Page 1

A 7AKAยงZAI futยงDITACIo ยง


OSZENTSEGE, A DALAI LAMA

ASZAKASZAI MEDITACIO

Edesv铆z kiad贸 Budapest


A fordítás az

alábbi kiadás alapján késztilt:

The Dalai Lama / Stages of Meditation Snow Lion Publications, 2003

TnnrALoM

Fordította Cziczelszl<y

ludit

Szakmailag lektorálta és a jegyzeteket készítette szathmári Botond szerkesztette Szolláth Mihály

Copyright O His Holiness the Dalai Lama,2001, Hungari an translatio n @ Cziczelszky fu dit, 20 1,2 Hungarian edition O Neemtree Corporation AG,201,2 Cover design O Neemtree Corporation AG,2012

El

szó 71

Prol gus

79

Beaezetés Minden jog fenntartva. kOnyv - a kiadó írásos jóváhagyása nélktil - sem egészében, sem részleteiben nem sokszorosítható vary kozolhet , semmilyen formában és értelemben, elektronikus vagy mechanikus módon, beleérwe a nyilvános el adást vagy tanfolyamot, a hangoskonyvet,

A

bármilYen;iH:::i:.,,,1#í;r,ru'?::,:;i?"ítéstvagy

Mi

1.

31

az eLme?

3.

Felel

s

kiadó Novák András igazgató

F szerkeszt Molnár Eszter Mííszaki vezet Erdélyi Anna Tipográfia Alinea Kft. Borítót készítette Decoflex Kft. Borítófotó shutterstock Nyomta aReáIszisztéma Dabasi Nyomda Zrt. Felelós vezet Vágó Magdolna vezérigazgató ISBN

978 963 529 121 2

gyoke

5.

47

Egrittérzés

4. Azegykedv Éor,swz KIADó, BUDApEST

4t

2. Azelme kim velése

A

ré nek

ség mint a kifej

szerct jóság

le szté s e

szenvedés termés zetének az;onosítása

65 95

6. Bolcsesség 7

53

. Anyugodt megállapodottságról

és

105

felismerésr 1való meditáció kozos el feltételei a ktilonleges

8.

A nyugodt

megállapodottság gyakorlása

t79


á 9. 10.

meditdció szakaszai

A ktilonleges felismerés megrralósítása Módszer

és bolcsesség egyesítése

Glosszórium

Bibliogrdfa Jegyzetek

135 155

175 és idézett m

vek

181

Er

sz

183

Nusy oromtinkre szolgál, hogy kózreadhatjuk Kamalasíla1 Á meditdció szakaszai címiíírását Ószents ége, a Dalai Lámakommentárjaival. Az ta, hosy Őszentsége ezeket a kommentárokathoz,záfíizte a szovegh ez t989ben, er sen élt benntink a vág!, hogy konyv formájában is elérhet vé tegyiik ket. Sokat dolgoztunk rajta, most pedig boldogok vagyunk, hogy a fáradozásaink ryti-

molcse beérett. KamalasíIa ácsárja a IX. században élt. Nugy tudós szent volt, a nagy apát, Sántaraksita taníwánya. Az ily"" tanítók egytitt érz munkálkodásának koszonhet , hogy Tibetben Buddh a tanításainak egy teljes és tiszt a formájavirágzott ki. Kamalasíla egyedi szerepet toltott be ebben a folyamatban, , volt ugyanis az els indiai tudós szent, aki eryjelent ségteljes szóveget alkotott Tibetben, szem e| tt tarnra a tibeti emberek sztikségleteit, mindekozben pedig arra tórekedett, hosy eloszlass a a kóztJk elterjedt féIreértéseket.Sajnos, a mostani zíjrzavaros id k és ktilonosen a Tibetet ért tragédia miatt a komoly taníWányoknak és gyakorlóknak rég ta nem volt lehet -


ü

Á

meditóció szakaszai

ségl,ik, hogy iV", fontos szovegeket hallgassanak, róluk olvassanlk, gondo|kozzanak vag7 meditáljanak. Ezt felismerve Oszents ége, a Dalai Láma, a megan nyí rá nehezed teher és kotelezettség ellenére, jelent s er feszítéseket tett ennek a tradíciónak a meg rzése érdekében, hosy el segíts e az íIyen fontos és ritka szovegek tanulmányozását és gyakorlatba tiltetését. Ezért aztán t bb esetben is tanításaiba foglalta a Á rrteditdció szakaszait. Boldogok vagyunk, hogy kozolhetjtik a kommentárokat, amiket Manaliban fíizótt a szóveghez; ez a városka a Kullu-volgy észalá tészén,India Himachal Pradesh államában fekszik, amely rég tajó kapcsolatokat ápol a tibetiekkel és az indotibeti határon él emberekkel. Ószíntén reméljtik, hogy szerény er feszítéseinkkel mi ís hozzájárulhatunk Kamalasíla ácsárja feddhetetlen tanításainakmeg rzéséhez.Reméljtik, hogy mindaz a pozitív benyomás, amit azobvas k e konyv áIt ,szereznek, el segíti majd, hosy minden érz lény elérje a buddhaság végs boldogságát. Minden érdemet, ami ezt a munkát illetné, a Buddhadharm ahvírágzásának, az érz lények kóztt békének, és Őszentsége, a Dalai Láma,illewe a tobbi nagy spirituális tanító és gyakorló hosszír életénekajánlunk.HáIásak vagnrnk Susan Kysernek, szerkeszt nknek a Snow Lion kiadónál, felbecstilhetetlentil értékestanácsaiért, amelyek nagyban emelték a végs vá|tozat színvona7át, és mindenkinek, aH kózvetlentil vagy kozvewe segített abb a n, h o sy v állalko zá s u n ka t s i ke r ko r o náz,za. A magyar kiadásnak alapul szolgáló angol kiadás fordítását a kovetkez csapat végezte el: Geshe Lobsang

El

szó

Jordhen,aHadharamsza|aiBuddhistaDialektikaInté. pedi g óta

zetébenvégzetttanulmányokat, t989 ",ntassztsztensi és vallási be tolt Lámamellett .eg., u oj^i Gan s ang C ho ephel ,rZ^"Iy rs tolm ác s i feladatokat ; Lo

chenpa,akiszinténaBuddhistaDialektikaTntézetében tanult,ésimmártobbmintegyévttzededolgozikbuddzr|aí Tibeti hista fordítóként, kezdetbe., a dharams Ko.,yu.késLevelekTárában,majdAusztráliában;és Intézet áI_ J.r.áy Russell, a dharam szalaiNorbulingka of Tibetan Religion and ta1 kiado tt Chá_yang, the Voice je, Culturecímií munka szerkeszt


Pnorócus

lndiai nyelven Bhavanakrama, tibeti nyelven Gompai Rimpa. Hódolat az ifjú Mandzsusrínak'! A meditáció szakaszait

fogom rtividen elmagyarázniazoknak, akik a mahájána szutrákat kovetik. Az okos embernek, aki gyorsan kívánja elérni a mindentudást, szándékos er 't'eszítéstkell tennie, hogy beteljesítse ennek okait és feltételeit.

A

Á rneditdció szakaszai címiímiíve három tészre tagolódik kezdetire, kOzéps re és végs re. En most Á meditdció szakaszainak nagy szellemi mester, KamalasíIa

kOzéps részérI fogok beszélni. Ennek az értekezésnek az alapvet témái a bódhicsitta3 ébred elméje és a tókéletes szemlélet. A végs buddhasághoz kétíéleszellemi tvezet: a módszeré és a bolcsességé. Ez a két min ség hozza létre a fizlkai testet, más néven rupakáját, és a bolcsességtestet, más néven dharm akáját. Az eIs a más érz lények jóllétéértvaló munkálkodás tokéletességét, a második pedig az ember saját céljainak tokéletességét jeloli. A bódhicsitta megteremtésének módszereí és az


1,2

Á

meditóció szakaszai

riresség felismerésének bolcsessége egytitt jelentik a buddhista tanítások alapját, ez a szóveg pedig tisztakifejtését adja a megvilágosodás felé vezet buddhista t ezenkét aspektus ának.

]

Ha kózelebbr l megvizsgáljuk ezeket a tanításokat, megértjtik, hogy a bódhicsitta, vagy ébred elme gyókere az egytitt érz gondolkodás. A megvilágosodás eme eszméjétát kell tiltetntink a gyako rlatba, a bolcsességgel egytitt, amely felismeri minden jelenségek végs terrrreszetét, az tiressé get. Ez a tudás a ktilonleges felismerés és a nyugodt és megállapodott elme egyestilése, amely egyheg5r en konce ntrál tárgyára, az irességre. A legtobbetek, akik most hallgatjátok ezt abeszéd,et, Indiából, Lahaul, Kinnaur és Spiti kórzetéb l érkeztetek, és rendelkeztek némi eI zetes tudással. Es mégis, a tanítási technika, amit használni fogok, els sorb.., azoknak kedvez majd, akik nem hisznek a vallásban. Nekik szeretném megmutatni, hogyan válhatérdekessé az ember számáta avallás. és ktilonosképpen a buddhizmus. Számos érvelésimód létezlk, amely felkeltheti az érdekl déstinket a vallás iránt.Ily módon megsztilethet benntink a felismerés, hosy a vallás nem puszta hiten alapszik, hanem a hit az értelemmel és a logikávalkaroltve kel életre. Alapj ában véve kétfele hit létezik: az, amelyik nem alapsziksemmilyen tapintható logikán, és az, amely mogott ott áll az éttelem. A második fajtahit esetében az ember megvizsgáljahite tárgyát, és meg nézí, milyen jelent ségget bír sztikségleteire és kívá nalmaira. Yagyis, _ahít azután alakul ki benne, hogy belátta az el nyeit. Általában a buddhizmusban, és i,ito.ro.. n a ma-

Prológus

13

hálána osvényen ezért eI szór mindig megvizsgáljuk a tanítások tartalmát, és csak azokat fogadjuk el, amelyek logikusak és értelmesek, a logikátlanokat pedig elvetjtik. Ezért pedig el fordul, hogy olyan tanításokat, amiket maga a Buddha fogalmazott me$l nem sz szerint kell értentink, hanem le kell fordítanunk. Azokat az írásos tanításokat, amelyek nem áIljákki a logikai elemzés pr báját, nem szabad sz szerínt venntink. A másik oldalról viszont, ha egy írásos tanítás kiállja a logikai elemzés pr báját, sz szerint kell venntink. Uryanakkor, ha egy másik írásos tanítást keresnénk annak eldontésére, hogy megkrilonboztessrik azokat az írásos tanításokat, amelyeket sz szerint kell venntink, azokt 1, amelyeket le kell fordítanunk, a végtelen regresszi hibájába estink. Ezétt mindkétfele írásos tanítást a logika szerint kell megvizsgáInunk. Láthatjuk tehát, hosy a buddhista szovegek tanulmá nyozásában a logikának naryon fontos szerep jut. Miel tt azonban belekezdenénk a vizsgálódásainkba, alapvet en lényeges, hogy tanulmányozzrlk azokat a technikákat, amikkel pt bfuatehetjtik elemzésrink tárgyát. Azok számára, akik a gyakorlatban szeretnék kovetni a Buddh a tanításait, a puszta hit nem elég. A hitet meg kell támogatni az érte\emmel. Tanulás kozben mindig kovessetek logikus módszert. Szeretném, ha jól figyelnétek arra, amit mondok; készítsetekjegyzeteket, vagy hasznáTlatok más eszkózoket, hogy kés bb vissza tudj átok ídézniaz elhangzottal<at. EI szór is, hadd magyarázzam el, hogy mit értrink áIdás alatt, amikor például egy láma áIdásár I, vagy


t4

Á

meditdció szakaszai

Dharm a áIdásáról esik szó buddhista szovegekb en. Az áldásnak mindig a ti saját elmétekb l kell megsztiletnie. Nem olyasvalami, ami kívtilr l jon, jóllehet egy láma áIdásáróI, vagy a három menedék áldásáról beszéltink. Amikor elmétek pozitív min ségei megnovekednek, negatív min ségei pedig lecsokkennek, ez jelenti az áldást. Tibetitil az áldás sz |byin-rlab, ejtsd: csin-lap] két részre tagolható - a byin ,,nagyszeríí lehet séget" jelent, a rlab pedig ,,átalakulást". A byin-rlab jelentése tehát nem más, mint átalakulni .sy nagyszeííílehet séggé. Az áldás olyan pozitív min ségek kifejl esztésétj.Éti, amelyeknek nem voltatok birtokáb an azel tt, illetve a már kifejlesztett pozitív tulajdonságaitok továbbfejle szté s ét. E m elle tt az elm e tisztátalan s ágain ak c s okke n téséreis utal, amelyek a teljesség min ségeinek kifejlesztésétal<adályoz-zák. A valódi áldást tehát akkor kapjátok, amikor elmétek erényes tulajdonságai meger sodnek, tokéletlen tulaj dons ágai p e dig erej tiket ve szítik. A szove7azt mondja: ,,Az okos embernek, aki gyorsan kívánja elérni a mindentudást, szándékos er feszítést kell tennie, hogy beteljesítse ennek okait és feltételeit." Ez aztjelenti, hogy ez a kónyv els sorban a meditáció módszereivel és gyako rlatával fogtalkozik, nem pedig azol<nak a tárgyal<nak a kim erít elemzésével, amelyeket a filozoftku s abb h angvé telíímun kák cáf oln ak v agy mu tatnak be. Nem arróIvan szó, hosy a buddhísta tanításoknak két ktilo náll és egymástól ftiggetlen csoportja létezne - hosy egyes míívekcsupán az éttekezést szolgáInák, míg mások csupán a gyakorlatot. Minden szóveg tartalmaz olyan tanításokat, amelyek segítenek az a

Prológus

15

elme megféke zésében. ugyanakkor a hangsírlyok egyér_ telmííenk ilorrto z ek aZ egyes szovegeken beltil. Vannak, amelyek els sorb afl a tanulmá nyozásra és az eI_ mélkedésrealkalmasak, míg mások ktilonos hangr lyt fektetnek a meditáció gyakorlatára. A jelen szóveg az utóbbi csoportb a tartozik. Epp ezért, tartaLmának megfelel en , Á meditdció ,zokorzii címet viseli. Es, amint a cím is sugallja, a szóveg azt mondja el, mi kell hoz.zá, hosy ,".11.-i osvény lépéseia megfelel sorrendben " bontakozzanakki a meditál elmefolyamában, nem pe-

dig osszevissza és rendezetlentil. Á meditáció szakaszainakhárom tésze koztil ez akic_ zéps . Kamalas íla ácsárja eredetileg a saját indiai anya, nyelvén tanította. Maga a szóvegis a szanszkrit címmel kezd dtk, amelyet azért riztek m $l hosy jótékonyan hasson az olvas ra, és nyitottá tegye az elméjéterre a szentnyelvre. A cím indiai irodalmi nyelven való felttintetésének torténelmi dimenziói is vannak. Mióta a civíIízáció rákos zóntóttTibet havas foldjére, és a tibeti nemzetlassan fejl désnek indult, azitt éI emberek természetes módon kapcsolatot kerestek a szomszédos országo|<kal. Visszatekinwe láthatjuk, hogy a tibetiek sok pozttív szociokulturális elemet vettek át akórnyez né_ pekt 1. India például, déli szomszédunk , a vallás, a kuliuru és sok eg'éb olyan téma fortása volt, amelyek gazdagítják az elmét. Hasonlóképpen az olyan si tu_ áo-a"yák ir, mint az oívoslás, a buddhista f:,lozófia, a szans,zkrit nyelv és így tovább, Indiából , a nagy tudósok haz ájáb í érkezett. Ezért tiszteljiik mi, tibetiek Szent F'oldként Indiát. Kína jó ételeir 1 és sokfele zóId_


76

Á

ségér1 ismeretes. A tibeti nyelvben a zóIdség sz t a kínaiból vetttik át, és mé8 ma is nagyon sok zoldséget a kínai nevén hívunk. Ezt kaptuk a l<tnaiaktól. Hasonlóképpen, mivel a mongol ruhák j lhasználhatók a hideg éghajlatofr, z tibetiek lemásolták ezeket a viseleteket. Vagyis, az évszázadok során a tibetiek mindeníéle kupcsolatot alakítottak ki a szomszédaikkal. Awetttink nagyon sok hasznos dolg ot, ugyanakkor kialakrtottuk a saját társadalmi és kulturális jelIemz inket. Amikor a szóveg elején azt o|vashatjuk, hosy ,,indiai nyelven", az a szóveg hitelességét jelzí - azt, hosy az indiai mesterek tanítása7ban gyóke rezlk. Ezután a szóveg azt mondja, ,,tibeti nyelven", és megadja a tibeti címet. Ez azt jelzi, hosy a szóveget lefordították egy másik orczág, Tibet nyelvére. A tibeti nyelv elég gazdag ahhoz, hogy képes legyen nagy tanításokat pontosa n l<tfejezni, kozttik a szutrákat és a hozzájukfíiz tt kommentárokat. Az évszázadok során a tibeti nyelv fontos kózvetít kózege volt mind a buddhizmusról folytatott értekezéseknek, mind a gyakorlati aspektusoknak. Még ma is rigy t ínik, hogy szinte a tibeti az egyetlen nyelv a világon , amely képes teljes mértékben visszaadni és kozvetíteni a buddhista tanítások teljességét,beleérwe a hinaj ána, mahájána és tantrikus kánont. A tibeti ezért egy nagyon fontos, és a buddhizmus szemszógéb I nézve ktilonosen értékesnyelv. ,,Hódolat az if1 , Mandzsusrínak!" Ez a mondat a fordító f hajtását és kérésétfejezíl<t. Azért van sztikség ,hogy a tiszteletadással kezdje, hogy képes legyen al<adályok nélktil befejezni a munkát. Ahogyan azt a torek-

17

Prológus

meditdció szakaszai

végs cél_ vésétis kifejezi, hogy beteljesítse átmeneti és ját. Atiszte-Ietadás Mandzsusrít illeti, a mírlt vallásos ki_ 'ráIyaínak.sy

rendelete nyomán, amelynekazvolt a cél_ ja, hogy t sztán jelezzék, az adott szutra vagy kommen"tár aBuddha tanításainak három csoportja famelyeket pitaktinak, vagy kosárnak neveznek] kozril melyikhez _ ^tartoz]k Ha a szóveg a FíIozófiai értekezéseksy jt ményétgyarupítj^, íah^itás minden buddha és bódhi_ ^

szatwa áIatt toiténik. Ha a Tanítások gyujteményébe tartoztk, akkor Mandzsusrít illeti. Ha pedig a szóveg aFegyelmirendszabáIyokgyujteményébe.sorolható,a tísztelgé_ tiszteietadás a mindentudóknak jár. A fordító se tehát hagyományos gyakorlatot kóvet.

A tanítás f

té_

hogy zíse azéntelens ég amabízonyításával kapcsolatos, * rgyhrgyííkoncentrációra támaszkodik, az embeí ^íía megál7apo_ amely a ktilonleg", f"lir-erés és a nyugodt és Tanítások a mivel dott elme .gy..',ileséb l jon létre. Er, jtem e"yebe tartozík, Mandzsusrít illeti a f hajtás.

gy

"'

L,

kovetik" ,,azoknak, akik a mahalána szutrákat rovi_ kifejezJssel a szerz a meditáció folyamatát fedi fel den azokel tt, akik ezt az értekezést tanulm ányozzák, Felvet dik hát a kérdés:Mi avégs cé\a azoknak, akik kóvetik? AváIasz pedig a budd_ a mahájánatanításokat "Mi.r.l a mahájána tanítások végs célja elérni haság. l u *i]rrd"ntudás eme ál1apotat, a gyakorlónak kóze1r kell megvízsgáInía az eszkózoket és móds zereket, amik yizsgáI dásai révén elvezetrrek ennek megvaló sításához. hajtania pedig hiba nélktil és teljes mértékbenvégre kell Ez tehát a kurzust, amely el segíti ezt a megvalósítást. a

konyv rovid foglalata.


BBvB zur,És

Fenséges Nágárd zsuna4 szavaí szerint, Ha a végs megvilágosodást keresitek Magatok és a vilá9 számára, Táp á jatok magatokban cjn zetl en gondo atot, Amely állhatatos és szilárd, akár egy hegy, És mindent átoleló egyíittérzést, l

l

Éstranszcendens

l

bolcsességet, mely mentes a kett sségtól.

Nektink, akik boldogságot kívánunk mások és onmagunk számára, átmenetileg épp gy, mint hossz r távon, torekedntink kell a mindentudás áIlapotának elérésére. Egpitterzés, onzetlen gondolkodás és a tokéletes szemlélet az alapjai és nélktilozhetetlen elemei a legmagasabb szin t megvilágosodásh oz vezet osvénynek. Ezek taIáIkozásánáIvan hittink Urunk, a Buddha tanaíban, és beengedést nyertink tanításaiba. Mentessé válunk a legfóbb akadáIyoktól, és sikertil teljesítentink a kell feltételeket, hogy tanulmányozhassuk a Buddha tanításainak


20

Á

meditdció szakaszai

hatalmas és mélységesaspektusait, elmélkedhessunk a tartalmukon, és meáitálhassunk a jelentéstikon. Ígyhát, ki kell hasznáInunk mindezt a lehet séget, hosy ajOv ben ne legyen okunk megbán ásra, és ne bizonyuljunk onmagunk ellenségének.A kadams rendbéli SzangPuva gese6 szavai épp err 1 szólnak. A kovetkez versszakában egyenesen szívem kozepéb e taíáI:. l]

Bevezetés

A tanulás és a tanítások hallgatása akkor helyes, ha jó_ tékony hatással van az elmére. A fegyelmeze|t viselkedés annak a jele, hogy az ember meghallotta a tanítá-

sokat. A szenvedések mulása a meditáció jele. Jógi az, aki érti a valóságot.

Egy dolgot nagyon tisztán kell látnotok: a Dharma tanításoknak egy feladatukvan, ezpe tgnem más, mint

az elme megfegyelmezése. A tanítóknak gondoskodniuk kell r Ia, hogy tanításalk jótékony hatással legyenek taníwányaik elméjére.Instrukcióiknak a saját tapaszta_ lataikon kell alapulniuk, amelyek a Dharm a megértéséb 1 kóvetkeznek. A taníwányoknak is azzal a céllal kell résztvenniuk a tanitásokon, hogy elméjiiket fejlesszék. Minden lehetséges er fes zítéstmeg kell tennitik, hogy irányításuk aIá vonják fegyelmezetlen gondolataikat. Ezé,rtbuzdítalak benneteket aíía,hogy kóvessétek szorgalmasa n a nagy kadampa gesék szavait. ok azt taná_ csolták, hosy az ember teremtsen osszhangot az elme és a Dharm akijzótt.Ez_zelellentétben, ha a tudást és a g5ra_ korlatot két, egymástól fuggetlen és ktilonalló entitás_ ként kezeljuk , a tanítások hatástalannak bizonyulhatnak. A szellemi gyakorlat során alaposan meg kell vizsgál-

27

nunkonmagunkat,ésaDharmáttiikórkéntkellhasz_ nálnunk,amelybenláthatváválnakszámunkratesttink, Mind a tanít nak, mind beszédtink és elménk hibái,

a tanítás gyakorlata révén tanulónak akarnia kell, hogy Ah,gy an a lam-rim7 jót tegyen onmagával és máiokkal, imákban találhatjuk: a

Er s egyiittérzéstól hajtva, a Buddhadharma Legyek képes rá, hogy értelmezzem kincsét, Ésj helyekre vigyem, É,oiy.n' helyekre, ahol megfogyatkozott,

Abuddhistatannemfnlkaijellegu.Ezértabuddhizaliiasaiak sikere bels sze1_ rnus terjesztésénekés vissza kontinuumától ftigg, Ha lemiségiinkt 1, vagyis elménk pozitív mi_ tení azelme hibáit, képesek vagyunk .]r-okk".,

nségei*.grro"ekednek'ABuddhatanainakmegrzéátalakulást

azt jelenti, hogy pozitív ma_g a.a tan .-,gfogr^ 1,, váltunk ki. Nyilvánvaló, hogy a placon, es adni-venni lehet nem ható létez ,"ugyi, íi_ e n. Fordíts atok se és hirdetése tehát

ne

m való

sítha;;" g

ftztkatértelemb

a hármas gyako rlat végzégyelmet .pé|dául ^, ^I;;,iÍ, magatokban a lemondás eré_ sére _ ',r"gyr. á n riti1tok

nyét,abódhicsittaébredehejenektudatosságát,ésaz égét,

tir.rreg felismerésének bolcsess és továbbadásának A buddhista tanok meg rzésJnek hittik van ezekben _ felel sség" u .rrienk uro|.é,akiknek

atanokbun-.E,tpedigaBuddhairántérzettvonzdáHa mi magunk nem sunk és tisztelettrnk a?apozzameg, várjuk, hory mások tegyetesztink semmi építt,csak


22

Á

nek, akkor természetesen semmi sem lehetséges. Els lépéskéntsaját elménkben kell kifejlesztentink azokat apozitív min ségeket, amiket a Buddha tanított. Aztán, miután megfelel, en megfegyelmezttik elménket, reménykedhettink, hosy segíthettink mások elméjének megfegyelmezésében is. A nagy Congkapa8 egyértelmííenkimondta, hogy azol<nak, akik nem fegyelme zték meg onmagukat, szinte semmi esélpik nincs mások megfegyelmezésére. Ácsárja Dharm akirtlg nagyon vIIágosan fogalmazta meg ezt az elvet: Ha a módszer homályos Ineked],

A magyarázat természett l fogva nehéz.

A bódhi

szatvrák, akikben ez a szándék munkál, vég_

s célja, hosy elérjéka megvilágosodás állapotát. Ennek érdekébenolyan gyakorlatokat végeznek, amelyek felszámoljákaz elmére ható zavaró érzeImeket.Ezzel .sy id ben szellemi felismerések megéléséreis torekszenek. Kovetkezésképpen a bódhi szatwák a folyamat során megszabadulnak a benntik lév negatív min ségekt 1, a pozitívakat pedig kimiívelik magukban, és így képessé válnak rá, hogy segítsenek más érz lényeken . A Kommentórok (Dignóga'o) Á hiteles gondolkodós kiz.lonata" círníímunkdjdlloz így ír: Az egytittérz k minden eszkozt megragadnak, hogy enyhítsék az élok szenvedését.

Ezért nektink, akik hisztink a Buddh a tanításalban, mindent meg kell tennrink, hogy kifejlesszrik magunkban az erényeket. Ez nagyon fontos. Es f leg ebben a

I

]

I

ili ll,i

|,]

Bevezetés

meditríció szakaszai

mostani korszakban, amiko t aztláthatjuk, hogy a Budd_ ha tanításai elkorcso sultak. Mi, tibetiek fennhan gon ágá_ lunk a kínaiak ellen, és|<ritizáJjuk ket, amiért pusztítást vittek véghez otszágunkban. A lényeg azonban az,hogy kózott a buddhi"-.r, koveioikent minden kórulmények tartanunk kell magunkat ennek alapelveíhez, A tanítások csak akkor érik el céljukat, ha belátjuk a gyakorlás el nyeit, fegyelm ezettekmaradunk, és pozítívátalaku_ lást indítunk e! a szívinkben. Nem így, mint az egyéb témákró I sz I el adásoknál, amelyeke t azétt hallgatunk jussunk, me$l hosy otleteket nyerjtink és információhoz T alánmost azt kérdezitek, mik az ismérvei ery ígazi Dharma gyakorlónak. A gyako rlat a tíz nem erényes dik, cseleked"iiot való tart zkodás etikai elvével kezd elme az és Pontosan kell azonosítanotok a test, abeszéd minden negatív tényez jét, és meg kell értenetek ezek ellenszer ei|.E rel az alapvet tudással az ember elhagy_ haila az olyannegatív cselekedeteket, mint a lopás, aha_ zugságés így tovább, és gyakorolhatja az színteséget, A felszen_ u t a*rséget, és a tobbi erényes cselekedete,t, rendteLt szerzeteseknek és szerzetesn knek a kolostori miként viszabáIyokat ke1l kovetnitik. Ezek megszabják, má_ seljék a szerzetesi" ruhát, horyan kommunikáljanak sokkal és így tovább. s t, még arra vonatkoz an is kapnak utasítást, hogy hogyan nézzenek más emberek-

re, és hogyan szólítsák

meg

ket,

ADharmagyakorlóegyiklegffbbkihívása,hogymi-

mi_ ként álljon .ilá zavat érzelmeínek, és végs soron ként szabadítsa meg magát t liik. Ennek nehézségétaz az egyszerii ígazsag oko,za, hogy ezek a zavar érzeLmek


24

Á

a kezdetek kezdetét I fogva mindenféle szenvedést okoznak nektink, embereknek. Ha valaki megtámad benntinket, vagy ellenség rildoz, kiabálni és sírni kezdtink. A krils ellenség ek azonban, Iegyenek bármilyen kegyetlenek is, csupán egy életen át vannak ránk hatással. Ezen az éIeten tril nincs hatalmuk feletttink. Másrészt azonban, a romb oI érzelmek a mi bels ellenségeink, amelyek eg7értelmiíen képesek katasztr fákat okozni a kóvetkez éIeteinkben is. Valój ában ezek a mi legrosszabb ellenségeink. A Dharma gyakorl igazt pr báját épp ezért ez adja: ha zavaró érzelmei sz n ben vannak, akkor a gyakorlat hatásos. Ez az igaz gyakorló azonosításának legfibb kritériuma, és nem az,hogy mennyire tíínikszentnek ktils megjelenésében. A meditáci céIja nem más, mint hogy csokkentse az elme káptázatait, és végs soron gyókertiknél foguu teljesen eltávolítsa ket. AzáItaI, hogy tanulmányozza és gyakorolja a tanítás mély és hatalmas aspektusait, a gyakorló, aH egyre jobban belemerul az éntelens égr lvaló meditáci ba,"égtil megérti a valóságot. Nektek, akik a tanításokat hallgatjátok, alapvet en fontos ismernetek ennek hatékony eszkózeit. Ehhez mentessé kell válnotok a hallgató (akit egy edényh ezhasonlíthatunk) három hlbáját 1, és ki kell fejlesztenetek magatokban a hat kedvez szándékot. A hibák kózul az els az, ha így hallgattok, minth a egy fejjel lefelé fordított edény volnátok. Ilyenkor fizikaíIagtalánjelen vagytok a tanításokon, mentális afl azonban valahol egész máshol jártok. Vaglris, amikor valaki tanít valamit nektek, egyáItalán nem hallgattokrá. Nem érdekel bennete-

ll

Beoezetés

meditóció szakaszat

25

E,z^lythvánvalóan ket, amit mond, és meg sem halljátok,

kel1 hárítanotok, r',,gy akadálya'u ,unu|ásnak, amit el vehessetek részt h"gy teljes figy.l._mel és érdekl déssel a tanításokon.

Amásodikhiba,harigyhallgattok,minthalyukakkal teliedénylennétek.Ilyenkor,nohaodafigyeltekataní_ tásokra,

,r.*

jegyzttekmeg a tartalmukat,

Ez afudatos*

hiányit jelzt,A Dharma gyakor|ás1 "*Ieiirret tanulni abból, ur:, 1rírnti, hory kepesnek Éell lennetek például a mese_ amit hallottatJL. x"- id toltés, mint nektek artanéz_ hallgatás. A tanítások ritmutatást adnak ki ,o., togyan élhettek értelmes élet.., :, alakíthattok ha azt hozzááIlást a dolgokh o,, Epp ezért,

ság és n

*.gr.i"t

tudatosan meg sze"retnétek, hogy hasznotokra váljanak,

folyamata során, kell tartanotok ák.. A tanulás minden figyelemmel kell legyen azhallgatás, olvasás stb,, teljes meg|egYezzétek lennetek, és tírekednetek kell rá, hogy nem teljes, a tanítások tartal mát. Ha az érdekl désetek

éscsakféligfigyeltek,azinÍormációknakcsupána_felét id re, Hogy fogiátok -.giJg"y ezní,éscsupán csak rovid azon, amit hallotne így l.gy..r, .TLU gondolÉodnotok hogy a tudás hosztatok, írjra meg rijra, É,lehet vé tesit, szí id r. l"i.rá maradjon a fejetekben. A tanítások amin a klasszimegsegyzésének másik m dszere avita, iskolák is alapulnak, t ", "iia"ó A hallgató harmadik hibája a motivációval kapcsola_ edénybe mérget tos, és u horhasonlítják, amikor egy A tanítások hallgatása kózben el kell kertilno_ ontenek. de ktilo_ tok a csalárd indítékokut.Mirrden cselekedetet,

nosenaDharmagyakorlást_aszentszóvegekhal\gatá_


26 sát és olvasását

Á

-

Beaezetés

meditóció szakaszat

csakis

j

szándékir indítékkalvégezzntek.

Igyekezzetek irányításotok alá vonni a fegyelmezetlen elmét, és fokozatosan torekedjetek a buddh aság állapota felé, hogy minden érz lény javát szolgáIhassátok. Ova intelek benneteket attól, hogy a Dharma tudást más tudományokhoz hasonlóa n pusztán megélhetésicélokra akarjátok használni. Most pedig engedjétek meg, hosy rátérjek a f témámra, Kamalas íIa Á meditóci szakaszai cimíi míívére. A szerz végtelentil jó volt Tib ethez. A nagy Congkapa tiszteletre méltó tudósként emlegeti, nem érdemtelentil. A sok szoveg koztil, amiket írt, ajelen m és Á kazapt megail dgítós a a legtobbre tartott. Á meditdció szakaszai átadási rwonala igencsak ritka. Tibet kazép- és délnyugati régióiban az átadás nem volt széleskór . Elszigetelt helyeken talán ismerték. Khunnu IámaTendzin Gyalcen Khámban kapta meg a tanítást, majd továbbadta Szerkong rinpocsénak. Akkoriban én nem jutottam hozzá a tanításhoz,jóllehet szerettem volna.Ugy gondoltam, hog,y mivel a szóveg nem tul hoszszít, nem gond, ha kés bbre halasztom. Helyette olyan, más fontos értekezésekkel kapcsolatos tanításokat isy.keztem megkapni, mint például Puton Rincsen D-p" Nr1! magltarózat a Kólacsakrríróll2 címíim íve, a Kólacsakra dsszefoglaló tantrdja, és a hatkotetes Magyardzatok a Makuldtlan Fény cím nag! kommentdrokhoz. Epp Svájcban voltam, amikor kaptam egy távíratot, hosy Szerkong rinpocse eltávo zott, Jongzin Ling rinpocse pedig gyengélkedik. Belém nyilallt a felismerés, hogy nlgy árat kell fizetnem, amiért nem ígyekeztem

27

Á meditdció szakaszarual kapcsolatos tanításo_ kat. szomorír voltam, és a veszteség étzésegyotort.

megkapn

i

dtem, Ezekután minden lámát Iés gesét 1 arról érdekl aztán, hogy ki viszi tovább az ítadás vonalát. Egyszer a szákja amikor Bodh Gajábanl3 jártam, találkoztam ne ke m, ho gy ap áttal, Szangy e Te ndzi nnel. Elm o ndta egy óreglá_ kupor. tanításo kat Á meditáció szakaszair I mito:,Khámból,akiLhászában jártzarándoklaton,Azt is Khámgondoltam, hogy mivel Khunnu Lámarinpocse így megbízból kapt u ruu]irásokat, ez avonal ugyan az, ^ hatok a tanítások hitelességében, kezd_ Korábban, ha rij szoveg.k tu.r,r\mányozásába tanácsát. tem, mindig kikériem Jongzin Ling rinpocse

már nem élt. Tiszteletre méltó Gen ^roibunszintén Bodh Gajában tartzkodott, veNyima viszont id ben. ígyhátelmondtam neki, mire késztilok, 1.^ "gy Aldasát adta . így tortént, és kikértem a "a!r"e "yet. nekem hogy a szakja apát7a, Szanye Tendzin átadta a tanításokat. N"gyon boldog voltam és szerencsésnek

Ekkor

g auto m ati ku s a n me gszab adí_ igen ismert, tott a lelkifuidalás terh ét I. Ez a szaHla apát

ér eztemm a gam

a

I' "rp

ed i

Manapság és nagy tiszteletben á11 a szakja kOrokben, a szóvegr 1 ninu ,ryol-.*nas éveiben jár, Ahogy tudom, én legalábbis nem ta1álkoz_ csenek írásos ^^gy^iloatok; hosszaniézbelle Áz tjs_ Congkapa tam veltik. A ""8y ezétt gondolom, wény naJ! allomásai címíJmíívében, ki a sa_ rr"sy idáis |esz,ha ebb 1 a forrásb I egészítem

magyarázltaimat, "ját Kaáalasíla csodálatos szolgálatot tett a Buddhatarta, tokéletes irr"k. Alh"t"tos és j szándékír torekvésével


28

29

Á meditdció szakaszai

Be,uezetés

alapot teremtett atanításoknak azid alatt, amígTibetben élt. A vallásos érzriletíítibeti l<tráIy,Thriszon8 Decen15 hívta me8 Sántaraksita16 ácsárj'á,t és guru ,i.rpocsét, azazPadmaszambhavát.7. Ez a három nagyszer ember végtelenril kegyes volt Tibet havas f tdjéh; z. Az kózb enj árásuknak é s egytittmííkodésriknek koszonhet. , hogy létrejott az országban a buddhizmusnak .gy teljes váIfaja, amely magábanfoglalja atantrákat is. Sá;taraksita ácsárja tisztábanvolt a veszéllyel, hogy féIreértik és felreértelmezik a f.i'oz ftát, ezért-.gh"gYt a,hogy ilyen esetben forduljanak Kamalasílához. Á tortenelem arr l tanriskodik, hogy ezen okból hívták Kamalasílát Tibetbe , és így sztiletett meg Á meditdció szakaszai. Az els részvégéna szerz maga is említi, hosy Thriszong Decen szeméIyes kérésére írta meg a szóveget. A tibeti emberek érdekében,hogy -.g8"yókereztesse koztrik a buddhizmus tanait, u i^gy KÁalasíla volt olyan jó, hogy eljott Tibetbe . Á meditóció szakaszai három része Tibetben íródott, és a kínai Hosangl8 volt az esylk katalizátoru. Általános fioz fiai elvei La, lapta tartoznak, az azonbanbizonyos, hogy Hosang buddhista szemlélettel kapcsolatos értel mezése téves volt. Kamalasíla ácsárja azért írta meg ezt aszoveget, hogy megel zze ezeknek a téves nézeteknek a terjedését. PUUotl, láthatjuk, hogy azokban az id kben a tiszteletben álló emberek óriási fudományos és erkólcsi nagyságról tettek tanl3bízonyságot. Kifinomult nyelve n cáfoIták a téves nézeteket, és sosem ellenfeleik személyéttámadták. Ehely.tt tiszta és világos foglala tát adták a floz ftaí nézeteknek, a meditációnak és a viselkedésnek ahogyan a Budd,

ha taníto tta.Igy a Buddh a tanai t rlragyo 1ták az alafltas

,

és hamis nézeteket, amelyekaztán maguktól elsorvad-

tak. Ennek a drág a szóvegnek ktilonleges karmikus kapOrszágához. csolódás avaflTibethez,

aH

Egyértelmri tehát, hogy a szerz , Kamalasíla végtelentil kegyes és jó volt a tibetiel<hez. A torténelem azonban azt mutatja, hogy a tibeti nép ahelyett, hogy megfelelr en láfejezte volna háIáját, elkovetett néhány hibát. Tortént néhány keresetlen incidens. Ha máshogy néz-

élhettink a tibeti mondással: ,,Ahol a Dharma kivírágzlk, az órdóg sem alsz7k." Hosy jól megalapozott vllágíésvallási íntézményekjojjenek létre Tibetben, 8uru rinpocse megteremtette a feltételeket és megáldotta a kórnye zetet. De még ezekben az id kben is akadtak emberek, akik akadáLyozták mindezt. S t, néha még mintha maga a \<lráIy sem tartotta volna be guru rinpocse kéréseit. Szomorri eztlátní. De peísze, másképp is nézhetjiik. A buddháknak és a bódhíszatvráknak egyetlen dolguk van: az érz lényekérttevékenykedni. Avalokitésvara19 például krilonleges módon kot dik Tibeth ez, és nagyon sokjót tett velrinkszámos élete során. Mi, tibetiekazon_ ban még most is végeláthatatlan problémákkal néztink szembe. De ki kell tartanunk. A nemzetkózi he|yzet képlékenyés folyton válto zlk. Az ígazság támogatókra 1e1, és azígazságdrága.Mára sikertilt megfelel alapokra helyezntink a jov nket. Mindannyiunknak szorgalmasan kell munkálkodnunk, hogy betoltstik személyes ktildetéstinket ebben az éIetben, és a kovetkez kben, mikozben ugyan rgy figyelmet kell szentelnrink a kózosz:drk,


30

Á

meditdció szakaszai

ség érdekeinek. Megadatott nektink a szerencse, hogy tanulmányozhatjuk ezt a nagyszer szóveget. Bolcs volna, ha magunkévá tennénk úrtmutatásait, és ezek alapján m egvált ozatnánk az éle ttinket.

1.fejezet

Ml Az

A buddhista tanítások szerint nagyon fontos apozitív hozzáállás kialakítása. Arra kérlek benneteket, hogy

hallgassátok jó szándékkal ezt atanítást, és kozben gondoljátok azt, hogy,,meghallgatom Á meditóció szakaszai kazéps ftszét a nagy Kamalas ílátóI, hogy elérjem a legfels bb buddhas ág állapotát, és javáralegyek minden érz lénynek ezen a végtelen világon." A test és az elme minden cselekedetét els sorban a szándék határozza meg. Ezért minden oVan tett, amit j akarattal végeztek, az erényt és a boldogságot noveli, és hosszír távon a buddhaság elérésénekokait gyarapítja. Másré szr I azonban, ha ajó és egészségesindíttatáshiányzik, akkor mé8 alátsz lag spirituális gyakorlatok is járhatnak negatív kovetkezményekkel. Mivel a kozttik Iév határvonal na5yon keskeny, az embernek ktilonosen figyelnie kell erre. Ebben a szovegben a szerz mind a hinajána, mind a mahájána osvényt tárgya\a. Kifejti a hagyományos bódhicsitta és ahat tokéletesség gyakorlásának módszerét, ktilonos tekintettel a nyugodt és megállapodott elmére és a ktilonleges felismerésre. Azokkozriletek, akik nem ismerik a buddhizmus tanaít, és nem hallottak még ezeh l a módszerekr 1 és gyakorlatokról, próbálják meg osszeftiggéseiben megérteni a szoveget, mert ez alapján más tanítások is konnyen érthet vé válnak a számul<ra. Ez a mííolyan, mint egy kulcs; megnyitja az ajt t a tobbi nagy buddhista szóvegfelé.

BIME?

A mindentudás nem johet létre ok nélktil, mert ha így lenne, akkor mindig minden mindentudó lehetne. Ha a dolgok rigy torténnének, hogy nem friggenének valami mástól, akkor megkotés nélktil léteznének - és nem lenne oka, hogy miért ne lehetne minden mindentudó.

Ezért aztán, mivel minden míikodó dolog csak alkalmilag létezik, mindennek szigorri oka van. A minden-

tudás is azért ritka, mert nem létezik minden idóben és minden helyen, és mert minden nem lehet mindentudó. Ezért aztán egyértelmíienokoktól és feltételek-

t

l ftigg.

A

szove

g szerint a létez dolgoknak két típusa van:

amik ál]andóanléteznek, és azok, amik alkalmilag. Mi kóve tkezlka dolgoknak ebb 1 a másodikfajtá1ából azokb I, amelyek egysz Léteznek, másszo r azonban nem? Természetesen vet dik fel a kérdés.A kóvetkezmény pedig nem más, mint hosy az átmeneti dolgok okoktól ftiggenek. A tény, hosy bízonyos dolgok csak bizonyos id kben jonnek létre, igazolja az okoklétezését. Hiszen, ha egyes dolgok csak ery id ben jonnek létazok,


32

Á

meditdció szakaszai

re, máskor viszont nem, az azt jelzi, hosy nem mindent 1ftiggetlenril léteznek hanem más feltételekt 1 í.igg.nek. Ezért minden olyan jelenség, amely egyes id kben Iétezík,máskor azonban nem, okok és feltételek ftiggvé-

nle, amelyekb I szintén tobbfele van. Az okoknak példáu1 olyan fajtáivannak, mint az anyagi ok, a kózvetlen ok, a kózvetett ok, az egyenl áIlapot oka, a velejáró ok és így tovább. Ugyanígy, a feltételeknek is tobb fajtája van, például az objektív feltétel, az oki feltétel, az azonnali feltétel és így tovább. Azok a jelenségek tehát, ame-

lrk

okoktól és feltételekt 1 fiiggenek, természettik sze-

rint változékonyak; sosem maradnak meg egy helyen, és nem állandók. A feltételhez kotott jelenségek három kateg ríába tartozhatnak - egyrészt a forma, másrészt a tudat kateg ríájába, aharmadik kategóriát pedig azoka dolgok alkotják, amelyek az eI z kett kozril egyikbe sem illenek bele. A forma olyan aspektusokból tev dik ossze, mint az alak, a szín és így tovább; ezek a szem számátaLáthatók, és kézzel tapinthatók. A tudatnak nincs alakja, se színe, és nem mérhet semmilyen fizikaí mértékkel, ehelyett természeténélfogva képes érezni és érzékelni. Az id , amely nem rendelkezik se alakkal, se tudatossággal, a dolgok harmadik kategó riájába tartozlk. A mindentudó ttanszcendentális bolcses ség az a tudatosság, ami mindent tud. A mindentudás min ségét nem lelhetjtik fel a foldben, a kóvekben, vagy a hegyekben. Olyasvalami áItaljon létre, aminek afeladata,hogy aldatában legyen a tárgyal<nak, ezéft nem is hozhatjalétre semmi, ami híjánvan ennek a tudatosságnak. A min-

Mi

az elme?

