Visszahívni a szétszéledt nyájat

HEGEDŰS BENCE

KOCSIS JULIANNA T. NÉMETH LÁSZLÓ A koronavírus-járvány következményeinek kettősségére és a zsinati ciklus feladataira hívta fel a figyelmet Balog Zoltán püspök április 21-én a Magyarországi Református Egyház (MRE) XV. zsinati ciklusának második ülésén a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának tavaly felújított épületében. A Zsinat lelkészi elnöke a Templomfelújítási Programról, új óvodákról és a Csillagpont ifjúsági találkozóról is szólt.

Életeket megváltoztató, bizonyságtévő igehirdetésre, a jó hír, a Krisztustól tanultak terjesztésére bátorított Géresi Róbert, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke április 21-én, a XV. zsinati ciklus második ülésének nyitó áhítatán. A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke Az apostolok cselekedeteinek 4. része alapján a bizonyságtétel fontosságát és az evangélium elhallgatásának képtelenségét hangsúlyozta (ApCsel 4,13–20).

AZ ELHALLGATÁS KÉPTELENSÉGE

Géresi Róbert felidézte, milyen események vezetnek oda, hogy Pétert és Jánost a nagytanács elé állítják: előző nap Jézus Krisztus nevében meggyógyítanak egy sánta embert (3,6). Az eset híre elterjed a városban, és ez lehetőséget ad az apostoloknak az evangélium hirdetésére. Sokan érzik megszólítva magukat, terjed a megváltás híre – és erre persze a hatalom emberei is felfigyelnek. Rendbontásnak ítélve a tanítványok munkáját börtönbe vetik és – ma így neveznénk – rögtönítélő bíróság elé citálják őket. Mivel nem találnak okot az elítélésükre, erőteljesen rájuk parancsolnak, hogy ne beszéljenek Jézusról.

A püspök rámutatott: a tanács tagjai nem a beteg gyógyulására koncentrálnak, a meggyógyított sem hirdeti fennhangon, hogy megszabadult betegségétől. A vádlók fő kérdése ez: milyen hatalommal, kinek a nevében tették a tanítványok azt, amit tettek. Egyedül a Názáreti Jézusról szóló bizonyságtétel elnémítása a céljuk.

Géresi Róbert szerint az igéből az elhallgattatás stratégiája rajzolódik ki: megfenyegetik, megrémítik Pétert és Jánost. Hoz-

zátette: a bizonyságtévő keresztyén ember, közösség valamilyen formában mindig hasonló helyzetekben találja magát – az egyház történetének első évszázadai ékes bizonyítékai ennek az üldöztetésnek. Igaz ez a reformáció időszakára is, és az elmúlt évtizedek kommunista diktatúrája is erre törekedett. Ez utóbbi kapcsán a püspök felidézte saját élményeit: a rendszerváltáskor, 1989-ben fiatal teológusként azt gondolta, ennek az üldöztetésnek már vége. Ugyanakkor – a püspök szerint – nála bölcsebb emberek óvatosabbak voltak, figyelmeztették: nem biztos, hogy ez így van. Géresi Róbert úgy fogalmazott, akkoriban néhány évig kegyelmi állapotnak tekinthető időszak volt, amikor megnyílt az örömhír lendületes terjesztésének lehetősége, de azóta is akadályok sokasága nehezíti az utat.

A püspök hangsúlyozta, Péterék világosan fogalmaznak a nagytanács előtt: „...nem tehetjük, hogy ne mondjuk el azt, amit láttunk és hallottunk.” (20) – Ha fontos nekünk a Krisztus szeretete és oltalma, ha megtapasztaltuk a bűnbocsánat csodálatos valóságát, ha reménységünk van – a koronavírus-járvány alatt is –, hogy Isten többet ad nekünk a földi valóságnál, és hiszünk abban, hogy most is szólhatunk a Szentlélek erejével telve – akkor mi sem tehetjük meg, hogy ne mondjuk el azt, amit láttunk és hallottunk – tette világossá Géresi Róbert. Hozzáfűzte: arra biztatja lelkésztársait, hogy tegyenek bizonyságot a rájuk bízottaknak, hogy igehirdetésük által „életükben történjen meg a változás: keljenek föl és járjanak”!

