Issuu on Google+

Csepella Olivér Diplomadolgozat  

1


2


a Nyugat és a zombik első kötet: Tragédia


a Nyugat és a zombik képregény első, Tragédia című kötetének megtervezése Csepella Olivér Nyugat–magyarországi Egyetem • Faipari Mérnöki Kar Alkalmazott Művészeti Intézet • Tervezőgrafika szak BA témavezető: Juhász Márton

Sopron, 2012


Tartalom A képregényről

7

Miért a Nyugat

11

Kik azok a zombik?

13

Szinopszis

15

Szereplők

17

Paraméterek

31

A ceruzától a printig*

33

Kitöltés

35

Betűk

37

*Képmelléklet

38

A képregényen kívül

51

Irodalomjegyzék

53

és linkgyűjtemény Köszönetnyilvánítás

55


8


A képregényről A képregény a huszadik században virágzó, napjainkban is népszerű műfaj. Hogy törté-

Kezdetek

nelme hol indul, az attól függ, ki meséli. Lehet kezdeni az őskor barlangrajzainál, az ókori Egyiptom falfestményeinél, a görög frízeknél, a római Traianus-oszlopnál vagy a Biblia pauperumnál. A képregény kezdeteiről azóta beszélhetünk, mióta egy történetet képek segítségével adnak át. A szálak a tizenhetedik században futnak össze, a sokszorosított grafikák elterjedésének idején. Francis Barlow és William Hogarth szatirikus metszetsorozataiban (Egy pokoli pápista összeseküvés igaz története, Egy kéjnő utazása, Egy kéjenc utazása) 6–8–12 egyforma képmezővel mesélnek el egy a képek alatt narrált történetet. A képregényhez tartozó szövegbuborékok a kereten belüli beszéd közvetítői, melyek akár teljes egészében feleslegessé tehetik a külső történet elbeszélést. Középkori kódexekben előforduló megoldás az alakok szájától induló írásszalag, amely beszédet jelez. A XVIII. században alkotó angol Thomas Rowlandson és James Gillray már a maihoz hasonló szövegbuborékot alkalmaz. Az első képregényalbum (graphic novel) a XIX. századi sávjci Rodolphe Töpffer nevéhez kötődik. E század végén Európában elindultak az élclapok. Mai formájában képregény először XIX. századi élclapokban, a XX. század elejétől amerikai napilapok vasárnapi mellékletében, majd önálló képregényújságban jelent meg. A harmincas évektől jelentek meg már olyan, a popkultúrába tartozó képregényklasszikusok, mint a Mickey Mouse, a Popeye, vagy a Superman. Általában utóbbitól (1938) számítjuk

9

Aranykor


10


az amerikai képregény aranykorát. A II. világháború alatt a szuperhősös (valamint humoros, western és romantikus) történetek nagy népszerűségre tettek szert, a képregény önálló műfajként saját lábra állt. A háború utáni években a növekvő fiatalkorú bűnözésért a képregényeket tették felelőssé, ami rövid idő alatt az ipar hanyatláshoz vezetett. A tiltakozó közvélemény lecsillapítására az Amerikai Képregény Szövetség megalapította

Ezüstkor

a Comics Code Autorithy (cca) szervezetét, amely megszabta a képregények képi és írott tartalmát. A műfajnak és hőseinek meg kellett újulnia, a tökéletesből, tökéletlenné váltak, emberibbek lettek, az isteneket és a mágiát pedig felváltotta a tudományos fantasztikus. Ezt a korszakot nevezzük ezüstkornak, olyan ikonikus alkotókkal, mint Stan Lee (író) és Jack Kirby (rajzoló), valamint olyan képregényekkel, mint a Fantasztikus négyes, a Pókember. A korszak végét több eseményhez is kötik, ezek közül legbeszédesebb Gwen Stacy, pókember barátnőjének halála. A bronzkor a hetvenes évek elejétől a nyolcvanas évek közepéig tartott. Ebben az időben a

Bronzkor

cca lazított a szabályzásokon, újra felbukkantak a horrorképregények, sötétebb színezetet kaptak a történetek, amelyekben még a továbbra is élvonalban lévő szuperhősök is találkoznak a társadalom kényes kérdéseivel (pl: Green Arrow jobbkeze, Speedy heroinfüggő lesz). Mindezzel párhuzamosan a képregény meghódította a világot. Kinőtte magát és folyamato-

Azóta is

san megújul a tabu-döntögető underground, a nyugati hatásra kialakult japán manga visszahatott a képregények stílusára, egyre több adaptáció születik, hol filmre, hol filmről.

