62
HANGSZER
» INDI
Murat Diril cintányérok II. RÉSZ Magazinunk előző (akkor még papír alapú) számában megkezdett sorozatunk immár a végtelen bitmezőkön folytatódik. Minthogy személyes okoknál fogva részemről a ride (kísérő, lovagló, stb.) cintányérok képezik a szettek leginkább „kényes” pontját, azokat vettem elsőként szem- és fülügyre, most pedig rátérünk a crash (beütő, recsegő, ilyesmik) illetve effekt-tányérok méltatására. A korántsem szerény választék zavarba ejtő hangpalettáján lavírozva könnyes szemmel gondolhatunk vissza a „régi szép időkre”, amikor egy-egy nyugati, márkás feliratot viselő – amúgy, mai füllel hallgatva, szörnyűséges hangú – réztányér láttán is ámuldozva álltunk a kirakatok előtt… Könnyeink persze abbéli örömünkben fakadnak, miszerint: milyen jó, hogy ezek az idők már elmúltak! crash cintányérok A történetre, megmunkálásra nem érdemes újra szót pazarolni (lásd: legutóbbi lapszám), vágjunk is rögtön a közepébe. A 18” Black Sea Thin Crash súlyában és vastagságában is jelentős eltérést mutat az azonos kiadású 21” Ride-hoz képest, ennek megfelelően komoly meglepetést okozott az a tulajdonsága, mellyel halkabb dzsessz-kombók kíséretében is megállja a helyét. A kúp megütéskor száraz, megRenaissance crash
lehetősen sötét és kissé üvegszerű hatása kiválóan artikulált, szépen elkülönülő, gyors lecsengésű „csilingeléshez” vezet, a verő fejével magasabb, míg derekával érintkezve valamivel mélyebb érzetet keltve. Mérete miatt ez a kúp persze nem túl hangos, így leginkább a nagy dinamikai váltásokat igénylő zeneművek „másodhegedűs” kísérője lehet. De miket is beszélek… hiszen ez még mindig egy crash! Amikor az ember fia észhez tér, és végre rendeltetésének megfelelően veszi kezelésbe ezt a fekete bronzdarabot, a hangerővel arányosan változó, robbanékony, és szépen sustorgó, továbbra is mély tónusú megszólalást kaphat. Valószínű, hogy a vérbeli „rokkerek” nagy többsége boldog kíméletlenséggel kezeli majd ezeket a beütőket, mert pontosan a fenti kvalitásokból adódóan ezekkel az igen széles dinamikai tartományban mozgó, kellően hangos, így az elektromos gitároktól hemzsegő színpadokat is könnyedén uraló crashekkel felvértezve bárki bátran indulhat a decibelek csatájába. A horizont másik végén trónolva, a 16” Luminous Fast Crash egészen eltérő céllal készült. Légiesen könnyed súlyával, tükörfényes felületével – melyből remek ellentétpárként tűnik elő kezeletlen kúpja –, és kecses hajlékonyságával már pusztán kézben tartva is előrevetül, hogy itt nem várhatunk dobhártyaszaggató teljesítményt. Ujjbeggyel megütve Jazz crash