Page 1


Ébreszt föl! Üdvözlünk minden kedves olvasót. Ez az internetes magazin azért készült, hogy jobban belelássatok a világunkba, és virtuálisan részesei lehessetek annak. Tudni kell err l a magazinról, hogy ezt a Honvédsuli kadétjai, vagyis mi gyerekek írjuk - szerkesztjük. A mi szemszögünkb l, ezek a mi gondolataink, érzelmeink, és ajánlataink. Ha beleolvasol az újságba, észreveheted, köztünk a helyed! Itt olvashatsz mindenr l, miket csinálunk, ha viszont eljössz, saját magad is kipróbálhatod. Az újság minden hónap végén jelenik meg. Kozma Aletta k. tizedes


Kadét portrék Kedves Olvasók! A továbbiakban két riportot olvashattok, amiben megpróbáljuk összehasonlítani egy nem rég csatlakozott kadét, illetve egy, már régebb óta köztünk lév kadét tisztes véleményét, tapasztalatait, élményeit. El ször Balla Dóra kadétot kérdeztük meg, aki pár hónapja csatlakozott hozzánk, mint aktív tag. Mikor kezdted el a Honvédsulit és miért? - A Honvédsulit 2017 szeptemberén kezdtem el, igazából azért, mert az egyik ismer söm mutatott képeket megemlékezésekr l, emléktúrákról és én is szerettem volna tisztelemet adni valamennyi h sért emellett a tábori képek is motivációt adtak arra, hogy ezt el kezdjem. Volt valaki, aki ajánlotta vagy saját magad ismerted meg az egyesületet? - Igen volt, Nagy Kinga, aki már több éve foglalkozik a Honvédsulival.

amin részt vettél?

Mi volt az els program,

- Legel ször a Kratochvil Károly emléktúrán vettem részt. Leny gözött a fegyelmezettség, a gyerekek és az id sebbek kitartása, hogy milyen odaadással mennek a többiek után. Az emléktúra egy felejthetetlen élményt nyújtott a sok nevetés és persze az új barátok is.


Hogyan érzed magad a mindennapi életben a barátaiddal és hogyan mikor a Honvédsuli aktuális programján vagy? - Nagyon szeretem a barátaimat, de a Honvédsulis programokon úgy érzem, hogy ki tudom zárni a külvilág problémáit ezért is érzem magam jól. A Honvédsuliban ugye van egy fajta fegyelem, amit mikor a barátaimmal vagyok elengedek, de ugyan úgy jót tudok nevetni mintha a barátaimmal lennék. Változtak a jöv beli elképzeléseid mióta itt vagy? Ha igen akkor miben? - Nagyon sokat változtak a jöv beli elképzeléseim és a Honvédsulinak köszönhet en sikerült olyan szakmát kit znöm magam elé, amit imádni fogok és remélem, hogy a hivatásommá válik. S téged mi motivál itt? - Engem a h sök motiválnak, hogy mekkora akaraterejük volt, de leginkább egy számomra leny göz ember szavai szoktak a fejemben járni ez pedig az, hogy „Minden fejben d l el!”. Amikor már a túrák közepette elfáradok, vagy akár legyen az, hogy a matematikában nem tudok valamit meg csinálni, ez eszembe jut és rájövök, hogy igen én akkor is meg fogom csinálni. És megcsinálom!


Ezek után Belics Róbert kadét szakaszvezet t kérdeztük, aki már több éve tagja csapatunknak. Mikor kezdted el a Honvédsulit és miért? Volt valaki, aki ajánlotta például barát, ismer s vagy saját magadtól ismerted meg? -A Honvédsulit, most 6. éve kezdtem el. Mindenféleképpen szerettem volna egy olyan dologba belekezdeni, ami eltér a mindennapoktól. Amikor Dankó László (programvezet ) és Kovács Zsuzsanna (elnök asszony) eljöttek az iskolánkba egy el adást tartani a Honvédsuliról, akkor úgy döntöttem, hogy kipróbálom. Mi volt az els program, amin részt vettél? Mesélj róla egy kicsit kérlek. - Eleinte tantermi foglalkozásokon vettem részt, ezután pedig lehet ség nyílt egy Bükkben megszervezett 3 napos túlél táborra. Ez volt számomra az els olyan program, amikor hoszszabb id t töltöttem az egyesülettel. Ezt a 3 napot a természetbe töltöttük. Amikor megérkeztünk a Bükkbe, elfoglaltuk szállásunkat egy barlangba, majd gy jtöttünk az esti tábort zhöz fát. Estére meg is lett gyújtva, amit körbe is ültünk és jó hangulatban beszélgetéssel, ismerkedéssel telt az este. Másnap reggeli tornával indítottuk a napot, ezt pedig foglalkozások követték. Itt mindenki megtapasztalhatta azt, hogy a tanteremben megtanult túlélési praktikákat hogyan lehet megvalósítani gyakorlatban. A nap végén még egy kis ereszkedésre is volt lehet ség. A harmadik nap ismét tornával és foglalkozásokkal telt végül pedig megkezd dött a hazaút. Ez id alatt nagyon jól éreztem magamat, sok mindenkivel megismerkedtem és tapasztalatot is szereztem.


