Reformátusok Lapja 2021/7. szám

LXV. ÉVFOLYAM,

7. SZÁM,

2021. FEBRUÁR 14.

A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA

LAPJA

REFORMÁTUSOK

ÁRA: 400 FT

A precíz munka meghozza gyümölcsét 9 771419 856007

KOVÁCS ZALÁN LÁSZLÓ: A MŰVÉSZET AZ EMBEREK BENSŐJÉBŐL FAKADÓ ÉRTÉK

21007

| TARTALOM |

ELEINK FOHÁSZAI

Bizony szomjúhozik az én lelkem az én Istenemhez, ahhoz az erős Istenhez, aki énvelem ennyi ki nem írható, annál is inkább meg nem hálálható irgalmasságát közölte.

Oh, Uram, adj erőt énnékem, erőtlennek. Tartsd meg továbbra is ezt a kegyelmedet én nálam, s neveljed minden napon nagyobb mértékre. Ne vess el engem, sőt ne is tekints az én sok gyarlóságaimra. Nézz mindenkor a te szent Fiadnak tökéletes elégtételére, és azért engedd, hogy kevés napjaimat tölthessem te szent nevednek dicsőségére, anyaszentegyházának épületére.  ÁRVA BETHLEN KATA (1700–1759)

A Magyarországi Református Egyház hetilapja Szerkesztőség és Kiadóhivatal: 1113 Budapest XI., Tas vezér u. 13.

Honlap: www.reflap.hu.

E-mail: szerk@reflap.hu, kiado@reflap.hu.

Telefon: hétfőtől csütörtökig 9 és 16 óra között 06-30-396-8208.

A lap megrendelhető és előfizethető a Kiadóhivatalban.

8–11

Bankszámlaszám: OTP Bank Nyrt. 11706016–20478269.

Nemzetközi számlaszám: 117630621 490088600000000.

IBAN nyomtatott forma: HU27 1176 3062 1490 0886 0000 0000. OTP Bank SWIFT azonosítója (BIC): OTPVHUHB. Felelős szerkesztő és kiadó: (felszerk@reflap.hu), T. Németh László (nemeth.laszlo@reflap.hu).

Helyettes felelős szerkesztő: Farkas Zsuzsanna (farkas.zsuzsanna@reformatus.hu).

Szerkesztőség (szerk@reflap.hu): Balogh-Zila Teodóra (balogh-zila.teodora@reflap.hu), Feke György (feke.gyorgy@reformatus.hu), Hegedűs Bence (hegedus.bence@reflap.hu), Hegedűs Márk (hegedus.mark@reflap.hu), Jezsoviczki Noémi (jezsoviczki.noemi@reflap.hu), Kiss Sándor (kiss.sandor@reflap.hu), Kocsis Julianna (kocsis.julianna@reflap.hu), Kun András Nándor (szerk@reflap.hu), Petrőczi Éva (petroczi.eva@reflap.hu).

Tervezőszerkesztő: Rezessy Szabolcs.

Nyomdai előállítás: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Lajosmizsei Nyomdája.

Felelős vezető: Németh Balázs ügyvezető.

A beküldött kéziratokat szerkesztve közöljük, és nem áll módunkban megőrizni vagy visszaküldeni őket.

A lap megvásárolható a Kiadóhivatalban, a gyülekezetekben és az újságárusoknál.

Terjeszti a Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, a Magyar Posta Zrt. ÜLK, a Magyar Lapterjesztő Zrt. INDEX 25 734, ISSN 1419-8568, HU-ISSN 0482-086 x.

Címlapfotó: Sebestyén László

INTERJÚ • 6. Kéz a kézben | Mogyorósi Andrással, a Károli-egyetem Szociális és Egészségtudományi Karának dékánjával beszélgettünk az új kar képzéseiről AKTUÁLIS • 8. A szakítópróbák alatt is Istent keresni | Elkezdődött a tizennegyedik házasság hete programsorozat REFORMÁTUS ÉLET • 16. Megőrzött emlékezet | Újfehértón jártunk, ahol a református általános iskola és óvoda koronavírusban elhunyt vezetőjét, Váradi Sándorné Varga Erikát gyászolják GONDOLATOK • 20. Kinek a fájdalma nagyobb? | Feke György publicisztikája PORTRÉ • 30. Öt kérdés – öt válasz | Ismerjék meg Szabó Józsefné Csökmei Editet, a Törökszentmiklósi Református Egyházközség lelkipásztorát!

Tisztelt Olvasóink!

A Reformátusok Lapja Szerkesztősége és Kiadóhivatala elérhetőségei:

TELEFONSZÁMUNK:

hétfőtől csütörtökig 9 és 16 óra között: 06-30-396-8208.

E-MAILJEINK:

szerk@reflap.hu (szerkesztőségi ügyekben), kiado@reflap.hu (előfizetési, terjesztési és példányszám-módosítási ügyekben).

A személyes ügyfélszolgálatunk szünetel.

2021. február 14.

Reformátusok Lapja

3

| AZ IGE MELLETT |

II. 14.

VASÁRNAP

II. 15.

HÉTFŐ

II. 16.

KEDD

II. 17.

SZERDA

4

STEINBACH JÓZSEF

(35) „…végezzétek tennivalótokat az Úr előtt…” (3Móz 8) „Szépen végigcsinálta a kis életét!” Ezt mondta valaki egy számára fontos halottjára. Mélyen megmaradt bennem ez a gondolat. A búcsú perceiben ez volt a vigaszunk. A „szépség” a hívő életet jelenti: az Úrral élt, mert csakis benne lehet szépen végigcsinálni ezt az életet, minden körülményben. A „kis élet” pedig azt jelenti, hogy az igazi nagyság az, amikor valaki hitben, a maga helyén szorgosan teszi a dolgát – az Úr színe előtt, „papként”, istentiszteletként, ahogy azt a mai igében olvastuk. Az ilyen ember nem tör nagyra, legfeljebb elfogadja Isten kezéből bizonyos időre a nagyobb feladatot, de abban is megmarad az Úr kegyelmében, alázatban, kicsinek (Mt 18,10). Aki Isten engedélye nélkül nagyra tör, az rombol, és körülötte a halál arat. Áron fiainak felszentelése után olvassuk a kiemelt igét: végezték tennivalójukat az Úr előtt. Jézus Krisztusban mindannyian királyi papság vagyunk, hogy szépen végigcsináljuk a kis életünket (1Pt 2,9). Nincs ennél több!

Jn 10,1–5  119. zsoltár (4) „…ma megjelenik előttetek az Úr.” (3Móz 9) Ma megjelenik nektek az Úr! (4) Ezt mondja Mózes Áronnak és a népnek. Mit jelent ez? Isten megjelenése lehet félelmetes azoknak, akik nem az ő színe előtt élnek, akik nem számolnak vele, akik ezen az ígéreten is csak nevetnek, vagy mindenféle istenekkel akarnak találkozni. A mai igerész evangéliuma azonban éppen az, hogy Isten népe odajárulhat és megállhat, rendszeresen leborulhat az Úr színe előtt (24), mindenkor előtte élhet (5). Nincs ennél nagyobb ajándék! Az Úr jelenlétében élve mindig számolhatunk kegyelmével, amely kiemelt helyzetekben úgy jelenik meg, mint ahogy az Áron főpapot és fiait felavató áldozatok során. Isten jelenléte emésztő tűz, amely megemészti a koszt, a bűnt, és áldott, éltető fénnyel, melegséggel öleli körül az ő népét. Ezért ujjongott a nép ezt megtapasztalva (24). Az Úr megjelenése nem félelmetes, hanem örömteli fellélegzés, megkönnyebbülés, megbékülés. Itt azt olvassuk, mi mindent kell megtenni ahhoz, hogy megjelenjen népének az Úr dicsősége (2–6). Mi tudjuk, hogy Jézus Krisztus tökéletes áldozata által ő mindent megtett értünk, így miénk az üdvösség teljessége, az örök élet tágassága, üdvözítő jelenléte (Mt 1,23). Ez az örömhír szolgálatra indít e világban, hogy áldást mondjunk és áldássá legyünk Krisztusban.

Jn 10,6–10  215. dicséret (3) „A hozzám közel állókon mutatom meg, hogy szent vagyok…” (3Móz 10) Micsoda felelősség! Áldott teher. Isten elhívott bennünket az ő szolgálatára, hogy a mi odaszánt, szent életünkön keresztül ragyogjon fel valósága, dicsősége és szeretete a ránk bízottak és azok előtt, akik között élünk. Jaj nekünk, ha miattunk káromolják nevét (3; Róm 14,16). Áron két fia, Nádáb és Abíhú akkor végeztek szolgálatot, amikor az Isten ezt nem parancsolta nekik, valamint idegen tűzzel áldoztak neki (1–2). Hányszor buzgólkodunk, amikor nem kellene, és hányszor tétlenkedünk, amikor cselekedni, szolgálni kellene? Hányszor fordulunk idegen módszerekhez, technikákhoz, csakhogy hassunk másokra, pedig valójában a tűzzel játszunk. Isten őrizzen meg bennünket attól, hogy mindenben idegen hatást lássunk, mert az övé a föld, és benne minden (1Kor 10,26). Világának minden eleme hirdetheti dicsőségét, ha hálaadással, alázatos örömmel és istenfélelemmel élünk azokkal. Hitben járva egyértelműnek kell lennie, hogy mi az az eszköz, amelyet soha nem vehetünk igénybe, mi az a tűz, amelyet soha nem gerjeszthetünk fel, mert megemészt bennünket, és mások számára is halálossá lehet (2). A kijelentés sátrának bejáratától nem szabad eltávozni: Isten óvó közelségéből nem szabad kiszakadni, mert akkor meghalunk. Isten nélkül elveszünk. Áldott legyen, hogy ő nem is engedi eltávozni övéit megtartó közelségéből (7).

Jn 10,11–15  229. dicséret (47) „…különbséget tenni a tisztátalan és tiszta között, az ehető állatok és a nem ehető állatok között.”

(3Móz 11) A megkülönböztetés képessége mindenkor életmentően fontos: különbséget tenni igaz és hamis, jó és rossz, helyes és helytelen, tiszta és tisztátalan, ehető és ehetetlen között. De mi tiszta és mi tisztátalan, mi ehető és mi nem az testi és lelki értelemben egyaránt? Isten népe számára ebben az ő kijelentése, Igéje, tökéletes és üdvözítő akarata a mérce. Ennek csúcsa Jézus Krisztus, aki egyértelművé tette, hogy nem az teszi tisztátalanná az embert, ami bemegy a száján, hanem ami onnan kijön: amit gondolunk, mondunk és ennek nyomán cselekszünk (Mk 7,15). Az étkezés nem üdvösségkérdés. Isten megváltó szeretete megtisztította a világot, ezért amit ő tisztának tart, azt mi ne mondjuk tisztátalannak (ApCsel 11,9). E világban minden tiszta,

Reformátusok Lapja 2021. február 14.

| AZ IGE MELLETT |

ha hittel, és minden tisztátalan, ha hit nélkül, nem Istennek kedves módon élünk vele. Minden további vita erről öncélú okoskodás, teologizálás. Jézus Krisztusba vetett hittel olvasva ezt a szakaszt azonban már bátran megfogalmazhatjuk, hogy egyáltalán nem mindegy, mit eszünk – testi és lelki, szellemi értelemben egyaránt. Nem mindegy, mit veszünk magunkhoz, mivel élünk, mivel táplálkozunk: mindent szabad, de nem minden használ (1Kor 6,12). Ettől kezdve az étkezésre vonatkozó szabályok egészségügyi tartalmát is komolyan vehetjük, hiszen testünk a Szentlélek temploma (1Kor 6,19).

Jn 10,16–21  349. dicséret (2) „Ha egy asszony teherbe esik, és fiút szül, tisztátalan lesz…” (3Móz 12) A gyermekáldás Isten ajándéka: „Bizony, az Úr ajándéka a gyermek, az anyaméh gyümölcse jutalom.”

(Zsolt 127,3) A gyermektelenséget csapásként, sőt esetenként Isten ítéleteként értelmezték (5Móz 28,18; 1Sám 1,2). A gyermekszülés csak azért tette tisztátalanná az anyát, mert a szülés utáni vérzés szertartásilag tisztátalannak számított, a vérző, folyásos test nem volt egészséges. A tisztaság utáni óhaj jelenik meg ezekben a fejezetekben. Bárcsak minket is ez feszegetne a Lélek által! Isten az élet egészét a kezében tartja: népe testi, lelki, szellemi, hitbéli egészségét egyaránt. A világ előtte nem vált szét szent és profán egységekre. Mára minden egész eltörött. A házasságokban, a gyermekvállalásokban, a nevelésben is ezt tapasztaljuk. A jóléti társadalmakban a fogyás, összességében pedig a túlnépesedés, és leginkább a jóléti túlfogyasztás, a szegénység és a gazdagság kérdése a gond. Mit felelhetünk ezekre a problémákra? Isten terv szerint alkotott, és az üdvözítésének is terve van. Ezért a hittel történő családtervezésnek is helye van. Mindenekelőtt pedig meg kellene térni! Csak ez segítene rajtunk (1).

Jn 10,22–30  295. dicséret (2) „…poklos kiütés lesz belőle…” (3Móz 13,1–28) A poklosság itt többnyire gyógyítható bőrbetegséget jelentett. A tisztátalanná nyilvánítás pedig az istentisztelettől távolmaradást határozta meg – a gyógyulás idejére –, és nem valamilyen bűnt (1–8).

Noha mindennek a fertőzésveszély miatt egészségügyi okai is voltak, ennél többről van szó. Hiszen a szent Isten elé csak minden tekintetben tisztán lehetett odaállni. Akkoriban az Istenbe vetett hit átjárta az élet minden területét: a szent megjelent a profánban, hogy azt is szentté tegye. Ennek kifejezéseként kellett ezekkel a betegségekkel is a papokhoz fordulni, akik Isten eszközeinként egyben koruk orvosai is voltak. Mindez azt is hangsúlyozza, hogy minden bajunkkal és örömünkkel járuljunk Isten színe elé. Ma a kettő teljesen szétvált, és ebből sok nyomorúságunk származik, hiszen Isten az egész életünk, minden rezdülésünk Ura. Nincs áldás hétköznapokon, testen, egészségen, nevelésen, pénzügyeken, közéleten, ha őt kihagyjuk. Nélküle úgy terjed a bűn és a nyomorúság fertőzése, mint az akkori poklosság, és elkülönít bennünket egymástól. A társadalom egyénekre hull szét. Jézus Krisztusban eljött közénk az evangélium, amely betöltötte a törvényt. Ezért tisztátalan életünkkel úgy járulhatunk az Isten elé, hogy az ő drága vére megtisztít bennünket. Ha ilyenkor bizonyos időre elkülönít, megállít, csakis azért van, hogy hitre jussunk és erősödjünk megnyert hitünkben.

Jn 10,31–42  454. dicséret (45) „…ezt kiabálja: Tisztátalan, tisztátalan!” (3Móz 13,29–59) Vajon tettek-e valamit a fertőző bőrbetegségben szenvedő és ezért elkülönített betegért? Vajon legalább imádkoztak-e érte? Itt csak azt olvassuk, hogy mi volt a törvény előírása. A többiek egészsége érdekében azt be kellett tartani. A poklos, kiütéses betegnek pedig tépett ruhában, egyedül, elkülönítve, a lakott területen kívül kellett élnie, és ha közeledett arra valaki, akkor messziről kellett kiáltoznia: „Tisztátalan, tisztátalan!” A törvény biztosítja a rendet, az egészségesek életét, ezért annak betartása az életet szolgálja. Ugyanakkor a törvény lelketlen betartása még nem elég, ennél több kell! (29–46) A leírásból kiderül, hogy a pap nem írt elő gyógykezelést: az elkülönített beteget sorsára hagyták. A mi Urunk Jézus Krisztus megérintette a beteget, megszüntette az elkülönítését, közösséget vállalt vele, kijelentette, hogy a testi betegség nem tesz tisztátalanná, és isteni hatalmával meggyógyította a leprást (Mk 1,41–45). Jézus feltámadott a halálból. Ő ma is megérint, amikor – minden segítség ellenére is – egyedül vagyunk a betegségben. Ő velünk van!

Jn 11,1–16  327. dicséret

II. 18.

CSÜTÖRTÖK

II. 19.

PÉNTEK

II. 20.

SZOMBAT

2021. február 14.