33

dentudás természetesen avégs cél, amely magában foglal minden tokélete s s ége t, a feltételhez kotott j ele nségek

három kategóriájakaznl pedig a tudatéba sorolható. A tudás és a megértés a tudat feladata. Amikor péIdáuI azt mondjuk, hogy ,,éítem"vagy ,,Iátom", és kozben keletkezik egy érzésiinkyagy tapasztalatunk az adott dologgal kapcsolatban, azt a tapasztalatot a tudatunk aktiváIja. Amiko í a szem tudatoss ágalátja a fizíkai formát, azt mondjuk, ,,látom a formát", amikor pedig az elme tudatoss ága megtapasztalja a boldogságot vagy a fájdalmat, azt mondjuk, ,,boldog vagyok", illetve ,,fty" . Ezért, amikor azt mondjuk, hogy ,,azt tapasztalom", ,,aztlátom", ,,azt hallom" és így tovább, a tudatunk a cselekrr ágens. A tudást tehát a tudat miíkodteti. A tudato s ságok ktilonbo znek tudásuk hatókóréb en, valamin t intenzitásukb an é s éle s s égtikb en. Nyilvánvaló példa az emberi tudatosság és az áIlati tudatosság ktilonbsége. Azember érzékelésesokkal szélesebb koíí,és a dolgok sokkal nagyobb váItozatosságát képes felfogni. Az egyes emberi lények tudatosságais ktilonboz7k, ta, nultságuk és tapasztalataik ftiggvényében- minél tanultabb valalá, és minél t bb tapasztalattalrendelkezik, annáItágabb a tudata. A tudás és a megértés olyan tudatosság talaján vhágzlk ki, amely képes érzékelnia tárgyait.Amikor a szrikséges feltételek teljesrilnek, a képessége, hogy érzékehjen, megnovekszik, a tudás tárgyaínak hatókore kitágul, a megértéspedig elmélytil . Az elme ezen azíton érheti el lehet ségei cs rcsát. A mindentudás a teljes beteljestilése, vagy tokéletesedése az elme azon képességének,hogy érzékelje tárgyaít.


34

Á

meditóció szakaszai

Mindentudó abban az értelemben, hosy mindent tud-

hat, anélktil, hogy az id és a tér ktilonbségei akadályokat gordítenénekelé. A mindentudó bolcsesség a tudatosságból sztiletik, és definíci szerint okok és feltételek teremtik meg. Ez aztjelenti, hogy még a mindentudó bolcsesség sem johet létre okok hiányában. Ha nem ez lenne a helyzet, és a mindentudó elme létrejohetne ok nélktil, az aztjelenten é, hogy minden tudat mindentudó. Hiszen, ha a dolgok okok és feltételek nélktil jonnek létre, akkor vagy mindig létez knek, vagy nem létez knek kell lenniok. ,Ha a dolgok gy torténnének, hogy nem ftiggenének más dolgoktól, akkor sehol sem titkóznének akadáIyba." Ez azt jelenti, hogy ha a dolgok rigy jonnének létre, hogy nem ftiggenének más okoktól vagy feltételekt 1, akkor nem lenne logikus oka, hogy bárhol is akadályb a itkózzenek. Mivel nem ez ahe\yzet, az a logikus, hosy minden nem váIhat mindentudóvá. Ezétt tehát a mííkodjelenségek bizonyos id kben létrejohetnek, máskor pedig nem. Azid egy pontján, amikor a megfelel feltételek teljestilnek, kedvez tlen feltételek pedig nincsenek jelen, a tudatosság mindentudássá alakulhat, amely birtokában van a minden jelenséggel k"pcsolatos tudásnak. Mivel a dolgok nem jonnek létre mindig és mindenhol, ebb I az kovetkezik, hogy okoktól és feltételekt 1 ftiggenek . E, u"okoktól és feltetelekt 1 ftiggés ezenrendszerében azoknak, akik el szeretnék érni a mindentudás végs gnimolcsét, meg kell teremtenitik a megfelel okokat és feltételeket - az okok teljes és pontos korét. Emellett az aspíránsoknak nagyon er sen kell toreked-

Mi az

elme?

35

nitik céljuk elérésére. Ezért mondják hát a tanítások, hosy a mindentudás okokhoz és feltételekhez kotott. Aszanga2} Á fudds kompendiuma címíímíívébenít arró1, hogy az okozatok okok és feltételek révénjonnek létre. A feltételek fqtátt a kovetkez kben jeloli meg: a rendriletlen feltétel, az áIlandótlan feltétel, és a lehetséges feltétel. A korábban mondottak az áJlandótlan feltételre vonatkoznak. Ha azt kérdez.zik, hogyan johet létre a mindentudás a tudatosságból, a lehetséges feltételérl beszéltink. A képesség, hosy tudatában legyen atárgyal<nak, atudat velesztiletett min sége. A tudat természeténélfogva tiszta és tudatos. Ez a min ség pedig a tárgy aspektus ábanjelenik m $l amit befogad. A tudatosság eme attribírtuma tehát nem olyasvalami, ami rijonnan jon létre más faktorok révén. A kérdéstehát az, hogy miként tud ez a tudatosság határtalan hatókor vé nóvekedni és tágulni. A képesség, hogy tudatában legyen a tárgyaknak, a tudat velesztiletett min sége, Iéteznek azonban dolgok, amelyek akadáIyoz-zákaz elmét abban, hosy megnyíljon a teljes tudás állap otára. A kovetkez kérdéspedig, hosy miként jonnek létre ezek az akadályok. M.g kell tehátvizsgáInunk, hogyan háríthaguk el ezeket. Ami a tudatosságot megakadáIyozza abban, hogy udatában legyen atárgyának, nem más, mint a tudatlanság, amely a valós |étezés félreértelmezése,másképp fogalmazva a tudatlanság, amely egy széls ségbe, mégpedig a tárgyíasítás széls ségébe esett.

Amikor tudatlanságról beszéltink, arra utalunk, hogy a tudatosság vagy híján van valamely kedvez feltétel-


36

Á

meditríció szakaszat

nek, vagy valamely kedvez tlen feltétel akadályozza benne, hogy tudatában legyen a tfugyának. A tudatlanság számos ffitája koztil a legf bb a valós létezésfélreértelmezésének tudatlansága; ez az osszes t bbi gyokere, mondhatni gene rátora. Es egyb en ez a legf bb akadáIy ís. Az elemzés ítján aría a kóvetkeztetésre kell jutnunk, hosy ez a tudatlanság olyasvalami, amit képesek lehettink elhárítani és eltávolítani. Az elme defektusai els sorban atudatlanság és az ebben rejl er miatt jonnek létre. M.8 kell vizsgálnunk és meg kell határoznunk, hogy a tudatlanság vajon elválasztható-e az elmét I,1Ilewe hosy véget lehet-e vetni a tudatlanságnak. A tudatlanság ebben a jelentésébennem egyszeríi, butaság, hanem a valós létezésféIreértelmezése. Olyan elmét je1o1, amely rendellenesen vagy rosszul fog|a fel tárgyát. Ezért aztán, ha ennek ellenpontjaként egy hibátlan és pontos megértéstfejlesztrink ki, képesek lehettink véget vetni neki. Mind a tudatlanság, amely a valós létezésfélreértelmezéséb1 fakad, mind ennek ellenpontja okokhoz és feltételekhez kótott. Hasonlatosak abból a szempontból, hory kedvez korulmények kózótt novekedésnek indulnak, kedvez tlen kortilmények kozott pedig elhalnak. Mi hát a ktilonbség ezek kozott? - kérdezhetnénk.Mivel a tudatlanság, amely aval slétezésfelreértelmezése, olyan elmét takar, amely rosszul fosi" fel sqát tárgyát, nem fejl dhet végtelentil. Ennek pedig az az oka, hogy nem kap valós támogatást. AzlLyen elme rossz, romlott, abban az értelemben, hosy az, ahogyan a tárgyát érzékeli, ellentétes azzal, ahogyan atárgya a valóságban léte-

]

I

I

Mi az

elme?

5/

zík. Az elme, amely az éntelenséget étzékeli,jó ellenpontja ennek, ugyanis nem téved a tárgyát illet en. Mondhatjuk tehát, hogy helyesen fogiu fel a tárgyát, ami azt jelenti, hogy az, ahogyan a tárgyát érzékeli,megfelel annak, ahogyan a tárgya a valóságb an létezlk. Es, mivel ez flem egy téves érzékelés,valós támogatást kap. Korábban említettem, hosy a tudatlanságnak, amely a valós létezésféIreértelmezése,véget lehet vetni. Ennek pedig az az oka, hogy a tudatlan elme nem éIvez támogatást, mint érvényesgondolkodás. A kétféleelme kózvetlentil ellentétes módon foga fel a tárgyát. Az elme, amely a tárgya éntelen természetétérzékeli,hatásos ellenpontj a a aldatlan elmének, a tudatlan elme tehát meghaladható. Ez a módszer hasonlatos ahhoz, ahogy az emberi szenvedés bármely aspektusa is csokkenthet , ha a megfelel lépésekkel tesztink ellene. A dolgok természete az, hogy a benntik rejl er lecsokken, amenynyiben ellentéte s tényez kkel állítjuk szembe ket. Az elmét, amely aval ságot étzékelí,ttanszcendentális tudatosságnak nevezik - ez az elme pozitív min sége. Mint érvényesgondolkodás, támogatást élvez. Az elme természete pedig az,hogyha az ember pozitív min séggel tolti me$l végtelen mértékbenképes fejl dni. Ez-zel ellentétben a test pozitív min ségei nem képesek végtelen mértékben novekedni. Ennek az az egyszerrT tény az oka, hogy a test durva elemekb 1 éptil fel, ezek a durva formájri min ségek pedig nem képesek végtelen mértékben novekedni. Amikor azt mondom, hosy a tudatlan elme rossz vagy romlott, arr I beszélek, ahogyan félreértelmezi


3B

Á

meditdció szakaszai

Ebb 1 kovetkezik a kérdés:Mi a val ság? Hogyan értelmezi félre ez az elme a val ságot? Es miben téves a felfogása avalósággal kapcsolatban? A valós a

val

ságot.

Iétezésval ságavary tiressége olyasvalami, amit logikai rton kimutathatunk. Tokéletes és megingathatatlan okok léteznek a létezéstirességére,mi pedig meggy z dhenlnk ezekr 1. Másrésztviszont nincs logikus mód a valós létezésbizonyítására. A valós létezésaz, amely megjelenik egy átlagos, edzetlen tudat számáta. De ha logikai vízsgáIat alá vetjtik, a valós létezéstnem foghatjuk meg. Még ahétkaznapi életben is gyakran találunk ellentmondásokat akózótt, ahogyan a dolgok t ínnek, illewe a ténylegesLétezésimódjuk kozott; vagyis, ahogyan a dolgok a valóságban léteznek, az kilonbozik att I, ahogyan léteznítíínnek. Ez az elképzeléskonnyen példázhat : világi dolgokban ilyenkor mondjuk, hogy vafakit becsaptak vagy megcsaltak. A megcsalatás egy ellentmondás nyomán jon létre, amely akózótt h zódlk, amilyennek a helyzet t nik, és amilyen valójában. YizsgáIjuk hát meg aheLyzetjnket emberké nt! Az áilatokhoz képest a mi elménk sokkal hatalmasabb. Nekrink megvan a képességr.ink,hosy elemez.zrik, vajon 1étez7k-e egy val ság alátszat szintje mogott, mikozbe n az állatok csupán azzal tor dnek, ami látszlk. Ez nagyon világos, olyannyira, mint hosy az egyes emberek ktilonbOz mentális képességekkelrendelkeznek. Ha kózelebbr 1 megvizsgáljuk, sok, általában érvényes gondolkodónak tartott elme is téved egy mélyebb értelemben. Ajelenségekvalós létezésetehát nem egyezíkmeg azzal, amí ezeknekaz elméknek feltárul. Rendszerint máshoglr

Mi

az elme?

39

&zéke\jnk a valós ágot vagy rirességet, mint ahogy valójábanlétezík. Ahogyan mí érzékeljuk az allandótlan dolgokat, például a hegyvonulatokatvagy aházakat, az nem felel meg ezek valós létezésím djának. Néhány ilyen dolog évszázadok, s t évezredek óta létezík.A mi elménk pedig ugyanirgy étzékelíket - tartósnak és á1landónak, olyannak, ami nem fogékony a pillanatnyi váItozásra. Ugyanakkor, ha atomi szinten vizsgáljuk ezeket a tárgya\<at, azt találjuk, hogy minden egyes pillanatban szétesnek és irjra osszeállnak; pillanatnyi valtozáson mennek kereszttil. A tudomány is aváItozás hason1ó mintá zatát írjale. Ezek a tárryak szllárdnak, állandónak és tartósnak tíínnek,valós természettik szerint azonban folyamatosan váItoznak, és egyetlen pillanatra sincsenek nyugalomban.


2.fejezet

AZ ELME KIMŰVBIÉSB ]

tanulás, a tudás megszerzése alapvet fontossáry. A" elme fejlesztése nem más, mint megismerési foIyamat. A buddhizmusban ez a megismerés, azaz a meditáci az elme pozítívátalakulását, varyís negatív min ségeinek eltávolítását és pozitív min ségeinek meger sítésétjeloli. A meditáció által képesek lehettink rg1, fejlesztení az elménket, hogy rossz tulajdonságai fokozatosan elmaradjanak, jó tulajdonságai pedig el jojjenek és megnovekedjenek. Altalab an kétfélemeditáci r lbeszélhettink: analitikusról és egyhegyíir I. Az els nél a meditáló elemzési folyamatnak vetí aIá a meditá ci tárgyát, mikózben írjra és jra megpróbáljamegismerni. Es, amikor egy j adagbízonyosságot nyert a meditáció tárgyával kapcsolatban, egyszer en csak rákoncentráI az elméjével, további elemzés nélktil. Az analitikus és osszpontosító meditácí ilyen elegye hatékony technika, amely áItal megismerhet a meditácíó tárgya, ily módon pedig helyesen fejleszti az elmét. Fel kell ismerntinkaz elme fejlesztésének fontosságát. Ez abb I az alapvet tényb 1 fakad, hosy természenink-

A


42

Á

meditóció szakaszai

tl

fogva mindannyían boldogs ágra vágyunk , a szenvedést pedig el szeretnénk kenilni. Ezek tetmészetes em-

beri tulajdonságok, nem kell ket megteremtentink. Ez avágy nem rossz. A kerdes már csak az,hogy miként ér* jtik el a célunkat,hogy megteremtstik a boldogságot, és enyhítstik a szenvedést? A tanul ás f céIja például épp ez: elérni a boldogságot és elkertilni a szenvedést. Mi, emberek, azért kiizdjiik magunkat végig a tanulás folyamatán, hogy sikeres és értelmes élettik legyen. A tanulás által novelhet a boldogság, és csokkenthet a szenvedés. A tanulásnak számos formájalétezik; ez,zel egyritt alapvet en mind ama szolgáI, hogy fejlessze és átform áIja az elmét. Az elme hatalommal rendelkezik a test és a beszéd felett, épp ezért a test és a beszéd fejlesztésének is az elménélkell kezd dnie. Másképp mondva, minden flzlkaí vagy szóbeli fejl désh ez és átalakuláshoz eI szór is motivácíóra van sztikség. Az elme lála az efféIe fejlesztés el nyeit, és felkelti az érdekl dést iránta. Az eIme fejles ztésénekcéIja, hosy értelmessé tegye az éleainket. A folyamat során számos rij dolgot tanulunk, és képessé váIunk érzékelniés azonosítani a hibákat, amelyek elhárításra vagy javításra szorulnak. Most pedig az a feladatunk, hogy felfedez.zikazokat az eszkózóket és módszereket, amelyek képessétesznek benntinket arra, hogy elhagyjuk mindazt, ami rossz, és megteremtsrik a kedvez korulményeket elménk átalakulásához. Ez nagyon fontos. A mindennapi életben a tanulás segít, hosy megtaláljuk a szrikséges és kedvez feltételeket a boldogság eléréséhez. A folyamat során pedig azoktóI a tényez kt l is megszabadulhatunk, amelyek nyomor rsá-

Áz

elrne

kim

velése

43

gossá teszik az éIedinket. A tanuláss aI tehát az a cé|unk, hogy boldoggá és értelmessétegnik az élettinket.

Ha társadalmi szempontból tekinttink az élettinkre, a tanulásnak létfontosságri szeíep jut. Az, hogy hogyan boldogulunk egy helyzetben, attóI ftigg, miként bánunk testtinkkel, beszédtinkkel és elménkkel. Es, mivel az eIme a fónok, ennek fegyelmezettsége alapvet en fontos. Az éIetben a boldogság és a szomoruság az elme intelligenciájának fokától fiigg. Ahogyan azís az elméb 1fakad, hogy hogyan érintik ezek a tapasztalatok az éIetinket. Amit testtinkkel, beszédtinkkel és elménkkel a jelenben teszrink, jovObeli állapotunkat is meghatározza. trz pedig a mentális beállítottságunktól ftigg. Ha helytelentil hasznáIjuk mentális kép e s s égeinket, hib ákat kóve ttink el, és el kell szenvedntink ezekkellemetlen kóvetkezményeit. Másrésztvíszont,ha tigyesen használjuk elménk lehet ségeit, pozítívés kellemes eredményeket értink el. Elménk állapota, és az, ahog5,an a ktilonboz dolgokat érzékeli,nagymértékben hatással van ránk. Egyes emberek olyan jól képesek irányítaníaz elméjtiket, hogy kevéssé érintik meg ket a kudarcok vagy a rossz konilmények. Ez nagyszeríen példáz-za, miért olyan fontos az elme megszelídítéseés fejlesztése. Miután meggy z dttink az elme felesztésénekfontosságáról, feltehetjtik magunknak a kérdést,hog,y mi is val jában az elme. A legtobb ember erre írgy felel, hogy elkezdi vakarászni a fejét, majd az agyára mutat. Aválasz részben helyes is, hiszen speciálisan az emberi elméIbeszéltink. Az emberi elme nem létezlk ftiggetlentil az emberi testt 1. A tudatosságot, amely az emberi test-


44

Á

tel á11 viszonyban, emberi tudatnak nevezz'Jk. Azt a tudatosságot pedig, amely az áIlati testtel á|I víszonyban, áIlati tudatnakhívjuk. Azemberi elme vagy tudat, amir lbeszéltink, val jában nagyon sok elméb l áI - ewe-

sek kifinomultak, mások durvák. A durvább típusok olyan érzékszewel<hez kapcsolódnak, mint a szem, sok pedig láfejezetten az aggyal á11 osszeítiggésben. Nyilvánval , hosy ezeka ktils bázisok yagy tényez kelengedhetetlenek a tudatosság létrejottéhez. Bármely elme f oka azonban a tudatosságot megel z pillanatban keresend , amely természetéttekintve a tisztaságot és az éberségetképviseli. Ezt nevezik azonnali feltételnek. Arjadéva2l Négyszdz aersszak cím míívébenejt sz t arróI a logikus kovetelményr 1, hogy a tudatosság okának rendelkeznie keII az átalakulás lehet ségével,illewe atísztaságéséberségtermészetével.Másképp a tudatosságvagy sosem jonne létre, vagy mindig létrejonne, ami nyilvánvalóan nem fogadható el. Egy cselekedet hatása nyomot hugy mentális tudatosságunkon, ennek eredményeképpen pedig képesek lesztink visszaidéznía tapasztalatot, hónapok, évek, s t évtizedek mírlva. Ezt nevez7k a rejtett lehet ség felébredésének.Ez a lehet ség a tudatosság folytonossága révénadódik tovább, és amint a megfelel feltételek teljestilnek, a múrlt látens lenyo* mata a felszínre jon. Ezért beszéltink arról, hosy rejtett benyomásokat ébreszttink fel, hozunk eI eI z életekb 1. Ugyanakkor az elme és az agy viszonyával nem írhatjuk le maradéktalanul az ilyen rejtett lehet ségek finom aspektusait. Ha megértjtik ennek a rejtett po-

]

Áz

meditríció szakaszat

elme

kim

aelése

45

tenciáln ak a fogalmát, jobban értékelhetjtik az éIetet, és a világegyetem folytono s felépiilésété s széthullás át. Még

néhány ályan kétségtinkreis váIasztkaphatunk, amelyek az emberi gondolkodással ,babonákkul, és az elme egyéb kivettilé s ével kapcsolato s ak. A buddhísta fioz fla nagyon tisztán fogalmazza meg az ítmltatásokat és módszereket, amelyek áItaJ, elérhet

az elme legmagasabb szint(i,lehet ségeinek és erejének teljes beteljesrilését képvisel min sége. Hosy beérleljrik a mindentudó elme legvégs gytimolcsét, ki kell fejlesztentink teljes és helyes okait_ Áhogyun aííais tigyelntink kell, hogy betartsuk a fej_ lesztés pontos sorrendjét. A szóveg így ír err 1: a mindentudó elme,

Ezek koztil az okok és feltételek koztil is a helyes és teljes okokat kell kifejlesztenetek. Ha a íossz okokat kezditek gyakorolni, hiába dolgoztok keményen és hosszu id n

át, nem érhetitek el a vágyott célt. 0lyan lesz, mintha egy tehén szarvából akarnátok tejet fejni, Ésugyanígy nem érhettek el eredményt, ha nem teremtitek meg aZ osszes okot. Ha például a mag, vagy bármely más ok hiányzik, akkor az eredmény, vagyis a csíra és í9y tovább, nem jon létre. Épp ezért azoknak, akik egy bizonyos eredményre vágynak, ennek teljes és hibátlan okait és feltételeit kell megvalósítaniuk.

A teljes

és hibátlan okok megvalósítása

mellett alap_

vet en fontos, hosy az okokmegfelel sorrendjében fejlessztik az ehmét, mert csak így képes tágulni, és elérni a mindentudást. Ha fenséges étket akarunk készítení, _ nem elég csak osszeválogatnunk a sztikséges hozzával


46

Á

meditdció szakaszai

kat. Azt is tudnunk kell, milyen sorrendben adjuk hozzá akulanbóz alapanyagokat, például az olajat, a ftisze. reket é, így tovább, hosy elérjtik akivánt ízt. Most talán azt kérdezitek: ,,Mik az okai és feltételei a mindentudás végs gyrimolcsének?" Én,aki olyan vagyok, akár egy vak, talán nem vagyok abban a helyzetben, hogy ezt legymagam]elmagyarázzam, épp ezérI Buddha szavait fogom idézni, ahogyan fogalmazta meg a tanítványainak megvilágosodása után. Azt mondta: ,,Vadzsrapáni, a Titkok ura, a mindentudás transzcendens bolcsessége a7 egyrittérzésben gyókerezik, és egyetlen okból ered - az onzetlen gondolatból, a bódhicsitta ébred elméjébl, és a gyakorlati eszkozok tokéletesítésébl.

Itt Kamalasíla a Buddha szavaít idézí,és megadja a mindentudás elérésénekpontos okait és eszkó zeit. Azt

mondja, hosy mindenkinek, aki érdekelt a mindentudásban, gyakorolnia kell a bódhicsitta ébred elméjét, amely az eg5ruttérzésen alapszík A gyakorlatot a hat to kélete s s éggel kell m eg támo gatni, ktilo no s tekintettel a nyugodt és megállapodott elme és a ktilonos felismerés egységére.Ezért hát a gyakorlat m dszerként és bolcsességként ismert aspektusaira rigy kell tekinteni, mint amelyek láegészítik egymást, és egymást ó1 elváIaszthatatlanok. Ebb, 1kovetkezikazis, hosy az egyuttérzés a Buddha tanainak gyókere, és az ósszes tanítás , tartozzon akát a kis ,3thozvagy a nagy thoz, az eglruttérzésen alapszík.

]

j

3.fejezet

EcvütrÉnzÉ,s

Egyrittérzést l hajtva, a bódhiszattvák minden érz lény megszabadítására eskrisznek fel.

Az

egyuttérzésalapvet en fontos a spirituális fejl dés kezdeti, kózéps és végs szakaszaiban is. Ezzel a kózismert tanítással osszhangban a bódhis zat6rák, vagyis azok a nagy lények, akiket er s egytittérzéshajt, aría esktisznek fel, hogy minden érz lény j llétéértelérik a mindentudás állapotát. Ez az elhatáro zás abódhicsitta ébredése, amely nem más, mint az eg5ruttérzésb 1 fakad ónzetlen gondolat. És,miután legy zték énkozpontu szemléletriket, buzgón belevetik magukat az érdemek és felismerések

megszeízéséne k nehéz gya korl atába.

A bódhicsitta ébred elméjénekereje áItalmegkapják bódhis a zatnrák tanítását, amely magában fogla\a a hat tokéletességet, mikozben nem kérdezik, meddig tart betelj esíten i azokat Kovetkezésképp fokozatos an képes sé


48

Á

válnak

, hogy hatalmas érdemeket és tudást gy jtsenek, ktilonosebb er fe szítésnélktil. Miután ráléptek ennek a gyakorlatnak az utjára, bizo-

nyosan sikertil érdemeket és felismeréseket gy jtenirik. Az érdemek és felismerések elnyerése pedig olyan,

mintha magát a mindentudást tartanánk a tenyerrinkben. Ezért, mivel az egytittérzésa mindentudás egyedtili gyokeíe, a kezdetek kezdetét l ismenetek kell ezt a gyakorlatot.

A szerz itt

,gy fogalmaz, hogy az eg5ruttérzésaz egyedtili gyokere, vagy alapja a mindentudásn ak. Az ,,egyedtilí" sz hangs lyozza, hogy az eg5ruttérzésalapvetr en fontos oka a mindentudásnak, de nem zár lá egyéb okokat és feltételeket. Azt a pontot emeli ki, miszerint az egyittérzéssztikséges feltétel, hiszen nélktile a mindentudás nem érhet el. Ugyanakkor, ha csupá n az e gytitté r zés elég vol n a, a ko rább i ál7ítás, m i s ze ri n t f ejle szteni kell az eg5ruttérzést, a bódhicsitta ébred elméjét,és a gy akorlati m ó ds zer eket, elle ntm o n d ásb a titkó zne. A tókéletes dharma kivonatában a kovetkez t olvashatjuk: ,,Ó Buddha, egy bódhiszattvának nem kell sok gyakorlatot végeznle. Ha a bódhiszattva megtelel en tartja magát egy dharmához, és azt tokéletesen elsajátítja, akkor a buddha osszes min sége a kezében van. És,ha megkérdezitek, mi ez a7 egy dharma, hát nem más, mint a nagy egytittérzés."

Itt

Buddha er,ósen hangs rlyo zza az egylttérzés fontosságát. Az egytittérzés alapján teremthet meg a bód-

ii

a

Egltt)ttérzés

meditóció szakaszai

49

hicsitta ébred elméje, valamint az, hosy az ember bó

dh

is

z attv ák

c s e le

ke d e te

it

magáév á

te gy

a

e, é s ezáItal eI-

érje a megvilágosodást. A tételb 1 kovetkezik, hosy egytittérzésnélktil nem lehettek képesek megteremteni a bódhicsitta legfels bb ébred elméjét, amely el bbre tart másokat onmagatoknál. Enélkril az ónzetlenhoz.záállás nélktil pedig lehetetlen a bódhiszatwák mahtlána tetteit, például a hat tokéletességet gyakorolni. Es, ha nem kovetitek ezt az utat, nem érhetitek el a buddhaság mindentudó állapo tát. Ezért olyan fontos az egyuttérzés. A buddha az, aki már elérte minden onos célját, de ugy

dont, hogy mindaddig megmarad a lét korforgásában, amí9 élnek érz lények. Ennek az a7 oka, hogy óriási egyrittérzésmunkál bennrik. Nem lépnek be a nirvána végtelen boldogságába, mint a hallgatók. Mivel els ként az érz lények érdekeit nézik, ugy menektilnek a nirvána nyugalmas mened ékébl, mint egy égo házbol. Ezért egyedtil a hatalmas egytittérzésa buddhák meg-nem -ál apodott22 l

Az

n

irvánájának

e

l

kerri l hetet l en oka.

egyuttérzést nagyon sok szoveg magasztalja, és nem lehet eléggéhangs rlyozni a fontosságát. Csandrakirtí23 is sokszor dicsérte, mondván, hogy elengedhetetlen a megvilágosodás felé vezet osvény kezdetí, kózéps és végs szakaszain. Kezdetben a bódhicsitta ébred elméjétteremtjtik m $l amelynekaz egytittérzés a gyokere, vagyis alapja. A hat tokéletesség gyako rlásalétfontosság r, ha abódhiszatvra el kívánj a érnía végs célt. A kazéps szakaszban az egpttétzésugyanilyen fontos. S t, még a megvi-


50

Á

Egllt)ttérzés

meditáció szakaszai

lágosodás után is az egytittérzésaz, amely ar::a ósztónzi a buddhát, hogy ne maradjon meg az t kielégítnirvána boldog áIlapotában. Ez a hajt er teszi lehet vé a buddh a számára, hogy belépjen a meg-nem-állapodott niwánába, és léttehozza az ígazságtestet, amely a saját céIjánakbeteljesítésétjeloli, és a formatestet, amely pedig a.m ás ok sztiks égleteinek b etelj e sítés é nek szimbólu ma.Igy, az egyuttérzés erejével, a buddhák megs zakitás nélktil szolgáIják az érz lények érdekeit , amíg csak vllág avllág. Ebb 1látszík, hogy a bódhicsitta ébred elméje a végs állomás eléréseután is lényeges marad. Kamalasíla utalása a másik szovegre, Csandrakírti tollából, meger síti ennek a tételnek az ígazságát, és segít, hosy még jobban meggy zze hallgatóságát. A buddhista hagyományb an a flloz fiai nézeteke t áItalában nem csupán nagyía becstilt szovegekkel kell alátámasztani. S t, valój ában az embernek els sorb an a logikára és érvelésre kell hagyatkoznia, hosy hitet és meggy z dést nyerjen afiozóftairánt. A tudás tfugyait nagy vonalakban a kovetkez képpen csoportosíthatjuk: nyilvánvaló jelenségek, részben rejtett jelenségek és teljes mértékbenrejtett jelenségek. A nyilvánvaló jelenségek létezés é n e k bízo nyítás ához ni n cs s ztiks ég 1o gikára. Mivel ezeket kozvetlentil megtapasztalhatjuk és megérthetjrik, ísy meg is bizonyosodhatunk a létezéstikr 1. A részben rejtett jelenségekr l nem bízonyosodhatunk meg kozvetle n tapasztalás ítján, ezért ezeklétezésétIogikával kell aJátámasztanunk. Az elem zés tárgyát így ta* pasztalaton alapuló kovetkeztetés í!án ismerhetjtik meg. A cél eléréséhez tóbb érvelésirtvonalra is sztiksé-

51

g,rrk lehet. Azok, akik még a megértéskezdeti fejl dési szakaszábanvannak, talán nem képesek rá,hogy teljes mértékbenrej tett j elenségeket pusztán logikai rton vízs-

Az Llyenjelenségeket pusztán tapasztalat alapján sem bizonyíthatjuk. Ez az a pont tehát, ahol a nagyíabecstilt és hiteles szovegekre kell hagyatkoznunk. El szor azonban a szóveges tanítások megb ízhatóságár I, vagy érvényességér1 kell megbizonyosodnunk. Emellett igazolnunk kell a tanít hitelességét is, akit 1 a tanítások származnak. A hiteles szovegeknek három szinten kell kiállniuk a próbát - a nyilvánval jelenségáIjanak meg.

gekre vonatko z tanítások nem mondhatnak ellent az értelemnek; a részben rejtett jelenségekre vonatkozó tanítások nem mondhatnak ellent a kovetkeztetéses érvelésnek; a teljes mértékbenrejtett jelenségekre vonatkoz tanítások pedig nem mondhatnak ellent a hiten alapuló kovetkeztetéses érvelésnek. A szovegek érvényességét tehát logikus érveléspr bá|ának kell alávetni. Mivel a tanítások szerint a szóvegek a legfóbb értelemhez, vagy f céIhoz val viszonyukban válnak igazzá vagy érvényessé,a t bbi céIhozviszonyított érvényességuket kóvetkeztetés ítjánhatfuozhatjuk meg. A legfóbb céI a végs jóság áIlapota (nirvána vagy mindentudás), míg egy el nyos fijásznletés emberi lényként vagy istenként hétkoznapi célnak nevezh et . Igy azokat a tanításokat, amelyek a végs j ság elérésétt zik ki célul, és nem cáfolhatók a logika tján, egyszeríien lehetetlen tévesnek találni ahétkóznapi célok tekintetében. J zan ésszel is beláth at , hogy ha valami igaz egy kérdésbonyolultabb aspektusából nézve, akkor kétségkivtil ígaz-


52

Á

meditdció szakaszai

nak kell lennie az egyszeriíbb aspektusok szempontjából is. Továbbá, a tanít , alát I ezek a tanítások származnak, tiszteletreméltó és megb ízhat ember volt. Felismeréseit az e.gyuttérzés gyakorlása ritján lett ereje áItaI nyerte. Mivel hatalmas egytittérzésmunkált ben ne, ígaz szándék hajtotta, hosy segítsen minden érz lényen. A nagy egytittérzéserejével kozvetítette a tanításokat, hogy megmutassa annak az osvénynek a lépéseit, amelyen végighal advalegy zte az akadályokat, és felemelkedett a legf bb tokéletességszintjére. A Buddha a saját tapasztalata fényébentanított, és mivel kónretlentil é1te meg a végs valóságot, rendkívtili jártass ággal fedhette fel az ígazságot. F'eltétel nélktil és fáradhatatlanul szolgáIt; elég felkésztilt volt, hosy az érz lények érdekében munkálkodjon, eonokon át, bármilyen természet , feladatot kapjon is. Ha megértjtik ezeket a pontokat, és elgondolkodunk rajtuk, meggy z dhettink tanítás ai érvényességérl.

Ezen okokból bolcs dolognak tartjuk, ha bizonyos szoveges tanításokra hivatkozunk, hogy igazoljunk egy

elméleti tételt vagy gyakorlatot. Az ilyen folyamatnak fontos céljavan - számos alaptalan kételyt eloszlat, és rj felismerések magvát sz rja eI.

4.fejezet

AZ

EGYKEDVŰSÉC MINT A SZERET lÓSÁC GYOKERÉNEK KIFEJLESZTÉSE

Az

egyuttérzés a mindentudás elérésénekegyik legíóbb

oka. F'ontos mind a gyakorlatkezdetén, mind a gyakorIatkózben, s t, még akkor is, miután már elérttik szellemi torekvéstink eredményét.A kérdésa kovetke z : F{ogyan meditálj unk r ajta? Az egyrittérzésrl való meditáció módját a kezdetektól fogjuk tanítani. A gyakorlat elsó lépésekéntaz egykedvíiségenmeditáljatok. Pyóbáljatok meg pártatlanságot

kifejleszteni magatokban minden érzo lény iránt, azáltal, hogy elhagyjátok a ragaszkodást és a gy loletet.

Az egyuttérzésolyan elmét takar, amely a szenved étz lényekre osszpontosít, és az alávánsága, hogy megszabadítsa ket ett 1 a szenvedést 1. Az egpttérzésnek

három fajtája van, a hozzá kapcsolódó bolcsességt 1 ftgg en . Ez a három a kóvetkez : az érz lényekre osszpontosító eg5ruttérzés,a jelenségekre osszpontosító egytittér zés és a felfogh atatlanr a

os

szponto sító egytitt-

érzés.Mindháromban kózos, hogy olyan elmét takar, amely színténszeretné megszabadítani az érz lénye-


54

Á rneditdció szakaszai

ket szenvedéstikt 1. Nem aspektusukban ktilonbo znek tehát, hanem fokuszuk tárgyában, hiszen mindhárom ugyanabb I az aspektusból indul ki, amely nem más, mint a lávánalom, hogy az érz lények megszabaduljanak a szenvedést, 1. Az érz lényekre osszpontosító egytittértéstazért nevezzik így, mert ez pusztán az érz lényekre f kuszáI. anélktil, hogy kozelebb r I meghatározná a tulajdonságaikat, miszerint állandótlanok, va1y b e nnfoglalt létezés tekinte téb e n rire s ek. A j ele n s égekre osszpontosító egytittérzésarra a fajta egyuttérzésre utal, amely nem csak az érz lényekre fókuszál. hanem az érz lényekre, akike t az áJ7andótlanság j ellemez. Hasonlóképp e n, a felfo gh atatlanr a o s szp o nto s ító e gytittér zés azt az egyuttérzést jelenti, amely az érz lényekre figyel, akik a felfoghatatlannal jellem ezhet k, vagyis azzal, hogy híján vannak a bennfoglalt létezésnek. Ha egy másik néz pontból szemléljtik, a jóságos gondolkodás kifejlesztésének érdeme nyilvánvaIó. Ez mindenképp ígaz, akfu hisztek valamilyen vallásban, akár nem. Az ember áItalános jóságakózsretlen osszefiiggésben á11 az áItala generált jó gondolatok erejével, illetve min ségével.A jó ember sok méltat rataIáI, akik kozel érzlk magukat ho-zá. Ez a jelenség még az áIlatoknál is megfigyelhet . Ok is szeretnek ilyen emberek kózelében lenni. Másrészt viszont, az agíesszív és rossz szándék emberekre még az áIlatok és a madarak is gyanakodva tekintenek. Elszaladnak, elreptilnek, ha meghallják a hangjukat vagy a lépteiket. Ezért aztán a j szándék és a kedves szív rendkivtil értékesmin séget képviselnek.

Áz egykedv

Az

ség n-lint a

szeret jósríg gltdkerének kifejlesztése 55

érz emberek

szeretetre méltók, és kedves természettikkel mindenhol barátokra lelnek. trgPtt érz szándékuk vonzerejér lkonnyen meggy z dhettink, ha látjuk, még az idegenek is milyen j I érzlk magukat atársasázukban. Nézztink néhány egyszer péIdát, amelyek tísztánérzékeltetik,mit jelent aj ság. Például, amikor valaki mosolyog, oromot kelt más emberek szívében, anélktil, hosy ez bármibe is kertilne. Amíg nincs béke és orom a szívunkben, nem találhatunkigazbarátokra, hiábavagyunk gazdagok. Ha verseng k és agreszszívak vagyunk, nem juthatunk lényeges el nyol<hóz, még akkor sem, ha b kezíien szórjuk a vagyonunkat. Ugyanakkor azoknak, akiket az az szinte vágy hajt, hosy másokon segítsenek, béke és orom lakik a szívtikben. A harmónia és az ósszhang légkórétteremtik meg maguk kortil. Mindezekb 1világosanlátszík,hogy a j eg5rutt

szív és a segít hozzááIlás jelentik a boldogság alapját, mind mások, mind a magunk számára, most és mindorokké. A segít szándékból fakad pozítívmin ségeket széles korben értékesnek és kívánatosnak tar!ák. A világ osszes nagy vallása azt tanítja a kovet nek, hogy váljanak jó emberré, ryakorolják a ttirelmet, és fejlesszék ki magukb afl a mások megsegítéséreval hajlamot. Esyhangrian pozitív értékkapcsolódik tehat ezekhez az alapvet elvekhez. A buddhizmusban pedíg, mível az egész tan az egytittérzéste éptil, ktilonosen nagy hang,.ilyt kap ez a gyakorlat. Hogyan kell tehát a buddhista módszer szerint az eglruttérzésenmeditálni? Els sorban szeret jóságot kell


56

Á

rneditríció szakaszai

kifejlesztentink magunkban a szenved lények iránt, másodsorban pedig azonosítanunk kell a szenvedés természetét.Ha fenntartj átok az éberségeteket ezzel a két ponttal kapcsolatban, és elméteket a végtelen számu lényre osszpontosítjátok, képesek lesztek er s kívánalmat generálni magatokban, hogy mindegyiktik megszabaduljon a szenvedést 1 és annak okaitól. A folyamatot azzalkezdjétek, hogy igyekeztek szeret j ságot kifejleszteni magatokban azok íránt a lények kánt, akik szenvedn ek. Ezt a célt szolgálja az egykedv ségr 1 való meditáció. Ha megvizsgáljuk ahétkOznapi elme állapotát, megfigyelhetjtik, hosy az érz lényeket három csoportra osztja - azol<ra, alál<hezkózel érezzikmagunkat, azokíz, akik taszítanak minket és azoba, akik iránt kozombosek vagyunk. Egyeseket kazeli barátunknak és rokonunknak tartunk. Másokat igyekszrink minél távolabb tudni magunktól, mert azt gondoljuk róluk, hosy a mriltban, a jelenben vagy a jov ben kárt tettek, tesznek vagy fognak tenni benntink , a barátainkban, a rokonainkban és a tulajdonainkb an. Ezzel a gondolattal irtó-

zást és utálatot generálunk magunkban irántuk. Ilyen korrilmények kózótt pedig hiába beszéltink arról, hogy egytitté r zést l<tv ánu nk kifej le s zte ni m agu nkb an m i nd e n Iény iránt, az aval ságban csupán egyoldal r és felszínes Iesz. Ezért, annak érdekében, hogy valódi egylttérzést generáljunk minden lény íránt, eI szór ís az egykedv séghozzááIlását kell kifejlesztenrink magunkban, a pártatlan gondolkodást, amely minden érz lényre egyenl ként tekint.

Áz eglkedv

ség mint a

szeret jóstíg gltókerének kifejtesztése

57

Ahogyan azt is fontos felismerntink, hogy bár kOze| érez-zikmagunkat abarátainkhoz és a rokonainkhoz, és áItalábanjók vagl.trnk veltik, ez a fajta j ság ragaszkodásból és kot désb 1 fakad. LátszóIagos jóságunk mogott ónz érdek h:íuz dtkmeg. Elfogultak vagyunk, mert azt gondoljuk, hosy az adott ember így vagy írgy segített nektink, vagy j volthozzánk. Vagyis, amikor a mindennapos értelemben használjuk a,j ság" sz t, olyasvala* mire utalunk, amit inkább ragaszkodásnak kellene neveznrink. Mit érnink tehát ígazi egyritt érz jóságon? Az egyuttérzésalapjában véve a mások jólléte irántí érdekl dést jelenti - azt, hogy tor dtink a boldogságukkal és a szenvedésrikkel. Mások épp gy szeretnék elkenilni a szenvedést, ahogyan mí. Ezért egy egytitt érz ember érdekl dést mutat mások szenvedése iránt, és pozítívszándékot fejlesztki magában, hogy megszabadítsa ket t le. AtIagos lényekként a mi kozelségérzéstink,amit barátaink és rokonaink iránt táplálunk, nem sokkal t bb, mint kot dni vágyásunkl<tfepz dése. Ezt enyhítenrink kell, és nem fokoznunk. Nagyon fontos, hogy ne tévesszikószsze a ragaszkodást az egyjttérzéssel. Eglres szovegekben a,,r agaszko dás " szót az egytittér zés megnev ezésére haszná\ák. Bár a ragaszkodás valóban hasonlít némíIegaz egytittérzéshez,el bbi mindig a valós létezésféIreértelmezésébI fakad. Az egyutt&zés azonban nem sztikl. Az ségszer en fakad a valós létezésfélreértelmezéséb egyritt &z gondolkodás mogóttazavágy á11, hog7megszabadítsuk az érz lényeket szenvedéseikt 1. N"gy vonalakban két í móds zer létez7k az egykedv -


58

Á

ség kifejlesztésére .

Azels

rrleditdció szakaszai

szerint a kapcsolatok bizonyndolnunk, valamint a szenvedésre, amit okoznak, és be kell látnunk, hogy hiábavaló egyes emberekh ez íagaszkodnunk , másokat pedig gy ílolntink. A második módszer szerint pedig, ha megértjtik, hogy minden lényben kózos a boldogság elérésénekés a szenvedést l való megszabadulásnak a vágya, megpróbálhatunk egy pártatlanhozzááIIást kialakítani az osszes érz lény iránt. A forrás szóveg így foglalja ossze roviden ezt a második módszer t az egykedvííség kifej le sztés ére : talans ág

ár

Minden

a és áIland tlanságár a kell go

érz lény boldogságra,

és a szenvedés elkerrilé-

sére vágyik. condoljátok ezt: a létezéseme kezdet nélkrili korforgásában nincs egyetlen érz lény sem, aki ne

lett volna a barátom vagy a rokonom már száz meg százszor. Így, .ivel semmi alapja nincs annak, hogy egyesekhez ragaszkodjam, másokat pedig gyíiloljek, egykedvíi elmét fogok kifejleszteni minden érz lény

irányában. Kezdjétek az egykedvíiségr l való meditációt azzal, hogy egy semleges személyre gondoltok, majd térjetek át a barátaitokra és az ellenségeitekre.

Minden érz lény pontosan ugyan olyan abban a tekintetben, hogy mindenki boldogságravágyik, és el szeretné kenilni a szenvedést. Nem elszigetelt entitások vagyunk, akik kózótt nincs kapcsolat. Más lények boldogsága és szenvedése ránk is hatással van. Ez a kolcsonos viszony nyilvánvaló. Az érz lények jók voltak, és kozvetlentil, illetve kózvetetten jót tettek veltink a kezdet nélktili id k ta. Ezek a lények lényeg7leg azonosak ve-

Áz egykeda

ség mint a

szeret jósóg gjtdkerének kifejtesztése

59

ltink, amennyiben boldogságra vágynak, és szeretnék elkertilni a szenvedést. Ezért aztán az alapvet logíka azt kivárya, hosy fejlessztink ki magunkb an egy pártatlan hozzáálLás t, am ely mi nde n

ny

b

oldogs

á

gát

llv

áni1 a.

