1 minute read
Ajándékozókúrák Dömösön
HEGEDŰS BENCE
Szájról szájra jár a Magyar Kékkereszt Egyesület és a dömösi gyógyító programok híre az országban, sőt annak határain túl is, így előbb-utóbb mindig eljut azokhoz, akiknek szükségük van Isten gyógyító szeretetére. Dömös neve az elmúlt évtizedek alatt összeforrt az alkoholizmus rabságából való megszabadulás fogalmával, ahová egészségügyi intézmények is küldenek szenvedélybetegeket, nem csak lelkészek.
Advertisement
Páratlan panoráma nyílik a Dunára Dömösön a Magyar Kékkereszt Egyesület Szenvedélybetegek Átmeneti Otthonának teraszáról, ahol idő és hely is van elmerengeni a teremtett világ szépségéről. Persze akik több időt töltenek itt, azok jellemzően nem a Duna folyását lesik, hanem az életüket megmételyező alkoholizmusból keresik a kiutat. Az egyesületi otthon felekezeti hovatartozás nélkül, de evangéliumi szellemiségben működik. – Édesapám ezt így magyarázta annak idején, tőle tanultuk ezeket az alapigazságokat: „Nincsen katolikus kocsma meg református kocsma, és nincs ateista kocsma sem” – mondja Némethné Balogh Katalin, az egyesület elnöke. Szavaiból kiderül, hogy a dömösi intézményben testet ölt az ökumené, mert nemcsak református vallásúak nyerhetnek gyógyulást a falai között, hanem katolikusok és ateisták is. A szolgálattevők sem mindannyian reformátusok...
Idén tavasszal adták át a megújult gyógyító komplexumot
Kalocsai Richárd
A REFORMÁTUS ISZÁKOSMENTŐ MISSZIÓ ÉS A MAGYAR KÉKKERESZT EGYESÜLET Némethné Balogh Katalin nem csak a Kékkeresztet irányítja immár négy éve, 2003 óta ő a RIM vezetője is. – A két szervezet szimbiózisban él, megkülönböztetni még meg lehet őket, de elválasztani már nem – idézi elődje, Korsós István lelkipásztor szavait a misszióvezető. – A gyógyító munka útkeresése elsősorban nem a Kékkereszthez, hanem az egyházhoz kötődik. Azért jó, hogy közösen dolgozunk, mert az egyik a másik nélkül nem tudna jól működni. Én azt vallom – még ha ennek nem örül is mindenki –, hogy a Kékkereszt az egyház nélkül lelkileg kiüresedne. A nagyság nem abban van, hogy emberileg mit érünk el, hanem hogy Isten mit tud elvégezni rajtunk keresztül.