Hogy érzed magad mikor a barátaiddal vagy és hogyan mikor a Honvédsuliban tevékenykedsz? - Akikkel a mindennapokban találkozok a suliban, nem olyan nyitott a barátságunk, mint azokkal, akiket az egyesületb l ismertem meg. A Honvédsuliban a többiekkel nagyon sok mindent éltünk már át együtt. Jót, s rosszat vegyesen. És szerintem pont ez az, ami így összekovácsolt minket. Feltétlen bizalom alakult ki közöttünk, és fél szavakból is megértjük egymást. Ennek köszönhet en mennek gördülékenyen a dolgok. El tudjuk választani a munkát a bulitól. Ami nem azt jelenti, hogy sose nevetünk, hanem ha kész vagyunk, a feladattal utána jöhet a „happy”. Miben változtak a jöv beli elképzeléseid mióta te is tagja vagy a csapatnak? - El ször, mikor még elkezdtem nem igazán tudtam, hogy a jöv ben mit fogok majd csinálni. De az egyesületben eltöltött id alatt sok mindent tapasztaltam meg, ami által lett a jöv re nézve "célom", amit el is szeretnék érni és teszek is érte. Mit szeretnél a jöv ben elérni? - Ahogy betöltöm 18. életévemet jelentkezek a Magyar Honvédség tartalékos állományába. Az iskola befejezése után, elvégzek egy ipari alpinista szakképzést. Majd ezután jelentkezek Altisztire vagy Tisztire és az iskola után a Magyar Honvédség hivatásos állományába folytatom az életemet a haza szolgálatában. Mi a motivációd? - Hát igazából engem az motivál, hogy amit én kaptam az egyesülett l azt tovább tudjam adni másoknak is, itt most nem konkrétan azt szeretném, hogy mindenki katona legyen. Hanem pont azt, hogy másoknak segítsek növelni a határozottságukat, és kicsit felnyitni a szemüket. Ezáltal pedig mindenki meg fogja találni azt, amit valójában, szeretne csinálni, és ezt el is fogja így érni... Molnár Alexandra k. tizedes, Nagy Kinga k. rvezet


A Kadét Program, egy szül szemével Kecskés Mariann feln tt önkéntes osztotta meg gondolatait a Honvédsuli szabadid s Kadét Programról. Egy egyszer kezdeményezés, ami egyre nagyobb teret hódít a gyerekek és a szülök körében, szívesen bízzák akár 1-2 hétre is a gyermeküket a programvezet kre, akiknek segít i maguk is fiatalok. A honvédelem, a hazaszeretet, a csapatépítés, a családias légkörben a Honvédsuli egy dinamikusan fejl d , napi szinten megújuló kis egyesület, ami egyre csak b vül és b vül, hasonló gondolkodású gyerekeket oktat, tanít. (Nem iskolai rendszertanítási módszerekkel természetesen.) A gyerekek egymás társaságában önmaguk lehetnek, felszabadulnak. Sokkal nagyobb teljesítményre képesek együtt, kibontakozni van lehet ségük, hisz folyamatosan egymást bíztatják, és nem engedik, hogy bárki feladja. A Honvédsulis kadétok többsége jól tanul. Az egymás segítsége népzenében, néptáncban, sportban, hagyomány rzésben, való részvételben is megnyilvánul. Minden problémával is egymást keresik, legyen az iskolai, baráti, családi mindig egymás segítségére vannak.