Annak érdekében, hogy megteremtstink eg5, olyan elme állap oto t, amely minde nkit e gye nlók ént kezel, néha hatékonyabb lehet, ha bizonyos személyeken meditálunk. Képzeljtink magunk elé három embert: valakit, aki ártott nekrink, egy ellenséget; valakit, a|á kózvetlentil j ót tett veltink, egy barátot; és valakit, aki se nem ártott, se nem segített nektink, vagyis egy idegent. Ha megvizsgáljuk az elme átlagos, automatikus vala, szát, azt taláIluk, hogy az ellens égr I a kovetke z t gondolja: ,,F,z az ember az ellenségem." Ennek megfele1 en idegessé, haragossá vagy 8y íl lk d vé válik. Ha abarátra gondol, békésés kellem es étzésektoltik eI. Az idegen felé pedig nem tápIáI sem pozitív, sem negatív érzéseket. A kóvetkez lépés,hosy megnézz:Ü.k, mi okozza ezeket aváIaszol<at. Az okok val jában felszínesek, és sekélyes, ónz hozzááIláson alapulnak. A barátainkhoz és a rokonainkhoz azért ragaszkodunk, mert ebben az életben átmeneti el nyhóz j tattak benntinket. Az ellenségeinket azértgyul ljtik, mert ugyanilyen módon ártottak nektink. Az emberek nem sztiletésrinkt 1 kezdve abarátaínk vagy az ellenségeink, hanem a korulmények áItaI lesznek azzá. Az íIyen kapcsolatok nem megbízhatók. Aki ma a legjobb barátunk, holnap a legádázabb ellenségr.inkkéváIhat. Ahogyan esy gy lolt ellenségb 1 is lehet kOzel\barát. S t, ha figyelembe veszsztik mriltbeli életeinket, az ily." kapcsolatok megbíz-


60

á

Áz

meditdció szakaszai

hatatlansága még egyértelmííbbéválik. Mindezek alapján beláthatjuk, hosy az ellenségeink iránt érzett ellensze nvti nk, ille we a b ar átaink iránt érzett r agaszkod ásu nk csupán egy sz l<Iát kar,Thozzáállásbó\fakad, amely csak az átmeneti és mírlandó hátrányokat, illewe el nyoket tartja szem eI tt. Ezzel ellentétben, ha távolabbr I, szélesebb perspektívából tekinttink a dolgokra, az egykedv íségmegveth eti a lábát az elménkben, és beláthatjuk, milyen hiábaval az ellenségeskedésés a rugaszkodás. Miután hosszas meditáci va], sikenilt kiegyenlítentink az érzéseinketezekiránt az emberek iránt - abarátra, az ellenségre és az idegenre gondolok -, fokozatosan terjesszrik ki a gyakorlatot a szomszédainkra, majd azokra, akikkel .sy városban, e{y országban éltink. A végs céI az, hogy a világon minden érz lényre kiterjedjen. Azért kell konkrét emberekkel kezdenrink, mert íg5rhatéko nyabb an lehettink kép es ek kifej leszte ni magunkb an a tokéletes egykedv íséget.Ha kezdetben tril sok lényen meditálunk, az egykedv íséggyakorlása talán alaposnak tiínhet, de kés bb, amikor konkrét emberekkel állunk szemben, rájovrink majd, milyen roskatag alapokon ál1. Ezért dicsérik és aján\ák a m rlt nagy mesterei azt a módszert, amelynek során fokozatosan terjesztj k ki a meditáció hatókorét egyre t bb emberre. YtzsgáIluk meg most a Iét kezdet nélktili korforgásának fogalmát. Esy szinten leírhatjuk rry, mint szakadatlan korkóros folyamatot, amely egyik pillanatról a másikra bontako zíkla, a rombol érzelmek és a karma hatására. Ennek ahelyzetnek tehát vannak okai, az okok azonban nem állandók. Ha ugyanis az okok állandók

67 egykedtl ség mint a szeret jósóg gtókerének kifejtesztése

volnának, az okozatnak is állandónak kellene lennie, Ahogya n az sem iga z, hogy a Iét korforgá r^ Ísrara2a sra.ráék ának terméke volna, akit egyesek teremt nek tartanak. Mi hát a lét korforgása? Ugy jon létre, hogy osztoz7kokainak alapvet természetében. A lét korforgásába val belesztiletés két alapvet oka pedig a karma és a rombol érzelmek, amelyek koztil azut bbiakjátsszák étzelem a domin áns szerepet. A három legíóbb romboló 1 fakadó tudategyike a valós kéiezésféIreérte|mezéséb való s létezésfelre é rtel m ezé s é ne k tudatlanságát tehát nem kívtilr 1 kapjuk, hanem a tudat teremti meg,

h",

ag.

A

természetesen adódó lépésvZ, hosy megvizsgáljuk, vajon a tudat \étezík_evaw Sem. Hatá_ ,oÁtt ká,o.tk rtetést nehezen vonhatunk le, és talán meg kell elégedntink azzal, hogy azt mondjuk, a dolgok terÁészetébenkétezlk. Ugyanakkor a fu datlans ág, amely minden egyéb romboló étzelem gyokere, és amelyb 1 a?étk rfo;gásába való beleszuletés is fakad, uryanabban a pillanatban jon létre, mint maga a tudat. A tudatnak p.aig nincs kázdete. Ha azt állítanánk, hogy a tudatnak ,un k rdete, abból tobb hiba is szárm azna. Ha például egy éIettelen fizll<aientitást fogadnátnk el a tudat kiindulJpo"tjuként, a nem megfelel okok meg|elolésénekté-

A

kóvetkez

,

vedósébe esnénk. szabályos ok_ okozatí viszonyoknál

mind az ok, mind az okozat ugyanabba a kategóriába taftozlk. Ha megvizsgáljuk a fizíkai tárgyak ok-okozati viszo nyait, aztláiluk, hogy az okozat velesztiletetten rzi oka ter_ mészetét.A tudat hasonló mintát kóvet. A tudat min-

A

den pilla nata egy olyan okozatothoz\étre, amely ugJan_


62

Á

medittjció szakaszai

pillanatát. Ezért a buddhista írásos szovegek kiterjesztik a kezdet nélktili elme és az érz lények kezdet nélktili Iétezésénekfogalm át. Ezért mondják alét korforgá sáta, abba a kategó riába tartoz7k vagyis a tudat egy másik

hosy nincs kezdete. A szoveg megemlíti, hogy miután belesztiletttink aIétezés eme kezdet nélktili ciklusába, mind en érz lény számtalanszoí volt már a rokonunk. Ezért sztikséges, hosy felidézzik magunkban ezeknek az érz lényeknek a j ságát. Mindegyiktik tett már jót veltink kózvetlen vagy kózs,etett módon . Azol<nak, akik ebben az éIetunkben a ba taínk vagy rokonaink, nyilvánvaló az irántunk tett jósága és szeretete. De még azídegenek is felbecsrilhetetlen értéketképviselnek számunkra, hiszen az érdemek gqjtésénekalapját jelentik. A szeret jóság és az egytittérzés tehát a végtelen számu érz lény viszonylatában fejlesztend ki, azáltal, hosy visszaemlékeztink mindarra a j ra, amit veltink tettek. Ezeknek a gyakorlatoknak eredményeként fejl dik ki a bódhicsitta ébred elméje. Vagyis, az érdemek és a bolcsesség eléréséreszolgáJ cselekedeteket az érz lényekkel kapcsolatban végez.zik, amib 1 óriási el nytink származlk. Az érz lények jó ságát lftiggunk tehát, hogy elérjtik végs , feltil nem m lható célunkat. Ebb 1 a néz pontból beszél Sánti déva25 Á bódbiszattva titja címii míj,vében, amikor azt magyatázza, hogy az étz lények és a buddhák egyenl k abban az értelemben, hogy segítenek az embernek elérni a buddh aság áIlapotát. Az érz lények óriási értéketés segítségetképviselnek, szándékaiktól ftiggetlentil. Egy e világi és hétko znapi szinten

Áz egykeda

ség rnint a

szeret jósóg gtókerének kifejlesztése 63

az, aki árt nekrink, az ellenségtinkkéválik, mi pedig gy ,lolkodve tekinttink rá emiatt. De ha más fényben nézzÜ,k, beláthatjuk, hogy rengeteg tapasztalatot és tudást nyerhetti nk az ellenségeinkhez fiiz d kapcsolatainkból. Epp a veltik val viszonyunkban nyílik leginkább alkalmunk aíía,hogy gyakoroljuk a ttirelmet és a toleranciát, és levesstik magunkról a dtih, illewe a gyulóIet terhét. A lehet legnaryobb mértékben ki kell használnunk ezt a lehet s éget, hosy gazdagítsuk és tokéletesítstik a ttirelem gyakorlását. Ezért van, hogy egJes szovegek a legjobb tanítóinkként írják le ellenségeinket. Roviden, minden érz lény, beleérWe az ellenségeinket is, hatalmas segítséget ny rjtanak, és kozvetlenvagy kózvetett módon j szolgálatunkra vannak. Miután az elme kifejlesztette magában az egykedvíiséget minden érz lény iránt, meditáljatok a szeretó jóságon. Ontozzétek meg az elmefolyamot a szeret jóság vlzével, és készítsétekfel, mintha csak egy darab termófold lenne. Amikor az egytittérzésmagvát ilyen elmébe vetitek el, a csírázás gyorsan, gond nélkril és teljesen megy végbe. Ha átoblítettétek az elmefolyamot a szeret jósággal, kezdjetek el az egytittérzésen meditálni.

Hosy képszertibbétegye a jóság

és az eg5ruttérzéski-

fejlesztésének m dját, KamalasíIa a gabonatermesztést hozza anal giaként. Ahogyan a mag is gyorsan novekedésnek indul, havízzel ellátott talajba tiltetik, az eg1ruttérzéstis akkor fejleszthetitek ki, ha eI készítettétekaz elmét az alapjául szolgáI szeret j ság gondolataival.


64

A meditdci szakaszai

Miután kifejlesztettrik magunkban az egykedv séget minden érz lény iránt, minden érz lényre egyenl ként kell tekintentink, mint akik már sok életen át voltak abaátaínk

rokonaink, és mint akik ugyan gy a boldogságra és a szenvedés elkertilé s&e vágynak, mint mi magunk. Miután ily., módon átformáItátok az elméteket, minden lényh ez nagyon kózel érzitekmajd magatokat, és nagyfokri empátiát tápláltok majd irántuk. Minél kedvesebbnek és becsesebbnek érzi valaki a tobbi érz lénlrt, annáI inkább szívénviselia szenvedésriket és a fájdalmukat. Ezért, miután az egykedv ségen meditáltunk, a szeret kedvességen kell meditálnunk. E. miután megonto zt:Ü,k elménke t a szetet jóság vizével, eltiltethetjrik benne az eg5ruttérzés magvát, amely így gyorsan és kónnyen szárba fog szokkenni.

] I

és a

5.

A

fejezet

szyNvEDÉs rBRM É,sztrÉNBr

Az egytitt

AZoNosÍrÁsa

érz elme természete, hogy

szeretné, ha minden

szenved lény megszabadulna a szenvedést l. Meditáljatok a minden érzó lény iránti egyuttérzésen,hiszen a szenvedés három típusának ktilonboz megnyilvánulásai a lét mindhárom szintjén helyet foglaló lényeket kínozzák. A Buddha szerint a poklok lényeit hosszu id k óta

megállás nélkril gyotri a forróság, és a fájdalom egyéb formáitól szenvednek. Szintén mondta, hogy az éhes szellemeket az éhségés a szomjuság emészti, és rettentó fizikai gyotrelmeken mennek kereszttil. Az állatokat is sokféleképpen láthatjuk szenvedni: felfalják, felttizelik egymást, megsebesulnek és elpusztulnak. Ahogyan azt is láthatjuk, hogy az embereknek is számos er s fájdalmat kell megtapasztalniuk. Ha nem kapják meg, amire vágynak, haragra gerjednek és bántják egymást. Elszenvedik

a fájdalmat, hogy elveszítenek sok szép dolgot, amit akarnak, és szembe kell néznirik sok borzalommal, amit nem akarnak, kozttik a szegénységgel.

Miután áItal

a gyakorlat folyam atát, amely megtanulhatjuk szerethet nek és vonz naklátní az megalap ozta


66

Á

meditdció szakaszat

Á

érz lényeket, Kamalasíla az ket gyótr

nyomor rságok ktilonbo z típusaíra tér rá. A nyomor rság három típusa a szenvedés nyomor rsága, avaltozás nyomo sága és az áthat nyomorirság. Egyetlen érz lény sincs, akit ne kínozna mind. A let korforgásának három legfols bb birodalmában helyet foglaló érz lények ugyan képesek átmenetí, tisztátlan boldogság, illetve néhány semleges érzésmegtapa sztalására, a végs elemzés azonban azt mutatja, hosy k sem vonhatják ki magukat az áthat nyomorriság alól. Es mint ilyenek, méltók az eglruttérzésre. Kamalasíla roviden utal a poklok lényeinek, az éhes szellemeknek, az áIlatoknak és az embereknek a szenvedésére is. A továbbiakban pedig megnevez néhányat azokkozril az egyedi okok koztil, amelyek nyomoruságoss á teszlk az embereket: Vannak azok, akiknek azelméjétzavaró érzelmek, például a sóvárgó vágy kíilonbozo béklyói tartják fogva.

Mások téves nézetek zavarosában keringenek. Ezek mind nyomoruságot okoznak; ezérI mindig éppolyan fájdalmasak, mint szakadékba nézni.

Az isteneknek is megvan

a maguk nyomora:

Az istenek a változás nyomorától szenvednek. a kozelg halál és a kellemetlen állapotokba hullás jelei folyamatosan uralmuk alatt tartják és sanyargatják a vágy birodalmában él istenek elméjét.Hogy is élhetnénekbékében?

A szoveg itt

rátér az

áthat nyomor

r

ságra:

Az átható nyomoruság a tettek és zavaró érzelmek által jellemzett okok folytán jon létre. A pillanatnyi széthul-

lás

szenaedés terrnészetének

jellemz in

azonosttdsa

67

és természeIén osztozik, és minden ván-

dorló lényt áthat.

A

szenvedés nyomorusága itt arrautal, amit általában mi is szenvedésként, fizll<ai fiíj dalomké nt, betegs égként, és mentális szorongásként éltink meg. Amit mi áItaIá-

ban boldogságnak tartunk (vagyis a szennyezett vagy tísztátalan b oldo g, ág), azt KamalasíIa a v aJtozás nyo mo s ágának nev ezi. A ti szt átlan b oldo gs ág ne m to kéle te s boldogság, csupán a szenvedés durvább ffitáinakhiánya. Mivel a tisztátlan boldogság nem tartós, mert a kellemetlenség mindig véget vet neki , aváItozás nyomoruságaként írjale. Az átható nyomoruság az érz lények azon mentális és fizll<ai alkotórészeinek ffit neve, amelyeket tísztátlan aggregátlmként ismernek, és amelyek a m rltbeli karma és a zavar érzelmek eredményekéntléteznek, illewe további karmát és érzelmeket generálnak. Lehetnek pillanatok, amikor sem a szenvedés nyomorusága, sem a váItozás nyomor rsága nem érint benntinket. Mindaddig azonban, amíg nem hagyjuk el szennyezett mentáli s é s fizlkaí haLmazaínkat2 6, ezek tovább i al a pot kép eznek a ktilonb óz fqtáj , nyomorírságoknak. Majd amikor kapcsolatba lépnek a megfelel tényez kkel és feltételekkel, a szenvedés elkertilhetetlentil létrejan. Ezert nagyon fontos, hogy ismerjtik a nyomoruság eme három fajtáját. Az e|me kim velésre irányuló folyamat kovetkez lépése ahhoz az akarathoz kapcsolódik, hogy megszabaduljunk az efféle szenvedést 1. Nagyon fontos, rrosy azonosítsuk ezeknek a szenvedéseknek a valós természe-


6B

Á

meditdció szakaszai

tét, mert csak így alakulhat ki benntink a vág, hosy megszabaduljunk t liik. Még az ál7atok is tudják, milyen elviselhetetlen a szenvedés nyomor rsága, és szeretnének megszabadulni t le. hzokpedig, akik a magasabb szintíi, víIágok, például a s r ség és a forma nélktili világ szintjének min ségeit keresik, legyenek akár buddhisták vagy nem buddhisták, tudják, hogy aváItozás nyomorrisága kellemetle n. Atmenetileg képes ek is megsz abadíta* ni magukat a szenvedés nyomoruságát 1. Amikor pedig elérik ezeket a magasabb világokat, péIdául azokat, amik a sííriíség negyedik szintje alatt taláIhat k, ahol csak a semlegesség érzésevan, átmenetileg megszabadulnak aváItozás nyomoruságától is. Azok, akik elérik anegye, dik medítatívszakaszt és a forma nélkrili világot, átmenetileg megszabadulnak a nyomor rság els két fajtáját I. Az átható nyomor rság felismerése tehát akatalízátor, amely arra ósztónzi az embereket, hogy a szabadság áIlapotára torekedjenek. Amikor megértik az eI bbiigazi azonosságát, egfajta undor lesz rajtuk rirrá. Ráébrednek a zavaró érzelmekhátrányaira, és aíía,hogy milyen váItozékonyak. EI szór a zavar érzelmekhibáit kell megérteni, hory az ember képes legyen felfogni a szennyezett mentális és fizíkaíhalmazok hiányosságait. Miután látja a zavaró érzelmek negatív hatását, illewe hátrányait, késztetést érez, hogy megpróbáljon megszabadulni t ltik. Ha elhagyjrk zavar étzelmeinket, megnyerj ik azt, amit nirvánaként ismertink, vagyis megszabadulunk. Az áthat szenvedés megfelel azonosítása és egy vele szemben táplált er s ellenérzéstehát a meghatároz tényez k, hosy kifejlesz-

Á szenvedés természeténekazonosíttísa

69

sztik magunkb afl az igazi megtagadás, illewe a megszabadulás akaratát. A szoveg az átható szenvedés pillanatnyi term észetére is utal. Ezt az elképzeléstkétíéleképpenlehet érteLmezni, amit leginkább .gy péIdával il7usztralhatunk. El szor is, minden, ami állandótlan, minden egyes pillanatb an szétesik és váItozík Egy mindentudó elme például állandótIan, ezért természete is az,hogy pillanatról pillanatra felbomlik. Másodszor, egy allandótlan jelenség nem rendelkezik saját identitással, és más tényez kt l, például okoktól és feltételekt l ftiss. Mint ily"rr, az áthat szenvedés sem marad ugyanaz egyetJen pillanatra sem, hanem a szétesésés a valtozás áilandó folyamatábanlétezík. Ezért tekintsetek ugy minden vándorló lényre, mint akik a nyomorriság hatalmas trizében égnek. Ésgondoljatok arra, hogy mindannyian olyanok, mint ti, abban az értelemben, hogy egyáltalán nem akarnak szenvedni: ,,Fájdalom! Minden általam szeretett érz lény hatalmas fájdalmat él meg. Mit tehetek, hogy megszabadítsam ket?", és tekintsetek ugy a szenvedéstikre, mint a sajátotokra. Akár belemertiltok az egyhegy meditációba, akár mindennapi tevékenységeiteket végzitek, mindig meditáljatok az egyuttérzésen, minden érz lényre osszpontosítva, és kívánjátok, hogy mind megszabaduljanak a szenvedéstól. Kezdjétek azzal, hogy a barátaitokon és a rokonaitokon meditáltok. lsmerjétek fel, miként tapasztalják meg ók az élettikben a szenvedés ktilonboz fajtáit, amelyeket említetttink.


70

Á

Á

tneditdció szakaszai

Az iménti sorokb

an a szetz egyuttérzésr1 való ^z írjale. meditáció lépéseít Az egytittérzésnem más, mint azal<ívánalom, hosy minden érz lény szabaduljon meg a szenvedést 1 és annak okaitól. Hogy kifejless z;Ü,k az elme egy,lttérzését,olyan gyakorlatot kell végeznrink, amely magában foglalja mind a formális meditációs tiléseket, mind az azt kovet id szak éberségét.Vagyis, a gyakorlónak nem csupán a formáIis meditácí alatt kell az eg5rutt érz elme kifejlesztésére torekedníe, de az olyan mindennapos tevékenységeksorán is, mint a járás, az alvás, az ilés, a munka és így tovább. Ha képesek vagytok véghenrinni egy ilyen program ot, jó hasznátvehetitek a ktilonb óz tapasztalatoknak, amelyeket a meditációt kovet id szakban éltek m $l és amelyek segítenek majd nektek egy egytitt érz elme kimíívelésében. Másrészt azonban, ha nem torekedtek tudatosságra és éberségrea medítácí utáni periódusokban, és hagyjátok, hogy az elmétek elkalandozzon, fejl désetek lelassul. Ez egyértelmiíenhiba, amely orvoslásra szorul. Igyekezzetek megtartani a meditáci ízét,esszenciáját akkor is, amikor épp mentek, és végzíteka dolgotokat. Ez nagymértékben hozzájárul majd a meditációs tilés alatti felis m eré s eitek kikris tályo sodás áh oz, amelyek aztán el reviszik szellemi fejl, déseteket a meditáció utáni id szakban is. Igy éIvezhetitek az érdemdírs energia foIyamatos áramlását. Majd amikor már minden érz lényte egyenl ként tekintetek, és nem láttok kozttik krilonbséget, kezdjetek el olyan érzó lényeken meditálni, akik iránt kozombo-

szenvedés természetének azonosttdsa

77

sek vagytok. Rztán ha ugyanolyan egyuttérzésttáplál-

tok irántuk is, mint a barátaitok és a rokonaitok iránt, meditálhattok az univerzum mind a tíz irányának oszszes

érz lényén.

Ha az eg5ruttérzésen meditáltok, és konkrét an egy olyan étz lényre fokuszáltok, aki szenved, amint azt mí is tettrik az egykedv ségr I szól meditációnk sotán, az egytittérzésselkapcsolatos meditációtok hatékonyabb Iesz. Kezdetb en képzeljétekeI a szetencsétlen világokban éI lények fokozott szenvedését. Y^gy azokon is meditálhattok, akik er shatás r negatív cselekedetekben tobzódnak, amelyek birtokábanvannak a szándék, a tett és a befej ezéshárom tényez jének. Őt u jelenben talán nem tapasztalnak nyomor rságot, de er s hatás r okokat halmoznak fel, amelyek révénkés bb tapasztalni fognak. Ha ilpn módon meditált ok, az nagy segítségetekre lehet, hory kifejlesszétek az elmétekben az egymás, és a Iét korforgásának minden érz lénye irántí egytittérzést - hiszen mindannyian a rombol érzelmek befoIyása alatt állnak, és a valós létezésfélreértelmezésébl fakad tudatlanság és az ónzés rabszolgái. KamalasíIaarr lbeszéI, hosy minden érz lény egyenrangri. Ezt kétféleképpenértelmezhetjrik végs értelemben és hagyományosan. A lények kOzti egyenrangirság egy végs értelemben nem zárja ki barátok és ellenségek létezéséta hagyományos szinten. Ugyanakkor, ha a meditációtok bizonyos tárgyaknem létezésérefokuszál a végs szinten, az ellensíIyozza a ragaszkodást és a gy ,loletet, mivel a valós létezésféIreértelmezéseellen hat.


72

Á

meditóció szakaszai

F.zek tehát a legffbb módszerek, amelyek segítségével kifej le s zth e ttink e gy kie gye n s íIyozott m e ntális hozzáállást. Fontos, hogy fenntartsuk ezt a fajta meditációs gyakorlatot, és begyííjtsik az érdemek jelentette pozitív lehet ségeket. Végs soron a hétkaznapi egytittér zést, amit az érz lények íránt táplálunk, fokozhatjuk, és átalakithatjuk egy sokkal tisztább formába. Az az eglruttérzésugyanis, amit jelenleg éreztek, általában ragaszkodással keveredik. Ennek megléte ugyanakko r aztis jelzi, hosy re ndelke ztek a való di egytittér zés l<tfejlesztéséhez sztikséges alappal. Néha el fordul, hogy spontán egytittérzéstámadbenntink idegenek íránt, akik nagy fájdalmat élnek át, és elgondolkozunk rqta, mit tehetnénk, hogy enyhítstik a szenvedéstik et. Ez velesztiletett egyti ttérzéstink megnyilvánulása. Nagyon fontos, hosy felismerjtik ezt a tényt, pozitívan fogadj uk ezt az egyltt érz gondolatot, és aztánigyekezzink táplálni és meger síteni. Ha nincs meg bennetek ez a velesztiletett egytittérzés,tegyetek meg mindent, hogy kifejlesszétek magatokban. Megfelel id elteltével az efféle egytittérzés, bármilpn jelentéktelennek is tíínikmost, a jelenben, avégtelenig novekedhet. A szoveg itt rátér aíía,mi a mércéjeazílyenegytittérzés l<tfejle szté s é n ek. Ha kifejlesztettetek magatokban egy spontán, és minden érz lény iránt egyenl egyrittérzést, akkor tcikéle-

tesre csiszoltátok az egyrittérzésgyakorlatát, ez pedig

hasonlatos ahhoz, ahogyan egy édesanya is válaszol apró, szeretett és szenved gyermeke megnyilvánulásaira, Ezt nevezik hatalmas egytitt érzésnek.

I

Á

szenaedés természetének

azonosítósa

73

Szívetek mélyénhatalmas aggódással és figyelemmel kíséritekszeretett gyermeketeket, bármit is tesztek épp, akár sétáltok, tiltok vagy beszéltek. Ha sikertil ilyen elmét kifejlesztenetek minden végtelen étz lény írányába, és azt gondoljátok, milyen jó lenne, ha mind megszabadulnán ak a szenvedést 1, és ha ez a gondolkodás automatikusan kovetkezik be, anélkril, hosy speciális okokra kellene hagyatkoznotok, az annak a jele, hogy sikenilt kifejlesztenetek azígazíés hatalmas egytittérzést.

Bármilyen felismerést is szeretnétek elérni, el szor is tudnotok kell, mire is irányul a figyelmetek, és milyen okokat és feltételeket kell megteremtenetek, hosy képesek legyetek elérníaz adott felismerést. El késztileteket kell végeznetek. Miután egy kicsit megismertétek a gyakorlás folyamatát, és tapasztalatot nyertetek benne, talán nem kell további ismereteket szeteznetek. De az elemzés és avízsgáIat segítségévelmeg kell teremtenetek eg7 er s érzést,amely valóban megmozgatja az elméteket. Ezt neveziktényleges tapasztalatnak, amelynek két fajtájavan: kieszelt tapasztalat és nem kieszelt tapasztalat. Kieszelt tapasztalatnak nevezik azokat az érzéseket, amelyek kifinomult, az írásos tanításokból vett ídézeteken alapuló érvelésritján sztiletnek az elménkben. Ha nem folytattok elemezést és vízsgáIatot, ilyen tapasztaIathoz nem juthattok. Ha kifejlesztetek magatokb an egy ilyen kieszelt tapasztalatot, és tovább er sítitek és míívelitek azt magatokban, eljon azid , amikor szemben találjátok magatokat esy hasonló helyzettel, és már nem is kell semmilyen ídézetrevagy okra támaszkodnotok, az


74

er

Á

s érzésakkor is automatikusan

felmenil majd az eImétekben. Ezt nevezik nem kieszelt tapasztalatnak. Amikor eléritek az egyuttérzésilyen, nem kieszelt tapasztalatát, az annak a jele, hogy sikerrilt kifejlesztenetek az ígazíés hatalmas egytit térzést. Ezekután a szóveg rátét a szeret jóságon val medi* táció folyamatára. A szeret j ság kifejlesztésének mércéje hasonló a nagy eg5ruttérzés kifejlesztésének mércéjé-

hez.

Az

Á

meditóció szakaszai

elmét takar, amely aztl<tvánja, hosy az érz lények szabaduljanak meg a szenvedést 1, a szeret jóságpedig o|yat, amely aztl<tvánla,hogy boldogok legyenek. A szeret j ság indukálj a az egyjttérzést, az eg5luttérzés pedig a krilonle8es magatartást. Ktilonleges magatartáson itt azt értjrik, hosy nem csupán az elmétekkel gondoljátok, milyen j lenne, ha minden érz lény megszabadulna a szenvedéstól, de onkén t vállaljátok a felel sséget, és valób an elkezdtek azon munkálkodni, hogy eljuttassátok ket a megszabadulás ál7apotába, és segítsetek nekik levetni a szenvedés terhét. Ebb 1 sztiletik meg a bódhicsitta ébred elméje. eg5ruttérzés olyan

A szeret jóságon való meditációt a barátaitokkal kezdjétek, és olyanokkal, akik kozel állnak hozzátok. Termé-

szeténélfogva kívánjátok, hogy boldogok legyenek. Fokozatosan terjesszétek ki a meditációt az idegenekre, s t, az ellenségeitekre is. Miután hozzászoktattátok magatokat az egyritt érzéshez, kialakul majd bennetek egy spontán kívánalom, hogy megszabadítsatok minden érz lényt. Ezért, amikor hozzászoktattátok magatokat az egyrittérzéshez, és ezzel megteremtettétek az alapot, meditáljatok a bódhicsitta ébred elméjén.

szenvedés terrnészetének azonosítdsa

75

A bódhicsjttának két fajtája van: hagyományos és végs . A hagyományos bódhicsitta annak a kezdeti gondolatnak a kifejlesztése, amely a felrilmulhatatlan és toké etesen m egva ós ított b uddhaság elér ésére tore ksz i k, hogy javára váljon minden vándorló érz lénynek, miután egytittérzéstl hajtva megfogadta, hogy megszabadítja ket a szenvedéstól. Ezt a hagyományos bódhicsittát egy ahhoz hasonló folyamattal fejleszthetitek ki, mint amit a Bódhiszattvabhumi ír le a morális etikáról szóló fejezeIében, azáltal, hogy leteszitek a bódhiszattva esktit egy olyan mester elótt, aki maga is a bódhiszattva elvek alapján él. l

l

A bódhicsitta ébred elméjénekmércéjehasonlatos

az eg5nlttérzéskifejlesztésének mércéjéhez. A bódhicsittát eI szor kieszelt tapasztalatként fejlesztitek ki, majd nem kieszelt tapasztalatként is el hívjátok magatokban, ez pedig nem más, mint a bódhicsitta ébred elméjének h ami s íta tlan áIIap o ta. A nagy indiai mester, Sántidéva mondta,hogy avllág minden szenvedése abból fakad, hogy tíI ónz k vasyunk, és csak a saját szeméIyes boldogságunkat keressrik. Minden boldogság pedig abból, hosy tor, dtink más emberek jóllétével. Azt is mondta, hogy ezt a kijelentést felesleges tovább részletezni. Ha megvizs gáljátok a Buddha és egy hétkoznapi ember áIlapotánakktilonbségét,konnyen beláthatjátok az igazságát. A Buddha más érz lények javfua munkálkodott, és elérte a mindentudás állapotát, most pedig képes rá, hogy minden érz lény javára tegyen, míg mi, hétkóznapíIények,bár mindent megtetttink, hogy kitelj es ítstik személy.. j óllé -


76

Á meditóció szakaszat

ttinket, ónz hoz.zááIlásunk miatt nem csak a mindentudást nem érttik el, de még mindig a lét korforgásában vagyunk. Ugyanez ahelyzet a nirvána elérésévelis - ha csupán a saft ónz érdekrink miatt torekszti nk rá, magányos megszabadulás marad, mindentudás nélktili megszabadulás. Ennek ís az ónz ség az oka. Még napi szinten is, minden e világi pozitív min ség,Iegyen sz mentális nyugalom róI, vagy arcóI, hosy valakinek sok bízalmasbarála és rokonavan, és olyan helyen é1, ahol nem csapják be, a mások jólléte iránti érdekl désb l fakad. Végs soron pedig, a megvilágosodás eléréséneklehet sége is ennek az elmének a terméke. Más sz val, ha osszehasonlítjuk magunkat a Buddhával, és kiszámolj,rk, hány hibánk van nektink, és hány tokéletes tulajdon ságavan a Buddhának, képesek lesztink felismerní ónz ségtink hátrányait, illewe a más érz Iényekjólléteiránti érdekl dés el nyeit. Mivel aszívénviselte más érz lények jóllétét,a Buddh a elérte a mindentudást, és csodálatos min ségek megtestesít j évévált, míg mi, átlagos érz lények hibák megtestesít i vagyunk, ónz magatartásunknak kószonhet en. A Buddha eI szor kimíívelt egy elmét, amely a más érz lényekjóllétéveltor dik, aztánfokozatosan javított rajta, majd végtil tokéletesre csiszolta. Így val sította meg egy buddha minden csodás min s égét.Nekrink is fel kell ismerntink, hogy itt és most a miénk ez a drága emberi élet, tele nagyszeríi min ségekkel, és szabadon f oly atathatu nk s zelle m i gy ako rlato t. S ze\I e m i to re kvé s e ink legmélyebb foka, ha gyakorlatunk az eg5ruttérzésre és a buddhaság elérésénekonzetlen kívánaLmára irányrl,

Á

szenaedés természetének

azonosítósa

77

minden érz lény juráért. Ennél jobb gyakorlat nem 1étezlk. Ezért mindannyiunknak, beleérwe alámákat is, arra kell torekedntink, hosy kifejlessztink magunkban egy egyritt érz elmét a mindennapok során. Ha mindannyian szívtink méIyéb1 torekednénk aíía, hosy kifejlessztink egq, olyan gondolkodást, amely más emberek és érz lényekjavátllváila, er s magabíztosságot nyerhetnénk cserébe, ez pedig biztosítaná elménk nyugalm át. Ezt a fajta mentális nyugalmat semmi sem zavarhatja m $l még akkor sem, ha az osszes krils korrilmény látsz lag ellentink is van. Mástészt viszont, ha az elménk fesztilt és ideges, és rosszakarattal vagyunk más érz lények hánt,jóllehet k nem árt szándékkal kózeLítenek felénk , a saját hozzááIlásunk láttatja velrink ugy, mintha támad an és negatívan fordulnának felénk. Ez tehát a saját mentális hozzááIlásunkat, bels érzéseinket és tapasztalatainkat ttikío zi. AIIandó félelemben, aggo dalomb an, ideges s égb e n és zav ar odotts ágb an éltink majd. Lehettink gazdagok, driskálhatunk az anya1i juvakban, de mindaddig, amíg elménk zavatt, nem lelhettink békére.Hiába vesznek korbe benntinket rokonok és j barátok, saját bels mentális hoz-záállásunk miatt nem lehettink boldogok. Bels mentális hozzááIlásunk tehát uralkodó szerepet 1átszlk. Ha nyugodtak vagyunk, és meg rizzik az ftányítást elménk felett, -ég az sem zavarhat meg benntinket, ha minden ellenségessévalik korulotttink. Az ilyen ember számára minden és mindenki barát, és csak hoz.zájárul bels mentális nyugalmához. Természetesen megvan tá az okunk, hogy tor djtink saját magunkkal, tudnunk kell azonban, miként tegylik


78

Á

rr-ledittíció

szakaszai

ezt, és hogyan képviseljtik a saját érdekeinket intelligens

módon. Boldogs ágra vágyrnk, de ha a személyes boldogságunk keresése kozben elfeledkeztink más érz Iények jóllétérl, és ártunk nekik vagy becsapjuk ket, negatív kovetkezményekkel kell számolnunk. Ha valódi boldogsá gra vágyunk, meg kell értentink, hosy ez csak rgy lehetséges, ha tor dtink másokkal. Ezért nem szabad feláldoznunk más érz lények jóllétét. Ha nem is folytatunk szellemi vag1, vallásos gyakorlatot, de megértjtik, hogy egymásra utaltságban éltink, békés és harmonikus élettink lehet. Társas lények vagyunk, és nem akarhatunk elszigetelten élni, más emberekt 1és érz lényekt 1 ftiggetlentil. Bármit is csináljatok, bármivel is foglalkozzatok, legyetek bár foldmiívesek vagy tizletemberek, másoktól fiiggtok. Még családon beltil is a családtagjaitoktól fiiggtók. Ezért is élnek az emberek áItalában egytitt a családjukkal vagy abarátaikkal. Nagyon kevés kivétel létezlkezal l,például a meditáI j gik, akik magányosan élnek a hegyekben, és szellemi gyako rlato kat folytatnak. Mivel valóban társas lények vagyunk, akik egymástól ftiggenek, fontos, hosy kifejlessztik magunkban a mások iránti tor dést és gyengédséget, ha boldogok szeretnénk lenni. Nézzétek meg a vadállatokat és a mad arakat! Ók is egytitt mozognak, csapatba ver dve, és segítik .symást. A méheknek nincs ktilon jogrends zerik, és szellemi gyakorlatot sem kóvetnek, tuléléstikés boldogulásuk érdekébe n azonban egymásra támaszkodnak- ez természetes létmódjuk. Jóllehet nektink, intelligens emberi 1ényeknek is sztikségurk van egym ásra, néha rosszul hasz-

Á

szenaedés terrnészetének

azonosítósa

79

náljuk ezt az intelligenciát, és megpróbáljuk kihasználni a másikat. Ez ellentéte s az emberi természettel. Nektink pedig, akik egy bizonyos vallásos ryakorlatban hisztink, rendkívtil fontos, hogy segítsrik és szeresstik egymást. Ez boldogságunk forrása. A Buddha alaptanítása, hogy írg;, kell tekintentink másokra, mint akik fontosabbak onmagunknál. Persze magatokat sem hagyhatjátok teljesen figyelmen kívtil. De más emberek és érzó lényekjóllététsem vehetitek semmibe, f leg akkor nem, ha a saját érdeketek titkozík az ovékkel. Ilyen esetben a más emberek j llététel, rébb kell sorolnotok a sqát szeméIyes j ólléteteknél. Hasonlítsátok ószsze magatokat a tobbi érz lénnyel! Ők r.egtelen számíak, míg ti csak egyetlen ember vagytok. A ti szenvedésetek és boldogságotok, bár nagyon fontos, mégis csak egy ember szenvedése és boldogsága, míg az ósszes tobbi érz Lény szenvedése és boldogs ága mérhetetlentil nagy. A bolcsek ezétt feláIdozzák az egyet a tobbsé g javáért, mígazostobák a tobbséget áldozzákfel csupán egyetlen ember miatt. Még a szeméIyes jóllétetek szemszógéb I nénre ís ígaz, hosy egytitt érz gondolkodást kell kifejlesztenetek - hiszen ez aboldogság forrása életetekben. Ftiggetlentil attól, hogy gyakorolunk-e egy konkrét vallást vagy sem, jószív,3nek és egytitt érz nek kell lenntink, *.rt íglr lehet békésés értelmes élenink. Es a buddhizmus, kiváltképp a mahájána buddhizmus gyakorlói miképpen teglzék ezt? Amikor arr lbeszéltink, hogy segíttink másokon, nem csupán arra utahunk, hory átmenetileg j t teszunk veltik, például élelmet, ruhát, vagy lakhatástbiztosítunk nekik, ezek a dolgok uglranis nem


80

Á

meditáció szakaszai

hoznak tartós boldogságot. Ezért nagyon fontos, hogy megvizsgáljuk, hogyan lehetséges a tartós és végs boldogság elérése.M.g kell tudnunk, vajon lehetséges-e a szenvedéseket gyokenikt 1 fogva eltávolítani. Nem számít, hogy a gyakorlatbanvégre tudjuk-e hajtani, mindenképp er sítenrink kell magunkban a mentális elhatározást, amely véget akar vetni a szenvedésnek, és egy teljesen szenvedésmentes állapotra torekszik. Ez nagyon er s mentális magabíztoss ágot és eltokéltségeteredményez. Ezért nektink, mint mahájána gyakorlóknak a kovetkez képpen kell gondolkodnunk: ,,Yégtelen szám , érz lénynek fogok segíteni, hogy meghala dja a szenvedést." Ez legyen az eskrink. Ugyanakkor, ha megvizs gáljátok jelenlegi lehet ségeiteket, képességeiteket,nem hogy végtelen szám , érz lénynek, de még csak egyetlen egynek sem vagytok képesek megszrintetni a szenvedését. A szenvedések konkrét okokból és feltételekb 1 fakadnak, amiket az egyes érz lények halmoznak fel. Mivel ez így van, nagyon fontos, hosy az egyes érz lények tudják, mi az, amit gyakorolniuk kell, és mivel kell felhagyniuk - hogy mihoz tartós boldogságot, és mi okoz szenvedést. Meg kell mutatnunk az érz lényeknek a helyes utat, ami a boldogsághozvezet, és a rosszutat, ami a szenvedéshez. Ezért, amikor arr Ibeszélrink, hogy miként tehettink jót más érz lényekkel, rtmutatástagondolunk, és arua, hosy segítstink nekik megérteni, mivel kell felhagyniuk, és mit kell gyakorolniuk. Így lehettink a segítségérea tobbi érz lénynek. Ennek érdekébennagyon fontos egytészt, hogy az ut, amire a tobbi érz lényt terelni késztiltok, el ttetek is vi-

Á szenvedés terrnészetének azonosíttísa

81

lágos legyen. Ertenetek kell az ít jelent s égét,amit a tobbi embernek mutatni akartok. Minél haladóbb szinten van péld áuI egy tanuló a tanulm ánya7ban, annáI jobb képességiíés nagyobb tudás , tanárravan szriksége. Ugyanígy, annak érdekében, hogy képesek legyetek megmutatni a helyes utat más érz lényekn ek, el szor nektek magatoknak kell végigmennetek rajta. Másrés zt nem elég, ha az rt, amit másoknak mutatni készriltok, számotokra nem ismeretlen. Arról is meg kell gy z dnótók, hog1l amit tanítani fogtok nekik, az átmenetileg és végs soron is a segítségtikre lesz. E nélkril a tudás nélkril a tanításotok nem biztos, hogy megfelel a hajlamaiknak és érdekl déstiknek. Nem elég csupán annyit mondani, hosy pozítívósztónzésb l teszitek, amit tesztek. Természetesen, ha ígyvan, nem kell majd megbánnotok, ez azonban nem garantáIla, hogy segíteni is fogtok vele más érz lényeken . Ezért van sz az ításos szovegekben aru l, hosy ki kellfejlesztentink atisztánlátás krilonboz0 kategóri áit, hogy képesek legnink megismerni más érz lények gondolatait és sztikségleteit. Vagyis, itt két tényez t kell figyelembe vennetek: els ként azt, hogy az ít és a tanítás, amit megmutattok, illeWe megosztotok más érz lényekkel, ne legyen ismeretlen a számotokra, másrészt pedig, hogy megértsétek, mennyire illeszkedik egy ilyen tanítás más érz lények hajlamaíhoz. Ehhez pedig tudnotok kell, milyen hajlamokat orokoltek eI z életeikb I. Ezétt, ha csak nem váltok magatok is buddh ává, és nem éritek el a mindentudást, segítségetek és tmutatásotok csupán átmeneti javulást hozhat. Vagyrs a más emberek megsegítésére


82

Á

irányuló torekvés kifejlesztése okáváváIík egy második kívánalom kifejlesztésének, amely nem más, mint elérni a buddhaságot, minde n érz lény javáért. F,z a bódhicsitta ébred elméjénekkét szintje. Egy ilyen elmét nem lehet néhány hónap alatt kimíívelni, ez azonban nem azt jelenti, hogy egyáItalán ne lehetne. Ha kitart an folyatjátok a gyakorlatot a bódhicsitta kimíívelésére, eljon azid , amikor siker koronázza majd er feszítéseiteket. A kezdeti szakaszban talán még a bódhicsitta szó jelentésétsem értitek. Nem tudjátok elképzelni, hosy lehetséges egyáltalán ilyen elmét kim velni. Az ismételt gyakorlás és tanulás révénazonban fokozatosan egyíe kozelebb kerultok hoz.zá. A feltételes dolgok természete az, hosy okoktól és feltételekt l ftigg en váItoznak.Ezért fontos, hosy észbeidézzikaz ilyen elme el nyeit és pozítívhozadél<ait, és kialakítsunk egy er s elhatározást a kimíívelésére.Imádkozzatok 1e1kesen. Akar fekszetek, jártok vaw riltok, gondoljátok azt: ,,Mllyen jó volna, ha képes lennék kimíívelniegy ilyen elmét." Igyekezzetek kifejleszteni a bódhicsíttát a torekvés szintjén is. Ha a napjaitokat ilyen ismétl d és kitartó gyakorlással toltitek, egészenbiztosan sikenil kifejlesztenetek. Határozzátok el magatokban, hogy véghezsriszitek, még ha eonokig tart is. Amint Sántidéva is imádkozík a Bódlliszattva tjdban: Amíg csak r az íir, Ésélnek érzo lények, Hadd vágyódjam addig én is Minden érz|ó lény szenvedését enyhíteni.

]

i l

Á

meditóció szakaszat

szenzle dés természe tének azonosítása

83

Ha olyan

tevékenységet végeztek, amivel segítetek más érz lényeknek, az id kérdésenem jon szóba. hz ilyen tevékenységet folyamatosan kell végeznetek. Erre tanítsátokaz elméteket. Ha azthiszitek, hogy pár nap, vagy egy hónap alatt elérhetitek a bódhicsittát, vagy hogy egy három év három hónapos elvonulás után megvilágosodtok, tévedtek. Amikor meghallom azt a nézetet, hogy három év és három hónap elvonulás :után az ember elérheti a buddhaságot, néha viccesen azt gondolom, ez épp olyan, akár a kommunista propaganda. Azt szoktam mondani nyugatibarátaimnak, hogy ha a legkomolyabb és leggyorsabb írton akarnak jární, az tíszta jele annak, hogy nem lesznek eredményesek. Hiszen hogyan is érhetn e eI az ember komoly és hatalmas eredményeket a leggyorsabb rton? A Buddha torténete azt mondja, hosy három végtelen eon után érte el a buddhaságot. Vagyis, ha azt az e\várást dédelgetitek magatokban, hogy rovid id alatt eljuttok a buddhaságig - mondjuk három és fél hónap alatt -, biztosak lehettek benne, hogy nem fogtok fejl dni. Legytink színték. Nincs sztikség rá, hogy másokat is félrevezessetek a tudatlanságotokkal.

Azt is fontos

megértenetek, hosy akár eléritek a buddhas ágot, akfu nem, az a célotok, hogy segítsetek más érz lényeken. Akar a mennybe mentek, akár a pokolba, célotok, hosy segítsetek más érz lényeken. Mindegy, mennyi ideig tart. El kell határoznotok, hosy a minde n érz lény javát szolgáI buddhaság elérésének onzetlen szándéka lesz az egyetlen utatok, akár éltek, akár haltok. Az íIyen elme kifejlesztéséhez sokat ke1l


84

Á

meditóció szakaszai

gyakorolnotok, és meg kell értenetek ezen elme aspektusát és tárgyát. Miután kikovetkeztetett tapasztatot szereztekróIa, meg kell kapnotok a bódhiszattvaesktit, mivel az eskti az után kovetkezik, hogy kialakítottatok magatokban e8y er svágyat a bódhíszatvracselekedetek végzése iránt. Milyen a bódhis zatvra élete? hz az élet, amely természetesen kovetkezik a bódhicsitta ébred elméjének kimíívelésébI. A mindentudás csak az elme zavar érzelmeinek megtisztítása révénérhet el. Nem elég hozzá csupán kívánni és imádko zni. Mee kell tanulnotok, miként vethettek véget az egyes romboló érzelmekn ek, azáltal, hogy a nekik megfelel ellens zercWe támaszkodtok. Egy bódhiszattva minden cselekedete besorolható két kate góriába: a praktiku s eszkózok gyakorlásának és a bolcsesség glrakorlásának kategóríájába. Ha az adakozás, az etika é, így tovább.. . gyako rlatát akarjátok tokéletesíteni, meg kell támogatnotok azt a bolcsesség gyakorlatával. A bolcsesség gyakorlata nélktil ahat tokéletesség koztil az els ot nem váIhat a tokéletesség valós gyakorlatává. Hogy kifejlesszétek magatokb an ezt a bolcsességet, el szór a hiteles és tévedhetetlen fiIozófiai nézetet kell kifejlesztenetek, melyet kózépritként vagy mádhj amikaként ismertink. Mi a madhjamaka nézete? A buddhista hagyományon belril négy f.1'oz fiai iskola létezlk. A buddhista tanok els három rendszerének magyarázata alapjánmegérthetitek az éntelenség jelentését egy durvább szinten, ami végtil elvezet az emberek és jelenségek éntelenségének finomabb, kazéprit nézetéhez, amely a kolcsonosen

Á

szenaedés természetének

azonosíttísa

85

ftigg eredet magyarázatán alapszlk Miután elsajátítot-

tátok eztahibátlanul helyes nézetet, és meggy z dtetek az igazságár I, képessé váltok az tiresség felismerésére. Ugyanakkor, még ha meg is értitek a bolcsességet, amely megtere mti az rirességet, csupán ez nem váIhat a tudatlanság hatékony ellenszerévé,ha nem támogatjátok meg egyéb gyakorlatokkal, mint például az adakozás, az etíka, a ttirelem és így tovább. hz éntelenségpuszta megértésenem elég a zavat érzelmeklegy zéséhez. Ezért fontos egy olyan gyako rlat felépítése,amely egyesíti magában a nyugodt és megállapodott elmét és a ktilo nlege s felis merés t. H osy kifej le s szétek a ktilo nleges felismerést, el bb a nyugodt és megállapodott elmét kell kifej leszte netek. A nyugodt megallapodott ság az egyhe gyíímeditáci t, míg a ktilonleges felismerés a megktilonboztet éberségetjelenti.E kett egyesrilése révén képesek lehettek mind a módszer, mind a tudás sytimolcsoz gyakorlatát folyatni. Miután kifejlesztettétek a bódhicsitta hagyományos ébred elméjét,torekedjetek rá, hogy kifejlesszétek a bódhicsitta végs ébredó elméjétis. A végsó bódhicsitta transzcendens és részletekt l mentes. Vé9letekig tiszta, makulátlan, és megingathatatlan, akár egy mécses lángja, amelyet nem fuj a szél.

