Pénzvilág Rajkovics Péter rovata
Lehet még fokozni a helyzetet. Sőt, az emberek elkeseredettségét is. A kormány által nyilvánosságra kerülő megszorítási intézkedések egyre inkább fojtogatónak tűnnek, s minden bizonnyal az alsó- és középosztályt
7
Jegyzet > Tudósítás
2012. június 26. |26. szám
Messzelátó kilátástalanság sem kímélik. Pedig éppen ők juttatták hatalomra a szociáldemokratákat. Tévesen hittük, hogy a bankok és a magasabb jövedelmű csoportok járnak a legrosszabbul. Amennyiben a kormány intézkedései megvalósulnak, az egyéni vállalkozók, az idénymunkát végző diákok és a korkedvezményes nyugdíjasok sem lesznek boldogok. Arról pedig csak halkan szabad beszélni, hogy a csomag egészének hatásai hétköznapi életünk minden területén komoly feszültségeket gerjeszthetnek. A napvilágot látott elképzelések fényében egyre többen kérdezik meg tőlem is, a SMER-SD vajon miért indul harcba saját szavazóival szemben.
A válaszom egyszerű: nem tehetnek mást! A politikai propagandájukban ugyan bírálhatták a jobboldali gazdaságpolitika hibáit, de munkájuk során mégis hasonló eszközöket kénytelenek használni. A legfontosabb kérdésnek az mutatkozik, végrehajtásakor mennyire lesznek hatékonyak elképzeléseik! A legtöbb szakember szkeptikus. Van is rá okuk, hiszen 2006 és 2010 között az ígéretekből és a gazdaság élénkítéséből vajmi kevés valósult meg. Másrészről könnyen előfordulhat, hogy Ficoéknak most először meg kell küzdeniük a nép haragjával is, mert a restriktív intézkedésekből már sokaknak elegük van. Mások tűrnek, de az egekbe szökő munkanélküliség fel-
tehetően őket is érinteni fogja. Ilyen környezetben pedig a jófiúnak mutatkozó kormányfő könnyen juthat Mikuláš Dzurinda sorsára, akinek sikerült ugyan leváltani Mečiart, de az évek folyamán presztízse a nullára csökkent. Egyébként is, már túl vagyunk azokon az időkön, amikor mindent a gazdasági válságra lehetett fogni. Látványos eredmények híján pedig marad a düh, amely az egyének vérmérséklete szerint törhet a felszínre. Esetleg felvillan egy kis reménysugár, a változásba vetett hit. Adjunk hát egy esélyt az országot vezető csapatnak, hogy sikerre vigyék terveiket. Fogcsikorgatva, úgyis ki kell bírnunk!
Még a lélek is reszket... Betekintés egy falu történelmébe TALLÓS – A helyi kultúrházban tartották múlt héten Gágyor József: Még a lélek is reszket az emberben című könyvének bemutatóját. A nem mindennapi könyv az önkormányzat megbízásából látott napvilágot. A kötetet a nagyközönségnek Horváth Anita, az alapiskola igazgatónője mutatta be. Megtudhattuk, a kiadvány visszatekintés a múltba, amely az első világháború esemé-
nyeitől egészen a magyar iskola újraindításáig foglalja magába a község történetét, amelyet többségükben ma élő hozzátartozók mondják el. A könyv első fejezete az első világháború tallósi résztvevőinek és áldozatainak névsorát tartalmazza, s adatokat arról, milyen szolgálatot teljesítettek, milyen kitüntetést kaptak. Folytatásként Mikuss Elek igazgató, tanító, háborús élményeiről számol be a „Magyar tanító orosz
Hosszú sorban vártak a dedikálásra
A szerző Gágyor József, Szabó Manci nénivel, az egyik adatközlővel
fogságban” című írásában. Az egyik borzalmat ki sem heverték az emberek, máris nyakukon volt a második világháború, amelyről szintén bőséges információ található a kiadványban. A folytatásban helyi leventékről is olvashatunk, valamint arról, hogy Tallósról 50 családot telepítettek át Csehországba, a szudétanémet területekre. Az otthonukból kiűzött embereket marhavagonokba rakták, majd elvitték, s a cseh gazdáknál kényszermunkára ítélték őket. 1949. március 19-én voltak olyanok, akik hazatértek és egy ideig rokonoknál húzták meg ma-
Mészáros Barnabás felvételei
gukat, akik befogadták őket. A deportálás után sok minden megváltozott, Tallósból Tomášikovo lett, egy ideig a magyar gyerekek is szlovák iskolába jártak. A magyar iskola újraindítására 1949 tavaszán került sor, de önálló intézménnyé csak 1950-ben vált. A könyv befejező része a temetőről szól, a holt faluról, a kálváriáról, a Mária-barlangról, a sírfeliratokról. Az esten részleteket hallhattunk a könyvből, melyet az iskola pedagógusai olvastak fel és a falu tehetségei is énekeltek egy-egy dalt. (ma)