„Öröm lenne látni a másik arcát”

Koronavírus-fertőzés – idestova egy éve a mindennapjaink része, kicsik és nagyok egyaránt kénytelenek vagyunk e kellemetlen, ijesztő és sajnos gyakorta halálos kimenetelű betegség köré szervezni a létezésünket. Megtanultunk alaposan kezet mosni, helyesen maszkot viselni – és felismerni a mosolyt mögötte. Rutinná vált, hogy kínosan ügyelünk a másfél-kétméteres távolságtartásra a buszon, a villamoson, a boltban, és kellemetlenül érint, ha kénytelenek vagyunk közelebb menni egy idegenhez. Zavartan ökölpacsizunk a korábban oly természetes kézfogás helyett, és csak szigorú óvintézkedések mellett – akkor is rettegve – merjük megölelni idős szeretteinket.