Page 1

TARTALOM ÖNKORMÁNYZAT ÓVODA, ISKOLA MEZŐGAZDASÁG, ÁLLATTENYÉSZTÉS KULTURÁLIS KALAUZ EGYHÁZI ÉLET CIVIL FÓRUM FALUTÖRTÉNET MAGAZIN HÚSVÉT

2 7 8 10 13 14 15 22 24


2|

ÖNKORMÁNYZAT

Egyéves az újságunk Sokszor nem is fogjuk fel, hogy mennyit jelent egy év. Általában születésnapokon, Szilveszterkor, Húsvétkor csodálkozunk rá, milyen hamar elszaladt ez az év is. Mennyi mindent sikerült megvalósítani, milyen sok minden maradt még, amit meg kell tenni. Talán így vagyunk mi is. Hiszen ezelőtt egy esztendővel jelent meg az Ábel Népe első száma, amelynek nagy izgalommal vágtunk neki. Nagy izgalommal, hiszen nem tudtuk, vajon hogy fogadják, tetsző lesz majd mindenki számára, elfogadják-e, lesz visszajelzés? Mind – mind olyan kérdések, amelyek akkoriban kavarogtak a fejünkben. Aztán megjelent az első lapszám. És jöttek a visszajelzések. A legtöbb pozitív volt, sőt leveleket is kaptunk, amelyekben támogatásukról biztosítottak. Van olyan is, aki elmesélte, hogy gyűjti az újságot, és minden egyes lapszáma megvan. Ezek mind olyan visszajelzések, amelyek azt mutatták, mutatják, hogy érdemes volt elkezdeni, nekivágni ennek a nem egyszerű munkának. Nem egyszerű, mert nehéz úgy újságot szerkeszteni, hogy kevesen vállalják az írást, nehéz úgy fenntartani, hogy közben beköszönt egy gazdasági válság, a híreket össze kell gyűjteni, színessé, fogyaszthatóvá alakítani, mindenről beszámolni, ami történik községszinten, már amennyire lehet. Amennyire tudtuk, összeszedtük, próbáltunk értelmes, szükséges dolgokat, tanácsokat szolgáltatni, beszámolni, tájékoztatni. Ezúton szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, kik lelkeseKiadja: Farkaslaka község Polgármesteri Hivatala Felelős kiadó: Albert Mátyás polgármester Szerkesztőség címe: 537165, Farkaslaka, Fő út 566. szám., Telefon: 0266-248212 Nyomdai előkészítés, nyomtatás: Infomarket Kft.

déstől fűtve, mindennapi munkájuk mellett időt szakítanak, fáradtságot nem kímélve munkálkodnak azért, hogy az Ábel Népe az Önök, az olvasók asztalára kerülhessen, egy színvonalas helyi sajtótermékkel gazdagítva községünket. A kapunk továbbra is tárva – nyitva, mindenkit várunk, hogy írjon, jelentkezzen, beszámoljon. Mindenkire szükség van, aki valamit is előre tud mozdítani az újság, illetve közösségünk érdekében. Itt gondolunk azokra, akik írnak, akik szerkesztenek, akik támogatják erkölcsileg és anyagilag is lapunkat. Egy év nem nagy idő, de éppen elég ahhoz, hogy megvessük a lábunkat, hogy alapot teremtsünk a továbbiaknak. Reméljük, Önök is úgy érzik, hogy van értelme, és a továbbiakban is támogatni fognak ben-

nünket, illetve megőrzik a kincseik között ezt a „kincset” is! Egy kissé megkésve, de annál nagyobb szeretettel köszöntöm a már elmúlt Nőnap alkalmából községünk szebbik nemhez tartozó lakóit. A közelgő Anyák napja alkalmából pedig fogadják szeretettel az alábbi kis idézetet: „Adhat Isten néked kincset, gazdagságot, Rubintokat és gyémántot, márvány palotát, Adhat pénzt, ragyoghat rajtad drága ékszer, Csak egyet nem adhat kétszer, Édes jó anyát.”  Albert Mátyás polgármester

ROVATSZERKESZTŐK: Önkormányzat: Albert Mátyás, Kovács Lehel | Óvoda, Iskola: Mihály Edit, Hadnagy Jolán Mezőgazdaság, Állattenyésztés: Hilbel Ferenc, Székely Csaba | Kulturális kalauz: Sarkadi Zoltán Gábor Egyházi élet: Benedek Sándor, Balázs Károly | Falutörténet: Jakáts Rozália, Balázsi Dénes Magazin: Sarkadi Zoltán Gábor | Civil fórum: Jakab Ferenc


ÖNKORMÁNYZAT |

3

Új tavasz, új lendület Ha hosszú ideig is tartott a tél, lassan itt van a megújulás, a tavasz. Mind az ember, mind a természet várta, várja ezt az időszakot. A természet újjászületésével nekünk is meg kell újulnunak, újjá kell születnünk. Mi is várjuk, hisz ilyenkor többet és jobban lehet elvégezni a betervezett munkáinkból, bár visszatekintve nem is volt kevés, amit sikerült eddig is összehozni. Gondok még vannak, és ahogy kinéz, lesznek is, viszont tudjuk, hogy tenni, cselekedni kell. Ilyenkor szükség van a segítő kézre, a tehetséges emberekre, akikből hála Istennek itt mifelénk sincs hiány. Hiszen most kezdődik igazán a munka java! Nemsokára jön a Föld Napja, amikor össze kell fognunk, és rendet raknunk nemcsak a lelkünkben, hanem a környezetünkben is, de ezt kell tennünk már ünnepek előtt is. Amint észrevették, a régi szokásokat megcáfolva, mi már tavasszal szeretnénk az utak járhatóságán javítani, a környezetünk tisztaságán változtatni. A tavaszt várni kell, ünnepelni kell, hiszen új élet szüle-

tik!Éppen ezért szükségünk van az Önök segítségére is, hisz környezetünk csak közös erővel fog megújulni, megmaradni nekünk, gyermekeinknek és a jövő generációnak. Már sokan nekifogtak a tavaszi takarításoknak a háztájékon, a gyümölcsö-

sökben, a kertekben. Ezt a munkát folytatni kell a környezetünkben levő közterületeken is, hiszen a közterület közös vagyon, amelyet ápolni, gondozni kell. Együtt használjuk, együtt örülünk neki! Ahhoz pedig, hogy tenni tudjunk ennek érdekében, tisztában kell lennünk, hogy a takarításhoz, rendcsináláshoz való hozzáállásunk nem válságfüggő. Az új év nem lesz egyszerű, nem lesz könnyű. A sok negatív hír mindenkit meg tud bénítani, meg tud nyomorítani. De a húsvétból erőt kell merítenünk, hogy tovább tudjunk menni. Szükségünk van, és most mind nagyobb, arra az isteni erőre, amely nélkül mi kevesek lennénk a megoldásokban. Éppen ezért kívánok mindenkinek először is lelki- szellemi megújulást, áldott húsvéti ünnepet és friss erőt, kitartást az új esztendőhöz!  Kovács Lehel alpolgármester


4|

ÖNKORMÁNYZAT

1848, te csillag Március 15., a Nyikó-mente közös ünnepe Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc a magyar nemzet újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve. Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója, önvédelmi harcával a nemzeti mitológia részévé vált. Szerves része volt az 1848-as európai forradalmi hullámnak, azok közül viszont lényegében egyedül jutott el sikeres katonai ellenállásig. Eredményességét mi sem mutatja jobban, mint hogy csak a cári Oroszország beavatkozásával lehetett legyőzni, amelynek soha ekkora hadserege addig nem járt még külföldön. Gyakorlatilag az 184849-es harc a magyar nemzet történetének leghíresebb háborús konfliktusa is. Március 15-én a Nyikó menti települések Székelyszentmihályon ünnepeltek, és első alkalommal emlékeztek

együtt a forradalom hőseire. A szívekben fellobbanó hazaszeretet és szabadság utáni vágy melegségét a tavaszi hónapot meghazudtoló zord idő sem tudta elriasztani az ünnepléstől.

A falu központjában gyülekező közösséget lovas huszárok hosszú sora kísérte az 1907-ben állított emlékműhöz, ahol a Nyikó menti települések önkormányzatainak, egyházainak, egyesületeinek, iskoláinak küldöttei helyezték el a kegyelet koszorúit. Kiss Gergely, székelyszentmihályi unitárius lelkész köszöntötte az emlékezők seregét. Beszédében arról a négy székely ifjúról mesélt, akik a forradalom idején az Ugron kúria udvarán életüket áldozták a szabadságért. Igazi székely vértanúk ők, ezt bizonyítja viszontagságos sorsuk és hősi haláluk. Lőrinczi Lajos csehédfalvi unitárius esperes Petőfi szavaival szólt az egybegyűltekhez. Beszédében hangsúlyozta, hogy itt az idő a bizonyságtételre a szabadság szeretete mellett, az emberi- és nemzeti jogaink mellett, az együvé tartozás mellett. „Maradjunk meg jó magyarnak, hűséges székelynek, és őrizzük meg szülőföldünket, hagyományainkat!” – fogalmazta meg a ’48-as forradalom üzenetét.


ÖNKORMÁNYZAT |

Péter Zoltán, Siménfalva község polgármestere március 15-e fontosságára hívta fel a közösség figyelmét. Ez a nap mindörökre összeköti szerte a világon a magyarokat. A szabadságharc ünnepének üzenetét tolmácsolta, miszerint a mai kor kihívásainak csak egy olyan nemzet tud eleget tenni és megfelelni, amely összetartó, megbecsüli közös értékeit, hagyományait és szimbólumait. „Ma a józan akarat nem mártírokat, hanem élőket, értékőrzőket és szellemi harcra felkészülteket követel. Olyan hazafikat, akik gyarapodni és gyarapítani képesek közösségük, nemzetük fennmaradása érdekében” – buzdította az emlékezőket. Albert Mátyás, Farkaslaka község polgármestere a magyar szabadságharc kezdetének, a magyar nemzet szabadság utáni vágyának szimbólumaként nevezte meg ezt a napot. Beszédé-

ben az 1848-as eseményeket idézte, majd felhívta az egybegyültek figyelmét, hogy ezen a napon anyanyelvünk, ősi vallási és kulturális hagyományaink hűséges megőrzésével lehetünk elődeink méltó utódai. „Az 1848-as ifjak forradalmi lángja fellobog bennünk és minket, emlékezőket a hazafiú büszkeség érzése melegít át. Petőfiék lelkesedése hozzásegít, hogy legyőzzük a mostoha természet és a jelenlegi gazdasági válság szeszélyeit. Ez a szellem arra buzdít bennünket, ne hagyjuk, hogy a társadalom és a természet erői leigázzanak, rabságba döntsenek.” – hangsúlyozta, majd beszédének zárógondolataként elmondta, hogy a mi szabadságharcunk nem követeli, hogy vérünket áldozzuk a csatatéren, de itthon, szülőföldünkön akár vért izzadva kell megvédenünk, és óvnunk szent szé-