MEGERŐSÍTENI A MISSZIÓI LELKÜLETET

– Nehéz a kezdet, és nehéz a folytatás – kezdte az elnökségi beszámolóját Balog Zoltán a Zsinat második ülésén. A püspök szerint a mostani időszakban el kell gondolkodni azon, hogy Isten vajon mire adta ezt az időt nekünk. Mint mondta, számot kell vetnünk azzal, amit a koronavírus-járvány az egyháznak okozott: a bezárt templomok szomorú látványával, az elmaradt úrvacsorai közösségekkel, az éneklések korlátozásával, a testvéri beszélgetések elmaradásával. Mindezekkel szemben pedig észre kell venni Isten szavának megtartó erejét, a rászorultakért indult összefogást és a közszolgálatban dolgozók áldozatos munkáját. – A mi mindennapjainkat Isten üzenetének kell meghatároznia, és ő azt üzeni: „Én veled vagyok!”, utána pedig azt, hogy „Állj meg, ember!” – mondta a Zsinat lelkészi elnöke, aki szerint nemcsak az üzenetek sorrendje fontos, hanem az is, hogy a vírushelyzet elmúltával ne a régi életünket akarjuk visszakapni, hanem legyünk nyitottak egy újra.

Balog Zoltán rámutatott, hogy ha nem hallja is meg majd mindenki Isten szavát, mi meghallhatjuk és élhetjük is üzenetét. Szerinte most van itt az idő arra, hogy megkérdezzük magunktól, mi az, amit nekünk változtatnunk kell az egyházi életünkben. Erre az első válasz az, hogy magunknak kell változnunk, a második pedig az, hogy meg kell erősíteni a missziói lelkületet. – Meg kell hívni és meg kell kínálni az embereket azzal az üdvösséggel, amellyel minket is megkínált Isten. Ez a legfontosabb – hangsúlyozta a püspök.

TERVEK ÉS FELADATOK

Balog Zoltán szerint a Zsinat feladatai között kiemelt helyen van annak számbavétele, mit veszítettünk és milyen áldásokat nyertünk az elmúlt időszakban. – Súlyos veszteségeink vannak, de hálát kell adni a megtartatásért – fogalmazott, és hangsúlyozta: fel kell mérni a gyülekezetek állapotát, hogy tudjunk arról, melyek a legfontosabb tennivalók. Annak is hangot adott, hogy részt kell venni az újrakezdés folyamatában: ott, ahol lehet, jelentkezzünk önkéntesen, ajánljuk fel szolgálatunkat.

A püspök kiemelte, hogy előrelépésre van szükség a gyülekezeteken kívüli találkozási pontokon felmerülő missziói feladatokban. Balog Zoltán szerint a hittanoktatás az a missziós

terület, ahol egyházunk nagyot léphetne előre, ugyanis a református hitoktatók hetente százhúszezer fiatallal találkoznak.

A Zsinat lelkészi elnöke hangsúlyozta, hogy a testületnek megoldást kell találnia a református hitoktatás szervezeti, anyagi és jogi problémáira, és emellett a hitoktatók szemléletváltását is szükségesnek látja. Szerinte a hitoktatóknak nemcsak a tárgyi tudást, hanem az evangéliumi lelkületet is át kell adniuk a diákoknak. Hozzátette, hogy az intézmények mellett a köznyilvánosságnak is kiemelt missziós területnek kell lennie.

A jövőbeni feladatok között megemlítette a jelenlegi gyülekezeti struktúra átgondolását, azt, hogy a jelenlegi parókiális rendszer mennyire szolgálja az evangéliumi üzenet hatékony átadását. Példaként a Baranyai Református Egyházmegyét említette, ahol markánsan megfigyelhető a növekvő nagyvárosi és a leszakadó kis gyülekezetek közötti különbség. Elmondása szerint ez lesz az a régió, ahol először próbálnak majd megoldást találni erre a helyzetre. Bízik benne, hogy ez akár modellértékű lehet más református peremvidékeknek is.

Balog Zoltán a lelkészi egzisztencia, a hivatástudat és a lelkipásztori hivatás megerősítését is a feladatok között jelölte meg. Mint rámutatott, ez anyagi és lelki kérdés, és meglátása szerint ehhez lelkészvédelmi törvényre is szükség lesz. Úgy vélte, mindezek mellett a lelkészképzésben is elkerülhetetlen a reform.

A püspök úgy fogalmazott, hogy az egyházi törvényeknek számos része nehezen alkalmazható, és azokat ki kell javítani. A Zsinat lelkészi elnöke szerint nemcsak a gyülekezeti struktúrát, hanem az istentiszteleteket és azok rendjét is meg kell újítani, és az új énekeskönyv bevezetése is fontos.