Mint azt már korábban mondtam, a hagyományos

bódhicsitta a torekv bódhicsittát jelenti. Es mi a végs bódhicsitta? Mi transzcendens és mi e világi? Erre t bb magyarázatLétezik. A hétkoznapi ember minden konkrét színtje e világiként ismeretes, és egy fels bbrendíí


86

Á

Á meditdció szakaszai

lény vagy árja minden szellemi szintje transzcendensként vary az e vllági filottiként. A transzcendens szintet akkor éritek el, amikor eI szór ráléptek alátás tjára.Ez azt jekenti, hogy kózvetlentil megvalósítottátok az irességet. Miel, tt az ember eléri a|átás,itlát, csak pusztán megérteni lehetséges az tirességet. Ez a szoveg, Á meditóció szakaszai a j gácsára szvátantrika madhjamaka (a jóg^ gyakorlása és a kazépűt szintézíse) iskolához tartoz7k, rgyhogy amikor a benne kifejtett pontokat magyaráznm, azt a snrantantrika mádhjamaka rendszer szerint teszem, továbbgondolni azonban a píaszangika madhjam aka hagyomány szerint fogom. Léteznek árják vagy fels bbrendíílények azok kózt a gyakorlók kozt is, akiket hallgatóknak vagy magányos felismer knek neveznek, és akik felismerlkaz iirességet. Esy, a bódhiszatnra riton haladó árja azonban kózvetlentil ismeri fel az tirességet, mert segíti azít komoly gyakorlata. Az ibyen bolcsess ég, amely kozvetlentil ismeri fel az tirességet, ellenpontként szolgál egyes romboló érzelmekkel szemben. Amikor a négy nemes igazságr I beszéltink, Mígn rt valójáb an azt a bolcsességet jelenti,

ami a fels bbrendií vagy árja lény elmefolyamában taláIhat , és ami felismeriazirességet. Ezavégs bódhicsitta mentes minden további kifejtést I, f leg az iresség krilo nbóz kategóri áit l, mint például a tizenhat {iresség, ahusz tiresség, a két riresség és így tovább. Jóllehet az tirességnek is épp annyi kategóri ája van, ahány típusa a j elenségeknek, amikor sikertil felismernetek egy konkrét jelenség {irességét,minden jelenség tirességét is felismeritek. Minden jelenség végs termé-

szenaedés természetének

azonosítósa

87

a megszete v^gy tiressége ugyanolyan íz(í,és ugyanazt

nb ;tethetetlen termé szetetképviseli. Jóllehet minden jelenség tirességének term észete vgyanaz, és min_ den ktilo nbóz aspektusa a jelenségeknek, például hogy ség szfé_ j ók vagy ro s szak, i usy miként váItoznak, Mtires jábóIfakad, meg kell értenetek, hosy az iirességet nem ,áI^rrthatjátok eI az alanytól vagy a tárg5rt I, Az iiress ég aztjelenti, hogy egy tárgy mentes a bennfoglalt létezist 1. A dolgok okoktól és feltételekt 1 fugjelzí, g.:rr.k. Ez azokoktól és feltételekt 1 való ftigg ség t"ry a jelenségeknek nincs ftiggetlen, vagyis bennfog_ j lali"i.rhrerens létezése.Ez azt is megmutatj a, miként on asIétre a dolgok sok, általunk megtapasztalt krilonfele az pektusa, hirr"., természenikt 1 fogvatiresek. Am7kor tir.r.égr 1 beszéltink, nem ezeket a ktilonb óz aspektu_ sokat iartjuk szemel tt, hanem a jelenségekvégs val ságát. Ebb 1 a néz pontból mondjuk, hosy az riresség az áLlapotamentes a részletekt 1. Arró1 is szó Van, hogy írja tiresség be nem szennyezett, ahogy Nágárdzsuna ÁIaprit brjlcsesség cím míivének dics ít strófá|ában:

kiil

Dicséret a legfelsóbbnek a buddhák kozt, a tanítás forrásának, Aki azt mondta, hogy a dolgok túggóségból lesznek, hogy nincs vég, és nincs sztiletés, nincs megsemmistilés és nincs állandóság,

nincs jovés és nincs menés, nincs elktiloniilt jelentás és nincs azonosság,

a részletektol teljesen mentesen, és tokéletes békében,


88

Á

meditdció szakaszai

Az tiresség és a ftigg s égb I sztiletés lgyanazon érme két oldala. A ftiggóségb l sztiletés néz pontjábóI, azaz a hagyományos néz pontból tekintve u áoqok tetrejonnek, megteremt dnek és elmírlnak. Az Átapveta bdlcsesség iménti str fá|a épp azt állítja, hogy a dáfuok

szena edés természetének azonosítdsa

89

ókuszáIhatjátok, an é lktil, h o gy me gzav arn a b e n n e teket az elme lazasága, va1y a fogalmi gondolkodás izgalma. Az íIyen bolcsességet megingathatatlannak nevezlk, amely olyan, akár egy mécses lángia, amit nem r

áf

fi|

a széI.

nem jonnek létre, nem teremt dnek me$l és nem mril-

végs bódhicsitta transzcendens és minden további részlett 1 mentes. A kovetkez sorok azt mondják el, miképpen érhet eI ez az állapot:

nés. Nágárdzsuna a részletek nyolc kateg áriáját írja Ie, péIdául a teremt dést és a megsemmistilest, e, .imagyarázza, miért nem fordulnak el ftggetle nÜ.l. Azt

ges felismerés jógájának folyamatos és tisztelettel teli megismerésével lehetséges, hosszti id alatt. A gondolat feltárása sz tra a kovetkezoképpen fogalmaz: ,,Ó,

nak el, vagyis nem semmisrilnek me8 és nem is állandók semmilyen ftiggetlen módo n. Az id szempontjából tekinwe sincs ftiggetlen me8semmistilés vagy á[ándóság. Atárgy szemszógéb Inézve nincs ftigg.tl.r, jo..e,-*J-

hosy az árják, vagyis a fels bbióndíí lények, akik beszennyezetlenril képesek kozvetlen mód on é',rzékelni a bolcsességet, nem látjáka ftigg ségben kétrejov jelenségek megteremt désénekvagy meg,e--istilésének ftiggetlen létezését.Az etméjtik csak a végs valóságot látla, azaz az tirességet, amely mentes minden 1o1dja,

részlett I.

A végs valóságo t, azaz a végs bódhicsi ttát nagyon tisztának írják le. Azért nevez7k,,végs nek", -.ri.gy végs bolcsesség8el val osszekapcsolódás tárgya.E-.l-

lett makulátlannak és megingathatatlannak is mondják. vagyis, a fels bbrendíítény meditációs elmertilésének b,olcsessége olyan bolcsessé$, amely egy nyugodt és megállapodott elme és a ktilonos felismere, k.,r., éke. Éz a keverék .igy érhet el, ha eI szór a nyugodt megál-

lapodottságot fejlesztjtik ki. Ha ,gyrru stabiliiást nyertetek a vizsgálat tárgyát illet, en, megértéseteket

lli]

Á

Ez

a

Ez a

nyugodt megállapodottság meditáció és a ktilonle-

Maitréja, neked tudnod kell, hogy minden méltó hallgató, bódhiszattva, vagy tathágata dharmája, legyen akár szóbeli, akár transzcendens, a nyugodt megállapodottság meditációjának és a krilonleges felismerésnek gyrimolcse." Mivel a koncentráció minden fajtája besorolható ebbe a kett be, minden jógi mindig csakis a nyugodt megállapodottság meditációt és a ktilonleges felismerést keresse. Szintén A gondolat feltárása szutrában olvasható a kovetkez ; ,,A Buddha mondta, hogy a ktilonboz koncentrációk tanításai, amelyeket a hallgatók, a bódhiszattvák és a tathágaták keresnek, mind benne foglaltatnak a nyugodt megállapodottság meditációban és a kulonleges felismerésben. "

A nyugodt

és megállapodott elme olyan elmeállapot-

ra utal, amelyben a gondolkodás egy áItalatok váIasztott tárgyon nyugszik, és nem vonják el figyelmét ktils , a mentális fokusz és a meditáci tárgyát 1 ktilonb óz dolgok. Elmétek stabil, a tárgyra f klszáI, és mentes min-


90

Á

meditdció szakaszai

Az íIyen go n dolko d á s t hívják még egyhegyu koncentrációnak, és ezen a stabilitáson kereszttil érhet el a mentális boldogság. A ktilonleges felismerés aztjelenti, hogy felismeritek a fokusz célpontj átképez tárgy végs va\ ságát. Ennek két kategóriá|alétezík: az e vlláqi és a transzcendens. Lehetnének ktilonbo z tárgyak a krilonleges felismerés ktilon* baz kategóriáinak megfelel en, ítt azonban a ktilonleges felismerés egy olyan elmére utal, amely az tirességre f kuszáI. Sákjamuni Buddha is ezt a két gyakorlatot tanította, a nyugodt és megállapodott elmét és a ktilonleges felismerést. Ezek az egyedtili móds zerek, amelyek révénelérhet a koncentráci osszes szintje. A szove g ezértlájelenti, hogy mivel a nyugodt és megállapodott elme és a ktilonleges felismerés ugyanolyan fontosak, mindkét min ség kifejlesztésére kell torekedntink: den lazas ágtó

1

és izgalom tól.

A jógi nem lehet képes eloszlatni a mentális homályos-

ságokat pusztán azáltal, hogy megismerkedik a nyugodt és megállapodott elme meditációjával. Ez csupán átmenetileg nyomhatja el a romboló érzelmeket és káprázatokat. A bolcsesség fénye nélkril nem lehet legyózni a rombolo érzelmek rejtett erejét, vagyis nem lehet ket teljes mértékbenmegsztintetn i. Ezért, mondja A gondolat feltárása szutra, hogy ,,A koncentráció képes megfelelóen elnyomni a zavar érzelmeket, a bolcsesség pedig képes alaposan megsemmisíteni rejtett erejtiket. "

;],

Á

szenaedés természetének azonosttósa

97

Ha csak a nyugodt és megállapodott elmén meditalsz, nem leszel képes elhárítani a megvilágosodást elta-

karó homályosságokat és a romboló érzeImeket. Tedd meg bár az tirességet a nyugodt és megállapodott elme meditáci jának tárgyául, onmagában ez akor sem lesz elegend a homályosságok szétoszlatására, ha nem tá* mogatod meg a ktilonleges felismerés gyako rlatával. Szintén A gondolat feltárása szutra mondja:

Meditálj bár egyh egyű koncentrációval Nem fogod szétzuzni az én fékeértelmezését

Zavaró érzelmeid visszatérnek, hogy zavarjanak; Olyan ez, mint Udrak egyhegyu meditációja.

A nyugodt

onmagában nem képes eltávolítani a szenvedést okozó érzelmeket, és lerombolni az én félreértelmezését.A zavar étzelmek (tjra eI jonnek, hosy zavart keltsenek bennetek, ahogyan a nem buddhista mester, Udrak esetében is tortént. Hossz r id n kereszttil meditált a nyugodt és megállapodott elmén, addig, hogy ahaja nagyon hoszsz ra n tt. Míg teljes mértékben elmertilt az eg7hegy koncent cí ban, a hajának egy részétmegették a patkányok. Amint kijott a meditációból, és meglátta, hogy patkányok lakomáztak a hafib l,haragragerjedt, vagyis zavar ó ér zelmei azo nnal vi s s zaté rte k. Jóllehet a zav ar ó érzelmek nem mutatkoztak, amíg belemerult az egyhegyíi meditáci ba, az, hogy miután befejezte, azonnal visszatértek, egyértelmííenmutatja, hogy a nyugodt és megálés megállapodott elme meditációja


92

Á meditríci szakaszat

lapodott elme meditációja onmagában nem vet véget a

zavar érzelmeknek.

Ha kozelebbrol megvizsgáljuk a jelenségek éntelenségét, És ezen vizsgálat alapján meditálunk, Ezlesz a kovetkez megszabadulás oka; Más ok nem hozhat békét.

A jelenségek éntelenségénekkonkrét vizsgáIata tehát arra uta| hogy a ktilonleges felismer és vagy a megktilonboztet tudatosság kalmazása áItaJ megszabadulhatunk. A megs zabadulás vagy nirvána eléréséneknincs egyéb módja. A Bodhiszattva szekció szutra is azt mondja: ,,Azok, akik nem hallották a Bódhiszattva gytijtemény ezen tanítá-

sait, és nem hallották és nem tették magukévá a Kolos-

tori fegyelem tanításait, akik ugy gondolják, hogy az egyhegy koncentráció onmagában elég, a briszkeségb l fakadó arrogancía csapdájába esnek, llyen módon pedig nem nyerhetnek teljes szabadulást az ujjásziiletés, az oregség, a betegség, a halál, a nyomor sá9, a siránkozás, a szenvedés, a mentális boldogtalanság és a zavarodottság korébol. Ahogyan szintén nem nyernek szabadulást a lét hat állapotának koréb l sem, sem a megannyi szenved mentális és fizikai aggregátumoktól . EzI észben tartva mondták a tathágaták, hogy a tanítások hallgatása segít az embernek megszabadulni az <iregségtól és a haláltól."

Á

szenaedés természetének azonosítdsa

93

Vagyis, me8 kell hallgatnotok az erc l szóI magyará_ majd zato|<ar, és aztánmeditálnotok kell rajtuk, ezpedig segít nektek, hogy megszabaduljatok a szenvedést 1. Ezen okokból azoknak, akik el szeretnék érni az alaposan

megtisztított transzcendens bolcsességet, azáltal, hogy eltávolítanak minden homályosságot, a bolcsességen kell meditálniuk, mikozben megmayadnak a nyugodt ás megállapodott elme meditációjában,


6.fejezet

B

LCSESSÉG

A buddhista

hagyo mány szerint egy f/roz fiai tétel éwényességét logikus érvelésselhatározhatjuk meg. A Budd-

ha nagyo n tisztán fogalmazott ez-zel kapcsolatban: A bhiksuknak'7 és a tudósoknak rigy kell megvizsgálniuk szavaimat ahogy egy aíanym ves vizsgálja az aranyat égetéssel, vágással és dorzsoléssel.

el

ket, Csak ezután fogadhatják És sosem az ilántam érzett tiszteletból.

Ezért mind a ktils , mind a bels jelenségek meg-

határ ozásánáI érvelésre kell hagyatkoznunk. N e m várják

el t lrink, hogy csupán az írásos tanításokratámaszkodjunk. Amit a szóvegekben olvasunk, megvizsgálhatjuk az értelem fenyében is, hosy megbizonyosodjunk a benntik foglaltak érvényességér1. Maga a Buddh a szavai ís nyiwa állnak avizsgáIat eI tt. A buddhista kultura egyik legcsodálatosabb jellegzetessége épp az, hosy a gyakorlónak jogavan feltilvizsgálni atanításokat. Még atanít

szavait is.

],


96

Á

A buddhista

hagyo mány tudással kapcsolatos megkózelítése hasonló a modern tudom ányéhoz. Kezdetben

nem tehetrink határozott áIlításokat meggy z déstinkr. l, ehelyett pártatlanvizsgáIatnak kell alávetntink a témát. Az eredményeket mindig elemzés tjánkell kinyernti nk, m iután lo gikus a n me gvízs gáltuk a bizonyítéko kat. Átuk.rosságban elmondh Lt tehát, hogy a buddhizmus nagyí^becstili a logikus érvelést. Fontos, hosy meghatátozzukaz alapot, az utat és az eredményt. A, a7ap itt ajelenségek tényéíe, azaz val ságára utal. Erre a tényre hagyatkozva kovetrink .gy szellemi utat, aminek révénelértink egy eredményt. A szellemi gyakorlat tehát nem pusztán az elme kitaIáci ja, hanem olyasvalami, ami valóban létezlk. Ha a szellemi gyakorlat alapja csupán koholmány volna, nem lennénk képesek megvált oztatní és átformálni az eIménket az tbejárása áItaI. Ennek kovetkeztében pedig nem magyarázhatnánk meg a megszabadulást mint eredményt. Az eredménykéntmegjelen buddh aáJlapot sok nagyszeríj, min séggel rendelkezik. Ezeka min ségek a megfelel okok és feltételek megteremtéséb 1 és a szellemi rt gyakorlatánakkovetéséb, 1fakadnak. Atíz er és a buddhák egyéb jellemz i \<lbontakoznak benntink, ha eljon az idejuk, kószonhet en annak, hosy az emberben megvan a lehetósé g ezek kifejlesztésére. Altalában is ígaz, hogy semmi sem teremthet, meg alap nélktil. Abszurd volna, ha kijelentenénk, hogy a sziWákés a hegyek elérhetik a mindentudást. Sokkal logikusabb ennél, ha azt állítjuk, hogy a praktikus eszkózók és a bolcsesség egyut-

97

Bólcsesség

meditáció szakaszat

tes gyakorlása meghozhatja a mindentudást, a tudatosságra alapozva.

"Az

alip megteremtése egy nagyon fontos lépés.Ez léte z doLgokat a puszta mentális váIasztja.t u ""toban kitalációktól. Arró1 sz I, hogy megfelel en azonosítjuk a termés zet tówényeit és a valóságot.

hz

alap valós ter_

_ mészeténekm e g határ ozásához ele n ge dhetetle n az ob jektivitás. Kovet i sokféleképpen érte\meztéka Buddha írásos tanításaít. Ha egy ításos tanítás nem állja ki a logikus ér_ velés pr báját, jelentéséthárom kritérium szándék, cél és ellentmondás - szerint étteLmezik. Például, ha egy sziltra a végs valóságr I sz I, de a vizsgáIatok során u .ryilrrarr.raló jelentés hibásnak találtatik, akkor a taní_ tási szándéka és célja alapján ítélikme*. Ugyanígy,ha az éntele ns ég azon asp ektus ai, amely ek zavaro s ak, a kovetkeztetéses logik a alapján hibásnak bizonyulnak, nem ketl etfogadnunk ket. Manapság sokkal jobban ismer_

jtik a ,r"pot és a holdat, a mérettiket, a foldt IvaI tá_ vol.ágrrkat és amozgásukat, mint azeL tt. Tehát ha egy írásos szoveg mást állít ilye n, számunkra nyilvánvaló dolgokról, é; ezze\ ellentmond a mi érvényesészlelési.inknek, nem fogadjuk eI igazságként. A buddhizmus tehát [gyanazt az elvet koveti ezekkel a dolgokkal kap_ csolatban, mint a tudomány.

A buddhista tanítások a szellemi

alap,

azít és a gyti-

molcs kontextusában fogalmaznak. A gyumolcs képviseli azt a sok nagyszetíímin séget, amelyet a gyakorló kifejleszt magáb LrL abuddhaság elérésesorán. Lz Llyen min ségek kimiiv ekéséhezmegkell teremtenetek a meg-


98

felel okokat

Á

B

meditóció szakaszai

és feltételeket.

Ez a folyamat

egy integrált

szellemi gyakorlatot foglal magában. Fontos tudnotok, hosy mindegyiktink képes kifejleszteni ma gában a tíz er t és a buddhák tobbi csodálatos min ségét.E z a po* tenciál velesztiletetten meg"van a tudatosság folyamában. Altulabun igaz tehát, hosy semmit sem lehet megteremteni a megfelel0 alap nélktil. Ahog7an abszurd lenne azt áILítni, hogy a sziklák és hegyek képesek elérni a mindentudást, ha szellemi gyakorlatot folytatnak, azís tiszta, hogy azok, akik rendelkeznektudatosságg ,

]

l

elérhetik. A szellemi alap ebben az esetben az elme azon velesztiletett természetét jelenti, hogy képes felébredni a teljes megvilágosodásra. A szellemi utvagy osvény a módszer és a tudás aspektusaiból tev dik ossze, amí azt jelenti, hogy a gyakorló érdemeket és felismeréseket gyujt, és ezáItal jut el a buddhaságig. Sztikségszerííenfontos, hogy megértséteka buddhistaflloz fla ezen alaptételeit. Ezek nem valaki képzeleténeksztilottei, hanem aval ságot trikrozik. Ha csupán kitaláciOk volnának, mindeqy, mekkora er feszítésttennétek, nem haladnátok el re azuton. Nem jutnátok semmi eredményre, és nem lennétek képesek elmagyarázni, miként lehetséges a megszabadulás. Nyílt elmével és pártatlansággal kell megvizsgáInotok ezeket az alapvet elveket. Ha r.rrás f/roz fiai nézetek révén el ítéIetek munkálkodnak bennetek, az akadályozhat titeket abban, hory objektíven ítéljétek meg és értékeljétekezeket a tanításokat. Az állításokat tehát meg kell vizsgálnunk, és kérdéseket kell feltennrink veltik kapcsolatban, hogy csak azo-

lcsesség

99

kat fogadjuk el, amelyek logikusak. Egyes problémáWa a buddhista hagyo mány megadta avalaszt, a modern tu_ domány azonbanmég nem fedezte fel ket, és nincs mit mondania róluk. TJgyanakkor, ha tudományosan már ígazolt tényekkel állunk szemben, nem lehettink dogÁatikus ak azzal kapcsolatban, amit a szóvegeink áIIíta, nak. Amint azt már korábban említettem, ez a szoveg els sorb afi az alapot jelent két igazsággal, a szellemi utat adó módszer és bolcsesség gyakorlásával, és a megvilágosodott lény bolcsességének és fizlkai testének kéégeivel, mint eredményekkel foglalkozik, Azoknak, akik szeretnék elérni a ttanszcendens b 1csességet, amely teljesen mentes minden homályosság_ t I, abolcsességen kell meditálniuk, mikozben elmeriil-

-

pe

ss

nek az egyhegy koncentrációban.

A Drágakóvek halma szutra írja: ,,Az egyhegy koncentrációt gy felleszthetitek ki, ha betartjátok az erkolcsi elveket. Ennek az egyheoy koncentrációnak a kifejlesztáse után pedig kezdjetek el a bolcsességen meditálni. A bolcsesség segít, hogy elérjéteka kristálytiszta éberséget. A kristálytiszta éberségáltal pedig to_ kéletesedi k erkolcsi magaviseletetek. "

Annak érdekében, hogy elérjtik más emberek céljait

és a saját céljainkat, minden mentális homályosságot el

kell oszlatnunk. Azoknak, akik ily." módon szándékoz_ zákmegteremtení a ttanszcendens bolcsességet, eI szór is a nyugodt megállapodottság meditációját kell gyakorolniuk. A gyakorló, aki képes az íIyenség felismerésé_ nek bolcsességével elemezni ajelenségeket, mikozben


100

Á

meditóció szakaszai

belemerril a nyugodt megállapodottság meditác i jába, kifejlesztheti a ktilonleges felismerést. Ami a gyakorlatot illeti, a három módszer meghatározott sorrendben kóvetkezik eg7más után. Hadd fejtsem ezt lá egy kicsít részletesebben. A szoveg azt mondja: ,,A bolcsesség segít, hogy elérjéteka kristályisztaéberséget." A tokéletesen transzcendens bolcsesség képes rá, hogy gyokeres t 1 távolítsa el a homályosságok at az eIméb 1. A hagyományos igazságfelismerésére vonatkoz bolcsess ég, bármilyen hatásos is, nem rendelke zlk ezzel a, képességgel.Kimondhatjuk tehát, hogy ehhez egy olyan bolcsességre van sztikség, amely a iegs igazság felismerésére vonatkozik. Ebben a kontextusba., ezéi a tokéletesen ttanszcendens bolcsesség a mindentudásra utal. Annak érdekébenpedig, hosy elérjtik a mindentudást, el kell távolítanunk a megszabadulást akadáIyoz homályosságokat , azaz a zavar érzelmeket, illetve a tudást akadáíyoz homályosságokat. Egyedril a bolcsesség mííkodikkozvetlen ellenszerként, és tesz benntinket ké] pessé aíra, hogy glzokertikné|, vaglris rejtett potenciáljuknál foguu gyomláIjuk ki a két homályosságát. sem az erkolcsi fegyelem, sem az egyhegy koncentráció nem száI7hat kozvetlentil szembe veltik. A bolcsesség itt azt a bolcsességet jeloli, amely a meditációból fakad, és nem azt, amely a hallgatásbóI és az elmélkedésb 1. Ezért, hogy megteremtsétek a ktilonle8es felismerést, amely felismeri a végs valóságo t, eI szór is a nyugodt megál: lapodottság meditáci ban kell tokéletesítenetek -ugutokat. Mivel ez az egyhegyííkoncentrácí pozitív go"dolat, a finom mentális tompaságot és izgalmat.ik.ll

101

Bt)lcsesség

hagynotok. Hogy elhagyjátok ezeket a hibákat, eI szór is az erkólcsi feryelmet kell gyakorolnotok. A hitr l való meditáció a mahájánában kezót mondja:

sz

tra a kovet-

,,Ó, nemes család sarja, ha nem adod

át magad

a bolcsességnek, nem tudom, miként lesz hited a bód-

hiszattvák mahájánájában, vagy hogyan jutsz majd

el

re a mahájánán. "

meggy z dés felél esztésérI szóI. Amíg a ,,nemes család sarja" , vagyis a gyakorló nem képes kifejleszteni a ktilonleges felismerés bolcsességét,a tudáson alapuló hit felébresztése sem lehetséges. Az ilyen embernek is lehet természetesen vallásos hite, de amikoí a hit a végs valóság megértésénekeredményeképpen jon létre, azt az értelem és a tudás is alátámasztja. Azígazílemondást például akkor fejleszthetitek ki, ha megfelel en megértitek a megszabadulás rendszerét. Ez azt jelenti, hogy az ember bizonyosságot nyer afel I, hosy a megszabadulás lehetséges, illetve olyasvalami, ami kifejleszthet az ember tudatfolyamán beltil. A lemondás ebbe n az értelemben határozottan megktilo nbóztet min ségeket mutat. Ugyanígy, menedéktink er ssége is fokozódik, ha finomítjuk az tirességgel kapcsolatos tudásunkat.

Ez a

rész\et a bolcsességgel

jár hit, azaz

család sarja, tudnod kell, hogy ez azért van, mert a bódhiszattva mahájánába vetett hite, és a mahájánán való elórehaladás elmélkedéseredményekép,,Ó nemes

pen jon létre, amit zavaroktól mentes elmével folytattok a tokéletes dharmáról és a valóságról. "


702 E

Á

meditdció szakaszai

z tisztán jelzi annak sztikségességét,hosy kifejlesz-

sztink magunkb an egrr bolcsességet, azáIt ,, hosy egyhegyíien megvizsgáljuk ahagyományos és végs valóságot, és ezzel szllárdbizonyosságot és hitet nyerjtink a mahájána rendszer által tanított szellemi alapban, írtban és eredményben.

Bdlcsesség

ni a buddhatermé szetet, azt jeLenti, hogy atísztátalan elme term észetével kapcsolatos felismeréstik nem egy szé_ les korií logikai érvelésalkalmazásán alapsz7k Ennek pedig az azoka, hogy az egyhe,y koncentrációjuk er s, míg a bolcsességtik gyenge. ,,A bódhiszattvák látnak, jóllehet nem tisztán, az ó bol_

csességtik ugyanis er sebb, egyhegyT koncentrációjuk azonban gyengébb. Mí9 a tathágaták mindent látnak,

jógi elméjénekfigyelmét, ha csak a ktilonleges felismerésre torekszik, és nem fejleszt, ki egy nyugodt és A

megá l lapodott

mét, e lvon hatják ktilon bózo tárgyak. Olyan ingataggá válhat, akár a mécses lángja a szélben. Mivel így hiányozni íog a kristálytiszta éberség makulátlansága, ezt a kett t (a krilonleges felismerést és a nyugodt és megállapodott elmét) egyenló mértékben kell fejleszteni. Ezért mondja A szenvedés hatalmas és teljes meghaladásának sz tráf a, hogy ,,A hallgatók nem láthatják a buddhateymészetet, mert egyhegyubee

Ha ezt azok szerint a f:Jozóftai rendszerek szerint értelmezzuk, amelyek szerint a hallgatók és magányos felismer k tját kovet k nem ismerik fel a jelenségek éntele ns égétvagy tire s s égét, azt mo ndhatj uk, hosy nem Iátják a buddh atermészetet olyan bolcsességgel, amely avalóságot elemzi. Csak az emberek éntelenségétismerik fel, a jelenségekét nem. Ennek pedig az az oka, hogy a koncentrációjuk er sebb, mint a bolcsességtik. Ha ezt a hallgatók és magányos felisme r kkOztí árjákvagy felemelkedett lények tekintetében értelmez.zik, akik a mahájána árjál<hoz hasonlóan felism erlk az tirességet, akkor a kijelentés, miszerint a hallgatók nem képesek lát-

irl

illi

k egyenl mértékben birtokolják a nyugodt és megállapodott elmét és a ktilonleges felismerést. "

mert

l

lemertilésiik erósebb, bolcsességrik pedig gyengébb. "

103

Adódik itt néhány magyarázat. EI szór is, magam rgy véleffi, 2 szerz ítt arra utalt, hosy jóllehet a bód-

til fe lfo gj ák az 7Iy e nsé ge t (tathatá), náluk ez csaka meditatív elmenilés során torténik me$l a medit áci utání id szakban nem. Ezzel ellentétben a buddháknál az7\yenség felfogása teljes és álland .Yagy_ is, k kózvetlentil és mindig felfogiák az7lyenséget, ftig-

h is

zatw ák kó zv

etle n

getlentil att I, hogy épp meditálnak .vagy sem. Másodsorban, ez a str fa azt is jelentheti, hogy ugyan a bódhi szatvrák kozvetlentil felfogiák az elme ilyen_ ségét,ez afelfogás nem teljesen tíszta.Ez az elme tisz_ tátalanságainak rejtett hatása miatt van íg, amiket még el kell távolítaniuk. A buddhák viszont már teljesen és tokélete s e n me nte s ek a legkis ebb tísztátalan s ágoktól is, és teljes egészébenelhárították ezekrejtett hatásait. Ok már tokélete s tudás s al re ndelke znek az íIy enségr I. A nyugodt megállapodottság meditációjának ereje által az elmét nem zavarják tobbé a fogaImi gondolatok, és


I04

Á

meditAció szakaszai

olyan lesz, akár egy mécses lángja, amit nem fuj a szél. A ktilonleges felismerés a téves nézetek minden foltját eltávolítla, í9y nem lesznek rátok hatással mások (nézetei). n Holdlámpás szutramondja: ,,A nyugodt és megállapodott elme meditációjának erejévelaz elme rendíthetetlenné válhat, a ktilonleges felismerés pedig olyanná teszi, akár egy hegy." Ezér|folytassatok olyan jógikus gyakorlatot, amely mindkett t magában foglalja.

Ezeka sorok a nyugodt és megállapodott elme meditáci jának és az átható felismerésnek a jellemz ir I, l-

lewe jelentésér I sz Inak. A nyugodt megállapodottság az eIme azon min sége, amely egyheg5r(ien koncentrál

tárgyára, mindenféle bels és ktils zavaí nélkril. Az ilyen elme semmire nem f klszáI koncent táci jának tárgyán kivril. Mivel mentes mindenfele mentális tompaságtól, tárgyát a legnagyobb tisztasággalfog,u fel. Az ilyen egyhegy elme tartós kifejlesztése a fizíkaiés mentális rugalmasságnak boldogs ágát eredményezí. Amikor az egyhegy koncent rációhoz boldogsá g társul, azt nyugodt és megállapodott elme meditációnak nevezzik. A ktilonleges felismer és az a bolcsesség, amely felismeri az tirességet, és a fizíkaíés mentális boldogsághoz társul. Ez a boldogság az elemz bolcsess égb I származ7k, amely űjra meg jra megvizs gá\u tfugya valóságát, a nyugodt és megállapodott elme boldogsá gára alapozlra. Ez a felismerés nem elégszik meg azza),, hogy csupán ráf kuszáIja az elmét a tárg.rra. Bármi legyen ís a tárgy, akár a hagyományos, akár a végs valósággal kapcsolatos, alapos vizsgálatnak vetí aIá az elemz bolcsességgel.

]

]t

7.fejezet

A NvuGoDT

MEGÁLLAPODOTTSÁCnÓI ÉS A KÜLONLEGES FELISMERÉSn r vALó MEDIrÁcló rozos

Br pBrtÉtBLEI

Hogyan elegyítstik a nyugodt megállapodottság meditáció és a ktilonleges felismerés gyakorlását? A jóginak

el

szor is azokat a feltételeket kell megteremtenie, amelyek segítenek a nyugodt megállapodottság meditáció és a ktilonleges felismerés gyoís és konny elérésében.

Nyilvánvaló, hogy a gyakorlónak ezel<re az el feltételekre kell hagyatkoznía,ha szellemi eredményeket akar elérni. A nyugodt megállapodottság meditáció kifejlesztésének el feltételei a kovetkezók: segít kornyezet, a vágyak megfékezése és az elégedettség gyakorlása, nem tril sok aktivitás, tiszta erkolcsi magatartás, illetve a íagaszkodás, és minden egyéb fogalmi gondolat teljes meghaladása.

Kamalas íIa ezek után elmagyatázza, mit ért segít vagy kedvez kórnyezet alatt: R

segít kornyezet

a kovetkez ot jellemz alapján is-


t06

Á meditóció szakaszai

Á

ny ugo d t me gdl lapo do tts ógró

I

707

konny hozzájutás az élelemhez és a ruházkodáshoz, mentesség a gonosz lényekt l és ellenségekt l, mentesség a betegségektól, jó barátok, akik betartják az erkolcsi szabályokat és hasonló nézeteket vallanak, kevés látogató a nappal folyamán, éjszaka pedig

identitásának hiányával, az illetó erkolcsei tisztának mondhatók. rrr l az Adzsátasatru megbánásának megsztjntetésér lsz trasoraiban olvashatunk. rírl kell lépnetek a megbánáson, és krilonleges er feszítést kell tennetek a meditációban.

A vágyak megfékezéseazt jelenti, hogy nem ragaszkodtok tulságosan ahhoz, hogy sok vagy jó ruhátok, például szertartási palástjaitok és hasonlóitok legyenek. Az elégedettséggyakorlása nem más, mint hogy mindig elégedettek vagytok a legapróbb dolgokkal is, például a nem tul min ségi vallásos oltozékekkel és így tovább. A viszonylag kevés aktivitás arra utal, hogy feladjátok hétkoznapi tevékenységeiteket, mint amilyen az tizlet, és kertilitek a tul kozeli viszonyt a személyzettel és a szerzetesekkel, illetve teljes mértékbenelhagyjátok a gyogyítás és az asztroló9ia gyakorlását.

A kétfele erkólcsi

merszik meg:

kevés zaj.

A kozeli viszony itt aztjelenti, hosy

egybegy ltok és pletykálkodtok, mindeníélecél nélktil. Azok számára, akik megtanultak er s koncent rácí valmeditáln i, a gy gyítás és az asztrol gia gyako rlása akadállyáválik. Ezért, hacsak nincs ktilonleges ok az ellenkez jére, a gyakorl kat arra intik, hogy keniljék az efféIe világi tevékenységeket. Még azon állítás mellett is, miszerint a megszegett hallgatói eskrit nem lehet visszaállítani, ha az illet megbánást tanusít és kifejezi abbéli szándékát, hogy ne kovesse el ismét az adott tettet, továbbá tudatosítja magában a cselekedetet elkcivetó elme valós identitásának hiányát, illetve tisztában van minden jelenségek valós

szabáIy a szeméIyes megszabadulás zatvra e sktire vonatkozik. Emelbódhis eskrij ére, illetve lett jelentheti a szetzetesek, illewe az átlagemberek esktijet. A kovetkez bekezdés avágyak hiábaval ságával foglalkozik, valamint annak szrikségességével,hosy elhatároljuk magunkat az evíIágícselekedetekt 1. Ennek érdekében nagyon fontos, hosy elhagyjunk mindenféle íé1a

reértelm ezést és tévhitet. tudatosítjátok magatokban a ragaszkodás ktilonbohátrányos hatásait, amelyek ebben az életben, illetve azelkovetkezó életekben is megmutatkoznak, az segít az ezzel kapcsolatos tévhitek eloszlatásában. A lét eme korforgásában megjelen csodálatos és borzasztó dolgok kozos jellemz je, hogy nem állandók, és veleszriletetten hajlamosak a széthullásra. rétségsem fér hozzá, hogy véges idón belril el kell szakadnotok ezekt l a dolgoktól. Meditáljatok hát rajta, hogy mi értelme olyannyira ragaszkodnotok ezekhez a dolgokh oz, és aztán hagyjátok el az osszes tévhiteiteket. Mik a ktilonleges felismerés elófeltételei? Szent emberekre hagyatkozzatok, komolyan keressétek a széleskoríi utmutatást, és végezzetek megfeleló elmél kedést. Ha

z

Ebben

a kontextusban

az elméIkedésa hagyományos


108

Á meditóció szakaszai

Á

és a végs valóságokon való meditációt jelen ti. Ezen a ponton a szóveg rátér a szellemí vezet jellemz inek

osszefogl alására.

Mlféle szent emberben bízhattok meg? olyanban, aki sok tanítást hallott, aki tisztán'fejezi ki magát, aki rendelkezik az egyrittérzésminségével,és aki képes ellen-

állni a nehézségeknek.

nlugo dt megó l lap

o

do tt s rígró

l

109

a zavaró érzelmeket. "

Az eI bbi bekezdés nagyo n tisztán és tomo ren fepzi ki, mi az eI nye, ha hallgatás és elmélkedésutján nagy tudásra tesztink szert. Ez ktilonosen igaz az írásos tanítások gazdag és sokoldalír ismeretére. Mit nevezrink megfelel elmélkedésnek?Azt, amely he-

A

,,tisztán fejezi ki mag át" aztjelenti, hogy szépen b_eszéI, egytittérzésnélktil azonban ez nem sotat jelent. Egyrittérzés híján hiábaval a sok tanulás. Egy tanít számára, aH hatásos és termékeny módon szeretné végezní a feladatát, az egytittér zés vagy a j szív a legfontosabb min ség. Léteznek a tanításnak egyéb buktatói is, például az, ha valaki belefárad a magrarázatokba. Fontos tehát, hosy azlllet megért és ttiielmes legyen az ilyen nehézségekkel szemben. Mit jelent az, hogy komolyan keresitek a széleskoríitmutatást? Azt, hogy kell komolysággal hallgatjátok

a tanításokat, odafigyelve a Buddha tanításainak tizenkét ágának egyértelm és értelmezhetó jelentésére. A gondolat feltárása szutrában olvasható a kovetkez ,,Ha nem hallgattok a feljebbvaló lények tanításaira, az akadálya a ktilonleges felismerés kialakulásának." ugyanez a szutra mondja: ,,A ktilcinleges felismerés a megfelel ok által jon létre, ez az ok pedig a helyes szemlélet, ami a hallgatásból és az elmélkedésból szriletik. " A Narajána sz tra kérdéseibenolvashatjuk: ,,A tanítások hal lgatásának tapasztalata révénbolcsességre tesztek szert, a bolcsesség pedig alaposan lecsendesíti :

lyesen bizonyítja a7 egyértelm és értelmezhet

szutrákat. Amikor a bódhiszattvát nem gyotri kétely, képes az egyhegyíi meditációra. Ezzel ellentétben, ha kétségekés bizonytalanságok lesznek urrá rajta, olyanná válik, mint az utkeresztez désnélálló ember, aki nem tudja, melyik elágazást válassza.

Bármit is hallotok, nagyon fontos, hogy elmélkedés tján megbizonyosodjatok a jelentésér1. Másképp oly anná vál to k, m i n t az utelágazás náI bizo nyal a n ko d ó ember. A bizonytalanság és a kétely pedig természettiknél fogva akadáIyoznakbenneteket a tanításban, és abban, hosy elmagyarázzátok a témát a taníwányoknak. A szove g egyéttelmííés értelm ezhet szítrákat említ. De vajon mit ért egyértelmií és értelmezhet tanításokon? Melyekaz egyórtelmíí és értelmezhet szítrák? Ez abuddhista flroz fia egyik kulcskérdése. AItuIában rigy vélik, hogy Buddha háromféIe tanítást kózvetített, amelyeket a Dharma kerekének három megforgatásaként írnak le. A buddhizmus alapját és keretét a négy nemes ígazság kinyilvánítása adta. Ez a négy ígazság a szenvedé s igazsága, a szenvedés eredetén ek ígazsága, az ut igazsága és a szenvedés megsztintetésének


110

Á

Á

rneditóció szakaszai

igazsága. A dharmakerék második megforgatásában a Buddha l<tzáróIag a szenvedés megsztintetésével fogl alkozott. Bizonyos dolgok arrautalnak, hogy a bolcsességgel k"pcsolatos szovegek tokéletesítéseebben a tanításban gyokerezik. Mivel voltak, akik nem tudták felfogni az éntelenségfogalmát az alapján, ahogy a kerék második megforgatásában magyarázta, és megvolt a veszéIye, hogy téves nézeteket alakítanak ki ezzel a tanítással kapcsolatban, a harmadik megforgatásban tisztázta az éntelens ég j elenté s ét háro m ktilo nb o z jelenségre v onatkoztaíra. Ezek a jelenségek a kovetkez k tulajdonított jelenségek, ftigg jelenségek és megalap ozottjelenségek. A tulajdonított jelenségekr 1 azt mondják, hosy ezek éntelenek, mert nincs bennfoglalt identitásuk. A ítigg jelenségek szintén éntelenek, hiszen híján vannak az ónmaguk áItali teremtettség identitás ának, a megalapozott jelenségek pedig azétt éntelenek, mert híjánvannak mindenfelevégs identitásnak. Ugyanakkor egyes szítrák, amelyek a kerék harmadik megforgatásakor keletkeztek, mint például Á Tatllógata lényege sz tra, megmagJarázzák a szubjektív elme tíszta fényét,a tárgy tiszta fénye, vagyis az tiresség mellett, amit hibátlanuI megm agyaráztak a kerék második megf o r gatás áb an. Ezek n agyobb ré szle te s s é ggel f o glalko znak az elme természetével. Mivel a negyedik nemes ígazság, vagyis azítigazságaígy méIyebb és világosabb magyarázatot kapott, ez magátóI értet d módon el segítette a tantrikus tanítások megértését. A Buddha azzal az egyedtili céllal tanított, hosy taní-

nyugo dt megrí l l ap o do

t ts

ágró

l

1,1t

tásai javára vá\anak azo\<nak, akik hallgagák ket. Célja eléréseérdekébengyakorlati eszkózóket alkalmazott, és ugyanígy tanított a kis és a nagy rttal kapcsolatban, a hallgat ságtágabbvagy sz kebb mentális hatókórének megfelel en. A krilonbOz fioz fiai iskolák arra szolgáItak, hosy igazodjanakaz intelligencia kUlonboz fokalhoz. Ennek kovetkeztében négy buddhista gondolkodási iskola alakult ki. Nagy vonalakb an, egyes iskolák rgy vélik, hogy az els beszédben a Buddha csak a négy nemes igazság tizenhat jeLIemz jét tanította meg . Azt áIlítják, hosy nem voltak benne az tiressé gr I szóI tanítások, csupán az emberek éntelenségér1. Néhány szoveget , amely a Buddh a tanításait tartalmazza, nem vehettinkszó szerint. Ezért szrikséges a tanításokat egyértelmííés éttelmezhet kategóriába sorolnunk. Ezen két terminus jelentése is váItozik azonban iskolánként. A csittamátra iskola például azokat tartla egyértelm , tanításoknak, amelyeknek a jelentése sz szerintvehet , értelmezhet nekpedig azokat, amelyeké nem. A szvátantrika madhjamaka iskola felfogásában egyértelm í tanítások azok, amelyek kozvetlen és els dleges témá5a a végs igazság, és amelyek sz szerínt érthet ek. A Buddha tobbi tanítását az értelmezhet kate-

g

riábasorolják. Hosy megbizonyosodjunk a végs ígazságról, vag7is a finom tirességr I, azol<at a szítrákat és magyarázatokat kell kovetntink, amelyek hibátlanul fejtik ki a témát. Ennek érdekébena megfelel sorrendben kell megértentink az írásos szovegeket, illefue aszerint, hog7 egyértelm ek vagy értelmezhet ek. Ezkezdetben talán nem


772

Á

meditóció szakaszai

egyszeí . D., ha kovetjtik a nagy lényeket, akik megmutatták, mely szovegek egyértelmííekés melyek értelmez-

het k,

illewe ahoz-zájuk tartoz magyarázatot<nak a tanulmányozása áItaI keresstik az rirességet, képesek lesztink elsajátítani az tiressé g néz pontját. KamalasíIa tehát hangsírlyo7-za, hosy mind az egyértelmií, mind az értelmezhet szutr ák tanulm ányo és ezeknek a szírtráknak,

zása fontos.

A szoveg most a nyugodt megállapodotts ág és a ktilonleges felismerés kózos el feltételeire tér rá: A jógik mindenkor kerriljék a hal, a hus és hasonlók fogyasztását, mértékkel étkezzenek, és ne vegyenek ma-

gukhoz olyan ételeket, amelyek nem járulnak hozzá az egészséghez.