Márciusi tanácshatározatok 2010. március 12-én, de. 10,00 órától Farkaslaka község helyi tanácsának rendkívüli gyűlésén a következő napirendi pontok kerültek megvitatásra a tanács gyűléstermében: 1. Határozattervezet helyi költségvetés jóváhagyásáról a 2010-es évre. 2. Határozattervezet beruházási lista jóváhagyásáról a 2010-es évre. 3. Határozattervezet a forgóalap elosztásának jóváhagyásáról. 4. Határozattervezet egyházak és alapítványok támogatásának jóváhagyásáról a 2010-es évben. 5. Határozattervezet intézménybe beutalt 3 idős személy utáni éves kiadások fedezésében való részvétel jóváhagyásáról. 6. Határozattervezet intézménybe beutalt 1 gyermek utáni éves kiadások fedezésében való részvétel jóváhagyásáról. 7. Határozattervezet a polgármester saját apparátusának jóváhagyásáról. 8. Határozattervezet az erdei utak modernizálásával kapcsolatos technikai dokumentációk elfogadásáról. 9. Határozattervezet Farkaslaka község részvételének jóváhagyásáról a „A romániai falu újjászületése” programban. 10. Különfélék.  Sinka Márta jegyzőnő

5

kely szabadságunkat. Csak a helyi adottságokat és sajátosságokat figyelembe vevő székelyföldi regió viheti előbbre a helyi lakosság életszínvonalának emelését. Ezért kell megragadnunk minden törvényes eszközt, hogy Székelyföld, az őseink által megszerzett és megőrzött föld legyen boldogságunk otthona. Az emlékünnepség délután a helyi kultúrotthonban folytatódott, ahol a forradalmat idéző huszárnóták és szavalatok, a kobátfalvi iskolások műsora, a rugonfalvi Forgó Rózsa néptánccsoport fellépése, a siménfalvi vegyes kórus énekei, a székelyszentmihályi citerások előadása, majd a malomfalvi Ifjúsági Kórus verses-zenés összeállítása emelte az 184849-es szabadságharc emlékének szentelt nap hangulatát.  Máthé Anikó

Rövid híreink Felhívás Felhívjuk a figyelmet, hogy minden 18-dik életévét betöltött fiatal köteles hat hónapon belül megjelenni a katonai központokban, annak érdekében, hogy nyilvántartásba vegyék. A meg nem jelenésért 100 és 300 lej közötti összeggel büntetnek.

Szülőföldön magyarul! Újra lehet pályázni az Iskola Alapítványnál nevelési- oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz – támogatás, továbbá hallgatói támogatás igénylésére! A pályázat célja a romániai magyar nyelvű oktatás és nevelés anyagi támogatása. A pályázati űrlapok letölthetők a www.iskolaalapitvany.ro oldalról. Beküldési határidő: 2010. április. 30.


6|

ÖNKORMÁNYZAT

Önkormányzati hírek Anyakönyvvezetői hírek Születések December: – Sófalvi Boróka – Malomfalva 10 – Szász Kitti – Bogárfalva 94 – Czeglédi Tamás – Kecset 157/B – András Dóra – Váralja 50 – Rostás-Márkó Demeter – Váralja 77 – Ambrus Milán – Dezső – Budapest, Farkaslaka Január: – Kovács Előd – Farkaslaka 524 – Bálint – Zerkula Renáta – Váralja 19 – Magyari Ágnes – Malomfalva 9 – Isztojka Klaudia – Pálfalva 121 Február: – Bakk Rózsa-Ilona – Kisfalud 3 – Miklós Ákos – Pálfalva 104 – Magyari Fanni – Farkaslaka 384/E – Isztujka Máté – Váralja 79 Isten éltesse őket!

Esküvők – Magyari Attila (Farkaslaka) – Kovács Adél (Farkaslaka) – Sófalvi József (Pálfalva) – Bálint Erzsébet (Váralja) – Sinka Antal (Malomfalva) – Balog Rita (Szentlélek) – Bálint Dénes (Váralja) – Varga Ida (Váralja) Az Úr áldja meg és őrizze!

Elhalálozás – December – 4 – Január – 2 – Február – 7 – Március – 1 Nyugodjanak békében!

Pénzügyi tájékoztató A 44/2008-as Sürgősségi Kormányrendelet értelmében a működési engedélyek kicserélésének határideje 2010. április 25. Azoknak a személyeknek, akik még régi működési engedéllyel rendelkeznek (családi vállalkozás, egyéni vállalkozás), április 26- tól a működési engedélyük érvényét veszíti. 2010-es adófizetési határidők Fizikai/ jogi személyek esetében: – épületadó: március 31.–szeptember 30. – telekadó: március 31.–szeptember 30. – földadó: március 31.–szeptember 30. – járműadó: március 31.–szeptember 30. A fizetési határidők lejárta után minden egyes napra 0,1 %-os késedelmi kamatot számítunk. Fizikai személyek esetében, aki kifizeti a 2010. évi adóját március 31- ig, 10 %- os kedvezményben részesül.  Falcsali Éva, pénzügyi referens

 Györgydeák Edit anyakönyvvezető


ÓVODA, ISKOLA |

7

A farkaslaki gyermekek március 15-i ünnepsége Március 15 ….újra ünnepeltünk. Megtelt a kultúrotthon szülőkkel, vendégekkel, székely ruhás gyermekekkel. Jó volt látni a készölődést, érezni az ünnepi hangulatot. Szép volt az előadás: egyszerű, pörgős, tömör, érdekes, méltó az ünnephez. Nemrégen láttam egy tv műsort, amely olyan kérdéseket tett fel az embereknek, hogy mi magyarok mit is ünneplünk március 15-én, vagy ki is volt az a Petőfi….és a válaszok megdöbbentőek voltak, szánalmasak és ordítóak. Sajnos sok mindent nem tudunk, ami a saját történelmünket illeti (amiért nem csak mi vagyunk hibásak), részleteket még annyira sem, de néhány alapvető időpontot, személyt csak illene tudni, ha már e nemzet részeként láttuk meg a fényes napot. Jó, ha felnövekvő gyermekeink meg tudják különböztetni 1848-at 1956-tól, a segesvári csatát Mohácstól stb.. Ezek a gyermekek, akik a színpadon verset mondtak, énekeltek, akarva- akaratlanul, magukénak érezték az eseményeket, magukénak érezték az ünnepet, erősödött nemzettudatuk. A műsort egy forradalmi hangulatot megidéző, kezdő dal után, Major Magda igazgatónő rövid, lényegre törő szavai nyitották meg, ami után az óvodások vers és ének összeállítással jelentkeztek, és erősödő önbizalommal mondták: „…a katona sose fél. Mitől félne? Kezibe kard, gonoszoknak odavág, dirr-durr, odavág, sose bántsák a hazát!”

Utánuk következtek az I- IV osztályosok szép ünnepi verseikkel, énekeikkel, majd őket követték az V-VIII osztályos „nagyobb” iskolások. Hallhattunk szóló éneklést, furulyahangot, kisebb, nagyobb csoportok gyönyörű énekeit, verseket, versdramatizálást, egyszóval színes, gazdag műsor került a kedves közönség elé. A márciusi hideg ellenére, jól és szépen ünnepeltünk. Egyesek talán megkérdőjelezik a nemzettudat erősítésének szükségességét, fontosságát. Tudatosakká kell válnunk, nem engedhetjük, hogy bedarálódjunk a globalizálódó Európa szürkeségébe, ahol nincs fontossága a közösségnek, nemzetiségnek, nemzeti identitásnak, csak nem gondolkodó, „önmegvalósító” emberekként szeretnének tudni….akik „fogyasztók”. Büszkék kell lennünk múltunkra, nemzeti értékeinkre, nemzetiségünkre. Ezt (is) méltón szolgálja, szolgálta ez az ünnepség.  Hadnagy Jolán, óvónő


8|

MEZŐGAZDASÁG, ÁLLATTENYÉSZTÉS

A mezőgazdasági támogatásokról Valószínű, hogy az elkezdődött esztendőben minden gazdálkodót leghamarabb az érdekli, milyen mezőgazdasági támogatásokra számíthatunk ebben az évben. Ilyen vonatkozásban, amit eddig tudni lehet, azok a következők: 1. A földalapú támogatásra (SAPS), beadott kérelmek letevési időpontja elkezdődött. Akik még nem értesültek e támogatási forma idei lebonyolításáról, egy pár fontos tudnivalóval szolgálunk: ettől az évtől kezdődően számítógépes (un. digitalizált) formában kell a parcellák pontos behatárolását elvégezni. Emiatt mindenki nagyon pontosan igyekezzék területeit beazonosítani. Erre nagyon kell ügyelni, mert, ha nem pontosan teszik ezt, nincs már több lehetőség javítani az adatokon. A Község minden falujában, településén van egy jól felkészített személy, aki segít a kérelmek elkészítésekor. 2. A 14 – es számú január 29 – én megjelent Kormány Határozat felsorolja a 2010-es évtől kezdődő mezőgazdasági támogatások formáit, a következőképpen: – környezetvédelmi támogatási formák – minőségi mezőgazdasági termékek előállítása és forgalmazása – természeti csapások okozta károk finanszírozása – betegségek – növény, állat – okozta károk leküzdése – biztosítási díjak támogatása – munkaerő foglalkoztatás támogatása – mezőgazdasági szolgáltatások támogatása – vidékfejlesztés – állattenyésztési támogatások – beruházási fejlesztések támogatása A fent elsorolt támogatások talán legfontosabbja a község gazdálkodói

számára az utolsó kettő, mely támogatási formákról jelen pillanatban a következőket lehet tudni: Állattenyésztési támogatások: ennek keretén belül, valamint a többi felsorolt támogatásról külön kormány-, illetve mezőgazdasági minisztériumi rendelet fog megjelenni, amely szabályozni fogja a támogatás pontos nagyságrendjét, azt, hogy milyen állatfajokra lesz érvényes, ill. a támogatható gazdaság nagyságrendjét (darabszám, gazdaság nagy-

sága stb.). Az eddig működött létszám (min. 3 db.) utáni támogatási forma nagy valószínűséggel változni fog, úgyszintén valószínű a minimálisan támogatott létszám emelkedése. Pl. szarvasmarha esetén a min 3 db helyett 7 – 8 db lesz a követelmény. Ugyancsak a szóban forgó kormányrendelet szabályozza a támogatásra jogosult termelők kilétét is, a következőképpen: – engedéllyel rendelkező (autorizált) fizikai személyek (PFA) – mezőgazdasági társulások (36 személy a törvény alapján) – mezőgazdasági szövetségek – mezőgazdasági kereskedelmi társaságok (SRL, SA, stb.) – termelői szövetkezetek Sajnos nem esik szó „fizikai személyek” kategóriáról, és ha így marad, akkor azok a gazdálkodók, akik a legegyszerűbb vállalkozási formát sem jegyezték be maguknak, nagy valószínűséggel sokféle támogatásban nem fognak részesülni. A legegyszerűbb bejegyzési forma a 44/2008–ban megjelent törvény alapján történik (családi vállalkozás, egyéni vállalkozás, AF, II, stb). A dolog nem újszerű, már évek óta szó van róla, hogy előbb- utóbb csak olyan termelők fognak támogatásban részesülni, akik ezt megtették. A beruházási támogatásoknál, melyekről még az alábbiakban említést teszünk, ez a feltétel már két éve érvényben van. Amit a beruházási támogatásokról tudni kell: A beruházási támogatások melyeket különböző kategóriákba és számokkal jeleztek, működtek az elmúlt években is, és működni fognak a 2010 – 2013 – as időszakban is, melyekből megemlíthetők: – farmok modernizációja– mezőgazdasági termékek feldolgozása


