolgozat prezentációjának eredménye 10%-os súllyal, ad. komplex szóbeli vizsga eredménye 30%-os súllyal. b. Műszaki alapképzésben az oklevél minősítéséhez a KTVSZ 46.§ (3) bekezdésében meghatározott három részjegy egyszerű számtani átlagát kell figyelembe venni. c. Szakirányú továbbképzésben az alábbi teljesítmények súlyozott számtani átlaga: da. egy szakmai szigorlat, melynek súlya 20%, db. szakdolgozat két bírálatának értékelése 20-20%-os súllyal, dc. szakdolgozat prezentációjának eredménye 10%-os súllyal, dd. komplex szóbeli vizsga eredménye 30%-os súllyal. d. Főiskolai rendszerű képzésben a korábbi szabályzat szerint: ea. A szigorlatok átlaga 50%-ban kerül beszámításra, eb. A záróvizsga átlaga 50%-ban kerül figyelembe vételre, melynek részei: - a szakdolgozat bírálatának Bizottság által meghatározott eredménye, - szakdolgozat prezentációjának eredménye,


- komplex szóbeli vizsga eredménye. g. Mesterképzésben az oklevél minősítéséhez a KTVSZ 46. § (2) bekezdésében meghatározott három részjegy egyszerű számtani átlagát kell figyelembe venni. (10) Az oklevél minősítése: Kiváló 4,80-5,00 Jeles 4,50-4,79 Jó 3,50-4,49 Közepes 2,50-3,49 Elégséges 2,00-2,49 (11) Az oklevél tartalmazza az oklevél számát, birtokosának nevét, születési idejét és helyét, tanulmányainak kezdő és befejező tanévét, a Főiskola nevét, a szak, szakképzettség, szakirány, képzési forma megnevezését, a Záróvizsga Bizottság határozatának időpontját, az oklevél minősítését, a kibocsátás helyét és idejét, a rektor és a Záróvizsga Bizottság elnökének eredeti aláírását, valamint az intézmény pecsétjét. 49.§ Kitüntetéses oklevél (1) Kitüntetéses oklevelet az a hallgató kap, aki a záróvizsga minden részéből jeles eredményt ért el, valamennyi szigorlata jeles, továbbá osztályzatai között közepesnél rosszabb értékelés nem szerepel, és a közepes értékelések száma legfeljebb kettő.


VI. A Felsőfokú szakképzésben a záródolgozatra, szakmai vizsgára és a képesítő bizonyítványra vonatkozó rendelkezések

50.§ Szakdolgozat (1) A felsőfokú szakképzésben záródolgozatot kell készítenie.

a

hallgatónak

a

bizonyítvány

megszerzéséhez

(2) A záródolgozat formáját, tartami előírásait, külalakját, a szakképzésért felelős minisztérium által kiadott Szakmai és vizsgakövetelmény (továbbiakban: SZVK), illetve a minisztérium háttérintézménye / Nemzeti Szakképzési és Fejlesztési Intézet (továbbiakban: NSZFI)/ által közzétett rendelkezések határozzák meg. (3) A hallgató záródolgozatának konkrét témáját a Szakmai vizsgakövetelményekben meghirdetett kompetencia követelményeknek megfelelően önállóan határozza meg. (4) A Főiskola Útmutatóban ismerteti a záródolgozat készítésével kapcsolatos követelményeket és eljárási szabályokat. Az Útmutató a Neptun tanulmányi rendszeren keresztül érhető el a képzés harmadik félévében. (5) A hallgatónak a záródolgozat megírására jelentkeznie kell a meghirdetett határidők szerint.

(Záródolgozati

szakszemináriumra)

(6) A záródolgozat megírása a felsőfokú szakképzésben a szakmai vizsgára bocsátás feltétele, kreditpontot nem érő kritériumkövetelmény. (7) A záródolgozat készítését a gyakorlatvezető segíti. (8) A hallgatónak a konzultációs lehetőséget legalább 3 alkalommal igénybe kell vennie: a. a munka kezdetekor b. a dolgozat írása során c. a kézirat bekötése előtt, a beadást megelőzően, legalább két héttel korábban. (9) A konzultációk igénybevételét, és a hallgatók munkájának fejlődését a konzulens a Neptun tanulmányi rendszerben igazolja, legkésőbb a záródolgozat leadási határidőig. (10) A záródolgozatot az Útmutatóban meghatározott formai követelményeknek megfelelően egy kötött és egy fűzött példányban, és elektronikus formában az Útmutatóban meghatározott dokumentumokkal együtt kell beadni a meghirdetett határidőre a képzésért felelős tanszékre, illetve a Könyvtárba. (11) A záródolgozat bírálatát egy belső opponens végzi. (12) A képzésért felelős tanszék/intézet juttatja el a bírálónak a záródolgozatot és a bírálati szempontokat, valamint gondoskodik arról, hogy a hallgató védés előtt nyolc nappal megismerje a bíráló értékelését. (13) A záródolgozat végleges értékeléséről a Vizsgabizottság dönt. 51.§ A szakmai vizsga


(1) A hallgató tanulmányait felsőfokú szakképzésben szakmai vizsgával fejezi be. (2) A szakmai vizsgára bocsátás feltételeit, a szakmai vizsga előkészítését és lebonyolítását, a vizsgabizottság megalakítását és működését, az egyes vizsgatevékenységek rendjét, a vizsgázó teljesítményének értékelési módját a hatályos szakképzési törvény, és az e tárgyban kiadott hatályos „A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről” szóló rendelet szabályozza. (3) A szakmai vizsgára bocsájtás részletes feltételeit, az adott szakmára vonatkozó „Szakmai és vizsgakövetelmények” (SZVK) határozza meg. (4) A szakmai vizsga letehető a. hallgatói jogviszony keretében a végbizonyítvány megszerzését követő vizsgaidőszakban a szakképzésért felelős miniszter által meghatározott időpontokban. b. hallgatói jogviszony megszűnése után 2 éven belül korlátozás nélkül az érvényes képesítési követelmények szerint. c. A b. pontban meghatározott időtartamon túl a Rektorhoz benyújtott egyéni kérelemre hozott döntés szerint. d. A sikertelen szakmai vizsga, a pótlóvizsga és a javítóvizsga a szakmai és vizsgakövetelmény megváltozásáig, de legalább a szakmai vizsgát követő egy évig a képzés megkezdésekor érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető. (20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 29. § (5) bekezdés) (5) A szakmai vizsga a. gyakorlati, b. írásbeli, c. interaktív, d. szóbeli vizsgarészből állhat az SZVK rendelkezéseinek megfelelően. (6) Amennyiben az SZVK másként nem rendelkezik, úgy a gyakorlati vizsgafeladatokat a Főiskola oktatói állítják össze, melyet a vizsgát megelőzően a szakmai vizsgabizottság elnökének és a kamarai képviselőnek jóváhagyásra meg kell küldeni. (7) Az egyes vizsgatevékenységek és vizsgarészek időtartamát az SZVK rögzíti. Az írásbeli és az interaktív vizsgák kezdési ideje csak az NSZFI által meghatározott időpont lehet. A gyakorlati és a szóbeli vizsgák kezdési időpontját a Főiskola határozza meg. Az OKJ szakmai vizsga időtartama szakképesítésenként maximum 5 nap lehet. (8) A záródolgozat megvédése: a hallgatónak az elfogadott záródolgozatát prezentáció formájában kell bemutatnia, majd válaszolnia kell a vizsgabizottság által feltett kérdésekre. Az előadás maximális időtartama 15 perc, amennyiben az SZVK másként nem rendelkezik. (9) A vizsgarész %-os eredményét az egyes feladatok %-os értéke és az SZVK-ban meghatározott súlyozás szerint kell megállapítani. Sikeres a vizsgarész, ha az így kapott érték 50% feletti. (10) A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakképesítésenként egyetlen osztályzatot kap a vizsgarészként elért %-os teljesítmények SZVK-ban meghatározott súlyozott átlaga alapján az alábbiak szerint.


81-100% 71-80% 61-70% 51-60% 50% vagy alatta

jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1)

(11) A vizsga értékelése és az eredmények számítása során az értékeket a kerekítés szabályai szerint egész számmal kifejezett %-ban kell megállapítani. (12) Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó egy vagy több modulból 50%-os vagy az alatti teljesítményt nyújtott. (13) Ha a hallgató a szakmai vizsgát megkezdte, de azt betegség vagy más elfogadható indok miatt nem tudta befejezni, azokból a vizsgarészekből, amelyekből még nem vizsgázott, pótvizsgát tehet. (14) Javítóvizsgát kell tennie a hallgatónak, ha a. egy vagy több modulból 50%-os vagy az alatti teljesítményt nyújtott, b. a szakmai vizsgán elfogadható ok nélkül nem jelent meg, vagy ok nélkül megszakította, c. szabálytalanság miatt a vizsgabizottság a szakmai vizsga folytatásától eltiltotta. (15) A (14) bekezdés a pontja esetén csak a sikertelen vizsgarészt kell megismételni. A (14) bekezdés b. és c. pontjában meghatározott esetekben a vizsgát teljes egészében meg kell ismételni. (16) A sikertelen szakmai vizsga ugyanazon vizsgaidőszakban nem ismételhető meg. (17) Szakmai vizsgára a hallgatónak írásban jelentkeznie kell, melynek feltételei: a. A képzési programban előírt gyakorlat teljesítéséről szóló igazolás. b. Záródolgozat és mellékletei leadása az előírt formában és határidőre (kivéve, ha az SZVK erről másképp nem rendelkezik). c. A Főiskolával szembeni pénzügyi tartozások rendezése. (18) A szakmai vizsga megszervezése a képzésért felelős tanszék, az FSZ-felelős és az Oktatásszervezési Osztály feladata.


52.§ A vizsgabizottság (1) A vizsgabizottság létszáma 3 fő. A vizsgabizottság elnökét az Oktatásszervezési Osztály vezetőjének a szakvizsga szervezésére vonatkozó bejelentése alapján az NSZFI jelöli ki és bízza meg. A vizsgabizottságba 1 főt a területileg illetékes Kereskedelmi és Iparkamara delegál a Főiskola rektora felkérésére. A vizsgabizottságba 1 főt a Főiskola rektora delegál. (2) A vizsgabizottság munkáját segítő szakértőket (beleértve a kérdező és javító tanárt, felügyelő tanárt) és a vizsga jegyzőjét a Főiskola rektora bízza meg. (3) A vizsgabizottság munkáját segítő szakértő, valamint a vizsga jegyzője nem tagja a vizsgabizottságnak. (4) A vizsgabizottság munkáját az elnök irányítja. Az elnök feladata a szakmai vizsga szabályos megtartásának, zavartalan, tárgyilagos, a vizsgázót segítő nyugodt légkörének biztosítása. Az elnök: a. ellenőrzi a szakmai vizsga előkészítését, a szükséges szakmai feltételek, az egészséges és biztonságos vizsgakörülmények meglétét; b. vezeti a szakmai vizsgát és a vizsgabizottság értekezleteit; c. ellenőrzi – a jelentkezési iratok alapján – a vizsgázó személyazonosságát, a vizsga letételére való jogosultság feltételeinek meglétét, a vizsgával kapcsolatos iratokat; d. tájékoztatja a vizsgázókat a gyakorlati és a szóbeli vizsgarész előtt az őket érintő döntésekről, valamint a gyakorlati és a szóbeli vizsgarésszel kapcsolatos tudnivalókról; e. átvizsgálja az írásbeli dolgozatokat és a gyakorlati vizsgamunkákat; f. összegzi a szakmai vizsga előkészítésével, szervezésével és lefolytatásával kapcsolatos feladatok végrehajtását. (5) A képzésért felelős tanszék/intézet vezetője és az Oktatásszervezési Osztály vezetője felel a szakmai vizsga előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos szervezési feladatok ellátásáért és a szakmai vizsga eredményének kihirdetéséért. Az Oktatásszervezési Osztály gondoskodik a szakmai vizsga iratainak szabályszerű kiállításáról és továbbításáról az FSZ koordinátorok segítségével. (6) A vizsgabizottság tagjai felelősek a szakmai vizsga szabályos és zavartalan lefolytatásáért. (7) A vizsgabizottság elnökét, tagjait és jegyzőjét, a vizsgabizottság munkáját segítő szakértőt a vizsgabizottság határozatai tekintetében – azok kihirdetéséig – titoktartási kötelezettség terheli. (8) A vizsgabizottság határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a vizsgabizottság elnökének szavazata dönt. (9) A szakmai vizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyben részletezni kell a vizsga részjegyeit és a szakmai vizsga érdemjegyét. (10) A szakmai vizsga részeredményeit és a szakképesítő bizonyítvány minősítését a hallgató leckekönyvébe is be kell írni.


53.§ A szakképesítő bizonyítvány (1) Ha a vizsgázó a szakmai és vizsgakövetelménynek megfelelően eredményes szakmai vizsgát tett, a Magyar Köztársaság címerével ellátott, a szakképesítés megszerzését igazoló bizonyítványt (a továbbiakban: bizonyítvány) kap. (2) A vizsgabizottság jegyzője a törzslap alapján – a törzslapon szereplő adatokkal egyezően – állítja ki a bizonyítványt. A szakmai vizsgabizottság körbélyegzőjének lenyomatával ellátott bizonyítványt a vizsgabizottság elnöke és a vizsgaszervező intézmény vezetője írja alá. (3) A vizsgázó kérésére a bizonyítvány kiadásával egyidejűleg, vagy azt követően térítés ellenében, magyar, angol, német vagy francia nyelven kiállított bizonyítvány kiegészítőlapot kell kiadni, amelynek tartalmaznia kell a bizonyítványt kiállító intézmény nevét és jogi státuszát, a bizonyítvány sorozatjelét, sorszámát, a kiállítás időpontját, a kötelező szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak megnevezését, a szakmai elméleti és gyakorlati vizsga osztályzatát, valamint a szakképzés folyamatára vonatkozó információkat (Europass bizonyítvány kiegészítő). (4) Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról – kérelemre – a törzslap alapján a. a szakmai vizsgát szervező intézmény, b. ha a szakmai vizsgát szervező intézmény jogutód nélkül megszűnt vagy a szakmai vizsgát szervező intézmény iratai megsemmisültek, a főjegyző bizonyítványmásodlatot állít ki. (5) Törzslap hiányában a bizonyítvány megszerzését és tartalmát igazoló közokirat (személyi igazolvány, munkakönyv, munkaügyi nyilvántartás, stb.) alapján a szakmai vizsgát szervező intézmény pótbizonyítványt állít ki. A pótbizonyítványban azokat az adatokat lehet feltüntetni, amelyek a kiállítás alapjául szolgáló közokiratból megállapíthatók. (6) A szakmai vizsgát szervező intézmény vezetője által elkészíttetett vizsgabizottság körbélyegzője: a. külső ívén a szakmai vizsgát szervező intézmény megnevezését, b. a belső ívén a „mellett működő szakmai vizsgabizottság” szöveget, c. valamint a szakmai vizsgát szervező intézmény székhelyének a nevét, d. közepén a Magyar Köztársaság címerét tartalmazza.

szakmai


VII. Átmeneti rendelkezések

54.§ A főiskolai képzésben résztvevő hallgatókra vonatkozó szabályok (1) Az átmeneti rendelkezések a főiskolai rendszerű képzésben résztvevő hallgatóra vonatkozó olyan szabályok, melyek a KTVSZ előző részeiben nem szabályozottak. (2) A főiskolai rendszerű képzésben tanulmányait megkezdett hallgató a Főiskolára történő beiratkozásakor érvényben lévő képesítési követelmények szerint fejezheti be tanulmányait. (3) Az intézmény a főiskolai rendszerű képzést a hallgató rendelkezésére álló maximális tanulmányi időtartamig biztosítja (16 félév). A tárgyakat a hallgatói létszámok figyelembe vételével indítja. Ha a képzésben részt vevő hallgatók száma nem éri el legalább a szeminárium csoport létszámát, a teljesítendő tantárgyat kedvezményes tanrendben, konzultációs lehetőséggel biztosítja a Főiskola. (4) A hallgató egyéni kérelem alapján a főiskolai képzési programból átmehet az új képzési programba, a szakváltásra vonatkozó szabályok szerint. Korábbi tanulmányait a kreditbeszámítás szabályai szerint kerülnek jóváírásra. Kérelmét a Hallgatói kérelmek benyújtásának és elbírálásának, valamint jogorvoslat rendje szerint adhatja be meghatározott határidőig a Neptun tanulmányi rendszeren keresztül. (5) A hallgatónak a főiskolai rendszerű képzésben két félévben kell kötelezően testnevelés órára járni, melyet a tanulmányok első négy aktív félévének végére kell teljesítenie. (6) A záróvizsga felkészítő kurzusra az a hallgató jelentkezhet, aki a kötelező négy szigorlatból már legalább három szigorlatot teljesített. (7) Nappali tagozaton a szakmai gyakorlat féléve alatt a hallgató az alábbi követelményeket teljesítheti: a. kritériumkövetelmények, b. záróvizsga felkészítő kurzus levelező tagozatos képzésben, c. a szakdolgozat megírásának követelményeit. (8) Szakdolgozat-konzultációra jelentkezés előfeltétele a választott szakirány tantárgyai közül legalább 18 kreditpont és két kötelező szigorlat teljesítése. (9) A hallgatók tanulmányaik sikeres befejezésével főiskolai szintű oklevelet szereznek. (10) A főiskolai rendszerű képzésben résztvevő hallgatókra az idegen nyelvi követelmények e képzési program képzési és kimeneteli követelményei szerint értelmezendők.


55. § A Harsányi János Főiskolán tanulmányaikat megkezdő hallgatókra vonatkozó átmeneti szabályok (1) Ha a hallgató a 2011/2012. tanév I. félévében a két (vagy több) folytatólagos passzív félévet kimerítette, az Oktatásszervezési Osztály felszólítja, hogy a tanév II. félévében aktív félévre iratkozzon be. Ennek hiányában az intézmény az Ftv. 76.§ (2) b. pontja értelmében megszünteti a hallgató hallgatói jogviszonyát. (2) A tanulmányaikat a HJF-en megkezdő hallgatók a 2011/2012. tanév I. félévében a saját szabályzatuk szerint vizsgázhatnak, mely szerint egy tantárgyból maximum kilenc vizsgalehetőség áll rendelkezésre. A 2011/2012. tanév II. félévétől a 7-9. vizsgaalkalmak csak méltányossági kérelem alapján engedélyezhetők. (3) Tagozatváltás esetén a tárgyfelvételek száma és a tárgyak vizsgáinak száma folytatólagosan kerül meghatározásra (tagozatváltás miatt nem kezdődik újra a számolás). A tagozatváltó hallgató a 2011/2012. tanév II. félévétől a harmadik tárgyfelvételt és a hatodik vizsgaalkalmat meghaladó lehetőséget csak az erre irányuló méltányossági kérelem pozitív elbírálása esetén kaphat. (4) A jelen szabályzatban a záróvizsga értékelésére vonatkozó 46. § (2) bekezdésben foglaltakat, valamint az oklevél minősítésére vonatkozó 48. § (7) a. pontban foglaltakat a tanulmányaikat a HJF-en megkezdett hallgatók közül azokra kell alkalmazni, akik a 2010/2011-es vagy a 2011/2012-es tanévben kezdték meg tanulmányaikat. A tanulmányaikat korábban megkezdett hallgatókra a HJF korábbi szabályozása vonatkozik, mely szerint: a. Hagyományos főiskolai rendszerű képzés esetén a záróvizsga eredményének meghatározását a tanterv tartalmazza, az oklevél minősítése pedig az alábbi eredmények számtani átlaga alapján történik: a tantervben meghatározott szigorlattal záró tantárgyak szigorlati eredményeinek átlaga, a szakdolgozat eredménye, a záróvizsga eredménye. b. Alapképzés esetén az oklevél minősítése az alábbi eredmények számtani átlaga alapján történik: a szakdolgozat védés eredménye, a komplex vizsga eredménye (a szak-törzstárgyak kérdéseinek jegye), a záróvizsga eredménye (a szakirány tárgyak kérdéseinek jegye). VIII. Záró rendelkezések 56. § (1) A Kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzat nyilvános, a Főiskola szervezeti egységeiben, a belső számítógépes hálózaton, valamint a Neptun tanulmányi rendszerben hozzáférhető. (2) Jelen szabályzatot a Szenátus a 11/2012. (márc. 21.) sz. határozatával elfogadta. A szabályzat 2012. március 21-én lép hatályba. Tatabánya, 2012. március 21. Dr. Bartók István rektor


MELLÉKLETEK

KTVSZ 1. sz. melléklete AZ EDUTUS FŐISKOLA KÉPZÉSI KÍNÁLATA Gazdasági alapképzés szakjai és szakirányai:  Kereskedelem és marketing alapszak o Marketingkommunikáció szakirány o E-kereskedelem szakirány o Üzleti szakfordító és tolmács (angol/német – egy nyelvre) szakirány  Gazdálkodási és menedzser alapszak o Kontrolling szakirány o Kis- és középvállalkozások szakirány o Pénzügy szakirány o Üzleti szakfordító és tolmács (angol/német – egy nyelvre) szakirány  Nemzetközi gazdálkodás alapszak o Kereskedelem az EU-ban (angol) szakirány o Regionális fejlesztés szakirány o Üzleti szakfordító és tolmács (angol/német – egy nyelvre) szakirány  Turizmus-vendéglátás alapszak o Szállodai menedzsment szakirány o Turisztikai termékmenedzsment szakirány o Üzleti szakfordító és tolmács (angol/német – egy nyelvre) szakirány A képzéseket nappali és levelező tagozaton hirdeti meg a Főiskola. A felvett hallgatók létszámától függően székhelyén, Tatabányán és székhelyen kívül Budapesten indít képzéseket. Műszaki alapképzés szakjai és szakirányai:  Műszaki menedzser alapszak o Alternatív energetikai menedzser szakirány o Projektmenedzser szakirány o Létesítménygazdálkodás (FM) szakirány  Mechatronikai mérnök alapszak o Lézertechnológia szakirány A képzéseket Tatabányán, nappali és levelező tagozaton hirdeti meg a Főiskola. Gazdasági mesterképzés szakja:  Marketing mesterszak A képzést nappali és levelező tagozaton hirdeti meg a Főiskola. A felvett hallgatók létszámától függően székhelyén, Tatabányán és székhelyen kívül Budapesten indít képzéseket. Felsőfokú szakképzések (FSZ) programjai: Műszaki képzések:  Logisztikai műszaki menedzserasszisztens  Mechatronikai mérnökasszisztens  Energetikai mérnökasszisztens


A képzési programokat Tatabányán, nappali tagozaton hirdeti meg a Főiskola. A képzéseket Tatabányán, nappali tagozaton hirdeti meg a Főiskola. Gazdasági képzések:  Nemzetközi szállítmányozási és logisztika szakügyintéző  Európai Uniós üzleti szakügyintéző  Kereskedelmi szakmenedzser  Kis- és középvállalati menedzser  Reklámszervező szakmenedzser  Adóigazgatási szakügyintéző  Idegenforgalmi szakmenedzser  Vendéglátó szakmenedzser A képzési programokat Tatabányán és Budapesten, nappali tagozaton hirdeti meg a Főiskola. Szakirányú továbbképzések:  Online marketing  Marketingvezető  Piackutatás gyakorlata  Kulturális menedzser  Üzletfejlesztési menedzser  Euromenedzser  Reklám szakirányú továbbképzés  CRM – ügyfélszolgálati vezető  Modern üzleti szakújságíró A Főiskola a képzéseket levelező tagozatos formában hirdeti meg, elsősorban Budapesten, megfelelő számú jelentkező esetén Tatabányán is. A főiskolai rendszerű képzés (a többciklusú képzést megelőző) programjai:  Gazdálkodási szak  Kereskedelmi szak A Főiskola e képzési programjait Tatabányán nappali és levelező tagozaton, Budapesten nappali és esti tagozaton szervezi meg. Határon túli képzések: Székelyudvarhelyi Képzési Központ: Gazdasági képzési terület:  Kereskedelem és marketing alapszak nappali és levelező tagozaton  Marketing mesterszak nappali és levelező tagozaton Felsőfokú szakképzés:  Logisztikai műszaki menedzserasszisztens nappali tagozaton Szakirányú továbbképzés:  Euromenedzser képzés levelező tagozaton Főiskolai rendszerű képzés:  Kereskedelmi szak nappali és levelező tagozaton


KTVSZ 2. sz. melléklete AZ EGYES KÉPZÉSEK ALAPADATAI 2/a melléklet 1.

Szak megnevezése kereskedelem és marketing (Commerce and Marketing)

2.

Végzettségi szint alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

3.

Szakképzettség közgazdász kereskedelem és marketing alapképzési szakon (Economist in Commerce and Marketing)

4.

Képzési terület gazdaságtudományok

5.

Képzési ág üzleti

6.

A képzés célja A képzés célja olyan gazdasági és üzleti ismeretekkel, kereskedelmi és marketing szaktudással és készségekkel rendelkező gazdasági szakemberek képzése, akik alkalmasak a különböző termékek és szolgáltatások keresletvezérelt beszerzésére és értékesítésére, kis- és középvállalatok kereskedelmi tevékenységének szervezésére és irányítására, továbbá kellő mélységű ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

7.

Képzési idő (félév) 7 félév

8.

Maximális képzési idő 12 félév

9.

Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma 180 + 30 kredit

10. Szakirányok a) Marketingkommunikáció szakirány b) E-kereskedelem szakirány c) Üzleti szakfordító és tolmács (angol/német – egy nyelvre) szakirány 11. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték 27 kredit 12. Szakdolgozathoz rendelt kreditek száma kritériumkövetelmény kredit nélkül 13. Szakmai gyakorlat, a szakmai gyakorlathoz rendelt kreditek száma Az alapképzési szakon egy félévig tartó szakmai gyakorlatot kell szervezni. Az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit.


A szakmai gyakorlat megkezdésének előfeltétele a C és D modulból legalább 60 kreditpont és a szakhoz tartozó szakmai szigorlat teljesítése. 14. Kritériumkövetelmények a) Nappali tagozaton az első négy aktív félévben egy félév testnevelés követelményeinek teljesítése. b) A tantervi programban meghatározott szakmai szigorlat teljesítése a szakmai gyakorlat kezdetéig. c) A mintatantervben szereplő kritérium követelmények. 15. Záróvizsga részei, a záróvizsga értékelése A záróvizsgán a hallgató ötfokozatú értékelés szerint három részjegyet szerez az alábbiak szerint: a) b) c)

a megírt szakdolgozat végleges értékelése, a szakdolgozat szóbeli védésének értékelése, a komplex szóbeli vizsga értékelése.

A záróvizsga végső eredménye a három részjegy egyszerű számtani átlaga. 16. Oklevél minősítésének meghatározása Az oklevél minősítésének meghatározása az alábbi teljesítmények súlyozott számtani átlaga alapján kerül megállapításra: a) b) c) d)

egy szakmai szigorlat, melynek súlya 20%, szakdolgozat két bírálatának értékelése 20-20%-os súllyal, szakdolgozat prezentációjának eredménye 10%-os súllyal, komplex szóbeli vizsga eredménye 30%-os súllyal.

17. Idegen nyelvi követelmények Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi vagy államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.


2/b melléklet 1.

Szak megnevezése gazdálkodási és menedzsment (Business Administration and Management)

2.

Végzettségi szint alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

3.

Szakképzettség közgazdász gazdálkodási és menedzsment alapképzési szakon (Economist in Business Administration and Management)

4.

Képzési terület gazdaságtudományok

5.

Képzési ág üzleti

6.

A képzés célja A képzés célja: olyan gazdasági szakemberek képzése, akik közgazdasági, társadalomelméleti, alkalmazott gazdaságtudományi és módszertani ismereteik és szakirányú tudásuk birtokában képesek a gazdálkodó szervezetek és intézmények folyamatainak tervezésére, elemzésére, valamint a gazdálkodói, vállalkozói tevékenységek és folyamatok irányítására, szervezésére, továbbá kellő ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

7.

Képzési idő (félév) 7 félév

8.

Maximális képzési idő 12 félév

9.

Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma 180 + 30 kredit

10. Szakirányok a) b) c) d)

Kontrolling szakirány Kis- és középvállalkozások szakirány Pénzügy szakirány Üzleti szakfordító és tolmács (angol/német – egy nyelvre) szakirány

11. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték 27 kredit 12. Szakdolgozathoz rendelt kreditek száma kritériumkövetelmény kredit nélkül 13. Szakmai gyakorlat, a szakmai gyakorlathoz rendelt kreditek száma Az alapképzési szakon egy félévig tartó szakmai gyakorlatot kell szervezni. Az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit. A szakmai gyakorlat megkezdésének előfeltétele a C és D modulból legalább 60 kreditpont és a szakhoz tartozó szakmai szigorlat teljesítése.


14. Kritériumkövetelmények Nappali tagozaton az első négy aktív félévben egy félév testnevelés követelményeinek teljesítése. b) A tantervi programban meghatározott szakmai szigorlat teljesítése a szakmai gyakorlat kezdetéig. c) A mintatantervben szereplő kritérium követelmények. a)

15. Záróvizsga részei, a záróvizsga értékelése A záróvizsgán a hallgató ötfokozatú értékelés szerint három részjegyet szerez az alábbiak szerint: a) b) c)

a megírt szakdolgozat végleges értékelése, a szakdolgozat szóbeli védésének értékelése, a komplex szóbeli vizsga értékelése.

A záróvizsga végső eredménye a három részjegy egyszerű számtani átlaga. 16. Oklevél minősítésének meghatározása Az oklevél minősítésének meghatározása az alábbi teljesítmények súlyozott számtani átlaga alapján kerül megállapításra: a) b) c) d)

egy szakmai szigorlat, melynek súlya 20%, szakdolgozat két bírálatának értékelése 20-20%-os súllyal, szakdolgozat prezentációjának eredménye 10%-os súllyal, komplex szóbeli vizsga eredménye 30%-os súllyal.

17. Idegen nyelvi követelmények Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi vagy államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.


2/c melléklet 1.

Szak megnevezése nemzetközi gazdálkodás (International Business Economics)

2.

Végzettségi szint alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

3.

Szakképzettség közgazdász nemzetközi International Business)

4.

gazdálkodási

alapképzési

szakon

(Economist

in

Képzési terület gazdaságtudományok

5.

Képzési ág üzleti

6.

A képzés célja A képzés célja legalább két idegen nyelven magas szinten tárgyalóképes gazdasági szakemberek képzése, akik közgazdasági, társadalomelméleti, alkalmazott gazdaságtudományi és módszertani ismereteik és szakirányú tudásuk birtokában képesek a nemzetközi vállalkozói tevékenység végzésére és irányítására, szervezésére és kellő ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

7.

Képzési idő (félév) 7 félév

8.

Maximális képzési idő 12 félév

9.

Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma 180 + 30 kredit

10. Szakirányok a) b) c)

Kereskedelem az EU-ban (angol) szakirány Regionális fejlesztés szakirány Üzleti szakfordító és tolmács (angol/német – egy nyelvre) szakirány

11. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték 27 kredit 12. Szakdolgozathoz rendelt kreditek száma kritériumkövetelmény kredit nélkül 13. Szakmai gyakorlat, a szakmai gyakorlathoz rendelt kreditek száma Az alapképzési szakon egy félévig tartó szakmai gyakorlatot kell szervezni. Az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit. A szakmai gyakorlat megkezdésének előfeltétele a C és D modulból legalább 60 kreditpont és a szakhoz tartozó szakmai szigorlat teljesítése.


14. Kritériumkövetelmények Nappali tagozaton az első négy aktív félévben egy félév testnevelés követelményeinek teljesítése. b) A tantervi programban meghatározott szakmai szigorlat teljesítése a szakmai gyakorlat kezdetéig. c) A mintatantervben szereplő kritérium követelmények. a)

15. Záróvizsga részei, a záróvizsga értékelése A záróvizsgán a hallgató ötfokozatú értékelés szerint három részjegyet szerez az alábbiak szerint: a) b) c)

a megírt szakdolgozat végleges értékelése, a szakdolgozat szóbeli védésének értékelése, a komplex szóbeli vizsga értékelése.

A záróvizsga végső eredménye a három részjegy egyszerű számtani átlaga. 16. Oklevél minősítésének meghatározása Az oklevél minősítésének meghatározása az alábbi teljesítmények súlyozott számtani átlaga alapján kerül megállapításra: a) b) c) d)

egy szakmai szigorlat, melynek súlya 20%, szakdolgozat két bírálatának értékelése 20-20%-os súllyal, szakdolgozat prezentációjának eredménye 10%-os súllyal, komplex szóbeli vizsga eredménye 30%-os súllyal.

17. Idegen nyelvi követelmények Az alapfokozat megszerzéséhez legalább két idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga – amelyek közül az egyik államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú általános nyelvvizsgával kiváltható – vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.


2/d melléklet 1.

Szak megnevezése turizmus-vendéglátás (Tourism and Catering)

2.

Végzettségi szint alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

3.

Szakképzettség közgazdász turizmus–vendéglátás alapképzési szakon (Economist in Tourism and Catering)

4.

Képzési terület gazdaságtudományok

5.

Képzési ág üzleti

6.

A képzés célja A képzés célja: olyan gazdasági szakemberek képzése, akik a közgazdaságtudományi, társadalomelméleti, alkalmazott módszertani ismereteik és szakirányú tudásuk birtokában képesek a turizmus és a vendéglátás területén tevékenységek végzésére és irányítására, szervezésére és kellő ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatására.

7.

Képzési idő (félév) 7 félév

8.

Maximális képzési idő 12 félév

9.

Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma 180 + 30 kredit

10. Szakirányok a) b) c)

Szállodai menedzsment szakirány Turisztikai termékmenedzsment szakirány Üzleti szakfordító és tolmács (angol/német – egy nyelvre) szakirány

11. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték 27 kredit 12. Szakdolgozathoz rendelt kreditek száma kritériumkövetelmény kredit nélkül 13. Szakmai gyakorlat, a szakmai gyakorlathoz rendelt kreditek száma Az alapképzési szakon egy félévig tartó szakmai gyakorlatot kell szervezni. Az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit. A szakmai gyakorlat megkezdésének előfeltétele a C és D modulból legalább 60 kreditpont és a szakhoz tartozó szakmai szigorlat teljesítése. 14. Kritériumkövetelmények a)

Nappali tagozaton az első négy aktív félévben egy félév testnevelés követelményeinek teljesítése.


A tantervi programban meghatározott szakmai szigorlat teljesítése a szakmai gyakorlat kezdetéig. c) A mintatantervben szereplő kritérium követelmények. b)

15. Záróvizsga részei, a záróvizsga értékelése A záróvizsgán a hallgató ötfokozatú értékelés szerint három részjegyet szerez az alábbiak szerint: a) b) c)

a megírt szakdolgozat végleges értékelése, a szakdolgozat szóbeli védésének értékelése, a komplex szóbeli vizsga értékelése.

A záróvizsga végső eredménye a három részjegy egyszerű számtani átlaga. 16. Oklevél minősítésének meghatározása Az oklevél minősítésének meghatározása az alábbi teljesítmények súlyozott számtani átlaga alapján kerül megállapításra: a) egy szakmai szigorlat, melynek súlya 20%, b) szakdolgozat két bírálatának értékelése 20-20%-os súllyal, c) szakdolgozat prezentációjának eredménye 10%-os súllyal, d) komplex szóbeli vizsga eredménye 30%-os súllyal. 17. Idegen nyelvi követelmények Az alapfokozat megszerzéséhez legalább két idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga – amelyek közül az egyik államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú általános nyelvvizsgával kiváltható – vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.


2/e melléklet 1.

Szak megnevezése műszaki menedzser (Technical Management)

2.

Végzettségi szint alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

3.

Szakképzettség műszaki menedzser (Technical Manager)

4.

Képzési terület műszaki

5.

Képzési ág műszaki menedzser, műszaki szakoktató

6.

A képzés célja A képzés célja műszaki menedzserek képzése, akik megfelelő természettudományi, műszaki tudományi, gazdálkodási és szervezéstudományi ismeretekkel rendelkeznek a termékek és szolgáltatások anyagi, informatikai, pénzügyi és humán folyamatai integrált megoldásához, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

7.