A meditálónak flzlkallae egészségesnekkell lennie. Ezért nagyon fontos a megfelel tápláIkozás. Másrészt sztikséges az elme tisztasága és ereje is, ami szinténhozzájárul a fizlkaí egészséghez. Ezen okokból ajánlatos, hosy felhagyjon a hal, a h rs, a fokhagyma, ahagymaíélékstb. fogyasztásával. A megfelel ételeket is csak mértékkelvegye magához, a rossz emésztésugyanis megzavarja a meditációt. Ráadásul, aki tulságosan sokat esz7k, nehezebben marad ébren.

Ezért azok a bódhiszattvák kezdhetnek el meditálni, akik a nyugodt megállapodottság és a krilonleges felismerés minden el feltételétosszegy jtotték.

Egyéb gyakorlati lépésekis léte znek, például az, ha

Á

nyugo

dt megó l laP

o

do tts

dgró

l

113

az ember nem alszik az éjszaka els és utolsó szakában. h kazéps szakaszban pedig, amíg alszotok , rizzétek meg a tudatosságotokat és vegyetek fel megfelel testhelyzetet. Amennyiben a vegetáriánus étrend nem okozfehérjehiányt, teljes értékíínektekinthet . Ha nem is vagytok képesek teljesen áttérni a h rsmentes étkezésre, jól teszitek, ha korlátozzátok az eIfogyasztott h rs mennyiségét. A buddhizmus déli iskolájában nem tiltják szígorían a h rsevést, eglzes állatok, például a nem hasadt patájíak, és azok, amiket Lafejezetten a fogyasztás céIjáb Imészároltak le, megevésétazonban nem engedélyezík.Ez azt jelenti, hogy a nyíIvános piacon vásfuolt hris elfogadható. Azt ah rst, aminek a megevését engedéIyezlk, ,,tiszta h rs nali' nev ezík. F-z hár om megktilo nb óztet tulaj do n* sággalrendelkezik: nem láttuk, hosy az áIlatotáfejezetten azértvágtákle, hogy mi megesy.ik; nem kaptunk err 1 semmilyen információt; illewe nincs kétségr.inkafel I, hory az áIlatot nem fogyasztás céIjábóIvágtákle. Altalában a mahájána buddhista iskolák sem tiltják a h rsevést. lJgyanakko r Léteznek szovegek, például az Mer lés a Lankdba sz tra, amelyek mindenkoron szígor,3an tiltják ezt a gyakorlatot. Más szovegek, például Á mad}ljamaka lényege Bhavavivéka ácsárját I, megenged bbnek tíínnek. Vagyis egJes, a bolcsesség tokéletességér1 sz I mahájána szóvegek tiltják a húrsevést, míg mások nem. A tantra három alsóbb osztáIya szigo an tiltja a hrisfogyasztást, míg a legmagasabb engedi. A tantra ezen utóbbi osztáIyán belril végzett bizonyos szertattási gyakorlatokh oz vgyanis sztikség van az ótféIe h rsra és az


1,1,4

Á

meditóció szakaszai

otfele nektárra. Az általánosan elfogadott nézet ezért az, hogy a h rs, amely szabadonkapható a piacon , fogyasztható, tartózkodnunk kell azonban attól, hogy az áIlatokat a saját fogyasztásunkra oljtink le. Ahogyan korábban is szó volt r la, az érde& d gyakorlóknak, akik rendelke zneka megfelel képességekkel és mentesek a zavarol<tól, meg kell tenniikazel késztileti lépéseket, miel tt belemenilnének a nyugodt megállap o dotts ág med itációjáb a. Amikor meditálni kezd, a jóginak elóbb minden elokészít lépéstmeg kell tennie. El kell végeznie a dolgát, és keresnie kell egy kellemes helyet, ahol nem zavarja semmiféle zaj. Ekkor gondolja azt, hogy ,,Minden érz lényt

átsegítek a megvilágosodás állapotába." Aztán mutas-

son hatalmas egytittérzést, és hívja be a gondolatot, hogy szeretne minden érz lényt megszabadítani, majd tisztelegjen minden buddha és bódhiszattva elótt a tíz irányban, úgy,hogy testének ot végtagját a foldhoz

érinti.

Idézzetek meg egy érde m-mez t, azáltal, hogy elképzelitek a buddhákat és bódhiszattvákat azel ttetek Iév térben, és imádkozzatokhozzájuk. Ez a gyakorlat lázár lag a sz trál<ra jellemz . Amik or végeztetek a tantrikus invokációval ,hozzátok létre magtokb an azelkotelezettség lényt és egyesítsétekvele a bolcsesség lényt. Ha borulásokat vége ztek, a hagyom ány szerint az ot végtagotokat - a homlokotokat, a két tenyereteket és a térdeiteket - kell a foldho z érintenetek. Nagyon fontos, hosy ezt mindig a megfelel módon, és orommelvégezzétek.

i]

lll

Á

nyugo d t megól Iap o do tts ógró

l

115

Nem tidvós borulást végezníplsztán formalitásból, vagy ha kénys zetnek érzitek. A buddhák testének, beszédének és elméjénekreprezentáci ít flzíkallag is elhelyezhetitek egy oltáron, vagy odaképzelhetitek ket az eI ttetek lév térbe. A felajánlásaitokat mindig a lehet ségeitekh ez szabjátok. Ha gazdagok és vagyonosak vagytok, nagyszer í. De ha nincs pénzetek, hogy buddhaképeket és -szobrokat vásároljatok, nincs rá sztikség, hogy nem megfelel módokon jussatok hozzájrak. kzolyan szobrok és thangkáV8, amelyekre csalás és lopás utján tesztek szert, érdemek helyett n e gatív kóvetkezm é nyeke t hoznak. Amennyibe n magányo s szerzetesként éltek elvo nulva a hegyekb en, atul sokvallásos tárggyal,csak odacsalogatnátok a rossz szándéktt tolvajokat. A mirlt nagy szentjei, például Milarep 9 hataLmas felismerések birtokába kenilt, mikózben nem voltak ily.. képei. Egy teljesen tires barlangban élt. Az egyík torténet szerint egy éjjel egy tolvaj ment be a barlang| ába, és nézte, hosy mit lophat el. Mila nevetett, és aztkérdezte t Ie:,,Mit keresel? Ha én nem találok itt semmit fényes nappal, te mit taIáInáI éjjel?" Emlékezzetek tehát aría, hosy a szellemi felismerések beltil sztiletnek, és a ktils tárgyaknem hordoz* nak tul nagyjelent séget. Vannak emberek, akik a vallásos gyakorlat nevében keményen ktizdenek, hosy felállítsanak egy gazdag és kóltséges oltárt. Megrakva drága képekkel és szobrokkal, berendezési tárggyá válik az otthonukban, és elveszítieredeti jelent ségétés céIját. Tehát, ha megtehetitek, hogy megfelel módon jussatok a buddhák testé-


176

Á

Á

nleditdció szakaszai

nek, beszédének és elméjénekreprezentációih oz, akor legyen egy szobrotok Szákjamuni Buddháról, a buddhizmus alapít járól. Beszédénekmegjelenítésérekitehettek egy péld ányt Á b lcsesség tr)kéIetessége sztitrh I, mint f szóvegb 1, és egyet az Áaatamszaka sz trób I, amely a bódhiszatvrák tetteivel foglalkozIk. Ezek mellett elhelyezhetitek azokat a dolgokat, amelyek a buddhák elméjétképviselik. Ha nem tudtok hozzájutni ezekh ez a dolgokhoz, ne agg djatok. De ha igen, akkor megfelel en kell elrendeznetek ket. kózépen legyen egy festm énf, szobor, vagy hasonló megjelenítésSzákjamuni Buddháról. Kortilotte helyezzétek el a meditációs istenek megjelenítéseit, mind békés,mint haragos aspektusaikban, és a Buddha nyolc nagy kozvetle n taníWányának megjelenítését.Ha nem így,hanem a tárgyakpénzbeli értékének megfelel en hely ezitek el ket, vagy anyaguk szerint, vagy aszerínt, hosy régiek vagy íjak, nagyon komolya hibát kovettek el. Ezugyanis azt jelenti, hogy rgy tekintetek ezekr e a szent tárgyaka, mint puszta anyagí javaba. Fontos tehát, hogy az oltárjelentését és jelent ségét szem eI tt taríra, a megfelel rendben alakítsátok lá azt. A felajánlásokat a szent tárgyak elé hely ezzétek, és itt végezzétek a borulásokat is. Yigyázzatok, mit ajánlotok fel. Ha ,,tíszta anyagokat", az hatalmas érdemeket hozhat a számotol<ra. Ezzel szemben, ha a felajánlott anyagok ,,tisztátalanok", az érdemek helyett negatív kóvetkezm énye kkeI kell szám o1 n o to k .,,T isztátalan a nyago k" azok, amikhez az ót rossz megélhetésrévénjuttok hozzá - ezek a hízelgés,a csalás és így tovább. Erre a fel-

nyugo dt m egd l l ap o do tts cígró

l

I77

szentelt embereknek krilonosen oda kell figyelnitik. Amikor valaki áruként kezeli a buddh ákJ I késztilt szovegeket, szobrokat vagy fotókat, és személyes nyereség vágyával kereskedik velrik, az íossz megélhetésnek számít. Ez nem tidvos, és komoly negatív kovetkezményeket hordoz magában. Ezze| szemben, amikor az emberek írásos szovegek kiadásán, szobrok elkészítésén, stb. dolgoznak, azért, hogy hozzájáruljanak a Buddha tanainak terjesztéséhez, az más lapra tartozlk.Ilyen esetekben, ha az egyént az a szándék hajtj a,hogy segítsen a vallásos támogatásra vágyóknak, akkor ridvos tevékenységet folytat. Fontos tehát felismerntink, milyen 1ényeges, hosy tíszta anyagokat qánljuk fel. A tibetiek kózt széles korben elterjedt haglromány, hogy vizet és mécseseket ajánlanak fel. E zt is mindig a megfelel módon és nagy tisztelettel kell végezni. A felajánlás gyako rlatát vallomás, orvend ezés, a tanítások kérése,íma a buddhákh oz, hogy ne lépjenek be a parinirvánába3), és ajánlás koveti. Ezeket a lépéseket egytittvévehétág r glrakorlatnak nevezik. A nagyon magas szinten megvalósult lények ilyen gyakorlatokat végeznek, hosy hatalmas érdemeket gy jtsenek ossze. Tegye maga elé vagy valahová máshová a buddhák vagy bódhiszattvák egy megjelenítését,például egy festményt. Tegyen annyi felajánlást és mondjon el anynyi imát, amennyit tud. Vallja meg hibáit és orvendezzen minden más lény érdemeinek.

A meditáI

tehát eI szór végezze el ahétág r gyakor-


118

Á

meditdció szakaszai

latot, vagyis a leborulást, a felajánlást, a tanítások kérését és így tovább. Azután riljon le a Vairócsana3' teljes lótusz pózába, vagy fél lótuszba, egy kényelmes párnára. Szemeit ne nyissa tril tágra, de ne is hunyja be tril szorosan. Fókuszáljon velrik az orra hegyére. A test ne hajoljon se el re, se hátra. Tartsa egyenesen, és vigye a figyelmét befelé. A vállak természetes helyzetrikben pihenjenek, a fej pedig ne hulljon hátra, el re, vagy bármelyik oldalra. Az orr legyen egyvonalban a koldokkel. A fogak és ajkak természetes helyzettikben pihenjenek, a nyelv érjen hozzá a szájpadláshoz. Lélegezzen nagyon gyengéden és puhán, hang nélkril, er lkodés nélktil , és fesztiltség nélkril. Lélegezzen be és ki, természetesen, lassan és észr ev ehetetlen ril.

A

meditálónak ktilonleges figyelmet kell fordítania

j

a légzésétre.A légzésakkor , ha mindenféle hang és elakadás nélktil torténik. Azer ltetettlégzéskáros. LéIegezzetek puhán és mélyer. Ny,rgodtan és egyenletesen

szívlátokbe és fujjátok ki a leveg t.

8.fejezet

A

NVUGODT MBCÁIIAPODOTTSÁC GYAKORLASA

El szor a nyugodt megállapodottság meditációt kell elérntink. Az elme akkor nyugodt és megállapodott, ha meghaladta a krils tárgyak okozta zavart, és spontán és folyamatos módon irányul a meditáció tárgya felé, der vel és rugalmassággal.

eI késztileteket, meniljetek bele a konkrét meditációba, amely a nyugodt megállapodottságból és a ktilonleges felismerésb 1 á11. De mi is ez a nyugodt megállapodottság meditáció? Az elme azon áIlapota, amely természetes módon osszpontosít a meditáció tárgyára, annak eredményeképpen, hosy enyhítette a ktils tárgyak zavaró hatását. Emellett fokozatosan levetk zí a test és az elme hibá-

Miután megfelel en

elvé geztétek az

it, mivel mentes a mentális tompaságtól és izgalomtól. A ,,der(ível és rugalmassággal" azo|<ra afizíkai és mentális min ségekre utal, amiket a meditaló kifejles zt magában. A medit áció során el szor a mentális rugalmasság fejl dik ki, amit a fizlkai rugalmasság kóvet. Erdekes módon ezután a fizlkai der jelenik me$l majd végr,il a mentális


I20

Á

meditdció szakasz,ai

der í. Amikor az elme osszekapcsolódik a deríível, azt nyugo dt megállap odo tts ág me ditáció nak nevez,zik. Mi a kUlonleges felismerés?

Azt, ami a megfelel módon vizsgálja az ilyenséget a nyugodt megállapodottság állapotából, ktilonleges felismerésnek nevezztik. A Drágakovek felhoje szutra mondja: ,,A nyugodt megállapodottság meditáció az egyhegy elme; a ktilonleges felismerés kifejezetten

a

végs valóságot

vizsgálja.

''

Miután kifejlesztette a képess éget, hogy belemertiljon a nyugodt megállapodottság meditác iába, a meditátor nem f kus,zálja rá egyhegy ,en az e7méjéta tárgyra, hanem vizsgá7nikezdi. A meditáció tárgyaitt els sorban a végs igazság, ahétkóznapi jelenJgek sincsenek azonbanlázáwa. A konce ntráci , amehy rl*aiés mentális deríítfakaszt azáltal, hogy elrmzi a tátgyat, a ktilonleges felismerés. Ezek után kovetkezik a nyugodt

megállapodotts ág és a ktilonlege s felism erés eg-yesítése. A nyugodt megállapodottságot és a ktiloniáges felismerést nem tárgyuk szerint ktilonbo ztetjtlk meg. Mindkett nek lehet tárgya mind a hagyományos, -inl a.végs igazság. Létezlknyugodt megállapodottság me ditáció, amely a végs ígazságra fákuszá!, és létezik ktilonleges felismerés, amely a hagyományos igazságra. Van például nyugodt megállapodoitsag meditáci aÁely , egyhegy en az tirességre osszpontosít. Ahogya, u k i] lonleges felismerés is meditálh at hagyományos jelenségeken, például a meditatív osvények finomabb és durvább aspektusain.

Á

ny ugo

dt

m egd l laP

o

do tts óg gy a kor lós

a

727

Altalánosságban az a kilónbség a két meditáció k zótt, hogy a nyugodt megállapodotts ág ,gy koncentrációs meditáci , a ktilonleges felismerés pedig egy elemz , analitikus fajta. Ezt az elképzelést Á t kéletesség tja és a tantra els három osztáIya taftalmazza. A legmagasabb tantra szerint viszont a ktilonleges felismerés koncentrációs meditácí . Ez a megértésegy egyedi módja, amin beltil a ktilonleges felismerés teljes mértékben koncentrációs meditációként m kodik. Másré szt viszont, a mahámudra Nusy Pecsétje akagyuvonalon és a nyingma tradíció Nusy Tokéletessége, azaz a dzogcsen, csak az analitikus meditációt említik. Szintén A gondolat feltárása sz tra mondja: ,,Maitréja kérdezte: - Ó Suaaha, hogyan keresse az ember megfelel módon a nyugodt megállapodottság meditációt és hogyan nyerjen tudást a ktilonleges felismerés által? Buddha pedig azt válaszolta: - Maitréja, a bódhiszattváknak a kovetkez tanítást adtam: szutrák, dallamos imák, prófétaí tanítások, strófák, konkrét utmutatások, konkrét tapasztalatok, a megvalósulás kifeiezodései, legendák, sztiletéstorténetek, széleskoríitanítások, intézményesdogmák és utmutatások -, a bódhiszattváknak a megfelelo módon kell hallgatniuk ezeket a tanításokat, meg kell jegyeznirik a tartalmukat, szóbeli ismátléssel gyakorolniuk kell ket, mentálisan pedig alaposan meg kell ket vizsgálniuk. Vonuljanak félre magányosan, tokéletes megértéssel, elmélkedjenek ezeken a tanításokon, és folyamatosan fókuszálják rájuk az el, méjiiket. Mentálisan csak azokra a témákra cisszpontosítsanak, amelyeken elmélkednek, és tartsák fenn ezeket folyamatosan. Ezt nevezik mentális elkotelez désnek. "


722

Á meditdció szakaszai

A nyugodt

megállapodottság meditációban az elmét egyhegyíien a tanítás lényegi és osszefoglaló pontjaira f kuszáIjuk. A buddhák tanításai, amelyeket az iménti tízenkétkategória ír Ie, széleskodíek, és nagy témákat olelnek fel, például a mentális és fizíkai aggregádlmokat, az elemeket, az észlelésforrásait és így tovább. A ,yogodt megállapodottság meditáció kontextusában nem kell kifejtenetek ezeket, hanem a tanítások lényegi természetérevagy értelmérekell figyelnetek, legye n az akár az tiressé $, akár az áIlandótlanság, és ennek termés zetén kell elmélkednetek. A ktilonleges felismerésr l való meditáció ez,zel szemben analitikus. Ré szle tezí a me ditáció tárgyának identitását, eredetét és egyéb jellemz it, például ahalmazokat, elemeket, az érzékelésforrásait és íg7 tovább. ,,Miután az elme ujra meg ujra elvégezte ezI a gyakorlatot, és kialakult a fizikai és mentális rugalmasság, azt az elmét nevezztik nyugodt és megállapodott elmének. Í9y kereshetik a bódhiszattvák megfelelomódon a nyu-

godt és megállapodott elmét. "

A meditáci folyamatarévéna gyakorl eI szór a mentális rugalmasságot teremti meg. Ezt megel zi egyfajta nehézségérzés az agyban, amely val jában az elme hibá-

inak elhagyását jelzi. A mentális rugalmasság létrejotte után kóvetkezík a fizlkai rugalm as s ág. Ez a fizlkaí hib ák kozvetlen ellenszere. Ennek eredményeképp megszriletik a flzikai der , amib 1 pedig mentális der fakad.

Á

ny ugo

dt megól lap

o

do tts tíg gy a

korl ós a

123

,,Miután a bódhiszattva elérte a fizikai és mentális rugalmasságot, és csak ezekben tartózkodik, elhagyja a mentális zavarokat. A jelenséget, amelyr l mint az egyhegyíi koncentráció tárgyáról elmélkedéstfolytat,

elemeznie kell és visszaver déskéntkell értelmeznie. Ezt a visszaver dést vagy képet, amely az egyhegyíi kon-

centráció tárgya, alaposan meg kell ítélnie,mint a tudás egy tárgyát. Teljes mértékben és gondosan meg kell vizsgálnia. Gyakoroljatok tiirelmet és élvezzétek ezt. Figyeljétek meg, és helyes elemzés utján értsétek meg a tárgyat. EzI nevezik krilonleges felismerésnek. A bódhiszattvák így képzik ki magukat a kulonleges " fel ismeréssel kapcsolatban.

A

pozítívindíttatás kifejlesztése alapvet en fontos. A ryakorlónak az egész folyamat során úrjra meg rjra meg kell teremtenie ezt a pozítívhoz-zááIlást. Gondold azt: ,,Most meghallgatom ezt a szent szoveget a fiagy Kamalas íIátóI, hogy minden érz lény javára elérjem a meghaladhatatlan buddhaságot, amely olyan hatalmas,

akfu az íit." Nagyon fontos, hosy felismerjtik, milyen ritka és drága az emberi élet. Err 1 az aIapr 1 érhetjtik el mind átmeneti, mind végs céljainkat. Ez a szabad és szerencsés emberi lényként toltott élet egy óriási lehet ség, amit teljes mértékben ki kell használnunk. A megvilágosodás megwa| sításának gyokere és alapja az ónzet\en gondolkodás kifejlesztése, amí az egytittérzésb I fakad. Egyéb fontos láegészít gyakorlatok ebben a kontextusban a nagylelkííségés más erényes tettek gyakorlása, valamint a koncentrácí fejlesztése, amely a nyugodt megállapodottság és a ktilonleges felismerés elegye.


724

Á

meditdció szakaszai

Miel

Á

tt kialakítaná magában az egpttérzéstmás érz lények íránt, a gyakorlónak alét korforgását jellem áI-

z

talános szenvedésre kell gondolnia, és ktilonosképpen a korforgáson beltili ktilonboz vllágok szenvedéseire. Ennek az elméIkedésnek a hatás ára agyakorló felismeri a Iét korforgás át j ellem

z

szenvedé sek elviselhetetlen ter-

mészetét.Ez pedig természetes módo n elvezetbennetet eze k m egh ala dás ához. L étezlk olyan álLap o t, am ely-

ke

ben tokéletesen mentesek vagyunk a szenvedést 1? Mit kell tenntink annak érdekében, hogy megszabaduljunk t le? Ha szintén feltes zitekmagatokn ak ezeket a kérdéseket, és jól megvizs gáIjátok ket, rá fogtokjonni a szenvedés okára. A szenvedés oka nem más, mint az a men. tális tisztátlanság, ameby a cselekvésb l és a zavaró érzelmekb l fakad. Ez átmeneti, és teljesen le lehetváIasztani az elmér l. A gyakorló ráébred, hosy a szenvedés megsztintetéséneknemes igazsága a szenvedés és okainak e nyhítés é n, illewe elhár ításán alap szi.k. E n nek kove tkeztében az egyén kifejleszti magában alemondást, és azt a kívánalmat, hogy megszabaduljon a szenvedést 1 és annak okaitól. Ha azt lávánjátok, hosy más érz lények is szabaduljanak meg a szenvedést l és annak okaitól, nagyon fontos lépésttesztek az eg{ruttérzésl<talahtása felé. A gyakorlónak eI szór ahétkóznapi rt állomásaiban kell fejlesztenie magát, és aztán fokozatosan beépíteni a nagyobb rt állomásait. Ez a j zan és helyes módja a szellemi fejl dés megteremtésének. Miután eIvégeztétek az eI készrileteket, elkezdhetitek fejles zteni az ébred elme két típus át. F,zek ahagyományos és a végs ébred elme. A hagyományos ébred

nyugo d t megdl lap o do tts tíg gy akorl

ós

a

125

elme kifejlesztésével a gyakorl magáévá teszí a bódhiszatwák cselekedeteit, beleérwe a hat tokéletességet. A végs ébred elmén pedig rgy meditálhattok, ha kialakítotok magatokban egy transzcendens bolcsességet, amely kozvetlentil ismeri fel az tirességet. Az ilyen bolcsesség meditatív állandósulást hoz, amely a nyugodt m egállapo dotts ág é s a krilo nlege s felis meré s eg7e stilé s é b I fakad. Ez pedig azt jelenti, hogy mikozben egyhegy en f kuszáItok, vele egy id ben képesek vagytok az riresség természeténekelemzésére. A gyakorlónak eI szór meg kell teremtenie az eI feltételeket, amelyek el segítik a nyugodt megállapodottság medítációt. A jóginak, aki egy nyugodt és megállapodott elme ki-

veléséretorekszik, el szor is arra a tényre kell kozelról ráfókuszálnia, hogy az írások tizenkét csoportja - a szr]trák, a dallamos imák és így tovább - osszefoglal-

m

hatók olyan módon, hogy mind az ilyenséghezvezeInek, az ilyenséghez fognak vezetni, és eddig is az ilyenséghez vezettek.

Végs soron a Buddh a tanításaikózvetlentil vagy kózvetetten kot dnekaz ilyenséghez. A szovegek, amelyek egyértelmííenfogl alkoznak az áIlandótlanságg aI, a szenvedéssel és így tovább, végs, soron azllyenséggel foglalkoznak, hiszen bár a durva éntelenséget fejtegetik, mint példáut az alany és a tárgy nem-kett sségét, kozvetlentil ahhoz a finom tirességh ezvezetnek, amit a Buddh a egyértelmííentanított a Dharma kerekének második megforgatása során.


126

Á

meditáció szakaszai

Az egyik módja, ahogyan ezt a meditációt végezhetjrik, ha az elmét kozelr l ráirányítjuk a mentális és fi-

zikai aggregátumokra, mint olyan tárgyakra, amelyek magukban foglalnak minden jelenséget. A másik, ha a Buddha egy megjelenítéséreirányítjuk. A meditatív ál

l

andósu l ás

k

irál ya szutra mondja:

Aranyszíníi testével Az univerzum ura csodálatosan szép. A bódhiszattváról, aki erre a tárgyra irányítja elméjét, azt mondják, elmeriil a meditációban.

A

nyugo dt megállapo dotts ág meditáció nak ktilo nfe -

Ie tárgyai lehetnek.

A tantrikus rendszerek egyediek ab-

ban az értelemben, hogy meditációs isteneket vagy mag* sz tagokat használnak tárgyként. Ez esetben viszont, ahogy a szítta rendszer tanítla, a Buddha megjelenítése használatos tárgyként. A meditációs állandósulás jól ismert gyakorlat mind buddhisták, mind nem buddhisták kórében. Ezért ajánlatos, hogy egy buddhista a Buddha képétalkalmazza a meditácí tárgyaként. Ilyen módon számos mellékes jótékony hatását is learathatla, például érdemeket gqjthet és megemlékezhet a Buddhár I. Képzeljétekel a Buddh át, ahogy egy drágakovekb 1 késztilt trónon til. Korulbelril egy teljes testhossznyí távolságban legyen t letek, az eI ttetek lév térben, a homlokotokkal nagyjáb I egy magasságban. A képet egyszeíreképzeljéteksíírínek és ragyogónak. Az intelligens gyakorló így építifel a koncentráci t, hosy el bb megfelel megértésre tesz szert a szemlélettel kapcsolatban. Azllyen ember az tirességre fókuszál, mint a meditá cí tárgyára, és így torekszik megteremte-

Á

nyugo dt megál lap o do tts tíg gtakor I ós a

727

ni a nyugodt megállapodottságot. Ezbizony nehéz.Mások mag át az elmét használják tárgyként a nyugodt megállapodottságért folytatott rtjukon. A medttáI ilyenkor a tisztaságra és az éberségre fókuszáI, amely egy módja annak, hogy az elme onmagára osszpontosítson. Ez sem konny í feladat. Kezdetben a g7akorlónak egy valós tapasztalattal kell azonosítania a tíszta éberséget. Aztán az elme ráf kuszáI erre az érzésrea tudatosság segítségével. Az elme titokzatos, és milliárdnyi megielenési formája van. Nem lehet így azonosítani, ahogyan a ktils tárgyakat. Nincs alakja, formája vagy színe. Ez a puszta tiszta éberségtapasztalatvagy érzéstetmészet í. Olyan, mint a színes víz -jóllehet avíznek nem vgyanaz a természete, mint a színnek, mindaddig, amíg keverednek, avízígaziszíne nem nyrlvánvaló. Hasonlóképpen, az e|me sem rendelkezlkakiils leges tárgyak természetével, például fiztkai formával és így tovább. Ugyanakkot, az elme olyannyirahozzászokott az ót érzéktudatosságához, hosy szinte megkUlonboztethetetlenné válik a fizikai formát I, alaktól, színt Iés így tovább, amelyet megtapasztal. Ez utóbbi esetben a meditációt rigy kell végeznetek, h o gy szándéko s an megszal<tto to k mi n de níélego n dola tot és érzékelést.Kezdjétek az.zal, hosy nem engeditek az elméteknek, hosy az érzékektudatosságát kóvesse. Ezt kóvet en állítsátok Ie az elmét, amely az érzélá tapasztalatokra, és az orom vagy abánat érzéseirereagáIFókuszálj átok j elenbeli és természetes áIlapotár a, anéIktil, hogy hagynátok, hogy belemeniljon a mrilt emlékeibe, vary ajóv revonatkoz tewekbe. Eme folyamatré-


I28

Á

Á

meditóció szakaszai

vén az elme igazi színe, hosy így mondjam, fokozatosan

megmutatkozlka gyakorl eI tt. Amikor az elme mentessé válik minden gondolattól és fogalomtól, hirtelen egyfajta vákuum jelenik meg. Ha a meditáló torekszik rá, hogy megisme rje ezt a vákuum ot, a tudat tísztasága természetes módon nyilvánvalóbb á váIík. A ,ryugodt megállapodottság meditáció gyako rlása alatt teljes mértékbentudatában kell lennetek az ót tókéletlenségnek és a nyolc ellenszernek. Az óttokéletlenség a lustaság; a meditácíó tárgyának elfelejtése; a mentális tompaság, illewe izgalom az ellenszereknem alkalmazása mentális tompaságvagy izgalom esetén; illewe az elle n s zer ek szriks égtele n alkalmazás a. H add s o rolj am fel a nyolc ellenszert is. Ezek a hit, az érdel<7 dés, a kitartás, a rugalmasság, a tudatosság, a lelkiismeretesség, az ellens zerek alkalmazása mentális tompasá g és izga-

lom esetén, illewe az ellenszerek szrikségtelen alkalmazásának elvetése. A hit ítt aztjelenti, hosy oromrinket leljtik a koncentrácíó gyakorlásában, ami abból fakad, hosy értékeljrikjótékony hatás ait. Ez természetes módonvezet a gyakorlatiránti érdekl, déshez, és segít a kitartás fokozásában. Az els négy ellenszer - a hit, az érdekl dés, a kitartás és a rugalmasság - a lustaság ellen hat, az t dik, a tudatosság pedig a meditá ci tárgyának elfelejtése ellen. A hatodik a sorb an, alelkiismeretesség, a tompaság és az izgalom ellenszete. Amikor az elme tompaságban szenved, er feszítést kell tennetek a felébresztése és felemelése érdekében. hzizgalmatpedig rgy ellens rlyozhatjátok, ha lecsillapítlátok a felizgatott el* mét. Hosszas gyakorlás után a meditáló eljut a mentális

nyugodt mególlaPodottsóg gyakorldsa

729

íIy ozottság áIIap otáb a, é s ke re szttile m elke di k a koncentrácí szintjein. Amikor eléri a nyolcas és kilences szinteket, az elme mély koncentrációban van. Ilyenkor az ellenszerek alkalmazása már csak al<adáIytjelent, ezért kenilni kell.

ki e gye

ns

tárgyra, és miután ezt megtettétek, ismételten irányítsátok oda, és folyamatosan tartsátok ott. Ezek után vizsgáljátok meg és ellen rizzétek le, hogy megfelel en fókuszál-e a tárgyra. Szintén ellen rizzétek le, hogy nincs-e jelen tompaság,és nem vonják-e el az elme figyelmét krils tárgyak. Ezen a módon irányítsátok elméteket a választott

A

áci

gyakorlásánáI meditá ció tára gyakorLó szabadon vála szthatla meg a {yát, amelyet megfelel nek és kényelmesnek tart. Ha ez megvan, koncentráIjátok az elméteket a tárgyra, és ne hagyjátok, hogy beleessen a tompaságcsapdájába. A cél az egyhegy koncentráció elérése,amely éles tisztaságnyugo dt megallap odotts ág medit

gal párosul.

A tompaság akkor alakul ki, ha az eLmén eluralkodik a lustaság, illewe htányzlk bel le az éberségés az éIesség. A hétkóznapi életben is gyaL<ran mondjuk az eIménkre, hogy ,,rtem tíszta" vagy,,lomha". Ha tom-

paság van jelen, a meditáló nem marad meg szllárdan a tárgyánál, a medítáci pedig hatástalanná válik. Ha elmétek tompává válik az álmosságtól ás a mentális

zsibbadtságtól, vagy attól tartotok, hogy ez hamarosan bekovetkezik, irányítsátok egy ktilonosen pompás tárgyra,


130

Á

rrleditóció szakaszai

például egy buddhaképre, vagy a fény fogalmára. A folyamatban, ha sikertil eloszlatni a tompaságot, az elmének igyekeznie kell, hogy nagyon tisztán lássa a tárgyat.

A mentális kábultság

ok-okomeditálót kódoss ég gyótrí,

és tompaság kolcsonos

zati viszonyban állnak. Ha a az elmén és a testen a nehézségérzéselesz ttá. A gyukorló elveszíti atisztánlátását, az elme pedig mííkódésképtelennéés hatástalanná válik. A tomp asága mentális depresszi egy formája, az ellens zerét tehát olyan technikák jelentik, amelyek segítenek felemelni az elmét. A hatékonyabb módszer ek kazé ártozlk például, ha oromteli tárgyalsa gondolunk, például a buddhák csodálatos min ségeire, vagy atta, hogy milyen ritka a drága emberi élet, és milyen lehet ségeket nyujt. Ily." gondolatokból kell ósztónzést kapnotok, ha gyrimolc sóz meditác iót szer etnétek v égezní. A nyugodt megállapodottság kifejlesztésénekmásik f akadáIya a mentális izgalom. Ez akkor jelenik me$l amikor az elme felfokozott állapotban van, és vágyak tár gyaít kergeti, valamin t mriltb é lí tap asztalato k o ro m é t és boldo gságát idézi fel. A mentális izgalom durvább formáinak hatás ára az elme teljesen elveszíti a koncentráció tárgyát, a finomabbaknál pedig csupán az elme egy része irányul atárgyra. Erre a problémára az a megoldás, ha az állandótlanságon , a szenyedésen és így tovább meditáltok, ez ugyanis segít lecsillapítani az elmét. Fel kell ismernetek a tompaság jelenlétét, ha az elme nem képes nagyon tisztán látni a tárgyat, ha rigy érzi-

Á

nyugodt mególlaPodottstíg

glakorlósa

131

tek, mintha vakok volnátok , egy sotét helyen lennétek, vagy behunytátok volna a szemeteket. Ha meditáció kozben az elmétek ktils tárgyakat kerget, például formákat, más jelenségekre irányítja a figyelmét, eltereli

a vágy egy olyan tárgya felé, amit korábban megtapasztaltatok, vagy ugy érzitek, hogy zavaí kozeleg, gondolkodjatok azon, hogy minden osszetett jelenség

állandótlan. Gondoljatok a szenvedésre és így tovább, mert ezek a témák megzabolázzák az elmét.

Ha elelmélkedtek az áIlandó mentáIis zavat híbáján, vagy bármilyen más tárgyon, amely elvonja az elmétek figyelmét, képesek lesztek lecsokkenteni a mentáIís ízgalmat. Amikor az elme elveszíti a meditáci tárgyát, és elvonják a figyelmét a mrilt tapasztaLatai, faleg azok, amelyek a ragaszkodás tárgya7hoz kapcsolódnak, azt nevezzikizgalomnak. Ha az elme teljesen elveszíti a medítáci tárgyát, és valós ktils tárgyak zavarják meg, az durva izgalom. Ha az elme nem veszíti el a meditáció tárgyát, egy része azonban a íagaszkodás egy tárgyára fokuszál , az ftnom szint1 izgalom.

Az

ízgalom abból fakad, hogy az elme t rlságosan élénk.Amikor az elme tírlságosan élénkés aktív, konynyen elkalandozik. Ennek az az ellenszere, ha lehíítjtik a mentális forrófej ségét,amit az elme visszavonásával érhettink el. Ebben nag,y segítségetekre van, ha olyan tárgyakon meditáltok, amelyek csokkentik a ktils és bels tárgyakíránt érzett megszáIlottságot és ragaszkodást. Ebben a kontextusban pedig ismét csak szóba jon az áIlandótlanságróI, a szenvedésr 1 és így tovább való meditáció.


132

Á

meditóció szakaszai

A

mentális tompaság és izgalom ellens zeíe a befelé fo rdulás, az íntt osp e kci ó . Az íntr osp e kci ó feladata, ho gy megvizsgálja, vajon az elme elég stabilan tartja-e magát a meditáci tárgyán. A tudatosság funkciója, hosy rajta tartsa az elmét a tárgyon; ha ez megtorténik, a mentális introspekciónak kell a helyébe lépnie, hosy ellen rízze, vajon az elme kitart-e a tátgynáI, vagy sem. Minél er sebb a tudatosságotok, annáI hatásosabb lesz azintrospekció. Ha például folyamatosan emlékeztetitek magatokat, hogy ,,Nem okos dolog ezt tenní" , vagy ,,Ez nem válik hasznomra" és így tovább, azzal fenntartjátok az introspekciót. Nagyon fontos, hosy tudatosak legyetek a mindennapi élet negatív aspektusaival kapcsolatban, és éberen figyeljétek, mikor ritik fel a fejtiket. A mentális introspekció egylk egyedi jeIlemz je és fela data tehát, hogy felmérje az elme és a test áIlapotát, és megítélje, vajon az elme stabilan kitart-e a tárgyánáI, vagy sem. Ugyanakkor nem szabad elfelejtenetek, hogy ha a kedvetek tril mélyre stillyed, az elmétek tompáváváIlk Amint a mentális tomp aságbekoszont, tegyetek meg mindent, hogy jobb kedvre derítsétek magatokat. Az, hogy az ember kedve épp milyen, nagyban íiigg az egészségiá1Iapotát l, a tápláLkozását I, a napszaktól és így tovább. Ti magatok tudjatok a legjobban megítélni,mikor jott el azideje, hogy egy kicsit visszafogjátok, vagy felfokozzátok a mentális állapototokat. Ebben a folyamatban kizárunk minden zavaró tényezót, és a tudatosság, illetve az éberségkotelével kikotjrik az elefántszerű elmét a meditáció tárgyának íájá-

Á

nyugodt megdllaPodottsóg gyakorldsa

133

hoz. Amikor azt látjátok, hogy az elme megszabadult a tompaságtól és az izgalomtól, és természetes módon megmaíad a tárgynál, enyhítsetek az er feszítéseken, és maradjatok semlegesek mindaddig, amíg ez ahelyzet fennáll.

Kezdetben az elme alig-alig marad meg a meditáció tárgyánál. Tartós gyakorlással azonban, és a mentális tompasá g és ízgalom ellenszereinek kifejles ztésévelezen akadáIyok durvább fajtáivesztenek erejtikb I, a finomak pedig nyilvánval bbáválnak. Ha kitartotok a gyakorlásban, és fokozzátok tudatosságotok és éberségetekerejét, eljon majd azid , amikor még azíIyen akadáIyok finomabb típusai sem zavarják meg a meditációtokat. Ha kialakítotok magatokban egy er s szándékot, hogy megfelel en, mindenfele akadályok nélktil végezzéteka meditáci t, annak nagyon pozítívhatása lehet. Végril el fogtok jutni arra szintre, hogy akár egy rán kereszttil is képesek lesztek er feszítésnélktil tilni és meditálni. Az egyhegyu koncentráci megvalósítása nem egyszer(i feladat. Elég kitartónak kell lennetek ahhoz, hogy hossz r ideig gyakoroljatok. Folyamatos gyakorlással fokozatosan eltávolíthatjátok a test és az elme téves m kodéseit, azaz hibáit. Hibák alatt itt a test és az elme áIIapotának tompaságát és nehézkességétértjtik, ami alkalmatlanná tesz a meditácí ra. Ezek a hibák alaposan kiszelektálódnak, ahogy a meditáló elsajátítja a nyugodt megállapodottság kilenc szintjét. A gyakorló végtil kifejIesztí magában a mentális rugalmasságot, amit fizlkaí rugalmasság kovet.


734

Á

rneditóció szakaszai

Meg kell értenetek, hogy a nyugodt megállapodottság akkor valósul meg, ha a meditációval való hosszas ismerkedés révénfizikai és mentális rugalmasságnak orvendtek, az elme pedig képesséválik az általa megválasztott tárgyra fókuszáln i.

9.fejezet

A rÜIONLEGESu FELISMERÉS MEGVALOSITASA

A nyugodt

megállapodottság meditáció mind buddhisták, mind nem buddhistákkazaft ismeretes. Puszta identitását nézve tehát nincs benne semmi komoly vagy ktilonleges. Ugyanakkor, ha megvizsgáljuk egy tárgy természetét, leg,yenbár hagyományos vagy végs , a nyugodt megállapodottság meditácí nagyon fontossá válik. F célja az egyhegvííkoncentráció kifejlesztése. Hiába imádkozunk és végztink tantrikus gyakorlatokat, szembe kell nézntink a kérdéssel,hogy vajon hatékonyak-e. A f probléma pedig a koncen tráció hiánya. Ezért olyan elmét kell kimíívelntink,amely képes egyhegy en fokusza tárgyánál maradni. A kezd eti szakaszban, még ha nem is tudunk végs nyugodt és megállapodott elmét kifejleszteni, nagyon fontos, hogy kialakítsunk magunkban egy nagyfokri mentális kiegyens íIyozottságot azáItal, hogy gyakoroljuk a hat tokéletességet, az onzetlenség ideáljait és így tovább. A nyugodt megállapodottság meditáció végs céIja pedig, hosy megvalósítsuk a ktilonleges felismerést.

-

A

szovegben a bódhis zatvrák hat tokéletességénekgyakorlásár I van szó. Ebben a kontextusban a nyugodt megállapodottság meditáció célj a egy ttanszcendentális kUlonleges felismerés kifejlesztése. Ezért, miután kif.j Iesztettétek a nyugodt megállap odotts ágot, a ktilonlege s feli s m eré s kifej le sztéséte kell toreke d ne te k. nyugodt megál lapodottságot, meditáljatok a krilonleges felismerésen, és kozben gondoljátok ezt: ,,Buddha minden tanítása tokéletes tanítás, és kozvetlentil vagy kozvetetten az ilyenséget fedi fe| a legnagyobb tisztasággal. Ha egyszer megértitek az ilyenséget, az leszakítja rólatok a téves nézetek hálóját, ahogyan a fény is szétoszlatja a sotétséget. Csupán a nyugodt megállapodottság nem képes megtisztítani a kristálytiszta éberséget, se elhárítani a zavatényezok sotéts égét.Ha megfelel módon meditálok az ilyenségen, bolcsességgel, a kristálytiszta éberség megtisztul. Csakis a bolcsesség segítségévellehetek kéMi után megvalós ítottátok a

r

pesek megvalósítani az ilyenséget. Csak a bolcsesség segítségévellehetek képes hatékonyan kigyomlálni a ho-


136

Á

meditdció szakaszai

mályosságokat. Ezért a nyugodt megállapodottság meditációjában elmeytilve az ilyenséget és a bolcsességet fogom keresni. Ésnem elégszem meg csak a nyugodt megállapodottsággal.

Az ónzetlen gondolkodás, amely a megvilágosodás legmagasabb színtléretór, az egytittérzésalapjábóI fakad. Miután megteremtett egy er s onzetlen indíttatást, a gyakorló mindenféle erényes tevékenységet végez, péIdául belemenil a nyugodt megállapodottságról és a ktilonleges felismerésr 1 való meditáci ba. Most pedig térjtink rá a ktilonleges felismerésr l való meditácí ra. Annak érdekében,hogy meditálhassunk a végs valóságot felismer krilonleges bepillantáson, ki kell fejlesztentink a bolcsességet, amely érti az éntelenséget. Miel tt azonban ezt megtehetnénk, meg kell keresntink és azonosítanunk kell a nem létez ént. Nem elégedhettink meg azzal, hosy pusztán elhissztik, hogy nincs. A szívtink mélyénis meg kell bizonyosodnunk r la, hosy egy ilyen én létezéséneknincs alapja. Erre abízonyosságra eljuthatunk puszta percep cí vagy érvelés által, ahogyan bármilyen más világi vagy vallásos jelenség esetében is. Ha egy tárgy megfogható, nem kell bizonyítanunk a létezését,híszen látjuk és képesek vagyunk megérinteni. A bizonyalan jelenségekkel k"pcsolatban azonban be kell vetntink a logikát és az érvelést, hogy meggy z djtink aLétezésiikí1. Az éntelenségnek két fayájavan: az emberek éntelensége és a jelenségek éntelens ége. Ezért a cáfolandó énnek is két fqtájalétezlk: az emberek énje és a jelenségek

Á

k

lonlegesfelismerés megaalósítósa

737

énje. Az embert a mentális és fizíkaihaLmazok által de-

finiáljuk. A hétkoznapíészlelésszámára azonban úgy t nik, mintha az én vagy az ember uralná a testet és az elmét. Űgy tiínik tehát, mintha az ember rendelkezne egy onálló entitással, amelynek nem kell a mentális és fizlkaí halmazol<ra, ezek folytatólagosságá ía, a részeikre és így tovább, támaszkodnia. Az ónáIló ember ilyen fogalma, amlhez áItalában nagyon er sen ragaszkodunk, az embeí azon énje, amit mi itt azonosítani szeretnénk. Varyis az az én, amit cáfolnunk kell. A megfelel intellektuális folyamatok által a gyakorló megértheti, hogy ilyen én nem létezlk.Ezen a ponton kifejleszti magában a bolcsességet, amely éfti az ember éntelenségét. A jelenségek éntelensége egys zeffe utal, az ész|eLt tárgy ígazi énjénekhíányára, valamint az észlel elme ígazí énjénekhíányára. Az észlelt tárgyak természete megegyezlk az ész\eló elme természetével,áItalában azonban írg7 tíínik,mintha ktils le gléteznének.Ha az ember ragaszkodik ehhez a ktils létezéshez,az rugaszkodás és idegenkedés alapj ává váLlk Másrés zt víszont, ha látjuk a vaL ságot, miszerínt az észlelt tárgyak híján vannak a ktils létezésnek, valamint hogy csupán ugyanolyan természetiíek, mint az észlel elme, avágy és azirt zás ereje természetes módon lecsokken. Az észlelt tárgy ktils kétezésénekhiánya,valamint az, hosy az észlel és az ész\elt tárgy nem rendelkezik ktilonálló identitással, illewe lényeggel, alkotják a jelenségek éntelenségének durvább szintjét. Az észlel elme is híján van a valós létezésnek.Amikor azt mondjuk, hosy valaminek nincs valós létezése,


138

Á

rneditóció szakaszai

azt éítjikalatta, hosy az elme befolyás a alatt áX,, amelynek megjelenik, és onmagában nincs eg7edi vagy lényegi létezése.A mi téved elménk számára azonban ,gy t nik, mintha a dolgoknak meglenne a maguk létezése, és mi ragaszkodunk ehhez a látszathoz. A valóságban azonban a dolgok riresek azilyenlétezést tekintve. A mi iskolánk szerint ezt nevezik finom szintíítirességnek. Vagyrs azaltal, hosy cáfoljuk a dolgok Láthat valós létezését,megértj rik illuzórikus te rm é szettiket. Annak m egértésepedig, hosy a valóságban a dolgok olyanok, mint azlll ziók, elejét veszi az olyan negatív érzelmekkialakulásának, mint aragaszkodás és azirt zás. Itt a sz-eru nagyon tisztánvezetile, miszerint a Buddha tanításai végs soron azt a célt szolgáIlák, hosy utat mutassanak a gyakorló számáta a megvilágosodás állapotának megvaló sításához. Ezen cél elérésébe n az 7lyenség megértésekulcsszerepet játszik. Maga a Buddha is azáltaljutott el a megvilágosodásig, hory megvalósította a végs igazságjelentését. Számos filozófiai iskola 1étezík, de ha a megfelel nézeteketvalljuk, el rehaladhatunk a szellemi rton, és bepillantást nyerhettink a végs Ígazságba. Másré szt azonban, ha téves nézeteket kóvettink, azíosszítraviszbenntinket, és ezkellemetlen kovetkezményekkel jár. Azok a gyakorlók, akik megfelel betekintést nyernek az ilyenség nézetébe. gyokertiknél fogva távolíthatják el az ósszes téves nézettiket. Mi jellemzi az ilyenséget? Minden jelensé9 természete, hogy végs soíon tires az emberek énjénekés a jelenségek énjénekszempontjából. Ezt a bolcsesség tokéletes-

Á

kt;Ianlegesfelisrnerés

megaalósíttísa I39

ségénkereszttil lehet felismerni, sehogy máshogy. A gondotat fettárása sz tra mondja: ,,Ó, Tathágata,

mely tokéletesség által értik meg a bódhiszattvák a je-

lenségek én-nélkriliségét?>Avalokitésvara, ez a bolcsesség tokéletessége által érthet meg<." EzérI meditáljatok a bolcsességen, mikozben elmerriltok a nyugodt megál lapodottságban.

