Page 1

P A N E L H í r l e v é l

a z

A v a s r ó l

> > >

L E V É L

N y o l c a d i k

s z á m

> > >

2 0 1 5


Tartalom 2. o. - Tartalom 3. o. - Sélley Andrea: TÉRerő 4. o. - Sándor-Lenkei Aida: Partnerségi munka az avasi közösségekért 5. o. - R. Nagy Csilla: Közösségi cselekvések az Avas lakótelepen 6. o. - Mátyás Lilla: Bemutatkozik az Avasi Settlement lakás 8. o. - Nagy Zsuzsa: Magyar Máltai Szeretszolgálat az Avason 10. o. - Mátyás Lilla: Szomszédsági közösségfejlesztő munka 11. o. - Szabó Adrienne: Ifjúsági Klub 12. o. - Kocsis Emese: Patchwork és Varróklub 13. o. - Kocsis Emese: Maratoni versmondás az Avason 14. o. - Papp Dénes: Emberek Napja 15. o. - Mátyás Lilla: Avasiak az Avasról

Szerkesztő - Papp Dénes Nyomda - Tipo-Top Kft. Kontakt - avasihirlevel@gmail.com

E számunkat az Avasi Fotókör képeivel illusztráltuk. 2.


TÉRerő

TÉRerő programunkban, 2013. májusában azt vállaltuk, hogy közösségi tereket indítunk be, a közösségi folyamatok szolgálatában. A két év alatt sok támogatás, együttműködés eredményeként kinyitottak azon avasi helyiségek, amikben találkozások, beszélgetések, együttlétek, különböző klubok, tanulási lehetőségek kapnak leginkább helyet. Ezek önszerveződéseket gerjesztenek, s alkalmanként beindul a közös tervezés, és a közös cselekvés, ami pedig a városrész öngondoskodási készségét fejleszti. Generátornak szegődtünk az Avasra, közösségfejlesztő berkekben úgy hívjuk, hogy „moccantás” a feladatunk. A TÉRerő program eredménye az, hogy egyre többen értik, hogy vannak ügyek, amik szolgáltatásokkal oldhatóak meg (ellátással) és vannak olyan ügyek amik a helyben élők aktivitásával valósulhatnak meg. S egy idő után - ez igazán izgalmas - e kettő ötvözhető. Ebben igazán sok energiánk van, s legfontosabb gyümölcse a programnak, hogy tettünk néhány javaslatot, és tényleges együttműködések keretében megvalósuló programok futnak az Avason. S hogy kik vettek ebben részt?

Olyan lakosok, akik a kérdőívekhez, interjúkhoz idejüket adták, megosztották gondolataikat a közösségi beszélgetéseken, s jó néhányan az önkéntes részvételüket adták, ezzel kapcsolatokban, élményekben gazdagodva. Partnereink olyan szakemberei, akik képzésekben, műhelyekben, fórumokban adták idejüket, s közösségi szemléletben néztek rá egy-egy kérdésre, s közös megoldáskeresés útjára léptek. Olyan egyetemisták, akik gyakorlati idejüket arra használták, hogy terepen dolgozva tanuljanak az emberi kapcsolatokról. Olyan kulturális közfoglalkoztatotti és közösségi munkában gyakornoki munkatársak, akik nem riadtak vissza attól, hogy házról házra, utcáról utcára építik a kapcsolatokat a megnyíló terekkel. S egy folyamatosan jelen lévő avasi munkacsoport. Akik állandóan egyeztetve, információt áramoltatva, tervezve, cselekedve, azokat értékelve, s újratervezve, s újra..... ülnek egy körben, és az Avashoz szegődve kitartóan moccantanak. Sélley Andrea, a Dialóg Egyesület elnöke

3.