A képregényt – ahogy az elnevezés is mutatja – általában, mint a képzőművészet és irodalom

A 9. művészet

hátárán működő műfajt tartják számon. Ehhez képest míg egy elbeszélésben vagy költeményben leírtakat magunk jelenítjük meg, itt a történet leképzett pillanatait kötjük össze. Működését tekintve tehát a képregényhez közelebb áll a mozgókép, a színművészet és a dráma. A rokonságot jól mutatja a filmkészítés során a forgatókönyv után, a forgatás előtt elkészülő storyboard, vagy képes forgatókönyv. Egyetlen kivételt ismerek, vagyis olyan képregényt, amely olvasás közben regényhez hasonlóan serkenti a befogadó képzeletét. Ez pedig a Maus. Art Spiegelman édesapja holokauszt-visszaemlékezéséből készíett képregényében az embereket állatokkal helyettesíti. Az egyébként antropomorf szereplőket fajtól függően egér- (zsidók), macska- (németek), disznó(lengyelek), vagy kutyafejjel (amerikaiak) ábrázolja. Ezzel a triviális megoldással egyszerre könnyíti meg a befogadást és képez nyílvánvaló szakadékot a mű és a valóság közé. Nem próbálja meg ábrázolni azt, amit ábrázolni lehetetlen, ehelyett meghagyja az olvasónak,

11

Képes irodalom


12


hogy befejezze a borzalmak körvonalait. A Maus-nak így több köze van egy sűrűn illusztrált regényhez, mint egy papírra leképzett filmnek. Ehhez a hatáshoz elengedhetetlen a folyamatos narráció. A képregény azonban könnyen di-

Elbeszélés

daktikussá válik, ha tartalmát kétszer mondjuk el (leírva és képpel). Hozzám közelebb áll a dráma motorja, ahol az olvasó – közelebbről – a képeken, a cselekményen és a dialógusokon keresztül fejti fel a történetet, együtt haladva a szereplőkkel.

Miért a Nyugat? Mert szereplői nagyszerűen kihegyezett karakterek egytől–egyig. A Nyugat alapvető kü-

Egyformán mások

lönbsége más művészeti csoportosulásokkal szemben, hogy nem egységes. „Szerkesztőjének, Osvát Ernőnek elve az volt, hogy semmi nem fontos, csak az, hogy az író tehetséges legyen. (…) A Nyugat jelentősége nem is elméleti szempontjaiban, hanem munkatrásai írói erejében és a számukra biztosított atmoszférában rejlik.” (Szerb Antal – Magyar Irodalomtörténet) Portréik is ezt a példátlan erőt közvetítik, még a tankönyvben sem kell összefirkálni őket. Amire Ady leül az trónná válik, s unatkozva veti keresztül tekintetét rajtunk, Babits tenye-

Portrék

rében homlokával, gondterhelten néz bele az időbe, Tóth Árpád törékeny vonásaiban is méltóságteljes, Kosztolányi illedelmesen köszönti az olvasót, mosolya pára-könnyű, Karinthy arcán gúnyos nevetés és súlyos szigorúság hadakozik, „Nem úgy van az” mondja minden képen Móricz sűrű söprűbajusza alól. A képregény szereplőit ilyen benyomásokra építettem. Sem bemutatnom, sem megszerettetnem nem kell őket, elég csak tovább rajzolnom az olvasóban kialakult képet. A munkában haladva, érdekes ellentmondásba keveredtem, ugyanis a figurák, vagy az őket körülvevő világ hitelét gyengítette néhány általam megszerzett, de kevésbé köztudott információ. Például nem kis fejtörést okoztak a nevek. Hogy szólíthatták egymást a nyugatosok?