A kadét tisztesi állomány, ahogyan én látom évr l-évre egyre jobban feln tt a feladathoz. A résztvev gyerekek lehetnek bár 5-18 évesek türelemmel, kedvesen, nagy tudással tanítják ket. Néha kicsit harsányak, de a különleges fiatalokhoz is megtalálják az utat. Bármiben példát mutatnak, és bármiben segítséget nyújtanak. Nagyon jó csapat. A többéves Honvédsulis múlt, a sok-sok közös tapasztalat-tapasztalás megtanította ket sok mindenre, amit szívesen átadnak az újonnan csatlakozóknak. A mai életben a gyerekeknek hiányzik a csapatszellem, nem tudják mi az összetartás, a Barátság. Mit jelent az, hogy a bajban nem vagy egyedül. Megtanulják, hogyan lássák meg a lehet ségeket a kis életükben is, hogyan hozzanak önálló döntéseket, amelyek talán az egész élettükre is hatással lehet. Huszti Judit k. rvezet


Október a h sökkel KISVÁRDA

2017.október 23. megérkeztünk a kisvárdai 56’-os emlék mhöz. Megvártunk mindenkit mármint a szolgálatban résztvev bajtársainkat, hogy beérkezzenek azután megbeszéltük kinek mi lesz a feladata, majd együtt elmentünk a Kisvárdai M vészetek Házba és megnéztük a Bessenyei György Gimnázium és Kollégium áltál szervezett m sort. Mi sok m sort szoktunk látni egy-egy állami ünnepen vagy megemlékezésen, mert ahány meghívásunk van, ott mindig végig nézzük a m sorokat, így össze tudjuk hasonlítani a rendezvényeket, s t mindig valami újat is meg tudunk az adott történelmi eseményr l. Ezeket a szolgálat után megbeszéljük. Közben pedig Máté a fotós ismer sünk is befutott.  Az id járás nem kedvezett ahhoz, hogy gyalog menjen mindenki az emlékm ig, mivel nagyon meszsze volt, így kocsikkal kellet megoldani a résztvev knek, aki részese akart lenni a koszorúzásnak. Körülbelül 30 koszorút katonai rendtartás szerint helyeztünk el. Jó volt tudni, hogy ilyen sokan emlékeztek meg az 56-osokról az es ellenére is.

Örülök, hogy részt vehettem ezen a rendezvényen, ilyenkor mindig azt érzem, hogy meg KELL emlékeznünk róluk, mik lennénk, ha elfelejtenénk azokat, akik miatt itt és így élhetünk? Enynyivel tartozok/tartozunk nekik! Gyere TE is legközelebb velünk! Kozma Aletta kadét tizedes


Október a h sökkel BAKTALÓRÁNTHÁZA

Kopjafát állítottunk a baktalórántházai temet ben Brüchner Sándornak, aki az I. világháború után a Székely Hadosztály egységeiben szolgált és vesztette életét.

Felemel érzéssel töltött el, amikor bajtársaimra tekintettem, akik I. és II. világháborús hagyomány rz ruhát viseltek, mintha csak visszarepítetek, volna egy pillanatra a múltba. A megemlékezést egyesületünk elnöke nyitotta meg, ezt követ en alpolgármester úrbeszédét hallhattuk, aki eredményes és tanúságos kutatásait osztotta meg velünk a fegyverletételr l, illetve Brüchner Sándor haláláról. Plébános Úr beszélt a hazaszeretetr l - amin nagyon elgondolkodtam - majd megszentelte az emlékhelyet. A nemzeti szín szalagot átvágták az Önkormányzat részér l az alpolgármester úr, v. Széles Tamás úr képviseletében v. Sebestyén Sándor István úr és mi a Honvédsuli részér l a programvezet nk. Az átadás így megtörtént.


Nagyon örültem annak, hogy egy ilyen folyamatnak a részese lehettem. Hisz a Kratochvil Károly emléktúránkon fedeztük fel alpolgármester úr segítségével ezt a sírt. Együtt akkor el is döntöttük emlékhelyet alkotunk bel le. Legyen ez mementó nekünk, nektek, mindenkinek. Koszorúzással zártuk a beszédeket, aztán a Penget cske Citerazenekart hallottuk, akik a Honvédsuli Kulturális tagozatának tagjai. Kik is k? Egy csodálatos hanggal megáldott leány, aki énekel és két tisztes kadét akik kísérik citera játékukkal. Itt most I. világháborús bakadalokat énekelt nekünk. Szavakkal nem lehet kifejezni, hogy milyen érzések törtek el bel lem, f leg abban a pillanatban, amikor megláttam egy id s nénit, aki épp az elhunyt családtagja sírjánál állt s énekelte is könnyekkel szemeiben a dalokat. Abban a pillanatban értettem meg, hogy miért is vagyunk itt és miért fontos megemlékezni a h si halottakról, nem csak mindenszentek napján. Ti is megtehetitek egy gyertyagyújtással és öt perc néma csenddel! Dics ség a H söknek! Csáki Vivien kadét


