Page 1

a zsidónegyedről

Zachor


És

most elárulunk nektek valamit, amit nagyon kevesen tudnak: a régi pesti zsidónegyed azért is annyira szeretni való, mert kényelmesen és zajmentesen lehet sétálni, andalogni benne, ugyanakkor ott van a város szívében, bárhonnan könnyen elérhető tömegközlekedéssel. Egy világváros belvárosában girbegurba, emberléptékű kisvárosi utcák – ez az utcaszerkezet adja a negyed páratlan építészeti különlegességét és sétánk élvezetét. Ritkán fordul elő, hogy egy európai főváros központjában megmarad egy olyan terület, amelyiken mind a mai napig nyomon követhető, hogyan nőtt ki a vidéki környezetből előbb egy kisváros, majd nagyváros, végül főváros, és ezzel párhuzamosan hogyan követték egymást az építészeti igények, ízlések, stílusok. Mintha egy jól illusztrált építészettörténeti képeskönyvet nézegetnénk. Hogyan is állt össze ez a könyv?

10


Ezen a környéken a XVIII. század elején még homokos területek, üres telkek, szántóföldek voltak. Pest városát fal vette körül, és azok az iparosok, kereskedők, akik nem telepedhettek le a városban, a falakon kívüli részeken kezdtek építkezni: földszintes házakat a nagy zöld területek közepén. Kialakult egy kertnegyed, melyet eleinte csak keskeny dűlőutak tagoltak – ennek vonalát követi a mai Király és Dob utca – , majd amikor elkezdődött a terület felparcellázása, a házhelyek kijelölése, kialakultak a keresztutcák is. Máig megmaradt utcanevek – Kis Diófa, Nagy Diófa, Akácfa, Kertész – erre az egykori kertnegyedre utalnak.

A régi dűlőutak ály

Kir

b Do

utca

ca

ut

Terézváros 1777-től Zártsoros utcakép

A XVIII. század vége felé ez lett Pest legnagyobb külvárosa, mely 1777-ben a Terézváros nevet kapta. Ekkor már sok lakóház udvarán műhely, kisebb üzemépület is volt, vagy boltbejárat nyílt az utcafronton. Az 1838-as nagy dunai árvíz azonban a házak felét romba döntötte, és az utána következő újjáépítés átformálta a kerület jellegét. Városiasabb, többszintes házak épültek, a házak közötti helyeket is beépítették – ún. zártsoros utcakép alakult ki, de a házak homlokzata mögött megmaradtak a kertek, udvarok, mint egy vidéki kisvárosban. 11


Az árvíz után és a nagy polgári fellendülés időszakában – 1838 és 1875 között – épült a ma is látható klasszicista, romantikus polgárházak és bérházak nagy része is, melyek a negyed arculatát jelentősen meghatározták. Ebben az időben épült a negyedbe bevezető, ámulatba ejtő épület, a Dohány utcai zsinagóga is (1859, Ludwig Förster), néhány utcával odébb, nem sokkal később pedig a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga (1872, Otto Wagner). Mindkét épületet a kor legmodernebb építészeti eljárásával, acélvázas szerkezettel építették – ez azt jelenti, hogy a nagy belmagasságú épületeket nem kőoszlopok, hanem acéloszlopok tartják. Ezért is tűnnek nagy méretük ellenére könnyednek, szinte légiesnek. Ha akár napközben, akár este megálltok pár percre a Dohány utcai zsinagóga előtti téren, érezhetitek, hogy a hagymakupolás toronypárnak az egész negyedre kiható, térszervező ereje van, ami annak ellenére, hogy az épület a negyed szélén áll, mégis központi jelentőségűvé teszi. A tornyok jeleznek valamit, ami fontos és kihagyhatatlan: az épület az itteni közösség életét befolyásoló események fontos helyszíne, ezért feltétlenül megismerésre érdemes.

