Page 3

AKTUÁLIS

2018. április 3.

traktorok ezeknek a földeknek. Ez 40 évig senkit nem érdekelt. Amikor aztán vissza lehetett kérni a tulajdonokat a régi regiszterek alapján, nagyon elaprózódtak a tulajdonhányadok a parcellákban” – nyilatkozta a Fiatal Gazdák Szövetségének volt elnöke. A rendszerváltozás óta eltelt több mint negyedszázad alatt sem sikerült egészséges viszonyokat teremteni. „A földtulajdonosok nem tudták a jogaikat gyakorolni. Az állam felvállalta a földrendezést, ám saját forrást erre nem biztosított, hanem európai uniós alapokból fogott hozzá. Nagyon szomorúak és tragikusak a számok! A több mint 20 év alatt, amióta ez zajlik, csupán az ország földjeinek 13 százalékát rendezték! Ha így folytatódik, száz évig tart majd a földrendezés” – bosszankodott az agrárvállalkozó.

Pótföldek. és földrendezés. Több mint 20 éve pótföldeken gazdálkodnak a gazdák. Szerencsés az a gazda, aki azt a parcellát művelheti, ami egyben a saját tulajdona is. Egy kilencvenes évek elején kelt törvény alapján a földhivatalok, a helyi szövetkezetek és ahol voltak, az állami birtokok kimérték a gazdáknak a saját tulajdonuk helyetti pótföldeket. Ezt papíron is megkapták a gazdák, azzal az ígérettel, hogy ezek a pótföldek addig érvényesek, amíg meg nem történik a földrendezés, melynek során az összes földtulajdonos össze tudja rakni használható parcellaméretekre a tulajdonát. „Jelenleg sok a kicsi, vékony parcellacsík és sok a tulajdonhányad ezekben a parcellacsíkokban. Ez pedig lehetetlenné teszi a föld korszerű és hatékony megművelését. A másik komoly gond az, hogy a rengeteg tulajdonhányad miatt bizonytalanná válik, hogy egyáltalán kinek van joga megművelni a földet” – avatott be a pati családi gazdálkodó.

Újabb gazda-. tüntetések jöhetnek. A kaotikus állapotokat főleg az okozza, hogy egy újabb törvény, ezúttal 2008-as hatállyal, megszüntette a pótföldek jogi hatályosságát. Ennek az idén tíz éve! Azóta próbálták felhívni erre az

illetékesek figyelmét a gazdák érdekképviseleti szervei. Így a Fiatal Gazdák Szövetsége és a három éve alakult Vidéki Platform Szövetség, melynek tagja Pém Bálint is, aki elmondta, hogy több konferenciát szerveztek a témában, melyeken kérték, hogy a szaktárca és a parlament közreműködésével próbáljanak olyan megoldást találni, amely biztosítja a gazdák jogát a földjükhöz, vagy gyorsítsák meg a folyamatot, aminek a végén mindenki a saját földjén tud majd gazdálkodni. Csak ne legyenek bizonytalanságok! Néhány hete gazdatüntetés volt a Csallóközben. Mintegy 200 traktorral és egyéb mezőgazdasági géppel vonultak fel a gazdák. „Ilyen még nem volt Szlovákia történelmében. A tüntetés szervezői azt ígérték, a demonstrációk folytatása azon múlik, hogy a minisztérium mennyire veszi komolyan két kérésüket. Egyrészt, hogy maradjon fenn a '90-es évek elejének jogi állapota, amit a pótföldek kimérésekor megkaptak a gazdák, és annak ellenére is, ha már valamelyik családtag a föld tulajdonosa; ne tudjon más gazda belépni az általuk használt földekre, másrészt a lehető leggyorsabban fejezzék be a földrendezést” – ismertette Pém Bálint. „Azért is vannak úgy feldúlva a gazdák, mert történtek olyan esetek, amelyeket jogilag nem orvosolt senki. Az egyik gazda, aki a saját tulajdonú földjén gazdálkodik, bevetette a földet. Odajött egy társaság gépe, és kitárcsázta a veteményt. A gazda feljelentette őket, mire olyan választ kapott az ügyészségtől, hogy nem történt bűneset. A gazda hamarosan újra vet majd, de már újságírók, tévéstábok jelenlétében, hogy legyen bizonyítéka, hátha megismétlődik a kitárcsázás. A Vidéki Platform Szövetség most a hasonló eseteket tárja nyilvánosság elé” – búcsúzott Pém Bálint. Ilyen hát a kezdődő tavasz a szántóföldeken. Nemcsak az időjáráshoz és a piaci árakhoz kell alkalmazkodniuk a gazdáknak, hanem a bürokráciával, illetve jogi vonalon is komoly harcot vívnak. A legnagyobb gondja egy gazdának, és ezt is Pém Bálinttól is tudjuk, ha a mindennapi betevő falatjához szükséges eszköze, a föld, veszélybe kerül.

