4 minute read

FIZESSEN ELŐ hetilapunkra!

Reform Tusok Lapja

Erő és nyugalom

Advertisement

Lassan már ott tartunk mi is, ahol Ábrahám a Mamré tölgyesében, nekünk is reménység ellenére kell reménykednünk. A háború, az infláció és még sok más teszi próbára még az erőseket is. Túlnani erőkre van szükségünk ahhoz, hogy ebben a nehéz helyzetben méltósággal viseljük a terheinket: a tanítványok bátorságával és tenni akarásával nem csupán a túlélésre fókuszálva, a „kaparj kurta, neked is jut” igazságára apellálva, hanem együttérző szolidaritásra törekedve a rászorulókkal szemben. Ehhez azonban isteni erőkre van szükségünk, a magunk erejéből nem sokra mennénk.

Kellsi Bred Sek

Tel.: 06-30-396-8208

1146 Budapest, Abonyi u. 21. kiado@reflap.hu

 Megrendelem a Reformátusok Lapja című hetilapot ………… példányban egy évre fél évre negyedévre.

Megrendel Lap

A megrendelőlapot kérjük a következő címre eljuttatni: Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, 1113 Budapest, Tas vezér u. 13. Tel.: 06-30-396-8208

Mit tehetünk ennek érdekében? Mindenekelőtt köszönjük meg az erőt, amelyet eddig kaptunk, utána pedig valljuk meg az erőtlenségünket. Ebben az őszinte, imádságos csendben bizonyára meghalljuk majd Jézus hívó szavát: „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek.” (Mt 11,28) Ezzel azt üzeni nekünk, ha csak jártányi erőnk maradt is, ne késlekedjünk, induljunk el mihamarabb, mert vár minket. Vár, de nem azért, hogy erőt adjon, hanem hogy megnyugtasson. Azt gondolnánk, a megfáradt és megterhelt embernek erőre volna szüksége, nem nyugalomra. Jézus mégis ezt kínálja nekünk, mintha csak azt mondaná: „Gyere, pihenj meg, ne gondolj most a gonddal, nyugodj meg, engedj el mindent, hogy rád szálljon az én békességem. Nagyon elfáradtál, most nincs szükséged másra, csak megnyugvásra.” Amikor Illés próféta halálosan elfáradt és meg akart halni, egy angyal megetette, megitatta, aztán hagyta, hogy kialudja magát. Mert pihenésre mindenkinek szüksége van, a Teremtő is megnyugodott a hetedik napon. Jézus nemegyszer elvonult a tanítványokkal valami csöndes helyre vagy egy hegyre, hogy megpihenjenek, megnyugvást találjanak. Ha elfogyott az erőnk, jobb, ha bevalljuk, és Jézus közelében keressük a feltöltekezést. Az idősek talán még emlékeznek a vasárnapok rítusaira, a templomba sereglő nép látványára, ahogy az asszonyok kart karba öltve lépegetnek a templom felé, a férfiak meg összegyűlnek egy kis eszmecserére, délután pedig a lócán ülve, beszélgetve pihenik ki a fáradalmaikat és keresnek megnyugvást a lelküknek. Mára már hiába a szabad szombat, szinte teljesen kiveszett a pihenésnek ez a fajta kultúrája.

A megrendelőlapot kérjük a következő címre eljuttatni: Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, 1146 Budapest, Abonyi utca 21.

Levelezési cím: 1590 Budapest Pf.: 99.

Név:

Cím:

Elektronikus megrendelés: kiado@reflap.hu

Tel.: 06-30-396-8208

Elektronikus megrendelés: kiado@reflap.hu

Telefon (nem kötelező):...........................................................

Ha békességet találunk a lelkünkben, lassan visszatér az erőnk, és megerősödve mehetünk tovább az utunkon. Ezért jó, ha eszünkbe jut Jézus szava: „…elég néked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által végeztetik el”, és Pál apostol válasza: „Legszívesebben tehát az erőtlenségeimmel dicsekszem, hogy a Krisztus ereje lakozzék bennem gazdagon..., mert amikor erőtlen vagyok, akkor vagyok erős” (2Kor 12,9–10). Ilyen az erős erőtlenség, a Krisztus ereje, amely mindenre elégséges, ne féljünk hát tőle, inkább könyörögjünk érte!  SIMON ISTVÁN

A szerző újságíró, a Károli Gáspár Református Egyetem Interdiszciplináris Akadémiájának műhelyvezetője

ABLONCZY BÁLINT

Nemzetstratégia és népszámlálás: MEGERŐSÍTENI A VÉDVONALAKAT

Bizonyos szavak jobban kopnak, mint a sokat használt főutak aszfaltburkolata. Ilyennek gondolom a „nemzetstratégia” kifejezést, amelynek kapcsán könnyű végeérhetetlen és felelősség nélküli szócséplésre, illetve senki által nem olvasott (a gyakorlatba pedig végképp át nem ültetett!) tanulmányokra asszociálni.