Reformátusok Lapja

5

| INTERJÚ |

A Szociális és Egészségtudományi Kar első helyen áll a tudományos fokozattal rendelkező oktatók arányát tekintve a HVG Diploma 2021 kiadványban a társadalomtudományi képzésterületi rangsorban. Hogyan tekint erre?

Ez visszaigazolása a munkánknak, és megerősíti a további tevékenységünk iránti elkötelezettségünket. Ugyanakkor a karon folyó oktatás színvonalát nemcsak ez, hanem más tényezők is befolyásolják. Úgy igyekszünk felépíteni az oktatói gárdánkat, hogy a tudományos fokozattal rendelkező tanáraink egyúttal jó gyakorlati szakemberek is legyenek, azoknak a kollégáinknak pedig, akik még nem szerezték meg ezt a fokozatot, a gyakorlati jártasságuk mellett szilárd elméleti tudásuk is legyen.

Kéz a kézben – Aki nálunk végzi a tanulmányait, könnyen megállja majd a helyét az egyházi és a nem egyházi ellátórendszerben egyaránt – foT. NÉMETH galmaz Mogyorósi András belgyógyász, egyetemi docens. A Károli Gáspár ReformáLÁSZLÓ tus Egyetem Szociális és Egészségtudományi Karának dékánjával az új kar képzéseiről beszélgettünk.

Milyen célkitűzésekkel indult el a Károli-egyetem legújabb kara?

A Magyarországi Református Egyház Zsinata kérte fel a Károli-egyetemet, hogy alapítson Szociális és Egészségtudományi Kart. Az egyik célunk az volt, hogy az egyház szociális és egészségügyi intézményrendszerének is képezzünk olyan szakembereket, akiknek jó szakmai tudásuk és keresztyén szemléletük van. Ha esetleg nem református intézményben dolgoznak majd a nálunk végzettek, az itt szerzett szemlélet mindenhol segíti a munkájukat. Budapesten a Semmelweis-egyetem mellett jelenleg a miénk olyan intézmény, amely egészségügyi felsőfokú képzést nyújt. Ápolókat, szociális munkásokat, diakónusokat képeznek. Hogyan kapcsolódik össze az egészségügy és a szociális szféra?

Természetes köztük a szoros kapcsolat. Egyrészt a diakónia évszázadokon át elődje volt, és példát mutatott a 19. század iparosítása következtében létrejött szociális munkának. Másrészt az egészségügyi problémák kialakulásának jelentős mértékben oka lehet a szociális helyzet. Ez megfordítva is igaz: sokan éppen az egészségi állapotuk miatt kerülnek olyan helyzetbe, amely miatt szociális ellátást igényelnek. Tehát a két ágazat eredendően kéz a kézben jár és dolgozik.

6

Reformátusok Lapja 2021. február 14.

Mondhatjuk azt, hogy a képzéseik igen gyakorlatiasak?

Odafigyelünk arra, hogy lehetőség szerint a karunk Viola utcai székhelye közelében legyenek a gyakorlati helyeink. Ezek a szociális résznél már eleve adottak voltak, az egészségügyi képzéshez sikerült több kórházzal, köztük a Bethesdával és az Uzsokival is jó kapcsolatot kiépítenünk.

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatban kapott feladatot a kar?

Az egyetem vezetésével karöltve a mi szintünkön részt veszünk a védekezésben. 2020 márciusában a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos egyetemi teendők megfogalmazásában kaptunk szerepet. Az egyetemünkhöz szervezetileg nem tartozik önálló járó-, illetve fekvőbeteg-intézmény, azaz maga a kar nem rendelkezik betegellátó funkcióval, orvos és ápoló oktatóink viszont közvetlenül is kiveszik részüket a koronavírusos betegek kezeléséből. Bár még csak a második félévüket kezdik az ápolóhallgatóink, voltak olyanok köztük, akik a lakóhelyükön segédkeztek. Tehát a magunk lehetőségei szerint mi is próbáltunk segíteni.

Ha ápoló vagy szociális munkás szeretnék lenni, miért az önök intézményét válasszam?

Igyekszünk magas szakmai színvonalat biztosítani, ugyanakkor a keresztyén szemlélettel talán többet is megtanulnak a hallgatóink, mint máshol. Óriási többlet az, hogy közvetlen oktató-hallgató kapcsolat, családias légkör jellemzi az intézményünket. A hallgatóink olyan élményt kapnak nálunk, amely egész életüknek meghatározó része lesz.  A Szociális és Egészségtudományi Kar jogilag 2019 márciusában jött létre a szenátusi határozattal. Ténylegesen augusztustól indult meg a működése, amikor a tanítóképző kartól átvették a Szociális Munka és Diakóniai Intézetet. Ennek keretében indult el az oktatás szeptembertől, majd az év végén nyilvántartásba vették a diplomásápoló-képzést, amelyen az oktatás 2020 szeptemberében kezdődött.

| REFORMÁTUS SZEMMEL |

SIBA BALÁZS

A legbelsőbb szoba A szerző a Károli Gáspár Református Egyetem docense

Isten kapcsolati lénynek teremtette az embert. A kapcsolódás és ezen belül vágyunk az intimitásra egész életünkön át elkísér mindannyiunkat. Arra is teremtettünk, hogy részeltessünk másokat az életünkből, megosszuk önmagunkat, mások gazdagítására váljunk, és részesedjünk mások életéből. A valakihez tartozás vágyának teológiai értelemben kettős dimenziója van, Istenhez és a másik emberhez kapcsol bennünket. Jézus egymás mellé teszi az emberi és isteni dimenzióját kapcsolati vágyunknak és egyben feladatunknak: „Melyik a legfőbb az összes parancsolat közül? Jézus így válaszolt: A legfőbb ez: »Halld meg, Izráel: Az Úr a mi Istenünk, egyedül az Úr!« és: »Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és teljes erődből!« A második ez: »Szeresd felebarátodat, mint magadat!« Nincsen más, ezeknél nagyobb parancsolat.” (Mk 12,28–31)

„Veszíteni nem szeretünk, de határok tartása és a ke­ retek tisztázása adhat szabadságot, hogy ne a félelem vagy a lustaság szerint alakuljanak emberi kapcsolata­ ink, hanem az elkötelezettség és bizalom szerint.”

Ahogy a kapcsolatápolást, azon belül az intimitást is tanulnunk kell. Az intimitás sokkal ös�szetettebb jelenség, mint azt általában gondoljuk.

Ha a közelség-távolság dimenziójában gondolkodunk róla, akkor olyan kérdések jelennek meg: Kik azok, akik közel vannak hozzánk? Kik azok, akik távol vannak? Kik azok, akik talán túl közel vagy túl távol kerültek tőlünk? A távolságok élethelyzetenként változnak, van, akikkel elkezdünk mélyebb kapcsolatokat ápolni, míg mások távolodnak. Az életünkben betöltött szerep és a távolság nem feltétlenül van szoros összefüggésben, hiszen előfordulhat, hogy éppen a szüleinktől távolodunk el, vagy az életünk egy szakaszában éppen a szomszédunk lesz fontosabbá, mint a testvérünk. A távolságok csökkenésével az emberek száma is csökken, akikkel mélyebb kapcsolatot tudunk ápolni. Ennek egyik fő oka, hogy ez idő- és energiaigényes feladat.

Sokféle részből tevődik össze, hogy kit milyen közel engedünk magunkhoz és mennyi energiát fektetünk abba, hogy közel kerüljünk valakihez.

Minden emberrel más mértékben és más összetevők szerint alakul az, hogy az adott élethelyzetben milyen távolságban vagyunk egymástól. Az összetevők között találjuk a szeretetet, bizalmat, megbecsülést, elkötelezettséget, őszinteséget és számos más értéket.

A kérdés az, hogyan jelöljük ki és védjük meg a kapcsolatok határait. A határok kijelölése érzéseket vált ki: megdolgoztat bennünket az is, ha elkötelezetten több energiát kezdünk szánni egyes kapcsolatainkra, de az is, ha tudatosan védjük magunkat a túlzott közelségtől. A közelség mértéke folyamatosan változhat emberi kapcsolatainkban, de a távolodás általában fájdalommal, veszteségélménnyel jár. Veszíteni nem szeretünk, de határok tartása és a keretek tisztázása adhat szabadságot, hogy ne a félelem vagy a lustaság szerint alakuljanak emberi kapcsolataink, hanem az elkötelezettség és bizalom szerint.

Az elfogadottság és a megértettség élménye jó, ha a legmélyebb kapcsolatainkban jelenik meg.

Az intimitásnak a legmélyebb szintje, ha életünk „belső szobájában” kap helyet valaki. Isten az életünk „legbelsőbb szobájában” akar találkozni velünk. Kálvin így ír erről az isteni belsőséges kapcsolatba hívásról: „Valóban, az az egyház legnagyobb dicsősége, hogy Isten Fia valamiképpen nem tekinti magát teljesnek, ha nincs velünk ös�szekötve. Micsoda vigasztalás az nekünk, amikor halljuk, hogy Krisztus csak akkor teljes minden részében, és csak akkor kívánja magát egésznek tekinteni, ha bennünket magával egyesít.” Ez a legbelső szoba lehet az a hely, ahol Isten lehet a legközelebb hozzánk, Aki jobban ismer minket, mint mi saját magunkat. Életünket összefüggéseiben látja, akinek nem kell magunkat bemutatni, és aki előtt nem kell önmagunkat igazolni.

A legbelső szoba békessége, szeretete és közössége kihat az emberi kapcsolatainkra, és az Istennel való unióból lehet igazi közösség (communio) a többi emberrel. Az Isten szeretete segíthet, hogy tisztítás után a sebek behegedjenek, a csontok összeforrjanak, erősösödjön a bizalom, tudjunk magasságokat és mélységeket átélni, tudjunk megbocsátani, hiszen mindannyian az Úr kegyelmére szorulunk. 

2021. február 14.

Reformátusok Lapja

7

| AKTUÁLIS |

A szakítópróbák alatt is Istent keresni

Ezerszer is igen! – az idén február 7. és 14. közé eső házasság hetének ez évi mottója már önmagában is sokatmondó. Összekötni az életünket azzal, akit szeretünk, csupán az út elejét jelenti. A boldog és örömteli pillanatok mellett számtalan nehézséggel, viharral és szakítópróbák sokaságával találkozhatnak szembe mindazok, akik vállalják az örök hűséget. A házasság hete az igei alkalmak mellett változatos programmal, beszélgetéssel és előadással hívja fel a figyelmet a házasság, illetve a család értékeire és fontosságára, valamint igyekszik segítséget nyújtani a házasságra készülőknek és a párkapcsolati problémákkal szembesülőknek egyaránt.

A házasság hete közel két évtizede Angliából indult el azzal a céllal, hogy minden évben egy héten át a házasság és a család fontosságára hívja fel a figyelmet. Hazánkban az országos eseménysorozatot 2008 óta rendezik meg a keresztyén egyházak és civil szervezetek széles körű összefogásával, számtalan nagyváros, település és közösség részvételével. A házasság hete szervezőbizottsága által koordinált központi programok fővédnöke 2013 óta Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége.

MA IS ÉRTÉK – Már tizennegyedik éve szervezzük meg a házasság hetét, mondhatni túl vagyunk a serdülőkoron is – mondja Herjeczki Kornél, a házasság hete mozgalom országos koordinátora, aki úgy látja, a programsorozat egyre népszerűbb. – Társszervezőink segítségével az utóbbi két évben átlagosan nyolcvan-száz helyszínen, körülbelül háromszáz programmal kapcsolódtak be a résztvevők a kezdeményezésbe. A szervezőbizottság – amelynek tagjai a magyarországi egyházak és civil szervezetek – központi programsorozatot és ahhoz kapcsolódó médiakampányt állít össze a házasság hetére – ehhez csatlakozhatnak mindazok, akik a kezdeményezés céljával és üzenetével egyetértenek. „Minden eddiginél több emberhez juthat el Az idei év kissé eltérő lesz a többitől, a házasság hetének üzenete, hiszen a koronavírus-járvány a házasság a szükség pedig nyilvánvalóan hetének szervezésére is hatással volt. A sokkal nagyobb, mint eddig, legtöbb program és előadás online formáhiszen a járványhelyzet minden kapcsolatot, ban, élő közvetítéssel zajlik majd. Herjeczki így a párkapcsolatokat is próbára teszi.”

Kornél szerint éppen ezért kiszámíthatatlan, hogy mennyien kapcsolódnak majd be (Herjeczki Kornél) 8

Reformátusok Lapja 2021. február 14.

| AKTUÁLIS |

„Ma, amikor az együttélés az eseménysorozatba. – Az, hogy többféle formája is elfogadott, az érdeklődők személyesen nem már nem olyan egyértelmű, hogy lehetnek jelen, két irányba vezethet: vagy kevesebben vesznek az emberek összeházasodnak-e.” majd részt, vagy éppen az online (Tóth János) közvetítésnek köszönhetően most azok is, akik a távolság miatt nem tudtak volna eljönni egy-egy programra, részt vehetnek rajtuk.

Minden eddiginél több emberhez juthat el a házasság hetének üzenete, a szükség pedig nyilvánvalóan sokkal nagyobb, mint eddig, hiszen a járványhelyzet minden kapcsolatot, így a párkapcsolatokat is próbára teszi. Nemcsak arról van szó, hogy szeretnénk segíteni túljutni a krízisen azoknak, akiket a vírushelyzet nehéz helyzetbe hozott, hanem azt is szeretnénk üzenni, hogy aki ezt a helyzetet jól oldja meg, az többszörösen is jól jár – jegyzi meg a koordinátor. Ezzel kapcsolatban érdekes kutatási eredményt is közreadnak majd: Mihalec Gábor a központi program egyik estéjén bemutatja majd azt a több mint ezer párral végzett felmérését, amely azt vizsgálta, miért van az, hogy bizonyos párokat és házasságokat a krízis megerősít, míg néhányat inkább szétzilál. A pár- és családterapeuta többek között a lehetséges kimeneteleket meghatározó szempontokat is bemutatja majd előadásában.

Tóth János, a Gyökössy Endre Lelkigondozói és Szupervízori Szolgálat intézetvezető-lelkésze a református egyház részéről tagja a szervezőbizottságnak. Lapunk megkeresésére elmondta, országszerte sok olyan református gyülekezet van, amelynek csoportjai komolyan veszik a programsorozatot. – Az országos amelynek következtében kerekesszékbe kényszerült. Felesége nyitó istentisztelet szervezésével is hozzájárulunk a házasság azt vallja, a házasság receptje senkinek nincs a birtokában, de hetéhez, illetve most már harmadik éve tartunk előkészítő alegy-egy élettörténet megerősíthet másokat abban, hogy érdekalmat, amely abban nyújt segítséget, hogy hol milyen programes törekedni a jó kapcsolat kialakítására. – Kegyelmi ajándékmokat lehet szervezni adott körülmények és lehetőségek könak tartom, hogy együtt tudtunk haladni sok-sok nehézségen át, zött. Tóth János szerint a szervezés tekintetében fontos, hogy a a házasság hete pedig megmutatja nekünk, hogy nem vagyunk technikai feltételek mindenhol adottak legyenek, hiszen ebben egyedül – mondta el Makovecz Virág. Holló András szerint az az új helyzetben csak így lehet megvalósítani az online közvetíember a házasságában felismer különböző elveket és igazsátést. – Minden évben kiadunk egy, a lelkészek felkészülését segokat, de ezt csak az tapasztalhatja meg, aki megtapasztalja az gítő füzetet, amelybe mindig a házasság hetének aktuális arcai utat, amely az igazsághoz vezet. – A házasság az isteni életelv, által választott szlogent emeljük ki három áhítatvázlattal, a véa szeretetelv legtökéletesebb kohója itt, a földi életben: a házasgén pedig van egy liturgia, amellyel a különböző szakaszban lévő ságban értjük meg, mit jelent igazán szeretni egy másik embert házaspárok kérhetik házasságuk megáldását – magyarázza az – véli a tánctanár. Holló András és felesége a házasság hete kereintézetvezető-lelkész. Tóth János úgy véli, ma, amikor az együtttein belül az Őszintén a házasságról címet viselő beszélgetésben élés többféle formája is elfogadott, már nem olyan egyértelmű, fognak részt venni. De vajon valóban olyan könnyű őszintén behogy az emberek összeházasodnak-e, ezért nagyon fontos beszélni a házasságról? A jó és rossz dolgokról egyaránt? szélni arról, hogy férfi és nő élhet boldog házasságban.