13

A hitelesség kérdése


14


Ady Endrét például becézték Bandinak, Kosztolányi Dezsőt pedig Didének, ez azonban nem köztudott, könnyen megakaszthatja az olvasót. A valóság nem logikus, legalábbis bonyolult és kusza. A befogadáshoz redukálásra van szükség, Adyt egyszerűen úgy hívják, hogy Ady. Őt szólítják egyedül vezetéknevén, ezzel egy kis távolságot is sejtetve. Hasonló kérdés, hogy míg Kosztolányi szoros barátsága Karinthyval köztudott, kevésbé ismert Adyval szemben egész életén át tartó mély ellenszenve. Úgy építettem a történetet, hogy megértéséhez és élvezetéhez ne legyen szükséges ismerni a nyugatosok személyes történelmét, emellett viszont ne is mondjon azzal túlságosan ellent. Ha választás merült fel, a szereplőt olyannak formáljam, amilyennek elképzeljük, vagy olyannak, amilyen „valójában” lehetett, szándékoltan az előbbit vettem követendőnek. Hozzáteszem, az emberről még életében is képtelenség megmondani „valójában” milyen, nemhogy az után. Én pedig nem róluk mesélek, hanem éppen általuk. Azt a jól kitalált arculatot használom fel, ami még ma is lehetővé teszi, hogy ismerjük a nyugatosokat, vagy ismerni véljük őket, még akkor is, ha egyébként semmit sem tudunk róluk. Mert nagyszerűen kihegyezett karakterek egytől–egyig.

Kik azok a zombik? A modern értelemben vett zombik a popkultúrához tartoznak, a szórakoztató irodalom, a

Gyökerük

filmek és a képregények visszatérő szereplői. Eredetileg a vudu vallásban jelentek meg, mint a nagy hatalmú varázsló által feltámasztott és bábként irányított halott. Valószínűleg egy tetrodotoxinnal megmérgezett kiközösített ember, akit tetszhalottként temettek el, napok múltán kiástak, majd rituálisan visszahoztak az élők közé. A méreg maradandó agykárosodást okozott, így az eljárást követően könnyen rabmunkára fogták az immár lassú, csökkent felfogóképességű, öntudatlan áldozatot. William Seabrook 1929-ben írt regényét, A varázsszigetet tekintik a zombik első megjelenésének a popkultrában. Ezután három évvel filmen a Fehér zombi című horrorban tűntek fel. Az igazi zombi-kultuszt azonban George A. Romero teremtette meg az 1968-as Élőhalottak Éjszakájával. Itt a zombik földből kikelő, tömegben vánszorgó halottak, akik emberhúsra éheznek. Ekkor születnek meg a modern élőhalottak, a társadalom parancsra agyatlaul pusztító és fogyasztó tagjainak hasonlataként. Időben előre haladva színesedik a megjelenítés, a történetekben itt-ott átírják Romero klasszikus antihőseit. Sam Raimi Gonosz halott (The Evil Dead) trilógiájában a gonosz szelleme által megszálltak fenyegetnek, de a misztikust gyakran felváltja a tudományos megközelítés, népszerű lesz a fertőző járvány, mint kiindulás (pl: Resident Evil sorozat). Szabályok alakulnak, mint hogy a veszélyes teremtmények megállításához a fejet kell támadni, vagy hogy a zombik áldozatai zombiként térnek vissza,

15

Feltámadásuk


16


és szabályokat lépnek át, pl. a Re-Animátorban életrekelő hullák továbbra is beszélnek, a 28 nappal későbben pedig elődeiknél sokkal gyorsabbak és okosabbak. A zombik mindvégig párhuzamban maradtak az egyéniséget súlyosan veszélyeztető arc-

Jelentésük

talan tömeggel. A semmilyen értéket nem igénylő és nem képviselő, könnyen irányítható többség ellenében a gondolkodó, szabad emberek kissebbsége áll fel, élükön – ideális esetben – az értelmiséggel.