AzíIyenségegyarántjelenti az emberek és jelenségek éntelens égét,fiíkéntazonban a jelenségekét. Ennek kifejtésébena ktilo nbóz tudósok értelmezéseeltér egymástól. Jelen szoveg szerint a jelenségek éntelenségefinomabb szintíi az emberek éntelenségénéI. Az ember áIlapotát így írja le, mint ami mentális és fizikai halmazokt I ítisg. Amikor egy ember éntelenségér1 beszélrink, egy onálló személyt érttink alatta, aki onm aga jogánlétezlk, anélktil, hogy a halmazo|<ra támaszkodna. Ilyen ember még ahétkóznapi szinten sem létezík,ezért az íIyen identitástól való mentességet a szeméIy éntelenségének nevezik. Anagy KamalasíIa, anagy tiszteletben álló Sántaraksita taní 6ránya, a jógacs ára snrantantrika madhj amaka gondolati iskolához tartozott. Ez az iskola a jelenségek éntelenségénekkét szintjét ktilonbóztette meg - a finom és a durva színtet. Az alany és a tárgy, va1y az észlel és az észlelt nem-kett ssége az éntelenség durva szintje, míg az, ha minden jelenséget tiresnek látunk a valós 1étezés szempontjáb I, azl\yenség finom színtje. A Buddha osszes szítrájakazilÁ bolcsesség ttikéletességesz trdk foglalko znak a legmélyebben ezzel a témávaJ,-


740

Á

rneditríció szakaszai

Rendkívtil fontos, hogy az ,,én" fogalmát, az emberek éntelenségétés a jelenségek éntelens égétalaposan megvizsgálj uk. MindegyikUnknek van egy velesztiletett és spontán érzéseaz ,,ént I". Ez az én az, ami megtapasztalja a boldogságot és a szomoruságot, és egyben az

is, ami okozza a boldogságot és a szomortságot. Az egyes iskolák sid k óta ktilo nbóz nézeteket vallottak az ,,én" létezésérl. Az egyik si indiaí f:/roz flai iskoIa az ént felhasznáI nak tekintette, a mentális és fizlkai halmazokat pedig a felh asznáIás tárgyaínak. Az én és a halmazoktehát ezen felfogásban krilonálló entitások. Más filozófusok szerint az én áIlandó, egyedtili és

ftiggetlen entitás . hz én az, ami ideé rkezett a m rltbéli életekb 1, és ami továbbmegy a kovetkez kbe, amikor a mentális és flzlkaí aggregátumok széthullanak a halál pLllanatában. Nekem az abenyomásom, hogy más vallások, például a kereszténységis egy olyan énben hisznek, amely állandó, egyedtili és ftiggetlen. Kovetkezésképpen azllyen én nem fiigg ahalmazaitóI. A buddhizmus négy iskolája koztil eg7ik sem hisz ebben a fajta énben. Tagadják, hosy az énnekbármilyen lényegíIétezésevolna a mentális és fizíkai aggregáalmoktól ftiggetlentil. Ugyanakkor a buddhista f:/roz fia is felteszi,hogy az én létezik. Amennyiben azt akarnánk áIlítani, hogy az én egyáltalán nem létezlk, egyszerl3,en ellentmondanánk akóznapi észlelésnek.M.8 kell vizsgálnunk és elemezntink keII azt a módot , ahogyan az én létezik. Logikai elemzés tján aíra a megállap ításra juthatunk, hogy az én a mentális és fizlkaihalmazoktól ftigg enlétezík. A krilonbaz iskolák a halmazok ktilo nbóz szint , ér-

Á

ki;la

n

I eges fe lis m erés rrl ega a l ó s ítós a

741

telmezés ét adják, abban azonban általánosan egyetérte-

nek, hogy az én észlelése a halmazok észleléséreha* gyatkozva torténik meg. Más sz v ,, az énlétezésecsakis a halmazokt IvaI ftiggésében jelenthet ki. Miért kell egyáItalán er feszítésttenntink, hog1, megkeresstik az ,,ént" és megvizsgáljuk létezésénektermészetét? N"sy vonalakban két táborát ktilonboztetjtik meg az embereknek: azokét, akik a mi saftt oldalunkhoz tartoznak, és azokét, akik a másik oldalhoz. Azokhoz, akik a mi oldalukon állnak, ragaszkodunk, a másik oldal iránt pedig irt zást érz: .nk. A ragaszkodás és az írt zás altaLi indíttatásból ktilonbo z negatív cselekedeteket hajtunk végre a testtinkkel, abeszédrinkkel és az elm é nkkel. M in de n ne k a haszontalan és e gészs égtele n gondolatnak és tettnek a gyokere nem más, mínt az ,,én" érzése.Negatív tetteink intenzítása és hatókore pedig attóI íiigg, milyen er sen rugaszkodunk az énnel kapcsolatos tévhittinkhoz. Fontos felismerntink, hosy ez a ragaszkodás az ,,énhez" velink sztiletett, ugyanakkor, ha a kereséséreindulunk, nem találunk onálló ,,ént", amely hatalommal rendelkezne a mentális és fizlkai halmazok folott. Az ,,én" eme velesztiletett tévhitéb1 kóvetkez envágyak vé gtele n s o rával re ndelke zink. Ezek kózótt vann ak igen furcsák is. Az átlagember például, láWa valaki más fizíkaíszépségétvagy intellige ncíáját, arra vágyik, hogy lecserélje ezel<re a saját alacsonyabb rendíítulajdonságavalós módja nem más, mint hosy it. Az énlétezésének az okok és más egyéb tényez k ftiggvényében határozzákmeg. Mi itt nem magát az ,,énétzés"Iétezésétpró-


142

Á

meditóció szakaszai

báljuk tagadni, affa azonbanhatározottan képesnek kell lennrink, hogy csokkentstik az ónáIló ,,énnel" kapcsolatos érzéstinkerejét és intenzítását.

Á kll an l ege s fe lis

merés mega

a l ós

ítós a

743

mint az elme fizikai aspektusai. Ennek az az oka, hogy ha lebomlanak finom osszetevóikre, és egyenként megvizsgáljuk ezeknek a finom osszetevóknek a természetét, nem találunk semmilyen határozott identitást.

A jógi a kovetkez képpen végezze az elemzést: egy sze-

mély nem érzékelhetugy, mint aki krilonálló a mentális és fizikai halmazoktól, elemekt l és érzékekIol.Ahogyan nem is ugyanolyan természet , mint a halmazok és a tobbi, mivel a halmazok és a tobbi olyan entitások, amelyekb l sok van, és állandótlanok. Mások állandónak és egyedulinek látják az embert. Az ember, mint jelenség, nem tud létezn| csak egyként vagy sokként, a létezésnek ugyanis nincs egyéb módja. Ezért arra a kovetkeztetésre kell jutnunk, hogy a vilá9i ,,én" és ,,enyém" kijelentések teljes mértékben tévesek.

Nem létezíka mentális és fizlkaí halmazoktól ftiggetlen én vagy szeméIy. F,zzel val jában azt mondjuk, hosy az ember létezésea halm azoktóI ftigs. Ezt j I megérthetjtik, ha megn ézzik mindenn api szokásainkat. Amikor a test és egyéb halmazok fiatalok, azt mondjuk, a szeméIy fiatal; ha megoregszenek, azt, hosy oreg. Ezeka hagyományos l<tfejezések egybeesnek azzal avalósággal, miszerint a szeméIy ahalmazoktól ftigg módon létezlk. A jelenségek éntelenségérl a kovetkez képpen medi-

táljatok. A jelenségek roviden besorolhatók az ot halmaz, az észleléstizenkét forrása és a tizennyolc elem alá. A halmazoknak, az észlelésforrásainak és az elemeknek fizikai aspektusai végs soíon nem egyebek,

A ,jelen.ég" szó ítt mindenre utal, amit

eg"y ember fizikai halhasznáIvaw éWez, például az ót mentális és mazía, az észleléstízenkétforuására és a tizennyolc elemre. Mindezek a kUls tárgyak, mint például a forma,Iátsz lag egy, az észlel elmét 1 ftiggetlen identitással rendelkeznek. A valóságban azonban nem ez ahelyzet. Havalóban volna az észlel elmét 1 ktilonalló identitásuk, akkor a kett , vagyis a jelensé g és az észlel elme definíció szerint teljes mértékben ftiggetlen entitások volnának. Ez annak az elképzelésnekis ellentmondana, hosy a dolgoka t az észlel elme teszi fel. Az észlelt tárgy nem rendelke zlk az észlel elmét 1 ktilonalló identitás_ sal. Ha az olyan dolgoknak, mint amilyen például a fizikai forma, volna ktils \étezése, ezt al<kor is meg kellene találnunk, miután egyesével eltávolítottuk a forma darabjait. Mivel nem ez a helyzet, kijelenthetjtik, hogy a dolgok nem rendelkeznek ktils létezéssel. Ez azt ís ma1aután vonja, hosy az észlelt tárgy és az észlel elme nem léteznek ktilonall entitásokként . Ezért mondják a jelen gondolati iskola képvisel i,hogy nincs kUls létezés, azonkívtil, hogy a dolgok ugyanolyan természet ek, mint az eÍme. Az átlagemberek a kezdet nélkuli id k ta féIreértik a fizíi<ai forma jelentésé t, ezért a formák és hasonlok ktilonállOnak és az e\mén kívtilinek t nnek, ahogyan azok


744

a flzlkai formák is, amely ek az álmokban jelennek meg. végs soron azonban a fizlkai formák és hasonlók neÁ mások, mint az elme aspektusai. Vagyis az llyenség, azaz az tiresség an:a utal, hogy nincs lényegi elktilonrilés a szubjektív elme és az elme által ész7e7t tárgy kózótt. Ennek az az oka, hogy amikor a fizlkai dolgokat apr darabokra zttzzuk, és keresni kezdjrik ezeknek a daruboknak az identitását, nem találunk semmilyenhatározottidentitás tvagy ént. A csittamátra, avagy az elme iskoláján ak ezen nézete nagyon hasonlít a j gacsára szvantanirika madhjam uu^ z déséhez, néhány apr ktilonbseg8el, a kés bbi^r{gya-adhjamaka iskolák felfogásával azonban nem egyeztethet ossze. A kovetkez sorok ezért a madhjamaka egyedtili fiozófiai álláspo ntját ósszegzlk.

Végs soíon maga

az elme sem lehet valós. Hogyan lehetne az elme, amely csupán afizikai formák és egyebek hamis természetétfogja fel, és ktilonboz aspektusokban jelenik meg, valós? Tekintve, hogy a fizikai formák és hasonlók is hamisak, mivel az elme nem létezik ezekt l krilonálló módon, amik ugye hamisak, az elme is hamis. Ahogyan a fizikai formák és hasonlók is ktilonbózo aspektusokkal rendelkeznek, identitásuk pedig se

nem egy, se nem sok, mivel az elme nem krilonbozik t ltik, az elme identitása is se nem egy, se nem sok. EzérI az elme természeténélfogva illuzíó.

Az

Á k t nlegesfelisrrlerés megoalósíttísa

Á nleditóció szakaszai

tiresség jelentésének értelmezésemég az egyes buddhista iskolák kozott sem egységes. A csittamátra iskola értelmezésenem elfogadh ató azok számára, akik

745

a madhjamaka iskolát képviselik; ahogyan a csittamátra iskola kovet inek is megvan a maguk logikája, amivel megcáfolják a madhjam aka nézetét.Fontos, hogy kialakrtsunk egy szélesebb perspektívát, amely lehet vé teszi, hosy teljességében lássuk az egész buddhista f oz ftát, és ne toredékeiben. Az aLs bb iskolák szemlélete kozvetlen vagy kózvetett módon segíteni fogi, a gyakorl t a fels bb iskolák szemléIeténekl<talalatásában. Az el bbi

nségek éntele ns égévelfoglalko z7k, a m adh jamaka iskola l<tzár lagos néz pontjából. Eszerint aziskola szerint minden jelenség csupán egy címke, amit az elme tulajdonít atárgyaknak. Vagyis nem csupán a ktils létezés,de maga az elme, amely észleli a hamis jelenségek ktilonbo z kategóriáit, híján van a valós 7étezésnek. Ezért aztán a madhjamakák azt mondják, hogy minden jelenség, legyen bár krils vagy bels , híjánvan a valós létezésnek, más sz vaJ, nem létezlkvégsértelemben. A dolgok az elme eI tt gy jelennek meg, mintha volna valós létezésuk,igazábó| azonbanhíján vannak az ily.. identitásnak. Ellentmondás ál1 fenn tehát akózótt, amilyennek a dolgok tiinnek, és amilyenek valój ában. Ezt az ellentmondást pedig nem fogadhatjuk el a dolgok végs természeteként.Ezért mondjuk, hogy minden jelenség híján van a valós létezésnek. b

ekezdé s

a j ele

Elemezzétek, hogy akár az elme, az osszes tobbi jelenség

Ietmészete is csupán illuzio, Ezen a módon, ha konkrétan megvizsgáljátok az elme identitását a bolcsesség által, rájottok, hogy végsó értelemben sem belril, sem kíviil nem észlelitek. Ahogyan egyik hiányában sem. Se


I46

Á

Á ki)l

meditdció szakaszai

jov jét, se a jelenét nem észlelitek. Az elme a semmib l szriletik és a semmibe tart, mert felfoghatatlan, bizonyíthatatlan és nem fizikai természeiű,. Ha megkérdezed, ,,Milyen lét az, ami felfoghatatlan, bizonyíthatatlan és nem fizikai teymészetíi?" a mult elméjét,se a

A Drágakovek halmaazt mondja: ,,Ó, Kasjapa, ha az el-

mét komolyan keresik, nem található. Aminem található, az nem észlelhet . Ami pedi9 nem észlelhet , az nem tartozik se a multhoz, se a jovóhoz, se a jelenhez." Az elemzés szerint tehát végs soron nem látható sem az elme kezdete, sem az elme vége, sem az e]me kozepe.

Minden jelenségre ugy kell gondolnunk, mint aminek nincs eleje , vége és kozepe, ahogyan az elmének sincs eleje, vége és kozepe. Ha tudjuk, hogy az elmének nincs se vége, se kozepe, akkor nem észleljtik az elme semmilyen identitását. Amit az elme alaposan felismer, azt tiresnek ismeri fel. Ennek felismerésével maga az identitás, amely az e]me aspektusaként nyer bizonyítást, mint például a fizikai forma identitása és így tovább, végs soron nem észlelt. lly módon, miután az

ember

végs soron nem látja meg minden

jelenség

identitását a bolcsesség által, nem íogja elemezni, hogy vajon a fizikai forma állandó vagy állandótlan, tires vagy nem tires, tisztátlan vagy nem tisztátlan, teremtett vagy nem teremtett éslétezvagy nem létez . Ahogyan a fi-

zikai formát sem elemzi, ugy az érzést,a felismerést, az osszetett Iényezóket és a tudatosságot sem elemzi. Ha a tárgy nem létezik, akkor a tulajdonságai sem létezhetnek. Hogyan lehetne ket megvizsgálni?

A fenti bekezdés a végs valóságr I sz l;jelentése pedig nem más, mint hogy végs értelemben a tulajdonítás

nlegesfelisrnerés

tárgyaí nem taláIhat k meg.

kez

megaalósítósa

A Szíg sz

747

tróban a kóvet-

kijelentéseket találjuk ugyanerr 1: ,,Nem létezik fizíl<atforma, sem han$l sem illat, semíz, sem tapinthat tárgyak " Végs értelemb erl az elmét sem lehet megtalálni. Es, mivel végs értelemben ezek a dolgok nem Iétez k, nincs értelme vizsgáIni, hogy vajon állandók-e vagy illandótlanok. Végs soron minden jelenség, beleértve ahahmazokat és hasonlókat, híján vafi avalós létezésnek. A végs valóság fogalmán beltil a dolgok híján vannak a valós létezésnek. Ugyanígy azllyenség is, amely a jelenségek egy tulajdon sága, híján van a valós létezésnek. Ezfontos. Még ha meg is értjtik, hogy azolyanjelenségek, mint például a fizilr<ai forma és hasonlók, híján vannak a valós létezésnek, megvan a veszélye, hogy azt gondoljuk, a végs val ságnak talán van valós létezése. llyen módon, ha az ember nem bizonyítja szilárdan egy

dolog entitását végs létezóként, miután megvizsgálta azt a bolcsesség segítségével,a gyakorló belemerril a fogalom nélktili egyhegy koncentrációba. Ésmegva]ósul m inden jelenségek identitásmentessége.

A fenti bekezdés az

A

éntelenség megvalósításával fog-

bolcsességnek, amely felismeri az éntelenséget, be kell bizoryítanía az éntelenséget; nem csupán arr lvan sz , hogy t bbé nincs tévhittrnkaz énnel kupcsolatba n. Az elme például ktilonbo z m dokon vélekedlk az olyan dolgo król, mint a fizíkai fo rm a. L étezíkegy elme, amelyik ígyvéIekedikaflztkaiformár 1, mint ami rendelkezik valós létezéssel,es/ másik, amelyik rigy vélekedik r Ia, mint ami rendelkezik a valós |étezésjel7emz -

lalkozik.


148

Á

meditdció szakaszai

ivel, megint egy másik, amelyik így, mint aminek a jelIemz ihilánvannak a valós Létezésnek, és végr,il még egy, amelyik ugy látja, mint ami nem rendelkezik sem a valós Iétezés,sem a nem valós létezésegyetlen attrib rtumával sem. Az elemz bóIcsességnek tehát ki kell váIasztania azt az ént, amelyet cáfolni akar. Miután ez sikertilt, az ellenkez je, vagyis az éntelenség, megvalósulást nyer. Azok, akik nem bolcsességgel meditálnak, és nem elemzik konkrétan a dolgok entitását, hanem pusztán a mentális aktivitás felszámolásán meditálnak, nem képesek véget vetni a fogalmi gondolkodásnak ésfelismerni az éntelenséget,mivel hiányzik bel ltik a bolcsesség fénye. Ha a tudatosság tuze, amely ugy ismeri fel a dolgokat,

ahogy vannak, az ilyenség egyéni elemzésébl fakad, akkor, ahogy a fa dorzsolésévelkeltett tíiz is, elégeti a fogalmi gondolkodás íáját. Ezt mondta a Buddha.

Hosy megértse a dolgokigaz természetét, elengedhetetlentil fontos, hogy a gyakorl az intelligenciára és a bolcsességre támaszkodjon a vizsgálat során. Amint azt a szerz tísztán kimondja, a mentális aktivitás puszta elhárítása nem egyenl azíIyenségr lval meditációval. Amikor mentálisan inaktív, az egyén talán nem értelmezí felre az ént, de híján van mindenfele megktilonbóztet éntelenségnek;ez pedig nem vet fenyt a tárgyra, így u szeméIy nem mentestil a téves elképzelésekkoholmányaitóI. trzétt fontos, hogy kicsiholjuk a bolcsesség szíl<ráit, amelyek segítenek nekrink az éntelenségmegértésében.

Á

749

kUIanleges felismerés megvaIósítdsa

A drágakovek felh je szintén azt mondja: ,,Aki képessé válik a hibák kisz résére,belemertil az tirességr l való

meditáció jógájába, annak érdekében, hogy megszabaduljon minden fogalmi kifejtéstol. Az ilyen ember, koszonhet en annak, hogy ujra meg ujra elmeditál az tirességen, ha gondosan az elmében oromot keltó és azt megzavaró tárgy és a tárgy identitásának keresésére indul, rájon, hogy riresek. Ésamikor magát az elmét is megvizsgálja, azt is tiresnek találja. Ésha gondosan megvizsgálja annak identitását, amit ez a7 elme felismer, azt is tiresnek találja. Ezekkel a felismerésekkel pedig belép az egyedtiliség jógájába." Ez egyértelmíien mutatja, hogy csak azok léphetnek be az egyedtiliség jó9ájába, akik teljes elemzést végeznek. A szoveg nagyon tisztán elmagyarázza, hogy pusztán a mentális aktivitás felszámolásával, és anélkiil, hogy a bolcsesség segítségévelmegvizsgálnánk a dolgok identitását, nem léphetiink be a nem-fogalmi meditációba. Vagyis, a koncentrációt azután végezzúk, hogy a bolcsesség segítségéveltokéletesen kielemeztrik a dolgok valós identitását, például a formát és hasonlókat, és nem csupán ugy, hogy rákoncentrálunk a fizikai

formákra és hasonlókra. A koncentráció nem is ugy torténik, hogy megállapodunk az e világ és a tulvilá9 kozt, hiszen a fizikai formákat és hasonlókat nem észleljtik. Ezért h ívj ák m eg - n em - á l apodott kon centrác ón ak. (Rz ilyen gyakorlót) aztán a legf bb bolcsesság meditátorának nevezik, mivel azáltal, hogy a bolcsesség segítségévelkonkrétan elemzi minden dolgok identitását, nem észlel semmit. Ezt mondja az Űr kincse sz tra és a korona ékkóve szutra. l

i


150

Á

meditdció szakaszai

Ha megvizsgáljuk, az észlel elme tiresnek találtatik, ahogyan az eLme tárgyaí is híján vannak a valós létezésnek. A gyakorló ilyenkot az egyedtili ség jógájaként ismert gyakorlatot folytatja. Végs értelemben minden tulajdonított jelenség, beleérwe az észlelésolpn tárgyait, mint a fizlkai forma, és maga az észlel elme is, tiresek az én - ide ntitás szempo ntj ából. Fo nto s megj egyezni, hosy annak érdekében, hogy belépjtink a nem-fogalmi meditáci ba, el szir sztikségszer enalapos elemzést kell végeznink. Ha a tulajdonítás tárgyait megktilonbóztet bolcsességgel keresstik, nem találunk semmit. Az éntelenség megértésénekigazij elentéséttiszteletb en kell tartanunk. A mentális aktivitás pusztahiánya nem egyenl, az éntelenség megértésével.Az én féIreértésénekpuszta hiányáb 1 nem kovetkezík az éntelenség ismerete. Az éntelens ég azáItal a bolcsesség áItaI érthet me$l amely mind az észlel elmér 1, mind az észlelt tárgyról belátja,hogy végs értelemben híján van az én-identitásnak. Ezt a tudást alapos és megktilonbozte t vízsgálat és elemzés rtján nyerheti meg a gyakorló. llyen módon, azáltal, hogy beléptek az emberek és jelenségek ilyenségébe, megszabadultok a fogalmaktól és elemzésektól, hiszen nem marad mit alaposan megvizsgálni és elemezni. Megszabadultok a kifejezés terhétól, és egyhegy mentális koncentyáció révén,automatikusan és er feszítésnélktil juttok el a meditáció állapotába. Vagyis, nagyon tisztán meditáltok az ilyenségen és megállapodtok benne. Mí9 ebben a meditációban vagytok megállapodva, az elme folytonosságát

nem zavarja semmi. Ha az elme figyelmét elvonják ktilsó

Á

katanlegesfelismerés

megvalósítósa

75I

tárgyak a ragaszkodás és hasonlók révén,azilyen zavarokat észre kell venni. Cyorsan csillapítsátok le a zavart azáltal, hogy elmeditáltok az ilyen tárgyak taszító aspektusain, és visszatérítitekaz elmét az ilyenségre. Ha az elme nem mutat erre hajlandóságot, gondoljatok az egyhegyíi koncentráció el nyeire, és meditáljatok der sen. Elmétek idegenkedésétazzal is csillapíthatjátok, hogy sorra veszitek a zavaT hátrányait. Ha az elme m kodése homályossá válik és romlani kezd, vagy a romlás kockázata lép fel, annak koszonhet en, hogy mentális kábultság és álmosság riti fel a fejéI, akkor, ahogy el tte is, gyorsan próbáljatok meg urrá lenni ezen a tompaságon azáltal, hogy az elmét kivételesen csodálatos és emelkedett dol9okra fókuszáljátok. Aztán az ilyenség tárgyát vegyétek fókuszba, fl gyon szoíosan. Ha azt látjátok, hogy az elme izgatottá válik, vagy mrlltbeli események, nevetés vagy játék zavarják a koncentrációban, akkor, ahogy a korábbi esetekben is, csillapítsátok le a zavaró Iényez t azzal, hogy elgondolkoztok az ilyen dolgok állandótlanságán és így tovább. Ez segít lecsendesíteni az elmét. Aztán igyekezzetek az elmét rijra az ilyenségre terelni, anélklil, hogy ellentétes er ket alkalmaznátok.

Ezek a sorok a végs valósággal kapcsolatos ktilonleges felismerés meditációjának módszerér I sz Inak. Az elme, amely egyhegy en koncentrál az 7lyenségre, nem lát mást, csak vákuumot, miut án vísszautasított a a cáfolandó tárgyat. Az Llyen elme számára semmi sem láthat , csak vákuum. Az elme, amely belemeril az éntelenségbe, minden téves elképzel és alapját elveti- Ezért mondják, hogy azíIyenelme mentes afogalmaktól és az


I52

Á

Á kalanlegesfelismerés

meditríció szakaszai

elemzést 1; egyhegyT elme, amit nem lehet kifejezni. Amikor az elme egyhegyllen meditáI az ilyenségen, a leírás szerint ,,elmerril az ilyenségben" és ,,belép az ilyenségbe". Ha hosszas gyakorlás révénkialakul a tísztaság, a meditácíó zavar nélktil folyik. Az éntelenség egyszeri meglátása azonban nem elegend , torekednetek kell rá, hogy folyamatosan fenntartsátok a megértés momentumát. A ktilonleges felismerés meditáci ja az analitikus bolcsesség révénteljesedik ki, és azilyen elemzés ereje mentális és fizíkai eksztázist generál. Ahogyan korábban is említetttik a nyugodt megállapodottság meditációval kapcsolatban, a gyakorlónak tísztában kell lennie az olyan zavar tényez l<kel, mint a mentáIís izgalom vagy tompaság. Az analitikus meditáci során, ha elveszítítek a tárggyal kapcsolatos tísztánlátásotokat, az elme más tárgyak felé kezd irányulni. Amikor az éIességés az intenzitás lecsokken, megnovekedik a tompaság. Ha ezek az akadályok visszah rz-zák a meditációtokat, be kell vetnetek a szrikséges ellenszereket. F-zzel kapcsolatban KamalasíIa egyértelmííenkijelenti, hosy amikor az elmét krils, tárgyak zavarják meg a vágy eredményeképpen, a tárgyak visszataszít aspektusain kell elmeditálnotok, és az áIland tlanságon. Ha a gyakorló elméje a mentális kábultság és á1mosság hatására elveszítía tisztaságát, nagyon fennkolt tárgyakon kell meditálnia, mint amilyen például a Buddha képe. AzíIyen ellenszerek alkalmazása révén az akadáIyoz er k lecsillapodnak, a meditáció pedig meger s dik.

megaalósíttisa

153

Ha és amikor az elme spontán módon belemerril az ilyenségr l való meditációba, romlástól és mentális izgalomtól mentesen, hagyjátok magára, és vegyetek vissza erófeszítéseitekb l. Ha kényszerít'ó er t alkalmaztok, amikor az elme a meditáció egyensulyában tartózkodik, az megzavarja az elmét. Ezzel szemben, ha nem alkalmaztok er feszítéstabban az esetben, amikor az elme tompa, a nagy tompaság hatására olyanná válik, akár egy vak, és nem éritek el a krilonleges felismerést. Vagyis amikor az elme eltompul, tegyetek erófeszítést, amikor pedig belemerril a meditációba, lazítsatok az er feszítéseteken. Ha a krilonleges felismerésr l való meditáció által nagy bolcsességet nyertek, a nyugodt megállapodottság azonban 9yen9e, az elme ,gy íog táncolni, akár egy mécses lángja a szélben, és nem lesztek képesek tisztán érzékelniaz ilyenséget. llyenkor tehát meditáljatok a nyugodt megállapodottságon. Ésamikor a nyugodt megállapodottságon folytatott meditáció fokozódik fel trilságosan, meditáljatok a bolcsességen.

Itt a szerz tiszta és világos módon magyarázza eI, hory amennyiben a gyakorló képes egyhegyuen ráirányítaníaz elméjétaz ilyenségre, mentáIis izgalomtól és tompaságtól mentesen, akkor folytatnia kell a meditációt. Miután eleme ztetek a bolcse sség segítségével,amely érti az ilyenséget, és képesek vagytok rqta taítani az eIméteket az íIyenségen, hagyjátok, hogy a meditáció menjen a maga természetes írtján. Amikor a medítácíó mentes a mentális izgalomtól és tomp aságtóI, az ellenszere k aLkaLmazás a cs ak ne mkívánato s ere dm é n y el<hez vezet.


154

Á

rneditdció szakaszai

Amíg el nem juttok azllyenség ktilonleges felismeréséhez, alapvet en fontos, hogy fenntartsátok az egyensrilyt az analítikus és koncentrációs meditácíó kózótt. Az analitikus meditác t áItal megérthetitek az éntelenséget. Ennek a tudásn ak az erejét azonbanki ketl egészí-

tenetek az egyhe,gyií koncentrációval. A dllanalizáIas árt a koncentráci nak, a ti7zott konc entráció pedig eltéríti az elmét az analitikus bolcsességt 1. Gyakoroljátok tehát e két típusu meditáció harmonikus elegyét. Ha így tesztek, fokozatosan megvalósíthatjátok a ktilonleg.. r.nrmerés és a nyugodt megállapodottság egységét.

10.fejezet u

N

ODSZER ES BOLCSESSEG

EGYESírÉsB

Amikor mindkett egyenl en erós, maradjatok nyugodtak és er feszítéstl mentesek, mindaddig, amíg nem lép fel semmilyen fizikai vagy mentálís kellemetlenség. Ha fizikai vagy mentális kellemetlenséget tapasztaltok,

lássátok az egészvilágot rigy, mint illriziót, varázslatot,

álmot, trikorképet a vízen, és látomást. Ésgondoljátok azt kozben: ,,Ezek az érz lények nagyon szenvednek a lét korforgásában, mert nem értik meg ezt a mély tudást. " Majd hozzátok el magatokból az egytittérzést és a bódhicsitta ébred elméjét,és gondoljátok azt: ,, szintén igyekezni fogok, hogy segítsek nekik megérteni az ilyenséget". Pihenjetek. Azután jra, ugyanugy, mertiljetek bele az egyhegy koncentrációba és minden jelenségek nem-látszatába. Ha az elme ellenállna, ismét pihenjetek. Ezen az uton megvalósíthatlátok a nyugodt megállapodottság és a kiilonleges felismerés egységét. Ez

fogalmilag és nem-fogalmilag fókuszál a képre.

Az íméntirészben a szoveg elma gyarázza, hogyan juthattok el a ktilonleges felismerésig, miután elértétek a nyugodt megállapodottságot. Ett, 1 a ponttól kezdve


756

Módszer

Á meditAció szakaszai

gyakorolhatjátok a ktilonleges felismerés és a nyugodt megállapodottság meditáció e5nittesét. Más sz val, mind az egyhegy meditáci , mind az analitikus meditáció gyakorIatát folyathatjátok. Mikozben ezeket a meditációkat végzítek,nem okos dolog, ha engeditek, hogy elragadjon benneteket a tiizott lelkesedés. Vigyáznotok kell fizikai és mentális egészségetekre. A meditációs tilés ne legyen tril hosszír. Miel tt nekikezdenétek, gyííjtsetek ossze minden szrikségeset, amivel megvédhetitek magatokat a széIs séges melegt, Ivagy hidegt 1. Ha elfáradtok egy hossz ulés után, iktassatok be egy kis pihen t az egyhegyu meditácí ba, és gondoljatok rigy minden jelenségre, mint 1llízióra, varázslatra és így tovább. Gondolhattok a minden étz lény iránti egytittérzéste is, akik a lét korforgásában keringenek. Ilyen jó szándékű go n d olato kkal ó sztó nózzétek m agato k at arc a, hogy segítsetek minde n érz lénynek felismerni a valóság természetét. Ismét pihenjetek, majd folytassátok a minden jelenségek nem-látszatáta koncentráIás gyakorlását, amely nem más, mint az éntelenségen való meditáció. Amikor egyhegyuen az éntelenségen meditáltok, a hétkóznapi jelenségek megs zíinneklátszaní az elme számára. Ha az elmétek kifiradna egy ilyen meditáció eredményeképpen, ismét pihenjetek. Aztán folytassátok jra a meditációtokat a ktilonleges felismerés és a nyugodt megállapodottság eglrestilésén.trz utóbbir Iazt is szokták mondani, hogy ilyenkor az elme mind fogalmilag, mind nem fogalmilag fokuszáI a reflexióra.

és bolcsesség egyesítése

757

Ezen folyamat révéna jógi egy órán , alaz egy fél úlésen vagy egy teljes rilésen át meditáljon az ilyenségen,

vagy addig, ameddig nem érzi kényelmetlennek- Ezt jelenti a meditációs állandósulás, amely megktilonbozteti a végs t, ahogy a Merijlés a Lankába szutra tanítja. Aztán, ha szeretnétek kijonni a koncentrációból, mé9 mindig keresztbe tett lábakkal gondoljátok azt: ,,Jóllehet végs soron mindezen jelenségek híján vannak az identitásnak, hétkoznapi értelemben határozottan léteznek. Ha nem ez lenne a helyzet, hogyan érvényestilne a kapcsolat ok és okozat kozt? Buddha azt is mondta:

A dolgok hagyományosan jonnek létre,

Végs soíon azonban nem rendelkeznek bennfoglalt identitással. A gyerekes hozzáállásu érzó lények felnagyítják, eltulozzák a jelenségeket, és ugy gondolnak rájuk, mintha lenne bennfoglalt identitásuk, holott nincs. Az pedig, hogy bennfoglalt létezésttulajdonítanak azoknak a dolgoknak, amelyeknek nincs, osszezavarja az elméjtiket, ami miatt hosszasan bolyonganak a lét korforgásában. EzérI én ayra torekszem, hogy elérjem a mindentudás állapotát, azáltal, hogy meghaladhatatlan menynyiségíiérdemet és felismerést halmozok fel, hogy segítsek nekik felismerni az ilyenséget." Aztán lassan gyertek ki a keresztbe tett lábri helyzet-

b

l, és végezzeIek borulásokat a buddhák és a bódhiszattvák el tt, mind a tíz irányban. Tegyétek meg nekik a felajánlásaitokat és dicsóítsétek ket énekekkel. Mondjatok imákat, például A nemes életvítelimájáI és

így tovább. Azután tegyetek tudatos er feszítéseket, hogy megvalósítsátok az érdemek és felismerések fel-


158

Á

halmozását, azáltal, hogy gyakoroljátok a b kez séget és í9y tovább, amelyek rendelkeznek az riresség és a nagy egytittérzés lényegével.

Miután kijottetek a meditatív elmertilésb 1, mondjatok megfelel felajánlás-imákat. A gyakorlónak ugyanolyan nagy hangs rlyt kell fektetnie a nagylelkííségreés más gyakorlatokra a meditáció utáni íd szakban, mint

ci

Ez

id

alatt meg kell éralatt az tenie, hosy a fugg keletkezés és az riresség egymással behelyettesíthet k. Az tiresség itt aztjelenti, hogy a dolgok híján vannak a sa$t bels én-identitásnak; nem azt, magára a meditá

Módszer

meditdció szakaszat

ra.

hosy nem léteznek. Igy a nézet nem vezet széls séges nihilizmushoz. Az, a|á helyesen értelmezi a madhj amaka fiJoz fia kOzépítnézetét,természetes módon megszabadul mindenfafa széls ségt 1. Ha megértitek az tiresség floz fiáját, nem marad ellentmondás az ok-okozat tówényévelahagyományos szinten. Epp ellenkez leg, mé8 jobban megbizonyosodhattok az ok-okozat torvényének mííkódésér1, ha az tirességgel kapcsolatos tudásotok elmélnil. Az riresség nem egyenl a semmiséggel; azt jelenti, hogy a dolgoknak nincs bennfoglalt Iétezésik.A meditáció utáni id szakban tehát a gyakorlónak érdemeket kell gyííjtenie,amelyek kiegé szítík a meditáció során nyert felismerést.

és bdlcsesség

egtesítése

I59

játok a meditatív állandósulást, és ez megteremti az rirességet, amely a lehetó legjobb minóségekkel rendelkezik. Hogy mi az tiresség, amely a legjobb minóségekkel rendelkezik? Az, ami nem válik szét a nagylelk ségtól, az erkolcstól, a tlirelemt l, az igyekezettól, a meditatív állandósulástól, a bolcsességt l és a praktikus eszkozokt l." A bódhiszattváknak olyan erényes gyakorlatokra kell támaszkodniuk, mint a nagylelkíiség,

mert ezek azeszkozok minden érz lény érésétsegítik, és tokéletesítik a helyet, a testet és a sokfajta kísért.

A legfels

bb tiresség affa a bolcsess égre utal, amely felismeri az utességet, és kiegészi| a módszer gyakorlatának aspektus ával. Ne feledjétek, hosy a nagylelk ség és eglréb tokéletességekgyakorlása alapvet en fontos. Ez azértvan így, mert a buddhaság teljesen megvilágosodott áIlapota a megfelel okok és feltételek megteremtéséveljon létre. Ok nélkuli teremtés nem létezik, és semmi sem johet létre ellentétes okok áItaI. Egy bódhisz at6ra számos csodás el nyt éIvez, amelyek áItaI hozzájárulhat az étz lények jóllétéhez; minden érdem, amit egy ilyen nemes lény véghezvisz, nagyon er s és hatásos. Ezért a bódhiszattvák szintén gyakorolják az rt m ó ds zerb eIí asp e ktus aít, kózt-,Jk a hat to kéle te s s éget, hogy gyorsan elérjéka buddh aság áIlapotát. Ha nem így volna, mi lenne az oka ezeknek a

mez knek,

Ha így tesztek, meditatív állandósulásotok

a buddhák mezejének és így tovább,

ztil a legjobbak hordozója. A korona ékkóve sz tra mondja: ,,Miután, feloltve a szeret jóság fegyverzeI,ét,

beszélt? A mindentudó bolcsesség, amely a legjobb minóségekkel rendelkezik, nagylelk ség és egyéb praktikus eszkozók révénérhet el. Ezért mondta a Buddha,

azt az tirességet teremti majd meg, amely minden minóségek ko-

hatalmas együtIérzésben ál lapodtatok meg, gyakorol-

amir l a Buddha


160

Á

meditdció szakaszat

hogy a mindentudó bolcsességet praktikus eszkozok révénkell tokéletesíteni. EzérI kell a bódhiszattváknak is kimíivelnitik magukban a nagylelk séget és egyéb praktikus eszkozoket is, és nem csak az rirességet. A Minden min ségek széles gy(ijteménye sz tra is azt mondja: ,,- Ó, Maitréja, a bódhiszattvák alaposan elsajátítják a hat tokéletességet,hogy elérjék a buddhaság végs

gytimolcsét. Erre az ostobák azt mondják: - A bódhiszattváknak csak a bolcsesség tokéletességétkellelsajátítaniuk - mi sztikség a tobbi tokéletességre? Elutasítják a tobbi tokéletességet. Maitréja, mit gondolsz err l? Amikor Kashi királya felajánlotta a husát a karvalynak a galamb miatt, az talán a bolcsesség megrontása volt? Maitréja azt felelte: - Nem, ez nem így van. Mire a Buddha azt mondta: - Maitréja, a bódhiszattvák az érdem alapjait vetik me9 a hat tokéletességhezkapcsolódó cselekedeteikkel. Vajon ártalmasak az érdem eme alapjai? Mire Maitréjaígyfelelt: - Ó, Buddha, ez nem í9y van. A Buddha folytatta: - Maitréja, te is helyesen gyakoroltad a nagylelk sé9 tokéletességéthatvan eonon keresztril, az erkcilcsok tokéletességéthatvan eonon keresztril, a ttirelem tokéletességéthatvan eonon keresztril, a lelkes kitartás tokéletességéthatvan eonon keresztril, a meditatív állandósulás tokéletességéthatvan eonon keresztril és a bolcsesség tokéletességéthatvan eonon kereszttil. Erre az ostobák azt felelik: - Egyet-

len utja létezik csupán a buddhaság elérésének,az pedig az tiresség utja. Az ó gyakorlatuk teljességgel hibás. "

Módszer

és b lcsesség egyesítése

1,67

Ez a szóvegrész egyértelmííenbemutatja, milyen fontos a módszer és a bolcsesség keverékének kifejlesztése. Miután kialakítottátok az riress ég átfogó megértését, meditáljatok, hosy elmélyítsétekezt a megértést.Es ugyanekkora hangs rlyt kell fektetnetek a módszer aspektusának gyakorlására, amelyben benne foglaltatik ahat tokéletesség.A bódhiszatnra végs, céIja a legmagasabb szint megvilágosodás elérése,és az, hosy mind alét korforgásának vajudását, mind a nirvána onelégtilt békéjétmeghaladja. Ennek érdekébena gyakorlatnak am dszer és a bolcsesség egységéb I ke1l állnia. Egy bódhiszattva, aki birtokolja a bolcsességet, a gya-

korlati eszkozoknek azonban híján van, olyan, akár a hallgatók, akik nem képesek elvégezni a buddhák tetteit. De képesséválhatnak rájuk a gyakorlati eszkozok révén.Ahogy a Drágakovek halma mondja: ,,Kashjapa, így van ez. A királyok például, akiket támogatnak a minisztereik, minden céljukat elérhetik. Hasonlóképpen, (ha) a bódhiszattva bolcsességétalaposan megtámogatják a gyakorlati eszkozók, az ilyen bódhiszattva is képes a buddhák osszes tettére. " A bódhiszattvák utjának filozófiai nézele kiilonbozik a nem buddhisták és a hallgatók filozófiai utjától. például, tekintve, hogy a nem buddhisták utjának filozófiai néze\e fonák módon egy (valósan léIezo) ént lát ésígytovább, az ilyen ut teljes mértékbenés mindenkor elszakad a bolcsességt l. EzérI k nem érhetik el a megszabadulást. A hallgatók el vannak vágva a nagy egyrittérzéstl, és nem rendelkeznek a gyakorlati eszkozokkel . Ezért csakis a nirvána eléréséretorekszenek. R bódhiszattvák


Á

1,62

Módszer

meditdció szakaszat

azonban a bolcsességet és a gyakorlati eszkozoket otvozik tjukon, így ók a nem-megállapodott-nirvánába torekszenek. A bolcsesség erejének koszonhetóen nem hullanak vissza a lét korforgásába; a gyakorlati eszkozoknek koszonhet en pedig nem lépnek be a nirvánába.

Gaja fejének dombja sz tra mondja: ,,A bódhiszattvák utja kétág . Ez a kett a gyakorlati eszkozok és a bolcsesség ága. " A Legfels bbek és dics k kózt az elaz| mondja: ,,A bolcsesség tokéletessége az anya, a gyakorlati eszkozokben való jártasság pedi9 az apa. "

A

s

Vimalakírti tanításaiban olvashatjuk a kovetkez

t:

,,Mi a kotottség egy bódhiszattva számára, és mi a megszabadulás?" Egy olyan élet fenntartása a lét korforgásában, amely híján van a gyakorlati eszkozoknek, kotottséget jelent egy bódhiszattvának. De egy olyan élet a lét korforgásában, amely jártas a gyakorlati eszkozokben, megszabadulás a számára. Egy olyan élet fenntartása a lét korforgásában, amely híján van a bolcsességnek, kotottség a bódhiszattvának. De egy olyan élet a lét korforgásában, amely rendelkezik a bolcsességgel, megszabadulás. A bolcsesség, amelyhez nem járulnak gyakorlati eszkozok, kotottség, de a bolcsesség, amelyhez járulnak, gyakorlati eszkozok, megszabadulás. A gyakorlati eszkozok, amelyekhez nem járul bolcsesség, ko-

tottségek, de a gyakorlati eszkozok, amelyekhez bolcsesség járul, a megszabadulást jelentik. Ha egy bódhiszattva csak a bolcsességet fejleszti, a hallgatók által vágyott nirvánába kerril . Azért olyan ez, mint a kotottség, mert így nem érheti el a nemmegállapodott nirvánát. A bolcsesség, amely elszakad a gyakorlati eszkozokt l, tehát kotottség a bódhiszattvák számára. Ezért, épp gy, ahogy a szélfritta ember is

és bolcsesség

eglesítése

763

menedéket keres a t iz mellett, a bódhiszattva is kifejleszti magában az tiresség bolcsességét és a gyakorlati eszkozoket, hogy elhárítsa a téves nézetek szelét. azonban nem rgy torekszik ennek megvalósítására, ahogyan a hallgatók. A tíz min ség sztitramondja: ,,Ó, nemes család sarja, így van ez. Egy ember például, aki nagyon elkotelezettje a t znek, aki tiszteli és guruként tekint rá, nem íogja azt gondolni: >Mivel tisztelem, be-

csiilom és nagyra tartom a ttizet, mindkét kezemet beleteszem.< Ennek pedig az az oka, hogy tudja, ezfizikai fájdalmat és mentális zavart okozna a számára. Hasonlóképpen tudja a bódhiszattva is, hogy mi a nirvána, mégsem próbálja megvalósítani. Ennek pedig az az oka, hogy tisztában van vele, ha így tenne, azzal há-

tat fordítana a megvilágosodásnak. " Ha pusztán gyakorlati eszkozokre támaszkodik, a bódhiszattva nem lesz képes meghaladni a hagyományos szintet, és kotottségben marad. Ezért egyaránt kifejleszti magában a bolcsességet és a gyakorlati eszkozoket. A bolcsesség ereje által a bódhiszattva mé9 a za-

varó éTzelmeket is képes nektárrá változtatni, akár

a

mérget a tantrikus varázsige. A nagylelkíiség és í9y tovább... (jóságát) nem kell kifejteni, hiszen ezek természetesen emelkedett létállapothoz vezetnek.