Balog Zoltán kitért arra is, hogy vissza kell adni a kommunikáció szó eredeti jelentését. Szerinte úgy kell kommunikálni a köznyilvánosság felé, hogy „nyilvánvaló legyen az evangéliumi küldetéstudatunk és elhívásunk”. A püspök arra is felhívta a figyelmet, hogy nem szabad hagyni a református egyház évszázados külügyi kapcsolatainak elsorvadását. – Ne engedjük el őket – javasolta a püspök, aki szerint az ellenkező vélemények, a szociáletikai vita miatti elutasítás helyett inkább beszélgetésre van szükség.

A Zsinat lelkészi elnöke azt is javasolta, hogy tudatosan vonjanak be olyan református embereket az egyház vezetésébe, akik a tudomány, a kultúra, a gazdaság és a közélet világában korábban már jelentős sikereket értek el.

ELÉRT EREDMÉNYEK

Balog Zoltán az elmúlt hónapok fejleményeiről is említést tett. Kiemelte, hogy a zsinati munkaágak mintegy kétharmadát már meghallgatták, és a kormányzati tárgyalások jelentős eredményt hoztak a lelkészek Covid–19 elleni védőoltásával, valamint a lakásfelújítási támogatások kiterjesztésével kapcsolatban. Emlékeztetett, hogy a KRE-n bevezették a kancellári rendszert, és arról is szólt, hogy a Bethesda Gyermekkórházzal pszichiátriai részleg kialakításáról tárgyalnak. Ez utóbbira

azért van szükség, mert a koronavírus-járvány miatt a gyermekek egyharmada szenved valamilyen mentális betegségtől.

Kiemelte, hogy az Országos Óvoda Program keretében 2022 végére hatvanhat új intézmény épülhet fel. Elmondta azt is, hogy a Templomfelújítási Programban tizenkétszeres volt a túljelentkezés, de a kormány döntésének értelmében az igényelt támogatást minden pályázó gyülekezet megkapja majd, így négyszáznyolcvan magyarországi református templom újulhat meg a következő években.

A NYITÁSRÓL

Balog Zoltán beszámolójában felhívta a figyelmet a református templomok május 2-ai újranyitására. – Kezdjük el visszahívni a szétszéledt nyájat – fogalmazott a püspök, aki szerint van még idő felkészülni a nyitásra, és mindent újra lehet indítani, ami leállt. Elmondta, hogy az egyház meghirdette a nyári ifjúsági találkozót, a Csillagpontot, bízva abban, hogy július végén már jobb lesz a helyzet.

TISZTSÉGVISELŐK ÉS KÖLTSÉGVETÉS

A testület újraválasztotta Gér András zsinati tanácsost és Veres Lajos jogtanácsost, valamint megválasztotta Berecz Ágnest az Országos Református Gyűjteményi Tanács elnökének. A zsinati tagok szavazás útján döntöttek a Zsinati Bíróság, valamint a szakbizottságok tagjairól. A szavazatok alapján a XV. zsinati ciklusban a Zsinati Bíróság tagja lett Fónagy Miklós, Loránt Géza Gábor, Rácz Lajos, Budai Gyula, Darák Péter, Gellén Márton, Bikádi László Károly, Farkas Gergely, Bíró Zsuzsanna, Szekeresné Borbély Gabriella, Csizmár János, Pocsai Tamás, Kustár Zoltán, Bukáné Zakar Zsuzsa, Gilicze Andrásné, Körmendiné Szabó Katalin, Varga Péter és Kiss Lajos Zoltán.

A Zsinat az MRE 2020. évi zárószámadását és 2021. évi költségvetését, valamint a közegyházi intézmények 2021. évi költségvetését is elfogadta. Az ülésen tárgyalták az MRE Diakóniai Iroda Alapító Okiratának módosítását is.

VILÁGI HELYETT PRESBITERI

A Zsinat a ciklus kiemelt feladatának tartja egyházunk hatályos törvényeinek felülvizsgálatát. Elsőként némely egyházi kifejezés pontosítását tűzte ki célul: a köznyelvben meghonosodott értelmezés és a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint a „világi” szó „nem egyházi”-t jelent. Az elnökség szerint ez nemcsak félreérthetővé teszi egyházunk törvényeiben a kifejezést, hanem ellentétes az MRE alkotmányos kormányzati alapelvével, a zsinat-presbiteri elvvel. A javaslatnak megfelelően a „világi” jelzőt az egyházszervezeti alapelveknek jobban megfelelő és az egyházi jelleget jobban kifejező „presbiteri” kifejezésre módosítanák. Így a többi között a jövőben a „világi elnök” helyett a „presbiteri elnök” kifejezést használnák. Az előterjesztést a testület következő ülésén tárgyalják újra második olvasatban.  FOTÓ: SEBESTYÉN LÁSZLÓ