Makovecz Virág szerint a házasságról beszélni csak úgy van értelme, ha őszinték vagyunk. – Mi mindig úgy indulunk neki A HÁZASSÁG ÚJJÁSZÜLETÉSE ezeknek a beszélgetéseknek, hogy vagy mindent elmondunk, vagy semmit. A házasság témakörében főleg nem szabad elHa valakik, akkor az idén huszonkettedik házassági évfordulóhallgatni a nehézségeket. Holló András hozzáteszi: – A kereszjukat ünneplő Holló András és felesége, Makovecz Virág pontotyén életmód rákfenéje az, hogy nem vagyunk őszinték, de san tudják, milyen nehéz feladat a nehézségek és traumák után elsősorban önmagunkkal szemben nem vagyunk azok. Kudarnemcsak a magánéletben, de a házasságban is újjászületni. Holló cainkat főként saját magunk előtt szégyelljük, azonban csak az András tánctanár tizenhárom éve szenvedett motorbalesetet, 2021. február 14.

Reformátusok Lapja

9

| AKTUÁLIS |

„...a házasságban értjük meg, mit jelent igazán szeretni egy másik embert.” (Holló András) lanatban döntést kell hoznia mellettem vagy ellenem. Az én felelősségem, hogy olyan életet éljek, hogy könnyű legyen ezt megtennie. Bizonyos értelemben az én felelősségem, hogy szeret-e engem a párom, vagy sem. Holló András kifejti, hogy az ember olyan tökéletesen van megteremtve, hogy szinte hiánytalanul el tudja magát látni. Éppen ezért fontos tudatosítanunk, hogy a másik embertől nekünk csak úgy nem jár semmi. Ezzel szemben mindenért hálával tartozunk, amit a társunktól kapunk. – Még egy megromlott házasságban is, ha az ember elkezdi magában azt tudatosítani, hogy a másik szabad, nem a tulajdonunk, és hogy nekünk nem jár semmi, hanem a lehetetlen helyzetekben is hálát érzünk a másik iránt, akkor ez át tud minket formálni úgy, hogy önmagunkban kezelni tudjuk a kudarcot. De ez két emberen múlik. – Ezenkívül – teszi hozzá Virág – próbáljuk úgy élni az életünket, hogy nagyon figyelünk arra, hogy Isten mit szán nekünk, mit szeretne tőlünk. Nekem nagyon sokat segített a krízishelyzetekben, hogy azt éreztem, Isten minket egymásnak teremtett, és bármi„Ha Isten megenged egy krízist az életünkben, vel kell is megküzdenünk, azt együtt kell a legjobb tudásunk szerint, együtt kell avval tennünk. Ha Isten megenged egy krízist megbirkóznunk.” (Makovecz Virág) az életünkben, a legjobb tudásunk szerint, együtt kell avval megbirkóznunk. Ha feltételezzük, hogy Isten nem akar nekünk rosszat, akkor nem szabad kétségbeesnünk és feladnunk, halehet hiteles, aki őszinte is. Ha hiteles ember vagyok, akkor tunem meg kell küzdenünk a nehézségekkel. dok igazán hatni más emberekre.

Holló András elmondása szerint az egész addigi életét megválMEGRAGADNI A LEHETŐSÉGET toztató tragédia új embert formált belőle. – A baleset következtében fogtam meg annyira Isten kezét, hogy új emberré tudott Tolnay Lajos szülész-nőgyógyász és felesége, Tolnayné Csattos engem formálni. Ezáltal a házasságunkban is egészen más szintMárta gyógypedagógus a programsorozat keretében Ezerszer re kerültünk Virággal. Folyamatosan formálódunk mindketten. is igen! A házasság szakítópróbái címmel tartanak online előaA tánctanár szerint ez olyan út, amit nagyon sokan nem tudnak dást. Elmondásuk szerint családjaikban ők voltak az első olyan bejárni, mert nincsenek rákényszerítve, hiszen a nehézségeket nemzedék, akik szerették volna a Biblia tanítására felépíteni az emberek nem szívesen választják, csak ha nem lehet kikerülni az életüket, így kerültek kapcsolatba Pálhegyi Ferenccel és az őket. – Válófélben lévő házaspároknak szoktam mondani, hogy általa szervezett sorozattal, amely a házasság főbb vonulatait én beleültem a kerekesszékbe, és nem tudok belőle többé önerőmutatta be a Biblia tükrében. Nagyfokú érdeklődésük miatt kéből felállni. A házasságnak is ennyire kötöttnek kell lennie a két fél sőbb egy házi csoportba is bevonta a házaspárt, majd elmondta, egymás iránti elköteleződése szintjén. Úgy kell rá tekinteni, hogy szeretné, ha részt vennének a házassággondozás szolgálatáebből nem lehet kilépni. Meg kell birkózni a helyzettel, hiszen az ban. Mindez a nyolcvanas évek közepén, még házasságkötésük Isten nem véletlenül engedi meg a nehézségeket egy-egy pár előtt történt. Később Végh Tamás, a budapest-fasori reformáéletében. Azért teszi, hogy megküzdjenek velük. Virág is őszintus gyülekezet ma már nyugalmazott lelkipásztora kifejezetten tén úgy gondolja, bár furcsán hangozhat, de ajándék volt az élea házassággondozói szolgálatra hívta őket gyülekezetébe. – tükben ez a krízis, amelyen sikerrel átevickéltek. – Sokkal többet Sosem felejtem el Pálhegyi Ferenc mondatát: „Két hívő ember kaptunk tőle, mint amennyit elvett az életünkből – teszi hozzá. házassága még nem keresztyén házasság, dolgozni kell rajta” De mire érdemes tudatosan odafigyelni a házasságban, hogy – idézi fel Tolnayné Csattos Márta, aki férjével a házassággonaz jól működjön? Holló András hangsúlyozza: két ember kapcsodozás során igyekszik olyan alapokat adni, amelyek a hétköznalata soha nem tulajdonviszony, a házasságban Isten nem rövidíti pi próbatételekhez sorvezetőt adnak. – Értelemszerűen, ahogy meg az egyes emberek szabadságát. – A társamnak minden pilegy autót is rendszeresen ellenőrizni kell, olajat kell cserélni 10 Reformátusok Lapja

2021. február 14.

| AKTUÁLIS |

maszkodva a család különleges védelemben növekedhet, és kivédheti a világ különböző támadásait. – Keresztyén szempontból különösen fontos, hogy ez Isten által létrehozott intézmény, ezért az ővele való viszonyunkat kell megújítanunk ahhoz, hogy a házasságban egymást is szeretettel, megértéssel, elfogadással és önfeláldozással tudjuk szolgálni – fogalmaz Tolnay Lajos, aki szerint még egy alapvetően jól működő házasságban is lehetnek szakítópróbák. – Senki ne áltassa magát azzal, hogy ha ő célba ért, és megházasodott, akkor attól kezdve már nem történhet semmi gond, mert csak ezután jön a java. Vannak magaslatok és mélypontok, és mindig adódnak újabb helyzetek, amelyeket korábban még nem tapasztaltunk. Ilyen például a gyermekek születése. Közben szűkül a saját magunkra és egymásra fordítható idő és energia, lehetnek megélhetési problémáink, jöhetnek betegségek: ezek mind szakítópróbák. Az ilyen helyzetekben mindig valamiféle alkalmazkodásra van szükségünk, amelyben ugyanúgy Isten vezetését keressük, mint minden másban, és azért szeretnénk megfelelni a házasságunkban és a keresztyén életünkben is, hogy Isten képviselői lehessünk. A szakítópróbák folyamatosan jelen vannak, hiszen egy ellenségünk van, a Sátán, és nekünk Krisztus követőiként kell helytállnunk, az ő erejéből – vallja Tolnay Lajos.

A koronavírus-járvány szintén sok há„A szakítópróbák folyamatosan jelen vannak, zasságot állíthatott próba elé. A házaspár hiszen egy ellenségünk van, a Sátán, úgy véli, ilyenkor a dolgok kiéleződnek: ha és nekünk Krisztus követőiként kell valami alapvetően ingatag volt, de hétközhelytállnunk, az ő erejéből.” (Tolnay Lajos) nap „valahogy elment”, akkor ahogy fokozódik a terhelés, a meggyengült kapcsolat elszakadhat. Inkább az a kérdés, hogy fel tudunk-e használni egy ilyen helyzetet arra, hogy a házasságot megerősítsük? Tolnay Lajos szerint azok ragadták meg a lehetőséget, akik többet törődtek ez alatt az időszak alatt egymással. – Akik számára igazi érték a házasságuk és a gyermekeik, azok fel tudták használni a belső építkezésre ezt az időt. Nekünk például soha olyan kiegyensúlyozott napirendünk nem volt, mint abban az egy hónapban tavasszal. El tudtam menni a piacra, mindennap délben ettünk, főként itthonról dolgoztunk, sokkal kiegyensúlyozottabb, kevésbé feszített élettempóban éltünk.

A szülész-nőgyógyász meggyőződése, hogy Isten egyfajta elcsendesedésre bátorít minket. – Mintha azt mondaná: nem kell nektek annyira rohanni! Vegyétek észre, hogy az igazi értékek a családon és a saját életeteken belül vannak, és nem kell elutazni tízezer kilométerre ahhoz, hogy az ember jól érezze magát. Meg lehet ragadni a lehetőséget a nehézségekben és a kényszerűségekben is.  KINCSES KRISZTINA, FOTÓ: SEBESTYÉN LÁSZLÓ A házasság hete programjai a hazassaghete.hu oldalon  követhetők nyomon.

benne, ugyanúgy a házasság sem mechanikusan működő szerkezet, időt kell vele tölteni, hogy jól működjön – magyarázza Tolnay Lajos. – Úgy látom, hogy a problémák és krízisek többsége abból adódik, hogy van egyfajta álságos gondolkodás köztünk, keresztyének között. Azt gondoljuk, hogy ha jó keresztyének vagyunk, akkor problémamentes az életünk, nincsenek konfliktusaink. Ez azonban nem áll meg. Ugyanakkor a másik véglet az, hogy úgy véljük, ha nem kedvesen szól hozzánk a férjünk, akkor vele és velünk is nagy baj van – magyarázza Tolnayné Csattos Márta, aki szerint a beszélgetések sokat segítenek abban, hogy a résztvevők a realitás talajára kerüljenek.

A házaspár szerint valójában minden nap arról szól, hogy a házasság jelentését és fogalmát valamilyen ellenséges hatalom gyászba akarja borítani – holott alapjában véve nem változott az eredeti cél. Azonban azáltal, hogy szekularizált, Isten nélküli világban élünk, pontosan a legfontosabb alapok vesztek el. Ezért szükséges, hogy legyen olyan időszak, mint például a házasság hete, amikor arra koncentrálunk, hogy az emberi élet továbbadásában, a nevelésben, az egymásért való áldozathozatalban különleges szerepe van a házasságnak mint intézménynek, amely mindannyiunk számára olyan bástyát jelent, amelyre tá-

„Úgy látom, hogy a problémák és krízisek többsége abból adódik, hogy van egyfajta álságos gondolkodás köztünk, keresztyének között.” (Tolnayné Csattos Mária) 2021. február 14.

Reformátusok Lapja 11

| INTERJÚ |

A precíz munka meghozza gyümölcsét BALOGH-ZILA TEODÓRA

Kovács Zalán László tubaművész, a Bach Mindenkinek Fesztivál igazgatója, a Cantores Ecclesiae Rézfúvós Együttes vezetője tavaly szeptember óta áll az Egressy Béni Református Művészeti Szakgimnázium élén. A középiskola-választás időszakában vezetői hitvallásáról, eddigi tapasztalatairól és arról kérdeztük, miért lehet vonzó a csepeli intézmény a művészeti területen továbbtanulók számára.

Református lelkészcsaládból indult, testvérei közül ketten is szülei hivatását választották. Ön hogyan került mégis a zenei pályára?

Valóban tradicionális protestáns családból származom, felmenőink között számos lelkészt találunk. Egyik ükapánk evangélikus esperes volt, dédnagyapánk pedig presbiter, aki birtokait eladva a templomépítő Kovács Sándorként lépett be a pápai református egyházközség történetébe. Felajánlását egyetlen feltételhez kötötte: az új épület dupla tornyaival magasabb legyen, mint a helyi katolikus templom. Mindkét nagyapánk és az egyik nagymamánk is református lelkész volt. Gyülekezeteikben számos tornyot, imaházat építettek, újítottak fel. Talán nem véletlen, hogy Szentgálon és Herenden szolgáló Botond testvérem is templomépítővé vált szolgálati helyén. Ez mind jól mutatja, hogy az egyházhoz való tartozás eleve adott, magától értetődő velejárója a családunk életének. A művészeti pálya nem tér el ettől a hagyománytól. A protestáns lelkészek életében mindig is fontos szerepe volt a művészetnek, ezért ez is a családi örökséggel jött. A már említett Botond testvérem korábban a budapesti Kálvin téren szolgált orgonistaként. A lelkészi hivatáshoz talán már öreg vagyok, nekem a zenei élet vált a kenyeremmé, az iskolavezetési pozíció pedig olyan lehetőség, ahol az egyházi, lelki és a szakmai pálya találkozik.

Azt, hogy egy lelkészgyerek hogyan kerül az orgona közelébe, senkinek nem kell magyarázni, a tuba viszont már nem ennyire egyértelmű.

Testvérem a zenei tanulmányait zongorával kezdte, egy idő után már leért a lába a földre, és elérte az orgonapedálokat is, így kezdte el tanulmányait. Nálam ez pont fordítva történt. Amikor szüleim beírattak a siklósi zeneiskolába, a lelkemre kötötték, hogy amikor megkérdezik tőlem, milyen hangszeren szeretnék játszani, hegedűn vagy zongorán, mindenképpen a zongorát válasszam. Erre bólogattam, de amikor bementem az iskolába, és feltették nekem a kérdést, csak azért is rávágtam, hogy hegedülni szeretnék. Így kezdtem el ezen a hangszeren játszani, a szüleimmel ellenkezve mindent megtettem, hogy ne kelljen zongoráznom. A hegedű után jött a furulya, majd a rézfúvós 12 Reformátusok Lapja

2021. február 14.

hangszerek. Egy időben doboltam is, majd rátaláltam a tubára, és csak jóval később kezdtem el zongorázni. Kipróbálva az ös�szes hangszert, rögtön tudtam, hogy a tuba az „igazi”.

Szóló- vagy kamarazenészként, a Cantores Ecclesiae Rézfúvós Együttes vezetőjeként, az országos tubatábor szervezőjeként és a Bach Mindenkinek Fesztivál igazgatójaként is ismeri a közönség. Számos tevékenységet végez, amelyek mellett szeptembertől iskolaigazgató is lett. Hogyan lehet ennyi poszton helytállni?

A munkának ilyenfajta mélységeibe nem beletanultam, sokkal inkább beleszülettem. Édesapám fiatal teológusként ötvenhatos forradalmár volt, ami miatt a rendszerváltásig sok nehézséget kellett eltűrnie. Hazájához, konzervatív értékrendjéhez édesanyámmal együtt ragaszkodott. A munkát mindig vállalták, megújították gyülekezeteiket, miközben öt gyermeket neveltek.

Egész életük olyan hitvallás volt, amelyben a család, a haza, a munka és a közösségszervezés összetartozott. Ezt igyekszem alapul venni. Már saját tapasztalatból is tudom, hogy a megfelelő, jól koordinált munkával, az összpontosítással lehet igazán sikereket elérni. Nem egyéni sikerekre gondolok, hanem inkább arra, hogy így lehet sikeressé tenni olyan közösségeket, mint egy fesztivál, egy rézfúvós együttes vagy egy tantestület. Ennek révén sikerülhet, hogy teljes értékű művészeti, szervezői, pedagógusi és vezetői pályát is magaménak tudhatok.

Hogyan vált az Egressy-szakgimnázium igazgatójává?

Iskolánk a Halászteleki Református Egyházközség fenntartásában lévő Bocskai István Református Oktatási Központhoz tartozik. Az Egressy, és már korábban a Bocskai tanáraként számos olyan tevékenységben vettem részt, amely túlmutatott az általános tanári feladataimon. Több kulturális programot, évfordulós ünnepséget szerveztem, és a nemzetközi kapcsolattartásban is részt vettem. Ezek és református mivoltom miatt gondolhatott Papp Kornél, a Bocskai István Református Oktatási Központ főigazgatója alkalmasnak a tisztségre. A munkát a tanári kar kilencvenöt százalékon felüli, a szülői munkaközösség százszázalékos támogatásával kezdtem el szeptemberben.

| INTERJÚ |

Kovács Zalán László Artisjus-díjas tubaművész, többszörös nemzetközi versenygyőztes szólista.