A bódhi szatftákjártasak a gyakorlati eszkózókterén, és birtokábanvannak a bolcsességnek. Azllyen speciális min ségek miatt léteznek cselekedetek, amelyek a hallgatók vagy a magányos felismer k részérI helytelennek bízonyulnak,abódhiszatnrákazonbannagybanhoz-zájárulhatnak általuk más érz lények jóllétének noveléséhez. Annak érdekében, hogy j t tegyenek más érz Ié-


764

Á

nyeknek, nekik nem kell szigor tan kovetnitik a testre és a beszédre vonatkoz szabáIyokat.

A Drágakóvek halma mondja: ,,Kasjapa, ez így van. A tantra és az orvoslás ereje által egy méreg nem lesz

halálos. Hasonlóképpen, mivel a bódhiszattvák zavaró érzelmei a bolcsesség uralma alatt állnak, nem okozhatják a bukásukat. Koszonhetóen a gyakorlati eszkozok erejének, a bódhiszattvák nem hagyják el a lét korforgását; nem lépnek be a nirvánába. A bolcsesség eíejév el m n den (va ós l éIezókéni f élr eértel m ezett ) tárgyat eltávolítanak maguktól, és így nem esnek bele a lét korforgásába. Ezért csakis ók érhetik el a buddhaság nem-megállapodott nirvánáját." Az Űr kincse szutrais azt mondja: ,,A bolcsesség tudása révéna bódhiszattvák eltávolítanak minden zavaró érzelme|, gyakorlati eszkozokben való jártasságuknak koszonhet en pedig nem hagyják el az érz lényeket. " A gondolat feltárása szutra pedig azt mondja: ,,Soha sem mondtam, hogy az, aki nem aggódik az érzó lények jóllétéért,és nem hajlandó felismerni minden osszetett jelenség természetét, elérheti a meg-nem-haladható és tokéletesen megvalósított buddhaságot ." Ezért mindazoknak, akik érdekeltek a buddhaságban, a bolcsességet és a gyakorlati eszkozoket egyaránt meg kell valósítaniuk. i

A

Módszer

meditóció szakaszat

l

bódhíszatwák hatalmas bolcsességgel rendelkeznek. EzáItaí zavar &zelme7k hatástalanná válnak, és nem lesznek okok, amelyek nemkívánatos világokb a taszítanák ket. Mivel ezek a nemes lények egyaránt tórekszenek a gyakorlati eszkózók és a bolcsesség kifejIesztéséte,sem alét korforgása nem gyuri maga aIá ket,

és bólcsesség egyesítése

I65

Eberjóllétére irányul, és ségrik folyamatosan más érz lények ezzel egy id ben igyekeznekelérni a legmagasabb szintíímegvilágosodást.

és a nirvána onelégtilt áIlapotába sem esnek bele.

Mikozben a transzcendens bolcsességen meditálsz vagy mély meditatív állapotban vagy, nem tudod a gyakorlati eszkozoket, például a nagylelk séget alkalmazni. A gyakorlati eszkozoket azonban fejlesztheted a bolcsesség mellett, a meditációt el készíto és kovetó id szakokban. Ez a bolcsesség és a gyakorlati eszkozok egyidej íi gyakorlásának módj a.

A

bolcsesség, amely az tirességkózvetlen felismerése,

teljes mértékbenmentes a kett sségt 1, az elme pedig tokéletesen feloldódik ebben az tirességben, akár avíz a vízben. Nyilvánval ,hog5, egy ilyen id szakban nem lehetséges a gyakorlati eszkó zóket alkalmazni. A bolcsesség aspektusának és a mó dszer aspektus ának egyidej alkalmazását azonban a megfelel, perspektívából kell értentink. A medttáci el tti és utáni íd szakokban az ember képes , hogy gyakoroLja az egytittérzést,az ónzetlensé get, a nagylelkííségetés így tovább, és ez áItaL megnovelj. bolcsess ég erejét. " S t, ez a bódhiszattvák utja, amelynek során a bolcsesség és a gyakorlati eszkozok integrált kim velésétvé9zik. Eznem más, mint a transzcendens ut megvalósítása, amely alaposan átitatódik a minden érz lényre fókuszáló nagy egytittérzéssel.Ésmiután kíemelkedtetek a meditat ív elmerril ésbol, gyakorol játok a nagylel kíiséget és más gyakorlati eszkozoket, félreértelmezésnél-


166

Módszer

Á meditóció szakaszai

k[il, akár egy varázsl . Az Aksajamati tanítása szutra mondja: ,,Melyek a bódhiszattva gyakorlati eszkcizei, és mely bolcsességet teremti meg? A bódhiszattva gyakorlati eszkozei által az elmét kozelr l az érz lényekre irányítja, nagy egytittérzéssel, mikozben elmerril a meditációban. Békévelés a tudás hatalmas békéjévelmertil el a meditatív kiegyensrilyozottságban." Ésmé9 számtalan ilyen szoveg létezik. A gonosz erók uralásáról szóló fejezet szintén azt mondja: ,,Továbbá a bódhiszattvák tokéletes tettein a bolcsesség elméjének tudatos er feszítéseit és a gyakorlati eszkozok elméjének érdemteli dharmahalmozását értjtik. A bolcsesség elméje szintén éntelenséghezvezet, a (bennfoglalt létezéssel rendelkez ) érz lények nem létezéséhez,és az életéhez, a létfenntartáséhoz és az egyénéhez.A gyakorlati eszkozok elméje pedig minden érz lény érésifolyamatát segíti. " A lvlinden min ségek széleskór gyuiteménye szutrában pedi9 a kovetkez áll: Ahogy a varázsló elen gedi teremtményét, hiszen már ismeri (a természetét) teremtményét, és nem fuzihozzá ragaszkodás. Ugyanugy, a három világ is olyan, akár az ill rzió, Éserr l a Buddha már jóval el bb tudott, hogy tudott volna ezen világok

érz lényeir l

és nekiindult, hogy segítsen nekik.

és b lcsesség egyesítése

I67

A bódhiszattvák bolcsességének és gyakorlati eszkozeinek kozos alkalmazásáról mondják: tetteik szintjén

megmaradnak a lét korforgásában, gondolataikban azonban a nirvánában állapodnak meg.

Tegnik fel, hogy avarázsló létreho7-za egy bortonben

til

ember kivettilését, aztán megprób áIja \<tszabadítani t a fogs ágb I. Mivel tísztábanvan vele, hogy amit kivetített, csupán LIIízi , nincs benne ragaszkodásérzésvagy hasonló. A buddhák is ugyanígy tekintenek a három viIág érz lényeire, ill rziókként. Nem ragaszkodnak ugy u d o1go kh oz, mintha azok b e n nfo g1 alt létezés s el re n del keznének, és megvan a bolcsességr.ik, hogy felismerj ék, a dolgok éppoly tiresek, akár azíIlízíók.Ugyanal<kot, ezzel egy id ben torekedn ekrá, hogy beteljesítsék minden étz lény jóllétét. llyen módon tegyetek szert jártasságya a nagylelk ség és más gyakorlati eszkozok terén, amelyek a meg-nemhaladható és tokéletesen megvalósított megvilágosodás felé kotelezik el az embert, továbbá az uresség és a hatalmas egytittérzés lényegét hordozzák. Annak érdekében, hogy kifejlesszétek a bódhicsitta végs ébredo elméjét,ahogyan korábban is, gyakoroljátok a nyugodt megállapodottság meditációját és a krilonleges felismerést, amilyen gyakorisággal és rendszerességgel csak tudjátok. Amint azt Az elkijtelezettség tíszta me-

sz

tra mondja, mindig ismerkedjetek a gyakorlati eszkozokkel, azáltal, hogy tudatosságotokat kozelról a

zeje

bódh iszattvák m un kájának pozitív m inóségeire irányít-

játok, minden

id

k érzo lényeinek jólléte érdekében.


768

Á

meditáció szakaszat

Azok, akik jártasságía tesznek szeít az egyuthérzésben, a gyakorlati eszkcizokben és a bódhicsitta ébred elméjében, ilyen módon, kétségkíviilsikeresek lesznek az életben. Buddhákat és bódhiszattvákat, és más kellemes dolgokat láttok majd álmotokban, és megért istenek fogadnak a védelmukbe. Minden pillanatban temérdek érdemet ésfelismerést halmoztok fel. A zavaró érzelmek és egyéb rossz állapotok megtisztulnak. Mindig nagy

boldogságot és mentális békéttapasztaltok majd, és nagyon sok lény szeretetét élvezitek. Fizikailag is me9szabadultok a betegségekt l. Nagyon magas szint[i mentális m kodéseket fejlesztetek ki, és így olyan speciális tulajdonságokra tesztek szert, mint a tisztánlátás.

Ha beleke zdtek a tanítások gyako rlásába, próbaljatok némi intellektuális megértésre is szert tenni az tiresség nézetévelkapcsolatban. Amint azt korábban mondtuk, a dolgok nem rendelke znek valós létezéssel- onmagukban nincs egyedi létezéstik. Amikor imádkoztokvagy borulásokat vége ztek, kózben alakítsatok ki magatokban egy érzésta dolgok illuzórikus természetévelkapcsolatban. A dedikációitokat és a felajánlásaitokatís az éntelenség fllozófiájának keretében kell megtenn etek. Az riresség jelentésének megértése és az erre való emlékezés egyform án lény ege s része a tantrikus gyakorlatoknak. Mindenfele, az tiresség ismeretével kapcsolatban áIIó érde m teli cs ele ke detek gy ako rlás a n agym értékb e n s e gíti a szellemi írton val felemelkedést. Ezzel párhuzamosan a zavaró érzelmek és egyéb hibák fokozatosan csokkennek, míg az egytittérzés,az ónzetlenség, a gyakorlati eszkózók és egyéb érdemek meger sodnek.

Módszer

és bólcsesség

egtesítése

I69

Amikor majd varázslatos er vel utaztok megszámlálhatatlan világokba, tegyetek felajánlásokat a buddháknak és hallgassatok a tanításaikra. A halál idején is bizonyosan látni fogjátok a buddhákat és a bódhiszattvákat. A kovetkez életeitekben krilonleges családokban és helyeken szrilettek majd rijra, ahol nem lesztek elktilonrilve a buddháktól és a bódhiszattváktól. Így er feszítésnélktil gyujthetitek majd az érdemeket és felismeréseket. Hatalmas vagyonotok, sok kovet tok és szolgálótok lesz. Éles intelligenciátok segítségévelsok lény elmefolyamát tudjátok majd beérlelni. Egy ilyen ember képes visszaidézni a multbeli életeit. Próbáljátok felfogni, milyen mérhetetlen el nyokkel jár ez a helyzet, amint azt más szritrák is írják. llyen módon, ha hosszri idon át és nagy csodálattal meditáltok az egyuttérzésen, a gyakorlati eszkozokon és a bódhicsitta ébredo elméjén,az elmefolyam fokozatosan és nagyon alaposan megtisztul, és érettebbé válik. Aztán, mintha fadarabokat dorzsolnétek ossze, eljuttok a tokéletes valóságról való meditációba. tzáltal egy rendkívril tiszta tudásra tesztek szert a jelenségek szférájával kapcsolatban, amely mentes a fogalmi kifejtésekt l - a transzcendens bolcsességre, amely mentes a fogalmi gondolkodás grizsba koto hálóitól. A végsó bódhicsitta ezen bolcsessége olyan makulátlan, akár egy mécses lángja, amit nem fuj a szél.Ígyaz ilyen elme a végs bódhicsitta entitásában belépést nyer a látás utjára, amely érti minden jelenségek éntelen természetét. Ezen az eredményen kereszt l ráléptek az utra, amely a dolgok valóságára fókuszál, és beleszrilettek a tathágaták családjába; beléptek a bódhiszattvák makulátlan állapotába, magatok után hagytok minden


170

Á

meditóció szakaszai

vándorló sztiletést, megállapodtok a bódhiszattvák ilyenségében, és eléritek az els bódhiszattva szintet.

el nyokkel kapcsolatban egyéb szovegekben, például Á tíz szellemi szintben. Így tanítja a Meri,jlés a Lankába szutra az ilyenségre fókuszáló meditatív állandósulást. Így lépnek be a bódhiszattvák a nem-fogalmi meditációba, amely mentes minden kifejtést l. Tobb részletet is találhattok ezekkel az

Ha valakit szenvedni látunk, egnittérzéstámad benntink. Fel kell ismerntink, hogy nagyon fontos, hogy kialakítsunk magunkban egy ilyen hoz-záállást, és meger sítstik ezt egyéb gyakorlati eszkózók segítségével.Szintén rendelkezéstinkre áII az emberi intelligencia, amely képessé tesz bennrinket arta, hogy megktilonboztesstik egymást l a jó és a rossz dolgokat. Ezt is fejlesztentink kell, és rá kell irányítanunk avégs valóság elktilonítésére. Ezen célok beteljesítésébenlényeges szerepet játszanak a ktilonboz érdemteljes tettek és tisztító aktusok. Alapvet en fontos, hogy kialakítsátok a megktilonboztet bolcsesség képességét.Ennek a bolcsességnek a segítségévelírj ra meg ujr a vízsgáIjátok meg a végs valóságot, és fejlesszetek ki magatokban egy intellektuális megbecstilést az ílyenségjelentése iránt . Ez aztán segítségetekre lesz majd abban, hogy kialakítsatok egy mély érzéstaz llyenségval sága iránt. Ezt az analitikus megkózeLítést ki kell egészítentinka meditatív koncentráci val. Az egytittérzés gyakorlata és az tiresség ismerete elvezeti az egyént annak felismeréséhez, hosy az elme tisztátlanságai eltávolíthatók és a mindentudás állapota elérhet .

Módszer

és bolcsesség egyesítése

77I

tanítások hoss zí íd n át tart gyakorIása után, ha az alapot a bolcsességgel kiegésztilt egytittérzés adja, az egyénben er s vágy ébred a buddhaság elérésére. Amikor ez avágy, hogyjaváralegyen minden érz lénynek, színte és a szív méIyérl jon, az egyén bódhiszattvalesz, és rálép az érdemek és felismerések halmozásá-

A

nak mahájána ítjára. Az űt három szintje koztil (ki., kazép és nary) eléri a kis utat. Ezt nevezik folds zer ébred elmének . Az ébred elmének huszonegy fajtájalétezík A gyakorl az ébred elmét egyuttérzésrévénfejlesztheti tovább, így az i.irességgel kapcsolatos tudását is meger sítheti. A ryogodt megállapodottság meditáci ját az tirességgel k"pcsolatban gyakorolja, és amikor létrejon a bolcsesség, amely ebb 1 a meditációból fakad, az egyén ráLép az el * késztiletekútjára. A meditációt folytatni kell, annak tudatában, hosy a m dszer és a bolcsesség aspektusainak osszehangolása kulcsfontosságír. Ezen gyakorlatok á1tal a meditáló teljes mértékbenbelemer:j,l az ilyenség* be - mint amikor vízetontenek avízbe -, és megszíínik a kettósség minden jele. Amint a gyakorló kozvetlen betekintést nyer az tirességbe, rálép alátás(ttjára. Mivel ezr,k a felismerések az ébted elméhez kapcsolódva torténnek me$l egyértelmií, hog7 a mahájána írtról beszéltink. Atízbódhiszatvra szint koztil a meditáló eléri az eI* s t, ami oromteliként ismeretes. Ennek az ritnak két szegmense van - a meg-nem-szakított és a megszabadított. Az eLs ton ellensírlyoz dík az al<adály, amely ezzel a felismeréssel kapcsolatos, és miután ezt az akadáIyLegy zalk, ráléptink a megszabadulás tlára.


172

Á meditdció

Kitartó meditációval a gyakorl elhárítja az al<adáIyokat, és ráIép a medítácí ítjára. Megvalósítja a meditácíó ítját A koncentráció utolsó pílLanatában, amit a meditáci vadzsraszer , rtjaként ismertink, a legfinomabb sitnt homályos ságok is eltávolíttatnak, gyókeniknél fogva.Ily módon az egyén kialakítja a mindentudó transzcendens bolcsességet, és buddháv á váIík.

els szintre, kés bb a meditáció utján megismerkedik a transzcendens állapot két bolcsességével,majd az ezI kcivet bolcsességekkel és gyakorlati eszkozokkel. rzáltal fokozatosan kitisztítja még a homályosságok legfinomabb felgyrilemlését is, amelyek a meditációs t tisztításának tárgyai. Annak érdekébenpedig, hogy magasabb szint min ségeket Az egyén, aki belépett az

érjen el, megtisztítja az alacsonyabb szellemi szinteket. Minden cél teljes mértékbenteljestil , azzal, hogy belép a tathagaták transzcendentális bolcsességébe és a mindentudás óceánjába. Fokozatos gyakorlás révénaz elmefolyam alaposan megtisztul. A Merí)lésa Lankába szutra ejt szót err I Ahogy A gondolat feltárása szutrában is: ,,Annak érdekében,hogy elérjtik ezeket a magasabb szinteket, az elmét meg kell tisztítani, csakugy, mint amikoy aranyat f inomítunk, míg meg nem valósítjuk a me9-nem-haladható és tokéletesen megvalósított buddhaságot. " Amikor beléptek a mindentudás óceánjába, feddhetetlen drágak szer min ségekre tesztek szert, annak érdekében, hogy segítsétek az érzo lényeket, és ezek beteljesítik korábbi pozitív imáitokat. Az egyén eztán az egyrittérzésmegtestesít jévéválik, ktilonbozó gyakorlati eszkozok birtokában, amelyek spontán módon

Módszer

és bdlcsesség egyesítése

773

és kiilonboz kiáradások révénm kodnek, minden vándorló lény érdekében. Az osszes hiba és ezek rejtett erejének teljes elhárításával minden buddha megállapodik abban a kívánalomban, hogy minden szenved lény segítségérelegyen. Ezen felismerés folytán alakítsatok ki hitet a buddhákban, minden csodás tudás és min ség forrásaiban. Mindenkinek arra kellene torekednie, hogy megvalósítsa ezeket a min ségeket. A Buddha ezérI azt mondta: ,,A mindentudó transzcendens bolcsesség gyokerétil az egyrittérzés, okául a bódhicsitta ébred elméje szolgál, és gyakorlati eszkozok révéntokéletesíthet ."

Hosy osszefoglaljuk ennek a drága szovegnek a tanításait, rá kell jonntink, hosy eI szór akétigazságot kell megteremtentink, ezekjelentik ugyanis az alapot. A gyukorlat folyamán a kétfélehalmo zást, illetve a bejárt ít módszer- és bolcsesség-aspektusait kell tokéletes osszhangb an magunkévá tenntink. Ennek eredményeképp en

kétfele buddhatest jon létre. Amikor egy ember eléri a buddhaság mindentudó áIlapotát, minden zavar érzelem és homályosság szertefos zllk, egyszeí és mindenkorra. Az ily." ember teljes tudatra ébred. Innent 1kezdve egy ilyen megvilágosodott lény végtelen hatókórével rendelkezik, hosy hozzásegítse az érz lényeket a szabadsághoz és a megszabaduláshoz. A bolcsek távol tartják magukat azirigységtól és a tobbi

hibától; Tudásszomjuk lecsendesíthetetlen, akár az óceán. A megkrilonboztetés révéncsak azt tartják meg, ami helyes, ahogy a hattyuk is szétválasztják a tejet a vízt l.


774

Á medittíci szakaszai Ezért a tudós ember tartsa magát távol a megosztó szerepekt

l

és bigottságtól. És mé9 egy

gyeímekt l is

GrosszÁnluM

jo szo lesz a jutalma. Bármilyen érdemet nyerjek is a

kozéps rt magyarázata által

Felajánlom minden lénynek, hogy valósítsák meg a kozéps utat.

Acsárja Kamalas ílaÁ meditáció szakaszai cím ,m vének második része itt befejez dlk. Tibetire lefordította és szerkesztette

zetes Vese De.

azíndiaí apát, Padzsna Verma,

és a szer-

Í*. hát, végéreérttink a tanításoknak Kamalasíla gyónyór , szóvegér I. A szerz t és mesterét, Sántaraksitát ktilonleges karmikus kótelékftizte Tibet havas foldjének Iak lhoz, irántuk val jóságuk pedig felbecstilhetetlen. Boldog vagyok, hosy átadhattam ezt a magyarázatot Á meditdció szakaszai második részérI. Arra biztatok minden olvasót és hallgatót, hogy tanulmányoz,za a szóveget. Ha tovább szeretné novelni tudás át a kózép rttal kap cs olatb an, szintén tanulm á ny oznia kell B uddhap alita és Csandrakírti nagyszer , szovegeit a madhjamakáró1, akiknek a madhjamaka gondolati iskola végs szemléletétkoszonhetjtik.

azonnahfeltétel: arra utal, hosy a kovetkez elme és a mentális tényez k azonnal megteremt dnek a velejár elme és mentális ténye z k áItal, amint az eI z ek megszíínnek(a négy tényez /feltétel egyike). bódhicsitta ébred elméje: a buddhaság elérésénekonzetLen kívánalma minden érz lény javának érdekében. bcilcsességlény:amikor egy meditációs istent képzelUnk magunk eIé, a bolcsességlény magára a valós istenségre utal, akit elképzeltink, hogy beléhatoljunk.

egyenl állapot oka: az ok, amely ónmagához hasonló

eredményekre vezet,például árpáb Iárpát,vagy egy erényes tettb 1 erényes tettet teremt (a hat okok egyrke).

elkótelez dóttlétez z meditációs istenség, amelyet magunk eIé képzeltink vagy vizuaIizaJunk.


176

A

Glosszórium

meditríció szakaszai

777

fjJroz fiai elvek négy iskolája: vaibhasika, szautranika, csittamátra és madhj amaka.

létezéshat állapota: poklok, éhes szellemek, állatok, emberi lények, felistenek és istenek.

hétág gyakorlat: leborulás;

meg-nem-állapodott ninráflai a buddhas ág szintjén taIáIhat níw ána. hzért nevezik m e g- ne m - állap o dottn ak, mert a buddha nem a saját javát nézí,és nem állapodik meg sem a lét korforgásának, sem a nirvána eg7o1da1

felaj ánlás vallomás; orven-

dezés; kérésa buddháI<hoz, hogy forgassák meg a dhar-

makereket; kérésa buddhál<hoz, hogy ne menjenek el és afinlás.

izgalom: amikor az elmét a tag^szkodás zavarja meg. kábultság: a h rsz másodlagos, szenvedést okozó érzelem egyike; olyan elme, amely ragaszkodásból vagy g loletb 1 ktils tárgyra terel dik, és nem képes belril maradni. kétigazság: hagyományos ígazságés végs igazság. kiizvetett ok: az ok, amely más tényez k és tárgyak kozvetítésévelteremti meg eredményét. k<izvetlen ok: az ok, amely kozvetlentil teremti meg eredményét, és nincs sztiksége egy másik médiumkózvetítésére,példa: at zÍtistot eredményez.

ktiltinleges felismerés : egy ktilonleges bolcsessé$l amely Iátja a jelenségek végs val ságát. lényegi ok olyan ok, amely els sorban lényegi folyatásaként teremti meg eredményét;példa: a csíra létrejotte a magb l.

békéjénekszéls, ségében. megtagadás: a kifejezés általánosan ismert értelme, amely

az egyén azon elhatározásárautal, hogy megszabaduljon alétezés három bortonszer víIágáb I, és meghaladja a szenvedést. Vagyis nem más, mint az akivánalom, hosy m e gszab adulj o n mi n de n IétáIIap ott I a létezéskorfo rgásán beltil.

mentfis tompaság: olyan elme, amely híján van a tisztaságnak , akár erényes, akár nem-erényes, akár semleges

tátgyra fókuszáI.

módszer és b<ilcsesség: a m dszer fogalma olyan gyakorlatokra utal, mint például a bódhicsitta ébred elméjének kimíívelése;a bolcsesség olyan gyakorlatokra, amelyek az tirességet felismer bolcsességhe z vezetnek. négy igazságz a szenve dés ígazsága, a szeí|vedésokának ígazsága, a szénvedés megsztintetésének igazsága és az

ít igazsága.


178

Á

Glosszdrium

meditóció szakaszai

nyugodt megingathatatlans ágz ez a l<tfejezés teoretikusan magában foglalja a meditációs állandósulás minden típusát, és a koncentráció egyhegyíi állapotára utal. objektív feltétel egy feltétel, amely a tárgy aspektus ában teremti meg a tudatosságot, például egy olyan tudatosság létrejotte, amely krils tfugyakat vizsgáI - fotmát, hangot stb. (a nésy tényez /feltétel egyike). okok és feltételek az ok teremti meg a természetet/entitást, afeltétel pedig a jellemz ket. tit mentfis és fizikaiha7mazz forma, érzés,megktilonboztetés, cselekvés és tudatosság.

rugalmasság: a rugalmasság egyike a tizenegy erényes mentális tényez nek, amely alkalmas sá teszí az elmét és a testet az erényes tettekre és az akadáIyoz és negatív elmeállapotok megsztintetésére.

Tathágata: ,,Így jott" - a Buddha egy jelz je, ami olyasvalakire utal, aH az tiresség olyans ágának kovetése áital,, amely mentes alétezés korforgásának és a níwána békéjénekszéls ségeit 1, elérte a hatalmas megvilágosodás ál7apotát.

tizhatalom: annak ismerete, hogy mi helyes

és mi

helytelen; egy tett eredményének ismerete; ktilonb óz ha!amok ismerete; ktilonb óz érdekek ismerete; a fels bbrendií és alsóbbrend mentális képességekismerete; a

179

mindenh ez vezet t ismerete; a koncentráció, a megszabadulás, meditatív állandósulás és elmélyedésstb. ismerete; a m rltbeli és jov beli életekre való visszaemlékezés módjának ismerete; a halál és a szriletés ismerete; a tisztátlanság m egszti nteté s é ne k is merete.

tizenkétforrás: atizenkét forrás olyan, akár tizenkét ok, vagy ajtó, amely a hat tudatosság (szem tudatosság stb.) megielenéséhez és kifejl déséhezvezet.Ezért hat bels forrás létezlk: szem, íril, orr, nyelv, test és elme, és hat ktils forrás: forma, hang, illat, íz, tapintás és tárgy yagy jelenség.

tizennyolc elem: hat ktils elem vaw fókusz elem (forma, hang, illat, íz, tapintás és dharma/tfugy), hat bels elem .vagy alapelem (szem, ftil, orr, nyelv, test és elme) és hat tudatosság elem vagy fiigg elem (szem tudatosság, ftil tudatosság, orr tudatosság, nyelv tudatosság, test tudatoss ág és mentális tudatosság). tiresség: a ftiggetlen vagy abszol rt létezéshiányára utal, és nem egyenl a semmiséggel vagy a nem-létezéssel.

velejáró okz azokok egy o\yan típusa, amely a velejáró j.lenlét áItalsegíti eI arytimolcs létrejottét,példáulaz eIme és a mentális tényez kegyutt jelennek meg, azáItal, hogy kolcsonosen segítik egymást (a hat okok egyrke).

zavar tényez : bármilyen

fajta mentális zavat, amely a í a1aszko dásb ó | v agy valami h as o nlób ó1 fakad.


BlsLIoGRÁr,rn ÉsloÉzBTTMuvEK szúrnÁr B

dhiszattrla szekció sz tra Á gonosz er k uralósór l szólófejezet sz tra Á drágak aekfelh je sz tra Á tókéletes dharma kiaonata sz tra Mer Iés a Lankóba sz tra Minden min ségek széleskrjríígyííjteményesz tra Legfels bbek és dics k kazt az els sz tra Drógak aek halma sz tra Gajafejének dombja sz tra korona ékkó,ue sz tra Á meditatírl állandósulris kirdlya sz tra Á l:itrtl rlaló meditrició a mallríjdnóban HoldlámPds sz tra Á nemes életvitel imdja Á brjlcsesség t kéIetességesz tra Áz elkOtelezettség tiszta rnezeje sz tra Narajdna kérdései Ádzsótasatru rnegbónásdnak megsziintetésérl sz tra űr kincse sztitra vimalakírti tanítdsai sz tra


782

Á

Áq.)atamszaka

rneditdció szakaszat

sz tra

Áksajamati tanítdsa sz tra Á tíz szellemi szint sz tra Á tíz min ség sz tra Á gondolatfeltdrdsa sz tra szía sz tra Á Tathdgata lényege sz tra

Á

szenvedés hatalmas és teljes meghaladósónak

JrcvzETEK sz trdja

ERTEKEZESEK Kommentórok (Digndga) ,,Á biteles gondolkodds kiaona-

cím munkdjóhoz Á tudás kitsonata

ta"

Á b dbiszattva tja Á madbjantaka lényege Á kazap* megailógítása Ndgórdzsuna értekezése a kazép tról, ,,Álapaet bólcsesség" címmel

k

kínai (pinyin);

?,';ÍJ':Í:"anszkrit; t: tibeti

7. Kamalasíla (sz: Kamala llIla, t: Ka-ma-la-sht-la) (kb. 740_795): VIII. századí indiai tudós, Sdntaraksita taníwánya, a|ámestere nyomán ajógdcsdra (sz: yogacara, t: rnal-'byor-spyod-pa*ba) és madhjanlaka (sz: madhyamaka, t: dbu_ma) tanok szintéziséttekint ette a legmagasabbrend buddhista szemléletnek. Thriszong Decen (tz Khri_srong lDe_btsan) (7 42_804) megh ívására érkezlk Tibetbe. A híres tibeti buddhista hitvitában (792_794)

.

képvis eIte azind álláspontot, melynek lényege a fokozatos osvény, szemben a kínai hirtelen megvilágosodás álláspontjával. A vita az gy zelmével végz dótt, aminek nyom án a tibeti buddhizmus végleg az índiaíforma mellett kotelezte el magát.

2. Mandzsusrí (sz: Manju rI = Szelíd Dics ségíi,t: 'J am - dp a l), Atranszce ndens bolcse s séget megszem éIyesít bódhiszattva, a|á az osszes megwilágosult buddha és b ó d h i s za t tv a b olcse ss égétteste síti meg. Attribírtumai : a tudás lángoló kardja és a lótuszon nyugvó konyv, a Pradnyópdramitó_sz tra (sz: Prajnaparamita sutra,


1,84

Á

rneditdció szakaszai

t: Shes-rab-kyi pha-rol-tu pllyin-pa). A mahtíjóna (sz: mallAyAna, t: tlleg-cllen) mitológia szerínt Mandzsusrí 70 milliárd kalpríval (sz: kalpa) ezel tt egy szelíd király volt egy távoli keleti világban, ahol elhatározásra jutott, hogy bódhiszattaa (sz: bodllisattva, t: byang-cllub sems-dPa)

lesz, és mindaddig tevékenykedik a szamszórhan (sz: sarhsara), amíg ott szenved emb ert taIáI.

3. bódhicsitta (sz: bodllicitta, t: byang-cllub kyi-sems): A megvilágosodásra irányul ónzetlen tudat. Nusy elhatározás és elkotelezettség, mely a teljes és tokéletes megvilágosodást tíizíki célul, minden érz lény javára. A buddhizmus kétfele bódllicsitttíról beszél, a torekvés és az alkalmazás b dhicsittójár I. 4. Nágdrdzsuna (sz: Nagaljuna, t: kLu-grub): A II. században élt buddhista f/roz fus, a madhjamaka ískola megalapít ja. Kahorában sztiletett (Kelet-India), ahol kép es s égeivel már ftatalo n elkápr áztatta a b rtíll m anokat. trgy bódlliszattaa tanácsára aMagadhában Iév Ntítandó (sz: Nalanda, t: Na-Ian-da) kolostoregyetemre ment tanulni, ahol a kolostor vezet je Srí Szaraha Blladra (sz: Sn Saraha Bhadra) szívesen fogadta, és hamaros aí7 szeízetessé avatta. Ezután a malldjóna tripitaktít (sz: Tripitraka, t: sDe-snod gsum) tanulmányozta, majd ktilonleges képességekre (sz: siddhi, t: sgrub thob) tett szert. Ezek után vitában legy zte a hindu brtíhmanokat, ezért a ntíIandá egyetem tanára lett. Egy három hónapos elvonuláson flatal fi lk alal<1ában meglátogatták a nógtík (sz: naga), és számon kértékralta egykori ígéretét,hogy el-

Jeglzetek

185

Iátogat az országukba, és tanításokat ad a Buddha tokélete s b olcs e s s é gér I. A m e ghívás t az.zal az indo|<kal hár í-

totta el, hogy neki éppen Dzsambudaípdn (sz: Jambudatpa) kell tanítanía, de mihelyst visszatér onnan, elmegy hozzájuk Igéretétbetartva, Nálanddban áIdozatokat mutatott be, majd elment a Ndga-floldre, és megírta a Ndgdszahaszrikd (sz: Nagasahasrika) címíímíívét.Mivel tanításáv , meghódította a ndgdkat, ezért kapta a Ndgdrdzsuna nevet, aminek jelentése ,A nógdk meghódít ja" . Mestere , Rd}lula (sz: Rallula) halála után lett Ndlandó f apátla, és ekko r kezdte eI tanítaníakózéprit floz fiáját. Szigoruan számon kérte a szetzeteseken a fegyelm í szabáJyok betartá sát, így a legend a szerint 8000 szetzetesnek kellett távozni a kolostoregyetemr, 1. Ezek után megírta a kazépítfloz fiájának (madhjamaka) alapmííveit:a M lamadlljamakakdrikót (sz: Mulamad}lyamakakarika), a M laPradzsnydt (sz: MulaPrajna), a Dharmadllótusztotrót (sz: Dharmadhatustotra) és a Sz traszam7rahdt (sz: Sutrasaritgralla). Hamarosan olyan nagy híre ment a zseniális tanítónak, hosy elhomályosította a Budllgajóban (sz; Budllagayaban) tevékenyked hínajóna iskolát is. Ennek hatására tobb király alatwal ival egytitt híveivélett. Elete végénDél-I nd íába látogatott, ahol barátságot kótott Sankara (sz: Sankara, t: dGgebyró l<trállyal, akivel éIet*halál kozossé get fogadott.

5. kadam vagy kadampa (t: bka'-gdams,?o), Tibeti buddhista rend, nevének jelentése ,,azige magyarázatát kovet ". Ezzela néwel aztl<tvántákjelezni, hogy tagaí nem amárlétez , nyingma (t: rnying-ma) vonalat kove-


t86

Á

meditáció szakaszai

tik. 1056-ban Átísa (sz: ÁttSa Dtpankarairtjnana, t: Marme-mdzaÓ (982-1054) tanításai nyomán tanítványa, Drom Tanpa (t: 'Brom-ston-pa) által alapított tibeti rend. A kadampa esetében beszélhettink els ként szeívezettbuddhisia iskoláról Tibetben. Mivel Dro m Ta np a Átísdn kivtil még más mesterekt 1 is tanult, ez az iskola is gyako rol ezoterikus tantrdkat. A tibeti iskolák koztil ez koveti leghívebben azindbuddhista kolostori szabályokat, ennek megfelel en a rend hagyom ányának alapja is, mint az índiaiaknál, a fegyelmi szabályzatra éptil. Els kolostoruk az 1057-ben éptilt Reting (t: Rzlsasyreny). A rend szellemiségének kialakításában nagy szerep jutott mé8 Potopdnak (t Po-to-pa) (?-1082), a Reting kolostor harmadik apá!ának. Potopa a Llldszát I északa fekv Phanjt;l (t: 'Phan-!ul) taftományban alapított kolostort, a Potoptít, melyet a kórnyéken hamarosan t bb is kóvetett, így ez a vidék váIt a rend kóz* ponti tertiletévé.Tanításuk hét alapelemb 1 á11 ossze. 1-3. a hagyományos páli nyelvíi Tipitaka (p: Tipitaka, tortész: Tripi|aka, t: sDe-snod gsurn) három része. 4. nelmi Buddha . 5. Csenrezi (t: sPyan-ras gzigs, sz:^Á,ualokiteiaara) badlliszattaa, akinek egylk f ldi megtestestiléséneka rendalapítót tekintik. 6. Tárd (sz: Tara, t: sGrol-ma) a n i ,,Megment " istenség.7. Mijoaa (t: Mi-g.yo-ba, sz: ÁcalA), a rend véd istensége, akit a ,,Tan kíráIya"-ként tisztelnek. A kadampdk kevesebb hangsírlyt fektettek a madhjamaka és a jógdcsára fioz fiai rendszerekben való elmélpilésre,inkább az ,,ites,ég" gyakorlati megvalósításával foglalkoztak. A rend Congkapa (t: Tsong-kha-pa) láma (1357-7419) reformja

187

Jegtzetek

után fokozatosan jelent ségétvesztette, mivel az uj reformált kadarnpa, azaz a gelukpa (tz dge-lugs-pa) váIt uralkodóvá Tibet - szerte.

A

dge-ba'i bshesgnyen) rovidítése,ami a szellemí j tev , szellemi barát j elentésííszansz\<rit ka lj ón ami tra (sz: ka ly an ami tr a) direkt fordítása . A gese, amit leginkább a buddhista bolcselet doktoraként fordíthatunk, a geluk iskolábanhasz6. gese (t: dge-bshes):

gepe sényen (t:

A

szerzetesb I a geluk kolostori iskolarendszerb en 75-25 év szigorr3 tanulmány befejeztével lehet 7ese. AképzéstelkezdOk koztil csak kevesen érik el ezt a magas fokozatot. Ezen id szak alatt a kazép- és fels fokri dtita (t: bsdus-$Toa = alapfogalmak és érvelésiszabáIyok) három éve után a bolcseleti studiumok ot tárgykorben folynak ot éven át, ezeka logika (t: tshad-vnn, szi pratitna), ami a mi fogalmaink szerint inkább ismeretelmélet; a magasabbrendííbolcsesség (t, slles-rab-kyi pha-rol-tu pllyin-pa vagy phar-phyin, sz: pradnaparamita); négy évig a kózéptan (t: dbu-ma, szi madhyamaka); két éven át az erkolcsi szabáIyzat (t:' d u l - b a, sz: linaya); végp,la bolcselet (t: mdzodvagy mn7or-?a, sz: abllidharma) szintén két esztend t foglal magába. A ktilonbaz fioz fiai diszciplínák tanulmányozása során a szeízetesek els sorban a nagy indiai panditok mriveit ismerik meg. Mindezek után egy komoby vízsgán kell megfelelni a gese fokozat elnyerés éhez. Ennek eredményeként alakul ki a négy színt, alegalacsonyabb a lingszep (t: gling-gseb), aztkóveti a rikramPa (t, rigs-ram-?o), majd a cbokramPa nálatos legmagasabb tudományos titulus.

T


188

Á

meditríció szakaszai

(t: tsllogs-ram-pa), és a legmagasabb a hlarampa (t: tharam-pa). A gese fokozat elnyerés éhezbuddhis ia vita for-

májában a dalaí láma és legkiválóbb gesek el tt kell számot adni a jeloltn ek, az rjévi mónlam (t: smon-tam) rinnep a7kalmával. A gesek ezután hároméves lelkigyakorlatra vonulnak vissza. Ennek a spirituális tudá, .Éelyítéseszempontjáb lvan fontos szerepe. - lamrim (t: lam-rim, sz: ?atllakrama): A fokozatos osvény, amelyet Átísa (sz: Áttsa Dtpankaralrljfrana, t: Mar-me-mdzad) vitt Tibetbe, és amely a kadamPa (t: .bka'-gdams-?o), majd kés bb Congkapá 1norg-kiopa) révéna gelukpa (t: dge-lugs-pa) .."d gyakorlaiainak alapját képezte. E szerint a megvilagosoááshoz vezet osvény a kitartó, rendszeres gyakorlás ritja, amelyen nagy szerepet kap az állandó tanulás. 7

. 8, Congkapa (t: Tsong-klla-Pa = Hagymavolgybéti) (7357-1,41,9): Szerzetesi .r.rré., Lopszing Droipo (t, bllo-bzang Grags-?r) Iáma, a tibetiek leglnk ább Dzse rinpocse (t: de Rin-po-clle) néven emlegetik. Congkdban (t: Tsong-kba) (Ámdo régió) sztiletett egy,o-ád .ruládban. Egy legenda gy meséli, hogy a sáuletése helyén, ahová a gyermek koldokzsinórja a foldre esett, egy szantáIfa sarjadt ki. A fa minden levelén egy Bud dháh;:z hasonló forma volt láth at . A fát ezérí'Ku*bumnak (t: sKu-'bum = százezer kép) neveztékel, és kés bb ezen a helyen, a csod ának emléket állítand, , építettékfel Sz_cjnam Gyaco (t: bSod-nams rGya-mtsho) (Iia3-1588), a III. dalai láma, a Kumbumkolostotát. Eljovend szi,-

Jegyzetek

1,89

letésér,l és kiváló képességeir l Sókjamuni Buddha és Padmaszambhaaa is jovendoléseket tett, mindketten beszéltek egy Lopszang Drakpfuól (t: bllo-bzang Grags-?o). A hagyo mány szerint Tibetben sokan várták az érkezését, mivel gy vélték,Iesz, aki a buddhizmus elhajlásait |<tigazitja aYllágTetején, és vissza állítja aTan tísztaságát. Congkapa mát egészen kis g;rermekként ktilonleges képességeket mutatott. Viselkedése már flatalkorában is példamutató volt. Tibeti életrajza szerint hároméves, amikor korának egylk kimagasló meste re, RdlPe Dordzse (t: Rol-pa'i rDo-rje) Q3a0-1383), a IV. Karmapa e| tt tinnepélyesen letette a szeízetesi fogada7mat Olvasni rigy tanult meg, hogy figyelte, mások hogyan olvasnak. Tanítók segítségenélktil elkezdte végeznía bódhiszattr,la gyakorlatokat. Hétévesen már az ósszes fontos vallási szertartást végezte, és egy speciális onbeavatást is adott magának. Tizenhat éves, amikor elhagyja szul fóldjét, és 77 évesen márbeutaztaKazep-Tibetet, és iryekezett minél t bb mestert l tanulni. A korban fellelhet minden fontosabb tibeti buddhistairányzatát megismerte és g7akorolta. Olyan kiváló volt az emlékez képessége, hogy minden tanítást,legyen azbármilyen hosszti, sz r 1 szóra memorizált. A legnagyobb hatással a szakja (t: sa-skya) vonalbéli Rendapa (t: Red-mda'-?o) és a kadamPa rendi (}mapa (t: dBu-mo-?o) voltak rá.Ezutóbbi atanításainak vonalátis neki adta át.Tízenkilenc évesen szakképzett orvos és kiváló tudós is volt. Szerényen és egyszer(ien élt, példát áIIíwa szerzetestársai számára. Huszonot évesen, amiko r mát híres tanít , kapta meg a gelong (t: dge-slong, sz: blliksu _ láma) feLszentelést.


190

Á

meditdció szakaszai

Sok klasszikus buddhista szóveghez írt kommentárt, olyanokat, amelyek világosan érthet ek. Kiemelked cselekedetének tartják, hogy Tibet f városában, Hldsztí, ban, visszaáIlított egy hatalmas Maitréja (sz: Maitreya, t: B y am s -? a'i) buddhaszobrot. Congkapa 40 éves, amikor belép a kadarnpik legjelen-

t

sebb kolostorába, a Retengbe (t: Raa-sgreng), ahol haIáIáig gyakorolt. Mivel korábbi utazásai során Tibet-

szerte gy tapasztalta, hosy a szetzetesi élet teljesen elvilágiasodott, a meditáció gyako r|ata feledésbe mertilt, s t helyenként srilyos kilengések is el fordulnak, ezért elhatáro zta, hogy megrefo rmálja a szetzetesi szabály.kat. Álm ábanmegjelent neki Átísa, és arról biztosította, jó riton jár. 7407-ben megalapította a gelukpa (t: dyrlugs-Pa = erényes rend) buddhis ta egyházat. Ennek keretében a fegyelem megszigorítása mellett a mágikus praktikákat is szabáIyozta, és a vallási gyakorlat kózp o ntj áb a a m e di tá ciót ál7íto tt a. T aníw ány ai tól szigo rri a n megkóvetelte az eredeti buddhísta síldk betartását, így a colibátvst, az alkohol és a bódító szerek tilalmát stb. Kovet i számára még avegetáriánus étrendet is el írta. A kolostori életben pedig szígo an tiltotta a tisztségek ap ár óI fi,3r a való átszálLását. M i n d ezeket ki fej tve m e gír ta f míívéta Lamrim Cshenmót (t: Lam-rim cllen F71.0 = Nugy fokozatos osvény). Az nj rendszert a kadam?a rend szabáiyaira alapo zta, amelyet még Átísa, a nagy indíai pandit teremtett meg, ezért az szigonian kóveti az észak-indiai kolostori hagyom ányokat. Az rj kózosség tagsaí a tobbi, régebbi rendt 1 való megktilonboztetés végett kezdtek sárga stiveget (t: zhzua-ser) hasznaJni. Ez

Jegyzetek

797

az uj buddhista rend gyors sikereket ért e1 Tibetben, oka a hatalommal szembeni kozombosség aminek "gyik elve volt. 1409-ben Lhószhan bevezette a mónlam csllenmo (t: smon-lam cllen-mo) fesztíváIt. Ez az írjévi imatinnep lett a kés bbiekben Tibet legjelent sebb tinnepe. CongkaPa Lllósza kórnyékén hamarosan igen sok hívet szetzett tanításainak, és a kés bbiekben a 8elukpa szetzetesi kózos ség számára 7409-ben megalapította a Riao Ganden (t: Ri-bo dGa'-ldan = Vidám vagy Öromteli Hegy) kolostort. Tan íwányaí is dinamikus kolostorépítésbekezdtek, így éptilt fel a Drepung (t: 'Bras-sprungs) I4l4-ben, a Szerá (t: Se-rrla) 1477-ben. CongkaPa híre gyorsan ttillépte az országhatárt, így Jung-lo (k: Yongle) (.rr. 1403-7424), a Ming-dinasztía császárais szerette volna, ha látogatást tenne Pekingben, a tibeti Láma azonban elutasíto tta ezt a kérést,mondván, a taníWányaival kell tor dnie. Maga helyett azonban eIktildte esylk taníwányát, aki Pekingben megalapította aSárga kolostort (k Huangsi). Congkapakét legkedveltebb taníNányát tette meg a rend kétvezet lámájává, az 7453egyiktik Gedun Drupa (t: dGe-'dun Grub-pa), "ki ban felépítettea Shikace (t: gZbis-ka-rtse) melletti Tasitlliinpo (t: bKra-sllis-lbun-?r) kolostort, majd annak vezet jévéváIasztották, a másik Khetupdzse (t: mKhasgrub-rje) (1358-7438), aki a lhászai kolostor f lámá|a Iett. Gedun DruPa és utódja kés bb visszamen legesen elnyerte a dalai láma címet, míg Khetupdzse íjjásznletései lettek a Pancsen (t: Pan-chen bla-ma = Paudita chenpo, sz: Paudita) |ámák. A kés bbiekben a dalaí lámák a gelukpa rend szellemi vezet i lettek.