Szinopszis Babits Mihály születésnapjának előestéjén a New York Kávéházban egy kis ünneplésre egy-

Elkezdődik

be gyűlik a nyugatos „keménymag”. Ady Endre, Tóth Árpád, Karinthy Frigyes és Kosztolányi Dezső köszönti fel barátját, majd hamarosan kiderül, hogy meglepetéssel is készültek. A kávéházban foglalható „Tükrös szalon”-nak keresztelt szobában egy műtorta várakozik, melyből a tervek szerint egy toplesz táncosnő fog előbukkanni. A vélhetően az italtól katatón Adyt az asztalnál hagyva, hőseink izgatottan ülnek be a szalonba. Arra azonban egyikük sem számít, hogy a Kávéház egy ezer éves pogány temetőre épült. Pedig sajnos így van, a meglepetés-táncosnő jóval csúnyább és vérszomjasabb a vártnál, sőt, a szempillantás alatt élőhalottá változott vendégek is Babitsék életére törnek. Tóth Árpád belehal a tortából kivetülő zombinő támadásába, ahogy a nem-átalakult vendégek is áldozatul esnek az élőholtaknak. A megmaradt három irodalmár átverekedi magát a konyháig, hogy megmentse Katát, az elbűvölő pincérnőt, aki úgy tűnik, az egyetlen túlélő rajtuk kívül. Miféle átok sújtja a kávéházat? Ki van a rémségek hátterében? Miért változott át mindenki? Hőseink miért nem? És vajon él-e még Ady Endre? Az első fejezet, bevezető jellegű, sokáig nem is tűnnek fel benne zombik. A mesélésben inspirációval szolgált többek között Robert Rodriguez és Quentin Tarantino filmes munkássága. A történet innen további hat fejezeten keresztül bonyolódik egészen a lezárásig. A fejezetekhez a hét főszereplő egy-egy kiemelkedő művének, vagy kötetének címét köl-

17

Fejezetek


18


csönöztem: 1. Tragédia (Móricz Zsigmond novellája, 1909), 2. Béke és háború közt (Babits Mihály verses kötete, 1913–1916), 3. A halottak élén (Ady Endre verses kötete, 1918), 4. Ez az én vérem (Juhász Gyula verses kötete, 1919), 5. Üzenet a palackban (Katinthy Frigyes verses kötete, 1938), 6. Számadás (Kosztolányi Dezső verses kötete, 1935), 7. Hajnali szerenád (Tóth Árpád verses kötete, 1913)

Szereplők Ahogy fentebb írtam, a tervezésnél a karaktereket akartam átmenteni. Ugyan nagy képanyag segítségével készítettem el a főszereplők portréit, a jellemrajz volt a döntő, részben

Kiindulás

mindvégig fejből rajzoltam őket. Általában egy félprofilnézetű ceruzarajzból indultam ki, ebből segédvonalakkal megrajzoltam az elforgatott fejeket. Sokszor egy újabb nézetnél jöttem rá, az első kép hibáira, ilyen-

Megrajzolás

kor visszafelé is dolgoztam. Ez több időt vett igénybe, mint sejtettem, de hasznos volt az elején szinkronizálni a különböző nézeteket. Mikor a ceruzarajzokkal már meg voltam elégedve, átrajzoltam őket a képregényhez is használt tűfilccel, ezeket beszkenneltem, majd Photoshopban animált gif-et készítettem belőlük. Ez ismét lényeges rosta volt, a forgatáskor előjöttek azok a kis eltérések is, amik a fejeket külön-külön nézve nem tűntek fel. A képregény vázlatozása és véglegesítése közben is nagy hasznát vettem ezeknek a karakterlapoknak. Nagyban meggyorsították a tervezést, valamint elkerülhetővé tették, hogy egy-egy kevésbé szokványos nézőpontot alkalmazó képkockán elrajzoljam főszereplőimet. Persze az oldalakkal haladva, egyre kevesebbszer volt szükség efféle mankóra, a vége felé már fejből is a lejegyzett arányokkal rajzoltam.