Partnerségi munka az avasi közösségekért

Közösségfejlesztő munka az Avasi Közösségi Térben 2013 őszén az Avas-dél szociális rehabilitációs program keretén belül az avasi családsegítő és gyermekjóléti szolgálat épületrészének (Miskolc, Szentgyörgy u. 42-44.) felújítása kezdődött meg. A beruházás eredményeként a MMJV Önkormányzata átadta az avasi lakosoknak azt a Közösségi Teret, ami mára benépesült, és önszerveződő közösségeknek, illetve civil szervezetek programjainak ad helyet. A Közösségi Tér működtetése a Dialóg Egyesület és a Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény közös feladata, és szakmai kihívása is egyben. Példaértékűnek érzem azt a partneri együttműködést, ami a két szervezet között kialakult. 2014. májusában nyílt meg a Közösségi Tér a lakók és a civil szervezetek számára. A közösségi funkcióját lassan tudta csak betölteni, hiszen a lakótelepen élők nem értették mi fog itt működni, mi lesz a funkciója, mit is akarunk mi itt csinálni? Amikor pedig azt a választ kapták, hogy „az működik majd itt, amit szeretnének”, kétkedve fogadták. Megszoktuk már, hogy plakátok tömkelegét kapjuk az utcán, az interneten,

4.

a boltban, a postán és ilyen-olyan programokra hívnak minket, amire legtöbbször legyintünk, és nem megyünk el. Azt viszont nem szoktuk meg, hogy minket kérdeznek meg arról, hogy mit szeretsz csinálni, mitől éreznéd magad jobban az Avason(?), és adunk neked helyet, szervezd meg, hívd el az ismerőseidet és fogadd be az érdeklődőket, használd a teret, légy közösségben. Egyre többen ismerik fel, hogy közösségben lenni jó. Jóleső érzéssel tölti fel az embereket, hogy amikor találkoznak a postán, a boltban, a gyógyszertárban vagy csak a buszmegállóban , meg tudják szólítani egymást, érdeklődnek egymás iránt. A Tér új dimenziókat nyitott a szakmai kapcsolatok építésében is. Hiszen van végre hely, hogy több szervezetet leültessünk, és közösen gondolkodjuk fejlesztési irányokon, ami az avasi lakótelepet élhetőbbé, és vonzóbbá teszi az itt lakóknak. Sándor-Lenkei Aida, a Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény Avasi Területi Szolgáltatási Központjának vezetője


Közösségi cselekvések az Avas lakótelepen

A Dialóg Egyesület fő profilja a közösségfejlesztés. Egyik terepe Miskolc Avas nevű városrészében található lakótelepi környezetben. Mint a zsúfolt lakónegyedeknél általában, az elidegenedés és elmagányosodás napi szintű problémaként jelentkezik. Az egymás mellett élő emberek csoportjának, például egy lépcsőház lakóinak közösség felé való elmozdítása történhet egy közös ügy megvalósítása mentén, ahol a közös érdekérvényesítés gyakorlata reményeink szerint a későbbiekben egy kölcsönös érdekképviselet magja lehet. A helyi cselekvések nagyban elősegíthetik azt, hogy a lakók képesek legyenek például közvet-

len környezetük élhetőbbé tételéért tenni. Egyesületünk több lépcsőház lakóival működött már együtt hasonló közösségi akciókban, ilyenek például - lábazatfestés, lépcsőfestés, utcai virágládafestés, a napokban pedig lépcsőházi fal- és korlátfestésnél segítettünk. Reméljük, hogy néhány év múlva közösséggé formálódnak az itt egymás mellett lakók és képesek lesznek külső segítség nélkül tenni megálmodott közös céljaikért. R. Nagy Csilla, közösségfejlesztő

5.


Bemutatkozik az Avasi Settlement lakás

A kezdetek Miskolc Avas II. ütemében, a Szilvás utca 19es szám alatt található négy emeletes lépcsőház földszintjén helyezkedik el a Megújulás-Jelenlét program akcióterületének központjában az az Avasi Settlement lakás, melynek megálmodói a Dialóg Egyesület és a helyi lakosok. Ez az új típusú, közösségi funkciókkal rendelkező lakás biztosíthatja a lakótelep lakóinak találkozási lehetőségét, helyet adhat kisebb közösségek rendszeres programjainak, segítheti a megfelelő információkhoz való folyamatos hozzáférést. A settlementben zajló közösségfejlesztő tevékenységekhez tartozik a helyi lakosság aktivizálása, életminőségének javítása, képessé tétele, információ nyújtása, különböző emberek, csoportok és közösségek közötti kommunikáció segítése, képzés, oktatás, szakemberek bevonásával, valamint fontos szempont, hogy a settlement mindenki számára nyitott közösségi ház funkciót töltsön is be. A beavatkozás alapja a célterületen zajló aktív, állandó (settlement típusú) szociális munka, és a célcsoport, valamint a helyi közösség minél teljesebb bevonása a fejlesztési folyamatokba.

6.