Rendszeresen koncertezik kamarazenészként, szólistaként és tart mesterkurzusokat itthon és külföldön egyaránt. Számos kulturális és edukációs program vezetője. 2015-ben alapította meg a Bach Mindenkinek Fesztivált, 2018-ban pedig a Nemzetközi Fúvós Napok Fesztivált, amelyeknek azóta is igazgatója. Mindemellett a református rendezvényekről is ismert Cantores Ecclesiae Rézfúvós Együttes művészeti vezetője. 2020 szeptemberétől áll az Egressy Béni Református Művészeti Szakgimnázium élén.

Milyen tervekkel vágott bele az új feladatba?

Bár az iskola korábban is református fenntartásban volt, a folyamatos újjáépülés szükségességét vallva lelki megújító munkába kezdtünk az elmúlt időszakban. Magyarországon számos intézményben zajlik művészeti szakképzés, miközben a gyermeklétszám egyre csökken – ilyen helyzetben szeretnénk versenyképesek maradni. Iskolánk a református egyház jelenleg legmagasabb fokú művészeti képzését nyújtja. A művészeti életpálya nehézségeit látva kifejezetten fontosnak tartom, hogy keresztyén-konzervatív értékrend mentén építsük a jövő művésztársadalmát.

Azt reméljük, hogy növendékeink itt olyan szemlélettel gyarapodnak, amellyel később öregbíteni tudják iskolánk hírnevét.

Fiatal intézmény vagyunk, nincsenek olyan öregdiákjaink, akik életpályájukkal visszaadják azt a szellemiséget, amelyet az iskola képvisel, de az a célunk, hogy őket kineveljük.

Milyen keretek között végzik ezt a nevelő munkát?

Intézményünkben több szinten, komplex módon folyik az oktatás. Gimnáziumban és szakgimnáziumban ötödiktől tizenkettedik évfolyamig, három kiemelt területen tanítunk: színművészetet, táncművészetet és zeneművészetet. Ez utóbbi a klasszikus

zene, az egyházzene, a népzene és a jazz‑zene területére oszlik.

A diákok az általuk választott művészeti ág óráin túl a közismereti tárgyakat szintén nálunk tanulják. A szakgimnáziumi képzés mellett alapfokú művészeti oktatást is biztosítunk, amelyet az általános iskolás kortól akár egyetem végéig lehet folytatni.

A művészeti oktatásban a mester-tanítvány viszony nagyobb hangsúlyt kap, hiszen a diákok számos egyéni órán vesznek részt. Milyen tanári közösséget tudhat magáénak az iskola?

Tanáraink kiváló tudású szakemberek és művészek. Ezt bizonyítja, hogy az online közegben létrejövő oktatás ideje alatt is megtalálták a megfelelő utat a tanításhoz, számos diákot készítettek fel eredményesen az újfajta, online versenyekre. Emellett az elmúlt időszakban ők maguk is több előadóművészi és pedagógiai díjjal gazdagodtak. A minőségi szakmai képzésen túl a lelki vezetés is nagy szerepet kap nálunk. Pedagógusaink között sok elkötelezett, aktív református van, akik életükkel példát tudnak mutatni a többieknek. Ez nem kihívás, hanem ajándék.

A mi iskolánkat ugyanis általában más indíttatásból választják a diákok, mint az ismert református intézményeket: nem a református szülő az, aki egyházi iskolába küldi a gyermekét, 2021. február 14.

Reformátusok Lapja 13

| INTERJÚ |

hanem a zeneiskolai tanár az általa ismert, nálunk tanító szaktanárt ajánlja a tanítványának. Ezért az Egressyben talán még fontosabb a példamutatás és az iskolaszervezés – ezek által tudjuk képviselni az intézmény református szellemiségét.

Milyen különlegességei lehetnek, milyen vonzereje lehet az Egressynek más iskolákhoz képest?

Kis létszámú osztályokban jól felkészült tanárokkal oktatjuk a tanulókat. Fontos számunkra, hogy a művészeti pályára készülő fiatalok a kötelező órák mellett modern életükhöz már nélkülözhetetlen ismeretekkel is gyarapodjanak, mint például projektszervezés, menedzsment és hasonlók. Ezért a művésztanárok mellett kiváló kommunikációs, média- és közéleti szakemberek is egyengetik az útjukat. Emellett a zeneművészeti szakgimnáziumok között a legszélesebb körű képzést biztosítjuk. Tanulóink nagyobb csoportokban is élvezik a művészetek adta lehetőségeket, rendszeresen adnak elő színműveket, zenekari műsorokat, vagy táncolnak színpadi rendezvényeken és a médiában egyaránt. A minőségi munkát bizonyítja, hogy növendékeink számos egyéni és csoportos versenyről hoznak el rendszeresen díjakat. Mindemellett iskolánkban olyan tanulók is vannak, akik nem a művészi pályára készülnek. Számukra is természetes lesz a megszólalás mások előtt, a jó kiállás, a lámpaláz leküzdése. Ezek olyan értékek, amelyek az élet bármely területén előnyükre válhatnak.

A munkamorál adja a különlegességet?

Pontosan. Vezetőként csak jót adhatok ki a kezem közül – legyen szó egy levélről, amelyben nincsen helyesírási hiba, vagy egy szabályozásról, amelyben nem mondanak egymásnak ellent a gondolatok. Hogyha a saját területemen figyelmes vagyok, akkor a precizitás végigmegy az egész intézményen. A precíz munka pedig meghozza a gyümölcsét. Ezáltal lesz ott a diák a próba kezdésénél pontosan, ezáltal áll ki a karmester felkészülten a tanulók elé, ezáltal lesznek kinyitva a kottaállványok próba előtt – a sok kis apróság adja össze, hogy végül a teljes produkció és maga az iskola sikeres és vonzó legyen.

Ezért is volt igazgatóként az első mondatom az iskola nyilvánossága előtt az, hogy itt mindenki fontos. Minden diák, minden tanár. Az iskola nem a vezetőségért van, hanem azért, hogy a növendékek épülni, haladni tudjanak a munkájukban. Az én ajtóm mindenki előtt nyitva áll: legyen ötödikes-hatodikos kisdiák vagy tanár. A bizalom az alapja annak, hogy mindenki a legjobbat hozza ki magából és a munka pontos, eredményes legyen.

14 Reformátusok Lapja

2021. február 14.

Számos területet említettünk már, amely az intézmény lelkiségéhez kötődik, a legalapvetőbb kérdés mégis az, hogy lehet-e egyáltalán keresztyén értékek keretei közé fogni a művészetet.

Keresztyén alapokra fektetnünk nem lehet, hanem kell. Ez kötelezettségünk.

Ha a Bibliát elolvassuk, akkor nyilvánvaló, hogy igen kevés szó esik benne arról, hogy az ókori orgonákon hogyan játszanak, vagy hogy Jézus korában hogyan énekeltek a zsinagógákban, és ez hogyan vált művészetté. A Biblia alapértékrendre tanít, amelyre életünket fektethetjük. Az igazi kérdés pedig, hogy a Biblia által elénk adott szellemiségre törekszünk vagy sem. Nincs átmenet: erre vagy nem erre. A mi iskolánk a krisztusi értékek mellett tette le voksát, ezért azt kell megtalálnunk és megmutatnunk diákjainknak, hogy abban a rendkívül kifejező állapotban, amikor a művész lelkének legbelsőbb mélységeit próbálja a színpadon elővezetni, hogyan látszódhat meg a keresztyén szellemiség.

Nem mi vagyunk a művészetért, hanem mi alkotjuk a művészetet. A művészet nem az emberektől távol lévő fogalom, ahová el kell érni, hanem az emberek belsejéből fakadó érték.

Ha az ember lelke szép, akkor szép az ének is, amely az ember lelkéből szól.

A Bocskai István Református Oktatási Központ Egressy Béni Alap- és Középfokú Zeneművészeti, Színművészeti és Táncművészeti Szakgimnáziuma, Ének-zenei Gimnáziuma Budapesten, Csepel szívében működik, noha fenntartója a Halászteleki Református Egyházközség.

Az iskola képzéseit 5. és 9. évfolyamtól indítják, valamint az érettségi utáni szakképzést is lehetővé teszik az intézményben. A szakgimnázium mellett alapfokú művészeti oktatás is zajlik az Egressyben. Az induló osztályokról és képzésekről az iskola honlapján tájékozódhatnak: www.egressybenikonzi.hu.

Református gyökerekkel indítottunk, zárjunk is ezzel. A református kulturális életnek mindig is az egyházi kollégiumok, oktatási intézmények voltak a bölcsői. Létezik ma református kulturális tér, közeg, gondolkodás? Ha igen, akkor hogyan lehet ebbe a diákokat belenevelni?

Akik egyezünk a művészetben és a református identitásban, szeretnénk, hogy legyen református kulturális, közösségi tér.

Ez azonban nem egyszerű, hiszen mindenki a saját programjaira, feladataira figyel. Nehéz a közösséget alulról építeni, de feladatunk, hogy ezt megtegyük. Mi, akik tudunk tenni a művészetért, fontos, hogy tegyünk egymásért, a református egységért is, hiszen egységben van az erő. Ez számomra nem csupán munkaelképzelés, hanem otthon is igyekszem megvalósítani. A református identitás velejárója, hogy a családoknak vannak saját igéik, hadd idézzem most a miénket: „Egy szívet és egy utat adok nekik, hogy engem féljenek mindenkor, és jó dolguk legyen nekik is, meg utódaiknak is.” (Jer 32,39) Úgy gondolom, hogy ez az idézet nem csak egy kis családnak szólhat. Ha az iskolát mint nagy családot nézem, ugyanezt tudom elmondani: ugyan mindenki saját belátása szerint dönt az életéről, de én ez alapján szeretném fiaimat és a rám bízott iskolát továbbvezetni.  FOTÓ: SEBESTYÉN LÁSZLÓ

| CSENDES PERCEK |

KARSAY ESZTER

Teológiai és filozófiai kérdéseket vet föl bennünk a betegség, a szenvedés és a halál. Ezeknek a témáknak most bővében vagyunk. Noha ösztönösen menekülnénk a nyomorúság megtapasztalásától, most nem lehet kikerülni. Érkeznek hírek innen-onnan, rokonokról, ismerősökről, hogy kit ért utol a járvány. Aggódva kérdezzük, hogyan kapták el. Miértekkel bombázzuk egymást, az orvosokat és végső soron Istent. A zsidó teológia alapján gondolkozó tanítványok azt kérdezik Jézustól, amikor látnak egy vakon született embert: „…ki vétkezett? Ez vagy a szülei, hogy vakon született?” (Jn 9,2) Mert valaki vétkezett, ugye? Kell, hogy legyen oka a bajoknak, másként nem tudjuk kézben tartani a dolgokat. Csak úgy, vaktában nem történhetnek meg az események. A szerencsében bízzunk? Talán minket is elér a betegség és a halál?

Velünk is megtörténhet? Ha oka van, akkor esély is van az elkerülésére. Az ószövetségi törvény azt írja: „Megbüntetem az atyák bűnéért a fiakat is három, sőt négy nemzedéken át…” (2Móz 20,5) Eszerint megérdemli a sorsát, nem kell sajnálni. Kegyetlen teológia és filozófia: nem elég a nyomorúság, még szégyellje is magát, ha valaki beteg vagy eleve fogyatékkal születik.

Jézus helyes megvilágításba helyezi a dolgokat, új látásmódot ad: „Nem ő vétkezett, nem is a szülei, hanem azért van ez így, hogy nyilvánvalóvá legyenek rajta Isten cselekedetei.” (Jn 9,3) A nyomorúságban persze érdemes számot vetni a saját bűneinkkel (nem csak a másokéval!). De ettől még csupán a bűn- és a búbánatig, a depresszióig jutunk el. Az előrelépés az, hogy a célját keressük. Mert értelme és célja van minden életnek. Egy magatehetetlen gyermek, egy gyógyíthatatlan beteg, egy hasznavehetetlen öreg léte arról szól, hogy Isten cselekedetei legyenek láthatóvá rajtuk. Rajtunk és általunk is. Nem az a kérdés, kit okolhatunk érte, hanem az, hogy Isten mit akar most tőlünk.

A látás több mint testi, biológiai működés – az lelki-szellemi képesség is. A meggyógyított vakot kihallgatják. Sok miértre nem tud választ adni. Egyet tud: noha vak volt, most lát. Látja a láthatót és a láthatatlant, önmagát, félő szüleit, Jézus ellenségeit, a törvényt és annak betölthetetlen magasságait, és főként Isten gyógyító erejét és szeretetét Krisztusban. Kirekesztik érte.

A külső világ szemfényvesztése, a mai képi információáradat elvakít. Vaktában tapogatózunk teológiai és filozófiai elméleteink magaslatain. Látjuk-e a lényeget?

Ady szavaival: „őt, a fényest, nagyszerűt”. Ha vakok volnánk, az nem a bűneink miatt lenne. Ő pedig minket is meggyógyítana. 

IMÁDKOZZUNK!

Uram, ősi vágyunk, hogy ítélkezzünk mások felett, hogy ezáltal is úgy érezhessük: mi különbek vagyunk náluk. És tudjuk: kell, hogy az embervilágban legyen mérce, és igen, aki elfogadhatatlant tesz vagy mond, az kapja meg büntetését. Csak az a baj, Uram, hogy nem látom eredményét az ítélkezésünknek.

Nem lesz tőle kevesebb a bűn, nem lesz tőle kevesebb a nyomorúság. Bűnre büntetés – ez az embervilág logikája, de nincs kevesebb bűn. Bűnre bocsánat – ez a te logikád, és megszakad a bűn átkának halálos sorozata. Uram, add, hogy mi magunk legyünk élő példái a te kegyelmednek! Mondjuk el bizonyságtételünket a világnak: bűnös voltam, de te nem ítéltél el, hanem új életre hívtál, és többet már nem akarom a bűnt tenni. Nem felmentettél, hanem megmentettél, és új esélyt adtál. Kevesebb ítélkezés, több kegyelem – és a világ változni fog! Köszönöm! Ámen.  HAJDÚ SZABOLCS KOPPÁNY

A HETI BIBLIAI RÉSZHEZ

Mitől lesz idegen a tűz?

Mózes harmadik könyvének tizedik fejezetében Áron két fiáról van szó, akik „fogták a maguk szenesserpenyőjét, tüzet tettek bele, füstölőszert raktak rá, és idegen tűzzel áldoztak az Úr színe előtt, pedig ő nem adott nekik erre parancsot. Ekkor tűz csapott ki az Úr színe elől, és megemésztette őket; meghaltak az Úr színe előtt.” (3Móz 10,1–2) A tűz egyszerre emésztő és megtisztító hatású, a legősibb vallási rendszerek is így tekintettek rá. De hogy lehet „idegen”? Az Úr haragjának fellobbanásából nyilvánvaló, hogy bármi történt is, az komoly véteknek számított.

A kutatók egy része szerint itt az egyéni dicsőségvágy hajszolásáról van szó. Képzeljük magunk elé ezt a jelenetet! Olyan időszakról ír ez a bibliai könyv, amikor minden figyelem a maroknyi papságra irányult, hosszan olvasunk felszentelésükről, öltözetükről, a beiktatásukhoz kapcsolódó áldozatokról. Ebben a helyzetben ők ketten előléptek – vélik ezek a magyarázók –, összekészítették füstölőjüket, gyújtóst és illatszert tettek rá, és vártak. Várták, hogy az Úr tüze lángra lobbantsa a gyújtóst, és egy ilyen csodatétellel még nagyobbra emelje tekintélyüket.

Mások szerint épp ellenkezőleg, a bűn hanyagságból fakadt.

Nem figyeltek a szertartás pontos rendjére, a parazsat sem az oltárról vették le, hanem az előírásokat csak körülbelül követték. Nehéz eldönteni, kinek van igaza. A legtöbben talán legyintenek, mi nem tömjénezünk, templomainkban oltár sem áll, ez nem ránk tartozik. A történet lényegét kell komolyan vennünk: Istenhez nem közelíthetünk önfejűen! Nem vagyunk egyenrangú partnerek, meg kell tartanunk az illő, tisztes távolságot. Az Urat hódolat illeti meg, és aki hozzá járul, rá kell figyelnie, maradéktalanul. Ő a tökéletes tisztaság és szentség. Előtte nem hőböröghetünk, és nem vehetjük félvállról parancsait. Isten nem a cimboránk.  HODOSSY-TAKÁCS ELŐD 2021. február 14.