19

Karakterlapok


20


Ady Endre A mesebeli Ady ugyanúgy kiválik a körből, ahogy az eredeti. A többiek szót értenek, vicce-

Jellem

lődnek, de legalábbis baráti viszonyban állnak. Ady hűvös, kapcsolatai inkább a tiszteletre épülnek. Móriczhoz és Babitshoz áll legközelebb, de velük se beszél többet, vagy ha mégis, akkor magáról. Viszonylag könnyű dolgom volt vele, jellegzetesen nagy, karikás szemeivel és biggyedő békaszájával. Nagy, kerek fejet rajzoltam neki, a pincérnő joggal nevezheti „nagyfejűnek”. Leeresztett szemhéjával arrogánsabb tekintetet szántam neki.

21

Karakter


22


Babits Mihály Adyn kívül mindenki Főnöknek hívja. Rendezett, kimért és szigorú. Az ő feladata lesz,

Jellem

hogy cselekedjen, pont azért, mert tőle áll a legtávolabb. Az Ember tragédiájának mintájára mellé rendeltem egy nőt, Katát, aki miatt muszáj lesz lejönnie az elefántcsont toronyból. Megőriztem kedvenc karakterjegyeit, a rusztikus krumpliorrot és az elálló füleket, de nagy hangsúlyt kaptak arcának fekete tónusai (szemöldök, bajusz), amelyek nélkül túl kedves és komikus ábrázata lenne. A megnyújtott hosszúkás fejforma még szikárabbá teszi.

23

Karakter


24


Tóth Árpád Finoman szólva is rasszista szabály, de szabály, hogy a színesbőrű szereplő esik áldozatul el-

Jellem

sőként. És mivel nem volt fekete nyugatos, behelyettesíthető szemüvegessel. Tóth Árpádról akaratlanul is a korai halál jut az ember eszébe, s alig találni róla olyan képet, amin elmúlt harminc éves. Minden hősnek van egy jellemző kora, ő fiatal. Karinthy Kölyöknek becézi, holott valójában nyolc évvel fiatalabb volt nála. Felfelé álló fitos orrával nemcsak gyerekarcot, de magas homlokával, karakteres arccsontjával és kerek szemüvegével együtt halálfejet is láttat. Mindehhez szinte nem is kellett karikíroznom. Szemöldökeivel és a szemek alatti kis karikákkal arca szorongóbb, aggodalmasabb.

25

Karakter


26


Kosztolányi Dezső Kosztolányinak a visszafogott polgár szerepét szántam. Van ugyan véleménye a történések-

Jellem

ről, de a többieket követi. Szelid arcán – legyen bármennyire kétségbeejtő a helyzet – titokzatos távoli öröm bujkál. Hajáról, orráról és csokornyakkendőjéről könnyen felismerhetővé válik, portréja mégis nagy kihívást jelentett. Boldogtalan, nevető szemeit és kifürkészhetetlen mosolyát vissza akartam csempészni a redukált portréra. Sok kísérlet után, meghagytam az egyszerű, fekete szempárt, és a kívánt hatást az arc aszimmetriájával értem el.

27

Karakter


28


Karinthy Frigyes Ha van a történetben vicces fiú, akkor nyilván ő az. Fricire nagy szükség van, harsány je-

Jellem

lenlétével jó viszonyítási alapot nyújt a többiek jelleméhez. Emellett elég kemény fickó is, ki tudja miért, egy revolvert hord a lábszárán. Vele volt a legnehezebb dolgom, Karinthy Frigyes szinte túl karakteres. Nagy homlok, nagy, sötét szem alatti karikák, nagy görbe orr, nagy száj, nagy áll, nagy elálló fülek, minden nagy és jellemző ezen az arcon. Ráadásul profilból és szemből, mintha nem is ugyanaz az ember lenne. Akkor értem el jó eredményt, mikor túlzások helyett, a lehető leghűbben ábrázoltam. Karikáit tompítottam, hogy ne nézzen ki túl idősnek.