MEZŐGAZDASÁG, ÁLLATTENYÉSZTÉS |

– környezetvédelmi és infrastruktúra fejlesztése – vidékfejlesztés – fiatal gazdálkodók indító támogatása (112- es T. ferma) – önellátó gazdaságok támogatása (141- es T. ferma) – termelői csoportok létrehozása A községben gazdálkodók számára valószínű a 112- es, valamint a 141- es T. frema iránt lehet a legnagyobb érdeklődési zóna. A 112- es ferma működik, a 141- es T. ferma (7500 E-s), aminek a tavaly egy kiadása volt, valószínű ez év április 1től indul. Felhívjuk az érdeklődők figyelmét, hogy idejében gyűjtsenek össze minden ezzel kapcsolatos szükséges információt, mert valószínű, hogy a kiírási időszak rövid lesz, emiatt „ki korán kel, aranyat lel” mondás e támogatási formánál érvényes lesz. Az elsorolt támogatási területek egyikében megjelent a 44- es számú kormányhatározat az üzemanyag támogatása, amire már számítani lehet, hiszen működik január 1- től visszamenőleg, az elmúlt évek gyakorlatától eltérően a következőképpen: Jogosult személyek azok a mezőgazdasági termelők, akik jegyeztették magukat mint jogi személyek (autorizált) – PFA, II, AF -, ha a rendelet nem változik, akkor ismét itt is csak a fenti formában gazdálkodók vehetik igénybe az üzemanyag támogatást is!! Támogatás mértéke: 1,16 ron/liter gázolaj. Támogatott gázolajat lehet igényelni területre (használati kategória, valamint növényféleség függvényében) és állatokra egyaránt 30 – 150 l/ hektárig, ill. 30 l/ tehén. A támogatást egész évben negyedévenként lehet kérni a következőképpen: egy negyedévben felvásárolt gázolaj (pl. január, február, március) mennyiségét számlákkal igazoljuk a negyedévet követő hónap 20- ig, mely dátumig az illető területi kifizetési ügynökség (APA) fogadja a kérelmeket, miszerint visszaigényeljük a vásárolt és mezőgazdasági célra használt üzemanyag literéért az 1,16 ron összeget. A kérelmek

kiállításáig még pontosítások lesznek a gazdálkodást igazoló okmányok milyenségét illetően. Az érdeklődők addig is kérjenek az üzemanyag vásárlásáról igazoló aktát (számla!!). Amíg e sorok megjelennek, az elsoroltakkal kapcsolatban, lehet hogy máris lesznek konkrétabb tudnivalók, ezekről a gazdákat tájékoztatni fogjuk. A mezőgazdasági szférában sok az érdeklődő, naponta van újdonság, változás a rendeletek és rendelkezések szempontjából, ezért a mezőgazdasági igazgatóság munkatársai telefonon vagy személyesen a Rákóczi út 84. szám (növényvédelem) alatti épületben szívesen állnak rendelkezésünkre. Szeretnék még a község gazdálkodóinak egy pár időszerű tanáccsal szolgálni. E sorok írásakor naptárilag már tavasz (március 8), de időjárás szempontjából még tél van, és úgy néz ki a tavaszodás késni fog, ezért érdemes odafigyelni egy pár dologra: – mindenek előtt érdemes idejében beszerezni a tavaszi munkálatokhoz szükséges anyagi eszközöket (vetőmag, műtrágya, vegyszer, üzemanyag stb.), hogy a jó időt ne kelljen beszerzéssel tölteni. – Aki az őszi vetések (gabonafélék, vetett takarmányok) műtrágyázását tervezte, annak már itt az ideje, mielőbb el kell, vagy már el is kellett volna végezni. – Csapadék hiányról nem beszélhetünk, de megtörténhetik, hogy az eltelt csapadékos időszakot egy hosszan tartó száraz időszak követi, ezért a tavaszi vetésekkel azonnal (ahogy a talaj megengedi) foglalkozni kell, hogy az elvetett kultúráink a meglevő víztartalomból gyorsan kikelni és növekedni tudjanak. – Figyeljünk oda, honnan, milyen vetőmagot vásárolunk, zárolt vetőmagot, bizonylattal rendelkezőt vásároljunk. A burgonya (pityóka) termesztőknek a vetőmag (ültető anyag) cserét a csíki, gyergyói zónából, hisz idén olcsó és jó minőségű anyagot lehet beszerezni. – A kertészkedőknek itt a palántanevelés ideje, melegágyakban, fóliaházakban ezeket a munkálatokat már el lehet

9

kezdeni. Nagy figyelmet javasolok (fólia és melegágyi palántáknál) a talajfertőtlenítésre. E célra kaphatók megfelelő szerek, különben kultúráinkat indulásból károsíthatják a kártevők (gombák, talajlakó kártevők) végérvényesen, mert mire észrevesszük ezt már nem lehet újrakezdeni. – A gyümölcsösökben már el kellett volna kezdeni a fák metszését, takarítását. Felhívnám a figyelmet a következőkre: a kevesebb gyümölcsfával (háztáji kert) rendelkezőknek a fák kérgének lapos takarítását (drótkefe, vagy más eszközzel), mivel számtalan kártevő itt telel különböző formákban, alaposan meggyérítve ezzel az illető populáció létszámát, könnyítve a vegyszeres védekezést. – Idős, öreg fáinkat alapos, fiatalító metszéssel kell ifjítani, ne sajnáljunk vastagabb, elöregedett vázágakat levágni. – Az úgynevezett téli lemosó permetezéssel még nem kell sietni! Április folyamán ráér, melegedjék az idő, mozduljanak meg a kártevők, mert vannak olyan szerek, melyekkel egy kezeléssel többet érhetünk el. Több féle rovar, illetve gombaféleség elleni kezelést végezhetünk. – Nem utolsósorban, ne feledkezzenek el a „pocok” irtásáról, főleg fiatal ültetvényeken. Az utóbbi években nagyon elszaporodtak, legnagyobb károkat ők okozták a gyümölcsfákban, csemetékben. Lehet hatékony szert vásárolni, az „aktív” járatokba, többszöri csalizással meg lehet gyéríteni őket. Végül kívánom, hogy azoknak, akik ezt a nagyon nehéz, de sokszor szép szakmát választották, legyen egy sikeres évük, még akkor is, ha nagyon nehéz év is lesz. Ennek a szakmának is megvannak a szépségei, elégtételei, az összes nehézségével együtt. Az biztos, hogy eredményeket csak kitartó, odafigyelő munkával lehet elérni. Székely Csaba, mezőgazdasági mérnök, Nyikómalomfalva


10 |

K U LT U R Á L I S K A L A U Z

Idén is volt Tátika Show Idén február 5-én került megszervezésre a mára már egyik legnagyobb farsangi rendezvénynek számító TÁTIKA SHOW. Nagy lelkesedéssel fogtunk neki a próbáknak, és újdonságként az az ötlet született, hogy ne a rendezők tanítsák meg a táncot a gyerekeknek, hanem mindenki otthon próbálja meg összeállítani a színpadra szánt produkciót. Ez egyrészt azért volt jó, mert nem kellet órákat a hideg kultúrházban tölteni a gyerekeknek, másrészt meg azért, mert sokkal változatosabb, színesebb produkciók kerültek bemutatásra. Utolsó két héten, mikor színpadon próbáltuk az otthon tanult táncokat, láttuk, hogy a gyerekek fantáziája milyen végtelen, olyan elemeket raktak műsoraikba, amilyenekre mi nem is gondoltunk volna. Végre eljött a nagy nap, és izgatottan vártuk a közönséget, hogy bemutassuk munkánk eredményét. A közönséggel nem is volt baj, jöttek, hála Istennek elég nagy számban, és végre, ha fél órás késéssel is, de elkezdődött a műsor. A 28 fellépő gyerek izgatottan várta a szereplést jelentő deszkákra lépést. A 11 előadott produkció nem mondom, hogy hibátlan volt, de ilyenkor inkább azt kell figyelembe venni, és értékelni, hogy a gyerekek vették a fáradságot, összerakták, és megtanulták a műsort, és még ki is álltak vele a színpadra. Persze voltak kiemelkedő szereplések is, de összegezve a látottakat, minden fellépő gyerek megérdemli a dicséretet. Jó hangulatban telt a másfél órás műsor, és egyszer csak azt vettük észre, hogy az utolsó fellépőket hívja színpadra Sarkadi Zoltán, műsorvezetőnk. Az eredményhir-

detés előtt még egy meglepetés műsorral is készültek a szervező lányok, amelyet hosszan tartó tapssal jutalmazott a hálás közönség. Visszatekintve, elmondhatjuk, hogy egy színvonalas előadást sikerült rendeznünk, és ezért köszönet jár elsősorban a gyerekeknek, akik felléptek, és a szülőknek, akik segítették őket. Ugyanakkor köszönet a farkaslaki Polgármesteri Hivatalnak az ingyenes, meleg kultúrház használatért, és azoknak a személyeknek, akik anyagilag támogatták rendezvényünket. A jó Isten fizesse meg nekik. Külön köszönet illeti a zsűri tagokat, akiknek a legnehezebb dolguk volt az egész rendezvényen, hiszen nekik kellet eldönteni a sok jó produkció közül, hogy melyek a legjobbak, valamint Sarkadi

Zoltán művész úrnak, a színvonalas műsorvezetésért. A szervező ,,FARLEN,, Kulturális Egyesület mellett szeretném megköszönni segítségét, odaadását, és hozzáállását annak az öt lánynak, akik nélkül nem lett volna ilyen sikeres a rendezvény. Ők név szerint, Fancsali Karolina, Fancsali Kata, Lázár Evelin, Magyari Éva és Tamás Izabella. Köszönet nekik. Végül szeretném megköszönni a nagyszámú közönségnek, hogy eljöttek, megnézték, és sokszor hosszan tartó tapssal biztatták a színpadra lépő gyerekeket. Reméljük, jól érezték magukat, és mi ígérjük, hogy a jövőben is megpróbálunk megfelelni elvárásaiknak, és bizalmuknak.  Orbán Csaba


K U LT U R Á L I S K A L A U Z |

11

Vidám farsang II. Február 14-én, húshagyó vasárnap délután a farkaslaki színjátszó csoport megtartotta hagyományteremtő farsangi műsorát. A tavalyi Vidám Farsang elnevezésű előadás után úgy gondoltuk, hogy idéni műsorunknak Vidám Farsang II nevet adjuk, tekintettel arra, hogy egy vidám jelenetekből álló, egész estés műsorról van szó. Sokat gondolkodtunk, mit is tanuljunk meg, milyen jellegű műsort készítsünk, végül úgy döntöttünk, hogy tekintettel a tavalyi sikeres előadást követő visszhangra, idén is megmaradunk a humoros jelenetek mellett. Sokáig válogatva a rendelkezésre álló anyagból, végül január elején nekifogtunk a próbáknak. Amikor elérkezett az előadás napja, bevallom, mindnyájan izgatottan vártuk a közönséget. Pedig, ahogy 2006-tól minden esztendőben, úgy idén is szép számmal összegyűltek, de ez mindig úgy van az előadás előtt, hogy ,, vajon lesznek-e?’’ vajon érdemes volt-e próbára járni? Hála Istennek idén is sokan kíváncsiak voltak az előadásra, megcáfolva azt a falunkban divatos mondást, hogy nem érdemes csinálni semmit, mert úgy sem érdekel senkit. Visszagon-

dolva a 2006-ban előadott Nászajándék, 2007-ben a Nyitott Ablak című három felvonásos színdarabokra, valamint a

tavalyi és idéni Vidám Farsangokra elmondhatom, hogy igenis érdemes hideg téli estéket a kultúrotthonban próbálva tölteni, mert van igény rá. Minden esztendőben többen jönnek az előadásra, mint előző évben, és ez erőt és kitartást ad azoknak, akik estéiket a próbákkal töltik. Folytatás a 12. oldalon