Reformátusok Lapja 15

| REFORMÁTUS ÉLET |

MEGŐRZÖTT EMLÉKEZET

– Gyászol az újfehértói reform HEGEDŰS BENCE

Gyászolják kollégái Váradi Sándorné Varga Erikát, aki tavaly novemberben tért meg teremtőjéhez, miután elkapta a koronavírust. Az Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda vezetője az őszi szünetben fertőződött meg, utolsó levelei egyikében azt írta, hogy a „jó pedagógus a szünetben beteg”.

Kilencedik tanévét kezdte meg az Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda tavaly szeptemberben. A koronavírus-járvány miatt a pedagógusok örültek, hogy egyáltalán elindulhatott a tanév, és nem a számítógép előtt kell gubbasztaniuk a gyerekeknek, mint 2020 tavaszán. A református fenntartású iskolába ebben a tanévben százhetvenöt diák jár, a hozzá tartozó óvodába pedig hatvanhat gyermeket írattak be idén. A több mint kétszáz gyermeket nevelő intézményben eddig csak „jelzésszinten” volt jelen a koronavírus, csupán két osztályt kellett egy-egy hétre hazaküldeni.

16 Reformátusok Lapja

2021. február 14.

HÁROM HÉT A tanári karból senki sem tudja, hogy hol kaphatta el a koronavírus-fertőzést az iskolát már évek óta vezető Erika néni, azaz Váradi Sándorné Varga Erika. – Nem volt olyan nagyfokú veszély az iskolában. Éppen ezért nem tudtuk mire vélni a megfertőződését, és magunknak is feltettük a kérdést, hogy vajon hol, kitől kaphatta el? És hogy lehet, hogy ilyen gyorsan végzett vele a vírus? Mert nagyon gyorsan, három hét alatt gyűrte le őt a fertőzés. Ötvenöt éves volt – mondja Baracsiné Lakatos Margit tanítónő. – Ahogy kórházba vitték, egyből az intenzív osztályra került, és egy héten belül már lélegeztetőgépre volt szüksége – teszi hozzá.

| REFORMÁTUS ÉLET |

„Megparancsoltam neked, hogy légy erős és bátor. Ne félj, és ne rettegj, mert veled van Istened, az Úr mindenütt, amerre csak jársz – ez a Józsué könyvéből (1,9) származó szakasz sokszor erősítette őt.”

(Baracsi István)

mátus iskola – Iskolánk legjelentősebb ünnepe a reformáció emléknapja.

Az október 31-i istentiszteleten tesznek fogadalmat az első osztályosok, az újonnan iskolánkba érkező diákok és pedagógusok. Éppen ezt a programot szervezte az őszi szünetben az intézményvezető asszony – emlékezik vissza Baracsi István, az iskolát fenntartó Újfehértói Református Egyházközség lelkipásztora. – Utolsó levélváltásunkban éppen azt írta meg, hogy kik azok a pedagógusok, akik nem tudnak majd részt venni az istentiszteleten. Levelét akkor így zárta: „Tudod, én is lebetegedtem. De a jó pedagógus a szünetben beteg!” A levelet október 31-én kaptam meg, ő pedig november elsején került kórházba, három héttel később pedig megpihent – mondja a lelkész.

GYÁSZ AZ ISKOLÁBAN – A döbbenet után valamelyest felocsúdva azon kezdtünk gondolkodni, mit fogunk tenni hétfőn – idézi fel a tragikus

vasárnapot Baracsi István, aki még most, hónapokkal később is hálás Márkus Gábornak, a Református Pedagógiai Intézet vezetőjének, illetve Papp Kornélnak, a Zsinati Oktatási Iroda irányítójának, akik már a kezdetektől fogva tudtak arról, hogy Váradi Sándorné Varga Erika kórházba került. – Az ő tanácsukra rendkívüli szünetet rendeltünk el hétfőre. Aznap reggel az intézmény alkalmazotti közössége együtt vett részt egy lelkigondozói alkalmon, ahol az Ige fényében próbáltuk megérteni Isten akaratát és megnyugvást, megbékélést találni. Úgy gondoltuk, legyen ez a gyász napja. Beszélgessünk és próbáljuk ezt együtt feldolgozni, elhordozni – magyarázza a lelkész.

Azt, hogy Erika néni többet nem fog bejönni az iskolába, a keddi nap első tanóráján az osztályközösségekben, az osztályfőnököktől tudták meg a gyerekek, akik szintén megdöbbentek. – Ezen az órán a diákok elmondhatták az érzéseiket, kérdezhettek a pedagógusoktól, átbeszélhették az igazgatónővel történteket – mondja Baracsiné Lakatos Margit, aki szerint kollégái jól kezelték a helyzetet. Hozzáteszi: – A tanulók tudják, hogy Erika néni már Istennel van, és mi is az ő kezében vagyunk. Úgy láttuk, el tudják fogadni Istennek ezt a nehéz döntését. Mi pedig nem tehetünk mást, mint hogy továbbmegyünk, és úgy végezzük a feladatainkat, ahogy azt az intézményvezető asszony is elvárná.

A tragédia utáni első két hét idejére az elhunyt igazgatónő fényképét egy elektronikus mécsessel együtt elhelyezték az iskola aulájában. A diákok itt hasonló elven működő mécseseket helyezhettek el, az iskola előtti kerítésénél pedig valódi gyertyákat gyújthattak.

LÉGY BÁTOR ÉS ERŐS – Volt egy személyes vezérigéje, amely kint lógott az irodája falán is, szemben az íróasztalával. „Megparancsoltam neked, hogy légy erős és bátor. Ne félj, és ne rettegj, mert veled van Istened, az Úr mindenütt, amerre csak jársz.” Ez a Józsué könyvéből (1,9) származó szakasz sokszor erősítette őt – mondja a lelkész, akitől azt is megtudjuk, hogyan kapta ezt az igét az igazgató.

– Nem akarom azt mondani, hogy tőlem kapta: hiszem azt, hogy – mindnyájunk számára – a Jóistentől. Az intézmény indulása előtt, 2012. augusztus 31-én – Erika napján 2021. február 14.

Reformátusok Lapja 17

| REFORMÁTUS ÉLET |

„A gyerekek jobban érzik a rítusok bátorító erejét, mint ahogyan azt a felnőttek gondolják.

Nem kell túlbeszélni a dolgokat, mert sok dologra nem tudunk úgy válaszolni, hogy azt valóban be tudják fogadni. Éppen ezért kell sokkal inkább a viselkedésükre figyelni és a kapcsolatokat erősíteni, vigasztaló megértéssel fordulni hozzájuk.” (Bodó Sára) – énekeskönyvet kapott tőlem ajándékba. Ebben sok áldást kértem a következő naptól aktív református intézményvezetői szolgálatára, ezt a Józsuétól származó igét is beleírtam.

Ez az énekeskönyv bekerült a koporsóba is, és vele együtt lett eltemetve. Ez az ige volt a temetési alapige is.

REFORMÁTUS SZELLEMISÉGBEN Az Újfehértói Református Általános Iskola és Óvoda 2012 szeptembere óta működik az Újfehértói Református Egyházközség fenntartásában, előtte Újfehértói ÁMIPSZ Mályváskerti Általános Iskolai Tagintézmény néven, önkormányzati fenntartásban létezett. Váradi Sándorné Varga Erika 2005 szeptemberétől volt a vezetője, és a presbitérium felkérésére az egyházi iskolává válás után is maradt az igazgatói székben.

– Elhívásnak, küldetésnek érezte, hogy legyen református iskola is Újfehértón. Amikor felmerült a lehetősége annak, hogy az egyház az önkormányzattól átvegye az iskolát, személyesen járt Budapestre az illetékes minisztériumba, illetve a különböző hivatalokba, hogy ez megvalósulhasson. Másfél évig dolgozott ezen – idézi fel a kezdeteket Habdák Szilvia korábbi igazgatóhelyettes, az intézmény jelenlegi vezetője.

– Ennek a településrésznek, Mályváskertnek egy falusi gyülekezetekhez hasonló kis református közösség a magja. Az iskolával átellenben van az imaházunk, ahol a hétkezdő áhítatokat is tartjuk. Az átvétel kapcsán az egyházkerületi vezetők több alkalommal is megfordultak nálunk, és megdöbbenve tapasztalták, hogy a gyerekek, akikkel találkoztak, „áldás, békességgel” köszöntek nekik – habár az iskola még nem volt egyházi. Intézményvezető asszony már akkor is próbálta „becsempészni” a református szellemiséget – osztja meg Baracsi István, milyen elvek mentén irányította az iskolát és az óvodát már akkor is Váradi Sándorné Varga Erika.

18 Reformátusok Lapja

2021. február 14.

VERSENY ÉS ÖSZTÖNDÍJ Az iskola kétévente rendezi meg a Kicsiny kis fényemmel világítani fogok elnevezésű versenyét, ahol a környékről érkező gyermekek mérhetik össze tudásukat vers- és prózamondásban, bibliaismereti, zsoltáréneklő és rajzversenyen.

– Ez a verseny is intézményvezető asszony ötlete volt. A tantestülettel azt szeretnénk, ha ez a református verseny ezentúl az ő nevét viselné – mondja Baracsi István. Hozzáteszi: a temetésen a család koszorúmegváltást kért, és az ös�szegyűlt összeget az iskola működésére ajánlották fel. – A pénzt valószínűleg az említett versenyen fogjuk felhasználni.

Megérzését Szabó Ottilia gazdasági vezető is megerősíti: – Céltartalékot képeztünk a megméretés minden egyes költségére, és ezt minden évben feltöltjük majd. Reménység szerint bővíteni is tudjuk majd a keretet.

A gazdasági vezető beszél Váradi Sándorné Varga Erika másik kezdeményezéséről is. – Mivel szívén viselte a református oktatás ügyét, ezért ösztöndíjat hozott létre azoknak a tanulóknak, akik az intézményünkből református középiskolában folytatják a tanulmányaikat. Őket egy éven keresztül havi tízezer forinttal támogatjuk. Ebben a tanévben már négy ösztöndíjasunk van.

MUNKA A GYÜLEKEZETBEN, AZ ISKOLÁBAN, AZ ÓVODÁBAN – Váradi Sándorné már hosszú évek óta tagja volt az újfehértói református gyülekezetnek, 2010-től pedig presbiterként is segítette az egyházközség munkáját. A közben kialakult nőszövetségi közösségnek is részévé vált, illetve fontos munkát végzett a nyári táborok és kézműves alkalmak megszervezésében. Mindig tökéletességre törekedett, és mindig, mindenben élen járt – mondja a lelkész.

Baracsi István szerint az intézmény néhai vezetője rengeteget dolgozott azon, hogy az ingatlanok, amelyekben az iskola és az

| REFORMÁTUS ÉLET |

Mint egy család – mondták többen is a nevelőtestületről, amelyről Váradi Sándorné Varga Erika gondoskodott

Baracsi István a bölcsőde hátsó udvarát mutatja, ahol parkolót alakítanak ki

óvoda működik, az egyházközség tulajdonába kerüljenek, amit 2018-ban sikerült is elérni. – Halála előtt egy energetikai pályázaton munkálkodott, illetve azon, hogy bölcsődével bővülhessenünk. Fontosnak tartotta az intézmények egymásra épülését.

– Az óvodával együtt építette fel az iskolát – mondja Kissné Urr Ágnes tagóvoda-vezető. – Habár gazdaságilag egyek vagyunk az iskolával, szakmailag teljesen önállók. Mégis segített a mindennapi gondjainkban. A beiratkozásnál együtt néztük át a környéken élő gyermekek listáját, hogy kiket lehetne megszólítani. Szintén együtt néztük meg, hogy az óvodából kik iratkoznak majd be az iskolába. Minden gyermeket névről ismert mindkét helyen.

Kissné Urr Ágnes megjegyzi, hogy az igazgató kiemelt figyelme miatt az óvoda rengeteget szépült az évek alatt. És ugyan az iskola állagmegóvására és javítására is több millió forintot költenek évről évre, az óvoda épületén – kisebb méretéből adódóan – jobban meglátszik a törődés.

– Neki inkább az volt fontos, hogy itt tudás és nevelés legyen. Az, hogy kívülről most nem a legszebb arcát mutatja az iskola, annyira nem számított. Mert lehet kívülről szép és vonzó, de ha a belső tartalom nem megfelelő, mit sem ér az egész. Neki mint vezetőnek és nekünk, pedagógusoknak ez igazi küldetésünk volt: mindegy, milyen körülmények között, csak értékes munka folyjon az iskola falai között, a tudás és a nevelés pedig összhangban legyen a hitélettel. Számára ez nagyon fontos volt itt, és szeretnénk, ha az is maradna – teszi világossá Baracsiné Lakatos Margit.

GYERMEKEK ÉS A GYÁSZ

Fontosabbak a belső értékek, a tudás és a nevelés, mint a külcsín – vélte Váradi Sándorné

– A gyermekek a gyászukat sokszor máshogy fejezik ki, mint a felnőttek. Talán az a legnagyobb támogatás ilyenkor, ha velük vagyunk, és éreztetjük velük, hogy mellettük állunk.

Nem kell nekik ilyenkor hitigazságokat mondanunk, csak figyelnünk kell rájuk – mondja Bodó Sára református lelkész, a Tiszántúli Egyházkerület lelkigondozói koordinátora, a Gyász­időben című könyv szerzője. Szerinte segítenek feldolgozni a gyászt a rítusok, például amikor kiteszünk egy fényképet, vagy meggyújtunk egy gyertyát, esetleg elénekeljük az elhunyt kedvenc énekét.

– Elhangzik egy mondat, egy rövid imádság, egy áldás. A gyerekek jobban érzik a rítusok bátorító erejét, mint ahogyan azt a felnőttek gondolják. Nem kell túlbeszélni a dolgokat, mert sok dologra nem tudunk úgy válaszolni, hogy azt valóban be tudják fogadni. Éppen ezért kell sokkal inkább a viselkedésükre figyelni és a kapcsolatokat erősíteni, vigasztaló megértéssel fordulni hozzájuk.  FOTÓ: KALOCSAI RICHÁRD 2021. február 14.

Reformátusok Lapja 19

| GONDOLATOK |

FEKE GYÖRGY

Kinek a fájdalma nagyobb?

Szégyellnünk kellene magunkat, amiért magyar református, keresztyén egyház honlapjának szerkesztőiként „nem a magyarság múltbeli üldöztetésével” vagy „a kereszténység elleni szisztematikus és összehangolt ideológiai támadás” ellen szólalunk fel – ez a felháborodott számonkérés azután landolt az e-mail-fiókomban, hogy megjelentettük az Egyházak Világtanácsának a holokauszt nemzetközi emléknapjára született felhívását. Volt még cifrább is, de nem idézem tovább, mert nem azért ragadtam billentyűzetet, hogy a vádaskodást megtoroljam, hanem mert megértem a levélíró fájdalmát.

Január 27., a nap, amikor a legnagyobb második világháborús megsemmisítő tábor, az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadítására emlékezünk, számomra ugyanolyan gyásznap, mint október 6. Mindkettő fontos, mert itt is, ott is emberek, honfitársaink haltak meg azért, mivel nem tisztelték emberségükben Isten-képűségüket, nem fogadták el jogos vágyukat a szabad életre. Több mint ezeréves történelmünkből számos hasonló tragédiát említhetnénk még – a vörös- és a fehérterrort, a málenkij robotot, Recsket és az ‘56 utáni megtorlást –, és rendre meg is emlékezünk róluk. Persze jól tudom, kinek-kinek aszerint fáj jobban egyik vagy másik, hogy melyik mennyire közelről érinti. Nekem Trianon és a felvidéki magyarok ‘45 utáni jogfosztottsága, egy volt kollégámnak az, hogy felnőtt koráig nem értesült családja zsidó ágának kálváriájáról.

•

„Én ugyan be nem megyek oda!” – torpant meg mellettem egy lelkész ismerősöm néhány éve.

Mecsetlátogatáson voltunk épp egy a megbékélésről szóló nemzetközi konferencia részeként, és ő azért maradt odakint, mert százötven év elnyomása eleven fájdalomként hasított belé. A helyzet szomorúságát csak fokozta, hogy a házigazda muszlim közösség jórészt balkáni menekültekből állt, akik nálunk is többet tudnának mesélni az Oszmán Birodalom elnyomásáról. Ugyanezen a konferencián került egy csoportba velünk, magyarokkal két cseh huszita lelkész, egy szlovák evangélikus nő, több román ortodox pap és egy 20 Reformátusok Lapja

2021. február 14.

erdélyi szász evangélikus lelkész. Tanulságos másfél óra volt. Beszélgetésnek nem nevezném, mert bár a hangnem kulturált volt – mégiscsak testvérek vagyunk Krisztusban –, elbeszéltünk egymás mellett. Ki-ki hozta a maga és nemzete érveit, emlékeit, sérelmeit, és ömlött mindenkiből a fájdalom, mint ahogy egy kilyukadt zsákból elszökik a búza. Annyi meg nem értettség, kibeszé­ letlenség volt bennünk, hogy képtelenek voltunk befogadni a másikét.

