Célok, tervek, döntések – összeült a Zsinat

BALOGH-ZILA TEODÓRA

A missziói lelkület és gyakorlat megerősítése érdekében a lelkészi életpályamodell bevezetéséről, az egyházközségek jogi és működési rendszerének felülvizsgálatáról és a hitoktatás gyülekezetekbe csatornázó erejéről beszélt Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház (MRE) Zsinatának lelkészi elnöke a XV. Zsinat kétnapos ülésén Balatonszárszón. Az eseményen vitáztak az új református alkotmányról és döntöttek a diakóniai díjakról is. Összefoglalónk.

Kétnapos ülésre vonult el szeptember 24–25. között az egyház legfőbb törvényhozó szerve. Az első napon a bevezető áhítat után Balog Zoltán püspök, a Zsinat lelkészi elnöke részletezte azt a nyolcpontos programot, amelyet az elnökség még februárban határozott meg a következő hat évre. Az úgynevezett bükkszentkereszti pontokat hamarosan írásba is adják a püspökök és főgondnokok.

BÉKLYÓ HELYETT KERÍTÉS

Az egyházvezető elmondta, hogy még ebben az évben szeretné lezárni az egyházi jogszabályok reformját. – Azokat a törvényeket szükséges megváltoztatnunk, amelyek jelenleg gátolják a hatékony működést. Ne béklyó, hanem kerítés legyen minden egyházi törvény – fogalmazott Balog Zoltán. A püspök arról is szólt, szükségesnek tartja, hogy a Károli Gáspár Református Egyetem jogi karán egyházjogi tanszék induljon, amely a későbbiekben szakmai műhelyként segíthet a minél gyorsabb jogszabályalkotásban.

GYÜLEKEZETI SZERVEZŐDÉS ÉS LELKÉSZI ÉLETPÁLYA

Az egyház elnöksége a gyülekezeti struktúrában is új szerveződési formát szeretne létrehozni. A püspök példaként hozta fel a Dunamelléki Református Egyházkerület javaslatát, amely szerint létrehoznák a „gondozó és gondozott” egyházközségek jogi kategóriáit. Az új megnevezések utalnak arra, hogy melyik gyülekezet működik önfenntartó módon és melyiknek van szüksége külső erőforrásra a közösség fenntartásához. A lelkészi egzisztencia megerősítése szintén kiemelt feladata az egyház vezetőségének, mondta Balog Zoltán. A püspök szólt a közelmúltban végrehajtott 10-15 százalékos differenciált nyugdíjemelésről és a 2002-es bevezetése óta jelentősen megemelkedő lelkészi jövedelempótló támogatásról.

Az egyházvezető beszélt arról a kényszerű gyakorlatról is, hogy a lelkészek számos esetben hitoktatással igyekeznek kiegészíteni jövedelmüket. A vezetőség havi 15 órában limitálná az óraszámot. – Arra kell használnunk a megemelt jövedelempótló támogatást, hogy kiváltsuk a lelkészek hitoktatását, emellett továbbra is szükséges ösztönözni a gyülekezeteket, hogy eltartsák lelkipásztoraikat – mondta. A püspök a közösen meghatározott nyolc pont alapján leszögezte: lelkészi életpályamodell kiépítésére van szükség.

UTAK A GYÜLEKEZETBE

– A hitoktatáson keresztül szerte a Kárpát-medencében hétről hétre negyedmillió gyermekkel találkozunk, akiket jó lenne elvezetnünk a református gyülekezetekhez. Az a célunk, hogy ne az élő közösségektől függetlenül történjen a hitoktatás, hanem képesek legyünk megtalálni azokat az utakat, amelyek a hittanórákról a templomokba vezetnek – fogalmazott Balog Zoltán, aki szerint fontos, hogy befogadó közeggé váljanak a gyülekezetek. A Zsinat lelkészi elnöke elmondta, ehhez „gyülekezetek fölötti” szerveződésre is szükség van; példaként említette az egyház ifjúsági irodájának kezdeményezését, amely szerint a Csillagpont Református Ifjúsági Találkozó mellett évközben is minél aktívabban vonják majd be a fiatalokat az egyház életébe. Megemlítette azt is, hogy szeptembertől a református egyház szerepet vállal az Erzsébet-táborokban, ez további lehetőséget ad a fiatalok elérésére.

TARTOZUNK AZZAL, HOGY ELMONDJUK

– A kommunikáció nem egyenlő a propagandával, hanem arról szól, hogy kik vagyunk Isten színe előtt, illetve hogy mit tudunk kifelé mutatni és adni – különítette el a belső és külső kommunikációt a püspök. Hangsúlyozta, hogy a legfontosabb a hit tanításainak tudatosítása, megismertetése a hívekkel és az egyházat kevésbé ismerőkkel is. – Tartozunk Magyarországnak azzal, hogy elmondjuk, mit gondolunk az életünk legalapvetőbb kérdéseiről – fogalmazott Balog Zoltán, aki úgy véli, a református egyháznak mértékadó módon kell kommunikálnia a szellemi-kulturális térben, míg a közéleti kérdések napi megválaszolását nem tartja elsődleges feladatnak.