A settlement lakás hasonló módon kíván majd működni, mint az Avasi Közösségi Tér, azonban amíg a közösségi tér az egész Avas városrész közösségi tereként működik, a settlement lakás fokozottabban fókuszál az akcióterületre, tehát a szomszédos lépcsőházak lakóira. Az Avasi Közösségi Térben már megszokott programelemek, és helyi cselekvések mellet azonban szakmai munkatársak (Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény) bevonásával különböző szolgáltatásokat is tervez biztosítani a helyiek számára. Ilyen szolgáltatások például életvezetési tanácsadás, munkaerő-piaci reintegráció segítése és a fiatalokkal végzett hasznos szabadidő-eltöltés (kortárssegítés). Az igazi önszerveződést nemcsak a helyi programszervezés lehetősége, hanem a szervezett helyi közösségi érdekvédelem is motiválja. A settlement típusú működésben a helyi közösségi színteret vagy szomszédsági központot működtető helyi szervezetet az önkormányzat megfelelő szerveivel való együttműködésen túl egyetemisták és önkéntesek segítik. A settlement lakást üresen, leamortizált állapotban kapta meg az egyesület, hogy a lakók


bevonásával újítsa fel és töltse meg élettel. Bár a lakás állapotát látva többen kételkedtek a megvalósításban, mégis a lelkes lakók bevonásával gördülékenyen ment a lakás élhetővé tétele. Több lakógyűlés után a lakók együttesen takarították ki a teljes lépcsőházat, majd segédkeztek a lakás kifestésében is. A festés után közösen összefogtak a bogarak, ellen így hatékonyabban lehetett irtást végezni, egyszerre az egész lépcsőházban. Panasz, szerencsére, azóta sincs. Jövőkép Miután a lakókkal együtt kifestettük a megújulás alatt lévő settlement lakást, gyorsan berendeztük, és működőképes állapotba hoztuk a konyhát. Több klub (Eleven Föld Egyesület, Életmód Klub), illetve avasi lakó jött ide főzni vagy sütni, akiknek nem volt lehetőségük máshol elkészíteni az ételt. Nem sokkal utánuk gyerekek özönlötték el a még alakuló teret, melyet a gyakornokokkal együtt rendezgettünk szépít-

gettünk addig is. A kortárs gyerekcsoportos foglalkozásnak bár még kissé szokatlan volt a lakás jellegű helyszín, de talán pont emiatt tudott meghittebb, családiasabb légkört kialakítani a fiatalok között. Jelenleg egyre nagyobb az érdeklődés a lakók részéről, napi szinten látogatnak minket, egyelőre csak a kíváncsiság hajtja őket, azonban a tér használatára buzdítunk mindenkit, ami mentén elindul több helyi lakóval is a gondolkodás: akár sütés főzés, balkonkertészet, gyerekprogramok, munkaerő-piaci tanácsadás vagy közösség rendőri ügyelet is megvalósulhat a jelenlegi tervek és ötletek alapján. Természetesen mi minden kezdeményezést támogatunk, de addig is, aki csak egy kis pihenésre, ötletelésre, közös gondolkodásra vágyik, sok szeretettel várjuk az avasi settlement lakásban: Miskolc, Szilvás utca 19. fsz/2. alatt! Mátyás Lilla, közösségfejlesztő

7.


Magyar Máltai Szeretszolgálat az Avason

Közösségi lakás, Felsőruzsin krt. 4. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat több helyszínen is bizonyította, hogy a napi jelenléttel befolyással lehetnek az ott élők életére. Ezek a helyzetek hívták életre a jelenlét típusú programokat. A Megújulás program keretein belül egy állandó jelenlét biztosításával szervesen részt veszünk a lakóközösség életében és munkánkkal segítjük annak újjáépülését. Jelenlét, mivel a program lényege egy állandó jelenlét biztosítása a célcsoport részére. Az itt élő közösség életében való aktív részvételt eredményezi, olyan módon, hogy aktivizálja, mozgósítja és képessé teszi a lakókat saját érdekeik mentén cselekedni és saját problémáikra közösen, önerőből megoldásokat generálni. A közösséget megcélozva, a családokat aktivizálni és belső erőforrásaikat mozgósítani az elsődleges célunk, abból az okból, hogy saját életvitelükben pozitív változásokat, eredményeket érjenek el cselekvési terveik mentén és ez által jövőjüket, jövőképüket szem előtt tartva döntéseket hozzanak. A közösségi lakás célját tekintve folyamatosan azon dolgozunk, hogy programjaink, foglalkozásaink körét kibővítsük és minél több lakót bevonjunk a közösség életébe, akik tenni akarnak a közösségért és már önállóan is tevékenykedjenek, továbbá, hogy több önálló kezdeményezésük legyen. A Felsőruzsin krt. 4. közösségi lakása az Avas II. ütemében lévő 10 emeletes lakóépület 4. emeletén helyezkedik el. A környezetét tekintve több 10 és 4 emeletes bérház veszi körül. A lakóházak természetes zöld övezeti, környezeti hiányosságait figyelembe véve, közösségi szinten megold8.