Képzési idő (félév) 7 félév

8.

Maximális képzési idő 14 félév

9.

Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma 210 kredit

10. Szakirányok a) Projektmenedzser szakirány b) Létesítménygazdálkodás (FM) szakirány c) Alternatív energetikai menedzser szakirány 11. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték 40 kredit 12. Szakdolgozathoz rendelt kreditek száma 15 kredit 13. Szakmai gyakorlat, a szakmai gyakorlathoz rendelt kreditek száma Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlatot kritérium-feltétel. A szakmai gyakorlat időtartama a műszaki alapképzésben legalább 4 hét. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: – A szakmai gyakorlat megkezdésének előfeltétele legalább 130 kreditpont teljesítése. 14. Kritériumkövetelmények a) Nappali tagozaton az első négy aktív félévben egy félév testnevelés követelményeinek teljesítése.


b) A mintatantervben szereplő kritérium követelmények. c) Négy hét egybefüggő szakmai gyakorlat a hatodik félévet követő nyári időszakban, amennyiben a hallgató addig legalább 130 kreditet már teljesített, valamint két hét az utolsó szemeszter alatt a szakdolgozat készítésével kapcsolatban, amit a hallgató ipari vállalatoknál teljesít. 15. Záróvizsga részei, a záróvizsga értékelése A záróvizsgán a hallgató ötfokozatú értékelés szerint három részjegyet szerez az alábbiak szerint: a) a hallgató eddigi tanulmányi eredményeinek kreditponttal súlyozott számtani átlaga, b) a komplex szóbeli vizsga értékelése, c) a záróvizsgán a szakdolgozatra megállapított érdemjegy, amit a Záróvizsga Bizottság a két bíráló értékelése és a szakdolgozat szóbeli védése alapján állapít meg. A záróvizsga végső eredménye a három részjegy egyszerű számtani átlaga. 16. Oklevél minősítésének meghatározása Az oklevél minősítésének meghatározása az alábbi teljesítmények egyszerű számtani átlaga alapján kerül megállapításra: a) a hallgató eddigi tanulmányi eredményeinek kreditponttal súlyozott számtani átlaga, b) a komplex szóbeli vizsga értékelése, c) a záróvizsgán a szakdolgozatra megállapított érdemjegy, amit a Záróvizsga Bizottság a két bíráló értékelése és a szakdolgozat szóbeli védése alapján állapít meg. 17. Idegen nyelvi követelmények Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.


2/f melléklet 1.

Szak megnevezése mechatronikai mérnöki (Mechatronics Engineering)

2.

Végzettségi szint alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

3.

Szakképzettség mechatronikai mérnök (Mechatronical Engineer)

4.

Képzési terület műszaki

5.

Képzési ág gépész-, közlekedési, mechatronikai mérnöki

6.

A képzés célja A képzés célja mechatronikai mérnökök képzése, akik az elsajátított komplex természettudományos, elektronikai, gépészeti, informatikai és gazdasági ismeretek birtokában alkalmasak lesznek mechatronikai eszközök, berendezések felhasználásán alapuló gyártási, szerelési, minőségszabályozási folyamatok felügyeletére és irányítására, egyszerűbb mechatronikai szerkezetek tervezésére, valamint mechatronikai rendszerek üzemeltetésére és karbantartására, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.

7.

Képzési idő (félév) 7 félév

8.

Maximális képzési idő 14 félév

9.

Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma 210 kredit

10. Szakirányok a) Lézertechnológia szakirány 11. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték 40 kredit 12. Szakdolgozathoz rendelt kreditek száma 15 kredit 13. Szakmai gyakorlat, a szakmai gyakorlathoz rendelt kreditek száma Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat kritériumfeltétel. A szakmai gyakorlat külső szakmai gyakorló helyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél, vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő, legalább 6 hétig tartó gyakorlat. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: – A szakmai gyakorlat megkezdésének előfeltétele legalább 130 kreditpont teljesítése. 14. Kritériumkövetelmények


a) Nappali tagozaton az első négy aktív félévben egy félév testnevelés követelményeinek teljesítése. b) A mintatantervben szereplő kritérium követelmények. c) Négy hét egybefüggő szakmai gyakorlat a hatodik félévet követő nyári időszakban, amennyiben a hallgató addig legalább 130 kreditet már teljesített, valamint két hét az utolsó szemeszter alatt a szakdolgozat készítésével kapcsolatban, amit a hallgató ipari vállalatoknál teljesít. 15. Záróvizsga részei, a záróvizsga értékelése A záróvizsgán a hallgató ötfokozatú értékelés szerint három részjegyet szerez az alábbiak szerint: a) a hallgató eddigi tanulmányi eredményeinek kreditponttal súlyozott számtani átlaga, b) a komplex szóbeli vizsga értékelése, c) a záróvizsgán a szakdolgozatra megállapított érdemjegy, amit a Záróvizsga Bizottság a két bíráló értékelése és a szakdolgozat szóbeli védése alapján állapít meg. A záróvizsga végső eredménye a három részjegy egyszerű számtani átlaga. 16. Oklevél minősítésének meghatározása Az oklevél minősítésének meghatározása az alábbi teljesítmények egyszerű számtani átlaga alapján kerül megállapításra: a) a hallgató eddigi tanulmányi eredményeinek kreditponttal súlyozott számtani átlaga, b) a komplex szóbeli vizsga értékelése, c) a záróvizsgán a szakdolgozatra megállapított érdemjegy, amit a Záróvizsga Bizottság a két bíráló értékelése és a szakdolgozat szóbeli védése alapján állapít meg. 17. Idegen nyelvi követelmények Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.


2/g melléklet 1. Szak megnevezése marketing (Marketing) 2. Végzettségi szint mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc) 3. Szakképzettség okleveles közgazdász marketing szakon (Economist in Marketing) 4. Képzési terület gazdaságtudományok 5. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: a) Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a kereskedelem és marketing, a gazdálkodási és menedzsment, a nemzetközi gazdálkodás, a pénzügy és számvitel, a turizmus-vendéglátás, az emberi erőforrás alapképzési szakok. b) A bemenethez meghatározott kreditek (6. pont) teljesítésével számításba vehetőek az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaságelemzés, valamint a közszolgálati alapképzési szakok. c) A meghatározott kreditek (6. pont) teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. 6. A mesterképzésbe való belépés feltételei: A hallgatónak a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 30 kredit a korábbi tanulmányai szerint – az üzleti alapképzési szakok képesítési követelményei tartalmának megfelelően – az alábbi ismeretkörökben: – a módszertani alapismeretek (matematika, statisztika, informatika) 8–12 kredit, – az elméleti-közgazdaságtani alapismeretek (mikro- és makroökonómia, nemzetközi gazdaságtan, regionális gazdaságtan, gazdaságtörténet) 8–12 kredit, – és az üzleti kötelező szakmai alapismeretek (vállalatgazdaságtan, vállalati pénzügy, marketing, számvitel, vezetés-szervezés, emberi erőforrás) 10–14 kredit. 7. A képzés célja A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik különböző üzleti és non-business szervezetekben, intézményekben és vállalkozásokban végeznek marketingtevékenységet. Megszerzett elméleti és gyakorlati ismereteik birtokában képesek marketingstratégia kialakítására, a tág értelemben vett marketingtevékenységek menedzselésére, különböző szervezetek, folyamatok és szakmai programok irányítására, a szükséges marketingeszközök tartalmának meghatározására, feladatok végrehajtásának koordinálására, kapcsolattartásra belső és külső funkciókkal, szervezetekkel. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.


8. Képzési idő (félév) 4 félév 9. Maximális képzési idő 8 félév 10. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma 120 kredit 11. A diplomamunkához rendelt kreditek száma 15 kredit 12. Szakmai gyakorlat, a szakmai gyakorlathoz rendelt kreditek száma Nincs szakmai gyakorlat a szakon. 13. Kritériumkövetelmények Diplomamunka konzultáció (mesterszeminárium) záróvizsgával befejeződő félévben.

teljesítése,

ajánlottan

a

14. Záróvizsga részei, a záróvizsga értékelése A záróvizsgán a hallgató ötfokozatú értékelés szerint három részjegyet szerez az alábbiak szerint: a) b) c)

a megírt diplomamunka végleges értékelése, a diplomamunka szóbeli védésének értékelése, a komplex szóbeli vizsga értékelése.

A záróvizsga végső eredménye a három részjegy egyszerű számtani átlaga. 15. Oklevél minősítésének meghatározása Az oklevél minősítésének meghatározása az alábbi teljesítmények egyszerű számtani átlaga alapján kerül megállapításra: a) b) c)

a megírt diplomamunka végleges értékelése, a diplomamunka szóbeli védésének értékelése, a komplex szóbeli vizsga értékelése.

16. Idegen nyelvi követelmények A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga, vagy egy másik élő idegen nyelvből középfokú (B2) komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga, vagy államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél szükséges. .


2/h melléklet 1. A szakképesítés azonosító száma: 2. A szakképesítés megnevezése:

55 810 01 Mérnökasszisztens

3. Szakképesítés-elágazások a)

Azonosítószám: Megnevezés:

b) Azonosítószám: Megnevezés:

55 810 01 0010 55 01 Energetikai mérnökasszisztens 55 810 01 0010 55 10 Mechatronikai mérnökasszisztens

4. Szakmacsoport: Energetikai mérnökasszisztens – elektrotechnika-elektronika szakmacsoport Mechatronikai mérnökasszisztens – gépészet szakmacsoport 5. Képzési idő (tanév) 2 tanév (4 félév) 6. Maximális képzési idő 4 tanév 7. A képzés során megszerzendő kreditek száma: 120 kredit 8. A szakképesítés-elágazás szakmai követelménymoduljai a) Energetikai mérnökasszisztens szak: azonosító 1180-06 1181-06 2251-06 2252-06 2253-06

megnevezése Korszerű munkaszervezés Gazdálkodási, projektvezetési modul Üzemi biztonság Műszaki számítások, energetikai vizsgálatok Energetikai rendszerek üzemeltetése

b) Mechatronikai mérnökasszisztens szak: azonosítój a 1180-06 1181-06 1190-06 1193-06 1203-06

megnevezése Korszerű munkaszervezés Gazdálkodási, projektvezetési modul Műszaki alapozás Méréstechnika Mechatronika

9. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: a)

A képzési programban előírt gyakorlat teljesítéséről szóló igazolás.


b)

Az Energetikai rendszerek üzemeltetése vizsgarész megkezdésének feltétele a vizsgarészben megadott témában, a képzési programban előírt terjedelemben és határidőre elkészített szakdolgozat leadása.

c)

A Mechatronika vizsgarész megkezdésének feltétele a vizsgarészben megadott témában, a képzési programban előírt terjedelemben és határidőre elkészített szakdolgozat leadása.

d)

Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, mely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével.

10. A szakmai vizsga értékelése %-osan Az 55 810 01 0010 55 01 azonosító számú, Energetikai mérnökasszisztens megnevezésű szakképesítés-elágazáshoz rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 1. vizsgarész: 2. vizsgarész: 3. vizsgarész: 4. vizsgarész: 5. vizsgarész:

10 % 10 % 25 % 25 % 30 %

Az 55 810 01 0010 55 09 azonosító számú, Mechatronikai mérnökasszisztens megnevezésű szakképesítés-elágazáshoz rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 1. vizsgarész: 2. vizsgarész: 10. vizsgarész: 11. vizsgarész: 21. vizsgarész:

10 % 10 % 20 % 20 % 40 %

11. A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei A szakképesítéshez, szakképesítés-elágazásokhoz valamelyikének korábbi teljesítése.

rendelt

vizsgarészek

12. Kritériumkövetelmények a)

360 óra szakmai gyakorlat teljesítése a második félévet követő nyáron.

b)

Szakdolgozati konzultáció teljesítése, ajánlottan a szakmai vizsgával záródó félévben.

13. Idegen nyelvi követelmények Nyelvvizsga nem szükséges az OKJ bizonyítvány megszerzéséhez.


2/i melléklet 1. A szakképesítés azonosító száma: 2. A szakképesítés megnevezése:

55 345 02 Kereskedelmi menedzserasszisztens

3. Szakképesítés-elágazások Azonosítószám: 55 345 02 0010 55 01 Megnevezés: Logisztikai műszaki menedzserasszisztens 4. Szakmacsoport: Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 5. Képzési idő (tanév) 2 tanév (4 félév) 6. Maximális képzési idő 4 tanév 7. A képzés során megszerzendő kreditek száma: 120 kredit 8. A szakképesítés-elágazás szakmai követelménymoduljai azonosító ja 0061-06 0062-06 0067-06 0117-06 0118-06 0119-06 0391-06 2651-06 2652-06

megnevezése Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek Marketing és PR alapismeretek A beszerzés és az értékesítés előkészítése, megszervezése Veszélyes áruk tárolásának, szállításának követelményei Áruterítés Az anyagbeszerző munkakör követelményei A Logisztikai ügyintéző speciális feladatai Logisztikai menedzsment, ellátásilánc-menedzsment feladatok E-logisztikai feladatok

9. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: a) A képzési programban előírt gyakorlat teljesítéséről szóló igazolás b) A képzési programban előírt terjedelemben és határidőre elkészített szakdolgozat leadása c) Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével. 10. A szakmai vizsga értékelése %-osan Az 55 345 02 0010 55 01 azonosító számú, Logisztikai műszaki menedzserasszisztens megnevezésű szakképesítés-elágazáshoz rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 1. vizsgarész: 2. vizsgarész: 3. vizsgarész: 4. vizsgarész:

10 % 10 % 10 % 5%


5. vizsgarész: 6. vizsgarész: 7. vizsgarész: 8. vizsgarész: 9. vizsgarész:

5% 5% 5% 25 % 25 %

11. A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei A szakképesítéshez rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése. A közgazdasági-marketing alapismeretek legalább középszinten teljesített érettségi vizsgája esetén a 0062-06 számú követelménymodulhoz tartozó vizsgarész teljesítése alól felmentést kell adni 12. Kritériumkövetelmények a)

360 óra szakmai gyakorlat teljesítése a második félévet követő nyáron.

b)

Szakdolgozati konzultáció teljesítése, ajánlottan a szakmai vizsgával záródó félévben.

13. Idegen nyelvi követelmények Nyelvvizsga nem szükséges az OKJ bizonyítvány megszerzéséhez.


2/j melléklet

1. A szakképesítés azonosító száma: 2. A szakképesítés megnevezése:

55 345 01 Kereskedelmi menedzser

3. Szakképesítés-elágazások a) Azonosítószám: Megnevezés:

55 345 01 0010 55 01 Európai uniós üzleti szakügyintéző

b) Azonosítószám: Megnevezés:

55 345 01 0010 55 02 Kereskedelmi szakmenedzser

c) Azonosítószám: Megnevezés:

55 345 01 0010 55 03 Kis- és középvállalkozási menedzser

d) Azonosítószám: Megnevezés: szakügyintéző

55 345 01 0010 55 05 Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai

e) Azonosítószám: Megnevezés:

55 345 01 0010 55 06 Reklámszervező szakmenedzser

4. Szakmacsoport: Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 5. Képzési idő (tanév) 2 tanév (4 félév) 6. Maximális képzési idő 4 tanév (8 félév) 7. A képzés során megszerzendő kreditek száma: 120 kredit 8. A szakképesítés-elágazás szakmai követelménymoduljai a) Európai uniós üzleti szakügyintéző szak: azonosító megnevezése 0001-06 Vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése és megszüntetése 2655-06 Ügyviteli és munkaerőpiaci ismeretek, álláskeresési technikák alkalmazása 2656-06 Szakmai kommunikációs tevékenység 2657-06 Informatikai és gazdasági szakmai idegen nyelv használata 2658-06 Vállalkozások menedzselése 2659-06 Nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok és gazdasági folyamatok irányítása 2660-06 A kereskedelmi vállalkozás vezetése, a gazdálkodás elemzése és


2661-06

megszervezése Az Európai uniós üzleti szakügyintéző tevékenysége

b) Kereskedelmi szakmenedzser szak: azonosító megnevezése 0001-06 Vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése és megszüntetése 2655-06 Ügyviteli és munkaerőpiaci ismeretek, álláskeresési technikák alkalmazása 2656-06 Szakmai kommunikációs tevékenység 2657-06 Informatikai és gazdasági szakmai idegen nyelv használata 2658-06 Vállalkozások menedzselése 2659-06 Nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok és gazdasági folyamatok irányítása 2660-06 A kereskedelmi vállalkozás vezetése, a gazdálkodás elemzése és megszervezése 2662-06 A kereskedelmi szakmenedzser tevékenysége

c) Kis- és középvállalkozási menedzser szak: azonosító megnevezése 0001-06 Vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése és megszüntetése 2655-06 Ügyviteli és munkaerőpiaci ismeretek, álláskeresési technikák alkalmazása 2656-06 Szakmai kommunikációs tevékenység 2657-06 Informatikai és gazdasági szakmai idegen nyelv használata 2658-06 Vállalkozások menedzselése 2659-06 Nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok és gazdasági folyamatok irányítása 2660-06 A kereskedelmi vállalkozás vezetése, a gazdálkodás elemzése és megszervezése 2663-06 Kis- és középvállalkozási szakmenedzser tevékenysége

d) Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak: azonosító

megnevezése

0001-06 2655-06

Vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése és megszüntetése Ügyviteli és munkaerőpiaci ismeretek, álláskeresési technikák alkalmazása Szakmai kommunikációs tevékenység Informatikai és gazdasági szakmai idegen nyelv használata Vállalkozások menedzselése Nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok és gazdasági folyamatok irányítása A kereskedelmi vállalkozás vezetése, a gazdálkodás elemzése és megszervezése Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző tevékenysége

2656-06 2657-06 2658-06 2659-06 2660-06 2665-06

e) Reklámszervező szakmenedzser szak:


azonosító megnevezése 0001-06 Vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése és megszüntetése 2655-06 Ügyviteli és munkaerőpiaci ismeretek, álláskeresési technikák alkalmazása 2656-06 Szakmai kommunikációs tevékenység 2657-06 Informatikai és gazdasági szakmai idegen nyelv használata 2658-06 Vállalkozások menedzselése 2659-06 Nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok és gazdasági folyamatok irányítása 2660-06 A kereskedelmi vállalkozás vezetése, a gazdálkodás megszervezése 2666-06 Reklámszervező szakmenedzser tevékenysége

9. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: a) A képzési programban előírt gyakorlat teljesítéséről szóló igazolás. b) A képzési programban előírt terjedelemben és határidőre elkészített záródolgozat (szakdolgozat) leadása c) Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, mely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével. 10. A szakmai vizsga értékelése %-osan Az 55 345 01 0010 55 01 azonosító számú, Európai uniós üzleti szakügyintéző megnevezésű elágazáshoz rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 1. vizsgarész: 2. vizsgarész: 3. vizsgarész: 4. vizsgarész: 5. vizsgarész: 6. vizsgarész: 7. vizsgarész: 8. vizsgarész:

10 % 10 % 10 % 10 % 10 % 10 % 10 % 30 %

Az 55 345 01 0010 55 02 azonosító számú, Kereskedelmi szakmenedzser megnevezésű elágazáshoz rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 1. vizsgarész: 10 % 2. vizsgarész: 10 % 3. vizsgarész: 10 % 4. vizsgarész: 10 % 5. vizsgarész: 10 % 6. vizsgarész: 10 % 7. vizsgarész: 10 % 9. vizsgarész: 30 %


Az 55 345 01 0010 55 03 azonosító számú, Kis- és középvállalkozási menedzser megnevezésű elágazáshoz rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 1. vizsgarész: 10 % 2. vizsgarész: 10 % 3. vizsgarész: 10 % 4. vizsgarész: 10 % 5. vizsgarész: 10 % 6. vizsgarész: 10 % 7. vizsgarész: 10 % 10. vizsgarész: 30 % Az 55 345 01 0010 55 05 azonosító számú, Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző megnevezésű elágazáshoz rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 1. vizsgarész: 2. vizsgarész: 3. vizsgarész: 4. vizsgarész: 5. vizsgarész: 6. vizsgarész: 7. vizsgarész: 12. vizsgarész:

10 % 10 % 10 % 10 % 10 % 10 % 10 % 30 %

Az 55 345 01 0010 55 06 azonosító számú, Reklámszervező szakmenedzser megnevezésű elágazáshoz rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 1. vizsgarész: 10 % 2. vizsgarész: 10 % 3. vizsgarész: 10 % 4. vizsgarész: 10 % 5. vizsgarész: 10 % 6. vizsgarész: 10 % 7. vizsgarész: 10 % 13. vizsgarész: 30 % 11. A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei A szakképesítéshez, szakképesítés-elágazásokhoz valamelyikének korábbi teljesítése.

rendelt

vizsgarészek

12. Kritériumkövetelmények a) 360 óra szakmai gyakorlat teljesítése az első év második szemeszterét követő nyáron. b) Záródolgozati konzultáció teljesítése, mintatanterv szerint a 4. (szakmai vizsgával záródó) félévben.


13. Idegen nyelvi követelmények A 2657-06 számú „Informatikai és gazdasági szakmai idegen nyelv használata” modul vizsgatevékenységeiben kerülnek számonkérésre a nyelvi készségek. Nyelvvizsga nem szükséges az OKJ bizonyítvány megszerzéséhez.


2/k melléklet 1. A szakképesítés azonosító száma: 2. A szakképesítés megnevezése: szakmenedzser

55 812 01 Vendéglátó és idegenforgalmi

3. Szakképesítés-elágazások a) Azonosítószám: 55 812 01 0010 55 01 Megnevezés: Idegenforgalmi szakmenedzser b) Azonosítószám: Megnevezés:

55 812 01 0010 55 02 Vendéglátó szakmenedzser

4. Szakmacsoport: vendéglátás-idegenforgalom 5. Képzési idő (tanév) 2 tanév (4 félév) 6. Maximális képzési idő 4 tanév (8 félév) 7. A képzés során megszerzendő kreditek száma: 120 kredit 8. A szakképesítés-elágazás szakmai követelménymoduljai a) Idegenforgalmi szakmenedzser szak: azonosító megnevezése 2655-06 Ügyviteli és munkaerőpiaci ismeretek, álláskeresési technikák alkalmazása 2656-06 Szakmai kommunikációs tevékenység 2657-06 Informatikai és gazdasági szakmai idegen nyelv használata 2658-06 Vállalkozások menedzselése 2356-06 Idegenforgalom rendszerének vizsgálata 2357-06 Kialakítja és hasznosítja az idegenforgalmi vállalkozások termékeit 2358-06 Együttműködés a térségi turizmusban 2359-06 Az idegenforgalmi vállalkozások hatékony működtetése

b) Vendéglátó szakmenedzser szak: azonosító megnevezése 2655-06 Ügyviteli és munkaerőpiaci ismeretek, álláskeresési alkalmazása 2656-06 Szakmai kommunikációs tevékenység 2657-06 Informatikai és gazdasági szakmai idegen nyelv használata 2658-06 Vállalkozások menedzselése 2413-06 Vendéglátó tevékenység operatív szervezése 2414-06 Vendéglátó vállalkozás menedzsment feladatai 2415-06 Szálláshely szolgáltatás és rendezvényszervezés 2416-06 Turisztikai elemző és szolgáltató tevékenység

technikák


9. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: a) A képzési programban előírt gyakorlat teljesítéséről szóló igazolás. b) Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, mely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével. 10. A szakmai vizsga értékelése %-osan Az 55 812 01 0010 55 01 azonosító számú, Idegenforgalmi szakmenedzser megnevezésű elágazáshoz rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 5. vizsgarész: 6. vizsgarész: 7. vizsgarész: 8. vizsgarész: 9. vizsgarész: 10. vizsgarész: 11. vizsgarész: 12. vizsgarész:

10 % 20 % 20 % 10 % 10 % 10 % 10 % 10 %

Az 55 812 01 0010 55 02 azonosító számú, Vendéglátó szakmenedzser megnevezésű elágazáshoz rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 1. vizsgarész: 2. vizsgarész: 3. vizsgarész: 4. vizsgarész: 9. vizsgarész: 10. vizsgarész: 11. vizsgarész: 12. vizsgarész:

20 % 20 % 10 % 10 % 10 % 10 % 10 % 10 %


11. A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei A szakképesítéshez, szakképesítés-elágazásokhoz valamelyikének korábbi teljesítése.

rendelt

vizsgarészek

12. Kritériumkövetelmények a) 360 óra szakmai gyakorlat teljesítése az első év második szemeszterét követő nyáron. b) Záródolgozati konzultáció teljesítése, mintatanterv szerint a 4. (szakmai vizsgával záródó) félévben. 13. Idegen nyelvi követelmények A 2657-06 számú „Informatikai és gazdasági szakmai idegen nyelv használata” modul vizsgatevékenységeiben kerülnek számonkérésre a nyelvi készségek. Nyelvvizsga megszerzése nem szükséges az OKJ bizonyítvány megszerzéséhez.


2/l melléklet 1. A szakképesítés azonosító száma: 2. A szakképesítés megnevezése:

55 344 01 Államháztartási szakügyintéző

3. Szakképesítés-elágazás Azonosítószám:

55 344 01 0010 55 01

Megnevezés:

Adóigazgatási szakügyintéző

4. Szakmacsoport közgazdaságtudományok 5. Képzési idő (tanév) 2 tanév (4 félév) 6. Maximális képzési idő 4 tanév (8 félév) 7. A képzés során megszerzendő kreditek száma: 120 kredit 8. A szakképesítés-elágazás szakmai követelménymoduljai azonosító 2643-06 1997-06 1999-06 2000-06 2644-06

megnevezése Államháztartáshoz kapcsolódó feladatok Vállalatgazdálkodási feladatok Számviteli-statisztikai feladatok Számítástechnikai-informatikai feladatok Adóigazgatási szakmai feladatok

9. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: A vizsgára jelentkezőnek minden esetben rendelkeznie kell a II. Egyéb adatok 1. pontjában meghatározott iskolai előképzettséggel (érettségi vizsga) és előírt gyakorlattal (nincs). Iskolai rendszerű szakképzésben: a szakképzési programban meghatározott tudásszintmérések és legalább 30 nap időtartamú, összefüggő szakmai gyakorlat teljesítésének igazolása az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzését tanúsító, hivatalosan lezárt okiratban. A tudásszintmérést az ajánlott szakképzési programban meghatározottaknak megfelelően jóváhagyott szakképzési program alapján kell lebonyolítani. A PM által kiadott Útmutató alapján elkészített záródolgozat - előírt határidőre történő – leadása.


10. A szakmai vizsga értékelése %-osan Az 55 344 01 0010 55 01 azonosító számú, Adóigazgatási szakügyintéző megnevezésű elágazáshoz rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében: 1. vizsgarész 15% 2. vizsgarész 10% 3. vizsgarész 15% 4. vizsgarész 10% 5. vizsgarész 50% 11. A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei Amennyiben a vizsgázó az elágazáshoz rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítését hitelt érdemlően igazolja, úgy mentesül a vizsgarész ismételt teljesítésének kötelezettsége alól. 12. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai Az 55 344 01 0010 55 01 azonosító számú, Adóigazgatási szakügyintéző megnevezésű elágazáshoz rendelt 5. Adóigazgatási szakmai feladatok vizsgarész szóbeli vizsgatevékenysége csak akkor kezdhető meg, ha az adott vizsgarész vizsgafeladatához rendelt írásbeli vizsgatevékenység során a vizsgázó legalább 60%-os teljesítményt ért el. A vizsgarész vizsgafeladataihoz rendelt vizsgafeladatok sorszáma határozza meg.

vizsgatevékenységek

sorrendjét

a

A szakmai vizsgarész értékelésekor a vizsgafeladatonként elért százalékos teljesítmények súlyozott átlagának %-os értékét egy tizedesre, az általános szabályok szerint kerekítve kell megállapítani. A szakmai vizsgarész akkor eredményes, ha valamennyi vizsgafeladat hozzárendelt vizsgatevékenységét a jelölt legalább 60%-os szinten teljesítette. A záródolgozat védései csak egy vizsganapon tehetők le. A szakmai vizsga eredményét a vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlagának %-os értéke alapján, az általános szabályok szerint kerekítve és egész %ban kifejezett értékhez rendelt osztályzat alapján kell megállapítani. Az alábbi osztályzatok akkor állapíthatóak meg, ha valamennyi vizsgarész eredményes, ebben az esetben a vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlaga alapján az osztályzat a következő: "90–100% jeles (5) 80–89% jó (4) 70–79% közepes (3) 60–69% elégséges (2)" Amennyiben a felmentésre okot adó vizsgán vagy előzetes tanulmányok során a vizsgázó teljesítményét nem %-osan, vagy érdemjeggyel minősítették, hanem a dokumentumokból csak a vizsga eredményes teljesítésének avagy az előzetes tanulmányok folytatásának ténye állapítható meg, a szakmai vizsga elégséges


érdemjegyéhez tartozó maximális %-os értéket kell a teljesítmény %-ának megállapítása során figyelembe venni. Sikertelen vizsgarész(ek) a szakmai vizsgaszabályzat szerinti jelentkezési lap kitöltését és a szakképesítésért felelős miniszternek a szakmai vizsga előkészítéséről szóló jelentés megküldését követően ismételhető(ek) meg. 13. Kritériumkövetelmények a) 30 nap szakmai gyakorlat teljesítése a második félévet követő nyáron. b) Záródolgozati konzultáció és szakszeminárium teljesítése, ajánlottan a szakmai vizsgával záródó tanév első és második félévében. 14. Idegen nyelvi követelmények Nyelvvizsga megszerzése nem szükséges az OKJ bizonyítvány megszerzéséhez.


2/m melléklet 1. Szakirányú továbbképzés, a szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése: a) Szakirányú továbbképzés megnevezése: Online marketing szakirányú továbbképzés Szakképzettség: Online marketing menedzser b) Szakirányú továbbképzés megnevezése: Kulturális menedzser szakirányú továbbképzés Szakképzettség: Kulturális menedzser c) Szakirányú továbbképzés megnevezése: Piackutatás gyakorlata szakirányú továbbképzés Szakképzettség: Piackutató d) Szakirányú továbbképzés megnevezése: Határon átnyúló fejlesztési szakreferens szakirányú továbbképzés Szakképzettség: Határon átnyúló fejlesztési szakreferens e) Szakirányú továbbképzés megnevezése: Modern üzleti szakújságíró szakirányú továbbképzés Szakképzettség: Üzleti szakújságíró f) Szakirányú továbbképzés megnevezése: Létesítménygazdálkodó (Facility manager) szakirányú továbbképzés Szakképzettség: Létesítménygazdálkodó g) Szakirányú továbbképzés megnevezése: Üzletfejlesztési menedzser szakirányú továbbképzés Szakképzettség: Üzletfejlesztési menedzser h) Szakirányú továbbképzés megnevezése: CRM menedzser – ügyfélkapcsolati vezető szakirányú továbbképzés Szakképzettség: Online marketing menedzser i) Szakirányú továbbképzés megnevezése: Online marketing szakirányú továbbképzés Szakképzettség: CRM menedzser j) Szakirányú továbbképzés megnevezése: Euromenedzser szakirányú továbbképzés Szakképzettség: Euro menedzser


k) Szakirányú továbbképzés megnevezése: Marketingvezető szakirányú továbbképzés Szakképzettség: Marketingvezető l) Szakirányú továbbképzés megnevezése: Reklám szakirányú továbbképzés Szakképzettség: Reklámtanácsadó 2. Képzési terület Gazdaságtudományok 3. A felvétel feltételeként A képzésben bármilyen alapképzésben szerzett oklevéllel rendelkezők vehetnek részt.

4. Képzési idő (félév) 2 félév 5. Maximális képzési idő A képzési idő kétszerese 6. A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma 60 kredit 7. A szakdolgozat kreditértéke 7 kredit 8. Záróvizsga részei, a záróvizsga értékelése a) Komplex szóbeli vizsga b) Szakdolgozat védése ppt prezentáció keretében 9. Oklevél minősítésének meghatározása Nincs minősítés.


2/n melléklet 1.

Szak megnevezése gazdálkodási

2.

Végzettségi szint főiskolai szintű képzés

3.

Szakképzettség közgazdász gazdálkodási szakon

4.

Képzési terület gazdaságtudományok

5.

A képzés célja Gazdálkodási szakemberek képzése, akik jártasak az alapvető vállalat- és nemzetgazdasági kérdésekben, továbbá a vállalatgazdasági és intézményi folyamatok irányításához, közgazdasági elemzéséhez szükséges speciális ismeretekkel is rendelkeznek.

6.

Képzési idő (félév) volt HJF-en: 6 félév, tagozaton: 8 félév

7.

volt MUTF-ön: nappali tagozaton 7+1, levelező és esti

Maximális képzési idő 16 félév

8.

Az oklevél megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma volt HJF-en: 180 kredit, volt MUTF-ön: 210 kredit

9.

Szakirányok volt HJF-en a) b)

vállalkozási szakirány nemzetközi kapcsolatok szakirány

volt MUTF-ön: a) kommunikáció szakirány b) marketing szakirány c) menedzsment szakirány d) nemzetközi gazdaság szakirány e) pénzügy szakirány f) regionális fejlesztés szakirány g) turizmus szakirány 10. Szakdolgozathoz rendelt kreditek száma 15 kredit 11. Szakmai gyakorlat, a szakmai gyakorlathoz rendelt kreditek száma volt HJF-en: nincs szakmai gyakorlat


volt MUTF-ön nappali tagozaton: A szakon egy félévig tartó szakmai gyakorlatot kell teljesíteni. Az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 0 kredit. A szakmai gyakorlat megkezdésének előfeltétele: a szakhoz tartozó két szakmai szigorlat teljesítése, továbbá a szakirány tárgyakból legalább 18 kreditértékű tárgy teljesítése. 12. Kritériumkövetelmények: volt HJF-en: a) b) c) d)

Nappali tagozaton a 6 félév testnevelés teljesítése. A szak tantervében meghatározott négy szigorlat teljesítése Nappali tagozaton az intézményi két szaknyelvi kurzus teljesítése. Szakdolgozat-konzultáció teljesítése, ajánlottan a záróvizsgával befejeződő félévben.

volt MUTF-ön: Nappali tagozaton az első négy aktív félévben két félév testnevelés teljesítése. Nappali tagozaton egy félév szakmai gyakorlat teljesítése. A szak tantervében meghatározott négy szigorlat és az intézményi szaknyelvi záróvizsga teljesítése. d) Szakdolgozat-konzultáció teljesítése, ajánlottan a záróvizsgával befejeződő félévben. a) b) c)

13. Záróvizsga részei, a záróvizsga értékelése A záróvizsgán a hallgató ötfokozatú értékelés szerint részjegyeket szerez az alábbiak szerint: volt HJF-en: a) a szakdolgozat szóbeli védésének értékelése, b) a komplex szóbeli vizsga értékelése. volt MUTF-ön: a) b) c)

a megírt szakdolgozat végleges értékelése, a szakdolgozat szóbeli védésének értékelése, a komplex szóbeli vizsga értékelése.

A záróvizsga végső eredménye a részeredmények egyszerű számtani átlaga. 14. Oklevél minősítésének meghatározása volt HJF-en: SZA+ZV+SZD OM = _______________ 3 ahol SZA: a szigorlatok eredményeinek átlaga ZV: a szóbeli záróvizsgára kapott érdemjegy SZD: a szakdolgozatra kapott érdemjegy, melyet a záróvizsga-bizottság állapít meg a bírálók által javasolt érdemjegyek és a szóbeli védés alapján.


volt MUTF-ön: Az oklevél minősítésének meghatározása az alábbi teljesítmények súlyozott számtani átlaga alapján kerül megállapításra: a) A szigorlatok átlaga 50%-ban kerül beszámításra, b) A záróvizsga átlaga 50%-ban kerül figyelembe vételre, melynek részei: - a szakdolgozat bírálatának Bizottság által meghatározott eredménye, - szakdolgozat prezentációjának eredménye, - komplex szóbeli vizsga eredménye. 15. Idegen nyelvi követelmények Egy élő idegen nyelvből legalább középfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga.