Október a h sökkel DÖGE

Október 27.-én Dögében, a II. világháborús emlékm nél emlékeztünk meg H seinkre. Az emlékbeszédet egyesületünk elnöke tartotta meg, ami nem egy átlagos unalmas beszéd volt. Ezért tetszett meg nekünk és a hallgatóknak is. Felkérést kaptunk erre a rendezvényre. A beszéd keretét az elnök asszony adta meg, de a hangulatát két levél felolvasása adta meg. Ezt a hagyomány rz és kulturális tagozatból Gy ry Bence kadét szakaszvezet , illetve Kozma Kinga kadét tizedes adhatta el . A hallgatóságot gyerekek és feln ttek jelentették ezért igyekeztünk mindenki számára élményé varázsolni ezt az átlagosnak szánt kötelez megemlékezést. Így I. és II. világháborús hagyomány rz ruhában (honvéd és önkéntes ápolón ) olvastuk fel egy katona frontról küldött levelet édesanyjának és egy leánygyermek levelét, amit a frontra édesapjának küldött. Ahogy olvastuk fel nemcsak a hallgatóság értette és érezte át, hanem nekünk is elcsuklott a szavunk. Az érzéseink kavalkádja megjelent a ruhán a mondanivalókon keresztül.


A meghittséget tovább fokozta a koszorúzás, amit az emlékm nél helyeztünk el. A megemlékezés a mécsesek meggyújtásával fejez dött be. A nap zárása a helyi iskolában „bakasimogatóval” történt. Itt a gyerekek megnézhették közelebbr l is az I. világháborús baka illetve a II. világháborús önkéntes ápolón i és honvéd egyenruhákat, fegyverekkel együtt. Jobban szeretnénk ilyen „kötelez ” megemlékezéseken részt venni a jöv ben.

Kötelességünk megemlékezni azokra, akik akkor életüket adták azért, hogy Mi, ma itt lehessünk és békében élhessünk családunkkal, barátainkkal. Belics Róbert k. szakaszvezet

„Ha seink is elszaladtak volna, valahányszor nehéz id k jöttek, ma üres lenne ez az ország.”


Október a h sökkel NYÍREGYHÁZA

I. világháborús h sök sírjai találhatóak meg ezen a helyen, sok nemzetiség katona kik életüket vesztették a „f urak játékaiban”, kik egykor ádáz ellenségek voltak s most békében nyugszanak együtt a h sök temet jében. Évtizedeken keresztül egy szál gyertyát, mécsest sem gyújtottak az emberek! Sokan csak elsétálnak a temet mellett, de mi nem ezt tesszük! Nemcsak Nyíregyházán tettünk szolgálatot, hanem minden honvédsulis a saját és szomszédos településén missziós feladatként hajtotta végre a gyertyagyújtást az emlékm veken és a katona sírokon. Halottak napján mécseseket gyújtottunk minden egyes sírnál. Kötelességemnek érzem azt, hogy részt vegyek egy ilyen rendezvényen, hiszen ez a legkevesebb, amit értük tehetünk. Megérkezve a temet be csoportokat alakítottunk, s mentünk végig a bajtársakkal a sírok között, s letettük az ég gyertyákat. Az id járás nem kedvezett, fújt a szél, de a kialvó mécseseket újra és újra meggyújtottuk. Nem adtuk fel, ahogyan k sem tették.

„Múltunkat

riznünk kell, hiszen jelenünk és jöv nk épül rá.”