Amikor megkaptam az idei szárszói református konferencia meghívóját, s láttam, hogy a téma „Mi, reformátusok – magyar református nemzetstratégia”, bevallom, akarva-akaratlanul felidéződött bennem korábbi előítéletem.

Aztán a szárszói kerekasztal-beszélgetéseket és a kiscsoportos eszmecseréket hallgatva, illetve a Generális Konvent által elfogadott és vitára bocsátott, a magyar református nemzetstratégiáról szóló dokumentumot böngészve a vártnál jóval több elevenséggel szembesültem. Felül is vizsgáltam a „nemzetstratégiával” kapcsolatos előíté- csökkenést elkerüljük. Ezért már most, a cenzus előtt tudatosítani kell ezt magunkban. letemet. Egy közösség (esetünkben a magyar reformátusság) stratégiájának érvényessége többek között azon áll, tagjai mennyire érzik feladatuknak a jövőről való gondolkodást, illetve milyen mértékben képesek szembenézni közösségük jelenbéli gyengeségeivel, hogy aztán azokat kijavítva annál érvényesebben próbáljanak szólni a jövőről. Márpedig mind a szárszói hozzászólásokban, mind a vitairatból érződött az őszinte számvetés szándéka. Például annak beismerésével, hogy miközben az elmúlt években az egyházi intézmények száma dinamikusan növekedett, ezt a változást nem követi a református hívek száma – az őszi népszámláláson mindent meg kell tenni, hogy a drasztikus

„Meg kell erősíteni egyházunk, a keresztyén hit belső lelki-szellemi védvonalait, hogy így mutassuk fel Krisztust a ránk bízottaknak, a Kárpát-medencében élőknek, s így hívjuk meg őket arra az életre, amely Krisztusban teljesedhet ki” – szól a református nemzetstratégia egyik első tételmondata, amely az építkezés igencsak hétköznapi parancsát egészíti ki a kétezer éves missziói küldetéssel. E két alapelvre épülhet a magyar református közösség stratégiája; a megmaradás elképzelhetetlen az egyháztagok, a magukat reformátusnak vallók lelki épülése nélkül. Ahogy az egyik szárszói kerekasztal-beszélgetésen Tapolyai Emőke pszichológus megfogalmazta, „az ember önmagában nem képes a teljességre, a pszichés ellenállóképesség szerves része a közösséghez tartozás, a közösségek értékteremtő szerepe erőt ad a nehézségek elviseléséhez”. Amiképpen egy házon ajtó, s körülötte kerítés is található, egy közösség életéhez is hozzátartozik a nyitottság éppúgy, mint a határvonalak meghúzása. Ezért először szükséges definiálni, mettől meddig tart az az igazság, az a hitvallás, amelyre közösséget építünk.

A „mi-ők” világos meghatározása ugyanakkor messze nem elegendő egy gyakorlatban megvalósítható református nemzetstratégiához, s a bajainkért kizárólag a világot okoló szemlélet is tarthatatlan. Miközben ugyanis a legszorongatottabb közösségben, Kárpátalján a lelki ébredés jelei tapasztalhatók, aközben a vitairat szerint „bűnbánatra indít az a jelenség, hogy másutt, a viszonylagos jólétben és biztonságban élő magyar közösségekben a hitvesztés folyamata jellemző, hasonlóan Európa legtöbb társadalmához. Az egyház szociális és oktatási intézményrendszerének bővülése egyelőre alig-alig erősítette meg érdemben az egyház képességét a jólétben élő társadalom megszólítására.”

Márpedig az őszi népszámlálás egyik legfontosabb kérdése így hangzik: vajon elég erősek vagyunk-e ahhoz, hogy megszólítsuk a jólétben élő társadalom tagjait? Merthogy ezen a megszólításon és a már meglévő öntudatos közösségeink védvonalain múlhat, van-e még értelme egyáltalán református nemzetstratégiát készíteni. 

D Ka Vikt Ria

Ajándékorientált gyülekezetnek is szoktam nevezni magunkat, mivel figyelembe vesszük a tanítványok Istentől kapott ajándékait, kvalitásait, és ennek megfelelő szolgálattal bízzuk meg őket – fejti ki Nagy György, a Mátészalka-Kertvárosi Református Egyházközség lelkipásztora. Náluk jártunk.

Gyorsan növekedő fiatal gyülekezet a kertvárosi. 2008. január elsején azzal a céllal vált ketté a térség akkor legnagyobb gyülekezete, a Mátészalkai Református Egyházközség, hogy hatékonyabban folytathassák a lelki építkezést. Megalakult a belvárosi, a Kossuth téri és a kertvárosi gyülekezet. – Környezetünkben három lakótelepen csaknem hétezer ember él, többségében

– Nyolc munkacsoportban kezdődött el a munka. Ez a közösségünk meghatározó szolgálatait öleli fel: pályázatírás-figyelés, gyermek-, ifjúsági, média-, gazdasági, műszaki és számvizsgáló munkacsoport, diakóniai szolgálat. A mintegy ezerszázötven tagú gyülekezetben negyven szolgálattevő tevékenykedik, mindegyikük önkéntesen. Réteg-