2/o melléklet 1.

Szak megnevezése kereskedelmi

2.

Végzettségi szint főiskolai szintű képzés

3.

Szakképzettség közgazdász kereskedelmi szakon

4.

Képzési terület gazdaságtudományok

5.

A képzés célja Gyakorlatra felkészített kereskedelmi szakemberek képzése, akik a kereskedelmi tevékenységek és a piaci műveletek hatékony szervezéséhez, irányításához és lebonyolításához szükséges korszerű elméleti ismeretekkel rendelkeznek.

6.

Képzési idő (félév) nappali tagozaton 8 félév, melyből ajánlottan a 7. félévet szakmai gyakorlaton töltik a hallgatók, a gyakorlati félév teljesítése kritériumkövetelmény, kreditpont nem szerezhető vele; b) esti és levelező tagozaton 8 félév, amely nem tartalmaz szakmai gyakorlati félévet. a)

7.

Maximális képzési idő 16 félév

8.

Az oklevél megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma 180 kredit

9.

Szakirányok a) b) c) d) e) f) g)

kommunikáció szakirány marketing szakirány menedzsment szakirány nemzetközi gazdaság szakirány pénzügy szakirány regionális fejlesztés szakirány turizmus szakirány

10. Szakdolgozathoz rendelt kreditek száma 15 kredit 11. Szakmai gyakorlat, a szakmai gyakorlathoz rendelt kreditek száma A szakon nappali tagozaton egy félévig tartó szakmai gyakorlatot kell teljesíteni. Az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 0 kredit. A szakmai gyakorlat megkezdésének előfeltétele: a szakhoz tartozó két szakmai szigorlat teljesítése, továbbá a szakirány tárgyakból legalább 18 kreditértékű tárgy teljesítése. 12. Kritériumkövetelmények a)

Nappali tagozaton az első négy aktív félévben két félév testnevelés teljesítése.


Egy félév szakmai gyakorlat teljesítése. A szak tantervében meghatározott négy szigorlat és az intézményi szaknyelvi záróvizsga teljesítése. d) Szakdolgozat-konzultáció teljesítése, ajánlottan a záróvizsgával befejeződő félévben. b) c)

13. Záróvizsga részei, a záróvizsga értékelése A záróvizsgán a hallgató ötfokozatú értékelés szerint három részjegyet szerez az alábbiak szerint: a) b) c)

a megírt szakdolgozat végleges értékelése, a szakdolgozat szóbeli védésének értékelése, a komplex szóbeli vizsga értékelése.

A záróvizsga végső eredménye a részeredmények egyszerű számtani átlaga. 14. Oklevél minősítésének meghatározása Az oklevél minősítésének meghatározása az alábbi teljesítmények súlyozott számtani átlaga alapján kerül megállapításra: a) A szigorlatok átlaga 50%-ban kerül beszámításra, b) A záróvizsga átlaga 50%-ban kerül figyelembe vételre, melynek részei: - a szakdolgozat bírálatának Bizottság által meghatározott eredménye, - szakdolgozat prezentációjának eredménye, - komplex szóbeli vizsga eredménye. 15. Idegen nyelvi követelmények 2002. előtt felvettek: Két élő idegen nyelvből legalább középfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga, amelyből az egyiknek angol nyelvű nyelvvizsgának kell lennie. 2002-ben, illetve 2002. után kezdték meg tanulmányaikat. Egy élő idegen nyelvből legalább középfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű szaknyelvi vizsga.


2/p melléklet 1. Szak megnevezése Idegenforgalmi és szálloda szak 2.

Végzettségi szint főiskolai szintű képzés

3.

Szakképzettség közgazdász idegenforgalmi és szálloda szakon

4.

Képzési terület gazdaságtudományok

5.

A képzés célja Gyakorlatra felkészült szakemberek képzése, akik a turizmus és a szállásadás valamennyi területére, az ott jelentkező üzleti és „nonprofit” tevékenységekkel összefüggő folyamatok tervezésére, szervezésére, irányítására és végrehajtására alkalmas, korszerű elméleti ismeretekkel, szükséges készségekkel rendelkeznek, valamint két idegen nyelven kommunikálni tudnak.

6.

Képzési idő (félév) 8 félév , amely képzési idő a nappali tagozaton 2 félév szakmai gyakorlatot is tartalmaz

7.

Maximális képzési idő 16 félév

8.

Az oklevél megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma 240 kredit

9.

Szakirányok a) b)

turizmus marketing szakirány európai unió szakirány

10. Szakdolgozathoz rendelt kreditek száma 20 kredit 11. Szakmai gyakorlat, a szakmai gyakorlathoz rendelt kreditek száma Nappali tagozaton két félév szakmai gyakorlatot kell teljesíteni. Az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 20+20 kredit. 12. Kritériumkövetelmények a) b) c) d) e)

Nappali tagozaton a 6 félév testnevelés teljesítése. Nappali tagozaton két félév szakmai gyakorlat teljesítése. A szak tantervében meghatározott négy szigorlat teljesítése Nappali tagozaton az intézményi két szaknyelvi kurzus teljesítése. Szakdolgozat-konzultáció teljesítése, ajánlottan a záróvizsgával befejeződő félévben.


13. Záróvizsga részei, a záróvizsga értékelése A záróvizsgán a hallgató ötfokozatú értékelés szerint három részjegyet szerez az alábbiak szerint: a) b)

a szakdolgozat szóbeli védésének értékelése, a komplex szóbeli vizsga értékelése.

A záróvizsga végső eredménye a részeredmények egyszerű számtani átlaga. 14. Oklevél minősítésének meghatározása SZA+ZV+SZD OM = _______________ 3 ahol SZA: a szigorlatok eredményeinek átlaga ZV: a szóbeli záróvizsgára kapott érdemjegy SZD: a szakdolgozatra kapott érdemjegy, melyet a záróvizsga-bizottság állapít meg a bírálók által javasolt érdemjegyek és a szóbeli védés alapján.

15. Idegen nyelvi követelmények Két élő idegen nyelvből legalább középfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga, amelyből az egyik szaknyelvi vizsga.


KTVSZ 3. sz. melléklete SZAKMAI GYAKORLATRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

KTVSZ 3/a. sz. melléklete GAZDASÁGI ALAPKÉPZÉS – NAPPALI TAGOZAT Gyakorlati félév Általános rendelkezések  A KTVSZ 23.§-a határozza meg a gyakorlati félév fogalmát és a gyakorlattal kapcsolatos főbb követelményeket. 

Jelen szabályzat alapja a KTVSZ vonatkozó paragrafusa.

A hallgatók tanulmányaik során egy félévet (általában a hetediket) szakmai gyakorlaton kötelesek tölteni, amelynek célja a szaktárgyak keretén belül elméletben tanultak gyakorlati alkalmazása. A szakmai gyakorlati helyet a hallgatók saját maguk szervezik, amihez a főiskola adminisztratív segítséget nyújt.

A szakmai gyakorlatot az a hallgató kezdheti meg, aki a C és D modul tárgyaiból legalább 60 kreditpontot megszerezte, valamint a szakhoz tartozó szakmai szigorlattal rendelkezik.

A szakmai gyakorlat féléve alatt a hallgató csak kritérium követelményeket teljesíthet, azaz kreditpontot érő tárgyat nem vehet fel. Írhatja a szakdolgozatát és felveheti a diploma-konzultációt.

A szervezéssel kapcsolatos hallgatói teendőkről a hallgatók a Karrierközpontban személyesen; a főiskola faliújságján, a Neptun tanulmányi rendszeren keresztül és a karrierközpont honlapján http://www.edutus.hu/alumni/szakmai-gyakorlat/informaciokhallgatoknak, valamint a karrierközpont rendszeres hírlevelén keresztül kapnak folyamatos tájékoztatást. A szakmai gyakorlatos állásajánlatok a MÜTF honlapjának Alumni oldalán találhatók http://alumni.edutus.hu/_layouts/alumni/default.aspx, mely oldal megtekintése előzetes regisztrációhoz kötött.

A szakmai gyakorlattal kapcsolatos követelmények 

A szakmai gyakorlat minimális időtartama 15 hét (600 óra), amit a hallgató saját országában vagy külföldön vállalatnál vagy intézménynél, gazdasági tevékenység végzésével köteles tölteni. Mintatanterv szerint a szakmai gyakorlat ajánlott féléve a tantervi követelmények teljesítését követően, a 7. félév. A szakmai gyakorlat 30 kreditpont értékű.

A szakmai gyakorlati félév költségtérítéses félév, a költségtérítés mértékéről a HJTSZ rendelkezik.

A szakmai gyakorlat kritérium követelmény. A gyakorlati félévben adható hallgatói juttatásokról a HJTSZ rendelkezik.

A szakmai gyakorlatot nyáron csak indokolt esetben lehet megkezdeni, de ebben az esetben is a nyarat követő őszi szemesztert számítjuk szakmai gyakorlatnak. A


hallgató a tavaszi vizsgaidőszak végéig kell, hogy nyilatkozzon arról, ha nyáron szeretné elkezdeni a gyakorlatát. 

A szakmai gyakorlatot a hallgatónak legkésőbb a szakmai gyakorlatot követő szemeszter megkezdéséig be kell fejezni.

A hallgató kötelezettségei 

A hallgató köteles a NEPTUN-on feljelentkezni a szakmai gyakorlatra Ügyíntézés/Kérvények/Szakmai gyakorlat regisztráció (határidőt lásd az 1. számú táblázatban): meg kell jelölnie a szakmai gyakorlat helyét (vállalat neve, címe, telefon/fax száma); a gyakorlat pontos kezdetének és befejezésének dátumát; a vállalatnál a hallgató számára kijelölt szakmai irányító nevét, elérhetőségét; a hallgató várható tevékenységi területét.

A szakmai gyakorlat elfogadásához és leckekönyvi bevezetéséhez a hallgatónak az alábbi kötelezettségeket kell teljesíteni: (határidőket lásd az 1. számú táblázatban). o a hallgató által online kitöltött kérdőív, amelyben a hallgató a szakmai gyakorlatával kapcsolatos tapasztalatait összegezi. o a hallgató által készített prezentáció, amely az alábbi formai és tartalmi követelményeknek kell, hogy megfeleljen:  PowerPoint formátumban elkészített prezentációs anyag, melyet a hallgatónak a szakmaigyakorlat@edutus.hu e-mailre fel kell tölteni, mérete max. 10 slide lehet (címoldal + 9 slide), képeket nem tartalmazhat, illetve csak olyan mértékben, amely a szövegtől nem vesz el helyet (háttérnek, sarokban, fej- és láblécben).  Ezt a ppt bemutatót személyes prezentáció keretében is be kell mutatni a hallgatónak, melynek időtartama 10 perc.  Külföldön töltött szakmai gyakorlat esetén:  A Nyelvi és Készségfejlesztési Tanszék oktatói előtt idegen nyelven kell megtartani  A prezentáció felépítése: o Fogadó cég bemutatása, felépítése, tevékenysége, nagysága o Fogadó cég szerepe és pozíciója a gazdaság adott területén, milyen meghatározó szerepe van a szűkebb és tágabb piacon o A hallgató saját személyes tevékenységének bemutatása  Magyarországon töltött szakmai gyakorlat esetén:  A Közgazdasági és Módszertani Alapozó Tanszék, illetve a Nyelvi és Készségfejlesztési Tanszék oktatói előtt kell megtartani magyar nyelven.  A prezentáció felépítése: o Fogadó cég bemutatása, felépítése, tevékenysége, nagysága o Fogadó cég szerepe és pozíciója a gazdaság adott területén, milyen meghatározó szerepe van a szűkebb és tágabb piacon o A hallgató saját személyes tevékenységének bemutatása  A prezentáció időpontjáról a Karrierközpont értesíti a hallgatót, amely a szakmai gyakorlat szemeszterében történik.


A szakmai irányító online igazolja a hallgató szakmai gyakorlati idejének letöltését, és értékeli is azt. Az igazolás formanyomtatványt és az értékelőlapot e-mailen küldi a Karrierközpont a fogadó cégnek. 

Lehetőség van a fogadó cég és a főiskola közötti együttműködési megállapodás megkötésére is. Ennek az együttműködési megállapodásnak a megkötését a Karrierközpont vezetőjénél kell jelezni.

A szakmai gyakorlat ellenőrzése, értékelése 

A Karrierközpont vezetője, illetve a főiskola kijelölt képviselője látogatást tehet a fogadó cégnél. A látogatást a gyakorlaton lévő hallgató is kérelmezheti a Karrierközpont vezetőjénél írásban.

A szakmai gyakorlat minőségét a fogadó cég az értékelőlap segítségével, a hallgató pedig a kérdőív segítségével írásban értékeli.

A prezentáció minősítése megfelelt, ill. nem felelt meg. Utóbbi esetben a hallgatónak újra kell prezentálnia.

Problémamegoldás 

A szakmai gyakorlat alkalmával felmerülő probléma megoldása érdekében a hallgató a Karrierközpont vezetőjéhez fordulhat kérelmével írásban.

1. számú táblázat Határidők az alapképzésben részt vevő nappali tagozatos hallgatók szakmai gyakorlatára vonatkozóan

Mit?

Meddig?

Hol, hogyan?

Jelentkezés a szakmai gyakorlatra

Őszi félév: Bejelentkezéskor – augusztus

(Aktív/Szakmai gyakorlati félév felvétele)

Tavaszi félév: Bejelentkezéskor január

Szakmai gyakorlat vállalati adatainak megadása

Őszi félév: augusztusszeptember Tavaszi félév: január-február

NEPTUN

Igazolás, értékelő lap és kérdőív kitöltése

Őszi félév: január 15-ig Tavaszi félév: május 31-ig

Online az Unipoll-ban

NEPTUN

Ügyintézés/Kérvények/Szak mai gyakorlat regisztráció


Prezentáció elküldése

Őszi félév: január 15-ig Tavaszi félév: május 31-ig

Személyes prezentációk ideje

Őszi félév: december 15-január 15. Tavaszi félév: május 15 – június 5.

szakmaigyakorlat@edutus.h u e-mail címre

Tatabányai ill. Budapesti tagozat


KTVSZ 3/b. sz. melléklete GAZDASÁGI ALAPKÉPZÉS – LEVELEZŐ TAGOZAT Gyakorlati félév Általános rendelkezések  A KTVSZ 23.§-a határozza meg a gyakorlati félév fogalmát és a gyakorlattal kapcsolatos főbb követelményeket. 

Jelen szabályzat alapja a KTVSZ vonatkozó paragrafusa.

A hallgatók tanulmányaik során egy félévet (általában a hetediket) szakmai gyakorlaton kötelesek tölteni, amelynek célja a szaktárgyak keretén belül elméletben tanultak gyakorlati alkalmazása. A szakmai gyakorlati helyet a hallgatók saját maguk szervezik, amihez a főiskola adminisztratív segítséget nyújt.

A szakmai gyakorlatot az a hallgató kezdheti meg, aki a C és D modul tárgyaiból legalább 60 kreditpontot megszerezte, valamint a szakhoz tartozó szakmai szigorlattal rendelkezik.

A szakmai gyakorlat féléve alatt a hallgató csak kritérium követelményeket teljesíthet, azaz kreditpontot érő tárgyat nem vehet fel. Írhatja a szakdolgozatát és felveheti a diploma-konzultációt.

A szervezéssel kapcsolatos hallgatói teendőkről a hallgatók a Karrierközpontban személyesen, a főiskola faliújságján, a Neptunon keresztül és a karrierközpont honlapján http://www.edutus.hu/alumni/szakmai-gyakorlat/informaciok-hallgatoknak, valamint a karrierközpont rendszeres hírlevelén keresztül kapnak folyamatos tájékoztatást. A szakmai gyakorlatos állásajánlatok a www.alumni.edutus.hu oldalán találhatók, mely oldal megtekintése regisztrációhoz kötött.

A szakmai gyakorlattal kapcsolatos követelmények 

A szakmai gyakorlat minimális időtartama 15 hét (600 óra), amit a hallgató saját országában vagy külföldön vállalatnál vagy intézménynél, gazdasági tevékenység végzésével köteles tölteni. Mintatanterv szerint a szakmai gyakorlat ajánlott féléve a tantervi követelmények teljesítését követően a 7. félév. A szakmai gyakorlat 30 kreditpont értékű.

A szakmai gyakorlati félév költségtérítéses félév, a költségtérítés mértékéről a HJTSZ rendelkezik.

A szakmai gyakorlat kritérium követelmény. A gyakorlati félévben adható hallgatói juttatásokról a HJTSZ rendelkezik.

A szakmai gyakorlatot a hallgatónak legkésőbb a szakmai gyakorlatot követő szemeszter megkezdéséig be kell fejezni.


A hallgató kötelezettségei 

A hallgató köteles a NEPTUN-on az Ügyintézés/Kérvények/Szakmai gyakorlat regisztrációnál rögzíteni a céges adatokat. (határidőt lásd a 2. számú táblázatban): meg kell jelölnie a szakmai gyakorlat helyét (vállalat neve, címe, telefon/fax száma); a gyakorlat pontos kezdetének és befejezésének dátumát; a vállalatnál a hallgató számára kijelölt szakmai irányító nevét, elérhetőségét; a hallgató várható tevékenységi területét.

Amennyiben a hallgatónak állandó munkahelye van, és az ottani munkavégzést szeretné szakmai gyakorlatnak beszámítani, a cégtől munkaviszony-igazolást kérünk a hallgatóra vonatkozóan. Amennyiben nincs állandó munkahelye, úgy az igazolás című formanyomtatványt kell hivatalosan (aláírással, pecséttel ellátva) kitöltetnie a fogadó céggel. Lehetőség van a fogadó cég és a főiskola közötti együttműködési megállapodás megkötésére is, de ez nem kötelező jellegű. Ennek az együttműködési megállapodásnak a megkötését a Karrierközpont vezetőjénél kell jelezni.

A szakmai gyakorlat elfogadásához és leckekönyvi bevezetéséhez a hallgatónak az alábbi követelményt kell teljesíteni: (határidőket lásd a 2. számú táblázatban). o a hallgató által készített prezentáció, amely az alábbi formai és tartalmi követelményeknek kell, hogy megfeleljen:  PowerPoint formátumban elkészített prezentációs anyag, melyet a hallgatónak a szakmaigyakorlat@edutus.hu e-mailre fel kell tölteni, mérete max. 10 slide lehet (címoldal + 9 slide), képeket nem tartalmazhat, illetve csak olyan mértékben, amely a szövegtől nem vesz el helyet (háttérnek, sarokban, fej- és láblécben).  Ezt a ppt bemutatót személyes prezentáció keretében is be kell mutatni a hallgatónak, melynek időtartama 10 perc.  Külföldön töltött szakmai gyakorlat esetén:  A Nyelvi és Készségfejlesztési Tanszék oktatói előtt idegen nyelven kell megtartani  A prezentáció felépítése: o Fogadó cég bemutatása, felépítése, tevékenysége, nagysága o Fogadó cég szerepe és pozíciója a gazdaság adott területén, milyen meghatározó szerepe van a szűkebb és tágabb piacon o A hallgató saját személyes tevékenységének bemutatása  Magyarországon töltött szakmai gyakorlat esetén:  A Közgazdasági és Módszertani Alapozó Tanszék, illetve a Nyelvi Tanszék oktatói előtt kell megtartani magyar nyelven.  A prezentáció felépítése: o Fogadó cég bemutatása, felépítése, tevékenysége, nagysága o Fogadó cég szerepe és pozíciója a gazdaság adott területén, milyen meghatározó szerepe van a szűkebb és tágabb piacon o A hallgató saját személyes tevékenységének bemutatása  A prezentáció időpontjáról a Karrierközpont értesíti a hallgatót, amely a szakmai gyakorlat szemeszterében történik.


A szakmai gyakorlat ellenőrzése, értékelése 

A Karrierközpont vezetője, illetve a főiskola kijelölt képviselője látogatást tehet a fogadó cégnél. A látogatást a gyakorlaton lévő hallgató is kérelmezheti a Karrierközpont vezetőjénél írásban.

A prezentáció minősítése megfelelt, ill. nem felelt meg. Utóbbi esetben a hallgatónak újra kell prezentálnia.

Problémamegoldás 

A szakmai gyakorlat alkalmával felmerülő probléma megoldása érdekében a hallgató a Karrierközpont vezetőjéhez fordulhat kérelmével írásban.

2. sz. táblázat Határidők az alapképzésben részt vevő levelező tagozatos hallgatók szakmai gyakorlatára vonatkozóan

Mit? Jelentkezés a szakmai gyakorlatra (Aktív/Szakmai gyakorlati félév felvétele) Szakmai gyakorlat vállalati adatainak megadása Kitöltött dokumentumok (igazolás, szerződés) leadása Prezentáció elküldése

Személyes prezentációk ideje

Meddig? Őszi félév: Bejelentkezéskor – augusztus Tavaszi félév: Bejelentkezéskor - január Őszi félév: augusztusszeptember Tavaszi félév: január-február

Hol, hogyan?

NEPTUN

NEPTUN Ügyintézés/Kérvények/Szak mai gyakorlat regisztráció

Őszi félév: január 15-ig Tavaszi félév: május 31-ig

Online az Unipoll-ban

Őszi félév: január 15-ig

szakmaigyakorlat@edutus.h u e-mail-címre

Tavaszi félév: május 31-ig Őszi félév: december 15-január 15. Tatabányai ill. Budapesti Tavaszi félév: május 15 – június tagozat 5.


KTVSZ 3/c. sz. melléklete MŰSZAKI ALAPKÉPZÉS – NAPPALI ÉS LEVELEZŐ TAGOZAT Gyakorlati félév

Általános rendelkezések  A KTVSZ 23.§-a határozza meg a gyakorlati félév fogalmát és a gyakorlattal kapcsolatos főbb követelményeket. 

Jelen szabályzat alapja a KTVSZ vonatkozó paragrafusa.

A szakmai gyakorlatot az a hallgató kezdheti meg, aki legalább 130 kreditpontot megszerzett.

A szervezéssel kapcsolatos hallgatói teendőkről a hallgatók a Karrierközpontban személyesen; a Főiskola faliújságján, a Karrierközpont honlapján, valamint a Karrierközpont rendszeres hírlevelén keresztül kapnak folyamatos tájékoztatást. Hírlevélre feliratkozni a lukacs.eva@edutus.hu e-mail címre küldött levélben lehet.

A szakmai gyakorlattal kapcsolatos követelmények 

A szakmai gyakorlat minimális időtartama 4 hét, amit a hallgató megszakítás nélkül, saját országában vagy külföldön a választott modulok egyikének szakterületéhez tartozó tervező, szolgáltató vagy termelő vállalatnál, vállalkozásnál, intézménynél (kivételesen tanszéken) köteles tölteni. Mintatanterv szerint a szakmai gyakorlat ajánlott ideje a tantervi követelmények teljesítését (minimum 130 megszerzett kreditpont) követően, a 6. félév utáni nyári hónapok.

A szakmai gyakorlat kritérium követelmény. A gyakorlat idejére adható hallgatói juttatásokról a HJTSZ rendelkezik.

A szakmai gyakorlatot a hallgatónak legkésőbb a szakmai gyakorlatot követő szemeszter megkezdéséig be kell fejeznie.

Célszerű a szakmai gyakorlatot a szakdolgozat témaválasztásával összekötni. Ebben az esetben a hallgató a választott témáját a vállalattal egyezteti, esetleg módosítja a Műszaki Intézet jóváhagyásával és a szakdolgozat külső konzulense is kijelölésre kerül.

A szakdolgozat írása félévében a hallgató hetente 1 napot a vállalatnál tölt a szakdolgozat témájához kapcsolódó tevékenységgel (összesen 10 nap = 2 hét időtartamban).

A hallgató kötelezettségei 

A hallgató köteles a NEPTUN-on az Ügyintézés/Kérvények/Szakmai gyakorlat regisztrációnál rögzíteni a céges adatokat. (határidőt lásd a 4. számú táblázatban): meg kell jelölnie a szakmai gyakorlat helyét (vállalat neve, címe, telefon/fax száma); a gyakorlat pontos kezdetének és befejezésének dátumát; a vállalatnál a hallgató számára kijelölt szakmai irányító nevét, elérhetőségét; a hallgató várható tevékenységi területét.


A szakmai gyakorlat elfogadásához és leckekönyvi bevezetéséhez a hallgató az alábbi iratokat köteles kitölteni, illetve elküldeni a karrierközpont-vezetőjének (határidőket lásd a 4. táblázatban). o a fogadó cég által online kitöltött, a hallgató cégnél végzett munkáját igazoló és véleményező értékelőlap; o a hallgató által online kitöltött kérdőív, amelyben a hallgató a szakmai gyakorlatával kapcsolatos tapasztalatait összegezi. o a hallgató által készített prezentáció, amely az alábbi formai és tartalmi követelményeknek kell, hogy megfeleljen:  PowerPoint formátumban elkészített prezentációs anyag, melyet a hallgatónak a Kollaborációs térre (Szakmai gyakorlat színtér)-re fel kell tölteni, mérete max. 10 slide lehet (címoldal + 9 slide), és a gyakorlat lényegét kell tartalmazza. Ezt a ppt bemutatót személyes prezentáció keretében is be kell mutatnia a hallgatónak, melynek időtartama 10 perc.  Külföldön töltött szakmai gyakorlat esetén:  A Nyelvi és Készségfejlesztési Tanszék és a Műszaki Intézet oktatói előtt idegen nyelven kell megtartania  A prezentáció felépítése: o Fogadó cég bemutatása, felépítése, tevékenysége, nagysága o Fogadó cég szerepe és pozíciója a gazdaság adott területén, milyen meghatározó szerepe van a szűkebb és tágabb piacon o A hallgató saját személyes tevékenységének bemutatása (legalább 60%-os súllyal).  Magyarországon töltött szakmai gyakorlat esetén:  A Műszaki Intézet oktatói és a területhez kapcsolódó más tanszékek meghívott oktatói előtt kell megtartania magyar nyelven.  A prezentáció felépítése megegyezik az előzőekben leírtakkal. A prezentáció időpontjáról a Karrierközpont értesíti a hallgatót, amely a szakmai gyakorlat szemeszterében történik. A szakmai irányító online igazolja a hallgató szakmai gyakorlati idejének letöltését, és értékeli is azt.

A szakmai gyakorlat ellenőrzése, értékelése 

A Karrierközpont vezetője, illetve a Főiskola kijelölt képviselője látogatást tehet a fogadó cégnél. A látogatást a gyakorlaton lévő hallgató is kérelmezheti a Karrierközpont vezetőjénél írásban.

A szakmai gyakorlat minőségét a fogadó cég az értékelőlap segítségével, a hallgató pedig a kérdőív segítségével írásban értékeli.

A prezentáció minősítése „megfelelt” vagy „nem felelt meg” lehet. Utóbbi esetben a hallgatónak újra kell prezentálnia.


Problémamegoldás 

A szakmai gyakorlat alkalmával felmerülő probléma megoldása érdekében a hallgató a Karrierközpont vezetőjéhez fordulhat kérelmével írásban.

3. táblázat A műszaki alapképzésben részt vevő nappali és levelező tagozatos hallgatók szakmai gyakorlatára vonatkozó határidők Mit?

Meddig?

Hol?

Jelentkezés a szakmai gyakorlatra

A szakmai gyakorlatot megelőző tavaszi félév április 30-ig.

Műszaki Intézet

Szakmai gyakorlat vállalati adatainak megadása

A szakmai gyakorlatot megelőző tavaszi félév május 15-ig.

Neptun

Értékelő lap és kérdőív kitöltése

Szeptember 15-ig.

Online az Unipoll-ban

Prezentáció elküldése

Szeptember 15-ig.

szakmaigyakorlat@edutus .hu e-mail címre

Személyes prezentációk

Előzetes egyeztetések alapján szeptember-október

Tatabányai vagy Budapesti Tagozat

Szakmai gyakorlat kurzus felvétele az őszi félévre (teljesítésének igazolása a sikeres prezentáció után történik).

A tárgyfelvétel szeptemberi lezárásáig.

Neptun


KTVSZ 3/d. sz. melléklete FŐISKOLAI RENDSZERŰ KÉPZÉS – NAPPALI TAGOZAT Gyakorlati félév

Általános rendelkezések  A KTVSZ 23.§-a határozza meg a gyakorlati félév fogalmát és a gyakorlattal kapcsolatos főbb követelményeket. 

Jelen szabályzat alapja a KTVSZ vonatkozó paragrafusa.

A hallgatók tanulmányaik során egy félévet (általában a hetediket) szakmai gyakorlaton kötelesek tölteni, amelynek célja a szaktárgyak keretén belül elméletben tanultak gyakorlati alkalmazása. A szakmai gyakorlati helyet a hallgatók saját maguk szervezik, amihez a főiskola adminisztratív segítséget nyújt.

A szakmai gyakorlatot az a hallgató kezdheti meg, aki a szakiránya által előírt tárgyakból a 18 kreditpontot megszerezte, valamint 2 szigorlattal rendelkezik.

A szakmai gyakorlat féléve alatt a hallgató csak kritérium követelményeket teljesíthet, azaz kreditpontot érő tárgyat nem vehet fel, kivéve a szakdolgozat-kurzus és a szakirány záróvizsga felkészítő-kurzus a KTVSZ-ben foglalt feltételekkel.

A szervezéssel kapcsolatos hallgatói teendőkről a hallgatók a Karrierközpontban személyesen, a főiskola faliújságján, a Neptunon keresztül és a karrierközpont honlapján http://www.edutus.hu/alumni/szakmai-gyakorlat/informaciok-hallgatoknak, valamint a karrierközpont rendszeres hírlevelén keresztül kapnak folyamatos tájékoztatást. A szakmai gyakorlatos állásajánlatok a www.alumni.edutus.hu oldalán találhatók, mely oldal megtekintése regisztrációhoz kötött.

A szakmai gyakorlattal kapcsolatos követelmények 

A szakmai gyakorlat minimális időtartama 3 hónap, amelyet a hallgató, saját országában vagy külföldön gazdasági szervezetnél köteles tölteni. Mintatanterv szerint a szakmai gyakorlat ajánlott féléve a 7. félév.

A szakmai gyakorlat kritérium követelmény. A gyakorlati félévben adható hallgatói juttatásokról a HJTSZ rendelkezik.

A szakmai gyakorlatot nyáron csak indokolt esetben, egyéni kérelemre lehet teljesíteni, de ebben az esetben is a nyarat követő őszi szemesztert számítjuk szakmai gyakorlatnak.

A szakmai gyakorlatot a hallgatónak legkésőbb a szakmai gyakorlatot követő szemeszter megkezdéséig be kell fejezni.

Gyakorlati félév folyamán a hallgató az alábbi követelményeket teljesítheti folyamatosan. o

A szakdolgozat megírásával kapcsolatos követelményeket


o

Kritérium követelményeket, hacsak annak teljesítési kötelezettsége időben nem előzi meg a gyakorlatot

o

Kreditértékkel rendelkező tárgyat nem vehet fel, kivéve a diplomadolgozatkurzust és a szakirány záróvizsga-felkészítő kurzust.

A hallgató kötelezettségei 

A hallgató köteles a NEPTUN-on feljelentkezni a szakmai gyakorlatra (határidőt lásd a 3. számú táblázatban): meg kell jelölnie a szakmai gyakorlat helyét (vállalat neve, címe, telefon/fax száma); a gyakorlat pontos kezdetének és befejezésének dátumát; a vállalatnál a hallgató számára kijelölt szakmai irányító nevét, elérhetőségét; a hallgató várható tevékenységi területét.

A szakmai gyakorlat elfogadásához és leckekönyvi bevezetéséhez a hallgató az alábbi iratokat köteles leadni a karrierközpont-vezetőnél (határidőket lásd a 3. számú táblázatban). o

a fogadó cég által online kitöltött hivatalos igazolás formanyomtatvány a ledolgozott időről

o

a fogadó cég által online kitöltött, a hallgató cégnél végzett munkáját igazoló és véleményező értékelőlap;

o

a hallgató által online kitöltött kérdőív, amelyben a hallgató a szakmai gyakorlatával kapcsolatos tapasztalatait összegezi.

o

a hallgató által készített prezentáció, amely az alábbi formai és tartalmi követelményeknek kell, hogy megfeleljen: 

 

PowerPoint formátumban elkészített prezentációs anyag, melyet a hallgatónak a szakmaigyakorlat@edutus.hu e-mailre el kell küldeni, mérete max. 10 slide lehet (címoldal + 9 slide), képeket nem tartalmazhat. Ezt a ppt bemutatót személyes prezentáció keretében is be kell mutatni a hallgatónak, melynek időtartama 10 perc. Külföldön töltött szakmai gyakorlat esetén:  A Nyelvi és Készségfejlesztési Tanszék oktatói előtt idegen nyelven kell megtartani  A prezentáció felépítése: o Fogadó cég bemutatása, felépítése, tevékenysége, nagysága o Fogadó cég szerepe és pozíciója a gazdaság adott területén, milyen meghatározó szerepe van a szűkebb és tágabb piacon o A hallgató saját személyes tevékenységének bemutatása Magyarországon töltött szakmai gyakorlat esetén:


A Közgazdasági és Módszertani Alapozó Tanszék, illetve a Nyelvi és Készségfejlesztési Tanszék oktatói előtt kell megtartani magyar nyelven.  A prezentáció felépítése: o Fogadó cég bemutatása, felépítése, tevékenysége, nagysága o Fogadó cég szerepe és pozíciója a gazdaság adott területén, milyen meghatározó szerepe van a szűkebb és tágabb piacon o A hallgató saját személyes tevékenységének bemutatása A prezentáció időpontjáról a Karrierközpont értesíti a hallgatót, amely a szakmai gyakorlatot követő szemeszter első hónapjában történik.

Lehetőség van a fogadó cég és a főiskola közötti együttműködési megállapodás megkötésére is, de ez nem kötelező jellegű. Ennek az együttműködési megállapodásnak a megkötését a Karrierközpont vezetőjénél kell jelezni.

A szakmai gyakorlat ellenőrzése, értékelése 

A Karrierközpont vezetője, illetve a főiskola kijelölt képviselője látogatást tehet a fogadó cégnél. A látogatást a gyakorlaton lévő hallgató is kérelmezheti a Karrierközpont vezetőjénél írásban.

A szakmai gyakorlat minőségét a fogadó cég az értékelőlap segítségével, a hallgató pedig a kérdőív segítségével írásban értékeli.

A prezentáció minősítése megfelelt, ill. nem felelt meg. Utóbbi esetben a hallgatónak újra kell prezentálnia.

Problémamegoldás 

A szakmai gyakorlat alkalmával felmerülő probléma megoldása érdekében a hallgató a Karrierközpont vezetőjéhez fordulhat kérelmével írásban.

4. sz. táblázat Határidők a főiskolai rendszerű képzésben részt vevő nappali tagozatos hallgatók szakmai gyakorlatára vonatkozóan

Mit? Jelentkezés a szakmai gyakorlatra (Aktív/Szakmai gyakorlati félév felvétele)

Meddig?

Hol, hogyan?

Őszi félév: Bejelentkezéskor – augusztus NEPTUN Tavaszi félév: Bejelentkezéskor január


Szakmai gyakorlat vállalati adatainak megadása

Őszi félév: augusztusszeptember Tavaszi félév: január-február.

Igazolás, értékelő lap Őszi félév: január 15-ig és kérdőív kitöltése Tavaszi félév: május 31-ig

Prezentáció elküldése

Személyes prezentációk ideje

NEPTUN Ügyintézés/Kérvények/Szak mai gyakorlat regisztráció Online Unipoll-ban

Őszi félév: január 15-ig

szakmaigyakorlat@edutus.h u

Tavaszi félév: május 31-ig

e-mail címre

Őszi félév: december 15-január 15. Tavaszi félév: május 15 – június 5.

Tatabányai ill. Budapesti tagozat


KTVSZ 3/e. sz. melléklete MŰSZAKI FSZ KÉPZÉS Általános rendelkezések  A KTVSZ 23.§-a határozza meg a gyakorlati félév fogalmát és a gyakorlattal kapcsolatos főbb követelményeket. 