va szervezzük akciónapjainkat (szemétszedési, virágültetési, parkosítási akció) a lakókörnyezet megszépítésére, a lakók igényeinek megfelelően. Célcsoportját tekintve a lakóépületben élő családokkal, felnőttekkel, gyerekekkel dolgozunk. Az 50 lakásos lakóépületben mintegy 40 lakásban élnek életvitelszerűen, amelyből 15 kisgyermekes, illetve gyermekes család, 15 nyugdíjas, idős lakó, illetve házaspár és 10 aktív korú személy. A pontos számszerű adatokban változások észrevehetők, mivel rendkívül nagy a fluktuáció a lakóközösségben. A fentiekben felsorolt célcsoportokat figyelembe véve kerülnek megszervezésre programjaink: kézműves foglalkozások, alternatív programok, közösségi beszélgetések, életmód (egészségügyi) valamint ünnepekhez, aktualitásokhoz kapcsolódó foglalkozásokat, programokat szervezünk hétről hétre. Mint például a farsangra készülve álarcokat, fejdíszeket készítettünk. Ezen programjaink látogatottságát tekintve bővülő létszámmal dolgozunk, amely szerint a lakóépületben élő minden korosztály képviselteti magát program nemektől függetlenül, melyekről jelenléti íveket készítünk és rögzítjük a kapcsolódó adatokat. A programoktól függetlenül is van látogatottsága a közösségi lakásnak (személyes beszélgetések, segítségkérések, megkeresések aktuális problémák végett), valamint a „Játszó Kuckót – Kuckó-Zoo-t” is egyre gyakrabban keresik fel a gyerekek (társas játékozás, kicsikkel közös ének, mondóka). Az eddigi munkánk során is nagy hangsúlyt fektettünk a gyermekekre és a velük való foglalkozásra. Az állandó jelenlétünk és a különböző programok által megismertek bennünket és a közösségi lakást. A gyerekeknek szervezett programjainkban a kézművességre, logikai, kreatív és készségfejlesztő foglalkozásokra helyeztük a hangsúlyt. A jó kapcsolat a gyerekekkel elősegítette az eredményes munkánkat a felnőttek körében is, akik bizalmat szavazva nekünk, segítik tevékenységünket (szervezésben, játékadományokkal, ötletekkel). A felsőruzsini közösségi lakásban való munkánk szorosan összekapcsolódik a Máltai Játszótérrel. Feladatunknak tekintjük, hogy a későbbiekben a Felsőruzsin lakóit, családjait bevonjuk a Máltai Játszótéren folyó programokba, rendezvényekbe is.


Máltai Játszótér-Játszóház,Gesztenyés utca A Máltai Szeretetszolgálat miskolci Máltai Játszóháza - Játszótere 2001 májusában nyitotta meg kapuját az Avason, a lakótelepi gyerekek legnagyobb örömére. A színes kültéri játékok, a játszóház és a „játszós” dolgozók az évek folyamán ismertté, közkedveltté váltak nemcsak az avasi családok, hanem a környező óvodák, iskolák és a városon kívüli települések lakói számára is. A gyermekek és szüleik mindennapjait színesítjük különféle programokkal, melyek sokszor ünnepekhez köthetők, ezen kívül a sporttevékenységek, különböző versenyek, ügyességi játékok, kézműves foglalkozások, játszótéren kívüli tevékenységekkel várjuk az ide látogatókat. A kültéri játékok használatán kívül folyamatosan bővülő játékkészlettel rendelkezünk, melynek nagy részét adományokból biztosítjuk. Minden korosztály megtalálja nálunk a kedvére való játékot. A Játszótér folyamatosan nyitva tart ünnepnapok kivételével. A nyári időszakban 9 órától 19 óráig, ami június 1-től szeptember 30-ig tart, a fennmaradó időszakban 10-től 18 óráig várjuk a látogatókat.