12 |

K U LT U R Á L I S K A L A U Z

Folytatás a 11. oldalról

műsorral tudtuk megajándékozni nagyszámú közönségünket. Köszönet mindenkinek aki eljött a műsorra, köszönjük a bizalmukat, melyet ezután is igyekszünk meghálálni egy – egy műsorral. Köszönet a Polgármesteri Hivatalnak, hogy bérmentve rendelkezésünkre bocsátották a fűtött kultúrotthont, és végül köszönet azoknak, akik az estéiket feláldozták a műsor érdekében. Reméljük, hogy idén még egy előadást sikerül összehoznunk Pünkösd környékén, amikorra egy egész estés színdarabot szeretnénk bemutatni, amelyre ezúton is szeretettel meghívunk minden kedves érdeklődőt.  Orbán Csaba

Arany János Családi kör című versének egy kicsit átírt változatával kezdtük a műsort, mert egy picit féltünk, hogy fogja fogadni a közönség. Kiderült, alaptalan volt félelmünk, hiszen többször tapssal, kacagással szakították meg a műsort. Ezután már feloldódva, a siker tudatában mutattuk be Rejtő Jenő-Biztosíték című jelenetét, majd a Jelenetek egy házasságból, és a Zsidó hittanóra következett. Végére hagytuk az általunk legjobbnak gondolt Vonósnégyes című jelenetet, és a közönség reakciójából ítélve, jól cselekedtünk. Az előadás végén a hosszas, szűnni nem akaró tapsból ítélve úgy gondolom, egy jól sikerült

Tallózás a falu kulturális életéből Nagykorúsítási ünnepség A falu életének fontos eseménye a nagykorúsítási ünnepség megszervezése.Hagyományosan karácsony másodnapján köszöntjük a hivatalosan is felnőtté vált ífjakat. A rendezvény fő szervezői maguk a fiatalok, társszervervező a Polgármesteri Hivatal és az iskola vezetősége. 2009-ben is szép ünnepség keretében köszöntöttük fiataljainkat. Az ünnepi műsort a helyi kultúrotthonban tartottuk. Az iskola frissen alakult néptánccsoportjának bemutatkozó előadása után, vers következett, majd Albert Mátyás, Farkaslaka község polgármestere mondta el ünnepi beszédét. Ezt követte Major Magda iskolaigazgató köszöntője. A Polgármesteri Hivatal részéről minden ünnepelt virágot és emlékkönyvet vehetett át. Ezt követően a rokonok, családtagok köszöntötték az ünnepelteket. A felemelő, bensőséges hangulatú esemény, reményeink szerint emlékezetessé tette fiataljainknak a nagykorúsítási ünnepséget.

Kövércsütörtök Érdekes hagyománya Farkaslakának a kövércsütörtöki eseménysorozat.

Gyermekkorom szép élményei közé tartozik ez a nap. Akkor is, most is a gyermekekről, a gyermekeknek szóltak a rendezvények. 2010-ben sincs másképp. Iskolanapnak nyilvánítva sok érdekes vetélkedőt, szórakoztató játékokat lehet szervezni, melyen szívesen vesznek részt kicsik és nagyok egyaránt. Ebben az évben a következő versenyeket szerveztük az iskolában: Általános műveltségi, szavaló ( I-IV. és V-VIII. osztályoknak), mesemondó, rajz, számítógépes rajz, helyesírás, földrajz, népdal, rejtvényfejtő, a legjobb kísérletező, angol, fogalmazás, szépírás, ki olvasott a legtöbbet, sakk, ping-pong. A délutáni rendezvény a kultúrotthonban zajlott, ahol az óvodások farsangi öltözetének bemutatását láthattuk (talán több figyelmet érdemeltek volna a közönség részéről), majd az iskola kórusa illetve a régizene-együttes szórakoztatta a nagyérdemű közönséget. A Tátika-show résztvevői zárták a délutáni műsort. A vetélkedő nyerteseinek díjazása után a farkaslaki könynyűzene együttes muzsikált. Ezúton is köszönjük nekik önzetlen segítségüket, a szülőknek, nagyszülőknek pedig, hogy részt vettek a rendezvényen, ezzel is

támogatva az iskolát.

II. Nyikómenti Népdalvetélkedő Az idén második alkalommal szerveztük meg a népdalvetélkedőt. Házigazda a székelyszentléleki Benedek Fidél Általános Iskola munkaközössége volt. A népdalversenyt a Romániai Magyar Dalosszövetség, Farkaslaka Polgármesteri Hivatala, a Tamási Áron Általános Iskola szervezte. A versenyre 98 I-XII.-es tanuló nevezett be. A zsűri tagjai kolozsvári, illetve székelyudvarhelyi zenészek voltak. A verseny díjazottjai (Farkaslaka községből): III. díj: Fancsali Adrienn, II. oszt., Farkaslaka II. díj: Pakot Angyalka, IV. oszt., Farkaslaka II. díj: Dénes Attila, V. oszt., Farkaslaka III. díj: Tamás Zsolt V. oszt., Farkaslaka II. díj: Bálint Andrea, VIII. oszt., Székelyszentlélek. A népdalvetélkedő résztvevői oklevelet vehettek át a szervezőktől, a díjazottak könyvjutalomban részesültek. A vándor-vetélkedő 2011-es házigazdája Kecset lesz.  Major Magda


EGYHÁZI ÉLET |

13

Húsvéti gondolatok Jeruzsálemben a sziklasír helyén, ahol Jézus teste nyugodott, a hívek kegyelete egy templomot állított. A Szentsír temploma ez. A templom közepén van egy kisebb építmény, amelynek ajtaján csak lehajtott fejjel lehet bemenni. Ott látható a sír, ahol Jézus teste pihent. Ebben a Bazilikában minden este körmenetet tartanak. Amikor a Szentsírhoz ér a körmenet, a következőket énekli a kórus: Ebből a sírból támadt fel az Üdvözítőnk, itt mondotta az angyal az asszonyoknak: Ne féljetek! A názáreti Jézust keresitek? Nincs itt, feltámadott! Alleluja. Húsvét szent ünnepén mi is ezt kiáltjuk a világba: Krisztus feltámadott! Alleluja! Húsvét a győzelem ünnepe. A nagypénteki döbbenetes gyász után, Húsvétkor az élet győzött a halál felett. Az igazság győzött a gonoszság fölött. Szent Pál a rendíthetetlen apostol írja: „Ha pedig Krisztus nem támadt fel, hiábavaló a prédikálásunk, hiábavaló a ti hitetek.” Vagyis nem ér semmit az egész. De Krisztus feltámadt, Krisztus él! Húsvét a győzelem ünnepe. Ezért ez a hit át kell, hogy formáljon minket, keresztényeket. Belgiumban szokás, hogy a húsvéti reggeli alkalmával az édesapa kiosztja családja tányérjába a megszen-

nak: Hogy egykor mi is feltámadjunk, alleluja! – Ebben a kedves szokásban benne van a Húsvét üzenete: változtasd meg életed, alakítsd át életed, hogy egykor te is feltámadj az örök életre. Húsvét a béke ünnepe. A feltámadt Üdvözítő így köszöntötte tanítványait: „Béke veletek.” Mikor lesz béke a szívünkben? Ha visszatérünk az elhagyott forrásokhoz. Ha visszatérünk a Tízparancsolat szent törvényeihez, amelyek voltaképpen a szívünkbe vannak vésve. Onnan bűntelenül kiradírozni nem lehet. Mikor lesz béke a szívünkben? Ha visszatérünk a házasság szentségi méltóságához, ha visszatérünk a szülők és gyermekek kölcsönös tiszteletéhez, ha visszatérünk a lelkiismeretes munkához, ha visszatérünk az imához, a családi közös imához, ha visszatérünk a templomba. Térjünk vissza Istenhez, mert csak így kérhetjük feltámadt Krisztusunkat:

telt ételt. Közben ezeket a szavakat mondja: Krisztus feltámadott, alleluja! – A feleség és a gyerekek így válaszol-

Békét adj szívünknek, Békét családunknak. Békét nemzetünknek, Békét a világnak.  Balázs Károly plébános, Farkaslaka

Hiszek a romokon Március 21-én, vasárnap este, a farkaslaki templomban az erdélyi egyházmegye 1000 éves fennállásának ünnepére készült, a marosvásárhelyi Mustármag Énekegyüttes előadásában Hiszek a romokon című rockoratóriumot tekinthették meg az érdeklődők. A rockoratórium mint műfaj igencsak összetett, a szerzők ezt a nyelvezetet használva próbálják a fiatalokat is megközelíteni Isten és Jézus szavaival. A mű címe a felgyorsult összeomlásra utal, de ugyanakkor kihangsúlyozza, hogy a romok alatt az alap még szilárd.

Az előadás bemutatja a csíki hegyekben, a Szép havason, a Szent László kapolna romjainál gyülekező Csíksomlyóra induló zarándokokat, akik virrasztanak, emlékeznek, bűnbánatot tartanak, ellene mondanak mindannak, ami lelkileg, testileg, elpusztítja a sze-

mélyt, a családot, a közösséget, ugyanakkor állást foglalnak az élet, Jézus Krisztus mellett. A mű kezdetén megjelenik a kő és a gyermek jelképe, de a folytatásban a szerzők – Gyárfás Levente és Csiszér László – már nem használnak szimbólumokat, hanem a hétköznapi ember egyértelmű, nyilvánvaló nyelvezetével mondják el azt, amit tudni kell, ha tiszta életet akarunk magunknak.  Máthé Anikó


14 |

CIVIL FÓRUM

A nő „Köszönet neked, aki megszültél. És neked, aki a feleségem voltál. És neked, te harmadik, tizedik, ezredik, aki adtál egy mosolyt, gyöngédséget, egy meleg pillantást.” Egy nap, ami igazán a nőkről szól. Pontosabban március 8-ra gondoltam. Ez a dátum igazából a mai ünnepléssel szemben, valami mást hordoz magában, valami mást jelent. A nemzetközi nőnap az egyszerű, de mégis történelmet alakító nők napja, ami azt a küzdelmet eleveníti fel, melyet a nők évszázadokon át vívtak azért, hogy a társadalomban egyenlő jogokkal és lehetőségekkel élhessenek. Bár mára már e jeles nap átértékelődött a nők és a világ szemében is. Sokan nem tudják, honnan ered és miért pont ez a dátum. Itt van egy nap, mely egy kicsit a pihenésről, kikapcsolódásról, szórakozásról kellene, hogy szóljon. Egy nap, mikor minden nő, anya és élet/ házastárs leteszi a seprűt és inkább a kézitáskáját veszi kézbe. Hiszen, mint tudjuk, a nő a szeretet és az erő jelképe. Egy nő szerepe egy családban, baráti közösségben, hogy a szeretetet ápolja. Éppen ezért sokszor könnyekkel küszködve erőt vesz magán, és sok mindent eltűrve mutat példát a gyerekeinek és a nagyvilágnak. Nemhiába a tulipán jelképezi Őt, amely reggel kinyílik, majd éjszakára összezárul, mint az anyaméh, ahogy védelmezi magzatát. Ugyanakkor egy nőnek fontos ápoltnak, a maga módján szépnek, titokzatosnak, szenvedélyesnek és romantikusnak lennie. Ez mind szép, de ha igazán a dolgok mélyére nézünk, ez mind az erősebbik nem miatt, meg a más nőkkel való versengés miatt van. Ám itt van egy nap, mikor mindezt önmagukért kell megtegyék, nem másért, nem a megfelelésért és nem a versengésért.