Jelen szabályzat alapja a KTVSZ vonatkozó paragrafusa.

A szakmai gyakorlatot az a hallgató kezdheti meg, aki sikeresen elvégezte a II. szemesztert (első két félév után).

A szervezéssel kapcsolatos hallgatói teendőkről a hallgatók a Karrierközpontban személyesen; a Főiskola faliújságján, a Karrierközpont honlapján, valamint a Karrierközpont rendszeres hírlevelén keresztül kapnak folyamatos tájékoztatást. Hírlevélre feliratkozni a lukacs.eva@edutus.hu e-mail címre küldött levélben lehet.

A szakmai gyakorlattal kapcsolatos követelmények 

A szakmai gyakorlat minimális időtartama 9 hét (360 óra), amit a hallgató megszakítás nélkül, saját országában vagy külföldön a választott modulok egyikének szakterületéhez tartozó tervező, szolgáltató vagy termelő vállalatnál, vállalkozásnál, intézménynél (kivételesen tanszéken) köteles tölteni. Mintatanterv szerint a szakmai gyakorlat ajánlott ideje a 2. félév utáni nyári hónapok.

A szakmai gyakorlat kritérium követelmény. A gyakorlat idejére adható hallgatói juttatásokról a HJTSZ rendelkezik.

A szakmai gyakorlatot a hallgatónak legkésőbb a szakmai gyakorlatot követő szemeszter megkezdéséig be kell fejeznie.

Célszerű a szakmai gyakorlatot a szakdolgozat témaválasztásával összekötni. Ebben az esetben a hallgató a választott témáját a vállalattal egyezteti, esetleg módosítja a Műszaki Intézet jóváhagyásával és a szakdolgozat külső konzulense is kijelölésre kerül.

A hallgató kötelezettségei 

A hallgató köteles a NEPTUN-on az Ügyintézés/Kérvények/Szakmai gyakorlat regisztrációnál rögzíteni a céges adatokat. (határidőt lásd az 5. számú táblázatban): meg kell jelölnie a szakmai gyakorlat helyét (vállalat neve, címe, telefon/fax száma); a gyakorlat pontos kezdetének és befejezésének dátumát; a vállalatnál a hallgató számára kijelölt szakmai irányító nevét, elérhetőségét; a hallgató várható tevékenységi területét.

A szakmai gyakorlat elfogadásához és leckekönyvi bevezetéséhez a hallgató az alábbi iratokat köteles kitölteni, illetve elküldeni a karrierközpont-vezetőjének (határidőket lásd a 5. táblázatban).


a fogadó cég által online kitöltött, a hallgató cégnél végzett munkáját igazoló és véleményező értékelőlap; o a hallgató által online kitöltött kérdőív, amelyben a hallgató a szakmai gyakorlatával kapcsolatos tapasztalatait összegezi. o a hallgató a gyakorlatról munkanaplót vezet, heti bontásban, melyet a gyakorlat végén a vállalatnál igazoltat. o a hallgató gyakorlati tapasztalatairól megadott szempontok szerint 5 oldalas összefoglalót készít (5x 1800 karakter szóköz nélkül) o a hallgató által készített prezentáció, amely az alábbi formai és tartalmi követelményeknek kell, hogy megfeleljen:  PowerPoint formátumban elkészített prezentációs anyag, melyet a hallgatónak a szakmaigyakorlat@edutus.hu e-mailre el kell küldeni, mérete max. 10 slide lehet (címoldal + 9 slide), és a gyakorlat lényegét kell tartalmazza. Ezt a ppt bemutatót személyes prezentáció keretében is be kell mutatnia a hallgatónak, melynek időtartama 10 perc.  Külföldön töltött szakmai gyakorlat esetén:  A Nyelvi és Készségfejlesztési Tanszék és a Műszaki Intézet oktatói előtt idegen nyelven kell megtartania  A prezentáció felépítése: o Fogadó cég bemutatása, felépítése, tevékenysége, nagysága o Fogadó cég szerepe és pozíciója a gazdaság adott területén, milyen meghatározó szerepe van a szűkebb és tágabb piacon o A hallgató saját személyes tevékenységének bemutatása (legalább 60%-os súllyal).  Magyarországon töltött szakmai gyakorlat esetén:  A Műszaki Intézet oktatói és a területhez kapcsolódó más tanszékek meghívott oktatói előtt kell megtartania magyar nyelven.  A prezentáció felépítése megegyezik az előzőekben leírtakkal. A prezentáció időpontjáról a Karrierközpont értesíti a hallgatót, amely a szakmai gyakorlat szemeszterében történik. o

A szakmai irányító online igazolja a hallgató szakmai gyakorlati idejének letöltését, és értékeli is azt.

A szakmai gyakorlat ellenőrzése, értékelése 

A Karrierközpont vezetője, illetve a Főiskola kijelölt képviselője látogatást tehet a fogadó cégnél. A látogatást a gyakorlaton lévő hallgató is kérelmezheti a Karrierközpont vezetőjénél írásban.

A szakmai gyakorlat minőségét a fogadó cég az értékelőlap segítségével, a hallgató pedig a kérdőív segítségével írásban értékeli.

A prezentáció minősítése „megfelelt” vagy „nem felelt meg” lehet. Utóbbi esetben a hallgatónak újra kell prezentálnia.

Problémamegoldás


A szakmai gyakorlat alkalmával felmerülő probléma megoldása érdekében a hallgató a Karrierközpont vezetőjéhez fordulhat kérelmével írásban.


KTVSZ 3/f. sz. melléklete GAZDASÁGI FSZ KÉPZÉS Általános rendelkezések  A KTVSZ 23.§-a határozza meg a gyakorlati félév fogalmát és a gyakorlattal kapcsolatos főbb követelményeket. 

Jelen szabályzat alapja a KTVSZ vonatkozó paragrafusa.

A szakmai gyakorlatot az a hallgató kezdheti meg, aki sikeresen elvégezte a II. szemesztert (első két félév után).

A szervezéssel kapcsolatos hallgatói teendőkről a hallgatók a Karrierközpontban személyesen; a Főiskola faliújságján, a Karrierközpont honlapján, valamint a Karrierközpont rendszeres hírlevelén keresztül kapnak folyamatos tájékoztatást. Hírlevélre feliratkozni a lukacs.eva@edutus.hu e-mail címre küldött levélben lehet.

A szakmai gyakorlattal kapcsolatos követelmények 

A szakmai gyakorlat minimális időtartama 9 hét (360 óra), amit a hallgató megszakítás nélkül, saját országában vagy külföldön, a választott modulok egyikének szakterületéhez tartozó tervező, szolgáltató vagy termelő vállalatnál, vállalkozásnál, intézménynél (kivételesen tanszéken) köteles tölteni. Mintatanterv szerint a szakmai gyakorlat ajánlott ideje a 2. félév utáni nyári hónapok.

A szakmai gyakorlat kritérium követelmény. A gyakorlat idejére adható hallgatói juttatásokról a HJTSZ rendelkezik.

A szakmai gyakorlatot a hallgatónak legkésőbb a szakmai gyakorlatot követő szemeszter megkezdéséig be kell fejeznie.

Célszerű a szakmai gyakorlatot a szakdolgozat témaválasztásával összekötni.

A hallgató kötelezettségei 

A hallgató köteles a NEPTUN-on az Ügyintézés/Kérvények/Szakmai gyakorlat regisztrációnál rögzíteni a céges adatokat (határidőt lásd az 6. számú táblázatban): meg kell jelölnie a szakmai gyakorlat helyét (vállalat neve, címe, telefon/fax száma); a gyakorlat pontos kezdetének és befejezésének dátumát; a vállalatnál a hallgató számára kijelölt szakmai irányító nevét, elérhetőségét; a hallgató várható tevékenységi területét.

A szakmai gyakorlat elfogadásához és leckekönyvi bevezetéséhez a hallgató az alábbi iratokat köteles kitölteni, illetve elküldeni a karrierközpont-vezetőjének (határidőket lásd a 6. táblázatban). o a fogadó cég által online kitöltött, a hallgató cégnél végzett munkáját igazoló és véleményező értékelőlap; o a hallgató által online kitöltött kérdőív, amelyben a hallgató a szakmai gyakorlatával kapcsolatos tapasztalatait összegezi.


a hallgató a gyakorlatról munkanaplót vezet, heti bontásban, melyet a gyakorlat végén a vállalatnál igazoltat. o a hallgató gyakorlati tapasztalatairól megadott szempontok szerint 5 oldalas összefoglalót készít (5x 1800 karakter szóköz nélkül) o a hallgató által készített prezentáció, amely az alábbi formai és tartalmi követelményeknek kell, hogy megfeleljen:  PowerPoint formátumban elkészített prezentációs anyag, melyet a hallgatónak a szakmaigyakorlat@edutus.hu e-mailre el kell küldeni, mérete max. 10 slide lehet (címoldal + 9 slide), és a gyakorlat lényegét kell tartalmazza. Ezt a ppt bemutatót személyes prezentáció keretében is be kell mutatnia a hallgatónak, melynek időtartama 10 perc.  Külföldön töltött szakmai gyakorlat esetén:  A Nyelvi és Készségfejlesztési Tanszék és a szakjának megfelelő tanszék oktatói előtt idegen nyelven kell megtartania  A prezentáció felépítése: o Fogadó cég bemutatása, felépítése, tevékenysége, nagysága o Fogadó cég szerepe és pozíciója a gazdaság adott területén, milyen meghatározó szerepe van a szűkebb és tágabb piacon o A hallgató saját személyes tevékenységének bemutatása (legalább 60%-os súllyal).  Magyarországon töltött szakmai gyakorlat esetén:  A szakjának megfelelő tanszék oktatói és a területhez kapcsolódó más tanszékek meghívott oktatói előtt kell megtartania magyar nyelven.  A prezentáció felépítése megegyezik az előzőekben leírtakkal. A prezentáció időpontjáról a Karrierközpont értesíti a hallgatót, amely a szakmai gyakorlat szemeszterében történik. o

A szakmai irányító online igazolja a hallgató szakmai gyakorlati idejének letöltését, és értékeli is azt.

A szakmai gyakorlat ellenőrzése, értékelése 

A Karrierközpont vezetője, illetve a Főiskola kijelölt képviselője látogatást tehet a fogadó cégnél. A látogatást a gyakorlaton lévő hallgató is kérelmezheti a Karrierközpont vezetőjénél írásban.

A szakmai gyakorlat minőségét a fogadó cég az értékelőlap segítségével, a hallgató pedig a kérdőív segítségével írásban értékeli.

A prezentáció minősítése „megfelelt” vagy „nem felelt meg” lehet. Utóbbi esetben a hallgatónak újra kell prezentálnia.

Problémamegoldás 

A szakmai gyakorlat alkalmával felmerülő probléma megoldása érdekében a hallgató a Karrierközpont vezetőjéhez fordulhat kérelmével írásban.


6. sz. táblázat A gazdasági FSZ képzésben részt vevő hallgatók szakmai gyakorlatára vonatkozó határidők

Mit?

Meddig?

Szakmai gyakorlat vállalati adatainak megadása

A szakmai gyakorlatot megelőző tavaszi félév május 31-ig.

Neptun: Ügyintézés/Kérvények/Szakmai gyakorlat regisztráció

Szeptember 15-ig.

Online az Unipoll-ban

Munkanapló és Összefoglaló leadása

Szeptember 15-ig

Karrierközpont

Prezentáció elküldése

Szeptember 15-ig.

szakmaigyakorlat@edutus.hu

Személyes prezentációk

Előzetes egyeztetések alapján szeptemberoktóber

Tatabányai vagy Budapesti Tagozat

Igazolás, Értékelő lap és kérdőív kitöltése

Hol?


KTVSZ 4. sz. melléklete Vendéghallgatói jogviszony külföldön A KTVSZ 12. § magyarázó változata (1) Hallgatói jogviszony esetén képzési programjával összefüggő, külföldi tanulmányokat folytató hallgató teljesítményei (tárgyai, jegyei) a kreditátvitel szabályai szerint beszámíthatók. (2) A hallgató pályázhat a Főiskola által meghirdetett külföldi részképzésre és gyakorlatra a meghirdetett feltételek szerint. A külföldi tanulmányok beszámítása a kreditátvitel szabályai szerint, a gyakorlat elfogadása annak általános szabályai szerint történik. (3) A Főiskola Hallgatói Pályázatokat Elbíráló Bizottsága dönt a külföldi társintézményekben tanuló, illetve gyakorlaton lévő hallgatók kiküldéséről pályázat útján. Az a hallgató pályázhat, aki legalább 60 kreditpontot megszerzett, függetlenül attól, hogy alapképzésben, főiskolai rendszerű képzésben, mesterképzésben, FSZ képzésben vagy szakirányú továbbképzésben vesz részt. (4) A pályázat elbírálásának fő szempontjai: a. tanulmányi átlag, b. nyelvismeret, c. kötelező tanulmányokon kívül végzett szakmai munka: TDK, szakkollégium, szakmai verseny, d. a Főiskola érdekében végzett közéleti tevékenység, e. egyéb, a képzési programmal kapcsolatos egyedi feltételek. (5) A Főiskola által meghirdetett Erasmus ösztöndíjra a magyarországi és határon túli tagozatainkon tanuló különböző képzési programban részt vevő hallgató jelentkezhet a pályázat kiírása szerint. (6) Tanulmányi célú mobilitás esetén, a tanulmányi időszakot megelőzően mindegyik hallgatónak oda kell adni a Tanulmányi Megállapodást (Learning Agreement). A Tanulmányi Megállapodást a fogadó intézmény, az anyaintézmény és a hallgató is elfogadja. A kiutazó hallgatónak minimum 20 kreditpont értékben kell felvennie tantárgyat a fogadó intézményben, kivéve azon intézménybe utazókat, amelyek ettől eltérő, magasabb kreditfelvételt írnak elő a beutazó hallgatók részére. A hallgató ebben az esetben a fogadó intézmény előírt kreditmennyiséget kell, hogy felvegye. (7) A Tanulmányi Megállapodás bármilyen módosítását, ami a hallgatónak a fogadó intézménybe való megérkezésekor szükségesnek látszik, a hallgató érkezését követő egy hónapon belül véglegesíteni és formalizálni kell. Ez az időpont az őszi szemeszterben való kiutazás esetén október 20., tavaszi félévben történő kiutazáskor március 20. A hallgató köteles a módosított Tanulmányi Megállapodást a küldő intézménye részére megküldeni. (8) A tantárgyak elismerésére vonatkozóan a hallgatónak minden egyes általa a fogadó intézményben felvett tárgyra ki kell töltenie az e mellékletben található nyomtatványt, amelyhez csatolnia kell a fogadó intézményben rendelkezésre bocsátott idegen nyelvű tematikát, valamint annak magyar nyelvű fordítását. Ennek határideje a fentiek szerint október 20. és március 20.


(9) A kérelmeket a nemzetközi menedzser továbbítja a Kreditátviteli Bizottságnak. A határozat csak akkor állítható ki, ha a hallgató teljesítette az adott kurzust a fogadó intézményben. Erre a teljesítést igazoló dokumentum megérkezése után kerülhet sor. Az ezután felmerülő változásokkal kapcsolatban mindhárom félnek formálisan meg kell egyeznie, és a változásokat késedelem nélkül végre kell hajtani. Az anyaintézménynek teljes mértékben el kell ismernie a külföldön töltött időszakot. A tanulmányi időszak és a hallgatói tanterv részét képező szakmai gyakorlat esetében a küldő intézmények teljes mértékű elismerést biztosítanak, lehetőleg az ECTS kreditek használatával. A mobilitási időszak sikeres befejezésekor a fogadó intézménynek a hallgató részére ki kell állítani a Tanulmányi Megállapodás szerint elvégzett tanulmányokról és eredményekről az igazolást (Transcript of Records) és azt a hallgatónak haladéktalanul meg kell küldenie az anyaintézménynek, de legkésőbb az anyaintézmény aktuális félévének végéig. Végzős hallgató esetén ezen időpont őszi félév esetén január 20., tavaszi szemeszterben május 31. Ha az adott határidőig nem tudja leadni a teljesítést igazoló dokumentumot, akkor a leckekönyvet és az oklevélmellékletet nem kapja meg a hallgató a diploma átadásakor.

(10)

(11)Erasmus ösztöndíjjal tanuló hallgató tárgyait be kell számítani a kreditátvitel szabályai szerint: a. kötelező tárgyként, b. kötelezően választható tárgyként, vagy c. szabadon választható tárgyként. A kreditátvitellel elismerésre kerülő tárgyról határozat készül, melyet a Kreditátviteli Bizottság készít el, majd juttat el az érintett szervezeti egységekhez (Oktatásszervezési Osztály, Nemzetközi Iroda) elektronikus úton, valamint nyomtatott formában. Az eredeti példány a hallgatóé. (12)A teljesített kreditpont beszámít az anyaintézményében gyűjtött kreditekbe, azonban a jegy nem számít bele a tanulmányi átlagba. (13)A hallgató teljesítései, azok érdemjegye és kreditértéke (ECTS) bekerül a hallgató papír alapú vagy elektronikus leckekönyvébe, az intézmény által vezetett anyakönyvbe, továbbá a diplomamellékletbe is. A leckekönyvbe való bevezetést a nemzetközi menedzser, az anyakönyvbe való bevitelt a Oktatásszervezési Osztály, az oklevélmellékletben való rögzítést a Neptun Csoport végzi. (14)A fogadó intézménynél a hallgató által elvégzett tanulmányért járó kredit, illetve elismerés csak abban az esetben tagadható meg, ha a diák nem éri el a fogadó intézmény által megkövetelt elméleti vagy gyakorlati tudásszintet, vagy bármi más módon nem tesz eleget az elismeréshez szükséges feltételeknek, amelyekről a részt vevő intézmények megállapodtak. Ha a hallgató nem teljesíti a külföldi tanulmányi időszak alatt a kurzus követelményeit, az a támogatás részleges (kreditarányos), vagy teljes visszafizetési kötelezettségét vonhatja magával. A támogatási összeg visszatérítését nem lehet kérni abban az esetben, ha a hallgatót vis maior körülmények akadályozták a tervezett külföldi tanulmányok elvégzésében. Az ilyen eseteket a küldő intézmény köteles jelenteni, a Socrates Nemzeti Irodának pedig minden felmentést írásban jóvá kell hagynia.


(15) Erasmus ösztöndíjban részesülő hallgató legalább 3 hónapos tanulmányi idő mellett gyakorlaton is részt vehet a képzési programjához kapcsolódó területen. Ha a szakmai gyakorlat nem képezi a hallgató rendes tantervének részét, a küldő intézménynek hivatalos formában el kell ismernie ezt az időszakot. (16) A Főiskola külföldi társintézményében tanuló hallgató a részképzés félévére a Főiskolára is bejelentkezik, aktív hallgatói jogviszonyban áll (Erasmus), és a küldő intézménnyel is hallgatói jogviszonyban áll. a. A főiskolai képzésű hallgató a Főiskolán tárgyakat vehet fel a tantárgyfelvétel időszakában. b. Az alapképzésű hallgató olyan tárgyakat vehet fel a tantárgyfelvétel időszakában, melyek nem gyakorlati jeggyel záródnak. A hallgató a felvett tantárgyakat – meghatározott időpontig – kérelemre, kedvezményes tanulmányi rendben teljesítheti. (17) Erasmus ösztöndíjban részesülő hallgatót a Főiskolán megilletik azok a juttatások, melyek a hallgatót az aktív félévben megilletik. (18) A hallgatónak költségtérítési kötelezettsége a Főiskolán felvett tárgyakért és a Hallgatói juttatások és térítések szabályzatában meghatározott szolgáltatásokért van. A hallgatónak a fogadó intézményben felvett tantárgyakért nem keletkezik fizetési kötelezettsége még beszámítás esetén sem. Költségtérítéses hallgató a hazai intézményben való kreditet érő tantárgy felvételével alapdíjat fizet, illetve a felvett kreditmennyiségért is fizetési kötelezettsége áll fenn. A kurzusért, amelyre a tanulmányi megállapodás vonatkozik, a fogadó intézmény részére semmiféle egyetemi díj (tandíj, regisztrációs díj, vizsgadíj, laboratórium- vagy könyvtárhasználati díj, stb.) nem fizetendő. A hallgatókat tájékoztatni kell arról, hogy a külföldi tanulmányaik időszaka alatt is fizetniük kell a költségtérítést az anyaintézményük részére. Ugyanakkor kisebb díjak, például biztosítási díj, diákszövetségi tagdíj és különféle anyagokért, pl. fénymásolásért, labortermékekért fizetendő díjak ugyanúgy felszámíthatóak, mint a helyi hallgatók esetében. (19)A Főiskolára beutazó hallgatók esetén félévenként ügyintézési díj megfizetése szükséges, amely egyben magában foglalja a hallgató számára biztosított ideiglenes diákigazolvány díját is. A külföldi hallgatóval kapcsolatos ügyintézés az ittléte alatt folyamatos. Ezért az ún. mentor rendszer (hallgatói szolgálat) keretében adott külföldi hallgatóhoz egy konkrét magyar hallgatót rendel. A szolgálat idejére a mentorhallgató számára tanulmányi ösztöndíj ítélhető meg (Nemzetközi Iroda értékelését követően) vagy teljesítménye figyelembe vehető Erasmus pályázaton való részvételkor.


Iktatószám: A kérelmet átvette: Dátum:

Hallgató neve: Képzési hely: □ Tatabánya □ Budapest Szak: □ kereskedelem és marketing kereskedelmi □ gazdálkodás és menedzsment gazdálkodási □ nemzetközi gazdálkodás szakképzés □ turizmus és vendéglátás idegenforgalmi és szálloda □ műszaki menedzser mester Teljesített tárgy Tantárgy neve Kredit Jegy

NEPTUN kód: Tagozat: □ Nappali Értesítési e-mail cím:

□ Levelező

□ □ □ felsőfokú □ □ marketing

Heti óraszám Előadás: Gyakorlat:

Elfogadtatni kívánt tárgy az EDUTUS-on Tantárgy neve

Intézmény neve, ahol a hallgató a tárgyat teljesítette: (OKJ felsőfok esetén jelezze azt is, hogy az intézmény milyen felsőoktatási intézménnyel áll kapcsolatban) Képzés jellege: □ főiskolai □ egyetemi □ felsőfokú szakképzés □ OKJ felsőfok □ egyéb: ………………………… Tantárgyfelelős véleménye:

Kreditátviteli Bizottság döntése:

JAVASLOM

ELFOGADVA

NEM JAVASLOM

ELUTASÍTVA

- mert nincs 75%-os tematikai egyezőség

Tatabánya, 200__. _________________ Elnök aláírása: - egyéb okból:

Tantárgyfelelős aláírása: Dátum:

Kredit


Megjegyzés: Minden tantárgyhoz külön kérelmet kell kitölteni, melyhez csatolni kell a következőket: Hiteles (aláírt és lepecsételt) indexmásolat (egyéb bizonyítvány másolata) a hallgató fényképét (adatait) és a tárgyat tartalmazó oldalakról. A tantárgyi tematika hiteles (aláírt és lepecsételt) másolata. Válaszboríték az értesítési cím feltüntetésével (bélyeg nélkül). A kérelmeket Tatabányán és Budapesten is a Tanulmányi Osztályon kell leadni a félév 2. hetének szombatjáig. A határidőn túl beérkező kérelmeket nem áll módunkban elfogadni! Dátum: ………………………………………………… A hallgató aláírása: ………………...……………..


Syllabus of the Course Title: Course Code: Course Type: Study Loads: Credits: Branch: Line of Studies: Speciality: Prerequisites: Course Leader: Department: Course Description:

Learning Outcomes/ Timetabling:

Assessment: Essential Reading: Indicative Reading:


KTVSZ 5/a. sz. melléklete Hagyományos – papír alapú leckekönyv alkalmazásának rendje 1.

A Főiskolán tanuló hallgató részére a leckekönyvet a beiratkozáskor át kell adni. A beiratkozást követően a leckekönyvet le kell adni az Oktatásszervezési Osztályra.

2.

A hallgató törlést vagy javítást a leckekönyvben nem végezhet. Törlést vagy javítást a leckekönyvben csak az végezhet, aki a törlendő vagy javítandó bejegyzés megtételére eredetileg jogosult.

3.

A törlést vagy javítást az azt végző személy aláírásával és keltezéssel köteles igazolni.

4.

A lefestéssel, kaparással javított leckekönyvet – igazgatási-szolgáltatási díj ellenében – ki kell cserélni.

5.

Az új leckekönyvben a hallgató gondoskodik a bejegyzések, aláírások pótlásáról.

6.

A leckekönyv elvesztése esetén a hallgató igazgatási-szolgáltatási díj ellenében új leckekönyvet kap, és gondoskodik a bejegyzések, aláírások pótlásáról.

7.

A leckekönyvbe csak kék vagy fekete színnel lehet bejegyzéseket tenni.

8.

A leckekönyvről a hallgató hiteles másolatot vagy másodlatot kérhet. Ez igazgatásieljárási díj fizetését vonja maga után, aminek mértékét a HJTSZ szabályozza.


KTVSZ 5/b melléklete Az elektronikus leckekönyv alkalmazásának eljárási rendje Az elektronikus leckekönyvre vonatkozó intézményi szabályok alkalmazására vonatkozó eljárási rend az alábbiak szerint kerül meghatározásra: Hallgatók feladatai 1. A tárgyfelvételi időszak lezárulását követően a hallgató ellenőrzi a Neptunban felvett kurzusainak listáját, és jóváhagyja azt. 2. Ha helytelen vagy hiányos bejegyzést észlel, a tárgyfelvételi időszak lezárulását követő öt munkanapon belül panasszal élhet az Oktatásszervezési Osztályon. Ezt követően a tárgyfelvétel módosítására csak erre vonatkozó tanulmányi bizottsági vagy rektori határozat esetén van mód. 3. A hallgató – az eddigi gyakorlatnak megfelelően – a Neptun rendszeren keresztül jelentkezik vizsgákra, melynek eredményeként neve felkerül a vizsgalapra. Kizárólag az a hallgató vehet részt a vizsgán, akinek a neve a vizsgalapon szerepel. Gyakorlati jeggyel záródó tantárgyak esetén a vizsgára jelentkezés kötelezettsége csak a javító vizsgára vonatkozik. 4. Szóbeli vizsgára a hallgató köteles magával vinni a Neptunból kinyomtatott „Eredményközlő lap”-ot (elérése: Neptun – Tárgyak – Aktuális kurzusok – Eredményközlő lap), melynek hiányában a vizsgán nem vehet részt. Írásbeli vizsga esetén a hallgatónak ilyen kötelezettsége nincs. 5. A szóbeli vizsgán a hallgató aláírja a vizsgalapot, amelyre az oktató rögzítette az érdemjegyét. Ezzel egyrészt elismeri az értékelés helyes rögzítését, másrészt pedig azt, hogy az oktató az „Eredményközlő lap”-ra is felvezette ugyanezt az értékelést. 6. Egy félévben elegendő egy „Eredményközlő lap”-ot kinyomtatni, mert az valamennyi felvett tárgyat tartalmaz, de lehetőség van bármennyi lap kinyomtatására. Az „Eredményközlő lap” kezelése, megőrzése a hallgató felelőssége, azt nem kell leadnia az Oktatásszervezési Osztályra. 7. A hallgató a Neptunban rögzített eredményeiről elektronikus értesítést kap. A hallgató ellenőrzi a Neptunban rögzített érdemjegyeit, értékeléseit, és azok helyessége esetén elfogadja a rögzített állapotot a vizsgaidőszak végén. 8. Amennyiben a hallgató hibás vagy hiányos bejegyzést tapasztal, panasszal élhet az oktatónál vagy a tárgyat gondozó tanszéken. 9. A panasz akkor lehet jogos, ha a Neptunban az értékelés hiányzik, illetve ha nem egyezik az „Eredményközlő lap”-on (szóbeli vizsga esetén) vagy dolgozaton (írásbeli vizsga esetén) szereplő értékeléssel. 10. A hallgató a vizsgaidőszak lezárulását követő 14 naptári napon belül élhet a 8. pontban leírt lehetőséggel. Ezt követően a vizsgalapok a Neptunban lezárásra kerülnek, azok módosítására csak külön eljárás keretében van mód. 11. Ha a hallgató a fenti határidő után veszi észre a Neptunban rögzített értékelési hibát, annak korrigálását a tárgyat gondozó tanszékhez címzett kérvényben kérheti, a HJTSZ-ben meghatározott erre vonatkozó díj megfizetése ellenében. Az ilyen eljárás keretében korrigált értékelés alapján a hallgatónak pénzügyeket érintő követelése a Főiskolával szemben nem lehet (pl. tanulmányi átlag módosulása esetén az ösztöndíj és/vagy a finanszírozási formák közötti átsorolás utólag nem módosítható). 12. A hallgató minden félév végén kinyomtathatja az aktuális félévre vonatkozó teljesítéseit a Neptunból, és – amennyiben erre szüksége van – hitelesíttetheti az Oktatásszervezési Osztályon. Erre egy félévben egyszer van díjmentesen mód, további példányok hitelesítése a HJTSZ-ben meghatározott díj megfizetése ellenében lehetséges.


13. Másik felsőoktatási intézménybe történő átvétel esetén, illetve a tanulmányok befejezésekor a hallgató kinyomtatott, szétválaszthatatlanul összefűzött és hitelesített kivonatot kap a teljes leckekönyvéről. A kivonat egy példánya díjmentes, további példányok igénylése a HJTSZ-ben meghatározott díj megfizetése ellenében lehetséges. Oktatók feladatai 1. Az oktató minden vizsgára magával viszi a Neptunból kinyomtatott vizsgalapot, és kizárólag olyan hallgató részvételét engedélyezheti a vizsgán, aki a vizsgalapon szerepel. 2. Szóbeli vizsgán csak olyan hallgató részvételét engedélyezheti az oktató, aki magával hozta a Neptunból kinyomtatott „Eredményközlő lap”-ot. 3. Szóbeli vizsga esetén az oktató az értékelést egyrészt a vizsgalapon, másrészt a hallgató által hozott „Eredményközlő lap”-on is rögzíti és aláírja. Ezt követően az oktató a vizsgalapot a hallgatóval is aláíratja, az „Eredményközlő lap”-ot pedig átadja a hallgatónak. 4. Írásbeli vizsga esetén az oktató a vizsgalapra kézzel jegyzi be az értékelést és aláírja azt. 5. A kézzel kitöltött vizsgalap alapján az oktató a Neptunban is rögzíti az értékeléseket a KTVSZ-ben meghatározott határidők figyelembe vételével. 6. A kézzel kitöltött és aláírt vizsgalapo(ka)t az oktató átadja a tanszéki előadónak. 7. Ha a tanszéki előadó eltérést jelez az átadott vizsgalapon és a Neptunban szereplő értékelés között, akkor a hibát az oktató korrigálja. Szóbeli vizsga esetén a kézzel kitöltött és a hallgató által is aláírt vizsgalapon szereplő értékelést, írásbeli vizsga esetén pedig a dolgozaton szereplő értékelést kell mérvadónak tekinteni. 8. Az értékelésre vonatkozó hallgatói észrevételek, panaszok megvizsgálására és az értékelés módosítására – mind a kézzel kitöltött vizsgalapon (írásbeli vizsga esetén fordulhat csak elő módosítás), mind a Neptunban – kizárólag az oktató jogosult. 9. Mivel a hallgatóknak a vizsgaidőszak lezárását követő 14 naptári napon belül még joguk van panasszal élni az értékeléssel kapcsolatban, ezért az oktatóknak ebben az időszakban elérhetőknek kell lenniük. 10. A fenti határidő letelte után a vizsgalapok lezárásra kerülnek a Neptunban, azokat az oktatók már nem tudják módosítani. Ha az oktató ezt követően fedez fel hibát a Neptun bejegyzésekben, azt az Oktatásszervezési Osztálynak jelzi. 11. Ha a vizsgalapok lezárása után a Neptun Csoport rögzítetlen vagy hiányos vizsgalapot talál, azt jelzi a tárgyat gondozó tanszéknek, és a tanszék (oktatató vagy tanszéki előadó) kötelessége a hiányzó adatok pótlása. A pótlás időszakára a Neptun Csoport megnyitja az érintett vizsgalapokat. 12. Ha a vizsgaidőszak lezárását követő 14. nap után a tanszékre írásban beadott hallgatói kérelem érkezik valamely értékelés módosítására vagy pótlására, akkor azt az érintett oktató bírálja el, döntését rávezeti a kérvényre, aláírja, majd átadja a tanszéki előadónak.


Tanszéki előadók feladatai 1. A tanszéki előadó átveszi az oktatótól a kézzel kitöltött és aláírt vizsgalapot, majd tételesen ellenőrzi, hogy a vizsgalapon szereplő érdemjegyek megegyeznek-e a Neptunban rögzített érdemjegyekkel. Amennyiben eltérést észlel, azt jelzi az oktatónak, aki a hiba kijavítására jogosult. 2. Neptun hozzáféréssel nem rendelkező külső vizsgáztatók esetén a vizsga előtt a tanszéki előadó nyomtatja ki a vizsgalapot és adja át az oktatónak. Az oktató által kézzel kitöltött és aláírt vizsgalap átvétele után a tanszéki előadó rögzíti az értékeléseket a Neptunban. 3. A tanszéki előadó féléves rendszerezésben lefűzi az oktatóktól átvett, kézzel kitöltött és aláírt vizsgalapokat, és gondoskodik ezek megőrzéséről. 4. Ha hallgatói panasz eredményeként külső, Neptun hozzáféréssel nem rendelkező oktató által adott értékelést kell módosítani, akkor módosítást a kézzel kitöltött vizsgalapon kizárólag az oktató, a Neptunban pedig a tanszéki előadó végezhet. (A kézzel kitöltött vizsgalapon csak írásbeli vizsga esetén fordulhat elő módosítás.) 5. A tanszéki előadó a vizsgaidőszak lezárását követő 14. napig tudja módosítani a Neptunban az értékeléseket. Ha ezt követően fedez fel hibát, azt az Oktatásszervezési Osztálynak jelzi. 6. Ha a vizsgalapok lezárása után a Neptun Csoport rögzítetlen vagy hiányos vizsgalapot talál, azt jelzi a tárgyat gondozó tanszéknek, és a tanszék (oktatató vagy tanszéki előadó) kötelessége a hiányzó adatok pótlása. A pótlás időszakára a Neptun Csoport megnyitja az érintett vizsgalapokat. 7. A vizsgaidőszak lezárását követő 14. nap után a tanszékre érkezett, az értékelés módosítására vagy pótlására vonatkozó hallgatói kérvényeket a tanszéki előadó átveszi, az érintett oktatóval véleményezteti, ez alapján a döntést a kérvényre rávezeti, majd továbbítja azt az Oktatásszervezési Osztályra. Oktatásszervezési Osztály feladatai 1. Megvizsgálja a kurzusfelvétellel kapcsolatos hallgatói panaszokat, és technikai jellegű problémák esetén saját hatáskörben hoz döntést. Egyéb, egyéni elbírálást igénylő esetekben a Tanulmányi Bizottsághoz továbbítja a hallgatói panaszt, és a Bizottság döntésének megfelelően jár el. 2. Ha a vizsgaidőszak lezárását követő 14. munkanap után jelzés érkezik oktató vagy tanszéki előadó részéről arra nézve, hogy a Neptunban valamely értékelést pótolni vagy módosítani szükséges, az Oktatásszervezési Osztály vezetőjének engedélyével a Neptun Csoport a vizsgalapot előre meghatározott időtartamra megnyitja, és az oktató vagy a tanszéki előadó végzi el a pótlást vagy módosítást. 3. Ha a vizsgaidőszak lezárását követő 14. munkanap után a tanszékhez hallgatói kérelem érkezik a Neptunban rögzített értékeléssel kapcsolatban, akkor – a tanszék által jóváhagyott hallgatói kérelem alapján – az Oktatásszervezési Osztály vezetője végzi el a szükséges módosítást. Ez nem vonatkozik a hiányos vagy rögzítetlen vizsgalapok pótlására. 4. Ha a hallgató kéri, az aktuális félévre vonatkozó – Neptunból kinyomtatott – teljesítéseit az Oktatásszervezési Osztály egy példányban díjmentesen hitelesíti. További példányok hitelesítése csak a HJTSZ-ben meghatározott díj hallgató általi megfizetése esetén lehetséges. 5. A hallgatók más intézménybe történő átvételekor, illetve a tanulmányok befejezése után az Oktatásszervezési Osztály a Neptunban rögzített bejegyzések alapján – az OH által jóváhagyott formátumnak megfelelően – elkészíti a leckekönyv nyomtatott változatát. A kinyomtatott, szétválaszthatatlanul összefűzött és hitelesített leckekönyv két példányban készül, melyből egyik a hallgatót illeti (díjmentesen), a másik az


Oktatásszervezési Osztályon marad. További példányok rendelkezésre bocsátása csak a HJTSZ-ben meghatározott díj hallgató általi megfizetése esetén lehetséges. Neptun Csoport feladatai 1. A vizsgaidőszak kezdetét megelőzően „Eredményközlő lap”-ot generál a hallgatók számára, amit elérhetővé tesz a Neptunban a vizsgaidőszak kezdete előtt legalább három héttel. 2. A vizsgaidőszak lezárulását követő 15. naptári napon (munkaszüneti nap esetén az azt követő első munkanapon) lezárja a vizsgalapokat a Neptunban. 3. Ezt követően a hiányos vagy kitöltetlen vizsgalapokról listát készít és megküldi az oktatási rektor-helyettesnek, valamint az érintett tanszékeknek. 4. Ha a vizsgalapok lezárását követően szükség van valamely vizsgalap módosítására, akkor – kizárólag az Oktatásszervezési Osztály vezetőjének utasítására, és az általa meghatározott időtartamra – megnyitja a módosítandó vizsgalapot. 5. Az adatok archiválására vonatkozó intézményi szabályoknak és gyakorlatnak megfelelően félévente elvégzi az elektronikus leckekönyvek adatainak biztonságos adathordozóra történő mentését.


KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓK

KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ

GAZDASÁGI ÉS MŰSZAKI FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSEK

MINTATANTERV LETÖLTHETŐ: GAZDASÁGI FSZ MŰSZAKI FSZ

2012/2013. tanév


GAZDASÁGI FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSEK 1. A KÉPZÉSEK JELLEMZŐI: Képzés megnevezése

OKJ azonosító

Európai uniós üzleti szakügyintéző

55 345 01 0010 55 01

Idegenforgalmi szakmenedzser

55 812 01 0010 55 01

Kereskedelemi szakmenedzser

55 345 01 0010 55 02

Kis- és középvállalati menedzser

55 345 01 0010 55 03

Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző

55 345 01 0010 55 05

Reklámszervező szakmenedzser

55 345 01 0010 55 06

Vendéglátó szakmenedzser

55 812 01 0010 55 02

Tanszék Nemzetközi Gazdálkodás Tanszék Turizmus Tanszék Kereskedelem és Marketing Tanszék Gazdálkodási és Menedzsment Tanszék Nemzetközi Gazdálkodás Tanszék Kereskedelem és Marketing Tanszék Turizmus Tanszék

Képzési idő: 4 félév A képzési idő alatt megszerzendő kreditek száma: 120 kredit Szakmai vizsgára bocsátás feltételei:  tantervi követelmények teljesítése  szakmai gyakorlat teljesítése  záró dolgozat megírása 2. A KÉPZÉSEK TARTALMA Európai uniós üzleti szakügyintéző A képzés célja: Felkészíteni a hallgatókat, hogy képesek legyenek ügyintézőként részt venni az Európai Unió által támogatott pályázatok fejlesztésében és azok végrehajtásában. Megismertetni a hallgatókkal a pályázati úton elnyerhető források pénzügyi elszámolásának módját, a projektek menedzselését és nyomon követését, monitoringját. A képzés felkészíti a hallgatókat az országok közötti kereskedelem, különösen az EU tagországai között megvalósuló kereskedelem előkészítésében, lebonyolításában való részvételre is. A hallgatók átfogó gyakorlati és elméleti felkészítést kapnak, mely képessé teszi őket, hogy kereskedelmi, logisztikai vállalatoknál, önkormányzatoknál és pályázati irodáknál hasznosítsák szakmai ismereteiket. A képzés főbb moduljai:  Vállalkozások alapítása, működtetetése, átszervezése és megszüntetése;  Ügyviteli és munkaerő-piaci ismeretek, álláskeresési technikák alkalmazása;  Szakmai kommunikációs tevékenység;  Informatikai és gazdasági szakmai idegen nyelv használata;  Vállalkozások menedzselése;  Nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok és gazdasági folyamatok irányítása;  Kereskedelmi vállalatok vezetése, a gazdálkodás megszervezése;  az Európai uniós üzleti szakügyintéző tevékenysége (EU tanulmányok, Regionális politika az EU-ban, Projektek az EU-ban, Nemzetközi vállalatok menedzsmentje,


Érdekérvényesítés az EU-ban, Finanszírozás és támogatáspolitika az EU-ban, Nemzetközi logisztika). Főbb szakmai kompetenciák:  Jó kommunikációs képesség magyar és egy idegen nyelven  Jó kapcsolatteremtő képesség  Jó együttműködési készség, csapatban való dolgozás képessége, de önállóság és felelősségérzet a saját munka iránt  Kezdeményezőkészség és rugalmasság, a munka során keletkező problémák felismerése és megoldásának keresése A megszerzett végzettség a következő feladatok ellátására képesít:  Ügyviteli és munkaerőpiaci ismereteket, álláskeresési technikákat alkalmaz  Szakmai kommunikációs tevékenységet végez  Részt vesz a vállalkozás nemzetközi kereskedelmi kapcsolatainak irányításában  Vezeti a kereskedelmi vállalkozást, megszervezi a gazdálkodást  Vállalkozást hoz létre/működtet/szüntet meg  Szervezi a vállalkozás Uniós partnerekkel való kapcsolatát, felkutatja az Uniós finanszírozási lehetőségeket  Megtervezi, megszervezi, elemzi az áruforgalmi folyamatot, alkalmazza és értékeli a marketing eszközöket  Részt vesz a vállalkozás ügyviteli, ösztönzési és kommunikációs rendszerének kialakításában, a gazdálkodás tervezésében, szervezésében  Ellátja a külgazdasági üzletkötés feladatkörének valamennyi lényeges elemét  Részt vesz a külkereskedelmi ügyletek előkészítésében, létrejöttében és lebonyolításában  Részt vesz a nemzetközi kooperációs ügyletek előkészítésében és lebonyolításában  Szervezi a vállalkozás szállítási, szállítmányozási, logisztikai feladatait  Szervezi a vállalkozás marketingtevékenységét  Meghatározza és dokumentálja a minőségi követelményeknek való megfeleléssel kapcsolatos teendőket, az értékesítési és kommunikációs problémákkal kapcsolatos feladatokat, megszervezi a tervek végrehajtását A szakképesítéssel betölthető munkakörök:  Egyéb társadalomtudományi foglalkozások (FEOR 2549)  Egyéb funkcionális tevékenységet folytató részegységek vezetői (FEOR 1349)  Üzletpolitikai elemző, szervező (FEOR 2522)  Értékesítési referens, külgazdasági szervező (FEOR 2533)  Kereskedelmi-gazdasági ügyintéző, külkereskedelmi asszisztens (FEOR 3622)  Egyéb, a szakmai gyakorlat specializációjától is függően


Idegenforgalmi szakmenedzser A képzés célja : Felkészíteni a hallgatókat, hogy képesek legyenek minimum egy világnyelven kommunikáló idegenforgalmi szakmenedzserként a turizmus üzleti szférájában a vezetők mellett asszisztensi tevékenység ellátására, ezen belül szervezni, irányítani, és ellenőrzéssel kapcsolatos részteendőket ellátni. Képzésünk biztosítja, hogy az utazási irodák és szálloda vállalkozások részlegvezetői, valamint a rendezvényszervező cégek felsővezetői számára olyan szakembereket képezzünk, akik képesek a hagyományos és korszerű vendég/utas programok szervezésére, lebonyolítására és értékelésére. A képzés főbb moduljai:  Ügyviteli és munkaerő-piaci ismeretek, álláskeresési technikák alkalmazása;  Szakmai kommunikációs tevékenység;  Informatikai és gazdasági szakmai idegen nyelv használata;  Vállalkozások menedzselése;  Idegenforgalom rendszerének vizsgálata (Utazások története, Turizmus társadalmi és gazdasági alapjai, Művelődéstörténet, Hazai és nemzetközi turizmusföldrajz);  Kialakítja és hasznosítja az idegenforgalmi vállalkozások termékeit (Gasztronómia, Szabadidő és rekreáció alapismeretek, Utazásszervezési ismeretek, Idegenvezetés módszertana és utazási irodai gyakorlat, Rendezvényszervezési ismeretek);  Együttműködés a térségi turizmusban (Vendéglátó ismeretek, Szállodai ismeretek, Desztinációmenedzsment alapjai, Spa turizmus menedzsment, Falusi vendégfogadás, Turizmus marketing és menedzsment);  Az idegenforgalmi vállalkozások hatékony működtetése (Turisztikai, utazási és vendéglátó jog, Animáció, Szálloda üzemeltetés, Környezetvédelem a szállodában). Főbb szakmai kompetenciák:  Jó kommunikációs képesség magyar és egy idegen nyelven  Jó kapcsolatteremtő képesség  Jó együttműködési készség, csapatban való dolgozás képessége, de önállóság és felelősségérzet a saját munka iránt  Kezdeményezőkészség és rugalmasság, a munka során keletkező problémák felismerése és megoldásának keresése A megszerzett végzettség a következő feladatok ellátására képesít:  Ügyviteli és munkaerőpiaci ismeretek, álláskeresési technikák alkalmazása  Szakmai kommunikációs tevékenység  Informatikai és gazdasági szakmai idegen nyelv használata  Vállalkozások menedzselése  Figyelemmel kíséri és értékeli az idegenforgalom sokoldalú rendszerét  Kialakítja és hasznosítja az idegenforgalmi vállalkozások termékeit  Az idegenforgalom szolgáltatási és kapcsolattartási sajátosságait figyelembe véve végzi munkáját  Hatékonyan működteti az idegenforgalmi vállalkozásokat  Kialakítja és hasznosítja az idegenforgalmi vállalkozások termékeit  Az idegenforgalom szolgáltatási és kapcsolattartási sajátosságait figyelembe véve végzi munkáját A szakképesítéssel betölthető munkakörök:  Utazásszervező, tanácsadó, turisztikai referens, utazási irodai ügyintéző (FEOR 4221)  Szállodai, kemping, panzió recepciós, szállodai portás (FEOR 4223)  Sport- és rekreációs tevékenységet folytató egység vezetője (FEOR 1336)


 Konferencia- és rendezvényszervező, host, hostess, programszervező (FEOR 3631)  Az ismeretek egyéni specializációjától, valamint a szakmai gyakorlattól függően: utazási tanácsadó, szervező, idegenforgalmi szakreferens, kereskedelmi szálláshelyi szakreferens, szállodai recepciós, hostess, szabadidő szervező, animátor, idegenforgalmi koordinátor, előadói tevékenység közigazgatási intézményekben, idegenforgalmi hivatalokban, szabadidő központokban, ügynökségekben és egyéb idegenforgalmi szolgáltató vállalkozásoknál végezhet önálló, felelős, szakmai, szervező és lebonyolító tevékenységet.


Kereskedelmi szakmenedzser A képzés célja: Felkészíteni a hallgatókat, hogy képesek legyenek ügyintézőként, asszisztensként részt venni a különböző kereskedelmi egységeknél, és azok üzletszervezési feladatait végrehajtani. Megismertetni a hallgatókkal a gazdasági, és különösen a kereskedelmi vállalatok működési és üzemeltetési, marketing és pályázati feladatait. A képzés felkészíti a hallgatókat a hagyományos és az internet-alapú (e-commerce) kereskedelem munkáiban való részvételre is.A hallgatók átfogó gyakorlati és elméleti felkészítést kapnak, mely képessé teszi őket, hogy kereskedelmi, logisztikai vállalatoknál hasznosítsák szakmai ismereteiket. A képzés főbb moduljai:  Vállalkozások alapítása, működtetetése, átszervezése és megszüntetése;  Ügyviteli és munkaerő-piaci ismeretek, álláskeresési technikák alkalmazása;  Szakmai kommunikációs tevékenység;  Informatikai és gazdasági szakmai idegen nyelv használata;  Vállalkozások menedzselése;  Nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok és gazdasági folyamatok irányítása;  Kereskedelmi vállalatok vezetése, a gazdálkodás megszervezése;  a Kereskedelmi szakmenedzser tevékenysége (áruforgalom, logisztika, marketing, e-commerce, fogyasztói magatartás). Főbb szakmai kompetenciák:  Jó kommunikációs képesség magyar és egy idegen nyelven  Jó kapcsolatteremtő képesség  Jó együttműködési készség, csapatban való dolgozás képessége, de önállóság és felelősségérzet a saját munka iránt  Kezdeményezőkészség és rugalmasság, a munka során keletkező problémák felismerése és megoldásának keresése  A tárgyak keretében elsajátított ismeretek elegendők ahhoz, hogy a hallgatók sikeresen letegyék az írásbeli, a gyakorlati és a szóbeli OKJ szakmai vizsgarészeket.  A képzés lényeges része az általános és a szaknyelvi felkészítés.  A kereskedelmi asszisztensi feladatok ellátásához szükséges kompetenciákat gyakorlati foglalkozásokon és különböző tréningek keretében is fejlesztik a képzés során. A szakképesítéssel betölthető munkakörök:  Egyéb funkcionális tevékenységet folytató részegységek vezetői (FEOR 1349)  Kereskedelmi ügyintéző, Kereskedelmi-gazdasági ügyintéző (FEOR 3622)  Kiskereskedelmi üzlet vezetője (FEOR 1333)  Kereskedelmi asszisztens (FEOR 3622)  Kereskedelmi áruforgalmi vezető (FEOR 1333)  Áruforgalmi ügyintéző, előadó (FEOR 3622)  Customer service support (FEOR 3622)  Szállítási, logisztikai és raktározási tevékenységet folytató egység vezetője (FEOR 1321)  Egyéb, a szakmai gyakorlat specializációjától is függően

A megszerzett végzettség a következő feladatok ellátására képesít:  Ügyviteli és munkaerőpiaci ismereteket, álláskeresési technikákat alkalmaz  Szakmai kommunikációs tevékenységet végez


           

Részt vesz a vállalkozás nemzetközi kereskedelmi kapcsolatainak irányításában Vezeti a kereskedelmi vállalkozást, megszervezi a gazdálkodást Vállalkozást hoz létre/működtet/szüntet meg Szervezi a vállalkozás Uniós partnerekkel való kapcsolatát, felkutatja az Uniós finanszírozási lehetőségeket Megtervezi, megszervezi, elemzi az áruforgalmi folyamatot, alkalmazza és értékeli a marketing eszközöket Részt vesz a vállalkozás ügyviteli, ösztönzési és kommunikációs rendszerének kialakításában, a gazdálkodás tervezésében, szervezésében Ellátja a külgazdasági üzletkötés feladatkörének valamennyi lényeges elemét Részt vesz a külkereskedelmi ügyletek előkészítésében, létrejöttében és lebonyolításában Részt vesz a nemzetközi kooperációs ügyletek előkészítésében és lebonyolításában Szervezi a vállalkozás szállítási, szállítmányozási, logisztikai feladatait Szervezi a vállalkozás marketingtevékenységét Meghatározza és dokumentálja a minőségi követelményeknek való megfeleléssel kapcsolatos teendőket, az értékesítési és kommunikációs problémákkal kapcsolatos feladatokat, megszervezi a tervek végrehajtását


Kis- és középvállalati menedzser A képzés célja: Felkészíteni a hallgatókat, hogy képesek legyenek ügyintézőként, asszisztensként részt venni SME vállalkozásoknál, és azok döntés-előkészítési, szervezési lebonyolítási és ellenőrzési feladatait végrehajtani. Megismertetni a hallgatókkal a gazdasági, vállalati folyamatok üzemeltetési-működtetési, marketing és forrásszerzési feladatait, az ügyviteli szoftverkezelési ismereteket a gyakorlatban készség szintjén elsajátíttatni. A hallgatók átfogó gyakorlati és elméleti felkészítést kapnak, mely képessé teszi őket, hogy a vállalatoknál hasznosítsák szakmai ismereteiket. A képzés főbb moduljai:  Vállalkozások alapítása, működtetetése, átszervezése és megszüntetése;  Ügyviteli és munkaerő-piaci ismeretek, álláskeresési technikák alkalmazása;  Szakmai kommunikációs tevékenység;  Informatikai és gazdasági szakmai idegen nyelv használata;  Vállalkozások menedzselése;  Nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok és gazdasági folyamatok irányítása;  Kereskedelmi vállalatok vezetése, a gazdálkodás megszervezése;  a Kis- és középvállalkozási menedzser tevékenysége (KKV-k menedzsment technikái, Logisztika, kereskedelmi logisztika, KKV-k informatikai rendszere, Kontrolling, KKV-k finanszírozása, Marketing a KKV-k gyakorlatában). Főbb szakmai kompetenciák:  Jó kommunikációs képesség magyar és egy idegen nyelven  Jó kapcsolatteremtő képesség  Jó együttműködési készség, csapatban való dolgozás képessége, de önállóság és felelősségérzet a saját munka iránt  Kezdeményezőkészség és rugalmasság, a munka során keletkező problémák felismerése és megoldásának keresése  A tárgyak keretében elsajátított ismeretek elegendők ahhoz, hogy a hallgatók sikeresen letegyék az írásbeli, a gyakorlati és a szóbeli OKJ szakmai vizsgarészeket.  A képzés lényeges része az általános és a szaknyelvi felkészítés.  A KKV asszisztensi feladatok ellátásához szükséges kompetenciákat gyakorlati foglalkozásokon és különböző tréningek keretében is fejlesztik a képzés során. A megszerzett végzettség a következő feladatok ellátására képesít:  Ügyviteli és munkaerőpiaci ismereteket, álláskeresési technikákat alkalmaz  Szakmai kommunikációs tevékenységet végez  Részt vesz a vállalkozás nemzetközi kereskedelmi kapcsolatainak irányításában  Vezeti a kereskedelmi vállalkozást, megszervezi a gazdálkodást  Vállalkozást hoz létre/működtet/szüntet meg  Szervezi a vállalkozás Uniós partnerekkel való kapcsolatát, felkutatja az Uniós finanszírozási lehetőségeket  Megtervezi, megszervezi, elemzi az áruforgalmi folyamatot, alkalmazza és értékeli a marketing eszközöket  Részt vesz a vállalkozás ügyviteli, ösztönzési és kommunikációs rendszerének kialakításában, a gazdálkodás tervezésében, szervezésében  Ellátja a külgazdasági üzletkötés feladatkörének valamennyi lényeges elemét  Részt vesz a külkereskedelmi ügyletek előkészítésében, létrejöttében és lebonyolításában  Részt vesz a nemzetközi kooperációs ügyletek előkészítésében és lebonyolításában  Szervezi a vállalkozás szállítási, szállítmányozási, logisztikai feladatait


 Szervezi a vállalkozás marketingtevékenységét  Meghatározza és dokumentálja a minőségi követelményeknek való megfeleléssel kapcsolatos teendőket, az értékesítési és kommunikációs problémákkal kapcsolatos feladatokat, megszervezi a tervek végrehajtását A szakképesítéssel betölthető munkakörök:  Egyéb funkcionális tevékenységet folytató részegységek vezetői (FEOR 1349)Üzleti szolgáltatási tevékenységet folytató egység vezetője (FEOR 1334)  Vállalati stratégiatervezési (rész)egység vezetője (FEOR 1414)  Egyéb gazdasági tevékenységet segítő (rész)egység vezetője (FEOR 1419)  Kereskedelmi ügyintéző, Kereskedelmi-gazdasági ügyintéző (FEOR 3622)  Kereskedelmi asszisztens (FEOR 3622)  Customer service support (FEOR 3622)  Szállítási, logisztikai és raktározási tevékenységet folytató egység vezetője (FEOR 1321)  Vállalkozási ügyintéző (FEOR 3611)  Logisztikai asszisztens, ügyintéző  Egyéb, a szakmai gyakorlat specializációjától is függően


Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző A képzés célja: Felkészíteni a hallgatókat, hogy képesek legyenek ügyintézőként részt venni nemzetközi szállítmányozással foglalkozó cégek logisztikai folyamatainak megszervezésében, fejlesztésében és azok kivitelezésében. A képzés felkészíti a hallgatókat az országok közötti, különösen az EU tagországai között megvalósuló kereskedelem előkészítésében és lebonyolításában való részvételre is. Megismertetni a hallgatókkal a nemzetközi piacokon érvényesülő trendek és vevőigények adekvát kielégítéséhez nélkülözhetetlen marketing és gazdasági ismeretekkel. A hallgatók átfogó gyakorlati és elméleti felkészítést kapnak, mely képessé teszi őket, hogy kereskedelmi, logisztikai vállalatoknál, valamint fuvarozó, szállítmányozási cégeknél hasznosítsák szakmai ismereteiket. A képzés főbb moduljai:  Vállalkozások alapítása, működtetetése, átszervezése és megszüntetése;  Ügyviteli és munkaerő-piaci ismeretek, álláskeresési technikák alkalmazása;  Szakmai kommunikációs tevékenység;  Informatikai és gazdasági szakmai idegen nyelv használata;  Vállalkozások menedzselése;  Nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok és gazdasági folyamatok irányítása;  Kereskedelmi vállalatok vezetése, a gazdálkodás megszervezése;  Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző tevékenysége (EU tanulmányok, Logisztika, kereskedelmi logisztika, Nemzetközi vállalatok menedzsmentje, Nemzetközi logisztika és fuvarozás menedzsment, Közlekedésföldrajz az EU-ban). Főbb szakmai kompetenciák:  Jó kommunikációs képesség magyar és egy idegen nyelven  Jó kapcsolatteremtő képesség  Jó együttműködési készség, csapatban való dolgozás képessége, de önállóság és felelősségérzet a saját munka iránt  Kezdeményezőkészség és rugalmasság, a munka során keletkező problémák felismerése és megoldásának keresése  A modulokhoz különböző tantárgyak tartoznak, melyek a szakmai alapozás és a gyakorlati ismeretek elsajátításának keretei. A tárgyak keretében elsajátított ismeretek elegendők ahhoz, hogy a tanulók sikeresen letegyék az írásbeli, a gyakorlati és a szóbeli szakvizsgákat.  A képzés lényeges része az általános és a szaknyelvi felkészítés.  A nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintézői feladatok ellátásához szükséges kompetenciákon felül a hallgatók különböző tréningek keretében további képességeket sajátíthatnak el. A megszerzett végzettség a következő feladatok ellátására képesít:  nemzetközi kereskedelmi ügyletek lebonyolítása,  szállítmányozási, fuvarozási és logisztikai feladatok ellátása,  kereskedelmi vállalatok beszerzési, értékesítési és logisztikai tevékenységet végző egységeinél dolgozhatnak,  gazdasági ügyintézői feladatkör betöltése vállalatnál vagy önkormányzatnál, intézménynél,  vevőkapcsolatok kialakítása és ápolása, folyamatos kapcsolattartás a szállítókkal, kiskereskedelmi egységekkel, illetve ügyfelekkel,  értékesítés szervezése, intézése, a beszerzés lebonyolítása ,  operatív intézkedések az árurendelés, raktározás és értékesítés területén, készletgazdálkodási feladatok ellátása,  megrendelések felvétele, továbbítása, kielégítése,


 exporttal, importtal kapcsolatos adminisztráció,  az áruk elvámoltatása,  a külföldi partnerrel kapcsolatos levelezések intézése,  leltározási, nyilvántartási feladatok ellátása. A Szakmai és vizsgakövetelmények szerint:  Ügyviteli és munkaerőpiaci ismereteket, álláskeresési technikákat alkalmaz  Szakmai kommunikációs tevékenységet végez  Részt vesz a vállalkozás nemzetközi kereskedelmi kapcsolatainak irányításában  Vezeti a kereskedelmi vállalkozást, megszervezi a gazdálkodást  Vállalkozást hoz létre/működtet/szüntet meg  Szervezi a vállalkozás Uniós partnerekkel való kapcsolatát, felkutatja az Uniós finanszírozási lehetőségeket  Megtervezi, megszervezi, elemzi az áruforgalmi folyamatot, alkalmazza és értékeli a marketing eszközöket  Részt vesz a vállalkozás ügyviteli, ösztönzési és kommunikációs rendszerének kialakításában, a gazdálkodás tervezésében, szervezésében  Ellátja a külgazdasági üzletkötés feladatkörének valamennyi lényeges elemét  Részt vesz a külkereskedelmi ügyletek előkészítésében, létrejöttében és lebonyolításában  Részt vesz a nemzetközi kooperációs ügyletek előkészítésében és lebonyolításában  Szervezi a vállalkozás szállítási, szállítmányozási, logisztikai feladatait  Szervezi a vállalkozás marketingtevékenységét  Meghatározza és dokumentálja a minőségi követelményeknek való megfeleléssel kapcsolatos teendőket, az értékesítési és kommunikációs problémákkal kapcsolatos feladatokat, megszervezi a tervek végrehajtását A szakképesítéssel betölthető munkakörök:·  Kereskedelmi ügyintéző (FEOR 3621)  Kereskedelmi-gazdasági ügyintéző (FEOR 3622)  Szállítási koordinátor,  Szállítmányozási ügyintéző,  Fuvarszervező (FEOR 3622)  Customer service support / Vevőszolgálati ügyintéző (FEOR 3622)  Külkereskedelmi asszisztens,  Külkereskedelmi ügyintéző (FEOR 3622)  Külkereskedelmi szervező,  Nemzetközi üzleti munkatárs (FEOR 2533)  Logisztikai asszisztens, ügyintéző  Vám- és jövedéki ügyintéző (FEOR 3651)  Egyéb, a szakmai gyakorlat specializációjától is függően


Reklámszervező szakmenedzser A képzés célja: Felkészíteni a hallgatókat, hogy képesek legyenek reklámszervezőként az üzleti szférában a hagyományos és online marketing-reklám tevékenység szervezésével, irányításával, ellenőrzésével kapcsolatos teendőket ellátni. Képzésünk biztosítja, hogy a médiaügynökségek, a nyomtatott és elektronikus sajtó, illetve a marketing,- és reklámügynökségek kreatív és média részlegei, valamint a kiállítás-vásárszervező cégek felsővezetői számára olyan szakembereket képezzünk, akik képesek a vállalkozások marketing stratégiájának és az abból következő operatív programok tervezésére, lebonyolítására és értékelésére. A képzés főbb moduljai:  Vállalkozások alapítása, működtetetése, átszervezése és megszüntetése;  Ügyviteli és munkaerő-piaci ismeretek, álláskeresési technikák alkalmazása;  Szakmai kommunikációs tevékenység;  Informatikai és gazdasági szakmai idegen nyelv használata;  Vállalkozások menedzselése;  Nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok és gazdasági folyamatok irányítása;  Kereskedelmi vállalatok vezetése, a gazdálkodás megszervezése;  a Reklámszervező szakmenedzser tevékenysége (Marketing módszertan, Kommunikáció és médiakutatás, Marketingkommunikáció, Kreatív és médiatervezés, Média jog és etika, PR, lobby és marketing rendezvények). Főbb szakmai kompetenciák:  Jó kommunikációs képesség magyar és egy idegen nyelven  Jó kapcsolatteremtő képesség  Jó együttműködési készség, csapatban való dolgozás képessége, de önállóság és felelősségérzet a saját munka iránt  Kezdeményezőkészség és rugalmasság, a munka során keletkező problémák felismerése és megoldásának keresése A megszerzett végzettség a következő feladatok ellátására képesít:  Ügyviteli és munkaerőpiaci ismereteket, álláskeresési technikákat alkalmaz  Szakmai kommunikációs tevékenységet végez  Részt vesz a vállalkozás nemzetközi kereskedelmi kapcsolatainak irányításában  Vezeti a kereskedelmi vállalkozást, megszervezi a gazdálkodást  Vállalkozást hoz létre/működtet/szüntet meg  Szervezi a vállalkozás Uniós partnerekkel való kapcsolatát, felkutatja az Uniós finanszírozási lehetőségeket  Megtervezi, megszervezi, elemzi az áruforgalmi folyamatot, alkalmazza és értékeli a marketing eszközöket  Részt vesz a vállalkozás ügyviteli, ösztönzési és kommunikációs rendszerének kialakításában, a gazdálkodás tervezésében, szervezésében  Ellátja a külgazdasági üzletkötés feladatkörének valamennyi lényeges elemét  Részt vesz a külkereskedelmi ügyletek előkészítésében, létrejöttében és lebonyolításában  Részt vesz a nemzetközi kooperációs ügyletek előkészítésében és lebonyolításában  Szervezi a vállalkozás szállítási, szállítmányozási, logisztikai feladatait  Szervezi a vállalkozás marketingtevékenységét  Meghatározza és dokumentálja a minőségi követelményeknek való megfeleléssel kapcsolatos teendőket, az értékesítési és kommunikációs problémákkal kapcsolatos feladatokat, megszervezi a tervek végrehajtását


A szakképesítéssel betölthető munkakörök:  Felsővezető első számú munkatársaként szakmenedzseri, reklámtervezői, asszisztensi feladatok ellátása  Ügyfélkapcsolatok karbantartása  Kapcsolattartás nyomdákkal, sajtóval  Marketing-kommunikációs eszközök alkalmazása  Hatékony reklámeszközök kiválasztása  Eladásösztönzés megtervezése  PR módszerek alkalmazása  Szakmai kiállítások, rendezvények, sajtótájékoztatók szervezése  Közreműködés kampányok megtervezésében, lebonyolításában  Kapcsolatot kialakítása a reklám- és média ügynökségekkel  Médiaelemzés, hatékonyságmérés, elemzés  Döntések előkészítése a marketing stratégia területén  •ersenytárselemzés  Marketingmix elemek alkalmazása  Marketing akcióterv előkészítése  Piackutatás, piacelemzés  Online marketing tevékenység ellátása• Adatbázisgyűjtés Az új FEOR 08 szerint:  Piackutató, reklám- és marketingtevékenységet tervező, szervező (FEOR 2531)  PR-tevékenységet tervező, szervező (FEOR 2532)  Marketing- és PR-ügyintéző (FEOR 3632)  Call-center üzemeltetési osztályvezető (FEOR 1416)  Marketingiroda-vezető, Marketingkoordinációs vezető (FEOR 1416)  Ügyfélszolgálati / Vevőszolgálati vezető (FEOR 1416)  Egyéb, a szakmai gyakorlat specializációjától is függően


Vendéglátó szakmenedzser A képzés célja: Felkészíteni a hallgatókat, hogy képesek legyenek minimum egy világnyelven kommunikáló vendéglátó szakmenedzserként a vendéglátó üzleti szférában a vezetők mellett asszisztensi tevékenység ellátására, ezen belül szervezni, irányítani, és ellenőrzéssel kapcsolatos részteendőket ellátni. Képzésünk biztosítja, hogy a vendéglátó és szálloda vállalkozások részlegvezetői, valamint a rendezvényszervező cégek felsővezetői számára olyan szakembereket képezzünk, akik képesek a hagyományos és korszerű gasztronómiai programok szervezésére, lebonyolítására és értékelésére. A képzés főbb moduljai:  Ügyviteli és munkaerő-piaci ismeretek, álláskeresési technikák alkalmazása;  Szakmai kommunikációs tevékenység;  Informatikai és gazdasági szakmai idegen nyelv használata;  Vállalkozások menedzselése;  Vendéglátó tevékenység operatív szervezése (Élelmiszer- és italismeret, Gasztronómia, Élelmezési és diétás ismeretek, Vendéglátó műszaki ismeretek, Ételkészítési és értékesítési gyakorlatok),  Vendéglátó vállalkozás menedzsment feladatai (Vendéglátás szervezés és gazdaságtan, Vendéglátó szakmai számítások, Turizmus marketing és menedzsment, Higiéné-menedzsment),  Szálláshely szolgáltatás és rendezvények szervezése (Szállodai alap és üzemeltetési ismeretek, Rendezvényszervezési alapismeretek, Speciális /családi, sport és vállalati/ rendezvények szervezése, Rendezvényszervezési projekt),  Turisztikai elemző és szolgáltató tevékenység (Turizmus ismeretek, Falusi vendégfogadás, Népi gasztronómia). Főbb szakmai kompetenciák:  Jó kommunikációs képesség magyar és egy idegen nyelven  Jó kapcsolatteremtő képesség  Jó együttműködési készség, csapatban való dolgozás képessége, de önállóság és felelősségérzet a saját munka iránt  Kezdeményezőkészség és rugalmasság, a munka során keletkező problémák felismerése és megoldásának keresése A megszerzett végzettség a következő feladatok ellátására képesít:  Ügyviteli és munkaerőpiaci ismeretek, álláskeresési technikák alkalmazása  Szakmai kommunikációs tevékenység  Informatikai és gazdasági szakmai idegen nyelv használata  Vállalkozások menedzselése  Vendéglátó tevékenység operatív szervezése  Vendéglátó vállalkozás menedzsment feladatai  Szálláshely szolgáltatás és rendezvényszervezés  Turisztikai elemző és szolgáltató tevékenység A szakképesítéssel betölthető munkakörök: Az új FEOR 08 szerint:  Vendéglátó tevékenységet folytató (rész)egység vezetője (FEOR 1332)  Éttermi műszakvezető (FEOR 3222)  Pincér (FEOR 5132)  Pultos (FEOR 5133)  Szakács (FEOR 5134)  Szálláshely-szolgáltatási tevékenységet folytató (rész)egység vezetője (FEOR 1331


 Szállodai, kemping, panzió recepciós, szállodai portás (FEOR 4223)  Konferencia- és rendezvényszervező, host, hostess, programszervező (FEOR 3631) Az ismeretek egyéni specializációjától, valamint a szakmai gyakorlattól függően:  felszolgáló,  szakács,  rendezvényszervező és –bonyolító,  szállodai alkalmazott (portás, recepciós, stb.),  vendéglátó és szállodaipari vállalkozások közép- és felsővezetői mellett szakreferens,  wellness és gyógyszállodák diétás és élelmezési asszisztense.


MŰSZAKI FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS 1. A KÉPZÉS JELLEMZŐI: Képzés megnevezése

OKJ azonosító

Tanszék

Mechatronikai mérnökasszisztens

5 581 000 105 509

Műszaki Intézet

Képzési idő: 4 félév A képzési idő alatt megszerzendő kreditek száma: 120 kredit Szakmai vizsgára bocsátás feltételei:  tantervi követelmények teljesítése  szakmai gyakorlat teljesítése  záró dolgozat megírása

2. A KÉPZÉS TARTALMA Mechatronikai mérnökasszisztens A képzés célja: A hallgatók felkészítése a következő, legfőbb feladatok ellátására: a tervezés, gyártáselőkészítés, gyártás, üzembehelyezés, üzemeltetés, zavarelhárítás, karbantartás, javítás. A végzett hallgató értelmezi és alkalmazza az idegen nyelvű üzemeltetési és szervíz dokumentációkat elvégzi és irányítja az installálási folyamatokat, futtatja, kezeli a rendszereket, behatárolja a hibákat. A képzés főbb moduljai:  Korszerű munkaszervezés  Gazdálkodás, projektvezetés  Műszaki alapozás  Méréstechnika  Mechatronika Főbb szakmai kompetenciák:  Információforrások kezelése  Jelképek értelmezése  Szakmai számolási készség  Műszaki rajz olvasása, értelmezése, készítése  Folyamatábrák olvasása, értelmezése A megszerzett végzettség a következő feladatok ellátására képesít:  Gazdálkodási ismereteket alkalmaz a termelés, üzemeltetés folyamataiban  Egyszerű költségszámítási feladatokat végez a munkafolyamatokhoz kapcsolódóan  Közreműködik a szükséges hardver-, szoftver-, operációs rendszer és kliensoldali programok kiválasztásában, környezet kialakításában, meghatározza ennek eszközszükségletét  Asszisztensi feladatkörben mérnöki munkában közreműködik  Számítógépes alkalmazói programokat használ  Műszaki és ügyviteli leírásokat, utasításokat használ  Műszaki rajzokat készít, használ


      

Mérések végzésekor mérési jegyzőkönyvet készít Értelmezi a terveket, műszaki leírásokat, megismeri a munkaterületet Mechanikai jellemzőket mér, méréseket értékel Ismeri az analóg és digitális villamos mérőműszerek használatát, alkalmazását Felismeri és értelmezi gépelemek mechanikai igénybevételét Elektromos kapcsolási rajzot és dokumentációt értelmez, és áramköröket vizsgál Gépészeti és villamos tervező rendszereket ismer és használ

A szakképesítéssel betölthető munkakörök: A felelős mérnök beosztott munkatársaként a mechatronikai mérnökasszisztens:  képes a mesterséges intelligenciával ellátott gép-, berendezés üzembe helyezésére, alkalmazására és üzemeltetésére,  részt vesz termelési, üzemeltetési folyamatok előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében, fejlesztési részfeladatok elvégzésében,  önállóan elkészít és értelmez műszaki dokumentációkat, alkalmazza a szakterület szabványait,  elvégzi a fenti munkafolyamatokat középszintű irányítását, vezetését és szervezését, illetve magasabb szakmai felkészültséget igénylő fizikai munkaköröket is betölthet.


KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ

GAZDASÁGTUDOMÁNYI ALAPKÉPZÉSI SZAKOK

MINTATANTERV LETÖLTHETŐ

2012/2013. tanév


TARTALOMJEGYZÉK I. AZ ÜZLETI KÉPZÉS JELLEMZŐI ............................................................................ 205 1. BOLOGNAI FOLYAMAT, TÖBBCIKLUSÚ KÉPZÉSI RENDSZER MAGYARORSZÁGON205 2. ALAPSZAKOK ÉS SZAKIRÁNYOK A MÜTF-ÖN..................................................... 205 3. AZ ALAPSZAKOK JELLEMZŐI.............................................................................. 206 4. AZ ALAPSZAKOK KÉPZÉSI RENDSZERE ............................................................. 206 5. A KÉPZÉSI PROGRAM KÖVETELMÉNYEI ............................................................. 208 5.1. Tantárgyi követelmények ............................................................................................. 208 5.2. Kritériumkövetelmény .................................................................................................. 209 6. KOMPETENCIA-ALAPÚ KÉPZÉS .......................................................................... 210 7. A KÉPZÉS SZERVEZETI EGYSÉGEI...................................................................... 210 II. GAZDASÁGTUDOMÁNYI ALAPSZAKOK ............................................................... 212 1. GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT ALAPSZAK ................................................ 212 2. KERESKEDELEM ÉS MARKETING ALAPSZAK ..................................................... 213 3. NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS ALAPSZAK .......................................................... 214


I. AZ ÜZLETI KÉPZÉS JELLEMZŐI 1. Bolognai folyamat, többciklusú képzési rendszer Magyarországon Az Európai Felsőoktatási Térség létrehozásának alapgondolata a Bolognai Nyilatkozat volt, melyet 1999-ben deklaráltak, és az európai államok többsége aláírt. A Bolognai Nyilatkozat fő célja olyan fokozatot adó képzési rendszer kialakítása, amelyik biztosítja  a különböző képzési programok és diplomák, oklevelek összehasonlíthatóságát,  a diplomák, oklevelek egyenértékűségének megállapítását,  a fiatalok mobilitását, másik országban folytatandó tanulmányokat,  a szakképesítés megszerzése után a munkaerő szabad áramlását. A felsőoktatási képzési rendszer többciklusú, ami az alábbi fokozatok egymásra épülését jelenti: Első ciklus: Alapképzés (bachelor, BA/BSC képzés) Második ciklus: Mesterképzés (master, MA/MSC képzés) Harmadik ciklus: Doktori képzés (PhD képzés) A többciklusú képzés lehetővé teszi a képzés fokozatainak egymásra épülését, és minden egyes fokozatból a munkaerőpiacra való kilépést is. A bolognai folyamatban 45 ország vesz részt, melyből jelenleg 27 ország az EU tagállama. A Bolognai Nyilatkozat szellemében 2010-re minden aláíró ország bevezeti a többciklusú képzést, létrehozván az Egységes Európai Felsőoktatási Térséget. Magyarországon a bolognai folyamat megvalósítása a 2006/2007-es tanévben kezdődött. A felsőoktatási intézmények – főiskolák és egyetemek – ebben a tanévben indították az első ciklust, az alapszakokat. A bolognai rendszer bevezetése azt jelenti, hogy a hallgató bármely intézményben – egyetem vagy főiskola - kezdi meg felsőfokú tanulmányait először az alapszakot végzi el, melynek fokozatát szakdolgozat megírásával és záróvizsgával szeri meg. Fontos tudatosítani, hogy alapszakon is minden intézmény azonos értékű oklevél (diploma) megszerzésére készíti fel hallgatóit. Magyarországon a felsőoktatásban Gazdaságtudományok képzési területen két képzési ágban alapítottak szakokat:  Közgazdasági képzési ágban: 3 alapszak  Üzleti képzés ágban: 7 alapszak 2. Alapszakok és szakirányok az Edutus Főiskolán Az Edutus Főiskolán az üzleti képzési ágban alapfokozat (bachelor; rövidítése BA) megszerzését biztosító szakok közül az alábbi négy szakon folyik képzés: 

Gazdálkodási és menedzsment alapszak o Kontrolling szakirány o Kis- és középvállalkozások szakirány

Kereskedelem és marketing alapszak o E-kereskedelem szakirány o Marketingkommunikáció szakirány

Nemzetközi gazdálkodás alapszak


o o 

EU-kereskedelem szakirány Regionális fejlesztés szakirány

Turizmus-vendéglátás alapszak o Szállodai menedzsment szakirány o Turisztikai termékmenedzsment szakirány o Szállodai és térségi turizmus szakirány

Emellett mindegyik alapszak hallgatóinak lehetőségük van az Üzleti szakfordító és tolmács (egy nyelvre) angol/német szakirány felvételére is. Az alapszak elvégzése után a hallgatók felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, mely feljogosítja őket arra, hogy képzettségüknek megfelelő munkát vállaljanak, és/vagy tanulmányaikat mester szinten folytassák 3. Az alapszakok jellemzői A végzettség dokumentuma: oklevél Végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor, rövidítve: BA) Szakképzettség: közgazdász adott alapszakon, szakirányon Megszerezhető kredit: 180+30= 210 kreditpont Képzési idő: 6 félév+ 1 félév képzési helyen kívüli (vállalat, intézmény) gyakorlat Szakirányok: az intézmény saját hatáskörében dönthet a szakirányok indításáról Nyelvi követelmény: Gazdálkodási és menedzsment, valamint a Kereskedelem és marketing alapszakon Alapfokozat megszerzéséhez legalább államilag elismert egy, legalább középfokú C típusú szaknyelvi vizsga vagy felsőfokú C típusú általános nyelvvizsga, ill. ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges. Nyelvi követelmények: Nemzetközi gazdálkodás és a Turizmus-vendéglátás alapszakon Alapfokozat megszerzéséhez államilag elismert (vagy azzal egyenértékű) legalább kettő középfokú C típusú szaknyelvi vizsga szükséges, melyek közül az egyik helyett C típusú felsőfokú általános nyelvvizsga is tehető, illetve ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél beszámítható. Végbizonyítvány (abszolutórium): a hallgató részére a végbizonyítványt akkor állítják ki, ha a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakötelezettségeinek, valamint a kritériumkövetelményeknek megfelelt. A fentiekben meghatározott nyelvi követelmény nem feltétele a végbizonyítványnak. A szakdolgozat (diplomadolgozat) megírása sem része a végbizonyítványnak, csak az oklevél megszerzésének. 4. Az alapszakok képzési rendszere a) Kreditrendszerű képzés A felsőoktatás szervezésnek alapja a kreditrendszer, mely átláthatóvá és mérhetővé teszi a képzést, és biztosítja a teljesített tanegységeket beszámíthatóságát hazai és nemzetközi szinten.


A kredit az fejezi ki, hogy mennyi munkaóra kell egy tárgy követelményeinek sikeres teljesítéséhez. Egy kreditpont 30 munkaórát jelent, ami magába foglalja a közvetlen (kontakt), a tanteremben, az előadóban eltöltött időt a tárgy sikeres tanulása érdekében, ezen felül a hallgató egyéni munkaráfordítását is. A képzés, a tanulás mennyiségi mércéje. Az üzleti képzési ágban az oklevél (diploma) megszerzésének feltétele:  Összesen 210 kreditpont megszerzése o A képzés során 180 kreditpont teljesítése o Egy félév gyakorlat teljesítése szakmai területen, mely 30 kreditponttal kerül beszámításra. A gyakorlat teljesítése alól levelező tagozatos hallgatók felmentést kaphatnak.  Szakdolgozat (diplomamunka) megírása, mely kritérium követelmény.  Záróvizsga letétele és annak részeként a szakdolgozat megvédése. b) Képzési idő A képzési program szerint a 180 kredit teljesítése átlagos tanulási haladás mellett 6 félév alatt lehetséges. A kreditrendszer lényege, hogy ettől a hallgató egyéni teljesítése eltérhet.  Tanulmányi ideje lehet kevesebb, mint 6+1 félév, mert korábbi teljesítményei beszámíthatók (pl. felsőfokú szakképzésben megszerzett kreditpontok)  Tanulmányi ideje lehet hosszabb, mint 6+1 félév (pl. külföldi tanulmányút, egyéni tanulás lehetőségei, problémái) Természetesen a tanulmányi idő hat félév is lehet. Sok hallgató szeret a mintatanterv szerint haladni, és feladatait, vizsgáit e szerint teljesíteni. c) A képzés moduláris rendszere Az üzleti képzési ágban az alapszakok egységes rendszerben épülnek fel, melyek fő egységei a modulok.


Az alapszakok moduláris egységei Modulok Alapozó modul Módszertani alapozó Elméleti-gazdaságtani alapozó Szabadon választható társadalomtudományi alapozó tárgyak B modul Üzleti tudományok alapozó modulja B1 Egységes üzleti képzési modul B2 Szakmai idegen nyelvi modul B3 Készségfejlesztő modul C modul Alapszak szakmai modulja C1 Alapszak egységes, közös modulja C2 Intézményi sajátosságot tükröző modul D modul Intézményi szakirányú programok modulja A képzés kreditpontja összesen Szakmai gyakorlat A modul A1 A2 A3

Kreditpont összesen 50-52

48-50

53

27 180 30

5. A képzési program követelményei A képzési program, a modulok tantárgyakból épülnek fel, melyhez – azok elvégzésére átlagosan fordítandó idő szerint – kreditpontot rendelnek, ha azt sikeresen teljesítette a hallgató. A tantárgyak többségének van előfeltétele, ami a képzés logikájából, a szakmai előremenetel követelményeiből következik. A tantárgyak egymásra épülését a képzési program tartalmazza, melynek operatív formája (gyakorlati megvalósítása) a mintatanterv. Az alapszakok mintatantervei a képzési tájékoztató mellékletét képezik. 5.1. Tantárgyi követelmények A tantárgyi követelmények teljesítésénél az alábbiakat fontos megjegyezni már a képzés kezdetén. Minden egyes tantárgyról tanmenet készül, mely tartalmazza a tárgy rövid tartalmi leírását, módszerét és követelményeit. A tanmenetet a tanszékek tantárgyfelelősei a tárgy mindenkori meghirdetésekor frissítik, különösen annak szakirodalmi forrásait. A tanmenetek a Neptun tanulmányi rendszerben megtalálhatók. a) Tantárgyfelvétel A tantárgyakat – az első félév kivételével - a hallgató saját maga veszi fel a Neptunon keresztül. A meghirdetett tárgyakat csak akkor tudja felvenni, ha annak előfeltételét teljesítette. A tantárgy – előfeltétel esetén – csak az előfeltételi tárgy teljesítése után vehető fel. A kreditrendszer és az intézmény belső szabályzata bizonyos rugalmas keretet biztosít az egyéni tanulmányi haladáshoz, de mindig figyelembe kell venni, hogy az előfeltétel teljesítése nélkül tantárgy nem vehető fel. A tárgyak meghirdetése a felsőoktatási törvény szerint csak a mintatanterv szerinti félévben kötelező. Ebből következik, hogy a hallgató minden tárgyat minden félévben nem vehet fel. A képzés rendszerében az alábbi tantárgycsoportok határozhatók meg azok kötelező, ill. válaszható jellege szerint:  Kötelező tárgyak: adott tantárgycsoport összes tárgyát kötelező teljesíteni


 

Kötelezően válaszható: adott tantárgycsoportból kötelező jelleggel kell választani tárgyat, de nem mindegyiket. Szabadon válaszható tárgyak: adott tantárgycsoportból meghatározott kreditmennyiséget teljesíteni kell, aminek egy része a kötelezően választható tárgykörből is teljesíthető. Tantervi követelmények teljesítése Tárgyak jellege* Kötelező tárgyak Kötelezően válaszható Szabadon válaszható Szakirány tárgyak Összesen Félév szakmai gyakorlat

Kreditpont 129 9 15 27 180 30

*Szakonkét 1-2 kreditpont eltérés lehet a kötelező és kötelezően válaszható tantárgycsoportokon belül. A hallgatók számára legalább 15 kreditpont értékben szabadon válaszható tárgyakat kell a tantervben meghirdetni. A szakon belül a szakirányú képzésnek összesen 27 kreditpontja van, melynek a szakirány akkreditációjához teljesülnie kell. b) Kreditátvitel A hallgató tantárgyat más intézményben is tanulhat, ill, tanulhatott, mely meghatározott szabályok szerint a hallgató javára beszámítható. Ezt kreditátvitelnek nevezzük. Alapvetően ez biztosítja a képzési rendszer átjárhatóságát a hazai és a nemzetközi intézmények között, valamint a teljesítmények beszámítását. A korábban teljesített tárgyak beszámítását a KTVSZ rendezi a hatályos felsőoktatási törvény és az Országos Kredittanács ajánlásai alapján. 5.2. Kritériumkövetelmény A kritérium a képzés olyan elvárt teljesítése, melyet a hallgatónak teljesíteni kell, de kreditpont nincs hozzárendelve. Ez egyben „mérföldköve” további haladásának, feltétele valami elérésének. Az alapszakokon az alábbi kritériumokat kell teljesíteni: a) Testnevelés: Nappali tagozaton a képzés követelményeinek teljesítése.

első

négy

aktív

félévében

egy

félév

testnevelés

b) Szakmai szigorlat Mind a három szakon a hallgatóknak egy szakmai szigorlatot teljesíteniük kell. A szigorlat a képzési céllal összhangban alapvető szakmai tárgyak átfogó és komplex ismeretét és az összefüggések felismerését várja el a hallgatóktól. A szigorlatot képező tantárgyakból a témaköröket, kérdéseket és feladatokat a szaktanszékek állítják össze. A hatályos KTVSZ szerint a szigorlatot a gyakorlat megkezdéséig teljesíteni kell. A szigorlat a végbizonyítvány (az abszolutórium) része. c) Szakdolgozatírás, diplomakonzultáció A szakdolgozat eredményes megírása a záróvizsgára bocsátás feltétele, de nem része a végbizonyítványnak. Teljesítéséhez az alapképzésben kreditpontot nem rendeltek, az oklevél megszerzéséhez azonban megírása kötelező (kritérium). A szakdolgozatot folyamatos tanulás esetén ajánlott a szakmai gyakorlat ideje alatt, vagy az végbizonyítvány megszerzését követő időszakban megírni, és a főiskola által biztosított konzultációt igénybe venni.


6. Kompetencia-alapú képzés A „bolognai képzés” rendszerét sokszor kompetencia-alapú képzésként is hangsúlyozzák. A felsőoktatás átalakulása nemcsak annak struktúráját, hanem tartalmi megújulását is szolgálta. A kompetencia-alapú képzés fő célja, hogy a diploma a hallgató karrierjének megalapozását, a szakmájában való elhelyezkedését is szolgálja. A hallgatók képzését így – a felsőoktatásban szükséges általános és elméleti ismereteken túl – a munkaerőpiac igényeit is figyelembe véve tervezték meg országosan és intézményi szinten is. Az üzleti életben adott szakterület gyakorlásához megfelelő szakismeret, sajátos képességek és készségek szolgálnak kompetenciaként. A képzési program megújításakor főiskolánk a szakismereti kompetenciák mellett nagy hangsúlyt helyezett a különböző szakterületek meghatározott képességei és készségeit biztosító képzésre. Ez utóbbiakat maguk a szaktárgyak, azok olyan módszertani elemei is biztosítják, mely a tanult ismeretek gyakorlati alkalmazását biztosítják, projektek, egyéni és csoportos feladatok formájában. Ezen túl a képességfejlesztést a célzott programok, a tréningek is jól szolgálják. Végeredményben az üzleti képzésben a hallgatókat oly módon kell felkészíteni, hogy tanult ismereteiket képesek legyenek saját szakterületükön alkalmazni, általános szakmai műveltséggel rendelkezzenek, melyre újabb ismeretek építhetők, idegen nyelven magabiztosan kommunikáljanak és korunk új írásképességével, a számítástechnika önálló alkalmazásával is rendelkezzenek. Kiadványunkban a három szak célját, kompetenciakövetelményeit és mintatantervét mutatjuk be, melyek az üzleti képzésben az adott szak sajátosságait is tükrözik. Az alapszakok kompetenciáit első helyen a „Bolognai előkészítő folyamatban” közreműködő országos szakmai bizottságok határozták meg. Ebben az előkészítő munkában Főiskolánk is aktívan részt vett. Az országos kimeneti követelményeket tiszteletben tartva fejlesztették az intézmények képzési programjaikat. Meg kell jegyezni, hogy Főiskolánk mindig nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy a hallgatókat úgy képezzük, hogy szakismereteiket képesek legyenek a gyakorlatban hasznosítani, tudjanak és merjenek önállóan dönteni, felelősségteljesen és kreatívan dolgozni. Az intézményeknek viszonylag szűk területen maradt lehetőségük képzésük tartalmával magukat megkülönböztetni más intézmények programjától. A szak programját felölelő C modul tartalmát az országos követelmények szintén nagymértékben meghatározták. Megkülönböztető eltérést csak a szabadon választható tárgyak, a szak egyes súlyponti elemeiben, valamint a szakirányok tartalmában lehetett tervezni. Összességében az alapszakok bár céljaikat, tárgyaikat illetően országosan sok azonos elemmel rendelkeznek, de a képzés megvalósítása nagymértékben függ az adott intézmény személyi feltételeitől, a képzés módszerétől, és az infrastruktúrától. 7. A képzés szervezeti egységei Főiskolánk egész szervezete a képzés céljainak megvalósítását szolgálja. A szervezeti struktúrában vannak olyan egységek, melyek közvetlenül az oktatást végzik, és vannak olyanok, melyek közvetetten szolgálják a képzés színvonalas megvalósítását. Az oktatásszervezés az Oktatásszervezési Osztály tevékenységén alapul, amely a tanszékekkel kapcsolatot tartva végzi munkáját.


Oktatási intézményt nem akkreditálnak Könyvtár nélkül, és korunkban az Informatikai Osztály is kötelező egysége minden felsőoktatási intézménynek. A hallgatók ügyeinek intézését más egységek is szolgálják: a Gazdasági és Üzemeltetési Osztály, a Karrier Iroda, a Nemzetközi Iroda és a Hallgatói Információs és Szolgáltató Iroda. Az oktatás és a képzés színvonala alapvetően a tanszékek és munkatársaik tudásától, felkészültségétől és oktatási képességeiktől függ. Az alábbiakban a hallgatók tájékozódását segítve a tanszékeket soroljuk fel. Bár Főiskolánk képzése két helyszínen és több tagozaton valósul meg, de a képzés tartalmát egységesen egy tanszéki szervezet biztosítja. Tanszékek Közgazdasági és Módszertani Alapozó Tanszék (KMA) Nyelvi és Készségfejlesztési Tanszék (NYK) Gazdálkodási és Menedzsment Tanszék (GAM) Kereskedelem és Marketing Tanszék (KEM) Nemzetközi Gazdálkodás Tanszék (NKG) Turizmus Tanszék (TUR) Műszaki Intézet (MŰI) A tanszékek több tárgyat gondoznak, minden egyes tanszék részt vesz a képzés a főiskola minden képzési programjának megvalósításában. A fentiek közül a GAM, KEM, NKG és TUR tanszék egy-egy üzleti alapszak szakmai felelőse is.


II. GAZDASÁGTUDOMÁNYI ALAPSZAKOK 1. Gazdálkodási és menedzsment alapszak Az alapszak céljai: olyan gazdasági szakemberek képzése, akik közgazdasági, társadalomelméleti, alkalmazott gazdaságtudományi és módszertani ismeretekkel rendelkeznek. Képesek szakirányú tudásuk birtokában a gazdálkodó szervezetek és a intézmények tervezési feladatainak elvégzésére, a tágabb és szűkebb gazdasági környezet elemezésére, valamint vállalkozó tevékenységek folytatására, gazdálkodói folyamatok irányítására, szervezésére. Megszerzett szakismeretük és tudásuk lehetővé teszi mind a munkavállalást, mind a második ciklusba való továbblépést. Kompetenciák: Ismeretek Az alapszak elvégzése után a végzett hallgató ismeri:  A gazdálkodás fő fogalmait, folyamatait, összefüggéseit, a gazdálkodásra ható tényezőket és azok befolyásolására használható módszereket  Az erőforrásokkal való gazdálkodást, annak tervezési, elemzési, értékelési és lebonyolítási eszközeit, és módszereit  A gazdálkodási folyamatok irányításának, szervezetének és működésének elveit és módszereit  Gazdálkodó szervezetek létrehozásának, működésének, szervezeti struktúrájának kialakítására vonatkozó elveket és módszereket  A gazdálkodó szervezet kultúrájának, szervezeti magatartásának kialakítását és megváltoztatásának főbb módszereit. Képességek Az alapszak elvégzése után a végzett hallgató képes lesz:  Gazdálkodó szervezetben önálló, felelősséggel párosuló megfelelő munkakör betöltésére, irányító és vezetői feladatok ellátására.  Vállalati döntések előkészítésében problémamegoldó technikák, gazdasági elemzési módszerek szakszerű alkalmazására.  Üzleti kapcsolatokban idegen nyelven és a számítástechnikai eszközöket alkalmazva hatékonyan kommunikálni.  Gazdasági alapismereteire építve önállóan és szervezett keretek között tudását fejleszteni. Az alapszak képzési programja:  Nappali tagozaton: Tatabánya, Budapest  Levelező tagozaton: Tatabánya, Budapest


2. Kereskedelem és marketing alapszak Az alapszak céljai: olyan gazdasági szakemberek képzése, akik üzleti ismeretekkel, gazdasági és marketing szaktudással és készségekkel rendelkeznek. A végzett hallgatók alkalmasak a különböző termékek és szolgáltatások keresletvezérelt beszerzésére és értékesítésére, kis-és középvállalatok kereskedelemi tevékenységének szervezésére és irányítására, valamint szaktudásuk fejlesztésére. Kompetenciák: Ismeretek: Az alapszak elvégzése után a végzett hallgató ismeri:  A társadalmi, gazdasági, piaci környezet mechanizmusait, szervezeteit, működési elveit, fejlődési trendjeit  A kereskedelmi vállalatok működését, szervezetét, a kereskedelmi tevékenység fő folyamatait és technikáit, modern formáit: e-üzlet módszerit, szabályozását  A kereskedelmi vállalatok fő funkcióit  Vállalkozások kereskedelmi és logisztikai funkcióit  A marketing általános alapjait és módszereit  A marketing funkcióit és jelentőségét a vállalat, intézmény szervezeti rendszerében  Marketingszolgáltató vállalkozások fő tevékenységeit, üzleti környezetét  A fogyasztói, vevői magatartást és annak befolyásolásának eszközeit  Az üzletkötés folyamatát, jogi és etikai alapjait Képességek Az alapszak elvégzése után a végzett hallgató képes lesz  Kis-és középvállalatok kereskedelmi tevékenységének szervezésére és irányítására  Különböző termékek és szolgáltatások beszerzésére és értékesítésére  Önálló –és csoportmunka végzésére, üzleti partnerekkel való együttműködésre  Kereskedelmi, piaci folyamatok elemzésére, tervezésére, ellenőrzésére  Szakterületén a számítástechnika és annak specifikus szoftvereinek alkalmazására  Elemzések, üzleti tervek, elkészítésére  Magas szintű szóbeli és írásbeli kommunikációra. Az alapszak képzési programja  Nappali tagozaton: Tatabánya, Budapest  Levelező tagozaton: Tatabánya, Budapest


3. Nemzetközi gazdálkodás alapszak A képzés céljai: olyan idegen nyelveken tárgyalóképes vállalati szakemberek képzése, akik ismerik a nemzetközi üzletközi életbe bekapcsolódó vállalati szféra szűkebb és tágabb környezetét és belső működését, a nemzetközi nagyvállalatok és az azoknak beszállító kis-és közepes méretű cégek specifikus tevékenységét. Szűkebb környezeten a hazai gazdaságot és az EU piacát, tágabb környezeten a globális piacot értjük. Megszerzett szakismeretük és tudásuk lehetővé teszi mind a munkavállalást, mind a második ciklusba való továbbtanulást. Kompetenciák: Ismeretek: Az alapszak elvégzése után a végzett hallgató ismeri:  A nemzetközi gazdasági és piaci folyamatok elméleti összefüggéseit  Európa integrációs folyamatát, az EU működését, szakpolitikáit, különös tekintettel az EU kereskedelempolitikájára  A nemzetközi kereskedelempolitika célkitűzéseit és eszközrendszerét, a WTO tevékenységét  Nemzetközi pénzügyek törvényszerűségeit, szereplőit, a nemzetközi pénzügyek technikáit  Magyarország helyét és szerepét a világgazdaságban és az eruro-atlanti integrációban  Az erőforrások – különösen az EU alapok - pályázat útján történő megszerzése és felhasználása lehetőséget és technikáit  A nemzetközi árumozgások marketing és logisztikai vonatkozásait  A nemzetközi ügyletek jellegzetes típusait, folyamatait, jogi vonatkozásait  A vállalkozások nemzetközi környezetét, a nemzetközi vállalatok működését (kiemelten fontos intézményi kompetencia). Képességek: A nemzetközi gazdálkodási szakon végzett hallgató képes lesz:  Nemzetközi áru-, szolgáltatások és pénzügyi mozgások elemzésére  Nemzetközi tárgyalások előkészítésére, majd önálló vitelére  A menedzsment funkciók gyakorlati alkalmazására  Önálló és csoportban dolgozni hazai és nemzetközi vállalti környezetben  Tárgyalási, meggyőzési és prezentációs technikákat alkalmazni  A problémák önálló felismerésére és megoldására  Szóbeli és írásbeli idegen nyelvi kommunikációra, jó kapcsolatteremtésre  Interkulturális környezetben toleranciára  Kezdeményezésre, innovációra. Az alapszak képzési programja  Nappali tagozat: Tatabánya, Budapest  Levelező tagozat: Tatabánya, Budapest


4. Turizmus-vendéglátás alapszak A képzés célja olyan közgazdászok képzése, akik a gazdaságtudományi felsőfokú alapképzés üzleti képzési ága közös követelményeinek való megfelelésen túlmenően ismerik a turisztikai ágazat egészének jellegzetességeit, valamint a választott szakiránynak megfelelő alágazat vagy tevékenység működését, folyamatait, értékelési és döntési kritériumait, szakmai részterületeit, ágazati kapcsolódási pontjait. Képesek az adott területen magas színvonalú szolgáltatások nyújtására, illetve az ezeket biztosító rendszerek kialakítására és irányítására, a szakterületükön elvárt többnyelvű kommunikációra, valamint az informatikai ismeretek hatékony alkalmazására. Kompetenciák: Ismeretek: Az alapszak elvégzése után a végzett hallgató ismeri:  - a turisztikai ágazat működésének elveit és jellemzőit, annak kapcsolódó ágazatait (szállásadás, vendéglátás, utazásszervezés, rendezvényszervezés),  - a vendéglátás elveit és gazdaságtanát,  - a turizmus szereplőinek, érdekeltjeinek és érintettjeinek jellemzőit,  - a turisták által igénybe vehető szolgáltatások rendszerét,  - a különböző típusú turisztikai vállalkozások (szálláshelyek, vendéglátóhelyek, szabadidős létesítmények) szervezésére, működtetésére és irányítására vonatkozó elveket és módszereket,  - a turisztikai szolgáltatások folyamatait, lebonyolításuk feltételeit és a legfontosabb vonatkozó jogszabályi előírásokat,  - a turisztikai vállalkozások működését befolyásoló földrajzi, kulturális, természeti és jogi vonatkozásokat,  - a turisztikai vállalatok egyes működési területeinek (marketing, pénzügy, finanszírozás, emberi erőforrás, menedzsment, kontrolling, stb.) sajátosságait, elveit és módszereit. Képességek: A turizmus-vendéglátás szakon végzett hallgató képes lesz:  - az egyes turisztikai szakterületen jelentkező feladatok és munkakörök ellátására,  - a turisztikai vállalkozásoknál vezetői feladatok ellátására,  - többnyelvű és különböző funkciójú kommunikációra, nemzetközi turizmussal kapcsolatos feladatok ellátására, valamint az informatikai ismeretek alkalmazására,  - a turizmusban specifikus tárgyalási, prezentációs, információszervezési és meggyőzési technikák alkalmazására,  - a szolgáltatásokkal és az intenzív ügyfélkapcsolattal összefüggő problémák hatékony kezelésére, különös figyelemmel az interkulturális konfliktusok lehetőségeire,  - a turizmus fejlesztésével kapcsolatos érdekkonfliktusok kezelésére. Az alapszak képzési programja  Nappali tagozat: Budapest  Levelező tagozat: Budapest


KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ

MECHATRONIKAI MÉRNÖK ALAPSZAK MINTATANTERV LETÖLTHETŐ

2012/2013. tanév


MECHATRONIKAI MÉRNÖK ALAPKÉPZÉSI SZAK A KÉPZÉS LEÍRÁSA 1. Az alapképzési szak megnevezése: mechatronikai mérnöki 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: – végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc) – szakképzettség: mechatronikai mérnök – a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Mechatronical Engineer 3. Képzési terület: műszaki 4. Képzési ág: gépész-, közlekedési, mechatronikai mérnök 5. A képzési idő félévekben: 7 félév 6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit 6.1 A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: - ; 6.2 A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 40 kredit; 6.3 A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit; 6.4 A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit; 6.5 A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 60 kredit; 6.6 Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: 7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja mechatronikai mérnökök képzése, akik az elsajátított komplex természettudományos, elektronikai, gépészeti, informatikai és gazdasági ismeretek birtokában alkalmasak lesznek mechatronikai eszközök, berendezések felhasználásán alapuló gyártási, szerelési, minőségszabályozási folyamatok felügyeletére és irányítására, egyszerűbb mechatronikai szerkezetek tervezésére, valamint mechatronikai rendszerek üzemeltetésére és karbantartására, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához. Alapfokozat birtokában a mechatronikai mérnökök - a várható szakirányokat is figyelembe véve - képesek: - a műszaki-gazdasági-humán erőforrások kezelésének komplex szemléletére, - a mérnöki tevékenység társadalmi hatásának felmérésére és figyelembevételére, - innovatív gondolkodásra, a tudomány és a technika fejlődési eredményeinek önálló követésére, - az elektronikai, gépészeti és informatikai szakterület ismereteinek integrálására, - a mechatronikai részegységek (szenzorok, aktuátorok, vezérlések) szerkezetekben való kreatív alkalmazására, - komplex rendszerek globális tervezésére, - az elektronika, gépészet és informatika szakértőivel való kommunikációra, - a gyártásautomatizálás berendezéseinek (szerszámgépek, robotok, manipulátorok, szerelő készülékek) CNC programozására, - járműveken alkalmazott érzékelők és beavatkozó szervek programozására, felülvizsgálatára,


- optomechatronikai, biomechatronikai berendezések, műszerek tervezésére és gyártására, - elektronikai gyártás mechatronikai folyamatainak tervezésére, felügyeletére és irányítására, - munkavédelmi feladatok megoldására, - az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására, - kommunikációs és prezentációs eszközök tervezésére és gyártására. 8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök: – természettudományos alapismeretek: 40–50 kredit matematika (min.12 kredit), fizika, mérnöki anyagok, elektrotechnika, méréselmélet; – gazdasági és humán ismeretek: 16–30 kredit közgazdaságtan, környezetvédelem, minőségbiztosítás, szaknyelv, társadalomtudomány; – szakmai törzsanyag: 70–103 kredit elektronikai alkatrészek, áramkörök, elektronikai rendszerek, elektronikai tervezési és gyártási technológiák, gépészeti alapismeretek, gépelemek, mechanizmusok, gépészeti szerkezetek, anyag- és gyártástechnológia, informatika, algoritmizálás, programozási ismeretek, speciális mechatronikai ismeretek, robottechnika, automatizálás, komplex berendezések. 9. Szakmai gyakorlat: Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat kritériumfeltétel. A szakmai gyakorlat külső szakmai gyakorló helyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél, vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő, legalább 6 hétig tartó gyakorlat. 10. Idegen nyelvi követelmények: Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges. A KÉPZÉS JELLEMZŐI AZ EDUTUS FŐISKOLÁN A mechatronikai mérnöki tevékenység, és az ennek megfelelő képzés egyik legfontosabb jellemzője, hogy a hagyományos tudományterületek között helyezkedik el, idegen szóval interdiszciplináris jellegű. Ezért több is, meg kevesebb is, mint a hagyományos gépészmérnöki vagy villamosmérnöki tevékenység és képzés, egyetlen szóval jellemezve: más. Kevesebb abban, hogy órarendi korlátok miatt szükségszerűen kevesebb ismeretanyagot kapnak a hallgatók a gépészet, a villamosmérnökség és az informatika területéről, mint a kizárólag fent megnevezett szakok hallgatói. Más oldalról pedig a mechatronikai szak szélesebb körű ismeretanyagot ad, amit úgy tudunk bemutatni, hogy megvizsgáljuk a hagyományos gépészmérnöki és a mechatronikai szemléletmód közötti különbséget. A hagyományos szemléletmód azt vizsgálja, hogy a mechanikai rendszerek (beleértve a hő- és áramlástani rendszereket is) milyen válaszokat adnak (deformáció, sebesség, gyorsulás, hőáram stb.) a különböző bemenetekre (gerjesztésekre), és ezzel vége is van a rendszervizsgálatnak. A mechatronikai szemléletmód fordított: a kimenet, a válasz rendszerint elő van írva, tudjuk, hogy mit akarunk elérni (például hogy a rendszer adott pontján mekkora legyen az elmozdulás, a hőmérséklet, vagy akármilyen más mechanikai paraméter). Ehhez érzékelőkre, mérésre, jelfeldolgozásra, mesterséges intelligenciára és a folyamatokba beavatkozó aktuátorokra van szükség, amelyek a hatékonyabb működés érdekében nem külön egységekben, hanem a gépészeti berendezésbe beleintegrálva jelennek meg, sok esetben úgy, hogy az összetevők eredeti határai már nem is ismerhetők fel. Ez a mechatronika területe, és az erre kidolgozott képzési struktúra azt kívánja szolgálni,


hogy az ipar, a társadalom számára kiképzett mechatronikai mérnökök képesek legyenek mechatronikai rendszereket üzemeltetni, gyártani, karbantartani, valamint a tanulmányaikat ezen a területen tovább folytató hallgatók képesek legyenek mechatronikai rendszerek tervezésére is. A mechatronikai mérnöki alapképzési szak tanterve követi azt a filozófiát, hogy viszonylag erős gépészeti alapismeretekre van szükség, azonban a mechatronikai szakos hallgatóknak elektronikai és informatikai ismeretanyagra is szükségük van, ezért gépészeti ismereteik nem lesznek, mert nem lehetnek olyan mélyek, mint egy gépészmérnök szakos hallgatónak. Ez a hátrány azonban megtérül, ha azt vesszük figyelembe, hogy cserébe a mechatronika szakos hallgatók ismeretköre szélesebb, átfogóbb, mivel három területet (gépészet, elektronika, informatika) ölel fel. Nyilvánvaló, hogy a munkaerő piacon egy olyan végzettségű ember könnyebben tud elhelyezkedni, és talán könnyebben tud váltani is, akinek ismeretköre szélesebb alapokon nyugszik. Tekintettel arra, hogy a jövő a mechatronikai rendszereké, akár az automatákra, a robotokra, a járművekre, a gépgyártásra, a háztartási gépekre gondolhatunk, a végzés utáni elhelyezkedés nem lehet kétséges. Az ipar várja a mechatronikai mérnököket, mert a mechatronikai berendezések fejlődése csak most kezdődik. A jövőben várhatóan olyan területeken is megjelenik majd a mechatronika, mint az energetika (megújuló források), a mezőgazdaság, az orvostudomány, a vegyipar, az élelmiszeripar, és a ma még szinte beláthatatlan területek. A szakon oktatott főbb témakörök a következők: Természettudományos ismeretek, gazdasági és humán ismeretek, gépészmérnöki ismeretek, elektrotechnikai és elektronikai ismeretek, szenzor és aktuátortechnika, informatika, és a szakirány keretében a lézertechnológia. A lézertechnológia szakirány keretében az ipari megmunkáló lézerek működésén és működtetésén kívül megismerkednek a hallgatók a lézerhelyes tervezéssel, és a különleges lézeres technológiákkal is. Ezeket az ismereteket a Főiskola területén most telepítés alatt álló lézertechnológiai laboratóriumban kapják meg a hallgatók. A mechatronikai mérnökképzés elindításának az volt a célja, hogy országosan egyedülálló, unikális képzést adjon azon hallgatók számára, akik továbbtanulásukat az Edutus főiskolán folytatják. Ennek érdekében a képzés szakmai törzsanyagára egy olyan szakirányt létesítettünk, amely sehol máshol az országban nem található: ez a lézertechnológia. A lézertechnológia nemzetgazdasági szempontból is kiemelt fontosságú, szerteágazó kulcstechnológia, ám jelenleg a felsőoktatási képzések csak érintőlegesen foglalkoznak ezzel a területtel. Következésképpen Magyarországon hiányzik az a felsőfokú végzettségű szakember gárda, amelyik képes lenne nagy hozzáadott értékű termék és termelés fejlesztésére. A lézertechnológia szakirány elindításával ezt a hiányt szüntetjük meg. A lézertechnológia oktatása nemcsak elméleti szinten történik, mert a Főiskola elnyert pályázat keretében igen jelentős infrastrukturális fejlesztést hajt végre. Eszerint kiépítésre kerül egy 400 W teljesítményű szállézerrel felszerelt labor, és egy 4 kW teljesítményű koronglézer labor. Utóbbi nemcsak a szűkebb régióban, hanem az egész Kárpátmedencében néhány évig egyedülálló lehetőséget biztosít a Főiskolának a nagyteljesítményű szilárdtest-lézeres oktatás és kutatás területén. A lézertechnológia szakirány elvégzésével a hallgatók olyan egyedülálló felsőfokú ismereteket szerezhetnek a lézeres megmunkálási technológiák témaköréből, amelyeket a jövőben a munkaerőpiacon jól tudnak majd hasznosítani.

