Page 17

17

Tudósítás > Jegyzet

2013. november 5. | 45. szám

Pons Danubii: Az első pályázat értékelése PDTV belső stábja hetente öt új kétnyelvű műsort készített KOMÁROM – A múlt héten a Pons Danubi EGTC nevű területi együttműködési csoportosulás első elnyert pályázatának kiértékelése zajlott. A Médiaproject megvalósítása 2012. január 1-jén kezdődött, 5 szlovákiai (Észak-Komárom, Gúta, Ógyalla, Érsekújvár, Szőgyén) és 4 magyarországi (Dél-Komárom, Tata, Kisbér, Oroszlány) összefogásával. Mint azt Bara Zoltán, az észak-komáromi székhelyű társulás igazgatója az értékelőn elmondta, elsősorban az említett települések televíziói-

nak együttműködéséről volt szó. A társulás saját webfelületén a projektben résztvevő összes partner egyenlő arányú megjelenést kapott; ezen kívül itt (is) cserélődtek a városok/falvak legfrissebb videói. Az anyagok a legtöbb esetben feliratozva készültek, biztosítva a hozzáférést a szlovák és a magyar nézőknek egyaránt. Néhány esetben készült külön magyar és szlovák változat, azonban a kétnyelvűség minden elkészült kisfilm esetében megvalósult. A beszámolóból azt is megtudhattuk, hogy a PDTV belső stábja hetente 5 új kétnyelvű

Bara Zoltán értékel

Három hasznos tájékoztató brosúra is készült

A szigetlakó

műsort készített, ami a 22 hónapos működés során 440 videót és hozzávetőleg 4000 percnyi műsoridőt jelentett. Ezt egészítették ki az egyes települések televíziói, amelyek heti 2 anyagot készítettek, összesen több mint 1700 percnyi műsoridőben. Az anyagok egy központi szerverre kerültek, amely nem csupán arra szolgált, hogy a PDTV webtelevízió (www. ponsdanubii.eu, facebook.com/ PonsDanubiiWebtv) adásai frissüljenek, de a városi televíziók is felhasznál-

A szerző felvételei

hatták más stábok anyagait, bemutatva a szomszédos települések eseményeit. Végezetül Bara Zoltán három tájékoztató brosúrát is bemutatott, amelyek szintén a projekt keretében készültek. Az egyik a Komárom és környéki kerékpárutak térképe, a másik a régió ismertebb borászatait mutatja be, a harmadik pedig 22 észak-komáromi műemlék, építészeti és történelmi nevezetesség QR-kódját tartalmazza. Vas Gyula

Rajkovics György rovata

Filozofálgatás a lámpa alatt

Néhány héttel ezelőtt ottragadtam a szlovák állami tévé egyik beszélgetős műsoránál, amelyet Štefan Hríb vezet. Volt idő, amikor másfél órát is rászántam, mondván, okosodjunk egy kicsit, némi értelmes beszélgetés, vitázás nem árt az embernek, még akkor sem, ha csupán otthon, a fotelből nézi és hallgatja. Közben kavarogtak bennem a gondolatok, majd vagy végignéztem, vagy elkapcsoltam a téma érdektelensége, esetleg a meghívott vendégek miatt. Most rövid ideig maradtam. Amikor odakapcsoltam, épp arról volt szó, mivel elégedetlenek, egyáltalán elégedetlenek-e a mai fiatalok Szlovákiában. Korombeli harmincas fiatalok ültek körben, és az ötven felé ballagó műsorvezető próbálta kisajtolni belőlük a választ. Mindenki mondott valami érdekeset, de láthatóan Hríbet sem nyűgözte le a válaszuk, mert tovább noszogatta őket. Majd az egyik vendég meg-

jegyezte, hogy amit felsoroltak, mondván annyira azért mégsem rossz, merthogy az elmúlt huszonhárom év során rengeteg minden változott, és jobbára pozitív irányba, szóval lényegében pozsonyi, fővárosi szemszögből látják a világot. Ezen némileg kiakadtak, mindannyain megjegyezték, hogy vidékiek, de tény, nekik azért jól megy, nem panaszkodnak. Igen, a vidéken, és egyre távolabb kerülve a fővárostól, bizony tényleg elég lesújtó a helyzet. De mindenkinek van lehetősége kisütni a maga pecsenyéjét, hiszen nekik is sikerült. Feltettem magamnak a kérdést. Töprengtem, végül megfogalmazódott bennem egy tömör válasz: átverés. Igen, az átverés pontosan kifejezi az emberek érzéseit az elmúlt huszonhárom évvel kapcsolatban. Ígértek fűt-fát, aztán semmi sem teljesült. És mindig ráígértek, az emberek pedig megunták. Fásult minden-

ki, legalábbis az emberek jelentős részénél ezt tapasztalom. Az övek szorosabbra húzásáról beszélnek, amiről a foci jut eszembe. Na, most majd minden másképp lesz! Jönnek a tervekkel, hogy majd beérik az a bizonyos gyümölcs tíz év múlva. Mintha ugyanezt szajkózták volna tizenöt évvel ezelőtt is! Akik a változás idején jól helyezkedtek, azok most gazdagok. Emellett a fontos, döntéssel bíró pozíciókat is ők foglalják el, vagy a strómanjaik, majd magyarázzák, hogy kell, kellene élni, élnem, természetesen tisztességesen és becsületesen. Az unió a könynyebb határátlépésen kívül vajon milyen pozitívumokat hozott? Könynyebben vállalhatunk munkát külföldön? Ez jelenti a fejlődést? Ez a nagy lehetőség a fiatalok számára? Itthagyni az otthonukat, kétlaki életet élni? Aki meg itthon marad, mehet éhbérért rabszolgamunkát végezni?

Az unió gyarmata, prédája vagyunk? Ránk zúdult az ún. szabad világ, és mintha csak a szemetet zúdítanánk a fejünkre. Nem ezt vártuk, nem erre vágytunk, nem erre számítottunk. A családok szétforgácsolódtak, nincs összetartó erő, az egyén, a fiatal, az öreg úgy boldogul, ahogy tud. Ha kell, lop, csal és öl. De már megszoktuk. És annak a generációnak az elvárásai, amely nem kapott a régiből, már egészen mások. Egyetértettem a vitázókkal. Nem biztos, hogy beéri az átveréssel. Mi, az én generációm megszokta, hogy a dolgok úgy működnek, ahogy. A mostani már többet akar, mert neki az jár. Hiszen a tévében is azt mondják, hogy vedd el, ami jár! És talán ők tényleg elveszik majd, ami jár nekik, és ők az utcára is kivonulnak. Végül meguntam a sok üres fecsegést és mellébeszélést, így átkapcsoltam egy másik csatornára.

Csallóköz 2013/45.szám  

A Csallóköz hetilap 45.száma a 2013-as esztendőben