29

Karakter


30


Kata, a pincérnő Minden történetbe kell lennie nőnek, legalábbis érdemes. Az első ötletem, a női figurára

Jellem

Kaffka Margit volt, de nem éreztem volna helyénvalónak, hogy míg a többiek jellemét kibontom, addig neki annyi legyen a szerepe, hogy nő. Emellett célom volt, hogy ő az alkotóéleten kívüli mindennapi életet testesítse meg. Így jött a képbe Kata, a pincérnő, akibe Babits Mihály fülig szerelmes. Egyrészt a vékony, törékeny irodalmár mellé egy vaskosabb, belevaló teremtés illett, másrészt nem akartam a mainstream képregények egysíkú férfimagazin-ideáljait ismételgetni. Lehet, hogy egyszerűen ízlés kérdése volt, de Kata végül csábító teltkarcsú kisasszony lett. Arra jutottam, hogy a széles test tökéletesen nőies, ha finom arc és karcsú nyak párosul hozzá. Plusz vonzerőt kölcsönöz a kulcscsonton található anyajegy is. A nyílt, de titokzatos tekintetet a nagy szemekkel és a felhúzott szemöldökökkel értem el.

31

Karakter


32


Paraméterek A füzet formátumaként egy szabvány könyvméretet választottam, a B5-t. Egyfelől az ilyen

Formátum

szabványok gyártása gazdaságosabb, mert minimális nyesedék termelődik. Másfelől, mivel főszereplőim a Nyugat munkatársai, szándékosan közelítettem az irodalmi sajtó arculatához. Prózát, lírát hordozó kiadványokra jellemző a rendezett, letisztult forma, hiszen a tartalom megköveteli, hogy kényelmesen és hosszan olvasható legyen. Az ilyet nevezzük klasszikus stílusnak, célja a harmónia megteremtése. A képregény és nyomtatott médiabeli testvére, a magazin idővel egyre jobban elrugaszkodtak ezektől a jól bevált megoldásoktól. Az általuk is képviselt modern stílus aszimetrikus, kifutó kompozíciókkal és a paraméterek látványos kontrasztjával izgalomra, feszültségre törekszik. A margókat megnöveltem (fent: 10  mm, lent: 11,5  mm, bent 6  mm, kint 10  mm), hogy a szokványosnál levegősebb képregényoldalakat kapjak. A képkockák közti csatorna függőlegesen 3 mm, vízszintesen 2,8 mm (optikailag megegyező vastagságú). A csatornákat nem tágítottam az átlagos képregényekhez képest, mert azzal lassítanám a történet folyását. Olvasáskor az ilyen szünetek adják, meg a cselekmény ritmusát ugyanúgy, ahogy például ugyanannyi szöveg esetén is lényeges, hogy mennyire tölti ki a szövegbuborékot.

33

Tükör


34


A ceruzától a printig Mikor a hét fejezetből összeállt a történet, a karakterlapokkal egy időben elkészítettem

1. ceruzavázlat

az első fejezet vázlatát. Ezek más számára kevéssé érthető, teljesen stilizált lapok voltak, a nézeteket, kompozíciókat, oldalkiosztásokat jegyeztem le bennük. Ezt követte a második, az előzőnél részletesebb, de még nem végleges ceruzarajz. Ennél

2. ceruzavázlat

a fázisnál egy A4-es műanyag pauszt használtam. Nagyban megkönnyítette a tervezést, ugyanis ez az anyag kibírja, hogy az egyik oldalán megrajzolt kockákat a másik oldalon tetszés szerint változtatva letisztázzam, az előbbit leradírozzam, majd megint átrajzoljam, ahányszor akarom. Ezeken a rajzokon már biztos helyen szerepeltek a figurák, az interakcióban lévő tárgyak és a szövegbuborékok. Ha egy oldalt befejeztem, beszkenneltem, aztán számítógépen szükség szerint még igazítottam az arányokon (nem erősségem a tériség), és beillesztettem a szövegbuborékokat, feliratokat. Az adott oldal kinyomtatásával befejeződött a második fázis. Mivel nem oldalanként, hanem fázisonként haladtam, egyszerre rajzoltam meg a háttereket. Hasonlóan ahhoz, ahogy egy karakter vonalai berögzültek, a háttereket is könnyebb volt sorban megrajzolni, emellett kisebb esélyem volt a tévesztésre. A kész oldalt átvilágítóasztalon még egyszer letisztáztam egy új lapra. Ez az utolsó ceruzás lap, amit már úgy véglegesítettem, hogy az ez utáni átvilágításkor a tűfilccel elég legyen a vonalakat követni.