A Dohány utcai zsinagóga

Romantikus stílusú ajtó

Klasszicista polgárház 12

Romantikus polgárház


Ha a zsinagóga környékén sétáltok, vagy akár csak átnéztek a bejáratával szemben az utca túloldalára, nagyméretű kapukat fedezhettek fel. Ezek nem egyszerűen csak bejáratok a házakba, hanem az ún. átjáróházak bejáratai. Bementek a nagy kapun, egy nagy épület házfalakkal körbevett udvarára kerültök, majd az egyik falon újabb nagy kapu, amelyik egy újabb nagy udvarra vezet, vagy kivezet egy másik utcára. Ezek az épületeken keresztül vezető belső utcák azt segítik, hogy a nagy épülettömb megkerülése nélkül, gyorsan eljussunk úti célunkhoz. A zsidónegyedben sok ilyen átjáróházat találtok, főleg a Dohány- és Rumbach-zsinagógák környékén – amikor épültek, arra is jók voltak, hogy lerövidítsék a naponta többször is imára siető vallásos zsidók útvonalát. Az udvarok földszintjéről sokszor apró boltok, műhelyek nyíltak, pezsgő, színes élet zajlott a hatalmas épületek belső terein. Sajnos mára, biztonsági okokból a legtöbb egykori átjáróház kapuit lezárták a járókelők elől, de néhány helyen még felfedezhetitek a régi hangulat nyomait. Ezek egyike a Dohány u. 1/A. – Károly krt. 3/A., a Dob u. 2. – Károly krt. 5. közötti átjáró, vagy a Rumbach utca 10.-et a Károly krt. 9.-cel összekötő átjáróház. 13


1873-ban Pest, Buda és Óbuda egyesítésével létrejött Budapest. Ekkortól még nagyobb lendületet vesz a város igazi európai fővárossá való fejlesztése. Egyre több ház épül, egyre növekszik a város. Terézváros már olyan terebélyessé válik, hogy fel kell osztani: a hosszú, a régmúltban még dűlőútként szolgáló Király utcából két városnegyed határvonala lesz – a bal oldalától kezdődő negyed megmarad Terézvárosnak, a jobb oldalra eső negyedet 1882-től Erzsébetvárosnak hívják. 1896 a Millenium éve, ekkor adott helyet Budapest a néhány évente más nagyvárosban megrendezett Világkiállításnak is. Ezek az évek egészen az I. világháborúig az óriási építkezések időszakát jelentették: Budapest metropolisszá vált. A zsidónegyedben a Wesselényi és a Dohány utca mentén felépülő öt-hatemeletes szecessziós bérházak és bérpaloták hoztak újat. Ezekben az években jelent meg a város arculatában a klasszicista mellett az eklektikus és a szecessziós stílus, mely több, gazdagabb és izgalmasabb díszítést jelentett. Gyönyörű kovácsoltvas korlátok, színesen vidám kerámiadíszek tűntek fel még a lakóházak homlokzatán is, melyeken sokszor a zsidó vallás szimbólumait is láthatjátok. Az épületek tervezői a kor legjobb építészei közül kerültek ki. Neveiket olvashatjátok a kapukhoz közeli táblákon – mint festők a műveiket, ők is aláírásukkal vállalták büszkén alkotásaikat. Ebben az időszakban adták át az ortodox zsidó közösség számára az új zsinagógát a Kazinczy utcában (1913, Löffler Sándor és Béla). Mint a korábban épült két másik nagyzsinagóga, ez is korának legmodernebb építészeti technikájával készült: vasbeton szerkezet íveli át a nagy belső teret. Villanyvilágítás, padlófűtés, klímaberendezés – ez mind hipermodernnek számított abban az időben. Szecessziós masni-díszek (Dob u. 18.)

Eklektikus stílusú ház a Károly körút és a Wesselényi utca sarkán

Eklektikus stukkóangyal

14

Erzsébetváros

A szecessziós Árkád Bazár

1882-tol ´´


A XIX–XX. század fordulóján a nagy bérházak mellett a negyedben tovább élt a kisvárosi múlt, és ezt a hangulatot mindmáig őrzik a keresztutcák – a Holló és Kazinczy utca –, melyeken oly kellemes sétálni. Egy különleges, szinte csak ebben a negyedben megtalálható épülettípust figyelhetünk itt meg: keskeny, két-, három-, esetleg négyszintes lakóházak, gyárral, műhellyel összeépítve, műteremlakással a legfelső szinten. A kisvállalkozók házai voltak ezek, akik ott laktak családjukkal műhelyük, kisüzemük, üzletük közvetlen közelében. A tetőtérbe épített műteremlakást pedig sokszor fiatal művészeknek – építészeknek, fotósoknak, festőknek – adták bérbe.

műteremlakás

emeletek – lakórészek

félemelet – műhelyhez tartozó iroda

földszint – műhely, eladótér

Mika Tivadar rézárugyáros háza

Az átjáróházak sora is bővült. Ezek közül a legjelentősebb a hatudvaros Gozsduudvar elnevezésű átjáróház-együttes, amely a Király utcától a Dob utcáig vezet. „A Gozsdut” nemrég újították fel, a hétvégi kirakodóvásárokon színes kavalkádot, igazi keleties bazárhangulatot találhattok.