Érdekes volt ahogyan a bajtársaimmal együtt minden síremléken lángocskát varázsoltunk a mai kor egyenruhájában és hagyomány rz ruhákban. Néha félelmetesen eleven kép jelent meg, ahogy egy hagy r bajtársunk suhant el a sorok között akár egy akkori honvéd szelleme. Nappal is megható volt a látvány a sok-sok sír, de sötétedéskor döbbentem rá igazán, hogy mennyi katona sírja sorakozik azon a helyen, és éreztemértettem meg amit a Honvédsuliban tanultam meg: „ k katonák voltak. Nem számít, hogy milyen nemzetiség ek, milyen vallásúak.”. Csak a mécsesek meleg lángja világított mindenhol, szinte könnyet csalt az ember szemébe!

Tiszteld te is a múltat, ne menj el egy emlékm mellett sem, hogy legalább egy pillantást ne vess rá! Nagy Szintia k. rvezet


Október a h sökkel VÁSÁROSNAMÉNY

Amikor elmentünk a Vásárosnamény melletti katona sírokhoz, egy elég negatív látvány fogadott minket. A sírok dudvával, gazzal, cserjékkel voltak ben ve. Elég rég lehetet az, amikor újra rendbe rakták a temet t. Nem volt jó érzés, hogy nemzetünk h seinek emléket dudvák n tték be. Abban a pillanatban, amikor kiszálltunk a kocsiból és körbenéztem egy kérdés fogalmazódott meg bennem: „Vajon miért van így elhanyagolva ez a temet ?”. A sírkert els 50 métere még nagyjából rendbe is volt rakva. A cserjék nagy része ki volt vágva, bár a gyökerük a földben volt hagyva. De ami az els 50 métert követte az nem is egy temet re emlékeztetett, inkább egy s r tövises erd részre, amiben szétszórva sírok voltak. Ebben az erd részben kett darab sírról tudtunk, de ki tudja mennyi lehetett még bent a s r ben. Tehát amíg a lányok neki álltak a temet elején található 12 darab sír megtisztításának, és újra festésének addig mi neki láttunk a tövisek között rejl sírok felkutatásának. Így hát az eszközeinkkel, ami kézi f részeket, machétákat és metsz ollót takart neki láttunk a feladatnak. Nem volt egy kis temet , belekerült némi id be mire át néztük az egészet, hogy a s r bozótos rejthet-e még valahol katona sír. Nem volt könny haladni a s r tövisesben, tavasszal majd folytatjuk a kutatást. Így elkezdtük megtisztítani az els sír környéket. Mire végeztünk ezzel addigra a lányok is végeztek és jöttek hozzánk újra festeni a sírt. Addig mi elmentünk a második sírhoz azt is elkezdtük megtisztítani, ami már még nehezebb feladat volt ezért láncf rész segítségét kellett igénybe venni a sír közvetlen környékének gaztalanításához,. Amikor elkészültünk szóltunk a lányoknak, hogy jöhetnek lefesteni a sírt.


Mikor mindenki végzett akkor az el bb említett két sírnál mécsest gyújtottunk és szalagot kötöttünk rá. Az els tizenkét sírnál is gyújtottunk mécsest és mindenki "örökbe fogadott" egyet.

Jó volt látni, hogy sikerült méltó körülményt biztosítani nemzetünk h seinek sírjainak. Azt elmondhatom, hogy ez mindenkit jó érzéssel töltött el. A munkánk ára meghozta a gyümölcsét, de ezután is gondozni fogjuk a sírokat. Így hát autóba ültünk és mentünk is tovább a következ helyszínre, Baktalórántházára. Bartha Lóránt kadét


Kadét hadisír gondozás Mi, a Honvédsuli kadétjai úgy gondoljuk, tartozunk magunknak, és jövend nknek azzal, hogy nem feledkezünk meg a Nagy háborúk „kis embereir l”, a h sökr l. Mit jelent ma, a XXI. században a h s? Olyan személy, aki ember feletti képességekkel rendelkezik, és ezeket az adottságokat közjóra fordítja, annak érdekében, hogy az embereknek jobb legyen. Most jogosan ütik fel fejüket azok a gondolatok, amelyek arra következtetnek, ha már ember feletti képességekr l van szó, akkor nem is létezik ilyen személy. Hadd fogalmazzam meg egy kicsit másképp. Átlagon magasan felüli adottság. H sök voltak k, kik nem futamodtak meg, akik nem csüggedtek el a teljesnek t n reménytelenségben, akik új er t tudtak önteni a pusztulás gondolatában verg d kbe. H sök voltak, akik nem hagyták hátra a senki földjén szenved bajtársaikat. Egy évszázaddal a poklokat követ en rajtunk a sor, hogy leporoljuk el djeink dics séglapjait. Valljuk be, hozzájuk képest mennyivel könynyebb életünk van. Nem kell hosszú id n át patkányoktól hemzseg lövészárkokban, éhséggel, szomjjal, s az ellenséggel megküzdenünk. Nem kell rettegnünk gáztámadástól vagy bombázástól, és nem kell szuronyt döfnünk az ellenség testébe. Hosszú ideje kutatjuk az elhanyagolt katonasírokat a településeken, és ahogy lehet ségeink engedik, restauráljuk ket, avégett, hogy méltó nyughelyet biztosítsunk az igazi h söknek. Nem tör dünk sem a dús aljnövényzettel, sem a kopott feliratokból adódó nehéz beazonosítással, sem egyéb problémával, mert tenni akarásunk, nemzetünk nagyjai felé felülmúl minden nehézséget.