35

Végleges ceruzarajz


36


A kihúzásnál egyetlen vonalvastagsággal mentem végig. Az így kapott fekete-fehér tusrajzot

Kihúzott tusrajz

ismét számítógépre vittem, az előzőnél jóval magasabb minőségben (1200 dpi, bitmap), hogy a vonalak szépek maradjanak. Ekkor tudok utoljára igazítani apró részleteken. Ha ez megvolt, elsőként a feketékkel töl-

Kitöltés, szövegezés

töm ki az oldalt, aztán a nyomtatáshoz lecsökkentett felbontásban és színmódban (300 dpi, cmyk) elhelyeztem a többi tónust. Itt kényelmesebb és gyorsabb volt egér helyett tablettel dolgozni. Nem maradt más, mint a kiadványszerkesztő programba behívott képfájlt a margókhoz illeszteni és kitölteni a szövegbuborékokat. Kész!

Kitöltés A fekete vonalakon és flekkeken kívül egy rasztert is alkalmazok, ami 15%-os szürkét ad ki.

A raszter

A pontokból álló rácsminta a találkozásoknál egybeolvad a feketékkel, ellentétben a homogén szürke foltokkal, amik könnyen bedöglsztenék a képeket. A három eddigi tónuson kívül (fehér, szürke, fekete), kísérőszínnek behoztam egy erős nap-

6 tónus

sárgát (Pantone 109). Egyéb munkáim során is előszerettel használtam fekete-fehér grafikához egy élénk harmadik színt, ez leggyakrabban a piros valamelyik árnyalata volt. A sárgát a pirosnál sokkal indokoltabbnak találtam, a századfordulós kávéházhoz és a zombikhoz (fények, aranyozott tárgyak, gonosz szemek stb.) Ötödikként a sárga alapú, fekete raszterháló nagyszerűen áthidalja a fekete és a világosabb tónusok (szürke, sárga) közti különbséget. Sokáig ez volt az összes kitöltés, de a végleges formát bemutató próbákon hiányosnak bizonyult. Utolsónak készítettem el, a kellemes drapp színt adó fehér alapon fekete és sárga rasztert.

(kö s z i m a rc i)

Ebből a hat tónusból épül fel a képregény. A nagy, egybefüggő feketék komorabb hangulatot kölcsöznek, a szürkét az előtérben lévő szereplőkön használtam (ruhák, árnyékok) ami a nagyobb fehérekkel együtt jól kiemeli őket. A háttérhez használt vegyes raszter jól hozza a századelő megsárgult fényképeinek hangulatát. Tiszta sárgára csak kissebb felületeket színeztem, lazítva vagy kiemelve azt.

37

Használat


38


Betűk Általában a képregények szövegét ha nem kézzel írják, a műfajról elnevezett, a kézírást

Képregény betűk

utánzó comic betűk valamelyével szedik. Az ilyen betűtípusok talpnélküli kapitálisokból állnak, esetleg bővebbek egy félkövér metszéssel, amit az oldalakon egy-egy szó, vagy mondat hangsúlyozásához használnak. Én ezzel szemben – a klasszikus forma kedvéért – egy új tervezésű barokk antikvát válasz-

Livory

tottam, a Livoryt (tervező: Hannes von Döhren és Livius Dietzel). Egyszerűen Babits és Kosztolányi szájából elképzelhetetlen volt egy firkált nagybetűs mondat. A kisméretű (8 pontos) Livory boldja jól működik az egyforma vonalvastagsággal (0,5 mm) megrajzolt kockákkal, mivel kedves kézi jelleget hordoz magában. Ezen kívül nem alkalmaztam számítógépes betűket, minden szöveg kézzel rajzolt ideértve a borítón és a poszteren megjelenő feliratokat, vagy a képregényben megjelenő hangutánzó szavakat. Természetesen ezek közül sok olyan van, ahol kinyomtatott gépi szedést rajzoltam át, a lényeg az volt, hogy megtartsa a vonalas grafika egységét.