REFORMÁTUS KÜLÜGYEK

Püspöki beszámolójában Balog Zoltán kitért a szeptember elején Budapesten rendezett Nemzetközi Eucharisztikus Kongreszszusra, amelyen a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa tagjaként a protestáns egyházvezetők is találkoztak Ferenc

HAMAROSAN ÚJRA ZSINAT

A szeptember 24–25-i zsinati ülés több feladata is átkerült az ősz második felére. A testület tagjai november 24-én ülnek össze újra. Akkor tárgyalják újra az új alkotmány most megvitatott részleteit, illetve az elnökség által írásba adott bükkszentkereszti nyolc pontot.

pápával. A püspök hangsúlyozta: örülhetünk az ilyen „lelki erődemonstrációknak.” A hívő emberek ugyanis igénylik az egymással való találkozást és a lelki minőséget. – Mi, reformátusok nem az oltári szentségben éljük át a találkozást Krisztussal, de együtt lehetünk minden hívő keresztyénnel abban a törekvésben, hogy Krisztusban találkozzunk egymással. Magyarország büszke lehet arra, hogy békében és egyetértésben tudott megtartani egy ilyen rendezvényt – fogalmazott Balog Zoltán.

A püspök a külügyi kérdésekkel összefüggésben elmondta, az egyházi kapcsolatok az alapértékek mentén újjászerveződnek. Beszélt arról a tapasztalatáról, hogy Európában igény mutatkozik arra a kegyességre és hitbeli hűségre, amelyet a magyar reformátusok képviselnek.

LELKI KÖZÖSSÉG IS

A szeptember 25-i második napon a munka kezdete előtt a döntéshozók úrvacsorával erősítették meg lelki összetartozásukat. Igét hirdetett Zán Fábián Sándor kárpátaljai püspök.

RÉGI ÉS ÚJ ALKOTMÁNY

A Zsinat döntött arról, hogy a hatályos alkotmány szövegében szereplő világi tisztségviselők megnevezését megváltoztatják, ezentúl a presbiteri jelzőt használják helyette, az egyházközségek gondnokait pedig ezentúl főgondnokoknak nevezik, hogy érthetőbbé tegyék a tisztséget mindenki számára.

A zsinati tagok új alaptörvény előkészítéséről is vitatkoztak. Szemán Ákos, a Zsinat Jogi és Egyházalkotmányi Bizottságának elnöke a tervezet bemutatásakor arról beszélt, lényegi változtatások nem történnek, azonban számos területen pontosításra van szükség. A tervezetben szerepel a már említett „gondozó egyházközségek” fogalma, amelynek felvételét a Dunamelléki Egyházkerület javasolta a Zsinatnak.

DÍJAZZÁK A PÉLDAMUTATÁST

A második ülésnapon három díj odaítéléséről döntöttek. A Juhász Zsófia-díjat Bertalan Lászlóné, a Szivárvány-ház Fogyatékosok Református Otthonának gazdasági ügyintézője, a Kiss Ferenc-díjat pedig Avar Gábor, a budapesti Hold utcai református gyülekezet presbitere kapja 2021-ben. A Dobos Károly-díjról is határozott a Zsinat: Hegedűs Istvánnak, a Gyula-Gyulavári Református Egyházközség lelkipásztorának ítélték oda. A díjazottak a november 24-i zsinati ülésen vehetik át az elismeréseket.

A közgyűlés emellett ellenszavazat nélkül megerősítette tisztségében a Doktorok Kollégiumának új vezetőségét. Az egyház tudományos testülete még augusztusban választotta elnökéül Vladár Gábor egyetemi tanárt és titkárrá a már korábban is ezt a feladatot ellátó Hodossy-Takács Elődöt.

TEREMTÉSI REND ÉS NEMI IDENTITÁS

Balog Zoltán püspök a tanácskozás végén közös gondolkodásra hívta a tisztségviselőket. Felvetésében méltatta a Zsinat 2004es Házasság, család, szexualitás című állásfoglalását, egyben hangsúlyozta: „Szükségünk van egy tiszta, világos, irodalmi, hitbeli és erkölcsi szempontok szerint is megfelelő dokumentumra, amely segít eligazodni ebben a komoly civilizációs kérdésben. Szeretettel, de határozottan meg kell fogalmaznunk a házasságról, családról, szexualitásról szóló református álláspontunkat.” A zsinat a Doktorok Kollégiumát bízta meg azzal, hogy dolgozzon ki egy biztos teológiai alapokon nyugvó álláspontot, amelyet a novemberi zsinati ülésen vitatnak majd meg.  FOTÓ: HURTA HAJNALKA