Egy nap, mely kicsit a szabadságról szól. Úgyhogy kedves férfiak, március 8-án ne feledkezzenek meg barátnőjük, felségük, édesanyjuk esetleg lányuk kényeztetéséről. Egy kis figyelmesség

még senkinek nem ártott meg. Egy apró gesztus és örömet szereznek, és ez a nap egy évben egyszer van.  Lázár Evelin, Farkaslaka


FALUTÖRTÉNET |

15

Örökségünk a SZÉKELY KAPU! E témakörben nem állt szándékomban szakmai vélekedésekbe, fejtegetésekbe bocsátkozni, hisz nem vagyok hivatott rá, nem engem illet. Csupán vonzalmam, kötődésem diktálja és sarkall arra, hogy érdekükben, ismereteim felhasználásával, rávilágítsak felbecsülhetetlen értékükre, megmaradásukért. Gyermek és ifjúkori életem nem kötődött a székely kapukhoz, mert szülőfalumban, Kányádban egy sem volt. Ott a tehetősebb családok, gazdák szász hatásra nagy kő-tégla kötött kapukat építettek, házaikhoz kötve. A közepes és szegényebb gazdák három kapuzábé közé deszkából építettek ilyen- olyan nyílókkal kapukat. Csak miután családommal Farkaslakára kerültem, figyeltem fel rájuk és mindinkább lelkemhez kezdtek nőni. Itt a nyikómenti falvakban voltak és szembesülhettem velük. Igaz, hogy Far-

kaslakán ekkor, 1960-ban egyetlen egy, nagy kötött kapu létezett sima felülettel, a Tamási Áron szülőháza melletti Nagy Domokos bácsi portáján. Sajnos ezt is, amire észrevettük volna, lebontották és eltüzelték. Az ezt követő évek során jött egy áramlat a vasból készült kerítések, kapuk állítása irányába Farkaslakán. Mert lakói többségben szénégetéssel foglalkozva bejárták a román vidékeket, és ott látták ezeket. Új divatként elhozták haza e tájidegen építkezési formát. Hazajövögetve a szénégetésből, egyre- másra építtetni kezdték a

szép és új házaik mellé ezeket a rideg, csattogó vaskapukat, kerítéseket. Ezeket látva fogtunk össze néhai Jakab Zsigmond állatorvossal ezek ellenében. Megegyeztük, hogy minden lakossági, tömeges összejövetelen szóvá tesszük ezek tájidegen voltát, s a székely kapuk mellett fogunk kardoskodni. Rámutattunk ennek örökségként ránk hagyott történelmi, szellemi értékére s arra, hogy a székely kapu a székely ember szívéből gyökeredzik, és lelkéből táplálkozik. Mint ősi örökségek, a székelyember hagyományos építkezésének szoros tartozékai. Talán az ilyen irányú, rájuk ható munkának eredménye lehet, hogy a hetvenes évek vége fele e falu lakói is át kezdtek állni a székely kapuk építtetésére, meghonosítására. Folytatás a 16. oldalon


16 |

FALUTÖRTÉNET

Folytatás a 15. oldalról

Örömmel nyugtázom a faluközt járva, hogy mind több és több székely kapu ékesíti a rendezett udvarok-belsőségek utcára néző frontját. Nem túlzok, ha azt állítom, hogy hála a lakosság egészségesen megújuló mentalitásának, őseink történelmi hagyományait a gyönyörű székely kapukat kezdték szívükbe-lelkükbe fogadni, védelmükbe- gondjaikba venni, s így ma Farkaslakán több mint 60 gyalog és kötött székely kaput számlálhattunk. Ez siker a jó úton haladás terén! Fent már esett szó arról. Hogy a székelykapukat két kategóriába soroljuk: gyalogkapuk és nagy- vagy kötött kapuk. A gyalogkapu csak a személyek be és kijárására szolgál. Saját zsindelytetővel, nyílókkal, galambdúccal rendelkezik. A födetlen nagykapu nyílói ehhez és egy harmadik kapuzábéhoz csatlakoznak. A kapulábak, kontyfa, hónajfák faragott motívumokkal díszítettek, főhelyre helyezve székely szimbólumaikat, a napot és a holdat. A kötött kapunál a kis, gyalogkapu egybe van épülve a nagykapunyílót is tartó kapulábbal, a kaput összekötő kontyfával, a föléjük épített galambdúccal-, zsindelytetővel, melynek két végét keresztek vagy kopjafák ékesítik. A kapulábakat, kontyfát, hónalj kötőfákat, a kicsi kapu fölötti kaputükröt kifaragott székely motívumainkkal díszítjük. Örökölt motívumaink: a tulipán sokféle változata, a szegfű, a margaréta, bimbó és levélváltozatok. Ezek a girlandszerű, gördülő- kúszóindából nőnek ki, és alkotják a motívum együttest. A kiskapu feletti bekeretezett sík, palmettás, rozettás díszítéssel ékesített felületet a kapu tükrének nevezzük. A tükör fölé főhelyre helyezzük be a NAP -ot és átellenbe vele, a harmadik kapuláb felső felébe a HOLDAT mint szimbólumokat. E két fontos szimbólum látható ERDÉLY címerében is a felszállni készülő sas felett! A kötött kapu kontyfájára, a kaput állíttató gazda az ő lelki-beállítottságát, egyenességét jellemző szöveget vésetett be, úgymint:

Orbán Balázstól származó idézetet: „Béke a belépőre, áldás a kimenőre.” Vagy: „Ha jó szíved, neved, e kapun bejöhetsz! Ha pedig álnokul élsz, fel s alá mehetsz!” Ennek Jakab Zsigmond és Bölöni Domokos szerinti változata így hangzik: „Őszinte jó barát kapumon bejöhetsz! Álnok kétszínkedő, előtte elmehetsz!” Székelyszenterzsébeten a Nagy Károly kötött kapuján ez áll: „Népünk múltját felidézi és jövőjét mutatja!” Kányádi Sándortól is már idéztek (A mi utcánk c. verséből): „Aki innen gyökeredzik, azt egykönnyen nem fogja az élet piszka, mert itt még a sár is tiszta!” Zeteváralján a Balázs Matild kapuján: „Őseidnek szent hitekhez, nemzetednek gyökeréhez testvér, ne légy hűtlen soha!” Ennek Tamási Áron szerinti változata, mely nagy iskolánk kapuján is olvasható: „Őseid lelkét tartsd meg s a gyökeret melyből vétettél, ne feledd!” A néhai Hadnagy Jenő kapujára ez íródott: „Aki ezen ki, s bejár, arra áldás- béke vár!”

Vagy: „Áldás a bemenőre, béke a kimenőre!” Vagy: „Szeretet és béke, az élet legdrágább kincse. Legyen hajlékunk állandó vendége!” A madéfalvi Szentes Márton kapujára ez íródott: „Ezt a kaput székely ember faragta. Boldog, aki ki és bejár alatta!” A felsőboldogfalván 1729- es évszámot örökítő legrégebbi kapuleírás az akkori helyesírással így olvasható: „Szíves vendéglátó ez kapu gazdája, de az gonosz embert furkósbottal várja!” E kapu hála Istennek jelen van a szejkei székely kapu együttesben. Bölöni Domokos az alábbi változatot még közzétette: „Jószívű, hív barát e házba bejöhet. Álnok, gonosz ember az úton elmehet!” Hála és köszönet övezze azon egykori Rajoni vezetőinket, mint néhai Hermann Gusztáv akkori irodalom szakos tanfelügyelőnket, Finta Béla akkori művelődési ház igazgatóját, valamint dr. Bakk Sára orvosnőt. Kezdeményezésük és beható munkájuknak köszönhető, hogy az akkoriban rohamos fejlődésnek indult Székelyudvarhelyen és a környező falvakban kivágásra, eltüzelésre ítélt, akkor még létező régi székely


FALUTÖRTÉNET |

kapukat megmentették, és a Szejkén, az Orbán Balázs sírjához vezető ösvényt ezek gyűjteményével szegélyezték mindannyiunk örömére és büszkeségére. Megjegyzem, még engem is beavatott dr. Bakk Sára orvosnő ez ügyben olyképpen, hogy kultúrigazgató értekezleteken, ahol a Rajon vezetői is jelen voltak, tegyem szóvá ennek az ügynek a fontosságát. Örömünkre szolgált, hogy egy pár évvel később a csíkszeredai jóérzésű emberek, városvezetők is létrehozták a Székely kapu gyűjteményeket a Mikó vár udvarán. Tudnunk kell, hogy településeinken a székely kapuk két változatban fordulnak elő: natúr- természetes faszínben, tartósító olajokkal lekezelve vagy olajfestékkel lefestve a faragott részt. Megjegyzendő, hogy a festett kapuk csak Udvarhelyszék falvaiban honosodtak meg. Mindkét forma a miénk, elfogadjuk. A csíki, gyergyói medencék és Háromszék megmaradtak a fa színénél (Csak faragott motívumok festődtek a nekik megfelelő színekre). Tudnunk kell, hogy főként elődeink idejében a festett kapukon a kék szín is jelen volt. Köztudott, hogy a székelység színe mindig a kék volt! A régi, tipikusan székely házakon még ma is megfigyelhető, hogy a ház falát kívülrőlbelülről kékre meszelték. Ugyancsak kékre festették ajtójukat, az ablakok rámáit is. A székelyek színe azért a kék, mert a mindannyiunkat beborító ég színe is kék, s úgy tartották eleink, úgy hitték, hogy csak az maradhat meg itt, ezen a tájon, aki bízik abban, aki e felett van, s kormányozza az egész világot. Most, székely népünknek a NAP és HOLD éppen olyan szimbóluma, mint a kék szín. A kapuk faragott motívumait ezek kell koronázzák. Helyük a felső jobb és balsarokban van a galambdúc alatt virágmotívumainktól övezetten. A NAP-nak szimbólumunkká válása onnan ered, hogy a székely ember mindig reggel korán, napfelkelte előtt érkezett meg munkahelyére, a mezőre. Napfelkeltekor a felkelő NAP felé fordulva

imát mondott, melyben kérte a Jóistent, hogy azon a napon is segítse meg őt és családját. Este pedig a megjelenő HOLD felé fordulva imával kösz9nte meg Istennek, hogy azon a napon is megsegítette munkájában- életében. Ránk maradt örökségként könyveljük el elődeink azon megfigyelését és megállapítását, hogy a székely falvakon áthaladó idegen, ha székely kapu díszítette ház előtt haladt el, a kapuról megtudta állapítani a kapu mögött lakó gazda vagyoni helyzetét. A kis gyalogkapus gazdára rámondta, hogy ez egy olyan 30 holdon aluli szegényebb vagy középgazda. Ezen a kapun csak egy fogat jár ki és be! A nagy kötött kapus gazdánál tudta, hogy ez már olyan 30 holdnál több birtokkal rendelkező nagygazda, akinek már 2-3 fogata jár ki és be a kapun! Azt is jó tudni, hogy a székelység már történelmi helyzetéből adódóan is kitűnt hagyományőrzésével. A székely kapukra vonatkoztatva ez a megállapítás leginkább érvényes Máréfalvára, Fenyédre, Küküllőkeményfalvára, hisz itt látható a legtöbb és legrégebbről megmaradt székely kapu. De ha a jelenlegi korban Máréfalvát „élő” székely kapu múzeumnak emlegetik, hadd ragasszam hozzá a mi Malomfalvánkat is! Hála és köszönet a néhai