•

Igazságtalanság ért? Az én fájdalmam nagyobb!

Kipanaszkodnád magad? Majd ha meghallgattál engem! Vétettem valamit ellened? Előbb te kérj bocsánatot tőlem! – Legyünk őszinték: annyi bántás ért már minket, szeretteinket vagy tágabb közösségünket, hogy biztosan mindannyiunkat hatalmába kerített már ez a keserűség. És valószínűleg mindannyian ostromoltuk már imáinkkal a mennyország kapuit: foglalkozzon ügyünkkel a Mindenható Isten, vessen véget szenvedésünknek, tegyen végre igazságot! Vajon közben meghallottuk-e az ő hangját? A szomorúságát, amikor a másik embert, a testvérünket bízza ránk Káin és Ábel történetén keresztül? A magányosságát, amikor a saját élete helyett a halált vállalta értünk a Gecsemáné-kertben? A fájdalmát, amikor a keresztfával együtt a mi szeretetlenségünket, gyűlölködésünket is cipelte a Golgotára? Melyikünk sérelmei érhetnek fel az egyetlen igaznak az egész világért meghozott áldozatával? Ha valakinek, hát neki jogos a haragja. Ő mégsem büntet, nem vár arra, hogy mi tegyük meg az első lépést, hanem megbocsátó Atyaként szalad elénk, tékozló fiai elé.

A kibeszéletlen konfliktusok fájnak és mérgeznek, és ezek a sebek nem tudnak gyógyulni, míg nem halljuk meg egymás hangját. Szégyellem magam. Azért, mert a saját fájdalmam sokszor meggátol abban, hogy a másokét észrevegyem, bocsánatkérésre várva nincs erőm, hogy megbocsássak. 

| GONDOLATOK |

JAKAB-KÖVES GYOPÁRKA

Szövetségbe keresztelve

A szerző író

ILLUSZTRÁCIÓ: KALOCSAI RICHÁRD

A Biblia a teremtéstörténet után a bűn megjelenésének egyre elképesztőbb méreteiről beszél egészen az Ábrahámról szóló elbeszélésekig. A bűn megmérgezi az emberiséget, sőt, megfertőzi a teremtett világot is, olyannyira, hogy a szen�nyet, a tisztátalanságot el kell törölni, mégpedig radikálisan. Isten csak egyetlen igaz embert talál, amikor az özönvízzel elmossa mindazt, amit az emberiség produkált: a gonoszságot, a bűnt, a fertőt. Új élet kezdődik az özönvíz után. Mint ahogy a keresztség is új élet lehetőségét adja a megkeresztelt számára.

Az özönvíz gyönyörű előképe – vagy, ahogy Péter apostol mondja, „képmása” – a keresztségnek.

Hiszen a felállás ugyanaz: az ember bűnös volta a kiindulópont, a tét pedig a bűnök lemosása Krisztus vére által. Az ószövetségi történetben nem csak a víz emlékeztet a keresztség sákramentumára. Nem csak meghalás a bűnnek a vízben és a feltámadás az új életre. Egy ponton már ez a korai történet is válaszul szolgál arra, miért van lehetőségünk a gyermekek megkeresztelésére. Nóé történetének van egy érdekes pontja. A Biblia csak Nóéról mondja, hogy „igaz ember volt”. Mégis, amikor Isten felszólítja, hogy építse meg a bárkát, és egyben kijelenti, hogy szövetségre lép vele, ebbe már beleérti Nóé fiait, feleségét és fiainak feleségeit. A szövetséget nemcsak Nóéval köti, hanem Nóé egész családjával, sőt azok utódaival is. Isten kiválaszt egy embert, de az máris egy egész közösséget képvisel. Ekkor még kis csapatról van szó, de tudjuk, hogy három fiának utódaiból származik az

élő emberiség. Mindent eláraszt a tisztító özönvíz, és az emberiség új lappal indul. Új élet kezdődik.

Ebben az új életben Isten szövetséget köt az emberrel. Később kiválaszt egy népet, amellyel végigviszi a megváltás művét, mert ebből a népből származik majd Krisztus. A kiválasztás és szövetség jele pedig a körülmetélkedés lesz.

Amikor aztán újra megvalósul az univerzális, mindenkire érvényes lehetőség, hogy Isten szövetségébe tartozzon, amit egykor Nóéval megerősített, akkor azonnal nyilvánvaló a kortársak számára, hogy ezt a körülmetélkedéshez hasonló jelként láthatóvá kell tenni. Láthatóvá tenni pedig úgy tudják, ahogy Jézus parancsolta: kereszteljenek meg mindenkit a Szentháromság nevébe.

Zwingli volt az, aki először felismerte a reformátorok közül, hogy a körülmetélkedés képének párhuzama a gyerekek megkeresztelésének lehetőségéről beszél. Ő az, aki először hangsúlyozza azt, hogy a gyermekkeresztség felvétel a szövetségbe. Ez a szövetséghez tartozás hasonlóan működik, mint egykor Nóé esetében: a gyermek a szülő hitének jogán lesz megkeresztelve. A szövetség jele már üzen mind az emberek közösségének, akivel együtt él, hogy ő Krisztushoz tartozó, mint ahogy üzen a gyermeknek is, mert egész életében emlékezteti arra, hogy elpecsételték Krisztusnak az életét. Ez a világban hatalmas jel, amely újra és újra emlékeztet. Nem lehet kitörölni a szövetséghez tartozás tudatát. Még annak is emlékeztető, aki később teljesen eltávolodik az egyháztól, mert mélyen a szívében tudja, hogy van kötődése hozzá. Nemrég azzal támadták a keresztség gyakorlatát, hogy erőszakkal kényszeríti a gyermeket egy vallásra. Ez tévedés. Ez az elpecsételődés nem erőszakkal kényszerít, kizárólag személyes motivációról van szó, mégpedig a bűnnélküliségre való belső késztetésről. Ki kárhoztathatna ezért bárkit?

Ez olyan lehetőség, amelyet nem tagadhatunk meg gyermekeinktől. Az egyik református hitvallásunk, az 1561-ből származó Belga Hitvallás ezt így mondja el: „Krisztus a vérét nem kevésbé ontotta a hívők kisgyermekeinek, mint a felnőtteknek a megmosására. Ezért meg kell kapniuk annak kegyét és sákramentumát, amit Krisztus tett értük…”

A kegyelem megragadását ugyanis nem halogathatjuk. Krisztus – a kegyelem – pedig bármilyen állapotunkban elfogad.  2021. február 14.

Reformátusok Lapja 21

FIZESSEN ELŐ

hetilapunkra!

Kikutathatatlan utak

LXV. ÉVFOLYAM,

7. SZÁM,

2021. FEBRUÁR 14.

A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HETILAPJA

LAPJA

REFORMÁTUSOK

A mérnök-egyetemi tanár fiatalember nagyon megszeretett egy leányt. Egyszer annyira maga alatt volt ez a leány, hogy úgy érezte, el kell mennie egy templomba. Vette a telefonkönyvet, és kikereste a legközelebbi református templomot. Édesanyja református, őt is ilyen irányba próbálta terelgetni – eddig sikertelenül. A katolikus fiatalember, aki nem járt templomba, próbálta lebeszélni erről az ötletről. Ő mégis vissza-visszajárt, sőt néha a fiatalembert is magával vitte.

Közeledett a házasságkötésük időpontja. A fiatalember válás után volt, így tudta, hogy több templomi esküvője nem lehet. Kiderült, hogy a református templomban megköthetik a házasságukat. Az esküvői előkészítők alkalmain részt vettek. A fiatalember utólag így írta le ezt a helyzetet: „Az esküvő megvolt, az igehirdetés zengett Isten szeretetéről, de mi újra csak hazamentünk a kis, magunk alkotta istenünkhöz, és eltávolodtunk a templomtól.” Feleségében elindult a gondolat, hogy szeretne konfirmálni, és ha már ott volt az esküvőjük, abban a gyülekezetben. Édesanyja éveken keresztül kérdezgette, hogy nem akar-e konfirmálni, a válasza mindig az volt: nem.

A férje biztatta: „Menj csak, de mivel én katolikus vagyok, nem megyek veled.” De Isten ezt is másként gondolta. Szeretett édesapja váratlan halála nyomán a fiatalember olyan lelkiállapotba süllyedt, amelyben egyszer csak azt mondta feleségének: „Elkísérlek. Mit üljek itthon szomorúságomban?” Innen már egyenes volt az útjuk. Élő hitű lelkipásztorok szóltak nekik Isten megváltó cselekedeteiről, arról, akinek a munkáját kezdték már ők maguk is látni a saját életükben. Mire a konfirmáció elérkezett, mindketten élő hitet nyertek. Együtt álltak meg a többiekkel az úrasztala előtt, és teljes elköteleződéssel vallották meg hitüket az Úrban.

Azóta már tíz év is eltelt. Elmaradhatatlanok lettek a templomból, bekapcsolódtak a bibliaórákba. Évek múlva a fiatalember a gyülekezet presbitere lett, ma már mis�sziói gondnoki feladatot lát el. Megtalálták a személyükre szabott szolgálataikat is. Évről évre ők főztek a bibliai tanfolyamot elvégző húsz-huszonöt felnőttnek bográcsban a templomudvaron. A fiatalasszony a gyermekmegőrző szolgálatban is segített, férje vezette az iratterjesztés figyelmet igénylő csapatmunkáját.

Nagy vágyuk volt, hogy saját gyermekeik legyenek. Teltek az évek. A Bibliából Isten ígéretét olvasták ki erre nézve.

Vártak és vívódtak. Mígnem megértették, hogy előttük a lehetőség: fogadjanak örökbe. Így nevelkedik otthonukban egy testvérpár, két eleven fiú, akiket sajátjukként szeretnek. Akik ismerik őket, látják mély ragaszkodásukat Urukhoz és egymáshoz. Mindez örömmel, meg-megújuló békességgel tölti el szívüket. Isten különös útjai – az ő útjaikká lettek. „…mily kikutathatatlanok az ő útjai!” (Róm 11,33)  VÉGH TAMÁS

ÁRA: 400 FT

A precíz munka meghozza gyümölcsét 9 771419 856007

KOVÁCS ZALÁN LÁSZLÓ: A MŰVÉSZET AZ EMBEREK BENSŐJÉBŐL FAKADÓ ÉRTÉK

21007

További információ: REFORMÁTUSOK LAPJA KIADÓHIVATALA 06-1-217-6809

kiado@reflap.hu

MEGRENDELŐLAP Megrendelem a Reformátusok Lapja című hetilapot ………… példányban egy évre

fél évre

negyedévre.

A megrendelőlapot kérjük a következő címre eljuttatni: Reformátusok Lapja Kiadóhivatala, 1113 Budapest, Tas vezér u. 13.

Tel.: 06-30-396-8208 Elektronikus megrendelés: kiado@reflap.hu

Név: .........................................................................................

Cím: ......................................................................................... ..................................................................................................

Telefon (nem kötelező): ...........................................................

Aláírás: ...................................................................................

22 Reformátusok Lapja

2019. január 6.





1113 Budapest, Tas vezér u. 13.

| MOZAIK |

PETRŐCZI ÉVA

Egy régi képeslap üzenete Családi archívumból került elő ez a kicsit töredezett, de még a maga százkét éves viharvertségében is gyönyörű képeslap, a Hamburg­ ban született és Weimarban, az ottani festőakadémián, a valamikor neves Weimarer Kunstschuléban, Theodor Hagennél tanult Georg M. Meinzolt impresszionista festménye. Címe: Ősz. Kiadója pedig az egykor nagynevű DEGI, vagyis a Deutsche Gemälde Industrie, amelynek színes kártyái már az első világháború éveiben népszerűek voltak Magyarországon. Az itt mellékelt kis Meinzolt-remeket – sok műve látható Münchenben, Weimarban és az altenburgi Lindenau Múzeumban – 1918 márciusának végén küldte el egy „dóczysta” tanítónőjelölt, ugyanott tanuló barátnőjének. A dátumtól végigfut a hideg az ember hátán: éppen ebben a hónapban kezdte meg útját a világban, eleinte csak az Újvilágban, Amerika akkoriban nagyon távolinak számító földjén a spanyolnáthajárvány. Érdekes véletlen, hogy ezeknek a húsvéti üdvözletnek szánt soroknak a túloldalán nem tavaszi, hanem késő őszi, vagy akár hó nélküli téli jelenet látható, a kidöntött hasábokat rendezgető favágóval, szél fújta, tarka levelekkel. De főként és elsősorban két terjedelmes cserfával, ahogy eleink mondták: „cserefával”, amelyek egy 1918-ban és most is időszerű bibliai üzenetet suttognak el nekünk, az 1Móz 35,4 szavait: „Átadták azért Jákóbnak a náluk levő idegen isteneket mind, meg a fülbevalóikat is, Jákób pedig elásta azokat a sikemi cserfa alá.” Úgy vélem, az üzenet aktualitása önmagáért beszél. Gondoljuk csak végig, hogyan is élünk, mit teszünk, vagy legalábbis próbálunk tenni tavaly március óta. Pontosan azt, amit Jákób: féltett kis életünk „idegen isteneit” próbáljuk jól-rosszul elásni a jelképes cserfák alá: a haragot, a hiúságot, a pénz imádatát;

vannak azután olyanok, akik a mindenáron szerepelni vágyást, vagy éppen mások szeretettel és embertársaik javára készített munkáinak irigy, féltékeny megsemmisítését. A jóvátételek száma olyan végtelen, mint vétkeink, tévedéseink.

Az evangélium számtalan úton-módon köszön ránk, gyakran bizony nem hivatalos „lélekújító-léleknevelő” alkalmakon, nem egy templom falai között.

Hanem akár egy viharvert képeslappal, egy 1948-ban, 85 évesen elhunyt, tehetséges, de jócskán feledésbe merült német impresszionista kismester beszédes, bennünket ezen az idei őszön és télen különösen is megszólító festményének másolatával. Ezek az üzenetek nem elsősorban dorgáló, büntető célzatúak, hanem megtisztító erejükkel biztatnak és gyógyítanak. Ne fogadjuk tehát félelemmel őket, hanem végtelen bizalommal és szeretettel! Úgy, ahogyan Isten küldi nekünk őket. Akár egy régi, poros fiók elfeledett mélyéről, akkor, amikor látszólag hétköznapi, apró kis tárgyakat selejtezünk, sokszor azért, mert tanácstalanságunkban így remélünk megnyugvást. 

Évfordulóink Andrásnak

Te sose szórnál széjjel szív alakban pármai ibolyákat egy decemberi kert haván, ahogyan Pécsett, valaha ifjú apám.

Mi tagadás, nem a legjobb trubadúr-iskola Bihar, küzdöttünk is sokáig távoli szülötte földjeink idegen rítusaival!

De szótlan, tiszántúli módra te is bókolsz azért: kérés nélkül hozol-hozol fájós ínra, ínyre, lélekre bibliásan mondva: gileádi balzsamot, prózain szólva: gélt. És a szemedben látva látom azt, aki voltam – romolhatatlan ifjúságom.  PETRŐCZI ÉVA

2021. február 14.

Reformátusok Lapja 23

| EGYHÁZI ÉLET |

Segítség a lelkészeknek Szupervíziós csoportot és egyéni szupervíziós kísérést hirdet az Magyarországi Református Egyház (MRE) Zsinati Missziói Irodája februári kezdéssel lelkészek és vallástanárok számára. De mi is az a szupervízió, és miért ajánlott a részvétel a lelkészeknek is?

– Gyülekezetben szolgálva láttam a lelkipásztori munka sokrétű kihívását, és azt a fájdalmas hiányt, hogy a lelkészeknek mennyire nehéz szakértő segítséget kapni az elakadásaik kibogozására, a hivatásszemélyiségük ápolására – mondja Dani Eszter, az MRE Zsinati Missziói Iroda vezetője arról, miért szervez lelkészek számára szupervíziót az iroda. Hozzáteszi azt is, hogy többek között azért vállalta el közel kilenc éve az iroda vezetését, hogy segítse a lelkészek háttértámogatását.