39

Feliratok


40


1. ceruzavรกzlat

41


42


2. ceruzavรกzlat

43


44


VĂŠgleges ceruzarajz

45


46


KihĂşzott tusrajz

47


48


Feketével kitöltés

49


Jó muri lesz Főnök. Imádni fogod.

Várjatok, Ady nem jön? Nem hiszem el.

Tőle kérdezd…

Majd én!

Jössz Ady? Nem? Te tudod. Hogyan? Nem értem. Jaj, igazán?

50


Kösz Ady, te vagy a legjobb.

Köszönöm a lelkes bemutatót, azt hiszem értem a lényeget.

Frici…

Akkor mehetnénk?

Hogyne!

Kitöltés, szövegezés

Gondolom másnapos

Inkább harmadnapos. Azt hallottam, már tegnapelőtt óta itt van.

Mi baja? hogyhogy?

51


C s e p e l l a

az első fejezet:

O l i v é r

T R A G É D I A

ára 1200 forint


A képregényen kívül Csábított annak a lehetősége, hogy egészen más irányból megközelítve a témát, a képregény

Borító

világától teljesen eltérő stílusban készítsek borítót, de végül korrektebbnek tartottam, ha a külső lap a beltartalmat tükrözi. A kopf alatt a kötet négy főszereplője látható, Babitscsal az élen. Zombikat a borítón és a poszteren szándékosan nem jelenítettem meg, ahogy sokáig a belső oldalakon sem láthatók. A Nyugat címlapján kezdetektől szerepelt Beck Ö. Fülöp Mikes Kelement ábrázoló em-

Embléma

lékérme, majd annak különböző átiratai. Ebből készítettem én is egy verziót a Nyugat és a zombik emblémájaként, amin a fejet koponya váltja fel és kialszik a mécses. Az első változatokban még megtartottam az oldalán függő kardot, de mivel az eredeti érme ismerete nélkül a későbi számok grafikáin sem felismerhető, és mivel nem tartottam fontos elemnek, a kész emblémán elhagytam. Nem egy változatot használok, ugyanúgy átrajzolom minden hordozóhoz (pl: poszter) mint a képregény kopfját Már régebben kitaláltam, hogy a sosorzaton egyenként fogom szerepeltetni a nyugatosokat, egy-egy történetüket sejtető mondattal. A margókat, a csatornákat, a vonalvastagságot és a raszterméretet, az arányokat megtartva nagyítottam fel a Poszterhez. A keretező kockákba berajzolt ismétlődő cirádák megfelelnek a New York Kávéház díszes belső tereinek, így egyszerre idézik a képregényt és a századfordulós plakátok, nyomtatott reklámok körzetieit.

53

Poszter


szerelmes lesz

csepella olivĂŠr kĂŠpregĂŠnye


Irodalomjegyzék Kertész Sándor – Szuperhősök Magyarországon, Akvarell Bt. 1991 Roger Sabin – Comic, Comix and Graphic Novels, Phaidon Press 1995 Scott McMcloud – A képregény mestersége, Nyitott könyvműhely 2008 Suzanne West – Stílusgyakorlatok, UR kiadó 1999 Szerb Antal – Magyar Irodalomtörténet, Magvető 1934

Linkgyűjtemény mek.oszk.hu hu.wikipedia.org index.hu/kultur/cinematrix

55


Köszönöm Juhász Marci kitartását, tudás-, könyv- és eszköztárát Gilicze Gergő jó példáját Felvidéki Miklós tapasztalatait Juhász Márk tanácsait Kiss István korrektúráit Illés Csaba átvilágítóasztalát Rebeka, Dorka, Pufi, Renátó, Csabi, Balázs, ismét Gergő és ismét Marci modelkedését Anyám, Apám, Bátyám és Nővérem sok mindenét, ami ide nem fér ki Dia szerelmét, Dávid szerelmét és minden Barátom támogatását.

57



BA Szakdolgozat