17

PAPP FERENC tanítónknak, a nagy „Tanítómesterünknek”, Malomfalvát is szebbnél szebb eredeti stílusban épült és faragott székely kapuk díszítik. Fiait és tanítványait is belenevelte ezek szeretetébe, értékelésébe, elkészítésébe, a valódi népművészetünk felkarolására, védelmére. Talán ennek köszönhető, hogy Malomfalva lakóinak vonzalma a székely kapuk irányába terelődött s majd mindenki székely kaput állított- állíttatott portája elé. Érdemes szóvá tegyem, hogy a PAPP hármast (a két fiát is beleértve) már több mint 25 éve többször is meghívták diplomáciai úton, és kivitették az Anyaországba, ahol fontos intézmények bejárataihoz több mint 18 kötött székely kaput faragtak és állítottak fel, Isten segítse továbbra is ezirányú tevékenységükben! Lelket szívet gazdagító hír hogy a Hargita megyei Tanács is a közelmúltban programot dolgozott ki a Székely kaput faragók- állítók anyagi támogatására. Isten áldása rájuk!  Jakab Ferenc nyugdíjas tanító, Farkaslaka


18 |

FALUTÖRTÉNET

1848-1849 a Nyikó mentén A szájhagyománytól a történelmi valóságig Az 1848-as események idején Udvarhelyszéken az áprilisi forradalom tüzének nemes lángját hamar elfojtották a belső és külső erők fondorlatai. Az udvarhelyi nagy nap, április elseje után néhány hónapra a Fehér-Nyikó, a Gagy és a Küsmödvize mentén dicstelen dolgok történtek. Fel kell tárnunk ezeknek valós mozgatórugóit, hogy igaz képet alkothassunk az egész Udvarhely környéki székelység 1848-as magatartásáról. Ellenkező esetben megkérdőjelezhető lenne az Udvarhely környékiek magyar nemzeti érzése, a forradalom és a nemzeti szabadság ügyéhez való pozitív viszonyulása. Helyi mondák, egyéni (magánjellegű) feljegyzések és irattárak kutatása nyomán próbálom szembesíteni az adatokat a történelemtudomány már elfogadott megállapításaival, hogy a közgondolkodásban még meghúzódó homályos bizalmatlanságot és kétkedést eloszlassam. Mire emlékezett vissza emlékiratának papírra vetésekor a nagy életutat befutott egykori nyikó-menti gyermek, később gimnáziumi igazgató-tanár? Simén Domokos 1836. július 30-án született Tarcsafalván. Apja János, unitárius lelkész volt helyben, majd Siménfalvára választották meg. Itt fia, Domokos az „oskolamester” Elekes György tanítványa lett, majd a keresztúri unitárius gimnáziumban a mester fia, József tanította. Emlékiratában elmondja, hogy a nevezetes márciusi események után, amelyek a gimnáziumi diákságot fellelkesítették: „a deákok egész enthusiasmussal mentek fel a városba levetni az egyetlen kétfejű sast a postáról.” Le is verték, és sárba tiporták. A városiak közül sokan megdöbbentek, és rosszallták a tényt; a nagyobb rész azonban örömmel csatlakozott a tanulókhoz. Ez események után nemsokára az ifjúság honvédnek és Kossuth huszárnak állott. Az iskolai tanítás korán bevégződött (a rendes tanév befejezése előtt), a tanulók hazamentek, és a múzsák hajléka

két évig nélkülözte szokott lakóit. „A tanulók elszéledése után apám engem is hazavitt Elek öcsémmel együtt. Mint 12 éves gyermek, nem voltam elég erős arra, hogy honvédnek álljak. Nem volt mit tennem, tehát a gazdaság után láttam, ahol a legkisebb teendőktől a legfárasztóbbakig végeztem mindent. Különben is sok kézügyességem révén, szüleim is inkább engem használtak mindenre, mint az öcsémet. Azonban nemsokára a nemzetőrség is szervezte magát a falvakban. Én a siménfalviak dobosa lettem, s ilyen minőségben voltam egy darabig.”[1.] Tény az, hogy Udvarhelyszéket és Keresztúr-fiúszéket az 1848. áprilisi eufórikus hangulat után társadalmi nyugtalanság uralta. Hiába sikerült Pálffy Jánoséknak kiharcolniuk a kolozsvári országgyűlésen a szabadság és egyenlőség mellett a jobbágyfelszabadítás törvényét is. Hiába vitték a dúlók a falvakba a körleveleket, amelyeket a lelkészek kötelesek voltak felolvasni a vasárnapi istentiszteleten. A törvény felemássága és alkalmazásának halogatása, az ellenséges propaganda, valamint a megszálló katonai erők ravasz uszító politikája mozgásba hozta az amúgyis megosztott társadalmi tagozódású vidéket. „A jobbágyság és zsellérség, valamint a hozzájuk csatlakozott szabadszékelység megtámadta az

udvarházakat és kastélyokat. Nemcsak a felsőbencédi udvarházat (Pálffy Elekét), de Betfalván, Bögözön, Abránfalván, Agyagfalván, Árvátfalván, Dályán, Derzsen, Fiatfalván, Homoródszentpálon, Kénoson, Kisgalambfalván, Homoródszentmártonban, Korondon, Küsmödön (Pálffy János birtoka – B. D. megj.), Magyarzsákodon, Martonoson, Muzsnán, Nagygalambfalván, Patakfalván, Tarcsafalván, ahol a birtokosok jószágai puszta kietlenné váltak. Szentmihályon, Véckén ...több helyen az ellenséges katonaság és a falusi nép együtt támadott.” [2.] Tarcsafalvi Pálffy Dénes felsőbencédi és tarcsafalvi nemes, földesúr 1848as bujkálásáról ezt a visszaemlékezést közölte Pap Mózes: „Nagy birtoka volt, s abban az üdőben vót egy megbízott emböre (t i. Felsőbencédben – B. D. megj.), akit úgy hittak, hogy Kovács Ferenc... úgy hallottam, hogy keresték akkor az urakot, még hamar ki es végezték. Kovács Ferenc aszt monta Pálffy Dénesnek, az úrnak, hogy – maga maraggyon itt, met én magát úgy elbuttatom, hogy sose senki mög nem kapja. Valami rakásba bunkert csinált, s az öregöt oda bé, s addig vót ott, amíg lecsöndesödött a helyzet. Szépön élve mögmaratt, de mög is jutalmazta eszt a K. F.-et, met vele szömbe van egy hatalmas nagy kert, s azt neki adta. Ma es, ez K. F. leszármazottya Domokos, s az a kert az övé.” Pap Károly Székelyszentmihályon lakik, de a benczédi ősei rokonságban álltak a bencédi Pap Józsefékkel, illetve Mózesékkel. Ugyanezt a történetet mondta el, azzal a változtatással, hogy Pálffy Dénes urat a jóembere egy „gányérakásban” (trágyadombban) készített búvóhelyen rejtette el, „a környék lázadó jobbágyai elől.” [3.] „Templom és torony épületekben változások nem történtek, de igenis történtek siralmas romlások a parochia


FALUTÖRTÉNET |

épületében, mert az 1848-k október 23ra virradólag gonosz ember által támasztott tűz miatt a papi csűr a hozzátartozó pajtákkal, ólakkal együtt és a kerteknek nagy részei a mesteri háztelek is némüleg a tanító házig, nemkülönben a csűr és kertek merőben hammuvá égtenek Abásfalván.” [4.] Dr. Egyed Ákos a már idézett című dolgozatában említi, hogy „Bencédben 1848 novemberében Pálffy Elek udvarházát dúlták fel.” Itt nem a szájbeli hagyomány téved, sem a tudós történész. Arról van szó, hogy Pálffy Elek és János, az udvarhelyi vezéralak és országgyűlési alelnök testvére, Dénes adminisztrálta a nevezettek birtokait, sőt azok halála után örökösödési perrel meg is szerezte a tulajdonjogot. Erről Szabó T. Attila tájékoztat a Pálffy Jánosról írt monográfiájában. [5.] Az 1820-as úrbéri összeírás szerint Bencédben Pálffy Dénes földesúr neve szerepelt, akinek 6 jobbágya volt. [6] Hogy a rugonfalviak és siménfalviak szép számban ott voltak az agyagfalvi réten 1848. október 16-án, annak aztán megfizették az árát. 1848. november 25én Heydte őrnagy megszállta a vidéket, rekvirált. Álljon itt a rugonfalvi elöljáróság által aláírt jegyzőkönyv „Major Barót Heydte őrnagy” rendeletére: 1.) 10 drb. ló 800 ezüst Nft 2.) 1 pár ökör 85 Nft 3.) 3 tehén bivaly drb./105 Nft 4.) 19 drb. kihízott sertés 120 Nft 5.) 30 vedres hordó teli új bor 23 Nft 6.) óhbor '46 béli 18 veder 30 Nft (juh-és báránybőrök a híúból éjjel a pincéket felverték 160 véka zabot rekviráltak a faluból.[7.] Nyilván, hogy a többi faluban sem voltak kíméletesebbek. A tordátfalvi Biblia őrzi ifj. Lukácsi Sándor feljegyzését, mely szerint: „...az oláhság hazánkat ellepvén, az udvarokat kirabolták, és minden javaikat az udvaroknak elpusztították, azt, kiket az urak közül megfoghattak, kínozták, és meg is ölték, de a székelyeket, zselléreket és szegényebb nemes embereket is nem bántották egyéb aránt, hanem élelmezéssel ellátni parancsolták, úgy, mint kenyérrel, vágómarhával, borral, pálinkával, bocskorral

tartani kelletett. Hosszasan tanyázván egy rész oláhtábor Szentmihályon, kik prédára onnan kijárván Tarcsafalvára és Martonosba...” [8.] A tarcsafalvi és homoródszentpáli egyházközségek – hogy csak e kettőt említsem – iktatókönyvei teljesen közlik a dúlói, később a kormánybiztosi körleveleket, sőt az Erdélyi Unitárius Egyház püspökének, Székely Sándornak a lelkes hangú pásztorlevelét is. Ebben a püspök örömmel adta a lelkészkar és a hívek tudomására, hogy a magyarországi, pozsonyi országgyűlés 1848. március 16-án módosítás nélkül elfogadta Kossuth Lajos vallásügyi javaslatát, amely a XX. törvénycikkben „az unitárius vallást törvényesen bevett vallásnak nyilvánította Magyarország területén.” (Erdélyben már az 1568-i tordai országgyűlés óta, B. D. megj.) Ezután „minden egyházi jegyzőkönyvek és irományok egyedül magyar nyelven folynak.” Utasította az egyház papjait az 1848. április 22-i körlevélben, hogy „az Unió jótékonysága mellett szavalni, azt a népnek értelmesen megmagyarázni, annak hasznos eredményeit felfejteni, az ellen pedig sem izgatni, sem szólani – minden pap atyánk fia tartsa szoros kötelességének – úgy a közbékét és csendet ajánlani fenntartani esmérje lélekben járó hivatásának.” [9.] Nem sok eredménnyel járt a kihirdetés, mert ezt nem követte gyakorlati alkalmazás. Nem csak a volt jobbágyok és zsellérek voltak elégedetlenek Székelyföldön, a felemás módon értelmezett és alkalmazott felszabadítással és földöz juttatással, de a szabadok és a nemesség sem lelkesedett a rájuk is kötelező közteherviselésért és adózásért. A Székelyudvarhely környékét megszálló Heydte osztrák tábornoknak sikerült kihasználnia az elégedetlenségeket, s a lakosság különböző rétegeinek egymás ellen uszításával lefoglalta Habsburg-ellenes cselekvéskészségüket. Így váltak saját népük ügyének ellenségeivé a félrevezetett, dühükben elvakult emberek. Beszédes példa erre a martonosiak esete, akik székelymagyar véreiket adták az osztrák martalócok és román hordák kezére. [10.]