„…a lelkészeknek nehéz szakértő segítséget kapni az elakadásaik kibogozására, a hivatás­sze­mé­lyi­ ségük ápolására.”

(Dani Eszter)

SZUPERVÍZIÓ LELKÉSZEKNEK A szupervízió nem más, mint szakmai személyiségfejlesztő, kompetenciafejlesztő munkaforma, amely segíti a szakmai karbantartást, a hivatásgondozást, a munkavégzéssel kapcsolatos stressz­ helyzetek, gondok, konfliktusok, érzelmi elakadások feldolgozását. Ezekkel a lelkipásztorok is találkoznak szolgálatuk alatt, ezért nekik is fontos, hogy segítséget kérjenek és kapjanak ilyen helyzetekben. A felmerülő kérdéseket szakemberekkel beszélhetik meg, akik segítenek más nézőpontból ránézni a gondot okozó helyzetekre. Az új perspektíva új megoldási stratégiák kialakítására és új erőforrások mozgósítására teszi képessé őket.

ELŐÍTÉLETEK NÉLKÜL – Számomra úgy jött ez a lehetőség, mint oázis a pusztaságban. A kérdéseimmel, küzdelmeimmel elszigetelődve éreztem magam, nem is tudtam, kihez fordulhatnék, helyet, alkalmat, időt sem találtam rá – mondja Riczuné Kiss Georgina. A He24 Reformátusok Lapja

2021. február 14.

tényegyházán szolgáló lelkész szerint az egyéni szupervíziós folyamat legfontosabb ajándéka az a biztos, védett tér, ahol magáról beszélhetett: – Elvárások, előítéletek nélkül, őszintén.

MEGERŐSÖDÖTT ÖNBECSÜLÉS Zámbóné Ivanics Hajnalka Káposztásmegyeren szolgál. Tavaly tavasszal kezdte el a szupervíziót, mert úgy érezte, egyszerre több egymásnak feszülő feladatnak kell megfelelnie lelkészként és lelkészfeleségként.

– Már az első foglalkozás is szemnyitogató volt, amikor rajzos formában kellett reflektálnom a különböző szerepeimre. Az az ágas-bogas fa, amely akkor született, megmutatta, hogy mennyire gazdag életem van, hogy milyen sok területen használ engem Isten és mennyi ember töltődik a szeretetemből, szolgálatomból. Ezzel a megerősödött önbecsüléssel kezdtünk aztán ránézni a kihívásokra, személyiségem fejlesztendő területeire és arra, hogyan tudok még inkább hatékony munkatárs lenni a férjem, illetve a munkatársi közösségünk számára.

EGYÉNILEG, CSOPORTBAN VAGY CSAPATBAN A szupervíziós kísérésnek több formája is létezik. Az egyéni foglalkozás alkalmával mindig a lelkész és az ő kérdései vannak a középpontban, ezzel biztosítva a szolgálatban nehézségként jelentkező folyamatok kísérését, az önreflektív munka lehetőségét.

A csoportos szupervízióban a csoport segíti a résztvevőket a reflexiós munkában. Ennek legfontosabb eszköze az önreflexió, azaz gondolataink és érzéseink megfigyelése, megfogalmazása és megosztása a csoport reflektív jelenlétében. A csoportmunka alapfeltétele a titoktartás mind a résztvevők, mind a csoportvezetők részéről.

A harmadik forma az úgynevezett teamszupervízió, amikor egy meghatározott intézményen belül vagy egy projekt kapcsán együttműködő kollégák, csapattagok a résztvevők. A folyamat hasznos eszköz lehet a munka hatékonysága kérdéskörének megvizsgálására és a különböző csapatdinamikák felismerésére, fejlesztésére.  HEGEDŰS BENCE

EGYÉNI SZUPERVÍZIÓ

Szupervíziós lehetőséget hirdet a Missziói Iroda, amelyre lelkészek jelentkezését várják.

Képzett és sokéves tapasztalattal rendelkező szupervízor lesz vezetőjük ebben a folyamatban. A program február 23án kezdődik, költségeit az MRE állja. Az érdeklődők a misszioi. iroda@reformatus. hu címre küldött levéllel jelezhetik részvételi szándékukat február 15-ig.

SZERTE AZ ORSZÁGBAN

Az MRE Zsinati Missziói Irodája már másfél éve szervez szupervíziós kísérést lelkipásztoroknak, akik számára mindhárom típusú szupervízió elérhető. – Jelenleg az egyéni és a csoportos szupervíziót hirdetjük meg, de van egy gyülekezet, amely teamszupervíziót kért, velük is folyamatban van az egyeztetés – mondja Dani Eszter.

A lelkész korábban maga is elvégezte a Károli Gáspár Református Egyetem szupervízori képzését, hogy hozzáértő szak­ emberként szer­ vezhesse a programot.

Hozzáteszi: a Gyökössy Lelkigondozói és Szupervízori Szolgálat és a tiszántúli Egyházkerületi Pasztorációs Intézet végezte szolgálatot is jó szívvel ajánlja.

| EGYHÁZI ÉLET |

Állásfoglalás a Vas utca 2/C épület ügyében A Keresztyén Ifjúsági Egyesület Vas utca 2/C alatti székháza az 1950-es években a Színművészeti Főiskola kapta meg átmeneti használatra. A Magyarországi Református Egyház 1993-ban vis�szaigényelte az ingatlant, majd 2015-ben a Színház- és Filmművészeti Egyetem akkori rektora fel is ajánlotta, végül pedig a 2020. évi LXXII. törvény alapján a Vas utcai épület a Színház- és Filmművészeti Egyetem részére átadásra kerülő ingatlanok között található – foglalja össze álláspontját a Magyarországi Református Egyház.

A Vas utca 2/C alatti, Keresztyén Ifjúsági Egyesület székháza népi adakozásból épült fel 1943-ban. A Közületeket Elhelyező Bizottság 1950-ben határozatot adott ki, amely szerint az épületet bérbe veheti a Budapest-Klauzál téri Református Egyházközség (amely már évek óta használhatta az épületet istentiszteleti és gyülekezeti programjai alkalmával). Ezt a határozatot soha nem hajtották végre.

A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium a Színművészeti Főiskola részére utalta ki az épületet átmeneti használatra, egy új, számukra építendő, korszerű épület ígérete mellett. Ez az új épület azóta sem készült el.

A Magyarországi Református Egyház a korábbi gyülekezeti használata és egyházi kötődése miatt 1993-ban kérvényezte a rendszerváltás után a Vas utca 2/C címen található ingatlan egyházi tulajdonba helyezését. A Miniszterelnöki Hivatal 1996-ban ezt a kérést elutasította.

Az ingatlant használó Színház- és Filmművészeti Egyetem akkori rektora 2015-ben megkereste a Magyarországi Református Egyház Zsinatának vezetőségét, felajánlva a Vas utcai ingatlant a Református Egyház részére.

A Magyar Közlönyben megjelent 2020. évi LXXII. törvény alapján az épület a Színház- és Filmművészeti Egyetem részére átadásra kerülő ingatlanok között található.  REFORMATUS.HU, FOTÓ: BOTH BALÁZS/PESTBUDA.HU

Az egység szolgálatában – KÖZLEMÉNY A REFORMÁTUS ZSINATI ELNÖKVÁLASZTÁSRÓL A száz választott képviselővel megalakuló Zsinat tagjai szabad mandátummal rendelkeznek, és így szabadon döntenek majd a testület elnökeinek és alelnökeinek személyéről – hangsúlyozza a Magyarországi Református Egyház négy püspöke és négy főgondnoka.

Mi, a Magyarországi Református Egyház négy egyházkerületének püspökei és főgondnokai egymás iránti tisztelettel és megbecsüléssel készülünk a közelgő zsinati választásokra, amelyen az országos egyház vezető tisztségviselőiről fogunk dönteni.

Ezzel a közleménnyel helyreigazítjuk azokat a téves állításokat, amelyek a sajtóban megjelentek.

A száz választott képviselővel megalakuló Zsinat – egyházunk törvényhozó testülete – tagjai szabad mandátummal rendelkeznek, és így szabadon döntenek majd a Zsinat lelkészi és világi elnökének és alelnökeinek személyéről.

Egyházunk hagyományainak megfelelően bármelyik püs­ pök és főgondnok vállalhatja a jelölést egyházkerülete és anyaszentegyházunk iránti elkötelezettségből.

Mind a választások alatt, mind utána együtt kívánjuk szolgálni egyházunk egységét, gyülekezeteink megerősítését és épülését, az evangélium hirdetését.

Bizalommal tekintünk egymásra, vezetőként pedig kiemelt lehetőségünk és kötelességünk ebben példát mutatni.

A választások eredményét Isten kezéből fogadjuk el, és minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy egymást segítve Isten dicsőségét és Krisztus egyházának épülését szolgáljuk a magunk helyén. Ahogyan a Szentírás tanít minket: „Minden dolgotok szeretetben menjen végbe!” (1Kor 16,14) 2021. február 5.

Steinbach József püspök Nemes Pál főgondnok Fekete Károly püspök Molnár János főgondnok

Pásztor Dániel püspök Molnár Pál főgondnok Balog Zoltán püspök Veres Sándor főgondnok

2021. február 14.

Reformátusok Lapja 25

| MOZAIK |

Református konyha

 KÉSZÍTETTE: NAGY ANDRÁS

Ezen a héten Ágostonné Szőcs Anna lelkészné, A parókia konyháján túl című gasztroblog szerzője segített megtalálni rovatunkba a megfelelő receptet. Választása a farsanghoz illő tolófánkra esett Zilahy Ágnes Valódi magyar szakácskönyvéből (1892).

Itt a farsang, ideje fánkot sütni. Sokan idegenkednek az ilyen népszokásoktól, keresztyén örökségünket féltik a hagyományokban valóban gyakran jelen lévő babonáktól.

Iránymutatás lehet számunkra az ismert igevers: „...mindent vizsgáljatok meg, a jót tartsátok meg, a gonosz minden fajtájától tartózkodjatok.” (1Thessz 5,21–22) TOLÓFÁNK Hozzávalók: 25 dkg finomliszt, 200–250 ml forró tejszín vagy zsíros tej, 2 tojás, egy evőkanál vaj, 3–5 dkg cukor, néhány csepp vaníliaeszencia, csipetnyi só.

A lisztet nagy tálba tesszük, és a forró cukros tejszínt állandó keverés mellett hozzáadjuk. Inkább kevesebb legyen a tej, hogy jó kemény maradjon a tészta. Folyamatos keverés mellett adagoljuk a tojássárgáját, az olvasztott vajat, sót, vaníliát, végül a fehérjehabot. A tésztát – tolófánkcső híján – csillagcsöves nyomózsákba tesszük, majd tetszőleges hosszú csíkokban beleengedjük az előre felforrósított olajba. Szép pirosra sütjük. Megszórhatjuk porcukorral vagy kínálhatjuk gyümölcsízzel is.  További receptek Ágostonné Szőcs Anna blogján érhetők el: korsocska.blogspot.com

26 Reformátusok Lapja

2021. február 14.

A rejtvény fősoraiban Jézus mondja saját magáról – János evangéliuma alapján.

Vízszintes: 2. Az idézet első része (V, O, S, O). 13. Jernye (szlovákiai falu) páratlan betűi. 14. Az összeadás szava. 15. Daidalosz fia. 16. Történelmi éra. 18.

Csukat. 20. Vél, régiesen. 21. Gyógynövény, köhögés elleni cukorka hatóanyaga.

23. A távolabbi helyen marad veszteg. 25. Félszáz! 26. Germánium vegyjele. 27.

Norvég könnyűzenei együttes. 28. Kettőzve: vizek városa. 29. Argon vegyjele.

30. Ebbe a nyelvcsaládba tartozik a héber. 32. …-tavak, hortobágyi horgászvizek. 34. Brazil tagállam. 37. Egyházi tanácskozás. 39. Építőanyag. 41. Régi tömegmérték. 42. Hózentráger. 44. Yoko …, John Lennon kedvese. 46. Utóirat, röviden. 47. Fogantyús. 49. Rakéta Regénytár, röviden. 51. Festőszerszám. 54.

Kipling medvéje. 55. Sértetlen. 56. Tüzel. 58. A közelebbit. 59. Puskamérték. 60.

Szintén. 61. Disznóalakúak alrendjébe tartozó dél-amerikai állat. 63. Analizál.

65. Útszakasz. 67. Zenepedagógus, karnagy (László). 69. Utolsó, Londonban!

70. Bizonyítás nélkül állít. 72. Végállomás. 74. Tenger, angolul.

Függőleges: 1. Az idézet második része (A, T, L, É, J, K). 2. Denis Villeneuve kanadai filmrendező 2016-os sci-fije (Arrival). 3. Terhel. 4. Annyi mint, röviden.

5. Apró kerti madár. 6. Vissza: fekvőbútor. 7. Művet megjelentet. 8. Iratköteg. 9.

Bécsi igen! 10. Időmérő része. 11. Közvélemény-kutatás, angol nyelvterületen.

12. Belül fásít! 17. Latin eredetű női név, jelentése: királynő. 19. Fel-alá szaladgál. 22. Pertu. 24. Keresztül. 27. Költői sóhaj. 29. Menyasszony. 31. Ursa …, Kismedve. 32. … Mežvidi, lett falucska az orosz határ közelében (OTRIE). 33. Német filozófus, keresztnevének kezdőbetűjével. 35. Az alatta levő helyről. 36. Szűk helyen keresztültol. 38. Erős kártyalap. 40. Jogász, politikus, szakszervezeti vezető (Csaba). 43. Ifjúsági Európa-bajnok német díjugrató (Maurice TEBBEL).

45. A legközelebbi csillag. 48. Elíézer (jelentése: Isten segítség) névváltozata a skandináv országokban. 50. Szomjúhozik. 52. Irón. 53. Klasszikus kötőszó. 57.

Személyes névmás. 59. Egykori hosszmérték. 61. Lóláb végződése. 62. … iacta est, a kocka el van vetve (Julius Caesar). 63. Hunor és Magor anyja. 64. Olasz színész, filmszínész (Marino MASÉ). 66. Kockáztatott összeg. 68. Női becenév.

71. Lavotta János. 73. Locsolni kezd!

Az előző lapszám rejtvényének megfejtése: Ha valaki megtartja az én igémet, nem lát halált soha.

| GYERMEKEKNEK |

Utak Jeruzsálembe Hémán tudta, hogy legjobb rögtön az útkereszteződésnél helyet szerezni az árusításra, hiszen ott megfordul mindenki. Ám erre nem sok esély látszott, hiszen minden évben Galál emberi foglalták le a legjobb helyeket. Nem sok értelme volt vitatkozni Galál embereivel, meg egyébként is, Hémánnak éppen megfelelt az a kis ligetes útszakasz, amely a jerikói út mellett terült el. Aki ugyanis Jerikó felől érkezett Jeruzsálembe, annak bizony nem volt könnyű dolga. Jerikótól Jeruzsálemig meredeken kaptatókon keresztül vezetett az út, és alig-alig akadt hely arra, hogy megpihenjenek a zarándokok. Maga az út sem volt túl biztonságos, mert a sziklaszirtek között nemegyszer tanyáztak rablók és haramiák, akik le-lecsaptak a gazdagabb utasokra. De leginkább amiatt szenvedtek a Jeruzsálem felől érkezők, hogy a meredek út mentén egy darab fa nem sok, annyit sem találtak, ami árnyékot adhatott volna.

Akik az Efraim-hegységen keresztül, Siló városa felől érkeztek, azok a forrás völgyében tehették meg az útjukat az Olajfák hegyének vonulatáig. És a forrás völgye ilyenkor tavasz tájékán valóban olyan volt, mint az édenkert. Amint egyre magasabbra hágtak a hegyoldalon, az akácia- és tölgyfaerdőket olajfák és ciprusok váltották fel, édes-kesernyés illattal töltve meg a levegőt. A völgy két oldalát virágok borították, mintha csak valami mesés szőnyegen lépkedtek volna a zarándokok.

