| REFORMÁTUS ÉLET |
Húsz év a lakótelep szívében HEGEDŰS BENCE
Húszéves hálaaadó istentiszteletre készül a Szigetszentmiklós-Újvárosi Református Egyházközség, amelyet a járványhelyzet miatt csak az online térben tudnak megtartani.
Hívogatóan emelkedik ki a négyemeletes panelházak közül a Szigetszentmiklós-Újvárosi Református Egyházközség temploma. Fehér tornya és az erdélyi fatemplomokat idéző toronysisakja furcsa kontrasztot ad a panelházak sűrűjében. Az épület, amelyből a templomot kialakították, korábban a gyülekezet egyik tagjának tulajdona volt, amelyet a ‘80-as években az állam megvásárolt, majd évekig a Szigetszentmiklósi Rendőrkapitányság működött a falai között. – A padláson, a templomtér helyén lőtér volt, a pincében pedig fogda – osztja meg az érdekességeket az épület múltjáról Morva Ákos lelkipásztor. A rendszerváltás után a Szigetszentmiklós-Kossuth utcai Református Egyházközség kárpótlásként ezt az épületet kérte az államtól, hogy használhassa az akkor már szerveződő újvárosi gyülekezetrész. Ma ebben az épületben van a parókia, a lelkészi hivatal és a gyülekezeti terem, lépcsősor és lift visz fel a templomtérhez, illetve a további helyiségekhez, ahol a gyermekalkalmakat tartják.
PANELHÁZAK KÖZÖTT – A közösség életébe csöppenve nem mondanám, hogy ez lakótelepi gyülekezet. Inkább lakótelepen lévő gyülekezet. Mi nem a lakóhely szerint nézzük, hogy ki tartozik ide. A Szentlélek az, aki összetart bennünket, nem pedig az, hogy mi van a lakcímkártyánkra írva, ez pedig túlmutat a lakótelep határán. De még a város határán is, mert van, aki messzebbről jár a gyülekezetbe – mondja Varga Emese, a gyülekezet beosztott lelkésze. Morva Ákos úgy tapasztalja, hogy Szigetszentmiklóson nagyobb a fluktuáció, mint más településeken. – Ideköltöznek, egy ideig itt laknak, aztán ha jobban megy, akkor továbbállnak. Érdekes, hogy ez ad egyfajta rugalmasságot az embereknek és a gyülekezetnek is. Azt jónak látom a közösségünkben, hogy a sok változás ellenére is gondoskodók vagyunk, figyelünk egymásra. 16 Reformátusok Lapja
2020. december 13.
Jó néhány gyülekezeti tag van, aki megtehetné, hogy az ország más területére költözzön, de a gyülekezet miatt nem teszi. – Olyanok is akadnak, akik már nem itt laknak, de visszajárnak a közösségbe – erősíti meg Varga Emese. A beosztott lelkész szerint amikor a lakótelepi embereket kell megszólítani, az alapok ugyanazok, habár tény, hogy ők jobban bezárkóznak. Főleg idén, a vírushelyzet miatt. – Én magam is itt lakom az egyik lakótelepi házban, és habár nem tartom magam zárkózott személyiségnek, fél évig azt sem tudtam, hogy kikkel élek egy házban, mert nem is találkoztam velük. Ezért nehezebb úgy megszólítani őket, hogy itt vannak ugyan a közelben, mégsem elérhetők. Pont ezeket az akadályokat próbáljuk leküzdeni a programjainkkal. Itt ilyen a terep, de a küldetés nem lehetetlen, és nekünk ez adatott. – Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy húszéves fennállásunk első tíz évében kudarcot vallottunk a lakótelep megszólításával – vallja meg Madácsi Imre gondok, aki a gyülekezet kántora is. – Azért ez a gyülekezet korábban nem lakótelepiekből épült fel. A magja Szigetszentmiklós falusi részéből járt össze, kiegészülve a betelepülőkkel, akik nem feltétlenül laktak a kör-