19

A honvéd táborozáskor is visszaütött a társadalmi kérdés megoldatlansága. Amint a honvéd-tárunkból is kitűnik az Egyed Ákos kimutatásában, a tiszta jobbágy-típusú faluként szereplő Recsenyédről és Homoródszentpéterről csak a szájhagyomány őriz néhány honvéd-nevet. [11.] Ellenkező a helyzet a sok jobbággyal rendelkező Tarcsafalván, Székelyszentmihályon, Kobátfalván, de Rugonfalva, Siménfalva, és a két Kadács szabadszékely népe kitett magáért. Viszont furcsa helyzet alakult ki a Felső-Nyikó mentén: Malomfalva, Székelyszentlélek, Farkaslaka és Székelypálfalva szabadszékely lakossága ellenségesen viselkedett a honvédtoborzó bizottsággal. „1848 szeptemberében a honvédsereg számára elrendelt falvankénti összeírásokat számos közösség részben vagy egészben megtagadta: Atyha, Pálfalva, Farkaslaka, Szentlélek, Malomfalva, Lengyelfalva… hangoztatták hogy nem a minisztériumnak (magyarországi – Kossuthnak, B. D. megj.), hanem a császárnak engedelmeskednek.”[12.] A felületes olvasó azt hinné, hogy a katolikus felvidék valószínűleg a papság illetve a mérsékletre intő Kovács Miklós erdélyi püspök hatásának befolyása alatt állott. A helyzet nem ilyen egyszínű katolikus felekezeti szempontból sem. Országos szinten is komoly mozgalom bontakozott ki a katolikus papság körében, a szabadelvű papság kezdeményezésére. Az élükön találjuk Veszely Károly brassói tanárt és káplánt, Miklóssy Sándor atyhai plébánost, Keresztes Márton székelyudvarhelyi tanárt és Bardócz János kolozsvári hitszónokot, akik a szabadságharc vérbe fojtása után elvették a purifikáló (igazoltató) bizottságoktól „méltó büntetésüket.” Ezek között volt a gyergyóremetei születésű székelyszentléleki Antalfy Ferenc plébános is, akit a labanc párti Raymund János székelyudvarhelyi főesperes helyett választott meg a liberális papság. (Folytatjuk)  Balázsi Dénes, nyugdíjas tanár, Szentlélek


20 |

FALUTÖRTÉNET

Anekdoták Tamási Áronról Gyűjtötte és átdolgozta Lőrincz József, a Tamási Áron Gimnázium magyar szakos tanára.

Halvadászat Mozgékony, csintalan gyermek volt Áron, játékos kedvű. Szerette a szabadságot, sokat kószált erdőn, mezőn a társakkal, kedvenc foglalatosságuk volt a Nyikóban való halászás. Feltűrték a nadrágjuk szárát, és egy bottal döfködték a göbbenőkben a mart alját, hogy a „kopsik” az odatartott vesszőkosárba menjenek. De szalmakalappal vagy csupasz kézzel is kísérleteztek. Kevés sikerrel, csak az időt töltötték, mert ahogy az apja egyszer megjegyezte, Áronék nem megfogták, hanem inkább „elvadászták” a halakat.

Így tanul a gyermek Áron édesapja, Tamás (i) Dénes lázadó természetű ember volt, az író sok lázadó hősének alaptípusa. Korán munkára fogta a fiát, hogy megtanulja a székely sors nehézségeit. Tőle tanulta meg azokat a nagy igazságokat, melyeknek magvait igyekezett szétszórni később a világon művei által. Egy alkalommal így beszélgetett apa és fia: Édesapám, miért van az, hogy a székelyek gyakran emlegetik kesergő énekeikben a varjúmadarat, a varjúsereget? Mert a varjú is vándormadár? – Nem, fiam, a varjú nem vándormadár. S miért nem vándormadár ? – firtatta a fiú. Azért, mert olyan madár, hogy megvárja a disznóvágást – szólt az apa sokatmondóan.

Tisztelet a forrásoknak Tamási Áron a természet nagy tisztelője, csodálója, szerelmese volt. Író korában, amikor hazajött Farkaslakára, maga mellé vett néhány szomszéd- vagy rokongyereket, s együtt járták be az általa ismert, szeretett helyeket. Egy ilyen alkalommal történt, hogy megkerestek egy, még a gyermekkorból számon tartott forrást Nyikófejében, és azt elhanyagolt állapotban találták. Az író letérdepelt a forrás elé, gondosan kitakarította, az ágakat, faleveleket eltávolította belőle, a lefolyóját felszabadította, a bepókhálósodott forrást újra használhatóvá tette. Amikor a kút újra vígan működött, még két lapos követ is helyezett eléje, rájuk térdepelt, és jót ivott a kristálytiszta, jó hideg vízből. Vidáman nézett az őt kísérő gyerekekre, és azt mondta: „Én így tisztelem a forrásokat. Letérdelve tisztítom meg őket, és térden állva iszom belőlük, hódolok áldott vizük előtt”. Szavait ma is idézik néha az öregek az utódoknak, amikor arra biztatják, hogy tiszteljék, tartsák rendben, gondozzák a forrásokat.

Tamási-kétszersült 1947-ben történt, amikor az író Mezei próféta című novellájából filmet készítettek. A Mátrában forgattak. A prófétát, azaz a szamaras embert Benkő Gyula színművész alakította. A parádi fogadóban reggelire a kenyér mellé vajat és sült húst adtak. Pontosabban: alig sült húst. A művésznek nem volt kedve a sápadt sülthöz, összecsomagolta, és magával vitte a forgatás helyére, a

bodonyi erdő szélére. Délfelé, a hús megint előkerült. – Még egyszer meg kell sütni – mondta Tamási, és bement az erdőbe. Kalapjában keserűgombával és kakukkfűvel tért vissza. Tüzet gyújtottak. Áron egy lapos követ helyezett a tűzre, amelyet előbb letisztított, majd a tetejére rákente a vajat. Amikor az már sercegett, a kőre helyezte a húsdarabokat, a karikára vágott gombát, és az egészet kakukkfűvel szórta be. Csodálatos illat terjengett, a világ legnagyszerűbb kétszersültje készült el. Az író huncutul csillogó szeméből pedig ez volt olvasható: – Nem csak táplálkozni kell, hanem élvezni is az ételt. S ehhez ismerni erdőmező fűszereit. Így varázsolta volt el a székely író a magyar sültet.

Mint Áron a rokolyát Tamási Áron három feleségével is járt haza Farkaslakára, jött akár magyar világ volt, akár más. Első felesége ügyeske, a második szőke, a harmadik barna volt. Ezerkilencszázötvennyolcban történt, nyáron, hogy a második feleségével voltak itthon, s kimentek egy kicsit szétnézni Mordicába, oda, ahol az István Mártonék földje volt. Napoztak a Nyikó partján, s a ruhájukat felteregették egy öreg fűzfára. Élvezték a patak csörgedezését, a madarak énekét, a jó levegőt, a természet adta szabadság örömét. Hirtelen beborult, szél jött elő, elkapta, s vinni kezdte a fára akasztott ruhákat. Az író főleg a felesége szoknyáját kergette, amit a szél a legtávolabb sodort. Kissé nevetséges volt, ahogy a szoknya meg-megállott, mintha megvárná, aztán a szél szárnyán váratlanul újra tovaröppent. A környéken dolgozók élvezték a látványt, szójárás is lett


FALUTÖRTÉNET |

21

Jegyzetek

belőle:,,Kergeti, mint Áron a rokolyát”. Annál is inkább keletje lett a szólásnak, mivel Áron tényleg nagy szoknyabolond hírében állott.

Jó üzlet az írás Farkaslakán híres zenekar volt a Fancsali Antalék bandája. Három Fancsalifiú is muzsikált benne: Anti, Vencel és Tikó. Egy alkalommal Simó Mihályt köszöntötték Szent Mihály napja alkalmából, nagy társaság gyűlt össze, énekeltek, beszélgettek, teljes volt a jókedv. Ott ült közöttük Tamási Áron is, az író, aki egyfolytában jegyzetelt a naplójába. Fancsali Antal meg is kérdezte: Áron bácsi, maga se nem eszik, se nem iszik, se nem énekel, hát mit csinál? Én, fiam, három tehén árát írtam

ma itt össze rólatok. Csak annyit csináltam.

Titok Farkaslakán vannak, akik felróják, hogy az író nem hagyott anyagiakat a falura. Mégis, íme egy bizonyíték, hogy nem is volt ő olyan szűkmarkú. Az ötvenes években javították a templomot, s erre a pénzt a hívek adogatták össze. Tamási Áron itthon volt, s hallotta, hogy nem igen üti a széle a hosszát. Elment a paphoz, Kovács Antal plébánoshoz, s adományozott az egyháznak háromszáz lejt, ami akkor elég nagy pénz volt, egy átlag havibér. Csak azt kérte, hogy ennek írásban nyoma ne maradjon, legyen titok. Az is maradt. Csak a plébános úr „titokban” elsuttintotta az asszonyoknak, s azok aztán tovább mondták.