A HITEL-S program A HITEL-S program a hitelválság kapcsán megromlott élethelyzetű vagy adósságcsapdába került családok számára országos közvetítő, támogató adósságkezelést nyújt. Az adósságcsapdába került családoknak nem csupán az eladósodás anyagi-pénzügyi problémáinak rövid távú kezelésében segítünk, hanem hangsúlyos a család - szociális, mentális, egészségi - élethelyzetét alapul vevő folyamatos kísérése is, a család működőképessége fenntarthatóságának hosszú távú támogatása. Elérhetőség: 3530 Miskolc, Hajós Alfréd utca 29, 3/2. Balogh Vivien mentor: 30/695-3857, balogh.vivien@maltai.hu, hitels.maltai.hu Ügyfélfogadási rend: a személyes találkozókhoz előre egyeztetett időpont szükséges. Nagy Zsuzsa, Magyar Máltai Szeretetszolgálat

9.


Szomszédsági közösségfejlesztő munka A Dialóg Egyesület 2009 óta folytat közösségfejlesztő munkát az Avason, amibe 2013 májusában csatlakoztam gyakornokként. Ebben az évben kapta meg az egyesület azt az épületrészt, melyet a mai napig Avasi Közösségi Térként működtetnek, és ami hozzájárul a közösségfejlesztésben fontos szakmai jelenlét megerősítéséhez, valamint lehetőséget nyújt a helyi cselekvések, programok megvalósításához. A közösségfejlesztés célja a magyarországi modell szerint egy közeg életminőségének jobbítása, helyi civilek részvételével, a közösség megerősítésével, bevonásával és képessé tételével. Ezzel a szemléletmóddal kezdte meg az egyesület a szomszédsági közösségfejlesztő munkáját az Avason. Elsősorban az Avas II. üteméből lettek kiválasztva lakótömbök, melyet a terület központi, és leginkább (mind társadalmi, mind lakókörnyezeti szempontból) letargikus helyzete indokolt. A Dialóg Egyesület 2010-ben 102 kérdőívet készített és dolgozott fel, melyek ezen a városrészen készültek, és azzal kellett szembesülniük, hogy az itt élő embereket az együttélés, az egymás mellett élés problematikája foglalkoztatja a legjobban. A „fészekrakó” jelenség meghatározó bélyeg lett az itt élők emberi kapcsolatain, így az egyesület főbb kérdései, és célkitűzései, hogy valójában mi tesz egy városrészt mindenki által élhetővé? A programhoz először 10 lakótömb lett kiválasztva, kapcsolatok, ismerősök révén, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy ezeket a kapcsolatokat, ismerősöket később bevonják a közösségfejlesztői munkálatokba.

10.

A szomszédsági munka elindításához fontos szempont volt a helyi lakóközösségek megismerése, a helyi értékek, problémák és lehetőségek feltárása, melyet helyi önkéntesek, gyakornokok bevonásával, kérdőíves felméréssel, interjúzással valósított, és valósít meg az egyesület. Programját a lehetőségek, ügyek mentén, az értékek megerősítésével készítette elő, és a helyi aktív civilek bevonásával indította el, közösségi akciókat szervezve. A kérdőíves felmérést és interjúzást követően egy közösségi beszélgetésre invitáljuk a lakóközösség minden tagját, a kérdőívek eredményeit együttesen átbeszéljünk, és ez alapján alakulnak ki a közös ügyek, illetve a közösségi beszélgetések további témái. Ilyen közösségi beszélgetések során merült fel az igény a lakóhely szebbé tétele iránt, így a közös beszélgetésekből közös cselekvések születhetnek, melyek még jobban megerősítik helyi aktivitást. Ilyen közös cselekvések voltak a 2012 szeptemberében megvalósított akciók, melynek keretében több lakótömb lábazatát festették le a lakók a saját ízlésük szerint, szakmai segítséggel. A közös cselekvések, a kérdőívezések, interjúk és az egyesület által szervezett akciónapok alkalmat adtak arra, hogy egyre többen ismerjék meg az egyesületet és programját, valamint hogy egyre több helyi lakost vonjunk be a közösségfejlesztői munkálatokba, ezáltal erősítve a helyi aktivitást, a helyi közösségek szerveződését. Mátyás Lilla, közösségfejlesztő,