15


Hősök Kertje Hősök Teploma

Az 1930-as évek elején két olyan nagyobb építkezés volt a negyedben, melyek komolyabb változást hoztak. Egyrészt a Dohány utcai zsinagóga Wesselényi utca felé eső oldalán modern keleti stílusban megépült az I. világháborúban elesett tízezer zsidó katona emlékére a Hősök Temploma és a Hősök Kertje (1930–1931). Ezzel egy időben épült fel a Zsidó Múzeum és Levéltár, amelynek homlokzata olyan szépen és elegánsan illeszkedik a 70 évvel korábban megépült Nagyzsinagógához, hogy tervezői – Vágó László és Faragó Ferenc – örök időkre példát mutattak az építész elődök munkájának tiszteletére.

Zsidó Múzeum és Levéltár 16


A másik nagyobb változás a Madách sugárút építésének megkezdése volt. A sugárút eleje meg is épült, a nagyszabású diadalívet láthatjátok a Madách téren a nagy, vöröstégla burkolatú ún. Madách-házak között. Itt lett volna az út kezdete. Hogy kiknek a diadalmenetét képzelték el ott masírozni a tervezők – érdekes lenne megtudni. 17


Az útnak nem lett folytatása, már csak azért sem, mert a 80-as években egy magas, manhattani stílusú iroda­ épületet emeltek a nyomvonalába. Ezért is volt különös, hogy egy évtizeddel később a sugárútra hivatkozva nagy bontásokba kezdtek a negyedben, buldózerek estek neki a negyed egyedülállóan értékes épületállományának. Pont azok az épületek, épületegyüttesek, utcák kerültek veszélybe, melyekről leolvasható volt a negyed több évszázadon keresztül tartó spontán fejlődése, a történelmi folytonosság. Mintha lapokat akartak volna kitépkedni a valamilyen csoda folytán háborúk és üldöztetések viharait is túlélő építé­szeti albumunkból. Manhattani stílusú irodaépület a Madách téren

Az egyre riasztóbb méreteket öltő bontások ellen 2004-ben a frissen meg­­ alakult ÓVÁS! Egyesület nagyon rövid idő alatt széles körű civil moz­gal­­mat szervezett, és meglepő gyorsasággal sikereket ért el. A régi pesti zsidónegyed „műemléki jelentőségű terület” lett, és sok történetileg értékes, de rossz állapotú, XIX. századi lakóépület akkor kapott műemléki védettséget. A védettség azt jelenti, hogy nem lehet lebontani, átépítésekor, felújításakor az eredeti állapotához kell közelíteni. A legmagasabb szintű nemzetközi kulturális szervezet, az UNESCO szakemberei is felemelték sza­vukat a negyed építészeti örökségének érdekében. Ez az örökség fontos, értékes, az előttünk járó generációk hagyták ránk, szakértelemmel, odafigyeléssel építették – többek között azért, hogy mi is gyö­nyör­köd­hessünk szépségében. 18


MÉG EGY TITKOS TIPP: Ha a negyed utcáin sétáltok, feltétlenül nézzetek fel

a lakóházak homlokzatára, mert ott is igazi kincseket találtok: angyalok mosolyognak le rátok, kis szoborcsoportok mutatnak be egy-egy érdekes jelenetet, a falakon különleges színezésű kerámia díszekre leltek, néhány helyen elrejtett zsidó motívumokat is felfedezhettek. Egy kis ízelítő:

Izmos férfialakok és Zsolnay kerámiadísz egy Síp utcai ház homlokzatán

Két puttó álarcot tart

Almaszedők a Kertész utcában

Egy erkélyrácson menóramotívum

A Dob u. – Síp u. sarkán a kapu dísze menórára emlékeztet

A Király u. 47. oszlopfőin Dávid-csillag 19


„Ehhez a városrészhez kötődnek a budapesti zsidóság történelmének legszebb, de legszomorúbb korszakai is […] Itt sétálva a magyarországi és a budapesti zsidóság múltjának a nyomaival találkozunk, de ha jól figyelünk, a mai zsidó életet is felfedezhetjük […] Itt mesélnek a kövek, és mesélnek a szembejövő arcok is. Itt van a szép múlt, amikor pezsgő zsidó élet volt a negyedben. Itt van a kevésbé szép múlt is, amikor a negyed utcáit félelem töltötte be. És itt van a romokon újjáépülő jelen is. Csak ki kell nyitni a szemünket, hogy észrevegyük. Szeretettel hívunk benneteket, hogy is­mer­jétek meg ezt a színes, érdekes világot…” (részlet a könyvből)

Ár: 2800 Ft

9 789638

831675

Zsebkönyv a zsidónegyedről, részlet  
Read more
Read more
Similar to
Popular now
Just for you