„Tiszteletet

(BaltasarGraciá)

nem

kier szakolni,

hanem

megszolgálni

kell.”

Mint már említettem nem számított sem a bozót, ami legy réséhez elengedhetetlen volt a machete és a láncf rész is. Összegzésképpen, bármekkora er feszítéseket igényelt mind a felkutatás, mind a restaurálás mindenképp megérte! Cikkünk zárása képen, szintén Balla Dóra kadét szavai: „Azok, akik ezt olvassák, remélem, hogy változtatnak a hozzáállásukon és gondolni fognak a h si halottakra, akik feláldozták ön magukat a mi életünkért.” „Szívünkön viseljük az tettük nehézségét és mindent elkövetünk, hogy a h sök elfeledett sírjait megtaláljuk és gondosan ápoljuk ket tovább.” (Balla Dóra kadét)

Gy ry Bence k. szakaszvezet , Balla Dóra kadét


Hagyomány rzés „Hagyomány rzés: elcsépelt szó mostanság. Az emberek nagy része divatból csatlakozik a hagyomány rzés zászlaja alá, ám sokkal mélyebb helyekr l fakad ez, mint gondolnánk. A hagyomány rzés a neveltetésb l fakad…”

A magyar királyi „szatmári” 12. honvéd gyalogezred

A Honvédsuli Hagyomány rz tagozata ennek az alakulatnak a hagyományait rzi és eleveníti meg. Kutatunk utánuk. Innen a megyénkb l valóak. Ismerkedjünk meg velük apránként, és így minket is megismertek s a végén megfogjátok érteni választásunkat:


A békebeli ezrednek, ha jól vesszük, akkor nincs története. Más kiemelked események hiányában a honvédség megalakulásának fejl désének történetével azonos. A honvédség az 1868 XLI. terület alapján történt felállításakor honvédkerületekbe osztva önálló zászlóaljakból lovas századokból állt, így alakult meg a kassai III. honvédkerületben az ezredünket alkotó három zászlóalj. A felállítást azzal kezdték, hogy kinevezték a tiszti kart.1869 tavaszán meg a besorozott újoncok közül toborozták az altisztnek valót.1871-ben ünnepélyes zászlószentelés és állították fel a dandárokat.

1874-ben pedig vegyes dandárok helyett végleg gyalogdandárokba egyesítették a zászlóaljakat.1887-ben népfelkelést szerveztek. 1889-ben állandósított önálló századai lettek, és fél dandárnál felállították a szatmári 12. kiegészít parancsnokságot.1890-ben fél dandár helyett az ezred elnevezést kapták. Ekkor rendszeresítették a mannlicher puskát, amelylyel rövid szurony és két tölténytáska járt, más lett a töltényb rönddel a háti b rönd, a kenyértarisznya és a kulacs.1891-ben t nt el az utolsó piros szín a csákó sötétkék lett pajzs alakú állam címerrel, a tiszteknek fémrózsa helyett aranysodronyból valóval.(Folytatás…) Mák József k. szakaszvezet


Kadét art Gyújts egy gyertyát a H sökért! Hazánknak fiai kik véretek-adtátok, Fájdalom, szenvedés, ez várt csak ti rátok! Elhagyott családok, zokogó gyermekek, Kik,még ha élnek, siratnak titeket. Csak k kell, sirassanak? Vagy hálát mondjanak! Vagy akár egy szál gyertyát gyújtsanak! Hisz a háborúban nem kérdezték kiért. Küzdeni kellett minden újabb percért! Minden családért s minden gyermekért, Legf képp minden életért. Sárba tiport emlékek, gyommal ben tt sírhelyek, Véreteket adtátok, s ez érte a köszönet? Ha k nem sajnálták életüket adni, Te se sajnálj értük egy gyertyát gyújtani! Nagy Szintia k. rvezet