3

Béremelés az iskolakonyhákon KomáRom. Átlagosan nettó 30-40 euróval emelik az iskolakonyhákon dolgozók bérét – döntöttek a városatyák. A fizetésemelés – pontosabban személyi pótlék emelés – mintegy 56 alkalmazottat érint, és évi 30 ezer eurós többletkiadást jelent Komárom városának. Az iskolakonyhákon dolgozók kérvénye nyomán az alkalmazottak személyi pótlékának emelése is téma volt a legutóbbi képviselő-testületi ülésen. Mint elhangzott, jelenleg nagyon kevés pénzért dolgoznak a szakácsnők és segítőik a komáromi iskolakonyhákon. Minimálbér alatti fix összeget kapnak, és fizetésük a kiegészítő pótlékokkal együtt sem éri el a havi nettó 400 eurót. Emiatt már senki nem akar az iskolakonyhákon dolgozni, nincs munkerő-utánpótlás. A városi hivatal javasolta, hogy a városi iskolakonyhák alkalmazottainak bérére elkülönített keretet emeljék meg évi 10 ezer euróval. Andruskó Imre képviselő a siralmas állapotok miatt azonban ennél nagyobb pénzcsomagot javasolt, amit végül egyhangúlag meg is szavaz-

tak. Ennek értelmében évi 30 ezer euróval több áll majd rendelkezésre az iskolai étkezdék alkalmazottainak bérére és személyi pótlékára, ami azt jelenti, hogy az érintett 56 alkalmazott havonta átlagosan 3040 euróval többet vihet haza. Ez egyelőre a 2018-as évre vonatkozó emelés, melyet a város az államtól érkező részadókból fedez, ami a tervezetthez képest szinte biztosan magasabb összeg lesz. Elhangzott, valódi fizetésemelést kellene végrehajtani, nemcsak eseti intézkedést. A konyhafőnökök levélben köszönték meg a képviselőknek és a városvezetésnek gondjaik fokozatos, kis lépésekben történő orvoslását. (cs)

Támogatások a megyétől RéGIó.

Múlt héten második képviselő-testületi ülését tartotta a Nyitra Megyei Önkormányzat. Döntöttek a kulturális és sporttámogatásokról, a műemlékvédelem támogatásáról is. Még az idén egy szociális-egészségügyi központot hozhatnak létre a Komáromi járásban. A Komáromi járásban idén 142 ezer euró jut a kultúra támogatására, 134 ezer euró pedig a sportra. Járásunkból összesen 156 kulturális kérvényt támogatott a megye 500 eurótól 1700 euróig terjedő összegben, többségében különböző rendezvényekre. 112 sporttámogatási pályázat is sikeres volt, itt is 500 eurótól 1700 euróig terjedtek a megítélt dotációk. Önkormányzatok, polgári társulások, egyesületek, közhasznú társaságok pályázhattak a műemlékvédelmi támogatásokra is. A megyei önkormányzat 2 ezer euróval támogatta a komáromi Szent András-templom restaurálását, 700 euróval az ógyallai plébániatemplo-

mot, 1900 euróval pedig a komáromi központi erődben is egy apró felújítást. Farkas Iván, az MKP megyei frakcióvezetője arról tájékoztatott, hogy a megyei hivatal ígérete szerint még az idén szociális-egészségügyi központot hoznak létre a Komáromi járásban újszülöttek és 7 év alatti gyermekek számára. Ez az ún. korai beavatkozási központ olyan gyermekeknek nyújt segítséget, illetve szolgáltatásokat, akiknek valamilyen okból veszélybe került fejlődésük, legyen az egészségügyi ok, például maradandó egészségkárosodás, vagy éppen rossz szociális háttér a családban. (cs)

Delta 14/2018  
Delta 14/2018  
Advertisement