Ifjúsági Klub

Az Avas lakótelepen dolgozva közösségi szociális munkásként azt tapasztaltam, hogy az Avas II. ütemben kialakult sajátos szubkultúrák részét képezi az itt élő fiatalok csoportja. A meglévő közösségi terek közül az Avasi Közösségi Tér, Máltai Játszótér, tanoda, a helyi szociális ellátó rendszer számtalan programot nyújt az avasi gyerekek számára, viszont van egy réteg, akik kiszorulnak ezekből a szolgáltatásokból. Általában ők már nem tankötelesek, vagy magántanulók, akik szintén vágynak közösségi élményekre, melyhez nem találnak a környező házak alagsorán, folyosóján, vagy utcán kívül más helyszínt. Az Avasi Rendőrőrs közösségi rendőr kollégája Balogh Vera Eszter főtörzsőrmester jelezte, hogy felé is sok bejelentés érkezik az itt élő lakóktól a fiatalok hangoskodása, rongálásai miatt. Megfogalmazódott. hogy közösségi élmény átélésével csökkenhet a későbbi bűnelkövetés esélye. A fiatalokban kialakuló közösségért, lakókörnyezetért érzett felelősségérzéssel minimalizálható vagy kivédhető az eddig megfigyelt rongáló, közösségi együttélési szabályokat elutasító magatartás. Egyértelmű volt számomra, hogy a Szilvás u. 19. Fsz/2. sz. alatt megnyitott settlement lakásba invitáljuk őket, ahol lehetőségük van beszélgetni, mosdót, konyhát használni, fűtött helységben

lenni. A fiatalok családi háttere általában nem stabil, munkanélküliséggel, nehéz anyagi körülményekkel élő családokból érkeznek. Az ifjúsági klub tagjai 8-10 fő, akik az Avas II. ütemben élő 12 év fölötti fiatalok s kedd délutánonként pár órát eltöltenek együtt. A bevezető alkalmak után el tudtunk kezdeni velük irányított beszélgetéseket tartalmazó klubfoglalkozást. A beszélgetések témáit vagy a beszélgetést vezető felnőttek vagy a gyerekek hozzák. Pályaorientáció, életúttervezés, filmek, lakótelepi mindennapok, család, párkapcsolat néhány téma az eddig beszélgetésekből. A későbbiekben is igyekszünk helyet, elfoglaltságot, élményt adni ezeknek a fiataloknak, bekapcsolni őket a settlement lakás mindennapi működésébe. Fontosnak tartjuk a prevención túl a fiatalok lakóközösségekhez való kapcsolódását, elköteleződésüket a helyi ügyek iránt, legyen az akár közrendet, vagy közbiztonságot érintő. Biztosan tudjuk, hogy az az energia, munka, amit ennek a korosztálynak a fejlesztésére fordítunk, egy idő után megtérül és aktív cselekvésekben nyilvánul meg a saját lakókörnyezetük iránt érzett felelősség és tenni akarás. Szabó Adrienne, közösségi szociális munkás

11.