192

Á

Jegyzetek

rneditdció szakaszai

9. Dharmakírti (sz: Dharmaklrti, t: Cllos-kli GragsPa): Dél-Indiáb an, a brdhmanok aarndjában sztiletett a VII. században. Az észak-indiai (Bihát taftományban, Rddzsgrilla mellett) nagy mallójdna szellemiségííbuddhista egyetem, a Nálandd (sz: Nalanda, t Na-lan-da) nagy tudósa. A logika nagy mestere, ajógócsdrafloz fiaí iskola képvisel je, Dignóga taníBránya. 70. Dignóga (sz: Dignaga, t: Phyogs-glang) (kb.

Az észak-indiai (Bihár

480-

tartományban, Ródzsgriha mellett) nagy mallójóna szellemiség buddhista egyetem, aNdlandó (sz: Nalanda, t: Na-lan*da) nagy tudósa. Dél-Indíában, brdllman családban sztiletett. Feln vén mindent elsajátított, amit egy bróllmannak tudnia kellett, mégis elragadta a buddhizmus. Ndgadatta (sz: Naga da tta) apát szentelte szetzetessé. Mestere világ magyarázatában kozponti helyet foglalt el a szem éIy fogalma, amit a legtobb korai buddhista iskola nem fogadott el. Amikor mestere megtanította neki a ,,személy helyes szemléletének azlltmutatását" , Dignóga sehol sem találta a szeméIyt. A hagyo mány szerint éjjel meztelenre vetk zótt, majd négy oldalról tizet gyujtott maga kortil, hátha a nappali fény riasztja eI azt a személy, akit látnia kellene. Amikor mestere mindezt megtudta, kérd re vonta, talán kételkedikbenne ataníwány, s amikor azaz éntelenségetkezdtebízonygatni, dtihbe gurult, és távozásra kérte taníBrányát. F,zután a jógácsdra mesterhez, Vaszubandlluhoz (sz: Vasubandllu) ment tanulni. Nála naponta ótszázszor kellett a Buddha mahájdna tanításait recitálnia. Beavatták Mandzsusrí (sz: Manjuirr) tantri540):

193

kus gyako rLatába. Hamarosan kivonult a kornyeki serd be, ahol éveken át egy eldugott barlangban gyakorolt. Egyszer csak meghívást kapott a Nólanddkolostoregyetemére. Ott tobb hindu mester nyilvános flozóftaívitára hívta ki a buddhista szetzeteseket. A kihívókat egy Szurudzsaja (sz: Sudurjaya) nevíi brdhman vezette, a|á kózvetlen kapcsoltban ál7t Ísaara (sz: ÍSaara) istenséggel. Dignóga egyenként híwa ki a hindukat, és mindet meggy zte arróI, hogy aval ságvégs természetét a Buddha tanamutatja meg ígazán. Digndga továbbra is a kolostorban maradt, ahol sokjelent s tanulmáryrt írt, melyekkozi l a legfontosabb ,,A megismerés hiteles alapjainak a foglalata" (sz: Prarhnasamucca)la, t: Tsllad-ma bsDus- ?o).

7í. Putón Rincsen Drup (t: Bu-ston Rin-tsílen Grub) (7290-7364): Tudós szakja láma, a Shalu (t: Z}la-lu, Zllusa-lu) kolostor apátla, a tibeti buddhista kánon ószszeáIlít ja. Apj" Gyelcen Pelszang (t, rGyal-mTshan dPal-bzang), édesanyja Sztjnam Bum (t, bSod-nams 'B um) volt. Puton, aki hosszíid n átvezette a Shalu kolostort, nem csupán jó tigyintéz volt, de kiváló tudós, torténés z és író is. A skolasztikus puttjn munkatársaival 4596 buddhista kónyvet katalogizáIt a Shalu kolostorban. A kánon osszeállítása mellett megítta,,A buddhizmus torténete Indiában és Tibetben" címíífontos munkát is. 72. Kdlacsakra (sz: kalacakra, t: : dus-kyi 'Kllor-lo vagy dus-'khor): A szó jelentése id kerék. Tibetben a legnagyobb tekintéIyíitantra (t: rglud), amelyik a leg-


194

Á

meditóció szakaszat

Jegyzetek

magasabb tantra-osztályba (t: bla-na med-pa'i rnal'byor rgyud, sz: anuttarayogatantra) tartozík, és egyben a legkés bbi is. Ebbe a tantrdba a hagyomány szerint a dalaiLáma életébencsak egyszer adott beavatást. Ennek a tantrdnak a legjobb ismer i a DrePung (t; 'Brasspungs = Rizshalom) kolostor tudós lámái, akik messze foldon híresekvoltak ezírányí ismereteikí 1, és a Kdlacsakra naptárrendszerr 1 is, amely napjainkig hasznáLatos Tibetben. Ebben Átísa a hagyományos 12 áIlatóvi jeggyel tórtén jelolést (t: lo-skor) kiegészítette az ót elemmel, így alakult ki a 60 éves ciklus (t: rab-'byung). Az índíaípandit kezÁ évkéntaz L027 -es esztend t j.lolte ki, amelyt |kezdve minden ciklus sorszámot kap. 73. Bodh Gajóvagy Bódhgajó: A torténelmi Buddha megvilágosodásának helys zíne, így szent zarándokhely, amelyet azíndíaiGajákorzetben lév Mahób dhi templo m egytitte

s s

el azonosítanak.

!4. szakjavagy szakjapa (t: sa-skya-pa): Tibeti buddhista rend, nevének jelentés e ,,a szirke foldet kovet ". Nevtiket az els korostoruk falujáróI, azaz annak f ldjér I kapták, mely Cang (t: gTsang) tartományban (Kozép-Tlbet déli részén)fekszik. E vidék falvaiban a házak;:a egy sajátos kékessztirke színvilág jel7emz . Alapít ja egy vándorjógi, Drokmi (t: 'Brog-rni = Pusztai ember) (992-1072) volt, aki fiatal korában Nepálban tanulta a szaflszkrit nyelvet és a tantrókat. Ezután a tlikramasílai szerzetesi eg,yetemen

S ón

tip a (sz: S an t ip a)

m a ll tís zi

dd b a

tatíWánya Lett. Tanulm ányozta a ainajdt (sz: ainaya

=

195

fegyelmi szábályok) és a Pradzsnydpóramitó sz trdt (sz: Prajnaparamita sutra, tz Slles-rab Kyi-phar-pllyin rndo), majd a titkos tantrdkat. Esy kés, bbi indiai rtján beavatást nyert a Héaadzsra tantrha (sz: Her,lajra tantra, t: Kle-rdo-rje mdo), mely a tánc kétpólus sága (férfi és n ) révéntanítja a szamszóra (sz: sarfusara, t: 'khor-ba) és a niradna (sz: niraarya, t: myang-'das) váItakozását, ahogyan a torekv élete során hol az egyik, hol a másik írányít.E tantra gyókérszovegét Vírupó (sz: VIrupa, t: B ir - a a -p a) m a }l d s zi d d h ónak tulaj do n ítják. D r o km i, 73 év után vísszatéweNyugat-Tibetb e, elkezdte lefordítaní az Indiából hozott szent szovegeket. Amikor Tibetbe érkezett, Gajad}lára pandinak 500 uncia aranyat adott azért, hosy csak neki adja át a aÁását. Kés, bb Átísa taníwányaként tovább mélyítette ismereteit aTanban. Azid sod Drokminak, aki kidolgozta a lórnte (t: lam-'bras = osvény és eredmény) m dszerét, sok taníwránya lett. A legkiválóbb koztiltik Koncsok Gyelpo (t: dKon-mchog rGyal-po) (1034-11,02) volt, al<ttbátyja ktildott a híres mesterhez tanulni. t073-ban építette fel a Szakjakolostort, mely koré szewez dott ez a részben megreformált rend. Drokmi tanításai nyomán elsajátította az íj tantrdkat, és megalapította a szakjapa rendet. Kóncsok GyelPo azonban, mesteréhez hasonlóan, világi ember maradt élete végéig.A szakja vidék a Kllon (t: 'Kbon) család birtokában volt, ahonnan a rend kés bbi vezet í kikeniltek. Kancsok Gyelpo lett a Szakja kolostor els tiszteletbeli apátja, majd t Ie fia, Kunka Nyingpo (t, Kun-dga' sNyin7-?o) (1092-1158) vette át a rend írányítását. Kunka Nyinglo letette a gelong (t: dge-slong, sz:,


796

Á

meditóció szakaszat

Jegyzetek

797

Tllriszong Decen ktilonboz szóvetségekkel pr báIta meger síteni birodalmát.Már 7S4-benjelent s katonai segítséget ny jtott Sziám uralkodójának, Kolofengnek a kínaiakk aI folyatott háb orujához. 7 7 8 -b an I m o s c b un, a kóvetkez szíámi király jra szóvetségre lépett a tibeti uralkodóval, aki továbbra is katonasággal támogatta Kína-ellenes háboruj át. Thriszony Decen hódító hadlárataít sem hagyta abba, és a kínai bels problémákat kihasznáIva - a kózép birodalmát ugyanis a 7 55-7 63 kózótt zqlott felkelés meggyengítette, amit a félig szogd, felig ttirk származásr3 Án Lusan (k: Án Lushan) tábornok vezetett- jelent s sereget krildott keleti szomszédja ellen. A763-as kínai betorés során a tibetiek a helyi koznemes ek 1ó á1l omány ának jav át elhaj tott ák. 7 7 3 -b an a minte gy 200 000 f s tujt)hun és tibeti sereg elfoglalta Csangant (k: Cban7'on, ma Hszian, k: Xian), az a|<korifunaí f várost. Taj Cung(k: Daizong) császárnak(763-804) végril el kellett menektilnie, és a tibetiek rj bábcsászárt tiltetettek a kínai trónra. Végtil a tibeti sereg két hét fosztogatás után elhagyta a várost, és ad fizet jévétette a kínaiakat. Tbriszong Decen hívására érkezett Tibetbe Sóntaraksita (sz: SAntaraksita), majd Padmaszambllava (sz: Padmasambhava), akiknek nevéhez fíLz dtk az els tibeti kolostor, a Szamje (t: bSam-las) építéseés felavatása 775-ben A tibeti uralkodó 779-ben államvallássá tette a buddhizmust, és a btjn papjait (t: kllri-pa) elíizte. SdntaraksitahaláIa után a tibeti uralkodó hiwitát rendezett az indíai és kínai szerzetesek kózótt, amely 792-794 kózótt zajlott. Az indiai álláspontot, amelynek lényege

bllik:u) fogadalma|<at, és így ténylegesen lett a kolostor els rendíónoke . Kunka Nyingpo tanulmányozta a kor minden fellelhet sz trdját és tant lát, tanításaiban els sorb an az ind NAgArdzsuna (sz: Nagarjuna, t: kLugrub) és Vírupd gondolatait kovette. A szakja rendnél a vonalv ezet |áma szeméIye mindm áíg a Khon családon beltil orokl, dik, azaz itt nem alkalmazzák a tulkuság (t: sprul-sku) íntézményét.Szakja Pandita (t: Sa-skya Pandi-ta, vagy Kun-dga' rGyal-mtsban) (1,1,82-7253), a rend f noke élete végéna mongol káni udvarban tevékenyked ett, így a szákjópdk a Jt;an-dinasztia (k: Yuan) (1279-7368) alatt jelent s politikai hatalomra tettek szertTibetben. t429-ben Kunka Szang2o (t: Kun-dga' bZang-po) (1,382-1444) felépítteti a Ngor (t: Ngor) kolostort, melynek hívei kés, bb leváltak a szókjápd|<r I.Jelenleg Szakja Trizin, a Khon család 47. egyenes ági leszármazottla irányítja a rendet.

Khri-srony lDe-btsan) Q a2804): A hagyomány szerint 38. tibeti uralkod , alát a buddhis ták a második tankirálynak (t cbos-rgltal, chos-kyi rgyal-po) neveznek. Thride Cukcen (t: Kllri-sde gTsugbtsan) (697-755) fiaként sztiletett, és 755-ben kezdte meg uralkodását a YíIág Tetején. Az i| uralkodónak nem volt konny dolga, miveI két ban (t: bon) vallást támogató minisztere ellene fordult. Azonban két hííminisztere megvesztegetett egy jóst, és így sikertilt onkéntes számíizetésbektildeni a bónt pártoL vezet ket. A király nagy érdeme, hosy er teljesen pártfogásba vette a buddhizmust, és sokat tett e vallás Tibetben való elterjedéséért. 1,5. Thriszon7 Decen (t:

:l


198

Á

Jegtzetek

meditdció szakaszai

szerint a megvilágosodás fokozatos rit eredménye, Kam a l a s íI a (sz: K a m a l a i I l a), S án t ar a ks i t a taníw ánya képvi selte, míg a kínait, amely szerint a megvilágosodás pillanatnyi élmény,Hosang (k: Heshang). A vita az indiai álláspont gy zelmévelzárult, amibe bizonyosan belejátszott azís, hogy a tibeti ál7amalapítás ta egyre er sodott a katonai fesztiltség Kína és Tibet kózótt. Ett l kezdve Tibet kulturálisan egyértelm en az índ kulturko rhóz csatlako zott. Thriszong Decen udvarában megfordultak indiai, kásmíri, kínai, nepáli, perusa és ttirk orvosok, és ekkor orvosi szovegek fordítása nyomán megsztiletett a tibeti orvostudomány alapmííve,a Gytisllit (t: rGyudbzhi), amit a buddhista haryomány szerint mint kincsszoveget (t: gter-ma) ekejtettek a Számje eg}nk osz\opába. 16. Stíntaraksita (sz: SAnmrak1ita, t: Zhi-ba-'tsllo) (680-740 kortil): A jógdcsóra és madhjamaka tanok

szintézisénekmegteremt je. A kelet-indiai Bengálban sztiletett hercegként. Fiatalon elhagya családját és országát ir, hogy vallási tanulmányoknak szentelhesse magát. Dzsnytínagarbha (sz: Jnanagarbha) el tt letette a fogadalmait, s kezdetben a szanlósztiaóda (sz: saraasilvada) szemlélet híve lett. Alapos ismereteket szerzett a Tripitakhan. Vinajaszéna (sz: Vinayasena) taníwányaként megisme rte a Tokéletes bolcsesség sz trdkat, valamint a kazépírt tanait. Az utóbbiban olyan alaposan elmélyedt, hosy kommentárt írt az Madhjamaka-dlarrlkórdhoz (szz Madbyamaka-alarilkara-loka). Legkedvesebb taníwányaíSzimhabhadra (szz Sirnllabhadra) és Kamala* síla (sz: Kamalaitla) voltak.

A tibeti Tllriszong

799

Decen király egylk miniszterét el -

szór Kínába ktildte a buddhista tanítások végett, ám a hozott ko nyve ke t az e77ens ége s m i ni zte re k vi s zaktild ték. Ekkor azuralkodó, immáron titokban, azza),a céllal ktildte Indiába bízalmasát, hogy hozzon tanít kat onnan. Bejárta Bodhgajdt és Ndlandót, felajánlásokat tett, de sikertelentil. Ezután Nepálba ltazott, s ott a l<tráIy tanít ját, Sóntaraksitdt, a neves buddhis ta pandilot kérte fel, hogy jojjon vele Tibetbe a Dharmdt hirdetni. A tibeti mindenét felaj ánlo tta a mesternek, aki a hagyomány szerint felismerte, hogy eI z életeik eryike során már e gy szeí m in de n é t o da adt a a tanítás o ké rt, ezér t lis szaadta neki azajándékokat. Azindiaípandit kózolte, hogy már kilenc élet ta várta ezt a meghívást, mivel mfu rég ta er, s karmikus szálak kotik Tibethe z, de nirelmet kért, mivel még Nepálban is feladatai vann ak. Tllriszong Decen ezid alattigyekezett meggy zni abuddhista tanokkal ellenséges minisztereit, hogy Nepálban a nagyhíríi, Sántaraksita mester várja, hogy Tibet népénekmegmutathassa, hogyan tudnak megszabadulni a szenvedéseikt I a Dllarma áItaI. Ekkor már hivatalosan ktildhette el miniszterét,hogy h*j" meg azind panditot. Az uralkodó a nagy bolcs fogadásárahárom miniszterét is ahatárra rendelte. A királyi palotához érve bizalmasa bemutatta a mestert Tllriszong Decen áráIynak, aki értékes ajándékokkal jutalmazta a tudós tanítót . Az egyik minisztere, Shang (t: Sbang) mé8 mindig bizalmatlan volt, és próbáral<ívánta tenni a mestert. Esy kásmíri tolmács révénazt kérdezte, milyen kiválóságokkal rendelkezik. A bengáli sztilet ésíi,pandit ígen szerényen azt felelte, s

s


200

á

meditóció szakaszat

hogy a Három Drágasághoz folyamodott menedékért, mindig megtartotta a fogadalmaít, egyetlen célja, hogy az érz lények javára tegyen, ezéft megpróbál erényes cselekedeteket végrehajtani, és kenilni mindent, ami erénytelen. YáIaszával megnyerte magának az udvart. Amikor Tbriszong Decen egy tál aranyport akart a Pandinak adományozní, a mester csak annyit kérdezett, emlékszik-e rá? A tibeti uralkodó értetlen volt. Sdntaraksita elmesélte, hogy Kásjapa (sz: KaSyo?r) buddha korában élt három gyermek, akik homokból épített szttipót (sz: stupa, t: mc}lod-rten) ajándékoztak a Buddhának, azzal az haljal, hogy bárcsak mi lehetnénk hárman a KíráIy, a Fordító és a Bolcs egy Dharma néIkuli távoli országban. A három gyerekb, 1 egyik a minisztered volt, a másik én, nem emlékszel, hogy ki volt a harmadik? Thriszong Decen azt felelte neki, rossz a memó riája, nem emlékszik az esetre. Végril arra kérte a buddhista mestert, hirdesse a megvilágosodott tanításait országában. Amit Sríntaraksita megis kezdett, azonban az er sen mágikus jellegű bón (t: bon) vallásban hív nép nem hajlott az indíai tudós szigorían az erkolcsiségre koncentráló prédikácíóíra.A bOn papok szerínt mindez felb szítette a gonosz szelhemeket, és azok betegségeket, viharokat és áradásokat hoztak aYllágTetejére . Az egyszer , emberek mindezért sántaraksitót tették felel ssé. Ísy pandinak a ban démonok el 1 Nep áIbakellett tá^ voznía, de még el tte azt javasolta a királynak, hogy helye tte a T an elterj e szté s ére kérj e fel P a d rrl as z arn b ll aa ót, a szrlat-volgyi nagy buddhis ta varázslót. A távozásában bízonyosan nagy szerepet játszottak a ban-hív hatal-

Jegyzetek

207

masságok is. A király hívására Sdntaraksita hamarosan visszatért Tib e tbe, és P a d m a s za m b ll arl ával b efej e zték az ártalmas er ket megkotoz szertartást, megtisztították Tib et foldj ét. Ezután 7 7 5 -b en P a dm a s zam b h aa áv aJ, m egalapították a Szamjét (t: bSam-las), Tibet els kolostoíát, amit a hagyom ány inkább Padmaszambllarlónak tulaj do n ít, v aI jáb an azonb an S ón t ar a ks i t a te rvei alapján épult, aIá az indiai Odantapurd (sz: Odantapura) ko|ostoregyetem mintá|áragondolta el. Itt tette Ie a szerzetesi fogadalm át az els hét, a l<tráIy által láválasztott tibeti szeméIy, eryes források szerint Sdntaraksita, más források szerint Padmaszambhaaa eI tt. Azínd pandithaláIáig sokat fáradozott a Dharma tíbeti elterjesztésén, a Tattaaszam7raha (sz: Tattaasarilgralla) címiím vében a madlljamaka és a jógdcsórabólcselet szintézisét teremtette me$t amely máig is a tibeti buddhista bolcselet alaplául szolgáI. HaIáIael tt azt j solta a l<trálynak, hosy hamaros an nehézségek kóvetkeznek a buddhizmus mííkodésében, ezétthrrsu meg Indiából taníwányát, Kamalasílót.

(Gu-ru rin-Po-che), azaz Padmaszambhava (sz: Padmasambhaaa, t: Pad-ma 'byungynas,vagy Padma sam-bllala): Udjanában (sz: Udyana t: O-rgtan, ma Szvat-volgy.) ery vak királynak, Indrabudhinakmeghalt afta, és nem sziiletett rjabb, valamint t7

. Guru

rinPocse

elszegényedett.Ezért az elkeseredett király nap mint nap áldo zott az isteneknek, de minden eredmény nélktil. Végtil oly nagyharagra gerjedt az égi segít kkel szemben, hogy orczágában minden istenképmást el-

a népe is


202

Á

meditóció szakaszai

Jegjtzetek

pusztíttatott. Az égtek ezért ktiloníéte csapásokat krildtek az országra, amit l a nép nagyon szenvedett. Ekkor Csenreszi (t: sPyan-ras gzigs, sz: Áaalokiteioara) kérésére opamé (t, 'oa-dpag-med,"sz: Ámitabba) istenség azemberek segítségéresietett, és elhatáro ,t^, hogi' emberi formát oltve megszriletik. Így Dbdnakar, (r., Dhana^ koja) tóban egy zi)ld sziget-kcizepen egy lótusz kelyhében szriletett me$l amit az istenek kozoltek is al<trállya]. Az uralkodó megorrilt a fi rnak, és mag áhozvette. Tizenhárom éves korában a ttónra.ilt.It., és megtette utódjának. Mivel az id s t<trály látta, hogy fia hajiamos meditációba merrilni, B lldsadbara (sz:

Bía, nd}l ara) her-

cegn szeméLyében feleséget találtneki. Az if1,, azonban n m sokáig élvezte a foldi oromoket, mivel ot

elhatáro zta, hogy

év mrjltán

a továbbiakban szerzetesi életet akar élni. Apju nem akartaelengedni, amire aL usz-sztilott megsebezte magát. végtiI az apa engedett, és a herceg

elhagyhatta az udvart. -padrnaszambhaga egy alkalommal egy firira száJkó légyrekovet dobott, amibe a fit:,belehalt. Ekkor kérte upJát,hogy a torvények szerint ítélkezzenek felette- Tettét a kiim,tval azonban tomlocb e zárták. A Lotus z-szilóttu^^gyurázta,

.ákér.n gondolko-

dott, majd :gy aadzsrtíval (sz: vajra, rdo-je) és tris lóval (sz: nisllata) felmászntt a palota tetejére. Ott niletes táncba kezdett, és elhajított'tristitdj^ rsyasszonyt, a vadzsraja yl gyereket olt meg. A minis ,t rrk a halálátkovetelték, de a hrály, mivellsteni sztilo ttr lvolt szó, számzte a bíínost. Ezután ot évet toltott egy temet ben, hullákon rilve meditált, halottakkal tád Uzott, és dókinf,<t 1(sz: dakiryI, t: mkha'-'8,o-*))kapott beavatá-

203

sokat. Ezt kovet, en egy indi aí l<trályságban ktilonboz csodákat vitt végbe, majd elnyerte a|arály lányának kezét, aá Sántaraksita (sz: SAntaraksita, t: Zhi-ba-'tsbo) h rga volt. Padmaszambhaaa elsajátította mind a kis szekér, min d a nagy szekér tanításait, valamint lz asztrológia titkait. Egy nepáli barlangban mint remete (t: rikhrod-pa, sgorn-can vaw bja btang-bo) meditált, s megszerezte a démon ok aadzsráv , és pllurpw , (t: phur-bu, szi ktla) val elpusztításának képességét.Hamarosan megvilágosodott, és elnyerte az okkult er k feletti hatalmat. A kovetkez j gaer k birtokosa lett: természetfeletti érzékelés(látás, hallás, szaglás, ízlelés,tapintás); élelem nélktili, csak vízenval élés;egészségfenntartása; az élet meghoss zabbítása; s rlytalanná válás; vízen való fennmaradás; szélsebes futás; bels h és a gondolatok tisztaságának hatalma. Nyolc országban terjesztette a Tant. A nagy tanít Tibet felé menet egy temetési rítust pillantott meg, melyet egy sám án végzett. Ennek során a lbapa (tibeti sámán) kecskét áIdozott, amit Padmaszarnb}laaa felrótt neki. Ezután mágikus harcot víwak, amelyben a buddhista mester gy zedelmesked ett. Ezután egyiitt itták az árpasort (t: chang), amikor Padmaszamblla,ua kózólte a lhapával, hogy Tibetbe n ezután a lámák fosiák végeznía temetési szertartásokat , a sámánok pedig gy gyítani fognak. A nagy varázsl Ttbetbe vezet tja sorántegy zte aYllár Tetejénlakoz ban démont és istenséget, majd megtérítette azokat a buddhizmus támogatására, akik így Tibet védelm ez ivé (t: bod khams-skyong) váltak. Kés bb ezek egy részéb 1 alakultak ki a buddhizmus tanvéd istenségeí, a cs}ltj-


204

Á

meditdció szakaszai

Jegyzetek

tyongok (t, cllos-skyong, sz: dllarmapala), akik ett 1 kezdve a Tant szolgáIták. PadrnaszambllarlaTibetbe érkezve egy sziklábóI vízet fakasztott, akárcsak a mi I. LászI királyunk. A tantrikus szellemiségnek megfe-

lel

en házasságra lépett Jesé Chogyellel

(t

Ye-sbes mTsho-

,g!al) (kb. 757-877), aki addig a tibeti királynak volt a felesége. Ezenkívtil a lótuszb I sztiletettnek volt még négy asszonya. Öt felesége val jában az iJlt dtíkint faldí megtestestilésének tekinthet . A mindenfele mágikus er vel rendelkez nagy tanító azonban ktilonleges erejét csak onzetlen célok szolgáIatába áIlította, és a meg nem világosodottakban igyeke zett felgyujtani a megismerés fényét.A tibetiek az ta is csak Drágak Mesternek (t: Gu-ru rin-Po-che) vagy második buddhának (t: Sangsrgyas gnyis-Pa) nevezik a nagy tanítót. Padmaszambhaaa, majd tanítsrányai is ktilonboz tanítás-szovegeket rejtettek el a Him alája sziklahasadékaib a, barlaneiaiba és szobrok belsejébe. Mindezt azért tették, mert látták el re, hogy Tibetben eljon az id , amikor a buddhista tanokat tildozni fogiák, és így pr báIták átmenteni a tanításaikat. Padmaszambl:aaa az éIetrajza szerint 111 évig tevékenykedett Tibetbe n, ez azonban minden bi-

zonnyal csak néhány év lehetett. A hozzákot dO legenda-hagyomány magába olvaszto tta számtalan varázsl jógi munkásságát, és így váIt az els megtérés(t: sngad ar) monume ntáI is alal<1áv á. 18. Hosang(k: Heshang):

Kínai buddhistatanító, aH-

nek a neve kínaiul buddhis ta szerzetest jelent. Ő képviselte a 792-794 kóziitt zajló tibeti buddhista hiwit ában

205

pilla_ kínai álláspontot, mely szerint a megvilágosodás natnyi élmény.

a

19.Áaalokitésoara(sz:Ávalokiteevara,t:sPyan_ras ,?1:szkrit neve gzigs vagy sPyan-ras gz;gs_!|ang-Pby"8, ,Konyoriile_ ?"iyi, iér""Alátrk"nt úr,, míg 1 tib9ti , jelentés ): A vi_ tes szem vagy,Nugy Irgalmri úr, Iágmegvá7taj^iá.,ugy,gyiiitérzésbódhiszatnlarminden megvl_ t"aaná egytitt érz természetétmegtestesít tuszvírág, ra|.r"r, E"y. Tibet véd istensége. Jelképe a\ szótagsa, társ_ niantrdja az om mani peme hum hat szent ismeretes, n je cita (sz: Gta). Harminckét isteni a1akja Gampo (t: u t.gro^tosabb tibeti inkarnációi: Szongcen a dalatlámák és Sroíg_btran sGam_?o), az e|s tankirály , az i, e, II-L századi a ka7mapák(t: ka,lma-?a), LIaVla, is, alakult ki, é; akkor jott létre a kultusza

Indiábá A VII-VI

II. századtól félfialakjáva| párhvzamosan

ni

Szukhdvatí (sz:

formában is megjelent. Egi lakóhelye birodalma, vagy Sukharlatt), Ámíabha (sz; Ámitablla) maga_ a saftbirodalm ábantalálható havas hegycsrícson sodó Potala (t: Po-ta-lo),

20.Ászanga(sz:Ásaga)(310_390kórril)zA'jógácstÍ_ el tt ra isko;a _.guiup ít ja| Nevének jelentése: ,,aki nincs akadá|y" . Apj" a harco s varnób I szátmazott, egy kolostorba adta anyja egy brahman"O "olt, Az anya szoLgáIta, gy"rr".két, ahol el szór csak a szeíZeteseket Hamarosanazoflbanazifiírrigydontott,hogyszetzetes felavatta, azÁszan_ Ieszrs amikor Árbat (sz: Árhal) mester novíciusoknak csak go n rr, kapta. Egyb 1 elkezdte a


206

Á rneditdció szakaszai

kés bb kezd d otéves alapképzést. A hagyom ány szerint minden évb en százezer vercet tanuli'-.g iáer^. Már fiatalon, Tripitaka mestere lett. Hogy tovább ha1 Iadhasson, felkértrÁrlrntmestert, hogy adjon neki tantrikus beavatásokat. A beavatása soán, amik or virág-

szirmokat hintettek a mandaldra (sz: m.audala, t: dkyit'k b megjelent neki Maitraja. Három évre elvonult ?r), b":langba, azonbank zbe; tobbszor is rigy érezte, .'ry hiába f"Ivt"tj"kitartóan az elmélyedést, semmi jele sem mutatkozik MaitrajAnak. Már azt gondolt ra^iiu vállalását, és fel is tcirte a barlang p. eEjt, d.^,"amikor ljt a napvilágra,látott ,gy r"l|rliuu,aitlyukat, .kib amelyet az ott fészkel madu..k nemzedékeinek szárnycsapásai, tollainak srirlódása koptat tak tágasra. Ebb 1 rádobbent, hogy mennyire nem kitartó, ezértvisszatért abarlangába- Azonban ahfuom év elteltével sem látta meg Maitrajdt Amikor ismét kilépett a bar'angJáb t, ujabb jelet látott. Egy oty,", k,i.r.t pillantott meg, amelybe a vízcsepq.t áery.a ést vájtar.. nieur.dt, hofr, még kitartóbbnak kell lennie, és visszament a barl ba, Megint letelt a három év, ^ngí de nem hozotteredményt, az istenségnek semmi jele nem mutatko zott. Amikor kisétált, oregember..l taláIkozott, aki egy pamut:gy ron8gyal fényezett egy vasdarabot. E.detaoábri, hosy mit csin áI- Az azt felelte, it készít. arrrngnmegpillantotta az óreglábánálhever t íkupac ot, ariago.rd.lt, hu ily.r, kitartáss al végzi ezt a profán munkát, '?.u'oreg akkor mit aka rhat , alá a Áirrd.r, Ényiránti elkotelezettséq magasztos céIját tíizteki célul. Visszafordult a barLangába, és folyta tiu u meditác ióját.Ismét eltelt

Jeglzetek

207

három év, mégsem jelent meg neki Maitreja. Tizenkét évi elvonulás után szomorrian indult el Ácsinthja (sz: Ácllintya) városáb a, az rt menté n azonban megl átott egy felholt kutyát, melynek felét már a nytivek rágták. M"gesett a szíve az állaton, és megpróbált segítenírafa, ezértkéz-zelelkezdtekihrizogatniaparazítál<at,azonban az áIIat fájdalmában nytiszíteni kezdett. Végtil arra jutott, ha mind en érz lényt meg akat kímélni,akkor a saját hírsát kell odaadnia a nytiveknek táplálékul. Ezért ugy kell l<th zogatni a nytiveket, hogy azokéletben maradjanak. A városba érkezve kért egy kardot, kivágott a testéb 1 .gy darabot, és visszament a kutyáh oz. Az elszántság és a neh éz szag miatt behunyt a a szemét, kózel hajolt az ál]at testéhez, hosy az ljkaíval szedje ki a nyriveket a testéb 1. Azonban nyelvével nem lelte az apró fergeket, ezért kinyitotta a szemét, akkor akutya elt ínt, és ott áIIt el tte Maitréja. Az istenség azt mondta Ászangdnak: én mindvégig melletted voltam, csak te nem voltál képes meglátni, hiszen megannyi szennyez dés homályosította el a tudatod. Amiko r a szent szótagokkal megtisztítottad a tudatod, és részvétébredt benned ez iránt a szenved allat íránt, végre képesséváItál a taláIkozásra. Ha minderr 1 meg szeretnéI gy z dni, emelj a válladra, és vigyél be a városba. A város széIén egy kocsmárosn aztlátta,hogy a szetzetes eg7 doglott kutyát visz a vállán. Amikor ismét kettesben maradtak, az istenség megkérdezte, hogy a szetzetes mit szeretne elérni. Ászanga azt felelte, a Buddha tanításának tiszta, ságát és becstiletét szeretné helyreállítani. Ekkor Maitréja a Tusita (sz: Tusita) égbe ropítette, ahol otven évig,


208

Á

Jegyzetek

meditdció szakaszai

más források szerint csak huszonot évig tanította. Itt kapta azokat a tanításokat, amelyeket kés bb a ,,Maitréja ót konyvében" írt le, s amelyek a tudat tokéletes osszeszedettségét (sz: samadhi) eredm ényezlk. Visszatérve a foldi világba Mógadlldba (sz: Magadha) ment, ahol egy kis templomot építettaz erd ben, majd meditálni kezdett. Kezdetben nyolc taníWány szeg dott melIé, ám szent gyakorlásuk híre hamar elterjedt, s egyre t bb és tobb tanulni vágyó kereste fel. Tevékenységének kószonhet, en rijraéledtek a mahdjána tanítások. Kolostorát a ,,Tanítás magja kolostornak" (sz: Dharmankuraa i ll ara) nevezték el. 27. Árjadéaa (sz: Áryadeaa): Buddhista mester, aki egy Srí Lanka-i származásu brdllmana családban sztiletett, és a III. században élt. Á4rAaoa a mahájtína írány-

zat madhjarnaka iskolájának tanítását kóvette, és igen jártas volt az ajurvédikus gyógyászatban is. 22. meg-nem-állapodott vagy nem-benne-id z niraána, ang.: non-abiding niraana (sz: aPratisthita-nirrlana): Abuddhák és bódlliszattaók niraóndja.

23. Csandrakírti (sz: Candraktrti) (600-650 korul): A Praszangika madhjamaka (sz: prasangika madllyamaka) iskola képvisel je. A dél-indiai Samandban sztiletett, egy b r á ll m an cs aládban. A szokásho z |tíven szi.iletés ekor az apa egy jóst hívatott, aH azt jóvendolte, hosy a werekb l neves buddhista meste t lesz. Amikor felcseperedett, CsandranáthdnáL (sz: Candranrítha) tett fogadal-

209

mat, s ekkor kapta a nevét is. Alaposan elmélytilt

buddhista tanok-bu.r, magáévátette a TripitakabóIcse_ Nó_ letét, megismerte a négy tantra_osztáI}rt is. Végtil tudását, gárdzsuná r^ni*ányu l.tt, aki tovább mélyítette megvilá_ a vá1t Z, urr.ruk életgyakor1attátételét. Képessé folya, gosodás szánáékának onzetlen tudatállaPotát Latosan fenntartani magában. Csandrakírti így elérte csodás képessé_ a megvalósítás legmagasabb szintjeit, és g.k . (sz: siddl:i, t: dngos,grub) is szert tett, a

ísaara (sz: í rlara): A hindu vallásokb^fl a szemé_ lyes Isten megnevezése, 24.

A pra_

25. Santidé,ua (sz: Sanildetsa, t: Zhi_ba_lha): isko_ szangika madhjarnaka (sz: prasangika madhyamaka) (sz: Nalan_ la VIII. században élt képvisel je, a Nólandó

Nevének je_ dA, t. Na_lan_da) kolostáregyetem tudósa. Istene". Eletér 1 alig maradt fenn lentése: a

"Nyugalom bironyos, hogy a mai Gudzsarat terti_ letén, egy brdhmana családban sztiletett. A gyakorlata (t: blo_sbyong = tudat a hmriá (t: lam_rim) és a lodzsong a madhjama_ áthango !ása a szeretetíe) volt. Csandrakírti krba|cselet jobb megértésevégett írta meg a ,,Beveze, tés a kozépútflozófiájába" (sz: Madllyamaka_aaatara, informá

t:

ci , az

dBu-ma-la 7"g-?o)

cím mrivét,

hal26. szkandhók (sz: skandha, p: khandha) vagy képzetét mazok: A buddhizmus szerint a személyiség ét_ okozzák öt ilyen van, ezek: a formák (sz: rupa), az (sz: zetek (sr: ,edrna), az észlelésekvagy tapasztalatok


270

A

meditáció szakaszai

sarijna), akésztetések(sz: sarilskara) és a tudatosságok (sz: vijnana). 27. b}liksu (sz: blliksu, p: bhikkhz): Koldus, a buddhista szerzetesek neve, akik szegénységifogadalmat tettek, és csak alamizsn ábóI élnek.

28. thangka (t: tllang-ka), jelentése tekercs. Indiai eredet buddhista tekercskép, amely a Príta-dinasztia korában (Wil-IX. század) szriletett, keret nélktili vászonía festett képb 1 (sz: pata) eredeztethet . A tibeti második buddhista megtérés (t: pllyi-dar) íd szakát egyfajta kolostorépítésiIáz jellemezte, így a tantró|<kal egytitt Indiából és Nepálból míívészekis érkeztek, akik a sz trdkban (sz: sutra, t: mdo) említett istenségeket megfestették. Az indonepáli alapokra éptil tibeti ikonográfia a kánonszerkeszt Puton Rincsen DruPláma (t: Bu-ston Rin-chen-grub), majd az egyházrefotmátor C o ng k ap a láma (t: Ts o ng - k h a -p a) tevé ke nys égéne k hatására alakult ki. A t}langka áItalában ál7 téglalap formájri vászonravagy selyemre festett kép, melyet egy lefelé kiszélesed selyemkeret szegéIyez, valamint egy mintás selyemftiggony borít. A thangkát alulés foltil egy-egy favagy bambuszrud merevíti. A tekercsképekn ek azonban mind anyagukat, mind formájukat tekintve tobb típusa Iétezik. A t ll ang k dk ábr ázolh atn ak i s te n s égeke t, nagy Iámákat, torténelmi figurákatvagy mandalákat. A t}langka-fest t pontos ikonometriai szabáIyok kotik, így nincs módja egyénieskedni. A fest és iskolájánakjellegzetességei leginkább a háttérnélés a díszítelemeknél mu-

Jegtzetek

271,

tatkoznak meg. Az utols moz,zanat az istenségek szemének megfestése, amelyet mindi g egy szertaftás kísér. A végéna festmény hátol dalára írt három mantrasz tag (oM ÁH HUIVI) ad életet az ábrázolt istenségnek. Mivel a thangka szakalris tárry, elkésztilte után a rapne (t: rab_ ynas, sz: prati1tha_aidhi) szertartással fel kell szentelni. A thangia tóbbféle célt szolgáI:lehet oktató szerepkore; lehet egyéni okból (betegség, buj) készíttetett;vagy meditációs hasznaLatra szántkép. A leggyakrabban templomokban figgesztik ki ket, vagy hází oltárokon helyezik el, de vallási felvonulásokon is hordoz.zák,vagy tanításokat illusztrálnak veltik.

29. Milarepa (t, de-btsun Mi-la-rar-?,) (10521135): Tibet szent jógija és kolt je. Az észal<t Tyhung2o (t: Khyuny-?o) nemzets égb I származik. Apja jó nevelésben részesítettea |<ts Mildt, akinek 4 évesen megszti_ letett a h rga. Mila7 éves volt, amikor apja naryon s rlyos beteg lett, és meghalt. Az apa kisebb felhalmozott vagyonát fiárahagya, de mivel Mita még kiskor r volt,

a keze\ésétnagyb átyjfuabízta. A gonos z nagybácsi egy kis nadr ágszíjparcellát biztosíto tt az órvegynek és ryere_ keinek, és szolgasorban tartotta ket. Amikor Milarepa 15 éves lett, a nagybátyja megkérd je|ezte, hogy neki bármi is járna apja orokségéb1. hzzalérvelt, hosy a bir-

tokot valamiko r adtakolcson Mila apjának, aIá azthalálakor c s ak vi s szaszo LgáItattaj o go s tulaj do no s ának. Mi után arcul titotte Milarepa anyját, azt mondta, ha gaz_ dag akarsz lenni, harcolj ellenem a mágía eszkózeível. Az ózvegy a szomszéd falu nyingma varázsmesteréhez


21,2

Á

meditóció szakaszai

krildte a fiát tanulni, és sírva kérte, hosy azokat, akik v étkeztek elle nrik, hete dízigle n irts a I<t. Az if1,3, M i l a r ep a azt kérte anyját I, készítsena lámának adománlt, aki ezért a csekély foldjtiket is eladta. Mila ezekután elsajátította a ktilonb óz varázspraktikákat, majd jé8verést krildott nagybátyja falujára. Tobb próbálko zás után síkertilt a bossz r, elpusztított 35 embert, csak a nagybátyját és feleségétkíméltemeg, hosy tan ri legyenek a bossz rnak. Milarepdnak azonban lelkiismeret-fu rdalása támadt, és elhatározta, hogy szentélet lesz. Így kenil Marpdhoz (t: Mar-pa, Cllos-kyi bLo-gros) (1072-7096) taníwánynak, aki tudta, hogy Milalesz az, akinek átadja titkos tudását. Marpa durván bánt vele, sokszor megalázta, és hossz ideig elutasított bármiféIe tanítást. Kés bb az oktatás fejében lehetetlen dolgokat kovetelt a fiírtól. MilarePónakegy mocsaras tertiletre tornyot kellett építenie,s amikor elkésztilt, a mester lebontatta, és a kóveit vissza kellett vinnie az ercdeti helpikre. Háromszoí építettefel Így a tornyot, aminek kovetkeztében tiszta seb volt a teste. Milarepa némán és alázattal t rte a pr batételeket. Amikor Marpa felesége próbált engedményeket kérni a taníwánynak, a mester a tobbi tanít* vány eI tt megalázta, majd eltildozt e Milót. Milarepa, amikor negyedszer kellett ugyanazt a tornyot felépítenie, megszokott és Marpa egylktaníwányáhozment, aki elkezdte végre a buddhista gyakorlatok tanítását. A gyuko rlato k azo nb an n e m v ezettek ere dm é n yhez, m e rt n e m kapta meg Marpa engedélyét. A negyedik torony avatási tinnepén mestere tudatta MilarePdval, hogy szenvedései a karmikus adósságánakletorlesztését szolgáIták, és mi-

2l3

Jegyzetek

vel egész td alatt nem gerjedt haragra mestere iránt, megkapta ah n óhajtott buddhistabeavatásokat. Mila, repa ezek után magányos femeteségbe vonult, és a hagyomány szerínt dalokban orokítette meg meditációs élményeít.Ezekaversek, melyeknekaz el, képeit megtaláIhatjuk az ind mahásziddlldknáL (sz: mahasidd}la, t: grub-thob chen-Po),bizonyosan kés bbiek, a szerz jnk Cangnyon (t: gTsan7-smyon) (7452-7507) a cang megszáIlott, a temetr k rtilt jógíja. Cangnyt)n a kóIteményekben dél-tibeti népnyelven fejezi ki a misztikus elragadt atottság éIményét.Milarepa éIettajza, melyet a )O( századelejéig Recsungla Dordzse Dakpónak (t Rasung-p a rD o -rj e Grags -p a) ( 1 0 8 4- t1, 67), M i l a kózvetlen tanítványánaktulajdonítottak, szintén t Ie származík. Marpa Indiáb I visszatérve négy f taníwányának megadta a végs tanításokat, Mildra a tumo (t: gtum-mo, sz: carydalz = dtihong asszon/l bels h ) titkátbízta,valamint a kagt hagyományok átadását. Milarepa tovább folyattaremeteéletét, megálmodta anyjahaláIát és h rga nyomorát. Elindult sztil foldjére, ahol ígaznak bízonyultak áImaí. Koldulás kózben taláIkozott nagyb áqjával, aki megverte. Mila ezlltán is rendtiletlentil folyatta a magányos medítáci it, aminek kóvetkeztében megjelentek náIa a sziddhik (sz: siddhi, t: dngos-grub), péIdául tudott reptilni. Sok tanítványa lett, h rga és nagynénje is kovette, végtil még ebben az éIetben elérte a megszabadulást a szamszóra (sz: sarhsara) kotelekeit 1. c

30.

parininltína (sz: Pariniaana,

lentése tokéletes kialvás.

p:

Parinibbana), je-


21,4

Á

meditáció szakaszai

31,. Vairócsana (sz: Vairocana, t: rNam-Par sNangmdzad): Neve ,Jelenéseket Láttat " ,^gy ,,Fényhozó" jelentéssel bfu. Az ot tudás koztil óvé a ttikorszeríí, mely a gyíilóltség eloszlat ja. A vllágtájak tekintetében a kózéps tertilet ura. Ele me az éter, színe a fehér, bélyege a kerék, hátasa az oroszlán. Társ n je Ákasadhataísaa (sr: ÁkaSodlltítalsaai, t: Yum-mcllog Nam-mkha'i dByings-pllyug-ma). MantrQla az Om. A békésistenségek ot nemzetségének feje.


Őszentsége a Dalai Láma - A meditáció szakaszai  
Őszentsége a Dalai Láma - A meditáció szakaszai  
Advertisement