Hiába volt gyönyörű a silói út, a Galileából érkezők közül sokan mégis a Jordán melléki utat választották. Hosszabb is, barátságtalanabb is volt, ráadásul embertelen kaptatóban végződött, amit alig lehetett megtenni egy nap alatt, mégis sokan érkeztek a szent városba Jerikó felől. A másik út ugyanis Samárián vezetett keresztül, és oda hithű zsidó be nem teszi a lábát. Mert a zsidók gyűlölték a samáriabelieket, és ők is viszont a zsidókat. Így hiába volt rövidebb és szebb is ez az út, sok viszontagsággal járt, hiszen a zarándokoknak egy éjszakát biztosan Samáriában kellett tölteniük, ahol nem biztos, hogy kaptak ételt és szállást. Így akármelyik irányból érkeztek is a zarándokok az Olajfák hegyének vonulataihoz, jól jött a frissítő. A jerikói út kaptatója után különösen jól fogyott Hémán gyékényéről a gránátal-

ma, a füge és a frissen sült árpakenyér. Voltak olyanok is, akik megkérdezték, nem tud-e kiadó szállást a városban az ünnep napjaira. De Hémán tagadóan rázta a fejét. Nem volt náluk ilyenkor már egy sarok sem, ahol valaki meghúzódhatott, hiszen sokan voltak, akik évről évre feljöttek Jeruzsálembe Názáretből is, ahonnan az édesanyja, Táfát származott.

Táfát izgatottan várta az ünnep napjait. Igaz, ilyenkor volt a legtöbb dolga, de a vendégek között évről évre megjelent távoli rokona, Mária és férje, József is. Táfát, amióta Gesem elvette, talán ha kétszer tudta meglátogatni a szüleit, testvéreit Názáretben. Híreket se gyakran kaphatott róluk, ám az ünnep egy hete alatt bőven volt ideje Táfátnak, hogy végigkérdezze az egész rokonságát, és megtudja, ki hogy van vagy mit csinál éppen Názáretben.

Ebben az évben Hémán is igencsak várta Máriát és Józsefet, mert úgy tudták, hogy legidősebb fiuk, Jésua is velük tart.

Aki pontosan annyi idős, mint ő, de akiről igen furcsa dolgokat mesélt az édesanyja.  MIKLYA LUZSÁNYI MÓNIKA / MIKLYA ZSOLT, RAJZ: DAMÓ ISTVÁN

2021. február 14.

Reformátusok Lapja 27

| EGYHÁZI ÉLET |

Változásra és cselekvésre késztet

Hogyan találhatjuk meg, értelmezhetjük és adhatjuk át gyülekezeteinknek a szentírási szövegek eredeti jelentését? Mitől válik egy igehirdetés hűségessé? Hogyan segíthetjük, hogy közösségeinkben Isten Igéje ismét kifejthesse gyógyító, helyreállító, változásra és cselekvésre késztető hatását? Többek között ezekre a kérdésekre – és még sok másikra – igyekszik választ adni a Langham igehirdetői műhely. A John Stott evangelikál teológus nevéhez fűződő, Magyarországon idén ötödik alkalommal megrendezett képzés célja, hogy lelkipásztorokat, valamint laikus igehirdetőket egyaránt támogasson a hűséges és biblikus igehirdetés elméletének és gyakorlatának elsajátításában.

Az idén online formában, február 22. és 24. között sorra kerülő programra február 20-ig lehet jelentkezni, a szervezők azonban azt kérik, hogy csak az regisztráljon, aki vállalja, hogy mindhárom nap részt vesz a műhelyen.

Regisztrációs díj: 6.000 Ft. További információ és a jelentkezési lap a langham.org.hu oldalon található.  REFORMATUS.HU FELVÉTELI

A Pápai Református Teológiai Akadémia felvételt hirdet a 2021/2022-es tanévre református teológia osztatlan és katechéta–lelkipásztori munkatárs alapképzési szakjaira, állami ösztöndíjas és önköltséges képzésre.

Jelentkezési határidő: 2021. február 28. Valamint felvételt hirdet református hit- és erkölcstanoktatói, szaklelkigondozói, homil­etikai szakirányú továbbképzési szakjaira, önköltséges képzésre. Jelentkezési határidő: 2021. augusztus 19. További információ: www.prta.hu, tel.: (89) 131-2331, +36 (30) 748-1620.

Képzések indulnak Debrecenben A Debreceni Református Hittudományi Egyetem (DRHE) felvételt hirdet a 2021/2022-es tanévre az alábbi szakokra: református teológia osztatlan MA szak – nappali tagozat; református teológia szak lelkész szakirány – nappali tagozat; vallás- és nevelőtanár osztatlan szak (tíz félév) – nappali tagozat; vallás- és nevelőtanár osztatlan mesterképzés hitoktató, lelkész vagy tanár szakképesítésre épülve – levelező tagozat; katekéta-lelkipásztori munkatárs BA szak, katekéta szakirány – nappali és levelező tagozat, református kántor BA szak – nappali tagozat; hit- és erkölcstanoktatói szakirányú továbbképzési szak (pedagógiai végzettségre épülő); teológia minor részismereti képzés (a teológiatudomány iránt érdeklődőknek és a hitéleti mesterszakra jelentkezés előfeltételeként).

A hittanár-nevelőtanár szak egyszakos formája mellett a Debreceni Egyetemmel közösen induló kétszakos, nappali tagozatos, tízféléves képzésekre is lehet jelentkezni: hittanár-nevelőtanár–magyartanár; hittanár-nevelőtanár–történelemtanár és állampolgári ismeretek, hittanár-nevelőtanár–német nyelv és kultúra; hittanár-nevelőtanár–hon- és népismeret. A szakpáros tanárképzés során a hittanár-nevelő szak mellett a választott másik szakjukon is tanári képesítést szerezhetnek az érettségizett és református egyházban konfirmált fiatalok. A DRHE-n a szakhoz szükséges teológiai, módszertani, pedagógiai és pszichológiai, valamint gyakorlati felkészültséget szerzik meg a jelentkezők, a közismereti szakhoz tartozó ismereteket és gyakorlatokat a Debreceni Egyetem biztosítja számunkra. A jelentkezési határidő: 2021. február 26. Az alkalmassági vizsga időpontja, további információk, valamint jelentkezési lap a drhe.hu/felvetelizoknek honlapon található.

A DRHE felvételt hirdet továbbá a 2021/22-es tanévre tanító BA szak nappali és esti tagozatos képzésre. A tanító szakra a központi felvételi eljárás keretében kell jelentkezni. A jelentkezési határidő: február 15. További információk a felvi.hu és a drhe.hu/felvetelizoknek honlapon olvashatók. 

A HÉT KÉPE

APRÓHIRDETÉSEK Kedves Olvasóink! Hirdetéseinket az Önök szíves tájékoztatása érdekében tesszük közzé, ám azok tartalmát kiadóhivatalunknak nem áll módjában ellenőrizni.

Quasi-Modo Kft. Padfűtés (svájci fűtőfóliával), harangvillamosítás, toronyóra-felújítás, -kiépítés, programórák, hangosítás, dallamjáték, énekszámkijelző. Honlap: www.quasi-modo.hu, e-mail: kapcsolat@quasi-modo. hu, tel.: 06-30-940-8223 (Sárdi György).

28 Reformátusok Lapja

2021. február 14.

Tűzifát pakolnak egy rászoruló család udvarára a Magyar Református Szeretetszolgálat munkatársai Debrecenben február 3-án. A segélyszervezet a januárban meghirdetett tűzifaprogramban a nélkülöző nagycsaládosoknak, gyermeküket egyedül nevelő szülőknek, időseknek, beteg hozzátartozójukat otthon ápolóknak szeretne segíteni.  FORRÁS: MTI, FOTÓ: CZEGLÉDI ZSOLT

| EGYHÁZI ÉLET |

Felhívás diakóniai díjakra való felterjesztésre A Magyarországi Református Egyház fontosnak tartja, hogy a református diakóniában kiemelkedő szolgálatot végző testvéreink munkáját kitüntetéssel elismerje. Ezért a Zsinat 2006. évi őszi ülésén megalapította a Juhász Zsófia- és a Kiss Ferenc-díjakat. Előbbivel az intézményes diakóniai szolgálatot, míg utóbbival a gyülekezetekben végzett diakóniai munkát kívánja elismerni.

Juhász Zsófia- és Kiss Ferenc-díjra az alábbiak szerint lehet felterjesztéseket benyújtani: Juhász Zsófia-díj – a Magyarországi Református Egyházban végzett intézményes diakóniai szolgálatért.

A kitüntetésre az terjeszthető fel, aki a református diakóniai intézmény(ek)ben vállalt hűséges szolgálatával mind szakmailag, mind emberileg, mind a református lelkiség szempontjából kiválóan és eredményesen segítette rászoruló embertársait; akinek szolgálata, életvitele, életszemlélete példaértékű lehet mások számára; és aki legalább 15 éves aktív munkaviszonnyal rendelkezik a református diakónia területén. Az elismerésben évente egy személy részesülhet, a kitüntetés 300.000 forint összegű pénzjutalommal jár együtt.

Kiss Ferenc-díj – a Magyarországi Református Egyházban végzett gyülekezeti diakóniai szolgálatért.

A kitüntetésre az terjeszthető fel, akinek gyülekezeti szolgálata, életvitele, életszemlélete példaértékű lehet mások számára, és aki több évtizede dolgozik fáradhatatlanul és hűséggel a református diakóniában, az elesettek segítéséért. Az elismerésben évente egy személy részesülhet, a kitüntetés 300.000 forint összegű pénzjutalommal jár együtt.

A kitüntetettekről a Zsinat Diakóniai és Egészségügyi Bizottsága javaslatai alapján a Zsinat tavaszi ülése dönt. Az ünnepélyes díjátadásra a Zsinat őszi ülésén kerül sor.

Minden felterjesztésnek tartalmaznia kell: a felterjesztett személy nevét és elérhetőségeit (lakcím, telefonszám), azon gyülekezet, illetve intézmény nevét, ahol szolgál, illetve szolgált, a felterjesztés részletes indoklását (legfeljebb 3 oldalban), a felterjesztő nevét és elérhetőségeit (cím, telefonszám). A felterjesztéseket postai és elektronikus úton is egyaránt kérjük eljuttatni az alábbi címekre: MRE Diakóniai Iroda, 1146 Budapest, Hungária krt. 200.; beszterczey.andras@diakonia.hu, tel.: 061/460-0747. Benyújtási határidő: 2021. február 28.

Papp Lászlóné (1954–2021) A Miskolc-Diósgyőri Református Általános Iskola Erdész Úti Óvodájának volt vezetőjétől búcsúzik az alábbi megemlékezéssel az iskola és az óvoda testvéri közössége.

Papp Lászlóné Zsuzsika Erdélyben, Sepsiszentgyörgyön született 1954. november 3-án. Édesapja református lelkész, édesanyja tanítónő volt, őt és öccsét szeretetben, élő hitben nevelték fel. 1976-ban költözött Miskolcra, miután férjével, Papp Lászlóval házasságot kötöttek. Először képesítés nélküli óvónőként dolgozott, később elvégezte az óvónőképző főiskolát. 1978-ban helyezkedett el az Erdész úti részlegóvodában, ahol hamar megmutatkozott szakmai tudása, rátermettsége, gyermekszeretete.

Szívügyének tartotta az Istennek végzett szolgálatot, ezért a rendszerváltás után úgy érezte, megnyílt a lehetőség arra, hogy az óvodában is hirdesse az evangéliumot, Isten szeretetét. Közbenjárása által 1993-ban a Tiszáninneni Református Egyházkerület bérbe vette, majd megvásárolta a miskolci ön-

kormányzattól az Erdész úti óvodát. Ezzel elindult a város első református óvodája, amely keresztyén értékrendet, krisztusi szeretetet hirdet azóta is az ott nevelkedő gyermekeknek és családjaiknak. Az ő nevéhez fűződik az országosan használt Református óvodai keretprogram és a helyi nevelési program megírása. 2002-ben szakmai segítséget nyújtott a Görgey úti kétcsoportos óvoda elindításához, ahol szintén Isten Igéje és a keresztyén hit került a középpontba. Vezetői munkássága alatt bibliai alapokon álló testvéri közösséggé formálta a nevelőtestületet és az óvoda dolgozóit.

Nyugdíjba vonulásáig naponta tartott áhítatot, hirdette Isten szeretetét gyermekeknek és felnőtteknek. Reménységet és támaszt nyújtott lelki és anyagi téren a hozzá fordulóknak, biztatást adott arra, hogy az Úrnál nincs lehetetlen. Utódait azzal a céllal nevelte ki, hogy ez a lelkület megmaradjon a következő generációk életében is. Rendíthetetlenül hitt Isten jóságában, és ezzel a szeretettel, segítőkészséggel fordult embertársai felé. Mindvégig erős hittel kitartott az elhívásában és a szolgálatában.  2021. február 14.

Reformátusok Lapja 29

| PORTRÉ |

Öt kérdés – öt válasz Életüket, munkájukat, szabad óráikat szentelik oda Istennek, a református egyháznak és gyülekezetüknek – rovatunkban hétről hétre lelkipásztorokat, gondnokokat és presbitereket mutatunk be. Szabó Józsefné Csökmei Edittel, a Törökszentmiklósi Református Egyházközség lelkipásztorával beszélgettünk.

Szabó Józsefné Csökmei Edit a Debreceni Református Teológiai Akadémián végzett, harminchat éve szolgál a törökszentmiklósi gyülekezetben férjével együtt. Negyvenkét éve tartó házasságuk alatt három lányuk és hat unokájuk született.

1

Volt személyes példa ön előtt, amikor a lelkészi hivatást választotta? Édesapám, Csökmei László templomépítő lelkipásztor volt Aporligeten, 1957–58-ban. Hűséges munkája „jutalmául” elhelyezték Bélmegyerre egy templom nélküli kis faluba, ahol özvegyeknek segített harmadában kukoricát kapálni, hogy megélhessen a családunk. Én mégis a baptista testvéreinkkel közös, áldott szeretetvendégségekre emlékszem vissza, a sok szép hallelujaénekléssel. Édesanyám, Csökmei Lászlóné Szegedi Ilonka megözvegyülve a berekfürdői lelkészotthon szíve-lelke, háziasszonya volt.

2

Nem is gondolkodott más foglalkozáson?

Hatalmas élmény volt számomra Juhász Zsófia diakónus-lelkész barátsága. Édesapám negyvenöt évesen meghalt, és Zsó néni pártfogásba vett minket, árvákat. Nála, Leányfalun találkoztam először a diakóniával, majd Őrbot�tyánban érintett meg még inkább a segítő szeretet fontossága. Szívesen lettem volna diakónus. A Debreceni Református Kollégium diákjai nyaranta egy-egy hónapot tölthettek az NDK-ban, az Aktion Sühnezeichen nemzetközi ökumenikus táboraiban. Napközben különféle diakóniai otthonokban tevékenykedtünk, délutánonként, esténként 30 Reformátusok Lapja

2021. február 14.

pedig énekeltünk, áhítatokat tartottunk, kirándultunk. Ez is megerősítette nyitottságomat a különféle népek és felekezetek iránt, mégis örömmel mentem a debreceni teológiára. 1988-ban szenteltek lelkipásztorrá, amikor a nőket egyenjogúsították egyházunkban.

3

1984 óta szolgálnak férjével, Szabó Józseffel Törökszentmiklóson. Milyen feladatai vannak a gyülekezetben? Önálló lelkészként szolgálok férjem mellett, elsősorban a gyermekmunka, a magvetés szolgálata lett a feladatom. 1991-től a Bethlen Gábor Református Általános Iskolában is szolgálok, később óvodát is nyitottunk. A nőszövetségünket is én tartom össze, asszonyaink korábban a lepramisszió számára horgoltak-kötöttek, most csigatésztát készítünk, adventben mézeseket sütünk. Keresztelés, temetés, esküvő is jut nekem ebben a nagy gyülekezetben. Évek óta megtartjuk a házasság hetét, az úrasztalához kiálló házaspárokért imádkozunk, áldást kérünk rájuk. Házaskörünk baráti közösséggé fejlődött, év közben is többször összejövünk szeretetvendégségre, bibliás beszélgetésre.

4

Van olyan bibliai ige, amelyet a mottójának tart? „Erőt ad a megfáradtnak, és az erőtlent nagyon erőssé teszi. Elfáradnak és ellankadnak az ifjak, még a legkiválóbbak is megbotlanak. De akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el.” (Ézs 40, 29–31)

5

Hogyan kapcsolódik ki? Van valamilyen hobbija?

Mindig nagy öröm vendégül látni a növekvő családunkat. Negyvenkét éves házasságunkat Isten három leánygyermekkel áldotta meg. Az ő családjaikért, a hat gyönyörű unokánkért is hálát adunk az Úrnak. Szívesen olvasom Wass Albert regényeit, Csiha Kálmán püspök úr örök érvényű írásai pedig újra és újra megerősítenek.  HEGEDŰS BENCE