Patchwork és Varróklub „Én hiszek a kézimunka szívderítő erejében, utánozhatatlan bájában. Hiszem, hogy nekünk magyaroknak nem a tömegtermelés, hanem a kézműipar a jövendőnk. Amíg ember él a földön, egyéni lesz ízlése, értékes az ötlete, és soha az ötletek és ízlés egyéni játékát gyár nem tudja úgy tükrözni, mint a kézimunka.” (Tüdős Klára, 1895-1980) A klub megalakulása egy hét leforgása alatt Utóirat – nem mellékes, hogy a két martinkertmegtörtént. Szinte azonnal kis közösség jött létre városi érdeklődőt az avasi patchwork klub insaz Avasi Közösségi Kávézó „égisze alatt”. 2015. pirálta arra, hogy saját településrészükön maguk januárban volt az első egyeztetésünk a lehetőség alapítsanak egy hasonló foglalkozást. megteremtéséről a környéken élők kérésére. Valódi önszerveződő csoport. Vezetője Nagy Függelék Lászlóné (Szabó Ágnes), akit először az Avasi Fotókör vonzott, de egyúttal a kávézóba is „be- Foltvarrók Himnusza nézett”. Ekkor beszélgettünk először. Itt merült a „Ha én rózsa volnék” dallamára fel benne a kérdés, hogy másik két barátnőjével Ha én kelme volnék, száz színben pompáznék, összejöhetnének-e varrni, mert a foltvarrásnak Minden foltvarrónak örömet okoznék. az a lényege, hogy közösen művelik bizonyos Akkor lennék boldog, hogy ha szétvágnának fázisait. Természetesen egyedül is lehetséges, de S újra összevarrnak quiltnek vagy táskának. elveszítené varázsát. Hogyha cérna volnék, nem gubancolódnék, Tehát volt három barátnő, akik helyet keres- Minden kicsi foltot szépen összevarrnék. tek, hogy összejöhessenek, és együtt alkossanak S hogyha egy varratom mégis kibomolna, zavartalanul, tartalmasan eltölthessék szabadi- Spulnim szégyenében világgá gurulna. dejüket, és hódolhassanak kedvenc hobbijuknak. A klubhoz csatlakozók szerettek volna tanul- Ha vasaló volnék, mindig meleg lennék, A vasalódeszkán ide-oda járnék. ni, ellesni fortélyokat, hogy maguk alakíthassák Minden kicsi ráncot szépen kivasalnék, ruhatárukat, és egyéb „textil alapú lakókörnye- s ha jön a villanyszámla csendben elpirulnék. zetüket”. Az anyagi befektetés szinte minimális. Az összejövetelek alkalmával nagyban megy a Ha varrógép volnék, mindig készen állnék. szabásminta cserebere, technikák átadása, meg- Éjjel-nappal mindig csak quilteket varrnék. S ha egy alkatrészem mégis elromolna, vitatása, beszélgetés. Saját lábon mennék a Varrógépcentrumba. A kezdeti 3 fős csoport mára, kb. 3 hónap alatt 12 főre bővült, sőt ennél is több azoknak a szá- De foltvarró vagyok, ízig vérig, érzem. ma, akik megfordultak az avasi foltvarróknál. A Így a nagyvilágot foltos szemmel nézem. tagokból 5 fő avasi, így főként helyi érdeklődő- Örömet, bánatot, mindent, mi elvásott, Összevarrjuk ezt a széthullott világot. ket várnak. Két dolgot biztosan hazavisznek a klub után: Kocsis Emese, feltöltődést, és egy újonnan megalkotott, haszAvasi Közösségi Kávézó nos textildarabot.

12.


Maratoni versmondás az Avason

Költészet napja az Avasi Közösségi Kávézóban, 2015. április 11. Volt aki csak felírt egy verset a a falra, volt, aki a mikrofonba is el merte mondani. Voltak járókelők, érdeklődők, és meghívottak is, voltak arra csellengő gyerekek és ott volt az Avasi Tanoda is teljes létszámmal, mentorokkal, gyerekekkel. Ott volt Fecske Csaba, költő, aki csak arra sétált, de elmondott néhány Weöres Sándor verset. A szervezők erőt vettek anti-exhibicionizmusukon, és bátran kiálltak, hogy példamutató szavalásukkal bátorítsák a járókelők versmondó kedvét.Voltak becsomagolt virágot vivő lányok, akik rászánták az időt és leültek az utcára kihe-

lyezett fotelba, kávét szürcsölgetve - „Mi nem mondunk verset, de nagyon élvezzük, hogy végre valami izgalmas történik az Avason.” Később aztán mégis felolvastak ők is. Az egyik kisfiúval folytatott párbeszéd a legnagyobb értéke a napnak számomra: - A költészet napja van. Mondjatok verset a mikrofonba! Csak van valami vers, amit iskolában megtanultatok! Rövid gondolkodás után az egyik kisfiú mélázva megszólalt: - Meg kellett volna tanulni a Toldit… Kocsis Emese, Avasi Közösségi Kávézó

13.