Az elfelejtett bakákért Nem is volt rég, Hogy hazánk fölött beborult az ég. Te, ki magadtól harcoltál Szeretett hazádért, Családodhoz visszatérsz. De ki nem tér vissza, s mi lesz vele? Talán ellepi majd a gazok s r erdeje? Te, ki fiatalon harcoltál hazádért, Mai világban meg, nem nyúlnak a kaszáért. Példaadó vagy nekünk, Mi honvédsulisok bizony megbecsülünk! Kovács Zoltán k. rvezet


Kadét könyvajánló Tudod, mi kadétok olvasunk. Sokan úgy csatlakoznak a csapatba mint én is, hogy nem szeretnek olvasni. Ez megváltozik. Nálam szintén megváltozott. Szeretnék tudni sok mindent. Most már szeretek kutatni. Egymás között adogatjuk a könyveket, s t néha versenyt futunk, egymással éppen ki kapja meg a h n áhított könyvet. Most egy ilyen könyvet szeretnék bemutatni és egyben ajánlani nektek, mert a lányok között ez a könyv bizony versengés tárgya ma is.  A Honvédsuli speciális könyvtárában sokféle könyvet, digitális anyagot találunk ám, amit veletek is szeretnénk megosztani. Mi lányok hagyomány rz ként az önkéntes ápolón ket jelenítjük meg. Ezért nem csak feladatunknak érezzük, hanem kötelességünknek is, hogy hiteles történeteket tudjunk meg róluk amit tisztesképz inken, fel is dolgozunk. Mit is csináltak k? Íme, az ajánlásom nektek:


Katona István Ila testvér cím m vében leírja Tatár Ilona történetét, aki Vöröskeresztes ápolón ként élte át a II. világháború és a keleti front szörny harcait és a front poklát. Különböz frontkórházakban szolgált, mint m t sn , így testközelb l láthatta a katonák szenvedését. A szörny szenvedések mellet az egészségügyben dolgozó embereknek meg kellet küzdeni a felszerelés hiánnyal, ami miatt a gyógyszerek és a kötszerek is megfogyatkoztak és ezáltal küszködve látták el a sérült katonákat. Ezek mellet is részese volt annak az er feszítésnek, ahogyan az orvosok és ápolón k igyekezve próbálták megmenteni a megsebesült katonák életét. Nagyon jó könyv. Rövid és saját élményeket tudsz meg bel le, s ha találkozunk valahol, ahol ott leszek hagyomány rz önkéntes ápolón ként kérdezz bátran! ;) Hajrá! Majoros Enik k. tizedes


Kadét sport „Az er feszítés csak akkor nyeri el méltó jutalmát, ha az ember semmiképp sem adja fel.”

A mozgás a mindennapunk fontos része, ezért kell figyelnünk a fizikai er nlétünknek a folyamatos ápolására. Erre, ha nem is minden nap, de ha heti 3 napunkból szánunk 20-30 percet az már els re tökéletes. Persze, hogy ebbe belekezdjünk, el kell határozni azt, hogy én igenis meg fogom ma ezt csinálni. Mindig az els lépések a legnehezebbek. Ezért mindenekel tt, keresni kell valamit, ami motivál minket és ez által nem adjuk fel már az els nap után. Innent l pedig minden fejben d l el. Néhány alapvet , mindenki által ismert feladattal ennek neki is lehet ugrani. Fiúknak, lányoknak egyaránt. Fekv támasz

4x15

Felülés

4x30

Húzódzkodás 4x10 Guggolás

4x20

Törzsemelés

4x20

- A sorozatok között kb.: 30-40 másodperc pihen t hagyunk. - A feladatok között egy hosszabb pihen következik 2 perc.


Figyeljünk arra, hogy a lehet legszabályosabban hajtsuk végre mindet. Ezekhez az egyszer feladatokhoz nem kell magunkat költségbe verni, nincs szükségünk másra csak a saját testünkre. Ha túl nehezek vagy esetleg könny ek számunkra, akkor a sorozatok, illetve ismétlésszámok csökkentésével/növelésével tudjuk saját képességeinkhez igazítani. Aki pedig szeretné, feldobhatja egy két figurával a feladatokat nehezítés képen.