I.3. A képzési folyamat, az értékelési módszerek, eljárások

Az alapszak kimeneti céljául kitűzött általános és szakmai kompetenciák (KKK 7. pontja) elsajátíttatásának megvalósítási terve:


A megvalósítási terv leírásakor a KKK 7. pontjának szövegét az összehasonlítás érdekében vastagított betűtípussal különböztetjük meg. 7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja mechatronikai mérnökök képzése, akik az elsajátított komplex természettudományos, elektronikai, gépészeti, informatikai és gazdasági ismeretek birtokában alkalmasak lesznek mechatronikai eszközök, berendezések felhasználásán alapuló gyártási, szerelési, minőségszabályozási folyamatok felügyeletére és irányítására, egyszerűbb mechatronikai szerkezetek tervezésére, valamint mechatronikai rendszerek üzemeltetésére és karbantartására, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához. Alapfokozat birtokában a mechatronikai mérnökök - a várható szakirányokat is figyelembe véve - képesek: - a műszaki-gazdasági-humán erőforrások kezelésének komplex szemléletére, ezeket a kompetenciákat a hallgatók a Közgazdaságtan, a Gazdaságpolitika tárgyak keretében sajátíthatják el. - a mérnöki tevékenység társadalmi hatásának felmérésére és figyelembevételére, ezeket a kompetenciákat a hallgatók a Közgazdaságtan, a Környezetvédelem, a Gazdaságpolitika c. tárgyak keretében sajátíthatják el. - innovatív gondolkodásra, a tudomány és a technika fejlődési eredményeinek önálló követésére, ezeket a kompetenciákat a hallgatók a Jelfeldolgozás és számítógépes irányítás, a Mechatronikai rendszerek modellezése c. tárgyak keretében sajátíthatják el. - az elektronikai, gépészeti és informatikai szakterület ismereteinek integrálására, ezeket a kompetenciákat a hallgatók az Elektrotechnika, az Informatika, a Gépszerkezetek, az Analóg és digitális elektronika, a Szenzor és aktuátortechnika, a Jelfeldolgozás és számítógépes irányítás c. tárgyak keretében sajátíthatják el. - a mechatronikai részegységek (szenzorok, aktuátorok, vezérlések) szerkezetekben való kreatív alkalmazására, ezeket a kompetenciákat a hallgatók az Analóg és digitális elektronika, a Szenzor és aktuátortechnika, a Mérés és irányítástechnika, a Mikroprocesszorok alkalmazása c. tárgyak keretében sajátíthatják el. - komplex rendszerek globális tervezésére, ezeket a kompetenciákat a hallgatók a CAD alapjai, a Gépszerkezetek, a Hő és Áramlástan, az Analóg és digitális elektronika, a Szenzor és aktuátortechnika, a Jelfeldolgozás és számítógépes irányítás c. tárgyak keretében sajátíthatják el. - az elektronika, gépészet és informatika szakértőivel való kommunikációra, ezeket a kompetenciákat a hallgatók a Gépszerkezetek, az Analóg és digitális elektronika, az Informatika, a Mechatronikai rendszerek, a Mechatronikai rendszerek modellezése c. tárgyak keretében sajátíthatják el. - a gyártásautomatizálás berendezéseinek (szerszámgépek, robotok, manipulátorok, szerelő készülékek) CNC programozására, ezeket a kompetenciákat a hallgatók az Anyagismeret, a Nemfémes anyagok, a Gyártástechnológia, a Gépészeti automatizálás, a Robottechnika c. tárgyak keretében sajátíthatják el. - járműveken alkalmazott felülvizsgálatára,

érzékelők

és

beavatkozó

szervek

programozására,


ezeket a kompetenciákat a hallgatók az Analóg és digitális elektronika, a Szenzor és aktuátortechnika, a Jelfeldolgozás és számítógépes irányítás c. tárgyak keretében sajátíthatják el. - optomechatronikai, biomechatronikai berendezések, műszerek tervezésére és gyártására, ezeket a kompetenciákat a hallgatók az Optika és látó rendszerek, az Analóg és digitális elektronika, a Szenzor és aktuátortechnika, a Jelfeldolgozás és számítógépes irányítás c. tárgyak keretében sajátíthatják el. - elektronikai gyártás mechatronikai folyamatainak tervezésére, felügyeletére és irányítására, ezeket a kompetenciákat a hallgatók az Elektronikai technológiák, a Szenzor és aktuátortechnika, a Jelfeldolgozás és számítógépes irányítás c. tárgyak keretében sajátíthatják el. - munkavédelmi feladatok megoldására, ezeket az ismereteket a hallgatók a Munkavédelem c. tárgy keretében sajátíthatják el. - az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alkalmazására, ezeket a kompetenciákat a hallgatók a Környezetvédelem, a Minőségmenedzsment, a Közgazdaságtan c. tárgyak keretében sajátíthatják el. - kommunikációs és prezentációs eszközök tervezésére és gyártására. ezeket a kompetenciákat a hallgatók az Optika és látó rendszerek, az Informatika, a CAD alapjai, az Analóg és digitális elektronika, a Szenzor és aktuátortechnika, a Jelfeldolgozás és számítógépes irányítás, a Mechatronikai rendszerek, a Mikroprocesszorok alkalmazása c. tárgyak keretében sajátíthatják el.

A kiemelkedő képességű hallgatók segítése, a hallgatói tehetséggondozás a képzési folyamatban – eddigi gyakorlat és tervek. A szak hallgatóinak felkészítésea mesterképzésbe való továbblépésre.

kutatómunka,

a

Több éves tapasztalat szerint az első négy szemeszter elvégzése a hallgatónak elegendő időt és tapasztalatot biztosít arra, hogy eldöntse, tovább akar-e tanulni a mesterszakon, vagy nem. Akik továbbmennek, és a mesterképzést választják, az alapképzésben a szakismereti tárgyakhoz, és különösképpen a differenciált szakmai ismeretek tárgyaihoz kapcsolódó TDK (Tudományos Diákköri Tevékenység) tevékenységben vehetnek részt. Az alapképzésben résztvevő tanszékek, és a tantárgyak oktatói képesek felismerni, hogy érdemes a tehetséges hallgatókkal külön is foglalkozni, mert ezekből lesznek a mesterképzés, és későbbiekben a doktorandusz képzés hallgatói. A TDK tevékenység keretében mód nyílik mind az elméleti tudás, mind a szakmai ismeretanyag szélesítésére. A másik lehetőség, hogy a tehetséges hallgatókat bevonjuk az intézményben éppen folyó projektekbe. A legjobb megoldás, ha a hallgatót kutató munkába tudjuk bevonni, mert ez előnyös lehet nemcsak a hallgatónak, hanem a felsőoktatási intézménynek is. Azok a hallgatók, akik tanulmányaikat tovább akarják folytatni, az ország számos helyén találnak továbbtanulási lehetőséget. Ha egyenes ágon kívánnak továbbhaladni, a szabályok szerint a mechatronikai mesterképzésbe minden különbözeti vizsga nélkül beléphetnek. A lehetőségek a következők: BME, Óbudai Egyetem, SZIE, SZE, Pannon Egyetem. A kétciklusú rendszer azonban lehetővé teszi azt is, hogy a hallgatók nem a mechatronikai mestermérnöki szakon, hanem rokon mestermérnöki szakokon folytassák tanulmányaikat. Ez esetben az illetékes szak bemeneti követelményei tartalmazzák azokat a feltételeket, amelyeket a hallgatónak teljesítenie kell a szak választásakor.


Az értékelés és ellenőrzés módszerei, eljárásai és szabályai: Az értékelési és ellenőrzési módszerek az egyes tárgyaknál különbözőek, függenek az egyes tárgyak tartalmától és a képzésben betöltött súlyától. Ebből következően az értékelési és ellenőrzési módszereket az egyes tárgyakhoz rendeltük, és ezek a tárgyak rövid leírásánál találhatók meg. A hallgatói teljesítmények értékelésénél azt az általános gyakorlatot követtük, hogy az elégséges szint eléréséhez legalább 40%-os teljesítés szükséges. Az értékelési skála így a következőképpen alakul: 0 - 39 % — elégtelen, 40 – 54 % — elégséges, 55 – 69 % — közepes, 70 – 84 % — jó, 85 – 100 % — jeles. A tanterv összeállításánál törekedtünk arra, hogy a vizsgák száma félévenként ne legyen túl magas, Tapasztalaink szerint hatékonyabb módszer a mély és tartós ismeretek elsajátítására így, inkább a folyamatos számonkérésre és a gyakorlati ismeretek elsajátítására helyeztük a hangsúlyt. Az egyes tárgyak számonkérési módszereit a tantárgyleírások tartalmazzák.

A kontakt órákhoz viszonyított nagyobb kreditértékeknél a tantárgyhoz kiadott házi feladatok, féléves feladatok, tehát a hallgatói önálló munkamennyiség indokolja a nagyobb kreditértékeket. Ennek tárgyankénti kifejtésére sajnálatosan a kiadott MAB sablon nem ad lehetőséget, pedig oktatás módszertani, értékelési szempontból ez fontos lenne. A záróvizsga tartalma, tematikája, szerkezete és értékelési rendszere: A záróvizsga két részből tevődik össze: a szakmai ismeretekkel kapcsolatos komplex szóbeli vizsgából, és a szakdolgozat védéséből, amelyeket a Záróvizsga Bizottság előtt kell teljesíteni. A záróvizsgára bocsátás feltétele a végbizonyítvány megszerzése és az oktató konzulens által védésre javasolt szakdolgozat benyújtása. A szóbeli záróvizsga anyaga három nagyobb ismeretkört ölel fel. Ezek közül kettő az általános szakmai törzsanyaghoz, a harmadik a szakiránynak megfelelő szakmai ismeretekhez tartozik. A két szakmai törzsanyaghoz tartozó ismeretkör értelemszerűen a mechatronikai szak célkitűzésének megfelelően egyfelől a gépészeti, másfelől az elektronikai témakörből áll, a harmadik szakmai ismeretkör pedig értelemszerűen a differenciált szakmai ismeretkörből, a lézertechnikából került összeállításra. Az egyes tárgycsoportok kreditszáma nem lehet kevesebb, mint tárgycsoportonként 5 kreditpont. Ennek megfelelően a záróvizsga tárgyai a következő ismeretkörökből állnak össze: — Gépészet (Mechatronika 4+4 kp, Gépszerkezetek 5 kp. c. tárgyak) — Elektronika (Elektrotechnika 3+3 kp, Analóg és digitális elektronika 3+3 kp. c. tárgyak) — Lézertechnika (Lézer sugárforrások 4 kp., Lézersugaras technológiák 4+4 kp. c. tárgyak) Amennyiben a záróvizsga tárgyait a hallgató legalább elégséges szinten teljesítette, sor kerül a szakdolgozat megvédésére. A szakdolgozatról legalább egy külső opponensnek írásbeli véleményt kell elkészítenie, amelyben a bírálaton kívül a szakdolgozatra adott osztályzatra is javaslatot tesz, de a szakdolgozat végleges érdemjegyét a Záróvizsga


Bizottság állapítja meg, a szakdolgozat, a javasolt érdemjegy és a hallgató szereplése alapján. A Záróvizsga Bizottság összetétele a következő: legalább 2 minősített oktató, és legalább egy meghívott külső szakember. A szakdolgozat megvédése a Záróvizsga Bizottság előtt történik, amelynek során a hallgató prezentáció formájában ismerteti az elvégzett munkát, és válaszol a Bizottság által feltett kérdésekre. Az értékelésnél nemcsak a szakdolgozat szakmai színvonalát és tartalmát, hanem a prezentációs teljesítményt, a kérdésekre adott válaszok korrektségét, és a hallgató fellépését is figyelembe kell venni. A diploma minősítésének kiszámítási alapja a következő: — a hallgató eddigi tanulmányi eredményének súlyozott átlaga, — a záróvizsgán a három felsorolt ismeretkörre adott érdemjegyek átlaga, — a szakdolgozatra megállapított érdemjegy. A diploma minősítését a felsorolt három érdemjegy egyszerű számtani közepe határozza meg. Az itt nem szabályozott kérdésekben a KTVSZ (Kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzat) előírásait kell figyelembe venni.


KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ

MŰSZAKI MENEDZSER ALAPSZAK MINTATANTERV LETÖLTHETŐ

2012/2013. tanév


1. MŰSZAKI MENEDZSER ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: műszaki menedzser 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: – végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc) – szakképzettség: műszaki menedzser – a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Engineering Manager 3. Képzési terület: műszaki 4. Képzési ág: műszaki menedzser, műszaki szakoktató 5. A képzési idő félévekben: 7 félév 6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 kredit 6.1 A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: - ; 6.2 A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 40 kredit; 6.3 A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit; 6.4 A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit; 6.5 A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 60 kredit; 6.6 Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: 7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja gazdálkodási mérnökök képzése, akik megfelelő természettudományi, műszaki tudományi, gazdálkodási és szervezéstudományi ismeretekkel rendelkeznek a termékek és szolgáltatások anyagi, informatikai, pénzügyi és humán folyamatai integrált megoldásához, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel a képzés második ciklusban történő folytatásához. A gazdálkodási mérnökök ismerik: – a műszaki és menedzsment terület alapfogalmait és fő összefüggéseit; – a termelési, szolgáltató folyamatok reál, humán, illetve gazdasági és társadalmi összefüggéseit; – a szervezetek működési elveit; – a szervezetekben a műszaki, gazdasági és menedzsment jellegű tevékenységeket, azok összefüggéseit; – a termelő és szolgáltató vállalkozások alapításához és menedzseléséhez szükséges ismereteket; – a kapcsolódó tudományok (pl. szociológia, pszichológia, jog) és a műszaki- és menedzsment tudományok határterületeinek elveit és eredményeit; – a környezetvédelem, munkavédelem, minőségügy, iparjogvédelem, valamint a fogyasztóvédelem követelményeit. Alapfokozat birtokában a gazdálkodási mérnökök képesek, illetve alkalmasak: – műszaki technológiai, gyártási, logisztikai, minőségbiztosítási és informatikai folyamatok irányítására, szervezésére, ellenőrzésére; – üzleti tervek készítésére; – döntés-előkészítési feladatok elvégzésére; – innovációs stratégiák megvalósítására; – munkahelyi csoportok irányítására; – információ menedzselésére; – emberi erőforrás menedzselés feladatainak ellátására;


– számviteli rendszer áttekintésére; – a termelésmenedzsment operatív feladatainak ellátására, termelő és szolgáltató tevékenység nyújtására; – a minőségi és hatékonysági mutatók meghatározására; – a versenytársak, a termékek, a piacra lépési lehetőségek elemzésére. A szakon végzettek rendelkeznek : együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, kommunikációs készséggel, idegennyelv-tudással, felelősségtudattal, minőségtudattal, értékelési és önértékelési, analizáló és szintetizáló képességgel. 8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök: – természettudományos alapismeretek: 40–50 kredit matematika (min.12 kredit), fizika, más természettudományok alapismeretei (pl. biológia, kémia, mechanika); – gazdasági és humán ismeretek: 16–30 kredit mikroökonómia, makroökonómia, gazdaságstatisztika, számvitel, vállalkozásgazdaságtan, minőségbiztosítás, ergonómia, humán ismeretek; – szakmai törzsanyag: 70–103 kredit műszaki ábrázolás, gépszerkezetek, informatika és alkalmazások, gyártási és technológiai ismeretek, menedzsment, pénzügyek, államigazgatási- jogi ismeretek, differenciált szakmai ismeretek. A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök közül a műszaki ismeretek aránya legalább 50 %. 9. Szakmai gyakorlat: Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlatot kritérium-feltétel. A szakmai gyakorlat időtartama a műszaki alapképzésben legalább 4 hét. 10. Nyelvi követelmények: Az alapfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.

Az EDUTUS Főiskola (A Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának jogutódja) 19 éve működő gyakorlatorientált képzést megvalósító tudásközpont. Küldetés nyilatkozata szerint: „intézményünk, mint a régió tudáscentruma törekszik kielégíteni a környezet tudáspiacának mennyiségi és minőségi igényeit a gazdasági képzés teljes, a műszaki képzés részleges területein, egyúttal a térség képzési, továbbképzési, kutatási, rendezvényszervezési, információs és szaktanácsadási centruma kíván lenni.” A műszaki képzés beindításának előkészítését a főiskola a 2004. évben kezdte meg. Az előkészítő tevékenységbe bevont valamennyi megkérdezett egyetértett és támogatta a főiskolának azt az elképzelését, hogy műszaki felsőoktatási tevékenységet honosítson meg és folytasson. A Főiskola felismerte azt az új igényt, amelyet a térségben megtelepedő iparvállalatok úgy fogalmaztak meg, hogy a térségben nemcsak jól képzett gazdasági, de műszaki szakemberekre is szükség van. A műszaki képzések felé való nyitás és elmozdulás filozófiája az volt, hogy tartsuk meg a gazdasági képzésekben már meglévő értékeket, és ezeket bővítsük műszaki irányban úgy, hogy az ipar számára még használhatóbb ismeretekkel rendelkező szakemberek hagyják el a jövőben a Főiskolát. Ennek a filozófiának a jegyében hozta létre a Főiskola 2007-ben a Műszaki Intézetet, és indította el ugyancsak 2007-ben a logisztikai műszaki menedzserasszisztens, 2008-ban a mechatronikai mérnökasszisztens, 2009-ben pedig az energetikai mérnökasszisztens felsőfokú szakképzéseket, együttműködve a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika, valamint az Energetikai Gépek és


Rendszerek Tanszékeivel. Lévén, hogy ezeket a változásokat az ipar képviselői és a társadalmi szervezetek is kedvezően fogadták, a Főiskola a műszaki felsőfokú szakképzések mellett, annak tapasztalataira támaszkodva a gazdasági-műszaki határterületen elhelyezkedő műszaki menedzseri alapképzést is elindította 2010-ben, amelyet több külső tanulmány, nemzetközi és hazai leendő munkáltatókkal megtartott tudományos konferencia, számtalan személyes interjú, vezetői megbeszélés alapozott meg. A régió ipara olyan műszaki menedzsereket igényel, akiknek differenciált szakmai ismeretei egyrészt a menedzsment témakörből, másrészt a mechatronikai ismeretkörből tevődnek össze. Ez magyarázza, hogy az országos igényeknek megfelelően a képzésbe két szakirányt, a projektmenedzsment szakirányt, és a létesítménygazdálkodási szakirányt építettünk be. A szakválasztás megfelel a környező ipar igényeinek, és a nemzeti felsőoktatási stratégia elvárásainak is. Mára elmondható, nincs az életnek olyan területe, ahol műszaki tevékenységgel, ill. alkotással találkozva ezek a szakterületek ne lennének jelen, és szerepük az elkövetkezendő időszakban, ne növekednék. Térségünk ipari struktúráját, az igen modern technológiákat alkalmazó, multinacionális nagyvállalatok és ennek beszállítói környezete adja, amelyek jellemzően az autóipar, az elektrotechnika, az informatika és a gépipar területéhez tartoznak. Mindegyik terület alapeleme a mechatronika. Az energia és az energiával való gazdálkodás az évszázad problémája. Az energiatermelés súlya főiskolánk környezetében a múltban is és a jelenben is közismert. Ennek az iparágnak a szakemberellátása, az energiagazdálkodással foglalkozó szakemberek képzése, –különös tekintettel a megújuló energiák növekvő szerepére és az energiapiac liberalizációjára– véleményünk szerint alaposan indokolja az ilyen irányú képzések beindítását. Az alapképzésben megszerzett ismeretanyag felkészíti az itt végzett diplomásokat arra is, hogy képesek legyenek szakmájukban mesterfokon is tanulmányokat folytatni. Ezt az elméleti ismeretek magas szintű oktatása alapozza meg, amelyben a tantárgyi ismeretek mellett jelentős súlyt kap a hallgatók kutatási képességeinek fejlesztése és saját karrierjük tervezése is. A tervezett alapképzési szak tantervében számos olyan szabadon választható tantárgy szerepel, amelyek az elmélyültebb elméleti ismeretek elsajátítását szolgálják. A mesterképzésben továbbtanulni szándékozó hallgatók részére kifejezetten javasoljuk e tárgyak felvételét, de a szaktárgyak között is találhatnak későbbi továbbtanulást megalapozó elméleti tantárgyakat. A továbbtanulás iránya egyaránt lehet műszaki, vagy gazdasági, a hallgató érdeklődési körének megfelelően. A mesterképzésre való felkészítést segítik az intézményi együttműködések és versenyek is. A rendszeres belga, holland, finn, német, orosz diákcsere-programok és versenyek segítik a nemzetközi kitekintés megszerzését, a szakmai felkészültség mérését és a magasabb szintű feladatokra (MSc, PhD-képzés) történő felkészítést. Oktatóink kutatási elkötelezettsége és feladatai biztosítják a kiscsoportos vagy személyes, tutoriális foglalkozásokat, a speciális érdeklődési területeiken való ismeretszerzést és elmélyülést a tehetséges hallgatók számára. A műszaki menedzser alapszakot elvégzők gazdálkodási mérnöki végzettséget szereznek. Ahogy a végzettség neve is jelzi, az alapszakon a műszaki és természettudományi ismeretek mellett a gazdálkodási és szervezéstudományi tudás megszerzése is követelmény. A gazdálkodási mérnökök a műszaki technológiákhoz, eszközökhözmint termékekhez, szolgáltatásokhoz viszonyulnak. Feladatuk – az értékesítés, szolgáltatás – ellátásához informatikai, pénzügyi és humán folyamatokat is irányítaniuk kell. A műszaki menedzser kommunikációs kapocs egy vállalat szervezetében, hiszen szakmai felkészültségével képes együttműködni a mérnökökkel és a gazdasági szakemberekkel egyaránt. Kapcsolatok építése – azok számára, akik az ehhez szükséges készségekkel, motivációval rendelkeznek – nemcsak gyümölcsöző, hanem érdekes, élvezetes dolog is. A műszaki menedzser ezeket a kapcsolatokat a gazdasági és a műszaki élet összefonásának érdekében hasznosítja. Munkájának eredményeként sikerülhet például egy-egy új fejlesztést, műszaki alkotást bevezetni a piacra, azt ismertté, elismertté tenni. A


munka létjogosultságát az adja, hogy egy termék sikere nem pusztán kiváló, újszerű tulajdonságaitól függ: a sikerben kulcsszerepet játszik a termék társadalmi elfogadottsága, ismertsége is. A műszaki menedzser műszaki és gazdasági jellegű tanulmányai alapján képes a műszaki, technikai, technológiai és a gazdasági, pénzügyi folyamatokat is megérteni, a műszaki végzettségűek alkotóképessége mellett rendelkezik a gazdasági elemzés, mérlegelés képességével is. A két tudományterület határán szerzett ismeretanyag széles körű látásmódot eredményez, és hozzájárulhat sikeres mérnöki vagy éppen gazdasági szakértői életpálya megalapozásához. Mondhatjuk, hogy a végzettek jobban értenek egy vállalat gazdálkodásához, mint egy mérnök, ugyanakkor többet értenek a műszaki dolgokhoz, mint egy pusztán gazdasági végzettségű vezető. Mérnökként képesek műszaki technológiai, gyártási, logisztikai, minőségbiztosítási és informatikai folyamatok irányítására, szervezésére, ellenőrzésére, ugyanakkor gazdálkodási ismereteik üzleti tervek készítésére, innovációs stratégiák megvalósítására, az emberierőforrás-menedzselés és a termelésmenedzsment,és a szakirányú képzésüknek megfelelően – az EDUTUS Főiskola képzése keretében egyedülállóan – a projektmenedzserfeladatainak ellátására is alkalmassá teszik őket. Ez utóbbi ismeretrea jelen gazdasági körülmények között nagy szükség van és ez jó elhelyezkedési kilátásokat is biztosíthat a végzettek számára. A különböző létesítmények üzemeltetői részéről felmerült az igény olyan mérnökök magyarországi képzésére, akik képesek előképzettségük, szakmai ismereteik, nyelvismeretük, jogi és gazdasági tanulmányaik alapján a teljes létesítmény-kivitelezési folyamat végigkísérésére - a koncepció kialakításától a tervezésen keresztül a beüzemelés elvégzésig, - majd pedig a folyamatos üzemeltetés, karbantartás, felújítás teendőinek összefogására. Alkalmasak meglévő kommunális, ipari, vagy mezőgazdasági épületek teljes körű üzemeltetésére, a vezetési, irányítási és fejlesztési feladatok ellátására, épületek auditálására, épületek és részrendszereik diagnosztikai vizsgálatára, kutatási és fejlesztési feladatok végzésére, és a létesítménymérnöki tanulmányok mesterképzés keretében való folytatására is. A létesítménygazdálkodási menedzser („facility manager”=FM) a gazdaság legkülönbözőbb területein láthat el vezetési és menedzsment feladatokat, mint pl.: · · · · · · · · · · · stb.,

irodaházak bankok és pénzintézetek kórházak és egyéb egészségügyi intézmények színházak, kulturális létesítmények oktatási- és felsőoktatási intézmények nagy szállodák sportlétesítmények bevásárlóközpontok, üzlethálózatok, logisztikai központok önkormányzati intézmények, közműcégek rendészeti, katonai intézmények szállító vállalatok, szervizek

A létesítménygazdálkodási menedzser képzésben részesült szakemberek iránt Magyarországon erős kereslet létezik, ugyanakkor jelenleg (BSc) alapképzés ezen a területen csak az EDUTUSFőiskolán folyik. A különböző felsőoktatási intézményekben ugyan vannak olyan szakok, melyekben a szakterülethez illeszkedő részinformációk területén a reguláris oktatás részét képezik, de átfogó tartalmú alapképzés ezeken a helyeken sem folyik.


Ezek a célok indokolták, hogy a Műszaki menedzser szak másik szakirányaként az FM (létesítménygazdálkodási menedzser) szakirányt is elindítsuk2011 őszén. A levelező képzésnél a Főiskolán bevezetett rendszer szerint a nappali órák 30%-a (felfelé kerekítve) kerül megszerzésre kontakt óra formájában, általában hétvégi ütemezésben. Szabadon választható tárgyak (SZV): 10 kreditpont értékben szabadon lehet választani a főiskolán meghirdetett összes tárgyból, de a bőséges kínálatú kötelezően választható (KV) tárgyakból választva is további szakmai elmélyülésre van lehetőség. Szakmai gyakorlat (kritérium): 4 hét a 6. szemeszter után, valamint 2 hét a 7. szemeszter alatt a szakdolgozat készítésével kapcsolatban, amelyeket a hallgató ipari vállalkozásoknál teljesít.

2.

Röviden a kétciklusú képzésről

Az utóbbi időben egyre többet hallunk az egységes „európai felsőoktatási térség” kialakításáról. Ezt a “Bolognai Nyilatkozat”-ban leírtak alapján kívánják megvalósítani, amelyhez szükséges folyamatokat, átalakításokat a bolognai folyamatként említik. E nyilatkozatban lefektetett célok egyike az ún. többciklusú képzés bevezetése, amelynek segítségével kívánják a különböző felsőoktatási intézményekben szerzett diplomákat összehasonlítani, elfogadni. Hazánk is csatlakozott ehhez a folyamathoz. A műszaki felsőoktatásban néhány helyen már 2005-től bevezetésre került a kétciklusú képzés. Ez alapvetően eltér attól a gyakorlattól, amelyet a korábbi főiskolai és egyetemi képzés jelentett. A kétciklusú képzés bevezetéséig a középfokú végzettséget szerzett hallgatónak döntenie kellett, hogy felsőfokú tanulmányait az elsősorban gyakorlati képzést szolgáló főiskolán, vagy az inkább mélyebb elméleti ismereteket nyújtó egyetemen folytatja. Az új képzés egyik lényeges jellemzője, hogy az első ciklus végén (alapdiploma, BSc, baccaleureus) hét szemeszternyi tanulás (210 kredit gyűjtése -> lásd később kreditrendszer!) után a hallgató olyan gyakorlati ismereteket is elsajátít, amely lehetővé teszi számára az iparban való elhelyezkedést – azaz rendelkezik a munkába álláshoz szükséges tanúsítvánnyal. Azok számára viszont, akik további ismereteket kívánnak szerezni valamelyik speciális szakterületen, elegendő elméleti alapot ad, hogy további tanulmányaikat is sikeresen végezhessék. E második ciklus végén mester (MSc, Magister) végzettséget szerezhetnek további négy félévnyi tanulás (120 kredit megszerzése) után. A legjobbaknak lehetőségük van tanulmányaik folytatására a doktori képzésben (PhD fokozatot szerezhetnek), amely további hat féléves tanulmányt (180 kredit megszerzése, a doktori záróvizsgák letétele és a disszertáció megvédése) jelent. A első ciklus tanulmányai során a hallgatók a mintatanterv szerint hét szemeszter alatt 210 kredit értékű tanulmányokat folytatnak, és szakdolgozat készítése, valamint sikeres záróvizsga után alapdiplomát (BSc fokozat) szerezhetnek, amennyiben középfokú C típusú nyelvvizsgával rendelkeznek. Az első négy szemeszter során természettudományos és szakalapozó ismereteket tanulnak, amelyek megfelelő elméleti alapot biztosítanak további szakirányú képzéshez és a második ciklusú tanulmányokhoz (mester, MSc fokozat szerzése). A szükséges szakmai ismeretek a negyedik szemesztert követő szakirányú tanulmányok során sajátíthatók el.


Az alapképzés befejezését követően – azok, akik megfelelő tanulmányi eredményeket értek el – folytathatják tanulmányaikat a mesterképzés keretében államilag finanszírozott vagy térítéses képzés formájában. Az új kétciklusú képzés sikeres teljesítése más szemléletet kíván. Egy-két szemeszter tanulmányi eredményei és az időközben kialakult vagy átalakult érdeklődés alapján célszerű életpályát tervezni és ehhez igazodó döntéseket hozni. Ilyenek pl. az alapképzés során a szakirány megválasztása, ill. annak eldöntése, hogy az első ciklus elvégzése után folytatni kívánja-e tanulmányait vagy az ipari, mérnöki gyakorlatot választja. Amennyiben a továbbtanulás a cél, el kell dönteni, hogy valaki egyenes ágon kíván továbbhaladni, vagy a mester tanulmányait egy másik szakon folytatja. A döntéstől függően esetleg további – a mesterképzés belépési feltételeihez szükséges – ismereteket kell megszereznie. Erre felhasználhatók a szabadon választható kreditek és a kötelező 210 kredit teljesítésén túl felvett tantárgyak (mintegy 20 kreditnyi többlet tantárgy ingyenesen felvehető).

3. A kredit-rendszer fő vonásai A kredit-rendszer alkalmas az eredményesnek elismert tanulmányi munka mennyiségének mérésére, minősítésére, az egyéni tanulmányi rend kialakításának megkönnyítésére, a hallgatók előmenetelének mérésére. A kreditpont A kredit-rendszeren belül a mérőszám a "kreditpont". A kreditpont a tárgyak elsajátításába fektetett munka mennyiségének egységes mérésére szolgál. Egy kreditpont átlagosan 30 óra ráfordított munkát jelent. A mintatanterv szerint szemeszterenként átlagosan 30 kredit szerezhető. A szemeszter egy regisztrációs hétből (ezalatt kell a hallgatóknak beiratkozniuk és a választott tantárgyakat a NEPTUN-ban felvenniük, vagy a változtatásokat megtenniük, mert a regisztrációs hét után erre további lehetőség már nincs) és további 14 oktatási hétből áll. Ehhez jön még kb. 4-5 hét vizsgaidőszak. (A vizsgaidőszakban kell a vizsgákat és az esetleges ismételt vizsgákat letenni. A vizsgaidőszak letelte után vizsgát tenni majd már csak a következő szemeszter vizsgaidőszakában lehet). Így a 30 kredit megszerzése hetente átlagosan

30  30  45 óra tanulmányi munkát igényel. (15  5) Ez egyaránt tartalmazza az órarendi és az azon kívüli munkát. A heti órarendi elfoglaltság kb 28-30 óra, így ehhez átlagosan még 15-17 órát kell a házi feladatok megoldásával, az előadáshoz kapcsolódó anyagok feldolgozásával és a gazdasági mérnökök számára olyan fontos “begyakorlással”, azaz a gyakorlat megszerzésével eltölteni. A tanulmányi munka mennyiségének mérése A gépészmérnöki alapdiploma megszerzéséhez a hét szemeszterből álló tanulmányok során 210 kreditpont összegyűjtése szükséges. Ez szemeszterenként átlagosan 30 kreditpontot megszerzését jelenti. A kreditpontok megszerzésének feltétele a tárgyak követelményeinek teljesítése.