Emberek Napja

Egy nap a faji megkülönböztetés elleni harc jegyében 2015. március 28-án 13 órától az Avasi Közösségi Tér (Miskolc, Szentgyörgy 42-44.) adott otthont a Dialóg Egyesület és az Orka Csoport szervezésében megrendezésre kerülő EMBEREK NAPJA eseménynek. A rendezvény a faji megkülönböztetés elleni harc jegyében jött létre és két programelemet tartalmazott I. KEREKASZTAL beszélgetés az északkelet-magyarországi régió társadalmi együttélési kultúrájáról. A meghívottak az alábbi témakörök mentén beszélgettek 1. Kinek mit jelent a fajgyűlölet? Találkoznak-e munkájuk során fajgyűlölettel? Hogyan látják, régiónkban mennyire jellemzőek a faji ellentétek a világ más tájaihoz képest? 2. Gyakran a fajok közötti ellentéteket teszik meg a társadalmi együttélési problémák okaként. Hogyan lehet erről valós képet alkotni jelenleg, a problémák tudatos eltussolása és a mesterséges gyűlöletkeltés görbe tükrében? 3. Képzeljenek el egy lehetséges pozitív utópiát régiónk társadalmi együttélési kultúrája kapcsán! Milyen változtatások szükségesek a meg-

14.

valósításhoz a társadalmi berendezkedésben és milyen változásokra van szükség az emberi gondolkodásban? Beszélgetőtársak voltak - Csendes József (szociológus), Horváth János (festőművész), Kirs Eszter (a Miskolci Egyetem ÁJK Európai és Nemzetközi Jogi Intézeti Tanszék vezetője), Raymond Lardeiller (a miskolci Alliance Francaise igazgatója), Sélley Andrea (közösségfejlesztő, a Dialóg Egyesület elnöke). A beszélgetést vezettte - Varga Péter (magyar nyelv és irodalom tanár, disputa tréner) II. IRODALOM a békés együttélés jegyében. Írásaiból felolvasott - Fecske Csaba (költő, publicista), Kabai Zoltán (költő), Zemlényi Attila (költő, a MŰÚT folyóirat főszerkesztője). Az EMBEREK NAPJA egy közös, felelősségteljes gondolkodás kísérlete, embertől emberig, az emberért. Papp Dénes, koordinátor


Avasiak az Avasról

A Dialóg Egyesület 2013 és 2015 között körülbelül 500 kérdőívet készített elsősorban az Avas II. ütemében. A kérdőív azt kívánta felmérni, hogy az Avason élők hogyan érzik magukat a lakóhelyükön. Milyen értékeket látnak, milyen problémákat tapasztalnak és ezek mentén mit szeretnének/tudnak változtatni a lakóhelyük jobbá tétele érdekében. Azt tapasztaltuk, hogy az itt élő emberekben nagyon sok a rejtett tudás, az igény a változásra és változtatásra. Sok esetben pozitívan álltak a kérdőíves kollégáinkhoz, szívesen meséltek az életükről, és az Avasról. A felmérés szerint a lakók többsége körülbelül 30 éve él itt, és szeret az Avason élni, szeretik a lakóközösségüket, megtalálhatóak a legfontosabb szolgáltatások, szép a kilátás, kényelmesek a lakások. Értékként említették még azokat a pozitív változásokat, amelyeket közösen hoztak létre, és közösen őrzik az állapotát is, mint például a bérházak lábazatainak lefestése. A problémák nagy része alapvetően a túlzsúfolt városrész együttélési nehézségeiből adódik, jellemző az itt élőkre a fásultság, az előítéletesség, és a zárkózottság. Problémás lakókról be-

szélnek, miközben nem ismerik sokan a szomszédjukat, a lakógyűléseken nem vesznek részt, máshol szinte nem is találkoznak egymással, csak futólag a lépcsőházban, így nincs is lehetőségük megismerni egymást, vagy megbeszélni a közös problémákat, ügyeket. A kérdőívekből kiderül még, hogy az avason élők többsége hiányolja a közös tereket, és a zöld területeket, és ezek kialakításában is szívesen részt vennének, de sokszor nem jutnak el hozzájuk az információk. Ezen kívül még sokféle lehetőséget látnak az Avason, például padok kihelyezése, szórakozási lehetőségek, bicikli utak, kutyafuttatók kialakítása, vagy komplex bogárirtás a lépcsőházakban élhetőbbé tudná tenni az itt lakók számára az Avast. A kérdőívezés jelenleg is zajlik, a kérdőívet az avason élők megtalálják az interneten az Avasi Közösségek oldalán: www.avasikozossegek.hu, valamint a kérdőívek részletes kiértékelését is itt fogjuk közzé tenni. Mátyás Lilla, közösségfejlesztő

15.


A projekt a Svájci-Magyar Együttműködési Program társfinanszírozásával valósult meg.

Panel levél - 8. szám (nyomdai változat)  

Hírlevél az Avasról

Advertisement