Mint Tamási Áron életének és műveinek tanulmányozója sikerült a Tamásikutatás nemegy fehér foltját eltűntetnem. Többek között felfigyeltem az íróról szóló anekdoták, anekdotaszerű történetek sokaságára, és rájöttem, hogy ezek áthagyományozása milyen sokhasznú lehetne. Az átdolgozó becsületbeli kötelessége a források megjelölése, amire a jegyzetekben kerítek sort. Ezen kívül a történetek megértését segítő információkkal is szolgálok itt. (L. J.) Halvadászat Gazda József: Ahol a bölcső ringott, In Találkozások Tamási Áronnal (Összegyűjtötte és válogatta Bán Péter), Pallas – Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2000. 68. Sipos Ferenc, Sétáim Tamási Áronnal. In Sipos Ferenc, Itthon – Farkaslakán, Mark Hause Kiadó és Nyomda, Gyergyószentmiklós, 2004. 19. Így tanul a gyermek Nagy Dénes farkaslaki tanár közlése az 1980-as évek végén. Idős Sipos Ferenc szóbeli közlése, Farkaslaka, 1996. Tisztelet a forrásoknak Idős Sipos Ferenc szóbeli közlése, Farkaslaka, 1996. Tamási-kétszersült Tasnádi Gábor, Tamási Áron terített asztalai. In Tamási Áron Emlékkönyv (Szerkesztette Tasnádi Gábor), Trezor Könyvkiadó, Budapest, 1997. 127. Mint Áron a rokolyát Elmondta István Irma (szül. 1926) és édesanyja, István Mártonné (szül. 19o2). Jakab Rozália, „Nálunk a harangszó elszáll a határig”, Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 1998. 186. Jó üzlet az írás Major Lászlóné Fancsali Magdolna szóbeli közlése, 2006. Jakab Rozália, „Nálunk a harangszó elszáll a határig”, Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 1998. 188. Titok Jakab Rozália, „Nálunk a harangszó elszáll a határig”, Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 1998. 190. (Folytatjuk)


22 |

MAGAZIN

Viccek 1. János bácsi a kollektívben keményen dolgozik, de alig tud megélni. Látja, hogy egyesek jól élnek, módosodnak, s nem panaszkodnak. Elhatározza, hogy felmegy Bukarestbe Gheorghiu-Dejhez, és tanácsot kér tőle. Nehezen, de bejut a központi bizottsághoz. Egy irodában megkérdezik, hogy mi a panasza. El is mondja János bácsi. Azt a tanácsot kapja a titkártól, hogy reggel keljen fel egy órával korábban, és este feküdjön le egy órával később, és akkor neki is lesz mindene bőven. Azzal hazajött. Napközben elment normázni, s este más dolga nem volt, hát kiült a kapuba. Sötétedéskor látja, hogy visznek egy szekér szénát. Kérdi a fogatostól, hogy ilyenkor hová viszik a szénát. Azt válaszolják, hogy az elnöknek, de ha hallgat, akkor neki is hoznak egy szekérrel. Kíváncsi volt reggel. Korán kiült a kapuba. Látja, hogy jön egy szekér megrakva gabonával. Kérdezi, hogy ilyenkor hová viszik a gabonát. Az a válasz, hogy a raktárosnak, de hallgasson vele, mert neki is hoznak. János bácsi élete fellendült. Módosodni kezdett. Motorbiciklit is vásárolt. Gondolta, hogy felül a motorra, és felmegy Bukarestbe, hogy megköszönje a jó tanácsot. A kerékpártját a központi bizottság előtti parkolóban hagyta. Bement, és megköszönte. Amikor kijött a motorbiciklinek hűlt helyét találta. Gyorsan visszament és panaszt tett, hogy ellopták a motrát. – Na, látja, János bácsi az is egy órával korábban kelt- volt a megnyugtató válasz. --2. A fogatosnak deszkára volt szüksége. Kért a kollektíva elnökétől, de az visszautasította, mert a fogatos a múlt héten is kért egy szekérbárkára való deszkát. Péter engedély nélkül felrakta a szükséges anyagot, és szénával nyomtatta le, de az elnök felfedezte, mert kilátszott a deszka vége. Péter tagadta. Az elnök megfenyegette, hogy bezáratja, lopásért.

– Megteheted, elnök, de akkor kártyát is hozzál, mert nemsokára te is odakerülsz mellém, s ne unatkozzunk majd odabent. Behívták a téeszelnököket továbbképző tanfolyamra. Az egyik előadó ismertette a távlati terveket: Elvtársak, olyan állattenyésztő farmjaink lesznek, mint egy könyvtár. Úgy fognak állni az istállóban a tehenek, mint a könyvek a polcon. Olyan kukoricát fogunk termeszteni, mint egy-egy telefonpózna. Olyan cukorrépákat termelünk majd, hogy darabja egy mázsát fog nyomni. A szemináriumon szót kért az egyik falusi elnök. Elmondta, hogy náluk már ezt meg is valósították. Felkérték, hogy adja elő ezt, miként sikerült nekik. – Nálunk úgy állnak a tehenek a jászol előtt, mint a könyvek a polcon, de ha egyet kiveszünk a sorból az egész összeomlik. Olyan kukoricánk van, mint a telefonpózna, mert olyan távol vannak egymástól, és olyan cukorrépánk van, hogy egy mázsa cukor lesz belőle egy hektáron. --3. A tanító néni továbbképző tanfolyam után visszamegy az iskolájába. Elmondja, hogy ő Scorniceşti-n volt a Ceauşescu elvtárs szülőfalujában, s ott csodálatos dolgokat látott. Ezekről szemléltetőképeket is hozott, amelyeket sorban bemutat a tanítványainak. – Mondjátok meg, gyerekek, mit láttok? –kérdezi a tanítónő. – Ez egy paradicsom- vágják rá a gyermekek. – Nem, ez egy scorniceşti-i cseresznye! – Na, ez mi? – Ez egy víziló. – Nem, gyerekek, ez egy scorniceşti-i malac. – Hát ez meg micsoda? – mutat egy teknősbékát ábrázoló képet a tanítónő. Csend van az osztályban. Nagy későre jelentkezik Pistike: – Tanító néni, ez egy scorniceşti-i lapostetű?

4. Újságírók érkeznek a téeszhez. Az istállóban szóba állnak a gondozókkal. – János bácsi, hány liter tejet ad ez a tehén? – Ez biza hármat – válaszol Az öreg, de az újságíró háta mögül integet a brigádos, de amikor látja, hogy az öreg nem érti, mit akar, kénytelen közbeszólni: – Úgy érti, hogy minden csicséből. Erre a gondozónak leesik, s igennel bólogat. Az újságíró kiszámítja, hogy a négy csicsből összesen, 4x3 : 12 liter és naponta kétszeri fejéssel ez 24 litert tesz ki. – Magának mennyi a fizetése, János bácsi, – vallatja tovább az újságíró. – Én 1100 lejt kapok. A riporter ismét számol: – egy hétre 1100, négy hétre 4400 lej havonta. – János bácsi, árulja el nekem, hogy mi a hobbija! Csend lesz. Az öreg nem érti a kérdést, de rendes akar lenni és felel találomra: – Hát a holmim 25 centis! A brigádos rettenetesen integet hátulról. János bácsi érzi, hogy helyre kell hozni az elszólást: – De csak hideg vízben! --5. Szólásmondás: Annyit eszel, mint egy orosz fogoly. – Ez az 1946-os szárazságot követő 1947-es éhínség idején keletkezett. Tudták már az emberek, hogy az orosz fogságban milyen embertelen szenvedéseken és éheztetésen mennek át az emberek. --6. Találóskérés: – Hány mája van a kollektivistának? – A saját mája, két ágyás hagymája és két gumicsizmája. --7. Csujjogatás: – Szép az élet, hogyha páros Mint komámasszony s a brigádos! – A kollektív aranybánya, Aki nem lop, az megbánja!- ujujuj!  Gyűjtötte: Bakk Albert, Kecset


MAGAZIN |

Fonákságok

Locsolóversek

Nyikómenti anekdoták 1. A szántóból hazafelé jövet találkozik L. Mihály a falubelijével. Azt mondja Mihály bá: – Te, komám, akkora varjút láttam, mint a tehén! – Az nem létezik. – Pedig a-akkorának látta, a-a tetehén is. --2. A kollektív gazdaság (mezőgazdasági termelőszövetkezet) idején az állatok abrakolására takarmányliszt szállítmány érkezett. Nyáron, amikor mindenki a mezőn volt, a brigádos csak két öreget talált a faluban, L. M. dadogóst (beszédhibást) és B. D. nagyothallót (süketet), őket hívta a liszt lerakására. A lisztet lapáttal kellett leüríteniük a raktár padlójára. Nagy port vert fel a két öreg. Az odaérkező mérnök nem tudta őket megközelíteni a lisztporfelhőtől, emiatt kiáltania kellett, hogy hagyják abba a lapátolást, és más módszerrel próbálják leüríteni a lisztet. L. M. hallotta, de a társa, aki háttal is állt, süket is volt, folytatta a munkát, mintha semmi sem történt volna. A felindult mérnök, nem ismerve B. D. hibáját, szidni kezdte az öreget. L. Mihály a rá jellemző öniróniával csillapította a mérnököt: – Hagyja, mérnök úr, D. úgy sem hall, mint ahogy én tu-tu-tudok beszélni! --3. Raktári munka alkalmával L. M. és komája, Sz. G. beszélgettek. – Nagytudó vagy, Mihály, azt mondják, hogy táltos vagy – kezdte az ugratást Sz. G. – Aza-a-a, még le-le-legyet is tudok teremteni – vette a lapot Mihály. – Azt hogy, te Mihály! – Azt úgy, hogy mindent úgy csinálsz, ahogy én mondom. Most felmászol a zsákrakás tetejére… úgy, most felemeled a bal kezedet, most a jobbat…

23

A szótlan várakozás után megszólal Sz. G.: – No komám, hol a légy? Hhhhát, bébébévallom az igazat, nem sikerül, legyet nem tudtam teteteremteni, de ahhhharég fel tudék állítani egy nagy szamarat, tiszta ingyen. Ha nem komák közt történik meg ez, bizonyára verekedéssé fajul a dolog. Egy déci (dl) pálinkában kibékültek. Hát nem kellett volna éppen így megszégyeníts! – tette a szemrehányást Géza. Ki gondolta, hogy neked csak ennyi eszed van! – vette el a tréfa élét Mihály. --4. Műtrágya leürítésekor Mihály új gumicsizmában feszít. Társai felfigyelnek rá, s érdeklődnek, hogy honnan szerezte. Mihály dicséri, hogy milyen kényelmes és csak 50 lejbe került. Rácsap a jobb lábán lévő csizmára, és megismétli, hogy ez a csizma 50 lej. Az olcsó csizmavásár felcsigázza az érdeklődésüket. Mihály szívesen igazítja útba őket, hogy itt vásárolta a helyi szövetkezeti boltban, s úgy vette észre, hogy fogyóban van az olcsó áru. Az egyik sietősebb munkatárs máris átszaladt a boltba, hogy félretétessen magának egy pár csizmát. Fel is próbálja, s kéri a boltost, hogy ebédszünetig tegye félre a számára a csizmát. S úgy indulóban megkérdezi a boltost, akkor ugye 50 lej. A boltos hamar rájön a félreértésre, s rávágja: Ez igen, 50 lej és a társa is 50 lej. A háta mögött a boltajtóban ott vigyorog L. M. nagy elégtétellel.  Balázsi Dénes, nyugdíjas tanár, Szentlélek

Eljött a szép húsvét reggele, Feltámadásunk édes ünnepe. Ünneplő ruhákba öltöztek a fák, Pattognak a rügyek, s virít a virág. A harang zúgása hirdet ünnepet, Egy kismadár dalol a zöld rétek felett. Tündérország rózsái közt gyöngyharmatot szedtem, Akit azzal meglocsolok, megáldja az Isten. Az illatos rózsavíztől megnőnek a lányok, Zsebeimbe beleférnek a piros tojások. E húsvét ünnepnek második reggelén Tudják azt már magik, miért jöttem ide én. Hamar hát előmbe, százszorszép leányok, Piros rózsavizem hadd öntözzem rátok! Aztán nyugodt szívvel innen távozhatok, Emlékül néhány piros tojást várok. Feltámadt Jézus, mondják az irások, Vízöntő hétfőre buzognak források. Eljöttem hezzátok ifjú létemre, Hogy harmatot öntsek egy szép növendékre. Mert ha meg nem öntöm ezen esztendőben, Nem virágzik szépet nekünk jövendőben. Virágozzék szépet, ékes virágokat, Nyerjen az egekben fényes koronákat.


24 |

HÚSVÉT

„… Krisztus feltámadt, és elbuktak a gonosz szellemek. Krisztus feltámadt, és örvendeztek az angyalok. Krisztus feltámadt, és az élet uralkodik.” Szent János

Áldott húsvéti ünnepeket kívánunk a magunk és az Önkormányzat nevében! Alber Mátyás

Kovács Lehel

polgármester

alpolgármester

test  

test test test test test test

Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you