A tanulmányi munka minősítése A tantárgyakból szerzett érdemjegyek mellett a tanulmányi munka minősítésére szolgál a súlyozott tanulmányi átlag

K

 érdemjegy  kreditpont  kreditpont

A kredit-rendszerrel kapcsolatos szabályozások A mérnöki stúdium első hét szemesztere – az alapképzés (BSc) – során a hallgatónak 210 kreditpontot kell megszereznie, 21-28 vizsgát (kollokviumot) kell sikeresen teljesítenie. A szemeszter és a naptári félév fogalma különböző. Az alapképzés 7 szemeszterének időtartama általában valóban 7 tanulmányi félév, de arra is módot ad a kredit-rendszer, hogy erre a hallgató ettől eltérő időt fordítson. A korábbi gyakorlat szerinti évismétlés értelmét veszíti. A tanterv sűrítésére az első néhány szemeszterben kevesebb, a későbbiekben, a szakmai képzés során több lehetőség adódik. A záróvizsgát a tantervminta 7. félévének lezárását követően kell letenni. Abszolutóriumot az alapképzés lezártát követően állítanak ki, amely jogot ad a záróvizsga letételére. Ezt legkésőbb a tanulmányok megkezdésétől számított 7 éven belül meg kell szerezni. A 7. szemeszter során elkészített szakdolgozat megvédése 15 kreditpont értékű. A tanulmányi munka részletes szabályozását a Kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (KTVSZ) tartalmazza. A tárgyak kreditpont alapján történő összehasonlítása segíti, könnyíti a főiskolák, egyetemek közötti áthallgatást, és így válik lehetővé, hogy minden hallgató a neki megfelelő ütemben, és különböző tanulmányi utakon jusson el a szükséges 210 kreditpont, ezzel az alapdiploma megszerzéséhez. 4. Az értékelési és ellenőrzési módszerek Az értékelési és ellenőrzési módszerek az egyes tárgyaknál különbözőek, függenek az egyes tárgyak tartalmától és a képzésben betöltött súlyától. Ebből következően az értékelési és ellenőrzési módszereket az egyes tárgyakhoz rendeltük, és ezek a tárgyak rövid leírásánál (tanmenet) találhatók meg. A tanterv összeállításánál törekedtünk arra, hogy a vizsgák száma félévenként ne legyen túl magas, inkább a folyamatos számonkérésre és a gyakorlati ismeretek elsajátítására helyeztük a hangsúlyt. Az egyes tárgyak számonkérési módszereit a tantárgyleírások tartalmazzák.

A záróvizsga A záróvizsga két részből tevődik össze: a szakmai ismeretekkel kapcsolatos komplex szóbeli vizsgából, és a szakdolgozat védéséből, amelyeket a Záróvizsga Bizottság előtt kell teljesíteni. A záróvizsgára bocsátás feltétele a végbizonyítvány megszerzése és a bírálók által védésre javasolt szakdolgozat benyújtása. A szakdolgozat megvédése a záróvizsga bizottság előtt történik, amelynek során a hallgató prezentáció formájában ismerteti az elvégzett munkát, és válaszol a bizottság által feltett kérdésekre. Az értékelésnél nemcsak a szakdolgozat szakmai színvonalát és tartalmát, hanem a prezentációs teljesítményt, a kérdésekre adott válaszok korrektségét, és a hallgató fellépését is figyelembe kell venni.


A szóbeli záróvizsga anyaga három nagyobb ismeretkört ölel fel. Ezek közül kettőt az általános szakmai törzsanyagból, a harmadikat a szakiránynak megfelelő szakmai ismeretekből választottunk. A két szakmai törzsanyaghoz tartozó ismeretkör értelemszerűen a műszaki menedzser szak célkitűzésének megfelelően egyfelől a műszaki, másfelől a gazdasági témakörből áll, a harmadik szakmai ismeretkör pedig értelemszerűen a projektmenedzsmenthez, illetve a létesítménygazdálkodáshoz kapcsolódó tárgyakból került összeállításra. Az egyes tárgycsoportok kreditszáma nem lehet kevesebb, mint tárgycsoportonként 5 kreditpont. Ennek megfelelően a záróvizsga tárgyai a következő tárgyak ismeretköreiből állnak össze:  

műszaki tárgycsoport (Gépszerkezetek 5 kp., Mechatronika alapjai 3 kp.) gazdasági alapok (Vállalati gazdaságtan 5 kp., Marketing 4 kp, Pénzügy 3 kp. c. tárgyak) o Projektmenedzser szakirány (Pályázatok és projektek 4 kp., Projektmenedzsment 5 kp., Pályázatírás technikája 5 kp. c. tárgyak) o FM (létesítménygazdálkodási menedzser) (Létesítmény és szolgáltatásmenedzsment 5 kp.,Épületfelügyelet és biztonságtechnika 3 kp., Munkahelyi szolgáltatások irányítása 4 kp. c. tárgyak)

Megjegyezzük, hogy a műszaki tárgycsoportnál az egyik legkorszerűbbnek tekintett ismeretkörre, a mechatronikai tartalmú ismeretekre helyeztük a hangsúlyt. Amennyiben a záróvizsga tárgyait a hallgató legalább elégséges szinten teljesítette, sor kerül a szakdolgozat megvédésére. A szakdolgozatról legalább egy külső opponensnek írásbeli véleményt kell elkészítenie, amelyben a bírálaton kívül a szakdolgozatra adott osztályzatra is javaslatot tesz, de a szakdolgozat végleges érdemjegyét a Záróvizsga Bizottság állapítja meg, a javasolt érdemjegy és a hallgató szereplése alapján. A Záróvizsga Bizottság összetételét tekintve abban legalább 2 minősített oktatónak és legalább egy meghívott külső szakembernek kell jelen lennie. A szakdolgozat megvédése a záróvizsga bizottság előtt történik, amelynek során a hallgató prezentáció formájában ismerteti az elvégzett munkát, és válaszol a bizottság által feltett kérdésekre. Az értékelésnél nemcsak a szakdolgozat szakmai színvonalát és tartalmát, hanem a prezentációs teljesítményt, a kérdésekre adott válaszok korrektségét, és a hallgató fellépését is figyelembe kell venni. A diploma minősítésének kiszámítási alapja a következő:   

a hallgató eddigi tanulmányi eredményének súlyozott átlaga, a záróvizsgán a három felsorolt ismeretkörre adott érdemjegyek átlaga, a szakdolgozatra megállapított érdemjegy.

A diploma minősítését a felsorolt három érdemjegy egyszerű számtani közepe határozza meg. Az itt nem szabályozott kérdésekben a KTVSZ előírásait kell figyelembe venni.


KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ

MARKETING MESTERSZAK

MINTATANTERV LETÖLTHETŐ

2012/2013. tanév


Tisztelt Hallgatók! Az Edutus Főiskola zászlóshajója az elmúlt közel húsz évben az erős gyakorlati marketingképzés volt. A magyar marketingszakma legjobb oktatói és vezető szakemberei állították össze a tanterveket, vettek részt annak oktatásában is. Éveken keresztül Marketingvezető néven sikeres szakirányú továbbképzéseket is tartottunk. E tapasztalat és ez a szakember gárda tette lehetővé, hogy vidéki főiskolaként akkreditáltatni tudtuk a Marketing mesterképzési programunkat. Ez a program a régi főiskolai diplomával rendelkező hallgatóknak gyakorlatilag az egyetemi szintű diploma megszerzését jelenti, az un. bolognai rendszerű képzésben alapszakon diplomát szerzettek részére pedig a mester szintet, az okleveles közgazdász, marketing szakon diplomát biztosítja. A képzés tartalmilag is sok újdonságot tartalmaz, amelyet maga a tanterv felépítése is igazol. A legújabb marketing tendenciák mellett jelentős újszerű módszertani ismeretek is bekerültek az oktatási programba. Példaként csak az Online marketing vagy a Marketingkontrolling témaköröket említeném, amelyek nélkül egyetlen (sem kis-, sem nagy-) vállalat piaci munkája sem lehet eredményes és hatékony. A mesterképzés módszere is nagyban különbözik a korábbi oktatástól. Az előadások helyett nagy hangsúlyt kap a hallgatók önálló szakirodalom feldolgozása, az egyéni vagy kiscsoportos esettanulmányok megoldása, és ezek szemináriumokon való megvitatása. Egy nyertes pályázatunk keretében exportpiaci marketingtervezési szimulációs modell kialakításán dolgozunk, amely segítségével a valós piaci reakciókat is értékelhetik. Vállalati szakemberek és külföldi oktatók bevonásával tesszük színesebbé oktatási programunkat. A Marketing mesterképzésben való részvételéhez nem jó tanulást, hanem élménydús együttműködést kívánok.

Dr. Kandikó József szakfelelős


Képzési és kimeneti követelmények Képesítés megnevezése: Okleveles közgazdász marketing szakon (Master in Marketing) Képzési idő: 4 félév (szakmai gyakorlat nincs) Megszerzendő kreditek száma: 120 Nyelvi követelmény: A mesterfokozat megszerzéséhez angol nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga, vagy egy másik élő idegen nyelvből középfokú (B2) komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga, vagy államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. Szakirányok: Szakirány nem indul a szakon, de a szabadon választható tárgyaknak köszönhetően két specializált modulból választhatnak hallgatóink, ennek megfelelően szolgáltatás, valamint kereskedelem modult indítunk. Oktatás munkarendje, képzési helyek: Budapesti helyszínen levelező képzés. A levelező munkarendben tanulók tanóráira szombati napokon 8-18 óra között kerül sor.


WEBINÁRIUM

TÁJÉKOZTATÓ A WEBINÁRIUMRÓL 2012. szeptember 1-jétől bevezetjük oktatási rendszerünkbe a webináriumot, egy a magyar felsőoktatási piacon egyedülálló oktatásmódszertant és –technikát, mellyel a hatékonyságnövelésen túl versenyelőnyt szerezünk a nappali és levelező munkarendű képzések piacán egyaránt, jelentősen előrelépünk az online tanulás irányába, és egyúttal hozzájárulunk az intézményünkben folyamatban lévő, a kor kívánalmainak megfelelő tananyag-fejlesztésekhez is. A webinárium technológiának célja, hogy lehetőséget adjon a videokonferencia rendszeren (Microsoft Lync) keresztüli távoli oktatásra is, ezzel segítve az órán megjelenni nem tudó hallgatókat a felkészülésben. Ha egy adott kurzus Tatabányán és Budapesten is meghirdetésre kerül, akkor annak a megtartása fizikailag csak az egyik helyszínen zajlik majd. Például a budapesti helyszínen (Bécsi úti kampuszon) fizikailag megjelenő hallgatóknak megtartott előadást a tatabányai kampuszon videó vetítés segítségével látogathatják a tatabányai hallgatók, vagy akár arról a helyről, ahol éppen tartózkodnak – pl. otthonról, a saját laptopjukról csatlakozva az előadáshoz. Szeminárium esetében szintén csak egy helyen tartja meg fizikailag az órát az oktató, és a hallgatók távolról csatlakozhatnak. A szemináriumhoz teljes körű interaktivitást biztosítunk, amely azt jelenti, hogy a hallgató videóval, hanggal, cseteléssel, fájlmegosztással, stb. bevonható a webinárumba, mert a főiskola biztosítja számára az ehhez szükséges eszközöket (Ipad stb.), továbbá a számítástechnika termekben a szabad gépekhez való hozzáférést. A webinárumokat rögzítjük, és egy videófelvétel készül belőle, hogy az órák bármikor újra nézhetőek legyenek, segítve ezzel a vizsgákra való felkészülést. 1. Miért jó ez Önnek?  on-line megnézheti az előadást, ha nem tud jelen lenni fizikailag az órán;  bármikor visszanézheti az előadást, ha vizsgára, számonkérésre készül; vagy ellenőrzésképp, ha valamit nem ért, valamit nem jól írt le órán.  otthonról csatlakozhat a tanórákhoz, ami idő és utazási költséget csökkent Önnek;  a számítógépes környezetben fejlődik a napjainkban elengedhetetlen digitális írástudása, hiszen új szoftver használatát tanulja meg, és modern online feladatokat kap;  jelen digitális társadalomban fontos megtanulni a webinárium adta online együttműködés formáját, amelynek tapasztalatait a munkaerőpiacon kamatoztathatja;  a külföldön már elterjedt, Magyarországon még gyerekcipőben járó modern digitális környezetben történő tanulás, amit az Edutus Főiskola kínál Önnek, felkészít a külföldi oktatási intézményben történő továbbtanulásra, az Erasmus tanulmányokban részt vevő


hallgatóink interaktív otthonról történő képzésére, felzárkóztatására, továbbá egy külföldi munkamorál és modern munkakörnyezet megismerésére.

2. TECHNIKAI RÉSZLETEK A WEBINÁRIUMHOZ VALÓ CSATLAKOZÁSHOZ A webináriumhoz való csatlakozás a Microsoft Lync 2010 Attendee alkalmazás használatával lehetséges, ami ingyenesen letölthető a http://www.microsoft.com/huhu/download/details.aspx?id=15755 címről.1 A Lync rendszerkövetelményét ezen http://technet.microsoft.com/en-us/library/gg412781.aspx

az

oldalon

olvashatja:

A program telepítése után a Neptun tanulmányi rendszerben tekinthető meg az adott tárgyak webináriumos URL címe, melynek segítségével csatlakozhatunk a webináriumhoz. A kurzusok ezen adatát több irányból is elérheti a Neptunban: belépés után Tárgyak >> Felvett tárgyak >> Aktuális félév listázása >> Tárgynévre kattintani, majd valamelyik kurzusra. Ekkor jön elő a lent látható képernyőkép.

A hivatkozást (Web cím) másolja be a böngésző címsorába, majd az „Enter” billentyű megnyomása után a feltelepített Lync szoftver automatikusan megnyílik – vele együtt az adott webinárium is. A megnyíló Lync ablakban adja meg a SAJÁT TELJES NEVÉT, és vendégként máris csatlakozhat a webináriumhoz.

1

Amennyiben nem szeretné telepíteni az alkalmazást van lehetősége rá, hogy online kövesse figyelemmel az oktatást. Ennek előkövetelménye, hogy a Microsoft Silverlight alkalmazás telepítve legyen a számítógépen. Ekkor a kurzushoz tartozó linket csak meg kell nyitni a böngészőben.


3. A WEBINÁRIUM ABLAKÁNAK RÉSZLETEI, HASZNÁLATA 1. Belépéskor mindenki némítsa le a mikrofonját, hogy az órát ne zavarja. Amíg az előadó mást nem kér, csak a budapesti és tatabányai előadókban található, 1-1 oktatói mikrofon lehet bekapcsolva. 2. Videokép az előadóról: hallgatóként ne ossza meg saját webkamera képét, hacsak az előadó máshogy nem kéri (szemináriumon kérni fogja). 3. Megosztási terület: itt látható az előadó által megosztott tartalom (diasorozat, fájl, képernyőkép.. stb.). Ennek irányítására csak az előadónak van lehetősége. 4. Mellékletek: ha az előadó mellékelt dokumentumot a webináriumhoz, innen a legördülő menüből megnyitható, vagy saját példányként lementhető. 5. Csevegőablak megjelenítése, elrejtése. 6. Kilépés a webináriumból.

6 5

4

4

1

5 3 2

2

3


4. HÁZIREND – AVAGY A WEBINÁRIUM VISELKEDÉSI NORMÁI A hallgató (az oktató, valamint más jelenlévő dolgozó vagy érdeklődő is) KÖTELES betartani a webinárium előadásokon és szemináriumokon a társadalmilag elfogadott, írott vagy íratlan viselkedési normákat. 1) A webináriumon TILOS olyan tevékenységeket végezni, amelyek zavarhatják a közös oktatási munkát, az ismeretek elsajátítását. Nem megengedett többek között: telefonálás, SMS-ek küldése és fogadása, e-mailezés és csetelés, közösségi oldalak használata az Interneten, olyan webes oldalak böngészése, amelyeket nem az oktató adott meg tananyaghoz kapcsolódóan, beszélgetés, hangoskodás, zenehallgatás, étkezés. Ezért kérjük az oktatás megkezdése előtt elnémítani a telefonokat és bezárni az oktatáshoz nem kapcsolódó weboldalakat. 2) A hallgató köteles órakezdésre megérkezni a terembe és elfoglalni a helyét. Késés esetén ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a nem webináriumi órákon. 3) A hallgató köteles eleget tenni az oktató és a supporter oktatással és viselkedési normákkal kapcsolatos felkéréseinek. Az a hallgató, aki többszöri felszólítás ellenére is zavarja az oktatást, köteles az oktató vagy a supporter felszólítására elhagyni a termet. Minden ilyen eset igazolatlan hiányzásnak minősül. (Amennyiben a szemináriumi igazolatlan hiányzások száma eléri a Hallgatói Követelményrendszerben foglaltakat, félév végén a hallgató nem kap aláírást, így a tárgyat nem teljesíti – ld. KTVSZ 35.§ A félévi munka elfogadása)

INFORMÁCIÓ: WEBINARIUM@EDUTUS.HU


HALLGATÓI SZOLGÁLTATÓ IRODA TÁJÉKOZTATÓ A SZOLGÁLTATÁSCSOMAGOKRÓL 2012 szeptemberétől - a Szenátus 2012.06.30.-i döntése értelmében - a Főiskola szolgáltatásait szolgáltatáscsomagokba szervezzük az átláthatóság, költséghatékonyság, tervezhetőség jegyében. Egyúttal minden szolgáltatáscsomagra kiterjesztettük a Pegazus finanszírozást, mely már az induláskor közvetlen készpénz használata nélkül segít a hozzáférésben. A Pegazus finanszírozás kizárólag az egy összegben való befizetés esetén igényelhető és felsőbb évesek számára is elérhető finanszírozási forma. Igyekeztünk a szolgáltatáscsomagok vonatkozásában a képzésre, a kultúrára, lakhatásra, étkezésre, egészségmegőrzésre és a karrierépítésre fókuszálni, ehhez nyújtani Önnek a leghatékonyabb segítséget. A szolgáltatáscsomagok tartalmát itt találja: http://educard.edutus.hu EDUTUS szolgáltatáscsomagok (hogy a jó könnyebb legyen)

Az Edutus szolgáltatáscsomagjai közül a STANDARD csomagot KÖTELEZŐ VÁLASZTANI! Ez a legalacsonyabb árú csomag, de tartalmazza mindazokat az innovatív új szolgáltatásokat, melyekkel a hallgatóink karrierjét szeptembertől a főiskola támogatja. Minden csomag mellé tettünk bónusz ajándékokat (jegyzetfüzet, toll, továbbá kávé és mozi csomag, melyeket kávézónk és a partnereink biztosítanak és reményeink szerint sok örömet jelentenek majd Önnek) A STANDARD csomag tartalmát minden magasabb tartalmú csomag tartalmazza! A STANDARD CSOMAG TARTALMA: 

Edutus kártya (kedvezményekkel) - EDUCARD megléte esetén 500,-Ft-tal olcsóbb a csomag (hatása havi 100,-Ft)

E book könyvtár - az AT hallgatóknak 1.000,-Ft-tal olcsóbb a csomag a normatív támogatás miatt (hatása havi 200,-Ft)

Ipad hozzáférés a könyvtárban és a szolgáltató irodában

Webinarium képzéstámogatás

Wifi szolgáltatás


FONTOS TUDNIVALÓK: A szolgáltatáscsomagok árát a felvett kreditek száma határozza meg. A standard csomagban egy kredit értéke 83.- Ft. Azon hallgatók számára, akiknél a felvett kreditek száma meghaladja a harmincat, maximum a standard csomag teljes ára fizetendő (2500.Ft; 2300.- Ft) A kreditarányos fizetésű csomaghoz a bónusz ajándékok és kedvezmények nem járnak. A csomagokhoz igénybe lehet venni a Pegazus finanszírozást! A magasabb árú csomagok egészségmegőrző elemei teljesen kiváltják a testnevelés órákat! Részletekről kérjük, tájékozódjon a HISZI-ben! A csomagok elemei külön-külön is igényelhetők (havi vagy féléves fizetéssel) - ezekre a szolgáltatásigénylésekre NEM vehető igénybe a Pegazus finanszírozás. A csomag elemeinek külön egyéni igénylését nem támogatjuk elektronikusan a honlapon, azok 2012.09.10.-től igényelhetők a Szolgáltató Irodákban (budapesti és tatabányai könyvtár) Erasmus tanulmányokban részt vevő hallgatóink számára a fennálló hallgatói jogviszony alapján a standard csomag megvétele kötelező. A csomagban lévő alapszolgáltatások segítségével lehetőség nyílik az órák interneten keresztüli látogatására. Minden csomag tartalmazza a webinárium képzéstámogatást, mely lehetővé teszi, hogy a hallgatók interneten keresztül, regisztrációt követően akár saját otthonukból vegyenek részt az órákon. LÉPÉSEK: 1. szolgáltatás-igénylés az alábbi űrlapon 2012.09.07.-ig (a Pegazus finanszírozást igénylőknek a pegazus megállapodás aláírásáig igényelniük kell, később már nem vehető igénybe a finanszírozási támogatás) 2. szerződéskötés és nyilatkozatok aláírása 2012.09.03-07 között a HISZI-ben (mindkét tagozat Könyvtára), az érintetteknek elektronikusan küldünk tájékoztatást) 3. szolgáltatás voucherek átvétele 2012.09.10.-től a Hallgatói Szolgáltató Irodákban IGÉNYLÉS LINK: http://www.edutus.hu/index.php?option=com_chronocontact&chronoformname=szolgaltat ascs_2012

Bármilyen felmerülő kérdés esetén kérem, írja meg kérdését az edutuscard@edutus.hu címre, vagy hívja a 20-236-9932-as vagy a 20–556-9797-es telefonszámot!


KÖNYVTÁR A tájékoztatásról Az olvasó tájékoztatást kaphat a könyvtár gyűjteményéről, dokumentumairól, katalógusairól, adatbázisáról, szabadpolcos rendszeréről és berendezéseinek használatáról valamint a magyar könyvtári rendszer szervezetéről, más könyvtárak gyűjteményéről és szolgáltatásairól. A könyvtár kiemelten gyűjti az Európai Unió értékesítéstechnika fogyasztóvédelem marketing marketingkommunikáció menedzsment kereskedelem közgazdaságtan pénzügy piackutatás reklám számvitel turizmus üzleti kommunikáció vállalatgazdaságtan témakörébe tartozó dokumentumokat a társadalomtudományok egyéb területei mellett. A könyvtárban elérhető adatbázisok: EBSCO DVD Jogtár Europa server

Számítógépes katalógusunk interneten keresztül is elérhető: (http://konyvtar.edutus.hu/) melyben bárki lekeresheti az őt érdeklő könyveket, szakdolgozatokat és a szakmai folyóiratok fontosabb cikkeit. Kereshetünk vagy böngészhetünk az adatbázisban a szerző vagy cím vagy téma, illetve ezek együttes meghatározásával. Az interneten elérhető katalógus felülete eltér a könyvtárban használttól, de mindkettő könnyen megismerhető. Segítségért bátran forduljon a könyvtárosokhoz!


Amit a kölcsönzésről tudni kell: Csak beiratkozott olvasók és csak saját nevükben kölcsönözhetnek! Dokumentumaink között vannak egy hónapra egy hétre nem kölcsönözhető könyvek. A nem kölcsönözhető dokumentumaink egy része zárástól nyitásig elvihető. Egy alkalommal legfeljebb 5 könyv kölcsönözhető, és legfeljebb 10 könyv lehet olvasóinknál. A kézikönyvtári anyagok, folyóiratok, napilapok valamint a szakdolgozatok nem kölcsönözhetőek. A szakdolgozatokat csak beiratkozott olvasóink tekinthetik meg könyvtáros felügyelete mellett és azok csak kézzel jegyzetelhetőek. A kölcsönzési határidőt a könyv borítójának belső oldalára pecsételjük, ahol megtalálható telefonszámunk is. Minden dokumentum kölcsönzési idejét kétszer lehet meghosszabbítani személyesen, telefonon vagy elektronikusan. Kérjük, ügyeljen a kölcsönzési határidőre, mert az időben dokumentumokra késedelmi díjat számítunk fel! (kötet/nap 50 Ft)

vissza

nem hozott

A használat szabályairól Kérjük kedves látogatóinkat, hogy a könyvtárban ételt és italt ne fogyasszanak dokumentumaink épségének megőrzése érdekében, és ne használják másokat zavaróan mobiltelefonjaikat! Táskáikat és kabátjaikat az előtérben fogason vagy zárható szekrényben helyezhetik el, a szekrényhez névvel ellátott arcképes igazolvány ellenében kulcsot adunk. Egyéb szolgáltatások: Internet használata Nyomtatás - A/4 egyoldalas 30,- Ft - A/4 kétoldalas 40,- Ft - A/3 egyoldalas 40,- Ft - A/3 kétoldalas 50,- Ft - A/4 színes 120.- Ft/oldal - A/3 színes 200.- Ft/oldal Szkennelés - 150,- Ft/10 oldalig Fénymásolás - A/4 egyoldalas 15,- Ft - A/4 kétoldalas 25,- Ft - A/3 egyoldalas 20,- Ft - A/3 kétoldalas 40,- Ft - A/4 színes 120,- Ft/oldal


- A/3 színes 200,- Ft/oldal Spirálozás - 1-50 lapig: 250,- Ft - 51-100 lapig 350,- Ft NYITVA TARTÁS Hétfő 08.00 – 18.00 Kedd 08.00 – 18.00 Szerda 08.00 – 18.00 Csütörtök 08.00-16.00 Péntek 08.00-16.00 A levelezős képzés előre meghatározott időpontjaiban: Szombat

09.00-13.00

Elérhetőségek: Cím: 1037 Bp. Bécsi út 324. Telefon: 06 1 450-24-20 / 213 mellék Fax: 06 1 450 2427 E-mail: konyvtarbp@edutus.hu Cím: 2800 Tatabánya, Béla király krt. 58. Levélcím: 2801 Tatabánya, Pf.: 181. Telefon: 34/ 520 445 Fax: 34/ 520 455 e-mail: konyvtar@edutus.hu http://konyvtar.edutus.hu


EDUCARD A tatabányai és budapesti helyszínen működő Edutus Főiskola 2012 februárjában kialakította saját kedvezménykártya-rendszerét, mely EduCard néven kerül a felhasználókhoz. A kártyarendszer célja, hogy az Edutus Főiskola polgárai, a hallgatók, oktatók, alumnusok és mindenki, aki valamilyen formában kötődik vagy kötődni szeretne az Edutus közösséghez, hozzájusson azokhoz a kedvezményekhez, amelyeket a kártya nyújt lakóhelytől függetlenül felhasználói számára a tagintézmények helyszínein. A kedvezményeket az Educard honlapon az Elfogadóhelyek menüpont alatt találja. Amennyiben van javaslata, hogy milyen szolgáltatásokat, cégeket vonjunk be a kártyarendszerbe, vagy Ön, mint szolgáltató csatlakozna, kérjük, jelezze nekünk! Elérhetőségünket az alábbiakban találja. EDUCARD ügyfélszolgálat Skype: educard3 E-mail: edutuscard@edutus.hu Telefonszám: 34/ 520 444; 34/ 520 445 Cím: 2800 Tatabánya, Béla kir. krt. 58. Cím: 1037 Bp. Bécsi út 324.

Nyitva tartás Hétfőtől csütörtökig:8.00 - 16.00 Péntek: 8.00 - 12.00


EDUTUS Polihisztor http://polihisztor.edutus.hu Általános használati tudnivalók és szabályok Az EDUTUS Polihisztor azzal a céllal jött létre, hogy elsősorban az EDUTUS hallgatóinak tanulmányait és közösségépítését segítse jegyzetfeltöltési lehetőséggel, továbbá használaton kívüli könyveiknek továbbadásával, és a Főiskola repertoárjába tartozó ajándéktárgyak megvételének lehetőségével. Az EDUTUS Polihisztor felület három részből áll: Jegyzetpiac, Antikvárium és Ajándékbolt. A Jegyzetpiac felülete bejelentkezés után word, pdf, képes formátumú anyag feltöltésére alkalmas, legyen az órai jegyzet, szkennelve, gépelve stb. A jegyzetek minőségéért a hallgató vállal felelősséget. A feltöltött jegyzetek mások által ötös skálán értékelhetőek, aminek segítségével remélhetően kiszűrhető a rossz, tanulásra alkalmatlan dokumentum. Az Antikvárium használt könyvek árusítására alkalmas. Az antikvárium minőségi szolgáltatásáért az EDUTUS Könyvtára felel, ami azt jelenti, hogy az eladásra szánt dokumentumokat a Könyvtár bekéri, mielőtt az a felületen megjelenne. A folyamat a könyv adatainak feltöltésével indul, amit a hallgató tesz meg. Ezután beviszi a dokumentumot a könyvtárba, ahol ellenőrzik, hogy az nem sérült-e annyira, hogy használhatatlannak minősüljön. Ha eladásra alkalmas a könyv, akkor jóváhagyásra kerül a rendszerben, és megjelenik eladó dokumentumként a felületen is. A vásárlás folyamata megegyezik bármely web boltban történő vásárlással, a megvásárolt könyveket a könyvtárban lehet átvenni. A rendszer jelenleg Tatabányán és Budapesten működik élesben, de alapvetően már a székelyudvarhelyi lehetőségek is beépítettek. A tagozatok között a dokumentumok cseréje megoldott, mindenhol a könyvtár az átvétel helye. Az Ajándékbolt EDUTUS logóval ellátott saját termékek piaca, mely egyetlen olyan eleme a felületnek, ahová nem kell regisztrálni, így bárki számára elérhető. Minden vásárlás alkalmával a vásárlónak jogi nyilatkozat „aláírásával” kell a felhasználás és vásárlás feltételeit elfogadnia. A Jegyzetpiac és az Antikvárium a hallgatók számára neptun kóddal érhető el. A rendszer kialakítása a Könyvtár, a tesztelés hallgatók bevonásával történt. A jegyzetpiac fejlesztés a TÁMOP 4.1.1./A pályázat keretében valósul meg, a webbolt a TÁMOP 4.1.1 pályázat része. Az intézményi és hallgatói szolgáltatások fejlesztésére így összesen mintegy 423 millió uniós támogatást nyert a főiskola.


1) A Jegyzettár használata Regisztráció, bejelentkezés A jegyzettárba lehetősége van minden regisztrált hallgatónak feltöltenie az általa használhatónak tartott jegyzeteket, dokumentumokat. A bejelentkezéshez a NEPTUN kód / felhasználónév és jelszó szükséges. Jegyzetek feltöltése A Jegyzettár oldalon négy lehetőséget találunk: 1. Tantárgyak - itt tudja a bejelentkezett felhasználó feltölteni a jegyzeteket, menete a következő:  Kiválasztom a listából azt a tantárgyat, amelyhez jegyzetet kívánok feltölteni. 

Rákattintok az Új jegyzet lehetőségre

Kitöltöm a szükséges mezőket. A cím és az oktató megadása kötelező!

Tallózással kiválasztom a feltöltendő dokumentumot

Mentem a feltöltést

Felhasználóként lehetőségem van törölni és frissebb verziót feltölteni egy adott jegyzetből. 2. Legfrissebb jegyzetek- időrendi sorrendben megmutatja, mely jegyzetek kerültek fel legkésőbb, a tantárgy nevével együtt. 3. Legaktívabb feltöltők – a felhasználók közül kik azok, akik a legtöbb jegyzetet töltik fel 4. Legjobbra értékelt jegyzetek – lehetőség van a jegyzetek értékelésére a felhasználók által, mely itt összesítve látható.

Keresés A jegyzeteket kereshetjük  A tantárgylistából kiválasztva az egyes tantárgyakhoz rendelve - a tantárgyak alfabetikus rendben követik egymást.  Gyorskereséssel  Összetett kereséssel A jegyzet értékeléséhez bejelentkezés szükséges! Hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges! Letöltés  a tantárgylistából kiválasztom a kívánt tárgyat  a tárgyhoz tartozó jegyzetre kattintok


 a Letöltés lehetőségre kattintva tudom a jegyzetet menteni vagy megtekinteni A jegyzettár használati szabályai: A jegyzetek feltöltésénél törekedjünk a minőségileg és szakmailag megfelelő anyagok feltöltésére! A Hozzászólás rovatban tilos a durva, illetlen, másokat és más jegyzeteit becsmérlő kifejezések használata! Ennek ellentmondó magatartást tanúsító felhasználó letiltásra kerül a rendszerben! 2) Az Antikvárium használata Az Antikváriumba lehetősége van minden regisztrált felhasználónak könyvet feltöltenie. A bejelentkezéshez a NEPTUN kód / felhasználónév és jelszó szükséges. Kiadványok feltöltése A kiadványok feltöltéséhez bejelentkezés szükséges. A kiadványokat a Dokumentumok feltöltése menüpont alatt indíthatjuk. A dokumentumok feltöltéséhez szükséges megadni az alábbi adatokat: cím, szerző, kiadás éve, oldalszám, irányár Ezen adatok nélkül a feltöltés nem menthető! A dokumentum akkor válik a felhasználók számára eladhatóvá és megvásárolhatóvá, ha azt az adminisztrátor jóváhagyja, amit a dokumentum sorszáma mögött megjelenő igen felirat jelez. A jóváhagyás az adminisztrátor részéről kizárólag akkor történhet meg, amikor az eladni kívánt dokumentumot fizikailag is letétbe helyezi. (Jelen esetben az EDUTUS Könyvtárába) A rendszer minőségi működésének érdekében a Könyvtár előre kéri az eladni kívánt dokumentumokat, hogy annak megfelelő minőségéről meggyőződhessen. Amennyiben az ennek a követelménynek nem felel meg, vagyis a dokumentum sérült, szakadt, hiányos, akkor a könyvtár nem veszi letétbe azt. A dokumentum könyvtárban történő leadását követően az eladó e-mail értesítőt kap ennek tényéről. Amennyiben az általunk feltöltött, eladásra szánt dokumentum megvételre kerül, az adminisztrátor üzenetet küld ennek tényéről, amelyet követően a leadás helyszínén átvehető az eladott dokumentum ellenértéke. Keresés A dokumentumkínálat kereshető:  a témákon belül  gyorskereséssel  összetett kereséssel Megrendelés, dokumentumok átvétele A kiadványok megrendeléséhez bejelentkezés szükséges! A kiadványt a Megrendelés gombra kattintva foglalhatjuk le. Mivel kizárólag bejelentkezett felhasználóként tudunk megrendelést kezdeményezni, minden adatunk rögzítve van, így csak a fizetés módját kérdezi a rendszer. A fizetés módja lehet: készpénz, átutalás, csekk Amennyiben az átutalást választjuk, akkor a bankszámlaszám megadása azonosítás céljából kötelező!


A megrendelés elküldését követően a rendszer Állapot: „Lefoglalva” formában ad visszajelzést a felhasználónak a megrendelés tényéről, melyet követően a dokumentum átvehető a kijelölt helyen. 3) Ajándékbolt Az ajándékboltban való vásárláshoz nem szükséges bejelentkezés. A megrendelés kitöltésénél a megjegyzés rovat kivételével minden mező kitöltése kötelező! A jogi nyilatkozat kitöltése nélkül a rendszer nem menti a megrendelést! A választható fizetési módok: készpénz, csekk, átutalás Átutalás esetében bankszámlaszám megadása kötelező! Átutalás és csekkes befizetés esetén a pénzügyi teljesítést követően indítjuk az ajándékok kiszállítását. Szállítási határidő: 2-8 munkanap. Az ajándékok átvétele két módon lehetséges: postai kikézbesítés, személyes átvétel Postán történő kiküldéskor a fizetés módja kizárólag banki átutalás lehet. A banki átutalást csak akkor kezdeményezze, ha a megrendelést visszaigazoltuk! A visszajelzés e-mailen történik. Bankszámlaszám: 10300002-40000413-00003285 MKB Áraink az áfát tartalmazzák.

Hallgatói tájékoztató 2012  

Amit az Edutus Főiskoláról hallgatóként tudni érdemes