De soha ne felejtsétek el, hogy csapatban minden könnyebb!

Nálunk a lányoknak is meg van a motivációja  És végül nagyon fontos a sportolás el tti bemelegítés, illetve az edzés közben és a végén a nyújtás! Jó sportolást minden, olvasónak. Mák Dávid és Belics Róbert k. szakaszvezet k


Kadét humor Mit mond a kiképz tiszt az újoncoknak? - Uraim, az egység az, amiben most vannak. A kétség az, amibe fognak esni. Sorakozó van a katonaságnál. Az rmester egyszer csak felkiált: - Ki mozog ott? - Uram, csak a Föld mozog - vágja rá az egyik lelkes kiskatona. - Ki mondta ezt? - Galilei. - Galilei közlegény, lépjen ki! - De hát a XVII. században mondta! - Nincs is nálunk 17 század. Magasabbra azt a „C”-t ott hátul! Hallja!

Igen Uram Igen! Jelentem

már a „basszus” szólamban van Uram!


Fiatal katona levele: „Kedves édesanyám! Nagyon jól érzem magam itt, nincs semmire szükségem. De ha mégis csomagot akarna küldeni, akkor abban jól kösse meg a csirke lábát, nehogy felrúgja az üveg bort és elázzon az ötezres!" Pedig azt ígérted, hogy elveszel!

….de ahhoz el bb észre kéne, hogy vegyelek! … Most pedig a dzsungelben vagyunk, s ráadásul terepmintában! .... szerinted?  ENSZ az USA-hoz: - Van egyáltalán bizonyítékuk, hogy az irakiak tömegpusztító fegyverekkel rendelkeznek? USA: Természetesen. Meg riztük a számlákat. Bartha Lóránt kadét


Program ajánló Don- kanyar. Sokan nem tudják mi történt ott. Ott ahol dédapáink megküzdöttek családjukért, s hazájukért. Akik h si halált haltak azért, hogy mi itt lehessünk ezen a földön, ebben az országban. Rájuk emlékezünk immár hatodik alkalommal megrendezett „VI. Emlékmenet a Doni H sökért” emlék-

túránkon. A teljes táv 160 km, melyet idén három id pontban, részletekben rendezünk meg. Habár ez semmiség ahhoz a 2000 km-hez képest, amit k megtettek a körülményekr l nem is beszélve. Az id pontok:

1. 2018.jan. 13. Nógrád Menetszázad (10 km, Nógrád megye) 2. 2018.jan.27-30. Szabolcs Menetszázad (100 km, Sz-Sz-B megye szabolcsi része) 3. 2018.febr. 17-18 Szatmár-Bereg Menetszázad (50 km, Sz-Sz-B megye szatmár - beregi része)

Tavalyi emlékmenetünk ugyan csak 100 km volt, azonban így is rengeteg élménnyel gazdagodhattunk. A sokszor elhangzó „Már csak 2 km!” És a „Minden fejben d l el!”Er sítette kitartásunkat az utolsó kilométereken is.


Az a pár nap amit együtt töltünk örök emlék maradt számunkra. Az emlékezés mellett, rengeteg kacagás, séta, olykor fájdalom mikor a 80. km után már jön a „Nem bírom!” rész, de a csapat tovább visz. Megtanulod nem feladni a dolgaid! Kitartást kapsz és er t. No meg azt, hogy az életben is hasznosíthatod ezt a technikát, hiszen ott sem fogod feladni ;) Mi már tudjuk! Tudd meg Te is. Sok új emberrel ismerkedhettünk meg, jól éreztük magunkat, s közben megemlékeztünk azokról, akik életüket adták értünk. Gyere és tarts velünk dédapáink nyomában és érezd át az emberek a települések fogadtatását. Dics ség a H söknek!

Ha szeretnél te is részt venni, és megemlékezni h seinkr l azt az esemény Facebook-oldalán jelezheted. Molnár Alexandra k. tizedes, Jánvári Orsolya k. rvezet


KADÉT MAGAZIN  

A Honvédsuli Kadét Program online magazinja

KADÉT MAGAZIN  

A Honvédsuli Kadét Program online magazinja

Advertisement